felsooktatasi torvenyek modositasa

8/9/2019 Felsooktatasi torvenyek modositasa

1/103

készítette: látta: jóváhagyta:

Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár

Dr. Halász Zsoltfőosztályvezető-helyettes

Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár

Dr. Halász Zsoltfőosztályvezető-helyettes

Fodor Endre

sajtófőnök

Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár

Balog Zoltánminiszter

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IGAZSÁGÜGYI MINISZTER 21299/2015.

A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(7) bekezdése szerint

NEM NYILVÁNOS.

Készült: 2015. április 17-én

ELŐTERJESZTÉS

a Kormány részére

egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról

Budapest, 2015. április


2/103

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának .

2

E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak

intézmény egyetért nem ért

egyet

nem adott

véleményt

észrevétele

maradt

fenn

Miniszterelnökség Belügyminisztérium

Földművelésügyi Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium

Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.)

egyéb állami szerv egyetért nem ért

egyet

nem adott

véleményt

észrevétele

maradt fenn

Egészségügyi Nyilvántartási ésKépzési Központ Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Nemzeti Szakképzési ésFelnőttképzési Hivatal Országos KatasztrófavédelmiFőigazgatóság

Nemzeti Közlekedési Hatóság Nemzeti Média- és Hírközlési

Hatóság Országos Vízügyi Hatóság

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Magyar Kereskedelmi EngedélyezésiHivatal

Országos Rendőr -főkapitányság Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonságiHivatal

Országos Környezetvédelmi ésTermészetvédelmi Főfelügyelőség

Oktatási Hivatal Nemzeti Adatvédelmi és

honlapon való közzététel időpontja: 2015.04.21.

közigazgatási egyeztetésre megküldés: 2015.04.21.

közigazgatási egyeztetés lezárása: 2015.04.25.

államtitkári értekezlet időpontja: 2015.04.28.kormányülés időpontja: 2015.05.06.


3/103


3

Információszabadság Hatóság Legfőbb Ügyészség Magyar Tudományos Akadémia Országos Bírósági Hivatal Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Állami Számvevőszék [email protected]

2.3. Kamarák, társadalmi szervezetek

kamara, civil szervezet egyetért nem ért

egyet

nem adott

véleményt

észrevétele

maradt

fenn

Magyar Rektori Konferencia

Hallgatói Önkormányzatok OrszágosKonferenciája Doktoranduszok Országos SzövetségeMagyar Kereskedelmi és Iparkamara Felsőoktatási DolgozókSzakszervezete

Országos Doktori Tanács Magyar Állatorvosi Kamara Budapesti Építész Kamara Magyar Építész Kamara Budapesti és Pest Megyei Mérnöki

KamaraMagyar Mérnöki Kamara Budapesti Ügyvédi Kamara Magyar Ügyvédi Kamara

https://msg.gov.hu/owa/redir.aspx?SURL=fBV9Iw3n3xjpiRophESyCV28X0nwsjq8XHJjpZ9mIGdF0vtOYUPSCG0AYQBpAGwAdABvADoAZgBlAGwAdQBnAHkAZQBsAGUAdABpAHYAZQB6AGUAdABvAF8AawBpAHMAZwBlAHIAZwBlAGwAeQBAAGEAcwB6AC4AaAB1AA..&URL=mailto%3afelugyeletivezeto_kisgergely%40asz.huhttps://msg.gov.hu/owa/redir.aspx?SURL=fBV9Iw3n3xjpiRophESyCV28X0nwsjq8XHJjpZ9mIGdF0vtOYUPSCG0AYQBpAGwAdABvADoAZgBlAGwAdQBnAHkAZQBsAGUAdABpAHYAZQB6AGUAdABvAF8AawBpAHMAZwBlAHIAZwBlAGwAeQBAAGEAcwB6AC4AaAB1AA..&URL=mailto%3afelugyeletivezeto_kisgergely%40asz.hu


4/103


4

V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó

1. Az előterjesztés célja A tudományos közlemények közzétételéről szóló nemzeti bibliográfiai adatbázislétrehozatalával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1167/2014. (III. 25.) Korm. határozatalapján a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban:MTA tv.) módosításának célja a tudományos közleményeknek nemzeti tudományos

bibliográfiai adatbázisban történő kötelező nyilvántartásról és nyilvánosságáról történőrendelkezés, egyidejűleg a Magyar Tudományos Akadémiának, mint a legmagasabb szintűtudományos testületnek a bírósági nyilvántartásba vétele kötelezettségének megszüntetése,valamint a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknélfoglalkoztatottakra vonatkozó speciális munkajogi szabályok rögzítése. A nemzetitudományos bibliográfiai adatbázis olyan, a Magyar Tudományos Akadémia általkezdeményezett és létrehozott, Magyar Tudományos Művek Tára elnevezéssel már működőés folyamatosan fejlesztett tudományos elektronikus információs közszolgáltatás, amely

bibliográfiai hitelesség szempontjából ellenőrzött módon nyilvántartja és nyilvánossá teszi ahazai tudományos közösség által létrehozott tudományos publikációkat, és a hozzájukkapcsolódó idézeteket.

2013. november 20-án az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta a 2013/55/EUirányelvet a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaciinformációs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EUrendelet (IMI-rendelet) módosításáról. A 2005/36/EK irányelv reformja a munkavállalókUnión belüli mozgásának könnyítését célozza. A módosított irányelvet 2016. január 18-ig kell

a tagállamoknak átültetniük a nemzeti jogba. Az implementáció elsődleges eszköze a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (Elismerési törvény)módosítása. Az Elismerési törvény három része közül (továbbtanulási célú elismerés,harmadik országban szerzett oklevelek elismerése, uniós elismerés) a Harmadik rész szerinti,azaz az uniós jog alapján történő elismerést érinti a törvénymódosítás.

A Kormány 2014. december 22-i ülésén elfogadta a felsőoktatási stratégiát, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentumot, amely 2030-ig rögzíti a felsőoktatással kapcsolatosstratégiai célokat és speciális beavatkozási területeket. A felsőoktatási stratégia az EU2020-asstratégia ex ante dokumentuma, amely ezen időtartam alatt rögzíti a megvalósítani tervezettcélkitűzéseket és akciókat az oktatási kiválóság, a világszínvonalú kutatás és a társadalmi

felelősségvállalás területén. A törvénytervezet célja az elfogadott felsőoktatási stratégiaimplementálása, és az ezzel összefüggően a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV.törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a NemzetiKözszolgálati Egyetemről, valamit a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló2011. évi CXXXII. törvény módosítása.

1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt

(a továbbiakban: Kjt.) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvénybenmeghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A felsőoktatási intézményben - közalkalmazottak


5/103


5

jogállásáról szóló törvény és 2. számú melléklete határozza meg - oktatói, valamint a központiköltségvetési szervnél tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteliés illetményrendszerét. A kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatás egyeskérdéseit kormányrendelet szabályozza a Kjt. felhatalmazó rendelkezései alapján. A Kjt.alapján közalkalmazotti jogviszony csak magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály

szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagyletelepedett személlyel létesíthető. Ezen jogszabályi rendelkezés alapján a szabad mozgás jogával nem rendelkező, harmadik országbeli állampolgár kutatók közalkalmazotti jogviszonyban nem foglalkoztathatók. A Kjt. felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy aMagyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szerveknél, illetvemás kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél a magyar állampolgárság feltétele alólmentesítést adjon a harmadik országbeli kutatók közalkalmazottként történő alkalmazásacéljából.

A felsőoktatás stratégiai fejlesztése során az egyik fontos szempont és cél a felsőoktatás és agazdaság kapcsolatának erősítése, a képzés munkaerő- piaci relevanciája erősítése. Eszempontból fontos lépés a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésévelmegvalósuló, kooperatív együttműködésre épülő duális képzés meghonosítása. A gyakorlatiszakemberek felsőoktatásba történő bevonása érdekében új oktatói munkakör létesítésérekerül sor mesteroktató elnevezéssel, amely munkakörhöz kapcsolódó előmeneteli ésilletményrendszert a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben kell szabályozni.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

- Tudományos közlemények közzétételéről szóló nemzeti tudományos bibliográfiaiadatbázis létrehozása

Az előterjesztés a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által kezelt

(jelenleg külön megállapodás alapján magyarországi felsőoktatási intézmények részvételévelműködő) nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis szabályozási alapjának egységesítését ésteljessé tételét segíti elő. A 1167/2014. (III. 25.) Korm. határozatban foglaltakkal összhangbana módosítás alapján az MTA kezelésében létrejön egy olyan tudományos közleményekettartalmazó nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis (a továbbiakban: adatbázis), amelykötelezően tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyukkeretei között megalkotott és megjelentetett tudományos közlemények adatait, valamint aköltségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapjántámogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művek adatait. Azadatbázis alkalmas lesz az önkéntesen közzétenni kívánt tudományos művek adatainak

befogadására is.

