M V M T Á R S A S Á G C S O P O R T

F e n n t a r t h a t ó s á g iJ e l e n t é s

2 0 0 42 0 0 4

C S O P O R T

C S O P O R T

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

Az MVM Csoport

Fenntarthatósági Jelentése

2 0 0 4

2

T a r t a l o m

Köszöntõ

A társaságcsoport

A társaságcsoport irányítása és jövõképe

A társaságcsoport tevékenysége

Villamosenergia-termelés, hõszolgáltatás

Villamosenergia-kereskedelem

Átviteli hálózat – a villamos energia szállítása

Mérnökszolgálat az MVM Csoportban

Gazdasági eredmények

Környezetvédelmi ráfordítások

A villamos energia és a környezet

Primerenergia-hordozók

Az erõmûvek környezeti hatásai

Hagyományos környezeti hatások

Nukleáris környezetvédelem

Az átviteli hálózat környezeti hatásai

Irányítási rendszerek

Emberi erõforrások

Környezetvédelmi, társadalmi szerepvállalás

Minõsítõ levél

3

4

6

10

10

11

12

14

15

19

20

20

21

21

26

32

38

43

46

48

Immár hatodik alkalommal adjuk kezébe az MVM

Csoport környezetvédelmi tevékenységérõl készült

beszámolóját. Másodízben számolunk be fenntart-

hatósági jelentésben a fentieken túlmenõen gazdasági

eredményeinkrõl és a csoport társaságaiért dolgozó

munkatársaink szociális biztonságával, valamint társa-

dalmi felelõsségvállalásunkkal kapcsolatos erõfeszíté-

seinkrõl.

Munkánkat a hosszútávon eredményes, a társaságcso-

port növekedését megalapozó és segítõ gazdasági

tevékenység, az üzletfeleinkkel való kölcsönös elõ-

nyökön alapuló együttmûködés, a természeti erõforrá-

sok kíméletes, takarékos és hatékony használata vezérli.

Ezt a felelõsségünket vállalatcsoportunk felsõvezetõi

és beosztott dolgozói egyaránt átérzik. Az Európai

Unió tagjaként iparágunk hagyományaira támaszkodva

és eddigi kiemelkedõ eredményeire joggal büszkén az

MVM Csoport arra törekszik, hogy megfeleljen a fenn-

tartható fejlõdés követelményeinek.

A villamos energia termelése, szállítása és felhasználása

során a környezetet – jóllehet különbözõ mértékben –

óhatatlanul terheljük. Ugyanakkor környezeti és

minõségügyi politikánk szellemében és a gyorsan vál-

tozó jogszabályi környezethez is alkalmazkodva min-

Tisztelt Olvasó!

dent megteszünk azért, hogy üzleti érdekeink és a

környezet védelmének képviselete között húzódó

ellentmondást feloldjuk és összhangjukat megteremt-

sük. E mellett dolgozóink számára olyan munkakörül-

ményeket és aktív pihenési feltételeket teremtünk,

amelyek teljesítményük javításához is hozzájárulnak.

Munkatársaink szociális ellátottsága kiemelkedõ, az

érdekképviseleti szervezetekkel kialakított kapcso-

lataink példamutatóak.

A társaságcsoport környezeti elkötelezettségét a

Magyar Villamos Mûvek Rt., a Paksi Atomerõmû Rt., az

Országos Villamostávvezeték Rt. és az ERBE ENERGETIKA

Mérnökiroda Kft. ISO 14001 szabvány szerinti nemzet-

közi tanúsítása is igazolja.

Jelentésünkben tevékenységünket, eredményeinket

igyekeztünk számadatok és az idõbeli fejlõdés tük-

rében is bemutatni. A közölt információk, adatok meg-

bízhatóságát független felülvizsgáló szervezet igazolta.

Mindemellett szívesen várjuk minden olvasónknak a

jelentéssel kapcsolatos bármely jobbító észrevételét.

