1

Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra -

Az Operatív Programok tervezése

Tapasztó Dénestervező-elemző

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Debrecen, 2013. július 24.

Tartalom• Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal • Felkészülés a 2014-2020 időszakra • Operatív Programok• Terület- és településfejlesztés 2014-2020

(TOP)

Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

2011-ben alapították, 2012. január 11-től működik Az NGM háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, disszeminációs

feladatokkal

Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai: Tervdokumentumok készítése, koordinációja, illetve ezekben való szakmai

közreműködés Tervezési és értékelési feladatok ellátása, módszertani koordináció Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás Külgazdasági elemzés, gazdasági vezetői információs rendszer építése

NGM 2014–20-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra való felkészülési feladatainak támogatása, koordinációja

A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalról (NTH)

Felkészülés a 2014-2020 időszakra

Főbb változások 2014-től

Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus fókuszokkal (11 célterület)

Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni)

Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek) 3 régiókategória (Mo.-on 2 fajta – konvergencia, fejlett régió) Vidékfejlesztés, ETE és Main-stream programok együtt-tervezése Új térségi integrációs eszközök bevezetése:

Integrált térségi beruházások (ITI) Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER

kiterjesztése

Főbb változások 2014-től

A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k

Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű akciók

Tárcák és megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok Koncentráltabb forrásfelhasználás - egyes részterületek hova

tartozása, finanszírozása körül szakmai viták Erős gazdaságfejlesztési fókusz – források 60% Források 40%-a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra

fejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság.

Partnerségi MegállapodásOperatív Programok

A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról

Az operatív programok tématerületeinek indikatív megnevezése:1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)2. Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)3. Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)4. Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)5. Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)6. Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)7. Koordinációs OP (KOP)8. Vidékfejlesztési OP (VOP)9. Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP)

Stratégiai tervezés, programozás

Az operatív programok tervezéséhez javasolt indikatív forrásallokáció (a rendelkezésre álló források %-ában) 1322/2013. (VI. 12.) határozat

Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló forráshoz viszonyítva értendők.

Operatív Program Javasolt forrásallokációa rendelkezésre álló források %-ában

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program [GINOP](Tervezhető alapok: ERFA, ESZA) 39,40%

Terület- és Településfejlesztési Operatív program [TOP](Tervezhető alapok: ERFA, ESZA) 16,15%

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program [VEKOP](Tervezhető alapok ERFA, ESZA) 3,55%

Gazdaságfejlesztés összesen = 59,10%Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program [EFOP]

(Tervezhető alapok: ESZA, ERFA) 10,94%Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP [KEHOP]

(Tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) 14,77%Közlekedésfejlesztés Operatív Program [KOP]

(Tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) 13,69%Végrehajtási Koordinációs Operatív Program

(Tervezhető alap: Kohéziós Alap) 1,50%Összesen = 100,00%

Eddig megtett további lépések

PM + OP Tárcaközi MCS ülések – legutóbbiak 2013.03.06-i, 2013.04.29.

EU Bizottsági tárgyalások – legutóbbi általános 2013.02.26-a, 2013.05.28-29., folyamatos informális – legutóbbi 2013.06.18.

EU szakértői szintű egyeztetések – 2-4 heti rendszerességgel Folyamatos szinte heti rendszeres tárcaközi szakértői

egyeztetések Megyei tájékoztató Fórumok Egyéb tájékoztató rendezvények

Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó változtatások A szakpolitika alá rendelt irányítás (Irányító Hatóságok a

szakminisztériumoknál) ua. erős koordináció a Miniszterelnökségnél Megyék, MJV-k, helyi szint, érdekképviseletek bevonása a programozásba,

végrehajtásba Az OP-k közötti értelmetlen lehatárolások helyett szinergia, (pl. mikro

vállalkozások az ország minden településén fejleszthessenek) A korábbi tömeges pályázati felhívások helyett kis számú, átlátható, több évre

előre tervezhető programok, felhívások Eszközorientáltság helyett fejlesztési cél orientáltság ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA GINOP-ban is) Bátrabb ágazati fókusz, hazai termelés, hazai szolgáltató szektor előnyben

részesítése Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé

Terület- és településfejlesztés 2014-2020

(TOP)

A TOP a gazdasági fejlődéshez és növekedéshez kapcsolódó területi fejlesztési beavatkozásokat tartalmazza:

megyei vagy helyi szinten optimálisan kezelhető fejlesztések, sajátos helyi társadalmi igényekre reagáló fejlesztések, A települési és megyei önkormányzat feladatokhoz és vagyonhoz

kapcsolódó fejlesztések.

