http://index.hu/urbanista/2017/05/19/tobb_tizmillios_kincset_talaltak_a_parisi_udvar_felujitasa_soran/

Több tízmilliós kincset találtak a Párisi udvar felújítása során

Egy év múlva szállodaként nyílik meg. Na de mi lesz a passzázzsal?

Zubreczki Dávid követés 2017.05.19. 14:29 27 hozzászólás

A Párisi udvar épülete eredetileg irodaház volt lakószintekkel, meg üzletekkel, az elődje pedig az ország első bevásárlóközpontja volt. Szóval minden volt már itt, csak hotel nem – egészen mostanáig. A jövő nyáron megnyíló szálloda fejlesztői ma megmutatták a sajtónak, hogy is áll az átalakítás. Elmentünk, megnéztük.

A mai Párisi udvar helyén éppen kétszáz éve, 1817-ben nyitotta meg kapuit az ország egyik első üzletközpontja, mint az többek közt a Fővárosi blog remek összefoglaló posztjában is olvasható. Az épület tervezője (a Nemzeti Múzeumot is jegyző) Pollack Mihály volt, és a tulajdonosa után Brudern-háznak hívták. Meg amúgy Párisi-háznak is, mert egy francia passzázs volt az előképe: egy utcácska vezetett rajta keresztül, melynek mentén 32 bolt sorakozott. 

Milyen lesz az új Múzeumkert?És miért kell megint fákat kivágni ehhez? A tervezőkkel beszélgettünk, akik eloszlattak egy csomó rémhírt a városi kertészettel kapcsolatban.Tovább

A Brudern-ház a mai Párisi udvar helyén a századfordulónFotó: MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM / KEREKES J. ZOLTÁN / FORTEPAN

Aztán a 20. század elejére elavult az üzletház, viszont az Erzsébet híd megépültével nagyon felértékelődött a telek, állítólag 1906-ban, amikor megvette a Belvárosi Takarékpénztár Rt., hogy ide építse az új székházát,

ez volt a legdrágább ingatlan a fővárosban.

Már a korabeli pályázati kiírásban is hangsúlyozták, hogy egy elegáns épületet akarnak ide: "A homlokzatok tekintetében a tervezőnek szabad keze van, megkívántatik azonban, hogy az komoly és méltóságteljes benyomást gyakoroljon.

Tornyok és erkélyek kerülendők, ezzel szemben azonban balkonok létesítendők.

Persze nem csak a flancról szólt a felhívás, hanem részletesen leírták, hogy az egyes osztályoknak milyen elvárásai vannak az irodában a tűzvédelmi előírásoktól a lifteken át a piszoárokig. 

Jött egy csomó izgalmas nevezés, a győztes végül a mássalhangzó-milliomos Schmahl lett. Schmahl Henriknek nem ez az egyetlen háza a Rákóczi tengelyen, ő tervezte az Urániát is. Hasonló is a stílusuk, mindkettőben van egy nagy adag arabos, mór hatás, és mindkettő kiegyensúlyozott, elegáns épület.

Az új takarékpénztár szerkezetében és díszítésében is központi szerepet kaptak a hatszögek, nem véletlenül: ezzel a méhkaptár sejtjeire utalt a tervező, amely már akkoriban is a

pénzintézetek jelképe volt. A földszinten egy elegáns passzázst alakítottak ki boltoknak, a félemeletet és az első szintet irodák foglalták el, a felsőbb emeletekre lakások kerültek.

A frissen átadott Párisi udvar 1912-benFotó: SCHOCH FRIGYES / FORTEPAN

Elképesztő mennyiség díszítőelemet pakoltak fel a homlokzatra és a belső terekbe. Az átépítési munkákat vezető Hermesz János szerint több mint négyszázféle Zsolnay-kerámiaelemet építettek be annak idején, ami már önmagában nagy szám, de ami igazán kemény, hogy állítólag összesen százezer darabot. Megépültekor ez volt egész Európa legnagyobb kerámiahomlokzata.

A szokásos elemek mellett vannak tök furcsák is, például a felsőtestükkel merőlegesen kilógó emberi alakok. Elég ijesztők. Nem véletlenül szerepelt az épület például az Underworld című horrorban, itt tessék nézni például 2:34-től, ahol az a rémalak leugrik a BIZTOSÍTÓ felirat mellett.

De nem csak Zsolnay-elemek díszítették a házat, mindenből a legmenőbbet hozták össze: Róth Miksa-üvegek, (a Steindl-villa kapcsán emlegetett) Jungfer Gyula vasmunkái,  rengeteg hajlított üveg, rézfoglalat, öntöttvascsodák, gyönyörű Villeroy & Boch padlóburkolatok. 