A fenti gondolatok jegyében ajánlom megtisztelõ

figyelmükbe az MVM Csoport 2004. évi Fenntart-

hatósági Jelentését.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

3

DR. KOCSIS ISTVÁN

vezérigazgató

K ö s z ö n t õ

4

A társaságcsoport

Villamos Energia Törvény (VET), a Magyar Energia Hiva-

tal által kiadott engedélyek, szabályzatok és a kapcso-

lódó jogszabályok alapján látja el.

A társaságcsoport anyavállalata, a Magyar Villamos

Mûvek Rt. (MVM Rt.) Magyarország egyik vezetõ ener-

getikai nagyvállalata. Kiemelkedõ feladata a villamos

energia közüzemi nagykereskedelme, forgalma a teljes

hazai áram-nagykereskedelem mintegy háromnegyedét

teszi ki. Az MVM Rt.-nek döntõ szerepe van abban,

hogy a részlegesen liberalizált magyarországi árampia-

con a közüzemi ellátás a megszokott magas színvo-

nalon, nagy megbízhatósággal történjen. Az MVM Rt.

ugyanakkor mindent megtesz a további piacnyitás sike-

réért, jelentõsen hozzájárul a versenyalapú hazai áram-

ellátás eredményes mûködéséhez is. Az MVM Rt. villa-

mosenergia-átviteli tevékenysége a hazai áramellátás

másik kulcstényezõje. A társaság a hazai erõmûvek által

termelt, valamint az importforrásokból származó villa-

mos energiát a tulajdonában lévõ nagyfeszültségû háló-

zaton továbbítja, és juttatja el a közvetlen fogyasztói

értékesítést végzõ területi szolgáltatókhoz. Ennek során

elsõdleges szempont, hogy a piaci szereplõk egyenlõ

feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az

MVM Rt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévõ villamos

hálózatot, hogy az folyamatosan garantálja a kiváló

minõségû hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések

révén pedig messzemenõen megfeleljen a bõvülõ áram-

kereskedelem igényeinek, a hazai átviteli hálózat a mind-

inkább egységesülõ európai árampiac jelentõs infra-

strukturális tényezõje legyen. A társaság integrált minõ-

ség- és környezetirányítási rendszer keretében mûködik,

amely áthatja a társaság valamennyi folyamatát és tevé-

kenységét. Az MVM Rt. a minõség és a környezet

iránti elkötelezettségét az ISO 9001, és 2001-ben az

ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer beve-

zetésével is kifejezte. Törekvései eredményességét

IQ-Net nemzetközi tanúsítványok is igazolják.

Az együttmûködõ magyar villamosenergia-rendszer

1949-ben jött létre. Vállalatait 1963-tól a Magyar

Villamos Mûvek Tröszt (MVMT) fogta össze, gazdasági-

lag is egységesítve a termelõket (erõmûveket), a szál-

lítót és a rendszerirányítót, valamint az áramszolgál-

tatókat. A tröszt vállalatait 1992-ben és azt követõen

társaságokká alakították, egyes erõmûveket és az

azokat kiszolgáló szénbányákat integrálták, és az új tár-

saságokat kétszintû szervezetként a Magyar Villamos

Mûvek Rt. (MVM Rt.) irányította.

Az 1995-ben végrehajtott privatizáció során külföldi,

illetve magántulajdonba került az összes áramszolgál-

tató társaság és az erõmûvek többsége. Az iparág meg-

határozó társaságai közül állami tulajdonban maradt az

MVM Rt., az Országos Villamostávvezeték Rt., a Paksi

Atomerõmû Rt. és a Vértesi Erõmû Rt. Az MVM Rt.

100%-os tulajdonában lévõ MVM Partner Rt.-vel és a

Tatabánya Erõmû Kft.-vel e cégek alkotják jelenleg is az

MVM Rt. teljes körûen konszolidált leányvállalatainak

együttesét. Az MVM portfoliója ezen túlmenõen 13 tár-

sult vállalkozást foglal magába, melyek közül legjelen-

tõsebbek a Dunamenti Erõmû Rt. és a Mátrai Erõmû Rt.,

továbbá a konszolidáció szempontjából társultként ke-

zelt ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft.

