esélyegyenlőségi technológiák – irányelvek, módszerek és szoftverek
DESCRIPTION
TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY: Nemzetközileg versenyképes tanulásszervezés a felsőoktatásban” c. sorozat, 2014. április 8-i „IKT eszközök innovatív alkalmazása a felsőoktatásban” című műhelyfoglalkozásTRANSCRIPT
ESÉLYEGYENLŐSÉGI
TECHNOLÓGIÁK –IRÁNYELVEK, MÓDSZEREK ÉS
SZOFTVEREK
Abonyi-Tóth AndorELTE Informatikai Kar, http://abonyita.inf.elte.hu
TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY: Nemzetközileg versenyképes tanulásszervezés a felsőoktatásban” c. sorozat, 2014. április 8-i „IKT eszközök innovatív alkalmazása a felsőoktatásban” című műhelyfoglalkozás
EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS
FONTOSSÁGA
2
AKADÁLYMENTESSÉG FOGALMA
Az akadálymentesség értelmezhető Fizikai szempontból
Rámpa
Térdszabad mosdó vagy asztal
Vakvezető sáv, stb.
Info-kommunikációs szempontból
Braille- vagy hangoskönyv
Indukciós hurok, jelnyelvi tolmács
Könnyen érthető kiadványok és jelzések, stb.
Mindenki által elérhető információk, szolgáltatások
Komplex módon, azaz fizikai ÉS info-kommunikációs szempontból
3
Egyenlő esélyű hozzáférés
Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb)
http://bit.ly/1gKBqdA
http://bit.ly/1cosTsy
TERVEZÉS MINDENKINEK (DESIGN FOR ALL)
A Tervezés mindenkinek (Design For All) stratégia inkább az Európai kontinensre jellemző tervezési stratégia, amely nem szigorúan megfogalmazott alapelvekre és irányelvekre épül, hanem a felhasználók sokszínűségére hívja fel a figyelmet megállapításaival. http://designforall.org/
Példa: "A környezet melyben élünk emberi lények által tervezett emberi lények számára így ennek olyan környezetnek kell lennie, amely alkalmazkodik az igényeinkhez."
4
EGYETEMES TERVEZÉS
Az Egyetemes (vagy univerzális) tervezés eszméje az USA-ban elterjedt, kifejezetten termékközpontú tervezési módszertan
"Az Egyetemes tervezés egy olyan tervezési stratégia, amely gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot. Jelen definícióban alkalmazott “termékek” megnevezés a legkülönbözőbb használati tárgyakon, eszközökön túl valamennyi, az ember által formált környezetre, szolgáltatásra és infrastruktúrára is vonatkozik. Termékek, minthogy ezek is valamilyen ember által végzett tervezési folyamat eredményeként jönnek létre." (Pandula, 2006)
5Pandula A. (2006): Az Egyetemes Tervezés. Épített Környezetért Alapítvány, 2006.
AKADÁLYMENTESÍTÉS VS. EGYETEMES TERVEZÉS
Akadálymentesítés
Utólagos megoldás
Plusz költségekkel jár
Plusz adminisztráció
Technikai és egyéb nehézségek és akadályok
Esztétikai, szerkezeti hátrányok
Egyetemes tervezés
A tervezési folyamat szerves része
Nincs utólagos
Költség
Adminisztráció
Adaptációs probléma
6Forrás: Dr. Juhász Péter: Az info-kommunikációs akadálymentesség jogi háttere, W3C konferencia, 2008. (http://bit.ly/1hHpLjb)
UDL (UNIVERSAL DESIGN FOR LEARNING)
Az Egyetemes tervezés eszméjének adaptációja az oktatás területére (CAST, http://www.cast.org)
AZ UDL három alapelvre épül, amelyekhez irányelvek tartoznak, az irányelvekhez pedig teljesülési feltételek kapcsolódnak.
Teljes dokumentáció: http://www.udlcenter.org/aboutudl/udlguidelines(http://bit.ly/1gTEjfJ)
7
UDL PÉLDA
1. alapelv: Használjunk többféle reprezentációs eszközt.
