falusi turizmus

1

Falusi turizmus

Nagy KatalinFalusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei Egyesülete

elnök

2

A falusi turizmus fogalmaA falusi turizmus fogalma A falusi turizmus a falu komplex idegenforgalmi kínálatának a

hasznosítása. A falusi turizmus együtt kínálja a falusi életkörülmények, a helyi szokások, a kultúra és – ahol van – a mezőgazdaság adta lehetőségeket. A falusi turizmus fogalma: A helyi és regionális vonzerőkkel

rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon való kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése.

Agroturizmus fogalma: A szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, illetve azok hasznosítására épül.

3

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételek110/1997. (VI.25.) Korm. sz. r e n d e l e t a magánszálláshelyek

idegenforgalmi célú hasznosításáról

Fogalom-meghatározások: Fizetővendéglátás = a városokban, kiemelt gyógyhelyeken, kiemelt

üdülőhelyeken, a gyógy- vagy üdülőhelyen folytatott magánszállásadói tevékenység.

Falusi szállásadó = az előzőekben nem említett községben és a már kialakult tanyás térségben folytatott magánszállásadói tevékenység.

A tevékenység akkor minősül magánszállásadásnak, ha a hasznosított ágyak száma a tízet (legfeljebb öt szobát) nem haladja meg /nagyobb kapacitás = kereskedelmi szálláshely, üzlet/. Közös háztartásban élők közül csak egy személy vehető nyilvántartásba és végezhet szállásadói tevékenységet.

4

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételek A tevékenység folytatásához szükséges feltételek:

Nyilvántartásba-vétel a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által,

Jól látható jelölések a bejáraton kívül és a szálláshelyen belül,

Vendégkönyv vezetése, melyet a jegyző hitelesít, A szálláshely minősítése és besorolása, A vendégkönyv alapján a tárgyévet követő január 31-ig

jelentés adása a vendégek és a vendégéjszakák számáról, szintén a szálláshely szerinti település jegyzőjének, belföldi – külföldi – összes vendég bontásban.

5

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételek45/1998. (VI.24.) IKIM sz. r e n d e l e t a szálláshelyek

osztályba sorolási feltételeiről A jogszabály egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza

mind a kereskedelmi, mind a magánszálláshelyek osztályba sorolási, illetve minősítési követelményeit.

A falusi szállásadás esetében a komfortfokozat és a minősítés jelölésére napraforgó került bevezetésre. A lehetséges komfortfokozatok Összkomfortos szálláshely (négy napraforgó) Komfortos szálláshely (három napraforgó) Félkomfortos szálláshely (két napraforgó) Komfort nélküli szálláshely (egy napraforgó)

6

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételekA falusi szálláshelyek lehetséges típusai, fajtái:A. Vendégszobák = a vendéglátó lakásában, házában vagy ahhoz

tartozó épületben üdülés céljára hasznosított lakószoba, egészségügyi helyiségek, étkező és főzőhely használatával. A vendégszobák minimális alapterülete: Egyágyas vendégszoba: min. 9 m2

Kétágyas vendégszoba: min. 15 m2

Háromágyas vendégszoba: min. 18 m2

Négyágyas vendégszoba: min. 20 m2

B. Üdülőlakások / lakrészek = más lakásokkal egyazon épületben lévő vagy a vendéglátó lakásában elkülönített, külön bejáratú, és szobából, fürdőszobából vagy zuhanyzóból, WC-ből és konyhából álló, kizárólag a vendég által használt, önellátásra alkalmas lakóegységek.

7

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételekC. Üdülőházak / kulcsosházak = különálló épületben lévő, szobából

vagy háló-nappali szobából, fürdőszobából vagy zuhanyzóból, WC-ből álló, önellátásra alkalmas, és kizárólag a vendég által használt lakóegységek.

D. Sátorozóhely = a lakóház, üdülőház, tanya kertjében, udvarán kialakított, legfeljebb öt sátor vagy két lakókocsi elhelyezésére és a vendég gépkocsijának tárolására alkalmas terület. A sátorozóhelyek esetében csak komfortos (három napraforgós) vagy komfort nélküli (egy napraforgós) kategória került meghatározásra. A sátorozóhelyek számára megállapított területi norma: Sátranként: min. 20 m2

Lakókocsinként: min. 30 m2

8

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételek54/2003. (VIII.29.) GKM r e n d e l e t a kereskedelmi és a fizetővendéglátó

szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet módosításáról

A rendelet a következő, legfontosabb rendelkezéseket hozta: Fizetővendéglátó és falusi szálláshely hatósági nyilvántartásba vétel és

osztályba sorolás, illetve minősítés nélkül nem működhet. A falusi és a fizetővendéglátó szálláshelyet a mellékletben foglaltaknak

megfelelően a szálláshely fenntartója, üzemeltetője minősíti. A falusi szálláshely minősítését minden, a minősítésre kiható ténybeli változás esetén, de minimum ötévenként minden esetben felül kell vizsgálni, és újra kell minősíteni. Az ötéves időszakot a szállásadónak a jegyző által történt hatósági nyilvántartásba vételétől, illetőleg az utolsó minősítéstől kell számítani.