- Bírósági nyilvántartásba vétel alóli mentesítés

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról2011. évi CLXXXI. törvény 4. § e) pontja szerint a bíróság tartja nyilván a törvénnyellétrehozott köztestületet, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. Ennek megfelelően példáulaz Ügyvédi Kamara, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, az Igazságügyi SzakértőiKamara köztestületek törvény alapján mentesülnek a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól. A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete olyan, a közigazgatástól elkülönült,közhatalmi funkciókkal nem rendelkező, közfeladatait tekintve különleges jogállássalrendelkező köztestület, amelynek bírósági nyilvántartásba vételi kötelezettsége nem indokolt,

ezért az akadémiai törvényben a nyilvántartásba vételi kötelezettség alóli mentesítésérőltörvényben szükséges rendelkezni.


6/103


6

- Vagyonkezelő Szervezet nevesítésének törlése

Az Akadémia a teljes vagyonával önállóan - tulajdonosként - gazdálkodik, meghatározza avagyongazdálkodás alapelveit, és szabályait. Az MTA tv. 23. §-a nevesíti a MagyarTudományos Akadémia Titkárságán belül működő Vagyonkezelő Szervezetet. A nevesítettVagyonkezelő Szervezet nem rendelkezik önálló jogalanyisággal, a vagyongazdálkodássalkapcsolatos tényleges feladatokat a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, mint önálló

jogalanyisággal rendelkező költségvetési szerv látja el, mindezekre figyelemmel aVagyonkezelő Szervezet nevesítésének törvényi törlése indokolt.

- a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknélfoglalkoztatottakra vonatkozó speciális szabályok

Az MTA tv. szerint az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra – a törvénybenmeghatározott kivételekkel – a Kjt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Indokolt, hogy a Kjt.szabályaitól eltérő, a tudományos kutatói jogviszony létesítésére vonatkozó speciálisszabályokat az MTA tv. foglalja össze különösen a kutatóhálózat intézményeinél, azegyetemi keretek között működő, határozott időre létesített támogatott kutatócsoportoknál, aLendület kutatócsoportoknál, a hazai és nemzetközi pályázat keretében megvalósuló kutatásitevékenység keretében foglalkoztatottak vonatkozásában. Az új szabály szerint a pályázatitámogatás terhére megvalósuló kutatási tevékenység keretében alkalmazott személlyellétesített, határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetében a munka törvénykönyvének192. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a

jogviszony tartalma a tíz évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előzőhatározott idejű foglalkoztatás megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabbhatározott idejű foglalkoztatás tartamát is.

Az új szabály lehetőséget ad arra, hogy tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonykeretében 1 foglalkoztatottra vonatkozóan 1 alkalommal legfeljebb 3 évig tartó, határozottidejű jogviszonyt lehessen létesíteni. Ezen időtartam alatt mind a foglalkoztatónak mind akutatónak lehetősége nyílik arra, hogy az elvárt tudományos kompetenciákrólmegbizonyosodjék. A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezésétazzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatánakellátása során 1 foglalkoztatottra vonatkozóan 1 alkalommal legfeljebb 3 év határozottidőtartamra tudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2)

bekezdésben felsorolt kivételi eseteken túlmenően

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény

módosítása

2013. november 20-án az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta a 2013/55/EUirányelvet a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaciinformációs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EUrendelet (IMI-rendelet) módosításáról. A módosított irányelvet 2016. január 18-ig kell atagállamoknak átültetniük a nemzeti jogba. A törvényjavaslat az irányelvben érintett alábbikérdéskörök magyar szabályozására, illetve eddigi szabályozásának módosítására tesz

javaslatot.

- Európai Szakmai Kártya (European Professional Card)


7/103


7

Az Európai Bizottság a kompetens hatóságok közötti információcserét szolgáló belső piaciinformációs rendszer (IMI rendszer) használatával kívánja bevezetni a szakmai kártyát. Aszakmai kártya használata hozzáadott értékkel bírna a szakmai képesítések elismerésénekrendszerében. Az Európai Szakmai Kártyát a fogadó tagállam állítja ki.

- A részleges hozzáférés elve Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata nyomán az irányelv tartalmazza a szakma részlegesgyakorlására való jogosultság fogalmát. Ez fokozottabb jogbiztonságot nyújt aszakembereknek, és lehetővé teszi, hogy olyan szakemberek telepedjenek le egy másiktagállamban, illetve nyújtsanak szolgáltatást, akik korábban nem élhettek az irányelv adtaelőnyökkel, de egy szakma részleges gyakorlására való jogosultság feltételeit teljesítik.

- Szakmai képesítési szintek új rendszere

Az irányelv eddigi rendszere a szakmai képesítések öt szintjét határozza meg. Az azonos vagymagasabb szinten lévő képesítések elismerendőek, sőt, az egy szinttel alacsonyabban lévő

képesítések elismerését is előírja az irányelv a megfelelő kompenzációs intézkedésekmeghatározása mellett. Az irányelv-módosítás formálisan megőrzi az öt szintet, ámténylegesen csak arról rendelkezik, hogy a legalacsonyabb szintű (képzéshez sem kötöttvizsga letétele vagy képesítés nélkül megszerzett, szakmai gyakorlaton alapuló) képesítést aleghosszabb képzési idejű (Magyarországon például alapfokozat vagy mesterfokozatvégzettségi szintet adó) képesítésként nem szükséges elfogadni.

- Bejelentési kötelezettség

Az irányelv-módosításnak megfelelően a törvénymódosítás tartalmazza a feltétel nélkülielismerés elve alá tartozó szakmák esetében az IMI rendszeren keresztül történő bejelentési

kötelezettséget.- Nyelvtudás

A módosított irányelv szerint a nyelvtudás ellenőrzésére a képesítés elismerését követőenkerülhet sor, annak a szükséges nyelvtudás vizsgálatára kell szorítkoznia.

- A Közös Képzési Keret és a Közös Képzési Vizsga

A közös képzési keret a jelenleg hatályos közös követelményrendszer helyébe lép.

- Riasztási rendszer Az irányelv-módosítás egyik célja egy Európa-szerte működő riasztási mechanizmuslétrehozása, melynek segítségével a tagállamoknak értesíteniük kell egymást arról, ha egyszakember az ellene alkalmazott fegyelmi vagy büntetőszankció miatt a továbbiakban nemgyakorolhatja hivatását.

- Az információkhoz való központi online hozzáférés (points of single contact)

Az irányelv-módosítás számos információ internetes elérhetővé tételét, ezen kívül a2006/123/EK irányelvvel összhangban az egyablakos elektronikus eljárás lehetővé tételét írjaelő a tagállamok számára.


8/103


8

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamit a közigazgatási, rendészeti és katonaifelsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

A módosítás szerint a Kormány kap felhatalmazást a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, anemzetbiztonsági és a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás képzési területhez

tartozó alap- és mesterképzés szakok, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történőfelvétel különös feltételeinek rendeleti szabályozására. Így hozható lére a felsőoktatásbanszerezhető képesítések egységes jegyzéke.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

A Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiai dokumentum célkitűzései és akcióterve az Nftv. kiegészítését, illetve módosítását teszi szükségessé több ponton.

A stratégia célja: a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozícionált, a társadalmikihívásokra válaszolni képes, Magyarország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározófelsőoktatási rendszer működtetése, melynek alapvető mozgatórugója a verseny. Magyarország fejlődésének kulcsa a megfelelő méretű és minőségű hazai felsőoktatás. Olyanfelsőoktatási rendszert kell létrehozni, ahol a rendelkezésre álló állami forrásokat anemzetközi versenyben is bizonyítottan erős területekre lehet koncentrálni. A felsőoktatás aminőségi oktatásnak és versenyképes képzésnek köszönhetően képes lesz külső források

bevonásával is támogatni tevékenységét, egyszerre igazodik a munkaerő- piaci elvárásokhoz, atársadalmi igényekhez, a demográfiai változásokhoz, valamint a kutatás-fejlesztési ésinnovációs folyamatokhoz.

A felsőoktatási koncepció célkitűzései öt fő irányvonal keretében foglalhatóak össze: együttműködés és versenyhelyzet kialakítása a felsőoktatási intézményrendszeren belülés kifelé;

munkaerő- piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúra;akadémiai értékeket megjelenítő, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalúfelsőoktatás megteremtése;a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés ésinnovációs háttér,a célkitűzésekhez igazodó és azt követő intézményrendszer létrehozása.

A stratégia célkitűzéseihez igazodva a tárca a felsőoktatási ágazat (oktatás-képzés, kutatás,harmadik misszió, intézményrendszer, intézményirányítás, finanszírozás) tekintette át a főbbfeladatokat. Az Nftv. az alábbi kérdéskörök törvényi szintű szabályozására irányul.

