felhasználói rendszerek - kardio · kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és...

Összeállította: Nagy István és Adányi Balázs 1 / 49

Felhasználói rendszerek

Cél, hogy a követelményrendszer bekerüljön az ágazat akkreditálandó területei közé és az alábbi területekre hatással legyen:

1. Az ágazati adat-áramlás és intézményközi interoperabilitás 2. Üzemeltetési sztenderdek, szolgáltatási színvonal és szintek egységesedése, a színvonal

emelkedése 3. Az ágazat stratégiai fejlesztési projektjeivel való összhang biztosítása informatikai

képességek szintjén 4. Ágazati szereplők (intézmények, kórházak, stb.) közpénzzel támogatott informatikai

fejlesztéseinek kötelező tartalmi elemei 5. Ágazati szoftver / informatikai rendszer akkreditáció bírálati szempontjai 6. Informatikai beruházások költségeinek jelentős csökkentése az ágazatban és ágazaton

kívül informatikai szállítótól való függőség csökkentése

Jogi formában rögzítendő ajánlások az egészségügyi informatikai rendszerek védelme érdekében

1. Az egészségügyi ellátó intézménynek ki kell alakítania az egészségügyi tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

2. A szabályozási rendben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

3. Az egészségügyi intézmény köteles az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.

4. Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

5. Az egészségügyi intézménynek ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.

6. A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljes körűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről, f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,


g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről. 7. Az egészségügyi intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és

biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) minden olyan dokumentációval, amely az egészségügyi ellátási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c) az egészségügyi szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik. Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

8. Az egészségügyi intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia: a) az informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez

szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek, b) az informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok

tárolási szerkezetének, c) az informatikai rendszer elemeinek az egészségügyi előírások által

meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének, d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának, e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó iratnak, f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, eglszségügyi szoftvereszközök teljes

körű és naprakész nyilvántartásának. 9. A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására, b) az egészségügyi adatok és az egészségügyi dokumentumok biztonságos

nyilvántartására, c) az egészségügyi intézmény tevékenységével összefüggő informatikai

rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra, d) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, e) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség

védelmére. 10. Az egészségügyi intézménynek belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes

munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai végzettséget és ismereteket.



Általános architektúrális követelmények

Ssz. Követelmény Kötelező

Szállíó/

intézm

ény

Megjegy

zés

Az informatikai rendszereknek hardver és szoftver komponensek tekintetében, valamint architekturálisan meg kell felelni a fejlesztéskor elvárható szakmai színvonalnak.

A megfelelő fejlesztési technológia kiválasztásával időtálló, fenntartható rendszereket kell fejleszteni.

Gazdaságossági és fenntarthatósági, valamint interoperabiltiási szempontból elvárás a SOA típusú megoldások alkalmazása.

Robosztus architektúra: Az alkalmazások architektúráját úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az képes legyen a pályázatban megcélzott (ágazati vagy intézeti) számú felhasználó biztonságos és gyors kiszolgálására. (Az elvárt gyorsaság megítélésénél az adott funkciók specifikációjánál megadott érték az irányadó). A megfelelőséget számítással kell alátámasztani.

Kliens- szerver architektúra: a szolgáltatott alkalmazás kettő, vagy több rétegű architektúrára épüljön.

Méretezhetőség: Az alkalmazások architektúrájának (hardver és szoftver) biztosítania kell az intézmény vagy régióhoz tartozó teljes intézményrendszernek, mint felhasználó számhoz szükséges méretre való felbővítés lehetőségét. A megfelelőséget számítással kell alátámasztani.

Hibatűrő, redundáns kialakítás: Mind egyedi eszköz telepítése esetén, mind szolgáltató központoknál olyan mértékben szükséges hibatűrő, redundáns infrastruktúrát kialakítani, amely összhangban áll a vállalt szolgáltatási szint (kiemelten a rendelkezésre állás) paraméterekkel. A megfelelőséget számítással kell alátámasztani.

Integrált működés: Biztosítani kell, hogy az alkalmazások egymással, és a működés szempontjából elengedhetetlenül fontos államigazgatás, finanszírozás, stb. kapcsolódó rendszereivel integráltan működjenek.

Az integrált működéshez az alkalmazásoknak a szabályozott módon szabványos, dokumentált interfész felületekkel kell rendelkeznie. Ezért elvárás

o A kommunikációs interfész megfelelőségéhez

szükséges a kommunikáció logikai modelljének kidolgozása.

o A kommunikációs üzenetek részletes belső

felépítésének dokumentálása és az üzenetek részletes (minden üzenettípusra kiterjedő) használati



Ssz. Követelmény Kötele

ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

esetdiagramjának (use case diagram) megadása.

o Az üzenet minták magyarázattal ellátott melléklete

elengedhetetlen.

o A megvalósított interfészt dokumentáltan, előre mutató módon fel kell készíteni a keretrendszer kapcsán várható jövőbeli kapcsolatok egyszerű lehetőleg paraméterezéssel történő kialakítására.

o A kialakított szoftver architektúra vonatkozásában a működéssel kapcsolatos e-Közigazgatási Keretrendszerek elvárásai az irányadók. Ajánlattevő mutassa be, hogy a tervezés során mely elvárások lettek a rendszer kialakításánál figyelembe véve.

Felhasználói interfész: Az alkalmazások felhasználói interfészét az egyes alkalmazások esetében úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az alkalmazás képernyők, oldalak elvárható sebességű, elérhetőségét az általánosan elterjedt, kereskedelmi forgalomban rendelkezésre álló szélessávú internet kapcsolatokon keresztül

1.

A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése és az elektronikus tértivevénnyel kapcsolatban a 2009. évi LII. tv. Követelményei az irányadóak.

A tükrözés

2 vagy a megfelelő szintű RAID

3 konfiguráció

alkalmazása a betegadatokat tartalmazó alrendszerek esetében kötelező.

Infrastruktúrális követelmények

Az alkalmazásokat futtató hardver környezetet minimálisan a következő paraméterekkel rendelkező gépteremben

4 kell

elhelyezni ahol biztosított:

o a gépek hőtermelésének megfelelő

5

légkondicionálás;

o az eszközök illetéktelen személyek általi hozzáférése

elleni védelme;

o az előírásoknak megfelelő tűzvédelmi infrastruktúra;

1 Az elvárt válaszidőket alkalmazás típusonként, funkciónként egyedileg kell specifikálni.

2 Operációs rendszer és a felhasználói szoftverek számára minimálisan elvárt a 2db HDD-ből kialakított RAID 1

(tökrözés) tömb

3 Betegadatok tárolása esetén minimálisan elvárt az 4 db HDD-ből álló RAID 5 tömb kialakítása. Javasolt a

minimum 5 db HDD-ből kialakított RAID 6 tömb kialakítása mivel így kétszeres meghajtó meghibásodás is

kiküszöbölhetővé válik.

4 hosting esetében is elvárás

5 A gépek hőtermelését a pontos hardver konfigurációt figyelembe véve számítással kell dokumentálni.




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

o a bekapcsolt egészségügyi intézmények számának, felhasználóinak, és a használt alkalmazásoknak megfelelő

6 sávszélességű hálózati (internet)

csatlakozás;

o az alkalmazások által kezelt adatok rendszeres

mentéséhez szükséges mentési eszköz és szoftver;

o az alkalmazások által kezelt adatok rendszeres

archiválásához7 szükséges eszköz, szoftver és

kapacitás;

o a gépek teljesítmény felvételének megfelelő,

szünetmentes áramellátást biztosító rendszer8;

o A szerver számítógépek és a szünetmentes áramforrásoknak rendelkezniük kell távmenedzsment (pl. SNMP) kommunikáció funkcionalitással az szállított és megmaradó eszközpark operációs rendszer platformok mindegyikére (pl. Win, Linux,…)

o A beüzemelt szerver(ekre) telepíteni kell az szünetmentes áramforráshoz szükséges kommunikációs szoftvert a szabályos leállítási folyamat megvalósítása érdekében.

o a szolgáltatói rendszerek hardver, szoftver, és

hálózati elemeinek monitorozását és távfelügyeletét biztosítani képes felügyeleti rendszer,

o melynek segítségével a vállalt szolgáltatási

színvonalnak megfelelő távfelügyeleti feladatok elvégezhetősége biztosított

o melynek segítségével a vállalt SLA szintek

folyamatosan mérhetők és dokumentálhatók

Mentési, archiválási, visszatöltési követelmények

Biztosítani kell az adatok és rendszerek időszakos napi, heti, havi, éves mentését a vállalt szolgáltatási szinthez illeszkedő mentési rend alapján

9.

A rendszerek tegyék lehetővé a rendszer és rendszerparaméterek mentését is

10

6 A sávszélesség megfelelősségét számítással kell dokumentálni.

7 Az archiváló eszköz típusát és az előírásoknak megfelelő garantált adatmegőrzési időtartamot gyártói

garanciákkal kell alátámasztani.

8 A szünetmentes áramellátást az átlagos terhelés 130%-ra kell méretezni A szünetmentes ellátás méretezését

számítással kell dokumentálni.

9 A mentési rendet úgy kell kialakítani, hogy maximum egy napnyi adatvesztés mellett az alkalmazások

működőképessége helyreállítható legyen.

10 system backup




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Ezen mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, valamint gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről,

A rendszerek biztosítsák a mentett adatok és a rendszerparaméterek hibamentes, konzisztens visszaállítását.

Adatok elérhetősége: Az elektronikus adathordozókon tárolt adatok, állományok utólagos elolvasását, használatát mindenkor biztosítani

kell az erre szolgáló eszközök esetleges módosítása, cseréje esetén is.

A megoldásszállító készítsem mentési, archiválásai és visszaállítási tervet melyben részletesen specifikálja az eljárások kivitelezési módját.

Az egészségügyi adatok 50 évig történő megőrzését, archiválását biztosítani kell.

IT biztonsági követelmények

Az egészségügyi ellátó intézménynek ki kell alakítania az egészségügyi tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

Az egészségügyi intézménynek tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket és rendelkeznie kell legalább a következőkkel:

o informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó

utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

o minden olyan dokumentációval, amely az egészségügyi ellátási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

o az egészségügyi szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

o olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

fenntartását,

o az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,

o jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék,

o a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli

események kezelésére szolgáló tervvel.

A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:

o a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök,

folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

o az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus

elemei védelmének zártságát és teljes körűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

o a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események)

o olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

o a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és

hitelességéről,

o az adathordozók szabályozott és biztonságos

kezeléséről,

o a rendszer biztonsági kockázattal arányos

vírusvédelméről11

Az egészségügyi intézménynél mindenkor rendelkezésre kell állnia:

o az informatikai rendszer felépítésének és

működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

11

A vírusvédelmet mind szerver mind kliens oldalon biztosítani kell. Külön figyelmet kell fordítani a

vékonykliensek vírusvédelmére is.




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

o az informatikai rendszernél az adatok szintaktikai

szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

o az informatikai rendszer elemeinek az egészségügyi

előírások által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

o az adatokhoz történő hozzáférési rend

meghatározásának,

o az adatgazda és a rendszergazda kijelölését

tartalmazó iratnak,

o az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát

bizonyító szerződéseknek,

o az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, egészségügyi

szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

Az ASP központ létrehozása során biztosítani kell az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról szóló 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendeletben foglalt elvárások teljesülését, azaz:

o az informatikai célrendszer tervezésére, a célrendszer elemeinek beszerzésére, valamint a célrendszer előállítására (különösen fejlesztésére, testre szabására, paraméterezésére, telepítésére) és felülvizsgálatára kiterjedő, a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő minőségirányítással kell alátámasztania az eljárási és biztonsági követelmények teljesülését;

o megfelelő biztonsági követelmények teljesítéséhez

szükséges folyamatok és eljárások kidolgozását és bevezetését.

o A kormányrendeletben foglalt elvárások teljesítéshez

nyújt segítséget és megfelelő megoldásokat a KIB 25. számú ajánlása.

