Európai közigazgatási Európai közigazgatási büntetőjogbüntetőjog

Európai közigazgatási Európai közigazgatási büntetőjogbüntetőjog

„ „Azon normák összessége, amelyek Azon normák összessége, amelyek a közigazgatási szervek hatáskörébe a közigazgatási szervek hatáskörébe adott büntető szankciók adott büntető szankciók alkalmazásának feltételeit alkalmazásának feltételeit határozzák meg.”határozzák meg.”

Kiss N. és Nagy M.Kiss N. és Nagy M.

AlapfogalmakAlapfogalmak

„„Európai”Európai”

„„Európai”Európai”

A vizsgált magyar jogszabályok EU A vizsgált magyar jogszabályok EU jogi befolyásoltságajogi befolyásoltsága

EU jog sajátos szabályai (pl. EU jog sajátos szabályai (pl. strukturális alapok, tagállamok strukturális alapok, tagállamok szerződésszegése)szerződésszegése)

Mint módszer: mintaként szolgáló Mint módszer: mintaként szolgáló országok szabályozásának országok szabályozásának megismerésemegismerése

„„közigazgatási”közigazgatási”

KözigazgatásKözigazgatás Az állami szuverenitás, mint hatalom Az állami szuverenitás, mint hatalom

birtokában végzett működés.birtokában végzett működés.Bővebben:Bővebben:

A végrehajtó hatalom részeként (de a A végrehajtó hatalom részeként (de a szűkebb értelemben vett kormányzástól szűkebb értelemben vett kormányzástól megkülönböztetve),megkülönböztetve),

az állami közhatalmat közvetlenül érintő,az állami közhatalmat közvetlenül érintő, komplex (jogalkotó/jogalkalmazó, döntés-komplex (jogalkotó/jogalkalmazó, döntés-

előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, előkészítő, döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző, szervező)ellenőrző, szervező)

Közigazgatás (folyt.)Közigazgatás (folyt.) igazgatási (mások magatartását igazgatási (mások magatartását

befolyásoló) tevékenység, amelybefolyásoló) tevékenység, amely a törvényeknek alávetetten,a törvényeknek alávetetten, elkülönült szervezetrendszer általelkülönült szervezetrendszer által közszolgáltatások nyújtásának közszolgáltatások nyújtásának

megszervezésével, illetve az állami megszervezésével, illetve az állami impérium birtokában végzett impérium birtokában végzett igazgatássaligazgatással

az állam feladatainak tényleges az állam feladatainak tényleges megvalósítását eredményezi.megvalósítását eredményezi.

Közigazgatási jogKözigazgatási jog Azon normák összessége, amelyekAzon normák összessége, amelyek

a jogalanyok és az állam közötti a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat szabályozzák ésviszonyokat szabályozzák és

megalkotásukban és érvényesülésükben a megalkotásukban és érvényesülésükben a közigazgatási szervek szerepet játszanak.közigazgatási szervek szerepet játszanak.

3 szabályozási területe:3 szabályozási területe: Anyagi jog (jogalanyok befolyásolása)Anyagi jog (jogalanyok befolyásolása) Szervezeti jogSzervezeti jog Alaki jog (kikényszerítés módja, működés Alaki jog (kikényszerítés módja, működés

rendje)rendje)

Közigazgatási szervKözigazgatási szerv Államszervezet részét képező, Államszervezet részét képező,

közigazgatási feladatot ellátóközigazgatási feladatot ellátó Állami közhatalmat jogszabály Állami közhatalmat jogszabály

alapján gyakorlóalapján gyakorló Saját szervezetén kívülre ható Saját szervezetén kívülre ható

igazgatási tevékenységet végző,igazgatási tevékenységet végző, Közigazgatási jogképeséggel Közigazgatási jogképeséggel

rendelkező jogalanyok.rendelkező jogalanyok.

Közigazgatási jogi jogalanyok?Közigazgatási jogi jogalanyok?

„„Széttartás”Széttartás”

Ktv. szerinti közigazgatási szervekKtv. szerinti közigazgatási szervek

Ket. szerinti hatóságokKet. szerinti hatóságok

Áht. szerinti költségvetési szervekÁht. szerinti költségvetési szervek

Ktv. - közszolgálati munkaviszony Ktv. - közszolgálati munkaviszony munkáltatói oldalán állhatnakmunkáltatói oldalán állhatnak

Államigazgatási szervekÁllamigazgatási szervek MEH, minisztérium, kormányhivatal, központi hivatalok, MEH, minisztérium, kormányhivatal, központi hivatalok,

központi államigazgatási szervek területi, helyi szerve, központi államigazgatási szervek területi, helyi szerve, közig. hivatal, Rendőrség közig. hivatal, Rendőrség

Sajátos jogállású szervekSajátos jogállású szervek Autonóm áll.ig.szervek (pl. GVH, ORTT), Ogy. hivatala, Autonóm áll.ig.szervek (pl. GVH, ORTT), Ogy. hivatala,

Ogy. Biztos hivatala, AB hivatala, ÁSZ, Közbeszerzési Ogy. Biztos hivatala, AB hivatala, ÁSZ, Közbeszerzési Tanács, Nemzeti Földalapot kezelő szervTanács, Nemzeti Földalapot kezelő szerv

Önkormányzati szervek Önkormányzati szervek HÖK képviselőtestület hivatala, közterület-felügyelet, HÖK képviselőtestület hivatala, közterület-felügyelet,

körjegyzőség, hatósági igazgatási társuláskörjegyzőség, hatósági igazgatási társulás Sem a Kormány, sem a HÖK!Sem a Kormány, sem a HÖK!

