Év rába járműipari holding nyrt. - raba.hu · a századfordulón a közúti közlekedés és a...

Rába Járműipari Holding Nyrt.

1896-2016

120ÉV

A XIX. század közepén bekövetkezett, Nyu-gat-Európából, elsősorban Angliából induló ipari forradalom hatása Magyarországot is elérte. Ez Győrt, az Észak-Dunántúli kereske-delmi régió központját az 1880-90-es évek-ben érintette. Ebben az időben létesítettek több gyárat, ipari üzemet a városban.

Ezek között volt a Szeszgyár is, amelyet 1884-ben alapított a város legtehetősebb adófizetői – ún. „virilstái”– közül 7 üzletember, köztük Léderer Ágoston főrészvényes. A Szeszgyár a napi 150 hektoliter szesz előállítása mellett 1800 szarvasmarhát is tartott 10 hektáros területén.

Az 1890-es évek végére az állattartás jelentősége csökkent, de jelentős igény mutatkozott a vasúti közlekedés és gépgyártás iránt. Ekkor vetődött fel a vagon gyártás ötlete, amelyet a város vezetősége is támogatott, és a Szeszgyár ki nem használt terü-letéhez jelentős méretű telket biztosított.

Az 1896. december 28-án összeült alakuló közgyűlésen 9 részvényes, Léderer Emil és társai megalapították a Magyar Waggon- és Gépgyár Részvénytársaságot.

A Magyar Waggon- ésGépgyár Részvénytársaság

alakuló közgyűlésejegyzőkönyvének részlete, 1896

A Vagongyár első gyártmánya:petróleumszállító tartálykocsi, 1897

Motorkocsi a LondoniFöldalatti Vasút részére, 1905

A gyár a szeszgyári üresen álló istállókban kezdte meg a vago-nok gyártását, kezdetben az energiát is a Szeszgyár gőzkazánjai biztosították. Induláskor a gyár munkás létszáma 200 fő volt, a termelés 1897 nyarán indult meg. A gépesítés fokát tekintve a Waggongyár a magyar iparban előkelő helyet foglalt el.

A Waggongyár első gyártmánya a Galíciai- Kárpát-Petróleum Rt. megrendelésére készülő 15 tonnás, 2 tengelyű petróleumszál-lító tartálykocsi volt. Az első megrendelés 30 darabra szólt.

Az üzem az alapítást követő években gyors ütemben fejlő-dött. 1898-ban elkészült az ezredik vasúti kocsi, ekkor 1200 munkással már napi 8-10 vagon előállítására képes a gyár.

A cég gyártmányai sikerrel szerepeltek a nemzetközi pi-acon is. Amszterdamba és Antwerpenbe városi villamos kocsikat, Egyiptomba, Kelet-Indiába, Dél-Afrikába vasúti személykocsikat szállított a vállalat. A londoni metró sze-relvényei is Győrben készültek. A gyár műszaki eredmé-nyeivel komoly elismerést vívott ki, meghívást kapott az 1900-as párizsi világkiállításra.

A vállalat üzleti eredményeit versenyképes áraival, jó minőségűgyártmányaival és a szállítási határidők pontos betartásával érte el.

Gyár születik

Rába Járműipari Holding Nyrt.Történet

A századfordulón a közúti közlekedés és a motorizáció fejlődésével komoly átalakulás vette kezdetét a járműiparban. Az 1900-as évek elején a Waggongyárban is megkezdődtek a közúti motoros jármű-készítő kísérletek. 1904-ben elkészült az első, gőzmotor meghajtású automobil Győrben.

1905 márciusában az V. Bécsi Nemzetközi Autókiállításon egyedülálló konstrukcióval mutatkozott be a győri gyár. A világ első mechanikus négykerékhajtású és -kormányzású közúti járművét Ludwig v. Tlaskal vezérkari százados tervei alapján készítették el. A különleges benzin-motoros jármű akár öt pótkocsi vontatására is alkalmas volt, kocsinként két tonnás teherrel. A katonai célokra tervezett vontató az összkerékkormányzásnak köszönhetően a legnehezebb terepeken is lehetővé tette a szállítást.

