Fejlesztési programok marketingorientáltsága

Dr. Piskóti István

A területfejlesztési tervezés és a marketing kapcsolata

Szemlélet és önálló koncepció

Önálló stratégia+Kísérő stratégia

Önálló programok+kísérő programok

PROGRAMOK

STRATÉGIA

KONCEPCIÓTervezés

Elfogadtatás

Realizálás

Marketingmegjelenés Területfejlesztési folyamatTervezési szintek

p-marketing

3

A városfejlesztési stratégia készítésének fő törekvései

1. A törvényi előírásoknak megfelelő tartalmi és szerkezeti felépítés2. Korszerű fejlesztésstratégiai megközelítés érvényesítése –

1. kompetencia-elv, 2. helyi kezdeményezésekre épülő integrált városfejlesztési módszer érvényesítése, 3. kereslet-orientáltság dominanciája a kínálati orientáció elemeivel

3. A program a korábban készült városfejlesztési funkcionális stratégiákat integrálja, s nem helyettesíti

4. A város közösségi szervezetei, önkormányzata, s intézményei által indukálandó, együttműködő, koordinálandó, illetve közvetlenül megvalósítandó programokra, alprogramokra, projektekre koncentrál.

5. Komplex szemléletű, s nem csupán pályázati lehetőségekben gondolkodó.6. 2+7+2 évvel számol7. Pozitív jövőkép – tudás és innováció-orientált, integrált városfejlesztés alapú

forgatókönyv, 8. A megújulás integrált városfejlesztési stratégiája –9. Domináns cél: egyéni életminőség növelése

Középtávú cél: Életminőség növelése – az európai uniós színvonalhoz közelítő legjobb hazai városok közé kerülés

10. Stratégiai programcsomagokban „közösségi típusú lépések” projekt-, pályázatorientált aktivitási struktúrája.

11. Menedzsment-orientáltság

4

A fejlesztési koncepció újszerű megközelítése, a kompetencia-alapú*modell és indoklása

Természeti,földrajzi

Gazdasági,turisztikai

Emberi,társadalmi

Kulturális

Menedzsment

*Piskóti etc.: Régió és településmarketing KJK 2003. Alapján)

Funk

cion

ális

kom

pete

nciá

k

A STRATÉGIA CÉLRENDSZERE

- alap és eszközjellegű -

Célcsoportok - ELVÁRÁSOKMagatartás, elvárás megismeréseELÉGEDETTSÉG ELÉRÉSE

lakosság

Kívül élők, turisták

Helyi vállalkozók

Befektetők, partnerek

Pártok, parlament

Kormányzat

Fejlesztési szervezetek

EU intézményekMag

-kom

pete

nciá

kM

egha

táro

zása

,fe

jlesz

tése

STR

ATÉ

GIA

I CS

OM

AG

OK

ÉS

OPE

RA

TÍV

PRO

GR

AM

OK

Váro

s te

ljesí

tmén

yeés

kom

mun

ikác

iója

DÖ

NTÉ

SEK

Miskolc KOMPETENCIÁIADOTTSÁGAIERŐFORRÁSAI

Más település, térség

Nonbusiness szervezet

imáz

s

Környezeti, szabályozási, versenytársi befolyásKülső források

5

Kompetencia alapú megközelítés mechanizmusa- Miskolc erőforrásainak tudatos bővítésével, hasznosításával a teljesítmények célcsoport-

elvárásoknak, a keresletnek megfelelő fejlesztése, versenyelőny kialakítása, kommunikálása elfogadtatása -

Erőforrások

Kompetenciák

Külső inputok, erőforrások

Stratégiai (mag)kompetenciák

Versenyelőny – vonzerő/imázs

Teljesítmény a célcsoportok felé

Célcsoport-elégedettség

Igények kielégítése

Transzfer

Átgondolt kínálat, várostermékek

Versenypotenciál

Integrálás, bekapcsolás

Adottságok, folyamatok, irányítás

Teljesítménypotenciál-orientáció

6

Relatív erősségek l FÖLDRAJZI-TERMÉSZETI:l kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, megyén belül központi fekvés, közlekedési útvonalak találkozása, térszerkezeti tengelyek metszéspontja, egyre

kedvezőbb elérhetőség;l Bükki Nemzeti Park (a sajátos növény- és állatvilág, a levegő minősége, a klimatikus adottságok), barlangfürdő Miskolctapolcán, a kistérség természeti

adottságai, tavai, Szlovákia közelsége, a Sajó, a Hernád és más természetes vizek, a mesterséges tavak, a sportolásra alkalmas hó közeli meglétének relatíve hosszabb időszaka;

l a Miskolc történelmi belvárosában található Avas hegy.