Ket., mint a legfontosabb közig. Ket., mint a legfontosabb közig. tevékenység kódexetevékenység kódexe

Hatóság:Hatóság: HÖK képviselő-testülete (de a HÖK képviselő-testülete (de a

polgármesteri hivatal nem)polgármesteri hivatal nem) Egyszemélyes szervek: pl. jegyző, Egyszemélyes szervek: pl. jegyző,

főzjegyző (ezek sem közig szervek)főzjegyző (ezek sem közig szervek) Potenciálisan minden államig. szervPotenciálisan minden államig. szerv Köztestületek (nem közig szervek), ha Köztestületek (nem közig szervek), ha

fel vannak jogosítvafel vannak jogosítva

Tipikusan érintett közigazgatási Tipikusan érintett közigazgatási szakjogokszakjogok

VersenyjogVersenyjog FogyasztóvédelemFogyasztóvédelem KörnyezetvédelemKörnyezetvédelem Közlekedési rendészetKözlekedési rendészet Építésügyi rendészetÉpítésügyi rendészet AdójogAdójog Szabályozott iparágak (energia, Szabályozott iparágak (energia,

hírközlés, posta)hírközlés, posta)

„„büntetések joga”büntetések joga”

SzankcióSzankció Mint a jogi norma részeMint a jogi norma része

hipotézishipotézis diszpozíciódiszpozíció szankciószankció

Csonka normákCsonka normák Van, hogy más jogszabály tartalmazza Van, hogy más jogszabály tartalmazza

valamelyik norma-elemet (pl. Sztv. csak valamelyik norma-elemet (pl. Sztv. csak a szankciót)a szankciót)

Szankció (folyt.)Szankció (folyt.) Olyan joghátrány, amely a természetes Olyan joghátrány, amely a természetes

személyt vagy szervezetet jogellenes személyt vagy szervezetet jogellenes magatartása miatt éri.magatartása miatt éri.

Közigazgatási szankcióKözigazgatási szankció:: Közigazgatási jog által meghatározott Közigazgatási jog által meghatározott

szabály megsértése miatt szabály megsértése miatt közigazgatási jogi normában közigazgatási jogi normában meghatározott joghátrány.meghatározott joghátrány.

Szankció (folyt.)Szankció (folyt.)

Polgári jogi – büntető jogi szankcióPolgári jogi – büntető jogi szankció Kártérítés: eredeti állapot helyreállításaKártérítés: eredeti állapot helyreállítása Büntetőjogban a megtorlás, megelőzés, Büntetőjogban a megtorlás, megelőzés,

nevelés a lényeg (lásd még: célok)nevelés a lényeg (lásd még: célok) Közigazgatási jogban?Közigazgatási jogban? Büntetőjogi alapfogalmak Büntetőjogi alapfogalmak

használhatóságahasználhatósága Óvatos bírói gyakorlat pl. versenyjogbanÓvatos bírói gyakorlat pl. versenyjogban

A büntetőjog természeteA büntetőjog természete Jog (büntetőjog) – egyéb szabályokJog (büntetőjog) – egyéb szabályok A büntetőjog kialakulásaA büntetőjog kialakulása

Magánbosszú – vérbosszú – kompenzációMagánbosszú – vérbosszú – kompenzáció A büntetőjog emberképe, axiómáiA büntetőjog emberképe, axiómái A Bjog céljai, intézményei változnakA Bjog céljai, intézményei változnak

Kultúra, vallás, tud. ismeretek, politika, Kultúra, vallás, tud. ismeretek, politika, gazdaságpolitika gazdaságpolitika

Büntetőjog fogalmának két pillére:Büntetőjog fogalmának két pillére: Mi bűncselekmény?Mi bűncselekmény? Milyen büntetés jár érte?Milyen büntetés jár érte? Nincs bűncselekmény büntetés nélkülNincs bűncselekmény büntetés nélkül

BűnösségBűnösség A törvényi tényállás tárgyi oldalához A törvényi tényállás tárgyi oldalához

fűződő aktuális pszichikus, tudati viszonyfűződő aktuális pszichikus, tudati viszony Alakzatai:Alakzatai:

Szándékosság: előre látja a következménytSzándékosság: előre látja a következményt KívánjaKívánja BelenyugszikBelenyugszik

GondatlanságGondatlanság Könnyelműen bízik azok elmaradásábanKönnyelműen bízik azok elmaradásában Nem látja előre, mert a tőle elvárható …Nem látja előre, mert a tőle elvárható …

Büntetés a büntetőjogbanBüntetés a büntetőjogban Mi a büntetés? Mi a büntetés?

JogtudományJogtudomány EJEB jogesetek EJEB jogesetek

Jogalapja & céljaJogalapja & célja Elméletek-iskolákElméletek-iskolák ex Btk. 34. §ex Btk. 34. §

A büntetőjogi szankciók fajaiA büntetőjogi szankciók fajai Büntetés, mellékbüntetésBüntetés, mellékbüntetés intézkedésintézkedés

A büntetés kiszabásaA büntetés kiszabása

Büntetőjogi büntetésBüntetőjogi büntetés Olyan joghátrány, amelyetOlyan joghátrány, amelyet Az állam erre feljogosított szerveiAz állam erre feljogosított szervei Bűncselekmény elkövetőjével szembenBűncselekmény elkövetőjével szemben A társadalom védelme, az elkövető nevelése A társadalom védelme, az elkövető nevelése

érdekébenérdekében Törvényben meghatározott módon szabnak ki,Törvényben meghatározott módon szabnak ki, Kényszerrel végre is hajtanak és amelyKényszerrel végre is hajtanak és amely Kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló Kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló

értékítéletét.értékítéletét. Földvári (1974)Földvári (1974)

A büntetés jogalapja és céljaA büntetés jogalapja és célja Milyen jogon büntet az állam?Milyen jogon büntet az állam?

Történelmileg változó megalapozás…Történelmileg változó megalapozás… A büntetés céljaA büntetés célja

Abszolút (klasszikus) iskolaAbszolút (klasszikus) iskola Relatív iskolákRelatív iskolák Közvetítő irányzatokKözvetítő irányzatok ex Btk. 34. § a büntetés céljárólex Btk. 34. § a büntetés céljáról

joghátrány (ez inkább eszköz), megjavítás, joghátrány (ez inkább eszköz), megjavítás, visszatartásvisszatartás

Abszolút büntetési elméletekAbszolút büntetési elméletek MegtorlásMegtorlás Indeterminizmus Indeterminizmus Cselekmény (nem pedig elkövető) Cselekmény (nem pedig elkövető)

orientáltorientált Tett-arányos büntetésTett-arányos büntetés Képviselői:Képviselői:

Arisztotelész, Platon, Aq. Szt. Tamás, Arisztotelész, Platon, Aq. Szt. Tamás, Grotius, Hegel, Kant, Carrara, Szabó András Grotius, Hegel, Kant, Carrara, Szabó András

Abszolút büntetési elméletekAbszolút büntetési elméletek „„A büntetés célja nem az, hogy igazság A büntetés célja nem az, hogy igazság

érvényesüljön, sem hogy a sértett érvényesüljön, sem hogy a sértett megbosszultassék, sem hogy a szenvedett megbosszultassék, sem hogy a szenvedett kárért kárpótlást nyerjen, sem hogy a kárért kárpótlást nyerjen, sem hogy a polgárok megfélemlíttessenek, sem hogy a polgárok megfélemlíttessenek, sem hogy a bűntettes megjavuljon. Mindezek lehetnek a bűntettes megjavuljon. Mindezek lehetnek a büntetés büntetés mellékes olyan következményeimellékes olyan következményei, , amelyek közül egyiket-másikat óhajtanunk is amelyek közül egyiket-másikat óhajtanunk is lehet; de a büntetés megtámadhatatlan lenne lehet; de a büntetés megtámadhatatlan lenne akkor is, ha mindezen eredmények híjával akkor is, ha mindezen eredmények híjával volna. A büntetés fő célja a volna. A büntetés fő célja a külső rendnekkülső rendnek a a társadalomban való helyreállítása.”társadalomban való helyreállítása.”

