EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

H. HANNY ERZSÉBET

BUDA 1686. ÉVI VISSZAFOGLALÁSÁNAK HÍREI HAZAI KÖNYVGYŰJTEMÉNYEINK

EGYKORÚ, SPANYOL NYELVŰ KIADVÁNYAI ALAPJÁN

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI

BUDAPEST, 2008.

2

I. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉSEK

Magyarország történetének egyik nehéz időszaka az 1526

és 1699. évek közé tehető. Ezen idő alatt területének java

részét, királyi székhelyét számára idegen istenhez imádkozó

hódítók foglalták el, választott királyai vagy meghaltak vagy

elűzettek, lakossága megtizedelődött és folyamatos

háborúskodásban élt. Végváraiban idegen zsoldosok, a

hódoltsági terület peremvidékén kétfelől megsarcolt

jobbágyok éltek, nemessége tehetetlenkedett és a maradék

országra is idegen – de legalább keresztény – király tette rá a

kezét. A kereszténység védőbástyájából lassan zilált, többfelé

szakadt terület lett.

Buda azonban mindvégig jelentős szerepet játszott mind a

keresztény, mind a muzulmán közgondolkodásban. Ezért

próbálták annyi alkalommal emezek megtartani és amazok

visszaszerezni.

Az Európa által kezdettől fogva figyelemmel kísért

próbálkozások 1542–ben megindultak, de a legfontosabb

ostromok már a 17. század folyamán mentek végbe.

Buda visszavívása 1686–ban nagy visszhangot váltott ki

egész Európában. Ismerték a háború legapróbb eseményeit, és

a győzelmeket is egy lélekkel ünnepelték. Az eseményekről és

3

a visszavívásról számos nyelven jelentek meg nyomtatott

tudósítások, röplapok, országismertető művek. Ezek közül a

dolgozatban azokat a korabeli, spanyol nyelvű, illetve

spanyolországi nyomtatványokat gyűjtöttük össze és

dolgoztuk fel, melyek magyarországi közgyűjteményekben

megtalálhatóak.

A cél egyrészt egy katalógus létrehozása volt, amelynek

segítségével más kutatók is tájékozódhatnak a vonatkozó

elbeszélő forrásokról, másrészt a forrásanyag föltárása és

elemzése. Emellett a történeti környezet és az események

bemutatása is szükséges volt, a források jobb megértése

érdekében.

A Buda visszavívásával és a spanyol nyelvű hungarikákkal

kapcsolatos, korábban végzett kutatásokra, megjelent

monográfiákra, tanulmányokra való rövid historiográfiai

kitekintés nélkül nem lehetne megfogható az, hogy a szerző

milyen alapokról indulva vállalkozott a dolgozat megírására.

A kutatástörténeti áttekintésben igyekeztünk kiemelni a

szakirodalom eredményeit, és a mai kutatás főbb irányányait.

Különleges, és nagyon szép feladat volt a Budapesti

Történeti Múzeumban őrzött, eddig csaknem ismeretlen,

valenciai kiadású, kéziratos versgyűjtemény feldolgozása.

4

II. MUNKAM ÓDSZEREK

A nyomtatványok (röplapok, pamfletek, hírlevelek,

könyvek) föltárását több rétegben kellett elvégezni.

1. A nyomtatvány fajtájának meghatározása volt az első

lépés, majd

2. le kellett írni – lehetőleg a nemzetközi szabványok

szerint – könyvészeti jellemzőit,

3. fel kellett deríteni szerzőjének, kiadójának kilétét,

4. utoljára, de nem utolsó sorban a szövegelemzést kellett

elvégezni, ezután

5. beilleszteni a hasonló korú és témájú spanyol és

nemzetközi kiadványok sorába.

6. A könyvészeti elvárásoknak emígyen megfelelve végül

meg kellett állapítani a felgyűjtött nyomtatványok

közvéleményalakító hatását, forrásértékét, és lehetőség

szerint megismerni a spanyol hírhálózat működését, a

hír terjedésének és terjesztésének útját.

