felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata békés és...

1

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar

Felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

SZAKDOLGOZAT Készítette: ORBÁN ILDIKÓ

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar Földrajz-Környezettan szak

Témavezető: DR. HORVÁTH ÁKOS

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi Kar

Atomfizikai Tanszék

Budapest, 2008.

2

1. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .................................................................................................................... 4

2. BEVEZETÉS ........................................................................................................................................... 5

3. RADIOAKTIVITÁS A KÖRNYEZETÜNKBEN .......................................................................................... 6

3.1. A RADONRÓL ........................................................................................................................................6 3.2. RADON A LÉGKÖRBEN............................................................................................................................8 3.2.1. A légköri radioaktivitás eredete ....................................................................................... 8 3.2.2. Radon légkörbe jutása ...................................................................................................... 8 3.2.3. Radon légköri terjedése .................................................................................................... 9

3.3. RADON A VIZEKBEN ................................................................................................................................9 3.3.1. A hidroszféra természetes radioaktivitása ....................................................................... 9 3.3.2. Felszíni és felszín alatti vizek radioaktivitása..................................................................... 9 3.3.3. A vizek radioaktivitásából származó sugárterhelések.................................................. 10

3.4. RADON A TALAJBAN ............................................................................................................................11 3.4.1. Talajok természetes radioaktivitása................................................................................ 11 3.4.2. Urán a talajban................................................................................................................. 11

3.5. RADON AZ ÉPÜLETEKBEN .......................................................................................................................12 3.5.1. A radon épületbe jutásának lehetőségei ..................................................................... 12

3.6. A RADON EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI ........................................................................................................14 3.6.1. A radon belégzésének következményei ....................................................................... 14 3.6.2. A radon táplálékkal és ivóvízzel való szervezetbe jutásának következményei ........ 15 3.6.3. A radon pozitív egészségügyi hatása............................................................................ 15

3.7. RADON ELLENI VÉDEKEZÉS.....................................................................................................................16 3.7.1. Védekezés újonnan épülő ház esetén (Farkas, 2004) ................................................. 16 3.7.2. Védekezés kész házak esetén (Farkas, 2004)................................................................ 16

4. BUDAI-HEGYSÉG ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE .................................................................................... 18

4.1. A BUDAI-HEGYSÉG TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÉNEK KIALAKULÁSA ..................................................18 4.1.1. Hárs-hegy – János-hegy – Szabadság-hegy – Csiki-hegyek csoportjának fejlődéstörténete ........................................................................................................................ 19 4.1.2. A források fakadási helyei ............................................................................................... 20

4.2. A BUDAI-HEGYSÉG TERMÉSZETI KÉPE ......................................................................................................21 4.3. A BUDAÖRSI-MEDENCE TERMÉSZETFÖLDRAJZI KÖRNYEZETÉNEK KIALAKULÁSA............................................21

5. A DÉL-ALFÖLD .................................................................................................................................. 23

5.1. KÖRÖS-MAROS KÖZÉNEK FEJLŐDÉS TÖRTÉNETE ......................................................................................23 5.2. KÖRÖS-MAROS KÖZI BÉKÉSI-SÍK TERMÉSZETI KÉPE....................................................................................24

6. A VÍZMINTÁK RADONTARTALMÁNAK MÉRÉSI MÓDJAI ................................................................ 25

6.1. DETEKTOROK CSOPORTOSÍTÁSA ............................................................................................................25 6.1.1. Elektronikus detektorok .................................................................................................... 25 6.1.2. Nem elektronikus detektorok .......................................................................................... 26

6.2. FOLYADÉKSZCINTILLÁCIÓS MÉRÉSTECHNIKA ............................................................................................27 6.2.1. Szcintillációs számlálók felépítése................................................................................... 27 6.2.2. Szcintillátorok anyaga...................................................................................................... 27 6.2.3. A fotoelektron-sokszorozó................................................................................................ 28

6.3. A TRI-CARB 1000 TR MŰKÖDÉSI ELVE ................................................................................................29 6.3.1. A TRI-CARB 1000 TR működési elve................................................................................. 29 6.3.2. A TRI-CARB 1000 TR radon méréséhez szükséges beállításai....................................... 30 6.3.3. A mérés menete............................................................................................................... 30

6.4. MINTAVÉTEL FOLYAMATA......................................................................................................................31 6.4.1. Mintaelőkészítés menete................................................................................................. 31 6.4.2. Mintakészítés menete ...................................................................................................... 31 6.4.3. Helyszíni mintavétel menete ........................................................................................... 32 6.4.4. Mintavételi radonveszteség ............................................................................................ 33

6.5. A MINTÁK RADONTARTALMÁNAK KIÉRTÉKELÉSE .......................................................................................34

TARTALOMJEGYZÉK

3

6.5.1. Az eredményeket tartalmazó print ................................................................................ 34 6.5.2. Az eredmények kiszámolási folyamata ......................................................................... 35

7. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÉS KIÉRTÉKELÉSÜK..................................................................................... 37

7.1. A MINTAVÉTELI HELYSZÍNEK LEÍRÁSA........................................................................................................37 7.1.1. Kondoros vízmintavételi helyszínei.................................................................................. 38 7.1.2. Budaörs és Sóskút vízmintavételi helyszínei.................................................................... 41 7.1.3. Budapest XII. kerületi (Szabadság-hegy) és XXII. kerületi (Budatétény) mintavételi

helyszínek..................................................................................................................................... 45 7.2. A BUDAI-HEGYSÉGBEN ÉS BUDAÖRSÖN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ...................................................48 7.2.1. A budaörsi és sóskúti vizsgálatok eredményei.............................................................. 48 7.2.2. Budapest XII. kerületi és a XXII. kerületi vízvizsgálatok eredményei............................ 58

7.3. KONDOROSON VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYEI ......................................................................................66

8. ÖSSZEFOGLALÁS A MÉRÉSI EREDMÉNYEKRŐL............................................................................... 75

9. ÚJ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A KÖRNYEZETFIZIKA TANÍTÁSÁBAN................... 76

9.1. BEVEZETÉS............................................................................................................................................77 9.2. CÉLOK, KÖVETELMÉNYEK ÉS ÚJ MÓDSZEREK A KÖRNYEZETI NEVELÉSBEN....................................................77 9.3. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ ÚJ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁRÓL..............................................78 9.4. MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT ÚJ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK HELYZETE A FIZIKA- ÉS A FÖLDRAJZOKTATÁSBAN ................................................................................................................................78 9.4.1. Fizika tantárgyi helyzet felmérés ..................................................................................... 79

9.4.1.1. A fizika tanítása a modernizációs folyamatban .............................................................79 9.4.1.2. A fizikatantárgy fejlesztési igényei......................................................................................80

9.4.2. Földrajz tantárgyi helyzet felmérés................................................................................. 80 9.4.2.1. A földrajz tanítása a modernizációs folyamatban .........................................................80 9.4.2.2. A földrajztantárgy fejlesztési igényei .................................................................................82

9.5. ÚJ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI .................................................................82 9.5.1. Az új módszerek fontossága, alkalmazása.................................................................... 83

9.6. NÉHÁNY ÚJ PEDAGÓGIAI MÓDSZER RÉSZLETES BEMUTATÁSA ....................................................................84 9.6.1. Egymásnak háttal (Ginnis, 2007)..................................................................................... 85 9.6.2. Bingó (Ginnis, 2007) .......................................................................................................... 86 9.6.3. Ki húz gyorsabban? (Ginnis, 2007).................................................................................. 87 9.6.4. Küldöttség (Ginnis, 2007) ................................................................................................. 88 9.6.5. Kockázás (Ginnis, 2007) ................................................................................................... 89 9.6.6. Dominók (Ginnis, 2007) .................................................................................................... 90

9.7. FÖLDRAJZ TANTÁRGY KERETÉBEN HÁROM KONKRÉT ÚJ MÓDSZER ALKALMAZÁSA EGY KÖRNYEZETFIZIKAI TÉMA

BEMUTATÁSA KAPCSÁN ................................................................................................................................91 9.7.1. „A magyarországi talajok és potenciális radon előfordulási helyek” című 12-es földrajz szakköri óra tananyaga................................................................................................ 91 9.7.2. Három óravázlat, melyben egy-egy új pedagógiai módszert alkalmazok egy tananyagrész feldolgozásához................................................................................................. 94

9.8. FIZIKA TANTÁRGY KERETÉBEN HÁROM KONKRÉT ÚJ PEDAGÓGIAI MÓDSZER ALKALMAZÁSA EGY

KÖRNYEZETFIZIKAI TÉMA BEMUTATÁSA KAPCSÁN ...........................................................................................103 9.8.1. „Ismerkedés egy radioaktív nemesgázzal, a radonnal” című 12-es fizika szakköri óra tananyaga ................................................................................................................................ 103 9.8.2. Három óravázlat, melyben egy-egy új pedagógiai módszert alkalmazok egy tananyagrész feldolgozásához............................................................................................... 106

10. FELHASZNÁLT IRODALOM............................................................................................................ 119

11. MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 123

11.1. MINTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYVEK.........................................................................................................123 11.1.1. Kondorosi mintavételi jegyzőkönyvek........................................................................ 123 11.1.2. Budaörsi és Budapest XII. kerületi mintavételi jegyzőkönyvek ................................ 132

11.2. A KONDOROSI MINTAVÉTELI IDŐPONTOKHOZ TARTOZÓ IDŐJÁRÁS TÉRKÉPEK.........................................144 11.3. A BUDAÖRSI ÉS A BUDAPEST XII. KERÜLETI MINTAVÉTELI IDŐPONTOKHOZ TARTOZÓ IDŐJÁRÁS TÉRKÉPEK ..144

4

11.4. A FORRÁSOKRÓL ÉS A KUTAKRÓL KÉSZÍTETT FÉNYKÉPEK ........................................................................145 11.4.1. Kondorosi mintavételi helyek fényképei.................................................................... 145 11.4.2. Budapest XII. kerületi mintavételi helyek fényképei................................................. 149 11.4.3. Budaörsi és a sóskúti mintavételi helyek fényképei.................................................. 152

1. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Szeretnék köszönetet mondani a témavezetőmnek Dr. Horváth Ákosnak, az ELTE

Atomfizikai Tanszékének docensének, hogy áldozatkész munkásságával, tanácsaival és

szakértelmével a segítségemre volt a szakdolgozat megírásakor.

Valamint szeretnék köszönetet mondani az ELTE Atomfizikai Tanszékének, hogy

méréseimet elvégezhettem ott.

Köszönettel tartozom Kiss Gábor gát- és patakőrnek, hogy lehetőséget nyújtott a

budapesti zárt forrásokba bejutni. Emellett köszönettel tartozom a Disznófői családnak, mert

segítségükkel tudtam a Disznófő-forrás közelébe jutni.

Szeretném megköszönni Tóth Beátának és családjának, hogy segítségemre voltak az

összes kondorosi mintavételkor.

Valamint köszönettel tartozom minden családnak és barátnak, akiknek a birtokukban

kút van, hogy lehetőséget adtak hónapokon keresztül a mintavételekre.

Szeretném megköszönni a budaörsi Riedl Ferenc Helytörténeti Múzeumnak, hogy a

kertjükben lévő kútból mintákat vehettem.

5

2. BEVEZETÉS

Környezetünk védelmének egyik fontos kutatási iránya az, hogy a radioaktivitás

hogyan kerülhet természetes módon felhalmozódva az emberi szervezet közelébe. Az

emberiséget kialakulása óta éri természetes eredetű sugárzás. Ez a természetes sugárzás több

forrásból ered. Magyarországon a kozmikus sugárzásból eredő természetes dózisegyenérték

0,3 mSv/év. A talajból és a kőzetekből eredő természetes sugárzások dózisegyenértéke 0,2-0,4

mSv/év körüli. Az étkezéssel felvett természetes eredetű dózisegyenérték hazánkban kb. 0,4

mSv/év. Az emberi test összetételéből származó radioaktív sugárterhelés kb. 0,4 mSv/év. A

természetes eredetű sugárzások közül a radon és leányelemeinek dózisa a legjelentősebb,

megközelítőleg 1,4 mSv/év. Ez összesen átlagosan 2,4 mSv/év dózis-egyenértékű természetes

sugárzást eredményez hazánkban. (Papp B., 2007)

A felszíni kőzetekben található hosszú felezési idejű izotópok (232Th, 235U, 238U) közül

a 238U bomlási sorában keletkezik a radon. A radon egy radioaktív nemesgáz, melynek

felezési ideje 3,82 nap. Ez lehetővé teszi azt, hogy ha mélyen a földfelszín alatt keletkezik,

akkor is van ideje a felszínre jutni és felhalmozódhat épületek légterében, barlangok

levegőjében és a talaj-, valamint ivóvizekben is.

Táplálkozás során vagy belélegezés útján bekerülhet a radon, valamint leányelemei az

emberi szervezetbe és ott kifejthetik sokszor káros hatásaikat. A radon egészségi hatásaiért

elsősorban a beltéri radontartalom a felelős. A házakba, szobákba rendszerint a talajból kerül

a radon, így ha a radon forrását keressük, azt a talajban kell megtenni (kisebb valószínűséggel

az építőanyagban). A talaj radonkibocsátó képességére jellemző, hogy a felszín alatti

vizekben mennyi radon található. Ezért tartjuk fontosnak a radonkoncentráció mérését

különböző forrásvizekben, talajvizekben és ivóvizekben.

Kutatásaink célja az volt, hogy eddig fel nem térképezett területeken meghatározzuk

felszín alatti vizek (forrás- és kútvizek) oldott radontartalmát folyadékszcintillációs

módszerrel. Célunk, hogy megvizsgáljuk az egyes források és kutak radontartalomának és a

földtani szerkezetének összefüggését. Emellett több hónapon át tartó mintavételezési

eredményeink felhasználásával szeretnénk megállapításokat tenni a radontartalom időbeli

változására vonatkozóan.

A kutakban és a forrásokban mért radonkoncentráció értékek elemzése után, az egyes

forrás-csoportokra és a területekre jellemző radonkoncentrációkat állapítottunk meg és azok

időfüggését is vizsgáltuk.

Összesen 45 forrás és ásott, valamint fúrt kút vizét vizsgáltuk a Budai-hegység nyugati

részén, Budaörs központi területén, valamint Kondoros bel- és külterületi részén.

6

A minták mérését és az eredmények elemzését az ELTE Atomfizikai Tanszékén

végeztem.

3. RADIOAKTIVITÁS A KÖRNYEZETÜNKBEN

3.1. A radonról

A radon a periódusos rendszer 86. eleme, jele Rn. A radon a természetben jelenlévő

radioaktív nemesgáz, színtelen, szagtalan, sűrűsége 9,73 kg*m-3; olvadáspontja –71 oC,

forráspontja –61,3 oC. 17 izotópja ismert a 204 és 223 tömegszámok között. Ezek közül a 222Rn felezési ideje a legnagyobb, 3,82 nap. A 222Rn a 238U bomlási sorának eleme és az

anyaeleme a 226Ra. A 3.1. ábra a 226Ra alfa-bomlását ábrázolja a 222Rn atommagjának három

energiaszintjére.

3.1. ábra: A 226Ra alfa-bomlása a 222Rn három energiaszintjére. (Forrás: SH Atlasz, 1995, 78. o.)

Az urán és a tórium alfa-bomló atomok, a keletkező leányelemek maguk is

radioaktívak és tovább bomlanak, sőt ezen bomlások termékei is tovább bomlanak. A sor

minden eleme hozzájárul a környezet radioaktivitásához. A sorok az ólom vagy a bizmut

különböző izotópjaival zárulnak. 3.2. ábra a négy radioaktív bomlási sort mutatja

oldalágakkal.

7

3.2. ábra: A négy radioaktív bomlási sor oldalágakkal. (Forrás: SH Atlasz, 1995, 76.o.)

A 222Rn bomlása során (alfa-sugárzás) rövid felezési idejű alfa-sugárzó radioizotópok

keletkeznek, először a 218Po, majd a 214Po. (Szilágyi, 1977)

Alfa-bomlásnál az atommag egy két protonból és két neutronból álló hélium

atommagot bocsát ki, aminek 1-10 MeV-es tartományba esik a mozgási energiája. Az alfa-

bomlás után a keletkező mag tömegszáma néggyel, a rendszáma kettővel kevesebb, mint az

anyamagé volt. (Csorba O., 2004)

A radon három természetben előforduló izotópjai a 219Rn, 220Rn, 222Rn, ezek a

neptúnium, tórium, urán és az aktínium radioaktív bomlási sorok tagjai. 219Rn (aktínion) főleg

rövid felezési ideje miatt (3,92 s), de az anyaizotópjának (235U) a kicsiny aránya (0,72

százalék) miatt elhanyagolható a különböző sugárhatások szempontjából. A tórium sorában

előforduló 220Rn-ra (toron) a rövid felezési ideje (54,5 s) miatt ugyanez igaz. A 3.1. táblázat

tartalmazza a radon leányelemeinek néhány tulajdonságát.

Rendszám Elem Vegyjel Stabil izotópok

Atom-tömeg

Radioaktív izotópok

A m A Sugárzás Felezési idő 86 radon Rn - 222 210 α, K 2,4 h 211 K, α 16 h 219 α 3,92 s 220 α 54,5 s 221 β-, α 25 min 222 α 3,825 d

3.1. táblázat: A radon leányelemeinek néhány tulajdonsága (Forrás: SH atlasz, 1995, 247. o.)

8

A radonnak néhány nemesgáz vegyülete ismert. 1900-ban Rutherford fedezte fel.

Gyakorlati alkalmazása a gyógyászatban van. Atomsúlya 222 g. A radon diffúzióra képes, az

út, amit meg tud tenni, elsősorban a kőzet porozitásától, a geológiai jellemzőktől és a

meteorológiai tényezőktől függ, valamint attól, hogy melyik izotópjáról van szó és annak

mekkora a felezési ideje.

3.2. Radon a légkörben

3.2.1. A légköri radioaktivitás eredete

Az atmoszféra radioaktivitása elsősorban a levegőben lévő radioaktív aeroszoloktól és

gázoktól származik. Valamint okozhatják szilárd és folyékony halmazállapotú részecskék is.

A természetes légköri radioaktivitás két forrásból ered. Az egyik forrást a földfelszínen és a

vizekben lévő rádiumizotópok bomlástermékeként keletkező radon izotópok képezik. A

másik forrást, a kozmikus sugárzás hatására keletkező radioaktív izotópok (leginkább a 3H és

a 14C) képezik.

3.2.2. Radon légkörbe jutása

A radon kiszabadulva a kőzetbe zárt rádiumból, gáznemű anyagként a kőzetek

pórusaiba diffundálva több nap alatt könnyen a felszínre tud érni. A diffúziója törésvonalak

mentén könnyebb, ilyen helyeken nagyobb mennyiségben jut felszínre. A radon izotópjai

nincsenek kötött állapotban, ezért nagymértékű diffúzióra, vándorlásra képesek. A töredezett,

nagy áteresztőképességű kőzetekben keletkezett radon nagymértékben elvándorolhat a

keletkezésének helyétől, behatolhat talaj menti gázokba, vizekbe vagy kijuthat a levegőbe is,

ahol tovább diffundálhat. (Papp, 2007)

A radon aktivitáskoncentrációját a légkörben az éghajlati és meteorológiai viszonyok

is befolyásolják. Meghatározó tényező az adott földrajzi hely, a szél iránya és sebessége, a

csapadék mennyisége, intenzitása, halmazállapota és gyakorisága, valamint a levegő

szennyezettsége, a talaj állapota (befagyott, nedves).

A levegő természetes aktivitása a talaj radioaktív anyagtartalmától, illetve az anyagok

talaj és légkör közötti cseréjének intenzitásától függ. A radonkoncentrációt növeli a légkörben

a légköri nyomás csökkenése, valamint a hőmérséklet emelkedése.

9

3.2.3. Radon légköri terjedése

A képződő radon a légtérbe kerülve a légmozgással terjed. A szállítást a keveredési

diffúzió és a konvekció határozza meg. Ennek eredménye, hogy a felszín közelében az

aktivitáskoncentráció néhány Bq/m3, míg a talajgázokban több kBq/m3. A légkörben a

radonkoncentrációt és annak változását a termikus kicserélődés (keveredési diffúzió)

határozza meg. A radon izotópokat a termikus kicserélődés juttatja a magasabb légrétegekbe

és a koncentráció a magassággal csökken. (Barótfi I., 2000) A 3.2. táblázat a 222Rn (radon) és

a 220Rn (toron) relatív koncentráció változásának magasságfüggését mutatja.

Magasság (m) Radon (százalék) Toron (százalék) Talajszint 100 100

1 95 - 5 - 70 10 87 - 50 - 55 100 69 0,5 1000 38 - 7000 7 -

3.2. táblázat: A 222Rn és a 220Rn relatív koncentrációjának változása a talajtól mért magasság függvényében. (Forrás: Barótfi I., 2000, 883. o.) 3.3. Radon a vizekben

3.3.1. A hidroszféra természetes radioaktivitása

A hidroszféra természetes radioaktivitása elsősorban a litoszférával és az

atmoszférával való állandó kölcsönhatás eredménye. A radionuklidok a talajból és a

kőzetekből kioldódva kerülnek a felszíni vagy felszín alatti vizekbe, mint radioaktív izotópok,

vagy ezek radioaktív leányelemei.

3.3.2. Felszíni és felszín alatti vizek radioaktivitása

Az álló vizek és a vízfolyások radioaktivitása között különbség tapasztalható. A tavak

és a vízfolyások radonkoncentrációja csekély, mert hamar kidiffundál belőle a radon. A

felszíni vizek radioaktivitása általában jóval kisebb, mint a felszín alattiaké. A felszín alatti

vizek radioaktivitása a felszín alatti kőzetek urán és tórium tartalmának a következménye.

A termál és ásványvizek hosszú időt töltenek különböző kőzeteket és üledékeket

tartalmazó vízzáró rétegek között, amelyekkel kölcsönhatásba lépnek, így jelentős

mennyiségű oldott radioaktív izotópot hoznak a felszínre. A radionuklidok a vízben oldható és

oldhatatlan, ill. egyszerű és komplex ionok formájában lehetnek jelen. A vizek jellegét és

10

radioaktivitását elsősorban a víztároló kőzet típusa és a hidrológiai ciklussal való kapcsolata

határozza meg. A vizek radioaktivitását a hőmérséklete is befolyásolja. Alacsonyabb

hőmérsékletű vizekben a rádiumtartalom kisebb, mint a magasabb hőmérsékletűekben, mert a

hidegebb vizek kevesebb ásványi anyagot tudnak kioldani a kőzetekből. Viszont a levegővel

közös felülettel rendelkező radon vízben való oldékonysága a hőmérséklet növekedésével

csökken, más gázokhoz hasonlóan. Viszont a felszín alatt a hőmérséklet növekedése segítheti

a kőzetből történő kijutást.

Az ásványvizek természetes aktivitásának is egyik fő komponense a gáz

halmazállapotú radon. A felszín alatti vizek természetes aktivitásának egyéb komponensei a

rádium és az urán. Ha a víz aktivitás-koncentrációja nagyobb, mint 370 Bq/l, akkor radioaktív

ásványvíznek tekintjük. (Barótfi I., 2000) A vezetékes ivóvíz általában 2-3 Bq/l radon-

koncentrációjú, egyes forrásokban akár 200 Bq/l feletti értékeket kapunk. Például a budai

Attila-forrás 400 Bq/l koncentrációjú. A 3.3. táblázat egyes kutak, fürdők és források

radonkoncentráció értékeit tartalmazza.

Fürdő/Forrás neve Radon koncentráció (Bq/l) Margitsziget, ártézi kút 7 Miskolctapolca, fürdő 11 Buda, Király-fürdő 13 Buda, Lukács-fürdő 20 Buda, Császár-fürdő 30 Eger, Püspökfürdő 80 Buda, Juventus-forrás 126 Egyes falusi kutak 200 Buda, Hungária-forrás 200 Buda, Attila-forrás 440 Bad Gastein, gyógyvíz 1500

3.3. táblázat: Néhány fürdő és forrás radonkoncentráció értéke. (Forrás: Marx, 1996, 203. o.)

3.3.3. A vizek radioaktivitásából származó sugárterhelések

„A hazai csapvizek fogyasztásából a radontól származó átlagos lakossági sugárterhelés

elhanyagolható (12,7±9,6 µSv év-1), a rádiumtól eredő sugárterhelés 8,8±4,5 µSv év-1, az

urántól eredő sugárterhelés pedig 7,3±7,8 µSv év-1.” (http://emil.alarmix.org)

A vizek radioaktivitásából származó sugárterhelés kétféle módon hat az élő

szervezetekre. Az egyik a külső terhelés, például fürdéskor éri az embert, ekkor a szervezetet

érő sugárhatás elhanyagolható. A bőr felszínén elnyelődnek az alfa-részecskék, nem érnek élő

sejtet. A gamma-sugárzás azonban bejuthat. A másik a belső terhelés, amely ivóvíz

formájában, vagy a vízben élő akkumuláló szervezetek (pl. halak, moszatok) elfogyasztásával

11

jut az ember szervezetébe. A különböző kezelési eljárások hatására az ivóvíz radioaktivitása

kisebb, mint az élővizeké (pl.: a víztározóban a radon kipárolog belőle).

Az elmúlt években több ország hatósági korlátot vezetett be az ivóvíz aktivitására.

Angliában 100 Bq/l, az Egyesült Államokban 11 Bq/l a korlát. (Marx Gy., 1996)

Svédországban a javasolt felső korlát 100 Bq/l, Finnországban 300 Bq/l és Csehországban 50

Bq/l a hatósági korlát ivóvíz aktivitására. Magyarországon nem írnak elő megengedhetőségi

korlátot. Magyarországon az ivóvizek fogyasztásából származó éves dózisterhelés nem

haladja meg a 0,1 mSv-t. Ez a határérték, valamint a 201/2001. ivóvíz minősítési

Kormányrendelet összhangban van az Európai Unió Tanácsának, az emberi fogyasztásra

szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelve rendelkezéseivel, valamint a WHO

ajánlásával. (www.ivoviz.hu/files/7.pdf)

3.4. Radon a talajban

3.4.1. Talajok természetes radioaktivitása

A talaj szerepe a radioaktív anyagok tárolásában és felhalmozásában igen jelentős. Az

alapkőzet származása, összetétele, a mállás és a talajképződési folyamat jellege határozza meg

a talaj természetes radioaktivitását. Emellett a talajok természetes radioaktivitása függ az

alkalmazott mezőgazdasági technikáktól, a meteorológiai paraméterektől és egyéb környezeti

tényezőktől. Azokban a talajokban nagyobb a radioaktív elemek mennyisége, melyek savas

jellegű kőzetek mállásából keletkeztek. Kötött talajokban általában nagyobb a radioaktív

elemek mennyisége, mint laza, homokos talajokban. A felszíni rétegek radonkoncentrációja a

talaj gázátbocsátó képességétől, valamint a diffúziós állandótól és a porozitástól is függ. A

talaj teljes aktivitásszintje elsősorban az urán, tórium, rádium és kálium tartalmától függ. Az

összes természetes radioaktív elem sugárzási energiájának 98 százalékát ez a négy elem

sugárzási energiája adja. (Barótfi I., 2000)

3.4.2. Urán a talajban

Az urán több izotópja is jelen van a felszíni kőzetekben, talajokban, ilyen a 238U és a 235U226Ra a 222Rn közvetlen anyaeleme, melynek aktivitás-koncentrációja 10-100 Bq/kg

között változik a talaj és a kőzet típusától függően. (Barótfi I., 2000) . A 222Rn koncentrációja

a talajban 25 Bq/kg.

A hazai kőzetek átlagos urántartalma 0,5-5 g/tonna között változik. A magasabb

értékek az idősebb agyagokhoz, agyagpalákhoz, valamint a savanyú magmás kőzetekhez

12

(gránit, riolit) kapcsolódnak. Eszerint magasabb radonkoncentrációkat várhatunk az idősebb

kőzetekből álló hegy- és dombvidéki területeken. (Tóth E., 1999) Az urántartalmú ásványok,

mint például az uraninit, karnotit, torit, torianit, monacit, xenotim többnyire rádiumot is

tartalmaznak.

A talajok felső rétegének radontartalma függ az évszaktól és a hőmérséklettől. Télen

és ősszel van a talajok radontartalmának a minimuma és nyáron a maximuma.

Magyarországon is több helyen találhatunk az átlagosnál magasabb radioaktivitású

talajokat. Ilyenek elsősorban gránit vagy andezit alapú lekopott hegységeinkben találhatók,

mint pl. a Velencei-hegység vagy a Mátra.

3.5. Radon az épületekben

Épületekben, lakásokban veszi fel a lakosság a radontól (222Rn) és a rövid felezési

idejű bomlástermékeitől (218Po, 214Pb, 214Bi, 214Po) származó sugárterhelés legnagyobb részét.

Ennek az az oka, hogy az épületek belső légterébe a radon bediffundál, felhalmozódik és nem

tud kijönni, ezért az aktivitás-koncentrációja nagyobb, mint a külső levegőé. Emellett a

lakosság nagy része a zárt épületekben tölti az idejének nagyobb részét.

A természetes eredetű külső sugárforrásokból származó effektív dózisértékeket

(µSv*a-1) a 3.4. táblázat tartalmazza.

Rn és bomlástermékeinek előfordulási helyei Effektív dózisegyenértékek (µSv*a-1) Lakáslevegő (222Rn-…214Po) 850 Lakáslevegő (220Rn-…212Po) 98 Szabad levegő (222Rn-…214Po) 47 Szabad levegő (220Rn-…212Po) 5 Levegő, táplálék (210Pb-…210Po) 364

3.4. táblázat: A természetes eredetű külső sugárforrásokból származó effektív dózisértékek (µSv*a-1). (Forrás: Berényi D., 1987, 293. o.)

3.5.1. A radon épületbe jutásának lehetőségei

A lakások radon-koncentrációja a főként a talajból származik. Diffúzióval érkezik a

radon kisebb része, nagyobb részét pedig a nyomáskülönbség által beszívott talajlevegő hozza

repedéseken, vezetékeken, csatornákon keresztül. A 3.3. ábra mutatja, hogy milyen

csatornákon tud a radon az épületekbe bejutni.

13

3.1. ábra: A radon épületbe jutásának lehetőségei. (Forrás: http://geoscape.nrcan.gc.ca/ottawa/radon_e.php)

Épületanyagból kidiffundálva és külső levegőből bediffundálva is érkezik radon az

épületekbe. A 3.1. diagramon láthatjuk a radon épületbe jutási lehetőségeinek százalékos

megoszlását.

Az épületek levegőjében lévő radon származásai

helyei

Talaj (beszívott)45%

Épület anyag20%

Külső levegő17%

Talaj (diffúzióval)15%

Víz2%

Konyhai gáz1%

3.1. diagram: Az épületek levegőjében lévő radon származásai helyei. (Forrás: Marx Gy., 1996, 199. o.)

Vízből és konyhai gázból is bejuthat radon az épületekbe. Padlószinten a

legmagasabb, fentebb alacsonyabb a radonkoncentráció. Az épületekben éjjel a legmagasabb

radonkoncentráció, mert a zárt ajtó és ablak miatt összegyűlik a radon. Reggel és szeles

időben a szellőztetés és a huzat miatt a legalacsonyabb a radonkoncentráció. Télen a kevesebb

szellőztetés és a magasabb belső hőmérséklet miatt nagyobb a radon és leányelemeinek a

koncentrációja az épületekben. Valamint a talaj megfagy, az épület pedig meleg és érvényesül

a kéményhatás. (Horváth G., 1993)

14

3.6. A radon egészségügyi hatásai

A légzés, a táplálkozás és az ivóvíz fogyasztása nélkülözhetetlen az ember számára.

Ezeknek a folyamatoknak a során, a természetes sugárterhelésünk 2/3 részét kapjuk meg.

3.6.1. A radon belégzésének következményei

A lakószobák és zárt légterek levegőjében felgyülemlett radont a levegővel együtt

belélegezzük és nemesgáz léte miatt ki is lélegezzük. A radon bomlástermékei fémionok, ezek

ütközések lévén porszemekhez hozzátapadnak és belélegezve rátapadhatnak a tüdő falára.

Az alfa-részecskék ionizációs képessége fajlagosan nagy, ennek következtében a

hatótávolságuk az anyagban kicsi. Már néhány cm levegőréteg, vagy egy papírlap is elnyeli.

Az embert érő külső alfa-sugárzásnak nincs nagy károsító hatása, mert a bőr felső, már nem

élő, elszarusodott hámrétege a sugárzást elnyeli. A szervezetbe került alfa-sugárzó anyag

viszont súlyosan károsíthatja azokat a szerveket, amelyekbe bekerül. (Csorba O., 2004) A 3.4.

ábra az alfa-, béta- és gamma-sugárzás hatótávolságát és áthatolóképességét szemlélteti.

3.4. ábra: Az alfa-, béta- és gamma-sugárzás hatótávolsága és áthatoló képessége. (Forrás: Barótfi I., 2000, 889. o.)

A radon leányelemei főként aeroszolokra tapadva belélegzés révén jutnak a tüdőbe, s a

hörgők falán megtapadva nagyon közelről alfa-részecskékkel bombázzák a hörgőhám

legérzékenyebb, osztódó sejtrétegét. A hörgők elágazásába tapad ki a sok polónium és ott fejti

ki negatív hatását. A 3.5. ábrán a tüdő felépítése látható.

15

3.5. ábra: A tüdő felépítése. (Forrás: www.pediox.hu/szuloknek/bronchitis.html)

A sejt az őt érő sugárzás következtében elpusztulhat vagy károsodhat és ennek

következtében daganatos sejtté alakulhat. A radon tüdőrákot előidéző hatását az

uránbányászoknál figyelték meg először. (Kóbor J., 1994, Balogh Z., 1999)

3.6.2. A radon táplálékkal és ivóvízzel való szervezetbe jutásának következményei

A belélegzés mellett a radon más forrásokból is bekerülhet az emberi szervezetbe és

kifejtheti káros hatását. Bekerülhet a táplálékkal és vízben oldott formában is. A radon kisebb

része a vízben történő oldódása lévén bekerül a véráramba és eljut a különböző szervekhez.

A nagy 226Ra és 222Rn tartalmú vizek fogyasztása esetén jelentős belső sugárterhelés

éri az emésztőrendszert. A megivott ivóvízben lévő radon nagy mennyiségben a szervezetből

eltávozik mielőtt elbomlana, viszont a lenyelést követő néhány órában a radon 90 százaléka a

gyomorban van és ott fejti ki károsító hatását. Teli gyomorban több radon bomlik el, mint

üresben. (www.ivoviz.hu/files/7.pdf)

3.6.3. A radon pozitív egészségügyi hatása

A radon káros hatásai mellett meg kell említeni, hogy a gyógyvizek és ásványvizek

kisebb vagy nagyobb mennyiségben tartalmaznak radont. Amikor a radon kis mennyiségben,

rövid ideig kerül a szervezetbe, pozitív egészségügyi hatása is lehet. Erre vonatkozóan még

kutatások folynak. Két féle gyógyászati terápia során alkalmazzák a radongázt: az egyik a

radonbarlangokban lévő légzésterápia, a másik pedig a radonfürdőzés.

A radonnak fájdalomcsillapító hatása van, mert a szervezet endorfin termelését

stimulálja. Ez a hatás késleltetett és a kúraszerű kezelések után jelentkezik. A radon a sejtek

16

anyagcseréjét és a szabad gyökfogó termelődését fokozza. A kisdózisú sugárzás hatására a

sugárkárosodással szemben természetesen is meglévő védőmechanizmusok aktivizálódnak.

A radon hatására az immunrendszer működése fokozódik, a húgysav kiválasztás nő, a

vérnyomás csökken. Az ivarmirigyek működésére és a pajzsmirigy anyagcseréjére is jó

hatású. A radonfürdő reumatikus betegségek, bőrbetegségek, meddőség, időskori tünet

együttesek kezelésére is ajánlott. (www.phoenixtravel.hu)

3.7. Radon elleni védekezés

Zárt terek radioaktivitás-koncentrációjára vonatkozóan az európai Unió azt ajánlja a

tagjainak, hogy az új épületeknél az ne haladja meg a 200 Bq/m3, a meglévő épületekben

pedig a 400 Bq/m3 értéket. (Köteles Gy., 1994)

3.7.1. Védekezés újonnan épülő ház esetén (Farkas, 2004)

Védekezés újonnan épülő ház esetén történhet talajcserével. Ez igen költséges

megoldás, azonban a hatásfoka nagy. A talajcserét az épület legmélyebb szintje alatt legalább

3 méteres mélységig kell végrehajtani. Másik megoldás lehet a radonfólia elhelyezése. A

fóliák 300 mikrométeres polietilén lapok. A fólia légmentesen zár és vízálló tulajdonságokkal

bír. A legjobb megoldásnak a terület nagy részén a polietilén lapok, a sarkokban illetve a

széleknél a bitumennel bevont, öntapadós lapocskák használata.

Esetleges megoldás lehet az, ha az épület alatti feltöltés szellőztetését biztosítjuk

üreges téglák vagy alagcsövek beépítésével. Ha a természetes szellőzés nem elég, akkor vagy

egy ventillátort kell csatlakoztatni az üreges téglához, vagy radongödör építése szükséges. Az

ilyen gyűjtő gödrök célja, hogy a padló alatti föld és a felette lévő szoba közti légnyomás-

különbséget 'összefogja' és így a radonnal megtelt levegőt gátolja, hogy az épületbe jusson.

3.7.2. Védekezés kész házak esetén (Farkas, 2004)

Védekezés már kész házak esetén lehet padlószigeteléssel. Már meglévő épületeknél, a

padlón lévő lyukakat és repedéseket kell lezárni. Ezt csak kisebb radonkoncentráció

értékeknél (400-500 Bq/m3) lehet alkalmazni. Olcsó eljárás, anyagköltsége alacsony, házilag

is elvégezhető.

Padló alatti szellőztetés növelésével is lehet védekezni. A felfüggesztett padlónál a

légáramlást a padló alatt lehet növelni. Ez általában hatásos, főleg, ha ventillátorral van

17

ellátva. Ez a módszer alkalmazható 700 Bq/m3 radonkoncentrációjú helyeknél természetes

szellőzéssel, míg ventillátorral 800 Bq/m3-ig is megfelel. Amikor a természetes szellőzés nem

elegendő, akkor a padló alatti egyik üreges téglához egy ventillátort lehet kapcsolni és ezzel

lehet biztosítani a szellőzést.

Altalaji nyomáscsökkentés is megfelelő védekezési módszer. A nyomáskiegyenlítéses

módszernél általában ventillátort használnak a szívásmegoldásához, de ez passzív szellőzéssel

is megoldható. Ez a rendszer egy üregből és egy függőleges csőből áll, ami az eresz vagy

tetőgerinc felett végződik és ereszt ki. Működését a szél és a természetes kéményhatás

biztosítja. (Lars M., 1993)

A házban pozitív nyomást létrehozó rendszer beépítésével is lehet a radon ellen

védekezni. Ez a módszer kb. 700 Bq/m3-es radonkoncentrációig alkalmazható. Ilyen

nyomásbiztosító rendszerben egy ventilátor szűrt levegőt fúj be a házba és ezzel biztosítják a

pozitív nyomást. Ez általában a padlástérből történik.

Ablakokon és ajtókon való szellőztetés is biztosítja a radonkoncentráció belső légtéri

csökkenését. (Farkas, 2004)

Radonkút létesítése is a radon elleni védekezés egyik hatékony módszere. Ez a

módszer akkor alkalmazható, ha a talaj szerkezete porózus. Az épülettől kb. 10-60 m

távolságban egy 4 m mélységű kutat fúrnak és ebből nagy teljesítményű ventillátorral

kiszívatják a levegőt. Így csökken a levegő nyomása a talajban nagy területen a kút körül. A

radongáz kényszerpályára kerül és nem halmozódik fel a lakás légterében. A módszer előnye,

hogy az épület szerkezetében semmilyen változtatásra nincs szükség. (Farkas, 2004)

A főbb védekezési módszereket, költségeiket és hatásosságukat a 3.5. táblázat

tartalmazza.

Módszer Költségek Hatásosság Nyomáscsökkentés a talajban közepes nagy Padlószigetelés közepes közepes Vízkezelés közepes nagy Altalaj eltávolítása magas nagy Megnövelt szellőzés közepes kicsi Megnövelt légmozgatás alacsony kicsi 3.5. táblázat: A radon elleni védekezés főbb módszerei, költségei és hatásossága. (Forrás: R. H. Clarke, 1995, 21. o.)

18

4. BUDAI-HEGYSÉG ÉS TÁGABB KÖRNYEZETE

4.1. A Budai-hegység természetföldrajzi környezetének kialakulása

A Budai-hegység 400-500 m magas hegyei északon a Pilissel, nyugaton a Zsámbéki-

medencével, délen pedig a Budaörsi-medencével határosak.

Magyarország egyik legösszetettebb geológiai felépítésű hegysége. A hegység alapját

középső triász diplopórás dolomit (Budaörsi Dolomit Formáció) és mészkő alkotja, amelyre

később dachsteini mészkő, majd különböző márgás üledékek rakódtak. A Budai-hegység

triász fáciesei a 4.1. ábrán láthatók.

4.1. ábra: A Budai-hegység triász fáciesei. (Forrás: Wein Gy., 1977, 16. o.)

