Felsőfokú szakképzések szerepe a Gazdaságtudományi Intézet

szakkínálatában

előadó: Demeter László

tanársegéd a Vállalkozás-gazdaságtan Tanszéken, a Miskolci Egyetem Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskolájának

PhD hallgatója(email: demeterl@ektf.hu)

a felsőfokú szakképzést Európa országaiban más és más módon definiálják, a képzésben végzettek más-más szintű és megnevezésű dokumentumot kapnak

felsőfokú szakképzés több országban a felsőoktatási intézményekben folyik, más államokban a középfokú szakoktatási intézményekben, egyes helyeken pedig mindkettőben

az egységes nemzetközi terminológia (ISCED rendszer) szerint középfokú végzettségre épülő, harmadik szintű szakképzés (ISCED 5 szint)

2

A felsőfokú szakképzés meghatározása

3

A magyar oktatási rendszer 2013-tól

a képzés megtervezéséhez egyrészt a modellt, másrészt az első programok beindításához az anyagi támogatást „Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése” c. PHARE projekt (Phare HU-94.05) biztosította

a program 19 nyertes pályázója 47 szak fejlesztését és alapítását tervezte

sor került a képzés jogi szabályozására: 1996. szept.-ben módosult az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény, illetve megjelent a felsőfokú szakképzések alapítására és indítására vonatkozó 45/1997. (III. 12.) számú kormány-rendelet 4

A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban

akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ): felsőoktatási intézmények által végzett, hall-gatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép-iskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, amely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel

5

A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban

13 képzés indult 819 hallgatóval, további 16 képzés várt indítási engedélyre (MAB akkreditáció) és 4 program OKJ számra

a képzési programok szerkezetének jellemzője a modularitás (pl. alapismereti-, készségfejlesztő tantárgyi modul az összes óraszám 15%-a lehet)

kimenetként a nyelvtudás és az erről szerzett bizonyítvány előírásként szerepelt több képzés szakmai és vizsgáztatási követelményében

külső cégnél végzett szakmai gyakorlat nem volt előírva 6

A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban

AIFSZ helyett felsőfokú szakképzésre módosul a képzés (A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2003. júniusi módosítása szerint) a 2006-ban (1/2006. (II.17.) OM rendelet) kiadott új OKJ modern alapokra helyezte a szakmastruktúrát, a szak-képesítések számát 804-ről 416-ra redukálta az új OKJ szerinti szakképzést a 2006-2008 között kiadott szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) alapján a felnőttképzésben 2007. január 1-től, az iskolarendszerű szakképzésben a központi programok kiadása után, de legkésőbb a 2008/2009. tanévben kellett megkezdeni

7

A felsőfokú szakképzés változása

a képzések összes kreditszáma 120, melyből min. 30, max. 60 kredit számítható be alapszakon

bevezetik a moduláris szerkezetet: az azonos szakma-csoportba tartozó szakmák rendelkeznek közös követel-ménymodulokkal, plusz minden elágazás vagy új szakma speciális modulokat is tartalmaz

a feladatprofil a betölthető munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája

a tulajdonságprofil azoknak a tulajdonságoknak (szakmai ismeretek és készségek, módszer, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek révén a személy képes a munkafeladatok elvégzésére 8

A felsőfokú szakképzés változása 2008-tól

minden szakmában kötelező az idegen nyelv/szakmai idegen nyelv tanulása/gyakorlása, de nincs kötelezően előírva a nyelvvizsga a szakmai vizsga megkezdéséhez, illetve a szakképesítő bizonyítvány kiadásához

külső cégnél végzett szakmai gyakorlat lett előírva (pl. IFO-n 360 óra, ÜSZ elágazásain 30 nap)

a képzés indításához a képzési programot kell készíteni, melyet a felsőoktatási intézmény szenátusa hagy jóvá, majd a rektor kéri az Oktatási Hivataltól a képzés indításának nyilvántartásba vételét

9

A felsőfokú szakképzés változása 2008-tól

felsőoktatási szakképzésre módosul a képzés, amellyel felsőfokú szakképzettség szerezhető (oklevél tanúsítja, ami önálló végzettségi szintet nem igazol) kivették az Országos Képzési Jegyzékből, kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatják legalább 120 kreditet kell, és legfeljebb 150 kreditet lehet megszerezni, az azonos képzési területhez tartozó alap-képzési szakon a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet

