Felvidék

Felvidék himnusza

Felvidék

Történelme Európában fekszik, a mai Szlovákia részén - egy évezreden át a történelmi Magyarország északi részét alkotta. Ezen a területen, még ma is kb. 600.000 magyar él, abban az államban, amelyet 1920-ban a Versai(Trianoni) békediktátum Csehszlovákiának ítéltetett, ma pedig a Szlovák Köztársaság területét alkotja.

A háborúból vesztesen kikerülő magyarság nem élhetett az önrendelkezés jogával, sorsáról párizsi tárgyalótermek asztalainál döntöttek.

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása is sokkal inkább volt a győztesek érdekeit szolgáló esemény, mint az érintett lakosság akarata.

A cseh elnyomás A második világháborút követően újra Csehszlovákiához kerültek az 1938-ban Magyarországhoz visszacsatolt területek, ami a magyarok teljes jogfosztottságát és etnikai tisztogatás végrehajtását vonta maga után. A csehszlovák kormány 1945 áprilisában kihirdetett kormányprogramja kollektív bűnösnek nyilvánította a magyarokat, aminek következményeként elnöki rendeletekkel megfosztották őket állampolgári jogaiktól,elkobozták ingatlanaikat, több tízezrüket kényszermunkára hurcolták, törvényekkel megvonták tőlük az állami intézményekben való alkalmaztatás jogát, betiltották a magyar iskolákat, a magyar intézményeket és a sajtót, majd kormányhatározattal nemzetiségük megtagadására (ún. reszlovakizáció) kényszerítették őket.

A nyugati nagyhatalmak azonban sem a jaltai, sem a potsdami egyezményben nem járultak hozzá a szlovákiai magyarok teljes kitelepítéséhez, amit 1943. évi moszkvai látogatásai szellemében Eduard Benes elnök szorgalmazott. Ezzel szemben a győztes nagyhatalmak nyomására a magyar kormány 1946 februárjában lakosságcsere-egyezményre kényszerült Csehszlovákiával

Ennek értelmében csehszlovák részről annyi magyart telepíthettek át Magyarországra, ahány magyarországi szlovák nemzetiségű lakos volt hajlandó önként áttelepülni a Csehszlovák Köztársaságba. A nagyszabású, erőltetett szlovák propaganda ellenére a magyarországi szlovákok közül mindössze 73.273 fő volt kész otthont változtatni.

. A nagyszabású, erőltetett szlovák propaganda ellenére a magyarországi szlovákok közül mindössze 73.273 fő volt kész otthont változtatni.

Felvidéki híres épületek Ólubló

Szepes

Krasznahorka

Selmecbánya

Körmöcbánya

Híres emberek Nagyjaink a Felvidékről

Ezen a Felvidéken született többek közt Balassi Bálint, Kármán József, Jókai Mór, Tompa Mihály, Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Komjáthy Jenő, Reviczky Gyula, Márai Sándor, Szinyei Merse Pál, Csontváry Kosztka Tivadar, Mednyánszky László, Fadrusz János, Lehár Ferenc, Blaha Lujza, Jedlik Ányos, Petzval József, Lóczy Lajos.

Számos híres magyar töltötte itt diákéveit, vagy alkotó munkássága kötődik a Felvidékhez, Tinódi Lantos Sebestyéntől Batsányi Jánoson át Krúdy Gyuláig. A történelmi Thurzó, Balassa, Wesselényi, Thököly, Rákóczi, Esterházy, Pálffy, Andrássy, Dessewffy családok számos emléke található itt.

Sok szlovák eredetű család megmagyarosodott, mint például a Kossuth család, de az is előfordult, hogy magyarok váltak szlovákká. A régi felvidéki családok a századok során összeházasodtak egymással, és nagyon szerteágaztak. Érzelmileg némelyek a magyarok, mások a szlovákok felé húztak. 1848-ban sem fordult szembe a szlovákság a magyar forradalommal és szabadságharccal, bár a nemzetiségi törekvések megindultak, a szlovák többségű felvidéki vármegyék több mint tízezer katonát küldtek a szabadságharc zászlói alá.

Felvidéki „legendák”

Mikszáth Kálmán

1847-ben született Szklabonyán Felvidéken az akkor még Felsőmagyarországon….

magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

Kétszer házasodott, mert első házasságában nélkülözve élt….ezért azt hazudta feleségének , hogy nem szereti…később amikor megjelent a Tót atyafiak és A jó palócok, újra elvette korábbi feleségét(Mauks Ilonát) és három gyermekük született.

Legismertebb művei

Tót atyafiak (1881) A jó palóczok. 15 apró történet (1882) A beszélő köntös (1889) Szent Péter esernyője (1895) Besztercze ostroma. Egy különcz ember története (1895) A gavallérok. Ne okoskodj Pista (1897) Új Zrinyiász (1898) Különös házasság (1900) Akli Miklós (1903) A Noszty fiú esete Tóth Marival (1906) A fekete város (1908) A néhai bárány

Rákóczi, a vezéralak

Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem. 1704-ben Gyulafehérváron erdélyi fejedelemmé választották, és így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a dux & princeps címeket kapta, amely „vezér és fejedelem” jelentésű, és a magyar történetírás hagyományos értelmezése szerint ezzel megválasztották „a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé”

Rákóczi a szabadságharc vezéralakja volt…később emigrációba kényszerítették, s nem is engedték hazajönni…Rodostóban halt meg. Sírja ma Kassán a Szent Erzsébet dómban található.

Népviselet---Palócok

Népviselet---Garam völgye

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Mácsodi Ferenc