erkel ferenc - erkeliskola.hu · web viewÁltalÁnos iskola. pedagÓgiai program. v. kötet....

ERKEL FERENCERKEL FERENC

ÁLTALÁNOS ISKOLAÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMPEDAGÓGIAI PROGRAM

V. kötetV. kötet

HELYI TANTERVHELYI TANTERV

FELSŐ TAGOZATFELSŐ TAGOZAT5-8. 5-8.

2009.2009.

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.

TARTALOMJEGYZÉK

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM.................................................................................3

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK...............................................22

HON- ÉS NÉPISMERET..................................................................................................38

TÁNC ÉS DRÁMA............................................................................................................43

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET...........................................................48

ÉNEK-ZENE......................................................................................................................55

EMELT SZINTŰ ÉNEK-ZENE.......................................................................................84

ÉLŐ IDEGEN NYELV......................................................................................................97

NÉMET NYELV..........................................................................................................106

ANGOL NYELV..........................................................................................................129

MATEMATIKA...............................................................................................................144

FIZIKA..............................................................................................................................176

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK.........................................................206

INFORMATIKA..............................................................................................................249

TERMÉSZETISMERET................................................................................................271

FÖLDRAJZ......................................................................................................................279

BIOLÓGIA.......................................................................................................................290

TESTNEVELÉS ÉS SPORT...........................................................................................302

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA..................................................................................312

KÉMIA..............................................................................................................................325

OSZTÁLYFŐNÖKI........................................................................................................332

KÖNYV, - ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT..................................................................343

3


MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

5–8. évfolyam

Célok és feladatok

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Emellett a diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Ebben az összefüggésben az irodalmi nevelésnek kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Ehhez kapcsolódik, hogy tudatosítania kell az irodalom fontosságát, szerepét a tartalmas emberi élet kialakításában, ki kell jelölnie a helyét a mindennapi életben a sokféle egyéb, részben társművészeti (pl. a film), részben szórakoztató-ismeretterjesztő, tömegkommunikációs médium között. Egyben meg kell alapoznia azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik az irodalmi alkotások élményszerű, tudatos befogadását.A tanítás a szellemi, érzelmi érésnek ebben a korszakában a beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl a diákok érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé – mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására.

A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5–8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra – a belépő tevékenységformákban és a témakörökben – egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.

A 7–8. évfolyam a legtöbb esetben már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi

4

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az önálló olvasmányválasztás előkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi forma megismertetése a diákokkal, illetve annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok ( pl. a televízió, videó stb.) nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt.

Fejlesztési követelményekA kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifezésmódjának ismerete.

A szövegértés fejlesztése szóban és olvasott formában az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű írott szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása.

A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást.

A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes fel-adata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés

5

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is.

A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel.

Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10–14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása.

Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

6


5. évfolyam

Belépő tevékenységformák

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartásA mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével.A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően.Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).

2. Olvasás, írott szöveg megértéseGyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása.Memoriterek kifejező előadása.A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával.A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek keresése, a jelentésváltozások azonosítása, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban.Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában.A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel.A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás.

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással.Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások).Kreatív játékos szókincsgyakorlatok Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése.Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész – rész, közel – távol, részletező – egybenlátó).Rövid fogalmazás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).

7


4. A tanulási képesség fejlesztéseEligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása.Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan.Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához.Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással.Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve.Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére.Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekről.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrőlA korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban.A hangképzési sajátságok megfigyelése.Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban.Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban.Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése, jelentésének értelmezése, megkülönböztetése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal.Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról.A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben.Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatukra különféle beszédhelyzetekben.

6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolataSzövegelemző gyakorlatok: a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése.Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvető lírai műfaj megnevezése.Nagyobb szerkezeti egységek elkülönítése lírai alkotásokban. A versszakok belső tartalmi-gondolati összefüggéseinek bemutatása.Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása.Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban.

8


7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseErkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.Egyes szereplők eltérő álláspontjának, érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban.Saját nézőpont, értékítélet kialakítása egyes szituációkban és / vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása, a személyes indokok, az egyéni nézőpont meglétének feltárása többféle állás- vagy nézőpont szembesítésével.A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben.Témakörök TartalmakEligazodás a mindennapi élethelyzetekben

Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.

Népdalok, mesék Két népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai.

Petőfi Sándor: János vitéz

Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés.

Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek

Egy-egy mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó – különböző korokból származó – változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi szövegek.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok.

A beszélt nyelv A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban.

Az írott nyelv Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód.

9

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Témakörök Tartalmak

A szavak jelentése és szerkezete

A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Könyv- és könyvtárhasználat

Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

MemoriterTizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.

FogalmakKommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes.(A felismerés és a megnevezés szintjén.)Szerzők és művekArany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételeiA kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

10


6. évfolyam

Belépő tevékenységformák1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartásGyakorlatok a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazására és értelmezésére páros és kisközösségi helyzetekben.Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban.Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.Más álláspontok összefoglalása, értékelése többszereplős kommunikációs helyzetekben.Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben.Szövegalkotási feladatok szóban: jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.

2. Olvasás, írott szöveg megértéseFolyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával.A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése.Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése.Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás).

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére.Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.Szövegalkotási gyakorlatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről.Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő leírása időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva.Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben.

11

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása.

4. A tanulási képesség fejlesztéseA szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban.Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban.Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekből (Internet, CD-ROM stb.). A talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése.A gyűjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrőlA nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtése.Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása.Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal..

6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolataAz olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból.Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban.A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján.Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban.Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseÖnálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. A saját kulturális háttértől eltérő hátterű köznapi és irodalmi szövegek sajátos stilisztikai és tartalmi jegyeinek megfigyelése, kiemelése.

12

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak olvasása, a bennük megjelenő, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése.A humor, a nyelvi játék szerepének megfigyelése különféle társadalmi, kommunikációs helyzetekben.

Témakörök TartalmakPáros és kisközösségi kommunikáció

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása.A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.

Monda, rege, ballada Két magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet);, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői.

Arany János: Toldi Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Hősök a történetmondás műfajában

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés.

Képek és formák a költészetben

Legalább négy lírai alkotás elemzése különböző korokból. A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.

Szóbeli és írásbeli szövegműfajokfőbb ismérvei

A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák.

A szavak jelentése és szerkezete

A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk.A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók.A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok.A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései.A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei.


A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei.

MemoriterTíz versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.A walesi bárdok, A Reményhez, Egri csillagok {öt-tíz sornyi részlet}

13


FogalmakKommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat:Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;

Szövegértés, szövegalkotás, irodalom:Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál;allegória, alliteráció, időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái.

Szerzők és művekArany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete);Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; A továbbhaladás feltételeiA beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben.Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Az irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok.

14


7. évfolyam

Belépő tevékenységformák1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartásGyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése.Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. Gyakorlatok ezek alkalmazására, elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából.Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek megfigyelése. A szóbeliség sajátosságinak érvényesítése különféle szóbeli szövegtípusokban, kommunikációs helyzetekben. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás).

2. Olvasás, írott szöveg megértéseKisebb terjedelmű irodalmi művek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után. Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének, belső összefüggéseinek és jelentésének feltárása.A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása.A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között.Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése irodalmi és köznapi szövegekben.

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)Biztonság az egyszerű mondat központozásában.A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben.Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban.Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz önálló vázlat készítése.Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan.Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával.

15


4. A tanulási képesség fejlesztéseÖnálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) felkutatása megadott témához.Beszámoló. Ismeretek, érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése, rendszerezésük.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrőlAz egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése.A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk.Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban.A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása.

6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolataA lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei).Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. Az irodalmi műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében.Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma.A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése.Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben.Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseA verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban.Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése.Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása.

MAGYAR NYELVTémakörök Tartalmak

16

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Magán- és közéleti kommunikáció

Az egyszerű mondat

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban.A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás.A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek.

A szóalkotási módok A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak.A mozaikszók.A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel).

Helyesírási ismeretek Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása.


A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai.

FogalmakMondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma.Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás.Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.

IRODALOMTémakörök TartalmakRitmus, kép, kifejezésmód – líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma)

Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai.

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés – anekdota

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői.

A regény változatai Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).

Irodalom és kulturális élet a reformkorban

Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok.Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek.

17


Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában.Tánc és dráma Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel.

Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.

MemoriterTeljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza.

FogalmakAnekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; pentameter, disztichon, versláb.

Szerzők és művekArany János: Szondi két apródja és még egy műve; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű.

A továbbhaladás feltételeiRészvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával.

18


8. évfolyam

Belépő tevékenységformák1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartásA beszédpartnerek különböző kommunikációs helyzetekben megjelenő érzelmi viszonyulásainak, eltérő álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban.Saját álláspont kialakítása a beszélgetőpartner (-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vevő, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelelő érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban.Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban.Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően.

2. Olvasás, írott szöveg megértéseKülönféle sajtótermékek értelmező felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek azonosítása, megnevezése, értékelése tanári segítséggel.A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítéseAz olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és / vagy csoportmunkával.

3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)

A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban.Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása..Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban.Ismertetés, könyvajánlás írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével.

4. A tanulási képesség fejlesztéseA könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.

5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvrőlMondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése.

19

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend megváltoztatásával a jelentés formálására.A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján.A szűkebb és tágabb környezetben megjelenő nyelvváltozatok (dialektusok, réteg- és csoportnyelvi sajátosságok) megfigyelése, gyűjtésePéldák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvető nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben.

.

Az irodalmi kifejezésformák sajátosságaiA szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása.A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése.A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal.A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása.Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban.Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében.Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között – más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával.Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete.Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából.Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre.Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása.Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztéseIrodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával.Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával.A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül.Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben.

20

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

MAGYAR NYELV

Témakörök TartalmakA tömegkommunikáció

Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról.A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport.A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

Az összetett mondat Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje.Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái.A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban.A többszörösen összetett mondat.A mondat és a szöveg viszonya.

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése

A nyelvi szintek.A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök.

Helyesírási ismeretek A magyar helyesírás alapelvei.Az összetett mondat központozása.A párbeszéd és az idézetek írásmódja.

Kitekintés a magyar nyelv életére

Szövegműfajok és kifejezési formájuk

Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben.Nyelvünk eredete, rokonsága.A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői.

A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései.Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló.Az idézés módja: egyenes és függő idézet.A paródia kifejezőeszközei.


A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.

FogalmakÖsszetett mondat: (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az

21

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító.Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó.A magyar nyelv szórendje.Egyenes és függő idézet.

IRODALOMTémakörök TartalmakAz irodalom határterületén – a népszerű irodalom műfajai

Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük.

Az irodalom nagy témáiból

Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.).

A Nyugat első nemzedékének irodalmából

Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában.Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól.

A dráma világa Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) megtekintése.

Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók

Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból.

Tánc és dráma Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

MemoriterTeljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros prózarészlet. Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése.FogalmakNépszerű irodalom: epikai és drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, szimbólum.

Szerzők és művekAdy Endre: Párisban járt az ősz, A föl-földobott kő és még egy vers; Babits Mihály, egy műve; József Attila: Tiszta szívvel és még két vers; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Radnóti Miklós: Nem tudhatom című verse, négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Illyés Gyula, Nagy László és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása.

A továbbhaladás feltételeiA köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről,

22

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban.A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése.

23


TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK5–8. évfolyam

Célok és feladatokA történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja.Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5–6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást.A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez.Fejlesztési követelményekA történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból,

24

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni.A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására.A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani.Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.

Kulcskompetenciák és azok érvényesítése a történelem és állampolgári ismeretek tantárgy tanításában és tanulásában

A történelem, - mint az Ember és társadalom műveltségi terület egy szelete – műfajából eredően igényli azt az oktatási, nevelési gyakorlatot, amelyet a kulcskompetenciák nyújtanak. Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni, melyekre minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a sikeres munkavégzésnek, és a társadalomba való beilleszkedésnek

Anyanyelvi kommunikációTantárgyunk elsőrendű közvetítő közege az anyanyelv. Mind szóban, mind írásban otthon kell lennie a tanulónak az anyanyelvi kommunikációban, hiszen a legfontosabb fogalmak, gondolatok, tények, források csak így mélyülhetnek el. Az Ember és társadalom igényli a magyarázatot, a vitát, a vélemény-nyílvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, dolgozatok, előadások lejegyzetelését. A tananyag feldolgozása során fokozatosan bővül és fejlődik a tanulók szókincse, valamint szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük.

25


Idegen nyelvi kommunikációAz európai történelem tanítása, a források megjelölése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkodik. Óhatatlanul találkozunk az 5-8. évfolyamon olyan szavakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét feltételezik.Matematikai kompetenciaA történelem egyik alapkövetelménye az idő fogalmának megértése, az idő számítása. A matematikai gondolkodás elengedhetetlen, szükséges ez a kompetencia a térképen való távolságok becsléséhez, a diagramok megrajzolásához, továbbá a táblázatok kitöltéséhez, értelmezéséhez.

Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciájaA történelem egészén végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. A történelem választ ad arra, hogy az emberi tevékenység az évezredek során miképpen változtatta meg a természetet, a világot. A történelem tanítása során azzal is találkozunk, hogy a tudomány, a technológiai módszerek, találmányok alkalmazása hogyan köti össze a társadalmi és természeti folyamatokat.

Digitális kompetenciaInformációs társadalmunkban a digitális technológiák alkalmazása az ember és társadalom műveltségi terület hatékonyabb megértéséhez, tanulásához is nélkülözhetetlenek.A történelem tantárgyhoz készült CD-n olyan interaktív játékok szerepelnek, amelyek új taneszközként a gyerekek nyelvén, és érdeklődési körük mentén segítik a tanítást-tanulást.A történelem hatékonyabb elsajátítását a tankönyvek gazdag képanyagából készült prezentáció segíti, valamint számos információt szerezhetnek be a tanulók az internetről is.

Hatékony, önálló tanulásA tanuló legyen képes a kitartó, önálló tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni, s eddigi ismeretei mellé beépíteni. Ehhez szükséges az információs kommunikációs technológiák kezelése, illetve azok segítségével a kreativitás fejlesztése. A hatékonyság, önállóság segítse a problémamegoldást, a konfliktusok kezelését, az új tanulási lehetőségek felkutatását.

Szociális és állampolgári kompetenciaA szociális, azaz személyes, valamint a személyek közötti, továbbá az emberek kulturális igényei és életszínvonala mentén történő közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé, változatosabbá váló társadalmunkban. Az Ember és társadalom műveltségi terület, ezen belül a történelem a szociális és állampolgári kompetencia kérdéseivel foglalkozik. A történelmet az egyének és a csoportok tevékenysége viszi előre, s a demokráciát az állampolgárok egymáshoz való viszonya alakítja, fejleszti.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaA tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap.Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. A történelem erre a kompetenciára is választ ad.

26


Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképességA művészetek, stílusok, az ember mindennapjait kísérő olyan dolgok, mint öltözködés, a lakás, a szórakozás, a szabadidő eltöltése olyan kísérő elemei az életnek, amelyek a történelem révén közvetíthetők az egyén felé. A történelem a maga eszközeivel – pl. a korstílusok megismertetésével - a tradíciókat képes rendszerbe foglalni, s ez által az esztétikai-művészeti értékeket, mint alapvető kompetenciát elsajátíttatni a tanulókkal.

27


5. évfolyam

Belépő tevékenységformákIsmeretszerzési és feldolgozási képességekKépi információk gyűjtése.Lelet és rekonstrukció összevetése.Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása.Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, ismertetése.Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalom-ban.Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből.Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében.A tanári elbeszélés megjegyzése. Képek jellemző vonásainak kiemelése.

KifejezőképességekTörténelmi személyiségek jellemzése.Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben.Rajz készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása.Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel.Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel.

Tájékozódás időbenTörténelmi események időrendbe állítása.Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása.

Tájékozódás térbenA kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása.Az események helyszíneinek megnevezése.A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen.Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás.A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően.Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.

28


Témakörök TartalmakÉlet az őskorban Az ősember nyomai a Földön.

Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember.A földművelő és az állattenyésztő ember.Az első mesterségek és a csere kialakulása. Varázslat és művészet.Fogalom: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia (varázslat)Évszám: nagyon régen, régen

Az ókori Kelet világa A történelem korszakai.Egyiptom, „a Nílus ajándéka”.A rejtélyes piramisok.Történetek Mezopotámiából.Az írás kialakulása.Mítoszok és mondák az ókori keletről.Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírásHelynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, EufráteszÉvszám: kb. 5000 éve

Ószövetségi történetek A Biblia.Bibliai tájak.Ószövetségi történetek. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhitNév: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy SalamonHelynév: Jeruzsálem

Az ókori görögök életéből

Történetek a görög mondavilágból.Görög istenek és az olimpiai játékok.Hajó és kereskedelem.Görög városállamok: Athén és Spárta.Hősök és csaták.Athén Periklész korában.Az athéni népgyűlés.Történetek Nagy Sándorról.Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színházNév: Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy SándorHelynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, AlexandriaÉvszám: kb. 2500 éve

29


Az ókori Róma évszázadai

Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról.Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből.Szabadok és rabszolgák.Julius Caesar és hadserege.Történetek Augustusról.Egy ókori nagyváros: Róma – vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak.A rómaiak Magyarország területén.A népvándorlás viharában.Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlásNév: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, AugustusHelynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település)Évszám: kb. 1500 éve

A kereszténység születése

Történetek Jézus életéről.A kereszténység fő tanításai.A keresztény időszámítás.Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspökNév: Jézus, Mária, JózsefHelynév: BetlehemÉvszám: 476

A magyar történelem kezdetei

Hagyomány ismeret

Mélységelvű témák

A magyar nép eredete: mondák és valóság.Az Uráltól a Kárpát-medencéig.A honfoglalás.Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalásNév: Álmos, ÁrpádHelynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medenceÉvszám: 895

Házak, háztípusok Élet a házbanMunkamegosztásÜnnepek, ünnepkörök

A tanév során részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni:

Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom területén

30


Mindennapi élet,életmódtörténet

A tanév során kötelező feldolgozni:A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban.

A továbbhaladás feltételeiA diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

31


6. évfolyam

Belépő tevékenységformákIsmeretszerzési és feldolgozási képességekKépi információk gyűjtése egy adott témáról.Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön.Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése.A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel.Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése.Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat).A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása.Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése.A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel.Egyszerű mennyiségi adatok összevetése.Vázlat készítése tanári segítséggel.A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.

Kifejezőképességek.Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával.Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése.Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.

Tájékozódás időbenA történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel.A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Történelmi események időrendbe állítása.Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.

Tájékozódás térbenA földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel.Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon.

32


Témakörök TartalmakKépek a középkori Európa életéből

Nagy Károly birodalmában.Az arab hódítás. A középkori egyház.A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák.Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek.A középkori várak.A lovagi élet.A középkori városok.Céhmesterek és kereskedők.Európa a XV. században.Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálatNév: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent FerencHelynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római CsászárságÉvszám: 800

Magyarország az Árpádok idején

Letelepedés – kalandozó hadjáratok.Géza és I. István.István király udvarában.László és Könyves Kálmán. A tatárjárás.Kultúra az Árpád-korban.Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kunNév: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. BélaHelynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, MuhiÉvszám:1000, 1241–1242, 1301

Virágzó középkor Magyarországon

Károly Róbert.Nagy Lajos, a lovagkirály.Zsigmond, a császár és király.Egy középkori magyar város.Hunyadi János.Mátyás király.Bárók, nemesek, jobbágyok.Mohács.Buda elfoglalása.Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvárNév: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. SzulejmánHelynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, MohácsÉvszám: 1456, 1514, 1526, 1541

33

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Az újkor kezdetén Felfedezők és hódítók.

Harc a tengerekért.Szemben a pápával: Luther és Kálvin.A Napkirály udvarában – XIV. Lajos.Ablak Európára – I. Péter.Az Európán kívüli világ.Kultúra és tudományok az újkor kezdetén.Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlamentNév: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo GalileiHelynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, SzentpétervárÉvszám: 1492, 1517

Magyarország az újkor kezdetén

Hagyományismeret


Török világ Magyarországon.A várháborúk hősei.Életképek a királyi Magyarországról.Erdély aranykora.Történetek a függetlenségi küzdelmekről.Buda visszafoglalása.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi FerencHelynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, IsztambulÉvszám: 1552, 1686, 1703–1711

A paraszti munka A faluközösségAz ember életfordulói

A tanév során kötelező feldolgozni.Középkori városok Európában és Magyarországon

Mindennapi élet, életmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:.Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből.

A továbbhaladás feltételeiA diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult

34

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.

35


7. évfolyam

Belépő tevékenységformákIsmeretszerzési és feldolgozási képességekInformációk gyűjtése statisztikai adatokból.Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás.Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből.Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján.Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése.Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához.Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján.A hírközlési forradalom jelentőségének megértése.Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában.Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése.

KifejezőképességekÖsszehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával.Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása.Vázlat készítése.Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával.A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.

Tájékozódás időbenAz egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján.Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése.Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése.Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel.Kronologikus táblázatok önálló készítése.Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben.

Tájékozódás térbenA tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása.Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.

36


Témakörök TartalmakA polgári átalakulás kora

Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából.Napóleon és Európa.A mezőgazdaság és a gépek forradalma.Az ipari forradalom társadalmi következményei.Életmód a kapitalizálódó Európában.Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmusNév: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, StephensonHelynév: Boston, WaterlooÉvszám: 1776, 1789, 1815

Képek a XVIII. századi Magyarországról

Mária Terézia és II. József.A soknemzetiségű Magyarország.A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitikaNév: Mária Terézia, II. JózsefÉvszám: 1740–1780

A polgárosodás kezdetei Magyarországon

Országgyűlések Pozsonyban.A magyar nyelv ügye.Gróf Széchenyi István.Kossuth Lajos.Életképek a reformkori Magyarországon.1848. március 15-e.Polgári törvények.Nemzetiségek ébredése.Képek a szabadságharc csatáiból.Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztásNév: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, BemHelynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, AradÉvszám: 1830–1848, 1848. március 15., 1849. október 6.

37

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Nemzetállamok kora Az amerikai polgárháború.

Új európai nemzetállamok.Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika.Versenyben a világ felosztásáért.A modern társadalomi csoportok, életmódjuk.A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai.Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antantNév: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, MarxHelynév: Németország, Olaszország Évszám: 1861–1865, 1871

A dualizmus kora Magyarország a szabadságharc bukása után.A kiegyezés.Képek a politikai életről.Gazdasági felzárkózás.A polgárosodó magyar társadalom.Roma társadalom - roma életformákVilágváros születik: Budapest.A hagyományos falusi társadalom élete (a lakóhely néprajzi tájegységének feldolgozása: gazdálkodás, település, életmód, népszokások)A millennium: sikerek és válságjelek.Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, milleniumNév: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza KálmánHelynév: Osztrák–Magyar Monarchia, BudapestÉvszám: 1867, 1867–1916

Az első világháború


A háború okai, céljai és jellege.Forradalom, Oroszországban.Győztesek és vesztesek.Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjetNév: LeninÉvszám: 1914–1918, 1917

A tanév során részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni:Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód


A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni:Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. - XX. század elejéig Város és falu az új és a legújabb korban

38

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A továbbhaladás feltételeiKészítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

8. évfolyam

Belépő tevékenységformákIsmeretszerzési és feldolgozási képességekÖnálló vázlat készítése.Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában.Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.Korabeli írásos források gyűjtése..A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel.Információk szerzése napi és hetilapokból.Információk szerzése rádióműsorokból.Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.

KifejezőképességekAz egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése.Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján.Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása.Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal.Statisztikai adatok bemutatása.Tájékozódás időbenÖnálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól.Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.

Tájékozódás térbenA tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával.

Témakörök Tartalmak

39

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A világ a 20-as és 30-as években

Európa az első világháború után. A nagy gazdasági világválság.A nácizmus Németországban.A sztálini Szovjetunió.Az Egyesült Államok és Roosevelt.Út a háború felé.Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propagandaNév: Hitler, Sztálin, RooseveltHelynév: SzovjetunióÉvszám: 1929–1933, 1938

Magyarország a két világháború között

Forradalom és ellenforradalom.Trianon és következményei.A bethleni konszolidáció.A gazdasági világválság és Magyarország.Kiútkeresés és külpolitika.Életmód és szellemi élet a két világháború közöttFogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunistákNév: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen IstvánHelynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-ErdélyÉvszám: 1918, 1919, 1920

A második világháború Európai háborúból világháború.A totális háború.Magyarország a második világháborúban.Magyarország 1944-ben.Az európai és a magyar zsidóság tragédiája.A háború befejezése.Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnösNév: Churchill, Teleki PálHelynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, PotsdamÉvszám: 1939, 1941, 1944. Március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2.

A globalizálódó világ A kétpólusú világ.Kommunista diktatúrák.A harmadik világ.A világgazdaság.Az európai integráció.Az emberi és polgári jogok.Globális problémák – a globalizáció problémái.

40


Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás

Magyarország története napjainkig

Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek.Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-korszak.1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár-korszak.A magyar társadalom átalakulása.A magyarországi romák A határon túli magyarok.A népi kultúra hagyományai a határon túl (pl. Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék)A rendszerváltozás.Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosításNév: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz ÁrpádÉvszám: 1945, 1948, 1956. Október 23., 1989–1990.

Állampolgári ismeretek:


Az állam és polgára.A nyilvánosság.A politikai rendszer intézményei.Részvétel a közügyekben.Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek.A gyermek jogai.Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok

A tanév során egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni:Nők és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században)


A tanév során kötelező feldolgozni:

Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód.

A továbbhaladás feltételeiA diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

41


HON- ÉS NÉPISMERET

Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az emberiség története áll. Ennek az alapvető műveltségi területnek három fontos eleme van: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret).

Az Ember és társadalom műveltségi terület, amely magába foglalja a történelem tantárgyat, a társadalmi és gazdasági ismereteket, továbbá a hon- és népismeret, valamint az etika témaköreit, műfajából eredően igényli azt az oktatási, nevelési gyakorlatot, amelyet a kulcskompetenciák nyújtanak. Továbbá megfogalmazható az a kitétel is, hogy a kulcskompetenciák nélkül nem lehet eredményesen tanítani, átadni az Ember és társadalom műveltségi terület egyik szeletét sem.

Anyanyelvi kommunikációKönnyen belátható, hogy tárgyaink elsőrendű közvetítő közege az anyanyelv. Mind szóban, mind írásban otthon kell lennie a tanulónak az anyanyelvi kommunikációban, hiszen a legfontosabb fogalmak, gondolatok, tények, források csak így mélyülhetnek el. Az Ember és társadalom igényli a magyarázatot, a vitát, a véleménynyilvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, dolgozatok, előadások lejegyzetelését. A nyelvhasználat tárgyunk esetében valóban kulcskérdés.

Idegen nyelvi kommunikáció Az európai történelem tanítása, a források megjelölése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkodik. Óhatatlanul találkozunk az 5−8. évfolyamon olyan szavakkal, fogalmakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét feltételezik.

Matematikai kompetencia Műveltségi területünk alapkövetelménye az idő fogalmának megértése, az idő számítása. A matematikai gondolkodás elengedhetetlen. Hasonlóképpen szükséges ez a kompetencia pl.: egy földterület kiszámításakor, az oszlop- és kördiagramok megrajzolásához, továbbá a táblázatok kitöltéséhez, értelmezéséhez.

Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája A történelem, továbbá a hon- és népismeret egészén végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. Gondoljunk az időszámítás, a naptár, a Nap, Hold, Föld csillagászati jelenségeire, az időjárás és a terméseredmények összefüggéseire. Végeredményben a történelem választ ad arra, hogy az emberi tevékenység az évezredek során miképpen változtatta meg a természetet, a világot. A történelem tárgya lehet az is, hogy a tudomány, a technológiai módszerek, találmányok alkalmazása hogyan köti össze a társadalmi és természeti folyamatokat.

Digitális kompetencia Információs társadalmunkban a digitális technológiák alkalmazása az ember és társadalom műveltségi terület hatékonyabb megértéséhez, tanulásához is nélkülözhetetlenek.A történelem tárgyunkhoz készült CD-n olyan interaktív játékok szerepelnek, amelyek új taneszközként a gyerekek nyelvén, érdeklődési köre mentén segítik a tanítást-tanulást.

42

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Mind a történelem, mind a honismeret hatékonyabb elsajátítását a tankönyvek gazdag képanyagából készült prezentáció segíti és számos információt az internetről szerezhetnek be a tanulók.

Hatékony, önálló tanulásA tanuló legyen képes a kitartó, önálló tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni, s eddigi ismereti mellé beépíteni. Ehhez szükséges az információs kommunikációs technológiák (IKT) biztos kezelése, illetve azok segítségével a kreativitás fejlesztése. A hatékonyság, önállóság segítse a problémamegoldást, a konfliktusok kezelését, az új tanulási lehetőségek felkutatását.

Szociális és állampolgári kompetencia A szociális, azaz személyes, valamint a személyek közötti, továbbá az emberek kulturális igényei és életszínvonala mentén történő közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé, változatosabbá váló társadalmunkban. Az Ember és társadalom műveltségi terület, kiváltképpen a történelem és az etika foglalkozik a szociális és állampolgári kompetencia kérdéseivel.A történelmet az egyének és a csoportok tevékenysége viszi előre, s a demokráciát az állampolgárok egymáshoz való viszonya alakítja, fejleszti.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. A történelem erre a kompetenciára is választ ad.

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A művészetek, stílusok, az ember mindennapjait kísérő olyan dolgok, mint az öltözködés, a lakás, a szórakozás, a szabadidő eltöltése (zene, tánc, kirándulás, utazás stb.) olyan kísérő elemei az életnek, amelyek a történelem s a honismeret révén közvetíthetők az egyén felé. A történelem, a társadalmi ismeretek, az azokban történő elmélyedés lehetőséget teremt arra, hogy az óriási mennyiségű információözönből a tanuló kiválassza az értékeset, az esztétikusabbat, a művészeti értéket magába rejtő információkat. A történelem a maga eszközeivel – például a korstílusok megismertetésével– a tradíciókat képes rendszerbe foglalni, s ez által az esztétikai-művészeti értékeket, mint alapvető kompetenciát elsajátíttatni a tanulókkal.

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

Kiemelt fejlesztési terület: Hon- és népismeret modulbanA magyar múlt személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly nagyok és szerteágazóak, hogy azokat elsorvasztani, veszni hagyni nem lehet. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,

43

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvető nevelési célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját, eredményeit! Ösztönözzük őket a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre!

Egyéb kiemelt fejlesztési feladatokA 21. század elején egységesülő Európa olyan tudást, ismereteket követel meg polgáraitól, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az egyén tájékozódni, érvényesülni tudjon az európai nyitott társadalmakban. Ehhez ismerni kell az egyetemes emberi civilizáció legfőbb jellemzőit, részt kell venni a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Ennek a tudásnak legmegfelelőbb közvetítője az Ember és társadalom műveltségterület, akárcsak a demokrácia, az aktív állampolgárságra nevelésnek. Átfogó tudást nyújtó műveltségterületünk alkalmas arra is, hogy a gazdasági nevelést, a tudatos fogyasztóvá válást, s az ezzel összefüggő környezettudatosságra nevelést megvalósítsa.Hosszú távon olyan személyiségek nevelésére van szükség, akik testi és lelki egészség harmóniájában élnek, s akik tudatosan készülnek a felnőtt életre.

ALAPOZÓ SZAKASZ I.

Az alapozó szakasz a 10-12 éves korosztály, az 5−6. évfolyam tanulóinak fejlesztését, a továbbképzéshez szükséges képességek megszerzését tűzi ki célul. Ebben a szakaszban a tanítás és a tanulás folyamatának erőteljes tagolódása történik meg. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban, információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás,

rendszerezés, felhasználás, új kontextusban való alkalmazás), kommunikációs képességek (például: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége,

helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben), szociális kompetenciák fejlesztése, térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás.

Az 5. és 6. évfolyamokon megfontolt, jól megszervezett és előkészített differenciálást érdemes megvalósítani. Összességében véve tehát a készségek, képességek, ismeretek megszerzésére kell törekedni a tanulócsoporton belül.

44


FEJLESZTÉSI PROGRAM

Osztály: 5. o.Tanév: 2008/09.

Felhasználható időkeret: 37 óra/év; 1 óra/hét

Fejlesztési területek:

- általános alapozás (folyamatosan)- lényeg kiemelés- vázlatírás- olvasás: olvasástechnika pontos olvasás

szövegértés összefüggés felismerése szókincs fejlesztése információ kiemelése lényegalkotás

Fejlesztésiterület

téma Tanulóitevékeny-ségek

VárhatóEredmé-nyek

Általános alapozás

Olvasás

Olvasástechnika

Koncentrációs gyakorlatok.

Fejlesztő játékok,memoriterek.

Leírás, csoportosítás,rendezés.

Logikai feladatok, halmazképzés,probléma szituációk,szöveges problémafeladatok megoldása.

Hangos olvasási

Javul a figyelem tartóssága.

Szövegtanulási technikák megismerése.

Az irányított megfigyelés pontosabb lesz, több szempont figyelembevétele is lehetővé válik.

Probléma-megoldó sémák tanulásával növekszik a sikeres feladat-megoldások aránya, fejlődik a tanulásimotiváltság.

45


feladatok:pontos olvasás gyakorlása szavak, szókapcsolatok,mondatok felolvasásával;rövid szövegeken a folyamatos olvasás gyakorlása.

Reflektálás az olvasottakra.

Az olvasásfolyamatosabbá,pontosabbá válik.

Értékelés: folyamatosan szóban Írásban félévkor és év végén osztályzattal

46


TÁNC ÉS DRÁMA6. évfolyam

Célok és feladatokA Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók saját tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hogy az elmélet minden esetben a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenjék meg. A Tánc és dráma, mint tantárgy tevékenység-központú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget.Ezt a tevékenységközpontú szemléletet tükrözi a tantervünkben követett szóhasználat is – gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése megerősíti, hogy a különböző területeken folyó művészeti tevékenységet szigorú szakmai folyamatok vezérlik ugyan, az órákon való részvétel azonban a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat kell, hogy jelentsen.A tánc és dráma lehetőséget nyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos, bábos tevékenységformákban való részvételre; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm- és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatokon keresztül a dramatikus, illetve bábos technikák és konvenciók, a táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítására és alkalmazására; a drámai formával, a bábjátékos technikákkal, a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra; a dráma, a tánc és a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására.Kiemelt célja a valós emberi szituációk, illetve fiktív történések megjelenítése különböző színházi formákban, valamint az, hogy a tanulók a más területeken elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják.A tánc és dráma foglalkozásai alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenységükbe, arra, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák.Fontos, hogy a tanulóknak legyen módjuk minél több élő és felvett színházi, tánc-, mozgás- és bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére; drámával és a különböző színházi formákkal kapcsolatos fogalmi készletük, aktív szókincsük bővítésére.Fejlesztési követelményekA tanulók játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni.A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben.

47

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása.A kommunikációs és beszédkészség fejlesztése. Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség fejlesztése.Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Különféle bábfigurák (marionett és árnybábok) készítése és mozgatása az adott technikának megfelelően. Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett. A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása.Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése

6. évfolyam 1. félév

óraszám: 18Belépő tevékenységformákJátékos gyakorlatok során az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formák elsajátítása.A mindennapi élet és különböző történetek szituációinak közös elemzése.A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése.A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben.Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával.Egypálcás marionett készítése és mozgatása (áttételes bábmozgatás),; árnyfigurák mozgatása az adott technikának megfelelően.Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett (egyenletes járás közben különböző ritmusképletek tapsolása, dobogása egyenletes zenére).

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Képességfejlesztő gyakorlatok

Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok.Egyszerűbb interakciós játékok.Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok. Ritmusgyakorlatok.

Színházi, dramaturgiai alapfogalmak

A mese és a cselekmény fogalmának ismerete.

Az alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása

Belső hangok, gondolatkövetés, mímes játék, telefon- és rádióbeszélgetés, interjú.

A színházi formanyelv tanulmányozása

A megismert színházi formai elemekhatásának tanulmányozása.Egypálcás marionett készítése.Árnyjátéktechnikák megismerése.

48


Énekes-táncos játékok

Gyerekjátékok, leánykarikázók mozgásanyaga.Egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz.

Régi stílusú táncok Ugrós táncok.Páros forgatós típusú lépések.

Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal, tánccal

Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján,irodalmi művek és történelmi események kapcsán.Mozgásra épülő csoportos improvizációk – a tanár által megadott egyszerű cselekményvázra.Játék az elkészített marionettfigurákkal és árnyjátéktechnikákkal.Improvizációk a megismert bábtechnikák felhasználásával.Bábelőadás megtekintése és megvitatása.

A továbbhaladás feltételeiRészvétel a gyakorlatokban, a csoportos improvizációkban és az alapszintű elemző beszélgetésekben.A rögtönzés szabályainak ismerete, betartása. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, illetve dobogással. Egy régi stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel bábbal végzett improvizációban.

49


6. évfolyam 2. félév

Óraszám: 18Belépő tevékenységformákJátékos gyakorlatok az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákban.Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával.Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése.A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása.A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása.Az újonnan tanult táncok felismerése és reprodukálása.Marionettfigurák készítése és mozgatása az adott technikának megfelelően.


Képességfejlesztő gyakorlatok

Beszédtechnikai gyakorlatok, interakciós játékok, egyensúly- és bizalomgyakorlatok, szituációs játékok.

A gyakrabban alkalmazott drámai konvenciók megismerése és alkalmazása

Forró szék, fórum színház, szerep a falon, kellékhasználat, szertartás, kiscsoportos tabló

Improvizációk a megismert technikák felhasználásával a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján.

Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján.Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás).Mozgásra épülő csoportos improvizációk – a tanár által megadott egyszerű cselekményvázra.Improvizációk pálcás, illetve zsinóros marionettfigurákkal.

Különböző technikák a szereplők ábrázolására

Figurák megjelenítése verbális, vokális és nonverbális eszközökkel. A beszédet kísérő nonverbális eszközök használatának megfigyeltetése és használatuk tudatosítása.

Új stílusú táncok Csárdás táncok megismerése.

Színházi előadás megtekintése és véleményezése

A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával.A megismert színházi formai elemek alkalmazása improvizációkban.

Színházi dramaturgiai alapfogalmak

Szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont

A továbbhaladás feltételei

50

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. Az egyszerűbb drámai konvenciók alkalmazása. Legalább három énekes-táncos játék ismerete, egy új stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel marionett-bábbal végzett improvizációban.

51


MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

Fejlesztő szakasz(8. évfolyam)

BEVEZETÉS

A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat az őket körülvevő, mediatizált világban való eligazodáshoz, illetve bátorítsa és fejlessze kreatív önkifejezésüket. A tantárgy – céljaiból adódóan – nagy hangsúlyt fektet a megismerésre, a kritikai attitűd kialakítására, a kéretlen befolyásolás elleni védekezőképesség kifejlesztésére, valamint az önálló alkotásra. Különös jelentőségét az adja, hogy a mai, medializált világ szövegeinek értelmezése, üzeneteinek dekódolása, az ezek mögé rejtett szándékok felismerése olyan alapképesség, amely elengedhetetlen az egyén versenyképességéhez, érvényesüléséhez és társadalmi beilleszkedéséhez. A tantárgy sokrétűségének és flexibilis határainak köszönhetően szinte valamennyi, kulcskompetenciaként meghatározott fejlesztési területet érinti.Tisztában kell lennünk azzal, hogy a média mára nemcsak „betolakszik” a családok életébe, szűkítve a hagyományosnak tekintett kommunikációs lehetőségeket, hanem egyre inkább átveszi a családok, a tradicionális közösségek és az iskola szerepét a társadalmi szocializációban. A média eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és szórakoztat; megkerülhetetlen szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek utat és tévutat. A médiától való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít. A helyes értelmezés alapjainak elsajátítása, a modern tömegkommunikáció nyújtotta lehetőségek kihasználása segítséget nyújthat a szociális és kulturális hátrányok ledolgozásában, az esélyek kiegyenlítésében. A térben és időben korlátozhatatlan kommunikáció és csatornáinak sokrétűsége az információk hatalmas tárházát nyitja meg előttünk, amelynek révén a tudás és a műveltség sokkal könnyebben elérhetővé válik, mint bármikor korábban. A tantárgy a gyerekek világának „kitágításával” elültetheti bennük a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a különböző tradíciók, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció és párbeszéd iránti érdeklődést. A tantárgy tanítása során lehetőség nyílik számos, a demokráciákat és a plurális, sokrétegű társadalmakat jellemző probléma megvitatására és kreatív feldolgozására. Így szóba kerülhet például a tudományos és technológiai fejlődés hatása az egyénre, illetve annak szűkebb és tágabb közösségére, a fenntartható fejlődés és a környezettudatos élet kérdése, valamint a világban tapasztalható, mindenkire hatással lévő folyamatokért viselt egyéni és közösségi felelősség ügye. Mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy majdan a társadalomnak minél több olyan tagja legyen, aki önállóan és felelősen tud dönteni, aki képes élni a számára is biztosított „adói és vevői” szabadsággal, képes a társadalomba beilleszkedni, a közjóért tenni, a közügyekben aktívan részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír.

52

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Fontos cél a közösségi és egyéni alkotás megszerettetése, a gyerekek együttműködési készségének és döntési kompetenciájának fejlesztése. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása lehetőséget kínál a gyermekekben a kritikai szellem felkeltésére, személyiségük fejlesztésére, valamint kreativitásuk és alkotóvágyuk bátorítására. Mindezek által fejlődik a gyerekek önismerete, kezdeményező képessége és vállalkozói kompetenciája, a játékos feladatkijelölés pedig fokozza aktivitásukat és felelősségvállalásukat. A tantárgy jelentős mértékben épít a tanulók egyéni megfigyeléseire, saját kommunikációs és médiafogyasztói szokásaik felmérésére, a választási tudatosságuk önálló kutatására. Az önmaguk és társaik megfigyelése, a közös alkotómunka során kapott visszacsatolások, reflexiók, a saját álláspont ütköztetése a viták során egyaránt alakítja a tanulók önmagukhoz való viszonyát és önkontrollját.A mozgóképkultúra és médiaismeret széles lehetőséget biztosít a gyerekek számára arra, hogy megfigyeljék a különböző kommunikációs aktusokat, ilyeneket maguk is létrehozzanak, gyakorolják a különféle nyelvi stílusokat, valamint kipróbálják kifejezőképességüket különböző helyzetekben. A tantárgy segítséget nyújt abban, hogy a gyerekek képesek legyenek a különféle típusú - például objektív és szubjektív tartalmú - szövegeket megkülönböztetni, adatokat gyűjteni, csoportosítani és rendszerezni, illetve vitákban érvelni, saját álláspontjukat tisztán és világosan kifejteni. Ízelítőt kaphatnak abból, hogy a különböző stílusú szövegek milyen hatást váltanak ki, milyen a társadalmilag felelős nyelvhasználat, és ezek révén öntudatlanul is fejlesztik anyanyelvi kommunikációjukat.A tantárgy fejleszti a gyermekek digitális kompetenciáját, bevezet az információs társadalom eszközeinek használatába, megismerteti az információk és adatok felismerésének fontosságával, visszakeresésének módszereivel, a hálózati kommunikáció általános gyakorlatával és szabályrendszerével.A filmművészet formanyelvének, alapelemeinek, a valóság és a reprodukció kapcsolatának bemutatása, az ábrázolás különböző módozatainak és stílusainak tanulmányozása, a történetmesélés lehetőségeinek, a tér és az idő kezelésének áttekintése hozzájárul a tanulók önkifejezési képességeinek kiteljesítéséhez, a filmek befogadásához, a művészi szándékok és értékek alaposabb megértéséhez, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztéséhez.

A cél elsősorban nem az, hogy a gyerekek a médiumok fejlődésével kapcsolatos lexikális tudást megszerezzék, hanem az, hogy a helyes viszonyrendszer alapjai kialakuljanak bennük. Ez az alap pedig a különböző képességek és attitűdök fejlesztésével, a tanulók személyiségének „kinyitásával” rakható le. A tantárgy nem elsősorban válaszokat ad, hanem az azokhoz vezető utat nyitja meg; esztétikai, ízlésbeli kérdésekben nem ítél, hanem választási lehetőséget kínál, nem mutat követendő irányt, csak orientál. Célja, hogy kibontsa, elmélyítse a sikeres társadalmi beilleszkedéshez és alkalmazkodáshoz szükségek kompetenciákat és tudást, és a terület szédítő tempójú változásain keresztül bemutassa, hogy világunkban milyen fontos szerepe van a folyamatos, hatékony és önálló tanulásnak.

53


8. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 18,5 – heti óraszám: 0,5

Témák Új tananyag feldolgozása Gyakorlás

Összefoglalás, ellenőrzés

Teljes óraszám

Kommunikáció a hétköznapokban 1 1 0 2

A tömegkommunikáció alapjai 2 1 0 3A tömegkommunikáció legfontosabb eszközei 5 1 1 7A mozgókép nyelvének alapfogalmai 5 1 1 7

KOMMUNIKÁCIÓ A HÉTKÖZNAPOKBAN

Fejlesztési feladatok TananyagAjánlott tevékenységformák

Módszertani javaslatokTovábbhaladás feltételei

Megfigyelés, együttműködés.

Megfigyelés, kommunikáció.

Ismeretszerzés, megfigyelés, kommunikáció, együttműködés.

Információáramlás a mindennapi életben, jelek, amelyek üzenetet hordoznak.

Párbeszéd magunkkal, testünkkel, másokkal és a minket körülvevő világgal.

A kommunikációs alapséma: adó, vevő, kód, csatorna, üzenet. A szereplők változása és ennek hatása.

Különböző jelrendszerek megfigyelése és kidolgozása kiscsoportokban.

Verbális és nonverbális kommunikációs gyakorlatok.

Kísérletek arra, hogy miként torzul az üzenet, ha változnak a körülmények, a szereplők.

A tanuló legyen tisztában azzal, hogy milyen elemekből épül fel a kommunikáció folyamata, milyen szerepet töltenek be annak szereplői és alkotói.

Ismerjen fel különböző jelrendszereket, tudjon egyszerű üzeneteket különböző kódokkal közvetíteni, illetve értelmezni.

54


A tömegkommunikáció alapjai



Megfigyelés, ismeretszerzés.

Ismeretszerzés, kommunikáció.

Ismeretszerzés, kommunikáció, alkotásra való beállítódás.

Ismeretszerzés, kommunikáció, alkotásra való beállítódás.

Ismeretszerzés, kommunikáció, megfigyelés.

Különbség az interperszonális és a tömegkommunikáció között.

A tömegkommunikáció célja, jellegzetességei, csatornái és résztvevői.

Az információ és a hír kapcsolata. A hírérték.

A hírértéket növelő tényezők, a hírkészítés alapjai, szabályai.

A sajtóban megjelenő szubjektív és objektív műfajok, különbségeik és jellegzetességeik.

Tömegkommunikációs üzenetek jellemzőinek megfigyelése adott szövegben.

Közös látogatás egy szerkesztőségben, lapindító értekezlet az órán.

Információk hírré alakítása, cikkek írása különböző műfajokban.

Képaláírások készítése és különböző stílusú címek adása adott szövegeknek.

Hírműsorok megfigyelése, kijegyzetelése.

A tanulónak legyen világos képe arról, hogy mi a tömegkommunikáció jellegzetessége, mi tekinthető médiumnak.

Ismerje a legfontosabb tömegkommunikációs csatornákat, azok sajátosságait, értse a közvetítő közeg jelentőségét.

Tudja, mi különbözteti meg a meggyőzést és a tájékoztatást, a hírt és a véleményt.

Ismerje a hír formai és tartalmi elemeinek összefüggéseit, a hírértéket növelő tényezőket.

A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ LEGFONTOSABB ESZKÖZEI



Ismeretszerzés, megfigyelés.

Ismeretszerzés, megfigyelés, önismeret.

Megfigyelés, kommunikáció,

A technikai fejlődés hatása az információáramlása.

A tömegkommunikációs eszközök kialakulása.

A nyomtatott sajtó, a rádió és a

Különböző technikai eszközök kipróbálása, üzenetek továbbítása.

Újságolvasási, rádiózási, televíziózási szokások felmérése otthon.

A tanuló ismerje a nyomtatott sajtó, a rádiózás és televíziózás történetének, technikai fejlődésének fontosabb állomásait, a főbb rádiós és televíziós műsorok jellegzetességeit.

55

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.együttműködés, alkotásra való beállítódás.

Ismeretszerzés, kritikai gondolkodás, problémaérzékenység, tolerancia, alkotásra való beállítódás.

televízió fejlődésének fontos állomásai.

Rádiós és televíziós műsortípusok.

A reklám fejlődése és célja.

Ugyanannak a témának kiscsoportos feldolgozása különböző műsortípusoknak megfelelően.

Reklámszlogenek írása, pl.: a környezettudatos magatartásért, az előítélet-mentességért, a tájékozottságért.

Tudja, mi a kapcsolat a reklám és a médium között, milyen szerepe van a hirdetéseknek a sajtó működésében.

A MOZGÓKÉP NYELVÉNEK ALAPFOGALMAI



Ismeretszerzés, kommunikáció, választás, önismeret.

Ismeretszerzés, megfigyelés.

Ismeretszerzés, kommunikációalkotásra való beállítódás, együttműködés.

Megfigyelés, értelmezés, elemzés, tolerancia, együttműködés, kommunikáció, alkotásra való beállítódás.

Megfigyelés, értelmezés, elemzés.

A filmezés technikai fejlődése és a filmtörténet legfontosabb állomásai.

A film kettős szerepe: az ábrázolás és a reprodukció.

A mozgóképi alkotások típusai, alapfogalmak, elemi szövegalkotó kódok felismerése, használata.

A tér és idő használata, a folyamatosság megszakítása, a montázsjelenség. Cselekmény- és történetmesélés.

Karakter- és konfliktusviszonyok. A mozgóképen megjelenő emberi

A mozgóképi memória működtetése egyszerű mozgóképi történetek felidézésével.

Saját fogyasztói szokások megfigyelése.

Adott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése, story-board készítése közösen és egyénileg.

Egyszerű történetek megjelenítése képsorozatokkal.

Jelenetek beállítása, annak kipróbálása, hogy a szöveg miként kap más jelentést a változó környezetben.

A tanuló legyen tisztában az ábrázolás és a reprodukció közötti különbséggel.

Ismerje a filmtörténet fontosabb állomásait.

Ismerje a legfontosabb filmtípusokat, műfajokat és alapfogalmakat, pl.: beállítás, cselekmény, jelenet, beállítás, dialógus, elbeszélés. Legyen képes ezeket céljuk, tulajdonságuk szerint

56

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Tolerancia, önismeret.

Tolerancia, önismeret, problémaérzékenység.

viselkedés értelmezése, megvitatása.

Sztereotípiák a mozgóképen, tipikus konfliktusmegoldások a filmekben.

Mozifilm értékelése megadott szempontok alapján, megvitatása, összevetése az egyéni tapasztalatokkal.

osztályozni, felismerni és leírni.

Legyen képes a korának megfelelő szövegek megértésére.

Tudjon különbséget tenni az idő és tér különböző felhasználási módjai között.

Ismerje a történetmesélés alapelemeit, pl.: expozíció, fordulat, epizód, lássa az ok-okozati viszonyokat a történetmesélésben.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A mozgóképkultúra és médiaismeret tanításának kiemelkedő célja a tanulók kritikai gondolkodásának fejlesztése és egyéni, illetve közösségi alkotókedvének felkeltése. Mivel az alkotás és a véleményformálás objektív szempontok alapján nehezen mérhető, ezért a tanulói teljesítmény értékelésekor elsősorban az adott gyerek szorgalmát, a munkában, vitákban való részvételét, egyéni (szerzői) teljesítményét, az önálló gondolkodásra és véleménykifejtésre való készségét, illetve álláspontjának logikai felépítettségét kell figyelembe venni. A tantárgy egyik fő feladata, hogy a tanulók kritikai látásmódját fejlessze, és növelje nyitottságát. Ezért a művészettel, annak egyes formáival, műfajaival, alkotásaival és szerzőivel kapcsolatos gondolkodás- és látásmódbeli különbségei között nem állítható fel értékbeli rangsor. A kritikai képesség fejlesztésének nem célja, hogy a tanulók értékvilágát és szokásait a pedagógustól kapott negatív visszajelzések módosítsák, sokkal fontosabb, hogy a gyerekek ezt az órákon elsajátított szabad szellemiség, kreativitás és befogadott ismeretanyag révén esetleg maguk tegyék meg. Az alkotókedv bármilyen – az általános etikai és jogi normákon belül megjelenő – formáját bátorítani kell.

57

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Az értékeléskor mindazonáltal figyelembe kell venni, hogy a tanuló milyen biztonsággal tud különbséget tenni a kommunikációs folyamat alkotóelemei között, mennyire értette meg az interperszonális és a tömegkommunikáció közötti különbséget, mennyire ismeri a legfontosabb tömegkommunikációs csatornákat. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tanuló mennyit tud a nyomtatott sajtó, a rádiózás és televíziózás történetének, technikai fejlődésének fontosabb állomásairól, a főbb rádiós és televíziós műsorok jellegzetességeiről, mennyire érti a különbséget a tájékoztatás szubjektív és objektív elemei között, illetve milyen biztonsággal ismeri fel ezeket. Ismerje a filmtörténet fontosabb állomásait, a filmtípusokat, műfajokat és alapfogalmakat, legyen képes a korának megfelelő szövegek megértésére, valamint tudjon különbséget tenni az idő és tér különböző felhasználási módjai között.A tanulók értékelése szövegesen történik:

Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg

58


ÉNEK-ZENE

Alapozó és fejlesztő szakasz(5–8. évfolyam)

BEVEZETÉSCélok és feladatok

Az iskolai ének-zenei nevelés célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. Az ének-zene tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése. Ennek érdekében szükséges a korábban megszerzett zenei készségek, képességek, ismeretek, az aktív zenélési módok összegzése, valamint az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emelése. Az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is.Kiemelten fontos a zenei ízlés formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását. Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti, azon belül a zenei elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazni tudják.

59

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.