A triász dolomit vastagsága eléri az 1200 m-t is. Az felső triászban is mészkő és

dolomit keletkezett (Mátyáshegyi Formáció). Ez a Mátyáshegyen kívül a Széchenyi-hegyen, a

Sas-hegyen és a Gellért-hegyen is megtalálható. Hűvösvölgyben dachsteini mészkő is

megfigyelhető. A jura-kréta időszak kőzetei hiányoznak. Az eocén breccsával,

konglomerátummal és bauxitos-tarkaagyaggal kezdődik, majd erre középső-eocén

barnakőszén települ. A felső-eocén újabb tengerelöntése során a Szépvölgyi Mészkő

Formáció és a Budai Márga Formáció (50-200 m vastagságban) keletkezett. A budai márgára

az oligocén Tardi Agyag Formáció (90-130 m vastagságban) települ. Erre a normál sósvízi

19

Kiscelli Agyag Formáció (30-500 m vastagságban) és a csökkent sósvízi Hárshegyi Homokkő

Formáció települ. Az oligocén – kora-miocén folyamatos üledékképződést a slírek és a

glaukonitos homokkő képviseli. A miocénben a budai oldal szigetként állt ki, a pesti oldalt

trópusi tenger borította. A pleisztocénben több szakaszban gyors kiemelkedés jellemző. Erről

a folyó kavicsteraszok és a forrásmészkő szintek tanúskodnak. A würmben a lösz- és

lejtőüledékek képződése volt a jellemző. (www.mafi.hu)

A Budai-hegységet K-i s és Ny-i csoportokra oszthatjuk. A hegység K-i része a János-

hegy, Szabadság-hegy, Csiki-hegyek és Hármashatár-hegy csoportja, nagyrészt Budapest

területéhez tartozik. (Pécsi M., 1988)

Ezen a területen található az a 4 forrás (Disznófő-forrás, Darázs-forrás, Béla király

kútja, Város kút), amit hónapokon keresztül vizsgáltunk.

4.1.1. Hárs-hegy – János-hegy – Szabadság-hegy – Csiki-hegyek csoportjának fejlődéstörténete A hegycsoport alapzata középső triász mészkő és dolomit. A harmadidőszak elején a

hegycsoport nyugati, keleti és déli peremén meszes, márgás kőzetek rakódtak a triász

mészkőre és dolomitra.

Ezután az egész terület különböző mértékben megsüllyedt, összetöredezett és jelentős

részét ismét tenger öntötte el. A hegységképző kéregmozgások hatására a tenger partvonala

gyakran változott, a rögök egyes darabjai és a közéjük süllyedt medencék tenger alá kerültek

és a tenger mélységének megfelelően az oligocén folyamán különböző kőzetek rakódtak le.

Ekkor keletkezett a Hárs-hegyen a tengerpartszéli hárshegyi homokkő, a tengerparttól

távolabb a budai márga és a kiscelli agyag. (Pécsi M., 1988)

A miocénben a hegycsoport egész területe kiemelkedett a tengerből és szárazföld lett.

Ebben az időszakban a kéregmozgások mellett, a külső erők pusztító hatása is érvényesült. A

kiemelkedett felszín alacsony tönkfelszínné pusztult le. (Pécsi M., 1988)

A pliocénben a Szabadság-hegy, a Széchényi-hegy és a Budaörsi-hegy túlnyomó

részét ismét tenger öntötte el, ezért a Pannon-tenger homokos üledékeit megtaláljuk ezeken a

területeken. A Szabadság-hegyen a homokkő rétegeket édesvízi mészkő fedi. Az édesvízi

mészkő alacsony szinteken, az erózióbázishoz közeli, sík, tavas, mocsaras felszínen

képződött. Ez az jelenti, hogy ebben az időszakban a Szabadság-hegy és a környéke még nem

volt hegység. (Pécsi M., 1988)

A pleisztocén idején meginduló erőteljes kiemelkedő kéregmozgások hatására vált a

terület hegységgé, a negyedidőszak elején. A pleisztocén elején 50-100 m magasságú

20

dombvidék volt a terület, majd a viszonylagos magasságkülönbségek egyre nőttek és

helyenként 200-300 m magasságúvá vált a terület. A medencék tovább süllyedtek és a

völgyek pedig mélyültek. (Pécsi M., 1988)

A mai domborzati kép a pleisztocén végén és a holocén folyamán alakult ki. A rögök

tovább emelkedtek, újabb völgyek vágódtak be és a lösz ekkor borította be a hegységek

lejtőit, a völgyek és medencék oldalait. (Pécsi M., 1988)

4.1.2. A források fakadási helyei

A dolomit alapkőzet miatt a Budai-hegység felszíni vizekben szegény és forrásból is

kevés található. A Budai-hegység keleti oldalán a pannon agyag és homok, miocén mészkő és

homok, valamint az oligocén agyag és márga határán bukkan fel a legtöbb rétegforrás.

Közülük a legnevezetesebb a:

1. Béla király kút a Szabadság-hegy oldalában. Budai márgából tör fel. A forrás zárt

forrásházban található. Vízhozama ingadozó, 5-30 l/perc közötti. Hőfoka 8,2-9,5 oC.

2. Város kút (Orvos-kút) édesvízi mészkő és pannon agyag határán fakad a

Szabadság-hegy oldalában. Vizét már Mátyás király korában is használták. A forrás zárt

forrásházban található.

3. Disznófő-forrás Zugliget egyik ékessége. Ez egy 377,5 m magasan budai márgából

előbukkanó forrás. A forrás zárt forrásházban található. Vízhozama ingadozó, 2,7-10,5 l/perc

közötti. Hőfoka 10-12,8 oC. A Disznófő-forrás fakadási helyét a 4.2. ábra mutatja.

4.2. ábra: A Normafa-lejtő suvadásos felszíne a Disznófő-forrás fakadási helyével. (Forrás:

Pécsi M., 1959, 86. o.)

4. Darázs-forrás budai márgából fakadó forrás. Vízhozama ingadozó. Szabad

kifolyással rendelkező forrás.

21

4.2. A Budai-hegység természeti képe

A változatos felszíni formavilág a növénytársulások sokszínű mozaikját eredményezi.

Számos ritka és értékes endemikus és reliktum faj él a Budai-hegység területén. Ez a terület a

Magyarországot jellemző pannon flóra kialakulásának a színhelye.

A növénytársulások kialakulását általában a nagy agyagtartalmú, mészben gazdag

talajok befolyásolták. A hegység legnagyobb részét gyertyános tölgyesek és cseres-tölgyesek

fedik. Bükkös és bükkelegyes erdő a hidegebb területeken található. A melegebb oldalakat

cserszömörcés karsztbokorerdő és molyhos tölgyes fedi. Löszsztyepprétek alakultak ki a

széles, lapos, fátlan völgyekben és domboldalakon. Ezeken a területeken nyílik a téltemető,

gyapjas gyűszűvirág és az erdei ciklámen is.

A dolomitos hegységekben dolomit sziklagyep alakult ki, melyen számos védett

növény él, mint például a magyar gurgolya, a henye boroszlán és a borzas vértő. A budai-

hegység legértékesebb lágyszárúi a Pilisi len, a budai berkenye, a budai hölgymál és a budai

nyúlfarkfű.(http://www.foek.hu)

A hegység állatvilága is nagyon értékes. Számos ritka gerinctelen faj él ezen területen,

ilyen például a bikapók és a fűrészeslábú szöcske. Hüllők közül itt él a pannongyík, a

lábatlangyík és a haragos sikló.

Sok kis énekes madár és ragadozó madár (héja, egerészölyv, kabasólyom) fészkel a

területen. Az emlősök közül az őz, a muflon és a vaddisznó, valamint a nyuszt és az ürge

gyakori a Budai-hegység területén. A barlangokban számos denevérfaj él.

(http://www.foek.hu/zsibongo/termve/tk/budaitk.htm)

4.3. A Budaörsi-medence természetföldrajzi környezetének kialakulása

Budai-hegységben, a Szabadság-hegy csoportja és a Csiki-hegyek, valamint a Tétényi-

fennsík között fekszik a Budaörsi-medence. A medence északi részei a Budai-hegység nagy

fennsíkjára, a Szabadság-hegy csoportjára vezetnek. A fennsík előterében párhuzamos

vonulatú dolomithegyek emelkednek, ezeket nevezik a Budaörsi-kopároknak vagy Csiki-

hegyek néven szokták emlegetni.

A Budaörsi-medencétől délre a Tétényi-fennsík helyezkedik el. A medence

törésvonalak mentén jött létre, a lezökkent belseje lapos síkság. Kelet felé a Duna völgyére

22

Kelenföldön át nyitott, míg nyugati irányban egyenletesen magasodva a biatorbágyi nyeregig

tart, miközben Törökbálint felé szélesen kitágul.

A 120-160 m tszf-i magasságú medence kialakításában a szerkezeti mozgások mellett

az eróziós-denudációs és szoliflukciós folyamatok játszottak nagy szerepet és a térszínt

enyhén hullámos felszínné alakították. (Pécs M., 1988) A 4.3. ábrán a Budaörsi-medence

geomorfológiai térképe és jelmagyarázata látható.

4.3. ábra: A Budaörsi-medence geomorfológiai térképe és jelmagyarázata. (Forrás: Pécs M.,

1988, 359. o.)

A Budaörsi-medence természeti környezetének meghatározó eleme a Budai-

hegységhez tartozó Csiki-hegyek csoportja. A hegység röghegység, magaslatai és süllyedékei

törésvonalak mentén jöttek létre. A Csiki-hegyek vonulatai északkelet-délnyugat irányban

húzódnak, melyeket Budaörs domborzati képén (4.4. ábra) jól láthatunk.

4.4. ábra: Budaörs domborzata. (Forrás: www.budaors.hu/letoltes.php?d_id=975)

A Csíki-hegyeket felépítő 240-210 millió éves dolomit a Budai-hegység legidősebb

kőzete. (Lásd 4.1. ábra). Ez a dolomit a triász időszakban keletkezett, az akkor létező Tethys-

óceán sekély peremi részein és parti síkságán. Karbonát platform fáciesű, piszkosfehér színű,

többnyire jól rétegzett, pados, olykor ciklusos felépítésű dolomit. Algamaradványokkal,

23

illetve ezek kioldásából származó csőszerű pórusokkal rendelkezik. Vastagsága 300-1200 m

közötti. (www.mafi.hu) Ez a triász dolomit Budaörs közelében a felszínen is nagy tömegben

előfordul. A tektonikus mozgásoknak köszönhetően a triász dolomit különböző mélységekben

található meg a Budaörsi-medence lesüllyedt aljzatában.

A dolomitot számos helyen, nagy vastagságban fiatalabb üledékek fedik. A fiatalabb

üledékek (pl.: mészkő, márga, homokkő, homok, kavics) jellemzően a harmadidőszakban

keletkeztek. A medence belső része oligocén és miocén üledékekből vésődött ki. Emellett

folyók és szél által szállított anyagokból keletkezett kőzetek is vannak a területen. A terület

legfiatalabb képződményei a jégkor ideje alatt keletkezett lösz, valamint a napjainkban is

keletkező lejtőtörmelék. (www.budaors.hu/letoltes.php?d_id=975)

5. A DÉL-ALFÖLD

Az Alföld délkeleti részén található a Körös-Maros köze vagy Maros-Körös köze.

Legnagyobb része Békés megye területén helyezkedik el, de átnyúlik Csongrád és Jász-

Nagykun-Szolnok megye területére is.

A Körös-Maros közét északról a Berettyó-Körösvidék, valamint a Kettős- és Hármas-

Körös határolja. Északnyugati határa a Nagykunság, délnyugatról pedig a Kiskunság

határolja. Délen és keleten a román határon túl folytatódik a Körös-Maros köze. Területe 5150

km2.

A Körös-Maros közét a Tisza, a Maros, a Hármas-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-

Körös fogja közre. Ezek a folyók alakították tökéletes síksággá ezt a tájat. Legmagasabb

pontja 103 m. A Békés-Csanádi-hátra és a Békés-Csongrádi-síkra osztható fel ez a terület.

(http://hu.wikipedia.org) A Békés-Csongrádi-sík egyik részterülete a Békési-sík, ezen a

területen található Kondoros, ahol hónapokon keresztül folyattunk felszín alatti

vízvizsgálatokat.

5.1. Körös-Maros közének fejlődés története

Az Alföld déli részének mélyében a Tisza-Dácia-lemeztömb húzódik. A lemeztömb

egyik kisebb egysége, az Alföld délkeleti részén húzódó Békési Kristálypala Komplexum.

Emiatt az Alföld délkeleti aljzatában kristályos eredetű képződmények találhatók. Például

Tótkomlóson 1600 m, Ferencszálláson 2500 m, Tiszakürtön 2300 m. Hajdúszoboszlón 2000

m mélységben található a kristályos medence aljzat. A mélység mellett a feltárt kőzetek

24

változatossága is meglepő, pl. gránit, metamorf gneisz, csillámpala mellett üledékes

kőzeteket, így perm időszaki vörös homokkövet, konglomerátumot is találtak. (www.mafi.hu)

Az óidő elején az Alföld erőteljesen lepusztult. A óidő karbon időszakában jelentős

változások mentek végbe az ősföldrajzi viszonyokban, gránitosodás, kiemelkedés és

lepusztulás ment végbe a Békési kristálypala komplexumban.

A Békési-Kodrui-öv a Kodru-vonaltól délre, a variszkuszi metamorfózist szenvedett

dél-alföldi metamorfitokból áll, amik a déli országhatár mentén találhatók, de délkeletek

Sarkad magasságában is megtalálhatók. Hátak és mélyre (5000-6000 m) süllyedt medencék

váltogatják egymást. A Dorozsmai- és a Békési-medence az egyik legmélyebb.

(www.mafi.hu)

A perm időszakában árkos süllyedékek alakultak ki ezen a területen és megindult a

vulkanizmus. A középidőben és a harmadidőszak elején a terület kiemelt helyzetben lévő,

pusztuló térszínt alkotott. A miocénben jelentős változások mentek végbe az Alföld déli

területén. A Pannon-tenger előrenyomult és hatalmas területeket öntött el. Vastag

üledékrétegek jöttek létre ekkor. Ezek, a néhol 4500 m vastag üledékes képződmények

(agyag, homok, kavics), az aljzat szakaszos süllyedése révén halmozódtak fel. A pliocén

elejére a Pannon-beltó feltöltődött és helyén létrejött az Alföld hatalmas síksága, melyet

ezután a folyóvizek alakítottak tovább.

A pleisztocénben az Alföld egész területe süllyedő-feltöltődő térszín volt, ezért a

mélyebb medencékben akár 400-700 m vastag pleisztocén üledéket is találhatunk. A

pleisztocénben kezdődött meg a futóhomok mozgás és a lösz felhalmozódása az Alföld egész

területén, valamint kialakultak a folyók mai futásirányai. (http://hu.wikipedia.org)

5.2. Körös-Maros közi Békési-sík természeti képe

A Békési-sík a Körös-Maros közének északi részén helyezkedik el 1250 km2-en. 83-

92 m közötti tszf-i magasságú, lösszel és folyóvízi agyaggal fedett hordalékkúp síkság. A

felszíni infúziós lösz, az ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi és körösi hordalékkúpok

peremi zónájához tartoznak. (http://hu.wikipedia.org) A Békési-sík egyik fontos települése

Kondoros.

A Békési-sík évi középhőmérséklete 10,5-11,0 °C, a napsütéses órák száma 2000

körüli. Átlagosan 500-600 mm csapadék hull évente. A szélirány leggyakrabban északi és

25

déli. Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A talajvíz a táj legnagyobb részén 2-4 m

mélység között érhető el. (Frisnyák S., 1984)

Az egykori tölgyesek eltűntek, ma bokorfüzesek, fűz-nyár-égerligetek, tölgy-kőris-szil

ligeterdők és pusztai tölgyesek találhatók a területen.

Az emberi beavatkozás hatására nemcsak a növényvilág, hanem az állatvilág is

jelentősen átalakult a területen. Számos faj eltűnt vagy csak ritkán fordul elő. A hal-, kétéltű-,

és hüllőállománya a Körösöknek és a Marosnak hasonló. A terület madárvilága rendkívül

gazdag. A hazánkban előforduló 340 madárfajból mintegy 200-250 fordul elő a Körös-

vidéken. A legnagyobb számban a vízimadarak vannak jelen. A megváltozott környezeti

hatások miatt pusztult ki a környékről a sakál és a farkas, de szarvas, őz és vaddisznó még él a

területen. (Frisnyák S., 1984)

6. A VÍZMINTÁK RADONTARTALMÁNAK MÉRÉSI MÓDJAI

6.1. Detektorok csoportosítása

A detektor magfolyamatok termékeinek illetve az elemi kölcsönhatásokban résztvevő

részecskéknek a kimutatását, sajátságainak a meghatározását szolgálják. Az egyszerűbb

detektorok (számlálók) feladata csupán az, hogy jelezzék a részecske jelenlétét egy adott

pillanatban és egy adott helyen. Ezeknek a lényeges jellemző adata a térbeli és időbeli

felbontóképesség. A detektorok bonyolultabb fajtái már a részecskék tulajdonságainak a

meghatározására és azonosítására is alkalmasak. Képesek meghatározni a részecskéket

töltésük és nyugalmi tömegük alapján, valamint képesek a kinetikus energiájuknak és az

impulzusuknak a megmérésére.

A detektálás fizikai alapja a részecske (sugárzás) és a detektoranyag kölcsönhatása. A

kölcsönhatás primer folyamata szerint több detektortípust különböztetünk meg. A

detektorokat két nagy csoportba sorolhatjuk: az elektromos (elektronikus) és a nem

elektromos mérési módszereken alapuló detektorokra.

6.1.1. Elektronikus detektorok

Az elektronikus mérőműszerek a részecske áthaladását elektromos jel formájában

jelzik, lehetővé teszik az esemény idejének pontos mérését. A kapott jel nagyságából vagy

alakjából a sebességet, az energiát és a részecske fajtáját is meg lehet határozni.

26

Az elektronikus detektorokat három csoportra oszthatjuk fel: 1. regisztráló detektorok,

2. nyomdetektorok, 3. spektrométerek. Az egyik legfontosabb spektrométerként használt

detektor a szcintillációs számláló. Ezen detektor segítségével azt a fényintenzitást lehet mérni,

amely akkor keletkezik, amikor a részecske által gerjesztett vagy az atomról levált elektronok

ismét alapállapotba térnek vissza.

6.1.2. Nem elektronikus detektorok

A nem elektromos elven működő detektorok nagyobb időtartamon keresztül gyűjtik az

adatokat, ezért az esemény bekövetkezésének a pontos idejét nem lehet meghatározni. Viszont

ezen detektorok közé tartoznak azok, amelyekkel a részecskék pályáját a legpontosabban

lehet megmérni, valamint lehetővé teszik a reakciótermékek energiaeloszlásának a pontos

meghatározását.

A nem elektromos detektoroknak két fő csoportja van: 1. nyomdetektorok, 2.

doziméterek. (Bernhard B., 1995)

A detektorok csoportosítását és a semleges részecskék indirekt kimutatásának a

lehetőségeit a 6.1. ábrán láthatjuk.

6.1. ábra: A sugárzásdetektorok csoportosítása. (Forrás: Bernhard B., 1995, 138. o.)

Az alfa-sugárzó izotópok (pl.: Rn) detektálására jól használható a szcintillációs

detektor.

27

6.2. Folyadékszcintillációs méréstechnika

Szcintillációnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a gyorsan haladó töltött részecske

által a közegben gerjesztett atomok vagy molekulák a gerjesztési energiájukat látható fény

kibocsátásával vesztik el. A szcintillációs számláló hatása azon alapszik, hogy néhány

szilárdtestet, folyadékot vagy gázt az ionizáló sugárzás rövid fényimpulzusok kibocsátására

gerjeszt. (Horváth Á., 2004)

6.2.1. Szcintillációs számlálók felépítése

A szcintillációs számlálók akkor váltak a magfizika számára használható mérési

módszerré, amikor a fotoelektron-sokszorozókat kifejlesztették a gyenge fényimpulzusok

jelzésére. 6.2. ábra a szcintillációs számláló vázlatos rajzát ábrázolja.

6.2. ábra: A szcintillációs számláló felépítése. (Forrás: Bernhard B., 1995, 146. o.)

A szcintillációs számlálók a leadott energiával arányos intenzitású fényjelet kibocsátó

szcintillátorból, a fényimpulzust áram illetve feszültségimpulzussá alakító és felerősítő

fotoelektron-sokszorozóból, valamint az azt követő erősítőből és számlálókészülékből állnak.

(Bernhard B., 1995)

6.2.2. Szcintillátorok anyaga

A szcintillátorokat két csoportba oszthatjuk: szervetlen ionkristályok és szerves

szcintillátorok (folyadék, szerves kristályok, műanyagok). 1. A leggyakrabban használt

ionkristályok a talliummal vagy európiummal aktivált LiI, NaI, KI vagy CsI. 2. A

folyadékszcintillátorok szerves oldatok. Amikor a detektoranyag folyadék, akkor beszélünk

folyadékszcintillációról. Ebben az esetben a szcintilláló közeget koktélnak hívjuk, mert három

összetevő van benne. A koktél három fő komponense: oldószer, primer és szekunder

szcintilláló anyag. A vizes minták radontartalmának meghatározásához minden esetben Opti-

28

Fluor O nevű koktélt alkalmaztunk. A koktél vízzel nem elegyedik, két fázist alkot vele, a

radon a koktélban jobban oldódik, ezért ebben a fázisban halmozódik fel.

A sugárzás által a folyadéknak átadott energia először a normális körülmények között

szcintilláló oldószer molekuláit gerjeszti, amelyek a gerjesztési energiát egy kis

koncentrációban oldott anyagnak adják át. Az energia egy része fény formájában kibocsátásra

kerül, ezáltal a szcintillációs fényt az oldószer nem abszorbeálja. A szerves szcintillátorok

esetében a fényhasznosításnak az ionizációsűrűségtől való függése nagy, mert az ionizáció és

a fényemisszió térben egymáshoz közel játszódik le. A folyadékszcintilláció előnye még vizes

minták mérésekor, hogy a szcintilláló anyag elkeveredik a radioaktív izotópot tartalmazó

folyadékkal és így nagyon kis hatótávolságú sugárzások (radon alfa-bomlása) is észlelhetők.

6.2.3. A fotoelektron-sokszorozó

A fotoelektron-sokszorozó arra szolgál, hogy a szcintillátor gyenge fényimpulzusait

elektromos jelekké alakítsa. 8-12 dinódából, egy anódból és nagyvákuumban elhelyezett

fotokatódból áll. Fotoelektron-sokszorozó vázlatos rajzát a 6.3. ábra szemlélteti.

6.3. ábra: Fotoelektron-sokszorozó rajza. (Forrás: Bernhard B., 1995, 148. o.)

Keverékoxidokból (SbCsO, BiAgCsO) áll a fotokatód, ezekből fotoeffektussal nagyon

könnyen elektronok léphetnek ki. Egy vékony fémrétegen található ez az érzékeny réteg,

amely a távozó elektronok utánpótlását szállítja, így nem alakul ki pozitív töltés. A fémréteget

az üvegburának a szcintillációs fény felé mutató belső felületére párologtatják. (Bernhard B.,

1995)

A dinódák szekunder elektronok kibocsátásával az elektronáram erősítését végzik. A

katód és a dinóda közé kapcsolt elektromos tér hatására felgyorsult elektron a dinódába

csapódik és onnan több elektron válik szabaddá. Az elektronáram minden dinódán a

szekunder elektronok számának (3) megfelelő tényezővel szorzódik, így például egy 10

29

dinódát tartalmazó fotoelektron-sokszorozó erősítése kb. 106. (Bernhard B., 1995) A

gyakorlatban 8-12 dinóda alkalmazásával egy fotonból kb. egy millió elektront is

sokszorozhatunk és ha ezek egy ellenálláson rövid idő alatt áthaladnak, akkor egy jól

megfigyelhető áramimpulzust kapunk. Ezt elektronikus egységekkel fel lehet dolgozni. A

fényimpulzusok elektromos impulzussá történő átalakítását a fotoelektron-sokszorozóban a

6.4. árba mutatja.

6.4. árba: A fényimpulzusok elektromos impulzussá történő átalakítás a fotoelektron-sokszorozóban. (Forrás: Bernhard B., 1995, 148. o.)

A folyadékszcintillációs mérési technika alkalmazásakor kémiai, optikai és

színkioltással is számolnunk kell. Ezek eredményeként a detektálás hatásfoka csökken. A

detektálás hatásfokának a javítása érdekében a berendezés a mintát sötét, árnyékolt és hűtött

mérőhelyre süllyeszti.

6.3. A TRI-CARB 1000 TR működési elve

6.3.1. A TRI-CARB 1000 TR működési elve

A vizes minták méréséhez egy TRI-CARB 1000 TR típusú folyadékszcintillációs

spektrométert használtunk. A vizes mintákat egy 23 ml térfogatú küvettába helyeztük. A

műszer belsejében lévő fotoelektron-sokszorozók a küvettákba helyezett 10 ml koktélban

keletkező szcintillációkat számolják, valamint meghatározzák a percenkénti detektált

bomlások számát a beállított fényhozam tartományban: CPM, így a vízminták radioaktivitása

meghatározható. A műszert úgy kell beállítani, hogy a radon alfa-sugárzásának a legjobban

megfeleljen.

A berendezésben két koincidenciába kapcsolt fotoelektron-sokszorozó detektálja a

mintában bekövetkező fényfelvillanásokat. A zajok csökkentésére szolgál a koincidencia

használata. A fotoelektron-sokszorozóról érkező jeleket a koincidencia áramkör szűri meg és

egy amplitúdó analizátorra továbbítja. Az analizátor megméri az impulzusok amplitúdóját és

30

különböző csatornákba válogatja a jeleket. A laborban általam használt TRI-CARB 1000 TR

típusú folyadékszcintillációs spektrométerről készült fényképet a 6.5. ábrán láthatjuk.

6.5. ábra: TRI-CARB 1000 TR típusú folyadékszcintillációs spektrométer. (Forrás: ELTE Atomfizikai Tanszék, saját készítésű fénykép.)

A spektrométer egy számítógéphez van csatlakoztatva, mely a keletkezett spektrumok

adatait tárolja, valamint egy nyomtató is kapcsolódik hozzá, ami a mérési adatokat egy print

formájában rögzíti. Egy ilyen printet láthatunk a 6.11. ábrán.

6.3.2. A TRI-CARB 1000 TR radon méréséhez szükséges beállításai

A detektor a különböző méréseknek megfelelő mérési beállításokat tartalmazza. Ezek

közül a 222Rn méréséhez szükséges beállítások a következők:

• Protocol: 6

• Time (mérési idő): 15 (perc)

• Csatornaszélesség: A: 25 keV ee – 900 keV ee

B: 50 keV ee – 900 keV ee

C: 0 keV ee – 25 keV ee

6.3.3. A mérés menete

A műszert minden méréssorozat előtt kalibrálni kell egy ismert izotóppal, esetünkben

a 14C-el, melynek felhasználásával meghatározzuk az egyes csatornákhoz tartozó energiákat.

A kalibrációt úgy tudjuk végrehajtani, hogy a műszer küvetta nyílásába helyezzük a standard

mintát és megnyomjuk a gépen az SNC gombot. A standard minta a gép belsejébe kerül egy

lift segítségével és az SNC üzemmódban elkezdődik a normalizálás.

31

Néhány perc múlva a standard mintát kiadja a gép, ezután a 222Rn méréséhez

szükséges beállításokat elvégezzük, melyet részletesen a 6.3.2. fejezetben tárgyaltunk. Ezután

a standard minta helyére az általunk vett 10 ml vízmintát és 10 ml koktélt tartalmazó küvettát

tesszük, majd a COUNT gomb megnyomásával elkezdődik a mérés. A minta ilyenkor a

műszer belsejébe kerül egy lift segítségével, majd a mérési idő elteltével a minta a lift

segítségével visszakerül a gép felszínére. Ekkor a lemért mintát kivesszük a küvettanyílásból

és a helyére tesszük a következő mérendő küvettánkat. Újra megnyomjuk a COUNT gombot

és így elkezdődik a következő mérés. Ezt a folyamatot ismételve tudjuk lemérni az összes

mintánkat. A mérési eredményeket a műszerhez kapcsolt számítógép tárolja, valamint a

nyomtató minden minta lemérése után kinyomtatja az adatokat. Egy ilyen printet láthatunk a

6.11. ábrán.

6.4. Mintavétel folyamata

6.4.1. Mintaelőkészítés menete

A mintavétel megkezdése előtt a laboratóriumban 23 ml-es henger alakú küvettákba

10-10 ml Opti-Fluor O szcintillációs koktélt fecskendeztem egy 12 ml-es orvosi fecskendő

segítségével. A 6.6. ábrán egy küvetta rajza, a 6.7. ábrán egy előkészített küvetta fényképe és

a 6.8. ábrán pedig egy mintával töltött küvetta fényképe látható.

6.6. ábra: Küvetta. 6.7. ábra: Mintavételre 6.8. ábra: Vízmintával

(Forrás: Charles J., 1994) előkészített küvetta. töltött küvetta.

(Forrás: Saját készítésű fénykép.) (Forrás: Saját készítésű fénykép.)

6.4.2. Mintakészítés menete

Ezután a mintavételi helyeken az előre kimért 10 ml koktél alá fecskendő és tű

segítségével helyeztem a 10 ml vízmintát. A küvettára gyorsan rácsavartam a kupakot, erre

azért van szükség, mert a radon gyorsan eltávozik a vizekből. Majd parafilmmel

körbetekertem a mintatartó nyakát a kupakkal érintkező részen, mert fontos, hogy a küvettába

a levegő megfelelően be legyen zárva, így a radon nem szökik ki belőle. Ezután a küvetta

32

kupakjára ráírtam a minta kódját, a mintavételi dátumot és időpontot. A 6.9. és a 6.10. ábrán

láthatjuk a kondorosi és a budai térségben vett mintáim küvettáit.

6.9. ábra: A kondorosi küvetták. 6.10. ábra: A budai térség küvettái. (Forrás: Saját készítésű fénykép.) (Forrás: Saját készítésű fénykép.)

A vízminták már a helyszínen a küvettákba kerültek. A mintavétel után minimum 5

óra elteltével lehet a mintákat a laboratóriumban lemérni, mert ennyi idő alatt a koktél és a víz

között beáll az egyensúly a 222Rn transzport folyamatban, valamint a 222Rn és leányelemei

közti aktivitási egyensúly is beáll. A mintavétel után maximum három napon célszerű lemérni

a mintákat, mert a 222Rn felezési ideje 3,82 nap. Én általában két nappal a mintavétel után

tudtam lemérni a mintákat.

6.4.3. Helyszíni mintavétel menete

Mintákat forrásvízből, ásott és fúrt kutakból, tóból és vezetékes ivóvízhálózatból

vettem. Szabad kifolyású források esetében a felszínre törés pontjából vettem a mintát tű és

fecskendő segítségével úgy, hogy a lehető legmélyebbre nyomtam a fecskendőt. Kiépített

kifolyócsövű forráson keresztüli mintavételkor az injekciós tűt közvetlenül a csőbe nyomva a

víz alól vettem a mintát.

Ásott kutak esetében a kút legaljáról húztam fel vizet egy nehezékkel ellátott műanyag

palack segítségével, majd gyorsan a palack aljáról fecskendő és tű segítségével vettem a

mintát. Hidroforral ellátott ásott kút esetén a kifolyónyíláson pár perces vízfolyatás után

vettem a mintát a műanyagpalackba, onnan pedig az injekciós tű segítségével fecskendeztem

a mintát a küvettába.

Fúrt kutak esetén a kialakított csapból vettem a mintát a palackba pár perces kifolyatás

után és onnan szívattam fel injekciós tűbe 10 ml vízmintát. Hidroforral ellátott fúrt kút esetén

is ugyanazt csináltam, mint az ásott kút esetén.

33

A téli mintavétel során számos fúrt kút téliesítve lett és csak azokból a kutakból

lehetett mintát venni, amelyeknek a kialakított kerti csapjai fagycsapokkal voltak ellátva.

Ilyen fúrt kutaknál a fagycsapból folyattuk ki a vizet pár percig, majd azután engedtem a

palackba a vizet és 10 ml felszívása után, fecskendeztem a vizet a küvettába a koktél alá.

A kondorosi-tóból a tófenékről vettem a mintát nehezékkel ellátott vödör segítségével,

majd a vödör aljából szívtam fel a mintát fecskenő és tű segítségével.

Vezetékes ivóvízből és utcai „kékkútból” is vettem mintát, ilyen esetben a kialakított

csapból pár perces folyatás után engedtem vizet pohárba és annak aljáról vettem a mintát

injekciós tűvel.

6.4.4. Mintavételi radonveszteség

Minden mintavételi időpontban (novembertől áprilisig) az egyes mintavételi helyeken

azonos mintavételi technikát alkalmaztam. Pl.: a kondorosi-tóból mindig vödörrel vettem a

mintát, az ásott kutakból mindig a palack segítségével sikerült mintát venni. Gyors munkával

törekedtem arra, hogy a radongáz levegőbe való diffúziójának a lehetőségét csökkentsem.

A radon levegőbe jutását vizsgálva az egyes mintavételi technikák megbízhatósága

eltér egymástól. Ásott és fúrt kutak, valamint kerti és ivóvízcsapok esetén vödörrel vagy

palackkal vettem a mintákat, ilyenkor a vízminta hosszabb ideig és nagyobb felületen

érintkezett a levegővel, mint a források esetén közvetlenül a kifolyásból, injekciós tűvel vett

mintáknál. A források esetében a levegővel való érintkezés szempontjából a minták

radontartalmát az is befolyásolta, hogy nem mindig folyt a vízsugár a kiépített cső teljes

átmérőjén keresztül. Az ásott és fúrt kutak radontartalma közötti különbséget az is

befolyásolhatja, hogy néhány kút lefedett állapotban volt, néhány pedig szabad vízfelülettel

rendelkezett.

Minden mintavétel alkalmával mintavételi jegyzőkönyvet készítettem, amelyben

feljegyeztem az egyes minták sorszámát, kódját, a mintavétel pontos helyét, dátumát és

időpontját, valamint a mintavétel körülményeit (honnan és milyen módon vettem a mintát) és

az adott időjárást. A mintavételi jegyzőkönyvek a mellékletben (11.1. fejezetben) olvashatók.

A forrásokról, ásott és fúrt kutakról, az ivóvízcsapokról és a Kondorosi-tóról készített

fényképek a mellékletben (11.4. fejezetben) láthatók.

34

6.5. A minták radontartalmának kiértékelése

6.5.1. Az eredményeket tartalmazó print

A minták radontartalmának a meghatározásához a TRI-CARB 1000 TR típusú

folyadékszcintillációs spektrométert használtuk, az ELTE Atomfizikai Tanszékének Radon-

barlangjában. A műszerhez csatlakoztatott nyomtató az eredményeket egy print formájában

nyomtatta ki. Egy ilyen printet láthatunk a 6.11. ábrán.

6.11. ábra: A harmadik budaörsi mintavételezés eredményeinek a printje. (Forrás: Saját készítésű print)

A print fejlécén láthatjuk a kiválasztott protokoll számát (6), a mérési idő hosszát

(15,00 perc), a méréssorozat kezdetének dátumát és időpontját (11 FEB 2008, 8:46), a

csatornaszélességet (REGION A-C) és a gépen belüli külső standarddal mért kioltást

(QTP=tSIE).

A printen táblázatos formában láthatjuk az egyes mintákra kapott mérési

eredményeket. A printen szereplő rövidítések jelentése:

- P#: a protokoll szám - S#: a minta sorszáma - TIME: mérési idő - CPMA/K, CPMB/K, CPMC: A, B, C csatornák beütésszámai (beütés/perc) - 2S%A, 2S%B: A, B csatornák CPM-jeinek %-os bizonytalansága - SIS: a spektrumot jellemző spektrális index

35

- tSIE: a gamma standarddal mért kioltás - ELTIME: a méréssorozat kezdetétől eltelt idő (perc) - kézzel írva a táblázat utolsó oszlopában a minták kódjai szerepelnek

6.5.2. Az eredmények kiszámolási folyamata

A mérési eredmények kiértékelésekor először azt határozzuk meg, hogy a mintánk

mennyi elektromos jelet keltett percenként (CPM=beütésszám). Ezután felhasználjuk egy

olyan korábbi kalibrációs mérés eredményét, amikor ismert aktivitású radonos oldatok CPM-

jét határoztuk meg. Ennek eredményeként megkapjuk a kalibrációs görbét, amely összeköti a

10 ml-es minta és a CPM aktivitását. Ebben az esetben az aktivitáskoncentráció (c)

meghatározható, mert ismerjük a minta térfogatát.

V

Ac =

ahol, A a minta aktivitása; V a minta térfogata. Az aktivitáskoncentrációt Bq/l-ben adjuk meg.

Az ismert radonkoncentrációjú mintákkal végzett kalibráció eredménye:

98,11,12−

=CPM

cl

Bq

A radon atomok száma a radon aktivitásából meghatározható. Ennek meghatározásához az az

összefüggés használható fel, hogy az N darab radioaktív izotópot tartalmazó rendszerben a

másodpercenkénti bomlások száma arányos N-nel és az arányossági tényező λ.

2ln

**

2ln

* 2/12/1 TVcTAAN ===

λ

ebből kifejezve:

NT

NA *2ln

*2/1

== λ

ahol, λ a bomlási állandó; T1/2 az izotóp felezési ideje. (Horváth Á., 2004, Holics L., 1998)

A minták kiértékeléséhez egy Excel táblázatot használtam fel, amibe a kapott adatokat

gépeltem be és a program kiszámolta az adott minta radonkoncentrációját és a koncentráció

hibáját Bq/l-ben. A 6.1. táblázatban a radonkoncentrációt számláló Excel program által kapott

eredményeket láthatjuk.

36

6.1. táblázat: A radonkoncentrációt számláló Excel program által kapott eredmények a

harmadik budaörsi mintavételezés néhány mintájára. (Forrás: Saját készítésű táblázat.)

Az Excel program számolási menete: Dt=(B7-B3)*24+B8-B4+(B9-B5)/60+(B11-2*B10)/60+(B6-B2)*31*24 c1=(KITEVŐ(-0,0075536*B16)) Bq=(B12-12,6)/1,98 kon (Bq/l)=B18/B17 Hiba=(B13+2)/100*B19 Jóhiba=(GYÖK((B12*B13/100)^2+0,25)/1,98+B18/50 )/B17

A B C D E Mintakód HDF1 HDF1A HDIF1 HKU1

1 Minta Hónap 2 2 2 2 2 Vétel Nap 9 9 9 9 3 Óra 11 11 12 13 4 Perc 55 56 7 50 5 Mérés Hónap 2 2 2 2

6 Kezdete Nap 11 11 11 11 7 a printen Óra 8 8 8 8 8 Perc 46 46 46 46 9 mérési idő 15 15 15 15 10 Eltime 16,06 33,4 50,6 67,73 11 Cpm 23,27 19,67 14,67 67,73

12 cpmhiba 10,71 11,64 13,48 6,27

13 Sis 498,21 388,51 284,45 888,55

14 Tsie 606 616 626 625

15 Dt 44,61 44,89 44,99 43,56

16 c1 0,71 0,71 0,71 0,71 17 Bq 5,38 3,57 1,04 27,84 18 kon (Bq/l) 7,54 5,01 1,46 38,69

19 Hiba 0,95 0,68 0,22 3,19 20 Jóhiba kerekítve 2 2 1 4

21 Jóhiba 1,94 1,76 1,47 3,77

Mintavételkor felírt adatok

Printen szereplő adatok

Ezeket az adatokat számolja

ki az Excel program az alábbi

módon: (Lásd: Excel program

számolási menete)

37

7. A MÉRÉSI EREDMÉNYEK ÉS KIÉRTÉKELÉSÜK

7.1. A mintavételi helyszínek leírása

Négy hónapon keresztül vizsgáltuk 45 forrás, kút, tó és vezetékes ivóvíz

radonkoncentrációját három mintavételi területen Békés és Pest megyében. A mintavételi

helyek kiválasztása részben személyes indíttatásból eredt. A Budai-hegység nyugati területét

és a Budaörsi-medencét azért választottam, mert Budaörs óvárosi részén lakom. Nyaraim

legnagyobb részét pedig Kondoroson szoktam tölteni, ezért választottam második mintavételi

helyszínként Békés megye ezen területét.

Ezeken a területeken még nem folytak felszín alatti vizek radonkoncentrációját

vizsgáló mérések, nincsenek előzetes adataink, ezért gondoltuk úgy, hogy ezeken a

területeken megvizsgáljuk a felszín alatti vizeket. A mérésekre körülbelül félév állt

rendelkezésünkre, ezért egy régióból sok mintát gyűjtöttünk be és mértünk meg, hogy minél

szélesebb érvényű információt szerezzünk az egyes területek radonkoncentrációjáról.

A budaörsi és a szabadság-hegyi terület nemcsak személyes okokból érdekes, hanem

azért is, mert Budai-hegység más részein korábbi mérések több szempontból is magas

radioaktivitási szinteket, radon-anomáliákat találtak. A keleti oldalon található a Rudas-fürdő

forráscsoport, országos szinten kiemelkedő radioaktivitást mutat. Az Attila-forrás átlagos

radonkoncentrációja pl. 440 Bq/l. A Budai-hegység más részein továbbá magas

radioaktivitású lamprofír telérek találhatók. Mindezek miatt a budaörsi régióról származó

radon-adatok segíthetnek a terület feltérképezésében, esetleg az említett anomáliák

megértésében.

Az egyes területeken történő mintavételek pontos időpontját és helyszíneit a 7.1.

táblázat tartalmazza.

