erdészeti lapok 68. évf. 11. füzet, 1929....

14
IRODALOM Dr. Englánder Árpád: „A rheumás bajok házi kezelése." A rheurna nem gyilkol, mint a tuberkulózis, de fokozatosan rok- kanttá teszi az embert és ezért alattomos betegség a rheurna. Találóan így jellemzi ezt a bajt dr. Englánder Árpád kitűnő szak- értelemmel megírt könyvében, amely „A rheumás bajok házi keze- lése" címmel jelent meg. A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről, mely a betegpénztárak szám- adásaiban hihetetlen sűrűn és nagy számadatokkal szerepel. Ismer- teti a rheurna okait, korai felismerésének fontosságát és rámutat arra, hogy az orvosi kezelés mellett milyen óriási fontosságú a beteg otthoni kezelése, mely az orvos munkájával vállvetve segít a teljes gyógyuláshoz. Ez a nagyszerű hézagpótló munka minden könyvkereskedésben kapható. KÜLÖNFÉLE K Halálozások. Vargyasi Györké Károly ny. m. kir. erdőmérnök, f. évi okt. 20-án hosszas betegség és szenvedés után meghalt. Györké Károly 1884-ben lépett állami szolgálatba Liptóujváron, ahonnan 1888-ban a besztercebányai m. kir. erdőigazgatósághoz helyeztetett át. Amikor az udvarhelyvármegyei községi ós más erdők 1889-ben szerződéssel állami kezelésbe vétettek, Györké Károly a székely- udvarhelyi m. kir. erdőhivatalhoz helyeztetett át, ahol kezdetben h. erdészi, majd erdószi ós főerdészi minőségben a székelyudvar- helyi felső erclőgcndnokságot, később a vargyasi m. kir erdőgond- nokságot vezette. 1891-ben lett m. kir. erdész és 1898-ban m. kir. fő- érdész. Az 1900-as években rheumatikus betegség támadta meg, amely fokozatosan súlyosbodott, úgy hogy lassanként a terhes külső szol- gálatra alkalmatlanná vált. 1904-ben a besztercei ni. kir. erdőigaz- gatósághoz helyeztetett át központi szolgálatra. Itt azonban beteg- sége annyira elhatalmasodott rajta, hogy 1906-ban végleges nyu- galomba kellett vonulnia. Azóta sok szenvedésen ment át. Szenve- dett betegsége miatt, melyet ugyan felesége ós leánya önfeláldozó gondossággal igyekeztek enyhíteni és szenvedett amiatt is, hogy ilyen nagy betegen kétszer kellett átszenvednie a menekülés keser- veit és fájdalmait, a testi betegség mellett tehát átszenvedte a lelki betegség kínzó fájdalmait is. Györké Károly egyike volt azoknak az úri gondolkozású szak- társaknak, akit szerény, előzékeny és lekötelező modora miatt úgy a vele együtt szolgáló szaktársai, mint a kerületébe tartozó erdő- birtokosok egyaránt szerettek és becsültek. Amíg egészséges volt, a társadalmi életben is résztvett és itt is közkedveltségnek örvendett. Sokat szenvedett barátunk, nyugodjék csendesen!

Upload: others

Post on 14-Feb-2020

1 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

I R O D A L O M

Dr. Englánder Árpád: „ A rheumás bajok házi kezelése." A rheurna n e m gy i lko l , min t a tuberkulózis , de fokoza tosan rok­kanttá teszi az ember t — és ezért a la t tomos be tegség a rheurna. Találóan í g y j e l l emzi ezt a baj t dr. Englánder Árpád ki tűnő szak­értelemmel m e g í r t k ö n y v é b e n , a m e l y „A rheumás bajok házi keze­lése" c ímmel je lent meg . A k ö n y v m e g d ö b b e n t ő ada tokka l s zámol be a rheumáról , mint népbe tegségrő l , m e l y a be tegpénz tá rak szám­adásaiban hihetetlen sűrűn és n a g y számadatokka l szerepel . I smer­teti a rheurna okait , kora i fe l i smerésének fon tosságá t és rámuta t arra, h o g y az o rvos i kezelés mellet t m i l y e n ór iási fon tosságú a beteg ot thoni kezelése, m e l y az o r v o s m u n k á j á v a l v á l l v e t v e segí t a teljes g y ó g y u l á s h o z . E z a n a g y s z e r ű hézagpó t ló munka minden könyvkereskedésben kapható .

K Ü L Ö N F É L E K

Halálozások. V a r g y a s i G y ö r k é K á r o l y ny . m. kir . e rdőmérnök , f. évi okt. 20-án hosszas be tegség és szenvedés után megha l t . G y ö r k é K á r o l y 1884-ben lépett á l l ami szo lgá la tba L i p t ó u j v á r o n , ahonnan 1888-ban a besz te rcebányai m. kir . e r d ő i g a z g a t ó s á g h o z helyeztetet t át. A m i k o r az u d v a r h e l y v á r m e g y e i község i ós más e rdők 1889-ben szerződéssel á l lami keze lésbe vétettek, G y ö r k é K á r o l y a székely­udvarhe ly i m. kir. e rdőh iva ta lhoz helyeztetet t át, ahol kezdetben h. erdészi, ma jd erdószi ós főerdész i m i n ő s é g b e n a széke lyudvar ­helyi felső e rc lőgcndnokságot , később a v a r g y a s i m . kir e r d ő g o n d ­nokságot vezette. 1891-ben lett m. kir . erdész és 1898-ban m. kir. fő-érdész.

