ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI E G Y E S Ü L E T

K Ö Z L Ö N Y E .

Kiadó : Szerkesztő :

Az Országos Erdészeti Egyesület. Bedö Albert.

M e g j e l e n i k m i n d e n h ó n a p 2 8 - á n .

Harminczharmadik évfolyam. X . füzet. 1894. október hónap. Előfizetési dij egy évre 8 frt. Az Országos Erdészeti Egyesület azon alapító tagjai, kik legalább 150 frt alapítványt tettek, va lamint a rendes tagok is a 8 frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Oly alapító tagok, kik 150 frtnál

kevesebbet alapítottak, 3 frt kedvezményi árért járathatják.

— -»g— Szerkesztőség és tiadbliiTata l Budapesten, Lipótváros , Aliotminy-utcza, 10. szám. D. emelet. —— A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek.

Az erdő k befolyás a a z aszályra . Ir ta : L i e b e r m a n n L e o , az orsz. kémiai intézet igazgatója.

Magyarország szélsőséges szárazföldi - - extrém con t i -

nental is — éghajlat behatása alatt áll.

A szélsőségek a hömérsékben, a csapadékok m e n n y i ­

ségében, a levegő nedvességében és mindezekből kifolyólag

a talaj víztartalmában le lnek kifejezési.

A talaj víztartalma egyik leglényegesebb tényezője a

termőképességnek.

A v i z hiánya és az ezzel összefüggő, nem megfelelő

léghömérsék és légnedvesség okozzák az a s z á l y t , m e l y

alatt ez az ország annyi t szenved , hogy p. o. 1863-ban

mintegy 120 millió forintra volt becsülve az a kár, a

melyet az aszály csak a termés elmaradásában okozott.*)

*) G a 1 g ó c z y K á r o l y . Matheni . és természeti ud. közlemények (m.

tud. Akad.) X V . kötet. p. 373.

E R D É S Z E T I L A P O K . ~>7

834 í

E z a csapás, me ly évről-évre, habár nem mind ig oly roppant ter jedelemben ismétlődik, már többször képezte aggály és gondolkodás tárgyát. F e l kellett ve tn i azt a kérdést, vájjon vele s z e m b e n ép o l y a n tehetetlenek vagyunk-e , m i n t a m i l y e n tehetetlenek vagyunk va lamely földrengés alkalmával?

V a g y másképen feltéve a kérdést: h a t a l m u n k b a n áll-e éghajlatunkat megváltoztatni? Természetes, hogy a figyelem főleg az erdők, m i n i a z o n tényezők felé fordult , me lyeknek befolyása a léghömérsékletre és a csapadékviszonyokra legalább valószinü vol t .

I ly irányban foglalkozott e tárgygyal G a l g ó c z y K á r o l y : „ A z a l f ö l d i a s z á l y o s s á g l e g v a l ó s z í ­n ű b b o k a i é s Í r a t á s á n a k m é r s é k l é s e " czimü 1S7S megjelent, már fent idézett értekezésében.

Véleményem szer int s ikeresen czáfolja meg azokat , a k ik a ba jnak föokát a mocsa rak kiszárításában és a folyók szabályozásában látják és ki je lent i , „ h o g y az egész jelenségben s o k k a l több része v a n az erdők pusztításának", v a l a m i n t a Kárpátok másik oldalán elterülő gácsországi és Szarmata-sikságnak.

N e m feledkezik meg a z o n b a n még egy másik körül­ményről sem, t. i . a t a l a j m i n ő s é g é r ő l é s m i v e l é s i á l l a p o t á r ó l , melyről csak legközelebb is egy érdekes közlemény je lent m e g H . S e t t e g a s t * ) tollából, a k i a mély müvelés, de kivált a talaj porhanyitásának előnyeire figyelmeztet főleg a v i z m e g t a r t á s a szempontjából.

Visszatérve Galgőczy munkájára, érdemesnek ta r tom belőle a következő sorokat ide i k t a t n i :

. . . \z alföld területe - a sik középhez a körülfekvő

*) Die Bekámpfung des Wassermangels der Pflanzen d u r c h richtige

Bodenbearbeitung. Dresden, 0 . Schöfeld 1894.

