esélyegyenlőség a munkaerőpiacon,...

Eger, 2011.10.18. "Munkaerőpiac - kompetencia alapú képzés" konferencia

1

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerő-

piaci pozíciót befolyásolótényezők

Matiscsákné dr. Lizák Marianna

adjunktus


2

Két idézet mottóként

"Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az még messze van." Furmann Imre, jogvédő

„A cél az, hogy erősödjön a sérelmet szenvedettek körében a tudatosság. A tudat, hogy van segítség”.Demeter Judit, EBH elnöke


3

Az előadás témakörei

1. Előzmények – EU-s csatlakozás, jogharmonizáció, horizontális elvárások, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

2. Esélyegyenlőségi fogalmak

3. Hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok

4. Munkaerő-piaci pozíciót befolyásoló tényezők

5. A női foglalkoztatás kulcsfogalmai


4

1. Előzmények EU-s csatlakozás, jogharmonizáció

Jogszabályi és fogalmi tisztázás:- 1957. Római Szerződés

- 76/207/EGK irányelve a munkavállalás, a szakképzés, a szakmai előmenetel és a munkakörülmények tekintetében kívánja meg a tagállamoktól az egyenlő bánásmód érvényesítését.

Az elvnek a következő szabályozási területekre kell vonatkoznia:• munkához jutás,• szakmai előmenetel,• szakképzés,• munkafeltételek.Az irányelv tartalma tiltja a diszkrimináció minden formáját.


5

Hazai jogszabályok

• Alkotmány• Munka Törvénykönyve• Kormány határozat: a Nők és Férfiak Társadalmi

Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia -Irányok és Célok 2010-2021 (1004/2010. (I. 21.)

• 2003. évi CXXV. Törvény• Hátrányos helyzetű csoportokról szóló egyéb

törvények (pl. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló tv. )


6

2003. évi CXXV. törvény : Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény

I. Fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK: (Fogalmak)Hátrányos megkülönböztetés:

Két formája: Közvetlen és közvetett Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége,nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve,fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota,anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.


7

Szakmapolitikai elvárások

• Horizontális elvárások a politikákban(környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség)

• Pályázatok - Esélyegyenlőségi útmutató• Hátrányos csoportok értelmezése


8

2050 1980

2002

2050 Rossz Tűrhető Jó csoda

megnevezés

1 2 3 4 5 6 7 Létszám millió fő

Y:0-18 évesek 2,8 2,2 1,5 M:19-62 évesek

6,3 6,2 4,6

F 5,5 3,9 2,3 2,9 3,3 4,0 N 0,8 2,3 2,3 1,7 1,3 0,6 O: 63- évesek 1,6 1,8 2,6 Összesen 10,7 10,2 8,7 Mutatók

R % teljes függőségi ráta

70,1 63,6 89,8

E % foglalkoztatási hányados

87,2 61,9 50,0 61,9 71,8 87,2

G: egy keresőre jutó eltartottak

0,96 1,64 2,80 2,07 1,64 1,18

Y: keresőkor alattiak 0-18 évesekM: kereső korúak 19-62 évesekF: foglalkoztatottak N: nem foglalkoztatottakO: idős inaktívak 63-+R: teljes függőségi ráta (Y+O)/ME: foglalkoztatási hányados F/MG: egy keresőre jutó eltartottak száma (Y+O+N)/F


9

2. Esélyegyenlőségi fogalmak

- Az egyenlő bánásmód elve a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. A diszkrimináció ésszerűtlen különbségtétel az érintett jogok élvezetével összefüggésben:

• a diszkriminatív intézkedés negatív hatással van az érintett személyre, • ez a negatív hatás a különbségtételből ered, • és a különbségtétel ésszerűtlen, azaz objektíve nem indokolható. Az egyenlő bánásmód elve azt követeli meg a jogalkotótól és jogalkalmazótól,

hogy a hasonló helyzetben lévő személyeket azonos módon kezelje, és az eltérő helyzeteket pedig különbözőképpen szabályozza, értékelje.

- Az egyenlő esélyek politikája mindazon jogi és nem jogi eszközök összességét jelenti, amelyek azt a végső célt szolgálják, hogy az egyének egyenlő eséllyel érvényesülhessenek az élet legkülönbözőbb területein -oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. -, de legalábbis csökkenjenek az őket érő hátrányok.


