Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés

Neveléselmélet előadás

2003/2004. II. félév

Áttekintés

• Mit értünk erkölcs, moralitás alatt?

• 3 kutatási perspektíva

• Kognitív elméletek:- Piaget- Kohlberg- Gilligan- Turiel

Mit értünk moralitás alatt?

• Nincs egységesen elfogadott definíció, manapság sok szerző már nem is próbálkozik

• Arisztotelész: „hogyan kell élni”• Heller Ágnes: „mit tegyek”• Nagy J.: az adott közösség, társadalom által kialakított

szokásoknak, normáknak megfelelő viselkedés• érett moralitás jellemzői viszont átfedést mutatnak

(belső „iránytű”, igazságosságérzet, több nézőpont integrálása)

• Miért fontos a moralitás?

A morális fejlődés három kutatási perspektívája

• Kognitív

• Affektív

• Viselkedés

Piaget erkölcsi fejlődés felfogása

Kognitív fejlődéselméletén alapul

Innen kölcsönzött alapelvek:• Tartalom és struktúra

függetlensége• Szakaszosság• Egyensúlymodell• Kognitív fejlődés meghatározza

az erkölcsi fejlődést

Piaget erkölcsi fejlődéssel kapcsolatos kutatásai I.

Vizsgálatok a szabálymegértés és -követés témájában

Eredmények:

• A szabályalkalmazás 4 fázisa

• A szabályértés 3 fázisa

Piaget erkölcsi fejlődéssel kapcsolatos kutatásai II.

Jó és Rossz megítélésével és a morális koncepciókkal kapcsolatos vizsgálatok

Eredmények:

Heteronóm és autonóm erkölcs

Piaget munkájának értékelése

• Irányadó munka

• Problémák: csak gyerekeket vizsgál- csak a fejlődés kezdő és végpontját adja meg- metodikai: nem kérdezi meg, hogyan kellene viselkedni adott helyzetben

Lawrence Kohlberg

Piaget nyomdokain

• Hasonlóságok

• Különbségek

Kutatási módszere

A morális fejlődés szakaszai Kohlberg alapján - áttekintés

PREKONVENCIONÁLIS

Büntetésorientáció

Jutalomorientáció

KONVENCIONÁLIS

Jógyerek-orientáció

Tekintélyorientáció

POSZTKONVENCIONÁLIS

Társadalmi szerződés orientáció

Egyetemes erkölcsi elvek orientáció

A prekonvencionális szint jellemzői

Mi a „jó”? Miért kell jót cselekedni?

Szociális érettség

Büntetés-orientáció

-Engedelmesség-szabályok betartása (büntetés miatt)

-büntetés elkerülése- tekintély

egocentrizmus

Jutalom-orientáció

-szabályok betartása (egyéni érdekek)-igényeink kielégítése- alku

- hogy elérhessük céljainkat (mások nélkül nem megy!)

Konkrét individualizmus

(igazság/osság/ relatív)

A konvencionális szint jellemzőiMi a „jó”? Miért kell jót

cselekedni?Szociális érettség

Jógyerek-orientáció

- Közelállók elvárásainak megfelelni

- Emberi kapcsolatok ápolása

- hogy mások jónak tartsanak- mások iránti szeretet

Az emberi kapcsolatok hálójában élő ember

Tekintély-orientáció

-kötelesség teljesítése-törvények betartása- a jog abszolút

- lelkiismeret

- hogy a társ. működőképes maradjon

A társadalom perspektívája

A posztkonvencionális szint jellemzőiMi a „jó”? Miért kell jót

cselekedni?Szociális érettség

Társadalmi szerződés

-értékek relativi-tása miatt társadalmi szerződés- bizonyos abszolút értékek

Szabad akaratból adódó elkötelezettség

Társadalmi szemlélet: relativitás – perspektívák integrálása

Egyetemes erkölcsi elvek

Erkölcsi elvek követése

Egyetemes erkölcsi elvek melletti elkötelezettség

Moralitás lényegének felismerése

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?

Prekonvencionális szint

Büntetésorientáció• A diák: azért nem szalad a folyosón, mert

akkor beírást kap. (alsó tagozat)

Jutalomorientáció:• Alsó tagozat: Egy kislány hajlandó ebédnél

utolsóként beállni a sorba, mert akkor majd ő mehet ki délután először az udvarra.

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?Konvencionális szint

Jógyerek-orientáció

• Középiskolás lány: „Nagyon sokat tanulok, hogy ne okozzak csalódást a tanáromnak.”

Tekintélyorientáció

• Az iskolák házirendje, osztálytermi szabályok – (Puskázni tilos?)A betartásukhoz kapcsolódó attitűd

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában?

