falcione sarolta tóth péter mûvészettörténet 6 · legalább olyan erõteljes a festészet...

MûvészettörténetFalcione Sarolta • Tóth Péter

Mozaik Kiadó – Szeged, 2013

A gótikától a romantika koráig6

ms-2636U_muvtor6_elsoresz_2013_beadasra.qxd 2013.12.17. 10:06 Page 3

AZ 1400-AS ÉVEK RENESZÁNSZ MÛVÉSZETE

26

......

......

......

......

A quattrocento (az 1400-as évek)

Az 1400-as évek építészetét új szellemi törekvések jellemezték. Az egyházépítõtevékenysége kissé háttérbe szorult, és megnõtt a világi építészetszerepe. Számos palota, városháza, céhház, ispotály, könyvtár, egyetemépült, amelyek mind a polgárság igényeit szolgálták ki. A templomépíté-szetben továbbra is a hosszházas térelrendezés érvényesült, a világi épületekviszont nagyrészt a centrális, azaz középpontos térképzés elvét követték.

A quattrocentóban Firenze, az észak-itáliai kereskedõváros lett a kultu-rális élet központja. Jelentõsége hasonló a klasszikus ókori Athénéhoz.

1401-ben a firenzeiek pályázatot hirdettek a Battistero (Keresztelõká-polna) bronzkapujának elkészítésére. Ez a kapupályázat volt a quattrocentonyitánya. Számos kiváló mûvész pályázott, többek között FILIPPO BRUNEL-LESCHI (ejtsd: brunelleszki) (1377–1446) is. Mint szobrász nem aratott sikert,azonban építészként maradandót alkotott: az õ nevéhez fûzõdik a reneszánszépítészet formanyelvének kialakítása. Jelentõs munkája a firenzei SantaMaria del Fiore-székesegyház kupolájának megtervezése volt.

A dóm épülete a romanika nehézkes és a gótika könnyed szerkezetétötvözte. Brunelleschi gótikus szerkezetû, bordás ívû kupolája az akkorivilág technikai csodájának számított. Az új gondolkodás megnyilatkozásavolt ez a város fölé 100 méterre emelkedõ kupola. Firenze jelképe lett,amely a leleményesség és az alkotókedv erejét hirdette. Itt jelenik megelõször a kupola tetején lévõ toronyszerû építmény, a laterna (11. kép),melyben a kupolabelsõt megvilágító lámpát helyezték el.

9. kép. A Santa Maria del Fiore-székesegyház tervrajzának részlete

10. kép. A Santa Maria del Fiore-székesegyház Firenzében (1420–1436)

11. kép. A székesegyház kupolájánakszerkezete

építészet

ms-2636U_muvtor6_elsoresz_2013_beadasra.qxd 2013.12.17. 10:08 6

27

AZ 1400-AS ÉVEK RENESZÁNSZ MÛVÉSZETE ......

......

......

......

12. kép. Az Ospedale degli Innocenti – a városi árvaház (Firenze, 1419) 13. kép. Az árvaház homlokzatánakszerkezete

Az antik görög és római építészet formakincsét felhasználva új építészetistílust teremtett. A gótika függõleges irányú, felfelé törekvõ térképzésehelyett a nyugodt, vízszintes, egyszerû geometrikus formákra alapoztaépítészeti elgondolását.

A homlokzat és az oszlopsor mögötti tér – a loggia – szerkezete egyszerû,áttekinthetõ, levegõs. A homlokzatot vízszintesen körbefutó övpárkányoktagolják. Az antikizáló hatást az ablakok feletti tümpanonos oromdíszít-mények is emelik.

Brunelleschi késõbbi egyházi és világi épületei, városi palotái (14. kép)mind az új stílusban épültek.

Brunelleschi alkotása az Ospedale degli Innocenti (ejtsd: oszpedále dejjiinocsenti), amelynek homlokzata az elsõ teljes egészében reneszánsz alkotás.

14. kép. A Pitti-palota (Firenze, 1457)



28

......

......

......

......