A magyar villamos energetika egyetlen nemzeti tulaj-

donú cégcsoportja meghatározó szereplõje Magyaror-

szág villamosenergia-iparának. Tevékenysége kiterjed a

villamos energia termelésére, közüzemi és versenypiaci

kereskedelmére, az átviteli hálózat üzemeltetésére,

fejlesztésére és az energiarendszer biztonságos mûkö-

dését garantáló tartalék erõmûvi kapacitások (gáztur-

binás erõmûvek) üzemeltetésére, távhõellátásra, mér-

nökirodai és logisztikai szolgáltatásokra.

A társaságcsoport aktív résztvevõje a nemzetközi

árampiacnak, és társult tagja a nyugat-európai villamos-

energia-rendszernek, az UCTE-nek (Union for the

Coordination of Transmission of Electricity). Feladatát a

Magyarország atomerõmûvét a Paksi Atomerõmû Rt.

(PA Rt.) üzemelteti. A Paksi Atomerõmû a kezdetektõl

fogva kiemelt biztonsággal és megbízható stabilitással

áll Magyarország fogyasztóinak rendelkezésére. A hazai

villamosenergia-termelésben meghatározó szerepet tölt

be, annak mintegy 40%-át adja, 2004-ben az erõmû

négy blokkja összesen 11 915 GWh villamos energiát

termelt. A Paksi Atomerõmû 2002-ben kapta meg az

ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszerének

tanúsítását. A környezetirányítási rendszer szabvány

szerinti mûködését a 2003. novemberi felülvizsgálati

audit is igazolta.

A Vértesi Erõmû Rt. (VÉ Rt.) integrált bánya-erõmû tár-

saságként 373,4 MW összes beépített villamos teljesít-

ményû erõmûegységekkel és az ehhez szükséges ener-

getikai barnaszenet termelõ mélymûvelésû bányákkal

rendelkezett. A VÉ Rt. bányái adják a hazai barnaszén-

termelés döntõ részét, jelentõsen függetlenítve az ener-

giatermelést a világpiaci hatásoktól. A társaságnak 2004

õszéig három erõmûve volt: Oroszlányban, Bánhidán és

Tatabányán. A hazai villamosenergia-igény közel 6%-át

kielégítõ termelés mellett az erõmûvi telephelyek kap-

csolt villamosenergia-termelés mellett ellátták Tata-

bánya, Oroszlány és Bokod távhõszolgáltatási igényét is.

2004. szeptemberétõl a tatabányai erõmûvet az újon-

nan alakult Tatabánya Erõmû Kft. üzemelteti.

A Tatabánya Erõmû Kft. az MVM Rt. csaknem 100%-os

tulajdonában van (a helyi Önkormányzat 1 részvényt bir-

tokol). Az erõmû Tatabánya város több mint 22 ezer

távfûtéses lakásának és számos közintézményének

hõforrása, amely a hõtermeléssel kapcsoltan villamos

energiát is termel. A 2004-ben végrehajtott 5,9 Mrd Ft

értékû korszerûsítést követõen 180,5 MW hõ- és 49,7

MW villamos teljesítménnyel rendelkezik.

A Gázturbinás Erõmûveket Üzemeltetõ és Karban-

tartó Kft. (GTER Kft.) feladata az MVM Rt. tulaj-

donában lévõ Litéri, Lõrinci és Sajószögedi gázturbinás

(GT) tartalék erõmûvek berendezéseinek kezelése és

üzemfelügyelete.

A Miskolci Fûtõerõmû Kft. (MIFÜ Kft.) három telep-

helyen (Tatár utca, Bulgárföld, Diósgyõr) üzemelteti az

MVM Rt. tulajdonában lévõ hõ- és villamos energiát

kapcsoltan termelõ gázmotoros erõmûveket.