1. irányelv: Többféle módon támogassuk a megértést 1.1 Biztosítunk lehetőséget az információ megjelenítésének
testreszabására
1.2 Biztosítsunk alternatívákat a hangalapú információk esetén
1.3 Biztosítsunk alternatívákat a vizuális információk esetén
8
INFO-KOMMUNIKÁCIÓS
SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS
HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK
9
IKT SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETŰ FELHASZNÁLÓK
(LEHETNEK)
Gyengénlátó emberek
Vak emberek
Színtévesztő/színvak emberek
Siket emberek
Értelmileg akadályozott emberek
Mozgáskorlátozott emberek
Autizmussal élő emberek
10
Gyerekek
Idős emberek
Diszlexiás, diszgráfiás emberek
Epilepsziában szenvedők
Kulturálisan elszigetelt emberek
Technológiailag megkülönböztetettek
SPECIÁLIS SZOFTVER ÉS
HARDVER SEGÉDESZKÖZÖK
11
SPECIÁLIS SZOFTVERESZKÖZÖK (PÉLDÁK)
12
Képernyőnagyító alkalmazás
Fejegér
Képernyőbillentyűzet
Operációs rendszerek kisegítő lehetőségei•Billentyűzetegér•Beragadó billentyűk•Billentyűszűrés
Képernyőolvasóalkalmazás
FEJEGÉR ALKALMAZÁSOK
13
http://nipg.inf.elte.hu/headmouse/headmouse.html
http://bit.ly/fejeger
www.colleyeder.com/mousense/telepites-2/asztali-szamitogepekhez-pc/
http://bit.ly/mousense
SPECIÁLIS HARDVERESZKÖZÖK (PÉLDÁK)
14
Kapcsolók, kommunikátorok
KönyvszkennerLábegér
Speciális billentyűzetek
Dombornyomtató
SZABVÁNYOK, AJÁNLÁSOK
15
SZABVÁNYOK (AJÁNLÁSOK)
Web Akadálymentesítési Útmutató (Web Content Accessibility Guidelines) A "Web Akadálymentesítési Kezdeményezés"
(http://www.w3.org/WAI/ ) által kidolgozott ajánlás 1.0: ajánlás (1999. május 5.) 2.0: ajánlás (2008. december 11.)
Részletesebb útmutató Technológiák sokszínűsége Szélesebb közönség számára Magyar nyelven is elérhető
(http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG20/)
16
SZABVÁNYOK (AJÁNLÁSOK)
Web Akadálymentesítési Útmutató "A" szint Azon feltételek, amelyek szükségesek a minimális
akadálymentességi szint eléréséhez (ez kötelező lenne minden alkalmazás esetén)
"AA" szint Egyel szigorúbb szint. Az oktatás területén ezt (vagy ennél
magasabb szintet) lenne érdemes megcélozni. "AAA" szint A legszigorúbb feltételek szintje, itt a legszélesebb azon
felhasználó kör, akiknek az igényeit kielégíthetjük a feltételek betartásával.
17
WCAG 2.0 PÉLDA
1.2.2 Feliratok (előre rögzített): feliratok biztosítottak az összes előre rögzítetthangtartalomhoz, amit a szinkronizált média tartalmaz, kivéve, amikor a média aszöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van. (A szint)
18
1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához
WCAG 2.0 PÉLDA
1.2.4 Feliratok (élő): Feliratok állnak rendelkezésre az összes élő hang (live audio)tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA szint)
19
1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához
WCAG 2.0 PÉLDA
1.2.6 Jelnyelv: Jelnyelvi értelmezés biztosított minden előre rögzítetthangtartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA szint)
20
1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához
LMS RENDSZEREK
AKADÁLYMENTESSÉGE
A legnépszerűbb tanulási keretrendszerek számos ponton megsértik a WCAG 2.0 szabványban foglalt irányelveket, az akadálymentes tananyagok elérését, használatát számos esetben a nem akadálymentes keretrendszer funkciók nehezítik meg illetve lehetetlenítik el.