Carrara (1878)Carrara (1878)

Relatív teóriákRelatív teóriák Cél az újabb bűncselekmény megelőzéseCél az újabb bűncselekmény megelőzése Elkövető egyéniségének figyelembe vételeElkövető egyéniségének figyelembe vétele A jövőt, nem a múltat tartja szem előttA jövőt, nem a múltat tartja szem előtt Kinek a részéről történjen a megelőzés?Kinek a részéről történjen a megelőzés?

Speciális prevenció (pl. Protagorasz)Speciális prevenció (pl. Protagorasz) Generális prevenció (pl. Montesquieu, Beccaria)Generális prevenció (pl. Montesquieu, Beccaria)

Milyen módszerrel érhető el a cél?Milyen módszerrel érhető el a cél? Elrettentési elméletElrettentési elmélet Pszichológiai kényszer elmélet (Feuerbach)Pszichológiai kényszer elmélet (Feuerbach) Utilitárius (köz-hasznossági) elmélet (Bentham)Utilitárius (köz-hasznossági) elmélet (Bentham) Biológiai determináltság (Lombroso)Biológiai determináltság (Lombroso)

Relatív teóriákRelatív teóriák „„A bűncselekményeket jobb megelőzni, A bűncselekményeket jobb megelőzni,

mint büntetni. A cél nem lehet más, mint büntetni. A cél nem lehet más, mint megakadályozni, hogy a bűnös mint megakadályozni, hogy a bűnös újabb károkat okozzon polgártársainak, újabb károkat okozzon polgártársainak, és másokat visszatartson attól, hogy és másokat visszatartson attól, hogy hasonló károkat okozzanak. A hasonló károkat okozzanak. A bűnözések legerősebb fékje nem a bűnözések legerősebb fékje nem a büntetések kegyetlensége, hanem büntetések kegyetlensége, hanem azok elmaradhatatlansága”azok elmaradhatatlansága”

Beccaria (1764) Beccaria (1764)

A büntetőjogi szankciók fajaiA büntetőjogi szankciók fajai Megtorló, represszív büntetésMegtorló, represszív büntetés Büntetések:Büntetések:

SzabadságvesztésSzabadságvesztés ElzárásElzárás Közérdekű munkaKözérdekű munka PénzbüntetésPénzbüntetés Foglalkozástól eltiltásFoglalkozástól eltiltás Járművezetéstől eltiltásJárművezetéstől eltiltás Sportesemény látogatásától eltiltásSportesemény látogatásától eltiltás Kitiltás, kiutasításKitiltás, kiutasítás

Pénzbüntetés szerepének alakulásaPénzbüntetés szerepének alakulása

Szankciók fajaiSzankciók fajai Mellékbüntetés (járulékosak):Mellékbüntetés (járulékosak):

Közügyektől eltiltásKözügyektől eltiltás Reformációt célzó intézkedésekReformációt célzó intézkedések

Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, kényszergyógykezelés, munka, kényszergyógykezelés, alkoholisták kényszergyógyítása, alkoholisták kényszergyógyítása, elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogói elkobzás, vagyonelkobzás, pártfogói felügyelet, jogi személlyel szemben felügyelet, jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekalkalmazható intézkedések

A büntetés kiszabásaA büntetés kiszabása „„Mérni a mérhetetlent”Mérni a mérhetetlent” Alapelvek:Alapelvek:

TörvényességTörvényesség Individualizáció, bűnösség fokaIndividualizáció, bűnösség foka Kétszeres értékelés tilalmaKétszeres értékelés tilalma Minden releváns körülmény figyelembe vétele: Minden releváns körülmény figyelembe vétele:

+/-+/- Jogalkotó/bíró közötti megosztása:Jogalkotó/bíró közötti megosztása:

Abszolút határozott, határozatlanAbszolút határozott, határozatlan Relatíve határozottRelatíve határozott, határozatlan (alsó vagy , határozatlan (alsó vagy

felső határt adja meg a tv.)felső határt adja meg a tv.)

Jogállami büntetőjogJogállami büntetőjog vö. „rendőrállam”vö. „rendőrállam” Német gyökerek és relevancia (nácizmus, Német gyökerek és relevancia (nácizmus,

Fal-bűncselekmények megítélése)Fal-bűncselekmények megítélése) EJENy, „rule of law”EJENy, „rule of law” Pozitivizmus – formális jogállam Pozitivizmus – formális jogállam

(jogbiztonság), nem releváns a jó/rossz (jogbiztonság), nem releváns a jó/rossz törvénytörvény

Materiális: a jog igazságosságaMateriális: a jog igazságossága Német AB vö. MKAB elévülési tv. Német AB vö. MKAB elévülési tv.

Alkotmányos büntetőjogAlkotmányos büntetőjog Nullum crimen sine legeNullum crimen sine lege Nulla poena sine legeNulla poena sine lege Vétkességen alapuló büntetőjogi felelősségVétkességen alapuló büntetőjogi felelősség Arányos büntetés elveArányos büntetés elve NormavilágosságNormavilágosság Ártatlanság vélelmeÁrtatlanság vélelme Analógia tilalmaAnalógia tilalma Ne bis in idem Ne bis in idem Mögöttes alkotmányos elvekMögöttes alkotmányos elvek: jogállamiság, : jogállamiság,

jogbiztonság, arányosság, emberi méltóságjogbiztonság, arányosság, emberi méltóság

AlaptörvényAlaptörvény XXVIII. cikkXXVIII. cikk

Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Kriminalizáció/dekriminalizációKriminalizáció/dekriminalizáció A büntetőjogi (jellegű) eszközök csak A büntetőjogi (jellegű) eszközök csak ultima ultima

ratioratioként alkalmazhatók. ként alkalmazhatók. „„a büntetőjog (...) társadalmi rendeltetése, hogy a a büntetőjog (...) társadalmi rendeltetése, hogy a

jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. A jogrendszer egészének szankciós zárköve legyen. A büntetőjogi szankció, a büntetés szerepe és rendeltetése a büntetőjogi szankció, a büntetés szerepe és rendeltetése a jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása akkor, jogi és erkölcsi normák épségének fenntartása akkor, amikor már más jogágak szankciói nem segítenek.” amikor már más jogágak szankciói nem segítenek.”