l INFRASTRUKTÚRÁLIS-GAZDASÁGI-TURISZTIKAI:l autópálya;l műszaki infrastruktúra: ivóvíz, szennyvíz, gáz, telefon, kábel, Internet-hálózatok, közmű-kapacitások fejlettsége;l ipari-telephelyi, kereskedelmi-, pénzügyi-, egészségügyi-, oktatási infrastrukturális adottságok;l viszonylag nagyobb vállalkozássűrűsség, ipari, integrálóképes nemzetközi vállalatok jelenléte, partnerképes ipari középvállalkozások;l nemzetközi és országos ismertségű turisztikai vonzerők (diósgyőri vár, barlangfürdő, Lillafüred (cseppkő), Szeleta-barlang, Bükk, Ortodox-templom, Avasi

templom, Deszkatemplom, fesztiválok, rendezvények, múzeumok stb.); l kereskedelmi, vendéglátó és turisztikai infrastruktúra, szolgáltatások.

l EMBERI/TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK:l erősödő civil szervezetek, együttműködő-készség;l kiépült oktatási-, egészségügyi intézmény-hálózat;l pozitív vándorlási különbözettel rendelkező kistérségi települések, települési és városrész-identitástudat, lokálpatriotizmus;l a humánerőforrások állapota: a lakosság iskolázottsága, képzettsége, foglalkoztathatósága, vállalkozásai és innovációs készsége, a lakosság kapcsolati

hálózata, közösségei, amelyek a bizalmat, az együttműködést, a kötődést, a pozitív identitást biztosítják;l a kapcsolati hálózatok hagyományok, illetve info-kommunikációs eszközök közvetítésével történő megvalósulása.

l TUDOMÁNYOS-KULTURÁLIS:l a Miskolci Egyetem tudományos kapacitása, innováció-képessége;l művészeti „központok”: Miskolci Nemzeti Színház, képzőművészet, Miskolci Szimfonikus Zenekar, kórusok, költészet-irodalom, táncművészet;l történelmi, egyházi, ipari emlékek;l a városban élő nemzetiségek kulturális sokszínűsége, a különböző társadalmi csoportok hagyományai (például vasasok, bányászok, selmeci, egyetemi

hagyományok);l az egészségkultúra, egészségtudatosság, egészségfejlesztés kedvező feltételei: felsőfokú egészségtudományi képzés, egészségügyi intézmények,

egészségfejlesztő szolgáltatások, egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakemberek hálózata, népi gyógymódok, hagyományos és alternatív gyógyítás (gyógynövénytermesztés, -feldolgozás, -felhasználás, gyógyvizek, egészségügyi szolgáltatások);

l multimédia, info-kommunikációs szolgáltatások, helyi nyomtatott sajtó, rádió és televízió, internetes honlap, teleház, információs pontok.

l MENEDZSMENT, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK:l politikai-gazdasági-civil szervezetek együttműködése, kooperatív városvezetés;l országos szakmai, politikai érdekérvényesítési képesség, regionális irányító, koordináló szerep;l intézményi hálózatok: egészségügyi, oktatási, kulturális, igazgatási, rendészeti, politikai, érdekvédelmi, szabadidős, sport, gyermekvédelmi, gyermekjóléti,

idősgondozási, pénzintézeti, info-kommunikációs hálózatok;l demokratikus közélet: a város életében való részvétel intézményesített lehetősége, érdekérvényesítési csatornák megléte, együttműködés, kooperáció;l a megértésre és megegyezésre irányuló kommunikáció, helyi nyilvánosság, információáramlás.l FUNKCIONÁLIS (teljesítményben, tevékenységben megjelenő):l erőforrás, készség és képesség kompetenciák megjelenése a város kínálta szolgáltatásokban;l hatósági ügyintézés, szolgáltatások, oktatási, kereskedelmi, turisztikai, vendéglátói, pénzügyi, közlekedési, kulturális, egészségügyi, szociális stb. téren.

