erzsébet-tábor: nyári élmények 2012

1

Nyári élmények

2012

Az Erzsébet-program keretében ellátott közfeladatok

megvalósítását az Erzsébet-utalvány forgalmazásából

származó, ráfordításokkal csökkentett bevétel biztosítja,

központi költségvetési források bevonása nélkül.

Az Erzsébet-program első évének köszönhetően több

mint 100 ezer ember, ebből több mint 30 ezer gyermek

részesült névre szóló támogatásban, üdülési szolgálta-

tás formájában, mely alapján egyértelműen kifejeződik a

magyar társadalom segítőkészsége és szolidaritása azok

iránt, akik hosszabb vagy rövidebb ideig nehéz anyagi

helyzetben élnek. Magyarországon hosszú évek óta nem

volt példa arra, hogy ilyen szervezett keretek között, ennyi

szociálisan rászoruló gyermek üdülhessen.

www.erzsebetprogram.hu

ERZSÉBET PROGRAM

Tartalomjegyzék

Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Élménybeszámolók, képek . . . . . . . . . . . . . . . . . .7

Idézetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .40

Díjazottak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45

Pillanatképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

További sikeres pályázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

5

Köszöntő

„Bejött a kő, papír, olló!”

Ha egy hivatalos tábordal szövege beépül szókincse-

tekbe, dallama pedig belemászik fületekbe és élni kezd,

ha a hivatalos logóval jelzett ajándéktárgy nem ciki, sőt

megbecsült helyen őrzött kincsetekké válik, ha közü-

letek mindenki köszönetet mond, és élete fantasztikus

táborozásaként emlegeti az Erzsébet-tábort, akkor ez a

„felülről jövő kezdeményezés” valóban elérte célját.

„Bejött a kő, papír, olló!”– ezzel a címmel küldött

be fogalmazást egyikőtök a Nyári élmények cím-

mel meghirdetett országos pályázatra, de a „Gyere

el, kérünk, légy a vendégünk! / S lesz egy szép közös

emlékünk.” – sorokat is többen beleszőttétek alkotásaitok-

ba.

Immár bizonyos, hogy a magyar kormány új rendszerű

nyári táboroztatása – az Erzsébet-tábor – mind a hely-

színek, mind az ott kínált programok tekintetében

jól vizsgázott, s véletlenül se feledkezzünk meg ar-

ról, hogy örömmel észleltétek és jegyeztétek meg:

a veletek foglalkozó nevelők nagyon kedvesek és segítő-

készek voltak. „Olyanok voltunk, mint egy nagy család” –

írta egy társatok.

6

E kiadvány lapjait forgatva az alkotók felelevenít-

hetik nyári emlékeiket. A családtagok, a tanárok, és

a barátok a Ti képeitek és élménybeszámolóitok

alapján pedig próbálhatják meg elképzelni, mi-

lyen látvány, amikor „a Balaton olyan, mintha a tó és

az ég egybefolyt volna”, vagy amikor „megfigyeltük

a csillagképeket a sötét égbolton, meghallgattuk az

éjszaka hangjait” . Megtudhatjuk tőletek azt is, hogy a tá-

borokban „jól főznek, minden nap van valami édesség,

az itteni konyhás néniket szívesen elvinném a mi isko-

lánkba”, hogy minden nap hozhat valami újat, hisz „ed-

dig még sohasem simogattunk és etettünk tevét”, s hogy

még az utolsó utáni pillanatok is varázslatosak voltak,

mert „a táborzáró zászlólevonást követő napon Balaton-

fűzfőn még boboztunk egyet. Óriási élmény volt!”

Kedves Táborlakók! Mindnyájatoknak köszönjük a beküldött

alkotásokat, szívből gratulálunk a díjazottaknak, s veletek

együtt reméljük, hogy a jövő esztendő nyarán hasonlóan

felejthetetlen élményekben lesz részetek, annál is inkább,

mivel „megfogadtuk mindannyian, hogy jövőre újra

találkozunk az Erzsébet-táborok valamelyikében”.

dr. Guller Zoltán

a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány

kuratóriumának elnöke

7

2012

Élménybeszámolók

8

Csákfalvi Réka, Debrecen, I. helyezett

Nyári élményekTáborozás Balatonszárszón

2012. 08. 05. vasárnap

Kedves Naplóm!

Már alig férek a bőrömbe! Pár hete még nem is hittem,

hogy eljön ez a nap.

Csak neked meséltem el titokban, hogy Andi néni meg-

kérdezte, lenne-e kedvem az Erzsébet-táborban tölteni

egy hetet. Azután együtt izgultunk, vajon megnyerjük-e a

pályázatot, és a plafonig dobáltalak, amikor megtudtam a

nagy hírt. Amikor véget ért az iskola, egyre izgatottabban

vártam az augusztust. Emlékszel? Megkerestük az inter-

neten a tábort és elképzeltük, melyik faházban leszünk.

Kaptam egy új kétrészes fürdőruhát, és egy vízipisztolyt is

kikunyeráltam.

Most be sem lehet lépni a szobámba. Az ágyon az összes

ruhám, amit nem viszek, az új bőröndbe pedig behajto-

gatva a kedvenceim. Az egész nap csomagolással telt.

Hangosan olvastam a tábori listát, anya meg ellenőrizte,

hogy minden rendben legyen. Már egy borsószem sem

fér sehová.