30/1992. (V. 26.) AB határozat30/1992. (V. 26.) AB határozat Ha azonban van enyhébb jogi eszköz, akkor azt kell Ha azonban van enyhébb jogi eszköz, akkor azt kell

(és egyben elegendő) alkalmazni. Ez nem csak a (és egyben elegendő) alkalmazni. Ez nem csak a jogállamiság és általában az alkotmányosság jogállamiság és általában az alkotmányosság követelményeinek felel meg, de a jogsértők érdeke követelményeinek felel meg, de a jogsértők érdeke is ez. is ez. Pl. a szabályszegők által előidézett veszélyhelyzetekben - a Pl. a szabályszegők által előidézett veszélyhelyzetekben - a

közlekedésben részt vevő más személyek több alapjoga, közlekedésben részt vevő más személyek több alapjoga, különösen az élethez való joga veszélyeztetett, ezért az különösen az élethez való joga veszélyeztetett, ezért az államot az általános intézményes életvédelmi államot az általános intézményes életvédelmi kötelezettsége részeként itt „közlekedési életvédelmi” kötelezettsége részeként itt „közlekedési életvédelmi” jogalkotási és jogérvényesítési kötelezettség is terheli.jogalkotási és jogérvényesítési kötelezettség is terheli.

Nemzetközi és EU jogi Nemzetközi és EU jogi keretekkeretek

EgyezményEgyezményaz emberi jogok és alapvető az emberi jogok és alapvető

szabadságok védelmérőlszabadságok védelméről (Róma, 1950)(Róma, 1950) „…„…abban az elhatározásban, hogy - mint az abban az elhatározásban, hogy - mint az

európai országok hasonló felfogású európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a politikai hagyományok, kormányai, melyek a politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek - megteszik közös örökségével rendelkeznek - megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosításárabiztosítására””

1. cikk: „1. cikk: „A Magas Szerződő Felek biztosítják a A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.meghatározott jogokat és szabadságokat.””

1993. évi XXXI. tv.1993. évi XXXI. tv.

Egyezmény folyt.Egyezmény folyt. Élethez való jogÉlethez való jog Kínzás tilalmaKínzás tilalma Rabszolgaság és kényszermunka tilalmaRabszolgaság és kényszermunka tilalma Szabadsághoz és biztonsághoz való jogSzabadsághoz és biztonsághoz való jog 6. cikk6. cikk:: ttisztességes tárgyaláshoz való jogisztességes tárgyaláshoz való jog 7. cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés 7. cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés

nélkül nélkül Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogMagán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságGondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság Véleménynyilvánítás szabadságaVéleménynyilvánítás szabadsága GGyülekezés és egyesülés szabadságayülekezés és egyesülés szabadsága Házasságkötéshez való jogHázasságkötéshez való jog Hatékony jogorvoslathoz való jogHatékony jogorvoslathoz való jog Megkülönböztetés tilalma Megkülönböztetés tilalma

Kiegészítő jegyzőkönyvek: pl. oktatáshoz való jog, halálbüntetés Kiegészítő jegyzőkönyvek: pl. oktatáshoz való jog, halálbüntetés eltörlése, aeltörlése, adósságokért való szabadságelvonás tilalma dósságokért való szabadságelvonás tilalma stb. stb.

6. cikk6. cikk:: ttisztességes tárgyaláshoz való jog isztességes tárgyaláshoz való jog

1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a 1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. ...megalapozottságát illetően. ...2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított 2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.megfelelően meg nem állapították.

6. cikk folyt.6. cikk folyt. 3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga 3. Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga

van - legalább - arra, hogyvan - legalább - arra, hogya) a legrövidebb időn belül a) a legrövidebb időn belül tájékoztassáktájékoztassák olyan nyelven, olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és indokairól;felhozott vád természetéről és indokairól;b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővelszükséges idővel és eszközökkel; és eszközökkel;c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével c) személyesen, vagy az általa választott védő segítségével védekezhessékvédekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére , és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, amennyiben az eszközök védő díjazására, amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;d) d) kérdéseket intézzenkérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják;e) e) ingyenes tolmácsingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti álljon rendelkezésére, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.vagy nem beszéli a tárgyaláson használt nyelvet.

7. cikk7. cikk:: bbüntetés kiszabásának üntetés kiszabásának tilalma törvényi rendelkezés nélkültilalma törvényi rendelkezés nélkül

1. Senkit sem szabad elítélni olyan 1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény. jog alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.2. Ez a cikk nem zárja ki valamely személy 2. Ez a cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely elkövetése idején a civilizált amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt. szerint bűncselekmény volt.

Mi a „bűncselekmény”?Mi a „bűncselekmény”? Pl. 1/2003/EK rendelet 23. cikkPl. 1/2003/EK rendelet 23. cikk

A 101/102. cikkek megsértése miatt kiszabott A 101/102. cikkek megsértése miatt kiszabott bírság nem büntető jellegűbírság nem büntető jellegű

EJEB esetjoga a döntőEJEB esetjoga a döntő mindenkire vonatkozó általános szabály mindenkire vonatkozó általános szabály

megsértése eseténmegsértése esetén olyan súlyú és természetű szankciót helyez olyan súlyú és természetű szankciót helyez

kilátásba, amely büntető erejénél fogva kilátásba, amely büntető erejénél fogva elrettentő, nem pedig kompenzáló célzatúelrettentő, nem pedig kompenzáló célzatú

függetlenül attól, hogy adott ország jogrendje függetlenül attól, hogy adott ország jogrendje hogyan minősíti – közig. szankció is lehet hogyan minősíti – közig. szankció is lehet