7

Relatív gyengeségekl FÖLDRAJZI-TERMÉSZETI: l tájsebek, természet-károsítás kiterjedtsége;l szennyezésre érzékeny vízbázisok, talajtípusok, légkör;l zöldterületi gondozottság hiányosságai;l völgybe való beszorítottság, szabad területek hiánya.

l INFRASTRUKTÚRÁLIS-GAZDASÁGI-TURISZTIKAI:l belső- és térségi összekötő közúthálózat strukturális elégtelenségei, állapota, kerékpárút-hálózat hiánya;l csatorna-hálózat hiányosságai, felszíni vízelvezetés megoldatlanságai, hulladékgazdálkodási-probléma;l lakótelepi lakásállomány állapota, lepusztult ipartelepek, városképi, városépítészeti következetlenségek;l megjelenés, turisztikai kínálat fejletlensége, összekapcsolatlansága;l relatíve alacsony vállalkozó-készség, vállalkozás-támogató közösségi és üzleti szolgáltatások fejletlensége, helyi vállalkozások alacsony

nemzetközi orientáltsága, információs- és kommunikációs-technológiai relatív fejletlensége.

l EMBERI/TÁRSADALMI ERŐFORRÁSOK:l a képzettségi munkaerő kínálat és kereslet strukturális összhangjának hiánya;l munkaerő-piaci készségek gyengesége (innovációs, kommunikációs készségek, kompetenciák gyengesége);l esélyek egyenlőtlensége jelentős társadalmi rétegeknél;l a tágabb értelemben vett biztonságérzet csökkenése;l információ- és kommunikációtechnológia alkalmazási készségek gyengesége;l a lakosság egészségi állapota, azaz testi, lelki és szociális jóléti színvonala.

l TUDOMÁNYOS-KULTURÁLIS:l kutatási együttműködésekben rejlő lehetőségek kihasználatlansága;l kulturális rendezvények nemzetközi és országos ismertségének, elismertségének elégtelensége;l helyi hagyományok, kulturális értékek „látogatóbarát” bemutatásának gyengesége;l várossal, kistérséggel kapcsolatos negatív külső attitűdök.

l MENEDZSMENT, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK:l városrészek egymás ellen hangolódása;l Miskolc és a kistérség települései közötti együttműködés kihasználatlan lehetőségei;l belső- és külső városi, települési önkormányzati, hivatali, illetve kistérségi kooperatív marketing és kommunikáció gyengesége.l FUNKCIONÁLIS:l a szolgáltatásokban színvonal és területi egyenetlenségek;l a helyi közlekedés formáinak nem kellő összehangolása.

8

Lehetőségek és veszélyekl LEHETŐSÉGEK:l a tudás, az innováció válik a gazdaság versenyképességének meghatározójávál az információk erőforrásként történő hasznosítósága nől növekvő igény az informatikai eredmények elterjedése irántl társadalmi aktivitás, foglalkoztatás lehetőségek bővülése a térség iránti érdeklődés növekedésévell EU integráció elmélyülése, forrásbevonási lehetőségek bővülésel kedvező nemzetközi gazdasági, politikai környezeti feltételekl térségi különbségek csökkentésének EU és kormányzati prioritásal országos fejlesztési prioritások iránya kedvező a városnakl nemzetközi (különösen regionális) együttműködés ösztönzésel bizalmon alapuló kapcsolati hálók erősödése és felértékelődésel Miskolc és a kistérség, a megye, valamint a régió közötti kapcsolatok, együttműködés-erősítési készségel a miskolci identitás pozitív tartalmának erősödése, pozitív városkép elterjedésel szolgáltató szektor bővülésel kulturális örökség fenntartása iránti társadalmi igényl a turizmus társadalmi, gazdasági felértékelődése, multiplikációs hatásainak érvényesülésel társadalmi szolidaritás és kohézió erősítésének, a kirekesztődés megelőzésének, az esélyek javításának igénye nől környezettudatosság erősödésel egészség fontosságának felértékelődése, egészségtudatos magatartás elterjedésel innovációs és vállalkozási készség javulása

l VESZÉLYEK:l külső környezeti hatások, belső konfliktusok miatt elmarad, nem folytatódik a megújulásl külső makrogazdasági feltételek nehézsége, negatív gazdasági klíma, szerkezetváltást akadályozó feltételek, l együttműködési készségek gyengülésel a tartós munkanélküliség és azzal összefüggő szociális bajok fennmaradnakl a fejlődést csak kívülről érkező forrásokra próbálják alapoznil elvándorlás, agyelszívás folytatódásal negatív demográfiai tendenciákl szegénységi kockázatok erősödésel társadalmi kirekesztődés erősödése, társadalmi konfliktusok kiéleződésel elmagányosodás, bizalmatlanság fokozódásal környezeti fenyegetettség növekedésel befektetői érdeklődés gyengülésel vállalkozói szféra kooperációs, integrációs elégtelensége