Nagyon izgulok, milyen lesz a tábor, lesznek-e baráta-

im. Az osztályból csak én megyek, de három lányt már

9

ismerek a művészeti iskolából, és velünk utazik a régi ba-

rátnőm nővére is.

Anya azt mondta, hogy ma korán kell lefeküd-

nöm, mert holnap hajnalban indulunk, 7 és fél

órát fogunk utazni. Most bezárlak egy sötét hely-

re a törölközők mellé, de ne félj, biztonságban leszel.

Holnap ilyenkor már az ország másik felében fogjuk él-

vezni a nyarat.

2012. 08. 06. hétfő

Drága Naplóm!

Hason fekve írok, egy emeletes ágy tetejéről, néhány

pók és szúnyog társaságában. Ők nem félnek tőlem, de

én nagyon félek tőlük. A legutolsó faházban vagyunk,

együtt az összes vénkertis. Három szobában lányok lak-

nak, egyben pedig fiúk. A mi szobánkban négyen lakunk,

és van még két üres ágy. Az utazás gyorsan eltelt, jól ösz-

szebarátkoztam egy kedves lánnyal, Eszterrel. A vonat

ablakából láttuk a Balatont, legszívesebben már akkor

beleugrottam volna. Kellett várni még pár órát, de délután

végre fürödtünk.

Jó meleg volt a víz, és találtam két szép kagylót. A zászló-

felvonáson meghallgattuk a Himnuszt és az Erzsébet-dalt,

ez a tábor indulója.

10

Hullámok hátán

(Horváth Nikolett, Pálmonostora, I. helyezett)

2012. 08. 07. kedd

Kedves Naplóm!

Zseblámpával írok, mert Andi néni leoltotta a villanyt.

Ránkszólt, hogy most már aludjunk, mert holnap is nagy

nap lesz. Próbálunk, de sehogy se sikerül, mert annyi meg-

beszélnivalónk van. És a képeket is meg kellene nézegetni,

amiket ma a balatonföldvári kikötőben fotóztunk.

Nem valószínű, hogy a szobaszépségversenyt meg-

nyerjük, pedig takarítgatunk, és csak néha van fel-

fordulás. A nagyok segítenek sepregetni és

hajtogatni. Jól főznek, minden nap van valami édesség, az

itteni konyhás néniket szívesen elvinném a mi iskolánkba.

11

2012. 08. 08. szerda

Nagyon hiányzol, drága Mackóm! Sajnálom, hogy a nagy

kapkodásban otthon felejtettelek! Kár, hogy ennyi jó-

ról lemaradtál, nagyon izgalmas a tábor. Fűztem neked

gyöngyből karkötőt, majd otthon felpróbálhatod.

Pedig mennyit készültünk erre az útra! Együtt ta-

lálgattuk, milyen lesz a tábori olimpia, és mitől

kell félni a bátorságpróbán. Vajon igazi medvék is

lesznek ott?

Első nyaram a Balatonnál

(Benedek Bernadett Gabriella, Debrecen, különdíj)

12

Nagyon izgulok, de Eszti megígérte, hogy foghatom a ke-

zét. Tíz fős csapatokat kell alkotni, nálunk öt nagy gyerek

van és öt kicsi.

Ma Tihanyban voltunk. Először utaztam kom-

pon, olyan érzés volt, mikor egy kismadár éle-

tében először repül. Azt hittem, félni fogok,

de úgy tűnik, nem vagyok tengeribeteg. Azért amikor le-

szálltunk, egy ideig még szédültem.

Az apátság nagyon régi és szép. Bejártuk a pincét, láttunk

harcosokat, régi képeket, kódexeket, András király sírját.

Ajándékot is vettem: a kis Jézust ábrázoló gyertyákat. A

család többi tagjának képeslapot küldtem. Jól érzem ma-

gam, de azért hiányoznak már.

A legnagyobb újság, hogy Szisz és Bebó átköltözött a szo-

bánkba, így lett teljes a létszám. Igazán bulis a hangulat,

lámpaoltásig táncolunk.

2012. 08. 10. péntek

Kedves Naplóm!

Ne haragudj, hogy tegnap nem nyitottalak ki, de any-

nyi minden történt, hogy teljesen megfeledkeztem rólad.

Nagyon jó itt. Sok barátot szereztem, az egyik sándorfalvi

lány ideadta az e-mail címét, megbeszéltük, hogy majd

írok. Ő egy kicsi faluban lakik, annyi diák jár az egész is-

kolába, amennyi a mi évfolyamunk. Pingpongoztunk,

13

behorpasztottunk két labdát, aztán gyertyát mártottunk.

Nagyon jó lett. Apának adom, remélem, örül majd neki.

Vacsora után a zászlólevonáson újra meghallgattuk a

Himnuszt és az Erzsébet-dalt, sok jutalmat és ajándékot is

kaptunk. Búcsúzóul mindannyian aláírtuk a pólókat.

Este Ki Mit Tud? volt, majd utána diszkó. Utolsó éjjel nem

akartunk aludni, még be is csomagoltunk, pedig Andi néni

azt mondta, hogy ráér reggel. Nem biztos, hogy mindenki

azt viszi haza, amit elhozott, de megbeszéltük, hogy majd

szeptemberben visszaadjuk egymásnak.

2012. 08. 13. hétfő

Drága Naplóm!

Tegnap egész nap aludtam és ettem. Ez volt életem leg-

jobb táborozása. Kár, hogy az időgépet még nem talál-

ták fel, szívesen visszamennék augusztus 6-ra.