A reneszánsz építészet másik kiváló firenzei mestere LEON BATTISTA

ALBERTI (1404–1472) volt. Brunelleschi nyomán õ is tudatosan alkalmaztaaz új építészeti törekvéseket. A mantovai San Andrea-templom homlokzatánis észrevehetõ az antik építészet hatása: a tümpanon, a féloszlopos tagolás,a félköríves ablakok, a boltíves kapuzat a régi elõdök eredményeit felhasz-náló, és új együttesbe rendezõ elvét testesítik meg.

A gazdag kereskedõcsaládok mind a gazdasági, mind a politikai életbenjelentõs szerephez jutottak. Hogy nyomatékot adjanak hatalmuknak és tár-sadalmi rangjuknak, hagyományos eszközt használtak: impozáns lakóépü-leteket emeltek. Így váltak a reneszánsz egyik legfontosabb épülettípusáváa városi paloták, melyek már igazi reprezentatív alkotások voltak.

A reneszánsz világi építészet kiváló példája a Rucellai (ejtsd: rucsel-láj) család palotája. A palota felépítése egyszerû, áttekinthetõ. Az eme-leteket elválasztó övpárkányok vízszintesen tagolják a homlokzatot.A félköríves ablakok és az ezeket elválasztó, homlokzatba simuló,oszlopszerû tagolások szimmetriát és egyensúlyt biztosítanak az épületkülsejének.

A firenzei palotaépítészet jellegzetessége a tágas, négyszögletû belsõudvar, amelyet oszlopos árkádok szegélyeznek.

17. kép. A Medici–Riccardi-palotabelsõ udvara (Firenze, 1460)

16. kép. A Rucellai-palota homlokzata (Firenze, 1446–1455)

1. Tervezz reneszánsz stílusú épülethomlokzatot! Geometrikus formákból építkezz! Ügyelj a szimmetriára!

15. kép. A San Andrea-templom homlokzata (1470)


29


......

......

......

Firenzében és más itáliai városokban a fejedelmi udvarokba sereglettmesterek mûvészeti mûhelyeket, iskolákat alapítottak. Itt megismertékegymás munkáját, és sokat tanultak egymástól. Néhányuk tehetsége, hírneveItália-szerte ismertté tette õket.

A firenzei bronzkapu-pályázat nyertese LORENZO GHIBERTI (ejtsd: lorenzógiberti) (1378–1455). Korai munkái még gótikus jellegûek voltak. Reneszánszmûvésszé a Keresztelõkápolna elsõ kapujának elkészítésekor vált.

Második bronzkapuja már érett reneszánsz alkotás. Tíz bronz dombor-mûvet készített, amelyek rendkívül plasztikusak. Az elõtér figurái valósággalkiemelkednek, a térbeliség érzetét keltve. A középtér alakjai relief (dom-bormû)-szerûek, míg a háttér vonalas, karcolt jellegû. Összhatásábanremekmûvet alkotott, amely a térképzés, a távlat (perspektíva) nagyszerûpéldája. (Nem véletlen, hogy Michelangelo Porta del Paradiso-nak, vagyisa Paradicsom kapujának nevezte el.)

18. kép. A Keresztelõkápolna elsõ kapuja (1403–1424) 19–20. kép. Ghiberti második bronzkapuja és annak egy részlete (1425–1452)

szobrászat



30

......

......

......

......

21. kép. Marcus Aurelius római lovas szobra(Róma, 161–180)

22. kép. Donatello: Gattamelata lovasszobra (Padova, 1447–1453)

23. kép. Verrocchio: Colleoni lovasszobra (Velence, 1483 körül)

Az önálló reneszánsz körplasztika megteremtõje a firenzei DONATELLO

(1382–1466) volt. Elsõ alkotásai még magukon viselték a gótika jegyeit, deaz antik hatások õt is befolyásolták: az emberi test természethû ábrázolásáratörekedett.

Egyik legjelentõsebb alkotása Gattamelata zsoldosvezér bronzból készültlovas szobra, mellyel megteremtette az emlékmûszobrászatot. Elõképe azMarcus Aurelius császár ókori lovas szobra volt.

A század utolsó harmadának firenzei szobrászóriása, ANDREA VER-ROCCHIO (ejtsd: andrea verokkio) (1435–1488). Egyik legismertebb mûveColleoni velencei zsoldosvezér lovas szobra.