SWOT-elemzés módszere

Gyengeségek Erősségek

Veszélyek Lehetőségek

Belső adottságokértékelése

Célcsoport elvárás, fontosság

Versenytárs teljesítménye

Külső hatások, szabályozás hatásai

Belső fejlesztési lehetőség, korlát

Célcsoportelvárás változásai

Versenytárs várható lépései

Jövőbeni kimenet prognózis

Jelenlegi állapotok jellemzése

Várható külső, szabályozás változás

- külső környezet SWOT, társadalmi viszonyok, humán erőforrás SWOT, gazdasági SWOT, mezőgazdaságiSWOT

- környezetvédelmi állapot SWOT, műszaki infrastruktúra SWOT, épített környezet SWOT, területfejlesztéseszköz és intézményrendszer SWOT, egészségügyi állapot, prevenció SWOT, összefoglaló SWOT

p-marketing

10

A lakosság demográfia, szociális,képzettségi, jövedelmi problémái

Miskolc gyenge társadalmi, gazdasági versenyképessége, hiányzó, ki nem

használt komparatív előnyök

Miskolc leértékelt helyzete, pozíciója a hazai és nemzetközi városhierarchiában

Miskolc negatívimázsa

Hátrányos helyzetű rétegek

Gyenge és hiányzó – külső és belső Miskolc-identitás

Magas munkanélküliség

Gyenge vállalkozói kompetenciák

Városképi, telephelyi elégtelenségek

Képzési-kutatói intézményi rendszer

gyengesége

Szervezetek belső együttműködé-sének hiánya,

gyengesége

szociális-egészségügyi intézményi rendszer

gyengesége

Helyi KKV gyengesége

nemzetközi befektetők alacsony aktivitása

Önkormányzati erőforrások gyengesége

Kulturális intézmények eltérő erőssége, gyengesége

Városrészek egyenlőtlenségeelégedetlensége,

Alacsony gazdasági, társadalmi teljesítmény

Nemzetközi kapcsolatok gyengesége,

kihasználatlansága

Kulturális, természeti értékek bemutatásának védelmének hiánya

Problémafa

11

Stratégiai típus- forgatókönyv – koncepció lehetőségekazaz, hogyan (honnan indulva és mire koncentrálva)

érhetőek el sikeresen a XXI. században a modern városok, s így Miskolc fejlesztési céljai?

3.A turizmus és a kultúraötvözésére koncentráló

fejlesztés

A természeti és kulturális turisztikaivonzerők fejlesztésére koncentrálópozicionálás, fejlesztési programok

a turisztikailag kiemelt város-részeken, ezt szolgáló tőkebevonás,

építészeti beruházások, rendezvények, hagyományápolás.

(turisztikai központ)

2. Külső tőkebevonásgazdaság-orientált

gyorsítása

Befektetés-szervezés és Marketing, a KK-vállalkozások közötti kooperációk, integrálás

támogatása, erőforrások(képzés, építés)

gazdaságfejlesztésre koncentrálása.

Más területek ütemezett, követő fejlesztése.(ipar-város)

4. Saját társadalmi, humánkulturális, természeti és

gazdasági tőkeintegrálására-orientált,

arányos fejlesztésgyorsítása

A város és térség jellemző erősségeire,értékei, nem ágazatspecifikus,

hanem integrált fejlesztésére épülőberuházási, fejlesztési és működtetési

programok.(tudás- és innováció

alapúIntegrált fejlesztés

forgatókönyve)

1. Válságjelenségek-konfliktuskezelésmenedzsmentjére

orientáltfejlesztés

Irányított stratégiai beavat-kozások hiánya, a működő-képesség fenntartására, a

feszültségek, elégedetlenségcsökkentésére koncentráló

fejlesztések, spontán fejlődés.

