Faktoringgalkapcsolatos kérdések

Faktoring nem azonos a megelőlegezéssel (1)

• Faktoring (és a forfeit ügylet): A Ptk. szerinti engedményezést jelentiVásárolt követelést keletkeztet az eredeti adóssal szembenMinősítését, értékelését és hasznosítását ennek megfelelően kell elszámolniJövőbeni követelések megvásárlására fizetett összeg, amíg a követelés nem esedékes, nem tartozik ide

Faktoring nem azonos a megelőlegezéssel (2)

• Megelőlegezés:Közvetlen kölcsönnyújtást jelent a megelőlegezést elfogadó fél részéreSaját követelést keletkeztet a megelőlegezést elfogadóval szembenEnnek megfelelő az értékelés és a hasznosítás elszámolásaA jövőbeni követelések megvásárlására fizetett összeg is (mint előleg), idetartozik mind addig, amíg a követelés esedékessé nem válik és nem történik meg az adásvételének elszámolása

Jövőbeli követelések adásvétele • Akár belefér a Ptk-beli engedményezés fogalmába, akár nem,

úgy kell tekinteni, mint egy olyan szerződést, amelynek teljesítése egy jövőbeli időpontban fog megtörténni egy feltétel alapján, és csak akkor lehet azt adásvételként elszámolni

• A feltétel az, hogy az adásvétel tárgyát képező követelés jogilag kikényszeríthető (élő) követeléssé váljon, amely az eladó könyveiben is szerepel már (ha az gazdálkodó szerv)

• Amíg ez nem történik meg, addig az adásvétel olyan, mint egy határidős ügylet, amelynek tárgya a követelés, így az adásvételt nem lehet még elszámolni a főkönyvben

• Ha a vételár egy része vagy egésze előre kifizetésre kerül (mielőtt a követelés esedékessé válna), akkor azt előlegkövetelésként kell kezelni, mint egy közvetlen kölcsönnyújtást az eladó részére (amely saját követelés)

• Amikor a követelés esedékessé válik és az adásvétel elszámolható a feleknél, akkor az ellenértékbe kerül beszámításba a kezdetben fizetett előleg

• Az adásvétel elszámolásával, már vásárolt követelésként jelenik meg az annak tárgyát képező követelés a vevőnél

Vásárolt követelés értékelése• Nem keverendő a kockázati érték számítással

(számvitelileg nem a CRD rá a mérvadó),• A követelés egyedileg értékelendő az Szt. és a

250-es korm. rendelet alapján• Hitelintézet és az equivalens pü. vállalkozás

köteles rá alkalmazni a 14-es PM rendeletet• Egyéb pü. vállalkozás nem köteles alkalmazni a

14-es rendeletet, de alkalmazhatja saját döntése szerint

Az engedményező kezesi kötelezettsége

• A vásárolt követelés fedezeteként értelmezendő a követelés minősítése és értékelése során

• Nem jelenti azt, hogy a vásárolt követelés adósává az engedményező válik

• Továbbra is az eredeti adóssal szemben áll fenn a követelés

Vásárolt követelések egyéb fedezetei

• az engedményező kezesi kötelezettségén túl meglévő egyéb biztosítékok

• ha értékük fedezi a vételárat, az javítja a minősítést és

• problémamentessé is teheti a követelést, mindaddig, amíg az értékbeli fedezet fennáll a vételárra és a felszámított késedelmi kamatokra, egyéb járulékos költségekre (ideértve a fedezet érvényesítésének költségeit is)

Engedményezési limit a felek közötti megállapodás alapján

• Keret-megállapodáson alapuló limit• Mérlegen kívüli függő kötelezettségvállalást

jelent az engedményes (faktorcég) számára(különösen, ha a nem teljesítés kártérítést vonhat maga után)

• Ennek megfelelően céltartalékot kell képezni utána, ha indokolt; hitelintézetnél és equivalenspü. vállalkozásnál a Hpt. szerinti kockázati Ct-t,egyéb pü. vállalkozásnál az Szt. 41. § (1) bek. szerint