Marcus Aurelius lovas szobra

– ló és lovasa nincs egységben,ellentétes mozgást fejeznek ki;

– ló és lovasa egyenértékû,az állat elõrelépése, erõteljesizomzata ellentétben van a császárnyugodt testtartásával;

– Marcus Aurelius tekintete,arcvonásai portrészerûségetmutatnak;

– az ábrázolás nem életszerû

Donatello: Gattamelata lovas szobra

– ló és lovasa egységben van,mozgásuk azonban túlzottanegyirányú, merev;

– a ló megformálása erõteljesebb,hangsúlyosabb lovasánál;

– a kompozíció merevségét oldjaa portrészerû megfogalmazás;

– az ábrázolás kevésbé életszerû

Verocchio: Colleoni lovas szobra

– ló és lovasa egységben van,erõteljes megformálásúakés természetes hatást mutatnak;

– a ló és lovasának megfogalmazásaegyenértékû, a lovas uralja azállatot, mozgásuk harmonikus;

– a lovas tekintete portrészerû;

– az ábrázolás életszerû

2. Milyenné vált a lovas szobrok megformálása az 1400-as évekre? Mit gondolsz, miért?


31


......

......

......

A tudományos kutatás a világ megismerését célozta, ami a festészetbena pontos valóságábrázolásban öltött testet. A perspektíva törvényeinek fel-ismerése a térábrázolás új lehetõségeit tárta fel. A részletek megfigyeléseés az anatómiai kutatások célja az emberi szépség belsõ és külsõ megjelení-tése lett. Az itáliai quattrocento mûvészeti központjaiból (Firenze, Velence,Siena, Umbria) számos tehetséges, elismert mûvész került ki, akik újítása-ikkal gazdagították a reneszánsz festészetet.

Közülük is talán a legkiemelkedõbb MASACCIO (ejtsd: mászáccsó)(1401–1428), a század elejének kiváló mûvésze. Festészetének jelen-tõsége vetekszik Brunelleschi építészeti munkásságával, és hatásalegalább olyan erõteljes a festészet fejlõdésére, mint Giotto mûvészetea trecentóban. Festõi nagyságát az ember, valamint az õt körülvevõ (ter-mészeti és építészeti) környezet valósághû megjelenítése, és azok harmo-nikus egysége tükrözi.

A firenzei Santa Maria del Carmine-templom (ejtsd: szántá máriá delkármine) kápolnájának freskósorozata a reneszánsz festészet megszületésétjelentette. E freskósorozat Szent Péter történetét jeleníti meg.

A sorozat freskói közül a Kiûzetés a Paradicsomból Ádámja és Évájaa mezítelen emberi test elsõ anatómikus* pontossággal megfestett alkotása.

Masaccio az emberi arányok megfigyelése mellett hangsúlyt fektetett azérzelmek kifejezésére is. Mûvészete ezáltal nagy hatással volt a késõbbinemzedékekre, akik példaképüknek tartották.

24. kép. A Santa Maria del Carmine-templom kápolnájának freskósorozata (1424–1425) 25. kép. Masaccio: Kiûzetésa Paradicsomból

festészet



32

......

......

......

......

A század utolsó harmadában a firenzei SANDRO BOTTICELLI (ejtsd:szandró boticselli) (1444/45–1510) az egyik legközkedveltebb festõ. Azantikvitást felfedezõ reneszánsz költészet tette rá a legnagyobb hatást. Leg-ismertebb két képe, a Vénusz születése és a Primavera (Tavasz) ebben azantikizáló felfogásban született. Festészetét a részletek finomsága, a termé-szeti környezet aprólékos megfigyelése jellemzi.

Az itáliai quattrocento sok jeles festõegyénisége közül érdemes még kiemel-nünk a velencei GIOVANNI BELLINIt (ejtsd: dzsovánni bellíni) (1430 k.–1516),aki megformálta a reneszánsz nõi ideál festõi típusát. Madonna-képeit termé-szetes egyszerûség és szépség hatja át. A velencei festészetet azonos színvo-nalra emelte a firenzeivel.

