Érzelem és kognícióÉrzelem és kogníció

Az érzelmi rendszerek Az érzelmi rendszerek függetlenségének kérdésefüggetlenségének kérdése

Általános pszichológia III.

Tisljár Rolandtisljar@gmail.com

Az érzelmek kéttényezős Az érzelmek kéttényezős elmélete (elmélete (Schachter és Singer, Schachter és Singer,

1962)1962)• A vegetatív aktivációs állapot kognitív magyarázata

• Az érzelmek minősége a vegetatív változás címkézésétől függ

• Ha nem áll rendelkezésre megfelelő információ

• Meghatározói:

– Az aktuális helyzet jellemzői

– Korábbi tapasztalatok

Az érzelmek kéttényezős Az érzelmek kéttényezős elmélete (elmélete (Schachter és Singer, Schachter és Singer,

1962)1962) 2. 2.• Az arousal nem specifikusan az

érzelmekkel kapcsolódik össze

• A megnövekedett arousalszint értelmezése– Kellő információ hiányában környezeti okoknak

való tulajdonítása

• A későbbi vizsgálatok nem egyértelműen támasztották alá az elméletet

Kognitívkiértékelés-Kognitívkiértékelés-elméletekelméletek

• A helyzetre vonatkozó ismeretek és hiedelmek értékelésének kulcsszerepe– A saját életünkre vonatkozó vélt vagy valós

hatás mértéke

• Az ingerek és események pozitív és negatív kategorizációja (Arnold, 1970)– INGER → ÉRTÉKELÉS → AKCIÓTENDENCIA → ÉRZÉS

• Összetett kiértékelési folyamatok (Lazarus, 1993)

Lazarus érzelemelmélete 1.Lazarus érzelemelmélete 1.• Elsődleges értékelés folyamatok

– A helyzet személyes jelentőségének kiértékelése

– Céljainkkal való kongruencia• Gátol vagy segít

– Finom különbségtételre nem alkalmas

Lazarus érzelemelmélete 2.Lazarus érzelemelmélete 2.• Másodlagos értékelési folyamatok

– Internális vagy externális oki tényezők– Lehetőségek a helyzet megváltoztatására vagy fenntartására– Jövőbeli lehetőségek

– Az érzelem megtapasztalása és a viselkedéses reakció ez alapján jelentkezik

• Düh esetén a helyzet (példa)– Fontos– Céljaival nem kongruens– Másik személy a felelős (?)

• Az érzelmek lényege a kognitív Az érzelmek lényege a kognitív kiértékeléskiértékelés

Újabb kiértékeléselméletekÚjabb kiértékeléselméletek• Az érzelmek nagy változatosságát a finom

kognitív különbségtétel képessége adja

• Az érzelmi élmény folytonos folyamat, nem valami általi egyszeri eredmény

• A kiértékelés gyakori dimenziói (Ellsworth & Scherer, 2003):

– Újdonság• Orientációs reflex

– Kellemesség– Motivációs relevancia– Erő és kontrollálhatóság– Társas kontextus

A Zajonc - Lazarus vitaA Zajonc - Lazarus vita• Az érzelem és a kogníció önálló és részben független

rendszerek. Az érzelem időben megelőzheti a kognitív folyamatot (Robert Zajonc)

• Empirikus bizonyítékok:– 1. Filogenetikai és ontogenetikai elsőbbség

– 2. Eltérő anatómiai struktúrák

– 3. Eltérő féltekei dominancia

– 4. A beszéd emocionális jegyeit a jobb, míg lexikai és szemantikai elemeit a bal félteke dolgozza fel

– 5. Közvetlen retino-hypothatalmikus pályák. Önálló szenzoros bemenet. Rövidre zárt érzelmi reakciók

– 6. Egyes szagok,ízek azonnali érzelmi reakcióhoz vezetnek

Zajonc további érveiZajonc további érvei• 6. Az értékelés és érzelem gyakran inkongruensek

– Pl. Az érzelmi ítéletek primácia (elsőbbségi), míg az értékelő ítéletek recencia (újdonsági) hatást mutatnak

• 7. Az értékelés közreműködése nélkül új érzelmi reakciók alakíthatók ki– Garcia effektus altatásban

• 8. Küszöb alatti ingerekre érzelmi reakciók

• 9. Kísérletileg szétválasztható a felismerés és az érzelmi preferencia

– 9.1. Littman és Mannking (1954) vak-próbánál dohányosok nem ismerik fel a kedvenc márkájukat, de az ízlik nekik a legjobban

• 10. Érzelmi állapot idézhető elő drogokkal vagy az agy elektromos ingerlésével

Mi a probléma Zajonc empirikus Mi a probléma Zajonc empirikus bizonyítékaival?bizonyítékaival?