Mintavétel ideje Mintavétel helyszínei Mintaszám (darab)

2007 november 10. Budaörs, Budapest XII. kerület 17 2007 november 3. Kondoros 22 2008 január 12. Budaörs, Budapest XII. kerület, XXII. kerület, Sóskút 20 2008 január 19. Kondoros 15 2008 február 9. Budaörs, Budapest XII. kerület 16 2008 február 23. Kondoros 17 2008 március 2. Budaörs, Budapest XII. kerület 18 2008 március 8. Kondoros 19

7.1. táblázat: Mintavételi időpontok, helyszínek és minta darabszámok.

38

Egy-egy településen több forrást és kutat vizsgáltunk meg, valamint Budaörsön és

Kondoroson a vezetékes ivóvizet is megvizsgáltuk.

Kondoros területén nyomós, fúrt kutakból, ásott kutakból, tóból és ivóvízből vettem

mintát. Budaörsön csak ásott kutakból származnak a minták. A XII. kerületben négy forrásból

vettem mintát. A XXII. kerületben egy forrásból és egy ásott kútból vettem a mintát. Sóskúton

egy forrás vizét vizsgáltuk meg. A vízadó típusok szerinti csoportosítást a 7.2. táblázat

tartalmazza.

Budapest XII., XXII. kerület (db)

Budaörs, Sóskút (db)

Kondoros (db)

Szabad felszínre törő forrás 3+1 - - Kiépített forrás 2 1 - Ásott kút 1 12 4 Fúrt kút - - 18 Tó - - 1 Ivóvíz - 1 2

7.2. táblázat: Mintavételi helyek vízadó típusok szerinti csoportosítása.

7.1.1. Kondoros vízmintavételi helyszínei

Kondoroson összesen 25 mintavételi helyszínen jártam. A település DNy-i területén

22 mintavételi helyszínt jelöltünk ki, a község ÉK-i külterületi részén pedig 3 mintavételi

helyszínt. A 7.1. térképen Kondoros légi felvétele látható a két fő mintavételi területrész

bejelölésével.

7.1. Térkép: Kondoros légi felvétele a két mintavételi magterülettel. (Alaptérkép forrása: Utiber Kft.) Kondoros DNy-i régiójában a Dobó utcában, a Szénási úton, a külső tanyasorban, a

Béke utcában, a Somogyi Béla utcában és a Munkácsy Mihály utcában, valamint a

Kondorosi-tóban végeztünk méréseket. A 7.2. térképen a mintavételi helyek pontos helyét

láthatjuk.

39

7.2. Térkép : Kondorosi mintavételi helyszínek (Alaptérkép forrása: http://www.hiszi-map.hu/index.php/terkep-bongeszo?showalbum=3) • DU1, DU2, DU3, DU4, DU5, DU6, DU7, DU9, DU10

Ezek a minták a Dobó utcában lévő egyes kutakból származnak. Az összes minta

nyomós, fúrt kútból származik. Kerti csapként használhatóak a kutak. Nyáron, tavasszal és

ősszel állandó használatban vannak, viszont a téli időszakban ezeknek a kutaknak a többsége

téliesítve van és mivel nem rendelkeznek fagycsappal használaton kívül vannak.

Ezek a kutak több tíz méter mélységből nyerik a vizüket (a kutak mélységeinek adatait

lásd a 7.13. táblázatban), az átlagos mélységük megközelítőleg 27 méter. Ezekből a kutakból

pár perces kiengedés után egy műanyagpalackba engedtem vizet, majd gyorsan injekciós tű

segítségével felszívtam a palack aljáról 10ml-nyi vizet és a szcintillációs koktéllal előre

megtöltött küvettába, a koktél alá fecskendeztem. Ezek a fúrt kutak magánházak kertjében

találhatóak.

• SU1

Ez a minta a Szénási utcai kútból származik. Magánház kertjében lévő fúrt, nyomós

kútból vettem a mintát. Egész évben használatban van a kút. A mélysége 23 m. Ebből a kútból

is hosszas vízkiengedés után vettem a mintát, műanyagpalack és fecskendő segítségével.

1. DU1 10. DU10 19. SBU2 2. DU2 11. T791 20. KER1 3. DU3 12. T792 21. T166 4. DU4 13. TO1 22. T166A 5. DU5 14. BU1 23. BU5 6. DU6 15. BU2 24. VV1 7. DU7 16. BU3 25. VK1 8. SU1 17. BU4 9. DU9 18. SBU1 7.2. térkép mintavételi helyeinek kódjai

7.2 térkép jelmagyarázata

40

• T791, T792

A külső tanyasoron lévő kutakból származnak ezek a minták. Egész évben állandó

használatban lévő fúrt, nyomós kutakból vettem a mintát ugyanazzal az eljárással, mint ahogy

a Dobó utcában tettem. Egymás melletti két tanyáról származnak a minták, a T791 30 m mély

fúrt kútból, a T792 27 m mély kútból származik.

• BU1, BU2, BU3, BU4, BU5

Ezek minták a Béke utcában lévő magánházak kertjében lévő kutakból származnak. A

BU4 minta 45 m mély fúrt kútból származik, ebből palack segítségével vettem mintát

kiengedés után. A téli időszakban lezárt állapotban volt a kút. A BU1, BU2, BU3, BU5 minta

ásott kútból származik. Kondoroson ezt a négy mintát vettem csak ásott kútból. Ezeknek a

kutaknak az átlagos mélysége 5,6 m (a kutak mélységeinek adatait lásd a 7.13. táblázatban). A

BU5-ös fedett kút egész évben állandó használatban van. A BU3-as kutat a téli időszakon

kívül locsolásra használják. A BU1, BU2-es kutat régóta nem használják. Ezekből a kutakból

nehezékkel ellátott vödörrel, a kút aljáról húztam fel vizet, majd a vödör aljáról injekciós tű

segítségével vettem 10ml vízmintát. Minden mintavételi alkalommal sikerült mintát vennem

ezekből a kutakból. Kismértékű vízszintváltozás megfigyelhető volt a kutakban.

• TO1

A TO1 minta Kondoros belvárosi részén elterülő sekély tóból származik. A tavat nem

táplálja állandó forrás. Időszakonként (nagy esőzések után) van pár helyről vízutánpótlás. A

tó átlagos mélysége 1-1,5 m körüli. Nyáron szinte a teljes vízfelületet nádas borítja, így a nyílt

vízfelület láthatatlan. Télen nagyobb szabad vízfelülettel rendelkezik a tó. Ritka madárfajok

élőhelye a tó, ezért védett. Nehezékkel ellátott vödörrel vettem belőle mintát. A vödröt

leengedtem a tó fenekére, onnan húztam fel vizet, majd fecskendővel a vödör aljáról 10ml

vizet szívtam fel és ezután a koktél alá fecskendeztem.

• SBU1, SBU2

A Somogyi Béla utcában lévő két magánház kertjében lévő fúrt, nyomós kutakból

származnak ezek a minták. A SBU1 kút mélysége 47 m, a SBU2 kúté pedig 35 m. A SBU1

kutat télen a mintavétel időpontjára a tulajdonos üzembe állította, mert különben téliesített

állapotban volt. Ugyanazzal az eljárással vettem ezekből a fúrt kutakból is a mintát, mint a

Dobó utcában.

41

• VV1, VK1

A VV1 minta a Béke utca 30 szám alatti ház konyhai csapjából származik. Állandó

használatban lévő a konyhai csap. Kiengedés után pohárba engedtem vizet és onnan

fecskendővel szívtam fel 10ml vizet és a küvettába a koktél alá rétegeztem.

A VK1 minta a Munkácsy Mihály utca sarkán lévő „kék kútból” származik. Egész évben

állandó használatban lévő ez az ivóvízkút. Vödörbe engedtem vizet pár perces folyatás után és

a vödör aljáról fecskendővel vettem a vízmintát.

Kondoros ÉK-i külterületi részén a Tanya 150-ben és a Tanya 166-ban végeztünk

méréseket. A 7.2. térképen láthatjuk a mintavételi helyszínek pontos helyét.

• KER1

A KER1 minta a Kondorosi Kertészetből, a Tanya 150-ben lévő kútból származik. A

fúrt kút vize, amelyből a minta származik, egy kb. 20m hosszú vezetékhálózaton keresztül

egy épületbe van vezetve és ott mosdócsapként kialakított kifolyón folyik ki a víz belőle. Nem

ivóvízként szolgál a kút. Pár perces kiengedés után, egy pohárba eresztettem vizet és az

aljáról fecskendővel vettem a vízmintát. A csap egész évben állandó használatban van.

• T166, T166A

A Tanya 166-ban két fúrt kútból vettem vízmintát. A T166A minta származási helye

egy leengedett állapotban lévő 25 m mély fúrt, nyomós kút. A melegebb időszakokban

locsolásra használják a kutat. Télen téliesített állapotban volt a kút, ezért nem mindig tudtam

mintát venni belőle. A T166 minta egy 80 m mély fúrt nyomós kútból származik. Egész évben

használatban van a kút, mert fagycsappal rendelkezik. A Tanya 166 területén lévő kutakból

ugyanolyan eljárással vettem mintát, mint a Dobó utcai fúrt kutakból.

A kondorosi ásott és fúrt kutakról, a vezetékes ivóvízhálózat csapjairól és a

Kondorosi-tóról a Mellékletben (11.4.1.fejezetben) találhatók fényképek. A mintavételek

menetének, helyszínének, időpontjának és körülményének részletes leírása a Mellékletben

(11.1.1. fejezetben) szereplő jegyzőkönyvekben találhatók.

7.1.2. Budaörs és Sóskút vízmintavételi helyszínei

Budaörsön 13 darab mintavételi helyszínen jártam. Kevés felszín alatti vízvizsgálati

lehetőség van Budaörsön, mert a források felszínre törési helyeit leaszfaltozták vagy

csatornába vezették, a kutak többségét pedig betemették. A város központi, óvárosi részében

találtam 12 darab használható kutat. A 7.3. légi felvételi térképen bekarikázva látható a

budaörsi fő mintavételi területrész.

42

7.3. Térkép: Budaörs légi felvétele a mintavételi magterülettel. (Alaptérkép forrása: Utiber Kft.) Budaörs óvárosi részében 11 utcában végeztünk méréseket. A minták használatban

lévő vagy teljesen használaton kívüli ásott kutakból származnak. Ezeknek a kutaknak a

nagyrésze több tíz éves, víz mindig található volt bennük és magánházak kertjében,

garázsában találhatóak. A 7.4. térképen a pontos mintavételi helyszíneket jelöltem be.

7.4. Térkép: A budaörsi mintavételi helyszínek. (Alaptérkép forrása: HISZI-MAP, 2007.)

• NU1

Ez a minta a Nyitra közben lévő kútból származik. Magánház kertjében lévő, 12 m

mély, ásott kútból vettem a mintát. Használaton kívüli, fedetlen a kút. A kútban a mérések

során kismértékű vízszintingadozás tapasztalható volt. A mintát úgy vettem, hogy egy 2

literes, nehezékkel ellátott műanyagpalackot a kút aljára engedtem kötél segítségével, majd

onnan húztam fel a vizet. A palack aljáról injekciós tűvel vettem 10ml mintát és az előre

előkészített küvettába a koktél alá fecskendeztem. Minden mintavételi időpontban sikerült

mintát venni a kútból.

4. NU1 11. HM1 5. FU1 12. SU1 6. FU2 13. BDU1 7. HU1 14. KLU1 8. NaU1 15. PSU1 9. ZPU1 19. CSV1 10. KU1

7.4. térkép mintavételi helyeinek kódjai és jelmagyarázata

43

• FU1, FU2

A Farkasréti utcában lévő ásott kutakból származnak ezek a minták. A két kút

valószínűleg azonos forrásból táplálkozik, mert egy vonalban helyezkednek el, egymástól kb.

20 m távolságban. A FU1 minta 7 m mély, nyáron öntözésre használt, kútházzal fedett, ásott

kútból származik. A FU2 mintát egy 5 m mély, egész évben használatban lévő, kútházzal

fedett, ásott kútból vettem. Ezekből a kutakból is műanyagpalack, fecskendő és tű

segítségével vettem mintát a kút fenekéről.

• HU1

A Halom utcában található az az ásott kút, amelyből a HU1 minta 7 m mélységből

származik. Használaton kívüli, betonlappal fedett a kút. Ugyanazzal a technikával vettem

belőle mintát, mint az előzőekben bemutatott kutak esetén.

• NaU1

A Naphegy utcában lévő, fóliával fedett, használaton kívüli, 9 m mély, ásott kútból

származik ez a minta. Ebbe a kútba nagy esőzésekkor a felszínről a csapadék befolyik, ezért a

minta radonkoncentráció értékét fenntartásokkal kell kezelni. A nehezékkel ellátott

műanyagpalackos eljárással vettem a mintát a kút aljáról, hogy a magasabb radontartalmú

vízből származzon a minta.

• ZPU1

A Zichy Péter utcában lévő, 9 m mély, használaton kívüli, ásott kútból származik a

minta. Fedetlen a kút, a radon kipárolgás nagymértékű lehet, ezért a kút legaljáról vettem a

mintát műanyag palackkal és annak az aljáról fecskendővel szívtam fel 10ml vizet és

rétegeztem a küvettában lévő koktél alá.

• KU1

A Kereszt utcában lévő, 7 m mély, fedetlen kútból származik ez a minta. Nyáron

öntözésre használják a kutat, kismértékű vízszintingadozás tapasztalható volt benne a

méréssorozatok során. Ugyanazzal a műanyagpalackos eljárással vettem ebből a kútból is a

mintát, mint az előzőekben leírt kutak esetén.

• HM1

A budaörsi Riedl Ferenc Helytörténeti Múzeum kertjében lévő ásott kútból származik

ez a minta. Az egyik legmélyebb kút, amit ezen a területen vizsgáltunk. A mélysége 14,5 m.

Hidrofor segítségével az év minden szakaszában nyernek ki vizet a kútból. Zárt kútházzal

fedett a kút és az aljáról vettem mintát, a műanyagpalackos mintavételi technika segítségével.

44

• SU1

Szabadság úton lévő magánház kertjében lévő kútból származik ez a minta. Ez a

legmélyebb olyan budaörsi ásott kút, amelyből a műanyagpalackos eljárás segítségével még

mintát tudtam venni. 18 m mélyről származik a minta, az öntözésre használt és kútházzal

fedett kútból.

• BDU1

A Diófa utcában lévő 27 m mély ásott, fedett kútból vettem ezt a mintát. Egész évben

használatban lévő a kút és hidrofor segítségével nyerhető ki belőle víz. Pár perces folyatás

után engedtem vizet a műanyagpalackba és az aljáról injekciós tű és fecskendő segítségével

vettem a 10ml vízmintát.

• KLU1

A Kossuth Lajos utcában lévő kútból származik ez a minta. Egy 9 m mély, ásott,

fedett, nyáron öntözésre használt kútból vettem a mintát. Hidrofor segítségével nyerhető ki

víz belőle. Egy garázsban található a kút, egy szekrény alatt. Az első két mintavétel

alkalmával a hidrofor segítségével vettem a kútból a mintát, majd téliesítve lett, a hidrofort a

tulajdonos kiemelte, ezért a műanyagpalackos technikával vettem a mintát az utolsó két

alkalommal.

• PSU1

A Petőfi Sándor utcában található 6 m mély, kútházban fedett, nyáron öntözésre

használt ásott kútból származik a minta. Állandóan magas vízszint volt tapasztalható a kútban.

A harmadik mintavétel időpontja előtt pár nappal csőtörés volt abban az udvarban, ahol a kút

található. Az ivóvíz beszivárgott a kútba és keveredett a kútvízzel, ezért a harmadik

mintavételi eredményt fenntartásokkal kell kezelni. Ugyanazzal a műanyagpalackos

mintavételi technikával vettem a mintát ebből a kútból is, mint az előzőekben bemutatott

kutak esetén.

• CSV1

A budaörsi vezetékes ivóvízhálózatból származik ez a minta. A Dráva közben lévő

konyhai csapunkból vettem a mintát. Pár perces kiengedés után pohárba eresztettem vizet és

annak az aljáról szívtam fel 10ml-t fecskendővel és tű segítségével juttattam a mintát a koktél

alá a küvettába

Sóskút belvárosi részén egy forrás vízét vizsgáltuk meg. Nagy mélységből tör felszínre

a forrásvíz egy kiépített kifolyón keresztül. Állandóan folyik a víz és kénes illatú. Egy

műanyagpalackba engedtem vizet a forrásból, majd a palack aljáról 10ml mintát vettem

45

fecskendő és tű segítségével. A SOS1 minta származik ebből a forrásból. 7.5. térképen látható

a forrás felszínre törésének a pontos helye.

7.5. Térkép: A sóskúti forrás felszínre törésének pontos helye. (Alaptérkép forrása: http://www.hiszi-map.hu/index.php/terkep-bongeszo?showalbum=3)

A Budaörsön található ásott kutakról, a vezetékes ivóvízhálózat csapjáról és a sóskúti

forrásról a Mellékletben (11.4.3. fejezetben) láthatóak fényképek. A mintavétel menetének,

helyszínének, időpontjának és körülményének a részletes leírása a Mellékletben (11.1.2.

fejezetben) szereplő jegyzőkönyvekben található.

7.1.3. Budapest XII. kerületi (Szabadság-hegy) és XXII. kerületi (Budatétény) mintavételi helyszínek Budapesten a XII. kerületben négy forrást vizsgáltunk meg. A Szabadság-hegy déli

területén tör felszínre a Disznófő-forrás, a Darázs-forrás, Béla király-kútja és a Város-kút. A

források pontos helyét a 7.6. térképen jelöltem be.

7.6. Térkép: a XII. kerületi források felszínre törésének helyszínei. (Alaptérkép forrása: Szarvas A., 2006)

18. SOS1

7.5. térkép mintavételi helyének kódja és jelmagyarázata

1. DF1 2. DF1A 3. DIF1 16. VK1 17. BBK1 7.6. térkép mintavételi helyeinek kódja

7.6 térkép jelmagyarázata

46

• DF1, DF1A

A XII. kerületi Csermely utcában található az a védett Darázs-forrás, amelyből ezek a

minták származnak. Kiépített forrásszájon keresztül folyik a víz. A kiömlőnyílás teljes

keresztmetszetén keresztül egyik mintavétel alkalmával sem folyt a víz. Általában

csörgedezett a forrás. A DF1 mintát közvetlenül a forrás kiömlőnyílásából vettem úgy, hogy a

tűvel ellátott fecskendőt kb. 15 cm mélyen a nyílásba dugtam és a forrásvíz felszíne alól

szívtam fel 10ml vizet, majd ezt a küvettában lévő koktél alá fecskendeztem.

A DF1A mintát a forrás szájától kb. 2,5 m-re, a felszín alá bukásának a helyénél

vettem, közvetlenül a forrásvízből injekciós tű segítségével. Azért vettem két mintát ebből a

forrásból, hogy megvizsgáljuk, hogy mekkora a radon kipárolgásának a mértéke, ilyen kis

távolságon, egy forrás esetében.

• DIF1

A DIF1 minta a Disznófő-forrásból származik, amely a XII. kerületi Szilassy utcában

található. Két kiépített forrásszájon keresztül folyik ki a forrásvíz. A vaddisznófejet ábrázoló

kifolyócsövön keresztül, minden mintavételi alkalomkor csak csepegett a víz, onnan nem

lehetett mintát venni. Viszont a kb. 40 cm-re mellette lévő kifolyócsőből erősebben folyt a

forrásvíz, így minden alkalommal onnan vettem a mintát. Közvetlenül a csőbe dugtam be a

tűvel ellátott fecskendőt és onnan szívtam fel 10ml-nyi vízmintát és juttattam a koktél alá a

küvettába. A forrás vízhozama ingadozó volt. A Disznófő-forrás forrásháza az 1820-as

években épült, a csurgója 1890 körüli vasöntvény.

• BBK1

A BBK1 minta a XII. kerületi Béla király útján lévő Béla király-kútból származik. A

Béla király-kútja az egyike volt azon forrásoknak, melyek a középkorban a Budai-várat

csővezetéken keresztül ivóvízzel látta el. A kiépített forrásházban a kaputól kb. 20-25 m-re

mentem be és ott találtam meg a szabad kifolyású forrásszájat. Az alagút végén több kisebb-

nagyobb forráság eredt és ezek egyesülve egy aprócska tavat hoztak létre. Emiatt az egyes

ágakhoz közvetlenül nem tudtam odajutni, így a közös összefolyásból vettem minden

alkalommal a 10 ml vízmintát, közvetlenül a forrásból.

• VK1

A XII. kerületi Béla király útján található a Város-kút nevű forrás, ebből származik a

VK1 minta. A kiépített forrásházban lévő alagútba kb. 25-30 méterre mentem be és ott az első

kamraszerű épületrészben több oldalról jöttek apró forráságak. Én a bal oldali, legbővízűbb

ágból vettem a mintát tű és fecskendő segítségével. Az első mintavétel alkalmával bővízű volt

47

a forrás, így a belső kamrákba nem lehetett bejutni. Viszont a későbbi mintavételek

alkalmával csak csörgedezett a víz a kifolyási részeken, így a bentebbi kamrákba is

bejutottam. Ott is ugyanolyan fakadási helyek voltak, mint az első kamrában. Szerencsés

választás volt az első kamra bal oldali forrásága, mert csak ebből az ágból folyott a víz

minden alkalommal, igaz kissé eltérő vízhozammal.

Budatétényben két helyszínről hoztam vízmintákat. Egy ásott kútból és egy forrásból

származnak a minták. A két mintavételi helyszín pontos helyét a 7.7. térképen ábrázoltam.

7.7. Térkép: Budatétény mintavételi helyszínei. (Alaptérkép forrása: PannonCart)

• BT1

A BT1 minta a XXII. kerületi Dézsmaház utca és a Jókai Mór utca kereszteződésében

lévő díszkútból származik. Ez egy használaton kívüli ásott kút, a mintát 8 m mélyről vettem,

nehezékkel ellátott műanyagpalack segítségével. Felhúztam a kútból egy palack vizet és az

aljáról injekciós tűvel szívtam fel 10ml-t, majd ezt fecskendeztem a küvettába a koktél alá.

• BTPSU

A budatétényi Petőfi Sándor utcában lévő forrásból származik ez a minta. Kiépített

kifolyócsövön keresztül folyott a víz, onnan vettem a mintát tű és fecskendő segítségével.

A budapesti forrásokról és kutakról a Mellékletben (11.4.2. fejezetben) láthatóak

fényképek. A mintavétel menetének, helyszínének, időpontjának és körülményeinek a

részletes leírása a Mellékletben (11.1.2. fejezetben) szereplő jegyzőkönyvekben található.

20. BT1 21. BTPSU 7.7. térkép mintavételi helyeinek kódja

7.7. térkép jelmagyarázata

48

7.2. A Budai-hegységben és Budaörsön végzett mérések eredményei

7.2.1. A budaörsi és sóskúti vizsgálatok eredményei

Méréseink célja ezeken a feltérképezetlen területeken az, hogy megállapításokat

tegyünk a felszín alatti vizek radonkoncentrációjának időbeli változásáról, valamint a

radonkoncentráció és a földtani szerkezet kapcsolatáról.

Az eredmények bemutatása

Budaörsön és Sóskúton az általam vizsgált forrásokból, kutakból és ivóvízből

származó vízminták radonkoncentráció értékeit és hibáit a 7.3. táblázat tartalmazza.

Az egyes mintavételi időpontok alkalmával mért radonkoncentráció értékek és hibái Bq/l-ben

Mintakód 2007. november 2008. január 2008. február 2008. március SOS1 - 21,5±2,9 - - CSV1 - 10±2,4 9,5±2 10,2±2 KU1 29,6±3,4 35,1±3,6 38,7±3,8 36,1±3,4 PSU1 18,7±2,5 18,2±2,7 19,2±2,7 15,8±2,3 FU2 18,1±2,1 31,9±3,4 46,9±4,6 34,3±3,3 HM1 11,9±2,3 8,9±2 10±2,1 11,3±2 FU1 9,7±2,1 - 70,5±5,8 48,1±4 NU1 6,7±1,9 10±2,1 8,4±2 14,1±2,2 HU1 5,2±1,8 9,5±2 13±2,3 12±2,1 ZPU1 1,8±1,5 4,1±1,7 4,1±1,7 2,2±1,4 KLU1 1,8±1,4 8,3±2 6,5±1,9 11,1±2 NaU1 1,7±1,5 2,4±1,5 3±1,6 3±1,4 SU1 1,6±1,5 2,8±1,5 3,2±1,6 6,5±1,7 BDU1 0,4±1,4 -0,5±1,3 0,6±1,4 1,2±1,3

7.3. táblázat: Budaörsi és sóskúti minták radonkoncentrációjának értékei és hibái.

Ennek a méréssorozatnak a keretében 4 alkalommal vettem mintát a vízadók

többségéből. Néhány kivétel volt: a sóskúti forrásból (SOS1) rossz téli időjárási viszonyok

miatt nem tudtam újra mintát venni, ezért ennek a területeknek a további vizsgálatától

eltekintünk. A FU1 kút tulajdonosait januárban többszöri keresés után sem találtam otthon,

ezért nem tudtam mintát venni a kútból. A CSV1 vízadó megmintázása csak a második

méréssorozat alkalmával történt először, ezért hiányzik a novemberi adat. Ezen adatokat

dolgozzuk fel, ebben a fejezetben.

49

Időbeli átlagok

Az 51 mérési eredmény átlaga Ca=14,7 Bq/l. Ez a terület felszín alatti vizeinek átlagos

radonkoncentrációja. Az egyes mintavételi helyekre kapott időbeli átlagokat (lásd 7.4.

táblázat) úgy számoltam ki, hogy összeadtam az egyes hónapokban kapott radonkoncentráció

értékeket és elosztottam a hónapok számával. A budaörsi kutak és a sóskúti forrás

radonkoncentrációinak és hibáinak az időbeli átlagos értékét csökkenő sorrendben a 7.1.

diagramon ábrázoltam.

A budaörsi és a sóskúti minták időre átlagolt

radonkoncentrációjának és hibáinak az értéke Bq/l-ben

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

FU1KU1

FU2SO

S

PSU1HM

1HU1

CSV1NU1

KLU1SU1

ZPU1

NaU1

BDU1

Mintakód

Rn koncentráció (Bq/l)

7.1. diagram: A budaörsi és a sóskúti minták időre átlagolt radonkoncentrációjának és hibáinak az értékei. Maximális és minimális átlagos radonkoncentráció értékek

A 7.1. diagramról leolvashatjuk, hogy a területen mért legnagyobb átlagos

radonkoncentrációt (42,8 Bq/l) a Farkasréti utcában található ásott kút (FU1) esetében

kaptam. A terület átlagos radonkoncentráció értékénél magasabb eredményeket kaptam a FU1

mellett, a KU1, FU2, SOS, PSU1 kutak esetében. A legalacsonyabb átlagértéket (0,4 Bq/l) a

BDU1 kútvíz esetében kaptam. Az átlagos átlagértéknél alacsonyabb értékeket (2,5-7 Bq/l)

kaptam a NaU1, ZPU1, SU1 és KLU1 kutak esetében. A Ca-hoz közeli radonkoncentráció

értéket a NU1, CSV1, HU1 és HM1 kútvizek esetében kaptam.

Időben állandónak, illetve változónak mondható kutak keresése

A mérések során kapott radonkoncentrációk és hibák értékét a 7.2. diagramon

ábrázoltam oszlopdiagramos formában, azért, hogy az időfüggést jól lehessen érzékelni.

átlagos Rn konc.

50

A budaörsi és sóskúti minták radonkoncentrációjának időfüggése

-2

8

18

28

38

48

58

68

78

SOS1 CSV1 KU1 PSU1 FU2 HM1 FU1 NU1 HU1 ZPU1 KLU1 NaU1 SU1 BDU1Mintakód

Rn koncemtráció (Bq/l)

2007 november

2008 január

2008 február

2008 március

7.2. diagram: A budaörsi és a sóskúti minták radonkoncentrációjának időbelisége.

Erről a diagramról leolvasható, hogy közel fél év alatt hogyan változtak a

radonkoncentráció értékek.

Az egyes kutaknál és forrásoknál a radonkoncentráció időbeli változásának mértékét

számszerűen is ki lehet fejezni. Ezt úgy vizsgáltuk, hogy az átlagos radonkoncentrációk

empirikusan számolt szórását (változékonyságát) és az egyes mérések mérési

bizonytalanságait hasonlítjuk össze (σ/m).

A mérési átlagtól való eltérés átlaga (σ) és az átlagos mérési hiba (m) hányadosa azzal

arányos, hogy egy forrás vagy kút radontartalma időben mennyire állandó. (Ez az általánosan

használt χ2 gyöke.) Az erre vonatkozó értékek a 7.4. táblázat utolsó oszlopában szerepelnek.

Azoknál a kutaknál/forrásoknál, ahol ez az arány 1-nél kisebb, ott időben állandónak

tekinthető a radonkoncentráció, viszont azoknál a kutaknál, ahol ez az arány nagyobb mint 1,

a radontartalom időbeli változása áll fenn. A 7.4. táblázat tartalmazza a megmintázott

források/kutak radontartalmának időbeli változására számított értékeket.

Mintakód

Átlagos Rn koncentráció Bq/l-ben

(c)

Átlagos mérési

bizonytalanság Bq/l-ben (m)

Átlag értékek bizonytalansága

Bq/l-ben (ma)

Empirikus szórás (σ)

Szórás %-ban (v)

σ/m arány

SOS1 21,5 2,9 2,9 - - - CSV1 9,9 2,0 1,2 0,3 2,5 0,13 KU1 34,9 3,5 1,7 3,3 9,5 0,93 PSU1 17,9 2,5 1,3 1,3 7,2 0,51 FU2 32,8 3,4 1,7 10,2 31,2 3,05 HM1 10,5 2,1 1,1 1,2 11,0 0,55 FU1 42,8 3,9 2,3 21,7 50,8 5,48

51

NU1 9,8 2,1 1,0 2,7 27,9 1,33 HU1 9,9 2,1 1,0 3,0 30,3 1,46 ZPU1 3,1 1,6 0,8 1,1 34,7 0,67 KLU1 6,9 1,8 0,9 3,4 48,8 1,85 NaU1 2,5 1,5 0,7 0,5 21,2 0,35 SU1 3,5 1,6 0,8 1,8 51,5 1,15 BDU1 0,4 1,4 0,7 0,6 143,4 0,45

7.4 táblázat: A megmintázott kutak/források radontartalmának időbelisége.

A táblázatban szereplő egyes adatok számításnak a menete (Michael J., 1989 és Izsák J.,

1981.):

Átlagos koncentráció: c=(c1+c2+…+cn)/n, ahol c az egyes mintavételekkor kapott koncentráció értékek, n a mintavételek száma. Átlagos mérési bizonytalanság: m=(m1+m2+…+mn)/n, ahol m az egyes mintavételekkor

tapasztalt koncentrációk mérési bizonytalansága.

Átlag értékek bizonytalansága: ma=m/√n

Empirikus szórás: σσσσ= [ ] ncccccc n /)(...)()( 222

21 −++−+−

Szórás %-ban: v=(σ/c)*100

Arány: σ/m= 2χ

Vastag betűkkel jelöltem a táblázatban azokat a kutakat/forrásokat, melyek σ/m

aránya jelentősen meghaladta az egyet. Dőlt betűkkel azokat jelöltem, melyek értékei a hibák

értéke (±0,35) miatt kismértékben térnek el 1-től. Sima betűkkel az 1-nél kisebb értékeket

jelöltem.

Így a 7.4. táblázatból kiolvasható, hogy Budaörsön a CSV1, PSU1, HM1, ZPU1,

NaU1, BDU1 kút radonkoncentrációja időben állandónak mondható. A KU1, NU1, SU1 kút

esetében kismértékű időbeli radonkoncentráció változás tapasztalható. A számított értékek

alapján a KLU1, HU1, FU1, FU2 minták esetében tapasztalhatunk időbeli radonkoncentráció

változást. A vízadó források időbeli állandóságának vizsgálati eredményeivel kapcsolatban

meg kell említeni, hogy 4 hónapra vonatkoznak, ezért hosszútávú következtetéseket kevés

biztonsággal lehet levonni.

A 7.4. táblázat utolsó előtti oszlopában láthatjuk az egyes mérések szórásának %-os

értékeit. A magas szórási értékek időbeli változékonyságra utalnak. A budaörsi kutak közül a

legmagasabb átlagos radonkoncentrációjú kutakra kaptam magas szórási értékeket (pl. 31%,

48%, 50%). A magas szórási értékek miatt azt mondhatjuk, hogy a budaörsi kutaknak a

radontartalmát nemcsak geológiai és hidrogeológiai viszonyok befolyásolják, hanem kis

mértékben az egyéb gyorsan változó paraméterektől (pl. a meteorológiai viszonyoktól) is

52

függ, ami nem is csoda, hiszen a levegővel kölcsönhatás elképzelhető az ásott kutaknál, annak

ellenére, hogy azok fedettek. A tapasztalatunk viszont az, hogy mindezek ellenére a 13 kútból

6 biztosan állandó, 3 kicsit változó radonkoncentrációt mutatott. Az összes kút 30%-ánál

mértünk csak időbeli változást.

A radonkoncentráció eloszlása

A területre a méréseink alapján kapott radonkoncentrációk gyakoriság-eloszlását a 7.4.

diagramon ábrázoltam.

A budaörsi kutak radonkoncentrációjának eloszlása

0

5

10

15

20

25

30

0 2 6 10 14 18 22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74


Mintaszám (db)

7.4. diagram: A budaörsi kutak radonkoncentráció eloszlás

Az ábráról láthatjuk, hogy a diagramot két részre lehet osztani. Az egyik része a 0-26

Bq/l közötti tartományba eső terület, az itt szereplő radonkoncentráció értékek gyakorisága

log-normál eloszlással közelíthető. Ebbe a tartományba eső kutak éppen azok, melyek

radonkoncentrációját időben állandónak mondtunk. Ezek az értékek jellemzik legjobban a

budaörsi felszín alatti vizek radonkoncentrációját.

A diagram másik része a 26-74 Bq/l közötti tartomány. Az itt szereplő értékeket a

három legnagyobb radontartalmú kút (FU1, FU2, KU1) eredményezte. Ebbe a tartományba

eső kutak radonkoncentrációjára időbeli változást állapítottunk meg. Valamilyen oknál fogva,

ezeknek a kutaknak magas és időben változó a radontartalmuk. Az átlagnál magasabb

radontartalom okát keresve olyan effektusra kell gondolni, ami az időbeli változékonyságot is

megmagyarázza.

Radonkoncentrációk maximumának vizsgálata

A felszín alatti vizek radontartalmának időbeli változását még egy módszerrel

próbáltuk megvizsgálni. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az egyes mérési időpontok közül

53

mikor tapasztaltuk a radonkoncentrációk maximumát. Az egyes kutakra és forrásokra

vonatkozó radonkoncentráció-időfüggéseket a 7.1. grafikonon ábrázoltam.

A budaörsi minták radonkoncentrációjának időbeli változása

0

10

20

30

40

50

60

70

80

2007 november 2008 január 2008 február 2008 március


SOS1 CSV1 KU1 PSU1 FU2 HM1 FU1 NU1 HU1 ZPU1

KLU1 NaU1 SU1 BDU1

7.1. grafikon: A budaörsi mintákra vonatkozó radontartalom-időfüggések.

A grafikonról leolvasható, hogy a legtöbb kút esetében februári maximális értékeket

kaptunk. A budaörsi mintavételek során a maximális radonkoncentrációjú hónapok

gyakoriság eloszlását a 7.3. diagramon ábrázoltam.

A budaörsi mintavételek egyes hónapjaiban szereplő

maximális koncentráció értékek

0

1

2

3

4

5

6

7

8

2007 November 2008 Január 2008 Február 2008 Március

Max. koncentráció értékek (db)

7.3. diagram: A budaörsi mintavételek egyes hónapjaiban szereplő maximális koncentráció értékek. Az egy-egy novemberi és januári maximum az időben állandó koncentrációjú

vizekhez tartozik és a mérés statisztikus bizonytalansága miatt alakult ki. A februári és a

márciusi maximumok dominálják az eloszlást. Azt mondhatjuk, hogy enyhe időfüggése

biztosan van az adatainknak és az februári-márciusi növekedést jelent.

54

A radonkoncentrációk és a meteorológiai tényezők összevetése

A maximális radonkoncentráció eloszlás és a változó meteorológiai tényezők

összevetéséből kiderülhet, hogy valamelyik gyorsan változó paraméter befolyásolhatta-e a

kutakban bekövetkező radontartalom változást.

A 7.3. diagramról leolvasható, hogy a februári és a márciusi mérések során kaptuk a

legtöbb esetben a legmagasabb radonkoncentrációkat. Ha a maximális értékeket összevetjük a

mintavételi időjárási viszonyokkal (melyeket a 7.5. táblázatban és a Melléklet 11.3. térképein

találunk), akkor kiderülhet, hogy valamelyik meteorológiai paraméter esetleg megváltozott-e

februárban és márciusban, ami a radonkoncentrációk változását okozhatta.

A budaörsi mintavételi időpontok időjárási viszonyai Hőmérséklet (oC) Légnyomás (hPa) Csapadék Szél

2007. november 10. 5-7 1009-1011 Nincs Szélcsend 2008. január 12. 3-5 1016-1017 Nincs Enyhén fújt 2008. február 09. 5-7 1038-1039 Nincs Szélcsend 2008. március 02. 5-7 1002-1004 Esett az eső Enyhén fújt

7.5. táblázat: A budaörsi mintavételek időjárási viszonyai.

A 7.5 táblázat találhatók a mérések napjainak meteorológiai adatai. Azt láthatjuk, hogy

a hőmérsékleti, szél és csapadékviszonyok szinte azonosak voltak az egyes mérésekkor,

viszont a légnyomási viszonyok nem. Azonban abban a két időpontban amikor a legtöbb

kútvízben maximális radontartalmat mértünk a légnyomás egyszer a legalacsonyabb, egyszer

a legmagasabb volt. Összefüggést ezekből nehezen lehetne levonni. Inkább valószínű, hogy a

felszín alatti vizek áramlási viszonyai változtak meg februárban, de erre vonatkozó mérési

adatunk nincs. Erre utalhatna a kutakban a vízszint magassága, amit pontosan nem mértünk,

de szemmel is jól érzékelhető vízszint-változás nem volt.

A radonkoncentráció és a földtani viszonyok közötti kapcsolat vizsgálata

A mért radonkoncentrációk és a földtani viszonyok közötti összefüggések részletesebb

vizsgálatához a Magyar Állami Földtani Intézettől kapott földtani térképeket használtam fel.

Elsőként a földtani térképeken bejelöltem az általam megmintázott forrásokat, kutakat

és az átlagos radontartalmukat színkóddal jelöltem. A háromszög jelölés arra utal, hogy ásott

kútról van szó, kivétel a 19-es számmal jelölt ’kút’, ami egy vezetékes ivóvízcsap. Ezt a 7.1.

térképen láthatjuk.

A 7.1. térkép kétfajta földtani térkép keveréke. A színek egy fedett földtani térképet

rajzolnak ki, de a színeknek megfelelő számokon kívül, további számok is találhatók a

térképen. Ezek mutatják a fedetlen földtani térképnek megfelelő információt. (A keverék

55

jelleg miatt, a fedetlen térkép kicsit kevesebb információt tartalmaz, mint ha külön lennének

ábrázolva a színfoltjai.

Ezt követően leolvastam a megmintázott vízadók fakadási helyénél előforduló

kőzettípusokat. Ezek után a források és kutak alapvető földtani jellemzőinek az ismeretében

lehetőség nyílt az egyes esetekben mért radontartalmak és a földtani szerkezet részletesebb

vizsgálatára. A forrásokat és kutakat átlagos radontartalmuk szerint csökkenő sorrendbe

állítva vizsgáltam meg, hogy a különböző nagyságrendű radon értékekhez milyen jellemző

paraméter (fakadási hely környékén található képződmény) tartozik. Ezen adatok a 7.6.

táblázatban szerepelnek.

A 7.6. táblázat adataiból látható, hogy a budaörsi vízadók fakadási helyei a PSU1 kút

kivételével, halmaradványos, homokos agyagos, úgynevezett „Tardi-rétegekből” származik.

A tardi agyagos területet az időfüggetlen kútjainak (kivétel, mert időfüggő: KLU1, HU1,

FU1, FU2) az átlaga alapján 8,7 Bq/l átlagos radonkoncentráció jellemzi, ±25%-os

bizonytalansággal.

A 7.6 táblázatból azt is láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a vízadók földtani

helyzete látszólag teljesen azonos a radontartalmuk többször mégis jelentős mértékben

különbözik. Ezért ezeknél a közeli kutaknál érdemes azt megvizsgálni, hogy miért kaptunk

egy-két kút radontartalmára átlagtól eltérő (magasabb vagy alacsonyabb) értékeket.

Az átlagnál alacsonyabb radonkoncentráció értékeket a NaU1, BDU1, ZPU1, SU1 és a

KLU1 kutak esetében kaptunk. Ez az alacsonyabb érték a NaU1 kút esetében azért

alakulhatott ki, mert az esővíz nagy esőzésekkor belefolyik a kútba és az ott lévő vízzel

keveredik, így felhígul a kútvíz.

A Budaörsi-medence aljzatában található üledékes alapkőzetből nem származtatható

magas radioaktivitás. Ezek a kőzetek legfeljebb ppb mennyiségnyi radioaktív elemet

tartalmaznak. (http://applied.geology.elte.hu) A fedőképződmények szerepe már

számottevőbb. A kainozóos üledékes rétegsorokban (leginkább agyagos képződményekben)

U-Th tartalmú ásványok feldúsulhatnak (monacit, xenotim).