Fejlesztési feladatok

1. Zenei alkotóképességInterpretáció

A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsődlegességet élvez. Legfőképpen a csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. Az éneklés egyéni erőltetése helyett sok közösen megélt pozitív élményről és tudatosan ehhez illeszkedő zenei anyagról kell gondoskodni.Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belső gondolati és érzelmi világ közvetítésére, az önkifejezésre, a múlt és a jelen, a magyar és az európai, illetve a világkultúrával való belső találkozásra, a kommunikációra nevel. Ezt erősíti meg sajátos jelrendszer, a zenei olvasás-írás tudománya. Az éneklési tevékenység kiegészül a tánc vagy éppen a hangszerjáték élményével is. Az éneklési készség fejlesztése az 5–8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására, mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására, továbbfejlesztésére irányul. Fontos feladat az oldottabb metrikájú parlando, a szabadabb rubato és a feszes giusto lüktetéssel történő éneklés képességének kialakítása. Fejleszteni kell az ismeretszerzési, előadói képességet a magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak megismerésével, a műdalok éneklésével. Továbbá a dalok és a szöveg kapcsolatára épülő előadói képességet, a népdaléneklés mozgással történő összekapcsolásával (a néptánc alapelemeivel). A dalok zeneileg igényes megszólaltatása nyújtson élményt a tanulóknak. A többszólamúság készségének fejlesztése céljából ösztönözni kell a könnyű gyermekkari művek csoportos éneklését akár emlékezetből is. A csoportos és egyéni éneklés kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklés a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallást, a hangközök tiszta intonálását, a tonalitás iránti érzéket erősíti. A zenei karakterek megéreztetéséhez, esztétikai minőségű megszólalásához is biztosabb út vezet a csoportos muzsikálás felől. Fontos azonban, hogy az egyén a tőle telhető igényességgel és aktivitással részt vegyen ebben a tevékenységben. A hangmagasság, a tempó, a dinamika önálló megválasztásával az önálló tevékenységre késztetés mellett az egyéni éneklés az önálló megszólalás természetes velejárójaként az önkontroll, az önreflexió lehetőségének biztosítását, valamint a kifejezni kívánt érzelmi tartalommal való belső találkozás élményét, ezzel pedig a saját belső világ felfedezésének lehetőségét biztosítja a tanulók számára.Arra kell törekedni, hogy a kiválasztott dalanyag és maga a tevékenység is énkép- és önismeretfejlesztő hatású legyen, szem előtt tartva ennek célként való megjelenését.

60


Improvizáció

A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek összefüggések belsővé válását mutatja be. Ez képviseli a zenei, művészi tevékenységben az alkotás mozzanatát.A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. Mindez segíti az életre szóló tanulást is. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás az önbizalmat erősíti, elősegíti a problémamegoldó gondolkodáshoz (a helyzet felismeréséhez, a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is. A saját és mások rögtönzéseinek megítélése zenei eszközökkel járul hozzá a kritikai gondolkodás fejlődéséhez. Az önálló véleményalkotás, az annak alapjául szolgáló tényfeltáró, megismerő, összehasonlító, objektív értékelő, önálló érvelőképesség, a saját vélemény megformálása, a közösség nyilvánossága előtt való felvállalás nemcsak zenei, hanem az élethosszig tartó tanulás zenei téren túl is érvényesítendő gyakorlatához is az egyik legfontosabb képesség.

2. Megismerő- és befogadóképesség Zenehallgatás

A személyiség belső harmóniájának kialakításához nagyban hozzájárul az értelmi és érzelmi erőket mozgósító zenehallgatás. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, amely lehetővé teszi a zenei folyamatok befogadását, megfigyelését, formai, tartalmi összefüggéseiknek észrevételét, valamint a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Mindez jól kiegészíti az éneklési készség formálását is. A közös zenehallgatás a már meglévő ismeretek alkalmazásával és felhasználásával az ismeretlen zene tudatos megfigyelése felé irányuljon. A zenehallgatás területén a zene összetevőinek felismerése és értelmezése az elérendő cél, amely egyrészt önálló munkára alapozva, másrészt kisebb műhelymunkát igénylő elemzésekkel érhető el.

A zeneértő- és érző képesség fejlesztéséhez tartozik a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, illetve megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök, a tempó, a dinamika, a tonalitás, a karakter, a

61

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.hangszerelés, az átélési és értelmezési képességek fejlesztése is. Szükséges a hangszínhallás fejlesztése a meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hallási felismerésére. A zenehallgatás a más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetésére, bemutatására (pl. irodalom, társművészetek stb.), az önálló ismeretszerző képesség fejlesztésére (felkészülés kiselőadásra könyvtárhasználattal, internet segítségével) is lehetőséget biztosít. Lehetőséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhető stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető hasonlóságokkal való összevetésre, valamint a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére.

Zenei hallás és kottaismeretA zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként a diákok eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja.A zenei műveleti képességek alapja a hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismeretének, a belső hallás képességének fejlesztése segíti elő. Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, a zenei improvizációhoz, zenei élményszerzéshez eszközként szüksége van a tanulóknak. Rendkívül fontos, hogy mindezen tevékenységek is mindenkor az énekelt vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjanak, levezetésük pedig abból történjen.

Önművelés

Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek elsajátítása és azok tudatosítása. A tanulók legyenek képesek a korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM), internet felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására segítséggel, irányítással, esetleg önállóan.

A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez.A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az

iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon.

Kollektív művészi tevékenységA kollektív művészi munka valamennyi színtere - énekkar, zenekar, néptáncegyüttes - fejleszti az előadói készséget

62

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.és bővíti az önkifejezés eszköztárát. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkari közreműködés, hangverseny-látogatás stb.) való bekapcsolódást. Az ének-zene részben megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rálátás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját műveltségterületen belüli megújulás a “Művészetek” többi részterületével összehangoltan és egyirányú hatásban történjen. Ez szavatolja, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önművelésre, az ismeretbővítésre, esetleg bekapcsolódjanak a muzsikáló közösségekbe.

5. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 37 – heti óraszám: 1

Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszám:Interpretáció 18Improvizáció 4Zenehallgatás 10Zenei hallás és kottaismeret 5

ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉGINTERPRETÁCIÓ

Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszám:Népdalok a magyar népdal műfajaiból. Szózat.

11

Régi magyar dallamok. Középkori gregorián, reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái.

4

Többszólamú szemelvények. 3

63


Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok


Pontos szövegejtés és ritmus.

Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből.

Intonációs biztonságra való törekvés.

Magyar népdalok (régi és új stílusú).

Más népek dalai.

Hallás utáni népdaltanulás.

Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban csoportosan és egyénileg.

Népdalok elemzése stílusrétegeződés szerint.

Népdalok éneklése csoportosan, emlékezetből.

Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban.

Műzenei alkotások stílusjegyek szerinti azonosítása.

Gregorián ének.

Reneszánsz és barokk zeneművek témái.

Műzenei alkotások stílusjegyeinek megfigyelése, jellegzetességek kiemelése.

Gregorián énekek, reneszánsz, barokk zeneművek témáinak, részleteinek éneklése csoportosan, kis csoportban, egyénileg.

Műzenei alkotások témáinak (reneszánsz, barokk) megszólaltatása tanári segítséggel.

Egyszerű többszólamúság szemelvényei.

Szózat.

Többszólamú szemelvények: quodlibetek, kánonok, biciniumok megszólaltatása csoportosan, kis csoportban.

Szózat önálló éneklése.

IMPROVIZÁCIÓ

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámRögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és 3

64

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.formai elemek felhasználásával.Dalalkotás az új stílusú népdalok mintájára. 1



Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználásával.

Ritmus és dallamminták. Rögtönzött dallam és ritmusalkotás a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint.

Könnyebb osztinato ritmus rögtönzése ritmushangszerekkel adott dallamokhoz.

Ritmus improvizálása a tanult ritmusképletekkel (ritmikai kérdés-válasz alkotása).


Dalalkotás új stílusú népdal mintájára.

Eltérő szerkezetű és szótagszámú új stílusú magyar népdalok.

Magyar népköltések.

Új stílusú népdalok szerkesztése(megadott kezdősorral, megadott formákkal, adott és kitalált szöveggel).

Új stílusú népdalok szerkesztésemegadott kezdősorral.

MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉGZENEHALLGATÁS

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámNépdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene).

2

Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a barokk stílusjegyei. Reneszánsz és barokk zenei szemelvények.

6

A barokk zenekar hangszerei, hangszercsoportjai. 2



65

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Népszokások kalendárium szerinti ismerete.

Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje.

Népszokások zenei és tartalmi jellegzetességeinek megfigyelése.

Népdalfeldolgozások éneklése csoportosan, kisebb csoportban.

Népdalfeldolgozások éneklése csoportosan.

Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a barokk stílusjegyek, jellegzetességeinek, felismerése.

Zenetörténeti korok: a reneszánsz és a barokk zenei szemelvények.

Gregorián dallamok felismerése stílusjegyeik szerint hangzás alapján.

Reneszánsz és barokk zenei szemelvények meghallgatása, a stílusjegyek megfigyelése, azonosítása.

Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján.

A meghallgatott szemelvények megnevezése, műfajaik meghatározása, csoportosítása (énekes: motetta, korál, oratórium; hangszeres: szvit, concerto).

Zenei formák, szerkesztésmódok, meghallgatott zenemű részletek felismerése.

A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak felismerése, megnevezése.

Zenetörténeti korok ismerete: a reneszánsz és a barokk általános stílusjegyek és a legjellemzőbb műfajok, felsorolása.

Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek (korszakonként 2-3) felismerése, megnevezése részleteik alapján.

Zenei formák, szerkesztésmódok, felsorolása a tanult korszakokban.

A barokk zenekar hangszereinek és hangszercsoportjainak felismerése, megnevezése.

66


Együttesek: barokk zenekar.

Hangszerek: orgona, csembaló, oboa, trombita.Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet:O. Lassus,G. P. da Palestrina; A. Vivaldi, J. S. Bach, G. F. Händel.

Zeneszerzők életútjának, munkásságának megismertetése.

Rövid kortörténet, egyéni felkészülés, csoportmunka, könyvtári kutatómunka, internet felhasználásával.

Hangszerfelismerés hallás után. A barokk zenekar hangszereinek képi megjelenítése, zenei szemelvények a hangzás bemutatására.

ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámRitmikai fogalmak. Dallami ismeretek. 1Hangnevek: ABC-s hangnevek G-kulcsban. Hangközök. 2Hangsorok: hétfokúság. Tonalitás: dúr-moll tonalitás. 1Előadási jelek. 1



Ritmikai fogalmak bővítése, ritmusok felismerése.

Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus.

Az alkalmazkodó ritmus felismerése és reprodukálása a népdalokban.

A tizenhatod és

Új dallami és ritmuselemek olvasása-írása tanári segédlettel.

67


Dallami elemek azonosítása.

Felső ré’, mi’hangok.

kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus olvasása, írása, felismerése kottaképben és hallás után.

Új ritmusértékek szüneteinek olvasása-írása.

Dallami ismeretek bővítése, gyakorlása.

Új dallami elemek olvasása-írása. ABC-s hangnevek ismerete G-kulcsban.

Tiszta hangközök felismerése kottakép alapján.

Dallamfordulatok, zenei példák az egész- és a félhang, a tiszta hangközök: (1, 4, 5, 8.) tanítására.

ABC-s hangnevek olvasása-írása G-kulcsban.

Egész- és félhangtávolság; a tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése, felismerése kottaképről.

Az ABC-s hangok megnevezése és leírása G-kulcsban (C’–C”).

A hétfokú hangsorok megbízható intonálása.

Hétfokúság. A dúr-moll tonalitás (maggiore – minore dallamok, zenei szemelvények).

Hétfokú dallamok gyűjtése az eddig megismert dalokból.

A dúr-moll tonalitás különbözőségének érzékeltetése.

Előadási jelek alkalmazása a tanult dalok előadásakor, és azonosításuk, meghatározásuk a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva.

Előadási jelek és meghatározásaik. Tempó és dinamikai jelek alkalmazása a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva.

Dinamikai és tempójelek felismerése, meghatározása.

68


6. ÉVFOLYAMÉves óraszám:37 – heti óraszám: 1

Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszám:Interpretáció 18Improvizáció 4Zenehallgatás 10Zenei hallás és kottaismeret 5


Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámNépdalok, népszokások dalai. Nemzeti és etnikai kisebbségek dalai.Más népek dalai.

10

Történeti énekek. Ünnepek dalai. 2Klasszikus műdalok. 4Többszólamú szemelvények (kánonok, bicíniumok, karművek). 2




Újabb magyar népdalok.

Népszokások dalai.

Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai.

Hallás utáni népdaltanulás.Újabb magyar népdalok, népszokások dalainak előadása, a népszokások ismerete.Szerepjátszás, dramatizálás a népszokások dalainak felhasználásával. Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalainak éneklése tanári hangadás után önállóan. Földrajzi azonosítás, tájolás.A tartalomhoz kapcsolódó kifejező éneklés

Az énekes tananyag új rétegeiből választott legalább 10 szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből.

A népdalok szerkezetének, stílusrétegeződésének ismerete.

69


Más népek dalai. gyakorlása. Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből.

Ünnepek dalai.

Történeti énekek: históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok.

Ünnepek dalainak hangulatához illeszkedő előadásmód, éneklés csoportosan, osztályszinten.

Előadásmódok, dinamikai jelzések, karakterek alkalmazása a művek megszólaltatása során.


Klasszikus műdalok.

Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények).

A dalok hangulatának megfelelő előadásmód gyakorlása. A dalok történelmi eseményekhez fűződő kapcsolatának keresése egyéni, illetve csoportmunkában.

Többszólamú szemelvények: könnyű kórusművek a már tanult zenetörténeti korokból és népdalfeldolgozások.

Zeneműrészletek témáinak éneklése szolmizálva.

A 6/8-os ütem lüktetésrendjének gyakorlása.

Klasszikus kánonok csoportos éneklése.

Többszólamú szemelvények: quodlibetek, kánonok, biciniumok megszólaltatása csoportosan, kis csoportban.

70


IMPROVIZÁCIÓ

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámRögtönzés az ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználásával.

2

Improvizált mozgások. 2



Dallamalkotás gazdagítása. Énekes és zenehallgatási anyag részletei.

Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás.

Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás.

Ritmusvariációk rögtönzése.Rögtönzött dallam- és ritmusalkotás Fejlesztése.

Könnyebb osztinató ritmus rögtönzése.

Dallammotívumok, ritmussorok, olvasógyakorlatok. Rögtönzött dallam- és ritmusalkotás a

kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint.


Rögtönzött dallam- és ritmusalkotás a kötött és a kötetlen improvizáció szabályai szerint.

Improvizált zenére történő mozgások finomítása.

Zenehallgatási anyag az improvizált mozgásokhoz.

Zenében megfigyelt dallamok, formák, jelenségek kifejezése mozgással.

Mozgásos improvizáció a giusto népdalokra.

Kifejező mozgások alkalmazása zenére.

71

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.MEGISMERŐ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉGZENEHALLGATÁS

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámNépzenei és népzenei ihletésű művek a szülőföld és más földrész népzenéjéből.

2

Szemelvények a 16-18. század magyar történelmi zenéjéből.

3

Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus. 5



Népzenei és népzenei ihletésű művek jellegzetességeinek meghatározása.

Népzenei és népzenei ihletésű művek (a szülőföld és más földrész népzenéjéből).

Népzenei felvételekhallgatása, előadó, stílus megfigyelése.

Többször meghallgatott népdalfeldolgozások felismerése, megnevezésejellegzetes részletek alapján.

A 16-18. század magyar történelmi zenék jellegzetességeinek (hangszer, stílus) felismerése.

Szemelvények a 16-18. század magyartörténelmi zenéjéből.

Szemelvények megszólaltatása csoportosan, egyénileg, lehetőség szerint hangszerkísérettel.

Lant hangszínének megfigyelése, felismerése.

Szemelvények megszólaltatása csoportosan, egyénileg.

A bécsi klasszicizmus stílusjegyeinek, műfajainak, formáinak, együtteseinek felismerése.

Zenetörténeti kor: a bécsi klasszicizmus.

Zeneszerzők: J. HaydnW. A. Mozart, L. van Beethoven.

Zenei műfajok: vokális: dal,opera;

A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése.

A zenei korszakhoz kapcsolódó alapvető stílusok, műfajok, formák és szerkezetek felismerésének gyakorlása.

Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése.

72


hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű, szerenád/ divertimento.

Zenei formák, szerkezetek: triós forma, szonátaforma, menüett/ scherzo, rondó.

Együttesek: szimfonikus zenekar, vonósnégyes, trió.

Önálló véleményalkotás a zenei élmény szóbeli megfogalmazásával.

A dúr-moll színezet különbségének megfigyelése.

Felütés, csonka ütem, triola keresése ismert dalokból, dallamokból.

Az éneklés során a zenei előadásmódra vonatkozó kifejezések felismerése és alkalmazása.


Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámRitmikai ismeretek. 1Dallami ismeretek. 3Zeneelméleti ismeretek. 1



Ritmusértékek, ritmusnevek felismerése, jelölése.

Ritmika: felütés, csonka ütem, triola.

Felütés, csonka ütem, triola keresése ismert dalokban, dallamokban.

A felütés és a csonka ütem összefüggésének megfigyelése.

73

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Módosított hangok felismerése.

Előjegyzések alkalmazása.

Új dallami elemek: ABC-s hangok a kis- és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok (#, b).

Tájékozódás 1#-es és 1b-s hangnemekben.

Módosított hangok ABC-s megnevezése.

Előjegyzések, módosító jelek alkalmazása.

Módosított hangok szolmizálása.

Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-1b előjegyzési körig.

A módosító jelek értelmezése kottakép alapján 1#-1b-ig.

Hangközök, hangsorok felismerése.

Dúr-moll tonalitás kottakép és hallás utáni felismerése.

Hangközök: k2, n2, k3, n3.

Hangsorok: dúr és moll. Tonalitás: dúr-moll hangnemek 1#-től 1b-ig.Forma: periódus.

A szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről, beírása a vonalrendszerbe,éneklése szolmizálva.

Periódus keresése ismert dalokból, dallamokból, zeneműrészletekbőlElőtag-utótag jelölése.

Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.A szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről, beírása a vonalrendszerbe.

74


7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1

Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszám:Interpretáció 16 Improvizáció 4Zenehallgatás 12Zenei hallás és kottaismeret 5


Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámNépdalok, népdalfeldolgozások. Más földrészek dalai. 7Verbunkos zene. 2Ünnepkörök dalai. 2Romantikus zene. 5




Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés emlékezetből.

Magyar népdalok.

Népdalok Kodály Zoltán daljátékaiból.

A nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb népdalai.

Hallás utáni népdaltanulás.

Magyar népdalok éneklése szöveggel, emlékezetből.

Népdalok elemzése szempontsor alapján. Oldottabb és kötött lüktetésű népdalok éneklése.

Régi és új stílusú népdalok önálló elemzése: szerkezet, dallamvonal, hangnem.

75


Más földrészek dalai.Más földrészek dalainak éneklése, a zenei jellegzetességek megfigyelése. Összevetés a magyar népzenei anyaggal.

Verbunkos zene felismerése stílusjegyei alapján.

A verbunkos zene szemelvényei. Kodály Zoltán daljátékaiban szereplő népdalok előadása, a feldolgozások megfigyelése.

A verbunkos zene jellegzetességeinek megfigyelése (ritmus, sorzárlat, tempó).

Előadási és dinamikai jelek ismerete.

Tempójelzések meghatározása(andante, allegro, vivace).

Ünnepek zenéje. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dalok hangulatnak megfelelő éneklése.

Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dalok éneklése csoportosan.

A romantika stílusjegyeinek meghatározása az énekelt dalanyagból elvonatkoztatva.

Romantikus dalok, zeneművek, műfajok.

A nemzeti romantika megjelenése Európában.

A 19. század európai zeneművészetének alkotásai.

Romantikus dalok és zeneművek könnyebben elénekelhető témáinak megszólaltatása énekelve. Az érzelem, tartalom kifejezés zenei eszközeinek összegyűjtése.

Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai,melodikai, szerkezeti stb. anyagához kötődő fogalmak ismétlése, gyakorlása.

Romantikus stílusjegyek szóbeli megfogalmazása.

Romantika jellegzetes műfajainak felsorolása.

IMPROVIZÁCIÓ

Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszám:Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok. 2Tanult dalok, ritmusok olvasógyakorlatok. 1Zenei élmény kifejezése mozgással. 1



Kupolás és visszatérő Kupolás és visszatérő sorszerkezetű

76


sorszerkezetű dallamok. dallamok rögtönzése. Improvizációs lehetőségek gazdagítása.

Egy- és többszólamú ritmusgyakorlatok.

Dallammodellek: a tanult dalok és olvasógyakorlatok, (ritmikai, dallami, formai elemeik).

Olvasógyakorlatok.

Kérdés és felelet elvű dallamok.

Dallamalkotás adott témára: nyitás, zárás.

Periódus rögtönzése. Dallamalkotás a népdalok megtanult dallami és formai törvényszerűségei alapján.

Zenei élmény kialakítása. Romantikus zenei szemelvények, cselekményes zenék a mozgás-improvizációhoz.

Zenei élmény kifejezése mozgással, tánccal.


Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámNépdalfeldolgozások. 2Ünnepek zenéje. 1A nemzeti romantika Európában. 7A 19. század európai zeneművészetének alkotásai. 2



Saját énkép erősítése a feldolgozott népzenei anyagok erkölcsi tartalmának felismerése által.

Hangszeres és vokális népdalfeldolgozások.

Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, a bennük feldolgozásra került népdalok megnevezése.

77


Ünnepek zenéje. Az ünnepkörökhöz kapcsolódó dallamok, zeneművek hallgatása.

A romantika műfajainak azonosítása a stílusjegyek ismeretében.

Népies műdalok.

A 19. sz. magyar zenéje. Zeneszerzők: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Műfajok: rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, romantikus dal.

A 19. század európai zeneművészetének alkotásai.Zeneszerzők:F. Schubert, R. Schumann,F. Chopin, J. Brahms, A. Dvořak, B. Smetana, P.I. Csajkovszkij, M. Muszorgszkij, G. Verdi,R. Wagner.

Népies műdalok jellegzetességeinek összegyűjtése (megfigyelési szempontok szerint). Többször meghallgatott romantikus zeneművek felismerése témáik alapján.

Hangfajták, hangszerek, újonnan megismert zenei műfajok felismerése.

Kiselőadás összeállítása a nemzeti opera keletkezéséről, jellegzetességeiről.

Jelentős zeneszerzők, előadóművészek életrajzi történetei-nek megismerése, feldolgozása önállóan vagy tanári segítséggel.

A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése az európai zeneszerzők alkotásaiból.

Liszt Ferenc és Erkel Ferenc zeneszerzői életútjának vázlatos ismertetése, és főbb műveinek felsorolása.

A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása.

A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása.

A 19. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján.

78



Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámTájékozódás, elemzés a kottában. 3Hangközök, hangsorok, dinamikai jelek. 2



Előadási és dinamikai jelek felismerése, alkalmazása.

Hangközök, hangsorok felismerése kottaképről.

A zenehallgatáshoz illeszkedő partitúra részletek.Előadási és dinamikai jelek.

A szext és szeptim hangközök.

Dúr és moll hangnemek 2#- 2b-ig.

Előadási és dinamikai jelek értelmezése. A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről. 2#-es 2b-s hangnemekben való tájékozódás.

Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2#- 2b-ig.

Dalok, zeneművek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben 2#-2b-ig.

Dúr-moll hangnemek azonosítása kottaképről 2#- 2b-ig.

79


8. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 37– heti óraszám: 1

Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszámInterpretáció. 16Improvizáció. 4Zenehallgatás. 14Zenei hallás és kottaismeret. 3


Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszámNépdalok, más földrészek dalai, egyházi énekek. 10Többszólamú szemelvények (Bartók Béla, Kodály Zoltán, Bárdos Lajos művei).

3

Énekelhető szemelvények a 19. század vége és a 20. század zeneirodalmából.

3



Szép, kifejező, prozódiailag helyesen értelmezett előadás, önálló szöveges éneklés.


Régies-népies szavak jelentésének megismerése.

Magyar népdalok a tanult stílusrétegből válogatva.

Más földrészek újabb dalai.

Egyházi énekek.

Népdalok, más földrészek dalai, egyházi énekek éneklése önállóan, emlékezetből, csoportosan, kiscsoportban.

Népzenei anyag fogalmainak összefoglalása, ismétlése.

Népdaltípusok, népzenei anyag fogalmi meghatározása (parlando, rubato, tempo giusto ismerete).

80


Énekes közreműködés csoportos zenei előadásban..

Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos műveinek énekes szemelvényei.

Bartók Béla, Kodály Zoltán és Bárdos Lajos műveinek, énekes szemelvényeinek megszólaltatása.

Hangszeres szemelvények megszólaltatása.

A hangszert tanuló diákok bevonása a közös muzsikálásba.

Esztétikai élményszerzés biztosítása az énekelt dalanyaghoz kapcsolódóan.

A zenei emlékezet erősítése.

A századforduló és a 20. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei.

A zenei könyvtár, internet használata: a tanult dalok, zeneművek földrajzi, kor-rajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése (team-munka).

IMPROVIZÁCIÓ

Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszámRögtönzés tanult dalok, ritmusok olvasógyakorlatok felhasználásával. 2Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése. 1Zenei élmény kifejezése mozgással. 1



Improvizációs lehetőségek gazdagítása.

Szekvenciát tartalmazó zenei szemelvények (népzenei – műzenei).

Szekvencia készítése adott alapmotívumra.Háromtagú szekvencia készítése adott hangközzel.


Tud ritmust improvizálni megadott, tanult ritmusképletekkel.

81


Kitalált dallam éneklése, kitalált ritmus rögtönzése.

Ritmus improvizálása megadott, tanult ritmusképletekkel.

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése megoldáskereséssel.

Az ismeretek alkotó alkalmazásához szükséges képességek fejlesztése.

Szerkesztés: kupolás és visszatérő szerkezetű dallamok.

Dallamalkotás a népdalokban megismert dallami- és formai törvényszerűségek szerint.

Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok rögtönzése.

Képes dallamalkotásra a népdalokban megismert dallami- és formai törvényszerűségek szerint.

Zenei élmény verbális kifejezése.

Kifejező mozgások alkalmazása zenére.

Zenei élmény kifejezése mozgással.

Zenei tartalmak, formák, hangulatok kifejezése mozgással, tánccal, ritmushangoztatással.


Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszámA magyar és európai zeneművészet századainak rendszerező ismétlése.

5

A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet alkotásai (irodalom, képzőművészet, tánc, dráma).

6

A zene szórakoztató funkciói a különféle zenetörténeti korokban. 3



A zenetörténeti korok általános jellemzőinek, stílusjegyeinek ismerete.

Rendszerező ismétlés: a magyar és az európai zeneművészet századai.

Rendszerező ismétlés, összegzés zenetörténeti korszakonként (a magyar és az európai zeneművészet

Stílusismeret a 19. és a 20. századi zeneművek hallgatása során.

82


A zenei műfajok áttekintésével a zenetörténeti korszakok közötti összefüggések megfigyelése. Társművészetek és a zene közötti kapcsolat felismerése.

Önálló rendszerező tevékenység kialakítása:könyvtárhasználat, adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, internet, egyéb oktatóanyagok és multimédiás anyagok önálló felhasználása.

Bartók Béla, Kodály Zoltán életútja.

A zenei műfajok, stiláris elemek korszakok szerint.

A 20. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai.

Kortársművészeti alkotások.

Szerzők: I. Gershwin, C. Debussy, M. Ravel, A. Honegger, Sz. Prokofjev, B. Britten, I. Sztravinszkij,K. Pendereczki

Irányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus.

Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene, filmzene; rockopera.

századainak áttekintése, a műfaji jellemzők összegzése a zenei szemelvények segítségével).

Bartók Béla és Kodály Zoltán énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján.

Képes Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneszerzői életútjának vázlatos ismertetéséra, és főbb műveinek felsorolására.

A dzsessz és a könnyűzene műfajai.

A dzsessz műfaji jellegzetességeinek kapcsolása a műzenei témákhoz a szvittől a rock and rollig.

Ismer dzsessz műfajokat és előadó -kat, képes-néhány felsorolására.

83


Beatles együttes, E. Presley, L. Webber.

A zene szórakoztató funkciói: táncok a különféle zenetörténeti korokban.

A mai könnyűzene, populáris zene (aktualitások).

Tájékozódás a szórakoztató zene megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése).


Témakör Témakör feldolgozásához javasolt óraszám:Gyakorlás, rendszerezés, összegzés. 2Atonalitás, poliritmia. 1



Eddig megismert, zenei hallásképzéshez kapcsolódó ismeretek erősítése.

A leggyakoribb tempó és dinamikai jelek alkalmazása a csoportos és egyéni éneklés során.

A tanult dallami, ritmikai ismeretek, hangközök, hangsorok, előadási és dinamikai jelek.

Válogatás a tanult énekes és hangszeres szemelvények anyagából.

Ismétlés, rendszerezés, megerősítés.

Dallami, ritmikai ismeretek,hangközök, hangsorok, előadási és dinamikai jelek alkalmazása.

Könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.

A leggyakoribb tempó és dinamikai jelek alkalmazása egyéni és csoportos éneklés során.

Képes az elsajátított alapvető zenei paraméterek (dallami-ritmikai – formaalkotó elemek) alkalmazására.

Atonalitás, poliritmika megfigyelése kottakép, illetve

Atonalitás, poliritmia szemléltetésének zenei példái.

84

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.hallásélményhez kötve.


Az ellenőrzés, értékelés, mérés célja elsődlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlődésének megállapítása. Fontos feladat a folyamatértékelés, amely a fokozatos fejlődést az egyes részek utáni állapot rögzítését, a képesség, készségfejlesztés terén elért szintet rögzíti, összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Ezen felül a tanulók zenei képességeinek rendszeresebb, rövidebb időszakokra eső, tájékoztató, előrejelző funkciójú mérése is javasolt. Funkciója szerint a formáló (segítő) értékelés és a diagnosztikus értékelés kap hangsúlyos szerepet.Az értékelésben a pedagógus értékelése mellett fontos az önértékelés, társértékelés, a csoportos számonkérés esetében pedig a csoport értékelése.Amit alapvetően meg kell határozni az értékelés tervezésénél:

– Ki értékel? Pedagógus, diák vagy külső személy?– Az értékelés formáit: pl.: megfigyelés, mely irányulhat a tevékenység, produkció minőségére; írásbeli tesztek, feladatok értékelése;

szóbeli válaszok, feleletek értékelése; a minősítés szöveges vagy kategorizáló (osztályzat).– Az értékelés alkalmait. – Az értékelés szempontrendszerét.

Elsődleges cél a pozitív megerősítés, a pozitív elemek kiemelése. Kapjon megfelelő hangsúlyt a készség-, képességfejlődéshez szükséges értékelési módszerek, eljárások, a hiányosságok feltárását összegző értékelési tevékenység is!Fontos célkitűzés az ellenőrzés, értékelés során a különböző tevékenységi formák, feladatok, egyéni és közös tevékenységek során a részvétel minősége is.

JAVASOLT KÖZÖS ZENEI ANYAG (VÁLOGATVA) 5–8. évfolyamNépdalok Énekes szemelvények a

magyar zenetörténetbőlÉnekes műzenei szemelvények Zenehallgatási anyag

A citrusfa levelestül… Erkel Ferenc – Kölcsey Ferenc: Himnusz

J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál)

A. Vivaldi: A négy évszak – Tavasz, Tél

A csitári hegyek alatt… Egressy Béni - Vörösmarty J. S. Bach: Üdv rád és házad népére (duett a J. S, Bach: Már nyugosznak a völgyek

85


Mihály: Szózat Parasztkantátából) (korálfeldolgozás vegyeskarra) A jó lovas katonának… Tinódi Lantos Sebestyén:

Egri históriának summájaJ. Haydn: Erdő mélyén (kánon) G. F. Händel: Halleluja (kórus a

Messiás című oratóriumból) A Vidrócki híres nyája… Csínom Palkó W. A. Mozart: Jöjj, drága május (dal) G. F. Händel: Győzelmi dal (kórusmű

a Judás Makkabeus c. oratóriumból) Ablakomba, ablakomba… Tyukodi nóta W. A. Mozart: Csengettyű ária a

Varázsfuvola című operábólJ. Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia (op. 94.)

Által mennék… Ellopták szívemet (Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből)

L. van Beethoven: Marmotte/ A mormotás fiú dala/ A tarisznyás fiú dala (dal)

W. A. Mozart: Egy kis éji zene

Csillagok, csillagok… Kossuth Lajos azt üzente… F. Schubert: A pisztráng (dal) W. A. Mozart: A varázsfuvola (részletek)

Erdő, erdő de magas… Esik eső karikára Kodály Zoltán: Háry János – (részletek) L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny

Erdő, erdő, erdő, marosszéki… Most szép lenni katonának Bárdos Lajos: Rétre hívó (kánon) F. Schubert: A pisztráng (dal) Érik a szõlõ… Kecskemét is kiállítja Erkel Ferenc: Keserű bordal (ária a Bánk

bán című operából)

F. Schubert: A pisztráng – dal

F. Schubert: A-dúr zongoraötös – IV. tétel

Felülről fúj… Magasan repül a daru Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő (ária a Hunyadi László című operából)

R. Schumann: “Álmodozás” (részlet a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból)

Hull a szilva… F. Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.)

Két tyúkom tavali… F. Chopin: Grande Valse brillante Madárka, madárka… Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia Megyen már a hajnalcsillag… G. Verdi: Rabszolgák kórusa a

Nabucco című operából Nagyváradi kikötőben… G. Verdi: Radames románca az Aida

című opera I. fel-vonásából Ősszel érik babám… G. Verdi: Bevonulási induló az Aida

c. opera II. felvonásából Sárgul már a… M. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Sej, Nagyabonyban.,. B. Smetana: Moldva

86

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. Szépen úszik a… A. Dvořák: e-moll (Újvilág) szimfónia

Erkel Ferenc: Keserű bordal a Bánk bán c. opera I. felvonásábólErkel Ferenc: Bánk áriája a Bánk bán c. operából Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő – zárókórus a Hunyadi László c. opera I. felvonásábólErkel Ferenc: Palotás a Hunyadi László c. operából

C. Debussy: Children’s corner Bartók Béla–Kodály Zoltán: 20 magyar népdal (énekhangra, zongorakísérettel) Kodály Zoltán: Mátrai képek Kodály Zoltán: Székelyfonó Kodály Zoltán : Háry János

Érik a szőlő… Kodály Zoltán: Kállai kettős Felülről fúj… Kodály Zoltán: Fölszállott a pávaHull a szilva… Kodály Zoltán: Esti dal

Két tyúkom tavali… Bartók Béla: Magyar képek

Madárka, madárka… Bartók Béla: Gyermekeknek (I/18, II/31.)

Megyen már a hajnalcsillag… Bartók Béla: Divertimento

Nagyváradi kikötőben… I. Sravinsky: Petruska

Ősszel érik babám… B. Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára

Sárgul már a… G. Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala a Porgy és Bess című

87


operából) Sej, Nagyabonyban.,. G. Gershwin: A szegény ember

gazdagságáról – ária a Porgy és Bess című operából

Szépen úszik a… Szörényi Levente – Bródy János: István, a király – szabadon választott

88


EMELT SZINTŰ ÉNEK-ZENE

Az iskolai ének-zenei nevelés célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket. Az ének-zene tanítás feladata a magyar népzene, mint zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése. Az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi, és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe.Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is. Kiemelten fontos a zenei ízlés formálása, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását. Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti, azon belül a zenei elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, készségeiket alkalmazni tudják.A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé eszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést

Fejlesztési feladatokAz ének-zene tanításában minden évfolyamon a Célok és a Követelményeken keresztül az alábbi fejlesztési feladatok valósulnak meg:

1. Zenei alkotóképességInterpretáció

A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsődlegességet élvez. Legfőképpen csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belső gondolati és érzelmi világ közvetítésére, kommunikációra nevel. Az éneklési tevékenység kiegészülhet a csoportos énekléssel, énekkari munkával, vagy éppen a hangszerjáték élményével is.

A csoportos és egyéni éneklés kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. Az önálló megszólalás természetes velejárójaként az önkontroll, az önreflexió lehetőségének biztosítását, valamint a kifejezni kívánt érzelmi tartalommal való belső találkozás élményét, ezzel pedig a saját belső világ felfedezésének lehetőségét biztosítja a tanulók számára. A kiválasztott dalanyag és maga a tevékenység is énkép- és önismeretfejlesztő hatású legyen, szem előtt tartva ennek célként való megjelenését.

ImprovizációA rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-,

dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Mindez segíti az életre szóló tanulást is. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás az önbizalmat erősíti, elősegíti a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges képességek fejlesztését is. A rögtönzések megítélése zenei eszközökkel járul hozzá a kritikai gondolkodás fejlődéséhez.

89


2. Megismerő- és befogadóképességZenehallgatásA zenehallgatás az értelmi és érzelmi erőket egyaránt mozgósítja, a személyiség belső

harmóniájának kialakításához nagyban hozzájárul. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, amely lehetővé teszi a zenei folyamatok befogadását, összefüggések észrevételét, tudatosítását. A cél elérése egyrészt önálló munkával, vagy kisebb műhelymunkát felhasználó csoportos feladatokkal érhető el.

A zeneértő- és érző képesség fejlesztéséhez tartozik a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, a zenei elemek elemzése.

A zenehallgatás a más műveltségi területekhez tartozó kapcsolódások felfedeztetésére, bemutatására, az önálló ismeretszerző képesség fejlesztésére (könyvtárhasználat, kiselőadások készítése, Internet segítségének felhasználása) is lehetőséget biztosít.

Zenei hallás és kottaismeretA hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a

gondolati tevékenységeket. Eredményeként a diákok eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja.

Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, a zenei improvizációhoz, zenei élményszerzéshez eszközként szüksége van a tanulónak. Fontos, hogy ezek a tevékenységek is mindenkor az énekelt, vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjanak, levezetésük pedig abból történjen.

ÖnművelésFontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek elsajátítása és

azok tudatosítása. A tanulók legyenek képesek a korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában részfeladatok önálló feldolgozására segítséggel, irányítással, esetleg önállóan.

A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon.

Kollektív művészi tevékenységA kollektív művészi munka színterei az osztálykórusok, iskolai kórusok, hangszeres

együttesek. Ezek kiválóan fejlesztik az előadói készséget és bővítik az önkifejezés eszköztárát. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakításával együtt jár az ízlésformálással és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba való bekapcsolódást.

90


5. osztály148 (+-1-2) óra

Cél

A magyar népzene értékeinek elsajátításán keresztül jusson esztétikai élményhez a növendékIsmerje meg az emberi érzelem megannyi árnyalt kifejezését a magyar népdalban (búcsúzás, tréfálkozás, katonáskodás, mulatozás, ballagás, stb.)Szöveg és zene jellegzetességeinek és egységének megvilágításán keresztül törekedjünk a megfelelő tempó és dinamika megválasztására, az élő zenei légkör megteremtésére, az átélt előadásraHajlékonyság és a zenei előadómód szabadságának megéreztetése a gregoriánban, a magyar népdalban (parlando rubato) és a históriás énekbenA többszólamúság továbbfejlesztése, kánonok madrigálok éneklésével. Teremtsük meg az együttmuzsikálás örömét, az akusztikus élményt, a művészi megformálás lehetőségét.

Követelmény

A magyar népdal stílusos előadása szöveggel emlékezetből közösen és egyénileg is, esetleg kisebb csoportokban, tanári segítség nélkül önállóan. A meglévő repertoár utószolmizálása, a zenei sajátosságok (stiláris jegyek) elemzése. Fenti stílusjegyek birtokában legyen képes a növendék a stílusismeret önálló alkalmazására, egy általa ismeretlen dallamról felismerni annak magyar vagy idegen voltát.Kánonok és madrigálok éneklése 2 vagy 3, esetleg több szólamban, szöveggel és szolmizálva, a tanár által megadott kezdőhangról, tanári irányítással (vezényléssel), vagy esetleg önállóan.

Tartalom

Anyag:15-20 új magyar népdal elsajátítása kottából (lapról olvasással), illetve hallás után.A magyar reneszánsz zene megismerése (históriás énekek)Bevezetés a középkori zenébe, az egyszólamúság és többszólamúság világábaAz énekes anyag tehát lehet:

EGYSZÓLAMÚ TÖBBSZÓLAMÚMagyar népdalokKözépkori énekek Középkori többszólamúságImitációs művek a reneszánsz kórusirodalmábólHistóriás énekek Madrigálok a reneszánsz kórusirodalomból

Bevezetés a barokk zenébe

Bevezetés a barokk zenébe J. S. Bach és G. F Handel művei alapján.

ZENEI ISMERETEK

CélA zene nyelvének, belső építkezési módjának (szerkezetének) megismerés

91

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Tanult művek ill., zenei példák alapján. Minthogy ez a zenei anyag különbStílust képvisel, a zenei ismeretek segítségével kialakítható a zenei nyelv és Formavilág, és annak a különböző stílusokra jellemző sajátossága, stílusjegyeA stílusjegyek felismertetésére, megismerésére, és elsajátítására törekszünk,Aktív muzsikáláson keresztül zenei elemzés alapján.Az egyfajta stílusban való hosszabb elmélyült munka nagyban segítheti Munkánkat.

KövetelményTörekedjünk arra, hogy a mélyreható és többéves népzenei tanulmányok Mellett a gyerekek megérezzék a greorián és a reneszánsz dallamkezelésÉs formai építkezés sajátos jegyeit is.Kérdéseink adjanak segítséget a jellemző jegyek felismerésére és meg-Ismertetésére (begyakorlására), hogy fokozatosan kiépülhessen a darabokStíluskörbe helyezésének önálló képessége, illetve az adott korszak (műfaj)Stílusjegyeinek összegzése, több megismert mű alapján.

TartalomNépdalaink rendszerezéseDallami főhang és díszítőhang közötti különbség megéreztetése és HasználataA reneszánsz jellemzőiÍrás-olvasás készsége - Improvizáció

CélA zenei megismerés tudatos formájának, az önálló kottaolvasás készségénekElsajátítása.A kottában való tájékozódás a globális áttekintés mechanizmusának kialakítása.Az írás-olvasás egymást segítő, szoros kölcsönhatásban álló készségeÍrás-olvasás, gyakorló tempó.

KövetelményOlvasás: magyar népdal éneklése első látásra, tempóban, szolmizálvaKönnyű egyszólamú mű kotta utáni leolvasása rövid áttekintés, rávezetés,Nehezebb dallami, ritmikai fordulatok belső hallással, közös kézjelesGyakorlat előkészítése után.Könnyű többszólamú mű részletének megfigyelése, szólamonkéntiLeolvasása, közös megszólaltatása szolmizálva, szólamok között Együtthangzás, tiszta éneklés.Írás:Ismert dallam vagy népdal egy sorának, részletének, vagy a teljes Népdalnak önálló leírása emlékezetből, adott hangnemben, vagy betűkottával.Ismeretlen zenei anyag esetében:Hallás utáni megfigyelés, közös memorizálás után egyszerű dallam írásaEmlékezetbőlEgyszerű dallamsor önálló lejegyzése 2 vagy 3-szori hangoztatás után,

92

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Jellegzetességek közös munkával történt megfigyelése.

TartalomMagyar népdalokRecitáló dallamokKánonokMadrigálokBarokk szemelvényekHangnemek ismerete, szolmizációs kezdőhang megválasztása önállóan,Díszítések éneklése kottakép után a főhang hangzójávalMeglévő ismeretek gyakorlása, tudatos alkalmazásaDallamírás, jártasság elsajátítása, improvizáció megadott stiláris keretek között.

Zenehallgatás

CélStílusismeret elmélyítése, az értő-érző zenehallgatásra nevelés. Tudjon a gyerek belehelyezkedni a zenei folyamatba és legyen élmény számára a zenehallgatás. Becsülje társai hangszeres tudását, és értékelje azok mindennapi személyes kapcsolatát a zenével.A hangszert tanuló növendékek minél gyakrabban muzsikáljanak társaiknak.Az élő zene bemutatás művelésére, illetve annak befogadására irányuló törekvéseink egy életre "beleolthatják a növendékbe a nemesebb zene szobrát".

KövetelményTudjon a gyerek a tanár által megadott szempont alapján, hallás után dallami, ritmikai vagy előadásbeli megfigyelést tenni, és arról egy rövid részlet meghallgatása után beszámolni.Legyen képes néhány perces részlet hallás utáni megfigyelésére, és annak az általa énekelt zenei anyaggal való összehasonlítására zenei karakterben, az előadás hangszerelését vagy kórusbeli előadását illetően.

TartalomEredeti népzenei felvételek hallgatása az énekes szemelvényekhez, népdalokhoz kapcsolódóan.NépdalfeldolgozásokKözépkori énekekKözépkori többszólamúságHistóriás énekekA reneszánsz mise tételeiImitációs művek a társasdalok a reneszánsz kórusirodalmábólBevezető a barokk zenébe

Éneklés

CélA magyar népdalkincs bővítése, a pásztorkodás, betyárdallamok témakörében. Az előző években tanultak felelevenítése, és aktív repertoárrá alakítása. Népszokások, betlehemezés, Szentivánéji népszokások megismerése és előadása. Jeles napok szokásdallamainak felelevenítése a 3. Osztályból.Középkori, reneszánsz dallamok repertoárjának bővítése Palestrina, Dowland

93

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A bécsi klasszicizmus dalkincsének, formavilágának megismerése néhány jellemző dal, és többszólamú mű alapján. Mivel ebben az évfolyamban a tananyag gerincét és vonalát a klasszikus zene jelenti, ezért praktikusnak tartjuk a stílusban való elmélyülés érdekében a folyamatos munkát.Szenteljünk ennek a korszaknak összefüggő időkeretet. Minél több dalt, duettet, tercettet tanuljunk meg a magunk örömére is szépen stílusosan előadni, így teremthetjük meg az eleven muzsikálást, az élményt, amely nélkül nincsen zene, mely alapját képezi minden zenei ismeretnek.

KövetelményEgészséges nyílt hangzás megteremtése, a magyar népdal stílusú éneklése közösen, vagy egyénileg. Törekedjünk az önálló kezdésre a tanári segítség nélküli folyamatos éneklésre. Kívánjuk meg a tiszta éneklésen túl az értelmes frazirozást, kifejező, szép szövegmondást. Valamennyi versszak ismerete illendő.Betlehemes játék előadása

TartalomKuruckori és verbunkos dallamokBetyárnóták, más népek dallamaiNépszokások, betlehemezésPalestrina, Dowland és más reneszánsz szerzők művei

94



Zenehallgatás

CélA bécsi klasszikus muzsika megismeréseHaydn, Mozart és Beethoven művein keresztül a klasszikus stílusjegyek, formák megismeréseIsmerjen meg a növendék Bartók és Kodály népdalfeldolgozásaiból néhányatÉlő zenehallgatás, a zenehallgatás megbecsülése és szeretete

KövetelményTudjon a tanuló adott zeneművet stíluskörbe helyezniA meghallgatott klasszikus műveket ismerje felNevezzen meg a tanuló Haydn, Mozart és Beethoven műveiből néhányatTegyük lehetővé, hogy mindenki lássa a Varázsfuvolát!

TartalomHaydn, Mozart, BeethovenMagyar népdalok eredeti felvételenErdélyi betlehemezésKodály, BartókZenehallgatás, zenei történés megfigyelése

Zenei ismeretek

CélA klasszikus zene építkezésmódjának, eszköztárának megismerése, a klasszikus zene nyelvének elsajátítása. Ez tesz alkalmassá az értő zenehallgatásra, és az aktív muzsikálásra.

KövetelményA taralomban szereplő zenei ismeretek tanári irányítással törtnő felismerése, majd a begyakorlás után annak készségszintű alkalmazása az elemzésben, a zenehallgatásban, és a zenei előadásban.

TartalomAz alapvető zenei ismeretekZenei szakkifejezésekFormatani ismeretekA szimfonikus zenekar hangszerei, hangszerelés.Hármashangzatok megfordítása,Négyeshangzatok, 5/a akkord, szeptimakkord és oldása,Hallásfejlesztés

Hallásfejlesztés

Cél

95

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A belső hallás készségeHangnemek iránti érzékenység kialakításaMemória fejlesztéseIsmerkedés a partitúraolvasással bécsi klasszikus stílusbanA klasszikus arányérzék megélése és aktív művelése az improvizáció segítségévelAz olvasás és írás egymást segítő, párhuzamosan fejlődő és fejlesztő készségek.

KövetelményOlvasásÍrásImprovizáció

TartalomBécsi klasszikus stílusból válogatott zeneművek, vagy részletek olvasása, írása, illetve improvizativ befejezése.

XVIII. sz-i társasdalokW.A. Mozart: Pajtás örvendjL.Mozart: HallaliDalok zongorakisérettel Mozart: Jöjj drága május Fonólányka Beethoven: A mormotásfiú dala Urián földkörüli utazása Haydn: Falusi jókedv

96



Éneklés

CélA barokk dallamosság megismerése, és éneklése zongorakísérettel Purcell, Bach, Handel, Vivaldi műveiből.Bach korálok éneklése kottából vagy fejből, 4 szólamban.A barokk kontrapunktika megismerése, és megéreztetése.A romantikus dalciklus megismerése.A magyar romantika mestereinek, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc. Operarészleteinek megismerése, éneklése, a magyar romantika jegyeinek megtapasztalása.A magyar népballadák és táncnóták mélyebb megismerése.

KövetelményBarokk áriák, duettek, illetve azok részleteinek éneklése szolmizálva, majd szöveggelBach korálok éneklése kottából szolmizálva, szöveggelBarokk hangszeres művekNéhány Schubert dal ismerete, és a kísérettel egységet alkotó érzékeny, árnyalt éneklés, zongorakísérettel, szöveggel.

TaralomMagyar népballadák és táncnótákPurcell: PásztorjátékokBach: Parasztkantáta Vadászkantáta KorálokHandel: Csordul a könnyem Judas Maccabeus VizizeneVivaldi: Négy évszak témáiDalok éneklése a tankönyvben szereplő válogatás alapján.

Zenehallgatás

CélMinthogy a zenehallgatás két nagy stílust - teljes barokk zenei világ, és romantikus dalciklus - ölel fel, ezért a célok és követelmények megfogalmazása is ennek megfelelően két szálon fut. A zenehallgatás harmadik területe a magyar népballadák világaBarokk zeneIsmerje meg a növendék az énekes és hangszeres zene legjellemzőbb és legismertebb alkotásait a barokk korszakbanA barokk zenei műfajok, stílusjegyek, és harmóniai jellegzetességek felfedezése Purcell, Vivaldi, Bach és Handel alkotásaiban.A barokk kontrapunktika ritmikai és dallami jegyeinek vizsgálataA János passió megismeréseIsmerkedés a partitúrával

97

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Törekvés az értő-érző zenehallgatásra.DalciklusA műfaj megismeréseA zongorakíséret és az éneklés szólam összefonódásának megfigyelése.A kora-romantikus dalkíséret szerepének összevetése a klasszika dalkíséreteivelA magyar népballadák megismerése.

KövetelményA partitúrával való ismerkedésIsmerje fel a növendék a barokk korszakból meghallgatott műveket: világi és egyházi kantátákat, oratóriumokat, concertokat, és egyéb hangszeres műveket.Schubert és Schumann dalciklusainak ismerete.Éreztessük meg a népballadák sajátos zenei, nyelvi tömörségét, egyszerűségét, az eredeti előadás hitelességét.

TartalomPurcell: Dido és AeneasVivaldi: 4 évszakBach: Parasztkantáta, Vadászkantáta, stb.Handel: Részletek egy oratóriumbólSchubert: Schöne MüllerinSchumann: Dechterliebe részletek

Zeneismeretek - Hallásfejlesztés

CélA barokk korszak alkotásainak, műfaji gazdagságának, zenei szerkezetének, hangszerelésének megismeréseA barokk harmóniák elsajátításaA barokk polifonia sokszínűségének, mozgalmasságának felfedezése, az eddig megszerzett ritmikai, dallami, harmóniai készségek alkalmazásávalSchubert jellegzetes ritmikai, dallami fordulatainak, és saját harmóniakezelésének megéreztetése.

KövetelményA tartalomban felsorolt zenei ismeretek megfigyelése és felismerése az elemzésben, a zenehalllgatásban, a partitúra kezelésében, és a zenei előadásban.A zenei stílusok vizsgálatát közösen vagy egyénileg, a tanár irányításával, éneklésre, illetve elemző zenehallgatásra alapozva végezzük

TartalomBarokk opera, kantáta, oratóriumBarokk szvit, concerto, concerto grosso, versenyműPassió, korálfeldolgozás, passacaglia,Praeludiium és fuga, tonális és reális válasz,Plagális zárlati forma, hangnemi rokonság,Moduláció, a moduláció harmóniai eszközeinek megfigyeléseSzűkített szeptim, és szűkített szeptim akkordKésleltetés, előlegezés, pikkardiai terc,

98

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A barokk kontrapunktika ritmikai és harmóniai sajátosságaiSzámozott basszus, mint a continuo kíséret alapjaDur és moll terc váltakozása, tercrokon modulációmA romantikus dal, dalciklus

Zenei írás-olvasás, Improvizáció

CélA barokk korszak és a romantikus dalirodalom remekműveinek megismerése, a kottaolvasás segítségével

TartalomAzonos az éneklés c. fejezet tartalmával.

99


8. osztály

Éneklés

CélElsőrendű cél Kodály és Bartók egyneműkari műveinek élményszerű előadásaA Székelyfonó népdalainak éneklése, a feldolgozás módjának megismeréseA szimfónikus műfajok szerkezeti megvilágítása a témák és harmóniakapcsolatok éneklésével.Oratorikus művek, zenekari művek

KövetelményTörekedjünk a stílusnak megfelelő éneklésreA Kodály kórusművek előadói tradícióinak megtartása, és a hagyomány megteremtőinek megismeréseEzen a fokon fejlett énektechnika, egységes hangszín, a zenei anyag szerkezetéből fakadó értelmes tagolás, élménytadó muzsikálás

TartalomRomantika Erkel operarészletek éneklése Liszt Ferenc kórusműveinek énekléseKodály Egyneműkarok Székelyfonó legismertebb dallamainak éneklése szöveggelBartók Egyneműkarokból válogatva tetszés szerint Fából faragott királyfi Cantata profana Concerto Zene húros, -ütőhangszerekre, és cselesztára

Zenehallgatás

CélTeljes művek és művek részleteinek meghallgatásaA magyar romantika mestereinek, Erkel és Liszt zenéjének megismeréseBartók és Kodály életművének megismeréseNépzene és műzene kapcsolataVáltozó hangulatok zenei ábrázolása, az impresszionizmus megismerése

KövetelményTudjon a tanuló a meghallgatott hosszabb zenei részlet alapján élményeiről, véleményéről beszámolniTudjon a tanuló tanári irányítással hangszerelésbeli megfigyeléseket tenni, a hangulatok zenei ábrázolását, a színek és fények zenei megjelenését illetően.Igény az értékes zene iránt

Tartalom:Erkel, Liszt, Debussy, Kodály, Bartók műveinek ismerete.

100

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Zenei ismeretek

CélKodály és Bartók életművének, zeneszerzői stílusának megismeréseA magyar népdal és az életmű szoros kapcsolatának feltárásaA magyar romantika jegyeinek és jellemzőinek felfedezése Erkel és Liszt művészetébenA változékonyság, a pillanatnyi benyomás, a természet zenei megjelenítése Debussy zenéjében.

KövetelményZeneirodalmi jártasságA magyar népzenében, Bartók és Kodály művészetébenA kórusművek, opera és szimfonikus műfajAz impresszionista stílusjegek

TartalomA magyar népzenei anyag rendszerező összefoglalásaA magyar népdal dallamtípusaiMagyar, népzenei stílusjegyekSzlovák népzenei stílusjegyek, román kolinda dallamok,Aszimmetrikus ritmus, bolgár ritmus,Szomszédos népek dalai Bartók életművébenNépdal és műzene kapcsolataVerbunkos stílusA magyar történelem és az opera kapcsolata Erkel művészetébenA nyitány szerepe, szimfonikus költemény, programzene, fantázia, rapszódia,Daljáték, táncjáték, triciniumok, tritonus,Egészhangú skála, kromatikus skála, akusztikus sor, mixtura, hidforma, Aranymetszés, poláris távolság, bitonalitás, politonalitás.