- Oktatás-képzésAz Nftv. az osztatlan jogászképzésre épülően szakirányú továbbképzésben szerzett oklevélalapján biztosítja az LL.M („Legum Magister” vagy „Master of Laws”) cím használatát.

A szakirányú továbbképzés intézményi hatáskörben létesíthető - az alap- vagy amesterfokozatot követően, oklevelet eredményező képzés, amelyben a módosításeredményeként a képzés legalább harminc kredites, féléves oklevelet adó képzésként ismegszervezhető.

A harmadik képzési ciklusba tartozó doktori képzés képzési ideje nyolc félévre emelkedik. Avégzési arány emelése érdekében egyidejűleg a módosítás rendelkezik az ösztöndíjas

doktorandusz kötelezettségeinek teljesítéséről, amely szerint a negyedik félév végén, a képzésfolytatásának a feltételeként részbeszámolási kötelezettséget kell teljesíteni, a kötelezettség


9/103


10/103


10

húsz százaléka a tudományos kutatás, illetve művészeti vagy sportszakmai tevékenységfolytatására szolgál. A tudományos kutatási tevékenység eredményére vonatkozó adatokatrögzíteni kell az e törvénnyel létrehozott nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisban.

Az Nftv. értemében a munka törvénykönyvét, valamint - az állami felsőoktatási intézménytekintetében - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt az Nftv.-ben meghatározotteltérésekkel kell alkalmazni. A projektekhez kapcsolódó foglakoztatási új szabály szerint, ha afelsőoktatási intézmény az alkalmazott személlyel pályázati támogatás vagy külső megbízás,megrendelés terhére létesít határozott idejű foglalkoztatási jogviszonyt, az így létrejött

jogviszonyra a munka törvénykönyvének rendelkezését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel,hogy a jogviszony tartalma a tíz évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és azelőző határozott idejű foglalkoztatás megszűnésétől számított hat hónapon belül létesítettújabb határozott idejű foglalkoztatás tartamát is. Az Nftv.-ben meghatározott, a büntetlenelőéletre és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáróok hiányát a felsőoktatási intézménnyel fennállt korábbi megbízási, vagy foglalkoztatási

jogviszonyára tekintettel a foglalkoztatni kívánt személy már igazolta és a korábbi jogviszonymegszűnése óta legfeljebb hat hónap telt el.”

Az adjunktusi munkakör ben történő alkalmazás feltétele minden esetben a doktori fokozat megszerzése.

A mesteroktatói munkakörben történő alkalmazás feltétele a mesterfokozat , valamint legalábbtíz éves szakmai-gyakorlati munkatapasztalat . A mesteroktató elsődleges feladata a hallgatókgyakorlati képzése.

A felsőoktatási intézményben tudományos kutatói munkakörök létesíthetők. A módosítás aztteszi lehetővé, hogy a tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott, a teljesmunkaidejének (heti 40 óra) legfeljebb húsz százalékában, további foglalkoztatásra irányuló

jogviszony létrehozása nélkül oktatói feladatokat is elláthasson.

A határon túli magyarok kal kapcsolatos oktatáspolitika célja a kisebbségben élő magyarértelmiség létszámának megtartása, lehetőség szerinti növelése, szellemi fejlődésénekelőmozdítása. E célok érvényesülését részben a határon túli magyar felsőoktatásfejlesztésével, a szomszédos államokban élő magyarok – elsődlegesen – szülőfölditámogatásával segíti elő. Az oktató az őt foglalkoztató felsőoktatási intézményhozzájárulásával munkaköri feladatait a miniszter által határozott időre – legfeljebb öt évre – meghirdetett felsőoktatási együttműködési program keretében külföldi székhelyű magyarnyelvű képzést folytató felsőoktatási intézményben is teljesítheti.

- Intézményrendszer

A felsőoktatás alapfeladatait az intézményrendszerén keresztül valósítja meg. Az Nftv.értelmében a felsőoktatás alapintézményei az egyetem és a főiskola, amely új intézményiformával egészül ki: az alkalmazott tudományok egyetemével . A képzési és a személyifeltételek követelményének változásával módosul az egyetem, mint intézmény fogalma.

A hátrányos helyzetű régiók versenyhelyzetének javítása érdekében a „közösségi felsőoktatásiképzési központ ” modelljének meghonosításával az elmaradott régiók közösségei ishozzájuthatnak ahhoz a versenyképes tudáshoz, amely biztosítja számukra elsősorban ahelyben történő boldogulást és széles körben, magas minőségben teszi elérhetővé azokat azismereteket, amelyek megfelelő alapot jelentenek a tudásgazdaságban való teljesítéshez. Aközösségi felsőoktatási képzési központ állami felsőoktatási intézmény székhelyén kívül

működő felsőoktatási intézménynek nem minősülő szervezet, amely a működésiengedélyében meghatározott képzési terület és maximális hallgatói létszám erejéig a képzésre


11/103


11

vonatkozó működési jogosultsággal, a szükséges oktatói karral rendelkező felsőoktatásiintézménnyel kötött megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény és annak hallgatóiszámára biztosítja a felsőoktatási oktatási alaptevékenység, a képzés tárgyi ésingatlanhasználati – a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodásban foglaltak szerint

pénzügyi – feltételeit.

A törvény mellékletében meghatározott az Országgyűlés állami elismerésével rendelkezőfelsőoktatási intézmény székhelyén kívül – megállapodás alapján – közösségi felsőoktatásiképzési központban is folytathat képzést. A mindenki számára elérhető felsőoktatás érdekébenúj lehetőség, hogy az azonos fenntartó alá tartozó felsőoktatási intézmények – fenntartóiegyetértéssel kötött megállapodás alapján – más felsőoktatási intézmény székhelyén,telephelyén is folytathatnak engedély, illetve a működési engedélyhez kapcsolódónyilvántartásba vételt követően tevékenységet .A módosítás lehetővé teszi, hogy a rendszeres nemzetközi támogatással működtetett magán

felsőoktatási intézmény alapítói és fenntartói jogait az Nftv.- ben szabályozott fenntartótestület is gyakorolhassa. A fenntartói jog a fenntartói testületnek történő átadását a fenntartókezdeményezheti.

A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatokról éseljárásokról szóló rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy az Oktatási Hivatal eljárásábanmesterképzés indítása estén – a doktori iskola létesítéséhez hasonlóan – a Magyar

Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményétől eltérő nyilvántartásba vételihatározatot nem hozhat, illetve kötve van ahhoz. Az új rendelkezés szerint a doktori iskoláklétesítésénél, valamint alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítási eljárásában (amely jelenti a képzési és kimeneti követelmények meghatározását és a felsőoktatásiintézmény szakindítási jogosultságának megszerzését is a hatályos rendelkezések szerint) afelsőoktatási intézmény kezdeményezheti – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághelyett, szakértőként – az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European

Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működőszervezet felkérését az Oktatási Hivataltól.

Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek az egészségbiztosítási szerv általfinanszírozott feladatok tekintetében elkülönített kincstári számlával rendelkeznek.

Az Nftv. rendelkezik a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működéséről. Aműködési engedély kiadására vonatkozó rendelkezések kiegészülnek . Továbbá atörvénymódosítás rendelkezik arról, hogy k ülföldi és magyar felsőoktatási intézménymegállapodása alapján a magyar felsőoktatási intézmény kérheti az Európai GazdaságiTérségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló

szerződésben részes állam által elismert felsőoktatási intézmény államilag elismert alap-,mester-, illetve azzal egyenértékű – közös képzésnek nem minősülő – osztott képzéséneknyilvántartásba vételét, ha a külföldi felsőoktatási intézmény a megállapodásban vállalja amagyar felsőoktatási intézmény által folytatott képzésre tekintettel a külföldi oklevélkiállítását.

- Intézményirányítás

A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátusban a hallgatóiönkormányzat legalább húsz legfeljebb huszonöt százalékban delegálhat továbbra is tagokat,ugyanakkor a tervezet meghatározza azokat a kérdésköröket, amelyben a hallgatói jogállásbólkövetkezően szavazati joguk is van. A felsőoktatási intézmény alapvető tevékenysége a

képzés és a kutatás, amely eredményeként jut a hallgató felsőfokú végzettséghez, illetveoklevélhez. A felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatainak, és azok


12/103


12

végrehajtásának ellenőrzése, gazdálkodó szervezet alapítása, gazdálkodó szervezetbenrészesedés szerzés azok a kérdések, a melyben a szenátus a hallgatók szavazata nélkülhatároz.

A szenátus működési rendjéhez igazodik az elektronikus úton történő működés kérdéseinekszabályozása.