27. kép. Francesca: Federico da Montefeltro portréja (1472 körül)

28. kép. Bellini: Madonnaa gyermekkel (1487)

A padovai ANDREA MANTEGNA (ejtsd: mántennyá) (1431 k.–1506) azemberi test rövidülésének ábrázolásával adott újat a festészetnek. Pietája*szokatlan nézõpontból ábrázolja Krisztust. Az óriási festõi tapasztalatotés rajzi tudást követelõ beállítás a nézõt a jelenet részesévé teszi. Úgy érez-hetjük, mintha mi is a gyászolók között ülnénk.

A quattrocento elsõ harmadában új mûfaj jelentkezett a festészetben:az önálló portré, amely a polgárság erejét szimbolizálja.

Korszakos jelentõségû PIERO DELLA FRANCESCÁnak (ejtsd: fráncseszká)(1410/1416–1492), Federico da Montefeltro fejedelemrõl készült portréja.Az „éremszerû” (profilban* történõ) beállításban megfestett arc realisztikus,valósághû. A háttér már nem paravánszerû, távoli tájképet festve megnyitjaa teret. Az így kapott térmélység fokozza a portré életszerûségét.

26. kép. Andrea Mantegna: Pieta (1490 körül)


33


......

......

......

29–30. kép. Botticelli: Vénusz születése (1485)

31. kép. Botticelli: Primavera(1482 körül)

3. Milyen új kompozíciós elemeket alkalmaz a quattrocento?

4. Hogyan fejlõdik a hátterek festõi megoldása? Hogyan alkalmazzák a távlattan törvényeit?

5. Hogyan fejlõdik a vonal- és színperspektíva? Figyeld meg az elõtér és a háttér figuráinak vonal- és színbeli különbségeit!

6. Tanári segítséggel gyûjtsetek még quattrocento-kori festõket!


A ROKOKÓ

92

......

......

......

......

építészet

A18. század elejének Franciaországában létrejön egy új stílus, melya kifinomult arisztokrácia könnyed életvitelét környezetének kiala-kításával is hangsúlyozni akarta.

Már XIV. Lajos korában érezhetõ volt egyfajta szembenállás a hivata-los barokk stílus szigora ellen. Az ellenzõk könnyedebb, díszítettebb stílustakartak létrehozni szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalveze-téssel. XV. Lajos idején egy gazdasági fellendülés is megfigyelhetõ Fran-ciaországban, aminek hatására megnõ a kényelemre, luxusra való igény. Ezmutatkozik meg a társasági élet kifinomultságában, a szalonok nõies bájá-ban, nagyvilági életében. Ehhez a hangulathoz a barokk nehézkessége,drámaisága helyett egy árnyaltabb, játékosabb, a korábbinál jóvalkönnyedebb stílus kívánkozott.

A rokokóban inkább belsõépítészetrõl beszélhetünk. Az intimebb terek,a kisebb budoárok* a fõurak társaséletének színterei.

A barokkhoz hasonlóan a rokokó is túldíszített: ornamentális*, hul-lámzó vonalairól, illetve a kagyló motívumokról könnyen felismerhetõa stílus. Az elnevezése is innen származik, franciául a rocaille (ejtsd: rokájl)kagylót jelent. A falakat beborítják az indás motívumok és a szabálytalanformák.

1. kép. Matteo Gasparini: A madridikirályi palota Gasparini Terme(18. sz. második fele)

2–4. kép. Neumann: A würzburgi érseki palota (1749–1754) alaprajza, park felõli homlokzata és a Császárterem kupolájának részlete

ms-2636U_muvtor6_masodikresz_2013_beadasra.qxd 2013.12.16. 18:45 Page 92

93

A ROKOKÓ ......

......

......

......

5. kép. Diana és Endümion (18. sz.). Az örök álomba merült Endümiona halhatatlanságot kapta cserébe szerelméért

1. Nézz utána, mit nevezünk manufaktúrának! Mi jellemzõ a termelésre a manufaktúrában?

A rokokó szobrászata elsõsorban a kisméretû, festett porcelánfigurák,szobrocskák készítésére korlátozódott. Európában ekkoriban sikerült elõ-ször porcelánt elõállítani, jóllehet a portugál kereskedõk már 1508-tól rend-szeresen szállították Kínából.