Az Országos Villamostávvezeték Rt. (Ovit Rt.) az MVM

Rt. tulajdonában lévõ átviteli hálózat távvezetékeinek és

alállomásainak létesítõje, üzemeltetõje és karbantartója,

valamint a hálózati felújítások, fejlesztések, beruházások fõ

kivitelezõje. Mûködési területe az egész országra kiterjed.

Az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. mint

versenypiaci kereskedõ és szolgáltató feladata a

közvetlen fogyasztói értékesítés, melynek keretében

komplex szolgáltatási csomagokat is kínál. Emellett vil-

lamosenergia-kereskedelmi tevékenységet végez külön-

féle piacokon.

Az MVM Adwest Marketing GmbH az MVM Rt. bécsi

székhelyû leányvállalata. Fõ tevékenysége a villamos-

energia-kereskedelem, mûködési területe Ausztria és a

rajta keresztül elérhetõ versenypiacok.

Az MVM Csoport fontos tagja a mérnökirodai szolgáltatá-

sokat végzõ ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Kft. (ERBE

Kft.) és a központi logisztikai, valamint mérnökirodai

feladatokat ellátó Villamosipari Kereskedelmi és

Szolgáltató Kft. (VILLKESZ Kft.) is.

Jelentésünkben törekedtünk a vállalatcsoport gazdasági,

környezetvédelmi és szociális fenntarthatósági jellemzõit

egységes keretben bemutatni. A termelési, környezeti

jellemzõket az energia életciklusához igazodva ismer-

tetjük, kezdve a primerenergia-termelés (szénbányászat)

kiemelt adataival, a villamosenergia- és hõtermelés, vala-

mint az energiaátvitel jellemzõivel, a szükséges részletes-

séggel elemezve a környezeti hatásokat.

A 2004. évi fenntarthatósági jelentés az egyes társasá-

gok jelentõsen eltérõ sajátságait figyelembe véve az

elõzõ évekhez képest részletesebb, átfogó tájékoztatást

kíván adni a társaságcsoport eredményeirõl, bemutatva

a továbblépés lehetõségeit is.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

5

Az MVM Csoport tulajdonosi szerkezete

„A Magyar Villamos Mûvek Rt. a hazai villamosener-

gia-ellátás meghatározó szereplõjeként – mint alap-

vetõ értéket – elismeri a környezetvédelem és a fenn-

tartható fejlõdés fontosságát, gazdasági és társadal-

mi jelentõségét. Tevékenységének minden területén

– termékeinek és szolgáltatásainak teljes életciklusát

átfogva – kiemelten kezeli a környezet védelmének

szempontjait és annak érvényesítését üzleti kapcso-

lataiban is elvárja.”

A fenti idézet a korábbi, hasonló jelentéseink

környezetpolitikánkat bemutató fejezetébõl való. Az

abban foglaltak változatlanul érvényesek, jóllehet,

már az MVM Rt. központja is integrált társaság-

irányítási rendszer szerint mûködik, amelyben a

hatékonyság, a jövedelmezõség, a környezet, a mi-

nõségügy, a biztonság, a kockázatkezelés szempontjai

egymással egységben érvényesülnek. A csoport egyes

társaságai hasonlóképpen – az egymástól eltérõ tevé-

kenységi körüktõl, értékeiktõl függõen – mindenkor a

csoport stratégiai célkitûzései teljesítését szolgálják.

A társaságcsoport fenntarthatósági jelentésében

nincs lehetõségünk arra, hogy az egyes politikákat,

stratégiai célokat teljes körûen ismertessük, de néhány

fontos szempontot bemutatunk, amelyek jövõnk

szempontjából meghatározóak.

Az elmúlt évek folyamán számos változás történt a

hazai és az Európai Uniós jogrendben. A villamosener-

gia-ipart érintõ változások legfontosabbika a liberali-

záció, a piacnyitás, amely – mint közismert – zökke-

nõmentesnek semmiképp nem nevezhetõ. Az új

irányelvek és jogszabályok új, egyelõre nem minden

részletében tisztázott modell alapján való mûködést

igényelnek. Ennek kialakítása szinte egy idõben

történik azon jogszabályi, regulációs változásokkal,

amelyek az uniós joganyag átvételét, a hazai viszo-

nyokhoz való alkalmazását teszik szükségessé.