7. kieg. jegyzőkönyv7. kieg. jegyzőkönyv 1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt 1. Annak, akit bíróság bűncselekmény miatt

elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége elítélt, joga van arra, hogy a bűnössége megállapítását, illetőleg a büntetés megállapítását, illetőleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb kiszabását tartalmazó ítéletet felsőbb bírósággal felülbíráltassa….bírósággal felülbíráltassa….2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által 2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentőségű meghatározott kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében, vagy abban az bűncselekmények esetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét első fokon a legfelső bírói fórum ügyét első fokon a legfelső bírói fórum tárgyalta,tárgyalta,……

7. kieg. Jegyzőkönyv – ne bis in 7. kieg. Jegyzőkönyv – ne bis in idem elveidem elve

4. cikk - Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés 4. cikk - Kétszeres eljárás alá vonás vagy büntetés tilalmatilalma

1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és 1. Ha valakit egy állam büntető törvényének és büntető eljárási törvényének megfelelően egy büntető eljárási törvényének megfelelően egy bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek bűncselekmény kapcsán már jogerősen felmentettek vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az vagy elítéltek, e személlyel szemben ugyanennek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyaneállamnak az igazságszolgáltatási szervei ugyanezenzen bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető bűncselekmény miatt nem folytathatnak büntető eljárást, és vele szemben abban büntetést nem eljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.szabhatnak ki.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája Az Európai Unió Alapjogi Chartája

E Charta rendelkezéseinek címzettjei az Unió E Charta rendelkezéseinek címzettjei az Unió intézményei, valamint a tagállamok intézményei, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.végre.

Viszonya a Római Egyezményhez – egyező Viszonya a Római Egyezményhez – egyező értelmezés, minimum védelmi szintértelmezés, minimum védelmi szint

50. cikk:50. cikk: Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem

büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelően már az Unióban a törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.jogerősen felmentették vagy elítélték.

Alkotmányos Alkotmányos közigazgatási büntetőjogközigazgatási büntetőjog

AB – közig. szankcióAB – közig. szankció „„Az Alkotmány nem tartalmaz Az Alkotmány nem tartalmaz

rendelkezéseket a közigazgatási jogi rendelkezéseket a közigazgatási jogi szankciókra vonatkozóan. A jogalkotó szankciókra vonatkozóan. A jogalkotó széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a szankció alkalmazási feltételeinek, szankció alkalmazási feltételeinek, mértékének szabályozása során. A mértékének szabályozása során. A jogalkotó döntési szabadságának csak az jogalkotó döntési szabadságának csak az Alkotmány rendelkezései szabnak korlátotAlkotmány rendelkezései szabnak korlátot”” pl.: az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott pl.: az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott

jogegyenlőség elvjogegyenlőség elvee, az emberi méltósághoz való , az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadság, a jogállamiság jog, a személyes szabadság, a jogállamiság követelményei, stb. követelményei, stb.

AB – közig. szankciók két csoportjaAB – közig. szankciók két csoportja SSzabálysértési szankciók zabálysértési szankciók

funkciójfunkciójukuk a jogrend védelme, és - hasonlóan a büntetőjogi a jogrend védelme, és - hasonlóan a büntetőjogi szankciókhoz - a bűnösség szankciókhoz - a bűnösség (vétkesség) (vétkesség) megállapításán megállapításán alapulnak. alapulnak. AA nemzetközi egyezmények és a magyar nemzetközi egyezmények és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat alapján is elvárhatóak a alkotmánybírósági gyakorlat alapján is elvárhatóak a büntetőjogban érvényesülő garanciák büntetőjogban érvényesülő garanciák ((jogállami jogállami követelményekkövetelmények))..

EgyébEgyéb közigazgatási szankciók közigazgatási szankciók (felügyeleti bírságok)(felügyeleti bírságok) a közigazgatási szervek felügyeleti eljárásuk során a a közigazgatási szervek felügyeleti eljárásuk során a

közigazgatás-ellenes cselekmények, azaz a közigazgatási jog közigazgatás-ellenes cselekmények, azaz a közigazgatási jog szabályainak megsértése miatt alkalmaznak (pl. építésügyi szabályainak megsértése miatt alkalmaznak (pl. építésügyi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, környezetvédelmi bírság, bírság, fogyasztóvédelmi bírság, környezetvédelmi bírság, munkaügyi bírság, adóbírság, jövedéki bírság stb.). munkaügyi bírság, adóbírság, jövedéki bírság stb.).

objektív szankcióknak minősülnek, melyeknekobjektív szankcióknak minősülnek, melyeknek elsődleges funkciója a közigazgatási jog érvényre juttatása, elsődleges funkciója a közigazgatási jog érvényre juttatása,

illetve másodlagosan a prevencióilletve másodlagosan a prevenció (megelőzés és nevelés) (megelőzés és nevelés). . Közvetve szerepük továbbá a jog által védett közösségi érdekKözvetve szerepük továbbá a jog által védett közösségi érdek (pl. (pl. a közúti közlekedés rendjének fenntartásaa közúti közlekedés rendjének fenntartása))

60/2009 AB határozat (közlekedési bírság)60/2009 AB határozat (közlekedési bírság)

Miért volt alkotmányellenes a Miért volt alkotmányellenes a közlekedési bírság szabályozása?közlekedési bírság szabályozása?

Tisztességes eljárás követelményeTisztességes eljárás követelménye Együttműködési kötelezettség, tényállás feltárásaEgyüttműködési kötelezettség, tényállás feltárása A Ket. és Európa Tanács elvárásainak sem felel megA Ket. és Európa Tanács elvárásainak sem felel meg

Objektív felelősségnél is kell személyes Objektív felelősségnél is kell személyes felelősség, kötődés – az „anyagi igazságosság” felelősség, kötődés – az „anyagi igazságosság” évényesüléseévényesülése Korlátozott kimentési lehetőség (hatósági határozat Korlátozott kimentési lehetőség (hatósági határozat

nem, csak teljesen bizonyító erejű magánokirat)nem, csak teljesen bizonyító erejű magánokirat) A szabálysértési és Ket. eljárás nem A szabálysértési és Ket. eljárás nem

szabályozott viszonya sérti a jogállamiságot és szabályozott viszonya sérti a jogállamiságot és jogbiztonságotjogbiztonságot Megbírságolt üzembentartó és szabálysértő Megbírságolt üzembentartó és szabálysértő

személye elválhatszemélye elválhat

AB – objektív felelősségAB – objektív felelősség „„AAz úgynevezett közigazgatási bírságok, mint z úgynevezett közigazgatási bírságok, mint