Európa legrégibb porcelángyárát a németországi Meissenben, a franci-ák világhírû gyárát Sévres-ben (ejtsd: szévr) hozták létre. (Magyarországonaz elsõ porcelángyárat Fischer Mór alapította 1839-ben, Herenden.)

Egy spanyol manufaktúra remeke Dianát és Endümiont ábrázolja. Az al-kotás témaválasztása – a szerelmes ifjú alakja – a rokokó érzelmességét tük-rözi. Ezen a porcelánszobron is láthatjuk, hogy a kis méret ellenére az ala-kok anatómiailag pontosak, részleteikben is – arckifejezés, kezek – na-gyon szépen megformáltak.

Mária Antoinette tintatartója a sévres-i porcelánkészítés egy jellegzetesdarabja.

A rokokó szobrászat alkotásai már átmenetet jelentenek a képzõmûvé-szet és az iparmûvészet között, hiszen többségében használati ésdísztárgyak.

6. kép. Mária Antoinette tintatartója (18. sz.). A francia porcelán aprólékosmegfestése különösen szembetûnõ a kis földgömbökön, hiszen méga hosszúsági és szélességi köröket is ábrázolták a felületükön

A würzburgi érseki palota (Németország) JOHANN BALTHASAR NEUMANN

(ejtsd: najmann) (1687–1753) alkotása. A frank hadsereg mérnöktisztjeaz érett barokk és a rokokó díszítmények nagy mestere volt. Az U alakúépület középtengelyébe tervezte a palota legszebb részét, a Császártermet.A sokszög alaprajzú helységet nagyméretû, ovális alakú kupolával fedte.

szobrászat


7. kép. Watteau:Indulás Cythere szigetére (1717)

A ROKOKÓ

94

......

......

......

......

A rokokó életigenlése a festészetben még erõteljesebben jelentkezett.A köznapi élet eseményeit ábrázoló zsánerképek az arisztokraták ünnepsé-geinek önfeledt világáról, a társasági életrõl mesélnek idillikus hangulatban.

A kor legnagyobb mestere ANTOINE WATTEAU (ejtsd: váttó) (1684–1721)volt, akire fiatalon fõleg Rubens mûvei hatottak.

festészet

Az Indulás Cyhtere szigetére címû remekmûvével 1717-ben elnyertea francia festõakadémiai tagságot. A monumentális, sokalakos kompozíciószereplõinek álma: eljutni a boldogság szigetére. A kép melankolikus*hangulatát a mûvész azzal fokozza, hogy figuráit háttal ábrázolja, a bizony-talanság érzését keltve a nézõben. A ködbe veszõ háttér sejtelmességetáraszt az elõtér figuráinak és fáinak aprólékosan részletezõ elõadásmódjá-val szemben.

A Watteau-t követõ francia festõk közül JEAN-HONORÉ FRAGONARD

(ejtsd: frágonár) (1732–1806) a 18. század – nemegyszer pikáns – zsáner-képeinek* mestere volt.

A zsánerkép mûfaja az 1500-as évek németalföldi festészetének szülötte.Eredetileg a polgári élet jeleneteit ábrázolta. A 18. század Franciaországá-ban azonban gáláns udvari életképek születtek e mûfajon belül. Ilyenekvoltak Fragonard közkedvelt vásznai.

A hinta címû mûvét a könnyed ecsetkezelés és a világos, meleg tónusokvidámmá, gondtalanná teszik. Az aprólékosan megfestett virágok és lom-bok a rokokó belsõépítészet díszítéseit juttatják eszünkbe.


95

A ROKOKÓ ......

......

......

......

8. kép. Fragonard: A hinta (1767)

Az udvari viseletek díszesebbé váltak a barokkban megis-mertekhez képest. A rokokó stílusú nõi ruhadarabok legszembe-tûnõbb darabjai a hatalmas abroncsszoknyák. A szoknya széles-sége az 5 métert is elérhette. Fölötte fûzõvel szorították összea derekukat, ami gyakran a nõk ájulását eredményezte. A 18.században a frizurák is megváltoztak: a barokk szolíd haj-viseletét felváltja a rokokó túldíszített, magas „építménye”.