101


ÉLŐ IDEGEN NYELV

Alapozó és fejlesztő szakasz(5–8. évfolyam)

102


ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK

Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival:

„Európa népei sok, egymástól különböző nemzetből, közösségből, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlő alapon történő cseréjére épül, és azon alapul, hogy a különböző történelmi múlttal, ám közös jövővel rendelkező népek kölcsönösen elfogadják egymást. Ezért még soha nem volt ennyire fontos az, hogy polgárai rendelkezzenek azokkal a képességekkel, melyek szomszédaik megértéséhez és az azokkal való kommunikációhoz szükségesek. Tehát el kell sajátítanunk az egymással való eredményes kommunikációhoz és egymás megértéséhez szükséges készségeket. Más nyelvek ismerete arra ösztönzi az embert, hogy nyitottabb legyen mások, illetve mások kultúrája és szemlélete felé.

A gazdasági, társadalmi és környezeti megújulás 2000. márciusában elindított lisszaboni stratégiájának keretében az Unió az évtized végére a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága kíván lenni. Ennek eléréséhez kulcsfontosságú egy tudásalapú társadalom építése. A nyelvtanulás ehhez a célhoz azáltal járul hozzá, hogy fejleszti a kognitív készségeket és megerősíti a nyelvtanuló anyanyelvi készségeit, ezen belül az írás- és olvasási készséget. Az állampolgárok nyelvi készségeinek fejlődése sok más, európai szintű politika számára is hasznos lehet. Röviden szólva, más nyelvek megértésének és kommunikációban való használatának a képessége minden európai polgár számára alapvető készség.

Az Európai Parlament 2001. december 13-i határozata a nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató intézkedésekre szólított fel. 2002. február 14-én az Oktatási Miniszterek Tanácsa felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyenek konkrét lépéseket a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás elősegítése érdekében, és kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat ezeken a területeken. Az akcióterv elkészítése során az Európai Bizottság széleskörű nyilvános konzultációt folytatott, majd ezt a civil társadalom képviselőinek konferenciája zárta, melyre 2003. április 10-én került sor Brüsszelben. A konferencián a válaszadók elfogadták a Bizottság jelenlegi helyzetről szóló elemzésének legfontosabb üzenetét és jövőre vonatkozó javaslatait. Egyetértés volt például abban, hogy kívánatos lenne az élethosszig tartó tanulás jegyében, a kisgyermekkortól kezdve minden európai polgár számára lehetővé tenni, hogy élvezhesse a soknyelvűség előnyeit. Széles körű támogatást nyert az, hogy emelni kell a nyelvtanítás színvonalát, mivel a nyelvi kompetencia azok közé az alapvető készségek közé tartozik, melyekre mindenkinek szüksége van a képzésben, a foglalkoztatásban, a kultúrák találkozása során és az önmegvalósításhoz. Azok, akik gyermekkorban kezdik a nyelvtanulást, jobban tudatában lesznek saját kulturális értékeiknek, saját kultúrájuk hatásainak, nagyobb megbecsülést mutatnak más kultúrák iránt, nyitottabbak és érdeklődőbbek lesznek mások iránt.

A tagállamok egyetértenek abban, hogy a hangsúly a hatékony kommunikáció képességére, azaz az aktív készségekre, és ne a passzív tudásra helyeződjön. A cél nem az anyanyelvi szint elérése, hanem a megfelelő szintű olvasási, szövegértési, írás- és beszédkészség elsajátítása.

103

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy az európai szintű akcióknak a következő kulcsterületekre kell irányulniuk: a nyelvek befogadó jellegű szemléletének támogatása, nyelvbarát közösségek kialakítása, a nyelvtanulási kínálat és a nyelvtanulási lehetőségek igénybevételének a javítása.”

Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek az órai tevékenységek és az azzal kapcsolatos kifejezések, motiváltak és bíznak magukban.

A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása pl. életszerű szituációkkal, érdekes – eleinte könnyített, néhány mondatos, majd eredeti – olvasmányokkal, ritmikus mondókákkal (ún. chantokkal), az életkori sajátosságaiknak megfelelő dalokkal. Elengedhetetlen a hallás utáni értés fejlesztéséhez, hogy megfelelő mennyiségű autentikus hanganyag álljon rendelkezésre. Igyekezzünk minél több reáliát felhasználni a tananyagban (pl. zeneszámok, újságok, jegyek, csomagolások stb.)!

Fontos szerephez jut a humor, mind a szövegekben, mind az illusztrációkban, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók sokkal szívesebben, ezért könnyebben is tanulnak humorral átszőtt tananyagot.

Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, de az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált szövegek olvastatásával. A 7. évfolyamtól kezdődően fordítsunk több időt az íráskészség fejlesztésére is, hiszen a tanulók nagy részének még az anyanyelvén is gondot okoz egy rövid, összefüggő szöveg megalkotása.

A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kis mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyékonyság (fluency) az erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is.

A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a célnyelv olyan szintű használatához, ami lehetővé teszi számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.

A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, amellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni, amely cél megegyezik az A1-es szint elérésével (részletesen ld. később).

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KULCSKOMPETENCIÁK

104


A fejlesztési feladatok szerkezete

A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:

beszédértés (listening) beszédkészség (speaking) olvasásértés (reading) írás (writing)

Fejlesztési feladatok

Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudás megszerzése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása). Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet.

A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti:

1. A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni.

2. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció.

3. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani.

Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, amelyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. Ezek a szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel.

Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az Al-es szint elérését tűzik ki célul.

Ezen belül a nyelvtanulás az első öt évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel, de az a cél, hogy a tanulók a 6. osztály végére érjék el az A1-szintet, amely az európai minimumszint fele (részletesebben ld. a 6. évfolyam továbbhaladási feltételeinél).

105


Az európai minimumszint: A1

Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl.: hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Beszédértés

Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak.

Beszédkészség

Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni.

Olvasásértés

Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban.

Írás

Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.

Minimum, ill. optimum szókészlet az A1 eléréséhez, teljesítéséhez az 5 – 8. évfolyamon évente minimálisan 300 szó, optimálisan 400 szó. (Részletezve ld. az egyes témaköröknél.)

106


A 9–12. évfolyamra többféle követelményt fogalmaznak meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott nyelvből milyen szintre szeretne eljutni a kötelező iskolázás végére, nyelvtanulása mennyire intenzív, illetve milyen szintű érettségi vizsgát kíván tenni. Ha a 12. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a 10. évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie [(a) tanterv]. Ha a 12. évfolyam végére a cél a B2-es szint, a 10. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos [(b) tanterv], ami a 8. évfolyam végére az A2-es szint elérését jelenti. Azokban az iskolákban, ahol az Európai Bizottság ajánlásai megvalósulnak („… ha a pedagógus megfelelő képzettséggel rendelkezik ahhoz, hogy kicsi gyerekeknek nyelvet tanítson, ha az osztálylétszám elég alacsony ahhoz, hogy a nyelvtanulás eredményes lehessen, ha megfelelő tananyag áll rendelkezésre, és ha a tanterv elegendő óraszámot biztosít a nyelvtanuláshoz…”), ez reális célkitűzés lehet.

Az európai alapszint: A2

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség

Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban.

Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait.

Olvasásértés

107


Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

Írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

Képességfejlesztés az A2-es szinthez

Beszédkészség

Képes egyszerű kifejezésekkel személyek, életkörülmények, napi tevékenységek leírására, tetszés, nem tetszés kifejezésére; mondatokat alapfokon fűz össze.

Kommunikálni tud munkával és szabadidővel kapcsolatos rutinhelyzetekben, amelyekben egyszerű és direkt információcsere szükséges.

Rövid párbeszédeket tud folytatni.

Beszédértési készség

Megérti a világos és lassú tempójú beszélgetés témáját.

Íráskészség

Egyszerű formában, alapvető kötőszavakat használva, mindennapi életével kapcsolatos információt tartalmazó szöveget tud alkotni.

Rövid, egyszerű levélformulákat tud írni ügyei elintézésére, valamint köszönő és bocsánatkérő baráti leveleket meg tud fogalmazni.

Olvasásértési készség

Megérti a hétköznapi témájú, gyakran előforduló szavakat tartalmazó szövegtípusokat.

108


Szókincs

Alapvető szókincse segítségével megbirkózik a mindennapi, kiszámítható helyzetekkel. A szavakat még keresi, és mondanivalóját szókincse szerint igazítja.

Nyelvtan

Az egyszerű szerkezeteket helyesen használja, de még gyakoriak az alapvető hibák. Mondanivalója világos és érthető.

Kultúra

A célnyelvi kultúrát a sajátjához tudja viszonyítani. Kulturálisan érzékeny, és különböző stratégiák segítségével kapcsolatot tud fenntartani más kultúrákból

származó emberekkel.

Tanulási készségek

Tudatosulnak benne a különböző tanulási technikák és stratégiák.

KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése (vö. szociális és állampolgári kompetencia). Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését,

109

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását), valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára (vö. digitális kompetencia) és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is (vö. hatékony, önálló tanulás kompetenciája).

Ha a tanulói tevékenységekből indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-művészeti tudatosság és (főként) kifejezőkészség-kompetencia, pl. projektmunka, daltanulás, szerepjátszás során.

Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel (vö. alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén).

A sikeres nyelvtanításban és -tanulásban tehát minden kulcskompetenciának meg kell jelennie, ahogyan a különböző élethelyzetekben is szükségünk van a különböző kompetenciákra.

A NAT szerint a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre.

Az idegen nyelv tanításakor a tanári és tanulói tevékenységformák között első helyen a kommunikatív feladatok állnak. Szakítani kell az évtizedeken keresztül szinte egyeduralkodó ún. nyelvtani – fordító módszerrel (Grammar – Translation Method). Idegen nyelvet azért tanulunk, hogy használjuk. Ha a kommunikáció folyamatos és sikeres, a nyelvtani hibák kevésbé lényegesek. Mind a négy alapkészség – beszédértés (listening), beszédkészség (speaking), olvasásértés (reading), írás (writing) – fejlesztésében a kommunikatív tevékenységekre kell a hangsúlyt fektetni. A nyelvtani szabályok sulykolása helyett életszerű feladatokra koncentráljunk! Sokkal motiválóbbak azok a helyzetek, amelyekkel az életben is találkozhatnak a tanulók.

Közismert tény, hogy egy átlagos tanórán egy tanuló átlagosan 20 másodpercet beszél. Minden órán, de különösen egy nyelvórán ez döbbenetesen kevés. Ha csak 5 perc pármunkát alkalmazunk, ez az idő már a 15-szörösére nőhet. A frontális osztálymunka helyett – különösen nagy létszámú osztályok esetében – sokkal célravezetőbb páros és csoportos tevékenységeket, illetve projektmunkát alkalmazni.

110


NÉMET NYELV

5. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3

Ebből kb.

111

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.- 72 óra új anyag feldolgozására,- 16 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre (2 szabadon választható modul a kompetencia alapú oktatás 5. évfolyamra kidolgozott modulok közül)- 8 óra ellenőrzésre és értékelésre,- 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra). - 5 óra év végi ismétlés

JAVASOLT TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK

TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁMOK NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. Iskola

- Tantárgyak-A hét napjai- Torpedó játék (tantárgyakkal)- Iskolák Németországban- Bizonyítvány- Hallás utáni értés- Szövegértés

13 óra Igeragozás egyes- és többes számban

Személyes névmások

- A tanuló legyen képes elmondani, milyen tantárgyakat tanul, melyiket szereti, ill. nem szereti. Mivel tölti szabadidejét, mi a hobbija. Tudjon a fentiekről érdeklődni. - Használja az egyszerű jelen időt.- Ismerje a fontosabb tantárgyakat.

- Ismerje néhány német iskolatípus nevét

- Tudjon fontos információkat egy német bizonyítványból kivenni- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni

2. Iskolaszerek

- helymeghatározásuk(itt, ott, irányok)- Szövegértés: levél- Hallás utáni értés: „Írószerboltban”- Társasjáték: „Iskolaház”

10 óra Főnevek névelője, többes száma

Határozott és határozatlan névmásokBirtokos névmásokTagadás: Kein/keineNein/nicht

- Iskolaszerek, iskolai tevékenységek megnevezése-

- Tudja a tárgyakat azonosítani, elveszett tárgyak hollétéről kérdezni.- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogniTudjon társaival együttműködve feladatot elvégezni.

112


Összetett szavak3. Emberek

- Személyek jellemzése- Vélemény kifejezése- Kérés, utasítás- Szövegértés: - Levél olvasása - Diákönkormányzat Németországban - Levélírás

12 óra Főnevek tárgyesete

Határozatlan névmások: etwas-nichts, immer-nie, alle-niemand

Tőhangváltós igék

Felszólítás: E/2, T/2, Sie

Magázás: Sie

- Tudjon személyeket jellemezni, véleményt nyilvánítani.

-Tudjon utasítást megérteni, és kifejezni.

- Tudjon felnőtteket magázni.

Tudjon jegyzetet készíteni, a hallottakat, vagy az olvasott szöveget segítséggel szóban összefoglalni.

- Ismerje a levél formáját.

4. Evés, ivás

- Éhség, szomjúság- Tárgyak kölcsönadása- Színek- Szövegértés: - Top- Magazin - Faliújság- Hallás utáni értés

11 óra Személyes névmások, főnevek tárgyesete E/3

Kérdőszavak: wer, wen, was, warum

Módbeli segédige: „mögen”

- Tudja a kívánságát kifejezni, kívánságra reagálni.

- Vélemény nyilvánítás-tetszés, nemtetszés kifejezése

- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni

5. Hobbi

- Hobbi – tegnap és ma- Telefonbeszélgetés- Napirend

12 óra Elváló igekötős igék

Módbeli segédigék: müssen, können

- A tanuló legyen képes elmondani, hogyan tölti egy átlagos napját, illetve hétvégéjét. Milyen tantárgyakat tanul, melyiket szereti, ill. nem szereti. Mivel tölti szabadidejét, milyen sportokat kedvel, mi a hobbija. Tudjon a fentiekről

113

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.- Évszakok, napszakok- Óra, idő- Foglalkozások- Hallás utáni értés- Szövegértés

Időhatározós elöljárószavak: im, am, um

érdeklődni. Legyen képes megmondani, mennyi az idő, ill. mit mikor szokott csinálni. - Használja az egyszerű jelen időt és a jelen idővel kifejezett jövő idővel kapcsolatos elöljárószókat.- Reagálni tudjon a meghívásra, elfogadni, vagy elutasítani.- Tudja megkérdezni és megmondani, mennyi az idő.- Tudjon néhány foglalkozást megnevezni, álomfoglalkozásról beszélni.- A szövegkörnyezetből az ismeretlen szavak kitalálása

6. Szabadidős tevékenységek, intézmények

- Hová mész, és ott mit csinálsz?- Tulajdonságok-Hónapok- Ünnepek- E-mail -SMS- Meghívó- Hallás utáni értés- Szövegértés

14 óra Kérdés: Wohin? + Akk

Helyhatározós elöljárószavak: in, auf, zu, nach

Mondatalkotás: idő- és helyhatározóval

Sorszámok, dátum

- Tudjon a kedvenc időtöltéséről beszélni, úticélját megfogalmazni.- Tudjon embereket néhány mondatban jellemezni.

- Tudjon egy rövid e-mailt és SMS-t , meghívót írni.- Tudja a dátumot kifejezni.

- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni, a szöveg lényegét kiemelve jegyzetet készíteni.

114


A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA

Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.

Beszédkészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér.

Olvasott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.

ÍráskészségA tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

115


NÉMET NYELV


Ebből kb. - 72 óra új anyag feldolgozására, - 16 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre (2 szabadon választott modul a

kompetencia alapú oktatás 6. évfolyamra kidolgozott modulok közül), - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v.

számítógépes óra),- 5 óra év végi ismétlés

TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK

TÉMAKÖR ÓRASZÁM NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK1.Utazás, szabadság - Álomutazás - Országismeret (D,A, CH, FL) - Országok, tájak,városok - Térkép - helymeghatározás - Fő- és mellékvilágtájak - Szövegértés - Hallás utáni értés

12 óra Es gibt+ Akk.Elöljárószavak: (wohin?)

nach, inan, auf

-Tudjon utazási célokat megnevezni, megindokolni, miért éppen oda szeretne utazni és ezután kérdezni.

- Tudja a térképet használni, a német anyanyelvű országokat a térképen megmutatni, és főbb városok helyét a térképen meghatározni.

- Tudjon a szövegben célirányosan információt keresni (szelektív olvasás), az olvasottakat eljátszani.

- A hallott szöveg megértése után, tudjon más variációkat alkotni a tanult kifejezések segítségével.

116

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. - Írás: képeslapírás

- Tudjon a nyaralásból rövid német nyelvű képeslapot írni.TÉMAKÖR ÓRASZÁM NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK

2. Jó étvágyat! Evés, ivás – Ételek, italok - Étkezések - Étkezési szokások- Német specialitások- Születésnap – buli- Hallás utáni értés- Szövegértés: viccek- Írás: Meghívó írása szüli napi buliba

13 óra Sein, haben egyszerű múlt idejű alakja

Részes eset (Dativ)

Személyes névmások részes esete: mir, dir (E/1,2)

- Ismer és meg tud nevezni néhány egyszerű ételt, italt.- Tudja a véleményét elmondani az egyes ételekről (kedvenc, szeretem, nem szeretem)

- Tudjon a saját étkezési szokásairól néhány mondatban beszélni.

- Igazodjon el egy német nyelvű étlapon. Tudjon valamit kérni és azt megköszönni. - Tudjon a szövegben célirányosan információt keresni (szelektív olvasás), az olvasottakat eljátszani.

- Tudjon a hallott és az olvasott szövegben célirányosan információt keresni (szelektív értés).

Tudjon rövid meghívót készíteni szüli napi buliba.3. Sport- Sportágak- Versenysport tömegsport- TV-program- Hallás utáni értés- Szövegértés

13 óra Kérdőnévmás: welche(r/s)? alany és tárgyesetben

Melléknévfokozás

Hasonlító szerkezetek: als/wie

Válaszok a pozitív és a negatív kérdésekre : ja/nein/doch

- Tudjon néhány sportágat megnevezni, és néhány mondatban leírni.

- Tudjon néhány sportágról véleményt nyilvánítani.

- A nyelvtani szabályosságokat önállóan fedezze fel.

- Tudja a szöveget globálisan megérteni, az idegen szavakat a szövegkörnyezetből kitalálni.

4. Testrészek- Sport és egészség

11 óra Módbeli segédige: können - Tudjon sejtéseket megfogalmazni.- Tudjon néhány rövid mondatot egy személyről mondani.

117

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.- Hogy vagy?

TÉMA ÓRASZÁM

Birtokos névmások: sein/ihr

NYELVTAN

- Tudjon különbséget tenni képesség és lehetőség között.

FEJLESZTÉSI CÉLOK

- Betegségek

- Szövegértés: Reklám a sportban- Orvosnál - panaszok- Írás: E-mail

- Tudjon a saját hogylétéről beszélni, mások hogyléte után érdeklődni, és arra reagálni.

- Tudjon a szöveg elolvasása után kérdésekre válaszolni.

- Tudjon egyszerű mondatokkal emberek kinézetét leírni.

5. Zene- Tegnap és ma- Zenei stílusok- Szövegértés: Mozart Vélemények- Hallás utáni értés: Papa és a popzene- Írás: Napló/Újságcikk

12 óra Múlt idő: Perfekt(haben/sein)

Elbeszélő múlt: haben/ sein)

- Tudjon véleményt alkotni a zenéről, ezután kérdezni.

- Tetszés, nem tetszés kifejezése

- Tudjon – kis segítséggel – az elmúlt dolgokról beszélni

- Tudjon egy elfelejtett megbeszélés e lmaradása

miatt elnézést kérni. 6. Zenélés- Zene, mint hobbi- Párbeszédek-Írás: SMS- Hangszerek - vásárlás- Szövegértés: Hangszerek- Hallás utáni értés: dalPapa és a popzene- Írás: SMS

11 óra Módbeli segédige: dürfen

Mutató névmások

Birtokos névmások: Tsz/1,2

Weil – mondatok

Kérdőszó: warum?

- Tudjon hangszert eladni vagy vásárolni, árakról beszélni.

-Információkat adni és gyűjteni hirdetés alapján.

- Tudjon telefon útján a vásárláshoz információt gyűjteni.

- Tudjon az olvasott szöveghez kulcsszavakat gyűjteni, ennek segítségével az olvasott szöveget röviden összefoglalni.

118

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. Hirdetés


Az európai minimumszint fele: A1

Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud; megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat; képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni; felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat; a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni.

Hallott szöveg értése A tanuló

– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.

Beszédkészség A tanuló

– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; – tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése

119

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A tanuló

– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas– jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt

megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.

Íráskészség A tanuló

– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; – egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz.

120


NÉMET NYELV

7. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3

Ebből kb. - 78 óra új anyag feldolgozására, - 12 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre,- 8 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők; országismeret; stb.)- 5 óra év végi ismétlés


TÉMAKÖR ÓRASZÁM NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. Fiatalok

- szabad idő- házi munka- öltözködés, frizura- külső tulajdonságok

13 óra - a wollen, sollen módbeli segédigék ragozása és használata- a möchten és wollen közti különbség tudatosítása- a személyes névmás részes esete- wem? és a kiegészítendő kérdés gyakorlása

A tanuló legyen képes - kívánságát, terveit kifejezni- vkit vmire rábeszélni- személyek külsejét leírni- divatról, frizurákról, öltözködésről beszélni és erről véleményt nyilvánítani- utasításokat adni- bemutatkozó e-mailt írni

- hallás utáni értés fejlesztése (házi munka, új

121


frizura)

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése

2. Házak, lakások

- bútorok- a lakás részei- házak, háztípusok- családi ünnepek- ajándékozás

11 óra - főnévragozás (tárgy- és részes eset)- tárgy- és részes esettel járó elöljáró szavak- igék részes esetben álló kiegészítővel-a Dativobjekt és az Akkusativobjekt sorrendje a mondatban

A tanuló legyen képes - egy lakás részeit megnevezni- egy szoba berendezését leírni- bútordarabokat megnevezni- a berendezéssel kapcsolatban kérdéseket feltenni és azokat megválaszolni- ajándékötleteket megfogalmazni- meghívót írni

- hallás utáni értés fejlesztése (szobák berendezésének leírása)


3. A televíziózás

- tévéadások- a televízió műsorai- időpont

12 óra - visszaható igék- visszaható névmások- az igék vonzata-a diese(r/s), jene(r/s) mutató névmás- kérdőszavak worauf, worüber …

A tanuló legyen képes - a televíziózásról véleményt nyilvánítani- német és magyarnyelvű tévéműsorokat összehasonlítani- a tévénézési szokásokkal kapcsolatban kérdéseket feltenni és azokat megválaszolni- érdeklődést, örömet, bosszúságot kifejezni- statisztikát készíteni

- hallás utáni értés fejlesztése

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése (Psychotest)

122


4. A divat

- ruhadarabok- színek és minták- letűnt korok divatja- bevásárlás

12 óra - a für elöljárószó használata- melléknévragozás határozott névelő után alany-, tárgy- és részes esetben

A tanuló legyen képes - ruhadarabokat ill. emberek külsejét leírni- a divatról véleményt nyilvánítani- a témával kapcsolatban kérdéseket megfogalmazni és megválaszolni- utazáshoz listát összeállítani



5. Szokások és hóbortok

- személyek és tárgyak leírása- szokások

15 óra - melléknévragozás többes számban- melléknévragozás határozatlan névelő után alany- tárgy- és részes esetben- határozatlan névmás- a személyes névmás tárgyesete

A tanuló legyen képes - személyeket és tárgyakat leírni-. ruhákról és a ruhavásárlásról beszélni- mások véleményét megtudakolni- személyes véleményét kifejezni- újsághirdetéssel kapcsolatban telefonbeszélgetést folytatni

- hallás utáni értés fejlesztése- az olvasott szöveg értésének fejlesztése

6. Utazás

- utazás, úti előkészületek

- útitervek- sátorozás- utazás a Holdra- a pályaudvaron- a jegypénztárnál- a vonaton

15 óra - a weil és a dass kötőszavak használata- a mit és ohne elöljárószavak használata- a főnevek birtokos esete- a személyes névmás részes esete

A tanuló legyen képes - egy utazási prospektusból információkat kikeresni- úti tervet összeállítani és ezzel kapcsolatban véleményét kifejezni- egy utazást megtervezni- a pályaudvaron és a menetrendben tájékozódni és informálódni- menetjegyet vásárolni- egy történetet folytatni

123


- hallás utáni értés fejlesztése- az olvasott szöveg értésének fejlesztése

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket

megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését.

Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban

válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján eseményeket mesél el; részt vesz egyszerű párbeszédben; beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti;

124

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben

kikövetkezteti.

Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

125


NÉMET NYELV

8. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3

Ebből kb. - 63 óra új anyag feldolgozására,- 25 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre,- 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret)- 5 óra ismétlés


TÉMAKÖR ÓRASZÁM NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK1. Utazunk

- úti célok- szállások: camping,

ifjúsági szállás- országok, városok,

egyéb földrajzi nevek- nemzetiségek- ételspecialitások

11 óra - tárgy- és részes esettel álló elöljárószavak: in, an, auf- bei, nach, zu elöljárószavak használata- liegen – legen stehen – stellen hängen - hängen

A tanuló legyen képes- az utazással kapcsolatos kívánságait, vágyait kifejezni- egy utazást megtervezni- vmi mellett vagy vmi ellen érvelni- úti élményeiről, pozitív és negatív tapasztalatairól beszámolni- elveszett dolgok után érdeklődni- írásban tudakozódni vmi felől



126


2. Berlin

- osztálykirándulás, úti előkészületek- Németország és tartományai- nevezetességek, programok Berlinben- a német főváros történelme- városi intézmények, szolgáltatások- útbaigazítás- tájékozódás a városban- a városi közlekedés-

16 óra - elöljárószavak: in, seit, vor, bis nach, zu- helymeghatározás, irányok- az ob használata- az igék Präteritum alakja- kérdőszavak:wann, seit wann, bis wann, wie lange

A tanuló legyen képes- egy osztálykirándulást megtervezni, előkészíteni- berlini kulturális és szabad idős programokról érdeklődni- szolgáltatásokat, intézményeket megnevezni- egy városban tájékozódni- útbaigazítást kérni és adni- történelmi eseményekről mesélni- levelezőlapot írni



3. Család

- bemutatkozás- a család és közeli

rokonok bemutatása- emberi kapcsolatok- személyleírás

9 óra - jelen idejű igeragozás (tőhangváltós igék, igekötős igék)- igék múlt ideje (Präteritum, Perfekt)

A tanuló legyen képes- bemutatkozni ill. családját és közelebbi rokonait bemutatni - alapvető rokonsági fokokat felismerni - érdeklődni más családjáról - személyes adatait kérdőívbe beírni- a leggyakoribb foglalkozásokat és munkahelyeket megnevezni- emberek külsejét leírni, megnevezni néhány fontosabb belső tulajdonságot -legyen képes rövid jellemzést írni saját magáról, egyéb személyekről--rövid e-mailt, üzenetet, születésnapi meghívót (minta alapján) írni


- az olvasott szöveg értésének fejlesztése4. Islola és oktatás 9 óra - igék jövő ideje A tanuló legyen képes

127


- órarend, tantárgyak- az én iskolám- egy napom az iskolában- iskolán kívüli elfoglaltságok- mi szeretnék lenni

- főnévragozás (alany-, tárgy-, részes és birtokos eset)- melléknevek

- megnevezni az iskolában tanult tantárgyakat- beszélni az órarendjéről- röviden bemutatni iskoláját- egy átlagos iskolai napjáról mesélni- jövőbeni terveiről beszélni- tetszését / nem tetszését kifejezni


- az olvasott szöveg értésének fejlesztése5. Lakóhelyünk bemutatása

- az otthonom (lakás / ház, szobák bemutatása)- az én városom / falum- képleírás- Magyarország

9 óra - tárgy- és részes esettel álló elöljárószavak- helyhatározók- földrajzi nevek- felszólító mód

A tanuló legyen képes- bemutatni saját otthonát és lakóhelyét. - érdeklődni más lakásáról, lakóhelyéről. - néhány mondatot mondani Magyarországról - megnevezni a lakás berendezési tárgyait, a falu/ kisváros/ nagyváros jellemző helyeit, épületeit, természeti környezetére vonatkozó kifejezéseket


- az olvasott szöveg értésének fejlesztése6. Szabad idő

- sportágak- hobbik- napirend- házimunka

9 óra - módbeli segédigék- a személyes névmás ragozása (tárgy- és részes esetben)- a visszaható igék ragozása

A tanuló legyen képes- megnevezni néhány sportágat és szabadidős tevékenységet- elmondani mivel tölti szabadidejét, milyen sportokat kedvel, mi a hobbija - elmesélni hogyan telik egy napja- elmondani ki milyen házimunkát végez a családban- a fentiekről érdeklődni.



128




megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből

kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges

információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket feltesz; eseményeket elmesél; fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez.

Olvasott szöveg értéseA tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben

kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;

129

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek

jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a

lényegtelentől elkülöníti.

ÍráskészségA tanuló egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget

helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

TARTALMAK

a) Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Megszólítás Entschuldigung,… Köszönés, elköszönés Guten Morgen/Tag! Auf Wiedersehen! Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! Bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heisse… Ich bin… Érdeklődés hogylét iránt, arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Was fehlt dir? Ich

habe Kopfschmerzen. Engedélykérés, arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem!

130

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Segítségkérés Könne Sie mir bitte sagen,…!Gratuláció, jókívánságok, arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum… Danke,

Fröhliche Weihnachten. Gute Besserung! Személyes levélben megszólítás, elbúcsúzás Liebe(r) … Dein(e) …, Viele Grüße.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Sajnálkozás Es tut mir Leid! Öröm Ich freue mich, dass…/Toll! Elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass… Schade, dass… Csodálkozás Oh, das ist aber schön! Remény Ich hoffe, du kannst kommen! Bosszúság Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Véleménykérés, arra reagálás Magst du Mathe? Ja. Véleménynyilvánítás Was meinst du dazu? Valaki igazának az elismerése, el nem ismerése Da hast du (nicht) Recht!Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut/blöd! Das gefällt mir (nicht)! Akarat, szándék, kívánság, képesség ich will…, ich möchte…, ich kann Ígéret Ich mache das schon! Dicséret Klasse!

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… Események leírása Zuerst… dann…, zum Schluss. Es war einmal… Információkérés, -adás Weißt du…? Können Sie mir, bitte sagen?Igenlő vagy nemleges válasz Ja, nein, nicht, kein, doch Tudás, nemtudás Ich weiß (nicht), dass/ob… Bizonyosság, bizonytalanság Ich weiss es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass/ob…

131


A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés 7. o. Gib mir bitte…! Kannst du bitte…? Felszólítás 7. o. Schreib noch nicht. Öffne die Tür! Javaslat, arra reagálás 8. o. Möchtest du…? Ja, gerne! Können wir gehen? Meghívás és arra reagálás 7. o. Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Kínálás és arra reagálás 7. o. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Wie, bitte? Wiederholen Sie bitte.

Sag es noch einmal! Nemértés, magyarázatkérés Ich verstehe nicht. Warum….?

Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer/leuter schprechen?

b) Fogalomkörök

Fogalomkörök (7–8. évfolyam) A fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség sein, es gibt Präsens Präsens mit Vokalwechsel,

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Ham-burger. Die Sonne scheint.

trennbare Verben Er liest das Buch vor. Múltidejűség Präteritum (haben, sein) Er hatte ein Fahrrad.

Ich war schon in England. Perfekt Ich habe ein Eis gegessen.

Jövőidejűség Futur Ich werde morgen zu Hause bleiben.sich-Verben Ich freue mich.

132


Személytelenség es Es ist kalt. Es regnet.

Birtoklás kifejezése haben gehören Wessen? Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Das buch von Peter,

von, -s Peters Geschichte Possessivpronomen Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Lokaladverbien hier, dort, links, rechts,

oben, unten, hinten… an, auf, in, hinter, neben, über, unter, vor, zwischen (A/D)

Ich lege das Heft auf den Tisch.

durch, um (A) Gehen Sie durch den Park! bei, zu, von (D) Die Bücher sind bei Karl.

Ich komme von meiner Oma.

Időbeli viszonyok Gyakoriság Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Ich spiele oft mit Peter. Időtartam, időpont Wie lange? in, um, am, wann? eine Woche, von… bis, den ganzen Tag im Winter,

um 8 Uhr, am Freitag diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi Viszonyok

Határozott mennyiség

(tő-, sorszámnevek) eins, zwei, eine Portion Pommes

Határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts, alle, einige, keine

Ich lerne viel, und ich habe weinig Zeit.

Minőségi viszonyok Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleichen

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Dieses Buch ist besser, als…

133

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Modalitás mögen, können, wollen, müssen, sollen,

dürfen Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Du sollst Sport treiben.

Felszólítás Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz!

Esetviszonyok Névszók a mondatban Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv Mein Freund zeichnet Bilder. Logikai viszonyok Alárendelések Kausalsatz Objektsatz denn, weil

Ich weiss (nicht), dass (ob)… Ich weiss, wo du wohnst.

Szövegösszetartó eszközök Kötőszók Und/oder/aber/denn Weil/dass/ob Névmások Das/ich, mich, mir, mein/dieser, jener, man

134


ANGOL NYELV


Ebből kb. - 72 óra új anyag feldolgozására,- 16 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre (2 szabadon választható modul a kompetencia alapú oktatás 5. évfolyamra kidolgozott modulok közül)- 8 óra ellenőrzésre és értékelésre,- 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra). - 5 óra év végi ismétlés


TÉMAKÖRÖK ÓRASZÁMOK NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. Vásárlás- Piac, ruházati bolt- Levélírás- Állatképek

14 óra Többes számMutatószavak használata egyes és többes száma Birtoklás kifejezése

- A tanuló képes legyen egyszerű vásárlások lebonyolítására, tudjon kérdezni, válaszolni. Tudjon egyeztetni (szám, főnév kapcsolat), ismerje fel a főnevek rendhagyó többes számát.- A tanuló legyen képes levélben a családja bemutatására. - A tanuló értsen meg egyszerű képregényt.

2. Iskola

- Tantárgyak- A hét napjai- Iskolák Angliában- Saját iskola bemutatása

12 óraBirtoklás tagadó és kérdő alakjai egyes és többes számban.

- A tanuló legyen képes elmondani, milyen tantárgyakat tanul, melyiket szereti, ill. nem szereti. - Biztosan használja a létigét.- Ismerje a fontosabb tantárgyakat.

- Ismerje néhány angol iskolatípus nevét

135

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.- Hallás utáni értés- Szövegértés - Saját órarend összeállítása

- Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogni

3.Idő - Napirend- Heti

programok- Szabadidő- Időgép

16 óra Mennyi az idő?Egyszerű jelen idő használata (állító, kérdő, tagadó alakok)

- Tudja kérdezni és értse meg az időt.- Tudjon beszámolni a napirendjéről, a heti programjairól, képes legyen a szabadidejéről is beszélni.- Tudjon ebben a témakörben kérdéseket feltenni, képes legyen azokra reagálni. - Tudjon hallott vagy olvasott szövegből egyszerű információkat kiszűrni, a szöveg lényegét felfogniTudjon társaival együttműködve feladatot elvégezni.

4. Lakhely - Projektkészítés - Házbemutatás - Városbemutatás - Társasjáték

16 óra Tud, képes: can

Létnyomatékosító szerkezet használata: there is/ there are

Előljárók: in, on, next to between, in front of, behind, opposite

Must és a Let’s használata.

- Tudjon a tanuló a szobájáról, a lakásukról, a házukról, a településről, ahol él néhány mondatot önállóan elmondani. Legyen képes kérdéseket a témakörhöz kapcsolódóan feltenni.- Határozza meg egyes tárgyak helyét, tudjon a hol van? kérdésekre válaszolni.- Tudjon egyszerű társasjátékot játszani, ismerje a társasjátékok alapvető szabályait.

5. Emberek

- Személyek jellemzése- Családi élet- Házimunkák- Szövegértés: - Képregény

14 óra Emberek külső jellemzése.Folyamatos jelen idő használata.Időhatározók: every day, always, at the moment, now.Az egyszerű és a folyamatos jelen idő közötti különbség .

- Tudjon személyeket jellemezni, véleményt nyilvánítani.

- Tudjon utasítást megérteni, és kifejezni.

- Képes legyen családját bemutatni, a mindennapos házimunkák felsorolására.

136



Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.

Beszédkészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér.

Olvasott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.

ÍráskészségA tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

137


ANGOL NYELV


Ebből kb. - 72 óra új anyag feldolgozására, - 16 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre (2 szabadon választott modul a

kompetencia alapú oktatás 6. évfolyamra kidolgozott modulok közül), - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre, - 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v.

számítógépes óra),- 5 óra év végi ismétlés

TÉMAKÖRÖK, ÓRASZÁMOK, NYELVTAN, FEJLESZTÉSI CÉLOK

TÉMAKÖR ÓRASZÁM NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK1. Bemutatkozás - Személyes információadás - Fotóalbum - Életem a hónapok tükrében - Képregény

11 óra Határozott és határozatlan névelők.There is / there are szerkezet.Egyszerű- és folyamatos jelen idő.Tő- és sorszámnevek.Dátumok.

Képes legyen a tanuló személyre vonatkozó kérdések megfogalmazására és válaszadásra.A tanuló képes legyen emberek és tárgyak jellemzésére.Ismerje a hónapokat, évszakokat, s tudja azokat egyszerűen jellemezni.Próbálja felismerni és azt követően önállóan használni az egyszerű és folyamatos igeidőket.

2. Állatok - Jellemzés

11 óra Melléknevek használataSzemélyes névmások

Állatok rendszerezése: házi, vadon élő és kedvencek. Tudja jellemezni a kiválasztott állatot és tudja felismerni a

138

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. - Házi kedvencek - Állatkert - a denevér jellemzői

tárgyesete

Mutatószavak: this, these, that, thoseSome/ any használata

jellemzett állatot. Képes legyen házi, kis és nagy kedvencének jellemzésére. A tanuló legyen képes állatismertetést írni.

3. Betegségek - Beteg voltam - A múlt héten - Álom - A fogorvosnál ( jelen és múlt)

12 óra Egyszerű múlt idő:- Létige- Szabályos igék- Rendhagyó igék- Állítás- Tagadás- Kérdésszerkesztés

A tanuló tudjon beszámolni betegségéről és annak időtartamáról.Tudjon hiányzásáról igazolást írni.Tudja az egyszerű múlt idő használatát, ismerje és tudja a rendhagyó múlt idejű igealakokat.Tudjon mesélni az előző nap történéseiről.Jelen és múlt összehasonlítása (pl. fogorvos, közlekedés)

4. Evés, ivás – Ételek, italok - Étkezések - Étkezési szokások- Angol specialitások- Étteremben- Mese: A kőleves- Vásárlás, receptírás, ételkészítés recept alapján.

14 óra Going to jövő idő Mennyiség kifejezésMegszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Some/ any használata.

- Ismer és meg tud nevezni néhány egyszerű ételt, italt.- Tudja a véleményét elmondani az egyes ételekről (kedvenc, szeretem, nem szeretem) - Igazodjon el egy angol nyelvű étlapon. Tudjon valamit kérni és azt megköszönni. - Legyen képes hallott recept leírására, elkészítésére.- Tudjon bevásárló listát készíteni.

5. Utazás, érdekességek a világban. - Országismeret ( Nagy-Britania) - Térkép - helymeghatározás - Fő- és mellékvilágtájak - Érdekességek

12 óra Melléknév közép- és felsőfoka.As…..as szerkezet használataSzabályos és rendhagyó melléknevek közép- és felsőfoka.

-Tudjon utazási célokat megnevezni, megindokolni, miért éppen oda szeretne utazni és ezután kérdezni.

- Tudja a térképet használni, az angol anyanyelvű országokat a térképen megmutatni, és főbb városok helyét a térképen meghatározni.

- Tudjon a dolgok között különbséget tenni.- Tudjon Valentin-napi kártyát írni..

139

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. - Képregény - Valentin-nap

TÉMAKÖR ÓRASZÁM NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK6. Szórakozás - Filmek - Mozi- Színészek- Képregény- TV program- Videók

12 óra Have to használataGyakoriságot kifejező határozókHatározószó képzés: -lyJavaslattétel

Ismerje a filmtípusokat A szórakozás különböző fajtáinak ismerete.A megnézett filmről röviden tudjon beszámolni.Tudjon programot szervezni, s arra a barátait meghívni, ismerje a britt szórakozás módjait.Igazodjon el egy angol TV műsoron.


Az európai minimumszint fele: A1

Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud; megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat; képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni; felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat; a tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni.

Hallott szöveg értése A tanuló

– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.

140


Beszédkészség A tanuló

– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; – tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.

Olvasott szöveg értése A tanuló

– jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas– jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt

megtalál; – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.


– ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; – egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; – egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz.

141


ANGOL NYELV

7. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3

Ebből kb. - 78 óra új anyag feldolgozására, - 12 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre,- 8 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők; országismeret; stb.)- 5 óra év végi ismétlés


TÉMAKÖR ÓRASZÁM NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK

1. Új otthon - Bemutatkozás - Költözködés - Új iskola - Szabadidő- hétvége - Családfa

9 óraSzótárhasználatEgyszerű múlt, ago használataKérés kifejezés

A tanuló legyen képes - angol-magyar szótár használatára- egyszerű kérések kifejezésére- a múlt eseményeinek elmondására- Új lakhelye, iskolája bemutatására - rokonsága bemutatására

- érzelmei kifejezésére

142


- hallott szövegből megadott szempont szerinti lényegkiemelés

2. Mindennapjaink - Sport - Honvágy - Életmód - Angol családok - Példakép

9 óraEgyszerű jelen idő : like+ ingFolyamatos jelen időGoing to jövő idő

ÍrásfejlesztésSzövegértés

A tanuló legyen képes - az ismert sportágak felsorolására- napi terveinek kifejezésére- az egyszerű és folyamatos jelen idő felismerése- az egyszerű és folyamatos jelen idő használatára a megfelelő időhatározókkal- szövegfeldolgozás- az olvasott szöveg értésének fejlesztése- ismerje a brit családok szokásos életét

3. A holnap világa - Utazás a jövőben - Egy buli - képregény - A jövőd

9 óraWill mint jövőidő használataWill, mint felajánlás, döntésHelyhatározók: in, on használataÍrásfejlesztés: I think, that in the future

A tanuló legyen képes - a jövőre vonatkozó terveiről beszélni - tudjon udvarias ajánlatokat tenni - képes legyen döntései kifejezéseire - képes legyen dolgokra reagálni

4. Idők és helyek - Mi történt: - otthon? - az osztályban? - Tornádó - Krími - Ország ismeret: Kanada

12 óraFolyamatos múlt időIdőhatározók: at, in, onEgyszerű és folyamatos múlt felismerése és használata

A tanuló legyen képes - a nap történéseit elmesélni egyszerű és folyamatos múlt használatával- egyszerű riportot készíteni- otthon: szóbővítésére - Kanadáról szabatosan beszélni

5. London- városnézés- útbaigazítás

9 óra- a határozott névelő használata tulajdonnevek előtt

A tanuló ismerje London legfontosabb nevezetességeit, a londoni nagytűzvész eseményeit

143

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.- London a 17. században - Folyamatos igealak használata a

jövőre vonatkozóan - Irányok - határozott és határozatlan névelők használata

A tanuló legyen képes útbaigazítást kérni és adni

6. Média- Videózás- Fény, kamera, akció- Képregény- New York

9 óra- Befejezett jelen idő: állító, tagadó, kérdő- Döntéskifejezés- Visszautasítás kifejezése

A tanuló legyen képes - a befejezett jelen idő felismerésére, használatára- kedvenc videójáról, filmjéről, TV műsoráról beszélni, írni- megérteni rövid filmösszefoglalókat- tudjon döntést hozni és visszautasítani- ismerje New York legfontosabb nevezetességeit- legyen képes Gödöllő nevezetességeinek bemutatására

7. Problémák - Házirend - Problémamegoldó oldal - Orvosi tanácsok - Egy emlékezetes nap

9 óra- Must, can, should, have to

használata- Mustn’t don’t have to

használata- Vonzatos igék

A tanuló legyen képes - a házirend alapvető pontjainak ismertetésére- kötelességei megnevezéseire- értse az alapvető tiltásokat- tudjon tanácsot adni-

8. Hihetetlen történetek - Rekordok - Álmok világa - Angol hírességek

9 óra- ever, never használata- nagy számok- go and… használata

A tanuló legyen képes - nagy számok kifejezésére és megértésére - tudjon éjszakai álmairól mesélni - beszélni és írni John Lennonról, Shakespeare-ről Lady Dianáról, stb.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

Hallott szöveg értése

144

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket

megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését.

Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban

válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján eseményeket mesél el; részt vesz egyszerű párbeszédben; beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben

kikövetkezteti.


145

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; tanult minta alapján tényszerű információt közvetítő szöveget ír.

ANGOL NYELV

8. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 111 – Heti óraszám: 3

Ebből kb. - 63 óra új anyag feldolgozására,- 25 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, - 8 óra ellenőrzésre és értékelésre,- 10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret)- 5 óra ismétlés


TÉMAKÖR ÓRASZÁM NYELVTAN FEJLESZTÉSI CÉLOK2. Munkahelyek, állások

- Munkatapasztalat- Mi szeretnél lenni?- Állások- Pályázat

11 óra Jelen idők: egyszerű jelen, folyamatos jelen, statikus igék.

A tanuló legyen képes- ismerni bizonyos munkaköröket - - elmondani, hogy mi szeretne lenni, - elmesélni, hogy a jövőben mit szeretne csinálni - pályázatot írni egy adott álláshírdetésreaz

146


- 2. Stílus - Ruházat - Átalakítás - Stílusváltás

- -

11 óra Befejezett jelen időFor/sinceToo/enough

A tanuló legyen képes- bemutatni ruhatárát- ismerje a ruhadarabokat- Ruházati boltban vásárolni

4. Élet a múltban

- Jégember- A jó öreg napok- Találmányok

12 óra Egyszerű múlt és folyamatos múlt időkHad to/ couldn’t

A tanuló legyen képes- a múlt találmányairól beszélni- bemutatni egy viktoriánus korabeli életmódot- tudja összehasonlítani a múlt találmányait a napjaink technikájával- - hallás utáni értés fejlesztése

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése4. Egészséges életmód - Legyünk fittek - Divatbemutató - Egészséges étkezés, szokásaink - Az orvosnál

-

14 óra Módosító igék: Can/ mustWill be able to/ will have toShould/ shouldn’t

A tanuló legyen képes- megnevezni , hogy mi tartozik az egészséges életmódhoz- ismerje az élelmiszereket, ételeket- elmondani az orvosnak a problémáját,- orvostól tanácsot kérjen - hallás utáni értés fejlesztése

- az olvasott szöveg értésének fejlesztése5. Hírnév- Találd meg önmagad- A kifutón- Egy napig tartó csoda- Szerencse

12 óra Befejezett jelen idő: Been, goneThere is someone…..ingSee/hear someone….ingMondatrövidítési technikák

A tanuló legyen képes- belső énjét jellemezni- sajnálatát kifejezni- ellnetétpárok használatára, vállasztékosabb fogalmazásjellemzésre- - hallás utáni értés fejlesztése

147


- az olvasott szöveg értésének fejlesztése6 A világunk Barátok Pénz Óceánok Időjárás

12 óra Feltételes mód ( 1. fokozat. )So do I/ Nor do I

Szenvedő igealakMight használata

A tanuló legyen képes- megnevezni az óceánokat, kontinenseket, időjárási tényezőket, - beszélni az időjárásról, éghajlatról- bemutatni barátait- - hallás utáni értés fejlesztése




megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből

kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges

információt a lényegtelentől elkülöníteni.

Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket feltesz;

148

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8. eseményeket elmesél; fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez.

Olvasott szöveg értéseA tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben

kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerű történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek

jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a

lényegtelentől elkülöníti.

ÍráskészségA tanuló egyszerű szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerű szöveget

helyesen leír; információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

149


MATEMATIKAAlapozó és fejlesztő szakasz

(5–8. évfolyam)

BEVEZETÉS

A matematika kerettanterv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2007. alapelvei szerint készült.

A kerettanterv a hagyományosan igényes oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektet az alapozó szakaszban (1−6. évfolyam) keretén belül az 5−6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás keretében a felzárkóztatásra, amely hozzájárul az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez. Továbbá a kerettanterv lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra is mind a négy évfolyamon. Így jobban a biztosítható a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ezért olyan iskolák számára ajánlott, amelyek az oktatás minőségét és hatékonyságát fontosnak tartják.

Az óraszámok az Oktatási Törvényben meghatározott lehetséges számokhoz igazodnak.

Évfolyam 5. 6. 7. 8.

Heti óraszám 4 3,5 3,5 3,5

Éves óraszám 148 129 129 129

A témaköröket tartalmazó táblázatban megjelöltük azokat a tananyagrészeket, amelyekhez kiegészítő órákat javaslunk a nem szakrendszerű oktatás keretén belül. (5–6. évfolyamon az alapozó szakaszban.)

150


ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK

Az általános iskola 5−8. évfolyamán a matematikaoktatás megismerteti a tanulókat az őket körülvevő világ konkrét mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket és az életkoruknak megfelelő szinten biztosítja a többi tantárgy tanulásához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. Alapvető célunk a gondolkodás képességének folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása.

Az általános iskola 5−8. évfolyama egységes rendszert alkot, de – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz − két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Az alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél. A 7−8. évfolyamon elkezdődik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás kialakítása is.

Ez a tanterv a NAT 2007-ben megfogalmazott fejlesztési célokhoz és a kijelölt legfőbb kompetenciaterületekhez kapcsolódó tananyagrendszert tartalmazza a fejlesztés-központúságot szem előtt tartva. A fejlesztő munkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni. Ezért alapvető fontosságú, hogy az alapozó szakaszban a tevékenységek részletesen legyenek kifejtve, így például a mérések, a fogalomalkotást előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai transzformációk tulajdonságainak megtapasztalása. Ezeket kiegészítik a tananyag feldolgozásában megjelenő munkaformák: a pár-, illetve csoportmunka, valamint a projektfeladatok. Természetesen az önálló feladatmegoldást, a differenciált munkaformát továbbra is alkalmazzuk.

A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus eszközökre, azon belül az oktatási célú weblapokra az interneten.

Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szóban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata.

Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának, vagy hamisságának eldöntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig. Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók

151

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására.

Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő matematikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő, elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más műveltségi területeken is.

Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását.

Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen.

FEJLESZTÉSI CÉLOK1. Tájékozódás Tájékozódás a térbenTájékozódás az időbenTájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban2. Megismerés Tapasztalatszerzés KépzeletEmlékezésGondolkodásIsmeretek rendszerezéseIsmerethordozók használata3. Ismeretek alkalmazása4. Problémakezelés és - megoldás5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek Kommunikáció Együttműködés Motiváltság Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás7. A matematika épülésének elvei

152


KULCSKOMPETENCIÁK

A matematikai kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése:- számlálás, számolás- mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés- becslés, mérés- problémamegoldás, metakogníció- rendszerezés, kombinativitás- deduktív és induktív következtetés

A tanulók értelmi képességeinek − logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességek − folyamatos fejlesztése

A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése

A tanulók önellenőrzésének fejlesztése

A gyors és helyes döntés képességének kialakítása

A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása

A tervszerű és célirányos feladatmegoldási készség fejlesztése

A kreatív gondolkodás fejlesztése

A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása

A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben

153

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása

A tanulók- a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek,- a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék,- a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek,- a geometriai szerkesztések elkészítése előtt vázlatrajzot készítsenek,- a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ valamint az ellenőrzést szabatosan írják le.

A tanulók- gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmondani,- a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet,- szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat,- tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében, - ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket.

Lehetséges projektfeladatok a tantervben megjelenő témakörökhöz

SZÁMTAN, ALGEBRA

Becslések szükségessége a mindennapi életben

Számelméleti problémák az ókori matematikában

A hatványértékek „rohamos” növekedése, nevezetes példák felkutatása

Arányosságok, összefüggések a mindennapi életben

A számrendszerek kialakulása, fejlődése a matematika története során

Negatív számok, nem racionális számok a matematika történetében

154


ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK

Helymeghatározás terepen, térképeken, csillagászatban

Sorozatok előfordulása a környezetünkben

Nevezetes sorozatok a matematika történetében

Számítógépes függvényábrázoló program bemutatása

Grafikonok mindenütt (pl.: más tudományágakban)

GEOMETRIA, MÉRÉS

Mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel (régi magyar mértékegységek, angol mértékegységek)

Szimmetria az építészetben, a művészetekben

A kör az ókori matematikában

Számítógépes szerkesztőprogram bemutatása

Térbeli alakzatok és a valóság (fotóalbumok, makettek készítése)

Hasonlóság alkalmazása megjelenése a mindennapi életben

Pitagorasz és tanítványai

Magyar matematikusok

155


VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA

Nevezetes problémák a valószínűségi játékok történetében (kockajátékok)

Szerencsejátékok

Kiválasztott statisztikai adatsokaságok különböző szempontok szerinti bemutatása

A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Kiemelt cél a matematikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és a közösségi felelősségvállalást. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás személyének tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség. Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást. „A matematikai kompetencia: az alapműveletek és arányképzés alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során. A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok). A matematika kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai fogalmak és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat.Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint hogy megfelelő segédeszközöket is alkalmazzon.A matematika terén a pozitív hozzáállás az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük.” /Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz − Európai referenciakeret anyagából/

156


5. ÉVFOLYAMÉves óraszám:148 – Heti óraszám: 4

A nem szakrendszerű oktatás javasolt éves óraszáma: 129

A szabadon hagyott órák száma mindkét esetben: 16

Témakör Szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Nem szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám

Gondolkodási módszerek Folyamatosan fejlesztendő Folyamatosan fejlesztendőSzámtan, algebra 86 = 24 + 14 + 26 + 22 72 = 20 + 12 + 20 + 20 Összefüggések, függvények, sorozatok Folyamatosan fejlesztendő Folyamatosan fejlesztendőGeometria, mérés 46 = 20 + 6 + 14 + 6 41 = 20 + 5 + 12 + 4Valószínűség, statisztika Folyamatosan fejlesztendő Folyamatosan fejlesztendő

A szabadon hagyott órák felhasználása

Szakrendszerű oktatásban Nem szakrendszerű oktatásban TSZAM (Továbbhaladáshoz Szükséges Alapismeretek

Mérése), illetve diagnosztizáló felmérők írása szükség szerinti gyakorlás tehetséggondozás projektfeladatok megbeszélése

A csoport igényeinek megfelelő felhasználása

157

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.1. A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA

Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei

Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás.A tudatos célirányos figyelem fejlesztése.

Alakzatok. Tárgyak megfigyelése, csoportosítása önállóan.Barkochba − frontális játék. Memóriajáték csoportban.

Az egyes témakörökben konkretizálódnak.

Rendezés.Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása.

Természetes számok, egész számok, törtek.Sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint.

Számsorozatok képzése, szabályainak felismerése.Játék kártyákkal csoportban.Számlánc.