10

1004/2010. (I. 21.): Kormány határozat

Kormány határozat: a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 (1004/2010. (I. 21.):

– „a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása, a nők és a szegénység, a nők és az egészség szempontjainak figyelembevétele;

– a szakmai, a magán- és a családi élet fokozottabb összehangolásának támogatása;

– a férfi-női részvétel aránytalanságai csökkentésének támogatása a politikai és gazdasági döntéshozatalban, valamint a tudomány területén;

– az erőszak elleni hatékony fellépéshez, a megelőzéshez szükséges intézkedések megtétele;

– a nemekhez kötődő sztereotípiák visszaszorításának támogatása;– a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség politikájának stratégiai elve

célkitűzéseinek megvalósításához elengedhetetlen változások szakmai megalapozása (képzés, intézményrendszer, nemekre érzékeny költségvetés, nemekre bontott adatgyűjtés).”


11

2003. évi CXXV. törvény : Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény III. Fejezet:

AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD KÖVETELMÉNYÉNEK ÉRVÉNYESÍTÉSE EGYES TERÜLETEKEN

Foglalkoztatás: Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következőrendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:

• a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben;

• a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggőrendelkezésben;

• a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében;

• a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzésselkapcsolatosan;

• a munkafeltételek megállapításában és biztosításában;• a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony

alapján járó juttatások, így különösen a munkabér megállapításában és biztosításában;

• a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben;• az előmeneteli rendszerben;• a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során


12

Esélyegyenlőségi Program és Terv

Köztársasági Esélyegyenlőségi Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. A Program elemzi az érintett társadalmi csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az esélyegyenlőséget elősegítőcélokat. A törvény kimondja: a Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét. Az ehhez szükséges feltételek biztosítása a Kormány, az állami és az önkormányzati intézmények feladata. A Programot a Kormány javaslata alapján - a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel való egyeztetést követően, az esélyegyenlőségi ügyek koordinációjáért felelős miniszter előterjesztése nyomán - az Országgyűlés kétévente fogadja el.


13

Esélyegyenlőségi „Díjak”

• Családbarát munkahely díj (2000. óta)• Legjobb Női Munkahely díj (2007.óta)


14

3. Hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok

A munkaerő-piaci hátrányok és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes munkavállalói csoportokat.

68/2001 EK rendelet, amely alapján hátrányos helyzetű munkavállalói csoportba tartozik:

• - minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban,

• - minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségből fakadófogyatékossággal élő személy, aki ennek ellenére képes belépni a munkaerőpiacra,

• - minden olyan, a Közösség területére munkavégzés végett beköltöző vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul,

• - minden olyan személy, aki legalább háromévi kihagyás után újra dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni első hat hónapban,

• - minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékű képesítést,

• - minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni első hat hónapban.


15

Magyar jogszabályok: - egyrészt a Munka Törvénykönyvének 70/A. §-a felsorolja a hátrányos

helyzetű munkavállalói csoportokat: • nők, • negyven évnél idősebb munkavállalók, • romák, • fogyatékos személyek, • a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz

éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók, - másrészt van az esélyegyenlőségi törvény, mely felsorol 19 védett

jellemzőt, tulajdonságot, amelyek szerint nem lehet megkülönböztetni a foglalkoztatásban sem.

- harmadrészt: 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény (START-kártyák)


16

4. Munkaerő-piaci pozíciót befolyásolótényezők


17

Egyénijellemzők

Indítékok

Én-kép

Társadalmiszerepek

Készségek

Meghatározott cselekvés ésmagatartás

Adott beosztásból fakadó igények

A beosztás betöltését befolyásolóösszetevők

Az egyén és a szervezet kulturáliskörnyezete

Az adott beosztás betöltését befolyásoló összetevők


18

Munkaerő-piaci pozíciót befolyásolótényezők

Forrás: Matiscsákné, saját kutatás alapján, saját szerkesztés

Műszaki-technológiai tényezők

Társadalmi tényezők

Gazdasági tényezők

Szervezeti tényezők

Egyéni tényezők

A munkaerő-piaci pozíciót

befolyásolótényezők


19

5. Női foglalkoztatás kulcsfogalmai


20

1. ábra: Nemek szerinti diszkrimináció mértéke az Európai Unió országaibanForrás: Eurobarometer, 2008. (http://micpohling.wordpress.com/2008/08/)

2. Nők a munkaerőpiacon


21

A női foglalkoztatás kulcsfogalmai

• Szegregáció (vertikális és horizontális)• Keresetkülönbségek

• Iskolázottságbeli különbségek• Foglalkoztatottság, munkanélküliség• Kettős teher – család!


22

A nők család- és karrierorientációs modellje


23

Köszönöm megtisztelőfigyelmüket:

Matiscsákné dr. Lizák Mariannae-mail: [email protected]

tel.: 06-30-418-25-49

esélyegyenlőség a munkaerőpiacon,...

Documents