önálló anyagi jogi bírságok az utóbbi önálló anyagi jogi bírságok az utóbbi évtizedekben a hazai jogrendszerben széles évtizedekben a hazai jogrendszerben széles körűen elterjedtek, s ma már igen sok körűen elterjedtek, s ma már igen sok jogcímen kiszabhatók.jogcímen kiszabhatók. … … Közös jellemzőjük, Közös jellemzőjük, hogy törvényi szintű szabályozáson vagy hogy törvényi szintű szabályozáson vagy felhatalmazáson alapulnak, általában objektív felhatalmazáson alapulnak, általában objektív jellegűek (vétkességre tekintet nélkül jellegűek (vétkességre tekintet nélkül kiszabhatók), valamint a befolyt kiszabhatók), valamint a befolyt bírságösszegek közvetve vagy közvetlenül bírságösszegek közvetve vagy közvetlenül reparációs célokat szolgálnak (pl. védett reparációs célokat szolgálnak (pl. védett értékek sérelmének orvoslását, kutatások értékek sérelmének orvoslását, kutatások támogatását)” támogatását)” 29/1998. (VI. 17.) AB határozat 29/1998. (VI. 17.) AB határozat ((munkaügyi bírságmunkaügyi bírság))

Objektív felelősség - jogbiztonságObjektív felelősség - jogbiztonság AA jogalkotót a felelősségi szabályok jogalkotót a felelősségi szabályok

megalkotásakor - az Alkotmány keretei között megalkotásakor - az Alkotmány keretei között - viszonylag szabad mérlegelési jog illeti meg. - viszonylag szabad mérlegelési jog illeti meg. Önmagában az a tény, hogy a jogalkotó az Önmagában az a tény, hogy a jogalkotó az általános felelősségi alakzat szerint általános felelősségi alakzat szerint szankcionál-e, avagy az általános szabályoktól szankcionál-e, avagy az általános szabályoktól eltérő, speciális rendelkezések megalkotását eltérő, speciális rendelkezések megalkotását tartja szükségesnek, és már a szabályok tartja szükségesnek, és már a szabályok vétlen megszegése - azaz lényegében a vétlen megszegése - azaz lényegében a vétkességtől független objektív felelősség vétkességtől független objektív felelősség fennállása - esetén is lehetősége van bírság fennállása - esetén is lehetősége van bírság kiszabására, a jogbiztonságot nem sérti, sőt kiszabására, a jogbiztonságot nem sérti, sőt erősíti” erősíti”

387/B/2007. AB határozat 387/B/2007. AB határozat ((erdőgazdálkodási erdőgazdálkodási bírságbírság))

Objektív felelősség és kimentésObjektív felelősség és kimentés A jogsértés tényére és az üzemben tartói minőségre A jogsértés tényére és az üzemben tartói minőségre

alapozott, a jogsértő bűnösségétől, illetve alapozott, a jogsértő bűnösségétől, illetve vétkességétől független felelősségre vonás vétkességétől független felelősségre vonás önmagában nem alkotmányellenes, nem eredményez önmagában nem alkotmányellenes, nem eredményez törvénysértő helyzetet, az igazságos és világos törvénysértő helyzetet, az igazságos és világos kritériumon (a felelősségi vélelmen) alapul, továbbá a kritériumon (a felelősségi vélelmen) alapul, továbbá a vélelem a törvényi keretek között megdönthető. Az vélelem a törvényi keretek között megdönthető. Az üzemben tartónak lehetősége van arra, hogy a üzemben tartónak lehetősége van arra, hogy a felelősség alól magát kimentse, elkerülve ezzel a felelősség alól magát kimentse, elkerülve ezzel a közigazgatási bírság megfizetésének kötelezettségét. közigazgatási bírság megfizetésének kötelezettségét. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a

Kkt. 21. § (1) és (2) bekezdése, valamint az R. 1. § (1) Kkt. 21. § (1) és (2) bekezdése, valamint az R. 1. § (1) bekezdése önmagában nem ellentétes a jogállamiság bekezdése önmagában nem ellentétes a jogállamiság követelményével, ezért az indítványokat e tekintetben követelményével, ezért az indítványokat e tekintetben elutasította.elutasította.

60/2009 AB határozat (közlekedési bírság)60/2009 AB határozat (közlekedési bírság)

AB – közlekedési bírságAB – közlekedési bírság Ezt követően az AEzt követően az AB megB megvizsgálta, hogy a vizsgálta, hogy a

közigazgatási bírság bevezetésével a jogalkotó közigazgatási bírság bevezetésével a jogalkotó hatalmával visszaélt-e, alkotmányellenes hatalmával visszaélt-e, alkotmányellenes helyzetet teremtett-e azzal, hogy helyzetet teremtett-e azzal, hogy az ártatlanság vélelmének követelményét mellőzte,az ártatlanság vélelmének követelményét mellőzte, a közigazgatási bírságot a jogrendszerben a a közigazgatási bírságot a jogrendszerben a

szabálysértési-, illetve a büntetőjogon kívül szabálysértési-, illetve a büntetőjogon kívül alkalmazza,alkalmazza,

valamint azzal, hogy a büntethetőséget kizáró okok valamint azzal, hogy a büntethetőséget kizáró okok a közigazgatási eljárásban nem érvényesülhetnek.a közigazgatási eljárásban nem érvényesülhetnek.

AB – közlekedési bírságAB – közlekedési bírság A A jogalkotó a jogintézményt a rendeltetésétől eltérő jogalkotó a jogintézményt a rendeltetésétől eltérő

célra használta-e felcélra használta-e fel - - funkciójából kell kiindulni funkciójából kell kiindulni a polgári jogi veszélyes üzemi felelősség célja elsősorban a a polgári jogi veszélyes üzemi felelősség célja elsősorban a

konkrét károsultak jogvédelmekonkrét károsultak jogvédelme aa büntetőjog a közösséget védi a társadalomra veszélyes büntetőjog a közösséget védi a társadalomra veszélyes

bűncselekmények elkövetőivel szembenbűncselekmények elkövetőivel szemben a közigazgatási jog funkciója elsősorban a jog a közigazgatási jog funkciója elsősorban a jog

érvényesülésének biztosítása, ezen keresztül a prevenció. érvényesülésének biztosítása, ezen keresztül a prevenció. AA polgári és a büntető felelősség utólag, a polgári és a büntető felelősség utólag, a

következményre reagál, a közigazgatási jog célja következményre reagál, a közigazgatási jog célja jelen esetben a súlyosabb eredmények - élet jelen esetben a súlyosabb eredmények - élet elvesztése, testi épség sérülése, vagyoni károsodás elvesztése, testi épség sérülése, vagyoni károsodás - megelőzése.- megelőzése.