14

Csuhaj Nikoletta, Göncruszka, III. helyezett

Nyári élmények az

Erzsébet-táborból

Egy gyönyörű augusztusi hétfő hajnalon anyáék felkel-

tettek minket, Encsen vonatra szálltunk, és elindultunk

Fonyódligetre, az Erzsébet-táborba.

Ismerkedtünk, csodáltuk a tájat a vonatablakból és egy-

re izgatottabbak voltunk: vártuk, hogy feltűnjön végre a

Balaton. Egyszer csak elénk tárult a nagy kékség, mint

egy tenger, s mindenki az ablakra tapadva csodálta:

Ó, hisz ez a Balaton!

Érkezés után megebédeltünk, beköltöztünk a szobáinkba,

elrendezkedtünk és lementünk megnézni a vizet.

Volt fürdés, játék, kacagás,

s egy kicsit később a bemutatkozás.

A nagy jókedvnek vacsorára se lett vége,

folytatódott utána még estére.

Huncutkodás, tréfák.

A viháncolásnak az lett az eredménye,

hogy a folyosón álltunk fegyelmezve,

s másnap reggel takarítottunk szorgosan,

ahogy a nevelők hagyták, pontosan.

Így ért véget az első napunk,

már alig vártuk, hogy aludhassunk.

15

Kedd

Aludtunk is reggelig,

s meg nem fogyatkozott jókedvvel

fogyasztottuk a reggelit.

Ezután igyekeztünk a zászlótérre,

az egymással való ismerkedésre.

A Himnusz hangjaira felvonták a tábori lobogókat, meg-

történt a gyerek seregszemle, s újra jókedvűen vetettük

bele magunkat a nyári élményekbe.

Kicsi és nagy is gondosan,

origamit hajtogatott pontosan.

A kézműves foglalkozás keretében

hajtogattunk mindenfélét szépen.

Megéhezve a nagy csapat

az ebédlőbe baktat.

Jó ebéddel vártak minket,

nagyokat és kisebbeket.

Kezdődhet a strandolás,

vízben való lubickolás.

Úszkáltunk, mint hal a vízben,

játszottunk és labdáztunk,

délutánra jól kiáztunk.

Most jöttek a kicsik, kik a mesét szeretik.

16

Életre kelt sok mesehős, királyfi és sárkány,

így telt el a délután a mesemaraton szárnyán.

A nagyok se maradjanak szórakozás nélkül,

színházi előadásra hívták őket vendégül.

A „Valahol Európában” című musical nagyon szép,

s ha végignézed, megérted az üzenetét.

Barátokkal a vízben

(Németh Norbert, Pálmonostora, különdíj)

17

Szerda

Hét órakor van az ébresztő,

ilyenkor a hideg víz

álmos gyereket frissítő.

Jóllakottan indul a csapat, hogy kipróbálja a furfangos népi

játékokat. Aki tudott, jól járt, mert itt volt a gólyaláb, célba

dobás, egyensúlyozás, sok-sok népi furfangozás.

Kajakozás naplementében

(Nagy Beatrix Dóra, Budapest, különdíj)

18

Ebéd után jött a móka,

a balatoni fürdés-óra.

És mit találtunk?

Sok szép kagylót, csigaházat,

s megismertük a barátságot.

Vacsora után jött a hét fénypontja,

úgyis mondhatjuk, bulija,

itt a diszkó, tánc és ének,

olyan öröm így az élet!

Két órán át táncoltunk,

oltári jót buliztunk.

Most már jöhet a bátorságpróba,

mindenki kedvenc játéka.

Este, sötét és próbák,

a csapatok mindenüket beleadják.

Megvolt mind a hat állomás,

így már van nagy ásítozás,

tehát megyünk a szobába,

mindenki az ágyába.

Csütörtök

Itt a reggel, fel is keltünk álmosan,

s indultunk reggelizni gondtalan.

A focipályához mentünk,

mert focimeccs közeledett,

19

de nem találtunk padot vagy széket,

min ülni lehet.

A szurkolás után a stúdió előtt ültünk,

festettünk és agyagoztunk,

sőt mi is jó maszatosak voltunk.

Festettem szép gipszeket,

agyagoztam szíveket,

amiket anyának készítettem, hogy

lássa a kézügyességem.

Ebéd után sziesztáztunk, majd Fonyódon kisvonatoztunk.

Láttunk sok szép nyaralót, emeletes panziót, útközben jót

zötyögtünk, míg a hegyre felértünk. Csináltunk sok közös

képet, gyűjtöttünk sok emléket. Visszaérve a táborba, várt

minket egy új program: a balatoni vidék táncaival ismer-

kedtünk a táncházban,

ahol táncoltunk jó táncokat,

s vigadtunk nagyokat.

Vacsora után mókáztunk,

jókat dumcsiztunk,

lefeküdtünk aludni,

sok szépet álmodni.

20

Péntek

Üde volt a reggelünk,

frissen felkeltünk.

Reggeli után plakátot készítettünk, melynek címe: Üzenet

a jövőnek! Ebéd után a nagy sátornál külföldi táncosok

előadását láthattuk, megismertük táncaikat, hangszeres

nótáikat.

Szlovákok és lengyelek

nagyon szépen énekeltek,

ruhájukon gyöngy, nyakukban kaláris,

jaj de szép volt a tánc is!

Következtek a lettek,

kik táncukkal lenyűgöztek minket.

Vacsora utáni program a János vitéz című daljáték, s min-

den gyerek boldogan nézi, ahogy János vitéz Iluskát ma-

gához öleli.