21
LEGNÉPSZERŰBB LMS RENDSZEREK
22Forrás: Capterra, 2013. december (http://bit.ly/1afKuCW)
NÉPSZERŰ LMS RENDSZEREK AKADÁLYMENTESSÉGE
23
DAN HAHN, HADI RANGIN, MARC THOMPSON: Comparison of LMS AccessibilityRevisited. In: CSUN 2013 konferenciaURL: http://bit.ly/1bMetSo
Képek forrása: saját szerkesztés Hanh et al. (2013) alapján
MOODLE KERETRENDSZER VIZSGÁLATA
Fehér Viktor (2012) vizsgálata a WebAIM WCAG 2.0 ellenőrző listája alapján.
24
"A" szintű feltételek "AA" szintű
feltételek
"AAA" szintű
feltételek
Alapelv
Öss
zes
Rel
eván
s
Tel
jesü
lt
Öss
zes
Rel
eván
s
Tel
jesü
lt
Öss
zes
Rel
eván
s
Tel
jesü
lt
1. Észlelhetőség 9 6 1 (17%) 5 3 2 (67%) 8 3 0 (0%)
2. Működtethetőség 9 9 5 (56%) 3 3 1 (33%) 8 8 5 (63%)
3. Érthetőség 5 5 4 (80%) 5 5 2 (40%) 7 7 3 (43%)
4. Robusztusság 2 2 0 (0%) 0 0 0 (0%) 0 0 0 (0%)
Összesen 25 22 10 (45%) 13 11 5 (45%) 23 18 8 (44%)
KONKLÚZIÓ
Az LMS rendszerek "A" szintű akadálymentességét vizsgálva is komoly hiányosságok azonosíthatók.
Ha akadálymentes tananyagokat is készítünk, számítani kell arra, hogy a keretrendszerek megnehezíthetik/ellehetetleníthetik az azokhoz történő hozzáférést.
25
AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS
FELTÉTELEI VIRTUÁLIS
TANULÁSI KÖRNYEZETBEN
(PÉLDÁK)A téma részletesebben kifejtéséhez lásd: ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba - Multimédiás tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-68-0
26
A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
Oldalak olvashatósága (kontraszt, betűtípus, betűméret)kontrasztminimum feltétel:
legalább 4,5:1 ("AA" szint), 7,5:1 arány ("AAA" szinten)
Betűméretet megváltoztathatósága a tartalom és funkcionalitás elvesztése nélkül
27
[1] http://accessibility.psu.edu/fontfacehtml
A GYENGÉNLÁTÓ FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
Animációk Kimerevítés,rajzobjektumok markáns körvonala, kontúr
vastagság beállítása (SIKNÉ, 2004)
28Szimulációs alkalmazás, beállítható részecskemérettel(Abonyi-Tóth Andor munkái)
VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
Akadálymentes dokumentum-formátumok használata
Szemantikus leírás fontossága
Értelmes, egymásba ágyazott címsorok, logikus címsorszintek
29NVDA képernyőolvasó ablaka
VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
Minden egyes hivatkozás célja egyedül a hivatkozás szövegéből meghatározható, vagy a hivatkozás szövegéből és az algoritmikusan meghatározható kontextusából. (WCAG 2.0, 2.4.4)
30
Az elemzendő vers letöltéséhez kattints ide, nyomtatásához pedig ide.
Lehetőséged van az elemzendő vers letöltésére, illetve a vers nyomtatására.
VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
Képek alternatív, szöveges leírása
Rövid leírás (max. 125 karakter) Csak akkor lehet üres, ha a kép dekorációs célokat
szolgál.
Hosszú leírásHa a rövid leírás nem elegendő a precíz leírásra.
Nincs terjedelmi korlát.
31
PÉLDA (KÉP LEÍRÁSA)
Képaláírás: Konfliktusok lehetséges kimenetei
Alternatív szöveg: Diagram, amelyen azt ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben a két fél érdekei milyen mértékben elégülnek ki.