Eladó egy Steindl Imre tervezte villa ÚjpestenA gyönyörű házat az Országház építésze tervezte az MTI alapítójának.Tovább

Persze az igazi csoda a passzázs mennyezete volt. Egy olyan üvegkupola, amire sokáig én is azt hittem hogy a nap süt be rajta, pedig dehogy. Már eredetileg is villanyvilágítást szűrődött át rajta. A szerkezetet úgynevezett Luxfer prizmák alkották. Ez a kor technikai újítása úgy törte meg a fényt, hogy azt egyenletesen szórta szét, így tökéletes volt üvegmennyezetek kialakítására. 

A passzázsban nem csak fenn voltak meglepő üvegmunkák, hanem lenn is: a padlólapok közt szintén vannak üvegelemek, amelyeken keresztül a pinceszint kapott fényt (akár csak a jó húsz évvel később átépített Hotel Britanniánál a Nagykörúton).

Budapest első mélygarázsa 1937 óta üzemelSőt azóta építettek alá egy úszómedencét is.Tovább

11

Galéria: A Párizsi udvar felújításaFotó: Bődey János / Index

Aztán, ahogy az lenni szokott a háború után sanyarú időszak következett az épület életében, bár sok más pesti házhoz képest tulajdonképpen jól megúszta a szocializmust. A kerámiákat újragyártották, a homlokzatot egész jól rendbe tették. Viszont a passzázs egy részén felszedték a követ, egy időben el is zárták a Ferenciek tere felé néző bejáratát. A rézelemeket elérhető magasságig lelopták. A felsőbb szinteket teljesen átalakították (ebből a korból származik az IBUSZ-palota kifejezés), és a Jungfer-vasrácsokat is hiába keressük már a házon

Ezzel együtt kifejezetten élt egy csomó fontos és ismert bolt a házban. Messze kiemelkedik közülük persze a Jégbüfé, de én például vettem koncertbelépőt a sarki jegyárusnál, na és benn volt a hologrammbolt, ahol ugyan nem tudom, vett-e valaha bárki bármit, de csodálatos volt a kirakata.

Újabb luxushotel a Ferenciek terén

A Csipkerózsika-álmot aztán az szakította meg, amikor 2014-ben eladta az önkormányzat az ingatlant 2,1 milliárdért, hogy azután az új tulajdonos szállodává építse át. A sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott a leendő szállodaigazgató, Fazekas Tamás, hogy nem csak egyszerűen egy ötcsillagos hotelt akar csinálni az épületből, hanem a top három budapesti ötcsillagos közé szeretné belőni.

Az adottságok mindenesetre megvannak, elég jó helyen fekszik, és hát a Belváros egyik legszebb műemlék ingatlana, aminek a helyrepofozásába most 12,5 milliárdot beleölnek. Természetesen mindent a műemléki előírásoknak megfelelően állít helyre a Market: pótolják a hiányzó padlórészt és a lelopott rézelemeket (az új részeket öregítik, hogy passzoljanak a régiekhez). Az egész erkélyt újraépítik, mert annyira rossz állapotban van jelenleg.

A Zsolnay-elemek egy részét újragyártják, de szerencsére jó részüket elég restaurálni. Az épület feltárása során ugyanis a pincéből, a padlásról, és falak közötti feltöltésekből is 

kerültek elő eredeti darabok. Összesen több tízmillió forint értékben!

Ezeket alighanem egy hatvanas években végzett felújítás során szedtek le és cseréltek le tömeggyártott elemekre.

A Párisi udvar passzázsának vasrácsa a felújítás előtt, 2014-benFotó: Bődey János / Index

Rekonstruálják a kristálykupolát is: a prizmák mögötti megvilágításon jelenleg is dolgoznak, a műemlékesekkel kísérleteznek azon, hogy hogyan lehetne visszaállítani a korhű fényviszonyokat.

Nem csak ez az egyetlen dolog, ami még formálódik. Pólus Károly, az Archikon vezető tervezője (ők jegyzik a 100 lakásos passzívházat a Jász utcában, meg a csodálatos Meséskert ovit) úgy nyilatkozott, hogy 2014 óta három éven át tervezték a házat. És tervezik most is. Sőt valószínűleg tervezni fogják folyamatosan, amíg át nem adják.