Posztkonvencionális szint

Társadalmi szerződés orientáció:

• Középiskola: osztálytermi szabályok közös megalkotása

Morális nevelés

• „just community” schools

• Morális dilemmák megvitatása

Oser diszkurzus módszere

1) Mutassunk be egy dilemmát!2) Kényszerítsük gyors döntésre a gyerekeket!3) Csoportmunka (3-5 azonos véleményen lévő gyerek) –

gyűjtsék össze érveiket álláspontjuk mellett /1 gyerek írja/

4) Osztálymunka: az ellentétes vélemények ütköztetése (szabályok! Forgatókönyv)T érveket a táblára írja

5) Csoportmunka: megbeszélni, változott-e a véleményük, vannak-e új érveik stb.

6) Osztálymunka: két szóvivő összegzi a csoport véleményét

7) Újabb szavazás8) T összefoglal, reflektál, pozitív megerősítés

Kohlberg elméletének értékelése

• Az ítéletalkotás szintjeinek tartalomfüggése

• A szakaszok sorrendjének állandósága

• A fejlődés

• A fejlődési szakaszok egyetemessége

Gilligan

Gilligan válasza:

• Női és ffi morál között nem mennyiségi, hanem minőségi különbség van – a nők más szempontok szerint ítélnek.- ffiak = az igazságosság morálja- nők = a törődés erkölcse

Előzmények

A morális fejlődés szintjei nők esetén Gilligan szerint

áttekintés

1. Egocentrizmus: Középpontban az ÉN

Átmenet: az önzéstől a felelősségvállalás felé

ÉN vagy TE???

2. Önfeláldozás: TE

Átmenet: a konformitástól az önállóság felé

TE vagy ÉN???

3. Egyensúly

TE és ÉN

A moralitás és a szociális konvenciók különválasztása- Elliot Turiel

Részlet egy négy éves kislánnyal készült interjúból:- Láttad mi történt?- Igen. Játszottak, és John nagyot ütött Bobra.- Szabad ilyet csinálni?- Csak úgy, hogy ne fájjon.- Van erre szabály?- Igen.- Mi a szabály?- Nem szabad nagyot ütni.- És mi lenne, ha nem lenne szabály? Akkor lehetne nagyot ütni a

másikra?- Nem- És miért nem?- Mert akkor fájna neki és sírna.

/második részlet/

- Láttad, mi történt?- Igen, hangoskodtak.- Szabad ilyet csinálni?- Nem.- Van erre szabály?- Igen, csendben kell lenni.- Mi lenne, ha nem lenne szabály? Akkor lehetne

hangoskodni?- Igen.- Miért?- Mert nincs szabály.

A moralitás és a szociális konvenciók különválasztása

Moralitás:

közvetlenül érinti a személy testi-lelki jólétét (igazságosság, testi épség, anyagi javak – pl. vkit megütni „rossz” /akár jelen van rá társadalmi szabály, akár nincs/)

Szociális konvenciók:

megegyezés kérdése, de ez is kell a társadalom gördülékeny működéséhez (pl, köszönés, megszólítás stb.) – azon múlik, megérti-e a gyerek a társadalom működését

A morális konvenciók fejlődése

• A gyerekek 86 % -a már óvodáskorban azt mondja, hogy ha nincs szabály, akkor sem szabad megverni, meglopni stb. másokat.

A szociális konvenciók fejlődése• 1. Szint: A konvenciók a társadalmi élet „eleve elrendelt”

velejárói (6-7 éves kor)• 2. Szint: A konvenciók mindig jelenlévőségének tagadása

(8-9 éves kor)• 3. Szint: A konvenciók, mint szabályrendszerek (10-11 éves

kor)• 4. Szint: A szabályrendszerek tagadása (12-13 éves kor)• 5. Szint: A konvenciók a társadalmi élet szerves részei (és

következményei) (14-16 éves kor)• 6. Szint: A konvenciók, mint a társadalom által megkövetelt

dolgok tagadása (17-18 éves kor)• 7. Szint: A konvenciók a társas interakciók koordinálásának

eszközei. (18-25 éves kor)

Moralitás és konvenciók

Moralitás Konvenciók

Szabályok irányítják? Nem igen

kultúrspecifikus Nem igen

Irányítás gyermekkorban Direkt direkt

„alku” szülő és gyerek között? Nincs nincs

Hány %-a a gyerekeknek ad visszajelzést?

10% 25%

Konfliktusok serdülőkorban alig kevés

Szülői irányítás mennyisége Sok sok

Pedagógiai konzekvenciák

• A valóságban a két szféra gyakran keveredik

• Lehetőség (és kötelezettség), hogy a kettőt szétválasszuk

Gyakorlati példák 13-15 évesek tanításának köréből

Konvenciókhoz kötődő problémák - történelem:• President Washington – megszólításMorális problémák:Történelem: Holocaust; 2. Vh. után: államosítások stb.; újabban –

népirtás, túszejtésÍráskészség fejlesztés /anyanyelv, idegen nyelv/:A hamburger, Árulkodó stb.

A két dimenzió egyidejű jelenléte(nők helyzete, szegregáció)

Tanácsok

• Csoportmunka (vegyes csoportok)

• Tanár ne mondja meg, „mi a jó”.