• 1. Az elmélet és a kísérleti módszerek jelen (1980!) állapotában Zajonc nem tudja bizonyítani, hogy a kogníció nem befolyásolja az általa felsorolt kísérletek eredményeit

• 2. A kogníció előfeltétele az érzelem kiváltódásának, de ez nem jelenti azt, hogy az érzelem - miután megjelent - ne hatna vissza a kognitív működésre

• 3. Lazarus kísérletei azt mutatják, hogy ha a kognitív értékelő folyamatok megváltoznak, a stresszreakciók és az érzelmek is megváltoznak

• 4. Ontogenetikai elsőbbség: – Valóban nem képesek kognitív értékelésre az emberi csecsemők?

• 5. Filogenetikai elsőbbség: – Valóban nem képesek kognitív értékelésre az állatok?

• 6. Az érzelem neurofiziológiai alapjainak kutatása még gyerekcipőben jár (1980!), nem jelenthet alapot az elméletképzés számára.

Zajonc - Húsz év múlva Zajonc - Húsz év múlva (2000)(2000)

• A kognitív Idegtudomány új kísérleti apparátusa és eredményei végleg eldönthetik a két évtizedes vitát.

• Az érzelmi válasz prototípusa: – Jobban szeretem A-t, mint B-t. Az egyén valamely inger

iránti rejtett vagy kinyilvánított preferenciája.

• A kognitív válasz prototípusa: – A-t már láttam, de B-t még soha, vagyis a felismerés és

az emlékezeti keresés.

• Kognitív felismerés vs. Érzelmi preferencia

Az ismételt tapasztalatok kognitív és Az ismételt tapasztalatok kognitív és érzelmi következményeiérzelmi következményei

• Egy inger, ha újra és és újra találkozunk vele, egyre vonzóbbá válik (Zajonc, 1968)

Az ismételt tapasztalatok kognitív és Az ismételt tapasztalatok kognitív és érzelmi következményei érzelmi következményei (Zajonc, 1968)(Zajonc, 1968)

Az ismételt ingerbemutatás hétköznapi Az ismételt ingerbemutatás hétköznapi hatásai: Imprinting vagy bemutatási hatásai: Imprinting vagy bemutatási

effektus?effektus?• Mita et al (1977) baráti

párokról fényképek, eredeti és balról-jobbra átfordított– A másikról az eredeti,

magunkról az átfordított tetszik jobban (tükörkép)

• Cross et al.(1967) Patkányok egyik csoportja Mozart, a másik Schönberg zenét hallgatott. – Teszt: ugyanezektől a

szerzőktől más művek

Az ismételt bemutatás következtében Az ismételt bemutatás következtében kialakuló prefekialakuló prefererenciancia--változás nem változás nem

tudatostudatos• A kísérleti személyek többnyire valami mással magyarázzák

döntéseiket– Szimmetrikussággal, komplexitással stb.

• Még akkor sem gondolták, hogy a gyakoriság az oka, ha felhívták a figyelmüket az ingerek egy részének ismétlődésére.

• Martin (1970) nem csak preferencia, hanem ismerősségi ítéleteket is kért. Az ismerősségi ítélet alapján nem lehetett jól megjósolni a preferenciát– Nem tudatosuló folyamatok állnak a háttérben

A küszöb alatt (1 msec) adott ingerek gyakorisága A küszöb alatt (1 msec) adott ingerek gyakorisága is meghatározza a kedveltség fokátis meghatározza a kedveltség fokát

(Kunst-Wilson és Zajonc, 1980)(Kunst-Wilson és Zajonc, 1980)

A kogníció és érzelem különállóságát A kogníció és érzelem különállóságát alátámasztó idegrendszeri bizonyítékokalátámasztó idegrendszeri bizonyítékok

(LeDoux, 1995)(LeDoux, 1995)