Vásárolt követelés nyilvántartásba vétele

• Vételáron a főkönyvbe • Az eredeti szerződés szerint fennálló hátralévő

még nem törlesztett összegben („névérték”) a 0-s számlaosztályban tőkére és kamatra bontva

• A fedezetek szintén a 0-s számlaosztályban azok érvényesíthető értékén (ha az nem érvényesíthető és ez már a vételkor kiderült, akkor 0 értéken kell figyelembe venni, azaz nem kell külön kimutatni, de a követelés analitikájában ezt jelezni kell)

Vásárolt követelés minősítése,értékelése

• Egyedileg történik főszabályként• A követelés vételárának megtérülését kell

vizsgálni• Az eredeti adós minősítését, a késedelmi időt,

országkockázatot, kockázati koncentrációt kell (hitelintézetnél és equivalens pü. vállalkozás-nál) vagy lehet (egyéb pü. vállalkozásnál) figyelembe venni

• Fedezetként az elsődleges biztosítékok és az engedményező kezessége vizsgálandó

Befolyt összeg elszámolása

• A vételár összegéig a főkönyvben kimutatott követelést csökkenti

• A vételáron túl befolyt összeg a főkönyvben egyéb pü. szolg. bevételként számolandó el, függetlenül attól, hogy valójában kamatot is fedez

• A 0-s számlaosztályból a törlesztési sorrend alapján kerül kivezetésre

• Ha a főkönyvből már kikerült, de a 0-ásban van követelés, a behajthatatlanságig ki kell mutatni

Csomagban vásárolt követelések• A csomag minden egyedét külön-külön kell

nyilvántartásba venni az általános szabályok szerint (főkönyvbe és 0-ásba)

• A vételárat a követelés egyedekre kell felosztani és az lesz az egyedi követelések bekerülési értéke

• Értékelésük is egyedileg történik az általános szabályok szerint

• A befolyt összeg mindig azon egyedi követeléssel kapcsolatban kerül elszámolásra, amelynek adósa azt törlesztette

• Értékesítésüket is egyedileg kell elszámolni

Kamatok, függő kamatok elszámolása

• Ha a vásárolt követelés pénzügyi vagy befektetési szolgáltatásból adódó kamatozó követelés, akkor annak kamataira vonatkozik a kamat függővé tételi szabály

• A vétel időpontjáig felmerült függő kamat a 0-ásban kerül kimutatásra

• Az eredeti adóssal történő szerződés módosítással a vételig felmerült kamatok elengedhetők, a későbbi kamatok mérsékelhetők akár 0-ra is, ez utóbbi a hitelintézetre nem érvényes

• A főkönyvben befolyáskor egyéb pü. szolg. bevétel

Faktordíj, faktoringkamat• Az engedményező által az engedményezéskor

felszámított faktordíj, faktoringkamat az engedményesnél (faktorcég) elhatárolhatóidőarányosan vagy kamatarányosan

• Nem lehet a névérték és a diszkontérték különbözetét kamatbevételként időarányosan elszámolni a futamidőalatt, ha a diszkontérték a vételár

• Ha a vételár a névérték összegének felel meg, és a faktordíj a névérték és a diszkontérték különbözete, akkor az kamatjellegű bevételként jelenik meg időbeli elhatárolással a futamidő alatt

Továbbértékesítés

• Nem azonos a behajtással • Értékesítéskor az elszámolt értékvesztés

visszaírható az eladási árig, de legfeljebb a bekerülési értékig

• Az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete nettó módon jelenik meg az egyéb pü. szolg. bevételben vagy ráfordításban

Sikerdíj elszámolása

• Szerződés feltételeitől függően az engedményezőnek fizetett sikerdíj végleges pénzátadás vagy korábbi vételár módosítótétel a feleknél

• A végleges pénzátadás csak akkor von maga után ajándékozási illetéket, ha az a Ptk-beliajándékozás fogalmát kimeríti

• Nem minősül ajándékozásnak, ha az ellenértékre vagy visszterhességre vezethetővissza