A z 1900-as években rheumat ikus be tegség t ámadta m e g , a m e l y fokozatosan sú lyosbodo t t , ú g y h o g y lassanként a terhes külső szol­gálatra a lka lmat lanná vált . 1904-ben a besztercei ni. kir . e rdő igaz ­gatósághoz helyeztetet t át közpon t i szolgála t ra . It t azonban beteg­sége anny i ra e lhata lmasodot t rajta, h o g y 1906-ban v é g l e g e s nyu ­ga lomba kellett vonu ln ia . A z ó t a sok szenvedésen ment át. Szenve­dett be tegsége miatt , me lye t u g y a n fe lesége ós l eánya önfe lá ldozó gondosságga l igyekez tek enyh í t en i és szenvedet t amiat t is, h o g y ilyen n a g y be tegen kétszer kellett á t szenvedn ie a menekülés keser­veit és fá jdalmait , a testi be tegség mel le t t tehát á tszenvedte a le lki betegség k ínzó fá jda lmai t is .

G y ö r k é K á r o l y e g y i k e vo l t azoknak az úr i g o n d o l k o z á s ú szak­társaknak, akit szerény, e lőzékeny és lekötelező m o d o r a miat t ú g y a vele együ t t szo lgá ló szaktársai , min t a kerüle tébe tar tozó erdő­birtokosok egya rán t szerettek és becsül tek. A m í g egészséges vo l t , a társadalmi életben is résztvet t és itt i s közkedve l t ségnek örvendett .

Sokat szenvedet t barátunk, n y u g o d j é k csendesen!

Page 2: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

Gseleji és nagybessenyői Ferentzy Lajos állami szolgálatát a bustyaházai m. kir. erdőhivatalnál 1890-ben kezdte meg, mint műszaki dí jnok és i lyen minőségben a németmokrai , a szinevér-polyánai erdőgondnokságnál teljesített szolgálatot, 1896. évben e rdőgondnokká neveztetett ki. 1899-ben a földmívelésügyi minisz­tér ium erdészeti osztályába rendeltetett be, ahol 1899-ben erdész­jelöltté, 1900-ban erdésszé neveztetett ki. 1901-ben az ungvár i íő-erdőhivatal kerületében a poroskói erdőgondnokság vezetésével lett megbízva . 1905-ben II . oszt. a lerdőfelügyelővé nevezték ki és szogálattételre a temesvári erdőfelügyelőséghez osztották be. 1910-ben mint I. oszt. a lerdőfelügyelő a debreceni erdőfelügyelő-séghez, 1911-ben pedig az ungvár i erdőfeli igyelőséghez helyezte­tett át, ahol a cseh megszállásig szolgált; 1915-ben erdőfelügye­lővé nevezték ki. Min thogy a cseheknek esküt nem vol t hajlandó tenni" és azok kiutasították, 1920-ban a csonka országban szolgá­lattételre jelentkezett.

A cseh megszállás ideje alatti izgalmak és a, megszállás alatti különböző üldözések idegzetét annyira megviselték, h o g y 1921-ben ideiglenes nyugá l lományba va ló helyezését volt kénytelen kérni. A nemzeti szövetség megalakulásától kezdve annak munkájában tevékeny részt vett, mint a rákosszentmihályi osztály elnöke.

Szakirodalmi munkásságot is fejtett ki, több cikke és elbeszé­lése jelent meg* a-vadászati és erdészeti szaklapokban és 1911-ben önálló k ö n y v alakjában megjelent a z általa összeállított: „Szat-már v á r m e g y e erdőgazdaságának leírása".

Rendület lenül hitt és bízott abban, hogy a megszállás meg fog szűnni és hogy régi szolgálati helyére ismét visszamehet. Sajnos, ezt már el nem érhette!

Béke hamvaira!

A „Magyar Ornithológusok Szövetségéinek lillafüredi kon­gresszusa és Hermán Ottó-ünnepély. A „ M a g y a r Ornithológusok Szövetsége" október hó 10-én kongresszust tartott Lillafüreden és megkoszorúzta Hermán Ottónak „Peleház"-oni elhelyezett emlék­tábláját. A z ünnepségen képviselve vol t a magya r tudományos vi lág ós a külföld.

A vendég-ek október hó 9-én este érkeztek Lillafüredre és ott volt az ismerkedési vacsora. Másnap reggel 9 órakor zuhogó eső­ben történt az emléktábla leleplezése és megkoszorúzása.