A porcelán alkotások mellett a berendezési tárgyak is magukon visel-ték az új stílus jegyeit. A XV. Lajos-stílusú bútorok a francia arisztok-rácia szalonjait nemegyszer zsúfolásig megtöltötték. A XIV. Lajoskorában megismert darabok lábai vékonyabbá, hajlítottabbá, díszí-tésük aprólékosabbá vált. A bronzrátétek aranyozásai, az indás vagykockás mintájú intarziák a kézmûvesség magas színvonalát jelzik.

9. kép. Udvari hajviseletés öltözeta 18. század második felében

A könnyed rokokó néhány évtizedes tündöklésének egy új stílus megje-lenése vetett véget. A 18. és a 19. század fordulóján uralkodó klasszicizmusszigora ellentétes lesz a „kagylós irányzat” játékosságával.


1. kép. Barry: Houses of Parliament(London, 1840–1888).A gótikus elemekbõl építkezõ angolparlament a budapesti országházformavilágát is meghatározta

A ROMANTIKA

112

......

......

......

......

Anyugat-európai társadalmakban a 19. századra felerõsödik a múltfelé fordulás, az ismeretlen tájak szeretete, az elvágyódás érzése.A mûvész és a közönség között egyre mélyül a szakadék, gyakran

már saját kedvtelésükre alkotnak a festõk, szobrászok.A klasszicizmus ellenhatásaként a 19. század elején a mûvészetekben

egy új irányzat, a romantika jut uralomra. Amíg a régi stílus kiszámíthatóés ridegen monumentális, addig a romantika a szokatlant, az egzotikustkeresi, és érzelmektõl túlfûtött lesz.

A romantika építészetére a régi stílusok felelevenítése, a historizmus*jellemzõ. A fogalom az új, más néven neostílusok megjelenését, a gótika,a reneszánsz, a román kor formakincsének újjáélesztését jelenti. A neostí-lusok a középkori építészet elemeit használják fel új épületek létrehozására.A hangsúly a régi formák egyéni szabályok szerinti alkalmazásán van.

A homlokzatok tagolása az építészek saját törvényei alapján történik.Nem ritka például, hogy egy épületen többféle stílus ablaknyílásai is helyetkapnak. A boltíves, csúcsíves és szögletes formák jól megférnek egymással.

építészet

A neostílusok közül a legkedveltebb a gótika formavilága, a tipikus kö-zépkori építészet újjáélesztése. Egyik leghíresebb példája a londoni Parla-ment épülete, mely több európai országnak is mintául szolgált. Építésze,CHARLES BARRY (ejtsd: berri) (1795–1860) nem véletlenül választotta a gó-tikus stílust, hiszen ez volt a középkori Anglia nemzeti irányzata.

A lakóépületek homlokzatán megjelennek az erkélyek. Elõttük – és a lép-csõházakban – cifra mintájú öntöttvas rácsokat találunk.


113

A ROMANTIKA ......

......

......

......

2. kép. Az öntöttvas szerkezetek elterjedése könnyedebbé, levegõsebbé tette a homlokzatokat

A szobrászatban sokkal nehezebb körülhatárolni a romantikát. Inkábba mondanivaló, az eszme jelenti az új stílust, mint a forma. Ez a tartaloma hõsi erkölcs, melyet a legkifejezõbben a mozgalmas kompozíciók mu-tatnak be számunkra.

4. kép. F. Rude: Marseillaise (1836).A jelenet mozgalmasságátaz erõteljes plasztikával fokozza.Fõszereplõje – a szárnyas nõalak –a szabadság jelképe, aki gyõzelemrevezeti a forradalmárokat

szobrászat

A romantika szobrászatának legjelentõsebb francia mestere FRANCOIS

RUDE (ejtsd: rûd) (1784–1855). Monumentális dombormûve, a Marseillaise(ejtsd: márszejez) a párizsi Diadalívet díszíti.

3. kép. A neostílus néhány jellemzõablaknyílása. A homlokzatokona reneszánsz és gótikus formakincsgyakran keveredik egymással


A ROMANTIKA

114

......