Az átlagnál magasabb radonkoncentráció értékeket kaptunk a KU1 és a PSU1 kutak esetében.

(lásd: 7.1. térkép) Ezekre a kutakra korlátozódó ’magas’ radontartalom (35 és 20 Bq/l)

eredetét valószínűleg egy lokálisan ható radonforrással magyarázhatjuk, amely kimutatása

még további kutatást igényel.

56

7.1. Térkép: Budaörs radontérképe. (Alaptérkép forrás: M

ÁFI)

7.1. Radontérkép jelm

agyarázata. (a színskála

értékei B

q/l-ben szerepelnek.)

7.1. Földtani alaptérkép jelm

agyarázata.

57

7.6. táblázat: A

budaörsi k

utak radonkoncentráció értékei és a fakadási helyénél található képződm

ények

A forrás fakad

ási h

elyénél található képződmények

Sor-

szám

Minta

kód

ja

Vízad

ó hely

típusa

Vízad

ó mélysége

(m)

A földtani térkép jelkulcsának jellemzése

A m

inta átlagos

radon

kon

centrá-

ciója és hibája

(Bq/l)

5.

FU1

Ásott kút

7 53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T

ardi rétegek”), foram

iniferás agyag

Kőzetliszt, agyag, hom

ok

42,8±3

,9

10.

KU1

Ásott kút

7 53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

34,9±3

,5

6.

FU2

Ásott kút

5 53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

32,8±3

,4

15.

PSU1

Ásott kút

6 52

14

Foraminiferás agyagmárga, agyag, („K

iscelli agyag”)


ok

17,9±2

,5

11.

HM1

Ásott kút

14,5

53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

10,5±2

,1

19.

CSV

1 Vezetékes

ivóvíz

- 53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

9,9±

2,0

7.

HU1

Ásott kút

7 53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

9,9±

2,0

4.

NU1

Ásott kút

12

53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

9,8±

2,0

14.

KLU1

Ásott kút

9 53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

6,9±

1,9

12.

SU1

Ásott kút

18

53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás ±agyag


ok

3,5±

1,6

9.

ZPU

1 Ásott kút

9 53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

3,0±

1,6

8.

NaU

1 Ásott kút

9 53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

2,5±

1,5

13.

BDU1

Ásott kút

27

53

14

Halmaradványos hom

okos agyag, („T


iniferás agyag


ok

0,4±

1,4

58

Budaörs keleti részén találtuk a legmagasabb radontartalmú kutakat. (lásd: 7.1. térkép)

A késő-krétában lamprofiros magmatizmushoz kapcsolódó kőzetek a Budai-hegységben

többfelé a felszín közelébe kerültek. Ilyen felszín közeli kibukkanás Budaörs keleti részén is

előfordul, erre bizonyítékot a 7.2. térképen látható Budaörs-1 (Bö-1) fúrás eredményei adtak.

7.2. Térkép: Lamprofírok és rokon telérkőzetek területi elterjedése a Dunántúli-középhegység ÉK-i részén. (Forrás: http://applied.geology.elte.hu/szemelyi/palotaietal.pdf) Ehhez a lamprofiros kőzettelérhez közel találhatóak a legmagasabb radontartalmú

budaörsi kutak (FU1, FU2). Valószínűsíthetjük, hogy a magas (32-42 Bq/l) átlagos

radontartalom a lamprofiros kőzettelér közelsége miatt alakul ki, de erre közvetlen

bizonyítékaink nincsenek. A feltételezett kőzettelértől kelet felé távolodva a

radonkoncentráció csökken a kutakban, ezt a 7.1. térképen is jól láthatjuk.

A kutak többségének esetében időben állandó radonkoncentráció értékeket kaptunk.

Az egyes kutak esetében nem egy-egy kiugró adat eredményezte a magas vagy alacsony

radonkoncentrációt. Ahol először magas értéket kaptunk ott a következőkben is magas értéket

kaptunk. Emiatt valószínűsíthetjük, hogy a radonkoncentrációt az egyes kutakban a geológiai

és hidrogeológiai paraméterek befolyásolják, nem pedig a gyorsan változó paraméterek.

7.2.2. Budapest XII. kerületi és a XXII. kerületi vízvizsgálatok eredményei

Eredmények bemutatása

Budapesten a XII. és XXII. kerületben vizsgált forrásokból és kútból származó

vízminták eredményeit és hibáit a 7.7. táblázat tartalmazza.

59


Mintakód 2007. november 2008. január 2008. február 2008. március BBK1 9,9±1,6 8,2±1,6 10±2,5 9,7±1,9 VK1 5,7±1,4 7,8±1,6 9,4±2,4 7,6±1,8 DF1A 2,4±1,6 2,6±1,6 5±1,8 4±1,5 DF1 1,3±1,5 2,3±1,6 7,6±1,9 4,3±1,5 DIF1 0,4±1,4 2,3±1,6 1,5±1,5 2,5±1,4 BT1 - 2,4±1,2 - - BTPSU - 5,2±1,4 - -

7.7. Táblázat: Budapesti vízminták radonkoncentráció értékei és hibái.

A mintaadók többségéből négy alkalommal vettem vízmintát. Ez alól a XXII. kerületi forrás

és kút a kivétel (BT1, BTPSU), mert ide nem tudtam többször visszajutni a téli időjárási

viszonyok miatt. A XXII. kerületi vízadókat csak egyszer tudtuk megvizsgálni, így ezek

további elemzésétől eltekintünk. Ezen adatokat dolgozzuk fel, a következő a fejezetben.

Időbeli átlagok

A XII. kerületben a Szabadság-hegy déli területén négy forrás vizét vizsgáltuk meg. A

20 mérési eredmény átlaga Ca=5,2 Bq/l. Ez a terület felszín alatti vizeinek átlagos

radonkoncentrációja. Összességében mind a négy forrásban alacsony átlagos

radonkoncentráció értéket (1,7-9,5 Bq/l) kaptunk. A területen mért átlagos radonkoncentráció

értékeket a 7.5. diagramon ábrázoltam.

A Budapest XII. kerületi minták időre átlagolt

radonkoncentrációjának értékei Bq/l-ben

0

2

4

6

8

10

12

BBK1 VK1 DF1 DF1A DIF1

Mintakód


7.5. diagram: XII. kerületi források átlagos radonkoncentráció értékei.

átlagos Rn koncentráció

60

Maximális és minimális átlagos radonkoncentráció értékek

A 7.5. diagramon láthatjuk, hogy a Disznófő-forrás (DIF1) és a Darázs-forrás (DF1,

DF1A) időben alacsonyabb átlagos radontartalmú, mint a Béla király-kútja (BBK1) és a

Város-kút (VK1), mert ezek szabad kifolyásúak és rendkívül alacsony vízhozamúak. A

Város-kút és a Béla király-kútja magasabb (7,6-9,5 Bq/l) időbeli átlagos radontartalmú forrás.

Ezek zártabb légterű forrásházzal rendelkeznek és bővízűbbek, mint a Darázs- és Disznófő-

forrás.

A Darázs-forrásból azért vettem két helyről mintát (DF1, DF1A), mert kíváncsiak

voltunk, hogy mekkora a radonveszteség ezen forrás esetében. A DF1 minta a forrás szájából

származik és átlagosan 3,9 Bq/l radonkoncentrációjú. A DF1A minta a forrás felszín alá

bukásának pontjából származik és átlagosan 3,5 Bq/l koncentrációjú. A két mintavételi pont

között körülbelül 250 cm távolság van, ahol a víz nyílt felszín mellett folyik. A DF1 mintát

körülbelül 100 cm-rel magasabb pontból vettem, mint a DF1A-t. Ezen a kis szakaszon csak

10,3%-os volt a radonveszteség.


A közel fél év alatt kapott radonkoncentráció értékek változását a 7.6. diagramon

ábrázoltam oszlopdiagramos formában, azért, hogy az időfüggést jól lehessen érzékelni.

A budapesti vízminták radonkoncentrációjának időfüggése

-2

0

2

4

6

8

10

12

14

BBK1 VK1 DF1A DF1 DIF1

Mintakód


2007 november

2008 január

2008 február

2008 március

7.6. diagram: A budapesti vízminták radonkoncentrációjának időbelisége.

61

A 7.6. diagramon jól látható, hogy mindegyik forrás esetében kisebb-nagyobb

radonkoncentráció ingadozás tapasztalható. Számszerűen is kifejeztem a radonkoncentráció

időbeli változását a négy forrás esetében, ezeknek az értékeit 7.8. táblázat tartalmazza.

Mintakód

Átlagos Rn koncentráció Bq/l-ben (c)

Átlagos mérési


Átlag értékek bizonytalansága Bq/l-ben (ma)


Szórás %-ban (v)

σ/m arány

BBK1 9,5 1,9 0,9 0,7 7,7 0,38 VK1 7,6 1,8 0,9 1,3 17,2 0,73 DF1 3,8 1,6 0,8 2,4 62,1 1,48 DF1A 3,5 1,6 0,8 1,0 30,3 0,65 DIF1 1,6 1,5 0,7 0,8 49,2 0,56

7.8. Táblázat: A megmintázott források radontartalmának időbelisége.

Az eredményeket a 7.2.1. fejezetben leírt képletek segítségével számoltam ki. A

források esetében is a radontartalom időbeli változását, a σ/m arány értékéből tudjuk

meghatározni. A négy forrás közül három esetében ez az arány 1 alatti, mint ahogy azt a 7.9.

táblázatban láthatjuk. Ezeknek a forrásoknak a radonkoncentrációja időben állandónak

mondható. A Darázs-forrás (DF1) esetében tapasztaltunk kismértékű időbeli

radonkoncentráció változást, de ez is csak kb. ±2 Bq/l változást jelentett abszolút értékben.

A 7.8. táblázat adataiból láthatjuk, hogy a két szabad kifolyású forrás (Darázs-,

Disznófő-forrás) esetében, a mérési eredmények szórása nagy (49-62 Bq/l), ebből arra

következtethetünk, hogy ezeknek a forrásoknak a radontartalmát a geológiai és hidrogeológiai

viszonyok mellett kismértékben a meteorológiai tényezők is befolyásolják és ebben

közrejátszik a források nyitottsága is.


A budai források esetében is vizsgáltuk azt, hogy az egyes mérési időpontok közül

mikor tapasztaltuk a radonkoncentrációk maximumát. A forrásokra vonatkozó radontartalom-

időfüggéseket a 7.2. grafikonon ábrázoltam.

62

A budapesti vízminták radontartalom-időfüggése

0

2

4

6

8

10

12

14



BBK1 VK1 DF1A DF1 DIF1

7.2. grafikon: A budapesti mintákra vonatkozó radontartalom-időfüggések.

A grafikonról leolvasható, hogy a Disznófő-forrás kivételével februári maximális

értékeket kaptunk. A négy forrás esetében a maximális radonkoncentráció gyakoriság-

eloszlását a 7.7. diagramon ábrázoltam.

A Budapest XII. kerületi mintavételek egyes

hónapjaiban szereplő maximális koncentráció

értékek

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

2007 November 2008 Január 2008 Február 2008 Március

Hónap

Max. koncentráció értékek

(db)

7.7. diagram: A budapesti mintavételek egyes hónapjaiban szereplő maximális koncentráció értékek. Kizárólag februári és márciusi maximális értékeket kaptunk. Enyhe időfüggése lehet

az adatainknak, emiatt alakulhattak ki a februári-márciusi maximális értékek.


A forrásokból vett időpontokban is ugyanolyan időjárási viszonyok voltak, mint a

budaörsi mintavételezés idején (lásd: 7.5. táblázat) és a források esetében is februári

maximális radonkoncentráció értékeket kaptunk. Jelen esetében sem tudjuk bizonyítani, hogy

az időjárási paraméterek változása befolyásolhatta-e radonkoncentráció változást.


A XII. kerületi források radonkoncentrációjának és földtani viszonyának a

vizsgálatához is a MÁFI-tól kapott földtani térképet használtam fel. Ugyanolyan fajta

63

térképen, ugyanazt a vizsgálatsorozatot végeztem el a források esetében is, mint a budaörsi

kutaknál. Először bejelöltem a forrásokat a földtani térképen átlagos radontartalmuk szerint,

különböző színnel jelölve az egyes koncentráció tartományokat. A XII. kerületi források

radontérképét a 7.3. térképen láthatjuk.

7.3. Térkép: A Szabadság-hegy radontérképe.(Az alaptérkép forrása: MÁFI)

7.3. Földtani alaptérkép jelmagyarázata.

Ezután táblázatba foglaltam a források fakadási helyénél található kőzettípusokat és az

átlagos radontartalmukat. Ezeket az adatokat a 7.9. táblázatban láthatjuk.

A Szabadság-hegy forrásai budai márgában és édesvízi mészkőben fakadnak. Átlagos

radontartalmuk alacsony (1,7-9,5 Bq/l). A Szabadság-hegyi forrásokban észlelt alacsony

radonkoncentráció értékek magyarázatát abban láthatjuk, hogy a források a felszínre lépésük

7.3. Radontérkép jelmagyarázata. (a színskála értékei Bq/l-ben szerepelnek.)

64

előtt, hosszabb szakaszon márgán és kavicson haladnak keresztül (lásd: 7.3. térkép) és e laza

kőzetben a vízben oldott radon nagy része elveszhet.

A források esetében is időben állandó radonkoncentráció értékeket kaptunk, mint a

budaörsi kutak esetében. Mind a négy forrásban, minden mintavételi időpontban, alacsony

radonkoncentrációt kaptunk, nem voltak nagymértékben ingadozóak az adatok. Így a források

esetében is valószínűsíthetjük, hogy a radonkoncentráció leginkább a geológiai és a

hidrogeológiai paraméterek függvénye. Ezt támasztja alá az időbeli maximumok viselkedése

is.

65

7.9. Táblázat: A Budapest X

II. kerületi források radonkoncentráció és a fakadási h

elyénél található képződm

ények

A forrás fakad

ási h

elyénél található képződmények

Sor-

szám

Minta

kód

ja

Vízad

ó hely

típusa

Vízad

ó mélysége

(m)


A m

inta átlagos

radon

kon

centráció-

ja és hibája (Bq/l)

17.

BBK1

Forrás

- 55

13

Mészkő, m

észm

árga, foram

iniferás agyagmárga („B

udai m

árga”)

Kőzettörm

elék, kavics, hom

ok

9,5±

1,9

16.

VK1

Forrás

- 33

33

Édesvízi m

észkő, m

észm

árga

Édesvízi m

észkő, m

észm

árga

7,6±

1,8

1.

DF1

Fo

rrás

- 55

13

Mészkő, m

észm

árga, foram


udai m

árga”)

Kőzettörm

elék, kavics, hom

ok

3,9±

1,6

2.

DF1

A

Forrás

- 55

13

Mészkő, m

észm

árga, foram


udai m

árga”)

Kőzettörm

elék, kavics, hom

ok

3,5±

1,6

3.

DIF1

Forrás

- 57

13

Márga, m

észm

árga, m

észkő

Kőzettörm

elék, kavics, hom

ok

1,7±

1,5

66

7.3. Kondoroson végzett mérések eredményei

Az eredmények bemutatása Kondoroson az általam vizsgált kutakból, ivóvízből és tóvízből származó vízminták

radonkoncentráció értékeit és az értékek hibáit a 7.10. táblázat tartalmazza.


Mintakód 2007. november 2008. január 2008. február 2008. március BU5 - 2±1,6 6,8±2,0 6,9±1,9 VV1 - 15,8±2,5 12,6±2,4 15,2±2,5 VK1 - - 0,8±1,5 3,9±1,7 DU2 14±2,5 - - - T792 10,2±2,3 - 15,5±2,6 - T166 9,6±2,2 17,5±2,7 14,1±2,4 10±2,2 T166A 8,2±1,9 - - - SU1 7,4±2,1 11±2,2 11±2,3 10,4±2,2 DU10 7,3±2,1 2±1,6 2,3±1,6 10,7±2,2 DU9 6,2±2,0 7,1±2,0 8,2±2,1 15,7±2,6 BU4 6±1,9 - -- - DU1 5,5±1,9 - - - DU3 5,4±1,9 2,8±1,6 8,4±2,1 14,1±2,4 DU5 5,4±1,9 - - 7,8±1,8 DU6 5±1,9 - - - T791 5±1,9 6,2±1,9 7,4±2,0 9±2,1 KER1 4,9±1,9 8,2±2,0 7,4±2,0 7±2,0 DU7 4,3±1,8 2,8±1,6 1,6±1,5 6,2±1,9 SBU1 1,5±1,6 7,1±2,0 3,7±1,7 5,7±1,9 DU4 1,3±1,5 - - 3±1,6 TO1 1±1,6 4,7±1,8 2±1,6 2,2±1,6 BU2 0,7±1,5 3±1,6 3,9±1,7 3,9±1,7 BU1 -0,1±1,5 3,2±1,7 2,8±1,7 2,8±1,6 BU3 -0,1±1,5 7,1±2,0 3,3±1,7 5,9±1,9 SBU2 -0,3±1,4 - - 6,2±1,9 7.10. Táblázat: A kondorosi vízminták radonkoncentrációjának és hibáinak értékei.

Kondoroson is négy méréssorozat alkalmával vettem vízmintát. Nem minden kút

esetében sikerült újra mintát venni, mint ahogy azt a 7.10. táblázat adataiból is láthatjuk. A

fúrt kutak többsége a téli időszakban téliesítve volt, ezért nem sikerült négyszer mintát

vennem a DU2, T792, T166A, BU4, DU1, DU5, DU6, DU4 és SBU2 kútból. A BU5

mintavételi pontot csak a második méréssorozat során találtam meg, a VV1 mintával együtt,

ezért hiányoznak a novemberi adatok. A VK1 mintát pedig csak a harmadik méréssorozat

67

alkalmával sikerült beszerezni először. Ezeket a kapott adatokat dolgozzuk fel, ebben a

fejezetben.

Időbeli átlagok

A 73 mérési eredmény átlaga Ca=6,6 Bq/l. Ez a terület felszín alatti vizeinek átlagos

radonkoncentrációja. A különböző vízadó típusokból származó minták

radonkoncentrációjának és hibáinak átlagos értékét a 7.8. diagramon ábrázoltam csökkenő

sorrendben.

A kondorosi minták időre átlagolt radonkoncentrációjának értékei Bq/l-ben

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

VV1DU2

T792T166

SU1DU9

T166A

DU3T791

KER1DU5

BU4DU10

DU1BU5

DU6

SBU1BU3

DU7

SBU2BU2

TO1VK1

BU1DU4

Mintakód


7.8. diagram: A kondorosi vízminták átlagos radonkoncentrációjának értékei.

Maximális és minimális átlagos radonkoncentráció értékek

A 7.8. diagramról leolvashatjuk, hogy a területen mért időben átlagos legmagasabb

radonkoncentrációt (14,5 Bq/l) a vezetékes ivóvízhálózatban (VV1) mértük. Ennek forrását

érdemes lenne további mérésekkel kideríteni. Az átlagos átlagértékeknél magasabb

koncentráció értéket a (8-14 Bq/l) kaptam a DU2, T792, T166, SU1, DU9, T166A, DU3

minta esetében. Az átlagos átlagértékeknél alacsonyabb értékeket (2-5 Bq/l) kaptam az ásott

kutak (BU1, BU2, BU3, BU5) esetén, valamint a DU6, SBU1, DU7, VK1, SBU2 fúrt

kutaknál. Az elvárásainknak megfelelően a Kondorosi-tóban (TO1) alacsony a

radonkoncentráció (2,4 Bq/l) átlagértéke. A legalacsonyabb időben átlagos

radonkoncentrációt a DU4 fúrt kút esetén kaptuk. A terület átlagos átlagértékéhez közeli

értéket kaptam a T791, KER1, DU5, BU4, DU10, DU1 kút esetében.

Átlagos Rn koncentráció

68

A kondorosi fúrt kutakból származó eredmények megbízhatóságát több tényező

befolyásolja:

1. a kutak mélysége,

2. a kutak különböző mértékű használata,

3. hidroforral vagy nélküle vehető-e a minta.

A különböző mélységű kutak esetén, különböző mennyiségű vizet kell kiengedni

ahhoz, hogy a magasabb radonkoncentrációjú vízből vehessük a mintát. Ezért minden

mintavétel alkalmával arra törekedtem, hogy a kutakból az állott/átszellőzött vizet

kiengedjem, így a magasabb radonkoncentrációjú vízből tudtam venni a mintákat.


A közel fél év alatti mérések során kapott radonkoncentrációk és a hibáiknak értékét a

7.9. diagramon ábrázoltam oszlopdiagramos formában, mert az időbeli változást így jobban

lehet érzékelni.

A kondorosi minták radonkoncentrációjának időfüggése I.

0

5

10

15

20

25

BU5 VV1 VK1 DU2 T792 T166 T166A SU1 DU10 DU9 BU4 DU1 DU3

Mintakód

Rn koncenttráció (Bq/l)

2007 november

2008 január

2008 február

2008 március

7.9. diagram: A kondorosi minták radonkoncentrációjának időfüggése I.

A kondorosi minták radonkoncentrációjának időfüggése II.

0

5

10

15

20

25

DU5 DU6 T791 KER1 DU7 SBU1 DU4 TO1 BU2 BU1 BU3 SBU2Mintakód


2007 november

2008 január

2008 február

2008 március

7.9. diagram: A kondorosi minták radonkoncentrációjának időfüggése II.

69

A 7.9. diagramon jól látható, hogy fél év alatt hogyan változtak a radonkoncentráció

értékek. A koncentráció időbeli változásának értékét a 7.2.1. fejezetben leírtak alapján

számoltam ki. A 7.11. táblázat tartalmazza a kondorosi vízminták radontartalmára vonatkozó

időbeli változások értékeit.

Mintakód

Átlagos Rn koncentráció Bq/l-ben

(c)

Átlagos mérési


Átlag értékek bizonytalansága

Bq/l-ben (ma)


Szórás %-ban (v)

σ/m arány

BU5 5,2 1,8 3,0 1,7 43,6 1,24 VV1 14,5 2,4 8,3 2,8 9,5 0,56 VK1 2,4 1,6 1,6 1,2 65,9 0,96 DU2 14 2,5 14,0 3,7 - - T792 12,8 2,4 9,1 3,0 20,6 1,08 T166 12,8 2,3 6,4 2,5 25,2 1,36 T166A 8,2 1,9 8,2 2,8 - - SU1 9,9 2,2 4,9 2,2 14,9 0,67 DU10 5,5 1,8 2,7 1,6 65,1 1,93 DU9 9,3 2,1 4,6 2,1 40,4 1,72 BU4 6 1,9 6 2,4 - - DU1 5,5 1,9 5,5 2,3 - - DU3 7,6 2 3,8 1,9 54,7 2,10 DU5 6,6 1,8 4,6 2,1 18,1 0,64 DU6 5,0 1,9 2,5 1,5 - - T791 6,9 1,9 6,9 2,6 21,4 0,74 KER1 6,8 1,9 3,4 1,8 17,7 0,61 DU7 3,7 1,7 1,8 1,3 46,1 1,01 SBU1 4,5 1,8 2,2 1,5 46,9 1,17 DU4 2,2 1,5 1,5 1,2 39,5 0,54 TO1 2,4 1,6 1,2 1,1 55,0 0,82 BU2 2,8 1,6 1,4 1,2 45,5 0,80 BU1 2,2 1,6 1,0 1,0 60,8 0,81 BU3 4,0 1,7 2,0 1,4 68,1 1,55 SBU2 2,9 1,6 2,1 1,4 110,1 1,96

7.11. Táblázat: A megmintázott kutak radontartalmának időbelisége.

A 7.11. táblázat utolsó oszlopának adataiból láthatjuk, hogy a kutak többségének

radonkoncentrációja időben állandónak tekinthető (sima betűvel jelölt kutak), mert σ/m

arányuk 1-nél kisebb vagy csak kismértékben térnek el 1-től a ±0,35 hibaérték miatt (dőlt

betűvel jelölt kutak). Viszont 1-nél nagyobb σ/m arányt kaptunk a DU10, DU9, DU3, BU3,

SBU2 kutak esetében, itt a radontartalom időbeli változása fennállhat.

A 7.11. táblázatból még azt is láthatjuk, hogy az egyes kondorosi mérési eredmények

szórása magas (55, 65, 68 %), ebből arra következtethetünk, hogy a gyorsan változó

70

paraméterek is, bár kis mértékben, de valószínűleg befolyásolták a kutakban lévő

radontartalmat.


A kondorosi eredményekkel kapcsolatban is kíváncsiak voltunk arra, hogy az egyes

mérési időpontok közül mikor tapasztaltuk a radonkoncentrációk maximumát. Az egyes

vízadókhoz tartozó radontartalom-időfüggéseket a 7.3.-7.4. grafikonon ábrázoltam.

A kondorosi minták radonkoncentrációjának időbeli változásai I.

0

5

10

15

20

25



BU5 VV1 VK1 DU2 T792 T166 T166A SU1 DU10 DU9 BU4 DU1 DU3

7.3. grafikon: A kondorosi mintákra vonatkozó radontartalom-időfüggések I.

A kondorosi minták radonkoncentrációjának időbeli változásai II.

0

5

10

15

20

25



DU5 DU6 T791 KER1 DU7 SBU1 DU4 TO1 BU2 BU1 BU3 SBU2

7.4. grafikon: A kondorosi mintákra vonatkozó radontartalom-időfüggések II.

71

A grafikonokról leolvasható, hogy a legtöbb kút esetében márciusi maximális

értékeket kaptunk. A kondorosi mintavételek során a maximális radonkoncentrációjú hónapok

gyakoriság-eloszlását a 7.3. diagramon ábrázoltam.

A kondorosi mintavételek egyes hónapokjaiban szereplő

maximális koncentráció értékek

0

2

4

6

8

10

12

November Január Február MárciusHónap

Max. koncentráció (db)

7.10. diagram: A kondorosi maximális radonkoncentráció eloszlása.


A 7.10. diagramról leolvasható, hogy a márciusi mérés során kaptuk a legtöbb esetben

a legmagasabb radonkoncentrációkat. Ha a maximális koncentráció értékeket és az egyes

mintavételi időpontban lévő időjárási viszonyokat összevetjük, akkor kiderülhet, hogy

valamelyik meteorológiai paraméter megváltozott-e márciusban, ami a radonkoncentrációk

változását okozhatta. A 7.12. táblázat és a Melléklet 11.3. fejezetében lévő térképek

tartalmazzák a kondorosi mintavételi időpontok időjárási viszonyait.

A kondorosi mintavételi időpontok időjárási viszonyai Hőmérséklet (oC) Légnyomás (hPa) Csapadék Szél

2007. november 03. 10-12 1027 Nincs Enyhe szél 2008. január 19. 1-4 1027-1028 Nincs Enyhe szél 2008. február 23. 7-8 1024 Nincs Enyhe szél 2008. március 08. 4-5 1007-1008 Esett az eső Enyhe szél

7.12. Táblázat: A kondorosi mintavételi időpontok időjárási viszonyai.

A 7.12 táblázat adataiból azt láthatjuk, hogy a hőmérsékleti értékek nem változtak

nagymértékben. A szél mindig enyhén fújt. Eső csak márciusban esett a mintavételi napon, de

minden mintavételi alkalommal nedves, hómaradványos volt a talaj. Azonban abban az

időpontban, amikor a maximális radonkoncentrációkat mértük, a légnyomás a legalacsonyabb

volt. Alacsonyabb légnyomás esetén a radon talajból való kiáramlása könnyebb, de ez egy

pusztán kvalitatív magyarázat. Egyáltalán nem biztos, hogy a légnyomás döntő effektus,

72

ténylegesen nem bizonyítható, hogy ez a változás valójában befolyásolhatta-e a

radonkoncentráció márciusi maximumát.


A kondoroson mért radonkoncentrációk és a földtani viszonyuk közötti összefüggések

vizsgálatához szintén a MÁFI-tól kapott földtani térképet használtam fel. A 7.4. térképen

jelöltem be különböző színekkel, az általam mért vízadók radonkoncentrációjának

átlagértékét.

7.4. Térkép: Kondoros radontérképe. (Alaptérkép forrása: MÁFI)

A földtani térképről leolvastam, hogy milyen képződmények találhatók a

megmintázott területeken és emellé feltüntettem a 7.13. táblázatba, hogy milyen

radonkoncentráció értékek tartoznak az egyes kutakhoz.

A 7.13. táblázat adataiból kitűnik, hogy minden kondorosi vízadó fakadási területén

folyóvízi agyagot találunk. Ezen a folyóvízi agyagos területen lévő felszín alatti vizeket a

méréseink alapján 6,6 Bq/l átlagos radonkoncentráció jellemzi. A területre jellemző

radonkoncentráció eloszlást a 7.11. diagramon láthatjuk.

7.4. Radontérkép jelmagyarázata. (a színskála értékei Bq/l-ben szerepelnek.)

7.4. Földtani alaptérkép jelmagyarázata.

73

A kondorosi kutak radonkoncentrációjának

eloszlása

0

5

10

15

20

25

30

0 2 6 10 14 18 22 26


Mintaszám (db)

7.11. diagram: A kondorosi kutak radonkoncentrációjának eloszlása

Az ábráról leolvasható, hogy a kutak esetében 0-18 Bq/l közötti értékeket kaptunk.

Nincsenek kiugró értékek, a területen szereplő radonkoncentráció értékek gyakorisága log-

normál eloszlással közelíthető.

A 7.13. táblázat adataiból láthatjuk, hogy az azonos földtani képződményen kialakult

vízadók radontartalma közel azonos. A néhány kiugró adatról érdemes említést tenni. Az ásott

kutakban (BU1, BU2, BU3, BU5) a terület átlagánál alacsonyabb értékeket kaptunk. Ez a

kutak nagy vízfelületén történő radonkipárolgás miatt adódik.

Az átlagnál magasabb radonkoncentráció értékek olyan kutakból származnak (DU2,

T792, VV1), melyekben vezetékes ivóvíz van. A terület átlagához képest még a T166 minta

radonkoncentrációja magasabb. Ez a minta 80 m mélyről származik, emiatt

valószínűsíthetjük, hogy ebben a mélységben már nem ugyanazt a képződményt találjuk, mint

a többi kút esetében, de ennek bizonyítására pontos adatok még nem állnak rendelkezésünkre.

A kondorosi kutak többségében is a radonkoncentráció időben állandónak bizonyult a

közel fél éves méréssorozat során. Így, ezeknek a kutaknak az esetében is azt mondhatjuk,

hogy egy területrész átlagos radonkoncentráció értékét a geológiai felépítés befolyásolja a

legnagyobb mértékben.

74

7.13. táblázat: A kondorosi kutak radonkoncentráció értékei és a fakadási helyénél található képződm

ények

A forrás fakad

ási h

elyénél található

képződmények

Sorszám

Minta

kód

ja

Vízad

ó hely

típusa

Vízad

ó mélysége

(m)


A m

inta átlagos

radon

kon

centrációja

és hibája (Bq/l)

1.

DU1

Fúrt kút

24

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

5,5±

1,9

2.

DU2

Fúrt kút

14

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

14±2

,5

3.

DU3

Fúrt kút

30

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

7,7±

2,0

4.

DU4

Fúrt kút

28

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

2,2±

1,6

5.

DU5

Fúrt kút

23

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

6,6±

1,9

6.

DU6

Fúrt kút

44

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

5,0±

1,9

7.

DU7

Fúrt kút

32

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

3,7±

1,7

8.

SU1

Fúrt kút

23

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

9,9±

2,2

9.

DU9

Fúrt kút

- f_Qp3a

Folyóvízi agyag

9,3±

2,2

10.

DU10

Fúrt kút

22

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

5,6±

1,9

11.

T791

Fúrt kút

30

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

6,9±

1,9

12.

T792

Fúrt kút

27

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

12,9±2

,4

13.

TO1

Tó

1,2

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

2,5±

1,7

14.

BU1

Ásott kút

4,8

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

2,2±

1,6

15.

BU2

Ásott kút

6,6

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

2,9±

1,6

16.

BU3

Ásott kút

5 f_Qp3a

Folyóvízi agyag

4,1±

1,8

17.

BU4

Fúrt kút

45

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

6±1,9

18.

SBU1

Fúrt kút

47

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

4,5±

1,8

19.

SBU2

Fúrt kút

35

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

2,9±

1,7

20.

KER1

Fúrt kút

- f_Qp3a

Folyóvízi agyag

6,9±

1,9

21.

T166

Fúrt kút

80

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

12,8±2

,4

22.

T166A

Fú

rt kút

25

f_Qp3a

Folyóvízi agyag

8,2±

1,9

23.

BU5

Ásott kút

6 f_Qp3a

Folyóvízi agyag

5,2±

1,8

24.

VV1

Vezetékes iv

óvíz

- f_Qp3a

Folyóvízi agyag

14,5±2

,5

25.

VK1

„kék kút”

- f_Qp3a

Folyóvízi agyag

2,4±

1,6

75

8. ÖSSZEFOGLALÁS A MÉRÉSI EREDMÉNYEKRŐL

E dolgozat keretében a kutatásaink célja az volt, hogy eddig fel nem térképezett

területeken meghatározzuk felszín alatti vizek (forrás- és kútvizek) oldott radontartalmát.

Célunk volt, hogy megvizsgáljuk az egyes források és kutak radontartalomának és a földtani

szerkezetének összefüggését. Emellett több hónapon át tartó mintavételezési eredményeink

felhasználásával megállapításokat tettünk a radontartalom időbeli változására vonatkozóan.

Összesen 45 forrás, ásott, valamint fúrt kút, tó vizét és ivóvizet vizsgáltuk a Budai-

hegység Szabadság-hegyi részén, Budaörs központi területén, valamint Kondoros bel- és

külterületi részén.

Mindhárom munkaterületről elkészített különböző földtani térképek felhasználásával

elvégeztem a források és kutak fontosabb földtani jellemzőinek meghatározását a következő

megállapításokra jutottam:

- Budaörsön a fakadási helynél található képződmény (tardi-agyag) átlagos

radonkoncentrációjára 14,7 Bq/l-t kaptam.

- A Szabadság-hegyi forrásoknál található budai-márgás terület átlagos radonkoncentrációja

5,2 Bq/l.

- A kondorosi folyóvízi agyagos terület átlagos radonkoncentrációja 6,6 Bq/l.

Ezek az átlagos koncentráció értékek az adott földtani hely kb. 2-4 km2-nyi területéről

származnak. A Budai-hegységi régióban a potenciális radonforrás szempontból a tardi-agyag

jelentősebb a budai-márgánál.

Mindhárom munkaterületen megvizsgáltam az átlagos radonkoncentráció időbeliségét

és a következő megállapításokra jutottam:

Budaörsön a vizsgált 13 kútból 9 kút radonkoncentrációja időben állandónak

bizonyult. A XII. kerületben a 4 vizsgált forrásból 3 forrás radontartalma időben állandó.

Kondoroson a 25 megvizsgált vízadóból 20 esetében kaptunk a radonkoncentrációra időbeli

állandóságot. A 42 mintaadóból 32 esetében kaptunk a radonkoncentráció változására időbeli

állandóságot. Amikor időfüggést tapasztaltunk, az időbeli változékonyság 30-50% volt. Ez

arra utal, hogy a radonkoncentráció értékeket leginkább a geológiai körülmények határozzák

meg, nem pedig a meteorológiai viszonyok.

A budaörsi kutak és a Szabadság-hegyi források esetében februári maximális

radonkoncentráció értékeket kaptam. Kondoros esetében pedig márciusi maximális átlagos

radonkoncentráció értékeket kaptam.

A budaörsi időfüggetlen kutak esetében normál eloszlású (2-26 Bq/l közötti)

radonkoncentrációt kaptam. A Szabadság-hegyi források és a kondorosi vízadók esetében is

normál eloszlású radonkoncentrációt kaptam.

76

9. ÚJ PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A

KÖRNYEZETFIZIKA TANÍTÁSÁBAN

(Integrált pedagógiai szakdolgozati fejezet)

77

9.1. Bevezetés

A környezeti nevelés a közoktatás egyik kiemelt feladata. A Kerettanterv az interaktív, tevékenykedtető, készség és képességfejlesztő pedagógiai módszerek alkalmazását előtérbe helyezi a nevelés-oktatás folyamatában.

Környezeti problémákkal kapcsolatos kérdések szinte minden órán felmerülnek a természettudományos tantárgyak tanítása során. A Környezeti nevelés komplex és komplexitását tekintve kihívásokat jelentő feladat. Kereszttantervi jellegű, minden tantárgyhoz kapcsolódik és integráltan kell tanítani úgy, hogy figyelembe kell venni a témák társadalmi, gazdasági és művészeti vonatkozásait is. A tudományos problémák komplex megközelítési módja, az ismeretszerzési lehetőségek kibővülése és a szocializáció kényszere, valamint az iskola szerepének megváltozása a tanulói és a tanári magatartás megújulásához és a hagyományos tanárközpontú tanítás átalakulásához vezetett. A tanár már nem a tudás, az értékek és az információ egyedüli forrása. A megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás lehet a célravezető tanári magatartás.

A tanulók tanulásának tervezése során fontos szerepet kell biztosítani a tapasztalatszerzésnek, a kutatóeljárások gyakorlásának, amely egyéni kísérletezést, a szakirodalom kezelését, de társadalmi tevékenységet valamint gondolkodásmódot is jelent egyben. Ennek az oktatási formának lényeges eleme a tanulók kommunikációs képességének fejlesztése, amely a különböző természettudományos társadalmi aktivitásokra készíti fel őket. A környezetért végzett munka egyik célja a mindennapi környezet értékeinek megismerése és megóvása, valamint az egészséges környezetért való aktív cselekvés kialakítása. Az új típusú iskolai munkában a tanuló a tanítási-tanulási folyamatban aktívan részt vesz, a tanuló és a tanár egymás partnerei a közös munka folyamán. Viszonyuk személyesebbé és közvetlenebbé válhat, mint a hagyományos iskolai munkában. Környezeti nevelés olyan összetett folyamat, amelyet csak új pedagógia módszerek alkalmazásával tudunk megvalósítani. Ezeket a tanulók is szeretik, mert minden foglakozáson aktívan vehetnek részt. 9.2. Célok, követelmények és új módszerek a környezeti nevelésben „A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – a s benne az emberi társadalom – harmóniájának a megőrzését, fenntartását célozza. Célja az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.” (Schróth, 2004) A nevelési célok elérése, a megfelelő gondolkodás és magatartás kialakítása akkor sikeres, ha a diák lelkesen, jókedvvel, kreatívan és tudatosan vesz részt a tanítási-tanulási folyamatban. Meg kell határoznunk a követelményeket a tanulók számára már a célok megfogalmazásakor. A követelmények azt tartalmazzák, hogy milyen szintre kell fejlesztenünk a tanulókat a tanulási folyamat végére. A fejlesztési követelmények központjában azok a készségek és képességek állnak, amelyek a tanulók önálló gondolkodásának és aktivitásának fejlődését eredményezi.

A diákoknak azt kell megtanulni, hogy hogyan lehet az egyes problémákat felismerni, megfogalmazni és megoldani. Valamint azt, hogy hogyan lehet a megoldáshoz vezető úton új ismeretekhez jutni, ezeket az ismereteket feldolgozni és a megszerzett tudást a gyakorlatba visszaforgatni.

78

A gyerekek aktív részvételét, gondolatait, javaslatait nem lehet figyelmen kívül hagyni a környezettani feladatok megtervezése, végrehajtása és értékelése során. Be kell vonni őket a tanulási-tanítási folyamatba, mert a témajavaslatoktól a feldolgozások módszeréig rengeteg kreatív ötlettel, javaslattal járulnak hozzá a közös munka sikeréhez. (Kropog, 2000)

A környezeti nevelésben a tanulók által végzett munkán, aktív megfigyelő és kísérletező tevékenységeken van a hangsúly. A gyermeki aktivitás fenntartása akkor lehetséges, ha a közös munka nem válik unalmassá. A nevelési célok és követelmények elérését változatos pedagógiai módszerekkel érhetjük el. „Ahhoz, hogy a felnövekvő generáció képes legyen a fenntartható fejlődés megvalósítására, olyan interaktív, készségfejlesztő pedagógiai módszerekkel kell az iskolában a tanulókat nevelni és oktatni, hogy cselekvőképes, környezettudatos polgárokká váljanak.” (Schróth, 2004) 9.3. Nemzetközi kitekintés az új pedagógiai módszerek alkalmazásáról A természettudományos tantárgyak tanításában is az elmúlt körülbelül 20-25 évben forradalmi folyamatok mentek végbe a világban. Átalakult a természettudományos tantárgyak funkciójának szemlélete és a tanítása is. Alapjaiban átalakult és megújult a fizika-, kémia-, biológia- és földrajztanítás oktatási programjaihoz, tanterveihez és a tanári tervezéshez való viszony. Kiszélesedett a módszertani készlet, mellyel a korszerű tanítás elérheti a céljait. Ez a gazdagodás a szakmódszertan önálló fejlődése következtében jött létre. A játék, problémamegoldás fontosságának megnövekedése és egyéb új pedagógiai módszerek alkalmazása átformálták a természettudományos tantárgyak tanítását. (Kerber, 2004) Új szemléletmód jelent meg, a konstruktivizmus. Legfontosabb jellemzője az, hogy a tanuló nem csak passzívan elfogadja, hanem aktívan létrehozza a tudást. Fontos, hogy a tanulók az új ismeretet a már birtokukban lévő tudásra és abba integrálva hozzák létre. Emellett a tanulás egy egyéni építő jellegű folyamat, amely gyakran társas folyamatokban zajlik, valamint amelyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. Ezek az átalakulási folyamatok és fejlődési tendenciák a hazai oktatási gyakorlatot csak kis mértékben érintették az elmúlt évtizedekben. A módszertan megújulása, új tanulási környezet alkalmazása nem lehetséges hagyományos szemlélettel. A természet tudománytanítás korszerűsítésének feladata a pedagógusi gondolkodási struktúrák átalakítását kívánja. 9.4. Magyarországon alkalmazott új pedagógiai módszerek helyzete a fizika- és a földrajzoktatásban Általánosan minden tantárgyra igaz, hogy a tantárgyi felépítés, a tantervek, a tankönyvek és a tanítási módszerek terén sok újítás történik a világban, amelyekre fontos lenne még jobban figyelnünk. A fő problémák: nehéz elszakadni az évtizedes rutinoktól, az ismeretátadáshoz képest a képességfejlesztés aránya kicsi, a tanulás helyett még mindig a tanításon van a hangsúly. Az elemző képesség, rugalmasság, a kreatív gondolkodás, a tanulás tanulása, valamint a csoportmunka előtérbe helyezése még nem általános gyakorlat. A modern tartalmak integrálásával is problémák vannak. Hiányzik a tantárgyak közötti kapcsolat és a tantárgyközi tartalmak megjelenése. (Kerber, 2004)

Az OKI PTK (Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ) 2002-es tudományos kutatásának módszertani blokkja a különböző tanulásszervezési módszerek alkalmazásának gyakoriságáról szól. Az ötfokú skálán végzett felmérés végeredményét a 9.1. diagram tartalmazza.