Átadták az angyalföldi sci-fi óvodát

Fentről olyan mint egy hatalmas formaválasztó gyerekjáték, belül szűrt levegő, fénykút, 400 gyerek és elképesztő tervezői megoldások.Tovább

Kívül lesz egy kétszintes bolt a sarkon (ez igazából tetszik, szeretem a klasszikus pesti földszint+félemelet üzlethelyiségeket), bent a budapesti átlaghoz képest tágas szobákat alakítanak ki. A tetejére egy szintráépítés kerül, de eléggé hátratolva, a látványtervek szerint nem nagyon fog látszani az utcáról. Itt 250-300 négyzetméteres lakosztályok lesznek. Persze mindenkit az érdekel, hogy

mi lesz a passzázzsal?

Merthogy a mai sajtóbejárásnak amúgy semmi más értelme vagy apropója nem volt, mint hogy ezt tisztázzák a fejlesztők. Egy átépülő házat akkor érdemes megnézni, amikor még látszik milyen volt, vagy akkor, amikor már látszik, milyen lett. Itt gyakorlatilag nem nagyon lehetett fotózni semmit az állványoktól, építési hálóktól és padlót védő deszkáktól, épp a nagy átalakítás közepén jártunk. Ráadásul csak azt a részt láthattuk, amit amúgy is be lehetett járni évtizedeken keresztül: a felsőbb szintekre nem engedték fel az újságírókat.

Nos alighanem arról lehetett szó, hogy muszáj volt valahogy reagálni a felröppent sajtóhírekre, hogy nem csak az épület, hanem a passzázs, vagyis a tulajdonképpeni Párisi udvar is magánkézbe került egy utólagos szerződésmódosítással, vagyis ha a tulajdonosnak kedve van, akkor akár egyhuzamban öt napra, egy évben összesen harminc napra lezárhatja.

4

Galéria: A Párisi-udvar látványterveFotó: Archikon

Bár kiadtak egy közleményt, hogy a passzázsok nem kerültek magántulajdonba, most tulajdonképpen elismerték, hogy tényleg jogukban állna kitiltani bárkit, de azt ígérik, becsszó nem fogják. Amit elmondtak, az alapján 

a passzázs tényleg egy hotel lobbija lesz.Lássuk, mit ígérnek:

Bárki bemehet. Ahogy bármelyik hotel lobbijába. Lesz egy kávézó és egy étterem, amit bárki használhat. Ahogy egy átlagos hotel

lobbijában. 24 órán keresztül be lehet majd menni. Ahogy bármelyik hotel lobbijába. Ott lesz kialakítva a recepció.  Ahogy bármelyik hotel lobbijában. A lecsukható rácsok helyett üvegfalak lesznek, és azokon az üvegajtókon bárki

benyithat.  Ahogy bármelyik hotel lobbijába.

Az utolsó két pontot leszámítva persze ez a közterekre is igaz.

Majd a gyakorlatban dől csak el, hogy valóban köztérként funkcionál-e a passzázs.

Átsétálhatok-e rajta kutyával vagy áttolhatom-e rajta a bringámat (ezekre a kérdéseket nem tudták megválaszolni a helyszínen). Mi van, ha beviszek egy szendvicset, egy üdítőt és leülök egy fotelba vacsizni? Mi van, ha rohangáló, üvöltöző kisgyerekekkel vagyok ott? És még sorolhatnék egy csomó szituációt, ami egy városi passzázsban természetes lehet, de egy hotel lobbijában nem annyira. Valószínűleg eldönti majd az idő.  

Szerintem igazából a lélektani határ lesz az erősebb, mint a kitiltás. Ha egy nagy nyitott kapu van valahol, akkor oda besétálok. Ha egy üvegajtó mögött bőrfotelek vannak, meg londinerek, akkor oda nem megyek be. Nem ez lenne az első köztér, amelyet hirtelen bekebelez egy épület, emlékezzünk csak vissza a Vörösmarty téri üvegkalicka esetére.

Mindenesetre a műemléki megújulásnak nagyon örülök, az építésziroda neve is jól cseng, és én azt sem bánom, ha színvonalas szállodák emelik Budapest fényét. A közterületért meg drukkolok, jövő nyáron teszteljük, milyen lett!

http://magyarnarancs.hu/belpol/a-jordan-haz-103787

A jordán ház - A Párisi udvar elajándékozásaKeller-Alánt Ákos2017/17. (04. 27.)