Ezután izgatottan bújtunk ágyunkba,

mert várt ránk a búcsú napja.

Szombat

Eljött a szombat reggel, a búcsú ideje, ismerősök, ismeret-

lenek, ti is barátaink lettetek, de hisz mi mind egyformák

vagyunk, ugyanolyan az otthonunk.

21

Táborélet

(Borgyos Panna, Dobos László, Gajdosi Botond,

Varga Zalán, Mátészalka, különdíj)

Nevelőszüleinknek, akik értünk mindent megtesznek, sok

mindent köszönhetünk. Újra családban élhetünk, s min-

den bajunkat, gondunkat elfelejthetjük.

S még sok ismerőst (Nóra néni, Kata néni), s ismeretleneket,

titeket is köszönet illet. Itt az indulás ideje, sajnálkozva néz-

tünk a tábor területére, tudtuk, elválnak útjaink, de valamit

mind hazaviszünk, élményeket, emlékeket, neveket.

22

Zakatolva indult a vonatunk,

a leszállóktól sírva búcsúztunk.

Sajnáltuk a Balatont, a tábort, a barátokat,

de örültünk a szép nyaralásnak.

Utaztunk és utaztunk,

majd éjfélkor megálltunk,

megérkeztünk Encsre,

s nevetve ugrottunk apa ölébe,

pár perc és otthon vagyunk. A lépcsőn anya vár minket

ölelve, s mi futottunk hozzá nevetve. Az asztalon kései va-

csora,

s már várt minket a puha ágyunk,

így hát mindenkinek

jó éjszakát kívánunk!

23

Kiss Gergő, Cégénydányád, II. helyezett

Erzsébet-tábor

Az Erzsébet-tábor számomra és diáktársaim számára ha-

talmas lehetőség volt arra, hogy olyan tájakra jussunk el,

ahol eddig még nem voltunk, amit eddig még nem lát-

tunk.

Életem első iskolai táborozásában vehettem részt, kü-

lön élmény, hogy hasonló korú gyerekekkel élvezhettük

a változatos programokat, és megismerkedhettünk az or-

szág különböző pontjairól érkező diákokkal, tanárokkal.

Iskolánkból negyven diák vehetett részt a tá-

borozásban. Minden résztvevő kimagas-

ló teljesítményt nyújtott valamiben: tanulásban,

sportban, versenyeken, szakkörökön, pályázatokon, iskolai

rendezvényeken; ezzel is példát mutatva iskolatársaink-

nak.

A tábor kezdetéig úgy számoltuk a hátralévő napokat, mint

tanév végén, hogy végre felírhassuk a táblára: VAKÁCIÓ!

Végre eljött a csomagolás napja, amikor már csak egy éj-

szaka választott el a nagy kalandtól. Nehezen aludtunk el,

ugyanis az öcsém is egyike volt a kiválasztottaknak.

Az ébresztő háromnegyed négykor volt. A korai kelés kicsit

nehezünkre esett, de hamar magunkhoz tértünk, és indulás-

ra készen álltunk. Szüleink kikísértek a buszváróba, csókokkal,

24

jókívánságokkal és intelmekkel ellátva búcsúztunk el

anyáéktól.

Az iskolabusz végigjárta az öt települést (Hermán-

szeg, Szamossályi, Szamosújlak, Gyügye és Cégény-

dányád) és összegyűjtötte a kis nebulókat. Nyíregy-

házán átszálltunk a vonatra, ami egészen végigvitt úti

célunkig, Csopakig.

A vonaton való utazás számomra és néhány társam számá-

ra nagyon érdekes volt, mert még nem volt rá alkalmunk.

Nagyon tetszett, hogy kényelmesen lehetett közleked-

ni anélkül, hogy bárkit zavarnánk. A nyolcórás út alatt

volt lehetőségünk a rég nem látott haverokkal megbeszél-

ni a nyári élményeinket, kényelmesen megreggeliztünk,

viccelődtünk, énekeltünk, kártyáztunk. Megcsodál-

tuk az elénk táruló tájat, láttunk az ablakból őzeket,

szarvasokat. Az út során a Nap is egyre inkább ránk

mosolygott, és az egész táborozás során melengetett

minket sugaraival.

Az út vége felé alig vártuk, hogy megpillantsuk a feliratot:

Csopak.

A tábor hatalmas területen helyezkedett el, szép, tiszta,

rendezett volt a környezet. Megérkezésünkkor köszöntő

szavakkal fogadták csapatunkat és megtartották számunk-

ra az eligazítást.

25

Minden csoport karkötőt kapott, ezzel kifejezve, hogy

az Erzsébet-tábor lakója. Mindenki elfoglalhatta a lakhe-

lyét és kipakolhatott.

Az ebédlőben nagyon finom és kedvünkre való ebéd

fogadott. Az egész táborozás alatt nagyon ízletes, bő-

séges és a gyerekek által kedvelt ételek voltak. Végre el-

jött a várva várt pillanat, amikor elmentünk megnézni

a Balatont.

Az öreg fűzfa árnyékában

(Mostoha Tímea, Pálmonostora, III. helyezett)

26

Az elénk táruló látvány mindenkit rabul ejtett, az egész

napi fáradalmat is feledtetni tudta velünk. Az idő rövidsége

ellenére is megmártóztunk a „magyar tengerben”. Csodá-

latos volt a gyönyörű táj és a kellemesen hűvös vízben

való mártózás együttes élménye.