......

......

......

festészet

6. kép. Goya: IV. Károly családja (1800–1801)

1. Figyeld meg az emberek arckifejezését és testtartását! Mirõl következtethetünk a személyek tulajdonságaira?

2. Milyen eszközökkel fejezi ki a festõ az emberi érzelmeket az egyes képeken?

3. Nézz utána, hogy milyen háborúk élményei voltak hatással Goya festészetére!

5. kép. Goya: Önarckép (1815).Bár apja festõtanoncnak adta egyhelyi mester mûhelyébe, mégisautodidakta* mûvész volt, hiszennem végzett festészeti akadémiát

7. kép. Részlet a IV. Károly családjacímû képbõl. Don Francisco de Paulaa király fiúgyermeke volt. Élénk arc-kifejezése elevenségét sejteti

Nagyon nehéz határvonalat húzni a klasszicizmus és a romantika közé,hiszen az elõbbi az építészettel kezdõdött (és a festészete kevésbé számot-tevõ), az új korszak viszont a festészetben jelentkezett elõször.

A romantika egyik korai megnyilvánulását egy spanyol festõ, FRANCISCO

GOYA (ejtsd: goja) (1746–1828) érzelmektõl túlfûtött mûvészete jelenti.

III. Károly, majd IV. Károly udvari festõje lesz. Az udvar embereirõl– és a királyról – festett számtalan képe arról tanúskodik, hogy Goya nemvolt nagy véleménnyel róluk. A IV. Károly családjáról készült képénekmár-már karikatúraszerû hangvétele a mûvész kiváló jellemábrázoló ké-pességét jelzi.

Goya környezetében iszonyatos háborúk zajlottak, amelyeket közvetlenközelrõl látott és rajzolt le. E munkák a festõ érzékenységét, megrázkód-tatásait bizonyítják. A goyai életmû egyik csúcspontja az 1808. május har-madika címû festmény, mellyel a háború kegyetlenségére figyelmeztet.A hõsiesség megjelenése az új stílus sajátossága lesz.

Az emberalakokat kifejezõ mozdulataikkal és rémült tekintetükkel mára romantika szellemében formálta meg. A katonák szabályos csoportja élesellentétben áll a forradalmárok rendezetlen soraival.


115

A ROMANTIKA ......

......

......

......

8. kép. Goya: 1808. májusharmadika (1814). Az erõteljes fény-árnyék kontraszt kiemeli a fõalakot,aki bátran szembenéz a puskákkal

A háborúk hatására keletkeztek Goya legsötétebb vásznai, a „Feketefestmények” (1820–1822). A 14 darab nagyméretû festményen szörnyala-kokat és más fantasztikus szereplõket jelenít meg kegyetlen õszinteséggel.

Goya utolsó ismert mûvével, A bourdeaux-i tejeslány (ejtsd: bordó) cí-mû képével mintegy fél évszázaddal megelõzte kora festészetét (ecsetke-zelése oldott, lendületes, a napsütötte hátteret könnyeden érzékelteti).

10. kép. Goya: A bourdeaux-itejeslány (1827)

9. kép. Goya: A San Isidro-napizarándoklat (1820) (részlet).A „Fekete festmények” sorozate sötét színárnyalatokkal megfestettképén a felfokozott indulatok ésaz arcok gonoszsága nyomasztóösszhatást eredményez (balra)


A ROMANTIKA

116

......

......

......

......

A romantika a francia festészetben elõször THÉODORE GÉRICAULT (ejtsd:zsérikó) (1791–1824) mûveivel jelenik.

A Medúza tutaja címû alkotása korabeli eseményt dolgoz fel: egy,az afrikai partoknál történt hajószerencsétlenséget. Az eltúlzott mozdula-tok és a heves gesztusok mozgalmas jelenetet eredményeznek.

A francia romantika festészetének vitathatatlanul legnagyobb alakjaEUGÉNE DELACROIX (ejtsd: dölákroá) (1798–1863). Huszonnégy évesenegycsapásra elismert festõ lett Dante bárkája címû képével. A festményenDante és Vergilius kel át az élet szenvedéseit jelképezõ tengeren, hirdetvea mûvészet mindenek feletti erejét. (Vergilius az ókori Róma legnagyobbeposzköltõje, míg Dante a középkori irodalom összegzõje és a reneszánszhumanizmus* elõhírnöke Itáliában.)