Orbán Viktorral jó kapcsolatban álló arab befektetők építenek luxusszállót a Belváros kiemelt pontján. A telket a Rogán Antal vezette önkormányzat adta el, a hotel kivitelezője egy kormányközeli cég, a beruházást állami hitel fedezi. Az iratok szerint a Párisi udvar ezentúl nem lesz bárkinek megtekinthető, és akár végleg a jordán–palesztin befektetők birtokába kerülhet.

A Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat 2014. május 8-án adta el a Ferenciek tere 10. szám alatti Párisi udvar műemlék épületét. A Párisi udvar a Belváros különleges épülete: 1913-ban készült el Schmahl Henrik tervei alapján, a kor legnagyobb mesterei dolgoztak rajta, a házat Róth Miksa-üvegablakok, Zsolnay-kerámiák, Haas és Somogyi-féle üvegek, Jungfer Gyula kovácsoltvas korlátai és kapuzata díszítik. Az épület leghíresebb része a telken korábban álló házból megmaradt üzletsor, a voltaképpeni Párisi udvar, és a Ferenciek terét a Petőfi Sándor utcával összekötő Párisi passzázs. Ez Budapest egyetlen, XX. század elejéről megmaradt bevásárlóudvara. Ezt most könnyen elveszítheti a főváros az 1975-ben létesült, a teret a szomszédos Haris közzel összekötő Kígyó passzázzsal együtt.

Ismerős arcok

A meglehetősen rossz állapotú, öt emelet magas épületet a Párizs Property Kft. vásárolta meg 2,1 milliárd forintért. A befektetők ötcsillagos luxusszállodát álmodtak a Ferenciek terére, ahol emeletráépítéssel 100 szobát, 8 lakosztályt és 500 négyzetméteres tetőtéri rezidenciát alakítanak ki; a hotelben lesznek konferenciatermek és fürdő is. A luxusszálloda létesítését a kormány valamiért annyira fontosnak találta, hogy alig 15 hónappal az adás-vétel után, 2015 augusztusában kiemelt beruházássá minősítette, így egy sor, amúgy kötelező engedélyt nem kell beszerezni az építkezéshez. 2016 májusában a Válasz.hu arról írt, hogy az állami Eximbank személyre szabott, „versenyképességet javító belföldi beruházási hitelt” adott az építkezésre: a 22 millió eurós hitel akkor nagyjából 6,85 milliárd forintot ért.

A kedvező bánásmódot a beruházók kiléte magyarázhatja. A Párizs Propertyt eredetileg egy belize-i offshore cég alapította mindössze félmillió forintos alaptőkével, nem sokkal az épület eladására kiírt pályázat megjelenése után. A cég tulajdonosa a budapesti Műegyetemen végzett Majdi Ayesh, az Egyesült Arab Emírségekből. Hamar kiderült, hogy a Párizs Property valójában a Mellow Mood Group (MMG) projektcége, vagyis a szállodát a jordániai illetőségű, palesztin származású Zuhair Awad és Sameer Hamdan építi. Mindketten régóta élnek Magyarországon: Zuhair Awad a testvérével, Najival még a 80-as években érkezett Budapestre. Pénzváltással, majd turistaszállók kiadásával foglalkoztak, Najit azonban 1995-ben a Práter utcai otthona előtt felrobbantották, máig nem tudni pontosan, miért.

Awad a turistaszállók szintjén túllépve ma már Hamdannal közösen egy sor budapesti hotelt üzemeltet, többek között a Ferenciek terén álló Klotild-palotában működő Buddha Bar luxusszállót. A Buddha Bar 2012-es megnyitóján az Origo akkori beszámolója szerint tiszteletét tette szinte az összes Budapestre akkreditált nagykövet, Erdő Péter bíboros, Schmitt

Pál korábbi államfő, valamint maga Orbán Viktor, aki beszédet is mondott az egybegyűlteknek. Az Orbán család körüli üzleti hálóban is felbukkanó Zaid Naffa jordán konzul pedig II. Abdullah jordán király szívélyes üdvözletét olvasta fel (Naffa szerepéről a Pharaon-ügyben lásd például: A török meló, Magyar Narancs, 2016. június 22.). Az érdekesség kedvért megjegyezzük, hogy Tarsoly Csaba lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem sokkal a Quaestor bedőlése előtt a Külügyminisztérium a Buddha Barba szervezett neki találkozót Ghaith Pharaonnal (lásd: „Kaptam egy ígéretet a megfelelő helyről”, Magyar Narancs, 2016. november 24.).