835

h u l l a m o s részt is hozzávéve , a me ly re az aszály szintén gyakran kiterjedni szokott , kerekszámban 11 ,000 .000 kat. holdra tehető. Ebből 5 ,300 .000 h o l d az évnek jelentékeny részén át száraz tarlóban álló szántó - 2 , 5 0 0 . 0 0 0 ho ld többnyire a vizet csak kis mértékben magába bocsájtó kemény talajú gyeplegelö; csak 1,400.000 h o l d kaszáló rét és al ig 6 0 0 . 0 0 0 h o l d erdő, me ly utóbbi az egésznek öt százalékát csak kevéssel ha ladja . A z erdőség és legelő közt foglalt futóhomok és s ivatag buczkás részt legalább 3 0 0 . 0 0 0 ho ld ra lehet t enn i . A m e l y vidéknek tehát ezek a v i s zonya i , mikép legyen az n e m aszályos?"*)

A'em bocsátkozhatom Galgóczy által felhozott lények részletes felsorolásába, me lyek szer inte a mellett bizonyí­tanak, hogy az erdő hiánya okoz ta j ó részben az aszályt, csak felemlítem, hogy az erdőket n e m c s a k v iz visszatartó és a különben túlságosan gyors vízlefolyást szabályozó he lyeknek tartja, h a n e m már h iva tkoz ik a bajor állomá­s o k o n tett észlelésekre is , melyek valószínűvé teszik azt, hogy az erdők a helyszíni csapadék, különösen az eső mennyiségét ténylegesen szaporító erővel is bírnak.**)

Szükségesnek tar tom ezen a he lyen felemlíteni, hogy az erdők a z o n tulajdonsága, hogy a vizet visszatartják, úgyszólván gyűjtik és a lefolyást szabályozzák, elvitázha-tatlan tény, melyet n e m l ehe l élénkebben k i m u t a t n i m i n t a hogy azt B e d ö A l b e r t tette, a m . t. akadémia nemze t ­gazdasági bizottságnak 1888-ban tartott egyik ülésében. Idézek szószerint egy ide vonatkozó tételt:***)

„Én 25 év óta fordu lok meg évenkint az ország

*) G a l g ó c z y . I. o. p. 380.

**) G a 1 g ó c z y, 1. e. p. 388.

***) II e (1 ö Albert . ..Árvizek és erdők'' különlenyomat az ..Erdészeti

L a p o k " 1888. évi V- ik füzetéből, 6-ik lap.

57*

836

más-más vidékein és épen a legnagyobb vízgyűjtő terü­letek felső részein, h o v a az erdögazdákon kivül ritkán megy más kaputos ember , s a l k a l m a m volt látni számos o ly helyet , m e l y e n előbb erdő vagy nagyobb cserjés növényzet védte a talajt, de a h o l most kopárság van s csak o m l i k a görgeteg és az eső v ize .

A z o n b a n i l y mélyen sem szükséges m e n n i a hegy­ségek közé, az ország- és vasutak mentén is bővében láthatók o ly kopárok, h o l még 1 5 — 2 0 év előtt j ó cserjés és iás legelő volt , s mos t megtörténik, hogy a lehulló záporeső alkalmával, az alatta lévő k o r c s m a ebédlőjéből az a b l a k o n ugranak k i az utasok, a lerohanó patak tör­meléke pedig elfedi az utat s az öt felvevő nagyobi) v i z n e k ágyát a beszakadásnál a n n y i r a feltölti, hogy azt a túlsó part megrongálására kényszeríti."

D e h a ez igy v a n , h a tagadhatat lan az erdők v iz -visszatartó hatása, h a az erdő talajában egy víztartói k e l l látnunk: lehet-e tagadni azt, hogy az erdők, el tekintve az éghajlatra általában gyakorol t befolyásnktól, a velők s z o m ­szédos és ö s s z e f ü g g ő e r d ö 1 1 e n t e r ű l e t e k talajának vízviszonyaira is e lőnyösen és szabályzókig fognak ha tn i és hozzá fognak járulni az aszály mérsékléséhez?

Még a legújabb időkig is akadtak egyesek, a k ik az erdők befolyását az éghajlatra (a hömérsék szabályozására, a v i z visszatartására, a csapadékok szaporítására) nem akarták e l i s m e r n i . I lyen kételkedők el len igen he lyesen k ike l p. o, C . E . N e y , * ) egy ugy saját észleletéiből szár­mazó , min t a német erdészeti meteorológiai állomások által közölt ada tokka l bőven felszerelt értekezésében.

*) Über den Einfluss des Waldes auf das K l i m a . V o n C . E . X e y, kaiserl .

Oberförster in Hagenan 1/Els. Berl in , C a r l Habel 1886.

837

N e y értekezésének 38. lapján a következő, jól i ndoko l t tételeket állítja f e l :

1. hogy az erdő a nyári napok hőségét és kiszárító hatását mérsékli.

2. hogy ott, h o l a levegő befolyását n e m akadályozza, csökkenti azt a veszélyt is , hogy a mezőgazdasági növények k o r a i é s k é s ő i f a g y o k t ó l szenvedjenek .