A z emléktábla felirata a következő: „Hermán Ottónak, a ma­gya r orni thológusok atyamesterének hálája jeléül emelte a Magyar Orni thológusok Szövetsége. 1929 október hó 10." Az aktus a követ­kező ve i t :

Szalóki dr. Navrat i l Dezső, a Magyar Orni thológusok Szövet­sége országos elnöke üdvözöl te József főherceg- képviseletében megjelent vitéz Tanító őrnagyot és engedélyt kért az emléktábla leleplezésére. A z engedély megadása után Pfeiffer Gyula minisz­teri tanácsos, a m. kir. fö ldmívelésügyi minisztérium képviseleté­ben mondott beszédet. Utána történt röv id beszéd kíséretében a koszorúk elhelyezése. Koszorút helyeztek József főherceg képvise­letében vitéz Tanító őrnagy , Csiky Ernő nemzeti múzeumi igaz-:

Page 3: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

gató, a M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia , a Kir . M a g y a r Termé szettudomániyi Társulat, ennek állattani osztálya, a M a g y a r Ném-íieti Múzeum és annak állattára és a M a g y a r R o v a r t a n i Á l l o m á s nevében, továbbá Csörgey Titusz, a Madártani Intézet igazgatója , saját intézete és a fö ldmíve lésügyi minisz tér ium kísér le tügyi in­tézménye nevében, dr. G y ő r f f y István, a K o l o z s v á r r ó l Szögedre menekült m. kir. Fe renc József T u d o m á n y e g y e t e m i rektor magni -ficusa a szegedi egye tem nevében, Pawlas Gyu la ezredes, a Ma­gyar Orni tho lógusok Szöve tsége nevében, dr. Hankó Béla egye ­temi tanár a debreceni Tisza I s tván-egye tem képviseletében és Véssei M i h á l y miniszter i tanácsos, az ál lamerdészet nevében.

Utána a je lenlevők átmentek a „Palota-szál ló"-ba, melynek tündérvárszerű épületét P fe i f fe r Gyu la miniszter i tanácsos kalau­zolása és magyarázása mellett csodálattal tekintették meg. A „Pa­lota-szálló" dísztermében vol t a d íszközgyűlés a következő programmal :

Hermán Ottó élete és működése . E lőad ta : Matusovi t s Péter min. tanácsos, a M a g y a r Orn i tho lógusok Szöve t sége szegedi kerületének ügyveze tő elnöke.

Hermán Ottó egyénisége . E lőad ta : Csörge i Titusz, a Madár­tani Intézet igazgató ja .

Hermán Ottó mint orni thológus . E lőad ta : szalóki dr. Navrat i l Dezső, a M. O. Sz . országos e lnöke (a je lenlévő külföldi vendégek kedvéért németül) .

He rmán Ottó mint en tomológus . E lőad ta : Cs iky Ernő, a Ma­gyar Nemzet i M ú z e u m állat tárának igazga tó ja .

Hermán Ottó mint e tnográfus . E lőad ta : Madarassy László, a Magyar Nemzet i M ú z e u m néprajz i osztályának igazgató ja .

Hermán Ottó mint ha lb io lógus . E lőad ta : dr. U n g a r Emil , a Magyar Hal élettani Á l lomás fővegyész-adjunktusa .

Hermán Ottó mint praehis tor ikus. E lőad ta : dr. V i g h Gyula , a m. kir. Fö ld tan i Intézet osz tá lygeológusa .

Hermán Ottó mint oo lógus . E lőad t a : dobói D o b a y László Dicsőszentmártonról. A díszelőadok Hermán Ottó-plakettet kaptak.

Utána díszebéd, melyen több felköszöntő vol t . Ebéd után a l i l lafüredi ba r langok megtekintése, melyek bejá­

ratánál Pfe i f fe r Gyu la min. tanácsos ismertet te a bar langok ke­letkezését. Azután folyta tódtak az e lőadások a kisszálló nagyter­mében. A rendkívül érdekes e lőadások sora Bodnár Bertalan (Hódmezővásárhely) Diákkor i ta lá lkozásom Hermán Ottóval , mint pókász —• kezdődött . Utána az ősz, de még ma is életvidám Meszlényi Pá l (Ve lence) kedves előadása következet t : R e m i niscenciák H e r m á n Ottóról c ímen.

Breuer Gyöngy , B rennbe rg rő l : A kócsag ezévi fészkelő tele­péi a Fer tőn; dr . N a g y Jenő (Debrecen ) : S ü r g ő s tennivalónk hazánk madár tani felkutatása érdekében; dobó i D o b a y Lász ló (Dicsőszenitmárton): A z Ez i smatura L e n c o c e p h a l a Erdé lyben , Radeczky Dezső (Székesfehérvár ) : O o l ó g i a ; dr . Gellei József sze­gedi egyetemi dékán: A madarak o rgan izác ió ja ; Thóbiás Gyula ,

Page 4: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

dr. Andrássy Ernő (Érmihályfalva) , Petrásevi ts La jos (Szarvas). Bodnár Bertalan (Hódmezővásárhe ly) stb. tartottak előadásokat, melyek éjfélutánig tartottak, amikor is a kongresszust az elnök berekesztette.

A .jelenvoltak kedves emlékekkel távoztak. A z t hiszem, hogy a Tündérpalota-szál ló ós a bar lang a magas t udományos színvona Ion álló előadásokkal és közbeszólásokkal emlékezetesek marad­nak ú g y a belföldi tudósok, mint a külföldiek előtt.

Hans Dressler, a boroszlói híres ál latfestőművész kijelentette, hogy „ so etwas schönes kann man in ganzer Európa nicht sehen".