A két nagy költõ magabiztosan, szilárdan áll a viharos hullámokon hány-kolódó bárkán. Érzelmeik a mozdulataikon kívül az arcukról is leolvas-hatók.

Legismertebb képe A Szabadság vezeti a népet címû, amely az 1830-asfrancia forradalom hatására született, de késõbb a Szabadság szimbólumalett. A festmény középpontjában egy allegorikus* nõalak – a szabadságjelképe – tör elõre a barikádokon. Delacroix a figurát világos színekkelemeli ki a sötét háttérbõl. A földön fekvõ holttestek a forradalom kegyet-lenségére, az öldöklés embertelenségére utalnak.

11. kép. Géricault: A Medúza tutaja(1819). A drámai hatású kompozíció

alakjait a különféle mozdulatokkalteszi változatossá


117

A ROMANTIKA ......

......

......

......

A festõ 1863-ban bekövetkezett halála a francia romantikus festészetvégét is jelentette. Az 1850-es évektõl ugyanis egy teljesen új mûvészeti fel-fogás bontakozik ki Franciaországban, a realizmus.

12–13. kép. Delacroix: Dante bárkája (1822). Az alakok elrendezése Géricault mûvét juttatja eszünkbe

14. kép. Delacroix: A Szabadságvezeti a népet (1831)


A ROMANTIKA

118

......

......

......

......

15. kép. Friedrich:Krétasziklák Rügenen (1818)

A német romantika festészetének markáns alakja CASPAR DAVID

FRIEDRICH (ejtsd: frídrih) (1774–1840), aki fõleg tájképeket festett.Monumentális hatású képein az emberek csak mellékesen odafestett

„szereplõk”. A Krétasziklák Rügenen címû festményének alakjai háttal áll-nak a kép szélén, ezzel is a panoráma nagyságát hangsúlyozva. A tragikus,északi táj az idõtlenség, múlandóság érzését kelti.

A kor angliai festészetének két legnagyobb alakja WILLIAM TURNER

(ejtsd: törner) (1775–1851) és JOHN CONSTABLE (ejtsd: konsztébl)(1776–1837).

Turner egyik legismertebb képe az Esõ, gõz és sebesség egy robogógõzmozdonyt ábrázol. A mûvész inkább csak sejteti a formákat, melyekfeloldódnak a párás levegõben. Talán még ennél is merészebb festményea Gõzhajó hóviharban.


119

A ROMANTIKA ......

......

......

......

16. kép. Turner: Gõzhajó hóviharban (1842). A tombolótengeri vihar magával ragad minket, bõrünkön érezvea metszõ északi szelet, amely felkorbácsolja a tengerhullámait. Drámai erejû romantikus tengeri látomás

17. kép. Turner: Esõ, gõz és sebesség (1844) (balra)

Constable mûvészetét ezzel szemben a naturalizmus, az aprólékosanmegfestett részletek és a rengeteg színárnyalat finom összhangja jellemzi.

A Szénásszekér tulajdonképpen már realista festmény, hiszen látvány-szerû és valósághû ábrázolás.

4. Figyeld meg a Gõzhajó hóviharban címû képet! Milyen eszközzel érzékelteti a mûvész a viharos tengert?

18. kép. Constable:Szénásszekér (1821).A borongós égbolt,a vízen tükrözõdõlombok és a háttér fáinaküde foltjai is valósághûalkotást eredményeznek.Mûvein a látvány pontosvisszaadására törekedett.A szép részletek mellettConstable tájképeinek fõerénye az atmoszférikushatások megfogalmazása


Tartalom

7

A gótikamûvészete

21

A reneszánszmûvészete

49

A manierizmusmûvészete

59

A barokkmûvészete

9

A rokokómûvészete

45

A klasszicizmusmûvészete

111

A romantikamûvészete


falcione sarolta tóth péter mûvészettörténet 6 · legalább olyan erõteljes a festészet...

Documents