Módosul a villamosenergia-törvény, mind rövidebb

idõközönként változnak a rendeletek. Ennek fõ oka a

rendszer, a verseny piac újdonságában, az ezzel kap-

csolatos tapasztalatok hiányában rejlik. Szeren-

csénkre a kezdetek kezdetén elkövetett kisebb-na-

gyobb hibák, hiányosságok, üzemzavarok bennünket

elkerültek. Lehetõségünk van azonban ezekbõl is

tanulva új szabályokat alkotni, új folyamatokat, kap-

csolatrendszereket kialakítani. E mellett természete-

sen alapvetõ a magyar villamosenergia-rendszer mû-

ködõképessége, a fogyasztók biztonságos ellátása,

ami mindeddig – a társaságcsoport munkatársainak is

köszönhetõen – sikeresnek bizonyult.

6

A társaságcsoport

irányítása és jövõképe

A piac formálódik, alakul, változik, tökéletesedik, de

stabilnak még aligha nevezhetõ. A piaci szereplõk

döntéseire sokkal inkább a lassan, fontolva haladás

jellemzõ, mint a forradalmian új változtatások végre-

hajtása. Az MVM Csoport is alkalmazkodik az új

helyzethez, a korábbiaktól eltérõ viszonyokhoz, és

egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy csakis a

fogyasztóközpontú stratégiák valósíthatók meg.

2003. január elsején indulhatott a versenypiaci keres-

kedelem és a piac átláthatósága egyre nagyobb.

2007. júliusától már minden fogyasztó szabadon vá-

laszthatja meg, kitõl vásárol villamos energiát. A piaci

szerplõk a villamos energiával egyre inkább mint áru-

cikkel kereskednek. Mindazonáltal az ellátást a szol-

gáltatási jellegzetességek uralják.

A villamos energia (jelentõs, kereskedelmi mennyiség-

ben) nem tárolható, más szolgáltatással (bár hasonlóak

mindig találhatók) nem helyettesíthetõ és mai életünk-

ben nem is nélkülözhetõ. Ezen egyedi sajátosságok figye-

lembe vételével alakulnak az új szabályok, az új mûkö-

dési modellek, ennek megfelelni akarván mûködnek a

kisebb-nagyobb villamos társaságok. Ez utóbbiak méltó

versenytársa kíván lenni az MVM Csoport, a hazai villa-

mosenergia-rendszer egyik legjelentõsebb szereplõje.

A villamosenergia-rendszerek egyes ágazataiban a mo-

nopóliumok szükségszerûen fennmaradnak. A villany

szállítása tekintetében teljesen célszerûtlen és legfõ-

képpen gazdaságtalan lenne versenyt hirdetni. Azok-

ban az ellátási szegmensekben azonban, ahol ez a

fogyasztók érdekét szolgálja, indokolt a piac szabaddá

tétele. A fokozatosság és az elsõ lépések tapaszta-

latainak feldolgozása azonban olyan szükségszerûség,

amely nem tesz lehetõvé gyors változtatásokat.

A kezdeti nehézségek megmutatták, hogy az ellátás biz-

tonsága ebben az ágazatban legalább olyan prioritást

kell kapjon, mint a felesleges tartalékok felszámolása.

Ennek megfelelõen változtak az uniós szabályok is.

A villamosenergia-ellátás biztonságával azonos szinten

kezelendõ feladat a környezet biztonsága, az életfel-

tételek biztosítása, az ökológiai stabilitás megterem-

tése és fenntartása. Korunk egyik legnagyobb kihívása

a globális felmelegedés elleni társadalmi teendõk meg-

határozása, a fontossági sorrendek felállítása. Mindez

pedig szorosan összefügg a villamosenergia-terme-

lésével, lévén a hagyományos tüzelésû erõmûvek jelen-

tõs mennyiségû szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe.