Az adatgyűjtés alapját képező könyvtárak – a Fővárosi

Szabó Ervin Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, az

Egyetemei Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia

Könyvtára és a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtára –

5

eltérő mennyiségben őriznek spanyol nyelvű, 1684 és 1700

között kiadott, a török háborúkkal kapcsolatos

nyomtatványokat. A különgyűjtemények létrejöttének

történetét csak röviden ismertettük, hogy a gyűjtemények

összetételének esetleges voltát bizonyíthassuk.

A nyomtatványok szövegelemzése és történeti értékének

meghatározása mellett figyelni kellett arra, hogy ezek ma már

egy új tudományágnak, a kommunikációtörténetnek is fontos

forrásai. Emiatt kellett igénybe venni a nemzetközi

híráramlásról, a kiadványok terjedéséről, a nemzetközi és

spanyol sajtótörténetről, valamint a kommukációtörténetről

szóló legújabb kutatások közleményeit.

A dolgozat első részét a kommunikációtörténeti és az

eseménytörténeti áttekintés foglalja el, majd a megfelelő

történeti és szakirodalmi háttér felvázolása után a források

feldolgozása következik. A részletes ismertetésekből

leszűrhető eredményeket egy rövid fejezetben foglaltuk össze.

A dolgozat végére került a Budapesti Történeti

Múzeumban őrzött – pillanatnyilag úgy tűnik, hogy unikális –

kéziratos kötet feldolgozása, amelyet igyekeztünk történeti és

irodalomtörténeti környezetében is elhelyezni.

6

III. A DISSZERTÁCIÓ EREDMÉNYEI

A nyomtatott anyag és a kéziratos versgyűjtemény is

egyértelműen bizonyítja azt a nagyfokú érdeklődést, amely

egész Európában és Spanyolországban egyaránt

megnyilvánult a török háborúkkal kapcsolatosan.

1. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján sikerült

feltérképezni azt, hogy a magyarországi események milyen

hírcsatornákon át, milyen részletességgel jutottak el a

Pireneusi–félszigetre.

2. A kiadványok minősége és tartalma, valamint

szóhasználata segített meghatározni a hírolvasó közönség

összetételét, műveltségi szintjét.

3. Az azonos vagy hasonló röplapokból, könyvekből,

utánnyomásokból évente kiadott mennyiség vizsgálata után

következtetni lehetett a közvélemény érdeklődésének

intenzitására. Megállapítható volt, hogy leginkább Buda

visszafoglalásának évében fordult a közérdeklődés a

magyarországi események felé, majd fokoztosan ez az

érdeklődés csökkent, amelynek oka a korszak spanyol

történelmének alakulásában is keresendő.

7

4. A kiadványoknál két nagy csoport volt

megkülönböztethető: a viszonylag pontos tájékoztatói

igénnyel, a külföldről érkezett hírek alapján készített

naplószerű „relációk” és a versbe foglalt „románcok”. A

románcokat is két csoportra lehetett osztani, aszerint, hogy

tartalmaztak–e bármilyen híradást, vagy Buda vissszavívása

szerzőjüknek csak ürügyként szolgált egy dicsőítő típusú

kiadvány elkészítésére.

5. Az eseményeket napló formában közlő kiadványok

alapján megállapíthattuk, hogy ezeket periodikusan,

folytatásokban adták ki. Rajtuk keresztül tetten lehetett érni a

spanyolországi újságírás megszületését a 17. század végén.

6. Az események között – amelyek a budai ostrom hónapjai

alatt lejátszódtak – a spanyol kiadványok legtöbbje hosszan

foglalkozott azzal az általános rohammal, amelyben

honfitársaik nagy számban sebesültek meg, illetve vesztették

életüket. Majdnem mindegyik románc témája kizárólag ez az

esemény, de a hírlevelek legtöbbje is foglalkozik vele. Ritka

azonban az elfogulatlan híradás, nagyon kevés kivételtől

eltekintve – melyek óvatosan bírálják az önkénteseket – csak

hősiességüket magasztalják.