10

A felsőfokú szakképzés változása 2012-től(2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról)

a képzési idő legalább 4 félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg

a képzés modulokból épül fel: közös kompetencia modul (12 kr.), képzési terület szerinti közös modul (21 kr.), szakképzés modulja (87 kr.)

minden szakmában kötelező az idegen nyelv tanulása, néhány szakon van kötelezően előírva nyelvvizsga

min. egy félév (560 óra) szakmai gyakorlat lett előírva11

A felsőfokú szakképzés változása 2012-től(2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról)

12

A felsőoktatásban felvettek száma és az FSZ képzés aránya

131999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 20060

5000

10000

15000

20000

25000

30000

2153 3464

4475

6128

72199122 10498 10842

hallgatói jogviszony

tanulói jogviszony

A felsőfokú szakképzésbe beiratkozott tanulók és hallgatók létszáma 1999–2006 között

142003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 20130

2

4

6

8

10

12

14

56

76

3 3

65

6

2

7

23

45

45

5

6

13

3

3 33

32

TKTKTTKGTK

Az EKF-en indult FSZ képzések száma karonként

15

A GTI FSZ képzéseire felvett hallgatók száma

162002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

összesen

nappali

levelező

A GTI FSZ képzéseire felvett hallgatók aránya a GTI szakjaira felvett hallgatókhoz képest

172002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20120

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

LEVNAPNAPLEV

Idegenforgalmi szakmenedzser szakra 2002-2012 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott

évfolyamból végzettek aránya (jobb)

18

Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakra 2001-2005 között felvett hallgatók száma (bal) és az

adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

2001 2002 2003 2004 20050

10

20

30

40

50

60

70

80

90

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

LEV

NAP

NAP

LEV

192001 2002 2003 2004 20050

10

20

30

40

50

60

70

0.0%

10.0%

20.0%

30.0%

40.0%

50.0%

60.0%

LEVNAPNAPLEV

Számviteli szakügyintéző szakra 2002-2005 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból

végzettek aránya (jobb)

20

Vállalkozási szakügyintéző szakra 2007-2008 között felvett hallgatók száma és az adott évfolyamból végzettek aránya

2007 2008összesen 26 79

nappali tagozat 26 63levelező tagozat 16

nappali tagozaton oklevelet szerzők aránya 53,8% 36,5%

levelező tagozaton oklevelet szerzők aránya 31,3%

212009 2010 20110

10

20

30

40

50

60

70

80

90

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

projektmenedzser-asszisztens

számviteli szakügyintéző

gazdálkodási menedzserasszisztens

pénzügyi szakügyintéző

Series5

Series6

Üzleti szakügyintéző szak elágazásaira 2009-2011 között felvett hallgatók száma (bal) és az adott

évfolyamból végzettek aránya (jobb)

22

Felsőoktatási szakképzésre felvett hallgatók száma az EKF-en 2013-ban

nappali

levelező

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180

GTKTKTKTTK

28

37

12283

24

17

44 programterv. inf.csecsemő- és gyerm.nev.-gond.televíziós műsorkészítőemberi erőforrásokgazdaságinf.gazdálkodási és men.komm. és médiaturizmus-vendéglátás

GTI: 15 és 81 fő

23

FSZ szakok néhány érdekessége összes felvett (nappali és levelező) 1999-2013 között: 1.603 és 659 fő (2.277 fő)

legmagasabb felvett nappalis létszám: idegenforgalmi szakmenedzser szakon 2000-ben 124 fő

legmagasabb felvett levelezős létszám: idegenforgalmi szakmenedzser szakon 2004-ben 74 fő

összes oklevelet szerzett (nappali és levelező) 1999-2011 között: 652 és 174 fő (826 fő) (43,8% és 26,4%)

legmagasabb oklevél szerzési arány (2008 előtt): 64,7% idegenforgalmi szakmenedzser szakon (2002)

legmagasabb oklevél szerzési arány (2008 után): 61,5% pénzügyi szakügyintéző szakon (2011)