79

9.1. diagram: Tanulásszervezési módszerek (OKI PTK Obszervációs kutatás, 2002), (Forrás: Kerber, 2004, 38. o.)

A tanári magyarázat a leggyakoribb tanulásszervezési módszer, a második leggyakrabban használt módszer a frontális munka. Az egyéni differenciálás, a témák önálló feldolgozása és a csoportmunka, valamint a tanári kísérlet és a pármunka következik a sorban. Utánuk nagymértékben és jelentősen lemaradva következik a tanulói kísérlet és a projektmódszer. A legritkábban használt tanulásszervezési módszer a terepmunka. Minél kevesebb előkészítést igényel az adott forma és minél nagyobb a tanár szerepe az adott tanulásszervezési formában, annál gyakrabban alkalmazzák a pedagógusok. Az OKI PTK felmérésben négy tantárgyaktól független továbbképzési területet említettek a pedagógusok leggyakrabban, melyet a 9.2. diagram tartalmazza.

9.4.1. Fizika tantárgyi helyzet felmérés

9.4.1.1. A fizika tanítása a modernizációs folyamatban

A pedagógusok jelentős része a fizika tantárgy tanítása során sok esetben frontális órát tart. Ennek néha lehet olyan része is, ahol a tanulók csoportban dolgoznak, de tanári irányítás mellett, egyszerű kísérletet, mérést végeznek el. Kívánatos lenne, hogy a pedagógusok közül többen rendelkezzenek új módszertani ismeretekkel és a forgalomba kerülő új tankönyvek több modern módszertani szemléletet tartalmazzanak. A jelenségek elemzése, az önálló kísérletek elvégzése otthon vagy az iskolában, a különböző döntési helyzetek mérlegelése, vagyis az aktív tanulás és tanítási módszer sokkal hatékonyabb és maradandóbb ismereteket nyújt, mint a számpéldák rutinszerű megoldása.

Az utóbbi években megjelent fizikatankönyvekben jó lenne, ha még több újszerű, modern pedagógiai szemlélet lenne. Az új típusú munkaformák alkalmazását igénylő, társadalmi vonatkozásokat is tartalmazó, az ismeretek összekapcsolását célzó és a tanulói aktivitást kívánó feladatokból több kellene a könyvekbe. Az iskolai oktatásban, a fizika órán is nagyobb szerepet kellene, hogy kapjon például a kritikus gondolkodásmód fejlesztése. (Kerber, 2004) Az OKI PTK felmérte azt, hogy az eredményes fizikatanítás szempontjából az egyes pedagógusok milyen eredményeket és fejlesztendő tevékenységeket tartanak fontosnak a munkájuk során. Tízfokú skálán értékelve a válaszok átlageredményeit a 9.1. táblázat tartalmazza.

80

9.1. táblázat: A fejlesztendő tevékenységek fontossági sorrendben (OKI PTK Obszervációs kutatás, 2002.) (Forrás: Kerber, 2004, 164. o.) 9.4.1.2. A fizikatantárgy fejlesztési igényei A természettudományos nevelés és azon belül a fizikaoktatás megújulásának a lehetőségei a következők Radnóti Katalin szerint: (Kerber, 2004)

- „Az új ismeretek feldolgozásakor minden eseten a diákok életének valóságos viszonyaihoz köthető kapcsolatba kell helyezni a jelenségeket, amelyhez szükségesnek tartjuk, hogy a környezeti problémák mellett történeti elemek is megjelenjenek.

- A gyerekek megfelelő kísérletek alapján történő tapasztalatszerzésének a megszervezése, az elméletirányító szerepének figyelembevétele mellett.

- A gyerekek tanulási folyamatának megtervezésekor számításba kell venni, hogy a természettudományos ismeretszerzés során az egyéni tudások létrehozása társas folyamatokban zajlik, ezért csoportos munkaformák alkalmazására van szükség.

- A különböző természettudományos tantárgyakban szereplő ismeretanyagok összehangolása, közös szaknyelv alkalmazása annak érdekében, hogy a diákok a természetet egysége egészként fogják fel, így a megszerzett tudásuk segítségükre lesz a felnőttkori döntéseikben és mindennapi életükben.”

Az eddiginél jóval nagyobb szerepet kell kapniuk a határozott elméleti alapokon

nyugvó gyakorlati ismereteknek. A természettudományok társadalmi vonatkozásaival és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésével is nagymértékben kell foglalkozni. 9.4.2. Földrajz tantárgyi helyzet felmérés

9.4.2.1. A földrajz tanítása a modernizációs folyamatban Az 1990-es évek tantervi reformjai során jelentős átalakuláson ment keresztül a

földrajz tantárgy ismeretrendszere. Napjainkban a földrajztanítás célja a Föld természeti és

Tevékenység Átlageredmény Hétköznapi problémák megbeszélése 9,04±1,20 Környezeti problémák fizikai vonatkozásának megbeszélése 8,91±1,28 A tanulók saját elképzeléseinek meghallgatása 8,82±1,18 Reális tudománykép kialakítása 8,81±1,38 Tanári kísérletezés 8,75±1,70 Tanulói kísérletezés 8,71±1,49 Koordináció a többi tantárggyal 8,45±1,44 Feladatok megoldása 8,16±1,58 A gyengébb tanulók korrepetálása 7,76±2,12 Felkészítés érettségire, felvételire 7,63±2,38 A fizika történetével kapcsolatos elemek megjelenítése a tanórán 7,26±1,81 Tanulmányi versenyekre felkészítés 7,24±1,94 A fizika társadalmi szerepének bemutatása 7,22±2,02 Számítógép használata 6,26±2,32

81

gazdasági jelenségeinek a bemutatása mellett a földi tér és benne az ember természeti, társadalmi-gazdasági összefüggéseinek megismertetése.

A cél, hogy a tanulók megismerjék a földi életteret, az ott zajló természeti, társadalmi és gazdasági jelenségeket, megértsék a bennük lévő kölcsönhatások tér- és időbeli jellemzőit. Valamint felismerjék a szűkebb és tágabb környezetre, illetve az egész bolygó életére való társadalmi tevékenységek hatását. A kerettanterv bevezetésével megváltozott a földrajzoktatás. Tartalmi átalakulás történt, mely szemléletmód és módszertani változást is hozott magával, az ismeretközpontú oktatás helyett a képességfejlesztő tanítás került előtérbe. Fokozatosan beépülnek a földrajztanításba az új módszertani, szemléleti elemek. Egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a képességfejlesztésre és az ehhez kapcsolódó tevékenységekre. Ilyenek például a térkép, információhordozók használatával összefüggő tevékenységek, valamint a gyakorlati jellegű feladatmegoldások illetve a kommunikációs képességeket fejlesztő tevékenységek. (Kerber, 2004) Az OKI PTK obszervációs kutatás keretein belül felmérték, hogy a földrajztanárok a különböző módszereket milyen gyakorisággal használják. Az eredményeket a 9.2. táblázat tartalmazza.

Módszer Minimum Átlaggyakoriság Tanári magyarázat 3 4,52 Frontális osztálymunka 2 4,32 Témák önálló feldolgozása 1 3,69 Egyéni differenciálás 2 3,40 Tanári kísérlet 1 3,32 Csoportmunka 1 3,11 Pármunka 1 2,82 Tanulói kísérlet 1 2,73 Projektmódszer 1 2,62 Terepmunka 1 2,31

9.2. táblázat, Tanulásszervezési módszerek, ötfokú skálán mérve (OKI PTK Obszervációs kutatás, 2002.) (Forrás: Kerber, 2004, 240. o.)

Problémát jelent, hogy a sokkal időigényesebb képesség- és készségfejlesztést a pedagógusoknak a lecsökkent órakeretben kell megoldaniuk. Ezért a pedagógusok elsősorban a hagyományos, passzív tevékenységet igénylő módszereket, a tanári magyarázatot és a frontális munkát alkalmazzák a tantárgy oktatásában. A közepes gyakorisággal használt módszerek között jelenik meg a differenciált munka, a tanári kísérlet, a témák önálló feldolgozása és a csoportmunka. Ritkábban alkalmazott módszerek közé tartozik a pármunka, a projektmódszer, valamint a terepmunka. Ezen módszerek használatának előtérbe kerülése fontos az új szemléletű tanítási-tanulási folyamatban.

Napjainkban a módszertani és mérési- értékelési kérdésekkel foglakozó előadások iránt megnövekedett az igény. A földrajzoktatás során elsajátítható ismeretek és képességek döntő fontosságúak a természeti és társadalmi jelenségek és folyamatok megértésében. A környezeti problémák bemutatásával, a kiváltó okok és a következmények, valamint a megoldási lehetőségek felvázolásával a földrajzoktatás nagymértékben hozzájárul a környezeti nevelés sikeréhez. A terepgyakorlatok, tanulmányi séták és kirándulások hozzájárulnak a testi egészség megőrzéséhez. Más tantárgyhoz hasonlóan a földrajzoktatás során is kiválóan fejleszthető a diákok kommunikációs képessége, például tanulói kiselőadások készítésével, szituációs játékokkal vagy vitákkal.

82

A földrajzoktatás jelentősége tovább nő, mert számos, az emberiséget érintő folyamat, jelenség felismeréséhez, megértéséhez nélkülözhetetlen információkat közvetít. (Kerber, 2004) 9.4.2.2. A földrajztantárgy fejlesztési igényei Megoldásra váró problémák, megoldási lehetőségek, stratégiák:

- A földrajzoktatásra fordítható időkeret újbóli átgondolásának szükségessége. Ezt

megerősíti a tantárgy összekötő szerepe a természet- és társadalomtudományok között. - A földrajztanítás tartalmi és módszertani megújítása. A tevékenykedtető és

képességfejlesztő földrajzoktatás lehetőségeinek a feltárása, módszereinek megismertetése a pedagógusokkal.

- A tantárgyi modernizációval párhuzamosan szükségessé válik a módszertani kultúrát fejlesztő tanári kézikönyvek megjelentetése.

- Szükséges korszerű szemléletű, jól tanítható és tanulható tankönyvek megjelentetése. Az elmúlt pár évben előremutató változások indultak el a magyar közoktatásban. Az ismeretközlő, értelmi oktatás mellett megjelent a készségfejlesztő, érzelmi nevelés, oktatás. Egyre inkább kezd elterjedni és fontossá válni az új pedagógiai módszerek használata a hazai iskolákban. 9.5. Új pedagógiai módszerek kiválasztásának lehetőségei A hatékony és eredményes tanítás előfeltétele a módszerek széleskörű ismerete, gyakorlati alkalmazásuk megismerése és elsajátítása, valamint fontos az, hogy adott helyzetben a legmegfelelőbb módszert válasszuk ki.

A különböző módszerek optimális kiválasztásához szükséges:

o Az egyes módszerek lehetőségeinek, felépítésének, alkalmazhatóságának alapos ismerete

o A módszerek kiválasztását meghatározó szempontok ismerete o A módszerek és a szempontok közötti összefüggések megfogalmazásához a pontosan

megfogalmazható elméleti ismeretek megléte o A pedagógiai döntések meghozatalában lévő jártasságok. (Falus, 2003)

A módszerek kiválasztásának kritériumai: − Az oktatás céljai és feladatai (Az egyes módszerfajták különböző hatékonysággal

alkalmazhatók az egyes célok elérésében. Például a nagymennyiségű ismeret gyors elsajátítására a tanári közlésen és olvasáson alapuló módszerek alkalmasak. Az önálló tanulás képességei a kiselőadásokkal, laboratóriumi munkákkal fejleszthetők. A szociális képességek formálására a szimuláció vagy a projekt módszer használható.)

− Az oktatás törvényszerűségei (Figyelembevételükkel az ezen elveknek nem megfelelő módszereket elvethetjük.)

− A tanulók tanulási feltételei, különböző tulajdonságai (Például az életkori sajátosságok figyelembevétele, előismereteik szintjének ismerete, a diákok aktuális hangulatát és kívánságát is figyelembe kell venni.)

83

− A tanárok lehetőségei (A pedagógusok szakmai felkészültsége, adottságai, személyisége, adott lelkiállapota és módszertani ismeretei sem elhanyagolhatóak.)

− Az adott tantárgy, téma, tudomány tartalma (Például a nehezebb elvontabb anyagrészeket a magyarázat és az előadás módszerével lehet feldogozni, viszont a könnyebb anyagrészeket felfedező módszerek segítségével, vitával vagy közös problémamegoldással lehet elsajátíttatni.)

− Külső feltételek sajátosságai (Kísérletekre, szerepjátékokra, demonstrációkra csak akkor van lehetőségünk, ha az adott tárgyi feltételek a rendelkezésünkre állnak. Például megvannak a kísérlethez a megfelelő eszközök, mozgatható asztalok és székek vannak a teremben, valamint viszonylag kis létszámú osztály áll a rendelkezésünkre.) (Falus, 2003)

Az egyes módszerek alkalmazásának ismeretén túl fontos az is, hogy tudjuk, hogy

melyik szituációban, melyik módszer használható. A konkrétan alkalmazandó módszerek kiválasztásakor figyelnünk kell az oktatás általános törvényszerűségeire, alapelveire, az oktatási célokra, a tananyag tartalmára, a tanulók sajátosságaira és a külső tárgyi feltételekre, valamint a saját felkészültségünkre és személyiségünkre. 9.5.1. Az új módszerek fontossága, alkalmazása „Az elmúlt évtizedekben hirtelen ránk zúdult a világ, a globalizáció, az információs forradalom, az információs technológia, az Internet, a környezeti ártalmak, a munkaerő-piaci kihívások, a válasz mindenre: kompetenciafejlesztés, projekt, integráció, differenciálás, kooperációs tanulás, interaktivitás.” (Ginnis, 2007) A környezeti nevelés célkitűzésinek megvalósításához olyan új módszereket (például: tevékenykedtető, elemző, kommunikációs készségekre alapozott) kell alkalmaznunk, amely a diákokat képessé teszi arra, hogy önállóan, környezettudatosan cselekedni képes felnőtt emberek legyenek. (Schróth, 2004) Az új pedagógiai módszerek tevékenységközpontúak. A tanulók a tanítási órákon elsajátított elméleti tudásukat emelik a cselekvés szintjére ezen módszerek segítségével.

A fejlesztendő készségeket és a tevékenységeket, valamint a módszertani javaslatokat a 9.3. táblázat tartalmazza.

Fejlesztendő készségek Tevékenységek, módszertani javaslatok Problémamegoldó Konfliktuskezelési Együttműködési Önálló ismeretszerzési Elemző Megfigyelő Kommunikációs Vita Előadói …

Önálló mérések, vizsgálatok, Terepgyakorlatok, nyári táborok, Természet- és környezetvédelmi tevékenységek, Szituációs játékok, drámajátékok, Riportkészítés, kérdőívkészítése, Helyzetfelmérés, cikkelemzés, Poszter készítés, házi dolgozat írása, Tanulói előadások, Internet használat, Modellkészítés, asszociációs feladatok, Csoport munka, önálló munka.

9.3. táblázat: Fejlesztendő készségek és módszertani javaslatok (Forrás: Schróth, 2004, 19. o.) A valós környezetben végzett tevékenységek lehetőséget adnak arra, hogy a diákok képesek legyenek a csoportban végzett építő jellegű munkára, az önálló ismeretszerzésre és véleményalkotásra. Valamint a gondolataik pontos megfogalmazására és elmondására.

84

Az új pedagógiai módszerek alkalmazásakor hangsúlyt kapnak a tanulók által végzett aktív tevékenységformák, például az adatértelmezés, cikkelemzés, drámajáték, önálló mérések és kiértékelésük.

Különböző terepmunkákat szervezhetünk a tanulóknak, melyeken új mérési eljárásokkal, eszközökkel, értékelési stratégiákkal ismerkedhetnek meg. Laboratóriumi vizsgálatok során új modellkísérletekkel, mérésekkel, laboratóriumi eszközökkel és módszerekkel ismertetjük meg a diákokat. Statisztikák készíttetésével adatok gyűjtését, ábrázolását és értékelését sajátíttathatjuk el diákjainkkal. Rajzok, táblázatok, képek, grafikonok készítését, kezelését és értékelését tudjuk begyakoroltatni a diákjainkkal. Különböző források (könyv, folyóirat, Internet, CD-ROM, TV, rádió) használatával az önálló adatgyűjtéssel és értékeléssel ismerkedtethetjük meg a tanulókat.

Képzőművészeti alkotások készítése során a diákok önállóan, vagy csoportmunka keretében plakátokat, festményeket, képeslapokat, képregényeket, szobrokat gyárthatnak. Irodalmi műfajok alkalmazásával interjúkat, riportokat és tudományos esszéket készíthetnek különböző környezeti problémákról a tanulók. Szerepjáték keretében beleélhetik magukat a diákok egy-egy esemény szereplőinek a helyzetébe és megismerkedhetnek a döntéshozatal problémájával. Számítógépes prezentációkat készíthetnek a diákok, mellyel egymásnak mutathatják be a különböző problémák különböző feldolgozási lehetőségeit. Egy-egy hosszadalmas, bonyolult téma feldolgozásának az eredménye lehet, ha egy kiadványt szerkeszttetünk a diákokkal. Új pedagógia módszerek alkalmazásakor nem hagyományos módon tesztek vagy feladatlapok segítségével történik az értékelés. A munka eredménye szolgál az értékelés alapjául. A probléma-megoldási folyamat nyomon követése magában foglalja a diákok önértékelését és a tanári megfigyelést. A munka értékelése ne csak a megismerési folyamat lezárása legyen, hanem egyben egy újabb megismerési folyamat kiindulása is. 9.6. Néhány új pedagógiai módszer részletes bemutatása

Az új pedagógiai módszerek nem arra helyezik a hangsúlyt, hogy mit tanuljunk és mit

tanítsunk, hanem arra, hogy hogyan. A teljesítmény növelésére és a tanulási képesség fejlesztésére összpontosítanak. A tanárok számára lehetőséget teremtenek ezek a módszerek a saját tantermi munkájuk fejlesztésére és bennük rejlik a lehetőség, hogy a tanulást izgalmassá és élvezetessé tegye a diákok és a tanárok számára egyaránt.

Bármely osztályban, bármely tantárgynál, bármely iskolában a diákok esetében átlagosan 29%-ban a látás, 34%-ban a hallás, 37%-ban a mozgásérzékelés a meghatározó.

A hatékony tanulási tapasztalatok megtervezésére és közvetítésére hét tervezési cél és négy összefüggésbeli jellemző alkot egy modellt. (9.1. ábra) A tervezési célok:

1. Gondolkodás fejlesztése: a diákok aktívan, logikusan és fantáziadúsan, valamint következtetve dolgozzák fel az adatokat.

2. Érzelmi intelligencia fejlesztése: az érzelmek kezelésének és a másokhoz való viszonyulásnak a tanulása.

3. Önállóságra nevelés: olyan készségek megszerzése, amellyel a diákok képesek a tanár nélküli tanulásra.

4. Egymásrautaltság: a diákok kölcsönösségre épülő viszonya. 5. Többszörös érzékelés: a diákok több érzékszerven át egyidejűleg szerezzenek

tapasztalatokat. 6. Vidámság

85

7. Szabatosság: a diákok az egymással folytatott kommunikáció során is pontosan fogalmazzanak.

A négy összefüggésbeli jellemző:

1. Az optimizmus és a magas elvárások közvetítése 2. A közvetítésre alkalmas fizikai környezet megteremtése 3. Különböző tanulási stílusok beépítése 4. A diákok önértékelésének megőrzése és növelése (Ginnis, 2007)

9.1. ábra: A hét tervezési cél és négy összefüggésbeli jellemző alkotta modell

(Forrás: Ginnis, 2007, 85. o.) A következőkben néhány interaktív környezeti nevelési módszert, technikát mutatok be. Ezek felhasználhatók általános és középiskolában, tantervi órán, szakkörön, erdei iskolában vagy akár nyári táborban is. 9.6.1. Egymásnak háttal (Ginnis, 2007)

Ez a könnyen megvalósítható, vidám foglalkozás fejleszti a beszédkészséget, a megfigyelést, az együttműködést és a megértést is.

A módszer tartalma A diákok egymással háttal üljenek le úgy, hogy a székeik összeérnek. Aztán eldöntik,

hogy melyikük lesz „A” és melyikük „B”. „A” kap egy képet, „B” pedig egy üres papírlapot. Ezután „A” leírja, hogy mit lát a képen, miközben „B” úgy rajzol, hogy formára, méretre és részletekre is minél pontosabb ábrát készítsen. A címadással lesz teljes a munka. Nincs leskelődés és segítségnyújtás mutogatással. Ez a feladat együttműködésre épít. „B” rengeteg kérdést tehet fel, „A”-nak pedig az a feladata, hogy minél pontosabban és segítőkészebben válaszoljon. A feladatra meghatározott idő leteltével a párok összehasonlítják az eredetit és

86

másolatot. Ezután a párok felcserélhetik a szerepeiket és a következő képet már a rajzoló fogja körülírni.

Alkalmazási lehetősége széleskörű, szinte mindegyik tantárgyban felhasználható.

Bármilyen vizuális anyag jól alkalmazható, például tájképek, fotók, festmények, szobrok, mikroszkópi felvételek, diagramok, térképek, szögek, vonalhosszúságok. Például egy földrajz óra keretében térképet lehet rajzoltatni a diákokkal, ennek a módszernek a felhasználásával. Alkalmazásával a részletekre való összpontosítást, a pontos nyelvhasználatot, a kérdésfeltevési készséget és a látást fejleszthetjük. Együttműködési gyakorlat is, mert a párok sikere egymástól függ.

Megfelelő lehetőséget biztosít arra, hogy jellegzetes barátságokon és nemi határokon túl a diákok ’szokatlan’ felállásban dolgozzanak. Bármely korcsoportban alkalmazható és nem igényli a tanterem átrendezését. Felhasználható szakórákon és szakkörökön is. A módszer alkalmazása során elérni kívánt célokat és sajátosságokat ötfokú skálán mérve a 9.4.-9.5. táblázat tartalmazza.

Célok (a tevékenységgel mit szeretnénk elérni)

Gondolkodás ***** Érzelmi intelligencia ** Függetlenség ** Egymásrautaltság **** Többszörös érzékelés ** Vidámság *** Szabatosság ****

9.4. táblázat: A módszer alkalmazása

során kívánt célok (Forrás: Ginnis, 2007, 95. o.) 9.5. táblázat: A módszer sajátosságai

(Forrás: Ginnis, 2007, 95. o.) 9.6.2. Bingó (Ginnis, 2007)

A kulcsfogalmak és a szóanyag, valamint a definíciók megerősítésének egyik könnyed feldolgozási módja.

A módszer tartalma

Minden tanulónak szabadkézzel rajzolnia kell egy kilenckockás bingórácsot. Addig a tanár az aktuális tananyaggal kapcsolatban 12 kulcsszót felír a táblára. Ezután mindenkinek a felírt 12 szóból 9-et be kell írnia a rácsba. Ha ügyesen gondolkoznak, akkor azokat választják, amelyekkel a legkönnyebben tudnak megbirkózni. Aztán azt mondjuk, hogy „INDUL”, majd a kis kártyalapjainkon szereplő egyes definíciókat egy kalapból véletlenszerűen kihúzva felolvassuk. A diákok áthúzzák azt a lapjukon lévő kifejezést, amelyiknek a meghatározását hallották. Amikor valaki kihúz egy teljes sort, akkor visszaolvassa a fogalmakat és a jelentésüket is. Majd haladunk tovább a teljes kitöltésig. A végén az összes fogalmat és magyarázatát visszaolvassa valaki, a többieket pedig felszólítjuk, hogy helyeseljenek, vagy ellenezzék a beszélő válaszait.

Alkalmazása során átismételtethetjük a diákokkal az éppen átvett tananyagot vagy a témáról szerzett előzetes tudásukat mérhetjük fel vele. A ’tesztelés’ egy új módja, valamint megfelelő zárása lehet egy új anyagot közlő órának. A tanároknak és diákoknak sokat elárul az emlékezési és megértési szintekről. Segítségével tájékozódni tudunk, hogy milyen megerősítő vagy bővítő feladatokat kell még végeznünk. Általános és középiskolai

Sajátosságok (a tevékenység tartalma)

Egyéni munka ** Csoport munka **** Mozgás Beszéd ***** Figyelem ***** Olvasás Írás Nézés ***** Választás

87

korcsoportban is alkalmazható és nem igényli a tanterem átrendezését. Felhasználható szakkörökön és szakórákon is. A módszer alkalmazása során elérni kívánt célokat és sajátosságokat ötfokú skálán mérve a 9.6.-9.7. táblázat tartalmazza.

Célok

(a tevékenységgel mit szeretnénk elérni) Gondolkodás ***** Érzelmi intelligencia Függetlenség ** Egymásrautaltság *** Többszörös érzékelés Vidámság **** Szabatosság ** 9.6. táblázat: A módszer alkalmazása során kívánt célok (Forrás: Ginnis, 2007, 99. o.) 9.6.3. Ki húz gyorsabban? (Ginnis, 2007)

Gyorsaságra, ügyességre és csoportmunkára kiélezett kutatómunka. Nyílt versengés van a csoportok között és az a cél, hogy valamelyik csoport elsőként oldja meg az általunk elkészített kérdéssorozatot.

A módszer tartalma Kérdéseket készítünk a kiválasztott témával kapcsolatban és annyi másolatot belőlük, ahány csoportot ki akarunk alakítani. Minden kérdés külön kártyán szerepeljen és minden kártyasorozat különböző színű legyen. A kártyasorozatokat a tanári asztalra tesszük számozott felükkel felfele. 3-4 fős csoportokat alkotunk és minden csoportnak adunk egy színt, mely a tanári asztalon szerepel. Minden csoportnak és a csoport minden tagjának adunk olyan forrásanyagokat, amelyekben a kérdésekre megtalálják a válaszokat (ez lehet a tankönyvük is). A válasz ne legyen nyilvánvaló, a cél az, hogy a diákoknak keresgélniük kelljen a szövegben. „Rajt”-ra minden csoportból valaki kifut a tanári asztalhoz és kihúzza az első számú kérdést és visszamegy a csoportjához. A válaszokat megkeresik a forrásanyagból és külön lapra leírják, majd egy másik csoporttag kiviszi a tanárnak. Ha a válasz pontos és elégséges, akkor a diák felveheti a második, saját színű kártyáját és visszamehet a csapatához. Hogyha helytelen vagy pontatlan a válaszuk, akkor új kártya nélkül megy vissza a csoportjához a diák és meg kell keresniük a helyes választ. A futóknak és az íróknak mindig cserélődniük kell, így lesz mozgalmas a feladat. Amíg valaki elhozza a kérdést, addig a többieknek célszerű a forrással ismerkedniük, mert hatékonyabban megtalálhatják a válaszokat. Jó, ha az első pár kérdés könnyű és rövid, így hamar belelendül a gyakorlat. Az a csapat a győztes, amelyik legelőször válaszol a kérdésekre. Végül átbeszélhetjük a kérdéseket és válaszokat az osztállyal, majd jegyzetet készíthetnek a tanulók.

Széleskörű az alkalmazási lehetősége, mindegyik tantárgyban és korcsoportban felhasználható. A kérdések nehézsége és mélysége változtatható, hogy beilleszthetők legyenek különféle összefüggésekbe. Emelt szinten felvethetünk akár olyan kérdéseket, melyek megválaszolása osztályon kívüli kutatásokat igényel. Ismétléshez ideális módszer. Alkalmazásával fejleszthetjük a diákok olvasási képességét, a csoportban való munkálkodást, valamint megfelelő módszer a nagy mozgásigényű tanulók lefoglalására. Kismértékben igényli a tanterem átrendezését. Felhasználható szakkörökön és szakórákon is. A módszer


Egyéni munka **** Csoport munka ** Mozgás Beszéd ** Figyelem **** Olvasás ** Írás ** Nézés *** Választás *

9.7. táblázat: A módszer sajátosságai (Forrás: Ginnis, 2007, 99. o.)

88

alkalmazása során elérni kívánt célokat és sajátosságokat ötfokú skálán mérve a 9.8.-9.9. táblázat tartalmazza.


Gondolkodás **** Érzelmi intelligencia * Függetlenség **** Egymásrautaltság *** Többszörös érzékelés ** Vidámság **** Szabatosság ** 9.8. táblázat: A módszer alkalmazása során kívánt célok (Forrás: Ginnis, 2007, 171. o.) 9.9. táblázat: A módszer sajátosságai (Forrás: Ginnis, 2007, 171. o.) 9.6.4. Küldöttség (Ginnis, 2007)

Az önálló tanulási készségek kialakításának és a diáktárs általi tanítás hatékony módszere.

A módszer tartalma Forrásállomásokat létesítünk a tantanterem különböző pontjaira. Ezeken szerepelnek a tanulmányozandó szövegek, folyamatábrák, képek, diagramok, táblázatok, az elvégzendő kísérletek, egy rövid videofilm vagy egy PowerPoint bemutató. Öt főből álló csoportokat alkotunk és minden csoportnak az a feladata, hogy a teremben valamennyi szempontból bemutatott témát megértsék és megtanulják. Ezért a csoportok maguk döntik el, hogy kit, melyik forrásállomáshoz küldik. Ezek a ’kiküldöttek’ odamennek a forrásállomásaikhoz és a megadott határidőre megpróbálják megérteni az anyagot, rövid vázlatokat készítenek, amellyel visszatérnek a bázisukra. Az egyes csapatok azonos küldöttei segíthetnek egymásnak az anyag feldolgozásában és megértésében, így mindenki magabiztos tudással térhet vissza a csapatához megtanítani az újan szerzett ismereteit a többiekkel.

Mind természet-, mind társadalomtudományos óra keretein belül felhasználható a módszer. Számos önálló tanulási készséget fejleszthetünk ezzel a módszerrel, az együttműködés, a jegyzetelés, a különböző források kezelése és a kommunikáció is fejleszthető általa. Ösztönzőleg hat a tevékenység kihívás jellege. A tanterem nem nagymértékű átrendezését igényli. Felhasználható ez a módszer szakkörökön és szakórákon is. A módszer alkalmazása során elérni kívánt célokat és sajátosságokat ötfokú skálán mérve a 9.10.-9.11. táblázat tartalmazza.


Egyéni munka * Csoport munka ***** Mozgás *** Beszéd *** Figyelem ** Olvasás **** Írás *** Nézés ** Választás

89


Gondolkodás *** Érzelmi intelligencia ** Függetlenség *** Egymásrautaltság ***** Többszörös érzékelés ** Vidámság * Szabatosság *** 9.10. táblázat: A módszer alkalmazása során kívánt célok (Forrás: Ginnis, 2007, 117. o.) 9.11. táblázat: A módszer sajátosságai (Forrás: Ginnis, 2007, 117. o.) 9.6.5. Kockázás (Ginnis, 2007)

A tanulásnak nem kell unalmasnak és megjósolhatónak lenni, dobjuk fel egy csöppet,

egy dobókockával.

A módszer tartalma

Kis kártyákat kell készíteni, amelyekre a tananyaggal kapcsolatos utasításokat vagy

kérdéseket írunk fel. Ezeket A, B, C … jelzéssel látjuk el a hátoldalukon és logikai

sorrendben, kártyacsomag formájában lerakjuk a diákcsoportok asztalára. A diákok 6 fős

csoportban dolgoznak és egy csoportnál, egy kártyapakli van. A lapok lefelé fekszenek az

asztalon és az A jelű van legfelül. Minden csoport kap egy dobókockát és minden csoporttag

kap egy számot 1-6-ig. Választhatnak, hogy ki legyen az első, aztán pedig az első játékos dob

a kockával és az húzza fel az A jelű kártyát és hajtja végre a rajta lévő utasítást, akié a kockán

lévő szám. Ezután a második játékos dob és az válaszol a B jelű kérdésre, akinek a számát

dobta. Ez folytatódik addig, amíg el nem fogynak a kártyák. Az utasítások egymással

kapcsolatban állnak és senki nem tudja, hogy kinek a száma következik, ezért mindenkinek

oda kell figyelnie.

Alkalmazása során szabályozott csoportmunkaként a váltott szereplésre, az

odafigyelésre és a közös felelősségre szoktatja a diákokat. A véletlenszerűséget keltő kocka

hatása miatt vidám és ösztönző jellegű gyakorlat. Bármely iskolában és bármely

korcsoportban kiválóan alkalmazható. Minden tantárgy keretein belül felhasználható.

Kismértékben a tanterem átrendezését igényli. Felhasználható ez a módszer különböző

szakórákon és szakkörökön is. A módszer alkalmazása során elérni kívánt célokat és

sajátosságokat ötfokú skálán mérve a 9.12.-9.13. táblázat tartalmazza.


Egyéni munka ** Csoport munka **** Mozgás *** Beszéd *** Figyelem *** Olvasás ** Írás *** Nézés ** Választás **

90


Gondolkodás **** Érzelmi intelligencia ** Függetlenség ** Egymásrautaltság * Többszörös érzékelés * Vidámság **** Szabatosság *** 9.12. táblázat: A módszer alkalmazása során kívánt célok (Forrás: Ginnis, 2007, 119. o.) 9.13. táblázat: A módszer sajátosságai (Forrás: Ginnis, 2007, 119. o.) 9.6.6. Dominók (Ginnis, 2007)

Gyors és egyszerű játék, amely segít abban, hogy a diákok gondolkodjanak,

találgassanak és a félénk tanulók is megnyilvánuljanak.

A módszer tartalma

Dominókockaszerűen kettéosztott lapokat készítünk, melyek egyik oldalára kérdést

írunk fel, a másikra pedig egy választ. Ezek nem tartoznak össze. Ilyen lapokból egy témához

kapcsolódva egy dominókészletet készítünk. A kártyákat megkeverjük és mindenkinek

kiosztunk egyet vagy kettőt. Kezdésként valaki felolvassa a kérdését, aki úgy gondolja, hogy

nála van a kérdésre a válasz, az jelentkezik és felolvassa azt. A többiek pedig kézfeltartással

jelzik, ha helyes a válasz. Ha senki nem jelentkezik a válasszal, akkor a tanár megkérdezi,

hogy ki érzi úgy, hogy esetleg nála van a válasz. Ekkor többen is előállhatnak javaslataikkal

és ekkor az osztály megvitathatja, hogy kinél lehet a helyes megoldás. Akinél van a helyes

válasz, az teheti fel a dominóján szereplő kérdést. Ez folytatódik addig, amíg minden kérdésre

megkapjuk a választ. Amikor valaki elhasználta a dominóját, az a többiek válaszainak az

elbírálásával foglalkozik a feladat végéig.

Az éppen átvett tananyag ismétlésére alkalmas a módszer, valamint felhasználható egy

téma kezdésénél az előzetes tudás felmérésére. Téma közbeni alapvető eszmék tisztázására és

az addig tanultak elsajátításának a felmérésére is alkalmas. Újszerű és szórakoztató módszer,

így nagyobb valószínűséggel marad a tananyag a diákok emlékezetében. A tanulóktól

megköveteli a módszer, hogy gondolkodjanak, találgassanak és számolgassanak. A játékban

mindenki részt vesz, segít a félénk tanulók szereplésében is. Általános és középiskolában is

kiválóan alkalmazható. Az összes tanítandó tantárgy keretein belül felhasználható. Nem

igényli a tanterem átrendezését. Felhasználható ez a módszer különböző szakórákon,

szakkörökön és terepgyakorlaton is. A módszer alkalmazása során elérni kívánt célokat és

sajátosságokat ötfokú skálán mérve a 9.14.-9.15. táblázat tartalmazza.


Egyéni munka ** Csoport munka **** Mozgás Beszéd *** Figyelem **** Olvasás ** Írás Nézés * Választás

91


Gondolkodás **** Érzelmi intelligencia * Függetlenség * Egymásrautaltság ** Többszörös érzékelés * Vidámság *** Szabatosság * 9.14. táblázat: A módszer alkalmazása során kívánt célok (Forrás: Ginnis, 2007, 125. o.) 9.15. táblázat: A módszer sajátosságai (Forrás: Ginnis, 2007, 125. o.)

A leírt gyakorlatok minden átlagosan felszerelt iskolában elvégezhetők. Nem igényelnek különleges vegyszereket, eszközöket, gépeket vagy berendezéseket. Az időigényük is az iskolai foglalkozásokhoz igazodik. Felhasználhatók szakkörökön, szakórákon, táborokban vagy terepgyakorlatokon is. 9.7. Földrajz tantárgy keretében három konkrét új módszer alkalmazása egy környezetfizikai téma bemutatása kapcsán

A kidolgozott téma két részből áll. Az első rész szakmai háttér ismereteket tartalmaz, melyek felhasználhatók egy középiskolai földrajzszakköri óra keretében. A második rész pedig három javasolt óravázlatot tartalmaz, hogy három különböző új pedagógiai módszer felhasználásával hogyan lehet egy témát feldolgozni. 9.7.1. „A magyarországi talajok és potenciális radon előfordulási helyek” című 12-es földrajz szakköri óra tananyaga Háttérismeretek:

A talaj szerepe a radioaktív anyagok megkötésében és felhalmozásában igen jelentős. Magyarországon is több helyen találhatunk az átlagosnál magasabb radioaktivitású talajokat. Ilyenek elsősorban gránit vagy andezit alapú lekopott hegységeinkben találhatók, mint pl. a Velencei-hegység vagy a Mátra.

Az urán több izotópja is jelen van a felszíni kőzetekben, talajokban, ilyenek a 238-as és a 235-ös urán. Az 238U bomlási sorában van egy radioaktív nemesgáz a radon 222-es izotópja. Ennek az elemnek a felezési ideje 3,82 nap, mely lehetővé teszi, hogy a földfelszín alól kijutva felhalmozódjon házak légterében, barlangokban vagy az ivóvízben. Az uránbányászok vizsgálatakor derült ki, hogy a túlzott mennyiségben jelen lévő radon belélegzése káros egészségi hatású. Viszont hogyha a radon kis mennyiségben, rövid ideig kerül a szervezetbe, akkor pozitív egészségi hatásai is lehetnek. Minden uránban gazdag kőzetre, talajra épült lakásban potenciálisan magas a légtéri-radonkoncentráció.

A talaj a földfelszín legfelső termékeny rétege. A kőzetekből aprózódással, biológiai

és kémiai mállás útján keletkezik.


Egyéni munka ** Csoport munka *** Mozgás Beszéd *** Figyelem **** Olvasás *** Írás Nézés * Választás *

92

Hazánk talajtípusai: (Serczik, 1997., www.uni-miskolc.hu)

- 1. Váztalajok: A váztalajok főtípusába azok a talajok tartoznak, melyek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak. Területi kiterjedés: 8.3%. Főleg a Duna-Tisza közén és a Nyírségben található.

- 2. Kőzethatású talajok: A kőzethatású talajok tulajdonságait is igen nagymértékben a talajképző kőzet tulajdonságai szabják meg. Területi kiterjedés: 2.8 %. A Dunántúli-középhegység északi részén, valamint a Mátrában, Bükkben és az Aggteleki-karszt területén fordul elő ilyen talaj.

- 3. Barna erdőtalaj: a leggyakoribb talajfajta. Középhegységeinkben, dombságainkon, a dúsabb aljnövényzetű tölgyesekben, bükkösökben képződik. Agyagosodás, agyagvándorlás, agyagszétesés, kilúgzás és podzolosodás jellemző rá. Területi kiterjedés: 34.6 %. Dunántúli-dombság, Kemeneshát, Kisalföld és az Északi-középhegység északi részének talaja.

- 4. Csernozjom talajok: a legjobb minőségű talajok. Színét a humusztartalom határozza meg. Hazánkban a Mezőföldön, a Hajdúságban, Bácskában és a Körös-Maros közén található. . Területi kiterjedés: 22.4 %.

- 5. Szikes talajok: az Alföldön fordulnak elő. A Hortobágy mésztelen szikeseire halastavakat telepítenek. A Duna-Tisza közén a Solti-síkságon meszes szikesek fordulnak elő. Területi kiterjedés: 6 %.