Amíg azonban az ellátásbiztonságban esetleg bekö-

vetkezõ problémák a fogyasztók – tehát elvileg min-

denki – számára azonnal érzékelhetõek, a környezet

igénybevétele, terhelése, némelykor veszélyeztetése,

kevésbé vehetõ észre, általában idõben elhúzódóan

jelentkezik és a felelõsök megtalálása sem mindig egy-

szerû feladat.

A környezeti erõforrások szûkössége nem minden

esetben nyilvánvaló, ezért a hosszú távú fenntartha-

tóság sokszor csak a társadalom igényeinek az állam

által jogszabályokban kifejezésre juttatott elõírásain

keresztül tehetõ érzékletessé azok számára, akik fela-

dataik elvégzése során ezeket a forrásokat igénybe

veszik. Bár nem mindig mûködik tökéletesen, ha lehet-

séges, a legjobb megoldás a piac eszközeinek alkal-

mazása a gazdálkodó szervezetek felelõsségérzetének

ébren tartására. Ilyen módszer pl. az üvegházhatású

gázok kibocsátási egységeinek kereskedelme, amely a

Kiotói Jegyzõkönyv életbe lépése óta elvben az aláíró

országok számára elérhetõ, míg az Európai Unió úttörõ

hozzáállásának és a bevezetett rendszernek köszön-

hetõen a gazdálkodó szervezetek számára gyakorlati-

lag is hozzáférhetõ 2005-tõl. Ez a mesterségesen elõál-

lított szûkösség amellett, hogy ser-

kenti a mûszaki fejlesztést, társadal-

mi szinten a legkevésbé költséges

megoldást kínálja a résztvevõ szer-

vezetek számára is.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

7

Korunk nagy kihívása a hagyományos tüzelõanyagok –

részbeni – helyettesítése oly módon, hogy a fogyasz-

tók villamosenergia-ellátása – e semmivel nem helyette-

síthetõ szolgáltatás – ne szenvedjen csorbát. A meg-

újuló energiaforrások térhódítása immár valóság:

Németországban a szélerõmûvek beépített teljesítõ-

képessége meghaladja a 10 000 MW-ot. Ez több, mint

hazánk erõmûveinek együttes kapacitása. Miközben az

MVM Rt. nem jelentéktelen mennyiségû villamos

energiát vásárol biomasszával termelõ erõmûtõl,

készül, formálódik az országos megújuló energia fel-

használási stratégia.

Miután a környezet terhelésének csökkentését szolgáló

ráfordítások nem mindenkor a gazdálkodó szervezetek

költségeként jelentkeznek (externáliák), a megújuló

energiaforrások nagyobb mértékû elterjedéséhez az

állami támogatás nem nélkülözhetõ. Ennek Európában

is számos változata ismert a kötelezõ átvételtõl, a

szabályozott (támogatott) átvételi ártól az ún. zöld

bizonyítványok rendszeréig. Magyarországon az elsõ-

ként említett eljárást alkalmazzák, de a rendszer még

tökéletesítésre és talán – akár európai szinten is –

egységesítésre szorul. Társaságunk jövõbeni befek-

tetési döntéseit a gazdaságosság és a környezet iránti

elkötelezettség szempontjai együtt határozzák meg.

Az MVM Csoport legnagyobb villamosenergia-ter-

melõje a Paksi Atomerõmû Rt., amely 40% körüli rész-

arányt képvisel a hazai termelésben. A nukleáris forrás-

ból tiszta, biztonságos és gazdaságos villamos energia

állítható elõ. A jövõ legfontosabb feladata az erõmû

biztonságának javítása, folyamatos fejlesztése, nemzet-

közi szinten tartása. Az atomerõmû üzemidejének meg-

hosszabbítása és teljesítõképességének lehetséges

növelése a hazai villamosenergia-ellátás biztonságának

legfõbb záloga.