1904-ben a magyar posta nemzetközi versenytárgyalást hirdetett csomagszállító gépkocsik gyártására. A kiírásra a győri Waggongyár Csonka János tervei szerint készített kocsikkal jelentkezett. Az első kísérleti postaautó 1905 májusában készült el, majd 2000 km-es próbaútra indult, melyet tíz nap alatt, kifogástalan működés mellett teljesített. A posta 1911-ig összesen csaknem száz ilyen járművet rendelt. Az önjáró alvázak gyártását Csonka János személyesen irányította Győrött.


Mechanikus négykerékhajtásúközúti vontatójármű, 1904

Postaautó alváz,az 1905 és 1911 közti időszakból

Csonka-féle postaautó

A világ első mechanikusnégykerékhajtású és -kormányzású közúti járműve

A Rába „V” típusú tehergépkocsik gyártása 1913-ban kezdődött. A 3-5 tonna teherbírású, 35 LE jármű-vekből 1918-ig mintegy 300 darabot vásárolt a hadsereg. A gyártmányt a húszas évek elején a polgári igényekhez igazították, megnövelt teherbírással és számtalan egyedi igényt kielégítő változatban értékesí-tették. V alvázra szerelt speciális felépítményekkel készültek oldalbillenős szekrényű teherautók, tartályko-csik, locsolóautók, tűzoltó szerkocsik és műhelykocsik is. Különleges konstrukcióként említést érdemel az az 1922-re kifejlesztett “irányváltós” szerkezetű jármű is, melyből egy páncélozott kivitel is készült.

1913. június 1-én a Győri Kereskedelmi és Iparkamara bejegyezte a Rába védjegyet. A névadó a várost átszelő, tájegységeket összekötő Rába folyó. Bár az embléma az idők folyamán többször megújult, a védjegy üzenete közel egy évszázada változatlan: a mai napig minőségi garanciát, nemzetköziséget, komoly hagyományokat és egyben modernséget tükröz.

1913-ban a Frantisek Kec koncepciójára épülő „Praga” licenc alapján megkezdődött a “V” típu-sú tehergépkocsik, majd a „Grand” és az „Alpha” típusú személygépkocsik gyártása Győrött. 1916-ban már az 500. motort ünnepelhették az Autó-osztályon.

1914-ben legyártották az 5-15 lóerős „Alfa” kiskocsik első tízes szériáját. A két- és négyszemélyes autókat pol-gári használatra tervezték, a háború kitörését követően a

hadsereg igényeihez jobban illeszkedő hatszemélyes „Grand” típusok kerültek előtérbe. Az I. világ-

háború éveiben a járművek katonai ütegparancsnoki és sebesült-szállító karosszériával készül-tek. A Grand személygépkocsi polgári változatai is sikeresek, az 1913-as Alpesi Túrán és az 1914-es Kárpáti Túrán is díjat nyertek. 1917-ben különleges luxus kivitelben IV. Károly király részére is készítettek Rába Grandot Győrben.

Az első Rába embléma

Az Autóosztályon elkészült 500. motor, 1916

IV. Károly királyRába-Grand gépkocsija, 1918

Rába-Grand autó, az 1914-es Kárpáti Túra győztese

Alpha típusúkétüléses sportkocsi, 1913

Rába „V” típusú tehergépkocsiutánfutóval, 1913


A háborús évek alatt a Waggongyár addigi gyártmányait változatlanul tovább gyártotta. Mivel a gyár adottságai lehetővé tették a hadsereg részére szükséges eszközök gyártását, a termelés fokozása érdekében fejlesztéseket és korszerűsítéseket hajtott végre a vállalat, elsősorban az autóosztálynál. A gyár ebben az időszakban elsőrendű hadifontosságú szállítóeszközöket készített, így a hadiipar üzemben tartásához szüksé-ges szénszállító kocsikat, katonai tehergépkocsikat, és parancsnoki au-tókat.

Az első világháború kitörését követően mezőgazdasági gépek gyártásába kezdett a gyár. Ekkoriban készültek a K I. és K II. típusú, 40 LE-s motor-ekék, melyek külföldi viszonylatban, így többek között a román, bolgár, spanyol, és marokkói piacokon is sikert arattak. K II. motoreke, 1915

A Magyar Vagon- és Gépgyár látképe

Az 1915-től készülő K II. típusú motoros ekéket csökkentett for-dulatszámú Grand motor hajtotta, amellyel cséplőgépeket és egyéb mezőgazdasági gépeket (darálók, őrlők) is meg lehetett hajtani, sőt vontatásra is alkalmas volt, szántó-földeken és közúton egyaránt.