• 1. Amygdala-hypothalamusz közötti út egyetlen szinapszisból áll. – 40 msec-al gyorsabb válasz az amygdalából, mint a

hippokampuszból

• 2. Zola-Morgan et al. (1991) Amygdala irtás után sérült érzelmi reakciók, viszonylag ép kognitív működés

• 3. Elliot és Dolan (1998) megismételték Kunst-Wilson és Zajonc kísérletét (1980) PET méréssel kiegészítve – A preferencia és felismerési válaszok eltérő idegrendszeri

területeket aktiváltak

A küszöb alatt adott érzelmi ingerek (arcok) A küszöb alatt adott érzelmi ingerek (arcok) előhangolják a későbbi ítéleteketelőhangolják a későbbi ítéleteket

(Murphy és Zajonc, 1993)(Murphy és Zajonc, 1993)

Zajonc (2000) álláspontja az Zajonc (2000) álláspontja az érzelem-kogníció vitábanérzelem-kogníció vitában

1. Egy inger ismételt bemutatása az adott inger iránti pozitív érzelmek növekedését eredményezi, akkor is ha az inger tudatosan nem hozzáférhető

2. Bizonyos körülmények között az ingerek érzelmi osztályozása pontosabb mutatója az ingerrel való korábbi találkozásnak, mint a felismerés

3. A tudattalan érzelem általában diffúz, nem célorientált, tárgyához lazán kapcsolódik.A kogníció specifikus, célorientált és tárggyal rendelkezik.

4. A tudattalan érzelem ezért bármilyen, akár irreleváns ingerhez is kapcsolódhat

5. Az érzelem a kogníciótól függetlenül is működhet

Érzelem és kognitív stílusÉrzelem és kognitív stílus• Kezdeti hipotézis (Forgas, 1989, 1998; Schwarz, 1990).

– Pozitív hangulatban gyorsabb, felületesebb, kevés információn alapuló kognitív működés

– Negatív hangulatban szisztematikusabb, analitikus jellegű, fokális figyelmet vonzó feldolgozási műveletek

• Ezzel szemben: pl. Isen, 1987: – Pozitív hangulatban kreatívabb, nyitottabb, konstruktívabb

gondolkodási stílus– A negatív hangulat jelentős kapacitást köt le, ezért gyengíti az

információfeldolgozást

• Fiedler (2001) – A pozitív hangulat a produktív, asszimilációs

gondolkodásmódnak, valamint a sematikus információk mozgósításának kedvez

– A negatív hangulat a környezeti információkra fókuszálást eredményez, így kevésbé sematikus, részletező, analitikus a feldolgozás.

Érzelem és Érzelem és idegrendszeridegrendszer

Cannon kritikája a James-Lange Cannon kritikája a James-Lange elmélettel szemben (1927)elmélettel szemben (1927)

• A zsigerek elkülönítése az idegrendszertől nem befolyásolja az érzelmi viselkedést

• Azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek

• A zsigerek viszonylag érzéketlen struktúrák

• A zsigeri változások túl lassúak

• Az érzelmekre jellemző viszcerális változások mesterséges előidézése nem vált ki érzelmeket

• Az érzelmi kifejezés szubkortikális központok működésének eredménye

Bard léziós szintjeiBard léziós szintjei

Cannon és Bard (1928)Cannon és Bard (1928)• Agykérgüktől megfosztott macskáknál nem a helyzethez illeszkedő, rosszul irányított

támadások – Irány nélküli dühös viselkedés („áldüh”)– Hipotalamusz elválasztása (nincs koordinált düreakció)

• A thalamusz az ingerre válaszként adott érzelemkifejezések központja, – Az agykéreg legátolja a thalamusz által indított érzelmi akciókat

– A dühös viselkedés a hipotalamuszból váltható ki (Hess & Brüger, 1943)

• Az idegrendszer legalacsonyabb szintjei - egyszerű reflexpályák– Egyszerű ingerekre adott reakciók, testtartás, mozgás

• Következő szinten újabb struktúrák, pl.: az érzelmi rendszerek – Az előző funkciók módosítása

• Agykéreg (a legfelső szint)– Az alacsonyabb szinteket gátló magasabbrendű kognitív mechanizmusok

– Az érzelmek kontrollálása az agykéreg fejlődésének eredménye (a gyerekek tele vannak kontrollálatlan érzelmekkel)

– Pl.: Sérülés, részegség

Cannon és Bard (1929) Cannon és Bard (1929) centrális érzelemelméletecentrális érzelemelmélete