(működő-város)

Az integrált fejlesztés feltételezi az előző forgatókönyvek sikerelemeit!

Miskolc 2014-2020 IVS

12

Alapelvek • Fejlődés• Fenntarthatóság• Esélyegyenlőség• Partnerség és együttműködés

Jövőkép • Miskolc az új gazdaság regionális központja• Miskolc tudásközpont• Miskolc élhető és vonzó város• Miskolc egészséges, emberközpontú város• Miskolc inspiráló és integráló város

Átfogó célok • Versenyképes gazdaság• Élhető környezet, vonzó városkép• Javuló életminőség• Növekvő biztonság

13

2. A program-prioritások, pozícionálás, struktúra

1. Város-identitás (CI) – ezáltal városimázs és márka-építés a program fő törekvése, eszköze

2. Pozícionálás – sokelemű márkaépítés - tudomány éskultúra kiemelt,

elsődleges pozícionálási elemek (TECHNOPOLISZ – KULTÚRA VÁROSA …)

3. Miskolc városhierarchiában betöltendő szerepénekerősítése

4. A stratégiai programcsomagok (nyalábok) nemfunkcionálisak, hanem integráltan hatnak mindenprioritáshoz, azok közvetlen céljának eléréséhez. Afunkcionális stratégiák a programcsomagok tematikussíkjaiként működnek.

Városfejlesztés stratégiai célokl A koncepció célrendszeréből (versenyképes gazdaság,

élhető környezet, javuló életminőség,növekvő biztonság) öt stratégiai cél vezethető le:l gazdasági potenciál növelése (C1.);l természeti környezet megóvása, sérült környezet

rehabilitációja (C2.);l életminőség javítása, humán potenciál fejlesztése (C3.);l épített környezet fejlesztése, az épített és a természeti

környezet harmóniájának megteremtése (C4.);l biztonság, esélyteremtés, szociális kohézió erősítése

C5.).14

15

CÉLRENDSZER

A s

traté

giai

pro

gram

csom

agok

és

proj

ekte

k sz

ámos

rész

cél,

pozi

tív

hatá

s el

érés

ével

real

izál

ják

a fő

cél

okat

és

az a

zt m

egte

stes

ítő p

riorit

ások

at.

Életminőség javítása –az európai uniós színvonalhoz közelítő legjobb hazai városok közé kerülésAlapcél és

dimenziói

Gazdasági jólét, (anyagi gyarapodás, jövedelem-növelése)

Kulturális jólét,(Képzettség, tudás-, kulturá-lis színvonal,)

Társadalmi jólét(Belső identitás, kohézió erősítés)

Környezeti jólét(Környezet állapotának védelme, egészség fejl)

Miskolc versenyképességének –társadalmi, gazdasági, környezeti vonzerejének - imázsának javítása

Közvetlen, eszköz jellegűcél

Humán erőforrásokfejlesztése

Adottságokkompeten-ciák fejlesztése

Intézmény-rendszer,hálózatokfejlesztése

Realizálási, eredmény jellegű célok

Gazdasági teljesítmény fejlesztése

Kulcsprojektek (2014-2020)l A kulcsprojektek azok a kritikus fejlesztések, amelyek

megvalósulása alapvetően befolyásoljal a középtávú (2020-ig tartó) városi célok elérését.l A stratégiai és operatív célok ismeretében négy kulcsprojekt

meghatározására került sor:l déli és keleti befektetési övezet kialakítása, északi ipari park

továbbfejlesztése;l technológia-fejlesztő és kutatóközpont létrehozása;l a vállalkozások és a lakosság számára vonzó, élhető

városközpont és városrészi alközpontok fejlesztése;l alacsony iskolázottságú társadalmi csoportok foglalkoztatási

feltételeinek megteremtése.