A tematikus célkitűzések közül elsősorban a következőkre szükséges fókuszálni:(3) a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása.(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának

előmozdítása.(8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása.

Terület- és településfejlesztési OP beavatkozási célterületei

Térségi és városi közösségi közlekedés prioritás kikerült

OP-n belüli forrásarányok változása

E-közigazgatási fejlesztések kikerültek

Gazdaságfejlesztési prioritás MJV-k számára történő megnyitása

Megye tervezést koordinál és irányít a kistérségei számára

Főbb változások

TOP struktúra – prioritások száma (pusztán technikai kérdés, nem ebben rejlik az üzenet)

Lehatárolási finomhangolási kérdések (pl. közvetlen KKV finanszírozás GINOP felé)

TOP ESZA tartalma önálló prioritáson Végrehajtási szerepkörök pontosítása Felkészítés Nincs vita COM-mal a fő üzeneteken, csak technikai kérdéseken pl.

lehatárolás, struktúra

Nyitott kérdések

A TOP a 2014–20-as gazdaságfejlesztési portfolió része – területi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás-bővítés

TOP = helyi gazdaságfejlesztés, üzenetei: Fő üzenetek:

Helyi érdekű gazdaságfejlesztés: erőforrások térségben tartása, ciklusok zárása (elsősorban gazdaságszervezés)

Integrált gazdaságfejlesztési beavatkozások, előre nevesített projektek és szereplők, sokszínű eszközrendszerrel, céljai:• térségi szinten kiemelt gazdasági ágak fejlesztése• jelentős foglalkoztatási hatású fejlesztések

Speciális esetekben: KKV-k közvetlen támogatása nyílt pályázatokban különleges esetekben,

a GINOP-tól való egyértelmű lehatárolással pl. turizmus esetében, de egyéb esetekben is (?)

TOP fő üzenetek – helyi gazdaságfejlesztés

Kellően komplex: Gazdaságfejlesztés – főként előre nevesített jól előkészített komplex projektek Foglalkoztatás-bővítés – főként előre nevesített jól előkészített komplex projektek

(ESZA típusúak is) Gyermekmegőrzés foglalkoztatást szolgálva (integrációs és oktatási

szempontok is) Településfejlesztés: családbarát, gazdaságot és foglalkoztatást szolgáló, klímabarát Energetika, mint sajátos gazdasági szegmens (panelprogramok, távfűtőművek,

térségi és közösségi alapú megújuló fűtőművek) Önkormányzati közszolgáltatások és közigazgatási szolgáltatások (egészségügyi és

szociális alapszolgáltatások) a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság a fő szempont itt is(!)

Közlekedés megjelenhet gazdasági és foglakoztatási projekthez társulva közúti, kerékpáros és közösségi is (nem önálló prioritás), valamint a kisléptékű városi közösségi közlekedés-szervezés az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságot is támogatva

Társadalmi integráció lokálisan, pl. városrehabilitáció keretében

TOP fő üzenetek – a TOP tárgyköre

Kellően komplex:Minden decentralizált területegység rendelkezzen előre ismert forrásnagyságú programmal. Térségi csomagok, szintenként:

Megyei fejlesztési csomag, fő profil: megyei gazdaság fejlesztése foglalkoztatás-bővítés

Megyei jogú városok és térségeik: várostérségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás-bővítés, valamint a gazdaságfejlesztést, a foglalkoztatást a családbarát szempontokat és a

klímaadaptációt szolgáló településfejlesztés

Várostérségek, fő profil: a gazdaságfejlesztést, a foglalkoztatást a családbarát szempontokat és a

klímaadaptációt szolgáló településfejlesztés gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás megyei szinten