- 6. Réti talajok: a folyók hajdani árterén alakultak ki. A réti talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott nagy szerepet. A Kisalföldön, Nagy-sárréten, Kis-sárréten és a Tisza-mentén találhatunk ilyen talajokat. Területi kiterjedés: 13.1 %.

- 7. Láptalajok: vízzel borított alacsony ártereken keletkeznek. A Hanság, Kisbereg, Nagybereg, sárrét, Ecsedi-láp, Bodrogköz, Rétköz és a Berettyó-mentén található láptalaj. Területi kiterjedés: 1,6 %.

- 8. Öntés talajok: a folyók árterén alakultak ki, időszakonként megismétlődő áradások és az utánuk visszamaradó üledék alkotja. A nagyobb folyóink mentén találhatóak öntés talajok. (pl.: Duna, Tisza, Rába, Dráva, Sajó, Hernád) Területi kiterjedés: 11.2 %. A talajok természetes radioaktivitása a geológiai viszonyok (alapkőzet származása és

összetétele, a mállás, a talajképződési folyamat jellege) függvénye. A savas jellegű kőzetek mállásából képződő talajokban a radioaktív elemek mennyisége nagyobb, mint a bázikus kőzetek mállásából képződőké.

A kötött talajokban (pl.: agyagokban) a radioaktív elemek mennyisége nagyobb, mint a homoktalajokban. A talajok felső rétegének radon tartalma az évszaktól és a hőmérséklettől is függ. Télen és ősszel a legkisebb a radon koncentráció, nyáron van a maximuma. A radon koncentráció a mélységtől is függ. A talaj radioaktív szennyezettségének mértéke határozza meg a tápanyaglánc egyes elemeinek szennyezettségét.

A talajban található radioaktív izotópok: a 137Cs, a 90Sr, a 95Zr, a 95Nb, a 106Ru, a 141Ce,

a 144Cs és a 131I. A 90Sr és a 137Cs kivételével ezek a radioaktív izotópok rövid felezési idejűek, így rövid időn belül eltűnnek a talajból. (www.hik.hu) A 137Cs mozgékonysága a talajban kisebb mértékű, mint a 90Sr-é, ami az agyagásványokhoz való erős kötődése miatt van. A céziumot az agyagásványok erősen adszorbeálják. Az 9.16. táblázat a Magyarországon is előforduló urán tartalmú ásványok jellemzőit tartalmazza.

93

Magyarországon is előforduló urán tartalmú ásványok Név Keménység Fény Szín Hasadás;

törés Kristályrendszer

Uraninit UO2

4-6 Zsíros; félig fémes fényű

Fekete, zöldesfekete

Nem jellemző

Szabályos, héjas, tömött, vaskos

Torbenit Cu(UO2)2

2-2,5 Gyöngyházfényű, üvegfényű

Smaragdzöld, fűzöld

jó Táblás, pikkelyes, tetragonális

Zeunerit Cu(UO2)2

2,5 Üvegfényű Smaragdzöld, sárgászöld

jó Tetragonális, táblás, piramisos

Uranofán CaH2(UO2)2

2-3 Selyemfényű, gyémántfényű

Citromsárga, kénsárga

kitűnő Monoklin, szálas, kévés, filcszerű

Autunit Ca(UO2)2

2-2,5 Gyöngyházfényű, üvegfényű

Kénsárga, sárgászöld

kitűnő Tetragonális, pikkelyes, kérges

Trögerit H2(UO2)

2-3 Üvegfényű Citromsárga kitűnő Tetragonális, táblás, pikkelyes

Xenotim Y(PO4)

4-5 Zsírosfényű Sárga, barna, vörös

kitűnő Tetragonális, vaskos, oszlopos

Monacit Ce,La(PO4)

5-5,5 Gyémántfényű Sárga, barna, vörösbarna

jó Monoklin, táblás, tűs

9.16. táblázat: Magyarországon előforduló urán tartalmú ásványok (Forrás: Olaf M., 1995 263-266, 275, 277. o.)

94

9.7.2. H

árom

óravázlat, m

elyb

en egy-egy új pedagógiai m

ódszert alkalmazok

egy tan

anyagrész feldolgozásához

Mindhárom

óravázlathoz a 9.7.1.-es fejezetben található háttér ismeretanyag szolgál k

idolgozott tananyagként.

1. Ó

RAVÁZLAT

Tanárjelölt neve: O

rbán Ildikó

Óra helyszíne: E

LTE Gyakorló Iskola

Óra id

őpontja: 2

008-04-03

Osztály: 1

2.A.

Segédanyag: Középiskolai földrajz atlasz, Ásványok term

észetkalauz, csomagolópapír, íróeszközök, üres lapok, ásványokról fotók, határozó

táblázat, táblai ragasztógyurm

a.

Óra cím

e: A m

agyarországi talajok és potenciális radon előfordulási h

elyek

Óra tartalma: Talajok radioaktivitásának

megbeszélése, a

talajok

főtíp

usainak

átismétlése, urántartalmú

ásványokkal ismerkedés, radon

egészségügyi hatásainak megbeszélése

Óra célja: radioaktiv

itással kapcsolatos környezettudatos szem

lélet k

ialakítása

Idő (perc)

Óra m

enete

Módszerek

Munkaform

ák

Segédeszközök

0-1

Jelentés

- -

-

2-6

Ráhangolás:

- 2 fős csoportokat alakítu

nk ki és m

inden csoport kap egy

csom

agolópapírt, am

ire fel k

ell írniuk: TALAJ.

- Ötletbörzeszerűen

mindent le kell

írniuk, rajzolniuk a

diákoknak, ami eszükbe ju

t a talajról.

Ismétlés

Csoport

munka

Csomagolópapír (Lásd a

s egédeszköz mellékletben: SM1),

filctoll, zsírkréta, toll, színes ceruza,

grafit

7-10

Ismétlés:

- A

talaj

term

észetes

radioaktivitásával

kapcsolatos

ismereteiket átismételjük.

Ismétlés

(Kérdés-felelet

segítségével)

Közös m

unka

-

11-30

Talajtérkép rajzolás:

-8 db 2

fős csoportot kialakítu

nk, hogy az „E

gymásnak

háttal” nevű új m

ódszert alkalm

azni tudjuk a szakkörön (a

módszer részletes leírása a 9.6.1. fejezetben található)

- Magyarország talajté

rképének a lerajzolása az „E

gymásnak

Ismétlés

Megbeszélés

Csoport

munka

Papírlap, színes ceruza, grafit,

középiskolai földrajzi atlasz 19.o.:

Magyarország talajté

rképe (Lásd:

SM2)

Terem

: Földrajz terem

Tantárgy: Földrajz

Tankönyv: -

95

háttal m

ódszerrel”.

- Ezután

pedig

megbeszéljük, hogy mi jellemzi az egyes

talajtípusokat

és melyek

lehetnek potenciális radonforrás

helyek.

31-45

Ásványvadászat:

- 2 fős csoportban 1-1 urántartalm

ú ásványról k

ell információt

gyűjteniük a diákoknak az ásványhatározóból

- majd a táblára ragasztott kép segítségével kell az ásványról

kiselőadást tartaniuk.

- az óra végén egy összefoglaló táblázatot kapnak a diákok az

urántartalmú ásványokról, am

it beragaszthatnak a füzetükbe.

Megbeszélés

Szem

léltetés

Csoport

munka

Ásványhatározó

Fotók az ásványokról

(SM3: 9.1.-9.8. kép)

Bluetek, T

áblázat

(SM4: 9.16. táblázat)

ELKÉSZÍT

ENDŐ SEGÉDESZKÖZ M

ELLÉKLET

SM1: Csomagolóp

apír

SM2: M

agyarország talajtérképe

TALAJ

Váztalajok

Kőzethatású talajok

Barna erdőtalajok

Csernozjom talajok

Sz

ikes talajok

Réti talajok

Láp talajok

Öntés talajok

96

SM3: Felhasználan

dó ásványok fényk

épei: (O

laf M., 1995, 120, 170, 190, 192, 210. o.)

9.1. kép: T

rögerit 9

.2. kép: M

onacit 9.3. kép: U

ranofán 9

.4. kép Xenotim

9.5. kép Zeunerit 9.6. kép: U

raninit

9.7. kép: A

utunit

SM4: Felhasználan

dó táblázat:

Magyarországon is előforduló urán tartalmú ásványok

Név

Kem

énység Fény

Szín

Hasad

ás;

törés

Kristályrendszer

Uraninit U

O2

4-6

Zsíros; félig fém

es fényű

Fekete, zöldesfekete

Nem

jellemző

Szabályos,

héjas,

tömött,

vaskos

Torbenit C

u(UO

2)2

2-2,5

Gyöngyházfényű, üvegfényű

Smaragdzöld, fűzöld

jó

Táblás, pikkelyes, tetragonális

Zeunerit C

u(UO

2)2

2,5

Üvegfényű

Smaragdzöld, sárgászöld

jó

Tetragonális, táblás, piram

isos

Uranofán C

aH2(UO

2)2

2-3

Selyem

fényű, gyémántfényű

Citrom

sárga, kénsárga

kitűnő

Monoklin

, szálas,

kévés,

filcszerű

Autunit C

a(UO

2)2

2-2,5

Gyöngyházfényű, üvegfényű


kitűnő

Tetragonális,

pikkelyes,

kérges

Trögerit H

2(UO

2)

2-3

Üvegfényű

Citrom

sárga

kitűnő

Tetragonális, táblás, pikkelyes

Xenotim

Y(PO

4)

4-5

Zsírosfényű

Sárga, barna, vörös

kitűnő

Tetragonális, vaskos, oszlopos

Monacit Ce,La(PO

4)

5-5,5

Gyémántfényű

Sárga, barna, vörösbarna

jó

Monoklin

, táblás, tű

s 9.16. táblázat: Magyarországon előforduló urán tartalmú ásványok (Fo

rrás: O

laf M., 1995 263-266, 275, 277. o.)

9.8. kép: T

orbenit

97

2. Ó

RAVÁZLAT


rbán Ildikó

Óra helyszíne: E


Óra id

őpontja: 2

008-04-03

Osztály: 1

2.A.

Segédanyag: F

üzet, toll, ceruza, bingórács, tábla, kréta, szivacs, kártyalapok

Óra cím

e: A m


elyek


megbeszélése, a

talajok

főtíp

usainak






lélet k

ialakítása

Idő (perc)

Óra m

enete

Módszerek

Munkaform

ák

Segédeszközök

0-1

Jelentés

- -

- 2-6

Ráhangolás:

- mindenkinek a füzetébe le kell írnia mindent, ami eszébe jut

akkor, amikor azt a kifejezést h

allja: „talaj és a radioaktivitás”

Ismétlés

Egyéni m

unka

Fü

zet, toll, ceruza

7-12

Ismétlés:

- megbeszéljük, hogy kinek mi jutott az eszébe

- mindenki m

ond egy szót/fogalmat/kifejezést a füzetéből

- közben jegyzetelnek (azzal bővítik ki a jegyzetüket, am

iket

nem írtak le)

Megbeszélés

Ismétlés

Közös m

unka

Fü

zet, toll, ceruza

13-15

BIN

GÓ JÁTÉK

- a

játék

menetének ismertetése (bővebben

lásd a

9.6.2.

fejezetben)

- diákok elkészítik

a bingórácsot

- a tanár felírja a kulcsszavakat a táblára

Megbeszélés

Egyéni m

unka

Fü

zet, toll, ceruza,

bingórács (Lásd: SM5)

Tábla, kréta, szivacs

Táblavázlat (Lásd: SM6)

16-38

A kulcsfogalmak és a

fogalom magyarázatok

segítségével

lejátsszuk a „Bingó” nevű játékot

Ismétlés játékos

form

ában

Egyéni m

unka

Közös m

unka

Füzet, toll, ceruza, bingórács

Kártyalapok a fogalmakkal (SM

7)

39-45

Jegyzetelés:

- a megbeszélt, átismételt fogalmak és magyarázatuk rögzítése

a füzetben

Megbeszélés

Ismétlés

Egyéni m

unka

Fü

zet, toll, ceruza

Terem

: Földrajz terem


Tankönyv: -

98

ELKÉSZÍT


ELLÉKLET

SM5: 3x3-as bingórács

SM6: Táb

lavázlat

Talaj

Barna erdőtalaj

Kőzet

Szikes talaj

Ásvány

Réti talaj

Váztalaj

Láp talaj

Kőzethatású talaj

Öntés talaj

Csernozjom talaj

Radioaktív izotóp

99

SM7: Fogalom

magyarázatokat tartalm

azó kártyalap

ok

Talaj: A földfelszín

legfelső term

ékeny

rétege.

Kőzet: olyan ásvány együttes, amely nagy

tömegben

található

a term

észetben. Egy

vagy

több

ásványból

állókat

különböztetünk m

eg.

Ásván

y: m

inden

olyan

kristály, am

ely

a term

észetben

keletkezik

emberi

beavatkozás nélkül.

Váztalajok: A váztalajok főtíp

usába azok

a talajok tartoznak, m

elyek képződésében a

biológiai

folyam

atok

feltételei

csak

kism

értékben vagy rövid

ideig

adottak.

Területi kiterjedés: 8.3%

. Fő

leg

a Duna-

Tisza közén és a Nyírségben található.

Kőzethatású

talajok:

A

kőzethatású

talajok

tulajdonságait

is

igen

nagymértékben

a talajképző

kőzet

tulajdonságai

szabják

meg. T

erületi

kiterjedés:

2.8

%.

A

Dunántúli-

középhegység északi részén, valamint a

Mátrában, B

ükkben és az A

ggteleki-karszt

területén fordul elő ilyen talaj.

Barna

erdőtalaj:

a leggyakoribb

talajfajta.

Középhegységeinkben,

dombságainkon,

a dúsabb

aljnövényzetű

tölgyesekben,

bükkösökben

képződik.

Agyagosodás,

agyagvándorlás,

agyagszétesés,

kilúgzás

és

podzolosodás jellemző rá.

Területi

kiterjedés:

34.6

%.

Dunántúli-

dombság, Kem

eneshát,

Kisalföld és

az

Északi-középhegység

északi

részének talaja.

Csernozjom talajok

: a legjobb minőségű

talajok. Színét a humusztartalom határozza

meg.

Hazánkban

a Mezőföldön,

a Hajdúságban, B

ácskában és a Körös-M

aros

közén található. . T

erületi kiterjedés: 22.4

%.

Szikes talajok

: az A

lföldön fordulnak elő.

A

Hortobágy

mésztelen

szikeseire

halastavakat telepítenek. A Duna-Tisza

közén

a So

lti-síkságon

meszes

szikesek

fordulnak elő. Területi k

iterjedés: 6 %.

Réti

talajok:

a folyók hajdani

árterén

alakultak

ki.

A réti

talajok

főtíp

usába

azokat

a talajokat

sorolju

k,

amelyek

keletkezésében az időszakos túlnedvesedés

játszott

nagy szerepet.

A Kisalföldön,

Nagy-sárréten, Kis-sárréten

és a

Tisza-

mentén találhatunk ily

en talajokat. Területi

kiterjedés: 1

3.1 %.

Láp

talajok:

vízzel

borított

alacsony

ártereken

keletkeznek.

A

Hanság,

Kisberek, Nagyberek, sárrét, Ecsedi-láp,

Bodrogköz, Rétköz és a B

erettyó-mentén

található

láptalaj. Területi kiterjedés: 1,6

%.

Öntés

talajok:

a folyók árterén

alakultak

ki,

időszakonként

megismétlődő áradások és az utánuk

visszamaradó

üledék

alkotja.

A

nagyobb folyóink m

entén találhatóak

öntés talajok. (pl.: Duna, Tisza, R

ába,

Dráva,

Sajó,

Hernád)

Területi

kiterjedés: 1

1.2 %.

Rad

ioak

tív izotóp

ok: spontán külső

hatás nélkül nagy energiájú sugárzást

kibocsátó elem

ek, melyeknek azonos

a rendszám

uk,

de

különböző

a tömegszám

uk.

Pl.:

137 C

s, 90 Sr, 95 Zr, 9

5 Nb, 1

06Ru,

141 C

e, 144Cs, 131I.

100

3. Ó

RAVÁZLAT


rbán Ildikó

Óra helyszíne: E


Óra id

őpontja: 2

008-04-03

Osztály: 1

2.A.

Segédanyag: K

inyomtatott lap a Rn jellemzőiről, földrajz tankönyv, fizika lexikon, földrajzatlasz, ásványhatározó, kártyalapok

Óra cím

e: A m


elyek


megbeszélése, a

talajok

főtíp

usainak






lélet k

ialakítása

Idő (perc)

Óra m

enete

Módszerek

Munkaform

ák

Segédeszközök

0-1

Jelentés

- -

- 2-10

Ráhangolás:

- felállítju

k az osztály m

inden tagját

- padonként 2 fős csoportot alkotva akkor ülhetnek le, ha a

talajok

term

észetes

radioaktivitásával kapcsolatban tudnak

mondani egy fogalmat

- elsőként m

i jelöljük ki e kezdő párost, utána ők nevezik m

eg

a következőt

- ez addig zajlik

, amíg m

indenki le tud ülni

Ismétlés

Pár munka

-

11-13

Ki h

úz gyorsabban

- ismertetjü

k a „K

i húz gyorsabban” nevű játék szabályait

(Lásd: a 9.6.3. fejezetben)

- 3-4 fős csoportokat alakítunk ki

- a csoportoknak adunk egy színt és forrásanyagokat

Megbeszélés

Csoport

munka

Forrásanyagok:

- Kinyomtatott

lap

a Rn

jellemzőiről

- Fö

ldrajz tankönyv

- Fizika lexikon

- Ásványhatározó

- Fö

ldrajzatlasz

14-38

Felelet v

adászat:

- a

„Ki húz

gyorsabban”

nevű játék

lejátszása az előre

elkészített

kártyalapokon

szereplő

kérdések,

feladatok

Ismétlés

Csoport

munka

Kártyalapok (Lásd: SM 8)

Toll, papír, ceruza

Terem

: Földrajz terem


Tankönyv: -

101

segítségével

Egyéni m

unka

39-45

Jegyzetelés:

- megbeszéljük

a kérdéseket és a

válaszokat,

közben

jegyzeteket k

észítenek a diákok

Ismétlés

Közös m

unka

Egyéni m

unka

Kártyalapok (SM

8)

Füzet, toll, ceruza

ELKÉSZÍT


ELLÉKLET

SM8: K

érdések/utasítások színes kártyalap

jai

Színekre példa

Előlap:

Hátlap:

Előlap:

Hátlap:

Az órán

felhasználan

dó kártyalap

ok hátlapjai:

1 1.

Hol

található

Magyarországon

barna

erdőtalaj?

1

1.

Hol

található

Magyarországon

barna

erdőtalaj?

1. H

ol található M

agyarországon

barna

erdőtalaj?

2. Rajzold le egy

általad

készített

vázlatos Magyarország

térképre,

hogy

hol alakulnak ki ö

ntés talajok!

3. M

i jellemző a láptalajokra? Sorold

fel,

hogy

Magyarországon

hol

találunk ilyeneket!

2

2. Rajzold le egy

általad

készített

vázlatos

Magyarország

térképre, hogy

hol alakulnak ki ö

ntés talajok!

2

2. Rajzold le egy

általad

készített

vázlatos

Magyarország

térképre, hogy

hol alakulnak ki ö

ntés talajok!

102

4.

Készíts

kördiagram

ot

hazánk

talajtípusainak %

-os részarányából!

5. Írd le, hogy mi jellemző a 222Rn-ra!

6.

Mily

en

egészségügyi

hatásai

vannak a radonnak?

7. M

ilyen kőzeteken alakul ki m

agasabb

radioaktivitású talaj?

Írj ily

en talajokra

legalább 2 m

agyarországi példát!

8. Sorolj fel legalább 7 talajban található

radioaktív izotópot!

9. Sorolj fel minim

um 8 urántartalm

ú ásványt!

10. T

öltsd ki a táblázatot!

Képlet

Név

Szín

Fény

UO

2

Zsíros, félig fém

es fényű

Torbenit

Cu(UO

2)2

Citrom

sárga, kénsárga

Uranofán

Ca(UO

2)2


Trögerit

103

9.8. Fizika tantárgy keretében három konkrét új pedagógiai módszer alkalmazása egy környezetfizikai téma bemutatása kapcsán

A kidolgozott téma két részből áll. Az első rész szakmai háttér ismereteket tartalmaz, melyek felhasználhatók egy középiskolai fizikaszakköri óra keretében. A második rész pedig három javasolt óravázlatot tartalmaz, hogy három különböző új pedagógiai módszer felhasználásával hogyan lehet egy témát feldolgozni.

9.8.1. „Ismerkedés egy radioaktív nemesgázzal, a radonnal” című 12-es fizika szakköri óra tananyaga Háttérismeret:

A Naprendszerünket felépítő stabil kémiai elemek többsége több milliárd évvel ezelőtt egy felrobbanó csillagból jött létre. A stabil elemek mellett fennmaradtak hosszú felezési idejű atommagok, mint például az urán és a tórium. Ezek megtalálhatók a Föld mélyében és a felszínen is. Így a Föld kialakulásának folyamata már úgy hozta, hogy környezetünk természetesen tartalmaz radioaktivitást.

Radon keletkezése

A periódusos rendszer 86. eleme, jele Rn. A radon a természetben jelenlévő radioaktív nemesgáz, színtelen, szagtalan, sűrűsége 9,73 kg/m3 ; olvadáspontja –71 oC, forráspontja –61,3 oC. Tizenhét izotópja ismert a 204 és 223 tömegszámok között. Ezek közül a 222Rn felezési ideje a legnagyobb, 3,82 nap. A természetben előforduló izotópjai a 218Rn, 219Rn, 220Rn, 221Rn, 222Rn, ezek a rádium, tórium és az aktínium radioaktív bomlási sorok tagjai. A földkéregben részaránya 6,2.10-16 %, ami az elemek között a 88. helyet jelenti. Néhány nemesgáz vegyülete ismert. 1900-ban Rutherford fedezte fel. Gyakorlati alkalmazása a gyógyászatban van. Atomsúlya 222 g. (Szilágyi, 1977) Bomlása során (alfa sugárzás) rövid felezési idejű alfa sugárzó radioizotópok keletkeznek, mint 218Po és a 214Po. (Vermes, 2002.)

Radon előfordulása Radon a talajban A talaj szerepe a radioaktív anyagok megkötésében és felhalmozásában igen jelentős.

Magyarországon is több helyen találhatunk az átlagosnál magasabb radioaktivitású talajokat. Ilyenek elsősorban gránit vagy andezit alapú lekopott hegységeinkben találhatók, mint pl. a Velencei-hegység vagy a Mátra. Az urán több izotópja is jelen van a felszíni kőzetekben, talajokban, ilyenek a 238-as és a 235-ös urán. Az 238U bomlási sorában van egy radioaktív nemesgáz a radon 222-es izotópja. Ennek az elemnek a felezési ideje 3,82 nap, mely lehetővé teszi, hogy a földfelszín alól kijutva felhalmozódjon házak légterében, barlangokban vagy az ivóvízben. A radon a rádiumból keletkezik, a rádium pedig az uránból hosszú radioaktív bomlási folyamat eredményeként. Ezért az urántartalmú ásványok, uraninit, karnotit, torit, torianit, monacit, xenotim többnyire rádiumot is tartalmaznak. A rádium keletkezése ma is lejátszódik. Az egyes ásványok rádiumkoncentrációja meghaladhatja az 5-10%-ot.

104

Radon a levegőben A radon kiszabadulva kőzetbe zárt rádiumból, gáznemű anyagként a kőzetek

pórusaiban diffundálva képes a felszínre érni több nap alatt. Törésvonalak mentén a diffúziója könnyebb. A radon nemesgázként kevéssé van megkötve, ezért nagymértékű vándorlásra képes. Ha a radon egy kőzetben mélyen jött létre, akkor is van esélye a felszínre kerülni és kijutni a levegőbe, hozzájárulni a levegő aktivitásához. Az út, amit a radon képes megtenni függ a kőzet porozitásától, a geológiai jellemzőktől és a meteorológiai tényezőktől (hőmérséklet, nyomáskülönbségek, nedvességtartalom). A külső levegő 8 Bq/m3 aktivitású, a lakások világátlaga 40 Bq/m3, radondús lakás 1000 Bq/m3 és radondús bánya 30000 Bq/m3 aktivitású.

Radon a vizekben A hidroszféra természetes radioaktivitása elsősorban a litoszférával, és az

atmoszférával való állandó kölcsönhatás eredménye. A radionuklidok a talajból és a kőzetekből kioldódva kerülnek a felszíni vagy felszín alatti vizekbe, mint radioaktív izotópok, vagy ezek radioaktív leányelemei. Az álló vizek és a vízfolyások radioaktivitása között különbség tapasztalható. A tavak radon-koncentrációja nagyobb, mint a vízfolyásoké. A felszíni vizek radioaktivitása általában jóval kisebb, mint a felszín alattiaké. A termál és ásványvizek hosszú időt töltenek különböző kőzeteket és üledékeket tartalmazó vízzáró rétegek között, amelyekkel kölcsönhatásba lépnek, így jelentős mennyiségű oldott radioaktív izotópot hoznak a felszínre. A radionuklidok a vízben oldható és oldhatatlan, ill. egyszerű és komplex ionok formájában lehetnek jelen. Az ásványvizek természetes aktivitásának egyik fő komponense a gáz halmazállapotú radon. A vezetékes ivóvíz általában 2-3 Bq/l radon-koncentrációjú, egyes források pl. a budai Attila-forrás 210 Bq/l koncentrációjú.

Radon az épített környezetben Épületekben, lakásokban veszi fel lakosság a radontól és a bomlástermékeitől

származó sugárterhelés legnagyobb részét. A lakások radon-koncentrációja a főként a talajból származik. Diffúzióval érkezik a radon kisebb része, nagyobb részét pedig a nyomáskülönbség által beszívott talajlevegő hozza. Épületanyagból kidiffundálva és külső levegőből bediffundálva is érkezik radon az épületekbe. Vízből és konyhai gázból is érkezik radon. Padlószinten a legmagasabb, fentebb alacsonyabb a radon-koncentráció. A lakáslevegő radon tartalmát a szellőzés befolyásolja. A lakások zárt ajtók és ablakok mellett is rendelkeznek egy természetes szellőzési sebességgel. A zárt helységekben a magas radon-koncentráció gyakori szellőztetéssel csökkenthető.

Radon élettani hatásai A lakószobák és zárt légterek levegőjében felgyülemlett radont a levegővel együtt

belélegezzük és nemesgáz léte miatt ki is lélegezzük. Egy kisebb része a vízben történő oldódása lévén bekerül a véráramba és eljut a különböző szervekhez. Nem maga a radon, hanem a bomlástermékei fémionok, ezek ütközések lévén porszemekhez hozzátapadnak és belélegezve rátapadhatnak a tüdő falára. A radon leányelemei között vannak α-bomlóak. Ezek a leányelemek főként aeroszolokra tapadva belélegzés révén jutnak a tüdőbe, s a hörgők falán megtapadva nagyon közelről α-részecskékkel bombázzák a hörgőhám legérzékenyebb, osztódó sejtrétegét. A sejt az őt érő sugárzás következtében elpusztulhat vagy károsodhat és

105

ennek következtében daganatos sejtté alakulhat. A radon tüdőrákot előidéző hatását az uránbányászoknál figyelték meg először.

A belélegzés mellett a radon más forrásokból is bekerülhet az emberi szervezetbe és kifejtheti káros hatását. Bekerülhet a táplálékkal és vízben oldott formában is. Az ivóvízzel a gyomorba jutó radon bomlástermékeivel együtt a gyomorfal sejtjeire és a bélbolyhokra hat.

A radon káros hatásai mellett meg kell említeni, hogy Magyarország valamennyi gyógyvize és ásványvize kisebb vagy nagyobb mennyiségben tartalmaz radont. Akkor, ha a radon kis mennyiségben (néhány Bq/l vagy Bq/m3), rövid ideig (néhány perc) kerül a szervezetbe, akkor pozitív egészségügyi hatásai is lehetnek.

Radon elleni védekezés az épületekben Védekezés új épület esetén történhet talajcserével. Ez igen költséges megoldás,

azonban a hatásfoka nagy. A talajcserét az épület legmélyebb szintje alatt legalább 3 méteres mélységig kell megcsinálni. Másik megoldás lehet a radonfólia elhelyezése. A fóliák 300 mikrométeres polietilén lapok. A fóliának légmentesen zár és vízálló tulajdonságokkal bír. A legjobb megoldásnak a terület nagy részén a polietilén lapok, a sarkokban, illetve a széleknél a bitumennel bevont, öntapadós lapocskák használata.

Esetleges megoldás lehet az, ha az épület alatti feltöltés szellőztetését biztosítjuk üreges téglák beépítésével. Ha a természetes szellőzés nem elég, akkor vagy egy ventillátort kell csatlakoztatni az üreges téglához, vagy radongödör építése szükséges. Az ilyen gyűjtő gödrök célja, hogy a padló alatti föld és a felette lévő szoba közti légnyomás-különbséget 'összefogja' és így a radonnal megtelt levegőt meggátolja, hogy az épületbe jusson.

Védekezés már kész házak esetén lehet padlószigeteléssel. Már meglévő épületeknél, a padlón lévő lyukakat és repedéseket le kell zárni. Ezt csak kisebb mennyiségű radonszintnél lehet alkalmazni.

Padló alatti szellőztetés növelésével is lehet védekezni. A felfüggesztett padlónál a légáramlást a padló alatt lehet növelni. Ez általában hatásos, főleg, ha ventillátorral van ellátva. Ez a módszer alkalmazható 700 Bq/m3 radon-koncentrációjú helyeknél természetes szellőzéssel, míg ventillátorral 800 Bq/m3-ig megfelel.

Altalaji nyomáscsökkentés is megfelelő védekezési módszer. A nyomáskiegyenlítéses módszernél általában ventillátort használnak a szívásmegoldásához, de ez passzív szellőzéssel is megoldható. Ez a rendszer egy üregből és egy függőleges csőből áll, ami az eresz vagy tetőgerinc felett végződik és ereszt ki. Működését a szél és a természetes kéményhatás biztosítja.

Ablakokon és ajtókon való szellőztetés is biztosítja a radon-koncentráció belső légtéri csökkenését. (Farkas, 2004)

106

9.8.2. H

árom

óravázlat, m

elyb

en egy-egy új pedagógiai m

ódszert alkalmazok

egy tan

anyagrész feldolgozásához

Mindhárom

óravázlat elkészítéséhez a 9.8.1. fejezetben található háttér ismeretanyagot h

asználtam fel kidolgozandó tananyagként.

1. Ó

RAVÁZLAT


rbán Ildikó

Óra helyszíne: E


Óra id

őpontja: 2

008-04-03

Osztály: 1

2.A.

Segédanyag: T

ábla, kréta, szivacs, F

izikai Lexikon, feladatlap, kinyomtatott szövegrészletek, csomagolópapír, számozott p

apírlapok

Óra cím

e: Ismerkedés egy radioaktív nem

esgázzal, a radonnal

Óra tartalma: A term

észetes és m

esterséges radioaktiv

itás fogalm

ának átismétlése, a radon keletkezésének, előfordulási h

elyeinek, élettani

hatásainak m

egbeszélése, valam

int a radon elleni védekezés néhány lehetőségének az áttekintése.



lélet k

ialakítása

Idő (perc)

Óra m

enete

Módszerek

Munkaform

ák

Segédeszközök

0-1

Jelentés

- -

- 2-5

Ismétlés:

Természetes

radioaktivitás

és mesterséges radioaktivitás

fogalm

ak átismétlése

Ismétlés

Közös m

unka

-

6-10

Ötletbörze

- a táblára írni: R

ADON

Megbeszélés

Közös m

unka

Tábla, kréta, szivacs

11-12

Játékos Rn vadászat:

- a „K

üldöttség” nevű új módszer szabályainak ismertetése

(a m

ódszer részletes leírása a 9.6.4. fejezetben található)

- 4 db 4 fős csoportot kialakítunk

Megbeszélés

Közös m

unka

-

13-32

Dolgozik a Küldöttség:

- csoportm

unka

keretében

az

osztályban

lévő

4 forrásállomáson (tanári asztal, faliú

jság, h

átsó padsor, tábla)

a diákok tanulm

ányozzák és feldolgozzák a

következő

Megbeszélés

Csoport m

unka

Terem

: Fizika terem

Tantárgy: Fizika

Tankönyv: -

107

témákat, különböző forrásokból:

- Radon keletkezése

(tanári

asztalon lévő Fizikai

lexikonból kell kikeresniük a radon fogalm

át és az

adott k

érdésekre kell válaszolniuk)

- Radon előfordulása (a faliújságon lévő kinyom

tatott

szövegrészek

segítségével

kell

a diákoknak

munkalapon szereplő feladatokat m

egoldani)

- Radon élettani hatásai (cikket kell

elolvasniuk

a diákoknak

a Rn-ról,

majd

a táblára

felragasztott

csom

agolópapírra le kell rajzolniuk azt, h

ogy mily

en

forrásból kerülhet a R

n a szervezetbe és ott mily

en

hatása lehet)

- Védekezés a radon ellen (a hátsó padsorra kiterítve

szám

ozott,

kinyom

tatott

papírlapokon szerepelnek

az egyes védekezési lehetőségek, ezek elolvasása

után csoportosítaniuk és jellemezniük kell az egyes

védekezési lehetőségeket ú

j és régi építésű h

ázak

esetében)

Szem

léltetés

Egyéni m

unka

Fizikai lexikon

Munkalap (Lásd 1. számú

munkalap)

Kinyomtatott szövegrészletek

(Lásd: SM9)


munkalap)

Csomagolópapír


munkalap)

Sz

ámozott p

apírlapok (Lásd:

SM10)


munkalap)

33-45

Felváltva

’tanítják’ egym

ást a diákok, mindenki egym

ás

után elm

ondja a többieknek, hogy az adott állomáson m

it tudott meg a tém

ával kapcsolatban és a többiek kitö

ltik a

feladatlapon a hozzá kapcsolódó feladatokat.

Megbeszélés

Kiselőadás

Csoport m

unka

Egyéni m

unka

Munkalap

(1-4 sz. m

unkalap)

108

MUNKALAPOK

1. számú m

unkalap

: 1. Karikázd be az egyetlen helyes m

egoldást!

× Mi a radon jele a periódusos rendszerben?

A= Rn

B= Ra

C= Rd

D= Ro

× Mekkora a radon felezési ideje?

A= 3,82 hét

B= 3,82 nap

C= 3,82 óra

D= 3,82 perc

× Mily

en bom

lás során keletkezik a radon?

A= alfa-bom

lás

B= béta-bom

lás

C= gamma-bomlás

D= delta-bom

lás

× Hány darab izotópja ismert a radonnak?

A= 10

B= 5

C= 2

D= 17

× A gyakorlatban hol alkalmazzák a radont?

A= víztisztításban

B= tartósításban

C= gyógyászatban

D= atom

erőm

űvekben

2. Írd fel a helyes sorrendet!

214 Bi,

222 R

n, 214Po

, 234U, 2

18Po

, 226Ra, 210Po

, 238U, 2

30Th, 210Bi,

210 Pb, 234Th,

206 Pb,

214 Pb,

234Pa.

A helyes sorrend:

3. Töltsd ki a táblázatot!

RADON

Halmazállapota:

Sz

aga:

Sz

íne:

Sű

rűsége:

Olvadáspontja:

Fo

rráspontja:

Periódusos rendszerbeli h

elye:

Felfedezője:

109

2. számú m

unkalap

: 4. Írd az állítás elé, hogy IG

AZ vagy HAMIS!

…….1. A talajnak nincs szerepe a radioaktív

anyagok m

egkötésében.

…….2. M

agas radioaktiv

itású talaj az ártéri üledékeken és az öntés területen van.

…….3. A

238U bom

lási sorában található a

222 R

n.

…….4. A

222Rn felezési id

eje 3,82 nap.

…….5. T

örésvonalak mentén nehéz a radon diffúziója.

…….6. A

radon nagy mértékű vándorlásra képes, m

ert folyadék.

5. Kösd össze a párokat!

A) A radondús bányalevegő aktiv

itása.

1. 1000 Bq/m

3 B) A külső levegő aktivitása.

2. 40 Bq/m

3 C) A radondús lakáslevegő aktiv

itása.

3. 8 Bq/m

3 D)Lakások aktivitásának világátlaga.

4. 30000 Bq/m

3 6. Sorold fel, hogy m

ilyen m

ódon ju

that a radon a lakások levegőjébe!

7. M

elyik a nagyobb?

A= A nagyobb, m

int B

B= B nagyobb, m

int A

C= A és B közel azonosak

_________A) A tavak radonkoncentrációja.

B) A folyók radonkoncentrációja.

_________A) A felszíni v

izek radioaktiv

itása.

B) A felszín alatti vizek radioaktiv

itása.

_________A) Csapvíz radioaktiv

itása.

B) Termálvíz radioaktivitása.

_________A) Kútvíz radontartalm

a.

B) Ásványvíz radontartalma.

_________A) Ivóvíz radonkoncentrációja.

B) Fo

rrásvíz radonkoncentrációja.

_________A) Termálvíz radontartalm

a.

B) Ásványvíz radontartalma.

110

3. számú m

unkalap

:

8. Rajzold le a csomagolópapírra, hogy mily

en úton juthat a radon az em

beri szervezetbe és ott m

ilyen hatása lehet!

Egy példa:

4. számú m

unkalap

: 9. Sorold fel és jellemezd a radon elleni védekezi stratégiákat az új építésű és már m

eglévő házak esetén!

Új építésű ház

Régi építésű ház

111

ELKÉSZÍT


ELLÉKLET

SM9: Kinyomtatott szövegrészletek a radon előfordulásáról

SM9: Kinyomtatott szövegrészlet a radon előfordulásáról

Radon a talajban

A talaj szerepe a radioaktív

anyagok m

egkötésében és felhalm

ozásában

igen jelentős. M

agyarországon is töb

b helyen találhatunk az átlagosnál m

agasabb

radioaktivitású talajokat. Ilyenek elsősorban gránit vagy andezit alapú lekopo

tt hegységeinkben találhatók, m

int pl. a Velencei-hegység vagy a M

átra. Az urán

több

izotópja is jelen van a felszíni kőzetekben, talajokban, ilyenek a 238

-as és a

235-ös urán. A

z 238 U

bom

lási sorában van egy radioaktív

nem

esgáz a rado

n 22

2-es izotópja. E

nnek az elem

nek a felezési ideje 3,82 nap, m

ely lehetővé teszi,

hogy a földfelszín alól kijutva felhalmozód

jon házak légterében, barlangokban

vagy az ivóvízben. A

radon a rádiumbó

l keletkezik, a rádium

pedig az uránbó

l hosszú radioaktív bo

mlási folyam

at eredményeként. Ezért az urántartalmú

ásványok, uraninit, karnotit, torit, torianit, m

onacit, xenotim

töb

bnyire rádiumot

is tartalm

aznak. A

rádium keletkezése m

a is lejátszód

ik. Az egyes ásványok

rádium

koncentrációja m

eghaladhatja az 5-10

%-ot.

Radon a levegőben

A rado

n kiszabadulva kőzetbe

zárt rádium

ból,

gáznem

ű anyagként a kőzetek pó

rusaiban diffundálva képes a felszínre érni több

nap

alatt.

Törésvonalak

mentén

a diffúziója könnyebb

. A rado

n nemesgázként kevéssé van

megkötve, ezért nagym

értékű vándo

rlásra

képes. H

a a rado

n egy kőzetben m

élyen jött létre, akkor is van esélye a

felszínre

kerülni

és kijutni

a levegőbe,

hozzájárulni a

levegő

aktiv

itásához. Az

út, am

it a

rado

n képes

megtenni függ a

kőzet

porozitásától, a geológiai jellemzőktől és a meteorológiai tényezőktől

(hőm

érséklet, nyom

áskülönbségek, nedvességtartalom

). A

külső levegő

8 Bq/m

3 aktiv

itású, a lakások világátlaga 40 Bq/m

3 , radondús lakás 10

00

Bq/m

3 és radondús bánya 30

000 Bq/m

3 aktiv

itású.

Radon a vizekben

A hidroszféra természetes radioaktivitása elsősorban a litoszférával, és

az atmoszférával való állandó

kölcsönhatás eredménye. A radionuklid

ok a

talajból és a kőzetekből kioldód

va kerülnek a felszíni vagy felszín alatti vizekbe,

mint radioaktív izotópo

k, vagy ezek radioaktív

leányelem

ei. Az álló vizek és a

vízfolyások

radioaktivitása között

különbség

tapasztalható. A tavak

rado

n-koncentrációja nagyobb

, mint a vízfolyásoké. A felszíni vizek radioaktivitása

általában jóval kisebb

, mint a felszín alattiaké. A termál és ásványvizek hosszú

időt töltenek

különböző

kőzeteket és üledékeket tartalmazó

vízzáró

rétegek

között, am

elyekkel kölcsönhatásba lépnek, így

jelentős mennyiségű

oldo

tt radioaktív izotópo

t hoznak a felszínre. A radionuklidok a v

ízben

oldható

és

oldhatatlan, ill. egyszerű és komplex ionok

form

ájában lehetnek jelen. Az

ásványvizek

term

észetes

aktiv

itásának

egyik

fő

kompo

nense

a gáz

halm

azállapo

tú rado

n. A vezetékes

ivóvíz általában

2-3

Bq/l

rado

n-koncentrációjú, egyes források pl. a budai Attila-forrás 21

0 Bq/l k

oncentrációjú.

Radon az épített környezetben

Épületekben, lakásokban veszi fel lakosság a rado

ntól és a

bomlástermékeitől

származó

sugárterhelés

legnagyobb

részét.