8

7. A kiadványokban név szerint felsorolt spanyol nemesek,

akik önkéntesnek jöttek harcolni Buda alá, nagy részét sikerült

azonosítani.

8. A nyomtatványok Magyarországról nem sok pontos

adatot ismernek, főleg régi forrásanyagot használnak,

pontatlanok, a magyarokkal szemben elfogultak és többszáz

éves sztereotípiákkal vannak tele.

9. A hírek, amelyeket ezekben a kiadványokban közölnek

meglehetősen szűkszavúak és nagyon sokszor hasonlítanak

egymásra, esetenként szó szerinti átvételek egyik hírlevélből a

másikba. Valószínű, hogy nem volt széleskörű lehetőség a

hírek beszerzésére, a híreket másodkézből kapták. Minden

bizonnyal Németország felől, több csatornán keresztül

érkeztek egyforma híradások.

10. Buda és Magyarország visszafoglalásával kapcsolatosan

ezek a hírlevelek nem tartalmaznak semmilyen olyan

újdonságot, amely megváltoztatná az eseménytörténettel vagy

diplomáciatörténettel kapcsolatos eddigi tudásunkat.

Feldolgozásuk azonban két okból sem haszontalan.

Egyrészt, mert a hazánkban őrzött spanyol nyelvű anyagot

eddig még nem foglalták össze, holott ez minden más nyelven

megjelent híranyaggal évtizedekkel ezelőtt megtörtént.

9

Másrészt a vizsgálódásból kiderült, mennyit és mit tudtak

Európa legnyugatibb végén a 17. században Magyarországról.

Eddig még II. Károly uralkodásának idején

Spanyolországban történteket sem foglalták össze magyar

nyelven. Erre is kísérletet tett ez a dolgozat, remélhetőleg oly

módon, hogy a későbbi kutatásoknak hasznára válhat.

IV. A DISSZERTÁCIÓ TÉMAKÖRÉBE TARTOZÓ PUBLIKÁCIÓK

– Buda 1686. évi visszavívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárában. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (Budapest), 1997. – Bp. kézirat, 1997. 120 p.: ill. (Szakdolgozat)

– Buda 1686. évi visszavívásának egykorú irodalmi emlékei a Budapesti Történeti Múzeum könyvtárában. – Bp. : BTM, 1998. – (Monumenta Historica Budapestinensia, ISSN 0077–1430; 9.) – 79 p.

– „Academia Poetica...” Buda visszavívása a spanyol köztudatban. In: Írott és tárgyi emlékeink kutatója: Emlékkönyv Bánkuti Imre 75. születésnapjára / Szerk. : Mészáros Kálmán. – Bp. : Magyar Nemzeti Múzeum, 2002. – p. 125–136.

– Toldy László. In: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok: Életrajzok a magyar múzeumügy történetéből. Bp. : Pulszky Társaság, 2002. – p. 891–892.

10

– Egy sokoldalú „szakférfiú", Toldy László. In : Magyar levéltáros életpályák a XIX–XX. században. Bp.: BFL, 2004. – p. 95–107.

- Az 1715. évi országos összeírás DVD. (Arcanum, 2004.)

– Fray Gonzalo de Arredondo y Alvarado episztola–gyűjteménye. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye : A királyné és udvara 1521–1531. / Szerk. Réthelyi O. et al. Bp. : BTM, 2005. – p. 247–248.

– The Epistle Collection of Fray Gonzalo de Arredondo y Alvarado. VII–14. In: Mary of Hungary. The Queen and her Court 1521–1531./Ed. O. Réthelyi et al. Bp. : BTM, 2006. – p. 262.

– Attila hun nagykirály egy kései, valenciai „leszármazottjának” részvétele Buda visszafoglalásában (1686). In: Tanulmányok Budapest Múltjából 33. (2007), p. 9–24.

11

12