Megosztott figyelem.

.

Alakzatok, természetes számok, egész számok, törtek.Szétválogatás két szempont szerint; megosztott figyelem; két, több szempont egyidejű követése.

Alakzatok csoportosítása, számok nagyság szerinti osztályozása, a relációk helyes alkalmazása.Síkidomok válogatása pármunkában.Játék kártyákkal.

Halmazok eszköz jellegű használata. Közös tulajdonságú tárgyak, alakzatok, számok kiválasztása, az adott tulajdonsággal nem rendelkező elemek kiszűrése.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Alakzatok előállítása, számalkotások, elemek kiválasztása, sorba rendezése.

Építések síkban és térben adott feltételekkel, számalkotások adott feltételek szerint számkártyákból. Néhány elem manipulatív sorbarendezése, közülük bizonyos elemek kiválasztása majd a lehetséges esetek összeszámlálása.

.

A nyelv logikai elemeinek használata. A matematikai logika nyelvének megismerése, tudatosítása.

Állítások megítélése igazságértékük szerint, nyitott mondatok lezárása, a „nem”, „és”, „vagy”, „minden”,

Folyamatosan fejlesztendő.

158


„van olyan”…Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Szöveges feladatok megoldása. Változatos tartalmú szövegek értelmezése, modellalkotás, megoldás, adott modellhez probléma megfogalmazása.

Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról.

Feladatok megoldási folyamatának elemzése.

Saját megoldási folyamat lépésenkénti felidézése, mások gondolatainak követése.

A valószínűségi és a statisztikai gondolkodás fejlesztése.

A relatív gyakoriság és a valószínűség fogalmának előkészítése.

Valószínűségi játékok, tapasztalatok gyűjtögetése.

Absztrahálás, konkretizálás. Fogalmak megalkotása, besorolás adott fogalom alá.

Hasonló tulajdonságú síkidomoknak, testeknek közös elnevezés kitalálása.

1. SZÁMTAN, ALGEBRA


A számfogalom mélyítése, egyre bővülő számkörben.A természetes szám modellként való kezelése (különféle fogalmi tartalmak – darabszám, mérőszám, értékmérő, jel – szerint), törtszám, negatív szám, egész szám, modellként való kezelése; számegyenes, mint modell alkalmazása az új számkörökben.

Természetes számok milliós számkörben, egészek. Alaki érték, helyiérték. Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése, tizedes törtek. Ellentett, abszolút érték.

Helyiérték-táblázat használata a természetes számkörben és a tizedes törteknél.Postai csekkek kitöltése, a számok helyesírása. Játék számkártyákkal, a „tökéletes pénztárgéppel”.Negatív szám fogalmának alapozása modellek segítségével: irányított mennyiségek (pl. hőmérő, számegyenes), ill. a tényleges hiány megtapasztalásával: adósság – készpénzcédulák, ezek eszközként való használata.A törtrészek előállítása hajtogatással, színezéssel, kirakással csoportmunkában.

Tudja a tanult számokat helyesen leírni, olvasni, számegyenesen ábrázolni, két számot összehasonlítani.

159

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Kétváltozós aritmetikai műveletek értelmezésének kiterjesztése, mélyítése (tapasztalati előkészítése; kétváltozós műveletek értelmezése, műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata).Algoritmus követése, értelmezése.Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben.

Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés szám-egyenesen. Műveleti jelek, számok összetett alakjainak használata.Szorzás, osztás 10-, 100- 1000-rel. Szorzás, osztás többjegyű számmal.

Összeadás, kivonás az egészek és a törtek körében. Törtek és a tizedes törtek szorzása, osztása egésszel. (0 szerepe a szorzásban, az osztásban).

Láncszámolás.Számkorongok használata az egész számok összevonásánál.Számpiramis és számrejtvények megfejtése.

Önellenőrzésre alkalmas számolási feladatok önálló megoldása.

Tud összeadni, kivonni, szorozni, kétjegyűvel osztani a természetes számok körében. Tud egyjegyű pozitív nevezőjű törteket összeadni, kivonni két tag esetén.

Tud egyjegyű nevezőjű pozitív törteket és legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törteket összeadni és kivonni.

Matematikai jelek értelmezése tevékenységgel, számjelek, műveleti jelek, , , =, , , , , ... stb.) értése.

Természetes számok, egész számok, törtek helye a számegyenesen, nagyságrendi összehasonlítások.

Demonstrációs számegyes használata a tanult számkörben, a tanulók egymást követve versenyeznek a táblánál.

Ismeri a , , = relációjeleket és helyesen használja azokat.

Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése.

A helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet

esetén. Zárójelhasználat.

Önellenőrzésre alkalmas számolási feladatok önálló megoldása.

Ismeri a helyes műveleti sorrendet a négy alapművelet esetén.

Becslési készség fejlesztése. Közelítő értékek szükségességének alakítása.Értő-elemző olvasás, problémamegoldó képesség fejlesztése, következtetési készség fejlesztése

A kijelölt művelet eredményének előzetes becslése. A kapott eredmények helyes kerekítése. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel.

A valóságból vett problémák felvetése, azok helyes értelmezése. A megoldások becslése. A kapott eredmények ellenőrzése a valóságban. Számfeladatokhoz szöveg megfogalmazása pl. „feladatküldő” csoportmunkában.

Megold egyszerű szöveges feladatokat következtetéssel.

160


3. ÖSSZEFÜGGÉSEK, FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK


Tájékozódás (pl. az osztályban, iskolában, iskola környékén) nagytesti mozgással; mozgási memória fejlesztése.

Derékszögű koordinátarendszerelőkészítése.

Mozgásos játék, a megadott (oszlopok és sorok az osztályban) pontok megkeresése.Memóriajáték a rendezett számpár fogalmának kialakítására.

Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint; tudatosított tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése. Tájékozódás a számegyenesen, a síkban, a térben, megfogalmazott információk szerint.

Tájékozódás földgömbön, térképen, sakktáblán.A külső környezetben való tájékozódás (iskola, lakhely környéke).

A tanulók feladatokat adnak egymásnak pármunkában meghatározott tárgyak megkeresésére.Borítékcímzés. Színházjegy, mozijegy.Projektmunkában térkép készítése a környékről.

Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése.Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

Számegyenes, számintervallumok ábrázolása.Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer.

Ponthalmazok keresése számegyenesen, a kijelölt ponthalmazok algebrai megfogalmazása és leírása.Feladatlapok kitöltése önállóan.Torpedójátékkal a rendezett számpár fogalmának tudatosítása.Különböző figurák megrajzolása meghatározó pontjainak koordinátáival, pármunka.

Tud pontokat ábrázolni koordinátarendszerben, leolvassa pontok koordinátáit.

Összefüggések felismerésének fejlesztése.Táblázat hiányzó adatainak keresése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően, illetve felismert kapcsolat szerint.

Változó mennyiségek közötti kapcsolatok.Egyszerűbb szabállyal megadott táblázatok kitöltése.Arányos következtetések (szabványmértékek és átváltásuk).

Csoportmunkával táblázatok, grafikonok, poszterek értelmezése és készítése.

Kétváltozós kapcsolatok felfedezése

161

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Táblázatok, grafikonok értelmezése és készítése.A függvény fogalmának előkészítése.

(pl.: arányosságok).

Szabály intuitív követése, tudatos megfigyelés, akaratlagos figyelem fejlesztése, szabály felismerése, kifejezése, tudatosítása.

Sorozatok képzése.Megfigyelésben, számlálásban, számolásban gyűjtött elemek sorozatba rendezése. Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály vagy a felismert összefüggés szerint.

Periodikus motívumok gyűjtése és készítése.

4. GEOMETRIA, MÉRÉS


Az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás különféle tulajdonságok szerint. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem; elemek, tulajdonságok megnevezése. Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása. Fogalomalkotás előkészítése.

Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján.Téglatest (kocka) tulajdonságai, hálózata.Párhuzamosság, merőlegesség.Térelemek kölcsönös helyzete.Síkidomok éssokszögek szemléletes fogalma, tulajdonságai.

A lényeges geometriai tulajdonságok kiemelése valós tárgyakon.Memóriajáték, barkochba.Demonstrációs mértani testek vizsgálata és csoportosítása.

A sík parkettázása különböző alakú síkidomokkal, pármunkában.

Felismeri a kockát és a téglatestet.

Ismeri a háromszöget és a speciális négyszögeket.

A térszemlélet fejlesztése.Adott tárgy más nézőpontból való elképzelése, például testek építése különböző nézeteikből, vetületeikből.

Testek építése, tulajdonságai.

Különböző nézetekben megadott testek elkészítése.

Csoportmunkában testet építése különböző alapelemekből.Különböző nézetekben megadott testek elkészítése csoportmunkában.

162

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Vizuális képzelet fejlesztése. Testhálók készítése, testhálók testek

párosítása csoportmunkában.Az alkotó képzelet fejlesztése. Lényegkiemelés. (Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával.)

Egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával.

Önálló munka.Különböző alaprajzok megismerése, készítése (pl.: telek, ház, lakás…).

Problémamegoldó képesség fejlesztése.Célszerű eszközhasználat.

Körző, vonalzó használata. Két vonalzóval párhuzamosok és merőlegesek rajzolása. Háromszögek, négyszögek és tulajdonságaik, valamint szerkesztésük. Távolság fogalma.Adott tulajdonságú pontok keresése. A kör és a gömb.Szakaszfelező merőleges.

Az eszközhasználat fejlesztésére különböző rajzok készítése csak körzővel és vonalzóval.(Pl.: állatok, kertek rajza, pom-pom készítése fonalból stb.)

Ismeri a háromszöget és a speciális Négyszögeket.

Tud szakaszt másolni.

Tud két vonalzóval párhuzamosokat és merőlegeseket rajzolni.

Ismeri a szakaszfelező merőlegest.Fogalomalkotás. A szög fogalma, mérése, szögfajták. Mérőegységként használt szögek

előállítása hajtogatással.Ismeri a szögfajtákat.

Mérések, mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése.

A szögmérő helyes használata.

Különböző mérőeszközök használata (pl.: szögsablonok, szögmérő, zsineg, vonalzó…), konkrét mérések elvégzése.

A kerület, terület, felszín és térfogat fogalmának előkészítése.Számolási készség fejlesztése. A becslőképesség fejlesztése.

Téglalap kerülete, területe. Téglatest (kocka) hálója, felszíne és térfogata.Mértékegységek átváltása.

Tetszőleges alakzatok, síkba kiteríthető tárgyak kerületének és területének mérése különböző eszközökkel (zsineg, egységnégyzet, egységháromszög stb.)

A hosszúság és terület szabványegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Tud mértékegységeket átváltani.

163


5. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA


Változó helyzetek megfigyelése:a változás lejátszása manipulatív úton tárgyi eszközökkel.A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelem.Rendszerezés.A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.A számolási készség fejlesztése.

Valószínűségi kísérletekelvégzése, megfigyelése.Relatív gyakoriság.Adatsokaság rendezése, csoportba foglalása adott szempont szerint.

Valószínűségi játékok.Kísérletek (pl. valószínűségi kísérletek) végzése, a történés többszöri megfigyelése.Adatok megfigyelése, rendezése, ábrázolása.Valószínűség előzetes becslése.

Relatív gyakoriság kiszámítása néhány kísérlet alapján.Megkülönbözteti a biztos és a lehetetlen eseményt.

164


6. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 129 – Heti óraszám: 3,5

A nem szakrendszerű oktatás javasolt éves óraszáma: 129

A szabadon hagyott órák száma mindkét esetben: 15

Témakör Szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám Nem szakrendszerű oktatásra javasolt óraszám

Gondolkodási módszerek Folyamatosan fejlesztendő Folyamatosan fejlesztendőSzámtan, algebra 65 = 17 + 14 + 20 + 14 73 = 20 + 12 + 23 + 18 Összefüggések, függvények, sorozatok 16 9Geometria, mérés 33 = 14 + 19 32 = 14 + 18Valószínűség, statisztika Folyamatosan fejlesztendő Folyamatosan fejlesztendő

A szabadon hagyott órák felhasználása

Szakrendszerű oktatásban Nem szakrendszerű oktatásban TSZAM, illetve diagnosztizáló felmérők írása szükség szerinti gyakorlás tehetséggondozás projektfeladatok megbeszélése.

A csoport igényeinek megfelelő felhasználása

1. A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK


A matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény felkeltésével pozitív motiváció

Matematikatörténeti érdekességek bemutatása, kiselőadás.Könyvtár és informatikai eszközök


165

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.kialakítása.Kommunikációs készség fejlesztése

használata, projektmunka.

A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.Pozitív motiváció kialakítása.Rendezés.

Néhány elem rendszerezett felsorolása.Az esetek számának összeszámolása. A rendezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése.Fadiagram, táblázat.

A tanulók aktív tevékenységgel tapasztalják meg a sorbarendezési lehetőségek számát (modellezés, kártyák).

A matematikai nyelv logikai elemeinek helyes használata.Kommunikációs készség fejlesztése.

Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl.: egyenlő, kisebb, nagyobb, legalább, legfeljebb).Állítások igazságának eldöntése (és, vagy, minden, van olyan). Igaz és hamis állítások megfogalmazása.

Matematikatörténeti érdekességek bemutatása, kiselőadás.Könyvtár és informatikai eszközök használata, projektmunka.

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

A biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalma.

Valószínűségi kísérletek végzése, megfigyelése.

Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése.

Változatos tartalmú szöveges feladatok értelmezése, matematikai modellek megalkotása, megoldása. Számfeladathoz, nyitott mondathoz szöveg alkotása. A szaknyelv fokozatos elsajátítása.

A szaknyelv fokozatos elsajátítása. Egyszerű matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

Gondolatmenet kiépítése. A tervkészítés módjának megalkotása. Megoldási stratégia alkotása. Ellenőrzés igényének kialakítása.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.

Megoldási terv készítése szöveges feladatokhoz, megértett probléma részletproblémákra bontása, sorrendbe állítása. Csoportban a munka tervezése, szervezése, megosztása.

166

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.2. SZÁMTAN, ALGEBRA


A számfogalom továbbfejlesztése egyre bővülő számkörben.A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése.A számolási készség fejlesztése.Együttműködési készség, önellenőrzés fejlesztése.

Törtek, tizedestörtek, és kapcsolatuk.A számok reciproka.Műveletek racionális számkörben.- szorzás, osztás törttel, tizedestörttel,- alapműveletek negatív számokkal.Műveleti tulajdonságok. A helyes műveleti sorrend.

Láncszámolás.Pármunkában egymásnak adott számolási feladatok megoldása és azok ellenőrzése.Önellenőrzésre alkalmas feladatok számolási feladatok megoldása (találós kérdések, keresztrejtvény, eredmény alapján történő színezés).

A tört, a tizedes tört, a negatív szám fogalmát ismeri.

A számok többféle alakja. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése; kétváltozós műveletek értelmezése (mint a különféle konkrét tartalmú műveletek szintézise); műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata.

Törtek egyszerűsítése, bővítése, tizedestört alakja.Vegyes szám szorzása, osztásaegész számmal.

Önálló gyakorlás feladatlapokon.Eszközhasználat: törtes dominó, számpiramis kitöltése.

A négy alapműveletet ismeri ebben a számkörben.Tudja a műveletek sorrendjét, a zárójelhasználatát.

A becslési készség fejlesztése. Becslés a törtek körében. A becslések elvégzése gyakorlati feladatokon keresztül.

A bizonyítási igény felkeltése. Oszthatósági szabályok (10-zel, 100-zal, 1000-rel, 2-vel, 5-tel, 4-gyel, 25-tel).

2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályok felfedeztetése számkártyák szétválogatásával.

Alkalmazza 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatósági szabályokat.

A következtetési képesség fejlesztése.Szövegértés fejlesztése.

Arányossági következtetések, egyenes, fordított arányosság.Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati feladatokban.A százalék fogalma.

A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel.Csoportmunka.

A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatokat megoldja következtetéssel.

A nyelv és a gondolkodás összefonódása, kölcsönhatása Szövegértés, kommunikációs képességek fejlesztése.

Az ellenőrzési igény kialakítása.

Elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása lebontogatással, mérlegelvvel. Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése. A megoldások ábrázolása

Egyenlettel leírható szöveges feladatok átírása matematikai jelekkel, vagy értelmező ábrák segítségével. Szöveg alkotása egy vagy két műveletet tartalmazó számfeladathoz, nyitott mondathoz.

Egyszerű elsőfokú egyenleteket megold szabadon választható módszerrel.

167

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás.

számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel.



Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése: tapasztalati függvények alkotása, értelmezése matematikai modell keresése a változások leírására.

A változó mennyiségek közötti kapcsolatok, azok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.

A függvény fogalmának előkészítése feladatlapokkal.Összetartozó és össze nem tartozó elemek vizsgálata.

Biztosan tájékozódik a derékszögű koordinátarendszerben.

Megfigyelőképesség, összefüggés felismerő képesség, rendszerező képesség fejlesztése.

Megfigyelésben, számlálásban, számolásban gyűjtött elemek sorozatba rendezése. Sorozatok képzése.Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály vagy a felismert összefüggés szerint.

Geometriai alakzatok tulajdonságait leíró összefüggések sorozatba rendezése (szögek mértéke, átlók száma).

A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése. A függvényszemlélet fejlesztése.

Az egyenes és fordított arányosság grafikonja.Példák konkrét sorozatokra.

Az arányosságokban az összetartozó értékpárok ábrázolása koordinátarendszerbentanári irányítással, írásvetítőn lapozható fóliákkal.

Az egyenes arányosság grafikonjához tartozó értékpárokat ábrázolja a koordinátarendszerben.

168

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.4. GEOMETRIA, MÉRÉS


A matematika kapcsolata más tudományágakkal, a gyakorlati élettel.A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.Esztétikai érzék fejlesztése.

A tengelyes szimmetria felismerése a természetben és a művészetben. Tükrös alakzatok térben és síkban.

Művészeti alkotások és a természetben előforduló tengelyesen szimmetrikus tárgyak vizsgálata manipulációval.Szimmetrikus síkidomok és síkszimmetrikus testek keresése. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával.

A hozzárendelés fogalmának elmélyítése.Megfigyelőképesség, összehasonlítás, tudatosítás.

A tengelyes tükrözés.Tengelyesen szimmetrikus alakzatok.Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása.

Adott alakzat tengelyes tükörképének megszerkesztése.Euklideszi szerkesztő program használata.

Adott alakzat tengelyes tükörképét megszerkeszti.

Vizuális képzelet fejlesztése. Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése, azok elkészítése előtt vázlatos ábrák rajzolása; a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel.

Makettek és azok vázlatának elkészítése projektmunkában.

Problémamegoldó képesség, alkotóképzelet fejlesztése.Szerkesztési eszközök célszerű használata.

Körző, vonalzó és szögmérő használata.Megoldási terv készítése.

Önálló szerkesztési feladatok elvégzése, a szerkesztések gyakorlása.

Ismeri a szimmetrikus háromszög tulajdonságait.Az elemi szerkesztési feladatok elvégez.

A területfogalom továbbfejlesztése. A tengelyesen szimmetrikus háromszögek, négyszögek kerülete és területe.

Területképletek felfedezése síkbeli ábrák szétdarabolásával.

Háromszögek, négyszögek kerületét kiszámítja.

Ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése. Fejlesztés a gyakorlati mérések, és mértékegységváltások helyes elvégzésében.Önellenőrzés.

Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán.

Önellenőrzésre alkalmas feladatlapok megoldása.Átváltások gyakorlása dominóval.

Az alapvető mértékegységeket biztosan ismeri (szög, hosszúság, terület).

Absztrakciós képesség fejlesztése.Pontos munkavégzésre nevelés, és az

Kör és részei, kör és egyenes együttes szimmetriája.

Hajtogatással tapasztalatszerzés, majd a kapott tapasztalatok tudatos

Tud párhuzamos és merőleges egyeneseket előállítani, szöget

169

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.esztétikai készségek fejlesztése. Szakaszfelező merőleges.

Szögmásolás, szögfelezés.megfogalmazása. másolni, szakaszfelező merőlegest

szerkeszteni.A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Téglatest hálója, felszíne, térfogata. Téglatest építése különböző építő anyagokból csoportmunkában. A vázas és a tömör modell összehasonlítása.Zsinóros modell készítése önállóan szorgalmi feladatként.

Konkrét esetekben meghatározza a téglatest felszínét és térfogatát.A térfogat és az űrtartalom mértékegységeit átváltja.




Valószínűségi játékok és kísérletek. Relatív gyakoriság meghatározása egyszerű esetekben.Egyenlően valószínű események valószínűségének meghatározása egyszerű esetekben.

Kísérletek elvégzése, adatok lejegyzése, táblázatba foglalása, relatív gyakoriság kiszámítása.

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen eseményeket felismeri.

Megfigyelőképesség, elemzőképesség fejlesztése.Számolási készség fejlesztése.Rendszerező képesség, rendszerszemlélet fejlesztése.

Adatok gyűjtése, rendezése. Adathalmaz jellemzése, ábrázolása oszlop-, illetve kördiagramon.Számtani átlag kiszámítása néhány adat esetén.

Projektmunkában adatok gyűjtése, azok elemzése, ismertetése az osztálynak.

Ki tudja számítani két szám számtani közepét.

170



A szabadon hagyott órák száma: 15

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK


Összességek alkotása adott feltétel szerint; halmazalkotás; definiáló tulajdonság megalkotása; a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként. A halmazszemlélet fejlesztése.

Példák konkrét halmazokra. Unió, metszet, részhalmaz, kiegészítő halmaz megalkotása.Halmazok ábrázolása Venn- diagram segítségével.

Skatulyaelv.

Tárgyak, elemek, számok halmazokba rendezése. A kapott halmazok közötti kapcsolatok felfedezése csoportmunkában Unió, metszet, részhalmaz, kiegészítő halmaz megalkotása.Halmazok ábrázolása Venn- diagram segítségével.

Halmazokba rendez konkrét tárgyakat, elemeket, számokat.

Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök használata, készítése. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolására. Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén. Fadiagram, útdiagram, táblázatok használata, készítése. Sorbarendezés ismétlés nélkül és ismétléssel.

Az ismétléses és az ismétlés nélküli esetek különbségének felfedezése pármunkában.

Tud sorbarendezni legfeljebb négy elem esetén.

Sejtések megfogalmazása; divergens Különféle szöveges feladatok Önálló feladatmegoldás feladatlapok Az egyes témakörökben

171

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámGondolkodási módszerek Folyamatosan fejlesztendőSzámtan, algebra 39 = 14 + 10 + 15Összefüggések, függvények, sorozatok 29 =14 + 15Geometria, mérés 46 = 16 + 19 + 11Valószínűség, statisztika Folyamatosan fejlesztendő

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.gondolkodás. Megértett probléma „eredményének” elképzelése, előrevetítése; a sejtés megfogalmazása, lejegyzése, az ellenőrzés, önellenőrzés igényének alakítása.

szövegének értelmezése a valóságban és a matematikai gondolkodásban, ábrák, jelölések alkalmazása a probléma lejegyzésére, megoldási terv készítése.

segítségével, párban vagy csoportban. Egymás munkájának ellenőrzése.

konkretizálódnak.

A szaknyelv logikai elemeinek helyes használata.A matematikai fogalmak egyértelmű körülírása korábban megismert fogalmak segítségével.A kommunikációs készség fejlesztése.

Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” kifejezések jelentése. Egyszerű állítások átfogalmazása, cáfolata konkrét példákkal. Fogalmak, állítások logikai kapcsolata.Definíciók megfogalmazása.

Viták kezdeményezése. Érvek és ellenérvek megfogalmazása.

A lényeges és a lényegtelen tulajdonságok megfogalmazása szóban.

Gondolatait világosan, érthetően közli szóban és írásban. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságát.



A racionális számkörben a számolási készség kialakítása.Zsebszámológép használata.

Műveletek a racionális számok körében.

Csoportmunkában számkártyákkal, feladatlapok kitöltésével a műveletek gyakorlása. Ellenőrzésként a zsebszámológép használata.

Tudja a négy alapműveletet helyesen elvégezni törtek és tizedestörtek körében.A műveleti sorrendet biztosan alkalmazza.

Kétváltozós műveletek értelmezése és alkalmazása. Az algebrai kifejezések fogalmának előkészítése. Gyakorlati problémák összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén.

Egynemű algebrai kifejezések, és azok helyettesítési értékének kiszámítása. Több tag összevonása. Összeg szorzása egytagú kifejezéssel.

Az egyszerű azonosságok felfedezése számolási feladatok és geometriai ábrák segítségével. Ezekről poszterek készítése.Eszköz: memóriajáték, dominók.

Pontos munkavégzésre nevelés. Algoritmusok helyes alkalmazása.Az egyenlő, nem egyenlő fogalmának elmélyítése.Számolási készség fejlesztése.

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel, grafikusan algebrai és grafikus megoldással.Alaphalmaz, megoldáshalmaz, az

Önellenőrzésre alkalmas feladatlapok kitöltése.Próbálgatás az alaphalmaz elemeivel az egyenlőtlenségek megoldásánál.

Tud elsőfokú egyenleteket megoldani a mérlegelv alkalmazásával

172


egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásainak az alaphalmazhoz való viszonya.

Kérdés tartalmának megértése a megfogalmazott problémában. Adatok felfogása, lényegtelenek elhagyása, lényegesek kiemelése, rögzítése, kapcsolatuk feltárása, szerepük értése; adatokra és összefüggéseikre vonatkozó jelölések használata.A következtetési készség fejlesztése összetettebb feladatokban.

Szöveges egyenletek megoldása.Arány, aránypár, arányos osztás. Egyenes és fordított arányosság.Arányossági összefüggések gyakorlati esetekben.Százalékszámítási feladatok.

A mindennapi élet problémáinak, összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén.Csoportmunkában szöveges egyenletek értelmezése, különböző megoldási módszerek keresése, a megoldás szövegszerű ellenőrzése.

Tud egyszerűbb szöveges feladatokat megoldani.Felismeri az egyenes és fordított arányosságot, és alkalmazza konkrét feladatokban.Számol aránypárral.Egyszerű százalékszámítási feladatokat megold következtetéssel.

Fogalmak alkotása, módosulása újabb tapasztalatok, ismeretek szerint; egy-egy fogalom újabb fogalommá bővítése.Fogalmak alkotása specializálással, definíciók megfogalmazási igényének felkeltése.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákban.Normálalak.

Egynemű kifejezések szorzásának elvégzése közben a hatványozás fogalmának előkészítése.A hatványértékek növekedési ütemének bemutatása érdekes példákon keresztül, kutatás szakirodalmakban és az interneten.

10 pozitív egész kitevőjű hatványait ismeri.

Matematikatörténeti érdekességek megismerése iránti igény felkeltése.

Prímtényezős felbontás.Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse.Oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal).

Prímtéglákkal oszthatósági feladatok kirakása.Természetes számok csoportosítása, halmazokba sorolása oszthatósági szempontok szerint.Matematikatörténeti érdekességek feldolgozása csoportmunkában.

Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, és néhány közös többszörösének megkeresése.



Modell alkotása fogalmakhoz, szöveges feladatokhoz,

Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű

Táblázatok, grafikonok készítése konkrét összefüggések, képletek

Tud lineáris függvényeket ábrázolni értéktáblázattal.

173

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.összefüggésekhez: reláció, függvény.Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése: tapasztalati függvények készítése a változások leírására.

koordinátarendszerben.Lineáris függvények.Példa néhány nemlineáris függvényre.

esetén.Grafikonok gyakorlati alkalmazása csoportmunkában.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése, sorozatok alkotása, értelmezése matematikai modell keresése változások leírására.Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben.

Sorozatok vizsgálata, számtani sorozat.

Pármunkában adatok, elemek, számok sorbarendezése.A számtani sorozat képzési szabályának felfedezése, szöveges feladatok értelmezése és megoldása.

Egyszerű sorozatokat folytat adott szabály szerint.

3. GEOMETRIA


A matematika kapcsolata a természettel és a művészeti alkotásokkal.A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.Esztétikai érzék fejlesztése.

A középpontos szimmetria felismerése a természetben és a művészetben.

Művészeti alkotások és a természetben előforduló szimmetrikus tárgyak vizsgálata manipulációval.Szimmetrikus síkidomok és testek keresése. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával.

Tengelyesen és középpontosan szimmetrikus alakzatokat megkülönböztet.

A hozzárendelés fogalmának alkalmazása.Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása.A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése.

A középpontos tükrözés.Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban.A paralelogramma és tulajdonságai.Speciális négyszögek szerkesztése.Szögpárok (egyállású, váltó, kiegészítő szögek).Szabályos sokszögek.

Adott alakzat középpontos tükörképének megszerkesztése. Transzformációk végrehajtása a sík mozgatásával. Másolópapírral való rajzolás.Euklideszi szerkesztő program használata.

Egyszerű alakzatok középpontos tükörképét megszerkeszti.

A vitakészség fejlesztése, igaz és hamis állítások megfogalmazása.

A háromszög magasságvonala. Paralelogramma, trapéz deltoid,

Szólánc a tulajdonságok felsorolására.Kártyákra írt állítások párjának

A tananyagban felsorolt négyszögeket felismeri.

174


kerületük és területük.A kör kerülete és területe.

megkeresése.Halmazábrák készítése a négyszögek tulajdonságai alapján.

A háromszög területét kiszámítja.

A bizonyítási igény felkeltése. A háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszögek belső szögeinek összege.

A szögösszegek felfedezése parkettázással, hajtogatással, tépegetéssel.

Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összegét kiszámítja.

A lényeges és a lényegtelen adatok megkülönböztetése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése.Esztétikai nevelés.

Háromszög szerkesztése alapesetekben.A háromszögek egybevágósági alapesetei.

A szerkesztés lépéseinek önálló végrehajtása (adatok kikeresése a szövegből, vázlatkészítés, a szerkesztés menetének megtervezése és végrehajtása).

Egyszerű háromszög szerkesztési feladatokat elvégez.

Térszemlélet fejlesztése.A valóság tárgyainak modellezése.Együttműködésre nevelése.

Egyenes hasábok, forgáshenger hálója, felszíne, térfogata.

Makettek, modellek, testhálók készítése csoportmunkában. Projektmunkával fotóalbum készítése, amelyben olyan épületek fényképei vannak, amikről ebben a témakörben tanultak.

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábokat, valamint a hengert felismeri, jellemzi.

Fejlesztés a gyakorlati mérések, és mértékegységváltások helyes elvégzésében.Együttműködésre, önállóságra, önellenőrzésre nevelés.

Megoldási terv készítése kerület, terület, felszín és térfogat számítási feladatoknál. Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán.

Önellenőrzésre alkalmas feladatlapok megoldása.Átváltások gyakorlása dominóval.

Az alapvető mértékegységek biztosan ismeri (szög, hosszúság, terület, térfogat).




Ez a tananyag beépül a különböző témakörökbe.

Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmát alkalmazza egyszerű kísérletekben.

Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.

Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

Adatok gyűjtése, értelmezése.Adatsokaság szemléltetése oszlop- és kördiagramon.

Egyszerű grafikonokat értelmeze, készít.

175


176



A szabadon hagyott órák száma: 16 amely felhasználható a középiskolára való felkészítésre

Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszámGondolkodási módszerek Folyamatosan fejlesztendőSzámtan, algebra 35 = 21 + 14Összefüggések, függvények, sorozatok 22Geometria, mérés 44 = 14 + 15 + 15Valószínűség, statisztika 12

1. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK


A matematika tanulásához szükséges nyelvi-logikai szerkezetek fokozatos megismerése. Állítások tagadásának megfogalmazása, A „ha..., akkor”, „csak akkor..., ha”; helyes használata. A köznyelv és a matematikai nyelv tudatos megkülönböztetése. Mások gondolatainak megértésére törekvés (példák és ellenpéldák keresése, kérdések megfogalmazása érvek ellenérvek mentén.) Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás elsajátítása.

Állítások megfogalmazása és a megfogalmazott állítások cáfolata.

Csoportmunkában elvégzett feladatmegoldások ismertetése az osztály előtt.


Saját gondolatok kifejezése, rögzítése matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése.

Kiselőadások megtartása.A matematikai jelölések tudatos alkalmazása.

177


Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére.Az önellenőrzés igényének fejlesztése.

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, megoldása és a szöveg alapján történő ellenőrzése.

Könyvtár és informatikai eszközök használata.

Szöveges feladatok megoldása.

Rendszerszemlélet fejlesztése.A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása.

A geometriai transzformációk között fennálló kapcsolatok.Skatulyaelv.

Különböző sorrendben elvégzett többféle transzformáció eredményének elemzése pármunkában.

A halmazműveletek alkalmazása két halmazra a matematika különféle területein.

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel.

Fadiagram készítése.Különböző szövegek kiolvasási lehetőségeinek összeszámlálása különböző módszerekkel csoportmunkában.

Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén.



Eljárásokra, módszerekre való emlékezés: a tanult algoritmusok felidézése, használata, analógiák alapján való műveletvégzések.Induktív, deduktív gondolkodás fejlesztése.

Műveleti azonosságok rendszerező áttekintése.Algebrai egész kifejezések, képletek átalakításai (nevezetes azonosságok). Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása.A hatványozás azonosságainak előkészítése.

Az egyszerű azonosságok felfedezése számolási feladatok és geometriai ábrák segítségével. Eszköz: memóriajáték, párkeresés, dominók.Feladatlapok önálló kitöltése, ellenőrzés páros munkával.

Egyszerű algebrai egész kifejezések (képletek) átalakítása, helyettesítési értékek kiszámítása.

Gondolatmenet kiépítése: „megoldási terv” szöveges feladathoz. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a

Elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek algebrai és grafikus megoldása.Alaphalmaz, megoldáshalmaz.

Szövegértelmezés, lefordítás a

Változatos szövegű és témájú, a gyakorlati életből merített szöveges feladatok feldolgozása csoportmunkában.A feladatok megoldásának ismertetése az osztály előtt az

Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel és a megoldás szöveg szerinti ellenőrzése.

178

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.részletproblémák sorrendbe állítása, tervkészítés. Az eltervezett megoldás lépéseinek végrehajtása; a részeredmények értelmezése, a végeredmény vonatkoztatása az eredeti problémára, válaszadás diszkusszió nélkül, illetve diszkusszióval.

matematika nyelvére. Különféle szöveges feladatok megoldása.

előadókészség fejlesztése érdekében.

A zsebszámológép használata.A becslés képességének fejlesztése és gyakoroltatása.

A racionális szám fogalma:véges, végtelen tizedes törtek. Példák nem racionális számra: végtelen, nem szakaszos tizedes-törtek. A négyzetgyök fogalma.

Feladatlapok becslésre, pontos számításra. Zsebszámológéppel való számolás gyakorlása.

Alapműveleteket helyes sorrendben elvégzi a racionális számkörben.

A rendszerező képesség fejlesztése. A természetes, az egész és a racionális számok halmazának kapcsolata. Kitekintés a racionális számkörből.

Műveletekkel megadott számok csoportosítása, elhelyezése Venn-diagramon, pármunkában.A számok többféle alakjának tudatosítása számdominóval.

A racionális számok tulajdonságait ismeri, velük való számolási készsége meg van.



Célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése.Tudatos megfigyelés adott tulajdonságok szerint, és a tulajdonságok közötti kapcsolatteremtés képességének fejlesztése.

Lineáris függvények: elsőfokú és konstans függvények, az egyenes arányosság és grafikonjaik.

Az x , x és az

függvények tulajdonságai és grafikonjainak ábrázolása.

Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása.

Egy adott összefüggésben az összetartozó elemek értéktáblázatának elkészítése.A számpároknak megfelelő pontok ábrázolása a koordinátarendszerben.Poszterek készítése különböző függvénykapcsolatok grafikonjairól, projektmunkában.Számítógépes programok alkalmazása a függvényábrázolásnál.

Az x ax+b függvény grafikonját ábrázolja konkrét racionális együtthatók esetén.

179

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak lejegyzése, sorozatok alkotása, értelmezése matematikai modell keresése változások leírására.A szabályosság felismerése.

Sorozatok vizsgálata, mértani sorozat.

Adatok, elemek, számok sorbarendezése.A mértani sorozat képzési szabályának felfedezése, szöveges feladatok értelmezése és megoldása.Számtani, mértani és egyéb sorozatok szétválogatása csoportmunkában.

Sorozatokat folytat adott szabály szerint.

3. GEOMETRIA


Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről. Saját gondolatok megfogalmazása; elképzelések, definíciók és tételek alkotása, kimondása, leírása.

Pitagorasz-tétel.Háromszögek nevezetes vonalai és körei. A háromszög körülírt köre, beírt köre.Sokszögekre vonatkozó ismeretek.Kör és részei (ív, húr, átmérő, körcikk, körszelet, körgyűrű).A kör érintője és szelő egyenesei.

A Pitagorasz-tétel felfedezése tapasztalati úton csoportmunkában.Érvelés, cáfolás, bizonyítási módszerekkel való ismerkedés. Korábbi ismeretek új helyzetekben való alkalmazása a háromszögek és négyszögek esetén. Számolási feladatok megoldása, ellenőrzés párban.

A Pitagorasz tételt felhasználja számítási feladatokban.

Négyszögeket, sokszögeket csoportosít.

A hozzárendelés fogalmának elmélyítése.Geometriai transzformációkban megfigyelt megmaradó és változó tulajdonságok tudatosítása.A transzformációs szemlélet továbbfejlesztése.

Diszkusszió. A lehetőségek számbavétele. A feltételekkel való összevetés során annak

A vektor fogalma, két vektor összege és különbsége.Eltolás síkban.Párhuzamos szárú szögek.A tanult egybevágósági transzformációk rendszerezése.

Középpontos hasonlóság és tulajdonságai.

Adott alakzat eltolt képének megszerkesztése. Transzformációk végrehajtása a sík mozgatásával. Másolópapírral való rajzolás.

Hasonlóság alkalmazása a környezetünkben. Gyűjtőmunka csoportokban.

Önállóan elvégzett szerkesztési

Tud adott alakzatot eltolni adott vektorral.

A kicsinyítést és nagyítást felismeri a valóság tárgyain és alkalmazza más tantárgyakban.

180

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.tudatosítása, hogy miben és hogyan befolyásolják a feltételek a végeredményt.

feladatok, és azok diszkussziójának megvitatása osztály előtt.

A térszemlélet fejlesztése.A térfogat és a felszín fogalmának elmélyítése.Algebrai műveletek alkalmazása geometriai feladatokban.Zsebszámológép használata.

Együttműködés, önállóság fejlesztése.

A forgáskúp, a gúla,a gömb.

A tanult testek rendszerezése.

Számításos geometriai feladatok a geometria különböző területeiről.

Testek építése.A síkba kiteríthető testek hálójának elkészítése.Testek különböző nézeteinek lerajzolása, a nézetekből a test kitalálása csoportmunkában Activity-játék a testek tulajdonságairól. Geometriai feladatok (kerület, terület, felszín, térfogat számítás) megoldása páros munkában.

A hasábokat, hengereket, gúlákat, kúpokat felismeri. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszínét és térfogatát ki tudja számítani.



Önálló eljárások keresése, megoldási kísérletek, tippelések szabad végzése, összevetése a kapott információkkal, valósággal. Valószínűségi szemlélet fejlesztése.

Valószínűségi kísérletek megfigyelése, lejegyzése. Biztos, lehetetlen események.A valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma.

Különféle valószínűségi kísérletek elvégzése csoportmunkában.

A relatív gyakoriságot kiszámítja.

Táblázatok készítése. Megfigyelésben, számlálásban, kísérletben gyűjtött adatpárok, rendezése, kapcsolatok vizsgálata.A statisztikai szemlélet fejlesztése.

Adatsokaságok elemzése. Középértékek: átlag, medián, módusz fogalma.Diagramok fajtái.

Adatok gyűjtése, azok értékelése csoportmunkában.Poszterek készítése és azok bemutatása az osztály előtt.Grafikonok és diagramok készítése önállóan adott adatsokaság alapján.Hétköznapi életből (újságokból, internetről) vett grafikonok elemző olvasása.

A leggyakoribb és a középső adatot meghatározza konkrét adathalmazban.Tud grafikonokat készíteni, olvasni egyszerű esetekben.

181



A matematikában az értékelésnek különösen fontos szerepe van. A diagnosztizáló felmérők segítségével felmérhető, hogy a tanulók eljutottak-e arra a szintre, ahonnan tanulmányaikat tovább folytathatják. A mérés elvégzése után célszerű az adott anyagrészben a továbbiakban differenciáltan foglalkozni a tanulókkal.

Az ellenőrzés, értékelés típusa függ az értékelni kívánt anyagrész tartalmától és nagyságától. Kisebb anyagrészek lezárásakor célszerű röpdolgozatot íratni, amelyet nem kell feltétlenül osztályozni. Visszacsatolást adhat a tanárnak és a diákoknak egyaránt a hiányosságok meglétéről, azok pótlása folyamatosan végezhető, vagy egy másik anyagrész tanítása után a nehéznek tűnő anyagrésszel való foglalkozást „pihentetve” később lehet rá visszatérni.

A jelentősebb fejezetek lezárásakor témazáró felmérő íratása következik. Az egyes feladatok megoldását pontozzuk, ügyelve a helyes részeredmények pozitív értékelésére is. Az osztályzatot egyértelműen, a gyerekek, a szülők számára is érthető százalékos eredmények határozzák meg. A felmérő a továbbhaladáshoz szükséges ismereteket kéri számon.

Célszerű külön foglalkozni azokkal a tanulókkal, akiknek a középiskolai felvételét a matematika írásbeli dolgozat határozza meg.

Korábbi évek felvételi feladatsorai közül minél többet oldjanak meg a tanulók, nem feltétlenül értékelés céljából, hanem hiányosságaik kiderítése és azok pótlása miatt.

Ennél a korosztálynál a szóbeli feleltetés nem jellemző matematikából. A tanulók kommunikációs képességét folyamatosan kell fejleszteni, részben a csoportmunkák folyamán a társakkal való viták kapcsán, részben a frontális óravezetésnél. A tanulók verbális megnyilvánulásait korrigáljuk, ha szükséges; dicsérjük őket, ha megérdemlik.

Szóbeli megnyilvánulás a projektmunkák bemutatása, amely a tanári gyakorlatnak megfelelően értékelhető: jó pont, képecske, kisötös, vagy hagyományos osztályzat. Itt fontos, hogy a csoport minden tagja ugyanazt az értékletet kapja.

182


FIZIKAFejlesztő szakasz(7-8. évfolyam)

CÉLOK ÉS FELADATOK

A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a természet ismeretének, ezen belül is a fizikának. Csak a természettudományos ismeretek megszerzésével válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. Ehhez a fizikai ismeretek megfelelő hátteret biztosítanak.

A fizika tárgy tanításában támaszkodunk az 5– 6. osztályban, a természetismeret tárgy keretein belül már megszerzett fizikai ismeretekre és kompetenciákra – bővítve és továbbfejlesztve azokat. Támaszkodunk arra, hogy a természetismeret órákon a tanulók már találkoztak a természettudományos megismerés két, fontos módszerével: a megfigyeléssel és a kísérlettel.

A kísérletek és mérések elvégzésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, és értelmezhetik azokat. A számszerű összefüggések rávilágítanak az anyagi világ törvényszerűségeire. A fizika segít a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában is.

A fizika tanulása elengedhetetlen más tantárgyak (például földrajz, biológia, technikai ismeretek) anyagának mélyebb megértéséhez. A kísérletek és mérések elvégzése közben fejlődik a tanulók manuális készsége. Megismerik az alapmérésekhez használatos legfontosabb mérőeszközöket. A kísérlet pontosságra, alaposságra nevel. Megtanulják, hogy munka közben figyelniük kell társaikra, azok testi épségére, a balesetek megelőzésére. A kísérlet és a mérés hatékonyan segíti a tananyag jobb megértését.

Ebben az életkorban a számítógép alapszintű használata általánosnak mondható. Ez lehetőséget ad a számítógép célszerű használatára, egyszerűbb önálló feladatok elvégzésére.

Fontos az is, hogy a tanuló tudjon önállóan és hatékonyan tanulni. Tanulja meg beosztani a rendelkezésre álló időt, tudjon a tanulásához segítséget keresni a könyvtárban vagy az internetalapú szolgáltatásokban.

További cél a testi-lelki egészség, a harmonikus személyiség kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a saját, belső környezet és a külső környezet iránti érdeklődés és igényesség. A természeti és a társadalmi környezet egymásra hatásának megismertetésével is ösztönözzük a

183

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.tanulót a tudatos környezeti magatartásra, az energiaforrások ésszerű felhasználására. El akarjuk érni azt is, hogy legyenek nyitottak és kritikusak a médiában, a sajtóban megjelenő környezeti gondok iránt, értsék a megoldások keresésének fontosságát. Szűkebb környezetük védelme váljon természetes igénnyé. Környezettudatos magatartásukkal óvják a természetet, saját környezetükben legyenek képviselői a környezettudatos magatartásnak.

KULCSKOMPETENCIÁK

1. Anyanyelvi kommunikációA tanulóktól a fizikaórákon is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni: különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldolgozni.

2. Idegen nyelvi kommunikációLegyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különböző nemzetiségű tudósok, feltalálók nevének helyes olvasása, kiejtése, írására.

3. Matematikai kompetenciaA fizikai számítások során fejlődik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni.

4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terénSzerezzenek a tanulók olyan fizikai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudomány- és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklődést a természettudományok − így a fizika − fejlődésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

5. Digitális kompetenciaA tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására.

184

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.6. Hatékony, önálló tanulásA tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani.

7. Szociális és állampolgári kompetenciaIsmerjék fel a tanulók, hogy a fizikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és antihumánus alkalmazásai között (atomreaktor − atombomba; környezetkárosító és környezetbarát technológiák, stb.). Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Fizikai ismereteik is szolgálják a különböző közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus elemzését.

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciaA tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Legyenek képesek fizikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében.

9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképességA természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét.

185


7. ÉVFOLYAMÉves óraszám: A változat 55 – heti óraszám: 1,5

B változat 74 – heti óraszám: 2

A témakör feldolgozására javasolt óraszámTémakör A B*

I. Az anyag néhány tulajdonsága 5 6

II. Mozgások 5 6

III. Erők 10 12

IV. Munka és energia. Az egyszerű gépek 10 11

V. A nyomás. Nyugvó folyadékok és gázok fizikája 6 9

VI.VI. Hőtan Hőtan 10 14Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlásGyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás 6 9

Összefoglalás, rendszerezés, értékelés 3 5Tartalék 0 2Összesen: 55 74

* „B változat” esetén a szabadon választható órakeretből 0,5 órával kell kiegészíteni az előírt 1,5 óra/hét órakeretet.

186


MOZGÁSOK Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák

Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Mozgás és nyugalom.

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás.

Beszélgetés: a környezetünkben megfigyelhető mozgásokról; azok jellemzéséről. Koordináció: mindennapi élet.A mozgás és a nyugalom viszonylagosságának megfogalmazása, a vonatkoztatási rendszer fogalmának bevezetése.

Beszélgetés:A mozgások leírásához használt fogalmak bevezetése; azok „köznapi” és fizikai jelentésének összehasonlítása. Az elmozdulás vektor jellege.Az egyenletes mozgás kritériumai. A sebesség fogalma, mértékegységei.A sebesség vektor jellege.Demonstrációs kísérlet: buborék mozgása Mikola-csőben.Koordináció: Természetismeret 6.o.: hosszúság- és időmérés. Matematika: az egyenes arányosság; grafikus ábrázolás. Mindennapi élet: különböző mozgások; közlekedés.

Beszélgetés:

Ismeri a mozgás és a nyugalom viszonylagosságát. Ismeri a pálya, az út és az elmozdulás fogalmát és érti a köztük levő különbségeket.

Legyen képes egyszerű út-és időmérés elvégzésére, a mérési eredmények feljegyzésére, értelmezésére, út−idő grafikon készítésére és elemzésére, az út és az idő közötti összefüggés felismerésére. Ismerje meg a sebesség fogalmát, mértékegységeit, kiszámítását. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani az út és az idő kiszámítására. Ismeri az átlagsebesség fogalmát, és tudja, hogy az átlagsebesség a mindennapi életben megvalósuló mozgások egyik fontos jellemzője.

Ismeri az egyenletesen változó mozgás jellemzőit, a gyorsulás és a pillanatnyi sebesség fogalmát.

187


Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A változó mozgás.

Az egyenletesen változó mozgás. A gyorsulás.

Milyen változások következhetnek be mozgás közben?A változó mozgást végző test út−idő grafikonjának elemzése.Az átlagsebesség fogalmának bevezetése; szerepe a közlekedésben.A pillanatnyi sebesség fogalmának bevezetése.

Beszélgetés: a sebesség időbeli változása.Koordináció: közlekedés; autók gyorsulása álló helyzetből indulva 100 km/h sebességre.Demonstrációs kísérlet: egyenletesen változó mozgások kísérleti megvalósítása, megfigyeltetése.Az egyenletesen változó mozgás sebesség−idő grafikonja. A szabadesés kísérleti megvalósítása, megfigyelése.Következtetések levonása.

Ismeri a szabadesést, tudja értelmezni a szabadesésre vonatkozó egyszerű kísérletek eredményét.

2. ERŐK


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Az erő. Beszélgetés, vita: magyarázatot keresünk az előző órákon végzett kísérletekre.Az erő fogalmának bevezetése a sebességváltozás segítségével. Az erő mértékegysége; az erő vektor jellege.

A tanuló ismerje az erőhatás következményeit, az erő fogalmát; mértékegységét; tudja, hogy az erő vektormennyiség, tudja azt ábrázolni

188


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Newton törvényei:• a tehetetlenség törvénye,• hatás − ellenhatás,

Az erő mérése. A rugalmas alakváltozás.

A gravitációs kölcsönhatás. A gravitációs erő és a testek súlya.

Beszélgetés: az anyagok legfontosabb tulajdonságai; a tömeg fogalma. Koordináció: természetismeret 5−6. osztály.Demonstrációs kísérletek: a tehetetlenség és a hatás − ellenhatás gyakorlati példáit bemutató ábrák elemzése. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés.

Beszélgetés: már megismert fizikai mennyiségek és mérésük.Az erő mérésének lehetőségei. Demonstrációs kísérlet: a rugalmas alakváltozás bemutatása.A rugóerő fogalma. A rugós erőmérő és használata.

Megbeszélés: jelenségek, amelyeket a tömegvonzás ismeretében magyarázhatunk.A tömegvonzás kölcsönössége. A tömegvonzás jelentősége a Földön és az égitestek világában. A súly és a súlytalanság. Mikrogravitációs kísérletek.Koordináció: mindennapi élet, csillagászat; űrkutatás.

Demonstrációs kísérlet a különböző súrlódások szemléltetésére. A kísérlet eredményének közös értékelése, a kísérletek megismétlése változó feltételekkel.A gördülési és a közegellenállás

és írásban jelölni. Tud közös hatásvonalú erőket összegezni.

Ismeri a hatás − ellenhatás törvényét. Ismerje meg az erő mérésére használt rugós erőmérőt és működésének alapját.

Ismerje a súly fogalmát, mértékegységét. Ügyeljen a súly és a tömeg megkülönböztetésére.Tudja értelmezni a tehetetlenség fogalmát, ismeri a tehetetlenség törvényét. Tudja, hogy egy test mozgásállapota nem változik meg akkor, ha a rá ható erők kiegyenlítik egymást.

Ismerje meg a gravitációs kölcsönhatás főbb jellemzőit, hatásait a Föld közelében elhelyezkedő testekre. Tudja és értse a gravitációs erő és a súly közötti különbséget; tudja, mit jelent a súlytalanság.

Ismerkedjen meg a súrlódási erő és a közegellenállási erő fogalmával, a súrlódás és a közegellenállás gyakorlati vonatkozásaival.

189




A súrlódás és a közegellenállás.

Több erő együttes hatása.

szemléltetése; kísérletek.A súrlódás és a közegellenállás szerepe (hasznos – káros) hatásainak csökkentése. Koordináció: közlekedés; technika, mindennapi élet.Kiselőadások.

Beszélgetés: az eddig megismert erőfajták áttekintése; együttes hatásuk értelmezése demonstrációs kísérlettel, illetve mindennapi példákon.Több erő együttes hatásának szemléltetése vektorokkal, az egyensúly fogalmának kialakítása.

3. MUNKA ÉS ENERGIA. AZ EGYSZERŰ GÉPEK



A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A munka.

A mechanikai energia.A energia-megmaradás.

Beszélgetés: a munka fogalma a mindennapi életben.Demonstrációs kísérlet: munkavégzés különböző testek mozgatásakor. A munka fizikai fogalmának meghatározása, mértékegysége.Koordináció: technika; mindennapi élet.

Beszélgetés: az energia szó használata a köznyelvben.Koordináció: Természetismeret 5−6.o.: az energia fogalma, fajtái, energia-

Tudja a tanuló a munka fizikai meghatározását, mértékegységét. Legyen képes egyszerű feladatok megoldásával a munka kiszámítására. Ismerje a mechanikai energia fogalmát, a munka és energia kapcsolatát. Ismerje a tanuló a mechanikai energia megmaradásának törvényét.Ismerje a hatásfok fogalmát, és tudja azt egyszerű példákban kiszámítani. Ismerje a teljesítmény fogalmát, mértékegységét, kiszámítását.

190

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.


A teljesítmény.

A hatásfok.

Az erő forgató hatása.

átalakulások.Demonstrációs kíséretek a mechanikai energia-változás és a testek munkavégző képessége kapcsolatának bemutatására. Koordináció: technika; mindennapi élet.Az energia-megmaradás törvényének kvalitatív megfogalmazása.

Beszélgetés: a teljesítmény fogalma a mindennapi életben.A munkavégzéssel (energia-változással) járó folyamatok időbelisége; összehasonlíthatósága. A teljesítmény fogalmának kialakítása; a teljesítmény mértékegysége. Koordináció: mindennapi élet; technika; biológia.

Beszélgetés: a hatásfok fogalma a mindennapi életben. A hasznos munka és az összes munka fogalmának kialakítása. Belső koordináció: súrlódás, közegellenállás. Koordináció: mindennapi élet – különböző mozgások, munkavégzéssel és energia-változással járó folyamatok.

Demonstráció: kerékpározás. Az erőkifejtés közvetlen érzékelése forgató, illetve nem forgató helyzetekben. Az erőkar és a forgatónyomaték fogalmának kialakítása. A forgatónyomaték.Belső koordináció: az erő.

Kísérleti bevezetés után legyen képes az erő forgató hatásának megértésére, a forgatónyomaték fogalmának elsajátítására. Legyen tisztában az erőkar fogalmával. Ismerje a forgatónyomaték kiszámítását és mértékegységét.Ismerje az egyszerű gépeket, azok működésének fizikai alapjait. Ismerje fel hétköznapi eszközeinkben az egyszerű gépeket.Tudja, hogy a mechanikai energia megmaradásának törvénye az egyszerű gépekkel történő munkavégzések esetében is teljesül.

191


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.


Munkavégzés egyszerű gépekkel.

Koordináció: technika; mindennapi élet, közlekedés.Feladatok a forgatónyomaték kiszámítására.

Demonstrációs kísérletek: az emelő és a lejtő típusú egyszerű gépek bemutatása, működésük elemzése, következtetések levonása.Koncentráció: mindennapi élet – hol, milyen egyszerű gépet használunk?A mechanikai energia-megmaradás érvényesülése az egyszerű gépek használata közben.Kiselőadások, kísérletbemutatók.