ÉRZÉSÉRZÉS

Agykéreg

Talamusz

ÉRZELMI INGERÉRZELMI INGER

Hypotalamusz

Testi válaszok

Herrick (1932) Hot-dog agy hipotézisHerrick (1932) Hot-dog agy hipotézis

A mediális rész ősibb, a laterális rész magasabb funkciók A mediális rész ősibb, a laterális rész magasabb funkciók székhelyeszékhelye

Papez Papez (1937)(1937)

A testből és külvilágból érkező információk elérik a thalamuszt és innen 3 nagyobb pályára válnak szét:

1. Striatális régióba: mozgás irányítás

2. Kéregbe: gondolatáramlás

3. Limbikus rendszerbe: érzelmi rendszer

Papez-gyűrű elmélet Papez-gyűrű elmélet (1937)(1937)

ÉRZÉSÉRZÉS

Gyr. CinguliGyr. Cinguli

ThalamuszThalamusz

ÉRZELMI INGERÉRZELMI INGER

HypotalamuszHypotalamusz

Testi válaszokTesti válaszok

Szenzoros kéregSzenzoros kéreg

Ant. talamuszAnt. talamuszHippokampuszHippokampusz

MacLean (1949)MacLean (1949) Limbikus-rendszer érzelmi elmélet Limbikus-rendszer érzelmi elmélet

MacLean MacLean (1949)(1949) Limbikus-rendszer érzelmi elmélet Limbikus-rendszer érzelmi elmélet

• Az érzelmi élményhez a külső ingerek és a viszcerális információ integrálása szükséges

• Ez az integráló funkció a hippokampuszhoz köthető– Ez az érzelmi rendszer billentyűzete

• Azért értjük meg nehezen érzelmeinket, mert a neokortex és a hippokampusz szerveződése nem kompatibilis

• 1952-ben vezeti be a limbikus rendszer elnevezést– Papez-kör mellett ide vette az amygdalát, a septumot és a

prefrontális kérget

• A limbikus rendszer ősi agystruktúrákból áll, nem vesz A limbikus rendszer ősi agystruktúrákból áll, nem vesz részt a magasabb kognitív folyamatokbanrészt a magasabb kognitív folyamatokban

Kép forrása: Oatley, Jenkins (2001) Érzelmeink, p. 173.

A limbikus rendszer elmélet kritikája - A limbikus rendszer elmélet kritikája - LeDouxLeDoux

• A félelmi rendszer, mint az érzelem prototípusa:

1. A félelem áthatja a viselkedést

2. Fontos az érzelmek pszichopatológiájában

3. A félelem kifejezése hasonló az embereknél és az állatoknál.

• A félelmi kondicionálás az érzelmi tanulás prototipikus helyzete:– gyors– sokáig tart– megváltoztatja az inger jelentését

Az amygdala összetett érzelmi Az amygdala összetett érzelmi számítógépszámítógép

Egyes magcsoportjai eltérő szomatikus válaszokat Egyes magcsoportjai eltérő szomatikus válaszokat irányítanak (LeDoux)irányítanak (LeDoux)

Amygdala Amygdala központi magközponti mag

CGCG Lat. HypLat. Hyp Par.vent.hypPar.vent.hyp Ret.pont.caudRet.pont.caud

megfagyásmegfagyás vérnyomásvérnyomás stressz stressz hormonokhormonok

megrezzenésmegrezzenés

Az amygdala hipotézis Az amygdala hipotézis (Joseph LeDoux)(Joseph LeDoux)

http://www.youtube.com/watch?v=T7nXiXQb2iM&feature=player_embedded

Alsó és felső amygdaláris útvonalAlsó és felső amygdaláris útvonal

SZENZOROS SZENZOROS KÉREGKÉREG

felső útfelső út

SZENZOROS SZENZOROS TALAMUSZTALAMUSZ AMYGDALAAMYGDALA

Érzelmi ingerÉrzelmi inger Érzelmi válaszÉrzelmi válasz

Alsó útAlsó út

Az amygdala hipotézisAz amygdala hipotézis

• Az amygdala elektromos ingerlése érzelmi autonóm válaszokat lehet kiváltani (Hilton és Zbrozyna, 1963)

• Félelmi kondicionálás az agykéreg eltávolítása után is kialakítható, amygdala-roncsolás után azonban nem (LeDoux, 1990)

• Az amygdala érzelmi valenciát rendel az epizódokhoz, a beérkező események elsődleges érzelmi kiértékelését végzi el

• Hippokampusz léziónál az explicit tanulás, amygdala léziónál az érzelmi tanulás károsodik

Érzelmi rendszerek és Érzelmi rendszerek és az emaz emlős lős idegrendszer idegrendszer (Panksepp)(Panksepp)

• Az emberben meglévő alapérzelmek evolúciósan kialakult integráló rendszerek, amelynek gyökereit megtalálhatjuk más emlősfajoknál.