Az Nftv. az állami felsőoktatási intézményben az intézményi stratégiai döntésekmegalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzésecéljából konzisztóriumot működtet. A konzisztóriumnak tagja a rektor és a kancellár. Akonzisztórium további tagjait az oktatásért felelős miniszter delegálja. A módosítás az újtestület szabályozásával párhuzamosan differenciálja a felsőoktatási intézmény irányításábanrészt vevők hatáskörét. Addig, amíg a kancellár a szenátus hatáskörébe és a rektor Nftv.-benmeghatározott egyes kérdésekben tartozó kérdésekben is egyetértési jogot gyakorol, akonzisztórium hatáskörébe tartozó kérdésekben erre nincs jogszabályi hatásköre. Akonzisztórium egyetértése szükséges az Nftv. új rendelkezése alapján a középtávúintézményfejlesztési terv, illetve kutatás-fejlesztési innovációs stratégia elfogadásához, a

rektori pályázat tartalmához, az intézményi költségvetés terv és a költségvetési beszámolóelfogadásához az intézmény vagyongazdálkodási tervének meghatározásához, gazdálkodószervezet alapításához, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséhez.

A felsőoktatási intézmény első számú felelős vezetője a rektor. Az Nftv. módosítása -figyelemmel a kancellár már részletezett feladataira - kifejti a rektor felelősségi körébe, illetvehatáskörébe tartózó feladatokat . A rektori megbízás eljárása szabályozott a törvényben,amely rendelkezés kiegészül a felmentés eljárásának meghatározásával .A hallgatók országos képviseletét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája látjael, a felsőoktatási intézményekben a hallgatók érdekképviseletét pedig az intézményihallgatói önkormányzat , amelynek minden hallgató tagja. Az Nftv. módosítása értelmében a

tisztségviselők megbízatási ideje jogszabály alapján korlátozott: legfeljebb kettő év lehet,amely megbízás egy alkalommal meghosszabbítható. A megbízott vezető esetébenösszeférhetetlenségi szabály is megfogalmazódik, amely szerint önkormányzati tisztségviselőnem lehet az, aki intézményi társaságban vezetői tisztségviselői feladatokat vagyfelügyelőbizottsági tagságot vagy könyvvizsgálói feladatot lát el.

- Finanszírozás

A felsőoktatás működésének támogatását szolgáló külön rendelkezések határozzák meg az Nftv.-ben a hallgatói juttatás elveit és rendszerét. Az Nftv. módosítása értelmében a hallgatói juttatás a külön kormányrendelet szerint jogosult hallgatók számára a támogatási idővel

azonos időtartamban biztosít juttatást. Alap-, mesterképzésben és felsőoktatási képzésben atámogatási idő tizenkét félév, a doktori képzésben a módosító rendelkezések alapján nyolcfélév.

A harmadik képzési ciklusba tartozó doktori képzés képzési ideje nyolc félévre emelkedik. Haa doktorjelölti jogviszony azért szűnik meg, mert a doktorjelölt részbeszámolásikötelezettségét nem teljesítette vagy az eredménytelen volt, illetve nem nyújtotta be doktoriértekezését, köteles visszafizetni a magyar államnak az adott doktori képzés két évérefolyósított támogatás összegét az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók ösztöndíjfeltételei teljesítéséhez kapcsolódó rendelkezések szerint. A visszafizetési kötelezettségalapján teljesített befizetés a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap bevételét képezi.


13/103


13

Az Nftv.- ben a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatásinormatívájának minimális összege nem változik, ugyanakkor a javaslat értelmében anormatívája tudományterületenként differenciálódhat.

1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai

A Magyar Tudományos Akadémia működéséhez kapcsolódó jogi szabályozás az emberierőforrások miniszterének jogkörébe tartozó feladatkör, ugyanakkor nemzeti tudományos

bibliográfiai adatbázis szabályozása kapcsolódik a felsőoktatási stratégiai feladatokhoz is.

A felsőoktatási stratégia célkitűzéseihez igazodva a tárca a felsőoktatási ágazatra öt fődimenzióban (oktatás-képzés, kutatás, harmadik misszió, intézményrendszer,intézményirányítás, finanszírozás) akciótervet alakított ki, amely meghatározza a felsőoktatás-szabályozás és egyéb intézkedések fő feladatait az elkövetkező évekre. Az akciótervbenmeghatározott célok és feladatok között több a felsőoktatás működésének alapelveit, afelsőoktatási intézmények alaptevékenységét, felépítését érintő kérdéskörök, amelyekszabályozása az ágazatot meghatározó törvények módosítását teszi szükségessé.

A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvet és a belső piaci információsrendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendeletet (IMI-rendelet) módosító 2013/55/EU irányelv rendelkezéseit 2016. január 18-ig kell a nemzeti

jogba átültetniük a tagállamoknak.

1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása

Az MTA kezelésében létrejövő tudományos közleményeket tartalmazó nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis közfeladat-változást eredményez. Kötelezően tartalmazza aköltségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei között megalkotott ésmegjelentetett tudományos közlemények adatait, valamint a költségvetési forrásból

tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásban részesülőszemélyek által megjelentetett tudományos művek adatait.Az Elismerési törvény előterjesztésben javasolt módosítása – elfogadása esetén – közfeladatváltozását eredményezi. Az Európai Szakmai Kártya bevezetésével bővül a 33/2008. (II. 21.)Korm. rendeletben szereplő, 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáróhatóságok jogköre. A módosítás egy támogató központ felállítását is szükségessé teszi amigráció elősegítése céljából.

2. Az igénybe vett eszközök

2.1. Jogalkotás

Törvényjavaslat benyújtásának kezdeményezése. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a Magyar TudományosAkadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a külföldi bizonyítványok és oklevelekelismeréséről szóló 2001. évi C. törvény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamit aközigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvénymódosítása és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása.

2.2. Egyéb intézkedés

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alátartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség aláeső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet és az OktatásiHivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló


14/103


14

423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása, továbbá az Nftv. kiegészülő felhatalmazásaalapján a végrehajtást szolgáló jogszabályok módosítása, valamint a Kjt. kiegészülőfelhatalmazása alapján a Kjt.-nek az MTA irányítása alá tartozó költségvetési szerveknélilletve más kutató-, és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról szóló84/2011.(V.26) Korm. rendelet módosítása válik szükségessé.

2.3. Alternatívák

Más alternatíva nincs.

3. Kormányprogramhoz való viszony

A kormány Nemzeti Együttműködési Programja a versenyképes oktatást és képzést tűzte célula gazdasági felzárkózáshoz való hozzájárulás érdekében.

4. Előzmények, kapcsolódások

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény tekintetében az előterjesztésa tudományos közlemények közzétételéről szóló nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázislétrehozatalával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 1167/2014. (III. 25.) Korm.határozatban foglaltak végrehajtását szolgáló intézkedést tartalmazza.

Az adatbázis előterjesztés szerinti működésének megkezdésével egyidejűleg meg kellvizsgálni az országos statisztikai adatgyűjtési programban való megjelenítésének lehetőségét. A jelen előterjesztés szerinti, jelenleg az MTA kezelésében lévő Magyar Tudományos MűvekTára néven működő adatbázis törvényi szintű szabályozásának igényével egyidejűleg

megindultak a tudományos kutatások végzését, az eredmények közzétételét és értékelésétsegítő információs adatbázisokkal kapcsolatos – egymással összefüggő – egyéb akadémiaikezdeményezések is, amelyek a későbbiekben további jogalkotási szükségességet isfelvethetnek. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 53/A. § (2)

bekezdésének értelmében a doktori értekezést és téziseit elektronikus formában mindenkiszámára hozzáférhetővé kell tenni, továbbá nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI)azonosítóval kell ellátni.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításához kapcsolódóan az Európai Bizottság már 2011-ben felvetette a 2005/36/EK irányelvkorszerűsítésének gondolatát és nyilvánosságra hozta az ún. Zöld Könyvet (Green Paper) „A

szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv korszerűsítése” címmel, amelynek célja azérdekelt feleknek a 2005/36/EK irányelv korszerűsítésével kapcsolatos véleményénekösszegzése. Ezt követően az Európai Tanács felkérte az uniós intézményeket, hogy mindenerőfeszítést tegyenek meg annak érdekében, hogy a 2005/36/EK irányelv korszerűsítéséreirányuló bizottsági javaslat tekintetében megállapodás szülessen.

2011. december 19-én fogadta el az Európai Bizottság a 2005/36/EK irányelvet módosítóirányelvtervezetet, melynek munkacsoporti tárgyalása 2012. január 25-én kezdődött meg.

Számos egyeztetés után 2013. november 20-án az Európai Tanács és az Európai Parlamentelfogadta a 2013/55/EU irányelvet a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EKirányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről

szóló 1024/2012/EU rendelet (IMI-rendelet) módosításáról. Az irányelv átültetésénekhatárideje a tagállamok részére 2016.