Az alapellátás információs rendszerei


ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Az alapellátás fogalma: társadalmilag, bizonyos funkcióval szervezett egészségügyi ellátás lakosság közelébe vitt formája. Az egyes alfejezetet a fontosság sorrendjében tárgyaljuk. Az informatikai követelményeket úgy határozzuk meg, hogy az alapkövetelményeken (biztonság, megbízhatóság, stb.) felül milyen elvárásai vannak a rendszereket kezelő orvosoknak, asszisztenseknek, az ellátottaknak, a szakmai (kereskedelmi) felügyeletet gyakorlónak és a finanszírozónak.

Az informatika feladata: az egészségügyi ellátás alapellátói (orvosok, szakdolgozók) tevékenységeinek kiszolgáélása az informatika eszközeivel, a betegellátás minőségének és hatékonyságának emelésével. Napjainkban az alapellátók szinte kivétel nélkül alkalmaznak informatikát. Az informatikai




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

rendszerekkel szembeni követelményeket az általános információs-kommunikációs technológiai jellegű követelményeken kívül aszerint csoportosítjuk, hogy hogyan szolgálják ki a rendszerek által érintett személyeket és szervezeteket. Még mielőtt az egyes alapellátók rendszereit tárgyalnánk, általános – minden ilyen rendszerre érvényes – követelményeket fogalmazunk meg.

A rendszer konfigurációja a személyes perifériákon kívül (képernyő, klaviatúra, egér) tartalmazzon olyan nyomtatót, amely a nyomtatási igényeknek megfelel.

A rendszer rendelkezzen szélessávú internet eléréssel, valamint elektronikus levelezési lehetőséggel.

A rendszer internet kapcsolatának sebessége feleljen meg az alkalmazott szoftver előírásának

A munkaállomás architektúrája alkalmazkodjon a telepített futtató környezethez (Windows, Linux, stb)

Az alkalmazott szoftverek jogtiszták és támogatottak legyenek

Az alkalmazói rendszer legyen verziókövetett

A rendszer legyen virus- és behatolás védett

Az adatrendszer biztonsági másolatat készüljön el legalább minden ….-kor, és tárolását a működő rendszertől legalább 300 m távolságban kell megoldani

A rendszer adatkezelése feleljen meg a hatályos adatkezelési jogszabályoknak

Háziorvosi-, házi gyermekorvosi rendszerek

A háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatok az ellátórendszer primer belépési pontjai. Ennek megfelelően az itt alkalmazott informatikai rendszerek tartalmazzák a lakosság egészségi állapotára vonatkozó információk döntő többségét. Az integrált egészségügyi rendszerek adat fundamentuma tehát a háziorvosi rendszerekben képződik. Fontos tehát, hogy az egyes beteg adatai olyan rendszerezettségűek legyenek, amelyekre a szakellátók támaszkodhatnak. Más szóval, az ellátási folyamatban render alakuló ellátó team-ek egyik állandó szereplője a házi (gyermek) orvos. Az információ áramlása tehát innen indul általában, és az ellátás konklúziója is itt csapódik le. Emiatt alapvető fontosságú a háziorvosi rendszerek nyitottsága a szakellátás irányába. Nem kevésbbé fontos az ország epidemiológiai állapotának alapellátási adatokkal történő alátámasztása.




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Általános követelmények

A praxis kiszolgáló információs rendszer működése feleljen meg a háziorvosi ellátást szabályozó jogszabályoknak12.

A rendszer legyen képes a háziorvosi hatásköri listában megfogalmazott összes feladat támogatására

A praxis és az informatikai rendszer szállítója között folyamatos támogatási- és jogszabály követési szerződés kell legyen.

Legyen a praxis szoftver olyan, hogy az egyszemélyestől a csoportos praxisig képes legyen kiszolgálni az háziorvosi munkahelyeket.

Legyen a praxisszoftver felkészítve a praxisban használt legáltalánosabb – informatikai összeköttetésre alkalmas – orvosi eszközök (holter, EKG, spirometer, audiometer, stb) kezelésére.

Legyenek multimédiás lehetőségek (pl. scanner illesztés) a szoftverben

Legyen a praxis szoftver mögött elérhető help-desk szolgáltatás

Legyen a praxis szoftver verziókövetett, a verziók a háziorvosok számára on-line vagy adathordozón elérhetőek

Legyen a háziorvos és a praxisszoftver fejlesztője között rendszeresített információs csatorna (ügyfélszolgálati célú), amelyen keresztül az észlelt rendellenességek jelezhetőek.

Minden észlelt és valós szoftver hiba javítása az összes praxisszoftver számára legyen automatikusan elérhető

A praxisszoftver legyen képes exportálni a táblázatos tartalmakat külső felhasználás számára

Betegadatok kezelésére vonatkozó követelmények

Legyen lehetőség az elektronikus betegazonosításra A

A jogszabályok által előírt betegadatok kezelésére legyen alkalmas

Legyen a betegadatok elemeihez beállítható a hozzáférési jogosultság.

12

A jogszabályoknak e tekintetben egyértelműnek és ellentmondásmentesnek kell lenniük.




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

A betegadatokat csak a jogosult felhasználók érhetik el.

A betegek esettörténetében szereplő adatok kezelését naplózni kell olyan adattartalommal, amelyből az adatkezelés reprodukálható.

A betegek személyes adatait (név, lakcím) csak a beteg jelenlétében lehet módosítani.

Működjön a betegadatok biztonságos mentése

A betegek kiszolgálására vonatkozó követelmények

Legyen időpont foglalási lehetőség a betegek számára K

Legyen lehetőség a beteggel elektronikus úton érintkezni (email, sms)

A

Legyen beteghívó lehetőség a rendszerben, ha ezt a körülmények (rendelőintézeti gyakorlat) megkövetelik

A

A praxisban dolgozók kiszolgálására vonatkozó követelmények

Legyenek a legfontosabb népbetegségek kezelésére és ellátására vonatkozó protokollok elérhetőek a háziorvos számára olyan módon, hogy az a gondozási feladatait támogassa.

Legyen a rendszer képes mindenfajta – a praxisban dolgozó orvos számára megengedett készítményt előírását tartalmazó – rendelvény (vény) előállítására (nyomtatására)

Legyen a rendszer képes mindenfajta – a praxisban dolgozó orvos számára megengedett készítményt előírását tartalmazó – vény elektronikus feltöltésére a központi eRecept felületre

TAJ jogviszony ellenőrzés on-line megvalósítása a praxis telephelyén, telephelyein

A rendszer tartalmazzon olyan szolgáltatást, amellyel a beteg látogatáskor az orvos munkáját támogatja (okostelefon, laptop, stb)

A rendszer egyszerre szolgálja ki az orvost és az asszisztenciát

Szükség esetén a képernyő tartalma és a billentyűzet adatbeviteli szolgáltatása legyen mind az orvos, mind pedig az aszisztencia számára egyszerre elérhető

Legyenek a praxis kiszolgálásához szükséges adatbázisok és szótárak a rendszerben elérhetőek (BNO, FNO, …)

Legyen lehetőség a BNO-ból kiindulva azt alábontani (saját célra), viszont a külvilággal a szülő BNO




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

kommunikációja szükséges

A beteg megjelenésének, és ellátásának adminisztrációja legyen folyamatszerűen megoldva.

Legyen helyettesíthetőség a rendszerben

Legyen lehetőség több telephelyen – akár egyidejű – működésre

A praxisban működő rendszerek között legyen adatkapcsolat, amely lehetővé teszi az eredmények lekérdezhetőségét.

Legyen lehetőség az ellátással kapcsolatos jogszabályokban meghatározott mennyiségi és minőségi feltételek, korlátok folyamatos figyelésére

A felügyeleti szervek kiszolgálására vonatkozó követelmények

Legyenek epidemiológiai statisztikák elérhetőek és generálhatóak a rendszerben

Legyen paraméterezhető lekérdezés a rendszer adatbázisából

A rendszer legyen képes a központi kormányzati kapcsolati rendszerhez (mo.hu) kapcsolódni, azon keresztül üzeneteket küldeni és onnan üzeneteket kapni

Az egészségügyi közhiteles adatbázisok és kódszótárak legyenek egy központi helyről (GYEMSZI portál) frissítettek

A felügyeleti szervekkel legyen lehetőség elektronikus kapcsolat felépítésére

A jelentésekre vonatkozó követelmények

A jogszabályokban előírt jelentéseket a rendszer automatikusan szolgáltassa.

OEP jelentések (változás-, TAJ-, ambuláns-, szűrési és tételes forgalmi jelentések) on-line szolgáltatása

Általános funkcionális követelmények

A betegadminisztráció legyen képes dokumentálni a beteg egészségi állapotát, annak változását meghatározó – a háziorvos tudomására került – jellemzőit, leírását: a beteg törzskartonját.

A betegadminisztráció legyen képes a beteg adatai között lekérdezést végezni betegségre, betegségcsoportra, ellátási időszakra, alkalmazott terápiára, diagnosztikára

A betegadminisztráció legyen képes a törzskarton




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

tartalmából előzményeket (az adott diagnózisra releváns) megjeleníteni

A háziorvosi rendszer legyen képes a rendelés folyamatát kezelni, az ott felmerült aktivitásokat dokumentálni

A rendszer legyen képes vizsgálatkérő lapo(ka)t és konzílium kérés(eke)t előállítani nyomtatott formában

A rendszer legyen képes a vizsgálatkérő lapo(ka)t és konzílium kérés(eke)t elektronikus formában továbbítani az egészségügyi szolgáltatóhoz, amennyiben annak megvannak a feltételei

A rendszer legyen képes orvosi szakvélemény vagy konzíliáris vélemény előállítására, nyomtatására és a feltételeknek megfelelően elektronikus elküldésére

A rendszer legyen képes a háziorvos praxisában lévő gondozottakkal való kötelező tevékenységeket tervezni, követni, ezzel kapcsolatosan figyelmeztetni

A rendszer legyen képes az ügyeleti szolgálat ellátására

A rendszer legyen képes a törzskartonhoz dokumentumokat, OLE objektumokat (kép, video, hang) csatolni

Gyógyszertári rendszerek

Bár elméletileg a gyógyszertári rendszerek nem a klasszikus alapellátás részei, viszont a a gyógyszertárak szervezése, lakosság-közelisége, számossága és fontossága azt kívánja, hogy itt tárgyaljuk. A gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú-, intézeti-, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet. A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek kiszolgáltatása, valamint az e gyógyszerekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás. Mivel a gyógyszerterápia elrendelői és annak kiszolgálói egyaránt korszerű információs rendszereket használnak, időszerű a közöttük való kommunikáció – legfőképpen az e-Recept szolgáltatás – kiépítése. A gyógyszertári rendszereket jelen dokumentum kizárólag egészségügyi szempontból tárgyalja, nem foglalkozunk a gyógyszertárak kereskedelmi, gazdálkodási, pénzügyi elvárásaival.

A gyógyszertári rendszer működése feleljen meg a hatályos egészségügyi jogszabályoknak.

A gyógyszertári rendszer működése feleljen meg a hatályos kereskedelmi jogszabályoknak

A gyógyszertári rendszer működése feleljen meg a hatályos pénzügyi és adózási jogszabályoknak




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Legyen lehetőség fiók-gyógyszertári, valamint kézi-gyógyszertári készletek kezelésére

A rendszer segítségével legyen elkészíthető az egészségbiztosítási szerv felé a jogszabályokban meghatározott elszámolás (heti)

A gyógyszertári rendszerek támogassák az expediálás folyamatát, az ügyfelek számára jelenítsék meg a gyógyszervásárlás releváns információit (pillanatnyi összérték)

Az irodai szolgáltatások elérése igazodjon a patika méretéhez, igényeihez

A gyógyszertári rendszer biztosítsa a gazdálkodáshoz szükséges funkciókat: megrendelés, beszerzés, készletgazdálkodás, saját felhasználás, számlázás, számlavezetés, könyvvezetés, nyilvántartások vezetése, pénzügyi bizonylatok kezelése, hulladékkezelés, minőségbiztosítás

A rendszer tartson kapcsolatot a gyógyszer nagykereskedőkkel

A rendszerek tartalmazzák a legfrissebb gyógyszer-helyettesíthetőségi táblázatot, és kontra-indikációs táblázatot

A gyógyszertári rendszer használjon TAJ ellenőrzést

A gyógyszertári rendszer működjön együtt az OEP rendszerével a rendeletekben meghatározott módon

Legyen lehetőség az e-Recept funkció használatára, amikor egy központi helyről a TAJ szám alapján le tudja kérni a felírt gyógyszer elektronikus vényét

A rendszer tartalmazzon paraméterezhető szolgáltatást a gyógyszer készletfogyás figyeléséhez

A rendszeren keresztül figyelni lehessen a gyógyszerek lejáratát.