A falusi szálláshely minősítését a szállásadó a szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének köteles bejelenteni.

Amennyiben valamely hiányosság vagy téves besorolás miatt a jegyző az átminősítést kezdeményezné, előtte köteles a szálláshely szerint érintett szakmai érdekképviseleti szervezet véleményét kikérni. Amennyiben a szervezet a megkeresésre 30 napon belül írásban nem nyilatkozik, úgy a jegyző a rendelkezésre álló iratok és információk alapján dönt.

9

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételek Jelentős változások történtek a minősítési követelményekben is: Az egy napraforgós minősítés megszűnt! A minősítés és a komfortfokozatok

így a továbbiakban az alábbiak szerint alakulnak:

Minősítés: Komfortfokozat:

4 napraforgós Összkomfortos3 napraforgós Komfortos2 napraforgós Félkomfortos2 napraforgós Komfort nélküli

Az egy napraforgós minősítés egyedül a sátorozóhelyek esetében maradt meg! A vendégszobák ajánlott minimális alapterülete ismét az eredetire módosult:

Egyágyas vendégszoba: 8 m2

Kétágyas vendégszoba: 14 m2

Háromágyas vendégszoba: 18 m2

Négyágyas vendégszoba: 20 m2

10

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételek1995. évi CXVII. Törvény A SZEMÉLYI

JÖVEDELEMADÓRÓL III. fejezet – Fogalmak és értelmező rendelkezések

Falusi vendégfogadás: A magánszemély által nem egyéni vállalkozóként, saját

tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni vagy családi üdülése keretében részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával folytatott, legfeljebb tíz ágyra kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidőprogram-szolgáltatási tevékenység (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is).

Nem minősül falusi vendégfogadásnak az étkeztetés, az italmérés, a szabadidőprogram-szolgáltatás, ha nem szállásadás (üdülés) keretében történik.

11

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételek Falusi lakóház: A kiemelt gyógyhelynek, gyógy- és üdülőhelynek

nem minősülő községben, már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel.

Falusi vendégfogadás bevétele: A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott magánszállásadás bevétele (beleértve a szállásadás keretében nyújtott étkeztetés, italmérés, szabadidőprogram-szolgáltatás bevételét is): önálló tevékenységből származó olyan bevételek, melyek a 4. § (4) - (5) bekezdése alkalmazásában részben sem minősülnek vagyontárgy hasznosításából származónak. /A hivatkozott paragrafusok közös tulajdonban vagy házassági vagyonközösségben lévő ingatlan, ingó vagyontárgy átruházásából vagy bérbeadásából származó jövedelemre utalnak./

12

Jogszabályi feltételekJogszabályi feltételek1. sz. melléklet – az adómentes bevételekről

4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: 4.12. a magánszemély falusi vendégfogadásból származó

bevétele, feltéve, hogy a) az 5. sz. melléklet I. részének rendelkezésében előírt alapnyilvántartás

és a vendégkönyv adatai szerint az évi 800 ezer forintot nem haladja meg – azonban ha meghaladja, akkor a jövedelem megállapításánál az egész bevételt figyelembe kell venni -, és

b) a falusi vendégház üzletszerű hasznosítása kizárólag a magánszemély által folytatott falusi vendégfogadás keretében történik, és

c) a magánszemély a tevékenységét egyébként oly módon folytatja, hogy az megfelel a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szállásadói tevékenység folytatására előírt rendelkezéseinek.

13

Jelentős változás a jogszabályi Jelentős változás a jogszabályi feltételekben 2007. január 1-től !feltételekben 2007. január 1-től !

A szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó bevétel 400 ezer forintig adómentes Helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti,

kulturális értékek bemutatása a látogatóknak Falusi vendégasztal szolgáltatás Falusi rendezvények szervezése Falusi élethez kapcsolódó hagyományok,

tevékenységek bemutatása Saját előállítású népművészeti és kézműves termékek

értékesítése

14

Szakmai szervezeti háttérSzakmai szervezeti háttér 1994. április – Falusi Turizmus Országos

Szövetsége (35 szervezet alapította) Szervezeti átrendeződés: 2001 – Falusi és

Agroturizmus Országos Szövetsége 19 megyei tagszervezet alkotja A tagok (tagdíj révén) közvetlenül az

országos szervezethez is kapcsolódnak.