15/103


15

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamit a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása okán

a) a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában azévenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárásrészletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különösfeltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történőfelvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIMrendelet 7-13. §-ának hatályon kívül helyezése és e szabályozási tartalomnak a felsőoktatásifelvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet kiegészítésévelkormányrendeleti szinten történő szabályozása szükséges.

b) a közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, valamint a nemzetközi éseurópai közszolgálati felsőoktatás alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról, eszakok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az alapképzés képzési ágairól szóló1/2015. (I. 14.) MvM rendelet 2. és 3. mellékletében található alapképzési szakok jegyzékét

tartalmazó táblázat, valamint mesterképzési szakok jegyzékét tartalmazó táblázat hatályonkívül helyezése mellett e tartalmakat a magyarországi felsőoktatási alap- és mesterképzésiszakok egységes szakkataszterét tartalmazó kormányrendeleti szabályozás részekéntújraszabályozni.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása során a Kormány 2014.december 22-én elfogadott felsőoktatási stratégiája kapcsán, a 2030-ig meghatározottstratégiai célok és speciális beavatkozások feltétele az Nftv. módosítása. Az Nftv. határozzameg a felsőoktatási intézmények működésének alapelveit. A stratégia kapcsán ezen működésialapelvek módosítása vagy kiegészítése szükséges. Egyidejűleg az Nftv. rendelkezik avégrehajtási jogszabályi környezetről. Az állami felsőoktatási intézményekben

foglalkoztatottak közalkalmazottak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló külön törvényaz Nftv.-től eltérő rendelkezéseket állapított meg. Az Nftv. módosításához kapcsolódik aközalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a Nemzeti KözszolgálatiEgyetemről, valamit a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. éviCXXXII. törvény módosítása.

5. Európai uniós kapcsolódások

A munkavállalók Unión belüli mozgásának könnyítését megcélozva 2013. november 20-án azEurópai Tanács és az Európai Parlament elfogadta a 2013/55/EU irányelvet a szakmai

képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszerkeretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (IMI-rendelet)módosításáról. A jelen előterjesztésben foglaltak a Kormány uniós tagságból adódó, azirányelv módosításával járó vállalásainak megvalósítását szolgálják.

6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk

7. Társadalmi egyeztetés

Az oktatásért felelős miniszter által létrehozott Felsőoktatási kerekasztal szereplőivel történt

egyeztetést követően az előterjesztő a tervezetet a közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg,


16/103


16

honlapon való közzététel formájában [2010. évi CXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjaszerinti általános egyeztetés keretében] kívánja társadalmi egyeztetésre bocsátani.

8. Vitás kérdések

9. Az előterjesztés kommunikációja

1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén?

követő vagy kezdeményező**a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó!

2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem

Tárcaközlemény igen/nemTárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem

3. Fő üzenet:A Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia célja a nemzetközi oktatási éskutatási térben magasan pozícionált, a társadalmi kihívásokra válaszolni képes,Magyarország gazdasági sikerességét alapjaiban meghatározó felsőoktatási rendszerműködtetése, amelynek alapvető mozgatórugója a versenyképesség. Magyarországfejlődésének kulcsa a megfelelő minőségű és méretű felsőoktatás. Olyan felsőoktatásirendszert kell létrehozni, ahol a rendelkezésre álló állami forrásokat a nemzetköziversenyben is bizonyítottan erős területekre lehet koncentrálni. A stratégia

célkitűzéseihez igazodva a tárca a felsőoktatási ágazatra oktatás-képzés,intézményrendszer, intézményirányítás, finanszírozás tekintetében határoz meg afelsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó olyan elveket, mint intézményiműködést érintően a közösségi felsőoktatási képzési központ létrehozását, azalkalmazott tudományok egyetemeként működő felsőoktatási intézmény meghatározását, a nemzetközi támogatással működő magán felsőoktatási intézményekműködését. Képzést érintő rendelkezésként a felsőoktatási alapképzést, mesterképzést,illetve doktori képzést, a doktoranduszok hallgatói jogviszonyát, továbbá a hallgatók

jogainak és kötelezettségeinek kiegészítését, köztük a képzés mielőbb befejezésétszolgáló szabályok meghatározását, a hallgatói kompetenciamérés feltételeinekmegteremtését érintő rendelkezéseket, valamint a képzések indításához kapcsolódó

szakértői tevékenység lehetőségének bővülését. A felsőoktatás irányítását illetően aszenátus, a hallgatói önkormányzat, a konzisztórium működését.

Az előterjesztés elősegíti az MTA által kezelt (jelenleg külön megállapodás alapjánmagyarországi felsőoktatási intézmények részvételével működő) nemzeti tudományos

bibliográfiai adatbázis szabályozási alapjának egységesítését és teljessé tételét. AzMTA kezelésében létrejön egy olyan tudományos közlemények adatait tartalmazónemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis, amely kötelezően tartalmazza aköltségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei közöttmegalkotott és megjelentetett tudományos közlemények adatait, valamint aköltségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződésalapján támogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományos művek adatait. Az adatbázis alkalmas lesz az önkéntesen közzétenni kívánt tudományos


17/103


17

művek adatainak befogadására is.

Az európai uniós irányelv átültetésének kötelezettsége alapján a tárca javaslatot tesz akülföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvénykapcsolódó fejezeteinek módosítására.

Az Európai Szakmai Kártya (European Professional Card) használata hozzáadottértékkel bírna a szakmai képesítések elismerésének rendszerében. A szakmai kártyakiállításához szükséges adatállomány a migráns kérelmére jön létre egy tagállamban,és az adatállomány létrehozásáért díjat kell fizetnie. Az adott tagállam kijelölthatóságai megvizsgálják a kérést és a feltöltött dokumentumok eredetiségét,kiegészítik az információkat, majd megküldik a fogadó tagállam illetékes hatóságánakaz IMI rendszeren keresztül. A valamely szakma részleges gyakorlására való

jogosultság lehetővé teszi, hogy olyan szakemberek telepedjenek le, illetve nyújtsanakszolgáltatást az adott tagállamban, akik teljesítik a részleges gyakorlásra való

jogosultság feltételeit, és korábban nem élhettek az irányelv adta előnyökkel. A

tagállamok azonban közérdekű kényszerítő indokok fennállása esetén nem kötelesekkövetni ezt az elvet.

Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár e-mail: [email protected]

tel.: 795-9581

Dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásértfelelős helyettes államtitkár e-mail: [email protected],

tel.: 795-4276

mailto:[email protected]:[email protected]:[email protected]:[email protected]


18/103


18

4. Részletes kommunikációs terv:

Célcsoport: felsőoktatási intézmények és oktatói, kutatói, hallgatói, költségvetésiszervként működő kutatóhelyek és kutatói, valamint potenciális migránsok, uniósmunkavállalók .

Fő üzenet: A nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis egy olyan tudományosközleményeket tartalmazó nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázis, amelykötelezően tartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a

jogviszonyuk keretei között megalkotott és megjelentetett tudományos közleményeket,valamint a költségvetési forrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányulószerződés alapján támogatásban részesülő személyek által megjelentetett tudományosműveket.

A 2013/55/EU irányelv a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EKirányelvet és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatásiegyüttműködésről szóló 1024/2012/EU rendeletet (IMI-rendelet) módosította. A 2001.évi C. törvény módosítása az irányelv-módosításnak megfelelően szabályozza azirányelvben érintett kérdésköröket.

A felsőoktatás előtt álló feladat a nemzetközi oktatási és kutatási térben magasan pozícionált, a társadalmi kihívásokra válaszolni képes, Magyarország gazdaságisikerességét alapjaiban meghatározó felsőoktatási rendszer működtetése.Magyarország fejlődésének kulcsa a megfelelő méretű és minőségű hazai felsőoktatás.Olyan felsőoktatási rendszert kell létrehozni, ahol a rendelkezésre álló államiforrásokat a nemzetközi versenyben is bizonyítottan erős területekre lehetkoncentrálni. A stratégia célkitűzéseihez igazodva a tárca a felsőoktatási ágazatraoktatás-képzés, intézményrendszer, intézményirányítás, finanszírozás tekintetébenhatároz meg a felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó olyan elveket, mint

intézményi működést érintően a közösségi felsőoktatási képzési központ létrehozását,az alkalmazott tudományok egyetemeként működő felsőoktatási intézménymeghatározását, a nemzetközi támogatással működő magán felsőoktatási intézményekműködését. Képzést érintő rendelkezésként a felsőoktatási alapképzést, mesterképzést, illetve doktori képzést, a doktoranduszok hallgatói jogviszonyát, továbbá a hallgatók

jogainak és kötelezettségeinek kiegészítését, köztük a képzés mielőbb befejezésétszolgáló szabályok meghatározását, a hallgatói kompetenciamérés feltételeinekmegteremtését érintő rendelkezéseket, valamint a képzések indításához kapcsolódószakértői tevékenység lehetőségének bővülését. A felsőoktatás irányítását illetően aszenátus, a hallgatói önkormányzat, a konzisztórium működését.