A Válasz.hu arról számolt be, hogy a majd’ hétmilliárdos állami hitelt névleg ugyan a Párizs Property kapta, ám annak kezese az építkezés menedzsmentfeladatait ellátó Parisi Udvar Hotel Kft., amely Awad és Hamdan tulajdonában áll. A hitelszerződést az Eximbank részéről Puskás András vezérigazgató írta alá, aki az épület 2014-es eladásakor Rogán alpolgármestere volt a Belvárosban.

Változtatások

A belvárosi önkormányzat részéről Rogán Antal írta alá a Párisi udvar eladásáról szóló adásvételi szerződést, amely érdekes pontokat is tartalmaz – vagyis inkább az az érdekes, ami kimaradt a kontraktusból. A Párisi udvar és a két átjáró, a Párisi passzázs és a Kígyó passzázs (ez utóbbiból lehet bejutni a szomszédos, Ferenciek tere 11. alatti társasházba; az átjáró Ferenciek tere felőli vége tartozik a most épülő szálloda épületéhez) ugyanis korábban közhasználatban lévő ingatlanok voltak. A műemlék épületet azonban úgy adta el az önkormányzat az arab befektetőknek, hogy az udvar és az átjárók státuszáról egy szó sem esik a szerződésben, azok az épülettel együtt a befektetők birtokába kerültek. Ennek korrigálására másfél évvel később, 2015. október 16-án újabb megállapodást kötött az V. kerületi önkormányzat a Párizs Propertyvel: a beruházó a Párisi udvart és passzázst közterület céljára átengedi, azaz továbbra is bárki számára használható lesz – de megkötésekkel. A szálloda tulajdonosa a területet este 20 és reggel 8 között lezárhatja (ez később módosulhat 22 és 10 óra közötti intervallumra), és az átjárás bármikor tovább korlátozható vagy kizárható, ha azt a hotel biztonsága indokolja. A lezárás jogosságát igazoló dokumentumokat ráér a lezárás után egy héttel bemutatni az illetékes hatóságnak, és egyfolytában maximum öt napig, egy évben pedig legfeljebb 30 napig lehet lezárva a Párisi udvar. A Párisi udvar és a hozzá kapcsolódó átjáró területén a szálloda házirendje is érvényes, azaz a belső szabályzat megsértésére hivatkozva onnan bárkit ki lehet majd rakni. A megállapodás arról is szól, hogy a területet a szálloda tulajdonosa korlátozás nélkül használhatja a saját céljaira. Míg az építési engedély szerint ezen a részen üzletek és kávézó-étterem lesz, addig az építkezésről beszámoló, PR-szagú cikkben az Origónak már így nyilatkoztak a beruházók: „Az épület legdíszesebb, leglátványosabb része a passzázs, amely fűtött belső térré változik. A hatszögletű, kupolás központi térben lesz az ötcsillagos luxushotel előtere, de idecsatlakozik egy bár, étterem és kávézó is.” A Párisi udvarból lesz tehát a luxusszálloda lobbyja, ahová a hotel főbejáratát is helyezik: ez pedig elég távol áll a közhasznú funkciótól.

Most kell még jól megnézni

Fotó: Róka László / MTI

A radikális változtatások a másik átjárót sem kerülik el, a Kígyó passzázst ugyanis (tűzvédelmi okokból és a „szálloda üzemeltetésének zavartalansága és biztonsága” érdekében) leválasztják. Az udvar felőli átjárhatóság helyett csak az átláthatóságot kell biztosítani: a Kígyó passzázs egy szűk, 160 centiméteres folyosón keresztül lesz megközelíthető, de az udvarban lévő étteremnek is lehet erre nyíló kijárata, ami azért nem normál forgalmat lehetővé tévő átjárási lehetőség. Ráadásul lapunk úgy tudja, hogy a tavaly elfogadott építési tervben az átjáró mérete már nem is 160, hanem mindössze 90 centiméter. Noha a megállapodás kiköti, hogy az átjárást – így a Ferenciek tere 11.-be történő bejutást – 2016 őszétől legalább ideiglenesen biztosítani kell, a bejárat 2015 novembere óta zárva van. Azóta csak a tömböt megkerülve, a Haris közből lehet bejutni a házba, ami főleg az idős lakóknak okoz nehézséget.