Az első világháború végével a gyár műszaki történetében is lezárult egy korszak, 1918-ra korszerűen felsze-relt nagyüzem alakult ki. A gyár ekkor 300.000 m2 területet foglalt el, saját vas- és acélöntödével, anyagvizsgá-ló részleggel, modern kovácsüzem-mel rendelkezett. Minden gyártási ághoz (vasúti kocsi, híd- és vasszer-kezet, automobil, katonai jármű, motoreke és emelőberendezések, vasúti felépítmények) külön szer-kesztési részlegek és műhelyek tar-toztak. Az energiát 2800 lóerős villa-mos erőmű és külön gőzszolgáltató központ szolgáltatta.

1924-ben a gyár vezetősége idő-szerűnek látta az automobilosztály gyártási programjának felülvizsgála-tát és új irányokat jelölt ki a követ-kező időszakra. A Rába V, a Rába P típusok és a K II. motorekék, vala-mint a Rába Grand, és ezáltal a sze-mélygépkocsik gyártása 1925-tel gyakorlatilag befejeződött.

Háborús évek


1925-ben a Praga gyár szak-embereivel együttműködésben megalkotott új, L típusú alváz-zal 3 tonnás gyorsteherautók, illetve 24-30 személyes autóbu-szok gyártása kezdődött.

1927-ben a műszaki fejlesztés-hez a Fővárosi Autóbusz Üzem megszervezése, illetve a változó piaci igények újabb lökést adtak. 1928-ban a vállalat új teherautó és autóbusz típusokat vezetett be. A legmodernebb szerkezeti elvek alapján készülő járművek kezdeti eladását a kibontakozó világgazda-sági válság nehezítette. Az 1930-as évek derekán komoly átszervezé-seknek lehetünk tanúi.

A 3-10 tonnás hasznos teherbírású, négy illetve hathengeres motorral készülő Rába-Krupp járművek értékesítése 1929-ben kezdődött. Rába-Krupp alvázon 30, 35, illetve 50 személyes városi és távolsági buszok, korszerű áruszállító gyorsteherautók, polgári és katonai rendeltetésű üzemanyag-szállító tartály-kocsik és locsolóautók is közlekedtek. Katonai célra 1931-ben speciális terepjáró képességű változatot fejlesztettek ki Győrben. A Rába-Krupp járművek gyártását 1939-ben beszüntették, helyüket a korszerűbb Rába Super és Special típusok vették át.

’Praha’ licencealapján készült L típusú postaautóbusz

Rába-Kruppüzemanyagszállító tartálykocsi

Rába AFi teherautó

Rába A.F.teherautó

Rába-Krupp teherautó utánfutóval

1928 folyamán az Osztrák Automobilgyár Rt. (azelőtt Austro-Fiat) céggel kötött licenc megállapodást a győri gyár, majd 1929-től Rába A.F. jelzésű, 1,5 tonnás könnyű haszon-gépjárművekkel lépett piacra. A járművek 1934-ig 6 típusváltozatban készültek. Rába AF alvázon többek között postai csomag-szállító kocsik, platós felépítményű teherau-tók, furgonok, mentőautók, 20-22 személyes városi és távolsági autóbuszok kerültek for-galomba. 1935-re elkészül a gyorsteherautó katonai célokra alkalmas, továbbfejlesztett változata AFi típusmegjelöléssel.


1936-ban megjelentek a Rába Super 2,5 tonnás, majd a Rába Special 3,5 tonnás teherautók és autóbuszok, melyeknél első ízben alkal-maztak hegesztett acélszerkezetet a faváz helyett. A saját fejlesztésű járművekből 1951-ig mintegy 2500 darab készült.