Tervezett időtartam: egyszeri Eszközrendszer: -

Anyagi ráfordítás: a kommunikáció nem kíván plusz anyagi ráfordítást

Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el.

Budapest, 2015. „ ”

Balog Zoltán miniszter


19/103


19

H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T

A Kormány

1. megtárgyalta és elfogadta az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvényekmódosításáról szóló kormány-előterjesztést,

2. elrendeli

a) az 1. számú melléklet szerinti törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtását, b) az előterjesztés 2. és 3. számú mellékletében szereplő tervezetnek – a Kormányrendeleteként – a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

3. a törvényjavaslat parlamenti előadójaként az emberi erőforrások miniszterét jelöli ki.


20/103


21/103


21

2 . A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994 . évi XL. törvény módosítása

5. §

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Törvény)1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az Akadémia mentesül a törvényszéki nyilvántartásba vételi kötelezettség alól.”

6. §

(1) A Törvény 3. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az Akadémia közfeladatai a következők:)

„o) az e tevékenységet alapfeladatként ellátó, az MTA Könyvtár és Információs Központ mintakadémiai költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: Könyvtár és Információs Központ)közreműködésével tudományos műveket (tudományos alkotás, tudományos publikáció,doktori értekezés és annak tézisei, MTA doktora értekezés és annak tézisei) adatait tartalmazónemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist (a továbbiakban e törvény alkalmazásában:Adatbázis) működtet, amely bibliográfiai hitelesség szempontjából ellenőrzött módontartalmazza a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a szerzői jogról szóló 1999. éviLXXVI. törvény 30. § (7) bekezdésében meghatározott jogviszonyuk keretei közöttmegalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művekkel, valamint a költségvetésiforrásból tudományos mű megírására, létrehozására irányuló szerződés alapján támogatásbanrészesülő személyek által megjelentetett tudományos művekkel kapcsolatos, e törvény 19/A .§- ban meghatározott adatokat; valamint alkalmas a más személyek által megalkotott ésnyilvánosságra hozott tudományos művek önkéntesen közzétenni kívánt adatainak

befogadására.”

(2) A Törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Akadémia a törvényben rögzített tájékoztatók elkészítéséhez – a közzétett adatokfelhasználásán túl – az adatokat önkéntes adatszolgáltatáson alapuló saját adatgyűjtés és másszervektől való átvétel útján szerzi be. Személyes adat átvételére csak az érintett személyelőzetes hozzájárulásával kerülhet sor, kivéve a 19/A. § szerinti adatátvétel esetét.”

7. §

A Törvény a következő 19/A.-19/B §-sal, valamint a 19/B. §-t megelőző alcímmel egészül ki:

„19/A. § (1) Az Akadémia – a Könyvtár és Információs Központon keresztül – országoselektronikus információs közszolgáltatásként ellátja az Adatbázis működtetését, amelynekfeladata:

a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és a doktori iskolákról, a doktori eljárásokrendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben meghatározott doktori értekezések ésazok tézisei, valamint az e törvényben meghatározott, MTA doktora értekezések és azok

tézisei adatainak az adatbázisban történő nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása;


22/103


22

b) a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak által a jogviszonyuk keretei közöttmegalkotott, a munkáltatónak átadott és nyilvánosságra hozott, valamint az önkéntesadatszolgáltatók által megalkotott és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainaknyilvántartása; c) k öltségvetési forrásból tudományos mű létrehozására irányuló szerződés alapján létrejött,

és nyilvánosságra hozott tudományos művek adatainak nyilvántartása; d) jogszabály szerint egyedi vagy statisztikai adatszolgáltatás a (3) bekezdésbenmeghatározott adatok tekintetében tudományos eredmények nyilvántartásához;e) a magyar tudományos művek adatainak angol nyelvű bibliográfiai nyilvántartása;

f) a magyar, elektronikusan nyílt hozzáférésű tudományos művek hozzáférhetőségének biztosítása az elektronikus elérhetőség címének közlésével.(2) E törvény tekintetében nyilvánosságra hozottnak minősül a mű, ha az megjelent és amegjelenés permanenciája biztosított. (3) Az Adatbázis tartalmazza a tudományos művek címét, első megjelenési helyét, a szerző ésa tudományos mű felett rendelkezni jogosult nevét. Az adatoknak lehetővé kell tenniük a műegyértelmű azonosítását.

(4) Az Adatbázis keretében a tudományos művek (3) bekezdés szerinti bibliográfiai adataihozvaló nyilvános hozzáférés ingyenes. (5) Az Adatbázis lehetővé teszi a jogszabály alapján arra nem kötelezett személyek ésszervezetek esetén a tudományos művek adatainak önkéntes közzétételi lehetőségét. (6) Az Adatbázis a (3) bekezdés szerinti adatokról megkeresésre adatot szolgáltat:

a) a statisztikáról szóló törvényben meghatározott, a hivatalos statisztikai szolgálathoz

tartozó szervek részére, b)

az adatszolgáltató költségvetési szerv részére saját intézménye vonatkozásában, c) az Akadémia mint a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázist működtető fejezetet

irányító szerv részére, d) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Országos Doktori Tanács

részére, e) az oktatásért felelős miniszter részére,

f) az érintett természetes személy részére saját adatai vonatkozásában. (7) Az Adatbázis stratégiai irányításáért, fejlesztéséért és működtetéséért a fejezetet irányítószerv vezetőjeként az Akadémia elnöke felelős, az Adatbázis működésének részletesszabályait az azt működtető Könyvtár és Információs Központ szervezeti és működésiszabályzata, továbbá az Akadémia elnökének rendelkezése tartalmazza.

Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára vonatkozórendelkezések

19/B. § (1) Az akadémiai költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára – az MTATitkárságának közfeladatokat ellátó köztisztviselői, ügykezelői, illetve munkavállalóikivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (atovábbiakban: Kjt.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (atovábbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kellalkalmazni.

(2) A Kjt. határozott idejű jogviszony létesítésére vonatkozó rendelkezését azzal az eltérésselkell alkalmazni, hogy az akadémiai költségvetési szerv közfeladatának ellátása során azonosfoglalkoztatottra vonatkozóan egy alkalommal legfeljebb három év határozott időtartamratudományos kutatói közalkalmazotti jogviszonyt létesíthet a Kjt. 21. § (2) bekezdésben

felsorolt kivételi eseteken túlmenően.


23/103


23

(3) Ha az akadémiai költségvetési szerv az alkalmazott személlyel pályázati támogatás vagykülső megbízás, megrendelés terhére létesít határozott idejű foglalkoztatási jogviszonyt, azígy létrejött jogviszonyra az Mt-nek a 192. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kellalkalmazni, hogy a jogviszony tartalma a tíz évet nem haladhatja meg, ideértve ameghosszabbított és az előző határozott idejű foglalkoztatás megszűnésétől számított hat

hónapon belül létesített újabb határozott idejű foglalkoztatás tartalmát is. (4) A törvényben meghatározott, a büntetlen előéletre és a foglakoztatástól eltiltás hiányáravonatkozó feltételt nem kell igazolni, ha a kizáró ok hiányát az akadémiai költségvetésiszervvel létesített korábbi megbízási, vagy foglalkoztatási jogviszonyára tekintettel afoglalkoztatni kívánt személy már igazolta, és a korábbi jogviszony megszűnése ótalegfel jebb hat hónap telt el. (5) A (3) bekezdésben meghatározott jogviszony megszűnése esetén a közalkalmazott nem

jogosult a Kjt. 36. § (3) szerinti végkielégítésre. (6) Az akadémiai költségvetési szervek foglalkoztatottai számára kereset-kiegészítésállapítható meg, amelynek részletes szabályait az Akadémia szabályzatban határozza meg.”

8. §

A Törvény 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A 3. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott Adatbázis működtetésének fedezete azAkadémia költségvetésében elkülönítetten szerepel.”

9. §

A Törvény 23. § (7) bekezdésében az „MTA Titkárságán belül működő VagyonkezelőSzervezet ” szövegrész helyébe a „MTA Titkárság a” szöveg lép.

10. §

Hatályát veszti a Törvény 18. § (6) bekezdése, 21. § (8) és (9) bekezdése.

3. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény

módosításáról

11. §

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (atovábbiakban: Elismerési tv.) 4/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A Harmadik részben foglalt rendelkezések végrehajtása érdekében segítségnyújtó központműködik, amelynek feladatai:)

„c) együttműködés más tagállamok segítségnyújtó központjaival, és kérésükre tájékoztatásadása.”

