1

Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra

Jogorvoslatok

Előadó: dr. Kovács Zoltán

a TVI vezető jogi helyettese

2

Jogorvoslatok

A jogorvoslatokra vonatkozó szabályozás mechanikája:

1.) Általános szabályok Ve.: 208. § - 242. §

Általános jogorvoslati lehetőségek:

Kifogás.

Fellebbezés.

Bírósági felülvizsgálat.

Különös jogorvoslati lehetőségek:A szavazókörök kialakításával és felülvizsgálatával kapcsolatos jogorvoslat.

A névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat.

A jelöltek, listák sorrendjének sorsolása elleni jogorvoslat.

A szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni jogorvoslat.

A választás eredménye elleni jogorvoslat.

Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt

2.) Különös szabályok az országgyűlési képviselő-választásra Ve.: 297. §

3

Általános szabályok

A jogorvoslatok jogcímei:

1.) Kifogás.

Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással lehet benyújtani.

2.) Fellebbezés.

A választási bizottság elsőfokú határozata ellen lehet benyújtani.

3.) A bírósági felülvizsgálat.

A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen

4

Hatásköri szabályok

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt:

a) a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése elleni kifogásról, valamint a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekménnyel kapcsolatos kifogásról,

b) minden olyan kifogásról, amely kifejezetten az egyéni választókerületi választáshoz kapcsolódik.

A Nemzeti Választási Bizottság dönt:

b) minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a fentiek alá,

b) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről.

5

A fellebbezés

A választási bizottság elsőfokú határozata ellen a - központi névjegyzékben szereplő választópolgár, - jelölt, jelölő szervezet, - továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli

szervezet fellebbezést nyújthat be.

Nem nyújthat be fellebbezést az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja!

Nincs helye fellebbezésnek: - a jegyzőkönyvbe foglalt döntés, - a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, - valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen.

6

A fellebbezés

A fellebbezést: - személyesen, - levélben, - telefaxon vagy - elektronikus levélben lehet benyújtani.

Fellebbezést lehet benyújtani:

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.

A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. napon megérkezzen az (1) bekezdés szerinti választási bizottsághoz.

7

A fellebbezés

A fellebbezésnek tartalmaznia kell:

a) a kérelem jogalapját,

b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

A fellebbezést a választási iroda az ügy összes iratával a beérkezése napján felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz (OEVI a(z) NVI-hez).

8

A fellebbezés

A fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:• a) nem az arra jogosult nyújtotta be,• b) elkésett,• c) nem a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz nyújtották be,• d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat (alaki feltételek).

A fellebbezés nem utasítható el, ha a jogosult a fellebbezést az elbírálására jogosult választási bizottságnál – határidőben – terjeszti elő.

A választási bizottság a megtámadott határozatot:

a) helybenhagyja vagy

b) megváltoztatja.

A másodfokú határozat elleni jogorvoslat: a bírósági felülvizsgálat.

9

A bírósági felülvizsgálat

1. A választási bizottság másodfokú határozata,

2. a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt (pl. NVB határozat, szavazólap adattartalma elleni jogorvoslat).

Nincs helye bírósági felülvizsgálatnak a jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen.

10

A bírósági felülvizsgálat

A bírósági felülvizsgálati kérelmet személyesen vagy levélben, illetve olyan elektronikus dokumentumként lehet benyújtani, amelyet a kérelem benyújtójának jogi képviselője vagy a 224. § (5) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem benyújtója minősített elektronikus aláírásával látott el. Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet elektronikus dokumentumként nyújtja be, annak mellékleteit a kérelmező oldalhű másolatban elektronikus okirati formába alakítja.

Nem nyújthat be bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyben eljárt választási bizottság és annak tagja.

Bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani:

a) jogszabálysértésre hivatkozással, illetve

b) a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.

A bírósági felülvizsgálati kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni.

Úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3. napon megérkezzen a határozatot meghozó választási bizottsághoz.

A bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell: erre is a fellebbezés alaki követelményeit kell megtartatni.

A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

11

A bírósági felülvizsgálat

A bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

A bíróság legkésőbb a beérkezésétől számított 3. napon dönt.

A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes ítélőtábla (Fejér megye a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi körébe tartozik) bírálja el.

A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el.

A bíróság a megtámadott határozatot:

a) helybenhagyja vagy

b) megváltoztatja.

A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

12

A választás eredménye elleni jogorvoslat

A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen:

a) a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy

b) a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére

hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

13

Az újraszámolás kérdésköre

Ha a fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő!

Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazóköri eredményt, a szavazatok újraszámlálására csak a fentiek alapján van lehetőség.

14

Jogorvoslat a választási szerv hallgatása miatt

Új jogintézmény a Ve-ben!

Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított 3. napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és

a) a mulasztó választási szervet az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja vagy

b) meghozza az elmulasztott döntést.

Ha a Nemzeti Választási Bizottság eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a Kúria az erre irányuló kifogás megérkezésétől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Nemzeti Választási Bizottságot az eljárás soron kívüli lefolytatására utasítja.

15

Köszönöm a figyelmet!

dr. Kovács Zoltán

aljegyző

a TVI vezető jogi helyettese