A

lakások

rado

n-koncentrációja a

főként a

talajból származik.

Diffúzióval érkezik a radon kisebb része, nagyobb részét pedig

a nyom

áskülönbség által b

eszívott talajlevegő hozza. É

pületanyagbó

l kidiffundálva és külső levegőb

ől bediffundálva is érkezik rado

n az

épületekbe. V

ízbő

l és konyhai gázbó

l is érkezik radon. P

adlószinten a

legm

agasabb,

fentebb

alacsonyabb

a rado

n-koncentráció.

A

lakáslevegő rado

n tartalmát a szellő

zés befolyásolja. A lakások zárt

ajtók és ablakok m

ellett is rendelkeznek egy term

észetes szellőzési

sebességgel.

A zárt helységekben a

magas rado

n-koncentráció

gyakori szellő

ztetéssel csökkenthető.

112

SM10: Védekezés a radon ellen

Új típusú ház esetén

Régi típusú ház esetén

1.

Védekezés

új

épület

esetén

történhet

talajcserével. Ez igen költséges m

egoldás, azonban

a hatásfoka

nagy.

A talajcserét

az épület

legm

élyebb szintje alatt

legalább 3

méteres

mélységig kell m

egcsinálni.

7. M

ásik m

egoldás lehet új építésű ház esetén a

radonfólia elhelyezése. A

fóliák 300 mikrométeres

polietilén lapok. A fóliának

légm

entesen

zár és

vízálló

tulajdonságokkal

bír.

A

legjobb

megoldásnak a

terület nagy részén a

polietilén

lapok,

a sarkokban,

illetve

a széleknél

a bitumennel

bevont,

öntapadós

lapocskák

használata.

5. Esetleges megoldás lehet új építésű ház esetén

az,

ha az épület alatti

feltö

ltés

szellőztetését

biztosítjuk üreges téglák beépítésével.

6. Ú

j építésű ház esetén, ha üreges téglákat alkalm

azunk és a

term

észetes szellőzés nem elég, akkor vagy egy ventillátort kell

csatlakoztatni az üreges téglához,

vagy radongödör építése

szükséges. A

z ily

en gyűjtő

gödrök célja, hogy a padló alatti föld

és a felette lévő szoba közti légnyomás-különbséget 'ö

sszefogja'

és így a radonnal megtelt levegőt meggátolja, hogy az épületbe

jusson.

2. Védekezés m

ár kész házak esetén lehet p

adlószigeteléssel. Már

meglévő épületeknél, a padlón lévő lyukakat és repedéseket le

kell

zárni.

Ezt csak kisebb mennyiségű

radonszintnél lehet

alkalm

azni.

4. Padló alatti szellő

ztetés növelésével is lehet védekezni a régi

épületeknél. A felfüggesztett padlónál a légáram

lást a padló alatt

lehet növelni. Ez általában hatásos, főleg, ha ventillátorral van

ellátva. Ez

a módszer alkalm

azható 700

Bq/m

3 radon-

koncentrációjú

helyeknél

term

észetes

szellőzéssel,

míg

ventillátorral 8

00 Bq/m

3 -ig megfelel.

3. Ablakokon és ajtókon

való szellőztetés is

biztosítja

a radon-koncentráció belső

légtéri

csökkenését régi építésű házak esetén.

8. A

ltalaji

nyom

áscsökkentés is megfelelő védekezési módszer

régi épületek esetén.

A nyom

áskiegyenlítéses

módszernél

általában

ventillátort használnak a szívásm

egoldásához, d

e ez

passzív szellőzéssel is megoldható. Ez a rendszer egy üregből és

egy függőleges csőből áll,

ami az eresz vagy tetőgerinc felett

végződik és ereszt ki. Működését a

szél és a

term

észetes

kéményhatás biztosítja.

113

2. Ó

RAVÁZLAT


rbán Ildikó

Óra helyszíne: E


Óra id

őpontja: 2

008-04-03

Osztály: 1

2.A.

Segédanyag: T

eniszlabda, dobókocka, kártyalapok

Óra cím




észetes és m


itás fogalm


elyeinek, élettani

hatásainak m





lélet k

ialakítása

Idő (perc)

Óra m

enete

Módszerek

Munkaform

ák

Segédeszközök

0-1

Jelentés

- -

- 2-10

Ráhangolás:

- teniszlabdát dobunk az egyik diák kezébe úgy, h

ogy előtte m

ondjuk

a nevét

- akinél a labda van, annak a radioaktiv

itás fogalommal kapcsolatban

mondania kell egy gondolatot

- miután valaki elm

ondta a fogalm

át/kifejezését, úgy dobja tovább a

labdát, hogy felszólítja azt, akinek célozza

- a játék addig tart, amíg m

indenki m

ond egy gondolatot

Ismétlés

Egyéni m

unka

Teniszlabda

11-13

Kockázás:

- a Kockázós játék menetét ism

ertetjü

k (Lásd 9.6.5. fejezetben) a

diákokkal

- ezután 6 fős csoportokat alakítunk ki

Megbeszélés

Magyarázat

Közös m

unka

-

14-38

Ismerkedés a radonnal:

- 6

fős csoportokban a

kockázós játék

keretében

ismerkednek a

diákok a radonnal

- a kártyákon lévő kérdésekre válaszolnak, a rajta lévő feladatokat,

utasításokat h

ajtják végre

Ismétlés

Megbeszélés

Csoport m

unka

Egyéni m

unka

Dobókocka

Kártyalapok (Lásd

5. számú munkalap)

füzet, toll, ceruza

39-45

- közösen az osztálly

al m

egbeszéljük a problémás kérdéseket

Megbeszélés

Egyéni m

unka

Kártyalapok

Terem

: Fizika terem

Tantárgy: Fizika

Tankönyv: -

114

MUNKALAP

5.szám

ú m

unkalap

: a felhasználandó kártyák

Példa kártyák:

Előlap:

Hátlap:

Előlap:

Hátlap:

A felhasználandó kártyák hátlapjai:

A

1.So

rolj fel legalább 3

hosszú felezési idejű


1.So

rolj

fel

legalább 3

hosszú

felezési

idejű


2. Miért van

a Fö

ldön

term

észetes

radioaktivitás?

3. Igaz-e, hogy a radon a

periódusos rendszer 38.

elem

e? Ha

nem, akkor

hányadik eleme?

4. So

rold fel

a radon

fizikai tulajdonságait!

5. Mily

en tömegszám

ai

léteznek a radonnak?

6.

Mekkora

a radon

felezési id

eje?

7. M

it jelent:

- bomlási sor

8. M

it jelent a leányelem

fogalom?

9. M

elyik bomlási sorba

tartozik a radon?

10.

Mi

a radon

halm

azállapota?

11. Mit

jelent az alfa-

bomlás?

12.

Hol

találunk

Magyarországon

magas

radioaktivitású talajokat?

Mondj 3 példát!

B

2.

Miért

van

a Fö

ldön

term

észetes

radioaktivitás?

115

13. M

ilyen típusú

kőzeten alakul ki m

agas

radioaktivitású talaj?

14. So

rold fel az urán

izotópjait!

15.

Mily

en elem

ek a

radon leányelemei?

16.

Mi

a radon

anyaelem

e?

17. Miért képes m

igrálni

a talajban a 222Rn?

18. So

rolj

fel legalább 6

urántartalmú ásványt!

19. Hogyan keletkezik a

222 R

n?

20. Mitő

l függ a talajban

keletkező

radon

diffúziója?

21. Mekkora az átlagos

külső levegő aktivitása?

22. M

ekkora aktivitású az

urándús bánya levegője?

23. Hogyan kerül a radon

a felszíni és a

felszín

alatti vizekbe?

24.

A felszíni vagy a

felszín

alatti

vizek

radontartalm

a nagyobb?

Miért?

25.

Mi

jellemző

aterm

álvizek

radontartalm

ára? M

iért?

26. Mekkora a vezetékes

ivóvíz

átlagos

radonkoncentrációja?

27. M

ilyen forrásból jut a

radon

a lakások

levegőjébe?

Sorolj

fel 5

forrást!

28. Mi befolyásolhatja a

lakáslevegő

radontartalm

át?

29. M

ilyen élettani hatása

van a radonnak?

30.

Mily

en forrásokból

kerülhet

a radon

az

emberi szervezetbe?

31. Kiknél fedezték fel

először , h

ogy a radonnak

egészségkárosító

hatása

van?

32. Mikor lehet pozitív

egészségügyi

hatása

a radonnak?

33. A radon ellen mily

en

védekezési

lehetőségek

vannak ú

j építésű h

ázak

esetén?

34. A radon ellen mily

en

védekezési

lehetőségek

vannak

régi

építésű

házak esetén?

116

3. Ó

RAVÁZLAT


rbán Ildikó

Óra helyszíne: E


Óra id

őpontja: 2

008-04-03

Osztály: 1

2.A.

Segédanyag: C

somagolópapír, dom

inók, filctoll, zsírkréta, tollak, színes ceruzák

Óra cím




észetes és m


itás fogalm


elyeinek, élettani

hatásainak m





lélet k

ialakítása

Idő (perc)

Óra m

enete

Módszerek

Munkaform

ák

Segédeszközök

0-1

Jelentés

- -

- 2-10

Ráhangolás:

- négyfős csoportok kialakítása, közben csom

agolópapír kiosztása

- ráíratjuk a csom

agolópapírra, hogy: „Természetes radioaktivitás”

- a diákoknak rá kell írniuk, rajzolniuk, hogy m

i jut eszükbe erről a

kifejezésről

Ismétlés

Csoportmunka

Csomagolópapír,

(Lásd: SM11)

filctoll, zsírkréta,

toll, színes ceruza

11-14

Dom

inózás:

- ismertetjü

k a dominózás szabályait (Lásd: 9.6.6. fejezet)

- kiosztjuk a diákoknak az előre elkészített dominókat

Magyarázat

Egyéni m

unka

Dom

inók

(Lásd: SM12)

15-38

- A dom

inó játék segítségével a diákok megismerkednek a radon

nemesgázzal

- kijelölünk valakit aki felolvassa a kérdését, m

ajd pedig a helyes

választ k

eressük rá, aki válaszolt az fog kérdezni u

tána

-ez a kérdés-felelet játék addig tart, amíg elfogynak a dom

inók

Ismétlés

Megbeszélés

Magyarázat

Egyéni m

unka

Közös m

unka

Dom

inók

39-45

Összefoglalás, a nehezebb kérdéseket m

ég egyszer átismételjük

Ismétlés

Megbeszélés

Közös m

unka

Dom

inók

Terem

: Fizika terem

Tantárgy: Fizika

Tankönyv: -

117

ELKÉSZÍT


ELLÉKLET

SM11: Csomagolópapír

SM12: D

ominók

Melyek a

hosszú

felezési id

ejű

atom

ok?

padlószigetelés

padló alatti

szellőztetés

altalaji nyom

ás

csökkentés

Hányadik

elem

a

periódusos

rendszerben a

radon?

-71

o C

Mi a radon

halm

az-

állapota?

3,82 nap

Mekkora a

radon

olvadáspontja

?

Gyógyászat

Mekkora a

radon

forráspontja?

Nem

esgáz

Mekkora a

222 R

n felezési

ideje?

23

5 U

232 Th

238 U

Melyek a

radon

term

észetben

előforduló

izotópjai?

-61,3oC

Mi radon a

anyaelem

e?

Velencei-

hegység

Mátra

Mecsek

Mily

en

bomlással

keletkezik a

radon?

238 U

Melyek a

222 R

n leányelemei?

Bányalevegő

Házlégtér

Barlang

Ivóvíz

Hol

alkalm

azzák a

radont a

gyakorlatban?

21

8 Po

214 Po

Magyarországon

hol találunk

magas

radioaktivitású

talajokat?

226 R

a

TERMÉSZETES RADIO

AKTIV

ITÁS

118

Melyik

bomlási

sorban

szerepel a

222 R

n?

Törésvonalak

mentén

Melyek az

urántartalmú

ásványok?

218 R

n 21

9 Rn

220 R

n 22

1 Rn

222 R

n

Hol dúsulhat

fel a radon?

8 Bq/m

3

Mely kőzetek

urántartalma

magas?

Gáznemű

anyagként

kidiffundál a

kőzetből és a

felszínre juthat.

Hogyan tud a

kőzetbe zárt

Ra-ból a Rn

kiszabadúlni?

Gránit

Andezit

Honnan ered

a vizek radon-

tartalma?

Ha kis

mennyiségben

, rövid id

eig

kerül a

szervezetbe

Hol könnyebb

a radon

diffúziója?

30000 Bq/m

3

Mekkora a

radondús

bányalevegő

aktiv

itása?

Uraninit

Karnotit

Monacit

Xenotim

Mitő

l függ a

radon

migrációs

képessége?

alfa-bom

lás

Mely vizek

radonkon-

centrációja

magas?

Geológiai

tényezők, kőzet

porozitás,

meteorológiai

jellem

zők

Mily

en

aktiv

itású

általában a

külső levegő?

Talajból,

kőzetekből

kioldódva

Mily

en

betegséget okoz

a nagy

rado

ntartalm

ú levegő

belélegzése?

Termálvizek

Ásványvizek

Forrásvizek

Mikor van a

radonnak

pozitív

egészségügyi

hatása?

Talaj,

épületanyag,

ivóvíz,

konyhai g

áz,

külső levegő

Mily

en

forrásokból

kerül a radon

az emberi

szervezetbe?

Gyakori

szellőztetés

Hogyan

védekezhetünk

a radon ellen új

építésű házak

esetén?

Tüdőrák

Hogyan

csökkenthető

zárt helységek

magas radon-

koncentrációja?

Táplálék

Ivóvíz

Légzés

Bőrfelület

Mily

en

forrásból ered

a lakáslevegő

radon-

tartalma?

Talajcsere,

radonfólia,

radongödör,

épület alatti

szellőztetés

Hogyan

védekezhetünk

a radon ellen

régi építésű

házak esetén?

86

10. FELHASZNÁLT IRODALOM

• Balogh Zoltán Zsolt, Bodó Péter: Zárt terekben létrejövő megnövekedett

radonkoncentráció földtani okainak vizsgálata Sajóhidvég térségében (szakdolgozat),

ELTE TTK Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Budapest, 1999. (1-43. o.)

• Barótfi István (szerk.): Környezettechnika, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. ISBN

963 286 009 8. (A radioaktivitás a környezetben: 871-927. o.)

• Berényi Dénes (szerk.): Paripás B., Takács S., Somogyi Gy., Hunyadi I., Nikl I.: Az

atomenergia- és magkutatás újabb eredményei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.

ISBN 963 05 4297 8. (A radon: 292-307. o.)

• Bernhard Bröcker: SH atlasz Atomfizika, Springer Hungarica Kiadó Kft., Budapest,

1995. ISBN 963 8455 67 5. (Fejezet oldalszám)

• Charles J. Passo, Jr.: Handbook of Environmental Liquid Scintillation Spectrometry,

Packard Instrument Company, Meriden, CT USA 1994. (Chapter 8: 8-1 – 8-13. o.)

• Csorba Ottó: A kozmikus sugárzás vizsgálata, Egyetemi laboratóriumi jegyzet, ELTE

TTK, Budapest, 2004. (1-8. o.)

• Dr. Frisnyák Sándor (szerk.): Budapest és a megyék földrajza, Békés megye,

Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. (71-94. o.), ISBN 963 17 7746 4

• Dr. Wein György: A Budai-hegység tektonikája, Kiadja a Magyar Állami Földtani

Intézet, Budapest, 1977. (16. o.)

• Holics László: Fizika összefoglaló, TypoTEX Kft. Elektronikus Kiadó, Budapest,

1998. ISBN 963 9132 13 6. (11. Magfizika: 414-433. o.)

• Horváth Ákos: Vízminták radontartalmának vizsgálata, Egyetemi laboratóriumi

jegyzet, ELTE TTK, Budapest, 2004. (1-5. o.)

• Horváth Gabi: Radonkamra a hálószobám, Fizikai Szemle, Budapest 1993/7, XLIII.

évfolyam, 7. szám. HU ISSN 0015-3257 (271-276. o.)

• http://applied.geology.elte.hu/szemelyi/palotaietal.pdf

• http://emil.alarmix.org/nekapi/09/09es.htm, 2008-04-16, 10:03.

• http://geoscape.nrcan.gc.ca/ottawa/radon_e.php, 2008-04-16, 11:59.

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Maros-K%C3%B6r%C3%B6s_k%C3%B6ze, 2008-05-

05, 11:26

• http://www.foek.hu/zsibongo/termve/tk/budaitk.htm, 2008-05-06, 14:02

• http://www.idokep.hu/?oldal=arch_kep

• Izsák J. (szerk.): Juhász-Nagy P., Varga Z.: Bevezetés a Biomatematikába,

Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. ISBN 963 17 4887 1. (XI. Matematikai statisztika:

589-611. o.)

• Kóbor József: Szén- és uránbányászok belső sugárterhelése, Fizikai Szemle, Budapest

1994/6, XLIV. évfolyam, 6. szám. (245-249. o.)

120

• Köteles György: Radon a környezetünkben, Fizikai Szemle, Budapest 1994/6, XLIV.


• Lars Mjönes: Védekezés a radon ellen -a svéd példa-, Fizikai Szemle, Budapest

1993/4, XLIII. évfolyam, 4. szám. HU ISSN 0015-3257 (162-167. o.)

• Marx György: Atommag-közelben, MOZAIK Oktatási Stúdió, Szeged, 1996. ISBN

963 697 027 0. (Sugárvédelem: 197-204. o.)

• Michael J. Kessler: Liquid Scintillation Analysis- Science and Technology, Packard

Instrument Company, Meriden, CT USA 1989. (5 Statistics in Liquid Scintillation

Counting: 5-1 – 5-18. o.)

• Papp Botond: VIII. Környezetfizika, Környezettan terepgyakorlat jegyzet, ELTE

TTK, Budapest, 2007. (1-11. o.)

• Pávó Gyula: Kőzetek természetes radioaktivitásának vizsgálata, Egyetemi

laboratóriumi jegyzet, ELTE TTK, Budapest, 2004. (1-8. o.)

• Pécsi Márton (szerk.): A Dunántúli középhegység, B), Regionális tájföldrajz, 6. kötet,

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988., (357-360. o.), ISBN 963 05 5320 1

• Pécsi Márton (szerk.): Budapest természeti földrajza, Akadémiai Kiadó, Budapest,

1959., (86. o.)

• R. H. Clarke, H. J. Dunster, W. Jacobi, R. V. Osborne: Radon-222 elleni

sugárvédelem lakásokban és munkahelyeken, ICRP 65 Kiadvány, Budapest, 1995. (1.,

2., 3., 4. fejezet: 1-25. o.)

• Szarvas A, Faragó I., Térkép-Center Kft.: Budai-hegység 1:25000 turista- és

kerékpáros térkép, Budapest, 2006. ISBN 963 9251 615 CM

• Tóth Eszter: Radon a magyar falvakban, Fizikai Szemle, Budapest 1999/2, II.


• Vermes Miklós: Fizika II., Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest, 2002. ISBN 963 00 9470

3 (Az Atommag: 165-192. o.)

• www.budaors.hu/letoltes.php?d_id=975, 2008-05-06, 14:05

• www.ivoviz.hu/files/7.pdf, 2008-04-16, 13:10.

• www.mafi.hu/microsites/Mo/descripts/3_4.htm

• www.mafi.hu/microsites/Mo/descripts/6.htm

• www.pediox.hu/szuloknek/bronchitis.html, 2008-04-16, 13:58.

• www.phoenixtravel.hu/mofetta.phd+radon+f%C3%BCrd%C5%91&hl=hu&ct=clnk&

cd=2&gl=hu, 2008-04-30, 10:13.

121

Az integrált pedagógiai szakdolgozati fejezethez felhasznált irodalom:

• Dr. Papp-Váry Árpád (szerk): Középiskolai földrajzi atlasz, Cartographia, Budapest,

1999. ISBN 963 352 533 5 (Magyarország Talajtípusok, 19. o.)

• Dr. Szilágyi Miklós (szerk.): Fizikai Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977.

(566. o.)

• Falus Iván (szerk.): Ballér E., Falus I., Golnhofer E., Kotschy B., M. Nádasi M.,

Nahalka I., Petriné F. J., Réthy E., Szivák J., Vámos Á.: Didaktika, Nemzeti

Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2003. ISBN 963 19 5296 7. (Az oktatás stratégiái és

módszerei, 255-256. o., 289. o.)

• Farkas Judit: Az épületekben kialakuló magas radonkoncentráció elleni védekezés

építőmérnöki megoldásai, Budapesti Műszaki Egyetem, 2004. (1-22. o.)

• Kerber Zoltán (szerk): Kerber Z., Varga A., Radnóti K., Ütőné V. J.: Tartalmak és

módszerek az ezredforduló iskolájában, Országos Közoktatási intézet, Budapest, 2004.

ISBN 936 682 529 7. (A tantárgyi obszervációs kutatás, 13. o., Tanítás és tanulás

tanárszemmel, 38, 41. o., Fizika, 157, 163-164, 169, 179. o., Földrajz, 239-240, 244,

247. o.)

• Kropog Erzsébet: Környezettani vizsgálatok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000.

ISBN 963 16 2688 1. (Bevezető, 7-13. o.)

• Olaf Medenbach, Cornelia Sussieck-Fornefeld: Ásványok, Magyar Könyvklub,

Budapest, 1995. ISBN 963 548 212 4 (Határozó táblázatok: 120, 170, 190, 192, 210,

263-266, 275, 277. o.)

• Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv, Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadó,

2007. ISBN 978 963 369 938 6. (Ajánlás, 16. o., A recept 84-85. o., Tanítási és

tanulási eszközök, 95, 99, 117, 119, 125, 171. o.)

• Schróth Ágnes (szerk.): Chikán É., Fernengel A. Fodor E., Kéri A., Schróthh Á.,

Szászné H. J.: Környezeti nevelés a középiskolában, Trefort Kiadó, Budapest, 2004.

ISBN 963 446 272 3. (Bevezetés 11. o., A környezeti nevelés és története 14,17,19. o.)

• Serczik Károlyné: Földrajzkönyv, Apáczai Kiadó, Celldömölk, 1997. ISBN 963 464

252 7 (Magyarország talajai, 14. o.)

• www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b108/ch08s02s03.html, 2008-04-01, 16:09.

• www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/terkep.htm, 2008-04-01, 14:59.

11. M

ELLÉKLET

11.1. Mintavételi jegyzők

önyv

ek

11.1.1. K

ondorosi m

intavételi jegyzők

önyvek 1.

MIN

TAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV

- KONDOROS; 200

7 no

vember 03

. -

A m

inta

kód

ja:

A

forrás/kút

neve:

A m

intavétel

ideje:

A m

intavétel

helyszíne:

Rn

Kon

centrá

ció (Bq/l)

A m

intavétel k

örülm

ényei:

1.

DU1

- 8:20

Dobó utca 6.

5,5 ±1

,9

Használatban lévő 24 m m

ély nyom

ós fúrt k

út, reggeli állatitatás után

vettem belőle mintát tű és fecskendő segítségével.

2.

DU2

- 8:05

Dobó utca 8.

14,0 ± 2,5

14 m mély

használatban lévő nyom

ós fúrt kút,

állatitatás után

közvetlenül v

ettem belőle mintát tű és fecskendő segítségével.

3.

DU3

- 8:31

Dobó utca 10.

5,4 ± 1,9

Használatban lévő nyomós fúrt kút, 30 m

mély, pár perces kiengedés

után vettem belőle mintát tű és fecskendő segítségével.

4.

DU4

-

8:35

Dobó utca 10.

1,3 ± 1,5

Ugyanazon a portán lévő, de használaton kívüli nyom

ós fúrt kút, 28

m mély, kiengedés

után vettem belőle mintát tű és fecskendő

segítségével.

5.

DU5

- 8:43

Dobó utca 12.

5,4 ± 1,9

Használatban lévő nyomós fúrt kút, 23 m

mély, néhány vödör víz

kiengedése után vettem belőle mintát tű és fecskendő segítségével.

6.

DU6

- 8:50

Dobó utca 14.

5,0 ± 1,9

44 m

mély használatban lévő nyom

ós fúrt kút, pár perces kiengedés


.

DU7

-

8:54

Dobó utca 15.

4,3 ± 1,8

32 m

mély, használatban lévő nyomós fúrt kút, homokos víz folyik

belőle,

kiengedés

után vettem belőle mintát

tű és fecskendő

segítségével.

8.

SU1

- 9:10

Szénási ú

t 55/1.

7,4 ± 2,1

23 m

mély használatban lévő nyom

ós fúrt kút, öntözés után vettem

belőle m

intát tű és fecskendő segítségével.

9.

DU9

-

9:19

Dobó utca 42.

6,2 ± 2

Használatban lévő nyomós fúrt kút, hidrofor segítségével nyerhető

belőle v

íz. Kiengedés u

tán

vettem b

előle mintát tű és fecskendő

segítségével.

10.

DU10

- 9:26

Dobó utca 45.

7,3 ± 2,1

22 m mély, használatban lévő nyom

ós fúrt kút,

pár vödör víz

124

kiengedése után vettem belőle mintát tű és fecskendő segítségével.

11.

T791

-

9:40

Tanya 791.

5,0 ± 1,9

Használatban

lévő, nyom

ós fúrt kút,

30 m

mély, k

iengedés u

tán

vettem belőle mintát tű és fecskendő segítségével.

12.

T792

-

9:53

Tanya 792.

10,2 ± 2,3 Használatban

lévő,

27 m mély, nyom

ós fúrt kút,

hidrofor

segítségével nyerhető belőle víz, téliesített

állapotban volt, néhány

vödör víz kiengedése u

tán

vettem b

előle mintát tű és fecskendő

segítségével.

13.

TO1

-

10:30

Kondorosi-tó

1,0 ± 1,6

Kb. 120 cm m

élységből a tó aljáról, egy 3 m hosszú stég végéről

vettem a m

intát tű és fecskendő segítségével. A tó átlagos mélysége

kb. 1 m. Kis területű a tó, kevés nyílt vízfelülettel rendelkezik, m

ert

sok a nád. Védett tó.

14.

BU1

-

10:50

Béke utca 19.

-0,1 ± 1,5

Használaton kívüli ásott kútból vettem a m

intát egy vödör, tű és

fecskendő segítségével, 4,8 m m

élyről, a kút aljáról. A kút hosszú

ideje fával v

olt lefedve.

15.

BU2

-

11:01

Béke utca 32.

0,7 ± 1,5


intát egy vödör, tű és


élyről, a kút aljáról. A kút hosszú

ideje fával v

olt lefedve.

16.

BU3

-

11:06

Béke utca 30.

-0,1 ± 1,5

Nyáron

öntözésre

használt, a

mintavétel előtt használaton

kívüli

vaslappal lefedett

ásott kútból v

ettem a m

intát egy

vödör, tű

és

fecskendő segítségével a kút aljáról, 5 m m

élyről.

17.

BU4

-

13:21

Béke utca 10.

6,0 ± 1,9

Nyáron

használatban lévő,

a mintavételkor használaton

kívüli

nyom

ós fúrt kútból vettem a m

intát tű és fecskendő segítségével,

néhány vödör víz kiengedése után, a kút 45 m m

ély.

18.

SBU1

- 13:43

Somogyi Béla

utca 19.

1,5 ± 1,6

Használatban lévő nyomós fúrt k

útból 4

7 m m

élyről vettem m

intát tű

és fecskendő segítségével, néhány perces kiengedés után.

19.

SBU2

- 13:50

Somogyi Béla

utca 24/1.

-0,3 ± 1,4

Használatban lévő, 3

5 m m

ély nyom


intát tű

és fecskendő segítségével néhány vödör víz kiengedése után.

20.

KER1

- 14:28

Kondorosi

Kertészet

4,9 ± 1,9

Kerti fúrt kútból vezetéken épületbe vezetett csapból vettem a m

intát

tű és fecskendő segítségével, n

éhány perces folyatás után. A

kút és a

csap között k

b. 200 m

hosszú a vezeték.

21.

T166

- 14:39

Tanya 166.

9,6 ± 2,2

Használatban lévő, 8

0 m m

ély nyom


intát tű

és fecskendő segítségével, pár vödör víz kiengedése után.

125

22.

T166A

-

14:48

Tanya 166.

8,2 ± 1,9

Ugyanazon a telken lévő használaton kívüli 25 m

mély nyom

ós fúrt

kútból vettem a m

intát tű és fecskendő segítségével, pár vödör víz

kiengedése után.

A m

intavételezés ideje alatt sütött a Nap, kb. 10oC volt, a szél nem

fújt, felhőtlen volt az ég és csapadék nem esett.

2. M

INTAVÉTELI JEGYZŐKÖNYV

- KONDOROS; 200

8 Janu

ár 19. –

A m

inta

kód

ja:

A

forrás/kút

neve:

A

mintavétel

ideje:

A m

intavétel

helyszíne:

Rn

kon

centrá-

ció (Bq/l):

A m

intavétel k

örülm

ényei:

1.

MDU1

- 2008-01-19

8:36

5553Kondoros

Dobó utca 6.

- Téliesített állapotban volt a kút, ezért nem lehetett belőle m

intát venni.

Fagycsappal n

em rendelkezett a kút.

2.

MDU2

- 8:40

Dobó utca 8.


intát venni.

Fagycsappal n


3.

MDU3

-

8:41

Dobó utca 10.

2,8 ± 1,6

Télen használaton kívüli a kút, de nem

volt téliesítve, így m

intavételre

alkalm

as állapotban volt. Kiengedés után vettem belőle mintát tű, vödör

és fecskendő segítségével.

4.

MDU4

-

8:43

Dobó utca 10.

- Ugyanazon a p

ortán

lévő h

asználaton k

ívüli fúrt k

útból nem tudtam

mintát

venni,

mert

téliesített

állapotban volt. Fagy-csappal nem

rendelkezett a kút.

5.

MDU5

- 8:52

Dobó utca 12.


intát venni.

Fagycsappal n


6.

MDU6

-

8:55

Dobó utca 14.

- A telek tulajdonosai nem tartózkodtak otthon, így nem tudtam a kúthoz

odajutni m

intavétel céljából. Többszöri keresés után sem találtam otth

on

a családot.

7.

MDU7

- 8:48

Dobó utca 15.

2,8 ± 1,6

Télen használaton kívüli nyom

ós fúrt kútból, kiengedés után vettem

mintát tű és fecskendő segítségével.

8.

MSU

1 -

9:01

Szénási ú

t 55/1.

11,0 ± 2,2 Télen kismértékű a nyomós fúrt kút használata, kiengedés után vettem

belőle m


9.

MDU9

- 9:08

Dobó utca 42.

7,1 ± 2,0

Télen is folyam

atosan használatban lévő nyomós fúrt kútból, kiengedés

126

után vettem a m


10.

MDU10

- 9:16

Dobó utca 45.

2,0 ± 1,6

22 m

mély, 3 hete használaton kívüli nyom

ós fúrt kútból, pár vödör víz

kiengedése után vettem m


11.

MT791

- 9:28

Tanya 791.

6,2 ± 1,9

Egész évben folyamatos használatban lévő, nem téliesített, nyomós fúrt

kútból kiengedés után vettem m


12.

MT792

-

9:35

Tanya 792.


odajutni m

intavétel céljából. Többszöri keresés után sem találtam otth

on

a családot.

13.

MTO1

-

10:03

Kondorosi-tó

4,7 ± 1,8

Kb. 120 cm m

élységből a tó aljáról, egy 3 m hosszú stég végéről vettem

a mintát tű, v

ödör és fecskendő segítségével. A

tó felszínének kb. a felét

fagyott jéghártya boríto

tta. M

intavételre alkalm

as volt a tó

felülete.

14.

MBU1

-

10:40

Béke utca 19.

3,2 ± 1,7

Használaton kívüli

ásott kútból vettem a

mintát egy

vödör, tű és


élyről, a kút aljáról. A kút hosszú ideje

fával v

olt lefedve. N

em volt b

efagyott állapotban a víz felszíne.

15.

MBU2

-

10:31

Béke utca 32.

3,0 ± 1,6



mintát egy

vödör, tű és


élyről, a kút aljáról. A kút hosszú ideje

fával v

olt lefedve. N

em volt b

efagyott állapotban a víz felszíne.

16.

MBU3

-

10:24

Béke utca 30.

7,1 ± 2,0

Nyáron

öntözésre

használt, a

mintavétel

előtt

használaton

kívüli,

vaslappal lefedett ásott kútból vettem a m

intát egy vödör, tű és fecskendő

segítségével a kút aljáról, 5 m m

élyről. A

víz felszíne nem volt b

efagyott

állapotban.

17.

MBU4

- 10:50

Béke utca 10.


intát venni.

Fagycsappal n


18.

MSB

U1

-

13:40

Somogyi Béla

utca 19.

7,1 ± 2,0

Előzőleg téliesített állapotban lévő nyom

ós, fúrt kútból vettem a m

intát

vödör, tű és fecskendő

segítségével. Pár

hetes

használaton

kívüli

állapotból újra használatba tétel u

tán kiengedés után vettem a m

intát.

19.

MSB

U2

-

13:50

Somogyi Béla

utca 24/1.


jutni mintavétel céljából. Többszöri keresés után sem találtam otth

on a

családot.

20.

MKER1

-

13:12

Kondorosi

Kertészet

Tanya 150

8,2 ± 2,0


intát tű,

vödör és fecskendő segítségével, n


kút és a

csap között k

b. 200 m

hosszú a vezeték.

127

21.

MT166

- 13:18

Tanya 166.

17,5 ± 2,7 Télen is használatban lévő, 80 m m

ély nyom

ós fúrt kútból vettem a

mintát tű, vödör és fecskendő segítségével a fagycsapon keresztül.

22.

MT166A

-

13:22

Tanya 166.

- Ugyanazon a telken lévő használaton kívüli 25 m

mély nyom

ós fúrt

kútból nem tudtam

mintát venni,

mert kút téliesített

és leengedett

állapotban volt.

23.

MBU5

-

10:55

Béke utca 27.

2,0 ± 1,6

Télen használaton kívüli, 6 m m

ély ásott kútból vettem a m

intát, tű,

vödör és fecskendő segítségével. B

etonlappal fedett a kút. A víz felszíne

nem volt b

efagyott állapotban.

24.

VV1

Kondorosi

vezetékes

vízhálózat

12:33

Béke utca 30.

15,8 ± 2,5 A kondorosi vezetékes vízhálózatból vettem a m

intát tű és fecskendő

segítségével. Napi használatban lévő konyhai csapból származik a

vízm

inta.

A m

intavételezés ideje alatt a Nap nem

sütött, kb. 4

o C volt, a szél enyhén fújt, borús volt az ég és csapadék nem

esett, de nedves volt a talaj.

3. M


- KONDOROS; 200

8 Február 23

.–

A m

inta

kód

ja:

A

forrás/kút

neve:

A

mintavétel

ideje:

A

mintavétel

helyszíne:

Rn

kon

centrá

ció (Bq/l):

A m

intavétel k

örülm

ényei:

1.

HDU1

- 2008-02-23

9:00

5553Kondoros

Dobó utca 6.


intát venni.

Fagycsappal n


2.

HDU2

-

9:09

Dobó utca 8.


intát venni.

Fagycsappal n


3.

HDU3

-

9:43

Dobó utca 10.

8,4 ± 2,1

Télen használaton kívüli a kút, de nem

volt téliesítve, így m

intavételre

alkalm

as állapotban volt.

Az elmúlt napokban m

ár állatok itatására

használták a kutat. Kiengedés után vettem belőle mintát tű, vödör és

fecskendő segítségével.

4.

HDU4

-

9:15

Dobó utca 10.

- Ugyanazon a portán lévő használaton kívüli fúrt kútból nem tudtam

mintát venni,

mert téliesített

állapotban volt. Fagycsappal nem

rendelkezett a kút.

5.

HDU5

9:27

Dobó utca 12.


intát venni.

128

- Fagycsappal n


6.

HDU6

- 9:32

Dobó utca 14.


intát venni.

Fagycsappal n


7.

HDU7

-

9:52

Dobó utca 15.

1,6 ± 1,5

Télen használaton

kívüli, leengedett

állapotban lévő, nyom

ós fúrt

kútból, m

űködő állapotba hozatal és kiengedés után vettem a m

intát tű

és fecskendő segítségével.

8.

HSU

1 -

10:00

Szénási ú

t 55/1.

11,0 ± 2,3 Kora tavasszal kism

értékű a nyomós fúrt kút használata, kiengedés


9.

HDU9

- 10:07

Dobó utca 42.

8,2 ± 2,1

Télen is folyamatosan használatban lévő nyomós fúrt k

útból, kiengedés

után vettem a m


10.

HDU10

- 10:14

Dobó utca 45.

2,3 ± 1,6

Kora tavasszal már használatban lévő a fúrt, nyom

ós kút, kiengedés

után tű

, fecskendő és vödör segítségével vettem a m

intát.

11.

HT791

- 10:30

Tanya 791.

7,4 ± 2,0

Egész évben folyamatos használatban lévő, n

em téliesített, nyomós fúrt

kútból kiengedés után vettem m


12.

HT792

- 10:21

Tanya 792.

15,5 ± 2,6 Kora tavasszal már használatban lévő a fúrt, nyom

ós kút, kiengedés

után tű

, fecskendő és vödör segítségével vettem a m

intát.

13.

HTO1

-

11:15

Kondorosi-tó

2,0 ± 1,6

Kb. 120 cm m

élységből a tó aljáról,

egy 3 m hosszú stég végéről

vettem a

mintát tű, vödör és fecskendő segítségével. Mintavételre

alkalm

as volt

a tó nagy, nyílt vízfelülete. Növényzet még nem

borította.

14.

HBU1

-

11:53

Béke utca 19.

2,8 ± 1,7


ásott kútból v

ettem a m

intát egy

vödör, tű

és

fecskendő segítségével, 4

,8 m

mélyről, a kút aljáról. A kút hosszú ideje

fával v

olt lefedve.

15.

HBU2

-

11:42

Béke utca 32.

3,9 ± 1,7


ásott kútból v

ettem a m

intát egy

vödör, tű

és

fecskendő segítségével, 6

,6 m

mélyről, a kút aljáról. A kút hosszú ideje

fával volt lefedve. M

agasabb volt a kútban a vízállás, m

int a második

mintavételkor.

16.

HBU3

-

11:31

Béke utca 30.

3,3 ± 1,7

Kora

tavasszal kism

értékű öntözésre

használt, a

mintavétel előtt

használaton kívüli, vaslappal lefedett ásott kútból vettem a m

intát egy

vödör, tű és fecskendő

segítségével a

kút aljáról,

5 m mélyről.

Magasabb volt a kútban a vízállás, m

int a m

ásodik m

intavételkor.

17.

HBU4

- 11:42

Béke utca 10.


intát venni.

129

Fagycsappal n


18.

HSB

U1

-

16:36

Somogyi Béla

utca 19.

3,7 ± 1,7

Pár hetes használaton

kívüli

állapotból újra használatba

tétel után

kiengedés után vettem a

mintát nyom

ós, fúrt kútból v

ödör, tű és

fecskendő segítségével.

19.

HSB

U2

- 16:30

Somogyi Béla

utca 24/1.


intát venni.

Fagycsappal n


20.

HKER1

-

14:54

Kondorosi

Kertészet

Tanya 150

7,4 ± 2,0


intát

tű, v

ödör és fecskendő segítségével, n


kút

és a csap között kb. 200 m

hosszú a vezeték.

21.

HT166

- 15:00

Tanya 166.


ély nyom

ós fúrt kútból vettem a

mintát tű, vödör és fecskendő segítségével a fagycsapon keresztül.

22.

HT166A

-

15:20

Tanya 166.

- Ugyanazon a telken lévő használaton kívüli 25 m

mély nyom

ós fúrt

kútból n

em tudtam m

intát venni,

mert kút téliesített

és leengedett

állapotban volt.

23.

HBU5

- 11:59

Béke utca 27.

6,8 ± 2,0

Télen használaton kívüli, 6 m m

ély ásott kútból vettem a m

intát, tű,

vödör és fecskendő segítségével. B

etonlappal fedett a kút.

24.

VV2

Kondorosi

vezetékes

vízhálózat

12:17

Béke utca 30.

12,6 ± 2,4 A kondorosi vezetékes vízhálózatból vettem a m



vízm

inta.

25.

VK1

Kék kút

10:39

Munkácsy

Mihály utca

0,8 ± 1,5

Utcán található, állandó használatban lévő, városi, vezetékes, nyomós

„kék k

útból” v

ettem a m

intát vödör, tű

és fecskendő segítségével

kiengedés után.

A m

intavételezés ideje alatt alig

sütött a Nap, kb. 8

o C volt, a szél fújt, felhőátvonulás volt és csapadék csak reggel esett.

4. M


- KONDOROS; 200

8 Március 08. –

A m

inta

kód

ja:

A

forrá

s/kút

A

mintavétel

ideje:

A m

intavétel

helyszíne:

Rn

kon

centrá

ció (Bq/l):

A m

intavétel k

örülm

ényei:

130

neve:

1.

NDU1

- 2008-03-08

10:50

5553 Kondoros

Dobó utca 6.

n.a

Téliesített

állapotban v

olt a kút,

ezért nem lehetett belőle m

intát venni.

Fagycsappal n


2.

NDU2

- 12:50

Dobó utca 8.

n.a.

Téliesített

állapotban v

olt a kút,


intát venni.

Fagycsappal n


3.

NDU3

-

12:42

Dobó utca 10.

14,1 ± 2,4 Kora tavasszal állandó használatban lévő a fúrt kút. Az elmúlt napokban

állatok itatására használták a kutat. Kiengedés után vettem belőle mintát tű,

vödör és fecskendő segítségével.