Az 1930-as évektől a hazai szakembereket is foglalkoztatni kezdte a dízelmotorok gyártásá-nak gondolata. A győri gyár vezetői 1937-ben döntöttek a nyersolajmotorok bevezetése mel-lett, ezért licenc megállapodást kötöttek az MAN céggel. A négyhengeres 65 és 80 LE-s diesel motorokat a Rába Super D és a Rába Speciál D típusokba építették. A hathengeres, 100 LE-s motorok a budapesti 50 személyes „trambuszokba” kerültek 1940-től.

Az első motorekéket a húszas évek végére a győri vál-lalatnál kifejlesztett új konstrukció, a Rába kistraktor váltotta fel. A traktor kéthengeres motorja benzin- és petróleum-üzemre is alkalmas volt, legnagyobb elő-nye a kis önsúly és fordulási sugár, a megbízhatóság és az egyszerű kezelhetőség volt.

Rába Supergyorsteherautó

Rába Super gyorsteherautó

Az első Rába DST trambusz

Rába kistraktor

Rába Mindenes traktor, 1939

Rába Specialtípusú városi autóbusz

A harmincas évek derekára a Rába kistrak-tor tapasztalatai és az időközben jelentkező igények alapján a gyár mérnökei kifejlesz-tettek egy sebességváltós, sokcélú traktort, a Rába Mindenest.

Az új típus 1939-től lépett a korábbi konstrukció helyébe és hamar a közép- gazdaságok kedvelt erőgépévé vált. Nagy- gazdaságokban a talaj előkészítéséhez,

csépléshez és daráláshoz alkalmazták.


A 30-as évek második felére újból fellendült a járműgyártás, egyre inkább előtérbe került a háborús készülődés.Darányi 1938. márciusi „győri beszédében” 1 milliárdpengős honvédelem fejlesztési programot hirdetett.

1938-ban Winkler Dezső tervei alapján megszü-letett a Rába egyik legendás gyártmánya, a Bo-tond katonai terepjáró. A mintakocsit több ezer kilométeres próbaúton, a legnehezebb viszonyok között tesztelték a Haditechnikai Intézet szakem-berei. A jármű a tereppróbán kiválóan szerepelt, 1939-ben a Honvédelmi Minisztérium ebből a tí-pusból több mint 1400 darabot rendelt.

A 1,5 tonna teherbírású, rendkívül megbízható, a terepviszonyokhoz kiválóan alkalmazkodó jár-műveket azonnal megkedvelték, egyes katonai szakértők szerint a háború legjobb terepjáróját alkották meg Győrött. A gyártást hat magyar gyár kooperációjában szervezték meg győri irányítás-sal. 1941-ben újabb megrendelés érkezett, a Bo-tond II. programban újabb 1400 kocsi készült el.

1942-ben a Honvédelmi Minisztérium 3 tonnás 65 LE tehergépkocsik gyártására adott megbízást. A Maros névre keresztelt járműből 350 darabot készített a gyár. 1943-ra egy négykerékhajtású tüzérségi vontató mintadarabját is elkészítették a győri szakemberek, a jármű sorozatgyártására azonban már nem került sor.

Csapatpróba 1938-ban RábaBotond katonai terepjárógépkocsival, Hajmáskéren

Négykerékhajtásútüzérségi vontató

Rába Maros tehergépkocsi


A Rába a Skoda licenc alap-ján készülő Turán közepes harckocsi gyártásában is részt vett. A harcjárművekbe 250 LE-s benzinmotor épült, sebességük a terepviszo-nyok közötti 2,5 km/h és az országúti 40-50 km/h között mozgott, kapaszkodóké-pességük 45° volt. A harc-kocsi gyártási munkálatai és anyagszükséglete közel hét teherkocsiéval egyezett meg. Az első kocsik 1942-ben kerültek a csapatokhoz.

A második világháború idején repülőgépgyártás is folyt Győrben. Az 1936-ban létesített repülőgépműhely-ben kezdetben repülőgépmotorokat, később sárkányokat (repülőgéptest) javítottak, majd a repülőgépek önálló gyártását is megszervezték. Az évtized végére a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően külön repülőtérrel rendelkező, közel 1000 munkást foglalkoztató repülőgépgyár alakult ki. A magyar konstruk-ciójú Sólyom felderítő gépek mellett olasz FIAT és német Focke-Wulf típusú gyakorló bombázók, később Messerschmitt vadászrepülőgépek és vadászbombázók kerültek ki a győri hangárokból.