15

Szakmai szervezeti háttérSzakmai szervezeti háttérA Szövetség Alapszabályban foglalt célkitűzései:

A vidéki népesség életkörülményeinek javítása. A falusi vendéglátók gazdasági és jogi érdekeinek

képviselete. Együttműködés a falusi és agroturizmus fejlesztését

szolgáló vagy támogató szervekkel és szervezetekkel. Szakmai fejlődést elősegítő felvilágosító munka végzése,

rendszeres tapasztalatcsere biztosítása. Folyamatos és széleskörű tájékoztatás. A falusi és agroturizmus imázsának építése. A kínálat minőségi fejlesztése, az értékesítés elősegítése.

16

Szakmai szervezeti háttérSzakmai szervezeti háttér A Szövetség eredményei és érdemei:

Európai minták alapján korszerű minősítési rendszer kidolgozása és bevezetése – elfogadtatása jogszabály lett!

Információs iroda működtetése Budapesten Országos szintű marketing feladatok ellátása

(katalógus, kiállítási megjelenés, internetes portál) Érdekképviselet, közreműködés jogszabályok

alkotásában és véleményezésében Hírlevél, folyamatos tájékoztatás Tananyag-tematika kidolgozása

17

Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei EgyesületeMegyei Egyesülete

Megalakulás:

1997 szeptember 52 alapító tag Tagok száma ma:

260 Magánszemélyek és

önkormányzatok is 1999 óta közhasznú

szervezet

100

157180

214244

285

247 260

0

50

100

150

200

250

300

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

18


Az Egyesület céljai az Alapszabálya szerint: A falusi turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fellendítése,

fejlesztésének támogatása. Ennek érdekében tanfolyamok, továbbképzések szervezése, kutatások

támogatása. Kapcsolatok kezdeményezése és együttműködés a hazai és külföldi

falusi turizmussal foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel. Kapcsolattartás az érdekelt önkormányzatokkal és gazdálkodó

szervezetekkel. A megye sajátosságainak, hagyományainak, adottságainak megyén

kívüli bemutatása. Minősített vendégfogadói hálózat létrehozása Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében. A falvakban lévő kulturális, idegenforgalmi és egyéb, a falusi turizmus

vonzóbbá tételében szerepet játszó programok, rendezvények támogatása.

19


Vélemény-nyilvánítás a falusi turizmussal kapcsolatos szakmai kérdésekben (oktatás, minősítés, területfejlesztés, stb.)

A falusi turizmussal kapcsolatos kezdeményező ajánlások készítése a szakmai döntéshozók (önkormányzatok, fejlesztési tanácsok) felé.

Vélemény-nyilvánítás a falusi turizmusra vonatkozó pénzügyi döntésekben.

A falusi turizmussal összefüggő megyei és megyét érintő országos pályázatok véleményezése.

Országos és külföldi tapasztalatcserék, látogatások, tanácskozások támogatása és szervezése.

A falusi turizmus marketing stratégiájának kidolgozása, szoros együttműködés a Tourinform irodahálózattal és utazási irodákkal.

A falusi turizmus szaktanácsadói hálózat kialakításának támogatása. A falusi turizmussal kapcsolatos fejlesztések Borsod-Abaúj-Zemplén

megyei koordinálása.

20


Az Egyesület mottója: minőségi szálláshely + gazdag programkínálat (válasz a két alapvető kérdésre: Miért jöjjön ide valaki? Ha már itt van, mit csináljon?)

Oktatás, képzés, továbbképzés szervezése OKJ-s falusi vendéglátó tanfolyamok Mennyiséggel szemben a minőség preferálása

21


Érdekképviselet Szaktanácsadás * Marketing tevékenységek

Megyei katalógus, kiadvány megjelentetése Szakkiállításokon, vásárokon való részvétel Hírlevél, folyamatos tájékoztatás Együttműködés a megyei Tourinform irodával Internet (www.fatosz.hu; www.kult-tura.hu)

22

Szaktanácsadás - minősítésSzaktanácsadás - minősítés

Szakértő általi minősítés Védjegy ! Az egyesületi tagoknak

kötelező, a tagság feltétele

23

Képzési programKépzési program MTT KKC-6

támogatásával OKJ-s tematikára épülő

tananyag kidolgozása Tankönyv és CD

megjelentetése OKJ-s szakképesítő

tanfolyam szervezése Főiskolák, középiskolák

és tanfolyamok használják, itthon és a határokon túl is

24

Köszönöm megtisztelő Köszönöm megtisztelő figyelmüket!figyelmüket!

falusi turizmus

Documents