32
Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából)
http://bit.ly/1gtcAig
PÉLDA (KÉP LEÍRÁSA)
33
Konfliktusok lehetséges kimenetei (illusztráció Kun Zsuzsa:Konfliktuskezelés című tananyagából)
http://bit.ly/1gtcAig
Hosszú leírás: Az ábra vízszintes és függőleges koordinátatengelyén azt ábrázoljuk, hogy egy kétszereplős konfliktushelyzetben az "A", illetve "B" fél érdekei milyen mértékben elégülnek ki. A függőleges tengelyen "A" fél álláspontja, a vízszintes tengelyen "B" fél álláspontja jelenik meg. A koordinátatengelyek végén a felek elérik "győzelmüket". A két koordináta-tengely közötti területen jelöljük azt az öt lehetséges kimenetet, amelyek a konfliktushelyzetekben létrejöhetnek. "A" fél az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben tudja érvényesíteni "B" rovására. Ezt úgy hívhatjuk, hogy "A" szereplő győzelme."B" fél tudja az érdekeit a lehető legteljesebb mértékben érvényesíteni "A" rovására. Ez a "B" szereplő győzelme.A kompromisszumos megoldás során mind a két fél érdekei valamennyire érvényre jutnak, de természetesen nem teljes mértékben.Szerencsétlen esetben, ha a konfliktusban szereplők magatartását olyannyira eluralja a másik legyőzésére való törekvés, hogy már saját racionális érdekeikre sem képesek összpontosítani, egyikük sem tudja érdekeit megfelelően érvényesíteni, az ún. vesztes-vesztes állapot áll elő. Az érdekbeszámításon alapuló, és a másik fél igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével folyó konfliktuskezelés esetén alakulhat ki olyan helyzet, amelyben mindkét fél érvényesíteni tudja érdekeit, anélkül, hogy ez egymás kárára történne. Ez a "legnagyobb közös nyereség" állapota.Az ábra idősíkja azt is illusztrálja, hogy azonos szereplők között ismétlődhetnek a konfliktushelyzetek, s esetenként eltérő eredményű megoldások születhetnek.A pillanatnyi győzelemre törekvés megakadályozhatja a hosszú távú megoldások kialakulását. Az egyik pillanatban aratott győzelem könnyen generál visszavágási szándékot a másik félben, melynek eredményeként a korábban "győző" fél könnyen vesztessé válhat.
VAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
Érzékelési jellemzők: A tartalom értelmezéséhez és kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma, méret, vizuális elhelyezkedés, irány, vagy hang. (WCAG 2.0, 1.3.3, A szint)
Kerülendő tehát: A képernyő jobb felső sarkában látható ábrán... A kör alakú ábrán az látható, hogy... A kisebb képen az látható, hogy…
34
SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
Színhasználat: Nem a szín az egyetlen vizuális módja az információ közvetítésének, a tevékenység jelzésének, a válaszadásra ösztönzésnek, vagy a vizuális alkotóelemek megkülönböztetésének. (WCAG 2.0, 1.4.1, A szint)
35
SZÍNTÉVESZTŐ, SZÍNVAK FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
36
A helyes és helytelen válaszok megkülönböztetése színnel. A Deuteranopiábanszenvedő felhasználó képtelen megkülönbözteti a helyes és helytelen választ.
A válaszok megadásánál mos már nem csak a szín közvetíti az információt
(Forrás: saját szerkesztés)
SIKET FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
Audió információ szöveges leírásáról gondoskodni kell.