1944-ben a gyárat több bombatámadás érte. Az első és egyben legtragikusabb bombatámadásra április 13-án került sor. A légitámadás mintegy 300 halálos áldozatot követelt, az épületek közel kétharmadát, az üzemi berendezések 70%-át megrongálta.

1945 márciusában a gyár szovjet katonai vezetés alá került, 1946-ban államosították, neve Magyar Vagon és Gépgyárra (MVG) változott. 1949-ben dön-tés születik a hazai járműgyártás átszervezéséről, Győrben megszűntetik az önálló gépkocsigyártást.

„FIAT-Cr 32”egyszemélyesvadászgép

Háborús pusztításokTurán közepes harckocsi


Az 1960-as évek elején a vállalat visszatért a járműgyártáshoz. Elké-szült a felderítő úszó gépjármű (FUG) első mintadarabja, majd a folyama-tos fejlesztések nyomán megszületik a PSZH. A több típusváltozatban is készülő, szárazon és vízen egyaránt nagy manőverező képességgel ren-delkező harcjármű jelentős tűzerőt képviselt és a kezelőszemélyzet szá-mára páncélvédettséget is biztosított.

A hatvanas években a közúti járműprogramba való bekap-csolódással ismét előtérbe ke-rült a közúti gyártási ágazat. A vállalat korszerű főegységek, nagyobb motorteljesítmény át-vitelére alkalmas saját fejlesz-tésű futóművek és MAN licenc alapján készülő dízelmotorok gyártására fókuszált.

Kikötői portáldaruk szerelése

Rába-MANDiesel-motor

FUG árok leküzdése

közben

Révfalu-i Dunahíd

Rába FUG

Az acélöntöde


A második világháborút követően, 1951-ben Győrött megszűnt az autógyártás. A gyár híd- és vasszerkezeti üzeme, illetve vagongyártó részlege is fontos szerepet kapott a hazai közlekedés helyreállításában és a jóvá-tételi munkákban. A vállalat az ország számos lerom-bolt hídjának újjáépítésében részt vett.

A háború utáni években új termékek jelentek meg a gyártmánypalettán. A vállalat ipari-, híd- és portál da-ruk, villamos targoncák és különleges vasszerkezetek gyártására is vállalkozott.

A Győri Gázművek rendelésére gáztartályok, a Nílus deltába for-gatható híd készült Győrött. 1949-ben a kor legmodernebb gépeivel és futószalag rendszerrel felsze-relt új acélöntöde kezdte meg mű-ködését.

Az újjáépítés évei

Az 1969-es Budapesti Nemzetközi Vásáron megjelen-tek az új Rába teherautók. A járművekbe a vállalat új fejlesztésű futóműveit és 215 lóerős dízelmotorjait épí-tették be. A sorozatgyártás 1970-től indult be 100 db Hungarocamion rendelésű 38 tonnás járműszerelvény-nyel. A tehergépkocsi gyártás a nyolcvanas években élte igazi virágkorát. Ezer feletti éves darabszámmal a termelés javarésze exportra került. A Rába tehergép-kocsik a világ 16 országába jutottak el. 2002-ig közel 18.000 tehergépkocsit gyártottak Győrben.

Az 50000. motor

Rába 831

Háromtengelyes,modern, 836-os típusú Rába-kocsi

Futómű összeszerelés a Rába gyárában

Dízelmotor gyártás a Rábánál

Az első Rábafutóművek

egyike


A gyártási bázis kiépítése érdekében nagyberuházá-sok kezdődtek. 1967-ben elkészült a modern beren-dezésekkel felszerelt 28.000 m2-es csarnok, a szer-szám és karbantartó üzem a nagysorozatú futómű gyártás beindításához. 1969–ben felavatták az új mo-torgyárat. 1973-ban elkészült a százezredik futómű, két évvel később az ötvenezredik RÁBA-MAN motor.