192


4. A NYOMÁS. NYUGVÓ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK FIZIKÁJA


Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A nyomás.

A folyadékok nyomása.

Beszélgetés: a nyomás szó hétköznapi jelentései.Demonstrációs kísérletek a nyomásra – a nyomás fizikai fogalmának bevezetése, mértékegysége. Belső koordináció: erő.Koordináció: matematika – területszámítás. Mindennapi élet, technika, biológia: nyomásnövelés és nyomáscsökkentés.Egyszerű feladatok megoldása.

Demonstrációs kísérletek a hidrosztatikai nyomás bemutatására − a kísérletek eredményeinek megbeszélése, következtetések levonása.A hidrosztatikai nyomás fogalmának kialakítása. A Pascal-törvény szemléltetése. Belső koordináció: természetismeret 5– 6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak értelmezése; részecskeszemlélet. Fizika: az erő; a nyomás.Koordináció: matematika: térfogatszámítás; az egyenes arányosság.

Demonstrációs kísérletek a légnyomás és a zárt térben levő gázok nyomásának bemutatására − a kísérletek eredményeinek megbeszélése, következtetések levonása.A légnyomás fogalmának kialakítása. Zárt térben

A tanuló tudja értelmezni egyszerű kísérletek alapján a nyomást; legyen képes a felismert összefüggés matematikai megfogalmazására, az összefüggés alkalmazására. Ismerje meg a nyomásnövelés és a nyomáscsökkentés néhány fontos gyakorlati példáját.

Végezzen a Pascal-törvényre vonatkozó egyszerű kísérleteket, legyen képes a kísérlet eredményeiből következtetések levonására. Ismerje a Pascal-törvény néhány fontos, gyakorlati alkalmazását.

A hidrosztatikai nyomásról tanultak segítségével tudja értelmezni a közlekedőedények működését; tudja a közlekedőedények gyakorlati jelentőségét.Ismerje a felhajtóerő fogalmát, Arkhimédész törvényét.Ismerje meg az úszás, a lebegés és a merülés feltételeit; tudja megkülönböztetni az úszás fizikai és hétköznapi értelemben vett fogalmát.Legyen képes Arkhimédész

193


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A matematikai gondolkodás fejlesztése

A gázok nyomása.A légnyomás.

A felhajtóerő.

A közlekedőedények és alkalmazásuk.

levő gázok nyomásának értelmezése.Belső koordináció: természetismeret 5– 6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak értelmezése; részecskeszemlélet. Fizika: az erő, a nyomás.Néhány, a nyomáskülönbségen alapuló eszköz bemutatása, működésük közös értelmezése.Kiselőadások

Beszélgetés: a felhajtóerővel kapcsolatos tapasztalatok. A felhajtóerő hatásának bemutatása demonstrációs kísérlettel. A felhajtóerő kiszámítása.Az úszás, a lebegés, a merülés bemutatása demonstrációs kísérlettel – a fogalmak tisztázása.Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; biológia.

Néhány jól ismert közlekedőedény bemutatása, működésük megfigyelése, értelmezése – a közlekedőedény fogaménak kialakítása.Belső koordináció: a hidrosztatikai nyomás.Koordináció: mindennapi élet, technika.Beszélgetés: a kapillaritás jelentkezése mindennapjainkban. Demonstrációs kísérletek – a hajszálcsövesség jelenségének tisztázása, következményei, alkalmazásai. Koordináció: mindennapi élet; technika, építészet, biológia, földrajz.Kiselőadások, kísérletbemutatók.

törvényére vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Ismerje Arkhimédész törvényének fontosabb gyakorlati vonatkozásait. Ismerje a hajszálcsövesség jelenségét, és annak néhány fontos gyakorlati következményét.Tudja, hogy a nyomás minden irányú, egyenletes terjedése a gázokban is megfigyelhető. Ismerje meg a légnyomás fogalmát, mértékegységét és a barométerek főbb típusait. Ismerje meg néhány fontosabb, a nyomáskülönbségen alapuló eszköz működését.

194



A hajszálcsövesség.

HŐTANHŐTAN



Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének

A hő terjedése.

Hőtágulás.

Beszélgetés: mindennapi tapasztalataink a hő terjedésével kapcsolatban. Demonstrációs kísérletek a hővezetéssel, -áramlással és -sugárzással történő terjedésére. A kísérleti tapasztalatok megbeszélése, következtetések levonása. A fogalmak tisztázása. Belső koordináció: természetismeret 5−6. o: melegítés; az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése. Koordináció: mindennapi élet; technika; építészet; földrajz; meteorológia; csillagászat.

Demonstrációs kísérletek a szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulásának bemutatására. A jelenségek megfigyeltetése, értelmezése. A hőtágulás jelentősége a mindennapi életben és a technikában.Belső koordináció: hőterjedés; természetismeret 5−6.o.: melegítés.

A tanuló ismerje a hőterjedés fogalmát, jelenségeit, tudja felismerni azokat a mindennapi életben. Ismerje a szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulásával kapcsolatos jelenségeket, összefüggéseket, ismerje fel azok megjelenését a mindennapi életben.

Ismerje a belső energia fogalmát, legyen képes a termikus kölcsönhatás során fennálló energia-megmaradás elemi szintű anyagszerkezeti magyarázatára.Ismerje a fajhő fogalmát, legyenek képesek a belsőenergia-változásra vonatkozó egyszerű feladatok megoldására.Figyelje meg egy szilárd anyag olvadását, illetve a folyékony halmazállapotú anyag fagyását, kövesse nyomon a hőmérséklet változásait; legyen képes hőmérséklet−idő grafikon

195

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének

A fajhő. A testek belső energiája.

Halmazállapot-változások:• olvadás és fagyás,• párolgás, forrás és lecsapódás,• szublimáció.

Koordináció: mindennapi élet; technika.

Beszélgetés: a termikus kölcsönhatás során bekövetkező változások. Hőleadás, hőfelvétel. Demonstrációs kísérletek. A hőmennyiség és a fajhő fogalmának bevezetése, mértékegysége. A felvett és a leadott hő kiszámítása a fajhő ismeretében. Energia-megmaradás a termikus kölcsönhatás során. Belső koordináció: hőterjedés; energia-megmaradás. Természetismeret 5–6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak ismerete; az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése; energia-átalakulások.

Megbeszélés: tapasztalataink a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban.Koordináció: mindennapi élet, időjárás.A halmazállapot-változások megfigyeltetése lehetőség szerint csoportmunkával.Hőmérsékleti adatok feljegyzése, grafikon készítése, a tapasztalatok megbeszélése.Belső koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belső energia; energia-megmaradás.Koordináció: biológia, földrajz, mindennapi élet.Egyszerű számítási feladatok megoldása.

Megbeszélés: mit tudunk az égésről?

készítésére, a grafikon elemzésére. Ismerje meg az olvadáshő fogalmát. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására az olvadás – fagyás témaköréből.Figyelje meg különböző folyadékok párolgását, illetve az elpárolgott anyag lecsapódását. Mérje meg a párolgó anyag hőmérsékletét. Tudja a belsőenergia-változásokat, a jelenség anyagszerkezeti magyarázatát.Figyelje meg egy folyékony halmazállapotú anyag forrását, kövesse nyomon a hőmérséklet változását; legyen képes hőmérséklet−idő grafikon készítésére, a grafikon elemzésére. Ismerje meg a forráshő fogalmát. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására a forrás − lecsapódás témaköréből.

Végezzen egyszerű kísérletet a szublimáció vizsgálatára, ismerje a szublimáció fogalmát.Ismerje az égéshő fogalmát; tudja, hogy milyen energiaváltozások történnek az égés közben. Ismerje az égés feltételeit, és így a tüzek eloltásának lehetőségeit is.

Ismerje a hőerőgépeket; azok működését, alkalmazását, hatásfokát.

196

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.


Az égéshő. Hőerőgépek:• gőzturbina,• négyütemű motor,• dízelmotor.

Az égéssel kapcsolatos belsőenergia-változások megtárgyalása, az égéshő fogalmának bevezetése, mértékegysége. Egyszerű számítási feladatok megoldása.A hőerőgépek működésének szemléltetése modellek segítségével; jelentőségük, alkalmazásaikBelső koordináció: munka, hasznos munka, összes és hasznos teljesítmény, hatásfok.Belső energia. Koordináció: kémia, közlekedés, ipar. Tudomány- és technikatörténet.Mindennapi élet: villamosenergia-ipar.Környezetvédelem: légszennyezés.

197


8. ÉVFOLYAMÉves óraszám: A változat 55 – heti óraszám: 1,5

B változat 74 – heti óraszám: 2

Témakör A témakör feldolgozására javasolt óraszámA B*

Elektromos alapjelenségek. Az egyenáram 15 20

Az elektromos áram hatásai. Az elektromágneses indukció 15 20

Fénytan 9 12

Összefoglalás, rész-összefoglalás, értékelés, gyakorlás 16 22Összesen: 55 74

* „B változat” esetén a szabadon választható órakeretből 0,5 órával kell kiegészíteni az előírt 1,5 óra/hét órakeretet.

1. ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. AZ EGYENÁRAM



Elektromos alapjelenségek. Beszélgetés, vita: az elektromosság szerepe mindennapjainkban; elektromos eszközök; az elektromosság elnevezés eredete.Dörzselektromos kísérletek; erőhatások megfigyelése, következtetések levonása. Belső koordináció: erőhatás, erő. Koordináció: mindennapi élet.

A tanuló ismerje a testek lehetséges elektromos állapotait, értse az elektromos állapotú testek között fellépő erőhatásokat; tudja értelmezni azt, hogy egy test elektromosan semleges.

Ismerje az elektromos töltés fogalmát;

198




Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus

Az elektromos töltés.

Vezetők és szigetelők. Az elektromos áram.

Áramvezetés fémekben.

Az elektromos áramkör.

Kísérletek elektroszkóppal; a kísérletek közös értékelése, következtetések levonása. Az elektromos töltés fogalmának kialakítása; tulajdonságai. Elektronátmenet – a dörzselektromos jelenségek anyagszerkezeti magyarázata. Az elektromos töltés jele, mértékegysége. Belső koordináció: elektromos alapjelenségek.

Demonstrációs kísérlet: az elektromos vezetés kísérleti vizsgálata elektroszkópokkal. Következtetések levonása; az anyagok új fizikai csoportosítása. Az elektromos töltések áramlásának jellemzése; az elektromos áram fogalma, jele, mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása. Belső koordináció: az elektromos töltés. Koordináció: természetismeret 5−6.o.: az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése; kémia; mindennapi élet, technika.

Demonstrációs kísérlet: a vezetési elektronok elmozdítása elektromos térrel; az elektromos vezetés anyagszerkezeti magyarázata, a fémek vezetési mechanizmusának megismertetése. Belső

tudja értelmezni a testek elektromos állapotát a többlettöltés segítségével. Ismerje a dörzselektromos kísérletek anyagszerkezeti magyarázatát és az elektromos töltés mértékegységét.Ismerje az elektromos vezetés magyarázatát; a vezetők és a szigetelők közötti különbségeket; az elektromos áram fogalmát, mértékegységét.

Alakítson ki szemléletes képet a fémekben történő áramvezetés mechanizmusáról.Ismerje az elektromos áramkör fogalmát, részeit, az áramköri jeleket. Tudja értelmezni az elektromos áramkör működését a folyadékmodell segítségével.

Ismerje a feszültség fogalmát, mértékegységét; a voltmérő használatát.

Legyen képes önállóan egyszerű áramkört összeállítani feszültség- és áramerősségmérést végezni a tanulókísérleti eszközök segítségével. Ismerje a párhuzamos kapcsolás fogalmát.

Ismerje a galvánelem fogalmát, tudják az elem és a telep közötti különbséget; ismerje a zsebtelep felépítését, működését.

199

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazásaképességének fejlesztése.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Az áramkör működése.

A feszültség mérése.

Elemek és telepek

Az áramerőség mérése. Az

koordináció: természetismeret 5−6.o.: az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése. Koordináció: kémia; mindennapi élet, technika.

Csoportmunka:Egyszerű áramkör összeállítása, működésének vizsgálata. A feszültség meghatározása, a feszültség mechanikai analógiájának bemutatása közlekedőedény segítségével. Az áramkör folyadékmodelljének ismertetése, a modell működésének megbeszélése, azonosságok és különbségek keresése. Az áramkör egyszerűsített ábrázolása: az áramköri jelek és a kapcsolási rajz. Belső koordináció: az elektromos áram. Koordináció: mindennapi élet; technika.

Demonstrációs kísérlet: egyszerű áramkör összeállítása zsebteleppel; a zsebtelep pólusainak megkülönböztetése, a pólusok közötti feszültség értelmezése. Annak felismertetése, hogy az elektromos töltések mozgatásához s munkavégzés szükséges. A feszültség meghatározása a végzett munka és a mozgatott töltés segítségével, a feszültség mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása.Koordináció: mindennapi élet; technika.

Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolást. Tudja a fizikai és a technikai áramirányt.

200


A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazásaképességének fejlesztése.Az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készségének fejlesztése.Manuális készségek fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazásaképességének fejlesztése.Az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készségének fejlesztése.

elektromos áram iránya.

Az elektromos ellenállás.

A fogyasztók kapcsolása: • soros kapcsolás,

• párhuzamos kapcsolás.

Tanulókísérlet. A feszültségmérő megismerése, használata. Egyszerű áramkör összeállítása, a voltmérő bekötése, a párhuzamos kapcsolás fogalma. Kapcsolási rajz készítése, a mérési eredmények táblázatba foglalása.Csoportmunka.Koordináció: az áramkör működése; technika.

Beszélgetés: közismert áramforrások, különböző elemek és telepek: azonosságok és különbségek keresése.Demonstrációs kísérletek: galvánelemek bemutatása, működésük megfigyeltetése, következtetések levonása. A leggyakrabban használt elemek és telepek felépítése; működése. Koordináció: mindennapi élet; kémia.Kiselőadások, kísérletbemutatók.

Tanulókísérlet. Az áramerősségmérő megismerése, használata. Egyszerű áramkör összeállítása, az ampermérő bekötése, a soros kapcsolás fogalma. Kapcsolási rajz készítése, a mérési eredmények táblázatba foglalása.Csoportmunka.A mérés tapasztalatainak megbeszélése, következtetések levonása.Koordináció: az áramkör működése;

201

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Manuális készségek fejlesztése.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazásaképességének fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

technika.

Demonstrációs kísérlet: különböző ellenállású fogyasztók működése ugyanabban az áramkörben. Volt- és ampermérés, következtetések levonása. Az elektromos ellenállás fogalmának bevezetése, anyagszerkezeti magyarázata. Jele, mértékegysége.Gyakorlati jelentősége. Egyszerű feladatok megoldása.Belső koordináció: volt- és ampermérés; az elektromos áram; a feszültség.

Beszélgetés: a háztartásban megtalálható elektromos kapcsolások; hasonlóságok és különbségek keresése.Demonstrációs kísérletek: soros és párhuzamos kapcsolás összeállítása, áram- és feszültségviszonyok megismerése méréssel. A mérési eredmények áttekintése, közös értékelése. Az eredő ellenállás fogalma, kiszámítása. Anyagszerkezeti magyarázat.Belső koordináció: feszültség, áramerősség, elektromos ellenállás.Koordináció: mindennapi élet; technika.Kiselőadások.

202

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.2. AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI. AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ




Az elektromos áram hőhatása. Az elektromos munka.

Az elektromos teljesítmény.

A fogyasztás.

Az izzólámpa és az olvadóbiztosíték.

Az elektromos áram kémiai

Beszélgetés: az elektromos áram hőhatásán alapuló eszközeink. Koordináció: mindennapi élet; technika.Demonstrációs kísérlet: fűtőszál felmelegedése. A kísérlet eredményének megbeszélése, következtetések levonása. Anyagszerkezeti magyarázat.Az energia-megmaradás elvnek teljesülése a fűtőszál felmelegedése során. Az elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása.Belső koordináció: munka, energia, energia-megmaradás. Az elektromos áram fémekben.Koordináció: mindennapi élet, technika.

Beszélgetés: a teljesítményről és a hatásfokról tanultak átismétlése.Az elektromos teljesítmény fogalma, kiszámítása, mértékegysége.Az elektromos fogyasztás kifejezés használatának indoklása; az elektromos fogyasztásmérő működésének megbeszélése. Egyszerű feladatok megoldása.

Megbeszélés: az izzólámpák használata mindennapjainkban.Bemutatás: az izzólámpa részei, szerepük, fizikai tulajdonságaik. Az üzemi feszültség fogalma, jelentősége.

A tanuló ismerje az elektromos áram hőhatását; annak következményeit; értse, hogy a vezető belső energiájának növekedését az elektromos munkavégzés fedezi. Ismerje az elektromos munka mértékegységeit; legyen tisztában az elektromos fogyasztás fogalmával.

Legyen képes az elektromos munka kiszámítására vonatkozó egyszerű feladatok megoldására.Ismerje az elektromos teljesítmény fogalmát, legyen képes az elektromos teljesítményre vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Ismerje az izzólámpa és az olvadóbiztosíték, működését; ismerje az elektromos áram hőhatásának más, gyakorlati alkalmazásait.Ismerje az elektromos áram kémiai hatását; tudja, hogy hogyan történik az áramvezetés a szabadon mozgó ionokat tartalmazó oldatokban. Ismerje az elektrolízis fogalmát, és az elektromos áram kémiai hatásának néhány gyakorlati alkalmazását.

Ismerje az elektromos áram élettani hatásait, az elektromos készülékek

203





hatása.

Az elektromos áram élettani hatása. Az elektromos készülékek biztonságos használata.

A mágnesség.

Az elektromos áram mágneses hatása.

Az áramjárta tekercs mágneses hatása. Az elektromágnes.

Az elektromos motor.

Az olvadóbiztosítékok működési elvének bemutatása, felhasználásuk ismertetése.

Demonstrációs kísérlet tanulói közreműködéssel – különböző oldatok vezetőképességének bemutatása; az elektrolitoldat fogalmának meghatározása. A kísérlet eredményeinek értékelése.Elektrolízis bemutatása, magyarázata. A galvanizálás jelentőségének ismertetése.Belső koordináció: az elektromos áram.Koordináció: kémia; ipari alkalmazások; mindennapi élet.

Beszélgetés: az elektromos hálózat szakszerűtlen használatából adódó balesetek.Az elektromos áram élettani hatásai. Demonstrációs kísérlet: a bőr ellenállása.Az elektromos készülékek biztonságos használata; a védőföldelés szerepe.

Beszélgetés: mit tudunk a mágnesekről?Demonstrációs kísérletek a mágnesség jelenségeinek bemutatására. Mágnesezhető és nem mágnesezhető anyagok. A Föld mágneses tulajdonságai. Koordináció: mindennapi élet; földrajz; közlekedés; biológia.

Demonstrációs kísérletek az áram mágneses hatásának kimutatására; a paraméterek változtatása. A mágneses mező bemutatása mágnestűkkel, vagy vasreszelékkel.

biztonságos használatának szabályait. Értse a szigetelés és a védőföldelés szerepét, fontosságát.Ismételje át és bővítse ki a mágnességről korábban szerzett ismereteit.

Tudja, hogy az elektromos áramnak van mágneses hatása.

Tudja, hogy az áramjárta tekercs mágneses tulajdonságokat mutat; ismerje a vasmagos tekercset és annak néhány gyakorlati alkalmazását.

Ismerje az elektromos motor főbb részeit, működését, fontosabb felhasználási területeit.Végezzen egyszerű kísérleteket az elektromágneses indukció jelenségének megfigyelésre; az indukált feszültség vizsgálatára. Vizsgálja meg, mitől függ az indukált áram iránya. Legyen képes a mozgási és a nyugalmi indukció megkülönböztetésére.Ismerje a váltakozó áram fogalmát, legyen képes az egyenáram és a váltakozó áram összehasonlítására. Tudja, hogy a hálózati áram váltakozó áram, és ismerje a váltakozó áram hatásait.Ismerje az elektromos energia előállításának és szállításának módjait. Ismerje a transzformátort,

204






Az elektromágneses indukció.

Az indukált áram iránya.

A váltakozó áram. A váltakozó áram hatásai.

Az elektromos energia előállítása és szállítása. A transzformátor.

Demonstrációs kísérlet: áramjárta tekercs mágneses hatásának bemutatása, a tekercs jellemzői.A vasmag szerepe.Az elektromágnes gyakorlati alkalmazásai, jelentősége, előfordulása mindennapjainkban.Koordináció: elektrotechnika; mindennapi élet.

Beszélgetés, vita: a „villanymotorok” szerepe napjainkban; előfordulásuk, sokféleségük.Demonstrációs kísérlet: egyenáramú elektromotor modelljének működése; a modell részei, szerepük. A modell működésének megfigyelése, értelmezése.Belső koordináció: az elektromos áram; az elektromos áram mágneses hatása: az áramjárta tekercs és az elektromágnes, a mágnesség alapjelenségei.Koordináció: technika, mindennapi élet.Kiselőadások.

Beszélgetés: az elektromágneses indukció kifejezés jelentése; az elektromos és mágnes-jelenségek kölcsönössége. Demonstrációs kísérlet: a mozgási indukció bemutatása, a jelenség meghatározása. Az indukált feszültség nagysága.

Beszélgetés: hogyan teljesül az energia-megmaradás az elektromágneses indukció során? Mivel magyarázhatjuk a mozgási

egyszerű kísérletekkel vizsgálja annak működését. Ismerje a transzformátor szerepét az elektromos energia szállításában.

Legyen képes a transzformátorokkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldására.

205



Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.


indukciós kísérletekben tapasztalt változó áramirányt?A Lenz-törvény megfogalmazása; az indukált áram iránya.Az indukált feszültség keltésének további lehetőségei – a nyugalmi indukció. Kísérleti bemutatás, a kísérlet eredményeinek megbeszélése.Belső koordináció: az elektromágneses indukció.

Demonstrációs kísérlet: a váltakozó áram előállítása; a kísérlet eredményének magyarázata. A generátor működési elve, modellje. A váltakozó áram és a váltakozó feszültség mérése, a váltakozó áramú műszerek használata.A hálózati feszültség.A váltakozó áram hatásai.Belső koordináció: elektromágneses indukció.Koordináció: mindennapi élet.

Beszélgetés: „honnan jön” az áram?Hő-, atom- és vízerőművek. Az elektromos energia továbbítása: a transzformátor szerepe.Demonstrációs kísérlet: a transzformátor működése. A kísérlet eredményeinek értékelése, veszteségek.Belső koordináció: az elektromos áram hőhatása, az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromágneses indukció; az energia-megmaradás elve; a hatásfok.Koordináció: mindennapi élet.

206


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Vita: energiatakarékosság, környezetvédelem.

3. FÉNYTAN




Fényforrások. A fény terjedése.

A fény visszaverődése. A síktükör.

Beszélgetés: a fény szerepe életünkben, a látás fontossága.Koordináció: mindennapi élet, biológia.Különböző fényforrások bemutatása, a fogalmak tisztázása; a már ismert fényforrások besorolásaDemonstrációs kísérletek a fény egyenes vonalú terjedésére. Következtetések levonása, a fénysugár „megalkotása”.

Beszélgetés: a síktükör „mindennapi” eszköz. A síktükörben látott kép tulajdonságai, céltudatos megfigyeltetése.Demonstrációs kísérlet. A látszólagos kép fogalma. Koordináció: mindennapi élet; matematika.

Ismerje a tanuló az elsődleges és a másodlagos fényforrásokat; az átlátszó és átlátszatlan testeket; a fény egyenes vonalú terjedését.Vizsgálja meg kísérletileg a fényvisszaverődés jelenségét; a megfigyelései alapján tudja megfogalmazni a visszaverődés törvényét. Vizsgálja meg, milyen képet ad a síktükör a valódi tárgyakról, ismerje a látszólagos kép fogalmát; a síktükör fontosabb gyakorlati alkalmazásait.

Vizsgálja meg kísérletileg a homorú tükör képalkotását, ismerje a fókuszpont fogalmát. Tudja, hogy mikor beszélünk valódi képről. Ismerje a homorú tükör néhány fontosabb gyakorlati alkalmazását.Vizsgálja meg kísérletileg a domború tükör

207




A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének

A homorú tükör.

A domború tükör.

A fény törése. A teljes visszaverődés.

A gyűjtőlencse.

Tanári közlés: a homorú tükör származtatása; demonstrációs kísérletek a homorú tükörrel.A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; csillagászat; orvosi gyakorlat; matematika.

Tanári közlés: a domború tükör származtatása; demonstrációs kísérletek a domború tükörrel.A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; matematika.

Demonstrációs kísérlet. A fénytörés jelenségének vizsgálata, következtetések levonása. Fénytörés plánparalel lemezen és prizmán. A teljes visszaverődés jelenségének kísérleti előállítása. A teljes visszaverődés gyakorlati alkalmazásai.Belső koordináció: fény egyenes vonalú terjedése.Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; távközlés.

Beszélgetés: hol találkoztunk már

képalkotását. Ismerje a domború tükör néhány fontosabb gyakorlati alkalmazását.

Végezze el a fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálatát; a megfigyelésekből vonjon le következtetéseket a beesési szög és a törési szög viszonyára, ha a fény levegőből vízbe (vagy plexibe) lép. Vizsgálja meg kísérletileg a teljes visszaverődés jelenségét.

Ismerje fel és tudják magyarázni a környezetükben gyakran megfigyelhető fénytani jelenségeket. Ismerje a gyűjtőlencsét, annak jellemzőit; vizsgálja meg kísérletileg a gyűjtőlencse által a valódi tárgyakról adott képet.

Ismerje a szórólencsét, annak főbb jellemzőivel; vizsgálja meg kísérletileg a szórólencse képalkotását (valódi tárgyról).Vizsgálja meg az egyszerű nagyító képalkotását. Ismerje a látószög fogalmát. Tudja, hogy a lupe a vizsgált tárgy látószögét növeli meg.Ismerje a látás optikai alapjait, a szem törőközegeit; a szem alkalmazkodását. Ismerje a leggyakoribb szemhibákat: a közellátást és a távollátást; tudja, hogy ezek a látáshibák milyen szemüvegekkel javíthatók.

Ismerje a lencsés és a tükrös távcsövek főbb típusait (Kepler-féle távcső, Galilei-féle távcső; Newton-féle távcső)Ismerje a mikroszkóp fontosabb részeit, felépítését, fontosabb gyakorlati alkalmazásait.

208

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.Manuális készségek fejlesztése.


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodásfejlesztése.

A szórólencse.

Az egyszerű nagyító.

A szem és a szemüveg.

gyűjtőlencsével? Mi az elnevezés oka?Koordináció: mindennapi élet, biológia, földrajz.Tanári közlés: a gyűjtőlencse származtatása; demonstrációs kísérletek a gyűjtőlencsével.Csoportmunka: a gyűjtőlencse képalkotásnak vizsgálata.A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; matematika.Kiselőadások.

Tanári közlés: a szórólencse származtatása; demonstrációs kísérletek a szórólencsével.A látottak értékelése, következtetések levonása. Koordináció: mindennapi élet; matematika.

Beszélgetés: az egyszerű nagyító használata eddigi tanulmányainkban. Koordináció: biológia, fölrajz.Egyéni munka: különböző tárgyak vizsgálata egyszerű nagyítóval.„Mit nagyít” a nagyító? A szögnagyítás fogalma.Kiselőadások.

Ismerje a fényképezőgép fontosabb részeit, felépítését. Tudja a fotográfiai filmben végbemenő folyamatok alapszintű magyarázatát, a negatív és a pozitív kép közötti különbséget. Ismerje a digitális képalkotás és képfeldolgozás alapjait.

Ismerje a diavetítő fontosabb részeit, felépítését, működésük alapszintű magyarázatát.Végezza el a fehér fény színekre bontását és újraegyesítését, ismerje a spektrum színeit; tudja, mit jelent a kiegészítő színpár kifejezés, és tudja, hogy egy test színét a róla visszavert, vagy a rajta áthaladó színek keveréke adja.

209


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodásfejlesztése.



Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.A természettudományi ismeretek

A távcsövek.

A mikroszkóp.

A fényképezőgép.

A diavetítő és az írásvetítő.

A fehér fény felbontása.

Beszélgetés a szemről és a látásról. Koordináció: mindennapi élet, biológia. Demonstrációs kísérlet: a szem fénytörése, a szemlencse képalkotása.Közel- és távollátó szem modellje, a szemüveg szerepe.Kiselőadások.

Beszélgetés: mit tudunk a távcsövekről?Koordináció: mindennapi élet; csillagászat.A távcsövek alaptípusainak bemutatása, működésük megismerése modell segítségével. Használatuk.Korszerű távcsövek; űrtávcső. Internetalapú eszközök használata.Kiselőadások.

Beszélgetés: Mit tudunk a mikroszkópról? Mikor használtunk mikroszkópot, milyen céllal?Koordináció: földrajz, biológia; orvostudomány.A mikroszkóp részeinek bemutatása, működésének megismerése modell segítségével. Használata.Kiselőadások, bemutatások.

Beszélgetés: Mit tudunk a fényképezőgépekről?Koordináció: mindennapi élet;

210

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.alkalmazása képességének fejlesztése.A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.



A testek színe. tudomány, technika.A fényképezőgépek működésének bemutatása, működésük megismerése modell segítségével. Használatuk.Digitális fényképezőgépek – azonosságok és különbségek keresése. A számítógép használata a képfeldolgozás során.Kiselőadások, bemutatások.

Beszélgetés: iskolai tanulmányaink két, leggyakrabban használt szemléltető eszköze. Felépítésük megismerése, működésük megértése.Koordináció: tanulás az iskolában.

Demonstrációs kísérlet: a fehér fény felbontása összetevőire prizmával. A színkép színeinek megismerése, összehasonlítása a szivárvány színeivel.A spektrum szerepe a tudományban: mire jó a színképelemzés? Lehetőség szerint: abszorpciós spektrum előállítása. Emissziós spektrum vizsgálata zsebspektroszkóp segítségével.Koordináció: időjárás; tudomány, technika.Miért látjuk színesnek a testeket?

211


Egyszerű színkeverési kísérletek bemutatása.Koordináció: mindennapi élet; biológia.Kiselőadások.


Szóbeli értékelés

Rendkívül fontos értékelési mód. Fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a koncentráló készséget. Pozitív visszahatása van a személyiség fejlődésére, fejleszti a kifejezőkészséget, segíti a magabiztos fellépés kialakulását. A kis óraszám ellenére is rendszeresnek kell lennie.Történhet önálló felelet formájában (pl. kiegészíthető ábra- vagy grafikonelemzéssel stb.). Részét képezheti számítási feladat megoldása. Ide sorolható az önálló gyűjtőmunka bemutatása is.

Írásbeli értékelés

Az értékelés általánosan elterjedt formája. Nagy előnye, hogy egyszerre több tanuló tudásának mérését teszi ehetővé; lehet egy témakör egészét érintően átfogó, vagy csak egyes részletekre kiterjedő. Történhet egész órán vagy az óra egy részén is.Az írásbeli értékelésnél is követeljük meg egy-egy fogalom szabatos megfogalmazását, a helyes nyelvhasználatot. Célszerű előre elkészített feladatlapokat használni. Javasolt, hogy egy feladatlapon belül többféle feladattípust alkalmazzunk (például: egyszerű választás, kiegészítés, grafikon- vagy ábraelemzés, számítási feladat megoldása stb.).

Egyszerű kíséretek bemutatása és elemzése

Szinte valamennyi témakörhöz találunk Öveges-kísérleteket. Általános tapasztalat, hogy a tanulók szívesen foglalkoznak ilyen kísérletek összeállításával és bemutatásával. Ez nem csak a manuális készséget fejleszti, hanem közelebb hozza a tanulókat a fizikai folyamatok megismeréséhez, egyben hozzájárul kifejezőkészségük fejlesztéséhez és önálló munkára nevel.

212


ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK

Alapozó és fejlesztő szakasz (5–8. évfolyam)

BEVEZETÉS

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja1. A mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése.2. Az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése.3. A civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása.4. A fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás elsajátítása.5. Az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, pozitív alkotói magatartás kialakítása.6. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, pályaorientáció megalapozása.7. A problémák megoldása, konfliktusok kezelése.8. Szakmai identitás, autonóm személyiségfejlesztés segítése.

Az életvitel és gyakorlati ismeretek területén kiemelt jelentőségű kompetenciák1. A természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciák.2. Digitális kompetencia. 3. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.4. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

Alapelvek és célok A tanterv a központi kerettanterv-tervezet modernizációs elemeit az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületre teljes egészében

213


feldolgozza. A tanterv az 5–8. osztályokra vonatkozóan heti 1 óra tervezésével készült, de az anyag megnövelt óraszám esetén is alkalmas

feldolgozásra. A tanterv jellege, a téma megfogalmazása, a tartalom, a fejlesztési feladatok a továbbhaladás feltételei a kerettantervi tervezetnek

maradéktalanul megfelel. A tanterv összehangolja a kerettanterv kompetenciáit, alapelveit, céljait, az ajánlott műveltségi témaköröket, a részletesen kifejtett

fejlesztési feladatokat, és az iskola (várható) cél- és értékrendszerét. A tanterv olyan témafeldolgozást javasol, amely a logikai láncot követve bővülő térben dolgozza fel a tananyagot és fejlesztési

követelményeit. Így a szűk élettérből (otthon) az egyre táguló térbe vezeti a tanulót. A feldolgozás témacsoportjai integráló, szintetizáló szemléletűek, míg az órai témák és tartami tervek analizáló, a kreativitásra építő

jelleget hordoznak. A feldolgozás témacsoportjaiban komplexen, az életkori sajátosságokhoz igazítva jelennek meg az ajánlott műveltségterületi témakörök:

Munkakultúra; Termeléskultúra; Háztartáskultúra; Környezetkultúra; Közlekedéskultúra; Gazdálkodáskultúra; Egészségkultúra; Biz-tonságkultúra; Fogyasztói kultúra; Szabadidő-kultúra; Információs kultúra; Pályaorientáció.

A tanterv figyelembe veszi a feltételezett helyi adottságokat, tartalmi javaslatot ad esetleges szabadon tervezhető órák tartalmi kitöltéséhez is.

A tanterv javaslatot tesz (az iskolai tapasztalatok alapján) a technika/életvitel és technika/életvitel és gyakorlati ismeretek órák maximális tanulói létszámára. Ez nagy létszámú osztályok esetén csoportbontást jelent. Ezt a munkavégzés team-jellege, a balesetveszély és a feltételrendszer indokolja.

A tanterv olyan alternatívát kínál, amelyet a tanár életszerűen, egységben tud feldolgozni. A tanterv messzemenően figyelembe veszi a sajátos szerkezetben megadott fejlesztési feladatokat. Cél, hogy a tanulás-tevékenység eredményeként minden tanuló legyen képes technikai környezetben jól eligazodni, élni, dolgozni, tanulni

a technika világában. Az iskolák és a település speciális feltételrendszereit (műhelytermek, iskolai számítógépes hálózat, internet, közkönyvtár, médiatár stb.) a

tanterv átlagosnak tételezi fel.

A tanterv szelleméhez igazodó lényeges módszertani elvek a problémacentrikus oktatás; a modellezés elveinek alkalmazása; a technikatörténet felhasználása; a rendszerszemléletű tevékenység;

214


algoritmus-szemléletű tanulás; a tervszemléletű tanítás-tanulás; a környezetgazdálkodási szemléletű tanulás; az alkotó és cselekvő munkára ösztönzés; egyéni, páros és csoportos munkavégzés, együttműködés; komplex, projektelvű munkavégzés, szervezett munkamegosztás.

Jelen tantervet mindazoknak az iskoláknak és pedagógusoknak ajánljuk, akik fontosnak tartják a komplex szemléletű, „gyakorlati” életre való nevelést abban a szellemben, hogy gyermekeinknek a legkorszerűbbet, a legérdekesebbet és további életükben a lehető legjobban hasznosítható információkat, gyakorlati tudnivalókat, praktikus készségeket nyújtsuk.

A tanterv tananyaga az iskolák többségében megvalósítható – a korábbi feltételek fenntartása vagy részleges fejlesztése mellett.Amennyiben az eszközfeltételek nem adottak, az órákat eszközöket nem igénylő témák részletesebb és mélyebb feldolgozására kell fordítani.

Tanulók száma legfeljebb: 16 fő.

215


5. ÉVFOLYAMÉves óraszám: 37– heti óraszám: 1

TémakörA témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Az ember átalakítja környezetét 22. Anyagok és alkalmazásuk – a lakás és anyagai 43. Anyagok és alkalmazásuk – a ruházkodás és anyagai 44. Anyagok és alkalmazásuk – a táplálkozás és anyagai 4

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ 15. Települések kialakítása és fejlesztése – településtípusok és -szerkezetek 46. Települések kialakítása és fejlesztése – zöld területek 2

7. Települések kialakítása és fejlesztése – közlekedés a településeken 68. Kommunikáció és technika 59. Élet a településeken 4ÖSSZEFOGLALÓ 1

216


Jellemzők Évi óraszám: 37 óraHeti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható)Otthoni előkészület, dokumentumgyűjtés: 1 óra/hét

CélA tanulók

– jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szűkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerűen használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket;

– legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, kritikus elemzésére, összehasonlítására, beszerzés előtti döntés előkészítésre és döntésre;

– rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel;– legyenek képesek egyszerű tárgyakat, maketteket, modelleket tervezni, kivitelezni;– készüljenek fel a technika világának megismerésére.

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez– Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése.– Az elkészített dokumentumok (tervek, műszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) előre megadott szempontok szerinti

elemzése és osztályozása.– Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek elemzése és osztályozása.– Mérések, vizsgálatok menetének és eredményeinek csoportos és önelemzése, szóbeli értékelése.

Feltételek– Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert/tankonyha).– Szerszámok, kisgépek.– Szemléltető eszközök.– Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat.– Iskolai könyvtár.

217


1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT

Tananyag Fejlesztési célokAjánlott tevékenységformák


1. A háborítatlan környezet. A környezetet átalakító ember.

Növénytermesztés, állatok háziasításának története.

A közvetlen környezet vizsgálata, jellemzése.A környezettel kapcsolatos helyes viselkedés kialakítása.Technikatörténeti érdekességek megismerése.

Megfigyelés.Elemzés.Időlétra-elemzés.Táblázatelemzés, összefüggések feltárása.

Tudja a környezet elemeinek helyes besorolását.

2. Az ember alapvető szükségletei

Levegő, víz, élelmiszerigények.

Szükségletek felismerése, technikai eszközök szerepének felismerése a szükségletek kielégítésében.

Anyagfelhasználási mérleg készítése.Alkati jellemzők mérése és értékelése.

Ismeri az alapvető szükségleteket.

2. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A LAKÁS ÉS ANYAGAI



2.1. A lakás, a ház.Építési módok, építőanya-

gok. Épületek körvonalrajza.

Lakás egységei, jellemzői.

A társadalmi-, természeti- és művi környezet összefüggéseinek megis-merése.A lakás funkcióinak feltárása, megismerése.

Épületek modellezése építőelemekkel.Lakásalaprajz készítése.

Ismeri a lakás és részei funkcióit.

Képes egyszerű lakásalaprajz önálló elkészítésére.

2.2. Hagyományos építőanyagok a lakásépítésben.Építőanyagok és tulajdonságaik.

Építőanyagok keresése prospektusokban, ismertetőkben, szakkönyvekben, interneten.Anyagok szerkezetének, tulajdonságainak, funkcióinak meg-

Gyűjtőmunka.Ház- (kunyhó-) makett készítése természetes anyagokból.

Felismeri a hagyományos építő-anyagokat.

218


ismerése.2.3. Környezet hatása a lakásra.

Perem és tulajdonságai.Lakás ki- és bemenetei.

Tapasztalatszerzés mesterséges környezetről és rendszereiről.

Megfigyelés.Játékos applikáció készítése.Ábrák, képek, makettek elemzése.

Ismeri a lakás anyag-, energia- és információáramait.

2.4. Lakószerkezetek modellezése.Problémafelvetés, tervezés.Kicsinyítés, nagyítás.Anyagszükséglet-számítás.Makett és modell.

Egyszerű alapanyagok alakítása, kéziszerszámok használata.Munkamegosztás, önálló munkaszervezés kialakítása.Önellenőrzés, saját és társak munkájának értékelése.

Tervkészítés.Műveleti sorrend készítése.Szerszámszükséglet megállapítása.Megmunkáló műveletek alkalmazása.Balesetelhárítási szabályok megismerése és alkalmazása.

Tud képekről, rajzokról, egyszerű modelleket készíteni.Képes kreatív modellezésre.

3. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A RUHÁZKODÁS ÉS ANYAGAI



3.1. Öltözködés. Praktikus ruházatAz öltözködés célja, sze-

repe.Ruházattal szemben támasztott követelmények.

A személyes hatások, lehetőségek felismerése.Történeti érdekességek megismerése.

Beszélgetés, egyéni vélemények, tapasztalatok rendszerezése.Képek, szakkönyvek tanulmányozása.Ruhatár elemzése.Öltöztető baba ruházatának tervezése és kivitelezése.

Tud ruházatot kiválasztani különböző alkalmakra és időjárási viszonyokra.

3.2. Ruházati alapanyagok.Összetétel–szerkezet–tulajdonság–funkció.

Dokumentumok használata.Ruházati alapanyagokra való érzékenység elemzése.Ruházati alapanyagok kezelése.

Anyagvizsgálat megfigyelési szempontok alapján.Tapasztalatok összegzése.Kezelési útmutatók, piktogramok elemzése.Próbamosások végzése.

Képes textíliák tulajdonságainak megismerésére egyszerű vizsgálatok alapján.

3.3. Ruházati alapanyagok feldolgozása.Szövés, pókozás, ragasztás.

Alkotói magatartás kialakítása.Önellenőrzés fejlesztése.

Szövés egyszerű szövőkeret segítségével.Ruházati és népművészeti üzletek termékei-nek megismerése.

Egyszerű textil dísztárgyak önálló készítése.

219


Textilalapú dísztárgyak.Népművészeti alkotások.

Textilkép készítése.

3.4. Tanulmányi séta, üzlet-/üzemlátogatás.Gyermek- és felnőttruházat összehasonlítása.

Véleményalkotás: erősségek, gyengeségek elemzése, elhatárolása.

Hétköznapi ruházatunk elemzése.Ruházati áruház megtekintése.

Minőség értékelése, objektivitás szempontjainak megfogalmazása.

4. ANYAGOK ÉS ALKALMAZÁSUK – A TÁPLÁLKOZÁS ÉS ANYAGAI



4.1. Táplálkozás különböző korokban.Az egészséges életmód jellemzői.

Viselkedési minták kialakítása.Történeti érdekességek megismerése.

Beszélgetés.Tapasztalatok összegyűjtése, rendszerezése.Ételreceptek gyűjtése.

Ismer hagyományos magyar ételeket.

4.2. Élelmiszerek összetétele, szerkezete, tulajdonságai.Tápanyagok és szerepük.Változatos és kiegyensúlyozott étrend.

Élelmiszer-szakkönyvek használata. Napi, heti étrendek összeállítása.Gyümölcsfalatkák és frissítők készítése.

Ismeri a helyes táplálkozást.

4.3 Az ételkészítés alapjaiHázimunkák: a konyha berendezése és használati tárgyai.

Táplálkozással kapcsolatos tevékenységek és szakmai pályák megismerése.

Egyszerű ételek, italok tervezése, elkészítése.

Ismeri az ételkészítéssel kapcsolatos balesetmegelőzési szabályokat.

4.4.Étrendek. A családi asztal.A családi étkezés szokásai.

Étkezéssel kapcsolatos szokások, problémák elemzése.Étrendtervezés, gazdaságosság számítás.

Alkalomnak megfelelő terítési módok gyakorlása.Szalvéták hajtogatása minták alapján.Asztalt díszítő kellékek készítése.

Ismeri a hazai terítési szokásokat..

220

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.RÉSZÖSSZEFOGLALÓ



Részösszefoglaló.Környezetátalakítás: lakás, ruházkodás, táplálkozás.

Felelős befogadói és alkotói magatartás kialakítása.Célszerű gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idővel) alapjainak kialakítása.

Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint.Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában.

Képes, tervszerű tevékenység végzésére.

5. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – TELEPÜLÉSTÍPUSOK ÉS -SZERKEZETEK



5.1. Településtörténet, városiasodás.Településtípusok.Életmódtípusok.A város funkciói.A világ nagy városai.

Emberi szükségletek, igények, anyagok, szerkezetek, formák tapasztalati megismerése.

Lexikonok tanulmányozása.Táblázatok kitöltése megadott szempontok szerint.Séta a településen.

Képes saját települése jellemzésére és besorolása a települési kategóriák közé.

5.2. Településfunkciók és -szerkezetekA település funkcionális egységei.Szerkezeti rajzok.

Tapasztalatok általánosítása, képességek kibontása.

Adatsorok besorolása és rendezése.A település szerkezeti vázlatának elkészítése.A település térképének tanulmányozása.

Tudja kistelepülés szerkezetét önállóan, vázlatosan ábrázolni.

5.3. Települési modellek I.Tervezés.Kivitelezés előkészületei.Kiviteli terv.

Házelemek tervezése, vázlatrajzok készítése.Kiviteli tervezés.

Anyagvizsgálatok elvégzése (papír, fa, hugarocell).Házmakettek készítése papírból, hálózati rajzok felhasználásával.

Képes egyszerű makett készítésére egyéni munkával.

5.4. Települési modellek II.Munkaszervezés és munkamegosztás.Kivitelezés, ellenőrzés.

Időbeli és térbeli konstruálás. Településszerkezeti modell készítése és archiválása (digitális fotó).Települési terepasztal építése (utak, vízfelü-letek, telkek, építmények).

Képes településmakett készítésére csoportmunka keretében.

221


6. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – ZÖLD TERÜLETEK



6.1. Zöld növényzet környezetünkbenA természeti és a technikai környezet kapcsolata.Növények szerepe az ember életében.Kerttípusok.

Személyes hatás szerepe a környezetalakításban.Zöld növényzet kialakításával összefüggő tevékenységek megismerése.

Tanulmányi séta.Térképek tanulmányozása.Növényápolási munkák gyakorlókertben, előkertben.Települési terepasztal kiegészítése zöld felületi makettekkel.

Ismeri a kertek típusait és jellegzetességeit.

6.2. NövényápolásGyomtalanítás jelentősége,formái.

Gyomnövények felismerése.Öntözés.

Növényápolási ismeretterjesztő könyvek és folyóiratok használata.Beültetési terv ismertetése, rögzítése vázlatrajzban, elemzése.

Minikert megvalósítása az iskolában.Erkélyláda beültetése.Munkaműveletek szakszerű elvégzése.Tantermi „zöld sarok” kialakítása.

Tudja a kerti és szobanövényeket gondozni.

7. TELEPÜLÉSEK KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE – KÖZLEKEDÉS A TELEPÜLÉSEKEN



7.1. A közlekedés történetéből.A közlekedés elemei, ágazatai.

Technikatörténeti érdekességek megismerése.

Szakkönyvek, történeti filmek tanulmányozása.Közlekedési múzeum látogatása.

Ismeri a közlekedési eszközök sajátos-ságait.

7.2. A közlekedés rendszereEmber, közlekedési pálya, jármű.

Társadalmi, természeti és technikai környezet összefüggéseinek megismerése.

Megfigyelés.Képek tanulmányozása, műtárgyak és részeik megnevezése.

Ismeri a különböző közlekedési ágakat.

7.3. Közlekedési eszközök modellezése I.Találmányok.Alkatrészek és műszaki rajzaik.

Elemi kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása.

Megfigyelés: kocsimodell részei, anyaga.Műveleti sorrend összeállítása.Fa megmunkálás alapműveletei: fűrészelés, ráspolyozás, csiszolás, fúrás, szerelés.

Képes szerszámok szakszerű, balesetmentes használatára.

222

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.7.4. Közlekedési eszközök

modellezése II.A fa és tulajdonságai.Nemesített fák, fapótlók.

Anyagminőség, -szerkezet és formaválasztási jártasság kialakítása.

Anyagvizsgálatok elvégzése. Képes működőképes, esztétikus modell készítésére.

7.5. Gyalogos és kerékpáros közlekedés.

Közlekedési jelzőtáblák.Gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai.

Az egyéni életszervezés összefüggéseinek felismerése.Egészséges életmódra szoktatás.

Jelzőtáblák tanulmányozása.Biztonságos útvonaltervezés.Kerékpáros gyakorlópálya tervezése, kivite-lezése.

Ismeri az alapvető közlekedési szabályokat és betartja

7.6. A kerékpárA biztonságos kerékpár jellemzői.

Egyszerű eszközök és szerszámok figyelmes, elővigyázatos és szakszerű használata.

Kerékpár karbantartó szerelése, egységek (kormánymű, fékek, világítás, hajtókar és pedál, gumiköpeny) vizsgálata.Gumiszerelés.

Képes a kerékpár biztonsági beren-dezéseit ellenőrizni.El tud végezni egyszerű karbantartási munkákat.Tud kisebb sérüléseket ellátni.

7.7. TömegközlekedésAutóbusz, villamos, trolibusz, földalatti jellemzői.

Közlekedési eszközökön elvárható viselkedés tudatosítása.

Közlekedési eszközök sajátosságainak megfigyelése.Városon belüli útvonaltervek összeállítása (Internet használat).

Ismeri a tömegközlekedési eszközök előnyeit.

8. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS TECHNIKA



8.1. A kommunikációInformáció és kommunikáció.Jelek (morze, kotta, piktogram).

A kommunikációs eszközök funkcióinak felismerése és tudatos használatuk.

Játékos kommunikáció nem nyelvi eszközökkel.

Felismeri a kapcsolatot és a külön-bözőséget az információ és megjelenési formája között.

8.2. Az információtechnika eszközeiBeszéd.Írás.Hírközlés.

A technikai eszközök, tárgyak segítik a környezet megismerését és átalakítását.

A hír terjedésének megfigyelése és a jellemzők feltárása.

Képes információk kifejezésére beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel.

8.3. Az információtechnika történetéből.

Technikatörténeti érdekességek meg-ismerése.

Adatgyűjtés írott és elektronikus források felhasználásával.

Ismeri az információtechnika jelentős történeti egyéniségeit.

223


Az információtechnika tör-ténetének jelentős találmányai és feltalálói.A fejlesztés.

A szakképzettség szerepének tudatosítása.

Titkosírások készítése és megfejtése.

8.4. A műszaki kommunikáció.Vetületi ábrázolás.Vonalfajták- és vonalvastag-ságok.Méretezés.

Dokumentumok, előírások (szabványok) használatának és szerepének megértése.

Vetületi képek azonosítása.Reprodukálás vetületi képek alapján.

Képes vetületi kép készítésére egyszerű testekről.Rajzolvasás ismerete.

8.5. Az otthon szerszámai és használatuk.Fa-, fém- és műanyag megmunkálás eszközei.Szerelés szerszámai.

Egyszerű anyagok megmunkálása kéziszerszámokkal.Balesetmegelőzés.

Makettek, modellek, egyszerű tárgyak készítése (közlekedési tábla/kerékpártároló/tömegközlekedési megálló makettek, látványtervek).

Egyszerű tárgy önálló elkészítése előre megtanult megmunkálási algoritmusok használatával.

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN



9.1. Egészségünk fejlesztése.A környezet állapotának és hatásainak jellemzése.

Az emberi szervezetet károsító anyagok ismerete.

Környezeti szférák vizsgálata: levegő, víz, talaj állapotának elemzése.Települési tér bejárása, szebb környezetet bemutató modellek megfogalmazása, készítése (padok, hulladéktárolók, kerékpárutak).

Ismeri az egészséges lakókörnyezet feltételeit.Képesek környeze fejlesztésére.

9.2. Gazdálkodás életünk része.Termékelemzések.„Vásárlói kosár” vizsgálata.

A különböző termékek ren-deltetésének felismerése, a legkedvezőbbek kiválasztása.

Különböző termékek életút elemzése.Hulladékgyűjtési módok elemzése.Értékbecslés játékosan.Figyelemfelkeltő plakát tervezése.Szerepjáték a szelektív hulladékkezelés fontosságáról.

Ismeri egy család jövedelemforrásait és kiadásait.Ismeri a célszerű gazdálkodást

224

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.9.3. Karbantartás, állagmegóvás.

Ruházat karbantartása.Játékok, egyszerű eszközök javítása, működés ellenőrzése.

Technológiai terv lépéseinek elemzése.

Szerszámok, berendezések, kisgépek hasz-nálata.Egyszerű ruhajavítási módok gyakorlása.

Tud egyszerű háztartási eszközöket szakszerűen üzemeltetni.Ismeri a karbantartás főbb szabályait.

9.4. Házimunkák a kertben.Kerttervezés.Munkaszervezés.Termékek felhasználása és értékesítése.

Dísz- és haszonnövények gondozása. Ágyások, balkonládák beültetésének tervezése, ápolás szervezése.Tantermi zöld sarok növényeinek gondozása.

Képes szakszerűen és kitartóan gon-dozni a rábízott növényeket.

ÖSSZEFOGLALÓ



Összefoglaló.Települések funkcionális egységeinek megismerése.Települési életformák.

Az emberi szükségletekkel, igényekkel összefüggő tapasztalatok levonása, érdeklődés felkeltése.


Ismeri az időbeosztás szerepét.Képes önálló „időfénykép” (napirend, munkaterv) készítése.

225



TémakörA témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Az ember átalakítja környezetét 2 2. Épített tér és alakítása – lakások és lakóházak építése 4 3. Épített tér és alakítása – a lakás mint technikai rendszer 2 4. Épített tér és alakítása – lakberendezés 6RÉSZÖSSZEFOGLALÓ 1 5. Épített tér és alakítása – növények a lakásban 2 6. Mindennapjaink – konyhakultúra 6 7. Mindennapjaink – egészségünk fejlesztés 2RÉSZÖSSZEFOGLALÓ 1 8. Mindennapjaink – gazdálkodási teendőink 1 9. Kommunikáció és technika 510. Technikai rendszerek 211. Közlekedés új módon 2Összefoglaló 1

Jellemzők Évi óraszám: 37 óraHeti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható) Otthoni előkészület, dokumentumgyűjtés: 1 óra/hét

226


CélA tanulók

– jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek az épített térben;– legyenek képesek a mindennapi családi tevékenységekbe bekapcsolódni, tudjanak gazdálkodni és a családi munkamegosztás szerint

tevékenykedni;– ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni;– ismerjék és használják a kommunikáció és információátadás eszközeit és a technológiák lényegét;– tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben, iIsmerjék fel az ok-okozati összefüggéseket;– kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét;– készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére.


elemzése és osztályozása.– Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása.– Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos és önelemzése, szóbeli értékelése.

Feltételek– Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert / tankonyha)– Szerszámok, kisgépek.– Szemléltető eszközök.– Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat.– Iskolai könyvtár.


227


1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT



1.1. A fejlődés.A fejlődés irányai.A környezetalakítás elvei.A növekedés határai.

Személyes hatások, lehetőségek és szerepek felismerése a közvetlen környezet kialakításában.

Újságok, cikkek elemzése.Megfigyelés.

Ismeri a fejlődés és a fogyasztás alapfogalmait.

1.2. Növekvő és változó emberi szükségletek.

Alapvető, kiegészítő és luxusszükségletekReklámok és hatásaik.