• A hajtóerőket, az alapvető érzelmi tónust, és a különböző típusú érzelmi arousal állapotok felismerését kéregalatti neuronhálózatok irányítják.

• Számos különböző érzelmi neuronhálózat létezik (noradrenerg szerotonerg stb.)– A közös bennük a pszichológiai, viselkedéses aspektus

Érzelmi rendszerek és Érzelmi rendszerek és az emaz emlős lős idegrendszeridegrendszer

Többféle megközelítés létezik az agy-érzelem kutatásban:

1. Az érzelmek tanulás útján alakulnak ki– Ezek a kutatók egy prototipikus érzelmi rendszerrel

dolgoznak (pl. LeDoux)

2. Vannak kutatók, akik szerint léteznek központi afferens programok (pl. MacLean vagy Panksepp).

– Az érzelmek globális idegrendszeri állapotok, nem az emlékezet vagy a tanulás alakítja ki őket

3. Hibrid megközelítések– Számos idegrendszeri és kognitív komponenst bevonnak az

elemzésbe (pl: Damasio)

Alapérzelmek és idegrendszeri Alapérzelmek és idegrendszeri hátterükhátterük (Panksepp)(Panksepp)

Érzelmi rendszerÉrzelmi rendszer Agyi területekAgyi területek NeuromodulátorokNeuromodulátorok

Motiváció: keresés/expektancia

Nuc. Accumbens, laterális hypot., mesolimbikus hálózatok

Glutamát, neuropeptidek, opioid rendszerek

Düh Mediális amyg., mediális, dorzális hypot.

Neuropeptidek

Boldogság Dorsomediális diencephalon, parafasciculáris area

Opioid, glutamát, ACh

Érzelmi végrehajtó körök • Elvárás

– Anticipációs megközelítő viselkedés• Remény, vágy

• Düh– Az elvárás rendszer hirtelen

lecsökken; testfelszín-irritáció; korlátozás-frusztráció

• Gyűlölet, harag

• Félelem– A fájdalommal és destrukcióval való

fenyegetéssel kapcsolatban• Szorongás

• Pánik– A társas kohézió fenntartása– Distresszvokalizáció, lobbanékony

viselkedés• Bánat (veszteség, magány, gyász)

• Genetikailag meghatározottak

• Feltétel nélkül aktiválódnak a kihívást jelentő helyzetekben

• Aktiválják vagy gátolják a megfelelő viselkedéseket

• Befolyásolják a releváns szenzoros rendszerek érzékenységét

• Neurális aktivitásuk tovább tarthat a kiváltó körülményeknél

• Aktivitásuk kondicionálás révén kontroll alá is kerülhet

• Kapcsolatban állnak a tudatosságot és a komplex döntési folyamatokat meghatározó agyi mechanizmusokkal

– Hozzájárulnak a viselkedések közötti szelekcióhoz

Érzelmek és Érzelmek és tudatosságtudatosság

(Tsutchiyaa & Adolphs, 2007)(Tsutchiyaa & Adolphs, 2007)• (a) Gyors reakció (<100 ms) - prefrontális

kéreg, amygdala– Szubkortikális mediáció

• (b) A szenzoros kéreg részletesebb információkat nyújt (100-200 ms) pl. az amygdalának

– Suprerior temporális (zöld) (dinamikus információ - pl.: arckifejezések felism.)

– Fusiform gyrus (kék) (statikus információ – pl.: identitás)

• (c) Az inger érzelmi jelentésének kiértékelése után

– Testi válaszok aktivációja – Az amygdala és a mediális prefrontális

kéregből – agytörzsi magvak, hippotalamusz, insula (vissza)

• Az ‘érzelmi állapot’ összetett Az ‘érzelmi állapot’ összetett folyamatok együttesének az élményefolyamatok együttesének az élménye