A videóállományok akadálymentesítésére itt is kiemelten ügyelnünk kell! (feliratozás, jelnyelvi tolmácsolás)
37
MOZGÁSKORLÁTOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
A tartalom összes funkcionalitása működtethető legyen a billentyűzeten keresztül (WCAG 2.0, 2.1.1, A szint)
38http://bit.ly/Kdu472
ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI
(PÉLDÁK)
Kifejező ikonok
Szövegek egyszerűsítése
Túlzsúfoltság kerülése
Könnyen érthető kommunikáció
39
A Magyar Nemzeti Múzeum weboldalának könnyen érthető változata
DISZLEXIÁS FELHASZNÁLÓK IGÉNYEI (PÉLDÁK)
A diszlexiás tanulók gyakran használnak képernyőolvasó programot, illetve jellemző a digitális felvevőkészülékek használata is az instrukciók és saját emlékeztetők felvétele is. (GYARMATHY 2010)
Tipográfia fontosságaDyslexie betűtípus
(CHRISTIAN THEO BOER 2011)
40
JÓ PÉLDA (HTTP://ATTITUDELIVE.COM/)
41
ÁTMENETI ÉS TECHNOLÓGIAI
JELLEGŰ HÁTRÁNYOK
Bővebben lásd:PATAKI Máté, ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8
42
ÁTMENETI SIKETSÉG LEHETSÉGES OKAI
A számítógépben nincs hangkártya, vagy az nem működik. Elképzelhető, hogy olyan munkahelyeken, ahol egy légtérben sokan dolgoznak, és a munkakör betöltéséhez nem alapvető fontosságú a hangkártya használata, azt inkább letiltják.
Zajos környezet: a felhasználó olyan környezetben van (pl. internet kávézó, közlekedési eszköz), ahol a külső körülmények miatt képes az audió információk befogadására.
Csendes környezet: a felhasználó olyan helyen tartózkodik, ahol nem lehet zajongani (pl. kórház, éjszakai munka a család alvó tagjainak zavarása nélkül), és nem áll rendelkezésre fülhallgató.
43
ÁTMENETI VAKSÁG LEHETSÉGES OKAI
A felhasználó olyan tevékenységet végez, ami miatt nem tud a kijelzőre nézni (gépkocsit vezet, rendet rak a szobában), emiatt képernyőolvasó segítségét veszi igénybe.
A felhasználó keresőprogramot használ. A kereső-programok körülbelül annyi információt
"látnak" egy weboldalból, mint amit egy vak felhasználó is érzékel a képernyőolvasó által. Ezért szokták azt mondani, hogy a Google keresője a világ legnagyobb vak felhasználója.
44
ÁTMENETI GYENGÉNLÁTÁS LEHETSÉGES OKAI
A számítógép kijelzője elöregedett, alacsony a beállítható kontrasztarány.
A fény úgy esik rá a kijelzőre, hogy annak tartalma emiatt nehezen olvasható.
A kijelző túl messze került elhelyezésre a felhasználótól, és ezen a felhasználó nem tud változtatni.
Az alkalmazás készítője túl kicsire állította az alapértelmezett betűméretet.
45
ÁTMENETI SZÍNTÉVESZTÉS, SZÍNVAKSÁG
LEHETSÉGES OKAI
A számítógép kijelzője elöregedett, a színek megjelenítése már nem optimális.
A felhasználó alacsony színmélységű (esetleg monokróm) kijelzőt használ.
A nap (egyéb fény) rávetül a kijelzőre, így módosítva annak színhűségét.
Színes lámpák fénye vetül a kijelzőre, így eltolva annak színvilágát, ami lehetetlenné teheti, hogy egy bizonyos színt fel lehessen ismerni.
46
ÁTMENETI MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG LEHETSÉGES
OKAI
A felhasználó kéz/csukló törést, vagy egyéb sérülést szenvedett, ami miatt nem tudja a kezét használni.
A használt eszközhöz nincs sem egér, sem más mutatóeszköz csatlakoztatva.
A billentyűzeten egy vagy több gomb érzéketlen, vagy hiányzik.
Az egér valamelyik gombja érzéketlen.
A notebook érintőpadja nem, vagy hibásan működik.
Az alkalmazás egy interaktív táblán érhető el, és a felhasználó nem elég magas ahhoz, hogy például egy felső részen elhelyezett menüt, vagy eszköztárat elérjen (pl. azért, mert gyerek)
47
ÁTMENETI ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG
A fáradtság kihathat arra, hogy bonyolult, idegen terminológiát tartalmazó szövegeket milyen gyorsan vagyunk képesek megérteni.