A mesterséges környezettel kapcsolatos helyes viselkedés kialakítása.

Fogyasztáselemzés készítése.Reklámhordozók elemzése.Reklámplakát készítése egy termékről.

Tud tájékozódni a jelen és jövő környezeti problémáiban.

2. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – LAKÁSOK ÉS LAKÓHÁZAK ÉPÍTÉSE



2.1. Az építkezés anyagai.A lakások és lakóházak építési eljárásai és anyagai.

Az építőanyagok funkcióinak, jelentőségének és jellemzőinek felis-merése a környezetalakításban.

Elvi vázlatok készítése.Elemzés.Építőanyag-gyűjtemény készítése.

Ismeri a lakásépítés menetét, az építkezési hatóság elvárásait.

2.2. A tervezéstől a kivitelezésig.A tervdokumentációk.Helyszínrajzok értelmezése.

A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése.

Beépítési rajzok vázolása.Helyszínrajz vázolása tapasztalatok alapján.

Képes értelmezni a helyszínrajzokat.

2.3. A lakás tervrajzai.A lakóépületek tervrajzainak és kivitelezési folyamatának értel-mezése.

Dokumentumok (épület tervrajzok, szakkönyvek, ismertetők) használata az önálló tervezéshez.

Homlokzati rajzvázlat készítése.Tervrajzok rajzolvasása.

Képes értelmezni a házak és lakások alap- és homlokzati rajzait.

228

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.2.4. Szakipari munkák a lakásban.

Szerkezeti egységek és funkcióik.Szakipari munkák.Megmunkáló gépek és funkcióik.

Probléma felismerése (családi) lakókörnyezetben.Technológiai tervek készítése, elmondása, leírása.

Táblázatok kitöltése.Megfigyelés.Elemzés.Metszeti rajz készítése.Tapétaszükséglet számítása.Szakipari szakmák elemzése (előnyök, hátrányok felkutatása).

Tud tájékozódni az egyszerű gépek részfolyamataiban.Ismeri a balesetmentes munka követel-ményeit.

3. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – A LAKÁS MINT TECHNIKAI RENDSZER



3.1. A lakás pereme.A lakás peremei és a hatások.

A probléma felismerése és megfogalmazása szóban és vázlatrajzban.

Megfigyelés előre megadott szempontok szerint.Tanulmányi séta tüzéptelepen.Energiatakarékossági lehetőségek feltárása, saját lehetőségeink elemzése.

Ismeri a perem fontosabb anyagi tulaj-donságait.

3.2. Közérzet és komfort.A közérzet és tényezői.A tevékenységek és a közérzet összefüggései.

A rendeltetés, az anyag, a forma, a szerkezet az eljárás, és a gazdaságos-ság összefüggéseinek megismerése.Individuális életszervezési kialakítása.

Megfigyelések.Táblázatok kitöltése.Hőmérsékletek mérése.

Képes a kellemes közérzet jellemzőit megfogalmazni.

4. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – LAKBERENDEZÉS



4.1. A lakás beosztása.A jó és kényelmes lakás követelményei.

A lakás funkcionális és formai megfelelése, célszerűség és gazdasá-gos működtetés megállapítása.

Követelmények rangsorba állítása.Lakásbeosztások elemzése saját tapasztalatok alapján.Ötletgyűjtés lakberendezési folyóiratokból.

Ismeri a lakás tájolásának szerepét, hatásait.

4.2. A lakás berendezése. Funk- Alkotófolyamat tervezése, műveleti Lakásbeosztás tervezése. Tájékozott a lakás berendezésének

229


ciószemlélet a lakás berendezésében.A lakberendezés esztétikai és funkcionális szerepe.A lakás berendezéseinek csoportosításai.

sorrend összeállítása.Konstrukciós alapelveknek való megfelelés.

Berendezési tárgyak kiválasztása.Képgyűjtemények, tablók összeállítása prospektusok felhasználásával.

alapelveiben.Ismeri a berendezési tárgyak funkcióit.

4.3. Egy kis bútortörténet.Művészeti korszakok és a bútorok kapcsolatai.

Történeti érdekességek megismerése.Véleményformálás különböző korok bútorairól.Ízlésítélet kifejlesztése.

Elemzés előre megadott szempontok szerint (funkció, kényelem, esztétika).Lakószoba makett bebútorozása.

Ismeri a jellegzetes népi magyar bútorokat.

4.4. Textil a lakásban.Textíliák nyersanyagai.

Rendeltetések, formák összefüggéseinek megfelelő tevékenység végzése.

Lakástextíliák vizsgálata.Mosóporok tanulmányozása.Folttisztítószerek megismerése.

Ismer az alapvető mosó- és tisztítósze-reket.Tudja értelmezni a használati utasításukat.

4.5. Szoba berendezése.A lakás felépítése, bútorzata.

Alternatív lehetőségek közül a legjobb kiválasztása döntéssel.Személyes ráfordítás meghatározása önálló munkavégzés esetén.

Faliképek, terítők tervezése.Applikálással patch-work készítése.Textilfestés batikolási technikákkal.

Képes célszerű és takarékos anyagfel-használásraTudják tisztán tartani környezetüket.

4.6. Egy kis népművészet.Fonal- és textilmunkák.

Történeti érdekességek megismerése.A társadalmi–természeti–technikai környezet összefüggések feltárása.

Alapöltések gyakorlása.Hímzésminták önálló tervezése.Kutatómunka: a népművészet szerepe az öltözködésben.

Tud öltésfajtákat célszerűen használni,

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ



Részösszefoglaló.Épített tér célszerű kialakítása, átalakítása, berendezése különböző korokban.

Felelős befogadói és alkotói magatartás kialakítása.Célszerű gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idővel) tudatosítása.

Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint.Időbeosztás készítése.

Képes tervszerű tevékenység végzésére.Tud ismereteket rendszerezni, összefoglalni.

230


5. ÉPÍTETT TÉR ÉS ALAKÍTÁSA – NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN



5.1. Növények mesterséges környezetben.A lakás tájolása, megvilágítása, hőmérséklete.

Gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma-, anyag-, és eljárásismeret.

Kísérletek elvégzése.Szobanövények igényeinek (szakkönyvi piktogramok) tanulmányozása.

Ismeri a növények elhelyezésének szabályait.

5.2. 5.2. Növénytartó edényekNövénytartó edényekA növénytartó edények funkciói, esztétikai szerepük, fajtáik.

Egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok kezelése, mérés.

Virágtartók készítése, díszítése.Edények díszítése.

Tud célszerűen megválasztani növénytartó edényeket.

6. MINDENNAPJAINK – KONYHAKULTÚRA



6.1. Otthoni munka6.1. Otthoni munkahelyeink.helyeink.A lakás felépítése, a helyiségek funkciói.

Önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása.Egyéni sajátosságok (időbeosztás, tempó) figyelembevétele a munka-végzés során.

Beszélgetés a házimunkáról.Takarítószerek megismerése használati utasítások elemzése és kísérletek alapján.Tankönyvhasználat.

Képes a házimunkában való részvételre.

6.2. A konyha kialakulása, fejlődése.A konyha bútorzata, edényei.

Technikatörténeti és életmód-történeti érdekességek megismerése.

Gyűjtőmunka régi konyhai felszerelésekből, használatuk elemzése.

Képes megfigyeléssel szerzett ismeretek összegyűjtésére.

6.3. A konyha mint munkahely.Konyhánk elhelyezése, bútorzata.

Rend és időbeosztás.Az érdeklődés és munkamód összehangolása az időbeosztásban.

Modern konyhák tervezése a követelmények figyelembevételével.

Képes környezete tisztántartására.

6.4. Egyszerű ételek készítése. Terítés – tálalás – kínálat.Egészséges táplálkozás.A terítés írott és íratlan szabályai.

Technikai, háztartási mindentudók használata.Az alkotás örömének átélése a tevékenységben.

Egyszerű ételek készítése csoportokban.Tankönyvi feladatok megbeszélése.Asztalok terítése önálló elképzelések alapján.

Ismer egyszerű ételkészítési el-járásokatTud egy étkezéshez szakszerűen, esztétikusan megteríteni.

231


Ízlés fejlesztése.6.5. Konyha- és ételhigiénia.

Konyha higiéniai követelményei.Ételhigiéniai elvárások.A tárolás szabályai.

Az emberi szükségleteket maradéktalanul kielégítő élelmiszerek tulajdonságainak meg-ismerése.

Konyha kialakítási tervek készítése.Egy bevásárlás termékeinek figyelemmel kísérése.

Ismeri a konyha- és ételhigiéniai szabályokat.

6.6. Élelmiszereink és egészségünk.Élelmiszerek kedvező és kedvezőtlen változásai.

A probléma felismerése családi környezetben.A szervezetet károsító anyagok hatásmechanizmusának és következ-ményeinek tudatosítása.

Újságcikkek gyűjtése.Megfigyelések, kísérletek (tartósság).Csomagolási tájékoztatók elemzése (sza-vatosság, összetétel, tárolás).

Képes az élelmiszer minőségének (fogyaszthatóságának) megállapí-tására.

7. MINDENNAPJAINK – EGÉSZSÉGÜNK FEJLESZTÉSE



7.1. A megjelenés élőfeltételei.Öltözködési módok, praktikus ruházat.

Öltözködési terv készítése, az elképzelés bemutatása szóban és modellel, indoklással.Alkotó-, kritikai, megfigyelő- és kommunikációs képességek formálása.

Egyszerűbb ruha-karbantartási munkák vég-zése.Modelltervezés, kivitelezés (öltöztető bábu).Az öltözködés társadalmi szerepének elemzése (üzletek, irodák, bankok, iskola stb. területén).

Képes a testápolásra, az időjárásnak megfelelő öltözködésre

7.2. Egészségünk megőrzése.Szakterületek: ruhakészítő, cipész, fodrász, kozmetikus stb.Az egészséges életmód jellemzői, a rekreáció.Balesetek megelőzésének főbb szabályai.

Célszerűség és gazdaságosság összefüggéseinek elemzése.A szakképzettség szerepének felismerése.Tevékenységek és pályák megismerése.

Beszélgetés az egészséggel összefüggő szakterületekről.Filmek megtekintése.Önálló plakátok tervezése.Szakműhely látogatása.

Ismeri a legfontosabb egészséggel kapcsolatos problémákat és szakterületeket.

232

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.RÉSZÖSSZEFOGLALÓ



Részösszefoglaló.Épített tér díszítése.Mindennapjaink: étkezés, egészségmegőrzés, ruházkodás, gazdálkodás.

Célszerű és tudatos gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idővel).

Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint.Foglalkozásokról áttekintő tabló összeállítása.

Képes tervszerű tevékenység végzésére.Képes ismeretei rendszerezésére, összefoglalására.

8. MINDENNAPJAINK – GAZDÁLKODÁSI TEENDŐINK



8.1. Szolgáltatások igénybevétele.Családi szolgáltatások.A gazdálkodás alapjai.A döntés.

A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése.

Adatgyűjtés saját életünkről.Számlák elemzése.Bevétel, kiadás, mérleg készítése.Takarékossági lehetőségek elemzése.

Be tud kapcsolódni a családi mun-kamegosztásba.

9. Kommunikáció és technika



9.1. Az információ-átadás története. A hír.Az információ-átadás technikai eszközei.

A természet, a társadalom és a technika kapcsolatrendszerének, összefüggéseinek felismerése az információátadás körében.

Kutatás szakkönyvekben, képes könyvekben, interneten (szemafor, jelzőtorony, távíró, rádió, tv, telefon stb.).

Ismeri az információátadás történetét, neves személyiségek munkáját.

9.2. A számítógép fejlesztésének története.Számolástól a számítógépig.Számítógépgenerációk.

A technikai eszközök, tárgyak funkcióinak felismerése, a környezet átalakításban betöltött szerepük értékelése.

A számítógép – mint fontos technikai talál-mány – szerepének elemzése.Magyar vonatkozások gyűjtése.

Ismeri a számítógép fejlesztés indítékait.

233

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.9.3. Kommunikáció a számítógéppel.

A gépet működtető operációs rendszer kezelői szintű ismerete.

A számítógép emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak elemzése.A szakképzettség szerepének tudatosítása.

Számítógép és perifériáinak kezelése.Gyűjtőmunka a számítógép alkalmazási területeiről (közlekedés, bankok, robotok, technológiák).

Tud alapfokon használni egy szoftvert.Ismeri a számítógépterem rendjére vonatkozó szabályokat.

9.4. Logikai áramköri modellek.Logikai műveletek, igazságtáblák.

Probléma lényegének megfogalmazása szóban vázlatrajzban, logikai táblában.

Információ-átvitelt lehetővé tevő elektromos áramkörök megismerése. Egyszerű áramkörök összeállítása.Logikai táblák kitöltése.

Ismeri az alapvető logikai kapcsolásokat.

9.5. Műszaki kommunikáció.Jelképes ábrázolások.Rajzok értelmezése.

Az elképzelés rögzítése a szabványok által megadott keretek között.

Egyszerű rajzok készítése.Rajzolvasási gyakorlat.

Tud egyszerű vetületi, axonometrikus és jelképi rajzokat készíteni.

10. TECHNIKAI RENDSZEREK



10.1. Környezetünk rendszerei.Gépek.Anyagtechnológiák.Technikai rendszerek, funkciói, környezetük.

Rendszerek, tárgyak, anyagok, szerkezetek jellemzése, leírása.

Elemzés, csoportosítás.Táblázatok készítése.Egyszerű és összetett gépek elemzése (lejtő, emelő, csiga, daru, fúrógép, fűnyíró, kávédaráló, gépjármű).

Ismeri a közvetlen környezet technikai rendszereit, képes elemez-ni ezeket.

10.2. Anyagvizsgálat és biztonság.Anyagok tulajdonságainak vizsgálati módszerei.

Jellemző tulajdonságok kiemelése.Mérési, vizsgálati tapasztalatokra épülő ismeretek összegzése.

Egyszerű anyagvizsgálatok elvégzése.Rendszerező táblázatok összeállítása.

Ismer összefüggéseket az anyagok szerkezete és tulajdonságai között.

11. KÖZLEKEDÉS ÚJ MÓDON



11.1. Utazás gépjárművel. Célszerű gazdálkodás anyaggal, Közlekedési csomópontok megfigyelése. Tudja, milyen környezeti és for-

234


A közlekedés és parkolás szabályai.

energiával, munkával, ráfordítással.Közlekedésre fordított idő elemzése („utazási fénykép”).

Közlekedési szabályok áttekintése.Egyszerű feladatlapok kitöltése, helyes válaszok elemzése.

galmi problémákat okoznak a gépjárművek.

11.2. A kerékpár reneszánsza.Közlekedés kerékpárral.A kerékpár karbantartása, beállítása.

Térbeli tájékozódás fejlesztése („térlátás, szemkontaktus”).Defenzív-kreatív kerékpárhasználat.

Megfigyelés.Karbantartó szerelés.Kerékpárosok vezetési stílusának, magatar-tásának elemzése.

Ismeri a kerékpárt, a fontosabb karbantartást és beállítást.

ÖSSZEFOGLALÓ



Összefoglaló.Lakás, lakóhely, település.Települési életformák.

A mesterséges környezetről szerzett tapasztalatok folyamatos bővítése és kritikus alkalmazása.


Képes ismereteit összefoglalni,kreatív módon gondolkodni.

235



Témakör A témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. Anyagi javak előállítása 3 2. Korszerű rendszerek – energia előállítása és felhasználása 4 3. Korszerű rendszerek – informatikai rendszerek 3 4. Korszerű rendszerek – anyagok előállítása és felhasználása 4RÉSZÖSSZEFOGLALÓ 1 5. Korszerű rendszerek – a gép 4 6. Lakókörnyezetünk rendszerei – növények lakókörnyezetünkben (6 óra) 3 7. Lakókörnyezetünk rendszerei – lakóházak, lakások fűtési és

szellőztetési rendszerei2

8. Lakókörnyezetünk rendszerei – konyhatechnikai rendszerek és működtetésük

4

9. Élet a településen – egészségünk fejlesztése 210. Élet a településen – közlekedés 311. Élet a településen – a munkahely 3ÖSSZEFOGLALÓ 1

236


Jellemzők Évi óraszám: 37 óraHeti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható) Otthoni előkészület, dokumentumgyűjtés: 1 óra/hét

CélA tanulók

– jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a tágabb épített térben;– ismerjék fel a fogyasztás és a termelés összhangjának fontosságát;– ismerjék lakókörnyezetük termelő üzemeinek sajátosságait;– legyenek fogékonyak a technikai újdonságok iránt;– ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni;– becsüljék a fizikai munkát, ismerjék a legfontosabb technológiák lényegét;– tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben, ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket;– kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét;– készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére;– készüljenek a pályaválasztásra;– tudjanak tapasztalati megismerésen alapuló munkavégzést végezni.


elemzése és osztályozása.– Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása.– Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos- és önelemzése, szóbeli értékelése.

Feltételek– Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert/tankonyha).

237


– Szerszámok, kisgépek.– Szemléltető eszközök.– Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat.– Iskolai könyvtár.


1. ANYAGI JAVAK ELŐÁLLÍTÁSA



1.1. Fogyasztás és termelésFogyasztás, termék, termelés alapjai.

Az emberi szükségletek és igények meghatározó szerepének erősítése a társadalmi, a gazdasági és a tech-nikai fejlődésben.

Megfigyelés és csoportosítás megadott szem-pontok szerint.Statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása a ter-melés és fogyasztás területéről.

Ismer fontosabb termékeket.

1.2. Termelési centrumok környezetünkben.A termelés alapfogalmai.

A technológiák, a munkaműveletek és a mesterséges környezet változásai kapcsolatának felismerése, vizsgálata.

Folyamatábrák készítése.Termékút elemzés.Néhány ipari termelési technológia megismerése (nyomda, kenyérgyár, tejüzem stb.).

Ismeri a termelés folyamatát.

1.3. Hulladékok környezetünkben.Termelési és fogyasztási hulladékok keletkezése és kezelése.

A környezetalakítás, az állapotváltoztatás felelősségének kialakítása.

Megfigyelés és csoportosítás megadott szem-pontok szerint.Hulladékhasznosító technológiák megismerése.Egyszerű munkadarabok készítése hulladék anyagokból (textil, műanyag flakon, papír).

Ismeri a hulladékok főbb típusait és szakszerű kezelésüket.

2. KORSZERŰ RENDSZEREK – ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA



2.1. Az energia felhasználása Az emberiség történetében alapvető Irodalomkutatás (technikatörténeti szakiroda- Ismeri a különböző energiaformák

238


különböző korokban.Természeti energiaváltozások hasznosítása.

technikai alkotások és azok környezeti kapcsolatainak megértése.

lom).A szél energiáját hasznosító modellek bemutatása, új modellek készítése.

felhasználását

2.2. Ásványi energiahordozók.Természeti energiaforrások csoportosítása.Ásványi energiahordozók keletkezése és felhasználása.

Az alkotó, elemző és értékelő munkához dokumentumok alkalmazása.

Szénfajták gyűjtése.Képsorok elemzése.Statisztikai adatok gyűjtése.Égési folyamat vizsgálata (gyufaszál, gyertya stb.).

Ismeri az ásványi energiahordozók jellemző tulajdonságait.Ismeri az erőművi folyamatok lényegét.

2.3. Megújuló energiaforrások.A megújulás értelmezése.Alternatív energiaforrások.

A természeti és technikai környezet tanulmányozása alapján a probléma meghatározása.

Fogyasztási adatok felmérése.Hazánk adottságainak elemzése.Egyszerű modellek készítése a vízenergia és a napenergia hasznosítására.

Ismeri az alternatív energiaforráso-kat.

2.4. Az energiaátalakítás környezeti problémái.Energiafelhasználás átalakítási láncolata.

A problémahelyzet megfogalmazása és szemléltetése.

Irodalomkutatás.Táblázatok, grafikonok, képek elemzése.Fogyasztási adatok felmérése, energiataka-rékossági javaslatok megfogalmazása.Modellek készítése.

.Ismeri a környezettudatos magatartás fogalmát.

3. KORSZERŰ RENDSZEREK – INFORMATIKAI RENDSZEREK



3.1. Az információátadás folyamata.Az információ (mint alapkategória).Az emberi figyelem korlátai.

A problémahelyzet feltárása, technikai újítások szükségessége.

Megfigyelés előre megadott szempontok szerintElemzések: számítógépek szerepe a technológiai folyamatokban (festő robotok, raktárkezelés).

Ismeri az információátadás folyamatát.

3,2, A számítógép mint információ-továbbító és átalakító rendszer.A számítógép funkciói.Számítógéppel segített irányítások.

Folyamatirányítási technológiák tervezése.A terv-gondolat közérthető megjelenítése.

Irodalomkutatás.Elemzések.Tanulmányi séta, filmek megtekintése (be-léptető-, mérlegelő-, bolti eladói

Ismer számítógéppel segített folyama-tokat.

239


rendszerek).3.3. Műszaki kommunikáció.

Axonometrikus, vetületi és metszeti ábrázolás.

Rajzolvasás.Térbeli gondolkodás és a szóbeli-írásbeli kifejezés összhangjának biztosítása.

Egyszerű műszaki rajzok készítése, rajzolvasás.Számítógéppel készített rajzok elemzése (rétegek szerepe).

Tud egyszerűbb rajzokat elemezni, ismeri a legfontosabb jelöléseket.

4. KORSZERŰ RENDSZEREK – ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA



4.1. Az anyagok csoportosítása.Anyagok csoportosítása.Jellegzetes technológiák.

A felhasználási tervhez illeszkedő anyaghasználat és szerkezetválasztás értékelése.

Elemzés.Megfigyelés előre meghatározott szempon-tok szerint.Öntés, hengerlés, kovácsolás, sajtolás technológiájának megismerése.

Ismeri környezete jellegzetes anyagait.

4.2. A fémes anyagok és meg-munkálásuk.

Fémek jellemzői.Fémek megmunkálása.

Az anyag szerkezeti átalakításának és funkcionális, gazdaságossági megfelelésének értékelése.

Egyszerű anyagalakítások végzése.Szerszámok szakszerű használata.Fémhuzalok, -lemezek megmunkálása, egy-szerű használati tárgyak készítése rajzok alapján.

Ismeri a fémek legfontosabb megmunkálási eljárásait.

4.3. Műanyagok és alkalmazásuk.Műanyagok tulajdonságai, fontosabb csoportosítási szempontok.

Rendeltetésnek, formának, technológiának megfelelő anyag választása.

Táblázat elemzése.Egyszerűbb munkadarabok készítése hőre lá-gyuló műanyagból.

Ismeri a műanyagok legfontosabb tulajdonságait és az újrahasznosítási módokat.

4.4. Egyszerű használati tárgyak tervezése és kivitelezése.Oldható és nem oldható kötések.Dísztárgyak tervezése és kivitelezése.

A tervezés, kivitelezés algoritmusának következetes betartása.A munkatevékenységhez szükséges ismeretek és szabályok betartása.

Művelettervek és eszközszükségletek tervezése.Dísztárgyak készítése fa, fém, műanyag együttes felhasználásával.

Képes tárgyak tervezésére és kivitelezé-sére.

240


RÉSZÖSSZEFOGLALÓ



Részösszefoglaló. Szervezett munkavégzés, ügyes eszközhasználat kifejlesztése.Tervezett időbeosztás követéseRendszerezés, elemzés.

Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint, rajzolvasás.Rajzok készítése makettekről.Munkadarabok, alkatrészek jellegzetes mé-reteinek mérése tolómérővel.

Képes összefüggések felismerésére.

5. KORSZERŰ RENDSZEREK – A GÉP



5.1. Géprendszerek és szerkezetük.Gépegység szerkezete.A szerkezeti részek feladatai.

A technikai környezet és rendszereinek feltárása megfigyelés alapján.

Gépek elemzése, egyszerűbb modellek összeállítása fémépítő segítségével.

Ismeri a gépek funkcióit és szerkezetét.

5.2. Gépelemek és ábrázolásuk.Gépelemek funkciói, jellemzőik és ábrázolásuk.

Technikai problémák (terhelés, kiviteli korlátok, kapcsolódások) megfogalmazása szóban, rajzban.

Gépek és gépelemek elemzése.Csavarok és csavaranyák vizsgálata.Rajzolvasás.Egyszerű alkatrészek szerelése csavarozással.

Ismeri a rajzok és a valóságos alkatrészek közötti kapcsolatot.

5.3. Egyszerű mechanizmusok modellezése.Mozgásátalakító szerkezetek.

A rendeltetés, a forma, a technológia összekapcsolása a tervezés, a szervezés és a kivitelezés folyamatában.

Elemzések rajzok segítségévelMechanizmus modellek készítése (forgattyús, bütykös, fogasléces).

Ismeri a mozgásátalakítók feladatait.

5.4. Belsőégésű motorok.Belsőégésű motorok működési elve.

A belsőégésű motor működése során fellépő szerkezeti problémák meghatározása.

Elemzés modell és szemléltetőeszközök segítségével.Motor vagy motormodell szerelése.

Ismeri az Otto- és a dízelmotor működési elvét és főbb egységeit.

241


6. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – NÖVÉNYEK LAKÓKÖRNYEZETÜNKBEN



6.1. Szobai dísznövényeinkről.Növények életfeltételei, igényei.

A választott növények, anyagok és technológiák jellemzése.Csoportmunka.

Iskolai zöld sarokban, tanteremben lévő növények gondozása (portalanítás, öntözés, átültetés).

Tudja a szobanövényeket gondozni..

6.2. A hagyományos díszkert jellegzetes növényei, ápolási munkái.A kert növényei.Fák, bokrok, cserjék, virágok.A díszkert növényápolási munkái.

A kooperációs készség és a konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása páros munkaszervezés esetén.

Kerttervek készítése.Ágyások tervezése.Talajelőkészítés, ültetés, gyomlálás, tápanyag utánpótlás.

Ismeri a legszebb és leggyakoribb kerti növényeket.Képes a munka megtervezésére,.

6.3. Kerti bútorok és térelválasztók.Kerti bútorok és térelválasztók funkciói, kiviteleik.

Felelősség és szabálytudat fejlesztése.Szervezett munka, a kéziszerszámok és eszközök szakszerű kezelése.

Térelválasztó makett tervezése és kivitelezése.Fali virágtartók készítése csoportmunkában.

Képes kreatív módon tervet készíteni és azt kivitelezni.

7. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – LAKÓHÁZAK, LAKÁSOK FŰTÉSI ÉS SZELLŐZTETÉSI RENDSZEREI



1.1. A kellemes közérzet biztosítása.A kellemes közérzet tényezői.

A mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalat-szerzés a mesterséges környezetről.

Mérések a lakásban.Megfigyelések előre megadott szempontok szerint.

Ismeri a kellemes közérzet feltételeit.

7.2. Fűtés és szellőzés.Fűtőberendezések funkciói és működésük.

Fontos emberi igények és a technikai lehetőségek közötti különbség meg-ismerése.A technológia és a gazdaságosság összefüggéseinek tapasztalati meg-fogalmazása.

Hőtermelők (kemence, kályha, kandalló, kazán) és hőleadók (radiátor, konvektor, hősugárzó, légbefúvó) elemzése rajzok, képek alapján.

Tudja a fűtőberendezéseket értékelni takarékosság (energia, idő), biztonság, esztétikai kivitel szempontjából.

242


8. LAKÓKÖRNYEZETÜNK RENDSZEREI – KONYHATECHNIKAI RENDSZEREK ÉS MŰKÖDTETÉSÜK



8.1. Korszerű konyha. A konyha elrendezése, bútorai.A régi konyha.Konyhahigiénia.Ételkészítő eljárások.

A munkavégzéshez szükséges kézügyes ség, eszközhasználati jártasság kialakítása.

Konyhatechnikai eszközök csoportosítása, szak-szerű használata.Balesetelhárítási szabályok felidézése.Egyszerű ételek elkészítése.

Képes a konyhát célszerű eszközökkel, gépekkel felszerelni, egyszerű ételeket készíteni.

8.2. A hűtőgép és helyes használata.Takarékosság a konyhában.Élelmiszerek helyes tárolása a hűtő-szekrényben.Háztartási gépek használata, energiatakarékos munkavégzés.

Az emberi szükségletek és igények kielégítésére szolgáló technikai beren-dezések megismerése.

A hűtés típusainak megismerése, tankönyvi fel-adatok megbeszélése.Különböző számlák (villamos energia-, víz-, fűtésszámlák) tanulmányozása.Hűtőgéptípusok keresése adott feladatokra (csoportmunka internethasználattal).

Tud többféle megoldást egy problémára..

8.3. Egyszerű konyhatechnikai eszközök készítése.Különböző anyagok megmunkálási módja.Műveletterv készítése.

Műveletterv készítése.A megoldáshoz szükséges készségek számbavétele.

Tervezés, rajzolás.Fa- és textilanyagok megmunkálása.Tervezett munkadarabok elkészítése a mű-veletterv segítségével.

Képes átgondolt munkavégzésre, a szerszámok balesetmentes használatára

8.4. Mélyhűtött félkész ételek a konyhában.Saláták készítése.

A munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása.

Különböző saláták készítése mélyhűtött zöld-ségekből.

Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – EGÉSZSÉGÜNK FEJLESZTÉSE



9.1. Kellemes megjelenés, ízléses Az egyéni tapasztalatok és a külső Ismereteink felidézése a táplálkozásról, a tisz- Képes következetesen az ápolásra, a

243


öltözet.Testápolás.Öltözködési szabályok.

információk összekapcsolása. tálkodásról, öltözködésről.Tisztálkodószerek tanulmányozása.

tiszta, ápolt külsőre.

9.2. Ruházatunk, ruházati üzletek és szolgáltatások.Textilanyagok nyersanyagai, tulajdonságai.

A ruházat szakszerű, gondos kezelése, szépségének örömteli átérzése.

Ruhatárunk elemzése.Ruházati üzletek megismerése.„Házi” divatbemutató rendezése, közös elemzés.

Képes ruházatát tisztán tartani, megvál-toztatni az alkalomnak megfelelően.

10. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – KÖZLEKEDÉS



10.1. A gépjárművek típusai, jellemzőik.Az autó technikatörténete.

A rendeltetés, a gazdaságosság összefüggéseinek tapasztalati és fogalmi elsajátítása.

Filmvetítés az autó történetéről.Egy-egy autó- vagy motorkerékpár típusról történeti tabló készítése kutatás alapján.

Ismeri a gépjárművek műszaki jellemzőit.

10.2. A személygépkocsi üzeme.A személygépkocsik üzemanyagai.A járművek jellemző adatai.

Kommunikációs készség kifejlesztése a tapasztalatok és gondolatok kifejezésére.

Katalógusok elemzése.Látogatás egy benzinkútnál: környezeti hatások vizsgálata.Kismotor műszaki tesztlap megismerése, közös kitöltése.

Tudja jellemezni a gépjármű üzemanyagokat.

10.3. A kulturált közlekedés.A KRESZ.A kulturált közlekedés szabályai.

Tudatos döntés, az emocionalitás jelentőségének felismerése a közlekedésben (defenzív közlekedés).

Megfigyelések.Statisztikák elemzése.Közlekedési tesztlapok egyéni kitöltése.

Képes kultúrált közlekedésre.

11. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – A MUNKAHELY



11.1. Munka és munkahelyek.Közvetlen és közvetett munkaA munkavégzés története és

Konkrét pályaterületek és jellemzőinek feltárása.

Megfigyelések: munkalehetőségek térségünk-ben, régiónkban.Képek elemzése, szerepjátékhoz adatgyűjtés.

Ismeri a kellemes munkahely követel-ményeit.

244


csoportjai. Munkahelyi szerepjáték: különböző korok munkahelyei.

11.2. Foglalkozások és jellemzőik.Foglalkozások és jellemzőik.

A foglalkozások értékelése, egyéni elvárások és a különbségek feltárása.

Megfigyelések előre megadott szempontok alapján.Foglalkozások pozitívumainak és negatívu-mainak elemzése.

Ismeri a foglalkozások fontosabb jellemzőit.

11.3. Pályaválasztás.A magyar iskolarendszer jellemzői.Pályaválasztás menete.

Konkrét pályaterületek elemzése konstruktivitási készség szem-pontjából.

Tájékozódás előre megadott szempontok figyelembevételével.Lehetőségek és elvárások elemzése, (iskolák, munkahelyek).

Ismeri a különböző szakterületek követelményeit.

ÖSSZEFOGLALÓ



Összefoglaló.Az anyagi javak előállítása és felhasználása.

A megismert mesterséges környezet rendszerezése.

Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint.Feladatlapok kitöltése és közös értéklelése.

Képes ismereteit rendszerezni, összefoglalni, az összefüggéseket felis-merni.

245



Témakör Témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. Az ember átalakítja környezetét – környezetbarát építkezés 2 2. Az ember átalakítja környezetét – közművek 4 3. Az ember átalakítja környezetét – energiaellátás 4 4. Az ember átalakítja környezetét – műszaki kommunikáció 2 5. Az ember átalakítja környezetét – irányítási folyamatok 3RÉSZÖSSZEFOGLALÓ 1 6. Korszerű rendszerek – a gépjármű 4 7. Korszerű rendszerek – információtechnika 3 8. Korszerű rendszerek – a modern konyha 3 9. Élet a településeken – környezetszennyezés és egészségünk 210. Élet a településeken – munkahelyek környezetünkben 211. Élet a településeken – közlekedés járművel 1–312. A megjelenés higiéniája 1–413. Kertkedvelőknek – kertészkedőknek 1–3ÖSSZEFOGLALÓ 1

Megjegyzés: Az 1–4 óra intervallum azt jelenti, hogy bármely tananyagrész feldolgozható, az adottságok függvényében.

JellemzőkÉvi óraszám: 37 óraHeti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható)

246


Otthoni előkészület, dokumentumgyűjtés: 1 óra/hét

CélA tanulók

– jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a tágabb épített térben;– tájékozottak legyenek a különböző technikai rendszerek irányításában;– legyenek fogékonyak a technikai újdonságok iránt;– ismerjék a korszerű rendszerek (gépjármű, informatika, konyha) főbb jellemzőit;– ismerjék az egészséges életmód főbb jellemzőit és törekedjenek ezek szerint élni;– becsüljék a fizikai munkát, ismerjék a legfontosabb technológiák lényegét;– képesek legyenek egyszerű technikai problémák modellezésére, egyszerű tárgyak tervezésére, kivitelezésére;– tájékozottak legyenek a technikai környezetben és azok rendszereiben. Ismerjék fel az ok-okozati összefüggéseket;– kulturáltan és szakszerűen közlekedjenek, óvják maguk és embertársaik egészségét;– készüljenek fel a technika világának mind mélyebb megismerésére;– készüljenek a pályaválasztásra.


elemzése és osztályozása.– Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása.– Mérések, vizsgálatok, kísérletek menetének és eredményeinek csoportos- és önelemzése, szóbeli értékelése.

Feltételek– Technika szaktanterem (mezőgazdasági gyakorlókert/tankonyha).– Szerszámok, kisgépek.– Szemléltető eszközök.– Oktatástechnikai eszközök, internetes kapcsolat.– Iskolai könyvtár.


247


1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – KÖRNYEZETBARÁT ÉPÍTKEZÉS



1.1. Hagyományos és modern irányzatok az építészetben.

Építőanyagok fejlődése, új technológiák.

Az emberi szükséglet és a társadalmi-gazdasági-technikai fejlődés kapcsolatának felismerése.Az alkotás örömének, szépségének átérzése.

Technikatörténeti tabló készítése különböző építményekről.Az üveg jellemzőinek megismerése.Üvegkép tervezése.

Ismeri az alapvető építőanyagokat.Tudja, hogy a tervezés felelősségteljes munka.

1.2. Épületek és építmények környezeti kapcsolatai.

Építményekkel kapcsolatos követelmények.Építményeket érő hatások elemzése.

A környezetalakítás, az állapotváltoztatás hatásainak, törvényszerűségeinek és felelős-ségének tudatosítása.

Technikatörténeti tabló készítése.Üvegfestési technikák elsajátítása, egyszerű díszítések készítése.

Alakuljon ki az igény a művi és természeti környezet harmonikus kapcsolatának alakítására.

2. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – KÖZMŰVEK



2.1. A víz útja.A víz körforgása.A víz hasznosítása.

A vízellátással kapcsolatos problémák és az alkalmazott műszaki megoldások megértése.A problémák megoldásához szükséges beállítódások kifejlesztése.

Megfigyelések.Adatok gyűjtése a vízfelhasználás terüle-teiről.Egyszerű vízvizsgálatok lefolytatása külön-böző vízmintákból.

Ismeri a víz szerepét.Tudja, hogy a vízkészletekkel gazdál-kodni kell.

2.2. Korszerű vízellátás, csatornázás.A víz előállításának és felhasználásának útja.

A technikai rendszerek, műtárgyak gondos és szakszerű használatának kifejlesztése.Környezetünk harmóniájának és minőségének kímélése.

Adatgyűjtés.Elemzések.Fotók készítése településünk vízellátásáról, csatornázásáról.Közkutak fotógyűjteményének összeállítása.

Ismerjék a vizek tulajdonságait.

2.3. Vízellátó rendszer. Vízellátással kapcsolatos Régi katalógusok tanulmányozása. Ismeri a hagyományos és a korszerű

248


A közművek feladatai és rendszere.Jellegzetes csőszerelvények.

berendezések és szerelvények elemzése bemutatótermi ismertetők, katalógusok használata során.Tapasztalatok és az információk összevetése.

Látogatás egy szennyvíztisztító telepen.Szerelvények megismerő karbantartása: ki-folyó szelep, zuhanyrózsa, csapok.

vízellátó berendezéseket.

2.4. A háztartási hulladék kezelése korszerű módon.A háztartási hulladék jellemzői és kezelésük.

Annak felismerése, hogy az alkalmazott technológiák szoros kap-csolatban vannak környezetünk állapotával.Célszerű és tudatos magatartás kifej-lesztése a hulladék szelektív gyűj-tésében és kezelésében.

Adatok gyűjtése.Elemzés előre megadott szempontok alap-ján.Egyszerű használati tárgyak készítése újra hasznosítható hulladékokból (műanyag, papír, fém).Különleges ötletek gyűjtése az otthoni újra felhasználásra.

Legyen igényük arra, hogy a hulla-dékot környezetbarát módon kezeljék.

3. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – ENERGIAELLÁTÁS



3.1. Elsődleges és átalakított energiák.Energialáncok elemzése.Energiaátalakítás, energiaszállítás módjai.

Energiaszükséglet és lehetőség közötti különbségek feltárása.Technikai problémák meghatározása megfigyelés alapján.

Táblázatok, statisztikai adatok gyűjtése, elemzése.Különböző izzólámpák működés közbeni összehasonlítása.

Ismer energiaátadási módokat, ismeri az energiatakarékosság lehetőségeit.

3.2. Villamosenergia előállítása és hasznosítása.Villamosenergia előállításának módjai.Hazánk villamosenergia-termelése.

A villamosenergia-termelés technológiai folyamatának ábrá-zolása vázlatban.Erőművek térbeli eloszlásának elemzése.

Magyarország erőműveinek feltérképezése.Erőművek bemutatkozó honlapjainak megkeresése és kijegyzetelése előre felvett szempontok szerint.

Ismeri a villamos energia előállításának legfontosabb lépéseit.

3.3. A világítás fejlődéseTechnikatörténeti ismeretek a világítás fejlődéséről.

A korokra jellemző problémahelyzet felismerése.Egy mai lakás világítási rendszerével összefüggő

Gyertyaöntés, méhviaszlap gyertya és mécses készítése.Lakás elektromos hálózatának modellezése: tervezés, kivitelezés.

Ismeri a világítás régi és mai eszközeit.Áramköri jelek ismerete.

249


elvárások (problémahelyzet) megfogalmazása.

3.4. Környezetbarát energiarendszerek.Korszerű energiatermelési módok.

Napenergia közvetlen és közvetett hasznosítására vonatkozó egyéni gondolatok, elképzelések műszaki ábrában és működő modellben való megjelenítése.

Napelemek, napkollektorok felkutatása, működtetésük elemzése.Egyszerű napelemmel működő modell építése.

Ismer néhány korszerű energia előál-lítási módot.Ismeri az elektromos szerelés szabályait.

4. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – MŰSZAKI KOMMUNIKÁCIÓ



4.1-4.2.Műszaki kommunikáció.Összeállítási és részletrajzok, metszeti ábrázolások értelmezése.

Szerkezetterv készítése a műszaki rajz szabályai szerint.A szükséges készségek számbavétele.

Metszetábrázolás gyakorlása.Kerékpáralkatrészek metszeti rajzvázlatának elkészítése.Egyszerű szerkezeti részek ábrázolása.

Ismeri a metszet fogalmát, jelentőségét.Tud műszaki rajzokat olvasni.

5. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – IRÁNYÍTÁSI FOLYAMATOK



5.1. Irányítási problémák és feladatok.A gépek irányítása.Az irányítás felosztása.

Irányítási problémahelyzet felismerése és megfogalmazása (köz-lekedési lámpa, mosógép).

Elemzés.Vezérelt áramkörök összeállítása az elektro-technikai szerelődoboz elemeiből.

Ismeri és alkalmazza az irányítás fogalmi rendszerét.

5.2. Szabályozás és vezérlés.Az irányítás modellezése.

Forgalomirányító modell elvi tervezése.Modellek megismerése, működésük közérthető magyarázata.

Közlekedési lámpamodell, futófény modell készítése programhenger segítségével.

Ismeri a visszacsatolás szerepét.

5.3. A számítógépek a technikai folyamatok irányításában.Önműködő rendszerek.Számítógépes irányítás modellezése.

Építőelemek tudatos használata modellek összeépítésére tervek alapján.Javasolt algoritmusok betartása, szabályok felismerése.

Számítógépek és elektronikus modellek mű-ködtetése.Elektronikus kártyás beléptető és alkony-kapcsoló összeállítása.

Képes a számítógépen önállóan mű-veleteket végezni.

250


RÉSZÖSSZEFOGLALÓ



Részösszefoglaló.Rendszerszemléletű elemzés.

A tudatos konstruálás kifejlesztése: tervezés, időbeosztás követése.

Beszélgetés előre kiadott szempontok sze-rint, rajzolvasás.Rajzok készítése makettekről.Modellezés.Ismeretek rendszerezése rejtvény segítségé-vel.

Képes technikai alkotások rendszer-szemléletű elezésére

6. KORSZERŰ RENDSZEREK – A GÉPJÁRMŰ



6.1. A gépjármű üzeme.A közlekedési nagyrendszer elemei.

A mesterséges környezet rendszerezése, elemzése.A gépjármű társadalmi-gazdasági-technikai fejlődésben játszott szerepének tudatosítása.

Megfigyelés előre megadott szempontok alapján.A közlekedésfejlesztés irányvonalainak megismerése.

Tájékozott a közlekedés helyéről a nemzetgazdaságban.

6.2. A gépjármű és a környezet.Gépjárművek környezeti hatásai.

Annak tudatosítása, hogy a munkaműveletek, technológiák fele-lős, tudatos alkalmazása elengedhetetlen a környezet kímélésében.

Látogatás egy márkaszervizbe.Közúti közlekedési terepasztal készítése csoportmunka keretében.

Ismeri a gépjárművek környezeti hatásait és azok mérséklési lehetőségeit.

6.3. Korszerű berendezések a gépjár-művekben.A gépjármű berendezések funkciói.

Kommunikációs készség kialakítása a különböző korszerű berendezések funkcionális és működési gondolatá-nak megértéséhez.

Autós tv-műsor megtekintése.Elemzések.Egy gépkocsi korszerű berendezéseinek megismerése gyűjtőmunka keretében.

Tájékozott a gépkocsi biztonsági és ké-nyelmi berendezéseiről.

6.4. Új irányzatok a gép- Új irányzatok és eljárások Elemzések. Ismeri az új fejlesztési irányokat,

251


járműtechnikában.Az energiaátalakítások gazdaságossága.

funkcionális, gazdasági és formai megfeleléséről véleményalkotás, tapasztalatok kiterjesztése, általáno-sítása.

Számítások.KRESz-ismeretek bővítése, gyakorló feladatlapok kitöltése, az eredmények értékelése.

ismereteit olvasással bővíti.

7. KORSZERŰ RENDSZEREK – INFORMÁCIÓTECHNIKA



7.1. Információtechnikai rendszerek környezetünkben.Technikatörténeti ismeretek áttekintése az információ átadásának fejlődéséről.

A kialakított információtechnikai eszközök megoldásainak egyéni értékelése, az azonosságok és különbségek megfogalmazása.

Feltalálók és találmányok kutatása az inter-net segítségével.

Ismeri a magyar feltalálókat és alkotásaikat..

7.2. Logikai áramköri modellek.Logikai műveletek, igazságtáblák.

Csoportmunka szervezése.Kooperációs készség és konfliktusmegoldási tapasztalatok tudatosítása.

Áramkörök összeállítása.Elektronikus és/vagy áramkörök vizsgálata, logikai táblák kitöltése.

Ismeri az alapvető logikai kapcsolásokat.

7.3. Korszerű informatikai rendszerek.GPS.Gépjármű fedélzeti rendszerei.Számítógép a lakásban.

Tudatos alkotó-, kritikai, megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek fejlesztése az elemző folyamatban.A számítógép felhasználásában eszközhasználati jártasság kialakí-tása.

Egy gépjármű informatikai eszközeinek bemutatása, elemzése.Gazdasági kalkulációk készítése.Internetes vásárlás elvének megismerése.CO-mérők, vérnyomásmérők működtetése.

Tájékozottak a korszerű hálózati rendszerekbenIsmeri a számítógépek alkalmazási területeit.

8. KORSZERŰ RENDSZEREK – A MODERN KONYHA



8.1. Csúcstechnika a konyhában I. Elektromos háztartási gépek csoportosítása.

Háztartási gépek tudatos, szakszerű és balesetmentes kezelése.A munkavégzéshez szükséges

Háztartási gépek csoportosítása energia-hasznosításuk szerint.A régi és új eszközök, berendezések össze-

Tud tájékozódni a technikai környe-zetben.

252


kézügyesség, eszközhasználati jártasság kialakítása.

hasonlítása.

8.2. Csúcstechnika a konyhában II. Tápanyagok hatása a szervezetünkre.

Háztartási gépek tudatos, szakszerű és balesetmentes kezelése.A korszerű konyhával, háztartással kapcsolatos pályák, foglalkozások jellemzése.

Ételreceptek gyűjtése. Könnyen elkészíthető ételek készítése mikrosütővel, grillsütővel.Kenyérsütés modern eszközzel.

Alkalmazza az egészséges táplálkozás szabályait.Ismeri a korszerű gépek működését, balesetmentes használatát.

8.3. Reformkonyha.A reformkonyha alapanyagai.Készítési technológiák.

Az új irányzatok kritikus befogadása.A reformkonyhával kapcsolatos ismeretek fejlesztése.

Egyszerű reformételek készítése bioalap-anyagokból (magvak, csírák, pelyhek, gyümölcsök).Magvak csíráztatása, gyümölcsök aszalása.Aszaló berendezés megismerése.

Ismeri az egészségvédő diéták szerepét és várható hatásait.

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – KÖRNYEZETSZENNYEZÉS ÉS EGÉSZSÉGÜNK



9.1-9.2. A környezet hatása egészségünkre I– II.Az egészség megőrzése.A betegségek elleni védekezések módjai.

Alapvető emberi szükségletek és a lehetőségek közötti különbségek megismerése.

Megfigyelések.Szakkönyvek tanulmányozása.Tanulmányi séta: természeti- és épített kör-nyezet vizsgálata.

Ismeri a fertőzések és járványok jellem-zőit, a védekezési módokat.

10. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – MUNKAHELYEK KÖRNYEZETÜNKBEN



10.1. A gazdasági élet szereplői.A gazdaság szervezeti egységei.

Gazdasági szemlélet: ráfordítás, eredmény, haszon, takarékosság, hatékonyság szempontjának ismerete.

Megfigyelés megadott szempontok szerint.Adatgyűjtés a térség termelési egységeiről.

Ismeri a gazdasági egységek elnevezéseit és jellemzőit.

10.2. Termelés és fogyasztás.A termelés és a fogyasztás

A rendeltetés, a jelentés, az anyag, a szerkezet, a technológia és a

Adatgyűjtés és elemzés.Napilapok szakcikkeinek értelmezése.

Ismeri a termelés és fogyasztás jellemzőit.

253


összhangja. gazdaságosság közötti összefüggések tapasztalati és fogalmi elsajátítása.Pályakörök elhatárolása.

Lakókörnyezeti gazdálkodó egységek ter-melési adatainak elemzése.

11. ÉLET A TELEPÜLÉSEKEN – KÖZLEKEDÉS JÁRMŰVEL



11.1. Karbantartás és balesetmegelőzés.A karbantartás műveletsora.A kerékpár.

Tervszerű időbeosztás, megfelelő eljárás alkalmazása.

Kerékpár karbantartó szerelése.Kormány, fék, lánchajtás, ülés beállítása.Világítás beüzemelése, ellenőrzése, kiegészítő villogók ellenőrzése.

Ismeri a karbantartás lényegét, főbb műveleteit.

11.2. Útitervek összeállítása.Útitervek, költségtervek összeállítása.

Környezeti ismeret alapján a probléma megfogalmazása.Egyéni sajátosságok figyelembevétele a döntéseknél.

Kerékpáros útiterv összeállítása térképek segítségével (városon belül, két település között – kerékpárutak felhasználásával).

Alaposan ismerje az útiterv készítés módszereit és segédleteit.

11.3. Térinformatika környezetünkben.Tájékozódás térképek és táblák alapján.GPS használata.

Tervezés írásban és vizuálisan.Alkotó, elemző értékelés dokumentációk alkalmazásával.

Térképek, rajzok elemzése.GPS-használat megfigyelése.

Tudjanak tájékozódni a térin-formatikai jelrendszerekben.

12. A MEGJELENÉS HIGIÉNIÁJA



12.1-12.2. Egyéni ruhatervek. Kiegészítő kellékek.Ruhák nyersanyagai, tulajdonságai.Színek, formák.

Környezetátalakítás, állapotváltoztatás, alkotás örömének átélése.

Egyszerű ruhadarabok készítése (sál, kötény).Művelettervek összeállítása.Méretvétel. Szabásminták készítése.Ruházati kiegészítők tervezése, készítése,

Képes a ruházatot megválasztani személyiségének, egyéni stílusának és az alkalomnak megfelelően.

254


Megmunkálási műveletek. alakítása (övek, karkötők, gyöngyök).12.3. Ruhaneműk tisztántartása.

Textíliák karbantartási módjai.Tárgyak szakszerű gondos használata, szépségük átélése.

Szennyeződések eltávolítása mosással, folttisztítással (gyakorlás).

Képes ruházata ápolására, karbantartására.

12.4. Kozmetikumok használata.Testápolás szabályai.

Környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítása.Önértékelés kifejlesztése.

Kozmetikumok tanulmányozása, a szá-munkra megfelelőek kiválasztása.Krémek, samponok típusainak megismerése.

Váljon belső igényükké a jó közérzetet biztosító ápolt külső.

13. KERTKEDVELŐKNEK – KERTÉSZKEDŐKNEK



13.1. Hajtatásos termesztés a kiskertben.A hajtatásos termesztés fogalomköre.

Az alapfokú munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszköz-használati jártasság kialakítása.

Elemzés.Tanulmányi séta.Ápolási munkák a kiskertben.

Ismei a hajtatásos termesztés lényegét, módjait.

13.2. Hajtató berendezések gazdaságos működtetése.A gazdaságos működtetés feltételei.

A gyakorlati beállítódás kialakítása. Elemzések és számítások.Fóliák, üvegházak típusainak és jellem-zőinek megismerése.

Ismeri a hajtatásos termesztés gazdaságos működtetésének hazai lehe-tőségeit.

13.3. Növények tápoldatos termesztése.A hidrokultúrás termesztés története.

Szervezett munka, kéziszerszámok és gépek szakszerű használatának kifejlesztése.

Üzemlátogatás.Irányítási folyamatok megfigyelése.

Tájékozott az új növénytemesztési eljárásokról.

ÖSSZEFOGLALÓ



Összefoglaló.Környezetünk termelő és kiszolgáló rendszerei.

Tapasztalatok alapján pályaterv készítése.

Beszélgetés előre kiadott szempontok szerint.Ismeretek rendszerezése feladatlapok megoldásával.

Képes ismereteit rendszerezni, összefoglalni, az összefüggéseket felis-merni.

255


INFORMATIKA

Fejlesztő szakasz(5–8. évfolyam)

ALAPELVEK, CÉLOK

A történelem során minden társadalomban lényeges szerep jutott bizonyos információs folyamatoknak, így például a társadalom önszervezéséhez és irányításához elengedhetetlen politikai és gazdasági információk megszerzésének, továbbításának, tárolásának és feldolgozásának. A technikai, tudományos és művészi információs szellemi termékek is hasonlóan fontosak voltak a közösségek életében. A 21. század elején kialakuló információs társadalom különösen abban tér el más társadalmaktól, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológia) gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az adat (általános értelemben) áruvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz.A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére, a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek − megfelelő továbbtanulás után − később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja.A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek − amely közös követelmény − meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang stb. − a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit „hordozza” és jeleníti meg. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. Az oktatás célja, hogy a tanuló otthonosan mozogjon ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben.Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az elektronikus oktatási anyagokat és a különböző elektronikus információforrásokat egyre gyakrabban alkalmazzák a tanulók. A pedagógus munkája megváltozik, nő az információk közötti eligazodást segítő tanácsadó szerepe. Az

256

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való speciális foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, az ismeretek gyakorlati alkalmazását és a másokkal való kommunikációt is.A médiainformatika, a mobilkommunikáció és az internethasználat, a könyvtári informatikával együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.Az informatika tantárgy fontos szerepet vállal az alkotó munkára nevelésben; cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú.Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása és a tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is.A tantárgy célja: megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Célkitűzés az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire és ezek elkerülésének módjaira.Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására, hiszen ez egy rohamosan fejlődő terület. Olyan attitűd kialakítására kell törekedni, hogy az egyén érezze: képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

257


5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 18 – heti óraszám: 0,5


Összefoglalás, ellenőrzés

Teljes óraszám

1. Év eleji tudnivalók 1 12. Az informatikai eszközök használata 1 1 1 3

3. Informatika-alkalmazói ismeretek 2 1 1 44. Problémamegoldás informatikai eszközökkel 1 1 0 25. Infokommunikáció 1 1 0 26. Médiainformatika 1 2 0 37. Információs társadalom 1 1 0 2 8.Könyvtári informatika 1 0 0 1

258


1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA


Hardver- és szoftverkörnyezet. Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet.

A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók).

Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök működési elveinek bemutatása.Vágólap használata.

A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése.A billentyűzet és az egér helyes használata.A háttértárak (lemezek) szerepének megértése.Adott informatikai eszközök kezelésének gyakorlása.A számítógép indítása után Jegyzettömb, Számológép stb. kezelése, hasznosítása.Ablakok kezelése, bezárás, áthelyezés, méret, kis méret.

Ismerje fel egy számítógépes konfiguráció elemeit, tudja azokat használni.Tudjon információt bevinni egér és/ vagy billentyűzet segítségével.Tudja kezelni a kapott információkat a monitoron és a nyomtatón.Ismerje fel, hogy a futó programok és a létrehozandó dokumentumok általában a merevlemezen helyezkednek el.Tudjon egyszerű szöveget, számítási feladatokat megoldani az operációs rendszer segédprogramjaival, ismerje meg a Vágólap használatát.