Lehet a büntetőjogtól eltérőek a Lehet a büntetőjogtól eltérőek a közigazgatási jogi elvekközigazgatási jogi elvek

A jogalkotó a közigazgatási bírság szankciót A jogalkotó a közigazgatási bírság szankciót hangsúlyosan a közigazgatási jogot érvényesítő, hangsúlyosan a közigazgatási jogot érvényesítő, elsősorban preventív funkcióval ruházta fel. Ezt az új elsősorban preventív funkcióval ruházta fel. Ezt az új jogintézményt a jogalkotó alkotmányos célra, jogintézményt a jogalkotó alkotmányos célra, rendeltetésszerűen használta fel. rendeltetésszerűen használta fel.

NNem eredményezi a jogállamiság sérelmét, hogy a em eredményezi a jogállamiság sérelmét, hogy a jogalkotó a büntetőjogban alkalmazott jogalkotó a büntetőjogban alkalmazott büntethetőséget kizáró okok rendszerének egészét büntethetőséget kizáró okok rendszerének egészét nem terjesztette ki a közigazgatási jogra. nem terjesztette ki a közigazgatási jogra.

Nem fakad az Alkotmányból olyan kötelezettség Nem fakad az Alkotmányból olyan kötelezettség sem, hogy az egyik jogág rendszerében érvényesülő sem, hogy az egyik jogág rendszerében érvényesülő elvek és jogintézmények összessége egy másik elvek és jogintézmények összessége egy másik jogágban is kényszerítően alkalmazandó legyen. jogágban is kényszerítően alkalmazandó legyen.

AB – tisztességes eljárásAB – tisztességes eljárás A Ket. általános szabályai alapján a hatóságnak az A Ket. általános szabályai alapján a hatóságnak az

ügyfelet az eljárás megindulásáról értesítenie is ügyfelet az eljárás megindulásáról értesítenie is kellene, azonban a Kkt. 21/A. § (5) bekezdése alapján kellene, azonban a Kkt. 21/A. § (5) bekezdése alapján az ügyfél - a Ket.-től eltérően, de erre vonatkozó az ügyfél - a Ket.-től eltérően, de erre vonatkozó felhatalmazás nélkül - csak a közigazgatási bírságot felhatalmazás nélkül - csak a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézhezvételével értesül az eljárás kiszabó határozat kézhezvételével értesül az eljárás megindulásáról. megindulásáról.

AA hatóság nem képes eleget tenni a Ket. 1. § (2) hatóság nem képes eleget tenni a Ket. 1. § (2) bekezdésében foglalt ügyféllel való együttműködési, bekezdésében foglalt ügyféllel való együttműködési, valamint a Ket. 50. §-ában foglalt tényállás-tisztázási valamint a Ket. 50. §-ában foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségének sem.kötelezettségének sem.

az Európa Tanács Miniszteri Bizottságánakaz Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a a közigazgatási szankciókról szóló R. (91) 1. számú közigazgatási szankciókról szóló R. (91) 1. számú AjánlásaAjánlása 6. számú alapelve a tisztességes közigazgatási eljárás 6. számú alapelve a tisztességes közigazgatási eljárás

alapelveit kifejezetten a közigazgatási szankciók alapelveit kifejezetten a közigazgatási szankciók vonatkozásában fogalmazza meg.vonatkozásában fogalmazza meg.

AB – tisztességes eljárásAB – tisztességes eljárás A konkrét esetben az üzemben tartót terheli A konkrét esetben az üzemben tartót terheli

a veszélyes üzem működéséből eredő a veszélyes üzem működéséből eredő felelősség akkor is, hafelelősség akkor is, ha a szabályszegést maga az üzemben tartó követte a szabályszegést maga az üzemben tartó követte

el, valamint akkor is, ha el, valamint akkor is, ha az általa üzemeltetett veszélyes üzemet „másnak az általa üzemeltetett veszélyes üzemet „másnak

átengedte”, kivéve, ha a mentesülés eseteire átengedte”, kivéve, ha a mentesülés eseteire eredménnyel hivatkozik.eredménnyel hivatkozik.

A felelősségi vélelem alkalmazásának A felelősségi vélelem alkalmazásának lehetőségét a közigazgatási jog nem zárja. A lehetőségét a közigazgatási jog nem zárja. A felelősségi vélelem azonban - mint felelősségi vélelem azonban - mint jogtechnikai megoldás - a közigazgatási jogtechnikai megoldás - a közigazgatási eljárásban általában csak a tisztességes eljárásban általában csak a tisztességes eljárás fenti követelményeinek megfelelően eljárás fenti követelményeinek megfelelően alkalmazható.alkalmazható.

AB – kimentési lehetőségek korlátozott voltaAB – kimentési lehetőségek korlátozott volta

A A vizsgált vizsgált jogszabályi rendelkezések alkalmazása esetén jogszabályi rendelkezések alkalmazása esetén akkor is meg kell bírságolni az üzemben tartót mint a akkor is meg kell bírságolni az üzemben tartót mint a jogsértés vélelmezett elkövetőjét, ha más hatósági jogsértés vélelmezett elkövetőjét, ha más hatósági (szabálysértési) határozat nem az ő felelősségét állapítja (szabálysértési) határozat nem az ő felelősségét állapítja meg. Ekkor az üzemben tartó felelősségének ésszerű alapja meg. Ekkor az üzemben tartó felelősségének ésszerű alapja nincs. nincs.

AAz objektívnek tekintett közigazgatási szankciókkal z objektívnek tekintett közigazgatási szankciókkal szemben is követelmény, hogy legyen - akár objektív - szemben is követelmény, hogy legyen - akár objektív - személyes felelősségi alapja. személyes felelősségi alapja.

Emellett a jogállamisággal ellentétes eredményre vezet az Emellett a jogállamisággal ellentétes eredményre vezet az is, hogy a hatóság kimentésként kizárólag teljes bizonyító is, hogy a hatóság kimentésként kizárólag teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el, közokiratot (szabálysértési erejű magánokiratot fogad el, közokiratot (szabálysértési hatóság, bíróság határozata) azonban nem.hatóság, bíróság határozata) azonban nem.