M. P. Kortörténelmi irat egy fa értékbecsléséről. K ö z l i : Barthos

Gyula, hercegi erdőmester. Nagykanizsa város hivatal i irattárában jelenleg fo lyó selej

tezéssel kapcsolatosan került elő a következő, gondos tisztasággal ós színtartó t intával írt 65 éves akta, melynek szakszerű közlését azért ta r tom szükségesnek, mive l érdekes képet nyújt, erdészeti-leg arról, h o g y — megcáfo lván azon szak- és kereskedői körök­ben is eléggé általános felfogást, mely szerint 60—80 esztendő előtt az erdő fakészlet© különösen minőség i relációban értéket alig képviselt és általában az e rdőgazdaságnak g y e n g e megbecsülés­ben vol t része — egyet len tö lgyfának becslésére már bizottságot kiültek ki, mely hosszasan és bürokrat ikusán fogla lkozot t is az üggye l és a „derék, szép" fát az erdő „díszének, ékességének, büsz­keségének" je lö l i meg .

Nemcsak azért imponál t c ikkírónak az írásbeli vélemény, mivel az egy ik ós éppen a j e g y z ő k ö n y v e t í ró bizottsági tag édes­apja vol t , hanem ettől elvonatkoztatva azért is, mive l az erdő szeretetének ós megbecsülésének, valamint az erdőjövedelmezőség fontosságának hangsúlyozása nyi la tkozik m e g benne.

M e g kell j egyeznem, h o g y Nagykan izsa város közvetlen kör­nyékét azon időben legalább kb. 70 százalékban összefüggő és zs iványokat rejtegető n a g y erdőségek, főleg kocsányos tölgyesek borították és a ma Nagykanizsán átvezető délivasúti fővonalak sem vol tak m é g megépí tve .

„Bodon" alatt e g y ny i lvános n a g y o b b itatókútnak egy törzs-darabból termett tel jes kávája értendő, aminő ma is — die csupán forrásoknál és szőlőgazdasági víztartóknál kisebb méretben vidékünkön néhány m é g látható.

„Tet tes : Képvise lő Vá lasz tmányhoz adandó a belül írottaknak vizsgálati vé leményőkrő l . "

„ A l á b b í r t a Tekintetes Képvise lő Válasz tmány f. E.—sz. a. végzése folytán k ikü ldve lévén a végre , h o g y tartsanak szemlét azon fa fölött, me l ly a Kanizsa i Vá ros i erdőben Szüts József ka­nizsai polgár társunk és képviselő tag által a M a g y a r utzai köz­használatra kútnak bodonja el lőn kérve, k i jeölve véleményt ad :

ván, vá j jon ha azon már kijelelt fa csak ugyan; átengedhető bodon használatra az erdőnek jövöde lmezése kára nélkül vagy nem; 's ha igen, minő becsáron, megvizsgá lván mindenek előtt a kutat, ha a bodon csak ugyan- szükséges é v a g y nem; —

Page 5: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

Ezen bizalmas m e g b í z á s fo ly tán is szemlét v é g r e haj tot tuk, ínég p e d i g a köve tkező e r edménynye l , u. m.

1-szer A bodonnak ki je le l t élő és m é g fönt á l ló fa o l y ép dőrék és szép, h o g y azt v a l ó b a n az erdő díszének ékességének büszkesé­gének ú g y n e m kü lönben a j o b b a n j ö v ö d e l m e z h e t ő fák egy ikének véleményezhet jük, ebbő l köve tkez ik , h o g y n e m 3 fi. érteke, h a n e m 10 fl. a l e g a l a c s o n y a b b ára ez; —

2-szor N é v j e g y z é k e t kér tünk azon összes egyén i ség rő l , e köz­terhet v ise ln i ha j l andókró l nyi la tkozat ta l me r t ez kétséget nem szenved, h o g y e g y közös k u t b o d o n megvásá r l á sá t 's elkészítését Szüts József m a g a nem viselhet i ú g y de ezt tudomásu l n e m ve ­hettük, mer t ennek n y o m o z á s a fo ly tán Szüts József v issza lépett a fa vásár lás tol , ú g y m o n d a ha az u rak enny i r e r .yomozo lódnak akkor én á favéte lárrúl l emondok .

Ezze l a v izsgá la t megszűn t s í g y mi további működés t bezár­tuk. — " s tb .

T ö b b fejezet j e g y z ő k ö n y v e z é s e u tán az akta v é g e a köve tkező : „ N e m v o l n a csoda , ha ez esetben a Tet tes : K é p v i s e l ő Válasz t ­

mány ú g y min t és a n a g y közönség v e l ü n k együ t t az e rdőnek i ly kezelése ü g y é b e n é rzékeny b iza lmat lanságá t fe jezné ki a V á r o s i gazda iránt. —

U g y a n azért kérjük ós k ívánjuk , F o r r ó f i g y e l e m b e v e g y e a Tettes: K é p v i s e l ő V á l a s z t m á n y ajánlatunkat , h o g y j ö v ő r e is elég óva tos ságga l védhesse a V á r o s n a k köz ja vada lma i t : M i b e n vé leményünk öszpontosu l t .

Kö l t N a g y - K a n i z s a 864 Juni 7-ik alázatos szo lgá i Barthos János

Bernandits Ferencz képv i se lők"

25. Kimuta tás a in. kir . b á n y a m é r n ö k i ós e rdőmérnök i fő i sko­lai Segé lyző E g y l e t alaptőkéjének gyarapítására az 1929. évi októ­ber 1-től ok tóber 31-ig az erdészeti t á rsada lom részéről fe lajánlot t és befizetett a d o m á n y o k r ó l .