4.

NDU4

-

12:45

Dobó utca 10.

3,0 ± 1,6 Ugyanazon a portán lévő kora tavasszal kism

értékű használatban lévő fúrt

kútból, kiengedés után vettem a m

intát tű, vödör és fecskendő segítségével.

5.

NDU5

- 13:55

Dobó utca 12.

7,8 ± 1,8

Téliesített állapotból m

ost először használatba állított fúrt kútból vettem a

mintát tű, fecskendő és vödör segítségével kiengedés után.

6.

NDU6

- 13:09

Dobó utca 14.

n.a.

Téliesített

állapotban v

olt a kút,


intát venni.

Fagycsappal n


7.

NDU7

-

12:52

Dobó utca 15.

6,2 ± 1,9 Kora tavasszal használaton kívüli, leengedett állapotban lévő, nyomós fúrt

kútból, működő állapotba hozatal és kiengedés után vettem a m

intát tű,

fecskendő és vödör segítségével.

8.

NSU

1 -

13:02

Sz

énási ú

t 55/1.

10,4 ± 2,2 Kora

tavasszal kism

értékű a

nyom

ós, fúrt kút használata. Leengedett

állapotban v

olt a kút,

használatba tétel és k

iengedés u

tán

vettem belőle

mintát tű, fecskendő és vödör segítségével.

9.

NDU9

- 13:15

Dobó utca 42.

15,7 ± 2,6 Télen is folyamatosan használatban lévő nyomós, fúrt k

útból, kiengedés után

vettem a m

intát tű, fecskendő és vödör segítségével.

10.

NDU10

- 13:18

Dobó utca 45.

10,7 ± 2,2 Kora tavasszal már használatban lévő fúrt, nyom

ós kútból vettem a m

intát

kiengedés után tű

, fecskendő és vödör segítségével.

11.

NT791

- 13:30

Tanya 791.

9,0 ± 2,1

Egész évben folyamatos h

asználatban

lévő, nem téliesített, n

yomós, fúrt

kútból kiengedés után vettem a m

intát tű, fecskendő és vödör segítségével.

12.

NT792

-

13:35

Tanya 792.

n.a.

A tanya tulajdonosai nem tartózkodtak otthon, így nem

tudtam m

intát venni

a kútból.

13.

NTO1

-

11:25

Kondorosi-tó

2,2 ± 1,6

Kb. 120 cm m

élységből a tó aljáról, egy 3 m hosszú stég végéről vettem a

mintát tű, fecskendő és vödör segítségével. Mintavételre alkalm

as volt a tó,

nagy nyílt vízfelülettel

rendelkezett, mert

a nádast nagy területen

lekaszálták.

131

14.

NBU1

-

12:05

Béke utca 19.

2,8 ± 1,6



segítségével, 4,8 m m

élyről, a kút aljáról. A kút hosszú ideje fával volt

lefedve.

15.

NBU2

-

12:00

Béke utca 32.

3,9 ± 1,7



segítségével, 6,6 m m

élyről, a kút aljáról. A kút hosszú ideje fával volt

lefedve.

16.

NBU3

-

11:54

Béke utca 30.

5,9 ± 1,9

Kora tavasszal kism

értékű öntözésre használt a kút .A mintavétel előtt

használaton kívüli, vaslappal lefedett ásott k

útból v

ettem a m

intát egy vödör,

tű és fecskendő segítségével a kút aljáról, 5 m m

élyről.

17.

NBU4

- 11:57

Béke utca 10.

n.a.

Téliesített

állapotban v

olt a kút,


intát venni.

Fagycsappal n


18.

NSB

U1

-

15:00

Somogyi Béla

utca 19.

5,7 ± 1,9 Pár hetes használaton kívüli állapotból újra használatba tétel után kiengedés

után vettem a

mintát

nyom

ós,

fúrt kútból vödör, tű és fecskendő

segítségével.

19.

NSB

U2

- 14:45

Somogyi Béla

utca 24/1.


értékű használatban lévő fúrt, nyom

ós kútból vettem a

mintát k

iengedés után tű, fecskendő és vödör segítségével.

20.

NKER1

-

11:14

Kondorosi

Kertészet

Tanya 150

7,0 ± 2,0

Kerti

fúrt kútból vezetéken épületbe vezetett csapból vettem a m

intát tű,

vödör és fecskendő segítségével, néhány perces folyatás után. A

kút és a

csap között k

b. 200 m

hosszú a vezeték.

21.

NT166

- 11:08

Tanya 166.


ély nyom

ós, fúrt kútból vettem a m

intát

tű, vödör és fecskendő segítségével a fagycsapon keresztül.

22.

NT166A

-

11:02

Tanya 166.

n.a.

Ugyanazon a telken lévő használaton kívüli 25 m

mély nyom

ós, fúrt kútból

nem tu

dtam

mintát v

enni, m

ert k

út téliesített és leengedett állapotban volt.

23.

NBU5

- 12:08

Béke utca 27.

6,9 ± 1,9 Kora tavasszal k

ismértékű használatban lévő, 6

m m

ély ásott k

útból v

ettem a

mintát, tű, fecskendő és vödör segítségével. B

etonlappal fedett a kút.

24.

VV3

-

14:04

Béke utca 30.

15,2 ± 2,5 A kondorosi vezetékes vízhálózatból vettem a

mintát tű és fecskendő

segítségével. N

api h

asználatban lévő konyhai csapból szárm

azik a vízminta.

25.

VK2

Kék

kút

13:39

Munkácsy

Mihály utca

3,9 ± 1,7 Utcán található, állandó használatban lévő, városi, vezetékes, nyomós „kék

kútból” vettem a m

intát v

ödör, tű és fecskendő segítségével kiengedés után.

A m

intavételezés ideje alatt n

em sütött a Nap, kb. 7

o C volt, a szél folyamatosan fújt, felhős volt az ég és csapadék az előző nap estéjétől k

ezdve

folyam

atosan esett.

132

11.1.2. B

udaörsi és Budap

est XII. k

erületi m

intavételi jegyzők

önyvek

1. M


- BUDAÖRS, BUDAPE

ST XII. K

ERÜLET; 2

007 Nov

ember 10

-11.-

A m

inta

kód

ja:

A

forrás/kút

neve:

A m

intavétel

ideje:

A m

intavétel

helyszíne:

Rn

kon

centrá-

ció (Bq/l)

A m

intavétel k

örülm

ényei:

1.

DF1

Darázs-

forrás

2007-11-10.

9:37

Budapest, XII.

ker, Cserm

ely

utca 9.

1,3 ± 1,5

Szabad kifolyású, védett

forrás szájából, 10 cm

-re

a nyílástól

vettem a

mintát

mohapárnás

részről

tű segítségével.

A víz

csörgedezett.

2.

DF1

A

Darázs-

forrás

9:40

Budapest, XII.

ker, Cserm

ely

utca 9.

2,4 ± 1,6

Szabad kifolyású, védett forrás szájától 250 cm

-re vettem a m

intát

algás, faleveles részről, közvetlen a kőzethez nyomva a tűt, mert

nagyon sekély volt a víz. A víz csörgedezett.

3.

DIF1

Disznófő-

forrás

10:28

Budapest, XII.

ker., S

zilassy

utca

0,4 ± 1,4

A kiépített disznófej alakú forrásszájból csak csepegett a víz, o

nnan

nem lehetett mintát v

enni, 4

0 cm

-rel m

ellette egy m

ásik kifolyásból

vettem a

mintát

tű segítségével.

20 cm

-re

nyúltam bele a

kifolyásba, itt a víz bővízűbben folyt.

4.

NU1

-

12:40

2040 Budaörs,

Nyitra utca 5

6,7 ± 1,9 Használaton k

ívüli,

ásott kútból v

ettem a m

intát egy

műanyag

palack és fecskendő

segítségével a

kút aljáról.

A kút 12 m

mélységű, fedetlen. M

agánház kertjében lévő a kút.

5.

FU

1 -

13:01

Farkasréti utca

51.

9,7 ± 2,1

Fedetlen, h

asználaton k

ívüli ásott kútból v

ettem a m

intát a kút

aljáról, 7m

mélységből, egy mű-anyag palack és fecskendő segítsé-

gével. Magánház kertjében lévő a kút.

6.

FU

2 -

13:12

Farkasréti utca

53.

18,1 ± 2,1 Fedetlen, ö

nözésre használt

ásott kútból v

ettem a m

intát a kút

aljáról,

5m mélységből,

egy

műanyag palack és fecskendő

segítségével. M


7.

HU1

-

13:29

Halom

utca

10.

5,2 ± 1,8

Kb. 10 cm

vastag betonlappal fedett, használaton

kívüli

ásott

kútból vettem a m

intát a kút aljáról, 7m

mélységből, egy m

űanyag

palack és fecskendő segítségével. M


Naphegy utca

Műanyag zsákkal lefedett, használaton kívüli ásott kútból vettem a

133

8.

NaU

1 -

14:05

22/1.

1,7 ± 1,5

mintát a kút aljáról,

9 m m

élységből,

egy

műanyag p

alack

és

fecskendő

segítségével. A kútba

a csapadék víz

egy

csatornán

keresztül belefolyik nagy esőzéskor. M

agánház kertjében lévő a

kút.

9.

ZP1

-

14:35

Zichy Péter

utca 3.

1,8 ± 1,5

Vasráccsal lefedett, használaton kívüli ásott kútból vettem a m

intát

a kút aljáról, 9 m m

élységből, egy műanyag palack és fecskendő

segítségével. M


10.

KU1

- 15:04

Kereszt utca 3.

29,6 ± 3,4 Fedetlen, öntözésre használt ásott kútból vettem a m

intát a kút

aljáról, 7 m m

élységből, egy műanyag palack és fecskendő segít-

ségével. Magánház kertjében lévő a kút.

11.

HM1

-

16:23

Sz

abadság

utca 45-47.

11,9 ± 2,3

A R

iedl Ferenc Helytörténeti Múzeum kertjében lévő ásott kútból

vettem a m

intát 14,5 m

mélységből a kút aljáról egy műanyag

palack és fecskendő

segítségével.

A kút

használatban lévő,

öntözésre és háztartás ellátására használják a vizét. Zárt kútházzal

fedett a kút és hidrofor segítségével nyerik belőle a vizet, egy kb.

200

m-es

vezetéken

keresztül kerti csapként van

kialakítv

a a

víznyerés helye.

12.

SU

1 -

16:35

Sz

abadság

utca 44.

1,6 ± 1,5 Nyitott kútházzal lefedett, öntözésre használt ásott kútból vettem a

mintát 18 m mélységből,

egy


segítségével. Ebben a m

élységben még nem

értem

el a kút alját,

nem volt n

álam

hosszabb kötél. Magánház kertjében lévő a kút.

13.

BDU1

-

2007-11-11

8:45

Diófa utca 8.

0,4 ± 1,3

Magánház kertjében lévő, lefedett, 27 m

mély ásott k

útból v

ettem a

mintát hidrofor segítségével. Pár

vödör

víz

kiengedése után.

Öntözésre használt

a kút.

Műanyag palack és fecskendő

segítségével vettem a m

intát.

14.

KLU1

-

10:25

Kossuth Lajos

utca 66.

1,8 ± 1,4

Magánház garázsában lévő, lefedett, 9 m m

ély ásott kútból vettem

a mintát hidrofor segítségével. Pár vödör víz

kiengedése u

tán.

Nyáron öntözésre használt a kút. Most téliesített állapotban volt.

Üvegpohár és fecskendő segítségével vettem a m

intát.

15.

PS

U1

-

10:45

Petőfi Sándor

utca 38.

18,7 ± 2,5

Magánház kertjében lévő, nyito

tt kútházzal fedett, 6 m

mély ásott

kútból vettem a

mintát

egy


segítségével.. Nyáron öntözésre használt a kút. Műanyag palack és

134

fecskendő segítségével vettem a m

intát.

GPS

koordinátákat kaptam a tu

lajdonostól: EOV N 47,4573433o

E 18,9543540o

16.

VK1

Város-kút

2007-11-23

8:50

Budapest, XII.

ker., B

éla

Király Útja

(nem

telt el

5 óra)

5,7 ± 1,4

Fedett

forrásházban, kb. 15 m

hosszú alagút végén, több forrás

száját találtam, a bal oldali

legszélsőből v

ettem a m

intát tű és

fecskendő segítségével. Ez az ér volt

a legbővízűbb, egy pangó

részről v

ettem a m

intát. A terület régóta érintetlen volt.

17.

BBK

Béla király

Kútja

9:02

Budapest, XII.

ker., B

éla

Király Útja

(nem

telt el

5 óra)

7,9 ± 1,6

Fedett forrásházban, kb. 10 m

hosszú alagút végén, 3 forrás száját

találtam, az össze-folyásból vettem a


segítségével. Egy kisebb tavacska kialakulása m

iatt

nem lehetett

közvetlenül a forrásérhez hozzáférni. A kifolyó részről vettem a

mintát. A legbővízűbb ér szem

ből a falból folyt. A

terület régóta

érintetlen volt, a falon cseppkő-képződm

ények találhatók.

18.

BBK újra

Béla király

Kútja

9:02

Budapest, XII.

ker., B

éla

Király Útja

9,9 ± 2,0

Fedett forrásházban, kb. 10 m

hosszú alagút végén, 3 forrás száját

találtam, az össze-folyásból vettem a


segítségével. Egy kisebb tavacska kialakulása m

iatt

nem lehetett

közvetlenül a forrásérhez hozzáférni. A kifolyó részről vettem a

mintát. A legbővízűbb ér szem

ből a falból folyt. A

terület régóta

érintetlen volt, a falon cseppkő-képződm

ények találhatók.

A m

intavételezés ideje alatt sütött a Nap, kb. 7

o C volt, a szél nem

fújt, néha borús volt az ég, felhőátvonulások voltak és csapadék nem esett.

2. M


- BUDAÖRS, BUDAPE

ST XII. K

ERÜLET; 2

008 Janu

ár 12.-

A m

inta

kód

ja:

A forrás/kút

neve:

A

mintavétel

ideje:

A m

intavétel

helyszíne:

Kon

centrá

ció

(Bq/l)

A m

intavétel k

örülm

ényei:

1.

MDF1

Darázs-

forrás

2008-01-12

10:25

Budapest, XII.

ker., C

serm

ely

utca 9.

2,3 ± 1,6


forrás szájából vettem a

mintát tű és

fecskendő segítségével. H

avas volt a forrás környéke, n

övényzet nem

volt. A forrás bővizűbb volt, mint az első m

intavételkor.

Budapest, XII.

Sz

abad kifolyású, védett forrás szájától 250 cm

-re vettem a m

intát

135

2.

MDF1

A

Darázs-

forrás

10:27

ker., C

serm

ely

utca 9.

2,6 ± 1,6

közvetlenül a kőzethez nyomva a tűt, mert nagyon sekély volt a víz.

A víz csörgedezett. Növényzet nem

volt a m

intavétel területén.

3.

MDIF1

Disznófő-

forrás

10:45

Budapest, XII.

ker., S

zilassy

utca

2,3 ± 1,6

A kiépített disznófej alakú forrásszájból csak csepegett a víz, onnan

nem lehetett mintát venni, 40 cm-rel m

ellette egy m

ásik kifolyásból

vettem a m

intát tű segítségével. A

forrás bővizűbb volt, mint az első

mintavételkor.

4.

MNU1

-

16:40

2040 Budaörs,

Nyitra köz 5.

10,0 ± 2,1 Használaton kívüli, ásott kútból vettem a m

intát egy műanyag palack

és fecskendő

segítségével a

kút aljáról.

A kút 12 m mélységű,

fedetlen. Magán-ház kertjében

lévő a

kút.

A vízszint sokkal

alacsonyabb volt most, mint az első m

intavételkor.

5.

MFU

1 -

16:25

Farkasréti utca

51.

- A telek tulajdonosai nem tartózkodtak

otthon, így nem tudtam a

kúthoz ju

tni m

intavétel céljából. Többszöri keresés után sem találtam

otthon a családot.

6.

MFU

2 -

16:27

Farkasréti utca

53.

31,9 ± 3,4 Nyitott kútházzal fedett, télen használaton kívüli ásott kútból vettem

a mintát a

kút aljáról,

5m mélységből,

egy

műanyag palack és

fecskendő segítségével. M

agánház kertjében lévő a kút. A

lacsonyabb

volt a vízszint a kútban, m

int az első m

intavételkor.

7.

MHU1

-

15:18

Halom

utca

10.

9,5 ± 2,0

Kb. 10 cm

vastag betonlappal fedett, egész évben használaton kívüli,

ásott kútból v

ettem a m

intát a kút aljáról,

7 m m

élységből,

egy

műanyag palack és fecskendő segítségével. M

agánház kertjében lévő

a kút. Alacsony vízállás volt a kútban.

8.

MNaU

1 -

16:11

Naphegy utca

22/1.

2,4 ± 1,5


mintát a

kút aljáról,

9 m mélységből,

egy

műanyag palack és

fecskendő


a csapadék víz

egy

csatornán



Magas volt a vízszint a kútban.

9.

MZPU

1 -

15:58

Zichy Péter

utca 1.

4,1 ± 1,7


intát a

kút aljáról,

9 m m

élységből,

egy m

űanyag p

alack

és fecskendő

segítségével. M


10.

MKU1

-

13:30

Kereszt utca 3.

35,1 ± 3,6 Fedetlen, öntözésre

használt


mintát a

kút

aljáról,

7 m m

élységből,

egy műanyag palack és fecskendő segít-

ségével.

A kútban alacsonyabb

volt

a vízszint, mint az a

első

136

mintavételkor. Magánház kertjében lévő a kút. 1912-ben ásták és a

kőhegyi terület vízellátására szolgált régen a kút.

11.

MHM1

-

14:31

Szabadság út

45-47.

8,9 ± 2,0

A R

iedl F

erenc Helytörténeti

Múzeum kertjében lévő ásott

kútból

vettem a m

intát 14,5 m

mélységből a kút aljáról egy műanyag palack

és fecskendő

segítségével. A kút télen

használaton

kívüli. Zárt

kútházzal fedett a kút.

12.

MSU

1 -

14:54

Sz

abadság út

44.

2,8 ± 1,5

Nyitott kútházzal lefedett, télen használto

n kívüli, ásott kútból vettem

a mintát 18 m mélységből,

egy


segítségével. M

agánház kertjében lévő a kút. A

z előző mintavételhez

képest alacsonyabb volt a vízszint a kútban.

13.

MBDU1

-

15:30

Diófa utca 8.

-0,5 ± 1,3

Magánház kertjében lévő, lefedett, 27 m m

ély ásott kútból vettem a

mintát

hidrofor segítségével.

Műanyag palack és fecskendő

segítségével vettem a m

intát.

14.

MKLU1

-

13:46

Kossuth Lajos

utca 66.

8,3 ± 2,0



mintát egy flakon segítségével. Télen használaton kívüli a kút és a

hidrofor kiemelt állapotban van..

15.

MPS

U1

-

14:05

Petőfi Sándor

utca 38.

18,2 ± 2,7 Magánház kertjében lévő, nyito


mély, ásott

kútból vettem a

mintát

egy


segítségével. Télen használaton kívüli a kút. Az első m

intavételhez

képest sokkal m

agasabb volt a vízszint a kútban.

GPS

koordinátákat kaptam a tulajdonostól: EOV N

47,4573433o,E

18,9543540

o

16.

MVK1

Város-kút

2008-01-25

9:06

Budapest, XII.

ker., B

éla

Király Útja

7,8 ± 1,6

Fedett


hosszú

alagút v

égén, a bal oldali

forráságból vettem a m

intát tű és fecskendő segítségével. Ez az ér

volt a legbővízűbb, egy pangó részről vettem a m

intát. Nagyon kis

vízhozam

ú volt a forrás, alig találtam m

űködő forráságat. Hom

okos

lett a minta.

17.

MBBK

Béla király

Kútja

2008-01-25

8:46

Budapest, XII.

ker., B

éla

Király Útja

8,2 ± 1,6

Fedett


hosszú

alagút v

égén, a forráságak

találkozásánál v

ettem a m


segítségével. Egy

kisebb tavacska kialakulása

miatt

nem lehetett

közvetlenül

a forrásérhez hozzáférni. A kifolyó részről vettem a m

intát. A forrás

sokkal bővízűbb volt most, mint az előző mintavételkor.

137

18.

SO

S1

Só

skút-forrás

2008-01-12

11:43

Só

skút

21,5 ± 2,9 Kb. 600 m

mélységből feljö

vő artézi kútvízből vettem a m

intát tű,

fecskendő

és vödör

segítségével. 1960-ban létesítették

a kutat,

szabad, bővizű kifolyású, vasas, kénes szagú.

19.

CSV

1 Budaörsi

vezetékes

vízhálózat

18:02

2040 Budaörs,

Dráva köz 1.

10,0 ± 2,1 A budaörsi vezetékes vízhálózatból vettem a m



vízm

inta.

20.

BT1

Budatétényi-

díszkút

2008-01-25

10:23

Budapest,

XXII. K

erület,

Dézsm

aház

utca és a Mór

utca

kereszteződése

2,4 ± 1,2

Vasráccsal fedett, k

b. 1

2 m m

ély díszkútból v

ettem a m

intát tű,

fecskendő és flakon segítségével a felszín közelből, mert nem volt

nálam elég hosszú kötél. A

kút használaton kívüli.

21.

BTPS

U

Budatétényi-

karsztforrás

2008-01-25

10:40

Budapest,

XXII. K

erület,

Petőfi Sándor

utca 40.

5,2 ± 1,4

Szabad kifolyású és csappal is ellátott forrásból v

ettem a m

intát tű és

fecskendő

segítségével. Állandó

használatban lévő a

forrás, 400

mélyről jön fel a víz. Iható a forrás vize, az ÁNTSZ

folyamatosan

vizsgálja.

A m



o C volt, a szél fújt, felhős volt az ég és csapadék nem

esett, de vizes, hóm

aradványos volt a

terület.

3. M


- BUDAÖRS, BUDAPE

ST XII. K

ERÜLET; 2

008 Február 09

.-

A m

inta

kód

ja:

A forrás/kút

neve:

A

mintavétel

ideje:

A

mintavétel

helyszíne:

Rn

kon

centrá-

ció (Bq/l)

A m

intavétel k

örülm

ényei:

1.

HDF1

Darázs-

forrás

2008-02-09

11:55

Budapest, XII.

ker., C

serm

ely

utca 9.

7,6 ± 1,9

Szabad k

ifolyású, védett

forrás szájából vettem a m

intát tű és

fecskendő

segítségével. Mohapárnás részről vettem a m

intát.

A

forrás bővizűbb volt, m

int az első mintavételkor. Nem

a terület

kőzetm

inőségének megfelelő kőzetek

vannak a

forrás szájához

rakva díszítő

elem

ként.

Budapest, XII.

Sz

abad kifolyású, védett forrás szájától 250 cm

-re vettem a m

intát

138

2.

HDF1

A

Darázs-

forrás

11:56

ker., C

serm

ely

utca 9.

5,0 ± 1,8

közvetlenül a kőzethez nyomva a tűt, a víz csörgedezett, de pangó

részről v

ettem a m

intát. Növényzet nem

volt a m

intavétel területén.

3.

HDIF1

Disznófő-

forrás

12:07

Budapest, XII.

ker., S

zilassy

utca

1,5 ± 1,5

A kiépített disznófej alakú forrásszájból megint csak csepegett a

víz, onnan nem

lehetett mintát venni, 40 cm-rel m

ellette egy m

ásik

kifolyásból vettem a m

intát tű és fecskendő segítségével. A forrás

bővizűbb volt, mint az első m

intavételkor.

4.

HNU1

-

17:30

2040 Budaörs,

Nyitra köz 5.

8,4 ± 2,0

Használaton k

ívüli,

ásott kútból v

ettem a m

intát egy

műanyag

palack, tű és fecskendő segítségével a kút aljáról.

A kút 12 m

mélységű, fedetlen. Magán-ház kertjében

van. A vízszint

alacsonyabb volt most, mint az első m

intavételkor.

5.

HFU

1 -

10:56

Farkasréti utca

51.

70,5 ± 5,8 Egész évben

használaton

kívüli, kútházzal fedett

ásott kútból

vettem a m

intát tű, fecskendő és flakon segítségével.

6.

HFU

2 -

11:05

Farkasréti utca

53.


értékű öntözés volt a kútból. Kútházzal fedett

ásott k

útból v

ettem a m

intát tű, fecskendő és flakon segítségével. A

vízállás magasabb volt a kútban, m

int a m

ásodik m

intavételkor.

7.

HHU1

-

15:17

Halom

utca

10.

13,0 ± 2,3 Kb. 1

0 cm

vastag

betonlappal fedett, egész évben h

asználaton

kívüli, ásott kútból vettem a m

intát a kút aljáról, 7 m m

élységből,

egy

műanyag palack, tű és fecskendő

segítségével. Magánház

kertjében lévő a kút. A

lacsony vízállás volt a kútban.

8.

HNaU

1 -

15:38

Naphegy utca

22/1.

3,0 ± 1,6 Műanyag zsákkal lefedett, használaton kívüli ásott kútból vettem a

mintát a kút aljáról, 9 m m

élységből, egy műanyag palack, tű és

fecskendő


a csapadék víz

egy

csatornán


agánház kertjében lévő a

kút. Magas volt a vízszint a kútban, m

int m

inden alkalommal.

9.

HZPU

1 -

15:49

Zichy Péter

utca 1.

4,1 ± 1,7


intát

a kút aljáról,

9 m mélységből,

egy

műanyag palack, tű és

fecskendő segítségével. Magánház kertjében lévő a kút. A vízszint

alacsonyabb volt, m

int az első m

intavételkor.

10.

HKU1

-

13:50

Kereszt utca 3.

38,7 ± 3,8 Fedetlen, öntözésre használt ásott kútból vettem a m

intát a kút

aljáról,

7 m m

élységből,

egy műanyag p

alack, tű

és fecskendő

segítségével. A kútban alacsonyabb volt a vízszint, mint az a első

mintavételkor. M

agánház kertjében lévő a kút. 1

912-ben ásták és a

139


11.

HHM1

-

15:02

Sz

abadság út

45-47.

10,0 ± 2,1 A R

iedl Ferenc Helytörténeti Múzeum kertjében lévő ásott kútból

vettem a m

intát 14,5 m

mélységből a kút aljáról egy műanyag

palack, tű és fecskendő segítségével. A

kút télen használaton kívüli.

Zárt kútházzal fedett a kút. Alacsonyabb volt a vízállás, m

int az

első m

intavételkor.

12.

HSU

1 -

14:55

Sz

abadság út

44.

3,2 ± 1,6

Nyitott, fakeretes kútházzal lefedett, télen használto

n kívüli, ásott

kútból vettem a m

intát 18 m

mélységből, egy műanyag palack, tű

és fecskendő segítségével. Magánház kertjében lévő a kút. A

z első

mintavételhez képest alacsonyabb volt a vízszint a kútban.

13.

HBDU1

-

15:26

Diófa utca 8.

0,6 ± 1,4 Magánház kertjében lévő, lefedett, 27 m

mély ásott k

útból v

ettem a

mintát kiengedés után, hidrofor segítségével. Műanyag palack. tű

és fecskendő

segítségével vettem a

mintát.

Télen csekély

használatban van a kút. Állandóan lefedett

(le van betonozva a

nyílása), íg

y a vízszintjét n

em lehet m

egállapítani.

14.

HKLU1

-

14:09

Kossuth Lajos

utca 66.

6,5 ± 1,9


ély ásott kútból vettem

a mintát

egy

flakon,

tű és fecskendő

segítségével.

Télen

használaton

kívüli

a kút és a h

idrofor kiem

elt állapotban v

an.

Állandóan lefedett (le van betonozva a nyílása), így a vízszintjét

nem lehet m

egállapítani.

15.

HPS

U1

-

14:33

Petőfi Sándor

utca 38.

19,2 ± 2,7



mély, ásott

kútból vettem a

mintát egy


segítségével. T

élen használaton kívüli a kút. Az első m

intavételhez

képest sokkal magasabb

volt

a vízszint a k

útban

másodszor és

harm

adszor is, mert csőtörés miatt

szivárgás

volt

a területen.

Néhány

nappal a

mintavétel

előtt

ténylegesen

megállapított

csőtörés volt az udvarban, ahol a kút található. F

elhígult

mintát

vártam

, de az eredményt nem befolyásolta nagymértékben a

csőtörés. G

PS koordinátákat kaptam a tu

lajdonostól: EOV

N47,4573433

o E18,9543540

o

16.

HVK1

Város-kút

Budapest, XII.

9,4 ± 2,4

A forrásház belsejében lévő bal oldali forráságból vettem a m

intát

tű és fecskendő

segítségével. A forrás vízhozam

a kicsi volt.

140

8:28

ker., B

éla

Király Útja

Csörgedezett a forráság, h

omokos volt a terület. A legtöbb forráság

elapadt állapotban volt.

17.

HBBK1

Béla király

Kútja

8:49

Budapest, XII.

ker., B

éla

Király Útja

10,0 ± 2,5 A forrásház belsejében lévő központi ágból az összefolyásnál

vettem a m

intát tű és fecskendő segítségével. A

forrás vízhozam

a nagyobb volt, m

int a m

ásodik m

intavételkor. B

ővízűen

csörgedezett minden forráság.

18.

SOS2

Só

skút-forrás

- Só

skút

n.a.

-

19.

CSV

2 Budaörsi

vezetékes

vízhálózat

17:02

Dráva köz 1.

9,5 ± 2,0

A budaörsi v

ezetékes vízhálózatból vettem a m



vízm

inta.

20.

BT2

Budatétényi-

díszkút

2008-02-09

Budapest,

XXII. K

erület,

Dézsm

aház és

Mór utca

n.a.

-

21.

HBTPS

U

Budatétényi-

karsztforrás

2008-02-09

Budapest,

XXII. K

erület,

Petőfi Sándor

utca 40.

n.a

-

A m

intavételezés ideje alatt k

eveset sütött a Nap, kb. 7

o C volt, a szél nem

fújt, felhőátvonulások voltak és csapadék nem esett.

4. M


- BUDAÖRS, BUDAPE

ST XII. K

ERÜLET; 2

008 Március 02. -

A m

inta

kód

ja:

A forrás/kút

neve:

A

mintavétel

ideje:

A

mintavétel

helyszíne:

Rn

kon

centrá-

ció (Bq/l)

A m

intavétel k

örülm

ényei:

1.

NDF1

Darázs-

forrás

2008-03-02

9:22

Budapest, XII.

ker., C

serm

ely

utca 9.

4,3 ± 1,5


forrás szájából vettem a

mintát tű és

fecskendő

segítségével. A forrás bővizűbb volt, mint az előző

mintavételkor. N

övényzet nélküli helyről v

ettem a m

intát.

2.

NDF1

A

Darázs-

9:23

Budapest, XII.

ker., C

serm

ely

4,0 ± 1,5

A szabad kifolyású, védett forrás szájától kb. 250 cm

-re vettem a

mintát közvetlenül a kőzethez n

yomva a tűt, a víz csörgedezett,

141

forrás

utca 9.

pangó részről v

ettem a m

intát. Mohapárna volt a m

intavételi helyen.

3.

NDIF1

Disznófő-

forrás

8:48

Budapest, XII.

ker., S

zilassy

utca

2,5 ± 1,4

A kiépített disznófej alakú forrásszájból megint csak csepegett a víz,

onnan nem lehetett mintát v

enni, 4

0 cm

-rel jo

bbra m

ellette egy m

ásik

kifolyásból vettem a m

intát tű és fecskendő segítségével. A forrás

bővizűbb volt, mint az előző mintavételkor.

4.

NNU1

-

15:23

2040 Budaörs,

Nyitra köz 5.

14,1 ± 2,2 Használaton kívüli, ásott k

útból v

ettem a m

intát egy m

űanyag palack,

tű és fecskendő segítségével a kút aljáról. A kút 12 m m

élységű,

fedetlen. M

agánház kertjében van. A

vízszint alacsonyabb volt most,

mint az előző mintavételkor.

5.

NFU

1 -

10:56

Farkasréti utca

51.

48,1 ± 4,0 Kora tavasszal használaton kívüli, ásott kútból vettem a m

intát tű,

fecskendő és palack segítségével. A

kút kútházzal fedett. Magas volt

a vízállás a kútban.

6.

NFU

2 -

11:05

Farkasréti utca

53.

34,3 ± 3,3 Kora tavasszal locsolásra használt, ásott kútból vettem a m

intát tű,

fecskendő és palack segítségével. A

kút kútházzal fedett. Magas volt

a vízállás a kútban. A

hidrofor használaton kívüli állapotban volt.

7.

NHU1

-

11:20

Halom

utca

10.

12,0 ± 2,1 Kb. 10 cm

vastag betonlappal fedett, egész évben használaton kívüli,

ásott kútból v

ettem a m

intát a kút aljáról,

7 m m

élységből,

egy

műanyag palack, tű és fecskendő segítségével. Magánház kertjében

lévő a kút.

8.

NNaU

1 -

11:35

Naphegy utca

22/1.

3,0 ± 1,4


mintát a kút aljáról,

9 m m

élységből,

egy műanyag palack, tű és

fecskendő


a csapadék víz

egy

csatornán

keresztül

belefolyott,

mert

egész

nap

esett

az eső. Magánház

kertjében lévő a kút. Magas volt a vízszint a kútban, m

int minden

alkalommal.

9.

NZPU

1 -

11:47

Zichy Péter

utca 1.

2,2 ± 1,4


intát a

kút aljáról, 9 m m

élységből, egy m

űanyag palack, tű és fecskendő

segítségével. Magánház kertjében lévő a kút. A

vízszint alacsonyabb

volt a kútban.

10.

NKU1

-

15:12

Kereszt utca 3.

36,1 ± 3,4 Fedetlen, öntözésre

használt


mintát a

kút

aljáról,

7 m mélységből,

egy


segítségével. A kútban alacsonyabb volt

a vízszint, mint az előző

142

mintavételkor. Magánház kertjében lévő a kút. 1912-ben ásták és a


11.

NHM1

-

10:22

Sz

abadság út

45-47.

11,3 ± 2,0 A R

iedl F

erenc Helytörténeti

Múzeum kertjében lévő ásott

kútból

vettem a m

intát 1

4,5 m m

élységből a kút aljáról egy m

űanyag palack,

tű és fecskendő segítségével. A

kút kora tavasszal h

asználaton kívüli.

Zárt k

útházzal fedett a kút. A

lacsonyabb volt a vízállás, m

int az előző

mintavételkor. A

hidrofor még használaton kívüli állapotban volt.

12.

NSU

1 -

10:30

Sz

abadság út

44.

6,5 ± 1,7

Nyitott, fakeretes kútházzal lefedett, kora tavasszal h

asználton kívüli,

ásott kútból vettem a m

intát 18 m

mélységből, egy műanyag palack,

tű és fecskendő segítségével. Magánház kertjében lévő a kút. Az

előző mintavételhez képest m

agasabb volt a vízszint a kútban.

13.

NBDU1

-

11:30

Diófa utca 8.

1,2 ± 1,3

Magánház kertjében lévő, lefedett, 27 m m


mintát kiengedés után, hidrofor segítségével. Műanyag palack. tű és

fecskendő segítségével. Kora tavasszal csekély használatban van a

kút. Állandóan lefedett (le van betonozva a nyílása), így a vízszintjét

nem lehet m

egállapítani.

14.

NKLU1

-

11:59

Kossuth Lajos

utca 66.

11,1 ± 2,0 Magánház garázsában lévő, lefedett, 9 m m


mintát egy

műanyag flakon, tű és fecskendő

segítségével. Kora

tavasszal használaton kívüli a kút és a hidrofor kiem

elt állapotban

van. Á

llandóan lefedett (le van betonozva a nyílása), íg

y a vízszintjét

nem lehet m

egállapítani.

15.

NPS

U1

-

12:10

Petőfi Sándor

utca 38.

15,8 ± 2,3



mély, ásott

kútból vettem a

mintát egy


segítségével. Kora tavasszal használaton kívüli a kút. Magas volt a

vízállás a kútban, mert csőtörés m

iatt vízszivárgás volt a területen

néhány héttel ezelőtt. Mostanra jelentkezett a befolyott vezetékes víz

hígító hatása. GPS

koordinátákat kaptam a tu

lajdonostól: EOV

N47,4573433

o E18,9543540

o

16.

NVK1

Város-kút

8:28

Budapest, XII.

ker., B

éla

Király Útja

7,6 ± 1,8

A kiépített

forrásház végében lévő bal oldali forráságból vettem a

mintát tű és fecskendő segítségével. A

forrás vízhozam

a nagyon kicsi

volt. A terület elhom

okosodott állapotban volt. Több forráság elapadt

állapotban volt.

143

17.

NBBK1

Béla király

Kútja

2008-03-02

8:49

Budapest, XII.

ker., B

éla

Király Útja

9,7 ± 1,9

A kiépített

forrásház végében lévő központi forráságból vettem a

mintát tű és fecskendő segítségével. B

ővizűen folyt a forrás. M

inden

forráságából folyt a víz, a központi

összefolyásból lehetett mintát

venni, mert a kis forráságak legbelül egy kis tavat h

oztak létre.

18.

SOS3

Só

skút-forrás

2008-03-02

Sóskút

n.a.

-

19.

CSV

3

Budaörsi

vezetékes

vízhálózat

2008-03-02

12:44

2040 Budaörs,

Dráva köz 1.

10,2 ± 2,0 A budaörsi vezetékes vízhálózatból vettem a m



vízm

inta.

20.

BT3

Budatétényi-

díszkút

2008-03-02

Budapest,

XXII. K

erület,

Dézsm

aház és

a Mór utca

kereszteződése

n.a.

-

21.

NBTPS

U

Budatétényi-

karsztforrás

2008-03-02

Budapest,

XXII. K

erület,

Petőfi Sándor

utca 40.

n.a.

-

A m



o C volt, a szél fújt, felhős volt az ég és csapadék egész nap esett. Előző este szélvihar volt.

144

11.2. A

kon

dorosi m

intavételi id

őpon

tokh

oz tartozó id

őjárás térképek

2007-11-03

2008-01-19

2008-02-23

2008-03-08

11.3. A

budaö

rsi és a Budap

est XII. k

erületi m

intavételi id

őpon

tokh

oz tartozó id

őjárás térképek

2007-11-10

2008-01-12

2008-02-09

2008-03-02

A térképeken fekete szám

mal (pl.: 10) a napi átlagos hőmérséklet van ábrázolva oC-ban.

A térképeken kék számmal (pl.: 1027) a napi átlagos légnyomás van ábrázolva hPa-ban.

A térképek forrása: h

ttp://www.id

okep.hu/?oldal=arch_kep

11.4. A forrásokról és a kutakról készített fényképek 11.4.1. Kondorosi mintavételi helyek fényképei

DU1 Dobó utca 6. DU3 Dobó utca 10.

DU4 Dobó utca 10. DU5 Dobó utca 12

DU7 Dobó utca 15. TO1 Kondorosi-tó

146

SU1 Szénási utca 55/1. DU9 Dobó utca 42.

DU10 Dobó utca 45. T166 Tanya 166.

VV1 Kondorosi Vezetékes Vízhálózat VK1 Vezetékes „Kékkút”, Munkácsy

Béke utca 30. Mihály utca

147

BU1 Béke utca 19. BU1 Béke utca 19.



148


SBU1 Somogyi Béla utca 19. T791 Tanya 791

KER1 Kondorosi Kertészet, Tanya 150. KER1 Kondorosi Kertészet, Tanya 150.

149

11.4.2. Budapest XII. kerületi mintavételi helyek fényképei

DF1 Darázs-forrás (Csermely utca 9.) DF1 Darázs-forrás (Csermely utca 9.)

DF1A Darázs-forrás (Csermely utca 9.)

DIF1 Disznófő- forrás (Szilassy utca) DIF1 Disznófő- forrás (Szilassy utca)

150

DIF1 Disznófő- forrás (Szilassy utca) DIF1 Disznófő- forrás (Szilassy utca)

BBK1 Béla Király Kútja (Béla Király útja) BBK1 Béla Király Kútja (Béla Király útja)

BBK1 Béla Király Kútja (Béla Király útja) BBK1 Béla Király Kútja (Béla Király útja)

151

VK1 Város-kút (Béla Király útja) VK1 Város-kút (Béla Király útja)

VK1 Város-kút (Béla Király útja) VK1 Város-kút (Béla Király útja)

152

11.4.3. Budaörsi és a sóskúti mintavételi helyek fényképei

NU1 Nyitra köz 5. NU1 Nyitra köz 5.

FU1 Farkasréti utca 51. FU1 Farkasréti utca 51.

FU2 Farkasréti utca 53. FU2 Farkasréti utca 53.

153

HU1 Halom utca 10. BDU1 Diófa utca 8.

NaU1 Naphegy utca 23/1. NaU1 Naphegy utca 23/1.

ZPU1 Zichy Péter utca 1. ZPU1 Zichy Péter utca 1.

154

KU1 Kereszt utca 3. KU1 Kereszt utca 3.

HM1 Heimat Múzeum (Szabadság út) HM1 Heimat Múzeum (Szabadság út)

SU1 Szabadság út SU1 Szabadság út

155

KLU1 Kossuth Lajos utca 66. KLU1 Kossuth Lajos utca 66.

PSU1 Petőfi Sándor utca 38. PSU1 Petőfi Sándor utca 38.

SOS1 Sóskút-forrás CSV1 Budaörsi Vezetékes Vízhálózat

(Dráva köz 1.)

felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata békés és...

Documents