Vacsora után a csoportok bemutatkozása következett. A

mi iskolánk egy videofilmben ismertette, hogy honnan ér-

keztünk. Bepillantást nyújtottunk az iskola életébe: felele-

venítettünk néhány számunkra fontos és vidám pillanatot.

Az estét diszkó zárta, amit a gyerekek örömmel fogadtak.

Takarodó után boldogan bújtunk az ágyba, hogy másnap

frissen, kipihenten vágjunk neki a ránk váró programoknak.

A táborban minden nap volt változatos, kötött program és

szabad foglalkozás, strandolás, pihenés.

A keddi tihanyi kirándulás során csodálatos látványban

volt részünk. A Balaton olyan volt, mintha a tó és az ég

egybefolyt volna. Hatalmas hajók szelték át a tavat.

Az apátság hűvösében megcsodálhattuk az oltárt, az

orgonát, I. András sírját és a szebbnél szebb falfestményeket.

Bepillantást nyertünk történelmünk egy régi, ránk maradt

darabjába, ismereteket szerezhettünk a tihanyi apátság

múltjáról, hányattatott sorsáról, felújításáról. A kirándulás

után színházi előadást láttunk.

Szerdán sétahajó-kiránduláson vettünk részt. A Balaton

közepéről fantasztikus látványban volt részünk, láthattuk

27

a part mentén elhelyezkedő településeket, templomokat,

tornyokat, kikötőket, hajókat, nádassal övezett partszakaszo-

kat.

Erzsébet-tábor

(Kiss Gergő, Cégénydányád, különdíj)

Az est fénypontja a számháború volt, ahol a piros csapat, a

kék csapat és a fekete kalózok álltak szemben egymással.

Izgalmas volt a játék, mert még nem volt alkalmunk eddig

kipróbálni. Sajnos a kékek elveszítették a játékot, de ennek

ellenére jó móka volt, reméljük, jövőre visszavághatunk.

Csütörtökön elkezdődött az egyetlen és megismételhe-

tetlen tábori olimpia, ahová számos kategóriában jelent-

kezhettek a kis olimpikonok.

28

Hazai „félmeztelen” színekben álltunk ki a fociolim-

pián. Megküzdöttünk számos ellenféllel, dacolva a

meleggel és a forró homokkal. Lelkes drukkerekkel

körülvéve, osztályfőnökünkkel és igazgatónkkal az élen

kivívtuk a végső elismerést. Szép volt, fiúk!

Lazításként táncházban vehettünk részt, esti programként

bátorságpróba következett. Térkép segítségével az

E betűt kellett megkeresni a tábor területén.

Az Erzsébet-utalvány elhozta a legszebb napomat!

(Zámbó Adrián, Budapest, II. helyezett)

A keresést izgalmassá tette, hogy besötétedett, így még

jobban szórakoztunk.

Pénteken kvízkérdések voltak Szent Erzsébet életéről,

29

amire otthon már készültünk. El kellett készíteni Szent Er-

zsébet menyasszonyi frizuráját is.

Az én csapatom a harmadik lett, de tanáraink nagy büsz-

keségére az első két csapat is a cégénydányádi csoportból

került ki.

Szombaton utoljára mentünk le a strandra, önfeledten

lubickoltunk, labdáztunk, úszkáltunk, napoztunk.

Gyönyörködtünk a természet adta fenséges tájban, és él-

veztük a jó időt, mely kegyes volt hozzánk egész végig.

Ahogy közeledtünk hazafelé, a honvágy is erősödött, de a

fáradtság is úrrá lett rajtunk.

Vízi élmények

(Ceglédi Júlia, Móré Réka, Mátészalka, különdíj)

30

Sötét este értünk haza, ahol a szüleink szeretettel és millió

csókkal vártak bennünket. Természetesen az élménybe-

számoló nem maradhatott el, egymás szavába vágva me-

séltük el a hét fontos eseményeit.

Köszönöm, hogy részt vehettem a táborban. Hiszem, ha

felnőtt leszek, akkor is szívesen fogok ezekre az élmé-

nyekre visszagondolni. Kívánom, hogy minél több gyerek

részesüljön ehhez hasonló élményekben.

Színes nyári emléKendő

(Szakos Fanni, Tarcal, különdíj)

31

Csizmadia Réka, Dunaföldvár, II. helyezett

Próba szerencse!

Az egész tulajdonképpen több száz évvel ezelőtt kez-

dődött, amikor megszületett Erzsébet királylány. Ő

lett Lajos herceg felesége már 14 évesen, férje tá-

mogatta a szegényekért folytatott tevékenységében.

Erzsébet árvaházat és kórházat építtetett. Élete utolsó sza-

kaszát a betegek és rászorulók gondozásának szentelte.

A televíziónak köszönhetően találtunk rá az interneten

az Erzsébet-programra, ahol jelentkez-

ni lehetett különféle táborokba, foglalkozásokra.

Ezek után az én feladatom következett: döntenem

kellett megannyi izgalmasnak ígérkező lehetőség között.

Hová szeretnék menni? Hozzám legköze-

lebb a kézműveskedés áll, mivel nagyon szere-

tek rajzolni, festeni, így adott volt a válasz, hogy

Fadd-Domborit pályázom meg. Ez a kis település Tolna

megyében, a Duna holtága mellett található. A jelentkezés

elküldése után izgalmas napok, hetek vártak rám. Naponta

lestem a választ, azt a bizonyos igent, hogy: „Gratulálunk,

Ön nyert, mehet a táborba!”