Befizettek: A s b ó t h I s tván 6, B é k y A l b e r t 2, B e r é n y i Pé t e r 3, Blaschek Lász ló 20, v i téz B o r s a y F e r e n c 5, B o t o s Géza 2, Bi i rdáts János 2, Cseke L a j o s 1, Cserne tzky K á r o l y 1.50, D e r c s é n y i I s tván 2, v i téz Fe jes Józse f 1, F ü s t ö s Zo l t án 2, Gloser Dezső 1, G y ő r y Jenő 23, H a m m e r schmidt E r n ő 6, H a r a c s i L a j o s 1, H o l b a M i k l ó s 2. Horváth Rezső 4, K e l l é A r t ú r 5, v i t éz K i s s L a j o s 1, K o v á t s E r n ő 1, Kovássy K á l m á n 2, v i t é z K r i s t ó f y G y u l a 2, K u t a s y V i k t o r 1, L e -senyi F e r e n c 5, L é t a y G y u l a 2, M a c h a y T. D . Sy lves t e r 20, M a y e r Zoltán 1, M o d r o v i c h F e r e n c 3, M u c k A n d r á s 2, N a g y J enő 2, Orbán Lász ló 1, P l aude r N á n d o r 1, R i k l y I s t v á n 1, Rouche t t i Gás­pár 10, Sébo r J á n o s 3, S z e g e d y Oszkár 2, Szeles I s tván 2, S z y Dé­nes 10, T a k á c s J á n o s 2, v i t éz T ö r ö k Béla 1. T r a u e r E r v i n dr. 2. Vel ics G y u l a 2, Zsák L a j o s 19 pengő t .

A je len k imutatás szerint be fo ly t ö s szeg 187.50 pengő , ame ly ­hez hozzáadva a m á r előzőleg" k imuta to t t bef izetések összegét , n gyűj tés eddigi e r e d m é n y e 7666.86 pengő .

Page 6: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

B i a n c o csekklap használata esetén a befizetések „ M . kir. bányamérnöki és erdőmérnöki főiskolai Segélyző Egyle t . Sopron" c í m e n az 57936. számú csekkszámlánkra eszközlendők.

Sopron , 1929 november I. Széki János főisk. tanár,

a Segé lyző E g y l e t elnöke.

A Budapest i Mérnöki K a m a r a közleményei . A kamara rendes közgyűlése fo lyó évi november hó 17-én, határozatképtelenség ese­tén pedig ugyanezen hó 24-én lesz. A közgyűlés megh ívó ja meg­felelő időben közzé lesz téve.

Helyre igaz í tás . A z „Erdészet i L a p o k " fo lyó évi I X . és X- ik számában Szántó Is tván „ A z erdőgazdasági kettős könyvvi te l" c ímű c ikkében ér te lemzavaró saj tóhibák fordul tak elő. amelyekel ezennel helyre igazí tunk. És p e d i g :

283. oldal, 8. sor első szava : száma helyett számla 338. oldal, a c í m b e n : Szabó helyett Szántó 339. oldal, 2. bekezdés első szava: napi helyett napló 342. oldal, 3. bekezdés 6. so rában : -f- helyett JI 347. oldal, 3. bekezdés 19. sorában: h o g y helyett hol 352. oldal, 2. bekezdés: Z helyett Z m

352. oldal, 3. bekezdés: Z és z helyett Zt és Z e

352. oldal, 4. bekezdés: Z , Z . Z helyett Zm, Zt és Z,.

Page 7: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

Faanyagok és építési anyagok tájékoztató árai 1929 november hóban

I. Belföldi faárak: termelők és nagykereskedők

közötti f o r g a l o m b a n : 1. Rönkfa m3-ként ab fe ladóál lomás rengő

Tölgy 30 c m felül . . . . 45— 50 Tölgyfournier 45 om

felül 80—110 Bükk 30 cm f e l ü l . . . . 30—35 Kőris 30 c m f e l ü l . . . . 40—48 Kőrisfournier 80—110 Szil 30 c m felül 28— 42 Gyertyán 25 c m felül 36— 45 Jávor 30 c m felül 45— 55 Éger 26 c m felül . . . . 28— 34 Nyár (gyufafa) 24— 28 Nyárfournier 50 c m

felül Kőris bognár fa 10 t. v ^ . uov—450 Szil „ 10 „ „ 280—360 Akác „ 10 „ „ 420—440 Tölgy bányafa szlov.

ab m. határ 36— 38 2. Tűzifa:*

ab fe ladóál lomás Belföldi száraz hasáb 225—260 Belföldi „ v e g y e s 220—240 Belföldi „ d o r o n g 210—230 Erdélyi tűzifa ab m.

határ 245—270 Szlovenszkói tűzifa

ab m. határ 230—300 Jugoszláviai tűzifa ab

m. határ 230—280 Kicsinybeni árak Budapesten házhoz szál l í tva forg . adó

nélkül Aprított fa q-ként 5.40 Hasábfa „ 5.00 Bérvágás „ 0.88

3. Egyéb faanyagok: Bükk keréktalp db (f) 3 4 - 4 2 Kőris „ „ (f) 48—56 Nyírfarúd db 2.00—2.20 Tölgydonga I-a

akója 4.50—5.50 * Dunántúlon kedvező szállítási

is fizettek.