12. §


24/103


24

Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A kérelmező a Harmadik rész hatálya alá tartozó kérelmét szabályozott elektronikusügyintézési szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja. Az eljáró hatóság azonbanelőírhatja, hogy a kérelmező kérelmét szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás

helyett elektronikus aláírással ellátott elektronikus levélben is benyújthatja.”

13. §

Az Elismerési tv. 9. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ez zelegyidejűleg a 9. § a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az eljáró hatóság az e törvény II. és III. fejezete szerinti eljárásban a kérelemmegérkezését követő naptól számított két hónapon belül, a IV. és V. Fejezet, valamint a VII-IX/B. fe jezet szerinti eljárásban a kérelem megérkezését követő naptól számított háromhónapon belül dönt. A IX. Fejezet szerinti eljárás határideje nem hosszabbítható meg.

(3) Az eljáró hatóság a XI. és a XI/A. Fejezet szerinti eljárásban egy hónapon belül dönt. Ha akérelem célja olyan európai szakmai kártya létrehozása, amellyel előzetes ellenőrzés alá nemtartozó határon átnyúló szolgáltatást kíván nyújtani a kérelmező, az eljáró hatóság 21 napon

belül dönt. (4) A (3) bekezdés szerinti egy hónapos, illetve 21 napos határidő kezdőnapja az eljárásmegindításáról szóló értesítés kiállítása határidejének utolsó napja, vagy ha a kérelmezőthiánypótlásra hívták fel, akkor az a nap, amelyen a kérelmező a hiánypótlásnak eleget tett.(5) Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri képesítése e törvény VIII– IX/B. Fejezete szerinti elismerését, az eljáró hatóság a (2) bekezdéstől eltérően a kérelemmegérkezését követő naptól számított egy hónapon belül dönt. (6) Ha a kérelmező európai szakmai kártya igénybevételével kéri képesítése e törvény VIII.Fejezete szerinti elismerését, vagy előzetes ellenőrzés alá tartozó szolgáltatást kíván nyújtani,az eljáró hatóság vagy az előzetes ellenőrzést végző hatóság a kérelem vagy bejelentésmegérkezését követő naptól számított két hónapon belül dönt. (7) Az eljáró hatóságnak az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárási határidejébe beszámít anemzetközi jogsegély időtartama, ha az eljáró hatóság a kérelmet megalapozó dokumentumvagy dokumentumok hiteles másolatát kérte a származási tagállam illetékes hatóságától. (8) Az eljáró hatóság és az előzetes ellenőrzést végző hatóság az (5) és a (6) bekezdés szerintihatáridőt két héttel meghosszabbíthatja. Az eljárási határidő indokolt esetben további kéthéttel meghosszabbítható, különösen a közegészséget vagy a szolgáltatás igénybevevőjének

biztonságát érintő esetben.”

14. §

(1) Az Elismerési tv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően a szakma részleges gyakorlásánakengedélyezésére a VII/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az Elismerési tv. 22. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az eljáró hatóság előírhatja a (3) bekezdés szerinti nyelvtudás ellenőrzését, ha a szakma

gyakorlása a betegek biztonságára hatással van.


25/103


25

(5) Ha a szakma nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá, az eljáró hatóság a kérelmezőnyelvismeretével kapcsolatos megalapozott kétség esetén írhatja elő a (3) bekezdés szerintinyelvtudás ellenőrzését.(6) Az eljáró hatóság a nyelvtudás (4) és (5) bekezdés szerinti ellenőrzését a szakmaiképesítés elismerése vagy az európai szakmai kártya kiállítása után írhatja elő.

(7) Az eljáró hatóság a nyelvismeret ellenőrzése során figyelembe veszi az arányosság elvét,és az ellenőrzés a szakma gyakorlásához szükséges nyelvi ismeretekre terjedhet ki.”

15. §

Az Elismerési tv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A Harmadik rész rendelkezéseit kell alkalmazni a szakma részlegesgyakorlásának engedélyezésére és a szak mai gyakorlat elismerésére is, abban az esetben is, haa szakmai gyakorlatot nem a származási tagállamban teljesítették. (2) A Harmadik rész hatálya nem terjed ki a közjegyzőkre.”

16. §

Az Elismerési tv. 23 §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E rész hatálya alá tartozó elismerési eljárásra irányuló kérelemnek minősül az európaiszakmai kártya létrehozására irányuló kérelem is.”

17. §

(1) Az Elismerési tv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha valamely szabályozott szakmát Magyarországon csak büntetlen előéletű személygyakorolhat, a kérelmező igazolja, hogy a foglalkozás gyakorlásától nem tiltották el.”

(2) Az Elismerési tv. 26. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Megalapozott kétség esetén az eljáró hatóság megkeresheti a származási tagállamilletékes hatóságát, hogy megtudja, nem szabtak -e ki a kérelmezővel szemben aszakmagyakorlásával összefüggésben fegyelmi büntetést, nem állapította-e meg büntetőjogifelelősségét jogerős ítélet, vagy hogy tudomást szerezzen bármely egyéb olyan jelentős súlyú,

konkrét körülményről, amely az e törvény alapján gyakorolt tevékenységek tekintetébenvárhatóan következményekkel járhat.”

18. §

(1) Az Elismerési tv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adott szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon előírt okiratmegszerzéséhez vezető képzés és a kérelmező által elvégzett képzés közötti lényegeseltérésnek az minősül, ha a kérelmező a képesítési követelményekben meghatározott, és azadott szakma magyarországi gyakorlásához okvetlenül szükséges tudást, képességet és

készséget jelentősen eltérő tartalommal szerezte meg képzése során.”


26/103


27/103


27

(6) Az Elismerési tv. 28. § (13) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Alkalmazkodási időszakot szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásigénybevételével nem lehet teljesíteni.”

(7) Az Elismerési tv. 28. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Alkalmassági vizsgának minősül az olyan, magyar nyelvű elméleti, illetve gyakorlativizsga, amelyet az eljáró hatóság abból a célból szervez vagy ismer el, hogy felmérje akérelmező szakmai tudását, képességét és készségét a szabályozott szakma Magyarországontörténő gyakorlása szempontjából. Az eljáró hatóság összeállítja azoknak a tantárgyaknak a

jegyzékét, amelyek részét képezik a Magyarországon előírt képesítés megszerzéséhezszükséges képzésnek, de a kérelmező képzésének nem voltak részei. Figyelemmel arra, hogya kérelmező valamely tagállamban képesített szakember, a vizsga követelményei csak olyanismeretek számonkérésére vonatkozhatnak, amelyek a tevékenység Magyarországon történő

folytatásához elengedhetetlenek. Alkalmassági vizsgát szabályozott elektronikus ügyintézésiszolgáltatás igénybevételével nem lehet teljesíteni.”

(8) Az Elismerési tv. a következő 28. § (17) bekezdéssel egészül ki :

„(17) Szakmai gyakornoki időszaknak minősül annak a felügyelet alatt végzett szak maigyakorlatnak az időtartama, amelynek teljesítése feltétel a szabályozott szakma gyakorlásánakmegkezdéséhez, és amelyre a képzést tanúsító okirat megszerzéséhez szükséges tanulmányokalatt vagy az után kerül sor.”

(9) Az Elismerési tv. 28. §-a a következő (21)–(26) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Európai szakmai kártyának minősül az az elektronikus igazolás, amely tanúsítja, hogy akérelmező megfelelt valamennyi feltételnek ahhoz, hogy képesítését valamely tagállambanelismerjék, vagy valamely tagállamban átmeneti vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtson. (22) Egész életen át tartó tanulásnak minősül minden olyan általános oktatás, szakoktatás és -képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és nem formális tanulás az élet bármely szakaszában,amely az ismeretek, képességek és készségek fejlesztésével jár, és magában foglalhatja aszakmai etikai szabályok elsajátítását is. (23) Közérdeken alapuló kényszerítő körülmények az Európai Unió Bíróságának ítélkezésigyakorlatában ilyenként elismert körülmények.

(24) Az Európai Kreditátviteli Rendszer (ECTS) az Európai Felsőoktatási Térségben afelsőoktatásban használt kreditrendszer. (25) A közös képzési keret valamely szakma gyakorlásához minimálisan szükséges szakmaitudás, képességek és készségek közös követelményrendszere.(26) Közös alkalmassági vizsgának minősül az az egységesített alkalmassági vizsga, amelyetmeghatározott szakmai képesítéssel rendelkezők tehetnek le az azt bevezető tagállamokban.”