Legyen lehetőség a beteg kérésére gyógyszert rendelni

A rendszer kezelje a készítendő gyógyszerek adminisztrációját (beteg visszahívási szám)

A rendszer legyen képes a rendszeres gyógyszerelés követésére, a készletek ehhez történő igazítására.

A rendszer legyen képes a gyógyszer információ megjelenítésére




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Elsődlegesen elérhető sürgősségi ellátás (ügyeleti) rendszerei

Az elsődlegesen elérhető sürgősségi ellátás az alapellátás rendelési idején kívül – általában sürgősségi indokból, elsősorban frissen kialakult betegségek, vagy már meglévő betegség állapot-rosszabbodása esetén, amikor azonnali beavatkozás nélkül fennáll a tartós vagy maradandó egészségkárosodás veszélye – igénybevett formája. Jellemzően ez vagy ügyeleti rendelőben zajlik, vagy az ügyeleti szolgálatot egy háziorvos látja el a saját rendelőjében. Jelen fejezetben az önálló ügyeleti

A rendszer ismerje a hatályos beutalási rendet (fővárosi, megyei)

A rendszer dokumentálja a sürgősségi esetet

A sürgősségi eseteket a beteg háziorvosához továbbitsa (az OEP TAJ-háziorvos adatbázisán keresztül)

A rendszer tartalmazzon a betegszállításra vonatkozó adatbázist

A rendszer legyen képes – a háziorvosi rendszerhez hasonlóan - mindenfajta – a sürgősségi ellátás számára megengedett készítményt előírását tartalmazó – rendelvény (vény) előállítására (nyomtatására)

A rendszer legyen képes – a háziorvosi rendszerhez hasonlóan - mindenfajta – a sürgősségi ellátás számára megengedett készítményt előírását tartalmazó – rendelvény (vény) elektronikus formában az e-Recept központnak továbbítani

A

A rendszer legyen képes kórházi beutalót előállítani

A rendszer legyen képes a szükséges – jogszabályokban előírt – jelentések elkészítésére, nyomtatására

A rendszer legyen képes – ha előírt – a jelentések elektronikus úton történő elküldésére

A rendszer tartalmazzon lekérdezési lehetőséget az eset adatbázisból

A rendszer on-line TAJ ellenőrzést végezzen

A rendszerrel olyan beteget is el lehessen látni, akinél semmiféle személyazonosító okmány sincs

Legyen a beteghez hívott orvos számára kommunikációs eszköz a mentés koordinálásához

Működjön a betegadatok biztonságos mentése




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Védőnői rendszerek

A védőnői szolgálat feladata a gyermekágyas nő gondozása, az újszülött-kor, a gyermekkor egészség-menedzselése, a család egészségnevelése, egészség-tanácsadása. Ehhez tartozik a védőoltási rendszer (kötelező, életkorhoz kötött) működtetése, az ezzel kapcsolatos jelentések készítése. A jogszabályoknak megfelelően a védőnők tevékenységének tárgyi feltételei között találjuk a számítógépet (1 db/2 fő), illetve hardver+szoftver+karbantartás követelményét.

A védőnői rendszer működése legyen a védőnőkre vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelő

A védőnői rendszer adminisztrálja a védőnő tevékenységét, a szükséges ellátási-gondozási adatokat (gyermekágyas nyilvántartás, várandós törzslap, gondozási lap, újszülött nyilvántartás, újszülött gondozási lap, gyermek-egészségügyi törzslap, egyedi oltási lap, oltási összesítő)

A védőnői rendszer segítségével ki lehessen mutatni a védőnői ellátás (gyermekágyas anya, újszülött) megfelelőségi indikátorait

A védőnői rendszer segítségével legyen készíthető, módosítható a várandós gondozási terv

A védőnői rendszer legyen alkalmas a átvételre és az átjelentésre a lakcím megváltozásakor

Legyen készíthető szakorvosi beutaló

A védőnői rendszerben legyen adatmentési szolgáltatás

Foglalkozás-egészségügyi rendszerek

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata hogy

(i) felkutassa, folyamatosan ellenőrizze a munkahelyi (fizikai, szellemi, lelki) megterhelést és a munkakörnyezeti kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, pszicho-szociális, ergonómiai) tényezőket;

(ii), hogy javaslatot tegyen arra, milyen módszerekkel lehet mindezeket az egészséget nem károsító szinten tartani;

(iii) hogy testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően a munkavállalók képességeihez adaptálja a munkát;

(iv) hogy a munkájukkal kapcsolatban ellenőrizze a munkavállalók egészségét.

Ezeket a szolgáltatásokat alapszolgáltató, központ és szakellátó szinten nyújthatják.

A foglalkozás-egészségügyi rendszerek a fenti feladatot támogatják.

A foglalkozás-egészségügyi rendszerek a rájuk vonatkozó




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

hatályos jogszabályoknak megfelelően működjenek

A rendszer legyen képes a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató tevékenységét adminisztrálni és dokumentálni

Legyen képes a munkaköri, szakmai illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot dokumentálni

Legyen alkalmas szakorvosi beutalót készíteni

Legyen alkalmas a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek kivizsgálását dokumentálni

Tartalmazzon adatbázist az egyéni védőeszközökről

Legyen képes a munkavégzés egészségkárosító hatásának vizsgálatát dokumentálni

Legyen képes a közúti járművezetők egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dokumentálására

Legyen a rendszerben eszköz a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és rehabilitációs tervének kidolgozására

Legyenek a rendszerben lekérdezési és statisztikai funkciók

Gondozói (házi ápolási) rendszerek

Anya- és csecsemővédelem rendszerei

Fogorvosi rendszerek



A szakellátás információs rendszerei


ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Időszinkronizálás

A HIS rendszerben működő minden eszköz időszinkronizálását ugyan arról a helyről kell megvalósítani.

Intézményen belül biztosítani kell a szerver és kliens eszközök időszinkronizálásának megoldását.

Megoldásszállítónak be kell mutatnia, hogy hogyan, milyen gyakorisággal kerül megvalósításra a HIS szerver órájának szinkronizálása.

Interneten keresztül szabványos protokoll segítségével kell az időszinkronizálást megvalósítani.

Ezen pontban leírtak evidenciának tűnhetnek, ám a pályázatok kiírása során bizonyos esetekben nem kizárható a csak nemzetközi referenciákkal rendelkező ajánlattevő.

A megajánlott szoftver felhasználói felületén (legkésőbb az oktatás és az éles próbaüzemi procedúra időszakára) csak magyar nyelven kommunikálhat a felhasználóval (képernyők feliratai, választható értékkészletek, help szövegek, menük, hibaüzenetek, stb.).

A rendszer minden eleme helyesen kezelje a magyar nyelvi előírásokat (pl. névsorba rendezés) és a magyar ékezetes karaktereket mind a képernyőn mind a nyomtatásban.

A rendszerhez minden funkcionális nyomtatási igényeit ki tudják szolgálni és csatlakoztathatók legyenek a magyar piacon kapható standard nyomtatók (lézer, mátrix, etikett, karszalag, stb.).

A nyomtatók rendszerhez illesztésének ne legyenek speciális igényei.

A rendszergazdai felületeknél törekedni kell a magyar nyelv használatára, de megengedett az angol nyelv használata is.

Minden oktatás nyelve magyar.

A felhasználói dokumentációk nyelve magyar.

A rendszergazdai dokumentációknál is törekedni kell a magyar nyelvű verzióra, de indokolt esetben megengedett az angol nyelvű is.

A projekt dokumentumok hivatalos nyelve magyar legyen




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

kivéve ha a kiírás másként nem rendelkezik, de ebben az esetben is gondoskodni kell a projekt szempontjából meghatározó dokumentumok hivatalos magyar fordításról. Ezzel kapcsolatban elvárt minimális projekt menedzsment dokumentumok: Szerződés,PAD, Teljesítés igazolások, Átadás-átvételi dokumentumok, Projekt vezetői megállapodások, Változás kezelés, Próbaüzemi jegyzőkönyvek)

A megajánlott rendszer felhasználói felületének a nyelve legyen állítható.

A megajánlott rendszer nyelvi beállítottsága egyes felhasználóhoz,vagy felhasználó csoporthoz legyen kapcsolható.

Törvényi előírásoknak való megfelelés (jogszabályi megfelelés)

Ajánlattevőnek be kell mutatnia, hogy a megajánlott rendszer teljes körűen megfelel a megajánlott egészségügyi munkahelyre

13 vonatkozó magyar jogszabályi előírásoknak.

A magyar intézményi gyakorlatnak megfelelő szervezeti struktúra kialakíthatósága.

A magyar működési és finanszírozási gyakorlatnak megfelelő törzsadattárak kialakíthatósága.

A magyar működési és finanszírozási gyakorlatnak megfelelő „Ellátás biztosító személyek” személyes és szakmai adatainak rendszerbe történő rögzíthetősége.

A magyar működési és finanszírozási gyakorlatnak megfelelő „Beteg törzsadatok” rögzíthetősége.

A magyar működési és finanszírozási gyakorlatnak megfelelő „Ellátó egységek” adatainak rögzíthetősége.

Az ellátás folyamata során a magyar szakmai, működési és finanszírozási gyakorlatnak megfelelő dokumentációs rend kialakíthatósága.

Az intézményvezetéssel, működéssel kapcsolatos lekérdezések definiálhatósága.

A magyar intézményi gyakorlatnak megfelelő regionális és ágazati szintű működés kialakíthatósága.

13

Alapellátás, ambulancia, szakrendelő, fekvőbeteg ellátás, krónikus ellátás, egynapos sebészet,stb. illetve ezek

vegyesen.




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Ajánlattevő által leszállított rendszernek minden olyan modulja rendelkezik, szoftver akkreditációval ahol ezt törvény előírja.(pl: receptíró alkalmazás

14). Kérjük ezt a pályázati

anyagban tételesen felsorolni.

A szállított szoftverekre a szerződés teljes időtartamára szóló díjmentes jogszabálykövetést kell biztosítani a jogszabályban előírt határidőre és a rendszert mindenkor díjmentesen alkalmassá kell tenni a jogszabályban előírt határidőre az adatszolgáltatási kötelezettségeknek (pl: adatbevitel, kódszótárak, adatküldés).

A jogszabályváltozások miatti módosítást abban az esetben is térítésmentesen kell elvégeznie az Ajánlattevőnek amennyiben változtatás elvégzéséhez az Ajánlattevő olyan program modult fejleszt ki, amely az eddigi beüzemelt új modulok között nem szerepelt.

A jogszabályi változásokat legkésőbb a hatályba lépést megelőző 3 munkanappal előbb a rendszer éles verzióján át kell vezetni (Az éles rendszerre való telepítést meg kell előznie egy sikeres tesztüzemnek). A működtetéshez szükséges dokumentáció és oktatási anyag átadásának is ez a határideje.

Visszamenőleges hatálybalépés esetén úgy kell a változást a rendszeren átvezetni, hogy biztosítani kell az Ajánlatkérő számára, hogy a szükséges tevékenységet visszamenőlegesen is elvégezhesse oly módon, hogy rá nézve negatív következményekkel vagy anyagi kárral ne szolgáljon. Ebben az esetben törekedni kell a lehető legegyszerűbb adatbevitel biztosítására.

Ajánlattevőnek biztosítania kell, hogy a szerződés megszűnése után a tárolt adatok a jogszabályi előírásoknak megfelelően díjmentesen visszakereshetők maradnak. Az ajánlatban részletes leírást kell a megvalósítás módjáról adni.