Az önkormányzattal kötött megállapodás azt is rögzíti, hogy a szálloda építőinek 45 napon belül ennek megfelelő szerződést kell kötni a társasházzal, ez azonban máig nem történt meg. A beruházó ugyanis mindössze annyit vállalna, hogy saját költségen kiépíti a kaputelefont, amellyel a lakók éjjel is használni tudnák a Ferenciek tere felőli bejáratot – azt viszont elvárná, hogy a lakók mondjanak le azon jogukról, hogy az átjáró szállodára eső része felől rendelkezhessenek – megnyitva ezzel a lehetőséget egy későbbi, esetleges végleges lezárás előtt. (A Kígyó passzázs többi része közterület, nem tartozik egyik házhoz sem.) A lakók azt

szeretnék, ha a szálloda mind a 24 tulajdonosnak fizetne ötszázezer forintot kárpótlásként, és az átjáróhoz kapcsolódó jogaikat is szeretnék megtartani.

 

Körön belül

Az átalakítások terveit a Narancs által megkérdezett építész csak úgy kommentálta, hogy „ez egyszerűen nonszensz”. A megállapodás azt is rögzíti, hogy e területek esetleges átadásáért az önkormányzat nem fizet a beruházónak, ám cserében nagyobb arányú beépíthetőséget tesz lehetővé. Sőt a szerződés szerint, ha a szálloda tulajdonosa bírósági úton megtámadja a létesített szolgalmat és azt törölteti, akkor alig 255 ezer euró kötbért kell fizetnie: azaz egy megfelelő bírósági ítélet és kevesebb mint 80 millió forint befizetése után végleg magántulajdonba kerülhet a Párisi udvar a hozzá tartozó átjárókkal együtt. Az V. kerületi önkormányzat a helyi építési rendeletet csak a fenti megállapodás aláírása után módosította úgy, hogy azok összhangban legyenek, azaz utólag tették legálissá az udvar és az átjárók éjszakai lezárhatóságát és a Kígyó passzázs bejáratának áthelyezését.

A szálloda építési engedélyét az az V. kerületi építésügyi hivatal adta ki, amely az utóbbi évek egy sor vitatott beruházásának adott szabad utat. A hivatal vezetője, Kosztyu Anikó engedélyezte a városligeti, az Orczy-kerti és a Kossuth téri fakivágásokat, vagy a Várban épülő, a világörökségi látképet megváltoztató új miniszterelnökségi épületet. Engedélyében a hatóság úgy ítélte meg, a beruházónak nincs parkolóhely-megváltási kötelezettsége, vagyis az új, 108 szobás, konferenciatermekkel ellátott hotel nem generál majd nagyobb forgalmat, mint a korábban gyakorlatilag üresen álló épület. Ezzel a hivatal sokmilliós terhet vett le az építtetők válláról, hiszen a Ferenciek terénél a sűrű beépítés és a metró miatt gyakorlatilag nem lehet új, nagyobb kapacitású parkolót építeni; így ha a hatóság parkolóhely-létesítési kötelezettséget írt volna elő, azt csak úgy lehetne teljesíteni, ha megváltják azokat az önkormányzattól több millió forintért.

A hatóság és a tulajdonosok mellett a kivitelező sem áll távol a kormánytól, a felújítási munkálatokat ugyanis a Videoton fociklub-tulajdonos Garancsi István Market Zrt.-je végzi. Alighanem a jó kapcsolatoknak köszönhető, hogy mivel a felújítás miatt évekig le volt zárva a Petőfi Sándor utca, az átadás után alig két évvel, 2015 végén újra lezárták, ezúttal a szállodaépítés miatt. A Market azért kérte ezt, nehogy az építkezés teherautói a frissen felújított Petőfi Sándor utcán közlekedjenek, tönkretéve a díszburkolatot – de hogy a sofőrök lezárás nélkül miért nem tudták volna elkerülni az utcát, nem tudni. Emiatt az arra közlekedő buszok kerülő útvonalon járnak. A „Belváros új főutcáját” elvileg 2017. május végéig nem használhatja a közönség, a szálloda pedig 2018 tavaszára lehet kész. Bár többek szerint már most csúszásban vannak az építkezéssel, az önkormányzattal kötött szerződés szerint a hotel átadása ráér 2021 márciusáig. Scheer Sándor, a társaság vezérigazgatója a már említett Origo-riportban arról beszélt, hogy „a Párisi udvar megújítása az egyik legfontosabb projekt a Market életében”, hozzátéve, hogy az egész mintegy 7,2 milliárd forintba kerül. Ami egyben azt is jelenti, hogy az Orbán-közeli arab befektetők projektje, amelynek a kivitelezője Orbán barátja, csaknem teljes egészében állami hitelből valósul meg. E mellett az összeg mellett pedig tényleg eltörpül az a 80 millió forint, amit a Párisi udvar esetleges bekebelezéséért fizetni kellene.

http://magyarnarancs.hu/belpol/most-akkor-bezarjak-a-parisi-udvart-vagy-sem-104242

Most akkor lezárják a gyönyörű Párisi udvart a kormányközeli arab befektetők, vagy nem?- urfi -2017. máj. 19., 13:15

Egy sajtóbejáráson kaptuk meg a végső választ: le is zárják meg nem is.