Az anyagi igazság érvényre juttatását ellehetetlenítő Az anyagi igazság érvényre juttatását ellehetetlenítő szabályozás éppúgy sérti aszabályozás éppúgy sérti a jogállamiság elvét, mint az jogállamiság elvét, mint az eljárási garanciák hiánya.eljárási garanciák hiánya.

4/1998. AB határozat4/1998. AB határozat

AB – Sztv. – Kkt. viszonyaAB – Sztv. – Kkt. viszonya A Kkt. 21/B. § (1) a közigazgatási és a szabálysértési eljárás A Kkt. 21/B. § (1) a közigazgatási és a szabálysértési eljárás

párhuzamos lefolytatásának párhuzamos lefolytatásának lehetőséglehetőségee Nem rendelkezik azonban arról, hogy az eljárások egyidőben Nem rendelkezik azonban arról, hogy az eljárások egyidőben

kezdődnek és fejeződnek-e be, vagy egymást követően folynak. kezdődnek és fejeződnek-e be, vagy egymást követően folynak. E kérdésnek az egyértelmű rendezése azért volna a jogbiztonság E kérdésnek az egyértelmű rendezése azért volna a jogbiztonság szempontjából elengedhetetlenül fontos, mert egyrészt az egyik szempontjából elengedhetetlenül fontos, mert egyrészt az egyik eljárásban kiszabható jogkövetkezménytől függ a másik eljárásban kiszabható jogkövetkezménytől függ a másik eljárásban alkalmazható szankció, másrészt az egyik eljárásban eljárásban alkalmazható szankció, másrészt az egyik eljárásban hozott határozat eredménye (például az elkövető kilétének hozott határozat eredménye (például az elkövető kilétének megállapítása) a másik eljárásra is hatással lehet. megállapítása) a másik eljárásra is hatással lehet.

Jogbizonytalanságot okoz az is, hogy a jogalkotó nem Jogbizonytalanságot okoz az is, hogy a jogalkotó nem szabályozta azt az esetet, amikor halmazatban olyan szabályozta azt az esetet, amikor halmazatban olyan cselekményeket követnek el, melyek közül egyesek cselekményeket követnek el, melyek közül egyesek közigazgatási bírsággal is sújthatók, mások azonban kizárólag közigazgatási bírsággal is sújthatók, mások azonban kizárólag szabálysértési eljárásban bírálhatóak el.szabálysértési eljárásban bírálhatóak el.

AA kiszabható jogkövetkezmények összhangjának megteremtése kiszabható jogkövetkezmények összhangjának megteremtése során a jogalkotónak figyelembe kell vennie valamennyi, az során a jogalkotónak figyelembe kell vennie valamennyi, az adott eljárásokban alkalmazható szankciótadott eljárásokban alkalmazható szankciót (pl. (pl. a közúti a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló jogszabály alapján közlekedési előéleti pontrendszerről szóló jogszabály alapján alkalmazható büntetőpontokat isalkalmazható büntetőpontokat is))..

AB – fix bírságAB – fix bírság A rendelet A rendelet nem biztosít mérlegelési jogkört a bírság nem biztosít mérlegelési jogkört a bírság

kiszabásával kapcsolatban a hatóság részérekiszabásával kapcsolatban a hatóság részére, a , a bírságot kiszabó határozat méltányosságból történő bírságot kiszabó határozat méltányosságból történő módosításának, visszavonásának nincs helye. módosításának, visszavonásának nincs helye.

AAz Alkotmány 57. § (5) bekezdéséből nem z Alkotmány 57. § (5) bekezdéséből nem következik kényszerítően a jogalkotónak az a következik kényszerítően a jogalkotónak az a kötelezettsége, hogy valamely közigazgatási kötelezettsége, hogy valamely közigazgatási hatáskör gyakorlása során mérlegelési jogkört adjon hatáskör gyakorlása során mérlegelési jogkört adjon a jogalkalmazónak, s nem vezethető le a a jogalkalmazónak, s nem vezethető le a jogorvoslathoz való jogból a méltányosság jogorvoslathoz való jogból a méltányosság gyakorlására való jogszabályi felhatalmazás gyakorlására való jogszabályi felhatalmazás kötelezettsége sem. kötelezettsége sem. AA támadott rendelkezése támadott rendelkezésekk, , melyek összegszerűen határozzák meg az egyes melyek összegszerűen határozzák meg az egyes szabályszegésekhez kapcsolódó bírságmértékeket, szabályszegésekhez kapcsolódó bírságmértékeket, valamint avalamint a méltányosság kizárását kimondó méltányosság kizárását kimondó bekezdése nem alkotmányellenesek.bekezdése nem alkotmányellenesek.

AB – bírságszámítás módjaAB – bírságszámítás módja „„A közigazgatási jogalkotás általában azt a A közigazgatási jogalkotás általában azt a

szabályozási módot követi, hogy a jogszabály a bírság szabályozási módot követi, hogy a jogszabály a bírság mértékének kereteit (alsó és felső határát, vagy csak a mértékének kereteit (alsó és felső határát, vagy csak a maximumát) határozza meg és e keretek között a maximumát) határozza meg és e keretek között a jogalkalmazó mérlegelésére bízza, hogy az eset összes jogalkalmazó mérlegelésére bízza, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve állapítsa meg konkrét körülményeit figyelembe véve állapítsa meg konkrét ügyben a fizetendő bírság összegét.ügyben a fizetendő bírság összegét.””

„„Az Alkotmány 57. § (5) bekezdéséből Az Alkotmány 57. § (5) bekezdéséből (jogorvoslathoz (jogorvoslathoz való jog) való jog) nem következik kényszerítően a jogalkotónak nem következik kényszerítően a jogalkotónak az a kötelezettsége, hogy valamely közigazgatási az a kötelezettsége, hogy valamely közigazgatási hatáskör gyakorlása során mérlegelési jogkört adjon a hatáskör gyakorlása során mérlegelési jogkört adjon a jogalkalmazónak, s nem vezethető le a jogorvoslathoz jogalkalmazónak, s nem vezethető le a jogorvoslathoz való jogból a méltányosság gyakorlására való való jogból a méltányosság gyakorlására való jogszabályi felhatalmazás kötelezettsége sem.jogszabályi felhatalmazás kötelezettsége sem.””

498/D/2000 AB határozat498/D/2000 AB határozat