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK


Rajzolás és szerkesztés számítógéppel.Szövegszerkesztés számítógéppel.Szöveg és rajz együttes használata.

Korábban megismert rasztergrafikus (pixel-grafikus) program használata, vagy hasonló megismerése (pl.: PAINT).Vektorgrafikus rajzolóprogram megismerése (Word rajzolás eszköztára).Alakzatok használata.Beépített alakzatok: vonal, nyíl, téglalap, ellipszis használata. Szabályos síkmértani

Minta és egyéni elképzelés alapján, grafikus alakzat megjelenítése.Önálló tervezés alapján, grafikai alkotás létrehozása.Szöveg bevitele, javítás, keresés, csere, vágólap használata.Sajátos, a témához illő rajz készítése, formázása.

Tudjon megkülönböztetni geometriailag szabályos és nem szabályos alakzatokat. Legyen képes ezeket megrajzolni rajzolás-eszköztárral, vagy pixel-grafikus programmal.Tudja a különböző alakzatokat szerkeszteni.Tudjon egyszerű szöveget számítógépes

259


alakzatok rajzolása (SHIFT billentyű). Jegyzettömb és mobil szerkesztési felület használata (WYSIWYG).Rajz készítése a Word-eszköztárral.

környezetben megírni, a hibákat javítani, illetve a betűformákat beállítani.Tudjon rajzot készíteni és beilleszteni szövegkörnyezetbe.

3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL


Interaktív program(nyelv) (pl.: LOGO) használata egyszerű feladatok modellezésére.

Grafikus alakzatok készítésének vezérlése, programnyelv segítségével.Nyitott és zárt alakzatok, zárt alakzat kifestése.Alakzatok vizsgálata.

Sík-, és térbeli alakzatok elemzése után az algoritmus és a leírásához szükséges adatok értelmezése, adaptálása az adott programnyelvre.Az első lépéseknél domináljon a tanári irányítás, majd a szükséges elemek megismerése után, önálló feladat-, illetve problémamegoldás szükséges.

Tudjon egyszerű (pl.: rajzi) feladatokat értelmezni, elemezni és adaptálni adott programozási nyelvre.Tudjon elemi problémákat (pl.: nyitott/ zárt alakzat) megoldani az adott programozási nyelven.

4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ


Hálózati alapismeretek.Jelszó, kulcs.A hálózatba lépés etikája; viselkedés a kommunikációban.Letöltés az internetről.

Belépés a hálózatba.Azonosító, jelszó ismerete, jelentősége.Párbeszédes program kipróbálása.A „névtelenség” etikájának viselése.Képek, szövegek letöltése az internetről.Barangolás az interneten.

A hálózatba lépés momentumainak ismertetése. Egy csevegőprogram bemutatása.Jártasság szerzése a csevegőprogram használatában.

Ismerje az iskola hálózati adatainak használatát. Legyen erről átvihető tudása.Tudjon használni párbeszédes programot; ismerje annak etikai szabályait.Legyen képes letölteni képet, szöveget (zenét) stb. információk megjelenítésére.

260


5. MÉDIAINFORMATIKA


CD, DVD olvasása, kezelése.Zene és videó lejátszása.

Oktatási, nevelési célú CD-k és DVD-k olvasása, katalógusaiknak kezelése, tartalmak letöltése (pl.: szövegfájlba).

Vegyen kézbe CD- és DVD- formátumú oktatási és szórakoztató kiadványokat.Tudjon ezekből információkat gyűjteni, azokat letölteni, pl.: szövegfájlba.

Ismerje a multimédiás anyagok használatát: betöltés, katalógus, tartalomkiválaszttás, letöltés.Tudjon lejátszani zenei és videó- (DVD-) felvételeket, tanári felügyelettel és önállóan.

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM


Dobozos CD-ROM megtekintése, feliratok kezelése.A program, mint szellemi termék.A szellemi termék védelme.

Hologram, feliratok.Szellemi termék.Mit kell megfigyelni egy dobozos szoftveren?

Kísérje figyelemmel egy adott szellemi termék hasznosításának útját.Tanulmányozza egy CD-formátumú termék hologramját, licenszszerződését.

CD-n kapott jogtiszta és korlátos programok közötti különbségtétel.A kiválasztás képessége.Ismerje fel a hologramot és a licencszszerződést.

7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA


Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból.Legyen képes használni az életkorának

A könyvtár terei, szolgáltatásai. A könyvkölcsönzés módja.Olvasási szokások alakítása a könyvtárban.Gyermeklexikon használata.

Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: leporellók, képeskönyvek, mesekönyvek.A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása.

Legyen képes gyermekkönyvek és folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni.

261

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.megfelelő segédkönyveket.Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni.


A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Az összes tanuló, minden munkáját ellenőrizzük és értékeljük, mindenkor; szóban, nem verbális módszerekkel, vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk objektivitásra (pl.:pontozás, táblára felírt értékrend). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani: amit tervezett, készít, vagy gondolt). Értékeljük a kreatív, csoportban, vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés, rajz, minta, leírás alapján. Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Tanulással kapcsolatos, hálózatról, vagy CD-ről letöltött gyűjtőmunka közszemlére bocsátása, kiállítása. Szabadpolcos kiválasztás figyelembevétele adott téma keresése kapcsán. Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése. Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok).

262


6. ÉVFOLYAMÉvi óraszám: 37 – heti óraszám: 1


Összefoglalás, ellenőrzés Teljes óraszám

1. Az informatikai eszközök használata 3 4 1 82. Informatika-alkalmazói ismeretek 3 4 1 83. Problémamegoldás informatikai eszközökkel 2 2 1 5

4. Infokommunikáció 2 3 0 55. Médiainformatika 2 3 0 56. Információs társadalom 1 2 0 3 7. Könyvtári informatika 1 1 1¹ 3

263

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA


Célszerű szoftverkörnyezet kialakítása: alaplap, processzor, perifériák.Az interaktív felület (környezet) néhány beállítása (pl.: képernyő).A számítógép működésének matematikai alapjai: a kettes számrendszer.Kódolás.Keresés, csere, helyesírás.Adataink elhelyezése: könyvtári architektúra.

Alaplap, processzor, architektúra. A felület egyéni beállítása (pl.: háttérkép, képernyőkímélő).Az ASCII-kód kifejtése: számítógépes alkalmazás a NumLock billentyűkombinációval (szövegbeviteli kódok segítségével).Helyesírás, keresés, csere alkalmazása.Az operációs rendszer logikai és fizikai állománykezelése: könyvtárszerkezet.

Számítógép megbontott változatának szemlélése: alaplap, processzorok, tároló egységek.A megjelenés beállításainak konkrét megismerése (pl.: képernyő).Az ASCII-kód alkalmazása.Szöveg helyesírás-ellenőrzése, a javasolt formátumok célszerű (tudatos) alkalmazása.Állománykezelő program megismerése.

Ismerje a számítógép felépítését és legfontosabb perifériáit.Legyen tisztában a kettes számrendszer szerepével a működésmegértésben; tudja azt kezelni a kódolás (ASCII) tekintetében.Legyen képes egyszerű szövegek helyesírás-ellenőrzésére, a kapott jelzések felismerésére.Tudjon szóra keresni, azt cserélni.Tudjon adatokat tárolni az adott számítógép háttértárán, ismerje a létrehozás módszerét.



Karakter (jel), szó, mondat megkülönböztetése, kezelése.Képek beillesztése, esztétikus megjelenítés biztosítása.

A szövegszerkesztés alapjai: karakter, szó, mondat.Képek beillesztése szöveges dokumentumba.

A billentyűzet karakterkiosztása (funkció, vezérlő, alfanumerikus, numerikus, kurzorkezelő).Képek, grafikák beszúrása.

Ismerje a billentyűzet karaktereit, tudja azokat célszerűen használni.Ismerje a karakterkódolás lehetőségeit: típus, méret, szín, különlegességek, stílusok, háttérszín, animáció.Ismerje a szó és a mondat kezelését, együttes formázását.Tudjon képet, grafikát beszúrni, megfelelő szövegkörnyezetbe.

264

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL


A Logo-program használata gyakorlati feladatok megoldására.Matematikai ismeretek kamatoztatása a program használata során.

Rajzolás, ismétlés, egymásba ágyazott ismétlések, véletlen számok generálása, eljárások, eljáráshívás.

Síkbeli ábrák készítése, struktúrájuk tanulmányozása.Mozgó ábrák készítése.Kifestés, záródó alakzatok, elfordulások, törött vonal.Az ismétlés kulcsszava.Szabályos sokszögek rajzolása.Ismétlések a rajzolásban, egymás után.

Ismerjen fel egyszerű matematikai (számelméleti és geometriai) problémákat, tudjon azoknak megfelelő programnyelvi1 válaszokat prezentálni.



Az elektronikus levelezés.Levél küldése és fogadása.

Válaszadás, továbbítás.Levelek rendszerezése.Letöltés, mentés.Webszolgáltatók.

Regisztráció e-mail felületen.A levelezés etikai feltételei és veszélyei.Letöltés weboldalakról és e-mail-ekből.Hogyan különböztethetők meg a webszolgáltatók?

Ismerjen egy elektronikus levél küldésére alkalmas felületet. Tudjon regisztrálni ezen a felületen önálló e-mail címet.Legyen tisztában az e-mailezés etikai szabályaival.Tudjon megkülönböztetni (indoklással), különböző webes szolgáltatókat, legyen képes értelmezni az adott címeket.Legyen képes zenét, szöveget, képet stb. letölteni adott weboldalról, tudja azt elmenteni célkönyvtárba.

1 Nem feltétlenül a Logo használata javasolt! (A helyi tantervekben széles szabadságfok érvényesülhet.)

265

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.5. MÉDIAINFORMATIKA


Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata.A tanuláshoz szükséges tartalmak letöltése (multimédiás változatok is).

Címszavas és tematikus keresők megismerése.Flash-memória használata (pl.: MP3).

Címszavak és témák szerinti keresés a hálózaton. A kapott tartalmak mentése szövegfájlba.A flash-memória használata.Anyaggyűjtés adott tantárgyakhoz.

Tudjon témára és szóra keresni az interneten.Legyen képes a kapott információt menteni, értő módon felhasználni, pl.: a tanulásban.Tudja a kapott tartalmat logikailag elrendezni, képpel, illusztrációkkal kiegészíteni.



Szabadon felhasználható források.Személyes adatok fogalma.Az informatika rövid története.

A freeware-programok letöltése, használata.A shareware-programok letöltése, időleges használatuk.Személyes adatok megóvása (pl.: azonosító, jelszó, tanulmányi eredmények stb.).A nulladik generációs próbálkozások (abakusz, Pascal, Babbage stb.).

Rövid, célirányos programok keresése és letöltése a hálózatról.A programok elhelyezése háttértáron.Észrevételek, rövid tendenciák a történetiség alapján.

Tudja, hogy a szoftver szellemi termék.Legyen tisztában az adatvédelem alapjaival.Ismerje fel a történetiségben a jövőkép, az iteráció és a gazdasági fejlesztés hatásait.Legyen igénye a ma infotechnológiájának megismerésére, alkotó alkalmazására.

266

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA


Hagyományos és új információs eszközök a könyvtárban.Egyszerűbb irányított forrás- és információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban.Tanuláshoz keresőkérdések megfogalmazása.

Papíralapú és digitális ismerethordozók.Az ismerethordozók nyilvántartásának rendje.Adott ismerethordozón az információk kinyerése, keresése.Tájékozódás az iskolai könyvtárban.

Ismerje a nyomtatott anyagok hozzáférésének módját. Tudjon keresni a tartalomjegyzékben vagy betűrend szerint (pl.: lexikonban).Kezelje a digitális (illetve elektronikus) ismerethordozókat.Emelje ki a tartalmakból a lényeget, melynek során keresőkérdésekre válaszol.

Igazodjon el az iskolai könyvtárban.Tudjon a célnak megfelelő tartalmú irodalmat (ismerethordozót) találni.Ezekből legyen képes kinyerni a szükséges információkat.


A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Az összes tanuló minden munkáját ellenőrizzük és értékeljük mindenkor; szóban, nem verbális módszerekkel, vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk objektivitásra (pl.: pontozás, táblára felírt értékrend stb.). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani, amit tervezett, készít, vagy gondolt, illteve tanult.). Értékeljük a kreatív, csoportban, vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés rajz, minta, leírás alapján. Problémák megoldása interaktív programnyelven (pl.: LOGO). Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Tanulással kapcsolatos, hálózatról, vagy CD-ről letöltött gyűjtőmunka közszemlére bocsátása, kiállítása. Szabadpolcos kiválasztás figyelembevétele adott téma keresése kapcsán. Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése. Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok). A történetiség állomásainak leírása, felidézése, felismerése. Interaktív feleltetőprogram használata.

267





1. Az informatikai eszközök használata 3 4 1 8

2. Informatika-alkalmazói ismeretek 2 5 1 83. Problémamegoldás informatikai

eszközökkel 2 3 1 6

4. Infokommunikáció 1 5 0 65. Médiainformatika 1 2 0 36. Információs társadalom 1 2 0 3 7. Könyvtári informatika 1 1 1² 3



Műveletek fájlokkal és mappákkal.Tömörítés, kicsomagolás.A tömörítőprogram lehetőségei.Víruskeresés, vírusmentesítés.

Az operációs rendszer.Állomány (mappa) létrehozása, átnevezése, másolása, mozgatása.Az állomány attribútumainak meghatározása.Veszteséges és adatvesztés nélküli tömörítés, kicsomagolás.Egy víruskezelő program megismerése.

Könyvtárfa létrehozása.Különböző állománytípusok megismerése.Állományok tulajdonságainak meghatározása, értelmezése.Be- és kicsomagolás módszere, jelentősége.Víruskeresés észlelése, rezidens program esetében.Víruskeresés indítása, tranziens

Legyen alapvető jártassága az állományok és mappák kezelésében, létrehozásban.Ismerje a tömörítés végrehajtásának módszerét és jelentőségét.Tudjon megkülönböztetni alapvető állománytípusokat (szöveg, kép stb.).Ismerje a veszteséges és veszteség nélküli tömörítés különbségét.Tudjon rezidens, vagy tranziens

268


program esetében. víruskeresővel dolgozni, elkerülve az operációs rendszer használatának későbbi anomáliáit.



Adatok megjelenítésének lehetőségei a szövegszerkesztésben.Az adatok grafikus ábrázolása (célszerűség, olvashatóság, esztétikum).Táblázatkezelés adatok tárolására, egyszerű számítási (elsősorban statisztikai) feladatok megoldására.Képletek létrehozása, hivatkozások alkalmazása..

Táblázat rajzolása, egyszerű diagramok készítése szövegszerkesztőben, táblázatkezelőben.Táblázatkezelő program kezelése.Adatok tárolása, számítások adatokkal.Vágólap használatával a különböző dokumentumtípusok integrálása egy helyre (pl.: szövegdokumentumba).Táblázatkezelésben és szövegszerkesztésben az adatok grafikus ábrázolása.Diagramok létrehozása, a célszerűség és esztétikum igényei szerint.Képletek létrehozása, hivatkozások segítségével.Statisztikai függvények: =DARAB();=DARABTELI(;;); =DARAB2(); =MIN(); =MAX();;=ÁTLAG (); = SZUM()

Hétköznapi feladatok (pl.: családi költségvetés, osztály adatai stb.) megjelenítése szövegszerkesztőben, és/ vagy táblázatkezelőben.Mértékegységek, táblaformátumok használata.Kapcsolat az adatok között (képletek).Hivatkozások értelmezése (abszolút, relatív, vegyes).A legegyszerűbb statisztikai függvények értelmezése, alkalmazása.

Tudjon hétköznapi feladatokat adatokként megjeleníteni, kezelni szövegszerkesztőben, táblázatkezelőben.Tudjon használni táblázatkezelő programot.Legyen képes az adatok értelmezésére és kezelésére.Ismerje a különböző programok közötti objektumátvitel lehetőségeit.Tudja az adatokat célszerű, esztétikus diagramon megjeleníteni.Tudjon matematikai ismereteinek megfelelő képleteket alkotni, azt eredménnyel használni.Ismerje a statisztikai alapfüggvények értelmét, tudja azokat alkalmazni a célnak megfelelően.



Adott feladat (probléma) megoldásához algoritmus készítése

Elemi és összetett adat.Az algoritmus leírásának eszközei (pl.:

Az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása, interaktív

Tudjon adott problémát modellezni algoritmus segítségével.

269


(tervezés, megvalósítás, végrehajtás).A megoldás során szükséges adatok és az eredmény összevetése.

struktogram, programlista).A program lépésenkénti futtatása, hatékonyságelemzés.Program eredményeinek áttétele más környezetbe.Programozási nyelv használata2 során kapott grafikák, adatok áttétele szövegszerkesztőbe, táblázatkezelőbe vagy grafikai környezetbe.

programnyelv (fejlesztői környezet) segítségével.A tanulók válasszanak (kapjanak) adott problémát. Ennek alapján tervezzék a megoldás menetét, a használni kívánt programokat, majd – szóbeli egyeztetés után – oldják meg a feladatot önálló vagy projekt munkában.

Legyen képes a hatékony, gyakorlattal adekvát eredmények (programfutás, környezet) értékelésére.Tudjon egyéni vagy csoportmunkában az iskolai élethez kapcsolódó, több forrást alkalmazó dokumentumot készíteni (pl.: programozási nyelven készült grafikát, kiszámított értéket áthelyezni szövegdokumentumba, vagy táblázatkezelőbe).



A tematikus és kulcsszavas keresés lehetőségeinek és módszereinek megismerése, hatékony és céltudatos használatának képessége.Szöveges és képi információk elhelyezése az internetről.

Tematikus és kulcsszavas keresők.A keresés indítása.A szűkítés interaktív és/vagy logikai kulcsokkal történő szűkítése.A szöveg- és képelhelyezés technikája.

Adott témakör keresése, tájékozódási (tanulási) jelleggel.Előzmények, Kedvencek, Kutatás, Szerkesztés megismerése és használata. Adott témakörben, meghatározott terjedelmű, dokumentum készítése.

Tudjon hatékonyan és céltudatosan információt szerezni az internetről a tematikus és kulcsszavas keresés eszközeinek felhasználásával.Legyen képes dinamikusan kezelni a kapott adatokat.Tudjon képet, szöveget elhelyezni az internetről.

5. MÉDIAINFORMATIKA


Az informatikai eszközök szerepének felismerése és használata a megismerési folyamatban és a szórakozásban.

Hagyományos (könyv, folyóirat, rádió, zene, TV, film) és az informatikai eszközökkel támogatott média.A hagyományos médiumok informatikai eszközökkel történő

E-könyv, e-szótár használata (pl.: rövid szöveg fordítása e-szótár segítségével).Hangzó anyag letöltése internetről.Oktatási célú kisvideók letöltése

Ismerje fel a hagyományos média informatikai eszközökkel megjelenített változatának néhány lehetőségét.Tudja használni az interneten

2 A problémamegoldás során, feltétlenül használjuk az interaktív programozási nyelvet is!

270


megjelenítése:e-könyv, e-szótár, digitális hangtechnika, rádiózás, televíziózás.

internetről (pl.: Sulinet) rendelkezésre álló irodalmi anyagokat, fordítóprogramokat (szótárakat).Legyen képes letölteni hangzó anyagokat és oktatási célú kisvideókat.



A fogyasztói szokások változása az elektronikus média megjelenésével.Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok.

Kapcsolt reklámok. Fogyasztói szokások megszerzése, pl.: az elektronikus levelezés regisztrálásakor.Kötelező és nem kötelező adatok megadása.Elektronikus kereskedelem.Alapvető viselkedési szabályok.

A médiában jelentkező reklámdömping káros hatásai.Az internetes felületeken kapcsolt reklámok direkt hatásai.Adataink védelme a hálózat használata során.Egy fiktív vásárlás lebonyolítása webes felületen.Példákon keresztül bemutatni az infokommunikációs világ alapvető viselkedési szabályait (pl.: mobiltelefon, csevegőprogramok stb.).

Tudja elmondani, leírni a médiában megjelenő erőszakos reklámok káros hatásait a fogyasztói szokásokra.Tudja elmondani, leírni az infokommunikáció előnyeit a fogyasztói szokások alakításában.Tudja alkalmazni az infokommunikáció alapvető etikai szabályait, viselkedjen a szabályoknak megfelelően.


Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei

271


Módszertani javaslatokA kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában.Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból.A Súgó használatának megismerése.

Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik.Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár.Az egyes operációs rendszerekhez és azok alatt futó programokhoz rendelt Súgó-k megismerése, használata.

Kézikönyvtár megismerése.A kézikönyvek egyes típusainak kézbevétele, tanulmányozása.A kézikönyvek használatának jellemzőinek megismerése az információkeresésben, forráselemzésben, kutatásban, gyakorlati feladatok megoldásában.Használja a Súgó-t egy adott eljárás, feladat megoldásának segítésére.

Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz.Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia).Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban.Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.Ismerje a Súgó felépítését, az ott található információk megszerzésének módját és azok gyakorlati felhasználását (alkalmazását).


A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Törekedjünk az összes tanuló minden munkáját ellenőrizni és értékelni szóban, vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk a teljes objektivitásra (pl.: pontozás). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani amit tervezett, készített vagy gondolt, illetve tanult.). Értékeljük a kreatív, csoportban vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés rajz, minta, leírás alapján. Problémák megoldása a dokumentumok közötti átjárhatóság igénybevételével. Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Kézikönyvtár kezelése, célfeladatok megoldásának szintje. Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése (pl.: az utolsó négy témakör mérésekor). Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: táblázatkezelés). Interaktív feleltetőprogram használata.

272





1. Az informatikai eszközök használata 2 4 1 7

2. Informatika-alkalmazói ismeretek 3 12 2 17

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel 1 3 1 5

4. Információs társadalom 1 3 1 5 5. Könyvtári informatika 1 1 1³ 3



Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz célszerű kiválasztása.

Digitális fényképezőgép (kamera) bemutatása.Lapszkenner használata.Nyomtatási feladatok (megosztott nyomtató használata, nyomtatás megszakítása, nyomtatási feladat törlése, nyomtató átirányítása).Auditív perifériák megismerése.A korábban megismert háttértárak és perifériák alkalmazása.

A rendelkezésre álló hardvereszközök használatának megismerése.Kiscsoportos formában, különböző hangzó, képi anyagok előállítása, kezelése, mentése.A megismert eszközök segítségével többforrású dokumentum előállítása.

Ismerje a számítógépes környezet adott eszközeinek használatát, tudja azokat célszerűen kiválasztani adott feladat (probléma) megoldására.

273




Szövegszerkesztési ismeretek bővítése.A prezentációkészítés alapjai.Táblázatkezelő program használata logikai, statisztikai, matematikai, mátrix-típusú feladatok megoldására.Felhasználói diagramok készítése.

Szövegszerkesztés: bekezdés- és szakaszformázások.Táblázatok készítése.Prezentációkészítés: beépített formátumok használata.Dia hátterének, betűszínének beállítása.Diatartalmak beillesztése: szöveg, kép, rajzobjektum.Diarendezés, áttűnés, vetítési idő, egyszerű animációk.Diavetítés.Logikai függvények (pl.: =HA()).Statisztikai függvények (pl.: =ÁTLAGA(); =MIN2() stb.)Matematikai függvények (pl.: =KEREKÍTÉS(); =SZORZAT() stb.)Mátrix függvények (pl.: =HOL.VAN() ).Felhasználói diagram.

Először mintalapok, majd feladatsor (leírás) alapján, reprodukció, illetve nyersdokumentum formázása, tanári közreműködéssel (bemutatással).Karakter-, bekezdés- és szakaszformátumok önálló használata.A táblázatkészítés néhány lehetőségének bemutatása, gyakorlása, majd önálló alkalmazása.(A táblázat formázása.)Szabadon választott témakörben egyoldalas szövegdokumentum készítése, rendezett formában.Tanári bemutatással, 3-4 diából álló sorozat készítése, vetítése.Megadott témában képek és nyers szöveg, valamint nyomtatott minta (vázlat) alapján, diasor készítése önállóan, vagy kiscsoportos munkában.Gyakorlati feladat megoldása a felsorolt függvénytípusokkal és diagramokkal, tanári útmutatás alapján.Differenciált munka szervezése; a nehezebben absztrahálható függvénytípusok alkalmazása.

Ismerje a bekezdésformázásokat: behúzások, igazítások, térköz, sorköz, felsorolás és számozás, szegély és mintázat.Tudja a tabulátorokat használni.Ismerje a táblázatkészítés és a tabulálás felcserélésének lehetőségeit.Ismerje a hasábba tördelés szabályait, tudja azt a gyakorlatban végrehajtani.Tudjon minta, leírás alapján megfelelő prezentációt készíteni, azt levetíteni.Ismerje a táblázatkezelés néhány logikai, statisztikai,matematikai és mátrixfüggvényét, tudja azokat tanári irányítással használni.Tudjon kiscsoportban dolgozni (projektmunka).

274




Adott programozási nyelven egyszerű (pl.: számelméleti, geometriai) problémák3 megoldása.

Véletlenszámok generálása.Eljárásírás, eljáráshívás, eljárások sora.Paraméterezés.Feltételes utasítások.Rekurzió (önmagát hívó eljárás).

Véletlen számok generálása (pl.: egy lottószám).Alakzatok rajzolása, paraméterek értékeinek változtatása.Eljárások sorának alkalmazásával, különböző minták rajzolása.„Ha…akkor”, „Ha…akkor,…különben” utasítástípusokkal különböző eljárások alkalmazása, pl.: grafikai ábrák készítésében.

Tudjon a programnyelv absztrakt szintjén, véletlenszámot generálni.Értse meg és tudja leírni, a célnak megfelelő egyszerű eljárást (pl.: adott hosszúságú vonal rajzolása).Tudja a különböző eljárásokat hívni, alkalmazni.Ismerje a paraméter fogalmát, tudja azt használni a különböző számolási és geometriai feladatokban.Ismerje a feltételes utasítást és a rekurziót, tanári segítséggel legyen képes felhasználni.



A számítógép történetének tanulságai, a fejlesztések hatásainak felismerése.A változások mai tendenciáinak felismerése és alkalmazása.

A számítógépek generációi és a fejlesztési tendenciák.Banki és hivatali ügyintézés, személyes ügyek számítógépes rendezése.

Irányított tevékenységgel az egyes számítógépes generációk felkutatása kézikönyvtár vagy internet segítségével. A gyűjtőmunka eredményeinek közzététele, közös értékelése, a tanulságok levonása.„Szimulációs” módszerrel, banki ügyletek, hivatali ügyek, személyes igények (pl.: jegyvásárlás, helyfoglalás, szálláskeresés stb.) intézése.

Tudja leírni (elmondani) a számítógépek történetének állomásait.Legyen képes következtetéseket levonni a fejlődéstörténetből.Tudjon csoportmunkában meghatározott terjedelmű és formátumú beszámolót készíteni az egyes állomásokról.Tudja igénybe venni az elektronikus utat ügyeinek intézésében.

3 A programok témakörét nem kívánjuk megkötni, a szövegben szereplők csupán javaslatok!

275




Források keresése szaktárgyi feladatokhoz, tárgyi katalógusok segítségével.A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel.A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása.

Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszókatalógus.Forrásjegyzék.Cédulázás.

Forráskeresés tantárgyi vagy közhasznú problémák megoldásához a könyvtár tárgyi katalógusaiban. A kiválasztott források lényegének rögzítése cédulázással.Szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás felhasználásával.

Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki.Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.


A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Igyekezzünk a tanulók munkáit ellenőrizni és értékelni, szóban vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk a teljes objektivitásra (pl.: pontozás). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani szakmai kifejezések használatával, amit tanult vagy amit készített). Értékeljük a kreatív, csoportban vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés, prezentáció minta, leírás alapján. Problémák megoldása programnyelvi környezetben. Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Céldokumentum összeállítása, gyűjtőmunka segítségével (esetleg csoportmunkában). Könyvtári keresés kifejezése tárgyszóval, illetve szakjelzettel. Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése (pl.: az utolsó két témakör mérésekor). Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok, programnyelvi leírások stb.) Interaktív feleltetőprogram használata.

276


TERMÉSZETISMERET5–6. évfolyam


A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára. Célja az 1–4. évfolyamon megalapozottak továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások tekintetében. Célja, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll. A megismerés ebből következőleg komplex, egészleges. . Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása. Ismeretei alapján elvárható, hogy a gyermek egyre biztosabban igazodjék el közvetlen, majd távolabbi környezetében, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzék az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassa azokat egyénileg és társaival együttműködve is. Legyen módja kielégíteni egyéni érdeklődését, illetve szerezhessen örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is.A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését.Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak – a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz – elsajátításához.

Fejlesztési követelményekIsmeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek

A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyen képes a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlata a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában.Ismerje és használja a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezelje azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Tudja ismereteit megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseit, tapasztalatait a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudja megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni.

277

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Tanári segítséggel legyen képes tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjon ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni.Tudja magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök működését. Tanári segítséggel tudja összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyen képes a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteit. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért. Becsülje meg környezetének értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére, önmaga és társai védelmére.

Tájékozódás a térben - a tér és a természeti jelenségek

Ismerje a világtájakat, tudja azokat a valóságban és a térképen azonosítani.Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén. Ismerje Magyarország elhelyezkedését Európában és a Földön. Ismerje hazánk tájainak, életközösségeinek legfontosabb jellegzetességeit, ismerje fel a főbb felszínformákat. Ismerje hazánk legjellemzőbb élőlényeit.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan problémákat megfogalmazni a környezetére vonatkozólag. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteiről önállóan. Tudjon írásban válaszolni ismereteinek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni Legyen tájékozott arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékelje, tisztelje a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát.

278


KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN

Az iskolai műveltség – ezen belül a természettudományos műveltség – tartalmát alapvetően a társadalmi elvárások, a gazdasági verseny igényei és a globalizáció kihívásai határozzák meg.Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képességfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az Unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz.

Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavégzésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz.

Anyanyelvi kommunikáció

A természetismeret tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére:- tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik,- az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a természetismeret órákon is alapvető képességfejlesztési feladat,- a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük,- a természetismeret művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését.

Matematikai kompetencia

A természetismeret órákon matematikai képletek felidézésével, az élőlények szervezettani struktúráinak, azok szabályszerűségeinek felismertetésével fejleszthetjük a matematikai tudás alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, pl. a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, növekedési és fejlődési folyamatokat bemutató grafikonok elemzésére, továbbá táplálkozási, tápanyag-összetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás, tömeg, térfogat, sűrűség). A kapott eredményeket a matematikai kompetenciák segítségével indokolják és értékelik a tanulók.

279


A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák

A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 10-12 éves korosztály számára meghatározó erejű a motiváció. A természetismeret órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére.

A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, ill. a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg.

A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról.

A tárgy tanulása során ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről.

A természetismeret tanítása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról.

A természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítani kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket.

Digitális kompetencia

A természetismeret tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni.

A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógép-alkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internethasználat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is.

A hatékony, önálló tanulás

A természetismeret tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.).

280


A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését.

5. évfolyamBelépő tevékenységformákKonkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve.Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata.A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása.Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése.Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés.A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen.Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával, valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével.A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése.Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten.A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése.

Témakör Új ismeret,feldolgozás

Munkáltatás,gyakorlás

Összefoglalás,ellenőrzés

Összóraszám

I. Ősz a kertben 9 1 2 12II. Tájékozódás a térképen 7 2 9III. Az időjárás és az éghajlat 11 2 13IV. A földfelszín változásai 10 1 3 14V. Állatok a házban és a ház körül

9 1 3 13

VI. Tavasz a kertben 9 2 11VII. Év végi ismétlés 2 2Összesen 55 3 16 74

TÉMAKÖR TARTALOM

Tájékozódás a térképen, térképismeret

A térképi ábrázolás módja A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere. Irány és távolság meghatározása. Tájékozódás a fő világtájak alapján. A domborzat ábrázolása a térképen, magasság meghatározása (leolvasása). A leggyakoribb térképjelek értelmezése.

Az időjárás és az éghajlat elemei

Az időjárás elemei. Napsugárzás, a napfény. A fény és anyag egyszerű kölcsönhatásainak (visszaverődés, törés, prizma, színek) vizsgálata jellemzői Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. A hőmérséklet észlelése, mérése. A hőmérséklet napi és évi változása, a hőingás Halmazállapot-változások a természetben: A gázok jellemzői, a levegő mint anyag, a levegő nyomása. A szél fogalma, keletkezése,

281


iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek, és azoknak megfelelő magatartás. Időjárás és éghajlat Hazánk éghajlatának jellemzői.

A földfelszín változása

Külső és belső erők felszínalakító munkája A víz körforgása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. Domborzati elemek és formák Hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. A síkságok fajtái. A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása.

Környezetünk élővilága

A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök és zöldségfélék károkozói. A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Leggyakoribb háziállataink testfelépítése, élete, tenyésztése. Legismertebb ház körül élő állataink, kedvtelésből tartott állatok, társállatok. A legfontosabb állatvédelmi szabályok.

A továbbhaladás feltételeiLegyen képes konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazza meg milyen az aktuális időjárás. Jellemezze az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerje az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezze éghajlatunkat. Ismerje az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket.Ismerje fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudja értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjon jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerje fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értse meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek.Tudja megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezze azokat. Ismerje a táplálkozásunkban betöltött szerepüket.Ismerje fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Tudja azok tenyésztésének célját. Legyen tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

282


6. évfolyamBelépő tevékenységformák

Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás. Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés.Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével. Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása.Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása.A hazai tájak élővilágának – jellemző társulásainak és fajainak – ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása.

Témakör Új ismeret,feldolgozás

Munkáltatás,gyakorlás

Összefoglalás,ellenőrzés

Összóraszám

Év eleji ismétlés – – 1 1I. Tájékozódás a Földön 10 1 2 13II. Magyarország 15 1 3 19III. Hazai erdőink 13 1 2 16IV. Vízi, vízparti élővilág 9 – 2 12V. Élet a füves területeken 7 – 1 8VI. Az ember szervezete és egészsége

18 - 1 18

VII. Év végi ismétlés – – 5 5Összóraszám: 72 4 17 93

TÉMAKÖR TARTALOM

Tájékozódás a térképen és a földgömbön

A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. Tájékozódás Magyarország térképén, hely, irány és távolság meghatározása. Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. A Föld alakja, mozgásai, és azok következményei

Éghajlat, éghajlati övezetek

A Föld alakja, tengelyferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések. Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése. Éghajlatot kialakító és módosító tényezők. Az éghajlat vízszintes és függőleges változása.

Magyarország nagytájainak jellegzetességei

A Kárpát-medence. Magyarország nagytájainak kialakulása, jellemző felszínformái. Nagytájaink leíró jellemzése (a táj arculata, éghajlati sajátosságai, természetes vizei, környezeti értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe). A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői.

Hazai tájaink életközösségei

Az erdők, vizek és vízpartok, hazai füves területek legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítése. Táplálkozási kapcsolatok Környezeti értékeink védelme. Nemzeti parkjaink. A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága.

Az ember szervezete Az emberi szervezet jellemzői, működése. Kamaszkori változások.

283

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.és egészsége Helyes táplálkozás, mozgásérzékszerveink védelme. Káros

szenvedélyek, veszélyhelyzetek. Önismeret, mások megismerése, konfliktuskezelés. Környezetvédelem

A továbbhaladás feltételeiTudjon a tanuló a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerje fel az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Bemutatás után legyen képes egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenséget elmondani.Elemi szinten tájékozódjon a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjon adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudja felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzetei a földrajzi övezetekről. Ismerje fel jellemző képről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetének néhány nevezetes települését, az ország fővárosát.Tudja jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjon egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerje a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értse meg a természet védelmének jelentőségét.Elemi szinten ismerje az emberi szervezet működését. Legyen tisztában az egészséges életmód jellemzőivel (bőrápolás, egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás stb.) Tudja, hogyan viselkedjen veszélyhelyzet esetén. Ismerje a káros anyagok hatásait a szervezetre, a megelőzési módokat. Önneveléssel próbálja kezelni a konfliktusokat, tudja, hogyan tájékozódjon a közösségekben.

284


FÖLDRAJZ7–8. évfolyam


A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is.A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. A tantárgy alakítja ki a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett az ismeretszerző módszereknek kell előtérbe kerülniük.A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét.A hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésével járuljon hozzá a hazához való kötődéshez, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához.Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit.Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.

Fejlesztési követelmények

A 7–8. évfolyamon a tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait.A tanulók ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait, értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére. Értsék, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.

285

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükségA földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az általános iskola befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók kiválasztására és használatára való képesség, igazodjanak el tanári segítséggel ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is.El kell érni, hogy a tanulók legyenek képesek pontos megfigyelésekre, tudjanak vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, tudják elmondani, írásban és rajzban rögzíteni, egyszerű térképeken ábrázolni. Használják a szakkifejezéseket életkori sajátosságaiknak megfelelően. Tudják elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására.

KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN




A földrajz tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére:- tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik,- az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a természetismeret órákon is alapvető képességfejlesztési feladat,- a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük,- a földrajz művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését.


286

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A földrajz órákon matematikai képletek felidézésével, társadalmi-gazdasági szabályszerűségek felismertetésével fejleszthetjük a matematikai tudás alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, pl. a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, fejlődési folyamatokat bemutató grafikonok elemzésére, éghajlati diagramok elemzésére, táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. tömeg, térfogat, sűrűség, átlaghőmérséklet, hőingás stb.). A kapott eredményeket a matematikai kompetenciák segítségével indokolják és értékelik a tanulók.


A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 13-14 éves korosztály számára is meghatározó erejű a motiváció. A földrajz órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére.

A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, ill. a gazdasági-társadalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg.



A földrajz tanítása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról.



A földrajz tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni.

A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógép-alkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internet használat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is.

287



A földrajz tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.).


288


7. évfolyamBelépő tevékenységformákA különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez.(Kontúrtérképes) feladatok irányított megoldása.Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokrólGyűjtőmunka könyvek és egyéb információhordozók segítségévelTájékozódás a földtörténeti időoszlopon.A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek és ábrák elemzése, elemek közötti összefüggések bemutatása.Adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása.A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása.Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok példáján. Irányított tanulói kiselőadás az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról, magyar utazók, földarajzi felfedezők szerepéről

Témakör: Törzsanyag,kiegészítő anyag

Összefoglalás, ismétlés,

ellenőrzés

Összóraszám

Év eleji ismétlés 1 1I. A földtörténet eseményei 2 2II. Az Európán kívüli földrészek

A Afrika, Ausztrália, a sarkvidékek 9 3 12B Amerika 10 3 13C Ázsia 11 3 14

Kontinensekről tanultak 2 2III. Európa és Oroszország

D Európa 5 5 E Észak- és Nyugat-Európa 5 2 7

F Dél- és Délkelet-Európa 6 2 8

G Kelet-Európa és Oroszország 4 4

Európáról tanultak 3 3Év végi ismétlés 3 3Összóraszám 52 22 74

289


TÉMAKÖRÖK TARTALMAKAz Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza

AfrikaA kontinens általános természet- és társadalom földrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei.A sivatagok és az oázisok mint tipikus tájak, az „éhségövezet”.Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái.Ausztrália és ÓceániaAusztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői.AmerikaAmerika fő részeinek eltérő természet- és társadalom földrajzi képe.Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj.Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalom földrajzi jellemzői: Dél-Amerikában Brazília; Közép-Amerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok.ÁzsiaÁzsia általános természet- és társadalom földrajzi képe.Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen.A tajga, a „monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak.A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia.

Európa országainak természet- és társadalomföldrajza

Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe.Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői.Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel.Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése.Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság.Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe.Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró.Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalom földrajzi vonásainak bemutatása.Kiemelten: Oroszország és Ukrajna.

290


A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmakAfrikaAtlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó.Ausztrália és ÓceániaCsendes-óceán, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney.Sarkvidékek

Antarktika, Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidékAmerikaAlaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó;Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység;Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington.ÁzsiaAral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris;Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia;Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san;Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország;Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi.EurópaAdriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv;Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa;Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország,

291

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja;Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Velence, Volgográd, Zágráb.

A továbbhaladás feltételeiA tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat.

292


8. évfolyamBelépő tevékenységek

A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez.Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása.

Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján.Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához.A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel.A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával.

Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról. Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján.Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban.

Témakör Törzsanyag,Kiegészítő anyag

Összefoglalás,Ismétlés, ellenőrzés

Összóraszám

Év eleji ismétlés 2 2Közép-Európa országai 11 3 14Európáról tanultak 2 2Hazánk a Kárpát-medencében

9 3 12

Fejlődésünk társadalmi alapjai

7 2 9

Hazai tájakon 12 3 15A magyar gazdaság 14 3 17Év végi ismétlés 3 3Összesen 53 21 74

293


TÉMAKÖRÖK TARTALMAKKözép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza

Közép-Európa általános földrajzi képe.A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek mint tipikus tájak.Németország szerepe az európai gazdaságban.Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai.Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése.

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza

A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe.A magyarság a Kárpát-medencében.A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai.

Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain

Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában.Magyarország felszíne, domborzata.Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai.A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek.A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra.A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon.A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik.Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme.Hazánk nemzetközi kapcsolatai.Budapest földrajza.Régiónk földrajza.

A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak

Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna–Majna–Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala;Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros–Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morva-medence, Nagykunság, Német-

294

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység;Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia;Burgenland,Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros;Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park;Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció.


A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.

295


BIOLÓGIA7–8. évfolyam


Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának — a többi tantárggyal együtt — célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következő feladatok adódnak Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata.Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét.A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit.Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.


Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatábanTegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit.Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére.Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetéről különböző módon szerzett ismereteit összehasonlítani.

296

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésére.. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Képes legyen a biológiai jelenségekkel, kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse.Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségeit.Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról.Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól.Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

297


KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A BIOLÓGIA TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN




A biológia tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére:- tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik,- az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a biológia órákon is alapvető képességfejlesztési feladat,- a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük,- a biológia művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését.


A biológia órákon matematikai képletek felidézésével, az élőlények szervezettani struktúráinak, azok szabályszerűségeinek felismertetésével fejleszthetjük a matematikai tudás alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, pl. becslések elvégzésére, növekedési és fejlődési folyamatokat bemutató grafikonok elemzésére, továbbá táplálkozási, tápanyag-összetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás,). A kapott eredményeket a matematikai kompetenciák segítségével indokolják és értékelik a tanulók.


A természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 13-14 éves korosztály számára is meghatározó erejű a motiváció. A biológia órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére.

A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg.


298



A biológia tanítása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelősségtudatról.



A biológia tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni.

A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógép-alkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internet használat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is.


A biológia tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.).

A hatékony tanulás képességeinek – így a biológia tanulási képességeinek is – biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését.

299


7. évfolyam


A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata.A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében.Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése.Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése.A megismert állatok és növények felismerése . A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése.Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése.A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata.Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése.Tanulói kiselőadás tartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről.Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása.A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint.A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba.

Témakör: Új ismeretfeldolgozása

Munkáltatás gyakorlás

IsmétlésEllenőrzés

Összóraszám

Év eleji ismétlés – – 2 2I. Az élőlény környezete és az életközösségek

3 2 – 5

II. A forró éghajlati övezet élővilága

8 1 2 11

III. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága

8 – 2 10

IV. A hideg éghajlati övezet, a hegyvidék és a tenger élővilága

7 1 2 10

V. Az élőlények rendszerezése 11 2 2 15Év végi ismétlés – – 2 2Összóraszám 37 6 12 55

300


TÉMAKÖR TARTALOM

Tájak és életközösségekA földi élővilág

általános jellemzéseAz életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából.

A forró övezet élővilága

A trópusi esőerdők, szavannák, sivatagos területek előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei.

A mérsékelt övezet élővilága

A mediterrán területek, a lomberdők, a füves puszták és a tajgaerdők környezeti adottságai, előfordulásuk, itt élő élőlények testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták, a lomberdők, és a tajgaerdők pusztulásának okai, védelmük.

A hideg övezet élővilága

A tundrák és a sarkvidékek környezeti adottságai, a jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.

A hegyvidékek élővilága

A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges övezetessége.

A tengerek és tengerpartok

élővilága

A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben.A tengerek és óceánok szennyeződésének következményei

Az élőlények rendszerezéseA rendszerezés A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb

rendszertani kategóriák.A sejtmagnélküliek és

a sejtmagvas egysejtűek

A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

A gombák A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük.

A növények A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai.

Az állatok Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői.

301


A továbbhaladás feltételeiIsmerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját.Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit.Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására.Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani.Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.

302


8. évfolyam


A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata.Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése.Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése.Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából.Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése.Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről.Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése.A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése.

Témakör Új ismeretek feldolgozása

Munkáltatás, gyakorlás

Ismétlés, ellenőrzés

Összóraszám

Év eleji ismétlés 1 1Az emberi test felépítése

6 1 7

A bőr és a mozgásszervrendszer

7 1 2 10

A szervezet anyagforgalma

16 3 2 21

Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés

13 2 2 17

A szaporodás és az egyedfejlődés

14 2 16

Év végi ismétlés 2 2Összesen 56 7 11 74

303


TÉMAKÖR TARTALOM

Az emberi szervezet felépítése, működése és egészsége

Az emberi test szerveződése

Szerveződési szintek: Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója.

Az emberi bőr A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, bőrápolás.

A mozgás A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei.

A táplálkozás A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás.

A légzés A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai.

A keringés A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen.

A kiválasztás A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése.

A szaporodás A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése.

Az ember egyedfejlődése

Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái.

Idegi és hormonális szabályozás

A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása.

304



Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére.Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni.Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet.Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel.Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.

305


EGÉSZSÉGTAN6. évfolyam

Célok és feladatokAz egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között.A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben.Fejlesztési követelmények Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát.Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük.A modul témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az “egészséges" – “kevésbé egészséges" tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet, Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához.A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozástól függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége.Belépő tevékenységformák A tanulók szerep és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet, fontos szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. Az élelmiszereket, táplálékokat “egészséges” és “kevésbé egészséges” kategóriákba sorolják és gyakorolják a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás formáit. Gyűjtőmunka révén megismerkednek az egészséggel, életmóddal, táplálkozással foglalkozó reklámok hatásmechanizmusaival, plakátokat, újságcikkeket készítenek .Interjút készítenek családtagjaikkal, elemzik és értelmezik az eredményeket. A tanulók megvizsgálják saját mindennapos gyakorlatukat a fizikai aktivitás és testi higiéné területén A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás, stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik.. Felismerik, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével való fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel és kapcsolataikat, önértékelésüket, általános közérzetüket is befolyásolja .Ismereteket szereznek a pszicho-aktív szerekről, s a

306

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.használatukban rejlő veszélyekről. Felismerik azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben, legális vagy tiltott “anyagokkal” kínálhatják őket, és gyakorolják ezek elhárítását. Megértik a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást .Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival, a serdülőkori sajátosságokkal és az emberi szexualitással, a férfi és női nemi szerepek eltérő sajátosságaival .A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, a felelősség érzete a környezethez való viszonyban.Tankönyv:A természetről tizenéveseknek” (MOZAIK Tankönyvkiadó)

6. évfolyamÉvi óraszám: 18 óra


A biztonság megőrzése Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a “kockázatos” és a “veszélyes” viselkedési módok Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes foglalkozások.

A táplálkozás Az étrend fontossága, szerepe az egészség megőrzésében .Javaslatok az étrend megváltoztatására.

Mozgás és személyes higiéné

A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A testkép megerősítése. A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása.

Veszélyes anyagok Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása .A szenvedélybetegségek közös vonásai. A pszicho-aktív szerek veszélyei a gyerekek életében.

Az emberi szexualitás Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. A nemi érés tudatosulása. A nemi identitás kialakulása. Sztereotípiák a nemi szerepekben a különböző nemzedékek körében.

Családi élet éskapcsolatok

A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja .Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben.

A környezet A jelen hatása a jövőre. Az ipari méretű áramtermelés és a környezet. A technológiai fejlődés káros következményei. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében.

Törzsanyag Összefoglalás Összóraszám17 1 18

307


TESTNEVELÉS ÉS SPORT5–8. évfolyam


Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik.A testnevelés célja továbbá az 5–8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve azokat az élettani, valamint az azokkal összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető (generikus) mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket.Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat.A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játék-sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai - biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció.Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme.Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás.

308



Az egészséges testi fejlődés segítéseA tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük.Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat.Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben.Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt.A mozgáskultúra fejlesztéseTeljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani.Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat.Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját.Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben.Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai-, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat.Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket.A mozgásigény fenntartásIgényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás.

309


KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A TESTNEVELÉS TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN

Az általánosan meghatározott kulcskompetenciák és a műveltségi területet jellemző sajátos kompetenciák fejlesztése. Erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása. Verbális és nem verbális kommunikációs képzés. Döntéshozatal, véleménykialakítás erkölcsi kérdésekről, emberi felelősségtudat. Nyelvhelyességi szabályok betartása, matematikai számítások végzése

Témakörök 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamAtlétika 24 24 24 24Torna 14 14 14 14Testnevelés és sportjátékok(kosárlabda és röplabda)

34 34 34 34

Szabadidős és sporttevékenység 8 8 8 8

Képességfejlesztés és önvédelmi sport 13 13 13 13

Összóraszám 93 93 93 93

5. évfolyamÉvi óraszám: 93Belépő tevékenységformákA rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. Gyorsfutások versenyszerűen. Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) – elugrás, légmunka, talajra érkezés – ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása. A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása. A labdatovábbítás és -birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete (amennyiben az úszásoktatásban az alapképzés az 1–4. évfolyamon megtörtént).A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

TéMAKöRöK TARTALMAK

310


Rendgyakorlatok Szokványos alakzatok (egy-, kétsoros vonal, egyes, kettes, hármas, négyes oszlop).Vonulások zárt rendben. Alakzatváltozások (fejlődések, szakadozások vonalalakzatból oszlopba és vissza).Testfordulatok.

Előkészítés, alapozás és prevenció

Gimnasztika (önállóan szabadon végezhető vagy játékos és határozott formájú szabad-, kéziszer-, társas- és szergyakorlatok).Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. Játékos előkészítő feladatmegoldások.

Atlétikai jellegű feladatmegoldások

Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében.(Futó-, ugró-, dobóiskola.)

FutásokRajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetekből megkötés nélkül; állórajt).Vágtafutások .Iramfutások. Tartós futások. Futás feladatokkal.Szökdelések, ugrásokTávolugrás (guggoló technika) ugrósávból. Magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával. Szökdelés egy-, váltott- és páros lábon.DobásokHajítások, lökések, vetések egy és két kézzel, helyből és nekifutásból. Célbadobások. Testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva.

Torna jellegű feladatmegoldások

Speciális előkészítő és célgyakorlatok.

Támaszhelyzetek és gyakorlatok.Függéshelyzetek és függésgyakorlatokMellső támaszhelyzet magas padon, gerendán és/vagy KTK-n (kiegészítő tornakészlet).Támlázás oldalirányba. Gurulóátfordulások (előre és hátra különböző kiinduló helyzetekből). Kézenátfordulás oldalra. Állások támaszhelyzetekben (tarkón, fejen, segítséggel bordásfalnál kézen).Egyszerű támaszugrások (“gyertya” ugrás, függőleges repülés, “huszár” ugrás, zsugorkanyarlati átugrás).Kötél- és rúdmászás. Gyűrűn (esetleg két kötélen) lendületek előre, hátra. Bordásfalon lendületek oldalra. A felsorolt függőszereken nyújtott és hajlított függésben térd- és sarokemelések.Kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatokGerendán, vízszintes és ferde padon talajra rajzolt vonalon járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelő, négykézláb támaszban, hason- és hanyattfekvésben.Aerobic(csak lányoknak)Alapjárás. Karemelések és –lendítések .Lábemelések és -lendítések. Érintő járás.

Testnevelési és Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és

311

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.sportjátékok: röplabda, kosárlabda,

testnevelési játékok. A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, átvételek helyben, majd tovahaladással).Gól- és pontszerzés egyszerű megoldásai (fektetett dobás, kapura lövés, belsővel, belső csüddel).Játék egyszerűsített szabályokkal. Labdás testnevelési játékok

Szabadidős sporttevékenységek

Szabadtéri sportok: .A téli sportformák megvalósítható módjai és téli játékok (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták) Kerékpározás. Helyváltoztató eszközök használata (görkorcsolya, gördeszka stb).

Játékok Húzások-tolások párokban (húzd át a határon; toldd át a határon; kéz-, lábvívás) és csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában) játékosan. Mögékerülési és kiemelési kísérletek. Gurulóesés előre, hátra.

Úszás (szakkörként)

Játék a vízben. A választott úszásnem technikájának tökéletesítése. Teljesítménynövelés.

A továbbhaladás feltételeiA tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. A vízbiztonság megszerzése.

6. évfolyamÉvi óraszám: 93Belépő tevékenységformákA rendgyakorlatoknál az alakzatok változtatásának biztonságos végrehajtása, közlekedés zárt alakzatban. A gyakorlási rend betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása. Gimnasztikai gyakorlatok, valamint a sokoldalú előkészítő feladatok egyéni és együttes végzése, azok szakkifejezéseinek ismerete. Gyors megindulások és futások jelre. Állóképességi futás 10-12 percig egyéni iramban, a futósebességnek a távhoz igazítása. Ugrások a kar- és lábmunka összhangjának megteremtésével. Kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. A talajon, valamint a függőszeren tanult gyakorlatoknak, illetve ezek kapcsolatainak végzése. Támaszugrások erőteljes elugrással, növekvő első ívvel, egyensúlyvesztés nélküli talajra érkezéssel. Labdakezelés mozgás közben. Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása. Röplabdában helyezkedés és hozzáállás a labda fogadásához; az alkarérintéssel történő továbbítás és az alsó egyenes nyitás ismerete. Néhány önvédelmi fogás elsajátítása. Az előző évfolyamon tanultakra építve: a körülményekhez igazodóan egy meghatározott távolság úszása egy vagy két úszásnemben. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

312

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.TéMAKöRöK TARTALMAK

Rendgyakorlatok Az 5. évfolyamon jelzett alakzatok felvételének és az alakzatváltoztatások teljesítésének fegyelmezett, gyors végrehajtása. Táv- és térköz felvételének pontos végrehajtása .Megindulás, vonulás és megállás a megfelelő “lábrendben”.

Előkészítés és prevenció

Egyénileg vagy együttesen végzett szabad- vagy szabadgyakorlati alapformájú kéziszer-, társas- és szergyakorlatok (pad, bordásfal, zsámoly).Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok. Egyszerű relaxációs eljárások. Játékos előkészítő feladatmegoldások.


Speciálisan előkészítő és célgyakorlatok a feldolgozandó anyag hatékonyabb elsajátítása érdekében (futó-, ugró- és dobó iskolák).Futások Állórajt. Guggoló-, térdelőrajt. Fokozó futás. Tartós futás növekvő időtartamig. Futás feladatokkal (kerülés, átugrás, jelre egyszerű feladatok végzése).Szökdelések, ugrásokTávolugrás elugró vonalról .Magasugrás (átlépő technika).Szökdelések egy, váltott és páros lábon.DobásokHajítások, lökések, vetések (1-2 kg-os tömöttlabdával), egy- és két kézzel, helyből, nekifutásból. Kislabdahajítás távolba és célba. Játékos versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva.