Az oldalon használt betűtípus miatt bizonyos karakterek összetéveszthetők.
0 (nulla) és O (O betű), nagy I (I betű) és kis l (kis L betű)
48
TECHNIKAI PROBLÉMÁK
A felhasználók különböző böngészőprogramokathasználnak.
A felhasználók különböző felbontással rendelkező eszközöket, illetve korszerű, mobil eszközöket is használhatnak (okostelefon, iPad, stb.)
Beépülő modulok hiánya
Nem támogatott formátumok
Internet kapcsolat sebessége
49
TANANYAGOK
AKADÁLYMENTES ELŐÁLLÍTÁSA
(AZ ELTESCORM KERETRENDSZER)
50
ELVEK AZ E-TANANYAGOK LÉTREHOZÁSÁNÁL
Szabványok betartása (XHTML, CSS, SCORM, WCAG)
Web-ergonómia elvek
Akadálymentes hozzáférés
Sokrétű felhasználhatósága
Web, LMS, DVD, pendrive, helyi hálózat, helyi számítógép
51
METAINFORMÁCIÓK MEGADÁSÁNAK
SZÜKSÉGESSÉGE
A Web-fejlesztő számára biztosítani kell az akadálymentes publikáláshoz szükséges információkat.
52
• A Magyar Nemzeti Múzeum épülete• Példa egy légifelvételre• Az épület alaprajza keresztirányban megnyújtott. Négyszöges tömbön belül 2 szimmetrikusan elhelyezett udvaralap látható.• A múzeumkert, amelyben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak• A magyar klasszicista építészet egyik nagymesterének, Pollack Mihálynak főműve
MILYEN PLUSZ INFORMÁCIÓK SZÜKSÉGESEK?
Képek esetén Kép aláírása, alternatív szövege, hosszú leírása
Hangok esetén Hangállomány tartalma szövegesen
Videók esetén Tartalmi összefoglaló, teljes szövegű átirat, feliratok szöveg
Animációk esetén Alternatív szöveg, hivatkozás alternatív tartalomra
…
HOGYAN GYŰJTSÜK ÖSSZE EZEN INFORMÁCIÓKAT?
A tananyag szerzőitől nem feltétlenül várhatunk el magas szintű informatikai ismereteket.
A szükséges információkat felhasználóbarát módon kell összegyűjteni. Sablonokat hoztunk létre, amelyekben megadhatók a
szükséges információk. Tananyag modul sablonja (Word dokumentum)
Tananyag elemek sablonja (Excel állomány)
ELTESCORM KERETRENDSZER
55
RTF állomány (Tananyag tartalma +Hivatkozás a médiaelemekre)
Excel táblázatMédiaelemek tulajdonságainak megadása
Akadálymentes, SCORM tananyag
http://snipurl.com/28s7kxb
AZ AKADÁLYMENTES TANULÁS
FELTÉTELEI VIRTUÁLIS
KÖRNYEZETBEN
56
VIRTUÁLIS KÖRNYEZET
"A virtuális környezet egy olyan háromdimenziós (3D),mesterséges, a valóságban nem létező tér, ahol mimagunk és mások is háromdimenziós formában, térbenés időben egyszerre lehetünk jelen, és mindezt a sajátnézőpontból ugyanannak látjuk." (Ollé, 2012.9)
57
TERVEZÉSI ELVEK
Mivel a 3D-s virtuális környezetek is emberek által emberek számára létrehozott környezetek, az Egyetemes tervezés (UD), illetve Tervezés mindenkinek (DFA) stratégiáját is figyelembe kell vennünk a Virtuális tér megtervezésének és implementációjának folyamatában, amennyiben pedig a Virtuális környezetet oktatási céllal alkalmazzuk, a korábban ismertetett Egyetemes tervezés az oktatásban (UDL) irányelveit is szem előtt kell tartanunk.