Innentől kezdve felgyorsultak az események. Az évzá-

rón már csak az járt az eszemben, hogy itt a nyár, a tá-

bor. Egy vasárnapi reggelen azon kaptam magam, hogy

32

másnap indulás! Nagy izgalommal pakoltam össze a hol-

mimat. Szerencsére segítségemre volt a tábor által küldött

ajánlott felszerelések listája, de még így is idegeskedtem,

nehogy véletlenül valamit otthon hagyjak.

Naplemente

(Csizmadia Réka, Dunaföldvár, különdíj)

Hétfőn reggel jó korán felkeltem, hogy mielőbb útnak in-

dulhassunk, így az elsők között érkeztem meg. Nagyon

kedvesen fogadtak a táborvezetők. Körbevezettek a terü-

leten, elmondták, hogy mit hol találok. Ismertették velem

a házirendet, bemutatták a szobatársaimat és a szobámat.

Ettől a pillanattól kezdve mintha álmodtam volna az

egészet. Rengeteg program fogadott minket napról

33

napra, mint például a kutyás bemutató, kajak-kenuzás, für-

dés, horgászás, vetélkedők, versenyek (pingpong, csocsó,

röpi, foci). Szekszárdi kirándulásunk során fafaragó-kiállí-

táson, madarász-bemutatón és gyöngyfűzésen vehettünk

részt. Népzenei együttes zenéjére néptáncot tanulhattunk

és velük énekelhettünk.

A szelektív hulladékgyűjtés alkalmából műanyag palacko-

kat gyűjtöttünk, amivel megnyertük a versenyt. Ajándék-

ba egy nagy csokitortát kaptunk, ami isteni finom volt!

Egyik este még tábortűz is volt, ahol különféle dalokat

énekeltünk, az ismeretlen nótákat pedig megtanultuk.

Fadd-Dombori nyár 2012

(Farkas Virág, Jakab Barbara, Kántor Anett, Kiss Dóra,

Pálmonostora, különdíj)

34

A zászlófelvonás nagyon érdekes volt; a zászlóleengedés

már kevésbé tetszett, hiszen az a tábor végét jelentette.

De azért ne haladjunk ennyire előre!

A diszkóról még nem is beszéltem! Szerintem ez volt az a

program, ahol mindenki teljes mértékben felszabadulha-

tott, és ahol a vezetőink is velünk együtt táncolhattak.

Az egészséges életmód követőiként minden reggel tor-

náztunk, napközben finom ételekkel kényeztettek ben-

nünket. Mivel alkotóművészeti táborról volt szó, így egész

héten képzőművészeti foglalkozásokat tartottak nekünk;

az elkészült művekből az utolsó nap kiállítást rendeztek.

És az álom egyszeriben véget ért, fel kellett ébredni, eljött

a búcsúzás napja. Gyorsan telefonszámot, címet cserél-

tünk. Megfogadtuk mindannyian, hogy jövőre ugyanitt ta-

lálkozunk az Erzsébet-tábor keretein belül.

Nagyon köszönöm mindenkinek, akinek munkája volt

abban, hogy ez a tábor létrejöhessen, hogy ott minőségi

programokban lehessen részünk. Köszönöm a sok aján-

dékot, amiket kaptunk, az Erzsébet-pólót, a könyvet és a

rengeteg barátot, akikkel megismerkedtünk ez idő alatt.

Sok helyről jöttünk, de az egy hét úgy összehozott minket,

mintha ezer éve ismernénk egymást. A Tábordal eléneklé-

se méltó befejezése volt a táborozásnak!

35

Schmidt Kamilla Lili, Pécs, I. helyezett

Bejött a kő, papír, olló!

Az idei nyaram is éppúgy kezdődött, mint a töb-

bi, de teljesen máshogy alakult. És az egé-

szet egy elképesztően jó, egy hétig tartó,

Fonyódligeten töltött Erzsébet-tábornak köszönhetem.

Mikor anyukám még valamikor áprilisban felvetette, hogy

pályázni szeretne egy iskolai nyaralásra, és megkérdez-

hetném néhány barátomat, nem akarnak-e ők is jönni,

csak annyit gondoltam, hogy megint valami unalmas ki-

rándulásba akar belerángatni minket, mert nincs más je-

lentkező. Ő az iskolánkban tanít, és osztályfőnökként a le-

endő ötödikes osztályával szeretett volna megismerkedni.

Egyik délelőtt aztán bejött egy tanóra kellős közepén, és

röviden bemutatta, hogy miről is lenne szó. Egy ilyen

kellemesen feldobott óra után arra a következtetésre ju-

tottunk, hogy ez nem is olyan rossz ötlet.

Néhány barátnőmmel megbeszéltük, hogy ha le-

het, megpróbálunk mindannyian elmenni. A pályá-

zat beadása után egy örökkévalóságnak tűnő ide-

ig vártuk az eredményeket, mint kiderült, nem hiába,

ugyanis nyertünk, de nem is akárhová; a legna-

gyobb táborban kaptunk helyet 750 másik pályá-

zóval együtt. Mikor mindezt megtudtuk, felhőtlenül

36

boldogok voltunk, hiszen tisztában voltunk azzal, hogy

nem jöhetett bárki, ez jutalom volt azoknak, akik az év so-

rán keményen dolgoztak.