Behajthatatlan vásárolt követelés

• Ha a vételára nem térül meg a számviteli törvény szerinti általános behajthatatlanságiszabályok alapján

• Ki kell vezetni a főkönyvből és a 0-ásból• De! ha a behajthatatlansági kritériumok nem

állnak fenn és a főkönyvben lévő követelés megtérült, de a 0-ásban lévő követelések egy része még fennáll, akkor azt ki kell mutatni mindaddig, amíg azokra nem áll fenn a behajthatatlanság valamelyik esete

Bizonylatolás• Nem elegendő bizonylat a keret-szerződés• Minden követelés értékesítéséről kell

egy konkrét szerződés (amely lehet egy ajánlat és annak visszaigazolása is)egy számla vagy azzal egyenértékű az Szt. szerinti bizonylat

• Csomagban vásárolt követelés esetén egy szerződésben kell felsorolni a követelés egyedeket, és egy számlát (ill. egyéb bizonylatot) kell kiállítani, de annak részletezésében fel kell sorolni a követeléseket

• Az eredeti követelésről és biztosítékairól kiállított bizonylatokat és dokumentumokat is át kell adni

Kapcsolódó jogszabály változások

• ÁFA-törvény 2006. évi módosítása • Ptk. folyamatban lévő újra szabályozása• Hpt. folyamatban lévő módosítása• A Hpt-hez kiadandó kormányrendelet• 250-es kormányrendelet változása• 14-es PM-rendelet várható módosítása• Értékpapírosításról szóló új törvény

ÁFA-törvény változása• a 9. § (2) bekezdése értelmében• a termékértékesítés és a szolgáltatás teljesítéséből

adódó saját követelés engedményezése az engedményező szempontjából nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnak

• ezért nem kerül be az arányosítási alapba a követelés értékesítésekor elszámolt egyéb bevétel az engedményezőnél, így megoldódik a korábbi ÁFA-visszaigénylési probléma

• érdekeltté válik az engedményező• De! a bizonylat kell számviteli szempontból

Ptk. újraszabályozása• Az engedményezést tágabban értelmezné• A jövőbeli követelések engedményezését is

beleértené• De! ettől nem változik meg azok számviteli

kezelése, azaz • a jövőbeli követelés engedményezése

mindaddig előlegként, azaz az engedményezőnek nyújtott közvetlen kölcsönként kezelendő, és saját követelésnek minősül az engedményesnél, amíg a követelés esedékessé nem válik és adásvétele elszámolásra nem kerül

A Hpt. és kormányrendelete szerinti változások

• A CRD adaptációval összefüggésben változik a követelések kockázati értékének számítása (súlyozása)

• E tekintetben befolyásoló tényező lehet az engedményező kezesi kötelezettsége, mint fedezet és annak értékelése

• De nem változtat azon, hogy a követelés annak számbavétele szerint, továbbra is az eredeti adóssal szemben fennálló követelést jelent

250-es kormányrendelet

• A rendelet 2006. évi módosítása tisztázta, hogy a követelés engedményezés nem azonos a követelés megelőlegezéssel

• Nem minősül vásárolt követelésnek a megelőlegezés még akkor sem, ha egy későbbi követelésvásárláshoz nyújtott előlegként került kifizetésre

14-es PM rendelet módosítása

• 2007-ben kerül rá sor• A követelés értékelési és minősítési

szabályok teljesen elszakadnak majd a kockázati érték meghatározás alapjául szolgáló minősítési szabályoktól

• Ennek megfelelően kerülnek majd a szabályok átdolgozásra

Értékpapírosításról új törvény• Tisztázza, hogy az értékpapírosítás az e célra

létrehozott KCGE (SPE)-nél nem minősül sem pénzügyi szolgáltatásnak sem befektetési szolgáltatásnak (Az értékpapírosítás során követelés engedményezés vagy hitelderivatívák útján megvalósuló hitelkockázat átvállalás tekintetében van ennek jelentősége.)

• Tehát: értékpapírosítás ≠ faktorálás