Nem egészen egy hónappal ezelőtt jelent meg Keller-Alánt Ákos cikke a Narancsban, és a hír végigfutott a magyar sajtón: „80 millióért szőröstül-bőröstül az arab befektetőké lehet a Párisi udvar”, „Szállodai lobbit csinálnak a Párisi udvar passzázsaiból” – ilyen szalagcímek futottak. Aztán másnap a befektető közleményt adott ki, ami után megint csak több helyen megírták: „Nyitva marad a Párisi udvar”.

A kérdésnek van tétje, hiszen a Párisi udvar Budapest ikonikus tere, ahol filmek forogtak, szerelmek szövődtek és aminek tényleg nincsen párja itthon. Ha ezt felújítják és mindenki használatába adják, az nagy szolgálat a hazának. Ha viszont lezárják, azzal mindannyiunkat megrabolnak.

Mi tehát az igazság?

A tisztánlátás érdekében ezen a linken közzétesszük a Narancs eredeti cikkét, amelyet ha összevetünk a Párizs Property közleményével, láthatjuk, hogy a beruházó a cikkben leírtakat egyáltalán nem cáfolta.

Ugyanez igaz a ma délelőtti sajtóbejárásra is, amelyen nagyszámú médiamunkás előtt prezentálták a valóban nagyszabású és igényes felújítási terveket – és közben nem győzték hangsúlyozni, mennyire nagyon nyitva lesz a passzázs.

Fotó: Sióréti Gábor

Fotó: Sióréti Gábor

A legszebb jelenet kétségkívül az volt, amikor a bejárást vezető és az egész felújítást felügyelő  projektmenedzser, Hermesz János rögtön az elején, a lehető legtermészetesebb hangon közölte: „a passzázs le lesz zárva, üvegfalakkal, ez egy temporált tér lesz”. A PR-vezető hölgy lelki szemei előtt valószínűleg lepergett szakmai élete filmje, miközben a legsebesebb profizmussal odaperdült a meggondolatlanul fogalmazó menedzser mellé, és halkan figyelmeztette: „Azt azért mondjuk el, hogy nem lesz lezárva, hanem nyitva lesz…” A menedzser észbe kapott, és elmondta, hogy nyitva lesz.

Aztán továbbsétáltunk, és miután rákérdeztem, Hermesz János ki is fejtette, hogyan fog kinézni a passzázs. A főbejárat a Petőfi Sándor utca felől nyílik majd. Az üvegajtón belépve a szálloda recepciója fogad, majd továbbsétálhatunk – a hírneves kristálykupola alatti – a szállodai lobbin át a szálloda kávázójába, amelyet szintén üvegfal választ majd el a Ferenciek terei bejárattól.

Fotó: Sióréti Gábor

Hogy ez nem úgy hangzik, mintha a passzázs köztérként működne? Bizony nem, és pont ez a lényeg. A beruházó megfogadta szent esküvéssel, hogy a passzázs éjjel-nappal nyitva fog állni a nagyközönség előtt, és ez olyan szempontból igaz is, hogy senki nem fog feltartóztatni az ajtóban. Bejegyezték rá az ún. szolgalmat is, amely azt biztosítja, hogy a Párisi udvar megmaradjon közhasználatú térnek.

Az egyik probléma ezzel az, hogy – mint fent idézett cikkünkben megírtuk – a szolgalmi jogtól 80 millió forint megfizetése után meg is szabadulhat a szálloda. A legfontosabb kérdés már nehezebben megfogható: mennyire lesz nyitott ez a tér valójában?

A lobbi látványterve, de bútorok nélkül

Az ellentmondásos helyzetet jól szemléltette a sajtótájékoztatót tartó szállodaigazgató, Fazekas Tamás egyik válasza. A 444 azt kérdezte tőle, hogy biciklivel vagy kutyával át lehet-e sétálni majd a passzázson. Amire az igazgató kitérő választ adott, konkrétan arról kezdett el beszélni, hogy volt már olyan vendég, aki a szállodában tárolta a biciklijét. Csakhogy a kérdés pont nem a vendégekre vonatkozott, hanem az utca emberére, az egyszerű turistára, az álmélkodó kíváncsiskodókra. Ők be tudnak-e, be akarnak-e jönni? A projektmenedzser szerint majd „látják az utcáról a nyüzsgés-mozgást”, és bekívánkoznak. Ebben én nem lennék annyira biztos.