•'!. hogy b i z o n y o s a n s z a p o r í t j a a h a r m a t o t és a hegyekben valószinüleg a n y á r i e s ő k e t is ,

4. hogy szélárnyékban levő földeket b i z o n y o s fokig megvédi a s z é l — és valószinüleg z i v a t a r — é s j e g ­e s a p á s o k o z t a k á r o k e l l e n i s .

Hasonlóképen n y i l a t k o z i k A . W o e i k o f is „ D i e K I i m a te d e r E r d e " czimü nagy müvében.*) A z első kötet 13 fejezete ezen kérdéssel fog la lkoz ik s h a az ott előadottakból még m i n d i g kivehető is némi visszatartás vagy óvatosság, s e m m i kétséget sem szenved , hogy W o e i k o f n e m kételkedik, hogy az erdő az éghajlatra csak­ugyan azt a jelentékeny befolyást gyakoro l j a , a mit neki mások is tulajdonítottak.

Számos k isebb területekre vonatkozó adatokon kivül felhoz egyet, melynél úgyszólván a természet maga nyújt ott egy nagyszabású kisérleti telepet.

E z az északi India , a h o l a s í k s á g b a n sürü erdős tájékok (Ássam, Sylhet , Cachar ) és c s a k n e m vagy teljesen erdötlenek (Benga l és az éjszaknyugati tartományok nagyobb része, A u d h ) találtatnak és a h o l a megfigyelések igen jó l v a n n a k sze rvezve .

A kettő között W o e i k o f felvett egy á t m e n e t i vidéket (Sanderaband a Ganges deltájában és B e n g a l i a a

*) Die Kl i inatc der E r d e , von Dr. A W o p i k o f. Nach dem Rnss isehen.

Jena . Costenöble 1887.

838

Gangestöl északra fekvő síkjai) a h o l n i n c s e n e k u g y a n k i t e r j e d t e r d ő k , de k isebb ligetek és a hol kivált a b a m b u s gyako r i .

A z adatok táblázatos összeállítását itt s e m tartom szükségesnek közölni (megtalálhatók az idézett munka 282 és 283- ik lapján) elég a következtetést ide i k t a tn i :

A z erdők befolyása a hőmérsékre és a nedvességre világos.

. .Az erdőben a hőmérsék emelkedésével n ö v e k e d i k a z e l p á r o l g á s és mérsékli a hömérséket ; minél forróbb a nap, minél szárazabb a szél. annál nagyobb a párolgás, annál több hő tűnik e l . A z által, hogy szelek ellen védve v a n , a levegő nedves m a r a d " .

Különösen k i aka rom emeln i , hogy itten s i k t e r ü ­l e t e k r ő l és n e m hegyes vidékről van szó. s hogy a z e r d ő e l ő n y ö s b e f o l y á s a a z é g h a j l a t r a n e m c s a k o t t m u t a t k o z o t t , a h o I ö s s z e f ü g g ő , s ü r ü e r d ö -t e r i l l e t e k v o l t a k , h a n e m o l t i s , a h o l c s a k e l s z ó r t a n t a l á l t a t t a k k i s e b b l i g e t e k é s b a m ­b u s t e l e p e k , t e h á t a z á t m e n e t i t e r ü l e t e n (1. fentebb.)

Csak néhány számot veszek k i a táblázatból a m o n ­dottak megvilágítására:

Átlag Viszonylagos Eső mm- Eső egész

hőmérsék. nedvesség. ben évben, i-m

július havában.

A g r a . Erdötlen terület 30<6 72 296 65 S a u g o r. Átmeneti „ 28*3 86 397 187 S i l c h e r . Erdős „ 2 7 - 9 85 513 302

Tek in tve , hogy m i n d a z o n előnyök, melyeke t bármily gondos és a tudomány által előirt eszközök felhasználá­sával foganatosított földmivelés nyújthat, va jmi csekélyek

839

lesznek azon csapással széniben, melyet egy aszályos év mér erre az országra, j ó n a k Iá M a i n e g y u j , k ö z v e t ­l e n e b b n l o n m e g g y ő z ő d n i a r r ó l , v á l j o n e r d ő é s a s z á l y k ö z ö l t t é n y I e g I é I e z i k-e a z o n v i s z o n y m e l y e i e d d i g , e l é g o k k a l b á r , d e m é g i s c s a k f e l v e t t ü n k azon tapasztalatok alapján, melyekéi az erdő befolyásáról a z é g h a j l a t r a á l t a l á b a n sze­reztük k.