Napokon keresztül folytattunk órákon át tartó beszélge-

téseket arról, hogy ki mit hoz, mit fogunk csinálni, milyen

lesz a tábor, a többi gyerek, a kaja…

Az első turnusba kerültünk be, így már június kö-

zepén útra kelhettünk, hogy részt vegyünk életünk

első Erzsébet-táborában. Nagyjából 3 óra zötykölő-

dés, punnyadás és az elmaradhatatlan éneklés után

megérkeztünk a helyszínre. Legalábbis azt hittük, de ta-

náraink meglepetéseként még várt ránk egy kellemes séta

a napon, ami alatt egyszerűen nem akartuk elhinni, hogy

tényleg ilyen jó időnk van, meg nincs egyetlen fa sem az út

szélén. Nagy szerencsénkre ez a kitűnő időjárás egész hé-

ten kitartott, és amikor már a vízben lubickoltunk, fel sem

merült bennünk, hogy valaha végig kellett sétálnunk

azon a végeérhetetlen úton.

Erre a remek programra naponta többször is

sort keríthettünk, a kora reggeli és az éj lep-

le alatt megejtett fürdőzések a barátokkal pedig

kimondottan a kedvenceinkké váltak.

Az esti tábortűz mellett számtalanszor elénekelt indu-

lónk és a másik megismerésének kíváncsi vágyából szü-

letetett barátságok egy életre megmaradnak bennem.

37

A faddi angyal

(Varga Krisztián, Budapest, különdíj)

Valószínűleg ugyanilyen örök emlékek lesznek azok a pil-

lanatok is, amikor fejvesztve rohantunk egy amatőr térkép

alapján, hogy megnyerjük a bátorságpróbát, ahol a „Szedd

össze a diót a KRESZ-pályáról”-on át a „Dobjátok át a fo-

cilabdát a háló felett ötször és kapjátok is el, két lyukas

lepedővel”-en keresztül minden volt. Hogy az agyunkat

is megtornáztassák, Szent Erzsébetről szóló kérdéseket is

feltettek. Bár az akadályokat sikeresen vettük, az első he-

lyet nem, de a másodikat sikerült elhoznunk.

Egy ilyen nap után nem is kelhettünk máshogyan, mint re-

ményekkel és önbizalommal tele, hiszen, ha csak tábori is,

de az olimpiát komolyan kell venni minden körülmények

38

között. És mivel a mi focicsapatunk is igényelte a bizta-

tást, ezért hát tökéletes szurkolókká váltunk a mérkőzéseik

során; a legjobb pomponlányokkal is felvehettük volna a

versenyt lelkesedésünkkel, ahogy torkunkat nem kímélve

kitartóan kántáltuk a bátorító és dicsérő sorokat. De meg-

érte, mert mikor berúgták a győztes gólt, és a meccset le-

fújták, a leírhatatlan boldogság mosolya ragadt az arcukra,

amit még otthon sem lehetett letörölni róluk.

Ha azt mondom, hogy: jobb kéz – zöld, bal láb – lila,

akkor biztos, hogy kivétel nélkül mindannyiunknak

az a hatalmas Twister jut eszünkbe, amin sosem sike-

rült nem összeesnünk a nevetéstől és nem „Kicsi a ra-

kás”-sal befejezni azt. Egyszóval programok tárháza várt

bennünket, volt sportolás, színházi előadás, táncház, népi

játékok. Időnk sem volt azon tépelődni, hogy mit csinál-

junk, megállni is csak evés és alvás közben tudtunk, de

véleményem szerint ezt egyikünk sem bánta.

Amikor nem étellel volt tele a szánk, akkor folyamatosan

nevettünk, énekeltünk a tábor területén szóló rádióval

együtt, vagy beszélgettünk mindenről, ami aznap tör-

tént velünk, illetve a hősszerelmesek is csak úgy ontot-

ták magukból a szót, ha eszükbe jutott az a helyes srác

(vagy lány), akiért odáig meg vissza voltak. Bízom benne,

hogy jövőre is sikerül efféle élményekkel gazdagodnom,

és magamhoz képest megint olyan szépen lebarnulnom,

39

valamint még egy karkötőt begyűjtenem, ami azt bizo-

nyíthatná, hogy újból részese lehettem ennek a varázs-

latnak.

Mindez csak egy szép ábrándozás lett volna, ha a kisöcsém

egyik nap nem meséli elképedve azt, hogy valaki belerajzolt

az újságba. Ami persze – mint megbizonyosodtunk róla – a

tábor reklámja volt. Ezt a reklámot mi is fokoztuk az iskolá-

ban, ahol egy kis zenés, verses tábori üdvözlő lapot vetítet-

tünk le az itthon maradottaknak az élményeink alapján. A

bemutató végén az egész iskola azonnal lelkesen jelentkez-

ni akart a következő táborra. Ez azt jelenti, hogy nagyjából

10 perc alatt 350 ember tetszését nyertük el és biztattuk arra,

hogy jövőre ők is élvezzék a nyarat az Erzsébet-táborban.

Az én véleményem szerint ez egy:

Eszméletlenül

Remek

Zseniális

Észveszejtő

Buli,

Elképesztő

Tábor volt!

Az 50 résztvevő nevében is köszönettel.

40

2012

Nyári élmények

Idézetek

41

„Olyanok voltunk, mint egy nagy család.”

(Popovics Petra és Popovics Máté, Mátészalka)

„Hamar barátságot kötöttünk a többiekkel.

Nem is gondoltam volna, hogy ez ilyen egy-

szerű!”