Az átviteli hálózat fejlesztése és üzemkészségének fenn-

tartása a veszteségek csökkentése mellett az ellátásbiz-

tonságot és a nemzetközi kereskedelmi lehetõségek

javítását is szolgálja. A nemrég üzembe helyezett Paks-

Pécs 400 kV-os távvezeték, valamint új alállomások

létesítése és a régiek korszerûsítése, bõvítése után a

Gyõr-Szombathely távvezeték (jelenleg épül) mellett a

romániai, a horvátországi és a szlovákiai távvezeték-

összeköttetések bõvítése szerepel fõbb terveink

között. Itt említjük meg, hogy az MVM Rt. és az Orszá-

gos Villamostávvezeték Rt., valamint a Nemzeti Park

Igazgatóságok között több, mint három éve áll fenn

(önkéntes) megállapodás a környezet- és természet-

barát távvezeték-üzemeltetéssel és -karbantartással

kapcsolatban.

A jogszabályok, elõírások betartása mellett ma már

elképzelhetetlen a környezet védelme, megõrzése a

gazdasági társaságok aktív, önkéntes kezdeményezései,

hozzájárulásai nélkül. A társaságcsoport legtöbb vál-

lalata rendelkezik ISO 9001 szabvány szerinti minõ-

ségirányítási, és többségük ISO 14001 szabvány szerinti

környezetközpontú irányítási rendszerrel is. Ezek alkal-

mazása és rendszeres továbbfejlesztése által is iga-

zoljuk elkötelezettségünket a fenntarthatóság iránt.

8

A társaságcsoport

irányítása és jövõképe

Az irányítási rendszerek aktív, sõt nem ritkán elõrete-

kintõ (proaktív) alkalmazása is segít abban, hogy az

MVM Csoport a teljes piacnyitást követõen is erõs,

hosszú távon növekedésre képes, a fogyasztók és a

tulajdonosok, de minden más érdekelt fél számára is új

értéket teremtõ, a fokozódó versenyben helyt állni ké-

pes, megbízható része legyen hazánk társadalmának.

Az MVM Csoport jövõjét – várakozásaink szerint és

erõfeszítéseink eredményeképpen – vertikálisan integ-

rált társaságcsoportként képzeljük el, amely a primer

energiahordozók kinyerésétõl az azokban rejlõ belsõ

energia hatékony villamos energiává alakításán át, a

nagy hatásfokú kapcsolt hõ- és villamosenergia-ter-

meléssel, a villamos energia kereskedelmével, nagyfe-

szültségû átvitelével és a fogyasztókig való eljuttatásá-

val egyaránt foglalkozik. E mellett részt vesz az ellátás

biztonságának megvalósításában, és olyan mérnöki,

piaci és más szolgáltatásokkal is rendelkezésre áll, ame-

lyek hozzájárulnak a vevõk, a fogyasztók ener-

giatakarékos, környezettudatos mûködéséhez, élet-

viteléhez.

Az MVM Rt. vezetésének meggyõzõdése, hogy a tár-

saságirányítási politikánkban megfogalmazott célok

teljesítésével a társaság hatékonyan járul hozzá

környezetünk állapotának javulásához, a társaság gaz-

dasági eredményességének fokozásához és – nem utol-

sósorban – jó hírnevének öregbítéséhez.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

9

Az MVM Csoport erõmûveinek beépített villamos

teljesítõképessége 2 686 MW, amely a hazai közcélú

erõmûvekének 31,7%-át teszi ki. Az erõmûvek

kihasználása (az adott idõszakban megtermelt és a

beépített teljesítõképesség figyelembevételével

maximálisan megtermelhetõ villamos energia hánya-

da) mindazonáltal jelentõs szórást mutat. Az atom-

erõmû és a széntüzelésû erõmûvek elsõsorban állan-

dó magas kihasználáson üzemelnek. A gázturbinás

tartalék erõmûvek az energiarendszer teljesítmény-

hiányát okozó üzemzavari állapotban, kizárólag

rendszerirányítói utasításra lépnek mûködésbe. A

gázmotoros erõmûvek hõszolgáltatással egyidejûleg

termelnek villamos energiát.