Ugy vélekedtem, hogy ennek k i k e l l tűnni, h a a z e g y e s v á r m e g y é k n e k a z ö s s z e s t e r ü l e t h e z v i s z o ­n y í t o t t e r d ö s z á z a l é k a i t összehasonlí tom u g y a n ­c s a k a z e g y e s v á r m e g y é k n e k a z ö s s z e s b e v e -t e t t t e r ü l e t h e z v i s z o n y í t o t t a s z á l y s z a z a I é k a i -v a l , hektárokban kifejezve ugy az összes bevetett, min t az a^zálykárosult területeket. A z erdőterületekre vonatkozó adatokat B e d ő A l b e r t * ) nagy munkájából, a bevetett s aszálykárosultakai pedig J e k e l f a l u s y J ó z s e f „A magyar k o r o n a országainak 1891 és 1892. évi mezőgazdasági termelése- va lamint ugyanezen szerző és V a r g h a G y u l a „Közgazdasági és s tat iszt ikai évkönyv 1 8 8 9 / 9 0 " czimü munkáiból vettem.

A z eredményekéi a 8 4 0 -845. o l d a l o k o n táblázatban állítom össze, me ly re nézve a következőket kívánom meg­j egyezn i :

A z aszálykárok 13 évről vannak k i m u t a t v a és az ország (>.'3 vármegyéje b á r o m c s o p o r t r a osz tva . A z első 21 az erdőben leggazdagabb, a második 21 a közepes erdőterületü és az utolsó 21 kevés erdővel biró vármegyéket foglalja magában.

*) 15 e <J ö A 1 b e r t : „ A magyar állam erdőségeinek gazdasági és keres­

kedelmi leírása" Budapest, 1885.

840

A z aszály által megkárosított terü-

viszonyi tva az erdőterület

Foly

ó sz

ám

A vármegye neve

Az erdőterü­let a ránya az összes területhez

1880 1881 1882 1883

Foly

ó sz

ám

A vármegye neve

T S Z á 1 V

1 01-60 4-75 o- io 19-66 36-81

2 56-00 15-27 0-60 27-20

3 55-71 8-33 — — 4-46

4 52 • 20 3-23 37-25 6-45 16-43

5 50-09 — 6 Gömör és Kishont . . . . 48-43 40-44 29-86 5-06 1 -58

7 48-Ul — — — 8 47" 57 0-45 35-05

9 Csik 47-49

1 1 0 Üng 46-37 7-21 18-25 0-06 17-39

11 Hunyad 45 • 65 1 -01 8-18 21-00 29-71

12 45-26 10-44 0-13 1-89

13 Besztereze-Naszód . . . . 44-71 — - — — 14 42-26 — — 83-63 62 • 92

15 41-60 — — 0-92 0-71

16 41-15 — 14-36 5-31

17 39 • 90 — 4 5 7 8-51 53-67

18 Bereg 39-47 22" 29 1 -15 0-54 53-04

19 35-77 35-77 7-17 33-80

20 35 • 63 46 • 96 2-31 12-27 50-94

21 34-71 3-18 0-05 7-10 10-63

21 vármegye á t laga 4",. 60 7 04 7 95 8-24 21 0 2

8 4 1

let hektárok szerinti százalékai.

h c k t á r a i n a k s z á z a l é k a i h o z .

1 S 8 4 1 8 8 5 1 8 8 6 1 8 8 7 1 8 8 8 1 8 8 9 1 8 9 0 1 8 9 1 1 8 9 2

s z á z i 1 é k

2 - 9 3 11 1 9 5 7 3 2 8 6 2 8 - 0 1 2 1 8 2 4 - 0 0 3 8 - 4 8 8 5 - 5 6

2 - 3 0 6 6 9 6 5 9 2 9 9 - 8 0 4 6 7 9 5 9 - 3 3 3 2 • 2 5

2 6 - 6 2 3 1 7 2 2 5 9 4 3 2 8 5 3 3 - 1 9 7 3 7 0 .").-.-91 — 1 6 • 7 8

2 9 - 6 2 3 6 9 1 5 3 3 5 2 6 1 0 - 8 4 3 1 3 7 8 0 - 7 3 8 1 - 2 5 1 4 - 2 2

1 3 - 1 5 0 S3 4 5 9 — 8 7 4 7 — — — 4 - 8 0 2 8 8 0 7 9 6 2 0 38 1 0 - 5 5 21 4 3 2 2 - 7 4 — 4 3 - 6 1

— - 0 3 6 1 0 0 2 — — — 2 5 - 9 8 ; 7 4 - 0 3 2 4 2 3 — 2 " 5 2 4 7 - 7 4

1 0 02 — 1 4 5 5 — 3 - 4 5 1 7 - 2 0

3 - 8 6 1 8 08 7 2 6 4 4 1 9 2 1 7 - 6 6 8 1 0 6 4 6 - 9 2 5 • 2 8 3 4 - 1 4

1 - S 6 1 6 2 2 1 5 1 2 9 7 0 1 3 - 5 7 2 5 7 9 3 9 - 9 1 3 2 - 1 0 2(1-12

2 - 0 1 - 1 1 1 7 1 11 68-64 3 6 9 0 - 5 4 — 2 2 • 0 8

8 9 6 1 — — — o 7 5 8 7 4 - — — —

3 - 0 9 3 8 1 0 2 9 2 4 2 9 7 2 6 5 1 • 1 8 0 - 9 4 3 - 9 4

1 7 9 8 9 - 5 8 3 9 1 8 - 3 4 2 • 7 5 — 4 7 - 4 7 - 4 5 2 7 4 - 9 5 7 6 08 6 3 - 5 2 7 4 - 8 4 —