19. §

Az Elismerési tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) Ha valamely szabályozott szakma gyakorlása Magyarországon szakmai képesítés birtoklásához kötött, a kérelmező szakképzettsége a szabályozott szakma gyakorlásának


28/103


28

engedélyezésére vonatkozó jogszabályok által előírt szakképzettséggel akkor minősülegyenértékűnek, ha a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító olyan okirattal vagyképzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, amely feljogosítja ugyanazon szakma gyakorlására aszármazási tagállamban. (2) Az (1) bekezdés szerinti okiratnak tekintendő az olyan, a (3) bekezdésnek megfelelő

képzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat is, amelyet egy olyantagállam illetékes hatósága állított ki, amely az adott szakmát nem szabályozza, feltéve, hogya kérelmező az adott szakmát valamely tagállamban a kérelem benyújtását megelőző tízévben legalább egy évig teljes munkaidőben vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőbengyakorolta.

(3) A képzettségi tanúsítvány vagy a képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat akkor felel mega (2) bekezdésben foglaltaknak, ha a) azt vagy azokat valamely tagállam illetékes hatósága jogszerűen állította ki, és b) tanúsítja, hogy birtokosa felkészült az adott szakma gyakorlására. (4) A (2) bekezdés szerinti egyéves szakmai tapasztalat nem követelhető meg, ha aképzettségi tanúsítvány vagy képzés sikeres elvégzését tanúsító okirat szabályozott képzést

vagy külön jogszabályban meghatározott képzést tanúsít. (5) Az eljáró hatóság elfogadja a származási tagállamnak a képzés sikeres elvégzését tanúsítóokirat szintjéről szóló igazolását és a 28. § (6) bekezdésének cc) alpontja szerinti igazolást. (6) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően az eljáró hatóság elutasíthatja azelismerés iránti kérelmet, ha a szabályozott szakma gyakorlásához Magyarországon oklevélszükséges, a kérelmező pedig képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik.”

20. §

Az Elismerési tv. 31. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzelegyidejűleg a 31. § a következő (5)– (8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az eljáró hatóság akkor is eltérhet a (2) bekezdésben foglaltaktól, haa) olyan szakmáról van szó, amelynek gyakorlása megköveteli a magyar jog pontosismeretét, és amelynek állandó és lényeges része a magyar jogra vonatkozó tanácsadás,b) a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakmagyakorlásához végbizonyítvány szükséges, vagy c) a kérelmező bizonyítvánnyal rendelkezik, és a hazai szabályozott szakmagyakorlásához diploma vagy végbizonyítvány szükséges. (4) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetben az eljáró hatóság dönti el, hogy a kérelmezőtalkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga teljesítésére kötelezi-e.

(5) Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően alkalmazkodási időszak ésalkalmassági vizsga együttes teljesítését írhatja elő, ha a kérelmező képzettségi tanúsítvánnyalrendelkezik, a hazai szabályozott szakma gyakorlásához azonban diploma szükséges. (6) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti döntése során figyelembe veszi az arányosságelvét, ezért az alkalmazkodási időszak vagy alkalmassági vizsga előírása előtt megvizsgálja,hogy a lényeges eltérést részben vagy egészben nem küszöböli-e ki a kérelmező valamelytagállamban vagy más államban szerzett szakmai tapasztalata vagy az egész életen át tartótanulás során szerzett és illetékes hatóság által igazolt tudása, képessége és készsége. (7) Az alkalmazkodási időszakot vagy alkalmassági vizsgát előíró határozat indokolórészének tartalmaznia kell: a) a hazai szabályozott szakma gyakorlásához szükséges képzés sikeres elvégzését tanúsító

okirat szintjét és a kérelmező képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának szintjét, és


29/103


29

b) a 28. § (4) bekezdése szerint megállapított lényeges különbséget és annak indokát, hogy aza (7) bekezdés alapján miért nem küszöbölhető ki. (8) Az eljáró hatóság az alkalmassági vizsgát úgy írja elő, hogy azt a kérelmező azalkalmassági vizsgát megállapító határozat közlésétől számított hat hónapon belülteljesíthesse.”

21. §

Az Elismerési tv. 32. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezéslép:

„VII/A. Fejezet A SZAKMA RÉSZLEGES GYAKORLÁSA

32. § (1) Az eljáró hatóság a kérelmező részére a szabályozott szakma részleges gyakorlásátengedélyezi, ha

a) a kérelmező a származási tagállamban teljes körűen képesített szakember annak a szakmaitevékenységnek a gyakorlására, amelynek hazai gyakorlására irányuló, e fejezet szerintikérelmet nyújtott be,b) a származási tagállamban jogszerűen folytatott szakmai tevékenység és a hazaiszabályozott szakma közötti nagyfokú eltérés miatt előírni szükséges alkalmassági vizsgavagy alkalmazkodási időszak teljesítése lényegében olyan terhet róna a kérelmezőre, minthateljes egészében el kellene végeznie azt a hazai oktatási és képzési programot, amely aszabályozott szakma gyakorlásának feltétele, ésc) az adott szakmai tevékenység egyértelmű módon elkülöníthető a többi olyan szakmaitevékenységtől, amelyek a hazai szabályozott szakma részei.(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az eljáró hatóság figyelembe veszi, hogy aszakmai tevékenység más tevékenységtől elkülönülten gyakorolható-e a származásitagállamban.(3) A szakma részleges gyakorlásának engedélyezését az eljáró hatóság megtagadhatja, ha aztközérdeken alapuló kényszerítő körülmények indokolják, feltéve, hogy a megtagadó döntés akívánt cél elérésére alkalmas. (4) A szakma részleges gyakorlásának engedélyezésére egyebekben a VII. Fejezetrendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a szakma részleges gyakorlására, ha a szakmaitevékenység a 41. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, és a tevékenység gyakorlásaátmeneti és alkalmi jelleggel történik, a X. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Ha a kérelmező számára a szakma részleges gyakorlását engedélyezték, a szakmaitevékenységet a származási tagállamban szerzett szakmai címével folytatja. Az eljáró hatóságelőírhatja, hogy a kérelmező a szakmai tevékenységet a származási tagállamban használatosszakmai cím magyar fordításával folytassa. Ha a kérelmező részére a szakma részlegesgyakorlását engedélyezték, a kérelmezőnek az általa nyújtott szolgáltatás igénybevevőjétegyértelműen tájékoztatnia kell arról, hogy milyen szakmai tevékenységi körre kapottengedélyt. (7) E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók azokra a szakmákra és szakmaitevékenységekre, amelyek a VIII., IX. és a IX/A. Fejezet hatálya alá tartoznak.”

22. §

Az Elismerési törvény a 32. §-át követően a következő alcímmel és rendelkezéssel egészül k i:


30/103


30

„VII/B. Fejezet A SZAKMAI GYAKORNOKI IDŐSZAK ELISMERÉSE

32/A. § (1) Amennyiben a hazai szabályozott szakma gyakorlásához szakmai gyakornoki

időszak teljesítése szükséges, az eljáró hatóság a valamely más tagállamban teljesített szakmaigyakornoki időszakot elismeri, a nem tagállamban teljesítettet pedig figyelembe veszi. Külön jogszabály meghatározhatja az elismerhető vagy figyelembe vehető szakmai gyakornokiidőszak időtartamát és feltételeit. (2) A szakmai gyakornoki időszak elismerése vagy figyelembevétele nem mentesít a

jogszabály által előírt vizsga letétele alól.”

23. §

Az Elismerési tv. a 37. §-át követően a következő IX/A. és IX/B. Fejezettel egészül ki:

„IX/A. Fejezet

KÖZÖS KÉPZÉSI KERET

37/A. § (1) Ha az adott szakma Magyarországon szabályozott, az eljáró hatóság a közösképzési keret szerint kiállított képesítést az adott szakma gyakorlásának megkezdéseszempontjából a megfelelő hazai szakmai képesítéssel egyenértékűként feltétel nélkül ismeriel.

(2) Nem tartozik az (1) bekezdés szerinti feltétel nélküli elismerésre irányuló eljárás hatályaalá a külön jogszabályban meghatározott közös képzési keret alapján kiállított képesítés.

IX/B. Fejezet

KÖZÖS ALKALMASSÁGI VIZSGA

37/B. § (1) Az eljáró hatóság e fejezet rendelkezései alapján a külön jogszabálybanmeghatározott közös alkalmassági vizsgát letett kérelmezők képesítését az adott szakmagyakorlásának megkezdése szempontjából a megfelelő hazai szakmai képesítésselegyenértékűként feltétel nélkül ismeri el.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem tartozik a feltétel nélküli elismerésreirányuló eljárás hatálya alá a külön jogszabályban meghatározott szakma.”

24. §

Az Elismerési tv. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 38. § szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtóMagyarország területén való, határon átnyúló, a Kormány rendeletében meghatározottszolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát annak első alkalommal valómegkezdése előtt köteles bejelenteni az adott szabály

felsooktatasi torvenyek modositasa

Documents