Működtetéssel kapcsolatos dokumentáció

Az átadás átvétel során minimálisan az alábbi rendszergazdai dokumentumokat kell átadni olyan részletezettséggel, hogy Ajánlatkérő szakemberei a dokumentáció alapján az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat el tudják látni

o Logikai rendszerterv

o Fizikai rendszerterv

14 53/2007 (XII: 7.) EüM rendelet a gyógyszerrendeléshez használandó számítógépes program

minősítésének szabályairól




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

o Működési folyamat és kommunikációs leírások

o Adatbázis szerkezet leírás15

o Interfész specifikációk16

o Funkcionális tesztelési terv és annak eredménye

o Terheléses tesztelési terv és annak eredménye

o Mentési visszaállítási terv17

o Telepítési és paraméteresési útmutatók18

o Felhasználói kézikönyvek

o Üzemeltetési kézikönyv és szolgáltatási szint leírás

o Informatikai biztonsági szabályzat

o Migráció leírás

Az Ajánlatevő köteles olyan részletezettségű dokumentációt biztosítani minden átadott modulhoz, amely alapján az Ajánlatkérő szakemberei az elvárt működtetési feladatokat el tudja végezni.

A dokumentációkat elektronikus és minimum egy nyomtatott példányban is át kell adni. Ez alól kivételt képeznek az oktatási dokumentumok

19.

A működtető szervezet installációs és konfigurációs tevékenységeire vonatkozó kézikönyv

Az illesztett rendszerek illesztési protokolljának leírása20

Távoli menedzsment kialakításának paraméterei (pl: VPN)

Felhasználói kézikönyv (modulonként)

Vészhelyzeti működési szabályzat

Az üzemeltetési szabályzat feladatlistájának részletes

15

Az ellenőrzések a lekérdezések és az adatmigráció érdekében elkerülhetelen az adatbázis logikai, szerkezeti

felépítésének dokumentáltsága.

16 Részletesen lásd – Architekturális követelmények – Általános architekturális követelmények

17 Részletesen lásd – Architekturális követekmények - Mentési, archiválási, visszatöltési követelmények

18 A telepítési útmutatóknak minden rendszerbe integrált eszköz és szoftver telepítési, paraméterezési

beállítását tartalmaznia kell. A változáskezelésben frissíteni szükséges.

19 Az elvárásokat lásd az oktatási elvárások megfogalmazásánál

20 Lásd az archuterturális követelmény leírásoknál megfogalmazottak




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

összeállítása21

Megvalósítási dokumentáció22

Változáskezelést rögzítő dokumentáció mely a projekt teljes életszakaszában vezetendő dokumentum

23

Tranzakció és eseménynaplózás a HIS rendszerekben

A HIS rendszer működtetésével kapcsolatos eseményeket és az ehhez kapcsolódó információkat tárolni kell (bejelentkezés időpontja, felhasználó név,használt szoftver képernyő azonosító, tevékenység (új adat bevitel, törlés módosítás, stb.).

Az üzemeltetésével kapcsolatos eseményeket egy külön állományban naplózni kell (pl. új verzió betöltés, új adatbázisok betöltése, hibaelhárítás, rendszer újra indítás, tesztelés, stb.).

A rendszer részletes (ki, hol, mit, mikor) és könnyen lekérdezhető tranzakciós és eseménynaplózással rendelkezzen minden tranzakcióról (pl: adat bevitel, módosítás, megtekintés, nyomtatás, törlés, adat továbbítás, adat leválogatás stb.)

24

Minden beteg egyedileg és maradandóan legyen az HIS rendszerben azonosítva.

Minden felhasználó egyedileg és maradandóan legyen a HIS rendszerben azonosítva.

Az egészségügyi adatelem minden verziója egyedileg és maradandóan legyen azonosítva.

Minden egészségügyi adatelem maradandóan kapcsolódjon össze egy azonosított beteggel.

Egy egészségügyi adatelem minden változása az elem új verzióját eredményezze.

Az egészségügyi adatelemek minden verziója rendelkezzen a bejegyzés dátumával és idejével

Az egészségügyi adatelem minden verziója érvényességi

21

Ez az Ajánlatkérő és az Ajánlattevő közös feladata.

22 Ennek a dokumentumnak tartalmaznia kell a rendszer minden állítható paraméterének éles induláskori

értékét

23 Ez az Ajánlatkérő és az Ajánlattevő közös feladata.

24 A HIS rendszerben működő minden eszköz időszinkronizálását ugyan arról a helyről kell megvalósítani.




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

idővel rendelkezzen.

Minden egészségügyi adatelem minden verziójához tartozik egy annak tartalmáért felelős személy.

Az egészségügyi adatelemek minden verziója rendelkezzen egy tevékenységi állapottal, státusszal (aktív, inaktív,feladott, érkeztetett, teljesített, lezárt, megtörtént vagy elmúlt, befejeződött, megszakadt, archivált, visszautasított, stb.)

Egy egészségügyi adatelem minden verziója mellett kerüljön tárolásra az adat, amely azonosítja azt az aktor (személyt vagy automatát) aki ténylegesen rögzítette az adatot,. adatokat.

Az egészségügyi adatelemek változtatásainak teljes története prezentálható.

A rendszer tegye lehetővé a felhasználó számára az egyes egészségügyi adatelemek bizalmas kezelésének jelölését.

A rendszerben törlésre jelölt adatok fizikálisan ne törlődjenek a rendszerből.

Az egészségügyi adatelem törlésének eredménye egy új változata ennek az egészségügyi adatelemnek, "törölve" státusszal.

A rendszerbe szerkesztett dokumentumok, dokumentum elemek (szekciók) előző verziói is megtekinthetők legyenek.

Az egészségügyi dokumentumos adatvédelmével kapcsolatos adatvédelmi elvárások

Folyamatosan karban tartott tűzfal rendszerrel25

Minden egészségügyi dokumentumot és annak minden verzióját egyedi azonosítóval és időpont megjelöléssel kell ellátni. Meg kell jelölni az adat rögzítőjét és a tartalomért felelős személyt (lehet azonos). A két felelősnek a rendszerben azonosíthatónak kell lennie.

Az egészségügyi dokumentumokat a kezelő/adatrögzítő szerint is kell tudni lekérdezni

Az egészségügyi dokumentumokat az alábbi státuszok valamelyikével kell rendelkezni: aktív, befejezett, megszakított. A státuszt minden esetben meg kell jeleníteni.

25

A tűzfalak specifikációjávalés minimális elvárásaival jelen anyag nem foglalkozik.




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

Az egészségügyi dokumentumokhoz biztosítani kell az OEP által biztosított vagy előírt hitelesítési és időbélyegző szolgáltatás használatának lehetőségét..

A rendszer minden adatbeviteli képernyőn ki kell jelezni a beteg intézményen belüli egyedi azonosítóját és a beteg nevét.

A rendszernek lehetővé kell tennie, hogy rendszergazda – és csak ő – erre a célra kialakított felületen teljes körűen menedzselje a jogosultságokat (felhasználói profilt hozzon létre, függesszen fel és töröljön, illetve módosítsa egy felhasználó jogosultságait).

A rendszergazdai tevékenységeket megváltoztathatatlanul naplózni kell.

A rendszer támogassa az intézmény biztonsági politikájának megfelelő jelszókezelést. Ha az intézmény nem rendelkezik biztonsági politikával/szabályzattal, akkor az alábbi jelszókezelési szabályokat kell alkalmazni:

o A jelszó legalább 8 karakterből áll, melyben kisbetű,

nagybetű és szám is van

o A jelszavát mindenkinek magának meg kell tudni

változtatni

o A jelszót 1-3 havonta26

legyen kötelező megváltoztatni, a változtatásra a rendszernek a lejárat előtt XX

27

nappal és ezután minden hozzáférésnél újra figyelmeztetnie kell a felhasználót.

o Amennyiben a jelszó lejár, új, egyszer használatos

jelszót kell kérni a rendszeradminisztrátortól, amelyet azonnal meg kell változtatni.

o A jelszavakat csak vissza nem fejthető formában

szabad tárolni

o Jelszót tilos telefonban, emailben, szóban, vagy

bármely más nem titkosított csatornán közölni, erre figyelmeztetni kell minden felhasználót.

o Sürgősségi esetre ki kell dolgozni a rendszer

hozzáférés-kontroll felülbírálatának lehetőségét.

A rendszer felhasználóinak és adminisztrátorainak megfelelő képzést kell kapniuk

28

Az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést minden esetben meg kell előznie a megfelelő azonosításnak.

A felhasználó orvos/szakdolgozó csak azokhoz az adatokhoz

26

Legyen a rendszerben szabadon paraméterezhető.

27 Legyen a rendszerben szabadon paraméterezhető.

28 Részletesen lásd az oktatásoknál.




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

férhet hozzá, amelyekhez jogosultsága van. A jogosultság alapja az személy ellátásban betöltött szerepe kell, hogy legyen.

A rendszernek biztosítania kell a törvény szerinti beteg adatokhoz történő hozzáférés beállíthatóságát (kezelőorvosi, háziorvosi szerepkör)

29

A rendszernek biztosítania kell, hogy a megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználó megváltoztasson, vagy töröljön egészségügyi, vagy adminisztratív adatokat. A módosított/törölt adatokat tárolni kell a módosítás/törlés indoklásával, a módosító személyével és az időponttal együtt. Ezeket az adatokat különösen indokolt esetekben meg kell tudni jeleníteni

30

A rendszernek meg kell felelni a hazai informatikai szabványok szerinti kommunikációnak

31.

A rendszernek meg kell felelni a vonatkozó hazai és nemzetközi adatvédelmi jogszabályoknak

Az alkalmazásokkal kapcsolatos jogosultság kezelés

A rendszer tegye lehetővé a Megrendelő hozzáférési és jogosultsági policy-ének y implementálását.

A felhasználók HIS alkalmazáshoz történő hozzáférési jogosultságát személyre és szerepkörre szabottan (egy természetes személy több szerepkörben is lehet és az adatvédelmi törvény miatt ehhez különböző jogosultságok tartozhatnak) lehessen megadni.

A rendszer meghatározott időközönként szólítson fel a jelszó megváltoztatására. Ezt az idő intervallumot az Ajánlatkérő állíthassa be.

A felhasználók egyszerű felületen saját maguk tudják a jelszavukat megváltoztatni.

Legyen mód szerepkörökhöz kötődő másolható sémák létrehozására, amelyet az adott felhasználó adatainak beállításával lehessen személyre szabni.

Időszakos és csökkentett funkcionalitású jogosultságot lehessen kialakítani (pl. konzíliáriusok).

29

A jogosultságot még idő és hozzáférési hely szerint is lehet paraméterezni.

30 Törvény által szabályozott esetekben.

31 EHR extract generálás, fogadás és kommunikáció (CEN 13606, MSZ 22800)




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

A rendszerben felhasználóként rögzített egyének adatait és a hozzájuk kapcsolódó naplóbejegyzéseket ne lehessen törölni csak a hozzáférés jogosultságát felfüggeszteni.

A rendszer használatára jogosult felhasználók tevékenységéről a felhasználó által szabadon paraméterezhető napló állományt kell tudni készíteni.

A megajánlott rendszer rendelkezzen olyan jogosultság mátrix kezelő rendszerrel, amelyben legyen mód egy-egy felhasználó hozzáférési jogosultság beállításával kapcsolatos összes funkció és opció beállítást, tevékenységek végzésével kapcsolatos minden jogosultságot beállítani (új felvétel, megtekintés, megnyitás, szerkesztés, módosítás, nyomtatás, átemelés, validálás,stb.).

A nevesített felhasználók listája és aktivitása legyen megjeleníthető és nyomtatható.

A megajánlott rendszer legyen az SSO-ra felkészítve (a rendszerbe való belépéskor a felhasználónak mindössze csak egyszer kelljen azonosítania magát és ezután a rendszer minden erőforrásához és szolgáltatásához további autentikáció nélkül engedjen hozzáférést).

A rendszert több felhasználó egyidejűleg használhatja.