4 - 6 0 : 3( i 5 8 5 7 1 3 4 5 4 8 4 4 - 9 5 8 2 5 4 71 • 1 6 — 3 3 - 2 4

5 - 7 1 1 3 2 0 9 7 0 2 1 • 8 9 1 7 7 9 7 - 7 1 2 3 - 7 0 6 3 ' 8 8

3 3 - 6 4 4 1 5 8 4 3 0 7 6 3 6 9 • 0 9 9 6 71 3 9 - 0 3 1 7 ' 0 2 4 7 - 3 2

7 - 0 9 12 6 5 1 7 5 5 4 3 3 7 - 7 2 8 5 4 3 6 1 - 5 9 1 - 8 2 7 • 3 5

10 21 18 51 19 10 17 3 7 19-28 4 6 5 0 26-79 1 4 - 9 2 21 77

842

A z erdőterü-

•o A vármegye neve

let aránya az összes területhez

1880 1881 1882 1883

>.

let aránya az összes területhez

% a s z á 1 y

22 34-13 2-45 3-72

23 33-07 89-77 — — 6 8 - 3 5

24 A r a d 31-57 9-25 3-41 — 17-40

25 H o n t 31-31 4-98 44-l i l 0-20 40-29

26 Nagy-Küküllö 31-20 — — 27 Szo lnok-Doboka . . . . . 30-37 14-31 - — 15-96

28 T o r d a - A r a n y o s 29-30 — 0-24 — 2!» Nógrád 28-32 4-70 18-75 — ó2 ' 00

30 Bihar 28-26 5-22 6-22 3-75 32-40

31 28-20 11 • 90 5-76 14-00 21-20

32 28-08 0-04 11-64 33 • 26 3 ' 20

33 Szilágy 27-95 4-13 8-84 22-16 8 9 - 2 3

34 27 • 23 33-16 3-94 3 8 - 9 6 13-57

35 Alsó-Fehér 26-05 17-06 3-69 — 10-52

36 Z a l a 25-41 3-71 36 • 32 0 * 6 9 6 • 06

37 Szatmár 23-67 13-79 0-46 0-09 52-94

38 23-61 18-63 12-06 — 39 N y i t r a 23-01 o- 1 0 31-85 r o i l l i - l 1

40 22-54 1 .76 — — 70-17

41 20 ' 96 0-86 42-10 — 1-24

42 19-86 0-61 19-77 52 • 07 41-56

21 vármegye átlaga 27-33 11.25 11-99 7 • 85 2ő 8 4

8 4 8

1 8 8 4 1 8 8 5 ! 1 8 8 ( i 1 8 8 7 i 1 8 8 8 < 1 8 8 9 ' 1 8 9 0 1 8 9 1 1 8 9 2

s i. á t a 1 é k

3 2 (>0 1 0 S(i 54 -39 52 17 1 61 74 92 0 65 0 03

7 0 6 1-28 (i 25 0 12 31 95 4 47 4 4o

(19 81 3 23 7-(>3 2 51 1 76 18 05 (14 82 3 07 29 18

11 59 3 39 5(i-(>2 1 3 77 19 71 44 08 87 09 2 i <>5

. 0 34 — 34 75 19 05 37 91

5 33 6 1 3 — 8 65 9 10 97 76 71 52 1 33

1 3 88 88 02 25-12 23 2 2 (il 01 82 Ki 5 54

4 0 71 1 7 57 7 8 - 2 4 3 8 10 54 43 56 06 48 28 27 07 32 32

0 4 3 21 90 51 - 3 8 36 32 23 24 50 55 41 01

1 5 8 7 2 7 i t 42 • <i8 (i(i 80 9 80 78 38 79 4 4 4 90 39 (i3

54 30 28 • 1 5 29 48 1 09 7 44 19 21 1 56 0 97

3 6 8 7 8 1 1 74 -08 33 83 22 65 li(i 21 54 94 34 5!)