(Nagy Patrik, Veszprém)

„Este pedig bátorságpróba elé állítottak

a tanárok. Sikításban nem volt hiány!”

(Kaszás-Tóth Szintia, Szigethalom)

„Az előadások után szalonnát sütöttünk

és közösen elénekeltük a Tábordalt,

ami mindenkinek nagyon tetszett.”

(Gubányi Barbara, Fajsz)

42

A vitorlás tábor életképei filmkockákon 1.

(Kertai Bendegúz, Veszprém, különdíj)



43





44

„Számunkra a három legfontosabb dolog

az Erzsébet-vetélkedő, a táncház és

a mindennapos strandolás volt.”

(Balogh Patrik, Borbás Réka, Buzás Gréta, Erdei Kitti, Ga-

csályi Lili, Galsai Virág, Gergely Éva, Harcsa Gergely, Imre

Péter, Nyíregyházi Benjámin, Mátészalka)

„Köszönöm a nevelőknek a sok segítséget.”

(Kaszás-Tóth Cintia, Szigethalom)

„Nehezünkre esett elhagyni a zsibongó tábort,

a kedves embereket, a jó programokat,

a mindig gyönyörű Balatont.”

(Kovács Dóra, Cégénydánád)

„Sok kis ajándékot kaptunk,

de az igazi élmények a szívünkben lesznek

bezárva, és örökre ott maradnak.

A Tábordal dallama és szövege azóta

is a fülembe cseng:

„Lesz egy szép, közös emlékünk.”

(Csizmadia Nóra, Dunaföldvár)

45

2012

Nyári élmények

Díjazottak

46

Díjazottak

Írásos élménybeszámoló kategória (8-14 évesek)

1. helyezettCsákfalvi Réka:

Nyári élmények. Táborozás Balatonszárszón

2. helyezettKiss Gergő:

Erzsébet-tábor

3. helyezettCsuhaj Nikoletta:

Nyári élmények az Erzsébet-táborból

Írásos élménybeszámoló kategória (15-18 évesek)

1. helyezettSchmidt Kamilla Lili:

Bejött a kő, papír, olló!

2. helyezettCsizmadia Réka:

Próba szerencse!

Képzőművészeti munkák kategória (8-18 évesek)

1. helyezettHorváth Nikolett:

Hullámok hátán

2. helyezettZámbó Adrián:

Az Erzsébet-utalvány elhozta a legszebb napomat!

3. helyezettMostoha Tímea:

Az öreg fűzfa árnyékában

47

Különdíj

Benedek Bernadett Gabriella:

Első nyaram a Balatonnál (vegyes technika)

Ceglédi Júlia, Móré Réka: Vízi élmények (vegyes technika)

Farkas Virág, Jakab Barbara, Kántor Anett, Kiss Dóra:

Fadd-Dombori nyár 2012 (papírkollázs)

Borgyos Panna, Dobos László, Gajdosi Botond, Varga Zalán:

Táborélet (pasztell-, színes ceruza)

Szakos Fanni: Színes nyári emléKendő (hímzés és rajz)

Varga Krisztián:

A faddi angyal (pasztell)

Kertai Bendegúz:

A vitorlás tábor életképei filmkockákon 1-4. (vegyes technika)

Nagy Beatrix Dóra:

Kajakozás naplementében (pasztell ceruzarajz)

Németh Norbert:

Barátokkal a vízben (akvarell-kréta)

Kiss Gergő:

Erzsébet-tábor (vegyes technika)

Csizmadia Réka:

Naplemente (akvarell-kréta)

48

2012

Pillanatképek

49

„Cselgáncs tábor”

Balatonberény

„Boksztábor”

Balatonberény

50

„Boksztábor”

Balatonberény

„Boksztábor”

Balatonberény

51

„Népművészeti tábor”

Balatonberény

„Gólyalábasok”

Balatonberény

52

„Alkotóművészeti tábor”

Fadd-Dombori

„Számháború”

Fadd-Dombori

53

„Berka Együttes”

Fadd-Dombori

„Hangulatkép”

Fadd-Dombori

54

”Táborélet”

Balatonberény

„Boldogság”

Fonyódliget

55

„Vitorlástábor”

Agárd


Agárd

56


Agárd

„Erzsébet-tábor”

Balatonszárszó

57


Csopak


Csopak

58

„Labdarúgó sporttábor”

Fonyódliget

Búcsú az Erzsébet-tábortól

59

2012

További sikeres pályázatok

60

Szabó Zsanett:

A csodás játszópark

Kántor Fanni:

Barátok a mólón

61

Drozdik Péter:

Vitorlások

Csizmadia Nóra:

Haltánc (origami)

62

Borbás Réka:

Élményeim

Barabás László:

Vitorlás a Balatonon

63

Bácskai ÁMK Általános Iskola

Moholy-Nagy László Tagintézmény:

Színes tabló

Szakos Anna:

Élménytároló doboz

64

Szűcs Krisztina, Szűcs Vivien:

Fotókollázs

Nagy Dávid Kristóf:

Veszprém

Az Erzsébet-program az Erzsébet-

utalvány forgalmazásából származó

eredményből valósul meg.

Az Erzsébet-program első évének köszönhetően több mint 100 ezer ember, ebből több mint 30 ezer gyermek részesült támogatásban, üdülési szolgáltatás formájában.

www.erzsebetprogram.huTámogassa az Erzsébet-programot!

erzsébet-tábor: nyári élmények 2012

Documents