Aki járt már luxusszálloda lobbijában és kávézójában, az tudja, hogy azok nem olyan terek, ahová csak úgy beténfereg valaki. El nem tudom képzelni, hogy egy 40-50 fős, kiabáló csoport átcsörtessen a kávézón egy idegenvezető nyomában. Vagy hogy a szakadt, hátizsákos turistákat ne néznék ki onnan. (A passzázsban az ötcsillagos szálloda házirendje lesz érvényben, vagyis aki ennek nem felel meg, azt bármikor kiküldhetik.) Vagy hogy az egyszeri vidéki fiatal, aki felkerül a fővárosba, véletlenül felfedezze magának, és utána minden fölös percet az átjáróban töltsön, amíg nem jön a 178-as busz (mint én 10 évvel ezelőtt).

A cikk megjelenése után kaptam egy reagáló nyilatkozatot Hermesz János projektvezetőtől, amelyet itt most teljes terjedelmében közlök:

A passzázsra bejegyeztük a szolgalmi jogot, így továbbra is közhasználatú tér marad. Ezen felül nem áll rendelkezésre egyéb mód, hogy megnyugtathassuk a közvéleményt a megnyitást megelőzően. Amennyiben bíróságon a szolgalmi jog bejegyzést megtámadnánk, és a pert megnyernénk, akkor valóban 80 millió forintot kellene fizetni az Önkormányzatnak. Annak viszont, hogy a  a szolgalmi jog bejegyzést megnyerjük a bíróságon – ha meg is támadnánk valaha - szinte semmi esélye nincs, amúgy pedig nem is tennénk, hiszen a szolgalmi jog által növekedhetett 0,5-el a szintterületi mutató, ezt a beépítésnél figyelembe is vettük.

A cikk által felvetett nyitottsággal kapcsolatban pedig szeretném hangsúlyozni, hogy a Párisi Udvar a múltban 20 óra után teljesen le volt zárva éjszakára. A megnyitást követően azonban napi 24 órában nyitva tartjuk, sőt a jelenlegi vasrácsokat üvegportálra cseréljük, így az eddiginél lényegesen nyitottabbá válik a tér. Bárki számára nyitva áll majd a passzázs – kutyával, biciklivel vagy anélkül, és azon dolgozunk, hogy be is akarjanak majd jönni az emberek. A szándékunkat azonban csak a megnyitást követően tudjuk bizonyítani, így addig némi bizalmat szeretnénk kérni, hiszen minden létező lépést megtettünk a közvélemény megnyugtatására, és az emberek a 2018 nyári nyitás után meggyőződhetnek szándékaink valódiságáról.

 

 Fotó: Sióréti Gábor

Cserébe tényleg szépen fel fogják újítani a sírni valóan lerobbant, százéves épületet. Rengeteg elemet elszállítanak restaurálásra, és sokat újragyártatnak (a kerámiákat például a Zsolnayval, amelyek jelentős részét kilopkodták az elmúlt évtizedekben). Az alaptömböket meg kell erősíteni, a pilléreket meg kell köpenyezni – sorolta Hermesz János. Van bőven meló, és örvendetes, hogy szemmel láthatóan igényesen akarják elvégezni.

Örömünket esetleg az csökkentheti, hogy a 12,5 milliárdos összköltség mintegy felét az állami Eximbank kedvezményes hitele adja, amelyből a Fidesz-közeli befektetők egy fideszes oligarcha cégével végeztetik el a zsíros munkát.

Szolgálati közlemények

Az átadót jövő nyárra tervezik. A Petőfi Sándor utcát a korábbi ígéretekkel ellentétben nem most, május végén, hanem csak novemberben adják vissza a forgalomnak. A nagy zaj és por miatt méltatlankodó lakókkal állítólag folyamatos kommunikációban vannak, és igyekeznek figyelni rájuk. És egy apró jó hír: eredeti cikkünkben azt írtuk, hogy a szomszédos ház lakóinak építendő átjáró méretét lecsökkentették, tehát a tavaly elfogadott építési tervben annak mérete már nem is 160, hanem mindössze 90 centiméter. A változtatást Hermesz János is elismerte, de azt mondta, hogy cikkünk megjelenése után megint módosítottak a terveken, és most már újra 160 centiméteres átjáró szerepel benne.