1 5 3 3 1 5 24 51-88 33 63 16 23 <>(i 91 72 73 15 4 4 39 43

1 5 90 — 15 07 21 47 9 30 60 25 5 2(i 0 53

8 0 6 4 2 2<i 2 7 - 0 8 2 2 70 35 74 42 (Ki 32 70 3 56 9 (ül

3 05 20 77 6 4 - 0 6 21 10 18 02 59 34 49 56 27 45

35 84 78-03 68 89 19 37 1 30 4 4 57 42 25

2 7 77 0 54 7 7 - 5 5 72 58 21 38 27 34 5 81 25 21

1 9 5 9 98 83-81 28 83 69 87 97 79 60 83 81 19

4 49 1 57 89-53 K i 09 6 83 72 29 2 2 92 14 79

5 4 4'i 45 25 4 3 38 9 5 80 5 82 28 57 41 30 3 70 2 19

Ki 77 22 03 44 51 82 58 20 15 45 35 45 1 4 4 50 21 5«

8-14

Foly

ó sz

ám

A vármegye neve

Az crdötcrU-lct aránya az összes terülelbez

1 8 8 0 1881 1882 1883

Foly

ó sz

ám

A vármegye neve

a s z á 1 v

4 3 1 0 - 3 5 1 9 - 4 3 1 7 - 1 6 6 - 9 8 0 - 3 5

4 4 18'60 9 - 6 0 4 9 - 3 9 — — 4 5 1 7 - 0 3 1 5 - 3 9 11 • 6 3 6 - 7 9 3 9 3 4

4(i l(i-(17 — 6 - 2 4 — 1 9 - 2 3

4 7 1 5 - 6 4 1 6 - 3 5 — 4- 16 31 -82

4 8 12 • 5 4 1 '86 3 0 - 1 1 4 - 0 4 1 4 - 2 7

4!) Temes 12-3 ( i 2 6 - 4 8 1 4 - 7 6 0 - 4 8 1 - 1 5

' 5 0 Pest-Pílis-Solt-Kiskun . . 1 0 - 8 1 0 - 5 7 3 - 3 7 4 - 1 5 8 - 9 8

51 Fejér 8 - 8 3 2 6 - 6 1 1 8 - 9 2 — — 52 Tolna 8 - 7 9 3 2 - 6 1 4 1 - 3 1 — 7-91

53 Győr 7 - 9 1 6 ' 0 6 1 1 - 3 6 8 - 3 3 2 4 - 2 8

5 4 5 - 3 6 2 - 3 9 4 9 - 7 8 1 0 0 - 0 0 7 0 - 7 3

5 5 Szabolcs 5 - 0 6 8 - 8 0 , 1 0 - 5 2 7 - 4 2 2 1 - 6 9

5 0 4 - 6 3 — 0 - 7 3 — 1 - 0 8

57 2 - 9 7 1 3 - 9 2 5 - 2 1 1 - 1 0 1 0 - 0 7

58 1 - 0 4 — 4 - 8 3 2 7 - 8 5

5 9 1 - 7 3 1 -12 — — 3 - 2 2

0 0 1 • 5 4 3 2 • 5 9 1 - 4 5 — 4 4 - 0 7

( i l 1-31 — 2 - 7 4 — — 68 Torontál 1 - 0 7 0 - 9 7 1 -41 ü- 70 5 - 3 1

0 3 Jász-Xagykun-Szolnok . . 0 - 5 7 1 2 - 4 9 1 -64 0 - 5 2 2 8 - 0 9

2 1 megye átlaga

Jei/Z/zet: 1-sö 31 vármegyének 13 2-ik 31 „ 13

8 3 4

évi állag asz

1 0 - 8 2

álykárj

1845 6 - 8 8

t 1 9 - 2 3 ° I I

= 2 4 - 6 8 ° , u

1 4 - 2 5

Magyarország vármegye) l-l

8 4 5

1 8 8 4 1 8 8 5 1 8 8 6 1 8 8 7 1 8 8 8 1 8 8 9 1 8 9 0 1 8 9 1 1 8 9 2

s /. á z a I é k

K i - 1 4 2 3 0 3 K i 4 5 3 5 1 7 1 7 0 6 7 0 6 2 7 1 7 - 8 0 '

— 9 7 6 7 1 0 0 0 0 21 4 6 8 3 4 5 1 2 5 4 — 8 - 7 4 7 2 6 5 3 6 0 1 5 1 7 4 7 2 6 1 6 5 4 4 3 8 3 0 3 0 8 5 - 7 1

2 0 - 1 2 1 5 3 5 7 1 2 3 2 6 4 7 1 3 7 3 2 5 0 6 6 4 3 6 2 0 5 2 2 3 - 7 5

8 0 - 2 4 2 0 7 2 8 7 8 0 1 2 4 0 3 4 4 4 —

59-52 5 2 9 6 7 6 1 •91 2 0 2 5 2 2 7 4 0 4 6 4 5 4 4 4 2 - 6 2 í

1 8 - 9 8 2 9 4 8 1 3 9 2 3 5 6 6 5 7 4 8 0 0 6 0 7 - 9 5 '