A kapacitások folyamatos, gyorsütemű bővítésének köszönhetően 1980-ra a Rába az ország egyik leg-jelentősebb ipari vállalatává vált, a magyar vállalatok rangsorában ekkor termelési értékben a harmadik, lét-szám tekintetében a második helyen állt. A termelésből a futóműgyártás 40%-kal, a motorgyártás több mint 30%-kal, a tehergépkocsi, illetve az erőgép és me-zőgazdasági munkaeszközök gyártása 7,5-7,5%-kal részesedett. A csaknem 20.000 főt foglalkoztató Rába a győri központon kívül már 7 vidéki városban rendelkezett alkatrészgyártó és készre szerelőbázisokkal.

Korabeli életkép - számítások végzése

Rába-Steiger traktor futóművek

Rába-Steiger traktor

831-es típusú Rába tehergépkocsi

Rába-Steiger traktorok


1974-re elkészült a magyar nagyüzemi mezőgazdaság igényeire szabott Rába-Steiger erőgép, melyből a következő évben már több mint 400 darabot gyár-tanak. A nagyteljesítményű traktorokhoz korszerű munkagépek gyártása is tár-sult.

1977-ben a Steiger cég Rába szabada-lommal védett erőgép futóműveket rendel. A győri futóművek így megjelentek az Egye-sült Államok piacán. Az évek során a vállalat a legnagyobb járműipari cégekkel alakított ki piaci kapcsolatokat, alig két évtized leforgása alatt a cég USA exportjának értéke már meg-haladta a 700 millió dollárt.

A Rába Járműipari Holding Nyrt. tevékenysége ma három egymás-hoz kapcsolódó, de jogilag függet-len pillérre épül. A futómű, a jármű üzletág és a holding központ mű-ködését a társaság a győri reptéri telephelyre koncentrálta. Az alkat-rész üzletág két nyugat-dunántúli üzemet foglal magában.

A vállalatcsoport legnagyobb tag-jaként a futómű üzletág komplett futóművek, futómű fő- és rész-egységek fejlesztésével és gyár-tásával foglalkozik. Az üzletág elsősorban exportra termel, stra-tégiai piacai az Egyesült Államok, Európa és a FÁK térség. Termékei elsődlegesen közepes és nehéz tehergépjárművekbe, speciális járművekbe, traktorokba és mun-kagépekbe, valamint buszokba, trolibuszokba épülnek be.

1992-ben a Rába ismét részvénytársasággá alakult. A kormányzattal együtt kidolgozott, illetve végre-hajtott privatizációs stratégia eredményeképpen a

Rába Rt. részvényeit 1997. december 17-én vezették be a Budapesti Értéktőzsdére.

A vállalat 1999-ben tevékenységének jelen-tős részét külső társaságokba szervezte, és holding struktúrában folytatta működését. 2001-ben értékesítette gazdaságtalanná vált motorüzemét, és megszűntette az autó-buszgyártást is. 2005-től működési formája nyilvánosan működő részvénytársaság.

Fogaskerekek

Futómű szerelés

3D futómű ábra


A győri üzem a Kádár-korszakban elsősorban a Szovjetunióval, a KGST tagállamokkal, Jugoszlá-viával, illetve az arab országokkal létesített üzleti kapcsolatot.

Az 1989-es esztendő a vállalat életében is jelen-tős változásokat hozott. A kilencvenes évek elején a piaci kapcsolatainak jelentős hányadát elveszítő állami vállalat komoly kihívásokkal szembesült: újjá kellett szerveznie termékszerkezetét, piaci kapcsolatrendszerét, beszállítói hálózatát, erőfor-rásait. Mivel a Társaság a fejlett országok piacán elsősorban futóművekkel, illetve annak részegy-ségeivel tudott megjelenni, így a vállalat vezetése azt a stratégiai célt tűzte ki maga elé, hogy ennek a részlegnek a versenyképességét akár más egy-ségek rovására is megőrizze, lehetőleg javítsa. A Rábát az 1980-as évektől a világ elismert mell-ső- és hátsó futómű gyártó vállalataként tartják számon. Az üzletág mindmáig a gyár legjobb eredményeket felmutató szervezeti egysége.

Az átalakulás évei

Robot-X a Rába Futómű Kft-nél

A móri gyár elsősorban üléseket és ülésalkat-részeket, a sárvári üzem forgácsolt, préselt és sajtolt fém alkatrészeket gyárt. A regionális járműiparhoz az üzletág az Európai Unióban, illetve Magyar-országon működő gépjárműgyártók első és másodszintű beszállítójaként kapcsolódik. Rába ülésváz

Dróthajlító gép -Rába Járműalkatrész Kft.