16

Akcióterületek (2014-2020)l Ennek alapján az alábbi hat akcióterület kijelölésére

került sor (6. ábra):l Belváros – történelmi Avas;l Miskolctapolca és Egyetemváros;l Miskolc középső városrész és Diósgyőr;l Déli és keleti befektetési övezet;l Avas-Dél szociális rehabilitációs akcióterület (Avasi

lakótelep);l A DAM és a DIGÉP területe, a vasgyári kolónia

17

18

Stratégiai programok (nyalábok összefüggése, integráltsága)

Megújuló innovatív

tudás városa

Kulturális és turisztikai élmények

városa

Megújuló gazdasági vonzerő városa

Megújuló városkép, városarculat

program

Egyéni élet megújulásának

programja

Megújuló együttműködések,

kapcsolatok városa

19

A városfejlesztési stratégia programjai és a funkcionális területek integrációjának technikája

Megújuló innovatív

tudás városa

Kulturális és turisztikai élmények

városa

Megújuló gazdasági

vonzerő városa

Megújuló városkép,

városarculat program

Egyéni élet megújulásának

programja

Megújuló együttműködések, kapcsolatok városa

Funkcionálisstratégia

K+FInnováció

képzésvonzerő Termékek,

szolgáltatások

Kooperáció, együttműködés,kommunikáció

Építés

Lakossági kapcsolódás,

alkalmazkodás,előnyök realizálása

Pl.Turizmus

szakmaiinnováció,szakmaiképzés

Turisztikaiterméktípusok-

fejlesztése,attrakciók

Turisztikai és kapcs.szolgált.

termékek (ajánd.élelm. stb.

TurisztikaiKlaszter,

kooperatívmarketing

építések,fizikai

fejlesztés, infr.

Lakossági kapcsolódás,

alkalmazkodás,előnyök realizálása

Pl.Egészség

ügye

K+F projektInnováció,szakmaiképzés

Egészségügyi szolgáltatások

fejlesztése,korszerűsítése

Műszerek, gépek, termékek

gyártása

Egészség-ügyi

klaszter,Intézményekfejlesztése

Lakosságegészség-

tudatossága,egészségi állapota

javul

20

„Miskolc, a megújuló együttműködés városa” program alprogramjai

1. Belső város-szerződések

2. Hazai és nemzetközi partnerség

3. Intelligens / e-önkormányzat

4. Meeting-point alprogram

5. Generációk együttműködése

6. Városmarketing

7. Várostudakozó – információs és kommunikációs központ

8. Indukált fejlesztések, beruházások, projektek

- szervezeti, vállalkozó marketing tevékenység,

„A kapcsolati hálózatok megújítása”

21

„Miskolc, az egyéni élet megújulásának városa” stratégiai program és alprogramjai, projektjei l A stratégiai programcsomag célja. Miskolc

megújulásához, versenyképességének javulásáhoznélkülözhetetlen, hogy az itt élő emberek képesekés készek legyenek a megújulásra. Erősödnie kell asaját élet és a világ megváltoztathatóságába vetetthitnek; az egyéni habitus részévé kell válnia azinnovációs készségnek, a vállalkozási képességnek,a cselekvéseket ösztönző felelősségtudatnak. Amentalitásbeli és a tettekben megnyilvánulóváltozáshoz a feltételek tudatos megteremtése és aszéleskörű meggyőzés, a jó értelemben vettdivatteremtés a cél.

22

„Az egyéni élet megújulásának városa” program alprogramjai

5.1. Egészségfejlesztő szolgáltatások hálózatának kialakítása.

5.2. „Miben lehetünk sikeresek?”Pályaválasztás, pályakorrekció, sikerlehetőségek.

5.3. Közéleti fórumok megújulása

5.4. Indukált fejlesztések, beruházások, projektek

- civil szervezeti, egyéni, családi kezdeményezések

5.4. A hátrányos helyzetű családok gyermekei esélyeinek növelése

5.5.Családi életciklus - programA város élhetőségének, a lakosság, a családok együttműködésének növelése

23

„Miskolc, megújuló városkép, városarculat” stratégiai program és alprogramjai, projektjei

l A stratégiai programcsomag célja, hogy – a korábbinyalábokban megjelölt stratégiai fejlesztések és feladatokhozigazodóan – Miskolc településszerkezetének,területhasználatának, települési természeti és épített örökségevédelmének érdekében szükséges fejlesztések, építészetibeavatkozások megtörténjenek, azok eredményeként Miskolc ajelenleginél komfortosabb, egészségesebb esztétikusabb ésszebb város legyen. Cél, hogy a város szerkezete úgy változzon,hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, turisztikaivonzereje, népességmegtartó ereje; valamint mind a működése,mind az üzemeltetése gazdaságosabb legyen úgy, hogy közbena fenntartható fejlődés elve érvényre juthasson, a táji, természetiadottságok ne sérüljenek.