T ö l g y d o n g a H-a P e ns<i akója 2.60—3.00

4. Fűrészelt faáruk: m 3 -ként vagonté te lekben

budapesti par i tásban - f forg. adó

T ö l g y 120—160 B ü k k g ő z ö l t szélezett 90—110 B ü k k „ szélezetlen 80—100 B ü k k gőzöle t len „ 70— 90 K ő r i s 120—160 Szi l 70— 90 Gye r tyán 80—120 Jávor 96—140 Ége r 80—110 N y á r 48— 68

5. Budapesti fenyófa-detail-árak:

ab raktár Vá loga to t t l u c f e n y ő . . 135—140 I. oszt. áru 24 m m

alapon 126—132 I I . oszt. áru 24 m m

a lapon 105—110 I I I . oszt. áru 24 m m

alapon 90— 96 L é c hosszú 95—100 Z á r l é c lucfenyő 96—100 Fa rago t t fa a l apára . . 80— 95 Fűrészel t fa 6 m - i g . . 76— 82 Zs inde ly ezre 18 c o l l o s 40— 44 R ú d 8 c m fm. (fill.) 50— 56 R ú d 10 „ fm. (fill.) 68— 72

6. Faszén: Belfö ld i I-a 10.000 k g 690—830 Bel fö ld i I l -a 10.000 k g 650—780 Retor taszén ab m. h. á 920—980

II. Építési anyagok árai: ab kereskedő telepe

Égetett a g y a g t é g l a ezre nagymére tű 78.40-84 kisméretű 60—64

1 q égetett mész 6— 8 1 m 3 oltott mész 40—50 100 k g por t landcement 8— 9

v i szonyok mellett magasabb árakat

Page 8: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

Az „Erdésze/ti Lapok" 1929. évi XI. füzetének H I R D E T É S E I .

Az ERDÉSZETI LAPOK mellett mérsékelt közlési díjért a lap irányával nem el lenkező hirdetések kiadatnak.

Díjszabás. Kéthasábos szélességben (107 mm) garmond betűvel vagy ennél nagyobb betüfajtával szedett hirdetés milliméterenkint 20 fillér. (Egyszeri megjelenés mellett egész oldal 32 P.) Táblázatos és garmond betűnél kisebb betüfajtával szedett hirdetések másfélszeres egy­ségárral számittatnak. Ismételt megjelenés esetén megfelelő árkedvezmény

Apróhirdetéseknél egy szó 12 fül., álláskeresleti hirdetéseknél 6 fill. Külön mellékletek megegyezés szerint

Magyar Erdőbirtokosok

Faértékesitő Részvénytársasága

Budapest IX, Calvin-tér 7. sz.

Elvállalja termelt, tővönálló vagy feldolgozott fakészletek

bizományi értékesítését, vesz és elad bármily mennyiségű

tűzifát és fűrészelt anyagokat. Értékesítési kérdésekben

készséggel áll az erdőbirtokos

és erdőtiszt urak rendelkezésére.

(1. XII. 8.1

Hárs- és éger-rönkfát 30 cm- tő l fe l lebb, 3,00 méte r tő l fel lebb , j ávo r - , b a r n a kőr is - , p la tán- és k a n a d a i nyá r - rönkfá t 45 c m . va s t agság tó l fe l lebb vá sá ro lunk . F u r n é r g y á r és K e m é n y f a ­termelő Rt . , Budapes t , I X . , Csont -u tca 1. (2. V I I I . 8.)

Eladunk am. vöröstölgymakkot (Quercus rubra) métermázsán­ként 60 pengő ab vasútállomás Mohács. Főhercegi Erdőgondnokság. Izabellaföld, u. p. Mohács.

Fiatal, nős erdömérnök alkalmazást keres szakmabeli és gép­gyári gyakorlattal. Szíves megkeresést ,,Állandó" jelige alatt a szer­kesztőség' továbbít. (11. II. 2.)

Page 9: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

Pályázat erdőöri állásokra.

N a g y m é l t ó s á g ú g r ó f Es te rházy M ó r i c úr csákvár i hi tbizo­mányi u rada lmi e rdőh iva ta la két megüresede t t e r d ő ő r ! ál lásra pályázatot hirdet , pá lyázha tnak e r d ő ő r i s zakv izsgáva l , fa terme-lésnél, erdősí tésnél gyakor l a t t a l b í ró e g y é n e k .

A f e l fogadandó e r d ő ő r ö k j avada lmazása a c sákvár i hi tbizo­mányi u rada lmi e rdőh iva ta lban megtudha tó .

F e l f o g a d a n d ó e r d ő ö r ö k e g y év i p r ó b a i d ő r e vétetnek fel, mely­nek leteltével, ha szolgá la tuknak megfe le lnek , végJegesí t te tnek.

A pá lyáza t i ké rvények 1929. év december l-ig g r ó f Es te rházy jVEóric hití). E rdőh íva ta la , Csákvár , Fe j é r m e g y e c í m r e kü ldendők .

Gróf Esterházy Móric hi tb . urad. (12.) E r d ő b i v a t a l , Csákvár .

Eladó 1500 drb h á r o m éves amer ika i t ö l g y , 900 d r b h á r o m éves jegenye- tö lgy . M a g a s s á g u k 130 c m . Kárász -u rada lom, S z e g h a l o m .