Huzatgyártás

A Rába sárvári üzeme

Rába Fejlesztési Intézet

Rába alkatrészek


A vállalat 2010-ben átfogó innovációs és technológiafej-lesztő programot indított, me-lyet a Rába Fejlesztési Intézet keretei között valósít meg. Az új technológiai központ-ban nagyobb intenzitással és magasabb szinten folytatódik az új generációs futóművek, felfüggesztési és erőátviteli rendszerek fejlesztése kor-szerű autóbuszok, tehergép-kocsik és mezőgazdasági erőgépek számára.

A Rába a 2000-es évek kez-detén a járműipar nemzetközi beszállítói láncaiba történő bekapcsolódás érdekében alakította ki az egységes al-katrész üzletágat. Az alkat-részgyártás és vevőkiszolgá-lás jelenleg a móri, sárvári és az esztergomi telephelyeken zajlik.

Védett Zárt Felépítmény (VZF)

A Rába S91 midibusza

Az első tűzoltóautó alvázak

Katonai járművek

Jármű alvázak


A komplett járműveket, járműipari vázszerkezeteket és alvázakat gyártó jármű üzletág nemzetközi partnereivel együtt 2003 óta a Magyar Honvédség kizárólagos terepjáró jármű beszállítója. Hosszú távon felépített kompetenciáját kihasználva tevékenysége korszerű épí-tőipari és haszongépjárművek, valamint buszok alvázainak európai piacokra tör-ténő gyártásával egészül ki.

A speciális katonai és polgári alkalmazásra- pl. békefenn-tartó missziókra, katasztrófa-elhárításra- szánt Rába H tí-pusú járműcsalád több mint egy évtizedes fejlesztőmunka eredménye. A modern harcászati és speciális műszaki kö-vetelményrendszernek maradéktalanul megfelelő járművek vasúton, repülőgépen és hajón is szállíthatók, opcióként

pedig páncélvédelemmel is elláthatók. A speciális honvédségi igényeknek megfelelően

a járművek fejlesztése folyamatos.

Az üzletág stratégiai termékköre a ka-tonai szállítójárművek és a polgári váz-szerkezetek mellett kiegészül városi, elővárosi tömegközlekedésre alkalmas közúti járművekkel is. A társaság meg-rendeléseiben folyamatosan nő a pol-gári felhasználású termékek aránya.

3D futómű ábra

Rábaa világpiacon


A Rába a világ számos országában jelen van termé-keivel. Legjelentősebb partnereivel hosszú távú üzleti kapcsolatot ápol. Együttműködései, stratégiai partner-ségei a kölcsönös bizalmon, a már bizonyítást nyert járműipari kompetenciáin alapulnak. A vállalat képes a több kontinensről érkező, eltérő kultúrájú megrendelők igényeinek magas színvonalú kielégítésére.

•Önállóéspartnerekkelközös innovációsképességéstudásbázis

•Mérnökitapasztalat,kreativitás, ügyfélfókuszúszakembergárda

•Komplexmegoldásokakoncepcionális tervezéstől a teljes termékfejlesztésen és tesztelésen át a sorozatgyártásig

•Minőségszemlélet,azellátási színvonal és a termékminőség legmagasabbkategóriáitcélozza meg partnereivel együttműködve.

A vállalat fejlődésének alapjaitaz alábbi stabil értékekre építi:

A vállalat az elmúlt évek technológiai korsze-rűsítési és üzletfejlesztési tevékenysége folyta-tásaként a jövőre nézve további modernizációt célzó, stratégiai léptékű beruházások – akár akvizíciók – megvalósítását, és nemzetközi jelenléte erősítését tervezi.

Nemzetközi jelenlét

Mellső tengely robotcella

Rába Járműipari Holding Nyrt.9 0 2 7 G y ő r , M a r t i n u . 1 [email protected] • www.raba.hu

Készült: 2016.

Év rába járműipari holding nyrt. - raba.hu · a századfordulón a közúti közlekedés és a...

Documents