TOP fő üzenetek – térségi csomagok

Integrált, programalapú megoldások, ld. térségi csomagok, tárgyalásos kiválasztás

Integrált, mentorált megoldások projekt szinten is – előre nevesített és alapvetően nem nyílt pályázatos megoldások

ESZA típusú fejlesztések is! (foglalkoztatás)

CLLD és ITI eszközök lesznek

TOP fő üzenetek – integráció

I. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében (megyei programok)

II. Települési infrastruktúra fejlesztések III. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a

városi területeken IV. Önkormányzati közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra és

intézmény-fejlesztés V. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú

fejlesztések) VI. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és

foglalkoztatás-ösztönzés VII. Technikai segítségnyújtás

A 2014-2020-as Terület- és településfejlesztés OP (TOP)Indikatív prioritásstruktúra

Intézkedés 1. Fenntartható és hatékony városüzemeltetési fejlesztések és a települési gazdasági környezet fejlesztése Beavatkozás 1: Település-üzemeltetéssel összefüggő a

fenntarthatóságot és hatékonyságot növelő közmű és közszolgáltatási fejlesztések

Beavatkozás 2: Megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése és az energiahatékonyság növelése az önkormányzati szervek, intézmények, és az önkormányzat által fenntartott és használt épületekben, illetve a közterületek energiafelhasználásának csökkentése

Beavatkozás 3: Várostérség szintű befektetés- és beruházás ösztönzéshez kapcsolódó infrastrukturális és gazdaságfejlesztési célú belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja és kisebb kapcsolódó telephelyfejlesztések

II. Települési infrastruktúra fejlesztések

Intézkedés 2. Leromlott területek komplex fizikai és társadalmi megújítása és/vagy szociális település rehabilitáció és felzárkóztatási integrált város-térségi fejlesztések, valamint a városi környezet megújítása, védelme és a városbiztonság fokozása Beavatkozás 1: Szegénység által sújtott városrészek, illetve

kistelepüléseket érintően is szegregált területek rehabilitációja (szociális rehabilitáció, hátrányos helyzetű területek fizikai, gazdasági és társadalmi megújítása), önkormányzati bérlakás mintaprojektek

Beavatkozás 2: Leromlott területek komplex fizikai és társadalmi megújításához kapcsolódó fenntartható fejlesztések

Beavatkozás 3: Városi környezet javítása, a helyi és térségi jelentőségű természeti és kulturális értékek védelmét, a biztonság fokozását szolgáló fejlesztések, illetve ezek társadalmi és gazdasági célú hasznosítása

II. Települési infrastruktúra fejlesztések

Intézkedés 3. Az aktív és egészséges élet jól-léti közösségi infrastruktúra fejlesztése Beavatkozás 1: Mozgás, fizikai aktivitás közösségi használatú tereinek

és infrastruktúrájának fejlesztése és kapcsolódó programok Beavatkozás 2: Egyéb közösségi terek fejlesztése

II. Települési infrastruktúra fejlesztések

Intézkedés 1: Kisebb léptékű térségi és helyi energetikai potenciál kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok és energiahatékonysági beruházások ((pl. nem távhőengedélyköteles önkormányzati tulajdonú közösségi fűtőművek létesítése)

Intézkedés 2: Kisebb léptékű energiahatékonysági beruházások és alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák és gazdaságfejlesztések támogatása (energiahatékonysági fejlesztések támogatása az önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban;

Intézkedés 3: Kisléptékű közlekedési fejlesztések (Hivatásforgalmi célú települések közötti és belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése; Kisléptékű közösségi és alternatív közlekedésfejlesztés és közlekedésszervezés; Települési úthálózati elemek fejlesztése)

III. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Tapasztó Dénestervező-elemző

H-1051 Budapest, Kálmán I. utca 2.E-mail: denes.tapaszto@nth.gov.hu

Nemzetgazdasági Tervezési HivatalPénzügyi Elemzési és Monitoring Osztály