24

„Miskolc, a megújuló városkép, városarculat” program alprogramjai

1. Városrészek komplex rehabilitációja, városképi értékek megőrzése, fejlesztése (Belváros, Avas lakótelep,)

2. Közlekedéskorszerűsítés, belső úthálózat fejlesztése

3. Iparterületek rehabilitációja

5. Zöldterületi rendszer, környezetbiztonsági fejlesztések

6. Telekválaszték, kertvárosi telkek kínálata

4. Gazdasági területek kialakítása, bővítése, rendezése

7. Értékek (épített, táj és természeti értékek, környezet) védelme

8. Közművek-, táv- és hírközlés-, info-kommunikációs infrastruktúra Fejlesztés 9. Városi tömegközlekedés fejlesztése

10. Indukált további beruházások, fejlesztések- a közlekedésfejlesztési programmal is szoros kapcsolatban kell sorra kerülni a MVK gépparkjának további megújítására, önkormányzati szerepvállalás mellett (EU forrás: ERFA 1.1.6., valamint a Kohéziós Alap) - vállalkozások ipartelepítése, - lakosság, szervezetek ingatlan-beruházásai, fejlesztései, - vállalkozások közmű, info-kommunikációs, távközlési beruházásai

25

REALIZÁLÁS

l A realizálási stratégia három fontos elemet kell,hogy tartalmazzon, biztosítson:

l - kommunikációs program – a város vezetésénekkészült stratégia széles szakmai és lakosságirétegekhez szóló üzeneteinek megfogalmazása,eljuttatása a stratégia megismerése, megértése,elfogadása és a vele való azonosulás eléréseérdekében,

l - szervezeti megvalósítás, menedzsment feltételekbiztosítása,

l - pénzügyi, finanszírozási feltételekmegteremtése.

26

Miskolc Városfejlesztési Ügynökség/Központ

Miskolc Mj. város

Polgármes-teri Hivatala

Miskolc Mj. Város KözgyűléseMiskolc Kistérség Többcélú

Társulás/és társ-önkormányzatok

Professzionális szolgáltató vállalkozások

Stratégiai program.

menedzserek

Rugalmas program és

projekt-teamek

Miskolc városMagisztrátusa

REALIZÁLÁS

Professzionális szolgáltató vállalkozások

27

Miskolc Városfejlesztési Ügynökség/Központ feladata l általánosan: feladata a városfejlesztési stratégia realizálási folyamatának, a stratégiai programcsomagok,

projektek megvalósításának menedzselése, koordinálása szoros együttműködésben az abban érintettszervezetekkel, intézményekkel, a realizálási tapasztalatok alapján a városfejlesztési stratégia „karbantartásának”,szükség szerinti kiegészítésének kezdeményezése.

l részleteiben:l a stratégia realizálását segítő információs, kutató és döntéstámogató rendszer kialakítása és működtetése,

l szükséges kutatások, elemzések végzése/végeztetése,l folyamatos „figyelő-rendszer” működtetése,l szakmai adatbázisok létrehozása, fejlesztése,l döntéstámogató szakértői rendszerek kialakítása,

l stratégiai program-menedzserek révén az egyes stratégiai nyalábok realizálásának koordinatív irányítása,l a stratégiai programcsomag realizálásában érintettek közötti koordináció,l további projekt-generálás,l részletes megvalósíthatósági vizsgálatok végzése,

l az alprogramok, projektek megvalósítását szervező állandó vagy időszakos operatív szakmai csoportok, teameklétrehozása és munkájának irányítása,l megvalósíthatósági tanulmányok készítése, készíttetése,l regionális, országos és európai uniós nemzetközi pályázatok készítése,l a projektek, programok megvalósítására vonatkozó közgyűlési döntések koordinatív előkészítése,l a projektek realizálásában az önkormányzat, s intézményei részvételének koordinálása, nyomon követése,

l operatív munkakapcsolat tartása regionális, országos és európai uniós területfejlesztési hatóságokkal,ügynökségekkel, a partner-városok és szakmai partner-intézmények szervezeteivel,

l a városfejlesztési stratégiához és realizálásához kapcsolódó kommunikációs, városmarketingi operatív feladatokszervezése, koordinálása,

l a városfejlesztési stratégia monitoring rendszerének kialakítása működtetése,l rendszeres tájékoztatás, beszámolás a város vezetése, közgyűlése és a város közvéleménye felé.