1 9 ; 4 5 4 3 <i7 8 6 7 5 5 0 2 8 2 6 8 7 3 4 2 6 1 7 5 6 4 5 5 1 9 - 2 3

! 4 6 - 8 2 1 7 9 9 1 9 0 8 8 8 5 3 9 9 3 6 0 8 6 5 3 3 2 9 - 1 9

2 - 3 7 9 6 6 3 7 7 7 8 5 9 0 3 2 2 5 1 5 7 7 6 0 8 0 - 9 5 1

3 7 - 9 6 2 5 5 0 4 0 3 2 8 2 5 7 2 3 1 5 6 6 4 1 8 2 2 6 8 9 4 - 2 0

5 5 - 6 6 6 7 0 1 9 2 4 2 1 0 0 0 0 2 4 1 0 6 2 1 0 2 4 2 1 7 - 2 0

3 2 - 9 8 1 7 9 5 3 3 1 8 6 2 2 0 1 2 2 1 8 1 4 6 9 0 8 4 1 5 2 4 0 - 9 3 '

0 - 1 5 0 8 1 4 3 1 9 1 0 2 5 2 0 6 5 9 4 2 6 1 2 0 - 0 9

1 1 - 7 7 2 3 6 0 2 3 8 4 7 0 7 8 3 2 9 9 4 2 3 6 6 4 1 4 2 4 6 1 — 7 - 3 3 3 0 4 9 1 0 9 2 8 8 7 1 9 1 2 9 1 5 7 3 8 5 3 5 9 3 5 - 2 5 (

2 " 2 4 3 0 5 4 6 3 0 0 1 0 8 7 5 6 6 2 1 8 _ 7 2 - 7 8

4 9 - 4 7 5 9 5 8 2 7 4 0 2 8 7 0 7 9 8 8 4 6 5 3 4 6 6 2 8 4 7 7 1 - 8 1

— 1 6 6 7 2 9 0 6 9 3 8 7 1 4 4 8 1 0 0 0 0 6 3 - 7 7

1 1 - 6 9 1 9 0 6 2 5 9 9 1 7 7 5 '. 4 0 7 2 7 7 2 2 3 5 5 1 2 8 4 2 - 1 5 !

2 7 - 1 9 5 0 8 4 5 8 6 8 6 0 7 4 5 0 6 3 1 3 3 4 6 4 3 7 1 4 6 7 - 3 7

24 51 1 9 6 8 48 07 50 42 1 2 6 2 4 1 3 4 3 1 ' 5 2 8 - 2 3 24 89

1- sö 2 1 v á r m e g y e 1 3 é v i á t l a g a = 1 7 - 9 7 %

2 - i k 2 1 „ 1 3 „ „ = 2 3 - 7 7 0/0

3 - i k 2 1 „ 1 3 „ „ = 2 3 - 5 8 0/0

évi átlag aszálgkárja = 21'77°/o.

84Ü

M i n d e n csoportnál külön-külön ki v a n számítva ugy az erdőterületek, min t m i n d e n egyes évnél a megfelelő aszály százalékok átlaga.

Szükséges volt ezen berendezés azért, mert csak igy, nagy számokkal, nagy átlagokkal való dolgozás mellett lehet várni azt, hogy a s tat iszt ikai adatoknál természetüknél fogva elkerülhetetlen hibák, a n n y i r a eltűnjenek, hogy egészben megfelelő képet nyújtsanak az itt szereplő v i szo ­nyokról. Kitűnik ezen táblázatból, hogy 5 évben, 1881 , 1884 , 1886, 1887 és 1892-ben a z e r d ő s z á z a l é k o k f o g y á s á v a l h a t á r o z o t t a n n ő n e k a z a s z á l y s z á ­z a l é k o k , s hogy a másik 5 évben t. i . 1880, 18813, 1885, 1888, 1890-ben i l y e s m i legalább az első kél erdőben gazdagabb csopor t ra nézve is megállapítható.

A többi 3 év i l yen értelmű szabályosságot n e m mutat . H o g y ezen emiitett és sok más eltéréseknek m i az

oka . azt egyelőre bajos vo lna kideríteni. Lehe lnek helyi okok , melyeket egyenkint talán ki lehetne deríteni, ha e he ly i v i s zonyoka t j o b b a n ismernök, lehetnek hibák is az ada tokban .