A rendszer a bizalmas információkat csak a megfelelően feljogosított felhasználók számára teszi hozzáférhetővé.

A rendszerauditálási napló tartalmazza a felhasználók be- és kilépésének adatait

Digitális aláírás

A megajánlott rendszer legyen képes digitális aláírással ellátott beérkező dokumentumok fogadására és időpecséttel történő ellátására és a rendszerben történő tárolására.

A megajánlott rendszer legyen képes kimenő dokumentumokat digitális aláírással ellátni és archiválás céljából eltárolni. A használni kívánt digitális aláírásnak kétszintűen kell működnie:

A természetes személy (pl: orvos, informatikus) digitális

aláírása (minősített)

A természetes személy aláírását felülhitelesítő intézmény

(intézményi célalkalmazás) aláírása (fokozott)

Az aláírásokat és az esetleges XML szintű adat rejtjelezést kezelő komponenseket a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően és az EU által definiált algoritmusokkal kell megvalósítani.

A megajánlott rendszer legyen felkészítve digitális aláírás modul használatára annak érdekében, hogy az aláírásra kijelölt




ző

Szállíó/

intézmény

Megjegy

zés

végpontokon és folyamatlépésekben lehetőség legyen az ezt elváró rendszerek felé küldendő dokumentumok megjelenítésére és aláírására valamint időpecséttel való ellátására.

Interoperabilitás

Funkcionális követelmények

Intézményi működést támogató informatikai rendszerek általános és

specifikus követelményei

Az egészségügyi, elsősorban a fekvő- és járóbetegellátó intézményeknél a nem (csak) egészségügyi ellátás specifikus, intézményi működést támogató informatikai rendszerek bevezetésénél, az alábbi követelménylistát javasoljuk alkalmazni, amely elsősorban az adott informatikai megoldás szállítójára, annak termékének és szolgáltatásának funkcionálisan és informatikailag elvárt követelményeire vonatkozik:

Magyarázat:

K: Kötelező követelmény

A: Ajánlott követelmény

M: Megoldásszállítóra vonatkozó követelmény

I: Intézményre vonatkozó követelmény

Intézményi működést támogató informatikai rendszerek általános követelményei (valamennyi ilyen típusú megoldásnál):



Ssz. K ö v e t e l m é n y MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

1. Magyar szabályozási környezetnek megfelelő működés. K M

2. Adatvédelem maximális szintű biztosítása. K M

3. A rendszer rendelkezzen működéshez szükséges strukturált jogosultságkezeléssel.

K M

4. A rendszer képes a felhasználók jogosultságával kapcsolatos ellenőrzések meghatározott időközönként való lefolytatására.

K M

5. Felhasználók skálázhatósága. K M

6. Bővíthetőség, a későbbi igények rugalmas kielégítése. K M

7.

A rendszer / megoldás legyen integrált (kétirányú adatkommunikációra képes) az intézménynél már megtalálható vagy egyidőben bevezetésre kerülő többi informatikai rendszerrel, alkalmazással.

K M

8. A rendszer használható felületeinek nyelve magyar legyen. K M

9. A rendszer adminisztrációs felületeinek nyelve és a szoftver dokumentációja magyar legyen.

K M

10. Rendelkezésre áll a rendszerhez magyar nyelvű felhasználói dokumentáció.

K M

11. A rendszer valamennyi felhasználója részesüljön a megoldás szállítójától, vagy más módon (pl. a TÁMOP 6.2.7 projekt keretein belül) képzésben, betanításban.

K M, I

12. A bevezetendő alkalmazás szállítójának legyen legalább 3 működő referenciája az adott funkcionális területen.

A/K

M

13. A rendszer fejlesztője / szállítója biztosítson magyar nyelven elérhető terméktámogatást legalább 5 évig.

K M

Intézményi működést támogató informatikai rendszerek specifikus követelményei (a releváns megoldásoknál):

Ssz. K ö v e t e l m é n y

MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

Intézményi gazdálkodást támogató rendszerek követelményei:

Pénzügyi-számviteli rendszerek

A pénzügyi-számviteli rendszer olyan szoftvert, szoftver-komponenst, informatikai megoldást jelent, amely alkalmas arra, hogy az intézménynél működő egyéb gazdasági rendszerekkel (különösen a beszerzési, készletgazdálkodási, logisztikai és a HR, bérszámfejtési megoldásokkal) integráltan:

a számviteli-. ÁFA- és egyéb releváns törvények elvárásainak megfelelően




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

folyamatosan kövesse az intézmény gazdasági- és pénzügyi eredményességét, valamint megfelelő könyvvezetést;

folyamatosan aktuális állapotot mutasson az intézmény pénzügyi kötelezettségeiről és vevői követeléseiről, továbbá a rövid- és hosszabb távú likviditási tervek készítésével támogassa az intézmény pénzügyi stabilitását.

segítse az eszközgazdálkodás optimalizálását, az intézmény tulajdonában lévő tárgyi eszközök értékelését;

Segítse a pénzügyi-számviteli munkatársak munkáját, csökkentve a szükséges munkaerő ráfordítást;

lehetővé tegye a pénzügyi és számviteli munkafolyamatok automatizálását, támogassa azok végrehajtását;

fentiek révén segítse az intézmény működési hatékonyságának növekedését.

1. Főkönyvi analitika készítése. K M

2. Költségnemek és költséghelyek könyvelése. K M

3. Adóanalitikák és kimutatások készítése, ÁFA és egyéb adók kezelése.

K M

4. Tárgyi eszközök, azok állományváltozásainak nyilvántartása. K M

5. Szállítói és (amennyiben releváns intézményi, szervezeti, vállalati) vevői (ügyfél) folyószámlák kezelése, nyilvántartása (iktatás, könyvelés, készítés).

K M

6. Beszámolók (pl. mérleg, eredménykimutatás) készítése negyedéves, féléves, éves zárási lehetőségekkel.

K M

7. Bankszámlakezelés. K M

8. Pénztárkezelés. K M

9. Tevékenység alapú költségelemzés, költségtervezés. K M

10. Központilag előírt költségvetési specifikációhoz való illeszkedésre való alkalmasság

K M

………

Beszerzési rendszerek

A beszerzési rendszer olyan szoftvert, szoftver-komponenst, informatikai megoldást jelent, amely alkalmas arra, hogy az intézménynél működő egyéb gazdasági rendszerekkel (különösen a készletgazdálkodási és pénzügyi-számviteli megoldásokkal) integráltan:

segítse a beszerzési feladatokat ellátó munkatársak munkáját, csökkentve a szükséges munkaerő ráfordítást;

lehetővé tegye a beszerzési munkafolyamatok automatizálását, támogassa azok végrehajtását;

a fentiek és a beszerzendő termékek és szolgáltatások árazásának optimalizálásával segítse az intézmény működési hatékonyságának növekedését.

1. Egészségügyi ellátásból érkező előrejelzések kezelése. K M

2. Készletgazdálkodási adatok alapján a rendelési mennyiség K M




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

optimalizálása.

3. Ajánlatkérések támogatása. K M

4. Beszerzési partnerek adatainak kezelése. K M

5. Beszerzési partnerek termékeinek, szolgáltatásainak nyilvántartása.

K M

6. Beszerzési árlista kezelése (ügyfelenként, termékenként, tevékenységenként).

K M

7. Beszerzési kedvezmények (mennyiségi, időszaki, egyedi) kezelése.

K M

8. Beszerzési partnerek szerződéseinek, kötelezettségeinek nyilvántartása.

K M

………

Készletgazdálkodási, logisztikai rendszerek

A készletgazdálkodási-logisztikai rendszer olyan szoftvert, szoftver-komponenst, informatikai megoldást jelent, amely alkalmas arra, hogy az intézménynél működő egyéb gazdasági rendszerekkel (különösen a beszerzési és pénzügyi-számviteli megoldásokkal), valamint az egészségügyi ellátást, szolgáltatást támogató megoldásokkal integráltan:

segítse a készletgazdálkodási, logisztikai feladatokat ellátó munkatársak munkáját, csökkentve a szükséges munkaerő ráfordítást;

lehetővé tegye készletgazdálkodási, logisztikai munkafolyamatok automatizálását, támogassa azok végrehajtását;


1. Anyagok, készletek mennyiségben, értékben történő nyilvántartása.

K M

2. Készletgazdálkodás elemzése. K M

3. Minimális készlet, biztonsági készlet meghatározása, figyelése. K M

4. Készletszint figyelése, kezelése az egészségügyi ellátási rendszerből érkező adatok, előrejelzések alapján.

K M

5. Raktárirányítás, több raktár kezelése. K M

6. Leltározás. K M

7. Selejtezés. K M

8. Visszárukezelés. A M

9. Gépjármű üzemeltetés támogatása (pl. menetlevelek kezelése). A M

10. Betegmozgatás támogatása. A M

11. Betegelhelyezés irányítása, kezelése (fekvőbeteg ellátó intézmények esetén).

A/K

M

12. Műtéti anyagfelhasználás optimalizálása (fekvőbeteg ellátó intézmények esetén).

K M




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

13. Élelmezési, dietetikai intézményi folyamatok / feladatok támogatása (fekvőbeteg ellátó intézmények esetén).

K M

14. Ebédjegy kezelés (amennyiben releváns az intézménynél) A M

………….

HR, bérszámfejtési rendszer

A HR, bérszámfejtési (vagy munkaügyi) rendszer olyan szoftvert, szoftver-komponenst, informatikai megoldást jelent, amely alkalmas arra, hogy az intézménynél működő egyéb gazdasági rendszerekkel (különösen a pénzügyi-számviteli megoldással) integráltan:

segítse a HR osztály vagy a humánpolitikai feladatokat ellátó munkatárs munkáját, csökkentve a szükséges munkaerő ráfordítást;

lehetővé tegye a munkaügyi munkafolyamatok automatizálását, támogassa azok végrehajtását;


1. Személyzeti törzsadatok kezelése. K M

2. Képzettségek, képzések nyilvántartása és nyomon követése. K M

3. Munkaszerződések, munkaköri leírások nyilvántartása. K M

4. Bérezéssel, fizetésékkel kapcsolatos nyilvántartás (alapbér, túlórapótlék, táppénz, jutalom).

K M

5. Munkaadói, cafeteria juttatások adminisztrálása. K M

6. Időgazdálkodás menedzsment (ügyeletek, távollétek, helyettesítések, többletmunkák, szabadságolások, teljesített munkaórák).

K M

7. Központi HR monitoring rendszer felé (amennyiben az is rendelkezik ilyen kapcsolódási képességgel, vagyis nyitott lesz a közvetlen adatkommunikációra) interface kialakítása

K M

8. Beléptetési, dolgozói regisztrációs adatok kezelése. A M

…………..

Ügyfélkapcsolati (CRM) rendszerek

Az ügyfélkapcsolati (CRM) rendszer olyan szoftvert, szoftver-komponenst, informatikai megoldást jelent, amely alkalmas arra, hogy az intézménynél működő egyéb gazdasági rendszerekkel (különösen a beszerzési megoldással), valamint a külső intézményi portállal (weblappal) integráltan:

segítse a betegek előregisztrálásával, az egészségügyi szolgáltatást igénybevevő szervezetekkel, vállalkozásokkal, az intézményi ügyfelekkel kapcsolatos feladatokat ellátó munkatárs munkáját, csökkentve a szükséges munkaerő ráfordítást;

lehetővé tegye a külső szervezetek felé irányuló munkafolyamatok automatizálását, támogassa azok végrehajtását;

javítsa az ügyfelek elégedettségét; fentiek révén segítse az intézmény működési hatékonyságának növelését.




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

1. Egészségügyi szolgáltatást igénybevevő szervezetek nyilvántartása (személyek, beosztások, szervezeti hierarchia).

K M

2. Ügyfélkezelés támogatása (kapcsolatfelvétel, előtörténet – nem egészségügyi vonatkozásban!).

K M

3. Intézményi Call center vagy diszpécserközpont kezelése. A M

4. Intézményi Public Relations (PR) feladatok támogatása (rendezvények, meghívók).

A M

5. Szállítók felé történő hibajelentések kezelése. K M

6. Reklamációkezelés. A M

7. Betegelőjegyzés, regisztráció támogatása. A/K

M

…………..