Speciális előkészítő és célgyakorlatok.

Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatokTámlázás oldalirányba magas padon, KTK-n, gerendán, két magas padon előre és hátra. Gurulóátfordulás talajon előre, hátra és sorozatban is. Kézenátfordulás oldalra. Kézenállási kísérletek bordásfalnál társ segítségével és szabadonTámaszugrásokFelguggolás, terpeszleugrás. Felguggolás, guruló átfordulás előre.Függéshelyzetek és függésgyakorlatokGyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban. Fellendülés zsugor lefüggésbe, emelés zsugorlefüggésbe.Kúszás, mászás, egyensúlygyakorlatok Járások talajra rajzolt vonalon, vízszintes és ferde padon, gerendán előre, hátra, oldalra térdelő és négykézláb támaszban, kúszás hason- és hanyattfekvésbenRitmikus gimnasztika(csak lányoknak)Mint az 5. Évfolyamon.

Testnevelési és sportjátékok:röplabda, kosárlabda,

Speciálisan előkészítő, labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. Az alapvető technikai és taktikai elemek (labdavezetés, -továbbítás, -átvétel, -lekezelés, alapérintés, gól- és pontszerzés) elsajátítása és alkalmazása játékhelyzetekben. Egy-egy ellen támadási és védekezési megoldás. Játék egyszerűsített szabályokkal.

313

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Szabadidős sporttevékenységek

Szabadtéri sportok: .A téli sportok megvalósítható formái és téli játékok (szánkózás, síelés, korcsolyázás, hócsata stb.).Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak)..Kerékpározás. Helyváltoztatási eszközök alkalmazása (görkorcsolya, gördeszka stb.)


Játékok és gimnasztika a vízben. A választott úszásnem technikájának csiszolása. A teljesítmény növelése.

A továbbhaladás feltételeiRendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett végrehajtása. Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás ismerete. Egy meghatározott távolság leúszása.

7. évfolyamÉvi óraszám: 93Belépő tevékenységformákA rendgyakorlatok pontos és egyöntetű végrehajtása. Hasznosítható ismeretszerzés a játékok és versenyek szervezésében, lebonyolításában. A bemelegítést, a sokoldalú előkészítést és a testtartási rendellenességek megelőzését szolgáló gyakorlatok végzése, ezek hatásának növelését eredményező megoldások (formák) ismerete. Atlétikában az egyéni adottságoknak és a feladat jellegének megfelelő feladatmegoldások: laza, könnyű, gyors(vágta)futás, valamint 10-12 percig kitartó futás növekvő intenzitással; ugrásoknál optimális sebességű nekifutás, a kar- és láblendítés jelentőségének ismerete; a hajító és lökő mozdulat csiszolása. Legalább 3-4 elemből álló összetett talajgyakorlat bemutatása, az összekötő elemek szerepének ismerete és azok alkalmazása. Függőszeren 2-3 gyakorlatelem végzése. Lendületes támaszugrások. Labdajátékokban a társakhoz és a labdához való igazodás, emberfogásos védekezés. A tanult technikai elemek passzív majd aktív védővel szembeni végrehajtása. Röplabdában a labda továbbítása alkar-, illetve kosárérintéssel a társhoz, valamint az ellenfél térfelére. Sportszerű test-test elleni küzdelem. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: teljesítményképes úszástechnika kialakítása egy vagy két úszásnemben. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.


Rendgyakorlatok A foglalkoztatási formák módosításához szükséges alakzatváltoztatások (sorakozó, fejlődések, szakadozások, foglalkoztatási forma módosítása utasításra).Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban.

Előkészítés, prevenció 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két alapformát is tartalmazhatnak (hajlításban, döntésben fordítás, fordításban döntés stb.).Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok .Játékos előkészítő gyakorlatok.


Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok.

Futások

314


A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. Fokozó futás. Vágtafutás. Futás feladatokkal, futás akadályok felett. Tartós futás iramnehezítésekkel.Szökdelések, ugrásokSzökdelő iskola Távolugrás helyből, távol- és magasugrás nekifutással (átlépő technikával).DobásokKislabda-hajítás távolba és célba. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel. Játékok, versengések futással, szökdeléssel, dobással kombinálva.


A feldolgozandó témát speciálisan előkészítő és célgyakorlatok.

Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatokTalajtorna. Gurulóátfordulás előre és hátra (sorozatban is) és repülő gurulóátfordulás. Fejenállás. Kézenállási kísérletek. Kézenátfordulás oldalt. Támlázás gerendán, emelt padon oldal irányba. Összefüggő, 3-4 elemből álló talajgyakorlat. Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok (“kígyó vedlés”, “hármas fonás”, “ördög szekér” stb.)TámaszugrásokTerpeszátugrás harántterpeszállásban előrehajló társon át (bakugrás). Guggolóátugrás 4 részes (keresztbe állított) szekrényen segítségadással.Függéshelyzetek, függésgyakorlatok Gyűrűn, két kötélen lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből.Gerenda (pad merevítő gerendája)Helyváltoztatások előre, hátra, oldalra. Fordulatok.Ritmikus gimnasztika, aerobic(csak lányoknak)A sportgimnasztikában tanult elemek. Homorított leugrás.

Testnevelési és sportjátékok: kosárlabda, röplabda

Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. A helyi adottságok, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték legfőbb játékelemeinek tökéletesítése. Támadás és védekezés alapvető megoldásai az adott sportjátékban. A sportjátékok és a motorikus képességek fejlesztését szolgáló, a tanulók játékigényét kielégítő testnevelési játékok.

Természetben űzhető sportok

Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. A lehetőségektől függően szánkózás, korcsolyázás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu stb. Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás).

Játékok Játékok húzással, tolással (húzd, toldd át a határon; toldd ki a körből; kötélhúzás).

Úszás(szakkörként)

A választott úszásnem gyakorlása, fokozódó edzésadagok teljesítése.

315

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A továbbhaladás feltételeiA rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)-ben.

8. évfolyamÉvi óraszám: 93Belépő tevékenységformákAz előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása. A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése. Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélküli vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Tornában a talajon, illetve a támasz- és függőszeren a tanult mozgáselemekből összeállított gyakorlatok, valamint lendületesen, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése. Leányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése. Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi, illetve küzdősport) szabályainak betartásával. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.


Rendgyakorlatok Ellenvonulások, mint a 7. évfolyamon futással végrehajtva. Foglalkoztatási formák öntevékeny átszervezése.(Csapatok alakítása. Játékrend, váltások önálló megszervezése.).A testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre.

Prevenció, relaxáció

2-4-8-16 ütemű, 2-3 alapformát tartalmazó szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas-, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok együttes és önálló végrehajtása. Tartásjavító, a gerincoszlop izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosító gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozásokat megelőző, ellensúlyozó gyakorlatok. Játékos előkészítő feladatmegoldások.


A tanítandó anyag elsajátítását speciálisan előkészítő és célgyakorlatok.FutásokEredményes rajtvégrehajtás feladathelyzetben. Fokozó futás, vágtafutás. Futás nehezítésekkel (terep, akadály).Tartós futás a táv növelésével. Váltófutás.Szökdelések, ugrásokSzökdelő iskolák. Helyből ugrások. Sorozatugrások. Távol- és magasugrás az atlétikában leírt fejlettebb technikával.

Dobások Szökdelések, ugrások

316


Kislabdahajítás távolba. Súlylökés helyből és becsúszással tömött labdával. Vetések tömött labdával két kézzel, mindkét oldalra. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva.


A tanítandó anyagot speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Gurulással és gördüléssel kombinált testnevelési játékok, mint a 7.évfolyamon.Támaszhelyzetek és támaszgyakorlatokTalajtorna. Gurulóátfordulás előre, hátra, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél- és egész fordulattal .Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgyon át (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejenállás. Kézenállás. Kézenátfordulás oldalra. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből.Támaszugrások Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában. Terpesz- és guggoló átugrás keresztben álló 3-4 részes szekrényen.Függéshelyzetek és függésgyakorlatokMászás, vándormászás kötélen. Függeszkedési kísérletek .Gyűrűn, két kötélen lendület előre-hátra, lebegőfüggés, lefüggés, hátsófüggés, lendület hátra és homorított leugrás.3-4 elemből álló összefüggő gyakorlat.

GerendaHelyváltoztatások, mint a 7. évfolyamon, valamint ereszkedés guggolótámaszba és felállás. Mellső mérlegállás.Ritmikus gimnasztika(csak lányoknak)A sportgimnasztikában tanult elemek és kombinációk.

Testnevelési és sportjátékok: kosárlabda, röplabda,

Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok, játékok. A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása.

Szabadidős sporttevékenységek

Felkészülés sí-, természetjáró-, vízi-, kerékpáros táborozásra. Az iskola lehetőségei szerint korcsolyázás, szánkózás, síelés, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, evezés, kajak-kenu, stb. Futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok.


Az úszás távolságának növelése a választott két úszásnemben.

A továbbhaladás feltételeiRendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel. Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. Önvédelem, sportszerű küzdeni tudás. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben.

317


RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA5-8. évfolyam


Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához.Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével egyidőben, az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát, fokozatosan a realitás igény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő ábrázolásmód iránti igény váltja fel. Ezért a tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg


A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg.Alkotó képességekA felső tagozatos diákok észlelési nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődését a változatos alkotó tevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzésére, képzetek felidézésére. Képzelőerejük működése és fejlődése belső képekben való gondolkodásukban, (vizualizációban, szelekciókban, redukciókban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhető.

Alkotóképességük nyilvánul meg a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni

318

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.stílusjegyeket hordoz. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, probléma-megoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteikben fejeződik ki. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával tudják megoldani. Elképzeléseiket megvalósításában módszerességre törekednek, meglévő készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményeit is reálisan értékelni.Befogadó, megismerő képességekVizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére.Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. Növekvő objektivitással válnak egyre képesebbé a látható (tér- forma- szín-, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, anyag, forma és tartalom, funkció, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli analízisére. Vizuális, művészeti, képzeteiket ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemezések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződik, ízlésítéleteiket egyéniségüknek megfelelően képesek megfogalmazni.A tanulást segítő képességekA vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban).

319


KULCSKOMPETENCIÁK ÉS AZOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN

Anyanyelvi kommunikációA rajz és vizuális kultúra tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére:- tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik,- az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és betartása) a rajz és vizuális kultúra órákon is alapvető képességfejlesztési feladat,- a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük,- a rajz és vizuális kultúra művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését. A rajz és vizuális kultúra célja, hogy a látható világ jelenségeit, képi közléseket és vizuális-művészeti alkotásokat mélyebben átélje és értelmezze.

Matematikai kompetencia Számos lehetőség adódik, műalkotások arányainak felismerése, épületszerkezetek értelmezése, méretarányos modell készítése ( tükrözés, szimmetria, arany aránymetszés fogalma, megjelenése az építészetben, népművészetben).

A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A tantárgy feladata: A környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, közvetlen tapasztalatszerzés, értékelés érzékenységének fokozása. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is.

Digitális kompetenciaA rajz és vizuális kultúra tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális

kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni, és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni.

A digitális technikák alkalmazásához szükséges képességek (az információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása) birtokában a diákok legyenek képesek a tananyaghoz információkat összeállítani. A digitális technikák kompetenciái a tanulók számítógép-alkalmazási képességeit (szövegszerkesztés, információtárolás, internet-használat) és kreativitásuk fejlesztését is segítik. Mindezzel megalapozzuk az egyéni érdeklődés szerinti tanulás képességeit is.

A hatékony, önálló tanulásA rajz és vizuális kultúra tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a

hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül.

320

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.).


Szociáli kompetenciaLehetővé teszi a kritikai, esztétikai érzék fejlesztését, a látvány élvezetének képességét, az érzelmek megjelenítését a műalkotásokon

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképességAz esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, erézek és élmények kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével. Ide érthetjük a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek , terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet.

321


Témakörök 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamMűalkotáselemzés 7 7 12 12Rajz, festés(ecset, ceruza) 13 13 10 10

Ábrázoló geometria 2 2 4 4

Vizuális nyelv(folt, pont, színfolt, vonal szerepe, használata

15 15 11 11

Összóraszám 37 37 37 37

5. évfolyamÉvi óraszám: 37Belépő tevékenységformák

A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik! Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat .Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok .Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés. A közvetlen és rögzített kommunikáció és a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. Használati tárgy tervezése. Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK

Kifejezés, képzőművészetNyelvA vizuális nyelvi eszközök (pont, folt, színfolt, vonalakkal alkotott folt), minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe. Keresgélő-vázoló vonalak, vonalfajták. Síkjellegű és plasztikus formák.A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. Ritmus. Komponálás síkban, térben.AlkotásSzemélyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív-tudatos kiemelésekkel, fokozásokkal. Konkrét események, történetek elbeszélése, irodalmi illusztrációk készítése kép- vagy szoborsorozatokban.Látványok, műalkotások képi, plasztikai átírása, egyszerűsítése, gazdagítása, átalakítása.BefogadásMűalkotások elemzése a különféle feladatokhoz, és korszakokhoz kapcsolva.Képzőművészeti ágak (építészet, szobrászat, festészet, grafika), iparművészet, népművészet , műfajok (dombormű, körplasztika,) főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái (akvarell, tempera, olaj, mintázás, faragás).

322

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Művészettörténet Az őskori művészet. Egyiptom, Mezopotámia művészete Görög és római művészet.A megismert alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. Vizuális kommunikációNyelvA vizuális nyelvi elemek, minőségek értelmező, tájékoztató, felhívó szerepe.AlkotásTéri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján.Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak, és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból.Tervezés, adott közlő célnak megfelelő forma - és színredukciók alkalmazásával. Szöveg és kép összerendezése különböző konkrét célú közlésekben.Befogadás A térbeli helyzet meghatározási módja a viszonyítás. Térjelölési lehetőségek síkon (lejjebb-feljebb helyezés, takarás, elől- oldal és félnézetek). A térkifejező ábrázolás. A nagy rálátás.Síkszerűség, testesség. A részformák kapcsolódása. A testesség tónusokkal való megjelenítése. A fény-árnyék. A színkör. A sötét-világos kontrasztok, a fő- és mellékszínek. Telt színek, tört színek.A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. A tömegtájékoztatás főbb típusainak megkülönböztetése (sajtó, televízió, rádió).Tárgy és környezetkultúraNyelvA vizuális nyelvi elemek funkcionális és díszítő szerepe. BefogadásA személyes felhasználói igény és a tárgy stílusa közötti kapcsolat felismerése. A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés és az iparművészet, a népművészet.A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya.TechnikákVázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal (grafikai kiegészítés), frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű szerkesztés körzővel, vonalzóval. Az ésszerű lépések betartásának alapszabályai.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokStonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirai bölény, Karnaki nagytemplom, Gizai piramisegyüttes, Írnok, Halastó (thébai sírfestmény), Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra.


A tanuló képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait változatos vizuális eszközökkel kifejezni. Ismeri, megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait. Ismeri a tanult

323

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.művészettörténeti korok fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három-három alkotást. Rajzi elemzésekkel, szóbeli magyarázatokkal kísért vizuális megfigyelésekre képes. Egyszerűbb modellek, alakok egyes tulajdonságait az ábrázolásban ki tudja emelni. Kevésbé összetett látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a tárgyválasztó döntésekben. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Törekszik az adott célnak legmegfelelőbb anyagokat és technikák megválasztására.

6. évfolyamÉvi óraszám: 37 óraBelépő tevékenységformák

A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása.Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában.Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése a művészettörténeti korokat követve.Tanulmányokhoz kötődő formaelemzések és grafikai, festői, munkák.A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai.Színismeretek.Információk képi rögzítése, értelmezése.A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése.Adott funkciójú tárgy tervezése.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK,

Kifejezés, képzőművészetNyelvÉpítészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és tengelyes térelrendezés). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. Felületképzés (vonalháló, folt és tónus-variációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria-aszimmetria) síkban, térben.AlkotásMindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Eseménysor megjelenítése egy képen belül és képsorozattal.Befogadás A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés kifejező hatása a síkbeli térbeli alkotásokban. Az időbeliség ábrázolási lehetőségei. A fázisok, képsorok, kép a képben.Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján.A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (táblakép, szárnyas oltár, freskó, mozaik, kisplasztika, emlékmű, magán- és középület), műtípusok (tájkép, csendélet, portré) példái. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény művészet. A román kor. A gótika. A reneszánsz művészet. A megismert alkotások címe, szerzője műfaja, technikája. Magyar Nemzeti Galéria.Vizuális kommunikációNyelvA megformálás és a közlés tartalma, célja közötti összefüggés. A vonal, a vonalvastagság, az

324

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.alakzatok, színek értelmező, jelentést hordozó szerepe a magyarázó rajzokban, közlő ábrákban.AlkotásTagoltabb testes formák (tárgy, emberalak, növény) ábrázolása rajzbeli, színbeli, (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Formaelemző szerkezeti rajzok, metszetek, redukciók készítése.Tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek, alkalmazása..BefogadásA nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok.A vetületi ábrázolás. Metszősíkok, tengelyek.Színkontrasztok (hőfok- mennyiségi- minőségi kontraszt). A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe.A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű és szövegképek). A sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, fotó, film, video) egy-egy példa leírása, a képi tartalom (információ) feltárása.Tárgy és környezetkultúraAlkotásEgy választott tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása, a felhasználó megjelölésével. Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, modelljének elkészítése. BefogadásA tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése.TechnikákAz alapvető technikák leírását lásd az 5. évfolyamnál, továbbá: Lavírozás. Szerkesztés körzővel, vonalzóval.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások

Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, a Magyar Szent Korona, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Budavári gótikus szobrok, Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai.


A tanuló törekedik saját, személyes képi kifejezésmód kialakítására. A hangulat, az érzelmek kifejezését kiemeléssel, átírással oldja meg. Segítséggel alkalmazza a megismert műleírási elemzési módokat. Művészeti példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást felismer és megnevez.Megfigyelésen alapuló feladatait az adott szempontok figyelembevételével oldja meg, összehasonlító megfigyeléseket végez, szabályszerűségeket felismer. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat megjelenítő ábrák értelmezésére, készítésére, érthetőségre, egyszerűségre törekedve. Érti a funkció szerepének

325

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Szenzomotoros képességeit összehangoltabb mozgás, eszközhasználati ügyesség jellemezi.


Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása. A művészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata .Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva. Vizuális - asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. A Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. .Használati tárgy tervezése. Funkció- és formaelemzések. A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata.


Kifejezés, képzőművészetNyelvÉpítészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok, aszimmetrikus, szimmetrikus térelrendezés, a külső térben betöltött hely.) A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezetben elfoglalt hely). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, redukált, átírt formák, színek). Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, horizontális, vertikális elrendezés).AlkotásÉrzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilág, érvényesítésével.Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és tanulmányozása, a karakterben, látványban rejlő többletjelentés keresése egyéni asszociációkra támaszkodva; átírás, fokozás, átalakítás.Irodalmi (zenei) mű, vagy történelmi esemény feldolgozása szabadon választott grafikai technikával.Befogadás A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a hangulatra. A fények, színek, formák jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe.Szóbeli műleírások, elemzések, kompozíciós és színvázlatok. A vizuális művészet szerepe a megismert korokban és kultúrákban. A korstílusok jellemző jegyei.Művészettörténet (benne a magyar művészet).A barokk kor. A XIX. század és a századforduló művészete, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus. Az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus, a szecesszió.Tájékozódás a Szépművészeti Múzeumról. Elérhető művészeti gyűjtemény, kiállítás látogatása. .Vizuális kommunikációNyelvA geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat, mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlőnyelvben. Alkotás

326

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Nagyobb méretű mesterséges és természeti formák szerkezetes távlati ábrázolása. Modellek rajzi, színbeli analízise a formai-szerkezeti, színbeli összefüggések szempontjából. A megértett formák átalakítása (csonkolással, vagy részek összevonásával, nagyítással stb.). Monge - vetületi és egyméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modellből kiindulva. Térbeli helyzet olvasása vetületi vázlatokról: rekonstrukciós vázlatok készítése vetület alapján.BefogadásA megjelenítő, kifejező és közlő, a szabad és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás. Az axonometrikus ábrázolás. Az önárnyék, vetett árnyék. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex. Színek tér- és hangulati hatása.Tárgy és környezetkultúraNyelvA tervezés vizuális nyelvi eszközei: vázlatok, részletrajzok, megjelenítő ábrák. A tárgy stílusjegyei, egyéni ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. A környezet és az építmény viszonya mint a hatásrendszer eleme.AlkotásHasználati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban-írásban. BefogadásA funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód kapcsolata. TechnikákMint az előző évfolyamoknál, valamint:Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez.


Vignola - G. della Porta: Il Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők.


A tanuló törekedhet önálló, egyéni képi kifejezésmód kialakítására, de rendelkeznie kell a közlő ábrázoláshoz szükséges vizuális nyelvi készségekkel is. Kifejező és tervező munkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint

327

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Megfigyeléskor képes viszonyítani, megítélni, téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti a szabályszerűségeket és szóban is meg tudja fogalmazni. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazni törekszik a tárgytervezés és elemzés szabályait, módszereit. Problémamegoldási készségei megnyilvánulnak az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban Jártas a tanulás sajátos vizuális-manuális módjaiban, gyakorlottan használja az ábrázolás alakítás eszközeit.


A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása .Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma- színviszonyok tanulmányozása, az analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások .A forma és funkció elemzése. Perspektív szerkesztések. Színismeretek összegzése .A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külső és belső építészeti tér elemzése. Tértervezési feladat megoldása.


Kifejezés, képzőművészetNyelvA szórt, vonalas, koncentrikus, szimmetrikus, aszimmetrikus, sűrített, rikított elrendezés térben és síkban. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése (formák, színek, kontrasztok, vonalritmusok, fény-árnyék, tömegek). A térhatás és a síkban tartás tartalmi szerepe festészeti, grafikai és alkotásokban. A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások.AlkotásSzemélyes témák, érzelmek, gondolatok plasztikai síkbeli kifejezése választott mérettel, technikával, inspiráló műalkotás felhasználásával.Tanulmány festése (emberalak, modellek közös beállítása), színbeli bontás, redukálás a látvány analízise alapján.Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán.BefogadásMűelemzések a feladathoz és történelmi korokhoz kapcsolva. A művészet funkciói, a korstílus és az egyéni stílus (kompozíció, vizuális nyelvi megoldások, anyag-forma-tartalom összefüggései) különböző korokból és kultúrákból származó alkotásokon.A mozgás és az idő megjelenítése álló- és mozgóképben.Művészettörténet (benne a magyar művészet).A XX. század első felének művészeti irányzatai, a fauvizmus, kubizmus, futurizmus. Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. A kortárs

328

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.képzőművészet néhány alkotásának elemzése, megismerése. Tájékozódás a Magyar Nemzeti Galériáról. A közeli művészeti gyűjtemény, kiállítás meglátogatása. Vizuális kommunikációNyelvAz értelmező ábrák nyelvi elemei: geometrikus formák, vonalminőségek, értelmező színek, formaelemek térbeli összefüggései, arányviszonyok, faktúrák. A vázoló és szerkesztett vonal.AlkotásÉpített téri egység (épület, utcarészlet) megfigyelése, vázlatos tapasztalati-perspektív ábrázolása. Egy vagy két iránypontos perspektív kép szerkesztése.Tanulmány: összetettebb természeti forma részletesebb analízise (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek), felhasználása szemléltető ábrák készítéséhez. Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján.Fotómontázs, képes történet összeállítása.BefogadásA tér illúzióját keltő ábrázolás tapasztalati alapon: látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont. Vonaltávlat, színtávlat. A perspektivikus ábrázolásmód. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban.Színismeretek: Színritmus. Harmónia. Kontrasztok (színezet és hőfokkontraszt, sötét-világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok).Újabb médiumok képírási formái (pl. fotó, film, televízió, video, digitális kép; fiktív terek, térillúziók a mai számítógépes játékokban, filmekben.)

Tárgy és környezetkultúraBefogadásAz épület és a környezet formai kapcsolata (pl. külső tér, kert). Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet védelme, gazdagítása: a környezettudatosság.TechnikákA megismert grafikai, festői, szobrászati és technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához, igényes kivitelezés. Szabadkézi rajzok és szerkesztések. Szerkesztőeszközök alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír- és fotómontázs készítése. Technikai kísérletek.


T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, W. Gropius: A Bauhaus központi épülete, Picasso: Vasaló nő, és Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Standard Thonet szék, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szőnyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor Béla: Darázskirály.

329



Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében -, személyiségének megfelelő szinten rendelkezik a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában van. Alkotó képzeletét érvényesíti a szabad alakító, tervező feladatokban. Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekszik esztétikai élményei tudatos átélésére. Adott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez.Jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, érti, hogy ezek a látható jelenségek megértésének az eszközei. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis, és redukció tanult eljárásait. Rendelkezik az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik, érti a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, felismeri különbségeiket.Ismeretei vannak a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekszik betartani a kultúrált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait. Tájékozottsággal bír a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiról, megérti, hogy mindezek a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják.

330


KÉMIA7–8. évfolyam

Célok és feladatokAz általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket.A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat.Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő szerepére. Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között.A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során.A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni.Az általános iskolai kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban.A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata.. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása.

331

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Az általános iskolai kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. …).

Fejlesztési feladatokIsmeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességekA tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét.Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré.A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra.

Tájékozottság az anyagrólAz anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról.Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek

332

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről.Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődésérőlÁltalános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll.

7. évfolyam Órák 8. évfolyam Órák1. Mindennapi anyagaink 12 1. Ismétlő rendszerezés 32. Atomok és elemek 8 2. A nemfémes elemek és

vegyületeik 19

3. Az atomok kapcsolódása 13 3. A fémes elemek és vegyületeik 14

4. Kémiai reakciók 12 4. Hétköznapi kémia 13Új ismereteket közlő, munkáltatóóra 45 Új ismereteket közlő,

munkáltatóóra 49

Összefoglalás, ellenőrzés 11 Összefoglalás, ellenőrzés 7Összesen 56 Összesen 56

Tankönyvcsalád:Kémia 7. osztályKémia 8. osztály (Mozaik Tankönyvkiadó)Tankönyv és munkafüzet

333


7. évfolyamBelépő tevékenységformákA bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése.Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában.A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata.Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása.Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján.Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élő beszédben.A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával.A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása.A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése.A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése.A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása.A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható.Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése.A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása.Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése.A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése.A részecskéket jellemző és az anyagi halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel.Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban.Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban.Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok

munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

Anyagok A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Szervetlen és szerves anyagok.

Változások Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek szétválasztása. Oldódás, az oldatok tömegszázalékos összetétele. Az égés: az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só.

334


Bepillantás a részecskék világába

Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A tömegmegmaradás törvénye. A kémiai egyenlet

A továbbhaladás feltételeiA tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. A tanulókísérleteket szóbeli vagy írásbeli leírás alapján végezze el Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz.

335


8. évfolyamBelépő tevékenységformákAz egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7.évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket.Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában.Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák.Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával.Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel.A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben.A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből.A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése.A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben.Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján.

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Tudománytörténet A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága,

kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.A víz, a levegő és ami bennük van

Nemfémes elemek: Hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása.(A hidrogén előállítása, égése, durranógáz-reakció.A klór reakciója vízzel, nátriummal.)Nitrogén, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk.

Szerkezeti fémeink Fémes elemek: Vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek.Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem.(A vas reakciója oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása.Az alumínium reakciója oxigénnel, az alumínium kiváltott korróziója.)Arany, ezüst, ötvözeteik, réz.(A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal.)

Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban

További elemek és szervetlen vegyületek: Nátrium, kálium, kalcium, kálcium-karbonát, szilícium, szilikátok, növényvédőszerek, réz-szulfát, műtrágyák.(A nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel.A magnézium égetése, reakciója savoldattal.A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal.A kalcium-karbonát reakciója savval.)Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kálcium, (a magnézium és a cink szerepe.)Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz.

336


Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás.Szervetlen tisztítószereink: Hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid.A hypo színtelenítő hatása.A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel.A nátrium-hidroxid közömbösítés.)Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz.(A cink reakciója savoldatokkal.Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.)Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany.

Környezeti kémia (E témakör anyaga részben átvihető a 7. évfolyamra.)Energiagazdálkodás: Tüzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Levegőszennyezés: Szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, salétromsav, szmog. (Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel (metán, etil-alkohol). A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szén-monoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel.) A salétromsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, illetve az oxidáló hatása. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás.

A továbbhaladás feltételeiA tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

337


OSZTÁLYFŐNÖKI

A kompetencia alapú oktatás az osztályfőnöki órákon is feladatunk, a különböző műveltségi területek kompetenciáit itt is fejlesztenünk kell.

A MŰVELTSÉGI TERÜLET KULCSKOMPETENCIÁI

Anyanyelvi kommunikációAmellett, hogy a fejlesztés tárgyi-cselekvéses és szemléletes-képi útjait is preferáljuk, a társas lét etikai aspektusú elvont-verbális vizsgálatát kiváltképp fontosnak tartjuk. Ez utóbbi a nyelvi közvetítést messzemenően igényli. Életszerű helyzetek elemzésével törekszünk a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, és ezeknek a mindennapokban történő felhasználására. Fontos kiemelni a vitakultúra fejlesztését, kiváltképp a konszenzuskereső problémamegoldásokhoz felhasználandó érvelési eljárások gyakorlását.

Idegen nyelvi kommunikáció A kulturális sokféleség tiszteletben tartásának tudatosításával és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés felkeltésével a pozitív attitűd elsajátításához járulunk hozzá.

Matematikai kompetencia Mind a logikailag helyes következtetések alkalmazása az érvelésekben, mind a statisztikai számítások, táblázatok olvasása, feldolgozása erősíti a matematikai kompetenciát A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása a vitákban lesz hasznos eszköz. A modellek használata, a hasonlóságok és analógiák felismerésén alapuló struktúrák alkotása a társas kapcsolatokban, a vertikális és horizontális relációk szerint történő besorolásban lesznek nagyon fontosak.

Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciájaAz emberi tevékenység okozta változások megértésének és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségnek a problémája közvetlenül megjelenik a tantárgy oktatásában. Az etikai kérdések iránti érdeklődés felkeltése és kiművelt kielégítése eminens feladat. A biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai fejlődésnek az egyénre, a családra, a közösségre és az egész emberiségre gyakorolt hatása kritikai elemzésével formálódik. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás is mint meghatározó erkölcsi alapelv bekerült a megvitatandó témák közé. Fontos az egészségtanban (6. osztály) tanultak felelevenítése.

Digitális kompetencia Azoknak a képességeknek a fejlesztése, amelyek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését, a tantervi témaválasztásban elhagyhatatlan. A komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet

338

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a tantárgy kritikai gondolkodást fejlesztő célkitűzéseiben nélkülözhetetlen. Hatékony, önálló tanulásA tantárgy elsősorban a pozitív hozzáállás erősítését segíti azzal, hogy a diákoknak korábbi tanulási és élettapasztalataikat a téma megértéséhez és feldolgozásához fel kell használniuk. Az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása nem céltalan, a többiekkel elvégzendő közös munkában fontos értéket képvisel minden egyes diák alkalmazott ismerete.

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek befogadására való képesség fejlesztését támogatja az erkölcsi, a. gazdasági, a környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok bemutatása. Az esztétikai befogadóképesség fejlesztése egyes, a környezetet ábrázoló műalkotások erkölcsi tartalmú elemzésével valósul meg.

5 – 8. évfolyam

Célok, alapelvek: - közösség kialakítása, tevékenységeinek tervezése, szervezése, együttműködő közösség kialakítása

- önismeret fejlesztése, reális énkép fokozatos kialakítása- tanulási módszerek megismerése, kötelességtudat kialakítása- kommunikáció módszereinek alkalmazása- egészséges életre való nevelés- emberismeret, egyéni képességek- helyünk a világban- hagyományok ápolása- család, mint közösség- erkölcsi kérdések, illemtan- pályaorientáció

Témakörök:

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.I. Közösség és személyiség 12 óra 8 óra 9 óra 11 óraII. Tanulás és munka 5 óra 6 óra 3 óra 5 óraIII. Ember és társadalom 3 óra 5 óra 9 óra 3 óraIV. Egészséges életre valónevelés 10 óra 8 óra 7 óra 10 óra V. Pályaorientáció 2 óra 3 óra 4 óra 6 óra VI. Aktuális témák 5 óra 7 óra 5 óra 2 óra _________________________________________________Összesen: 37 óra 37 óra 37 óra 37 óra

339


5. évfolyam

Célok, követelmények:- a gyermekközösségek tagjai képesek legyenek kitűzött feladatok megvalósítására- képesek legyenek együttesen, fegyelmezetten, önmagukért és egymásért is

felelősen tevékenykedni- tartsák tiszteletben egymást – a nemek közötti különbség figyelembevételével is –

- ismerjék az alapvető udvariassági szabályokat- ismerjék és használják a gazdaságos tanulási módszereket- vegyenek részt a családi munkamegosztásban- tartsák fontosnak a családi és nemzeti ünnepeket, ismerjék a hagyományokat, népi

szokásokat- legyenek tisztában az egészséges életmód életkorának megfelelő szabályaival- legyen igényük az esztétikus megjelenésre, környezetre

Eszközök: - könyv, fűzet, íróeszközök- képek, tesztek, táblázatok- tanári kézikönyv, segédfüzetek- írásvetítő, ernyő, fóliák- magnetofon, lemezek, Cd lejátszó- TV. Videó, kazetták

Javasolt témák 5. osztályban az egyes témakörökhöz

I. Közösség és személyiség kialakítása 12 óra- a közösség céljai, feladatai az új tanévben a felső tagozaton- a közösség tevékenységeinek tervezése, szervezése- a közösség fejlődésének értékelése, új feladatok kitűzése- együttműködő kapcsolatok kialakítása- társas kapcsolatok feltételei: barátság, tisztelet- személyes kapcsolatok kialakítása: szeretet, őszinteség, segítőkészség- ismerem-e önmagam? - önismeret fejlesztése- reális önkép kialakítása- eszményképek, példaképek- tartalmas és vonzó élet a közösségben (játék, sport, vetélkedők)- őszinteség, titoktartás, alkalmazkodás a közösségben- tanulmányi kirándulások előkészítése, szervezése

II. Tanulás és munka 5 óra- helyes tanulási módszerek - a tanulást is tanulni kell - tanulást segítő tevékenységek- kötelességtudat, érdeklődés- a megismerés forrásai - a könyv tanít és szórakoztat

340


III. Ember és társadalom 3 óra

- családi ünnepek, nemzeti ünnepek- hagyományok szerepe életünkben- környezetünk és védelme, a tulajdon védelme

IV. Egészséges életre való nevelés 10 óra

- egészséges életmód- napirend, hetirend, házimunka- felkészülés a pubertással járó biológiai és pszichés változásokra- higéniai követelmények mindennapjainkban- megfelelő öltözködés- kulturált étkezés, egészséges étrend- közlekedési szabályok- balesetek elkerülése iskolában, utcán, otthon- hogyan viselkedjünk? - illemtan- drogok típusai, fajtái, hatásai

V. Pályaorientáció 2 óra

- foglalkozások, szakmák, hobbi, érdeklődés- ami érdekel, amit szívesen csinálok

VI. Aktuális témák, magatartási és szorgalmi jegyek megbeszélése 5 óra

341


6. évfolyam

Célok és követelmények:- Legyenek képesek együttesen önmagukért is, egymásért is felelősen tevékenykedni- Egymás tiszteletben tartása, illemszabályok alkalmazása- Humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételeivel legyenek tisztában- Legyen kialakult, reális, a közösség által is elfogadott én képük- Legyenek képesek kiküszöbölni hibás tanulási eljárásaikat- Fejlődjék alkalmazkodási képességük a családtagok és osztályközösség

viszonylatában egyaránt- Alakítsák ki napi – és életrendjüket- Legyenek tisztában az egészséges életmód szabályaival- Készüljenek fel a pubertással járó biológiai és pszichés változásokra- Előzzék meg az egészségre ártalmas szokások kialakulását

Eszközök:Könyv, fűzet, íróeszközök- Képek, tesztek, táblázatok- Tanári kézikönyv, segédfüzetek- Írásvetítő, ernyő, fóliák- Magnetofon, kazetták- Lemezjátszó, lemezek CD lejátszó- TV, videó, kazetták


I. Közösség és személyiség kialakítása 8 óra- A közösség céljai, feladatai a tanévre, a fejlődés értékelése- Az együttes tevékenységben való részvétel képességének, készségeinek

kibontakoztatása- Nemek különbsége a közösségben- Fiúk és lányok barátsága, elemi udvariassági szabályok- Önmagáért és egymásért is felelős közösség kialakítása- Humánus társas kapcsolatok létrejöttének további feltételei, alkalmazkodás,

lelkiismeretesség, önzés és önzetlenség közti különbség- A tulajdon tisztelete- Őszinteség, tolerancia- Másság: nemzetiségek, kisebbség védelme, más földrészről valók, „betegek” és

fogyatékosok a társadalomban- Baráti kapcsolatok iskolában, iskolán kívül- Igazmondás és hazugság- Önismeret fejlesztése: az „én” elhelyezése a közösségben

II. Tanulás és munka 6 óra- A gazdaságos tanulás, hogyan tervezzük feladataink elvégzését- Az értelmes tanulás jellemzői- Miért nem megy nekem jobban a tanulás?- Miért tanulunk?

342


- A tapasztalás a tanulás ősi formája


- Az év nevezetes évfordulói, eseményei - Népi szokások- Hazánk természeti kincsei és ezek védelme- Nemzeti ünnepeink


- A helyes táplálkozás fontossága a fejlődő szervezet kialakulásában- A sport, rendszeres mozgás jelentősége életünkben- A serdülők biológiai és higéniai problémái- A nő és a férfi kapcsolatok, felelősség egymás iránt- Az egészséges és esztétikus megjelenés- Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikája- A szabadidő eltöltése, a hobbi jelentősége, szerepe- Egészségre ártalmas életmód, és megelőzése: dohányzás és drog- Idénybalesetek- Előzékenység a közúti közlekedésben


- Az egyéni érdeklődés, szülők foglalkozásának példája- A hatosztályos gimnáziumok továbbtanulási lehetősége- Ismeretségi körben előforduló foglalkozások-


343


7. évfolyam

A 7. évfolyamon az etika tantárgyat az osztályfőnöki órák keretében kívánjuk tanítani.Ily módon érdemjegyet nem kapnak a tanulók etika tantárgyból. Az etika témaköröket dőlt betűvel szedtük.Az etika tantárgy legfőbb céljai:Ebben az életkorban a gyermekek többsége sokat foglalkozik saját értékrendjének, életszemléletének mibenlétével, ami kedvező feltételt teremt a tárgy iránti megismerési vágy felkeltésére, tehát ez az időszak kulcsfontosságú a társadalomismereti kérdéseket vizsgáló tantárgyak oktatásban. Hasznos kombinálni az ember- és társadalomismereti tananyagot a művészettel, természettudománnyal. Olyan tudást kell kialakítanunk az emberről, a társadalomról és benne az erkölcsről, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. További célok: a csoportos munkára való képesség, a csapatszellem kialakítása; a felelősségérzet és az önfegyelem tisztelete; a döntéshozatal, az elkötelezettség és a kockázat felvállalása; a kezdeményezőkészség, a kíváncsiság, a kreativitás erősítése; a szakmai öntudat, a kiválóságra törekvés, a versenyszellem ösztönzése.

Célok, követelmények:- Képesek legyenek a tanévre kitűzhető feladatok tervezésére, szervezésére- Ismerjék a társas kapcsolatok formáit, tiszteljék mindenkiben az embert- Éljenek az önismeret, önfejlesztést lehetőségeivel- Legyenek tisztában a család funkcióival- Legyenek tisztában az alapvető emberi jogokkal- Tudjanak értelmesen vitatkozni, használják érveik logikáját- Ismerjék és óvják szűkebb és tágabb környezetük értékeit- Ismerjék a szenvedélybetegségek romboló hatását- Ismerjék és alkalmazzák a munka és pihenés harmonikus arányait- Formálják igényesen, ízlésesen környezetüket, külső megjelenésüket

Eszközök:- Könyv, füzet, íróeszközök- Képek, tesztek, táblázatok- Tanári kézikönyv, segédfüzetek- Írásvetítő, ernyő, fóliák- Magnetofon, kazetták- Lemezjátszó, lemezek, CD lejátszó- TV, videó, kazetták


I. Közösség és személyiség kialakítása 9 óra- A közösség céljai, feladatai a tanévre, időnkénti értékelés 5 óra- A z önellenőrzés formáinak kialakítása- Együttes tevékenységben való részvétel fejlesztése- Társas kapcsolatok jellegzetes formái, az „ember” tisztelete- A kultúrált magatartás szabályai fiúk és lányok barátságában

344


- Az önmegfigyelés tapasztalatainak valamint mások véleményének hasznosítása a személyiség fejlődésében

- Ki vagyok? Milyen vagyok?- A gyermekkor és a felnőttkor határán: serdülés, önállósulás- Társas kapcsolatok 4 óra

Család. Iskola. Rokonság. Barátok. Lakóhelyi közösségek. Civil szervezetek. Pl. cserkészek, úttörők, Green Peace, Harry Potter baráti kör, stb. Nemzet – haza. Európai Unió. Emberiség.

II. Tanulás és munka 3 óra

- Kitartás, tartós erőfeszítés szerepe a tanulásban - Önellenőrzés, hiányosságok pótlása- Munkafegyelem, pontosság, teljesítményre törekvés, kreativitás - Hogyan tanuljunk? Tanulási módszerek- Tanulom, mert érdekel, az érdeklődés változása, fejlődése


- Az ember helye az univerzumban 3 óraEgyed, egyén, személyiség.Cselekvő lény.Fizikai, verbális és mentális cselekedetek.Van-e minden cselekvésnek célja? Hogyan kellene élnünk az életünket?

- Kisebbségek védelme, nemzetiségek, etnikumok, vélemény és előítélet 2 óra- Környezetvédelem fontossága- Érdekek és értékek 4 óra

Államformák és kormányzati rendszerek. Az állampolgár alapvető jogai és kötelességei. Európai parlamenti, országgyűlési és önkormányzati képviselői választások, népszavazások. Az állam feladatai és a legfőbb hatalmi ágak. Az igazságszolgáltatás. A helyi önkormányzat. Az iskolai demokrácia. Az erkölcsileg megítélhető, (másik) ember(ek)re irányuló cselekedetek: a tett és hiánya, a beszéd és hiánya, a gondolat és hiánya, (fizikai, verbális és mentális cselekedetek).

Az erkölcsi személyiség kialakulásának folyamata az egyén szocializációja során: a

példa- és szabálykövetéstől a tudatos meggyőződésen alapuló lelkiismereti döntésig.

Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban. A szeretet jelentősége a zsidó-keresztény hagyományban, és ennek hatása az európai erkölcsi gondolkodásra. Fogalmak értelmezése: meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, türelem, előítélet.

345



- Testi – és szellemi egészség feltételei. Tekintély és példakép- Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban- Szexuális felvilágosítás: nemi működés- Az egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése: alkohol, drog- A helyes közlekedés szabályai, utcai balesetek- Baleset- és tűzvédelmi oktatás- Az élet minősége 2 óra

A munka és a szabadidő világának átalakulása a globalizáció korában. Főbb fogalmak: világgazdaság, fogyasztói társadalom, környezetszennyezés, energia- és nyersanyagforrások kimerülése, demográfiai robbanás, népességcsökkenés, globális felmelegedés és klímaváltozás, géntechnológia, atomenergia-ipar, biztonság, ökológiai katasztrófa, globális migráció,

- információs társadalom, tudásipar, tömegkultúra, szórakoztatóipar, reklám, telekommunikáció


- A család pályaválasztási elképzelései 2 óra- Ismeretségi körben előforduló foglalkozások- Összefüggés az érdeklődés és a pályaelképzelés között- Reális lehetőségek, iskolatípusok- Gazdaság és erkölcs 2 óra

Az emberiség természetátalakító tevékenysége, és a beavatkozások következményei. A gazdasági cselekvéseket és döntéseket befolyásoló erkölcsi konfliktusok kezelésének problémái. a) egyéni döntések

- b) testületi döntések


8. évfolyam

Célok, követelmények- Legyenek képesek a tanévre kitűzött feladatok tervezésére, szervezésére- Legyenek képesek az együttélés szabályainak alkalmazására az egyén és a

közösség viszonyának figyelembevételével- Ismerjék, és korosztályuknak megfelelően alkalmazzák az etikai normákat- Legyenek képesek felismerni a társas kapcsolatok jellegzetes formáit, tiszteljék

mindenkiben az embert- Mozgósítsák személyiségük pozitív erőit az értelmes, gazdaságos, eredményes

tanulás érdekében- Ismerjék hazánk kulturális, tudományos örökségét, természeti kincseit- Ismerjék testük felépítését (koordináció a biológiával) és szervezetük egészséges

működésének alapvető feltételeit

346


- Ismerjék a szenvedélybetegségek egészségromboló hatását az egyénre, családra, társadalomra

- Szexuális ismeretek terén az életkornak megfelelően egészséges érdeklődés alapján legyenek kellően tájékozottak

- Az ízléses, esztétikus külső és környezet kialakítására törekedjenek- Rendelkezzenek reális pályaelképzeléssel adottságaik és érdeklődési körük

figyelembevételével

Eszközök - Könyv, füzet, íróeszközök- Képek, tesztek, táblázatok- Tanári kézikönyv, segédfüzetek- Írásvetítő, ernyő, fóliák- Magnetofon, kazetták- Lemezjátszó, lemezek, CD lejátszó- TV, videó, kazetták


I. Közösség és személyiség kialakítása 11 óra

- A közösség céljai, feladatai a tanévre, értékelés, önértékelés- Feszültségek a társas kapcsolatban, konfliktusok és feloldásuk- Tolerancia, empátia, kudarctűrés képessége- Önismeret, önfejlesztés, önkritika- Ambíció és akarat, harcban önmagunkkal- Gátlások és egyéb negatívumok leküzdése - Közéletiség, demokrácia- A pénz szerepe a családok életében

II. Tanulás és munka 5 óra

- Önálló ismeretszerzés fejlesztése- Iskolán kívüli művelődés útjai- Kezdeményezőkészség, vállalkozási kedv, versenyszellem a munkában- Önértékelés fejlesztése- Önellenőrzés módjai


- Emberi jogok ismerete, jog és kötelesség viszonya, hazafiaság- Természeti kincsek ismeret, műemlékek védelme- Fiatalkori bűnözés, politikai, politizálás

347



- Baleset megelőzés, balesetvédelem - Házi betegápolás, elsősegélynyújtás- Szexuális felvilágosítás: szerelem, szerelmi kapcsolat, családtervezés- Az egyén helye a családi hierarchiában- Megfelelő szülő - gyermek kapcsolat- Ízléses, egyéniséget kifejező családi környezet- Gazdálkodás a családban- Az egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése- Korunk jellemző betegségei: AIDS, kábítószer, alkohol- Serdülő fiúk, lányok aktuális problémái

V. Pályaorientáció 6 óra - Egyéni adottságok – objektív tényezők

- Pályaismeret- A szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség fogalmainak

ismerete- A továbbtanulás, szakmatanulás lehetőségei, korlátai- Bizonytalankodók az iskola- és pályaválasztásban, iskolatípusok- Megjelenés, fellépés a felvételi vizsgán


348


KÖNYV, - ÉS KÖNYVTÁRHASZNÁLAT


A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként” történő felhasználásával meg kell alapozni az önműveléshez szükséges attitüdöket, képességeket, tanulási technikákat.Az informatika rohamos fejlődése következtében átalakuló társadalmi körülményekhez a tanulóknak alkalmazkodniuk kell, ehhez szükséges az információszerzés, - feldolgozás és –felhasználás etikai szabályainak tudatosítása.A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését a könyvtár segítségével megvalósítható információszerzés iránt és kialakítani ehhez a számítógépes könyvtári rendszerek eszközszerű használatát. Különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.


A tanuló legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, azokat megjeleníteni és kezelni. A megszerzett információt legyen képes értékelni és felhasználni. Ismereti önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához.Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, képes legyen ezeket minta alapján megvalósítani (esztétikus külalakban, különböző formában).Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

349


1-4.évfolyam

Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom.

Általános fejlesztési követelmény:

A tanulási képesség fejlesztése.Ismeretfeldolgozási technikák tanítása.

1.évfolyam

Tartalom, témakörök (2 óra)

Az iskolai könyvtár megismerése.Viselkedés a könyvtárban.Olvasási szokások.Gyermeklexikonok.


Látogatás, kölcsönzés a könyvtárban.Viselkedési szabályok tanulása.Gyermekkönyvek válogatása, lapozgatása.Szituációs játékok.Szómagyarázat lexikonnal.

2.évfolyam


Használati szabályok.A könyv elemei, főbb adatai.Gyermeklexikon, gyermeklapok.


Könyvek válogatása megadott téma, érdeklődés szerint.Tartalom megállapítása tartalomjegyzékkel, a kép és a szöveg értelmezésével.Tájékozódás gyermeklexikonban.

350


3.évfolyam


Terek, állományrészek.A könyvek főbb csoportjai.Szótár.Az információ gyűjtésének módjai.


Könyvek keresése a polcon szerző és cím szerint.Könyvek témájának megállapítása, könyvek csoportosítása.Szavak értelmezése lexikonnal, szótárral.

4.évfolyam


Lakóhelyi könyvtár.Gyermeklap, rovat.Audiovizuális dokumentumok.Enciklopédia.


Könyvtárlátogatás, tapasztalatszerzés.Keresés segédkönyvekben betűrend, mutató, tartalomjegyzék használatával.Tények, adatok gyűjtése tantárgyhoz.Beszámoló.

351


5-8.évfolyam


A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár „forrásközpontként” történő felhasználásával meg kell alapozni az önműveléshez szükséges attitüdöket, képességeket, tanulási technikákat.Az informatika rohamos fejlődése következtében átalakuló társadalmi körülményekhez a tanulóknak alkalmazkodniuk kell, ehhez szükséges az információszerzés, - feldolgozás és –felhasználás etikai szabályainak tudatosítása.A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését a könyvtár segítségével megvalósítható információszerzés iránt és kialakítani ehhez a számítógépes könyvtári rendszerek eszközszerű használatát. Különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét.


A tanuló legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, azokat megjeleníteni és kezelni. A megszerzett információt legyen képes értékelni és felhasználni. Ismereti önálló kiegészítéséhez szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában. Szokjon hozzá az ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, lexikonok, kézikönyvek, különböző média, multimédia és hipermédia használatához.Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, képes legyen ezeket minta alapján megvalósítani (esztétikus külalakban, különböző formában).Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Ismerje a kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepét. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.Tapasztalatai alapján lássa a könyvtár szerepét az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

352


A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes fel-adata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemelés, tömörítés, szöveg kiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is.

Befogadó tantárgy: magyar nyelv és irodalom

5. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom (2 óra)

A tanulási képesség fejlesztése

Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása.Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan.Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához.

Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással.Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális segédletek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve.Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális segédletek használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére.Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekről.

353


6. évfolyam

KÖNYVTÁRI INFORMATIKA (3 óra)

Fejlesztési célok Tananyag

Ajánlott tevékenységfor

mákMódszertani javaslatok


Hagyományos és új információs eszközök a könyvtárban.Egyszerűbb irányított forrás- és információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban.Tanuláshoz keresőkérdések megfogalmazása.

Papíralapú és digitális ismerethordozók.

Az ismerethordozók nyilvántartásának rendje.

Adott ismerethordozón az információk kinyerése, keresése.

Tájékozódás az iskolai könyvtárban.

Ismerje a nyomtatott anyagok hozzáférésének módját. Tudjon keresni a tartalomjegyzékben vagy betűrend szerint (pl.: lexikonban).Kezelje a digitális (illetve elektronikus) ismerethordozókat.Emelje ki a tartalmakból a lényeget, melynek során keresőkérdésekre válaszol.

Igazodjon el az iskolai könyvtárban.Tudjon a célnak megfelelő tartalmú irodalmat (ismerethordozót) találni.Ezekből legyen képes kinyerni a szükséges információkat.

Óraszám: - új anyag feldolgozása 1 óra- gyakorlás 2 óra

6.évfolyam



A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban.

354

ERKEL FERENC Pedagógiai Program ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi tanterv 2009. FELSŐ TAGOZAT 5-8.Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek megismerése, kézikönyvek használata (különös tekintettel a Magyar helyesírás szabályai c. kézikönyvre) a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban.Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekből. A talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése.A gyűjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).

7. évfolyamKÖNYVTÁRI INFORMATIKA (2 óra)


Ajánlott tevékenységfor

mákMódszertani javaslatok

A továbbhaladás

feltételei

A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak használata szaktárgyi feladatok megoldásában.Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból.A Súgó használatának megismerése.

Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik.Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és iskolai könyvtár.Az egyes operációs rendszerekhez és azok alatt futó programokhoz rendelt Súgó-k megismerése, használata.

Kézikönyvtár megismerése.A kézikönyvek egyes típusainak kézbevétele, tanulmányozása.A kézikönyvek használatának jellemzőinek megismerése az információkeresésben, forráselemzésben, kutatásban, gyakorlati feladatok megoldásában.Használja a Súgó-t egy adott eljárás, feladat megoldásának segítésére.

Tudja, hogy milyen könyvtípusok tartoznak a kézikönyvtárhoz.Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia).Szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban.Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.Ismerje a Súgó felépítését, az ott található információk megszerzésének módját és azok gyakorlati felhasználását (alkalmazását).


355


7.évfolyamMagyar nyelv és irodalom (2 óra)


Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek felkutatása megadott témához.Beszámoló készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján.Kézikönyvek használtatása, különös tekintettel az Idegen szavak és kifejezések szótára c. kézikönyvre.Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is.

8.évfolyam

KÖNYVTÁRI INFORMATIKA (2 óra)


Ajánlott tevékenységfo

rmákMódszertani javaslatok

A továbbhaladás

feltételei

Források keresése szaktárgyi feladatokhoz, tárgyi katalógusok segítségével.A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel.A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása.

Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszókatalógus.Forrásjegyzék.Cédulázás.

Forráskeresés tantárgyi vagy közhasznú problémák megoldásához a könyvtár tárgyi katalógusaiban. A kiválasztott források lényegének rögzítése cédulázással.Szóbeli vagy írásbeli beszámoló készítése többféle forrás felhasználásával.

Tudja, hogy a tárgyszó, ill. szakjelzet a könyv tartalmát fejezi ki.Tudjon a szakjelzet alapján a szabadpolcon ismeretterjesztő műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – egyszerű keresési feladatokat megoldani a tárgyi katalógus felhasználásával.


356


8. évfolyam



Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével.A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat) felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.Kézikönyvek használtatása, különös tekintettel az Idegen szavak és kifejezések szótára c. kézikönyvre.

Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése.A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben.

357

erkel ferenc - erkeliskola.hu · web viewÁltalÁnos iskola. pedagÓgiai program. v. kötet....

Documents