(14.) Erdőőri állást keres 24 éves, erős, gye rmekte len egyen . Szak­

iskolát és n é g y középiskolá t végez tem. A z erdészet és vadászni terén 5 évi g y a k o r l a t o m van . I rodán j ó l d o l g o z o m , perfekt g é p ­író v a g y o k , o d o r I m r e e rdőőr . Tekepuszta , Tót, G y ő r m.

(17. I I I . 1.)

Okleve les e rdőmérnök, nagy gyakor la t i ismeretekkel, urada­lomnál, fa ipar i vál lalatnál e lhelyezkedést keres . Ide ig lenes meg­bízást is e lvál la l . C í m a k iadóh iva ta lban . (7. I I I . 3.)

D R FAZEKAS FERENC M A G Á N E R D Ő M É R N Ö K

ÚJPEST

D E S S E W F F Y U T C A 22.

E R D Ő B I R T O K O S O K K Ö Z P O N T I K Ö Z Ö S I R O D Á J A . Ellátja uradalmak á l l andó képv i se l e t é t és intézi e s e ­tenkénti m i n d e n n e m ű megbízása i t . E rdőgazdaság i , faipari, f a k e r e s k e d e l m i ü z e m e k szak tanácsadó ja . Fa te rmelés i , faér tékesí tés i , í a fo rga lmi k é r d é s e k b e n specia l is ta . Szaké r tő j e vasúti é s v íz i szál l í tások­nak, expor t - impor t üz l e t eknek , vám- és ta r i faügyek­nek, k ö t l e v e l e k és f a k e r e s k e d e l m i s z o k v á n y o k n a k .

(8. XII. 3.)

Page 10: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

N E M E S OSZKÁR LÁDA- f ^ ^ o T ^ j?<5J FAIPARI RT c s o m a K o l ó - h o r d ó t .

MM8?á5«»: BUDAPEST X, 5 Z Á L L Á S - U . 2 6

B Ü K K R Ö N K Ö K E T • friss döntésből, 35 cm vastagságtól feljebb, 3 métertől feljebb, csomótlan, egészséges ki­vágásokban azonnali szállításra vásárolunk. Mindennemű rönkfa-anyao-ban kérünk ajánla­tokat. Fornérgyár és Kemény fatermelő Rt. Budapest, IX. kerület, C^sont-utca 1. szám alatt.

(5. III. 3.)

A küszöbön lévő vadászati évadra minden vadász lássa el magát

vadászati szerencsétlenség esetére szavatossági biztosítással. Ez fedez minden baleseti kárigényt, amelyet a vadásszal szemben támasztani lehet

évi 15 pengő 12 f-ért Vadásztársaságok együttes biztosításnál külön előnyt élveznek. Kivételesen kedvező díjakat és feltételeket nyújt: mindennemű baleset, autó motorkerékpár, traktor, mezőgazdán ági és üzemi szavatossági biztosításnál a 36 éve fennálló

„ N e m z e t i ' B a l e s e t - B i z t o s i t ó R é s z v é n y - T á r s a s á g központja: Budapest, V., Nádor-utca 28. szám. Képviseletek az ország minden jelentékenyebb helyén. További felvilágosítást lapunk szerkesztő­sége, illetve az Erdészeti Egyesület fog megadni.

(10. IV. 2.)

Tölgymakk, fenyőmagvak és lombfamagvak, erdészeti cseme­ték, sorfák beszerezhetők Keiner Rezső oki. erdőmérnöknél, Budapes­ten, Fe ry Oszkár-utca 34. szám alatt vagy továbbra is Keiner Re­zsőnél, Gödöl lőn. (6. I I I . 3.)

Page 11: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

Faragó Béla Erdészet i Magnagykereskedés és Erdészet i Csemetete lepek

Zalaegerszeg Ajánlok az őszi idényre kocsányos- , kocsánytalan- és

csertölgymakkot, valamint minden hazai és külföldi, az ősz vagy tél folyamán elvetendő magvat, gyümölcs-magvakat.

Fenyőmagvakra előjegyzéseket tavaszi szállításra már most elfogadok. Exoták szállítását tavaszra vállalom. Kérem ezeket még ez év végéig előjegyeztetni.

Erdei-, tű- é s lomblevelű csemetékből nagy készlet. Gyü­mölcsfák, díszfenyők, rózsafák szállítása.

Cégem változatlanul fennáll és 1917 óta keresztény tulajdon.

Árjegyzék ingyen és bérmentve! (9. II. 2.)

K: 45995—1929. Pályázat i h i rde tmény.

N y í r e g y h á z a város he lyhatósága részéről az 1930. év i j anuár hónap elejével betöltendő erdőőr i állásra páyáza to t hirdetek. A pályázók erkölcsi b izonyí tvánnyal , hatósági o rvos i bizonyít­vánnyal, esetleges edd ig i szolgála tukra vona tkozó bizonyí t ­vánnyal és erdőőr i szakvizsgálat i b i zony í tvánnya l fészereit kér­vényeiket folyó évi november hó 30. napjának délelőtt 10 órájáig a város po lgármes te r i h ivatalában nyúj tsák be.