Vezetői információs rendszerek (VIR) követelményei

Döntéstámogató rendszerek

A döntéstámogató rendszerek olyan szoftverek, szoftver-komponensek, informatikai megoldások, amelyek az intézménynél működő egyéb informatikai rendszerekhez kapcsolódással és / vagy külső adatforrások felhasználásával képesek elemezni és/vagy szimulálni egy vizsgált terület működését, úgy hogy a strukturált és kevésbé strukturált feladatok, a beépített döntési szabályok vizsgálatával, modellek kidolgozásával segítséget nyújtanak a vezetői döntéshez.

1. Képes támogatni olyan komplex problémák megoldását, melyeket hagyományos számítógépes megközelítéssel egyáltalán nem lehetne megoldani, vagy csak sokkal lassabban.

K M

2. A megoldás előre definiált és ad-hoc lekérdezések megtételét is lehetővé teszi.

K M

3. Egyszerű lekérdezések elkészítésének, illetve testreszabásának támogatása.

K M

4. Prezentációs felülettel rendelkezés. K M

5. Kimutatások felhasználóbarát, illetve vezetői igénynek megfelelő elkészítése.

K M

6. A rendszer képes terv- és tényadatok összehasonlítására, elemzésére.

K M

7. Vezetői döntéshozatalt megkönnyítő mutatószámok definiálása. K M

8. Modellek segítségével mennyiségi és minőségi analízis készítése. K M

9. Központi egészségügyi rendszerekhez való kapcsolódással, más intézmények hasonló lekérdezéseinek összehasonlítása, elemzése.

A M

10. Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis közvetlen lekérdezési képessége (amikorra az létrejön)

A K




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

…………….

Kontrolling rendszerek

A kontrolling rendszer olyan szoftvert, szoftver-komponenst, informatikai megoldást jelent, amely alkalmas arra, hogy az intézménynél működő gazdasági rendszerekkel, valamint az egészségügyi ellátást, szolgáltatást támogató megoldásokkal integráltan:

segítse a kontrolling, belső ellenőrzési feladatokat ellátó munkatársak vagy az intézmény vezetésének a munkáját, csökkentve a szükséges munkaerő ráfordítást;

lehetővé tegye a releváns munkafolyamatok automatizálását, támogassa azok végrehajtását;

megfelelően előkészítse a vezetői döntéshozatalt a következő időszakokra nézve; fentiek révén segítse az intézmény működési hatékonyságának növekedését.

1. Különböző adatbázisokból, funkcionális területekről kapott inputok feldolgozásának képessége.

K M

2. A kapott beszámolók exportálása (mentése) tovább-felhasználható formátumokba (pl. xml).

K M

3. Naprakész, folyamatos információk biztosítása. K M

4. Adatintegrációs, automatizált adatbetöltési funkciókkal rendelkezés.

K M

5. Kimutatások felhasználóbarát, illetve vezetői igénynek megfelelő elkészítése.

K M

6. A feldolgozott adatbázisok összehasonlítása (időbeli, terv-tény). K M

7. Különböző belső intézményi forrásból, funkcionális területről érkező adatok összevetése, elemzése

K M

8. Központi egészségügyi rendszerekhez (pl. kapacitástérkép) való kapcsolódással, más intézmények hasonló adatainak összehasonlítása, elemzése.

A

M

9. Változtatási, hatékonyság növelési javaslatok definiálása a vizsgált funkcionális területre vonatkozóan.

A M

……………..

Munkafolyamatokat támogató rendszerek követelményei

Munkafolyamat irányító (workflow) rendszerek

A munkafolyamat-irányítási (workflow) rendszer olyan szoftvert, szoftver-komponenst, informatikai megoldást jelent, amely alkalmas arra, hogy az intézménynél működő gazdasági rendszerekkel, valamint az egészségügyi ellátást, szolgáltatást közvetlenül támogató megoldásokkal integráltan:

végezze a munkafolyamatok automatizálását; segítse az intézményen belüli szervezeti egységek munkájának összehangolását. támogassa, hogy minden folyamat az előírt korlátokon belül, a költségek, a




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

határidők és egyéb paraméterek (pl. a betegellátás színvonalának emelése) betartásával valósuljon meg.

segítse a vezetői áttekintést, a vezetői prioritások érvényesítését, optimalizálja a kockázatkezelést;

fentiek révén közreműködjön az intézmény működési hatékonyságának növelésében.

1. A rendszer tegye lehetővé a szervezeti folyamatok definiálását, támogatását, nyomon követését.

K M

2. Folyamatleltár, folyamattérkép, folyamatábra készítése. K M

3. Folyamatok, feladatok és erőforrások illesztése, osztályozása. K M

4. Több funkcionális szervezeti egység és odatartozó alkalmazottak közötti feladatkiosztás, feladatlista kezelése.

K M

5. Az egészségügyi ellátási tevékenységet érintő munkafázisok előre megadott feltételek alapján történő szétosztása az alkalmazottak között.

K M

6. Munkacsoportok, szerepkörök kialakítása. K M

7. A munkafolyamatok vezérlésének beépített módon való támogatása (delegálás, státuszkövetés).

K M

8. Probléma nyomkövető rendszer (ticketing) használata. A M

………

Elektronikus iratkezelési rendszerek

Az elektronikus iratkezelési rendszer olyan informatikai megoldást jelent, amely segíti az intézmény működési hatékonyságának növekedését úgy, hogy alkalmas:

az intézménynél keletkező, illetve oda bekerülő összes irat minden formájának nyilvántartására, homogén módon történő kezelésére;

az elektronikus tartalmak tárolásával és a papír iratok digitalizálásával egy átfogó tudásbázis kialakítására.

1. Érkeztetés, iktatás, postázás. K M

2. Minden típusú és formájú irat azonos módon történő kezelése, nyilvántartása.

K M

3. Elektronikus tárolási forma és digitalizálás biztosítása további egységes tárolással.

K M

4. Papír alapú dokumentumok elektronikus kezelési, tárolási lehetőségének megteremtése.

K M

5. Iratok, ügyek hozzárendelése ügyfelekhez, ellátottakhoz, tranzakciókhoz, szervezeti folyamatokhoz.

K M

6. Iratok és ügyek követése, keresése, elérése a meglévő integrált intézményi informatikai rendszerből.

K M

7. Az iratok teljes életciklusának követése a jogszabályoknak megfelelően.

K M




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

8. Az eredetivel azonos alapú másolat előállítása az elektronikusan tárolt másolatból.

A/K

M

…………….

Csoportmunka rendszerek

A csoportmunkát támogató rendszer olyan szoftvert, szoftver-komponenst, informatikai megoldást jelent, amely összehangolva és integráltan az egészségügyi ellátást, szolgáltatást közvetlenül támogató megoldásokkal, a munkafolyamat-irányítási rendszerrel (amennyiben az van a szervezetnél), valamint a belső (intranet) és külső intézményi (honlap) portálokkal:

az intézményi belső munkafolyamatokat támogatja; a szervezeti felépítéséhez illeszkedő, a rendelkezésre álló adatkapcsolatokat

felhasználva a lehetőségekhez képest bárhonnan elérhető; megfelelően kezeli a térbeli és az időbeli elhatárolódást jelentő kapcsolatokat; fentiek támogatása révén segíti az intézmény működési hatékonyságának

növekedését.

1. Webes felhasználói felület támogatása. K M

2. Biztonságos távoli adatkapcsolat és levelezési lehetőség kiépítése.

K M

3. Webes oldalakon keresztüli kommunikáció lehetővé tétele. K M

4. Webes fórumok kialakításának lehetősége. K M

5. Szerepkörök kialakításának lehetősége, projektszerű munka támogatásának lehetősége.

K M

6. Feladatok kiosztásának lehetősége, feladatok megjelenítése naptárban, feladatok egymáshoz kapcsolása, feladatok nyomon követése.

K M

7. Csoportos naptárkezelés feladatokkal, mérföldkövekkel, eseményekkel.

K M

8. Jelenlét-érzékelés. K M

9. Osztott információs bázis építésének lehetőségének megteremtése.

K M

10. Valós idejű csoportmunka megteremtése elektronikus dokumentumokon.

K M

11. Valós idejű üzenetküldés (párbeszéd, csoportos üzenetkezelés) lehetőségének biztosítása.

K M

12. Hangátvitellel történő kommunikáció lehetővé tétele. A M

………..

Intézményi portálok követelményei

Intézményi intranet (belső portál)




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

Az intézményi intranet (belső portál) olyan internet technológiát (tipikusan TCP/IP protokoll) használó belső információs hálózatot, illetve a szervezettel kapcsolatos, dinamikusan változtatható tartalommal ellátott lapok összességét jelenti, amelynek tartalmát csak a helyi hálózatra kapcsolt számítógépek érhetik el. Az internetes tartalmakkal ellentétben a hozzáférés csak egy zárt, intézményen belüli felhasználói kör számára adott, az intranet az információk megosztásával, egyéb szolgáltatásokkal számukra nyújt előnyt a hatékony munkavégzés és egészségügyi ellátás érdekében.

1. Intézményi belső kommunikáció támogatása K M

2. Webes felhasználói felület támogatása. K M

3. Dinamikus tartalommenedzsment kialakítása. K M

4. A közölt információk központi, strukturált elhelyezése, felhasználóbarát felület kialakítása.

K M

5. A szervezeti felépítést tükröző publikációk támogatása. K M

6. Kategorizált tartalom elérésének lehetővé tétele. K M

7. Közös elektronikus dokumentumtár létrehozása. K M

8. Minimális tartalmi elem elvárások teljesítése: telefonkönyv, címtár, eseménytár, képgaléria, sajtófigyelés.

A M

9. Dolgozók közötti belső fórum kialakítása. A M

…..

Intézményi külső portál (honlap)

Az intézményi külső portál (honlap) olyan a világhálón keresztül elérhető, a szervezettel kapcsolatos, dinamikusan változtatható tartalommal ellátott weblapok összességét jelenti, amelyek egy közös kiinduló pontról érhetőek el, egységes struktúra részét képezik és arculatukban is illeszkednek egymáshoz.

A külső intézményi portál kialakításának céljai:

az egészségügyi intézmények honlapon keresztül történő közzétételi kötelezettségeinek törvényileg kötelezően előírt betartása (lásd külön rész?);

az intézmény által közvetíteni kívánt értékek megjelenítése, az intézményi PR támogatása;

az ügyfelek által az interneten keresztül indítható tranzakciók (pl. betegelőjegyzés) számára felület biztosítása.

1. Az intézmény jogszabályok által előírt (lásd külön mellékletben) szervezeti és személyzeti adatainak feltüntetése.

K M, I

2. Az intézmény jogszabályok által előírt (lásd külön mellékletben) tevékenységre, működésre vonatkozó adatainak feltüntetése.

K M, I

3. Az intézmény jogszabályok által előírt (lásd külön mellékletben) gazdálkodási adatainak feltüntetése.

K M, I

4. Az intézmény jogszabályok által előírt (lásd külön mellékletben) közbeszerzési eljárással kapcsolatos adatainak feltüntetése.

K M, I

5. Az intézmény jogszabályok által előírt (lásd külön mellékletben) K M, I




MINŐ-SÍTÉS

M/I AU-DIT

várólistával kapcsolatos adatainak feltüntetése.

6. Online betegelőjegyzés lehetővé tétele (amely intézménynél releváns)

A/K

M

7. Dinamikus tartalommenedzsment kialakítása. K M

8. Elektronikus dokumentum elérési lehetőség megteremtése. K M

9. Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK / FAQ) megjelenítése a portál felületén kérdés-válasz formában.

A M

10. A törvényileg előírt alaptevékenységek megjelenítése mellett, azon túl egyéb intézményileg biztosított szolgáltatások részletezése.

A M

11. Valósuljon meg legalább egy idegen nyelven (javasoltan angolul) történő honlap megjelenítés továbbfejleszthető módon.