A z egészből kivált azért, mert a két legaszályosabb év 1886 és 1887 f e l t ű n ő s z a b á l y o s s á g o t mutat , mégis azt a benyomást nyerjük, hogy az erdőterület nagysága s az aszály között b i z o n y o s v i s z o n y létezik o ly értelemben, hogy a m a n n a k kisebbedésével nő az aszály által okozott kár. H a az országot 2 csopor tba osztjuk és Vasvármegyét k ihagyjuk , ugy hogy m i n d e n csoportba 31 vármegye jus son és kiszámítjuk m i n d e g y i k csopor tnak 13 é v i á t l a g a s z á l y k á r á t kijön az első, erdőben gazdagabb csopor t ra 19*23% aszálykár, a második, erdőben szegényebb cso­por t ra 24"68°/o aszálykár.

A v i s z o n y o k jobb áttekinthetősége czéljából egy

847

térképet készítettem, me lyen az ország erdeinek sűrűsége szerint 3 csoportra van osztva : '21 vármegye 8° o, 21 vármegye 2 7 % és 21 vármegye 4 5 % átlagos erdőterülettel. (L. I. tábla.)

Egy másik térkép az 1887-ik, t e h á t a l e g a s z a ­k o s a b b é v adatai szerint (és azt h i szem az i l y e n év a legmérvadóbb) mutat ja ugyancsak 3 csopor tba osztva az aszálykárok eloszlását az országban: 50 , 32 és 17% átlag aszálykárokkal. (L . II. tábla, a térkép-mellékleten.)

Azt h iszem hogy ezen k e l térkép t e l j e s ö s s z e ­v á g ó s á g a a n n y i r a feltűnő, hogy alig l ehe l abban kétel­kedni , hogy 1887-ben, a m i k o r az aszály sok he lyen az egész bevetett területet megkárosította vagy elpusztította az erdő csakugyan befolyással volt ezen csapás mér­sék lé sé re .

E z e n vizsgálat egy kérdést n e m oldott meg, t. i . azt, hogy a tapasztalt befolyásból m e n n y i esik az erdőre és m e n n y i talán a hegyekre, tekintettel arra, hogy ott, a ho l sok az erdő, rendesen sok a hegy is.

N e m találtam elegendő ezen országra vonatkozó adatot, hogy e tekintetben bármilyen véleményt alkot­hattam volna magamnak . Újra felhívom azonban a f igyelmet W o e i k o f fent idézett munkájára és ennek észak India v i szonyai t ismertető részére, a melyből kitűnik, hogy az erdő befolyását az éghajlatra sik vidéken is feltűnő m ó d o n érvényesítheti.

H a i d ő v e l t a l á n m é g i s r á f o g u n k t é r n i a r r a , h o g y é g h a j l a t u n k a t j a v í t s u k és o t t i s e r d ö s i t s ü n k , a h o l m o s t m é r t f ö l d e k r e a l i g v a n e g y p á r s z á l á k á c z f a . törekvésünkben talán meg fog erősíteni az. hogy eredmény még ott is észlelhető, a h o l összefüggő erdők n incsenek , hanem csak elszórt l igetek, mint észak

848

Indiában, és szembe is szállhatunk talán a z o k k a l is , a k ik azt h i s z ik , hogy pusztát egyáltalán n e m lehet erdösiteni, az erdősítés eredményei a délorosz pusztákon, Északamerika pra i r i e -e in és a P a m p a s - o k b a n Délamerikában eltagad-ha ta t lan tények, még ped ig tízezer hektáronkint és nem k i c s i b e n történt ott az erdősítés.*)

A deleje s déll ö meghatározásáról . Irta : K r i p p e 1 M ó r i c z , m. kir. erdógyakornok.

A m a g y a r erdészeti i r o d a l o m b a n tudomásom szer int n e m je lent m e g eddigelé o ly dolgozat , a m e l y a delejes déllö földrajzi elhajlásával foglalkoznék s a n n a k meghatá­rozását kimerítően és a gyakor la t igényeinek megfelelően ismertetné.

E z indított engem arra , hogy e z e n közleményemet megírjam. F e l s o r o l n i i gyekez t em benne m i n d a z t , a m i a gyakor la t szempontjából a feltett kérdésre v o n a t k o z i k .

Mielőtt a z o n b a n az egyes meghatározási módokat ismertetném, n e m lesz tán fölösleges a delejes déllö föld­ra jz i elhajlásáról egyet-mást e l m o n d a n i és fe lsorolni a z o n adatok közül , a m e l y e k a meghatározás alapjául szolgálnak.

A delejes déllö elhajlása (deklináczió) tudvalevőleg n e m egyéb, m i n t a delejtünek a földrajzi déllötöl szá­mított szögbeli eltérése, a me ly a f. év kezdetén a tü északi végére nézve n y u g a t i és p l . Ó-Gyallán 7 - 9° körül vol t .

Nagysága fo ly ton változik, földrajzi fekvés szerént más és más, de u g y a n a z o n h e l y e n sem állandó.

*) Woe iko f 1. e. p. 294.