Dr. Benes Kálmán m. kir. kormányfő tanácsos ,

(13.) polgármester . T ö l g y bánya- és aknafa-eladás. A misko lc i m. kir. e rdőigaz­

gatóság kerületében 1930. évi ápri l is hó 15-ig a kincstár által ki­termelendő, helyszínén minőség i l eg átveendő és ab ládi r a k o d ó (Diósgyőr—Vasgyár ) vasúti á l lomáson, M á v . kocs iba rakva, át­adandó m i n t e g y 19.000 drb különböző méretű t ö l g y bányafa ós mintegy 850 m 3 különböző méretű t ö l g y aknafa, / . évi november hó 19-én d. e. 9 órakor a m. ki r . e rdő igazga tóság hivata los he ly i ­ségében (Miskolc , D e á k Ferenc-tér, I. em. 6. sz . a j tó) , zárt írás­beli ajánlat mellett tar tandó verseny tá rgya láson eladásra kerül, írásbeli ajánlatok 1929. évi november hé 18-án déli 12 óráig adam-dók be a m. kir . e rdő igazga tósághoz . B ő v e b b fe lvi lágosí tással szolgál és az árverési feltételeket pos tabé lyeg ellenében meg­küldi a M. kir. Erdőigazgatóság. (16.)

Page 12: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

Szakvizsgázott, erős, magas, j ó megjelenésű, nős, egy 7 éves gyermekkel bíró, 38 éves, róm. kath. erdőőr, aki az erdészetnek min­den ágában, apró- és nagyvad tenyésztésében, dúvadak méreggel való irtásában kitűnő szakember, hosszú időről szóló kitűnő szolgálati bizo­nyítvánnyal rendelkezik, volt csendőr és teljesen megbízható, igen sze­rény igényekkel erdőőri vagy vadászi állást keres január 1-ére. Be­mutatkozik saját költségén. Szíves megkeresést kér. Varga József urad. erdőőr, Tolnanémedi, Tolna megye. (18. II. 1.)

23 éves, róm. kath., nőtlen, j ó megjelenésű, erélyes, megbízható, j ó bizonyítványokkal rendelkező, szakiskolát végzett erdőőr vagyok, erdőőri (esetleg segéderdőőri) állást keresek, azonnali vagy későbbi belépésre. Szíves megkeresést kérek. Cím: Balogh József, Vaszar, Veszprém vm. (20.)

Bükkmakk, príma, 90—95% 1 kg 1.80 pengő, 85% 1.50 pengő, 70—75% 1.— pengő; Quercus rubra 1 kg —.98 pengő és minden erdei vetőmagot, erdészeti csemetét, gyümölcsmagot és vadoncokat legjutányosabb árban szállít: Kőszegi Fenyőmagpergető, Kőszeg. (19.)

Page 13: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,

Az „Erdészeti Lapok" 1929. évi XI. füzetének tartalma:

Oldal Meghívó az Országos Erdészeti Egyesületnek az 1929. évi november

hó 25-én d. u. %6 órakor az Egyesület székházában tartandó igazgató-választmányi ülésére 371

Az új erdőtörvény tervezete 372 Utóhangok 373 Beszámoló 374 Egyesületi közlemények: A Kormányzó Úr Ő Főméltóságának vá­

lasztávirata a parádi közgyűlés hódoló táviratára . . . 381 Felhívás a magyar erdőtiszti karhoz 381 Felhívás a magánszolgálatban álló erdőtiszt urakhoz . . . 382 Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesületnek Párádon,

1929. évi október 16-án tartott évi rendes közgyűléséről 382 Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület igazgató­

választmányának Párádon, 1929. évi október 16-án tar­tott rendes üléséről 406

Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület adó-, vám- és tarifaügyi bizottságának 1929. évi október hó 15-én Párádon tartott üléséről 410

Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület szakoktatás-és kísérletügyi bizottságának 1929. évi október hó 15-én Párádon tartott üléséről 413

Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület általános erdőgazdasági és törvényelőkészítő bizottságának 1929. évi október hó lo-én Párádon tartott üléséről . . . . 416

Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület a magánerdő­tisztek szolgálati viszonyainak rendezését előkészítő bi­zottságának 1929. évi október hó 15-én Párádon meg­tartott üléséről 419

Jegyzőkönyv az Országos Erdészeti Egyesület szervező­bizottságának 1929 évi október hó 15-én Párádon tartott üléséről 422

Dr. Luntz Géza felolvasása 427 Egyesületi összejövetelek 428

Hivatalos közlemények: Kránitz György részére kiállított erdőőri szakvizsgabizonyítvány másolata tárgyában 428

Irodalom: Dr. Englánder Árpád: A rheumás bajok házikezelése . 429 Különfélék: Halálozások. — A Magyar Ornithológusok Szövetsé­

gének lillafüredi kongresszusa és Hermán Ottó ünnepély. — Kortörténelmi irat egy fa értékbecsléséről. Közli Barthos Gyula hercegi erdőmester. — 25-ik kimutatás a főiskolai segélyalapra befolyt összegekről. — A Budapesti Mérnöki Kamara közleményei. — Helyreigazítás 429

Faanyagok és építési anyagok tájékoztató árai 1929. évi novem­ber hóban 435

Hirdetések I—IV Függelék: Törvénytervezet „ A z Erdőkről" (külön melléklet).

Felelős kiadó: Bíró Zoltán.

Page 14: Erdészeti Lapok 68. évf. 11. füzet, 1929. novembererdeszetilapok.oszk.hu/00120/pdf/EL_1929_11_429-435.pdf · A könyv megdöbbentő adatokkal számol be a rheumáról, mint népbetegségről,