K M

12. Valósuljon meg az angolon kívül még több idegen nyelven (javasoltan németül is) történő honlap megjelenítés továbbfejleszthető módon.

A M

………………………..



Intézményközi rendszerszolgáltatások általános és specifikus

követelményei

Egészségügyi intézményközi információs rendszerek: olyan megfelelő szabványokkal, protokollokkal, interfészekkel és háttérrel felvértezett és létrehozott infokommunikációs rendszerek, amelyek nagyobb számú, különböző feladatkörű egészségügyi intézmény informatikai belső rendszereit egyesítik és kötik össze annak érdekében, hogy az egyes szolgáltatók egymással és a központi rendszerekkel betegadataikat, kórtörténeteiket, vizsgálati eredményeiket, időpontfoglalásaikat stb. egymással elektronikusan megoszthassák, ezáltal hatékonyabb működést és egészségügyi ellátás valósulhasson meg.

Egy lehetséges ilyen rendszert, annak felépítését vázlatosan a következő ábra szemlélteti



Regionális Központ

eKórlap

eRecept

eKonzultáció

Telemedicina

A jövőben kiépítendő egészségügyi intézményközi, funkcionálisan integrált információs rendszerekkel kapcsolatosan az alábbi követelménylistát javasoljuk:

Magyarázat:

OEP

Digitális

Aláírás

Szolgáltató

INTERNET

IRÁNYÍTOTT BETEGELLÁTÁSI

MODELLEK

GYÓGYSZER-

TÁR KÓRHÁZ

Járóbeteg, fekvőbeteg

ellátás LAKOSSÁG

ALAPELLÁTÁS

Háziorvosi rendszer

RENDELŐ-INTÉZET

Járóbeteg ellátás

http://www.amdis.org/diploma.jpg



K: Kötelező követelmény

A: Ajánlott követelmény

M: Megoldásszállítóra vonatkozó követelmény

I: Intézmény(rendszer)re, működtetőre vonatkozó követelmény


M / I AU-DIT

Intézményközi rendszerszolgáltatások általános és specifikus követelményei

Általános követelmények

1. Magyar szabályozási környezetnek megfelelő működés. K M

2. Adatvédelem maximális szintű biztosítása. K M

3. A rendszer rendelkezzen működéshez szükséges strukturált jogosultságkezeléssel.

K M

4. A rendszer képes a felhasználók jogosultságával kapcsolatos ellenőrzések meghatározott időközönként való lefolytatására.

K M

5. Felhasználók skálázhatósága. K M

6. Bővíthetőség, a későbbi igények rugalmas kielégítése. K M

7. A rendszer használható felületeinek nyelve magyar legyen. K M

8. A rendszer adminisztrációs felületeinek nyelve és a szoftver dokumentációja magyar legyen.

A M

9. Rendelkezésre áll a rendszerhez magyar nyelvű felhasználói dokumentáció.

K M

10. Rendelkezésre áll már a fizikai kivitelezés előtt a teljes rendszerterv, a műszaki és működtetési dokumentáció, amelyben meghatározásra kerülnek az alapfunkciók

K M

11. A rendszer valamennyi felhasználója részesüljön a megoldás szállítójától, vagy más módon (pl. a TÁMOP 6.2.7 projekt révén) képzésben, betanításban

K M, I

12. A rendszer fejlesztője / szállítója biztosítson magyar nyelven elérhető terméktámogatást legalább 5 évig.

K/A M

13.

Az intézményközi rendszer integráltságot valósít meg több különböző intézmény (belső) rendszerei között (azokkal kapcsolatos specifikus követelmények: 4.1; 4.2; 4.3 és 4.4.2 részek).

K M

14. A kialakítandó rendszer tegye lehetővé az intézmények integrált rendszerei, moduljai közötti kétirányú strukturált adatcserét.

K M

15. A tranzakciók, adatcserék, interfész műveletek, behatolási kísérletek, valamint a felhasználói és az adminisztrátori

K M




M / I AU-DIT


tevékenységek naplózása.

16. A naplózott események, adatok alapján lehessen lekérdezést, illetve keresést lefolytatnia (a beteggel kapcsolatosan) az arra jogosult felhasználónak.

K M

17. A rendszerben tárolt, illetve továbbított adatokat csak a jogosult felhasználók láthatják.

K M

18. Az intézményközi információs rendszer felhasználóit központilag kell regisztrálni és nyilvántartani

K M

19. Felhasználók felvételének, jogosultságainak módosításának, törlésének központi kezelése

K M

20.

Legalább 3 szintű felhasználói hierarchia megvalósítása:

- Egészségügyi szolgáltató

- Egészségügyi munkahely (pl. osztály)

- Felhasználó

K M

21. Az intézményközi rendszer tegyen eleget az Európa Unióban, illetve nemzetközileg használatos IT-biztonsági ajánlásoknak, szabványoknak.

K M

22. Biztonsági napló állományok tárolása két különböző fizikailag elkülönített helyen, (célszerűen más intézményekben).

K M

23.

A rendszer képes legyen lefolytatni adatkommunikációt a központi országos egészségügyi intézmények (OEP, ÁNTSZ-OTH, OMSZ, OVSZ, GYEMSZI, EEKH) informatikai rendszereivel, a létrejövő központi egészségügyi IT rendszerekkel és a többi régiós egészségügyi intézményközi informatikai rendszerrel.

K M

24.

A rendszerhez legyen csatlakoztatva valamennyi az adott régióban működő:

- Fekvőbeteg és járóbeteg ellátó intézmény

- Helyi mentőszolgálat

K M, I

25.

A rendszerhez legyen csatlakoztatva valamennyi az adott régióban működő:

- Gyógyszertár

- Háziorvos (amennyiben nem valósul meg minden praxist elérő központi háziorvosi rendszer)

- Magántulajdonú egészségügyi szolgáltató

- Központi egészségügyi intézmények (pl. ÁNTSZ-OTH) regionális szerve

A M, I

26. Az intézményközi információs rendszer legyen képes az elektronikus aláírás és digitális időpecsét használatára, fogadására

K M




M / I AU-DIT


27. A rendszer használjon megfelelő és szabványos adatcsere protokollokat, megoldásokat (lásd 4.4.3 rész).

K M

28. A rendszer használjon megfelelő és szabványos interfész megoldásokat (lásd 4.4.4 rész).

K M

29.

Az intézményközi információs rendszerben a felhasználói felületen a következő műveletek legyenek megvalósíthatók (funkciók elérhetők):

- Dokumentumbevitel

- Dokumentumlekérdezés, lehívás

- Előjegyzések

- Egészségügyi szolgáltatáskérés-válasz

- Betegrendelkezések

- TB adatok lekérdezése

- Üzenettovábbítás

- Jogosultságkezelés

K M

30.

A rendszer rendelkezzen megfelelő szerver- és hardverháttérrel, backup kapacitásokkal, a zavartalan működéshez szükséges műszaki feltételek biztosításával (pl. szünetmentes áramellátással)

K M

31. A rendszer valamennyi funkciójának éves rendelkezésre állása érje el a 99,99%-os szintet

A/K M, I

32. A rendszer fejlesztése, üzemeltetése és minősítése a Rendszerkövetelmények és audit anyag 5. 6 és 7. fejezeteiben leírtaknak történjen.

K M, I

4.4.2 Integrálandó alkalmazásokkal, tartalmakkal kapcsolatos funkcionális követelmények

1.

Az intézményközileg integrált (belső) intézményi (felhasználói) rendszer a rendszerkövetelmények és audit anyag 4.1. 4.2. és 4.3 részfejezeteiben előírt releváns követelményeknek feleljen meg

K M

2. Az integrált intézményi alkalmazás tegye lehetővé az intézményközi információs rendszer felé megfelelő interfészen keresztül a kétirányú strukturált adatcserét.

K M

3. Az integrált alkalmazás legyen képes az elektronikus aláírás, digitális időpecsét használatára, fogadására

A/K M

…….

4.4.3 Intézményközi technológiai protokollok követelményei

1. Gyártó független, szabványos adatátviteli protokollok alkalmazása

K M




M / I AU-DIT


2. Megfelelő biztonsági szintű titkosítás alkalmazása az intézmények közötti kommunikációban résztvevő végberendezések között

K M

3. A rendszer Internet felöli védése megfelelő képességű tűzfalakkal, proxy-kkal és behatolásvédelmi, megoldásokkal

K M

4. Legalább peer-to-peer kapcsolat létrehozása a rendszerhez csatlakozott egészségügyi intézmények között

A M

5.

A rendszer intézményeinek internetes összeköttetése, az egyes végpontok szélessávú internetelérése érje el legalább a 2 MB/sec letöltési és legalább az 512 KB/sec feltöltési sebességet (technológiai platformtól függetlenül).

A/K M

6. A rendszernek alkalmasnak kell lennie a legszélesebb körben használt hálózati, kommunikációs szabványokhoz való illeszkedésre

K M

7. A rendszernek alkalmasnak kell lennie a jelenleg még legelterjedtebb hálózati protokoll (TCP/IP) alkalmazására

A/K M

8. Adatkommunikációnál, adatcserénél, - továbbításnál a GYEMSZI által összeállított Adatkommunikációs ajánlásgyűjteményben szereplő formátumok (valamelyikének) alkalmazása

K M

…………

4.4.4 Intézményközi interfész követelmények

1. A rendszer rendelkezzen szabványos és platform független interfészekkel a meglévő rendszerek illesztéséhez, adatok importálásához

K M

2. A rendszer web-es és védett (legalább https) felhasználói felületen keresztül elérhető legyen

K M

3. A felhasználók azonosítására betegadatok való hozzáférés esetén megfelelő biztonsági szintű megoldás (kártya, token stb.) alkalmazása

K M

4. Továbbított üzenetek adattartalmának meghatározásának képessége

K M

5. TAJ validálási képesség K M

6. A kialakítandó rendszer ne korlátozza az egyes intézmények működését (standard csatoló felület kialakítása)

K M

7. Elérési szintek meghatározása K M

8. Továbbítandó dokumentumszabványok meghatározása K M

9. Adatbázis elérés szabványainak meghatározása K M

10. Dokumentum ellenőrzés képessége K M




M / I AU-DIT


11.

Megfelelő interfész kialakítása az országos egészségügyi intézmények (OEP, ÁNTSZ-OTH, OMSZ, OVSZ, GYEMSZI, EEKH) informatikai rendszerei felé (amennyiben azok képesek a kétoldalú adatcserére)

K M

12. Megfelelő interfész kialakítása az elektronikus ágazati portál és közhiteles validátor felé (amikor az létrejön és működik)

K M

13.

Megfelelő interfész kialakítása az Országos Egészségügyi Core-SaaS központ, és azok szolgáltatott megoldásai (különösen a háziorvosi és e-recept rendszer) felé (amikor az létrejön és működik)

K M

14. A rendszernek rendelkeznie kell olyan interfésszel, amely révén kommunikálni képes valamennyi régióban működő és régión kívüli és központi egészségügyi intézménnyel

K M

15. A rendszernek rendelkeznie kell olyan interfésszel, amely révén kommunikálni képes valamennyi más régióban működő egészségügyi intézményközi informatikai rendszerrel

K M

…..

A telemedicina alkalmazásának helyzete Magyarországon, a telemedicina

rendszerkövetelményei

Bár a technológiai fejlesztések jópár éve lehetővé tennék a betegek diagnosztikai és terápiás ellátását távol az egészségügyi ellátás hagyományos helyszínétől (kórház, háziorvosi rendelő, diagnosztikai központ, stb.), az alkalmazható személyi szenzorok (vérnyomásmérő, vércukormérő, stb.) sokfélesége és a vonatkozó szabványok hiányossága, valamint az egészségügyi ellátás konzervatív felfogású gyakorlata mindezidáig nem tette lehetővé a telemedicina rendszerszerű alkalmazását.