58
TÁMOGATÁS
A fogyatékossággal élő emberek igényeit a Virtuális környezetek esetén több szinten is támogatnunk kell, (1) egyrészt a virtuális tér kialakítása során, (2) másrészt a virtuális térben elhelyezett
objektumok egyenlő esélyű hozzáférésének biztosításával, (3) harmadrészt a tér használatához szükséges
kliensalkalmazás akadálymentes hozzáférhetőségének lehetővé tételével.
59
(1) A VIRTUÁLIS TÉR KIALAKÍTÁSA
60
(2) VIRTUÁLIS TÉRBEN ELHELYEZETT OBJEKTUMOK
EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA
Metainformációk megadása az objektumokhoz (pl. képernyőolvasó programok számára)
Objektumok elhelyezése úgy, hogy például kerekesszékes avatár által is használható legyen…
61
(3) A TÉR HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES KLIENSALKALMAZÁS
AKADÁLYMENTES HOZZÁFÉRHETŐSÉGE
62
Az AccessGlobe kliensalkalmazás (SecondLife, illetve OpenSim környezethez), amelyben többek között kontraszt és betűméret is beállítható, és a beépített
szövegolvasó által használható vak emberek számára is
AKADÁLYMENTESSÉG
ELLENŐRZÉSE
63
ELLENŐRZŐESZKÖZÖK
Az ellenőrzés különböző segédeszközökkel megkönnyíthető, de nem automatizálható teljesen.
Például a számítógép nem tudja eldönteni, hogy egy kép alternatív szövege megfelelően lett-e megfogalmazva.
64
ELLENŐRZŐESZKÖZÖK (PÉLDÁK)
Weboldalak szabványosságának ellenőrzésehttp://validator.w3.org/
Beépülő modul a Firefox böngészőbe (Accessibility toolbar) http://bit.ly/ijMYC0
Kontraszt ellenőrző beépülő modul (Firefox)http://bit.ly/gMwFKV
65
FIZIKAI AKADÁLYMENTESÍTÉSI HIBÁK
66
Forrás: http://bit.ly/1ezrT9C Forrás: http://bit.ly/1j19xSt Forrás: http://bit.ly/1j19DcG
Az info-kommunikációs akadálymentességi hibák ugyanígy ellehetetlenítik a szolgáltatások használatát!
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!Abonyi-Tóth AndorELTE Informatikai Kar, http://abonyita.inf.elte.hu
Emlékeztető letöltése: http://snipurl.com/28s7lfa
FORRÁSOK, AJÁNLOTT IRODALOM
ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az esélyegyenlőséget szolgáló info-kommunikációs technológiákba - Multimédiás tananyagkészítés hátrányos helyzetű felhasználók számára, Kiadó:Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-68-0
ABONYI-TÓTH Andor; MÁTÉTELKI Péter (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába – Hardver és szoftver segédeszközök, Kiadó: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN: 978-615-5043-67-3
GYARMATHY Éva (2010): Diszlexiás tanulókról - felsőfokon. Magyar Tudományos Akadémia, Pszichológiai Kutatóintézete, Budapest.URL: http://bit.ly/18q6Bei (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)
Ollé J. (2012): Virtuális környezet, virtuális oktatás. ELTE Eötvös Kiadó Kft, Budapest, 2012. URL: http://bit.ly/1fqmEZqHozzáférés ideje: 2014. január 23.
PATAKI Máté, ABONYI-TÓTH Andor (2011): Bevezetés az info-kommunikációs akadálymentesítés világába II. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Budapest, 2011. ISBN:978-615-5043-62-8
SIKNÉ LÁNYI Cecília (2004): Speciális szükségletű felhasználóknak készítendő multimédiás és virtuális valóság programok tervezési szempontjai. In: Multimédia az oktatásban konferencia, Szeged, 2004. URL: http://bit.ly/1g92pSM (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)
WOOD, Denise (2010): Communicating in virtual worlds through an accessible Web 2.0 solution. In: TelecommunicationsJournal of Australia. Volume 60, No. 2, 2010.URL: http://bit.ly/1hRkWUj (Utolsó letöltés ideje: 2013. december 13.)
68