Mit tekintünk telemedicina alkalmazásnak? A külföldi szakirodalom a következő kategóriákat sorolja (e tárgyban, illetve e tárgy körül):

Social alarm – otthoni riasztó szolgáltatás (első generációs telecare)

Telecare – szociális alapon biztosított otthoni riasztó rendszerek, és ráépülő

szociális szolgáltatások, második generációs telecare

Telemedicina szolgáltatás – telemonitoring, telekonzultáció, telediagnosztika,

telerehabilitáció, stb. – ami segíti a betegeket a saját egészségük

menedzselésében a megszokott környezetükben, másrészt az ellátási

FOLYAMAT részeként – de távoli pontokon – szolgálja a betegellátást

Smart-Home – intelligens otthon, amely környezeti vezérlési- és

automatizálási szolgáltatásokkal biztosítja az emberek életvezetését az

otthonukban



Az első kategória az egyszerű nyomógombos riasztó rendszerek kategóriája. Sok követelményt – a működőképességen kívül megfogalmazni nem lehet. A Telecare már bonyolultabb rendszer, de még nem egészségügyi indíttatású, ezért nem tárgya a jelen dolgozatnak. A Telemedicina szolgáltatások azok, amelyek elterjesztése a jövő feladatainak egyike. A Smart-Home ennek a teljes társadalomra (betegekre-egészségesekre) kiterjedő „csúcs” alkalmazása. Ez még igen távol van a rendszerszerű megvalósítástól.

Bevezetettségét tekintve, nemcsak Magyarországon várat magára a telemedicina térnyerése, nálunk fejlettebb országokban is csak szigetszerű megoldások (néha nagy szigetek is léteznek) találhatóak. Mindenhol – így Magyarországon is – a finanszírozási modell bonyolultsága, a sok szereplő közötti megosztása jelenti az egyik legnagyobb problémát. Hasonlóan nagy gond a rendszer biztonságossága – mind adatvédelmi szempontból, mind működési szempontból – is. Harmadik akadály a robbanásszerű elterjedés útjában a technológiai komponensek sokfélesége, működési rendszerük egyedisége – a szabványosság hiánya.

2009 derekán – kormányzati szimpátia mellett32 – Magyarországon is elindult egy mozgalom a telemedicina alkalmazásba vételének kutatására. Ez az eVITA kezdeményezés, amely tömöríteni próbálta azokat a kutatóhelyeket, ipari fejlesztőket, megoldásszállítókat, valamint kormányzati tényezőket, amelyek koordinációja lehetőséget teremtett volna a hazai alkalmazásba vételre. Szokásos magyar tempó mellett nehezen alakult ki a közös gondolkozás arról, hogy mit is kellene tenni, utána az akkori kutatás-fejlesztés fellegvára – a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – pályázatán elnyert forrás felhasználásával elindult a téma formalizációja, a kutatás-fejlesztési terv és a hozzá kapcsolt kutatás-fejlesztési munkaterv elkészítése. A tevékenységek ekörül a mai napig sem fejeződtek be, amely mutatja mind a – megváltozott – kormányzat, mind a kutatás-fejlesztésben más szempontból érintettek motiválatlanságát.

A kormányzat fejlesztésért felelős minisztériuma – szintén felismerve a téma fontosságát – szándékot mutatott a közelmúltban a telemedicina finanszírozásának megoldására, a szándék hamar n. prioritássá vált a szükséges források híján.

Az ipari szereplők és egészségügyi szolgáltatók rendre összefognak kisebb-nagyobb projektek végig vitelére, azonban a kezdeti lelkesedés hamar semmivé foszlik, ha a „ki fizeti a révészt” kérdése felvetődik, vagy milyen fenntartási környezet lehet alkalmas a telemedicinális szolgáltatások biztonságos ellátására. A mai napon sok szándéknyilatkozat és együttműködési megállapodás hever a fiókokban minden további tartalom nélkül. Kicsit más a helyzet a nemzetközi projektekben való magyar részvétellel, amely bíztató számosságot és eredményt tud felmutatni! Ezeknek az eredményeknek a hazai alkalmazása mégsem megoldott.

A kérdés tehát bonyolult, a megoldáshoz még sok akadályt kell leküzdeni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a működőképes modell csak szűk körben bevezetett pilot-projekt volt képes kimunkálni azokat a felelősség szinteket, költség elemeket, amelyek segítségével az adott alkalmazás működő és fenntartható modellje kialakult. Nem lenne ártalmas néhány sikeres minta-alkalmazást tanulmányozni, mielőtt a hazai ezirányú kutatások elindulnak.

32

Nem igen lehetett támogatásnak nevezni azt a lendülettelen hozzáállást, amelyet a kormányzat – különösen

az egészségügyi adminisztráció – a témával kapcsolatban tanúsított.



Az egészségügyi információs rendszerek/projektek követelményeit feldolgozó dokumentum nem hagyhatja figyelmen kívül a telemedicina alkalmazásokat, lévén súlyponti informatikai-információs megoldások tárháza. Mégis azt kell mondanunk a jelen helyzetben, hogy korai általánosságban és specifikus jelleggel követelményeket megfogalmazni, hiszen amíg a standardizáció, a finanszírozás és az orvosi alkalmazásba vétel hármas feladata megoldatlan, addig nincs miről beszélni.

Ettől függetlenül meg kell állapítani, hogy az adatkezelés/adatfeldolgozás jogszabályi környezetének telemedicina-komform kialakítása azelőtt fontos feladat, mielőtt a fenti hármas akadály megoldódik. Ez a terület – lehet a negyedik problémás terület – olyan gyakorlat jogszabályi környezetét kell, hogy kimunkálja, amely után már nem kérdés az adatok gyűjtésének, elhelyezésének, feldolgozásának helye és végrehajtója.

Szabványosítás.

A szabványosítás egyik szerepe az európai gyakorlathoz igazodó szabványos (CENT 13606 és MSZ 22800 szerinti) kommunikációs struktúra kialakítása és a szemantikus interoperabilitás megvalósítása ezen szakterületeken. A szabványosítási törekvéseket jogi eszközökkel is támogatni szükséges. A kommunikáció rétegeinek, a csatlakozó eszközök, szolgáltatások párbeszédének – már korábban más alkalmazások gyakorlatához hasonlóan – egységes, lehetőleg nemzetközi standardjainak (pl: DICOM 3) rögzítése és alkalmazási követelménye az első feladat.

Finanszírozás.

A telemedicina alkalmazások tipikusan olyan szolgáltatási modellt alkotnak, amelyben egyaránt megtalálhatóak a közfinanszírozandó és a piaci értékesítésre számot tartó elemek. Nem gondolhatjuk, hogy a beteg kényelmét szolgáló, nem feltétlenül a szükséges ellátáson belül lévő, szolgáltatások közfinanszírozottak lehetnek. Meggyőződésünk viszont az, hogy a közfinanszírozási rendszerbe való befogadás nélkül a telemedicina nem tud tömegesen elterjedni, legalábbis a hazai piac méretét figyelembe véve nem lehet rentábilis a működtetése. Tehát a finanszírozási modellt ennek figyelembevételével – vegyes modell építésével – kell kialakítani. A finanszírozás pontos meghatározásához mi sem úszhatjuk meg azokat a pilot-projekteket, amelyek során a szolgáltatás felelősségi- és költség elemei kialakulnak.

Orvosi gyakorlatba vétel.

A telemedicina olyan ellátási mód, amelynél a beteg-orvos fizikai találkozása elmarad. Hiányzik tehát a rendszerből az a hagyományos értelemben vett bizalom, amely ezt a találkozást körüllengi. A bizalom kétirányú: (i) a beteg bizalma a vele szemben álló – megfelelő (feltételezett) szaktudású orvosban, másrészt (ii) az orvos bizalma azokban az eszközökben és eljárásokban, amelyeket alkalmaz ebben a találkozásban (megvizsgál, diagnosztizásl, terápiát alkalmaz, stb.) a legjobb szaktudása szerint. Most ezek hiányoznak, de van egy elektronikus csatorna, amelyen információ áramlik valahonnan (az orvosi aspektus) valahova (a beteg aspektusa). Mind a „valahonnan”, mind pedig a „valahova” megfoghatatlan, és akkor nem beszéltünk az információról, amely szintén emberi beavatkozás (hatás) nélkül keletkezik, ami szintén bizalmatlanságot szülhet a betegben és az orvosban



egyaránt. Egyértelmű definíció szükséges arra, hogy egyes telemedicinális alkalmazások felügyeletét és leletezését milyen informatikai rendszer és technikai infrastruktúra meglétéhez és milyen orvos szakmai végzettséghez kötjük.

Nézzük ezt egy gyakorlati példán:

A beteg karjára egy egyszerű vérnyomásmérő van feltéve. Eddig ez hasonló azokkal az eszközökkel, amelyeket 24 órás folyamatos vérnyomás monitorozásra ma is kiadnak a betegnek. Tételezzük fel, hogy a vérnyomásmérőnk hitelesített, ugyanúgy, ahogy a kihelyezett monitoré. A kettő között azonban nagy különbség van: a telemedicinális vérnyomásmérő nem 24 órás megfigyelésre szolgál, hanem hosszabbra. Ebből következik, hogy a beteg néha – tisztálkodás okán – leveszi azt, majd visszateszi. A 24 órás kihelyezett vérnyomásmérőt a kórházban, szakrendelőben az asszisztens szakszerűen felhelyezi, majd 24 óra múlva – akár a beteg is – leveszi. A mért értékek már a berendezés memóriájában vannak. HA az elemek is jók voltak, az akció sikeresen zárult, az információ a megfelelő betegről a megfelelő helyre került. De mi történik a telemedicinás vérnyomásmérővel? Jókor került le a betegről, jól került-e vissza, egyáltalán arra a betegre került vissza, vagy valaki játszik vele? Tekintettel arra, hogy az egészségügy szereplői nincsenek jelen, a kérdés megválaszolatlan.

A következő probléma a kommunikáció. A távadatátvitel megfelelő volt? Volt-e kapcsolat. Az az érték jutott be a központba, amit az eszköz mért? Ha kiugróan eltérő értéket észlelnek a betegnél, mitől van. Nincs ott a beteg, hogy ellenőrizzük. Erre egy külön a helyszínre kijáró személy kell.

Az orvosi protokollok a hagyományos eljárásokat ismerik, azokra vonatkoznak. Mi a teendő egy telemedicinás alkalmazásnál? Hova helyezzük ezt a megszokott protokollok esetében. Nyilvánvaló, hogy a telemedicina meg is változtatja a protokollokat, hiszen éppen az a szerepe, hogy a beteget ne kelljen feleslegesen mozgatni. De hol van az a protokoll, amely ezt figyelembe veszi?

Megannyi kérdés, aminek megválaszolatlansága természetes akadállyá merevül, és alapvető bizalmatlanságot kelt orvosban-betegben egyaránt.

A bizalmi kérdések megnyugtató megválaszolásához a telemedicina rendszerek számára kidolgozandó speciális minőségbiztosítási rendszer szükséges. Egy kidolgozott, az orvosi gyakorlat számára klinikai teszteken kipróbált telemedicina rendszer tömeges méretben történő előállítása olyan minőségbiztosítási hátteret kell, hogy feltételezzen, amely biztosítja a működési, biztonsági és felelősségi kérdések teljes körű megoldását. Ezekkel felvértezve, kétség sem férhet ahhoz, hogy a rendszer megbízható.

Jogszabályi környezet.

A telemedicina rendszerben milyen eljárások garantálják a betegadatok védelmét? Lehetséges-e a betegadatokat feldolgozni egy telekommunikációs szolgáltatónak, aki a kapcsolatot üzemelteti, és a betegadatokat temporáris állományokba gyűjti? Lehet-e a beteg adata a beteg vagy az egészségügyi szolgáltató hatókörén kívül? A hozzáférésnek milyen erősségű azonosítási rendszer felel meg? Ezekre a kérdésekre még ma nincs válasz.

Konklúzió. A követelmények megfogalmazhatóak, de a fenti bizonytalanság

okán ez itt nem tehető meg! Bizonyára az idő előrehaladtával a kérdéseket



rendre megválaszolják. A dolgozat abban az esetben bizonyára kiegészül „A telemedicina rendszerek követelményei” című tematikus fejezettel. Addig legyen elsődleges feladat a megoldás keresése!

felhasználói rendszerek - kardio · kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és...

Documents