Az erõmûvek termelési paraméterei nagymértékben

eltérnek egymástól. Míg az atomerõmûben a villa-

mosenergia-termelés a meghatározó (98,5%), a gáz-

motoros erõmûveknél a kiadott villamos és hõener-

gia aránya közel azonos (49 -51%).

A társaságcsoport erõmûveinek hõteljesítménye a

tatabányai fûtõerõmû bõvítése és a miskolci gázmo-

toros erõmûvek üzembelépése után összesen 348

MWth -t tesz ki.

Az MVM Csoport összes villamosenergia- és hõter-

melése 2004-ben együtt 13 564 GWh-t tett ki. Növe-

kedett a hõtermelés részaránya, amely az elõzõ évi

4%-ról 6,2%-ra változott.

A társaságcsoportban elõállított villamos energia

elsõsorban a Paksi Atomerõmû 2. blokkja ismételt

üzembevételének köszönhetõen 12 726 GWh-ra

növekedett az elõzõ évhez képest.

1 0

Erõmû Beépített villamos Beépítettteljesítõképesség hõteljesítmény

MW MWth

Paksi Atomerõmû Rt. 1 866 421. blokk 4672. blokk 4683. blokk 4603. blokk 471

Gázturbinás erõmûvek 410 0Litér 120 0

Lõrinci 170 0Sajószöged 120 0

Vértesi Erõmû Rt. 335 99Bánhida 100 11

Oroszlány 235 88Tatabánya Erõmû Kft. 50 181

Gázmotoros erõmûvek 25 26Tatár utca 20 21Bulgárföld 1 1Diósgyõr 4 4

Összesen 2 686 348

Az MVM Csoport erõmûveinek beépített villamos-és hõteljesítménye 2004-ben

A társaság-csoporttevékenysége

Villamosenergia-termelés és hõszolgáltatás

Vi l lamosenergia-kereskedelem

Az MVM Rt. 2004-ben közvetlenül a hazai erõmûvek-

tõl 25,4 TWh villamos energiát vett át értékesítési cél-

lal. Ez a mennyiség nem tartalmazza az erõmûvekben

megtermelt energia azon részét, melyet saját beren-

dezései, bányái mûködtetésére használt fel (önfo-

gyasztás). Az értékesíthetõ mennyiséget növelte az

alábbi táblázatban nem szereplõ további hazai

erõmûvektõl átvett energia mennyiség (0,2 TWh) és az

importált villamos energia (4,4 TWh).

Az értékesítés nagy része (27,2 TWh) a közüzemi

fogyasztók ellátásáról gondoskodó területi áramszol-

gáltatók részére történt. Az egyéb belföldi értékesítés

– fõleg kereskedõk részére – 2,0 TWh volt, míg az

export 0,5 TWh-t tett ki.

Az MVM Rt. kétoldalú szerzõdés alapján a Borsodi

Energetikai Kft.-tõl és kisebb mértékben a Mátrai Erõ-

mû Rt.-tõl összesen 258 GWh biomassza üzemanyagból

(fa és fahulladék, valamint egyéb melléktermék) ter-

melt villamos energiát vásárolt.

Az MVM Partner Rt. 2004-ben is a villamosenergia-piac

jelentõs szereplõje volt, amit a fogyasztói szegmens-

ben mintegy 30%-os, a nagykereskedelmi piaci szektor-

ban kb. 35-40%-os részesedés, valamint 2 900 GWh for-

galom és közel 25 Mrd Ft árbevétel elérése reprezentál.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

1 1

2001 2002 2003 2004Vértesi Erõmû*Villamos energia 1 968 1 946 1 569 1 406Hõ 511 500 552 504Összesen 2 479 2 446 2 121 1 910MVM GT ErõmûvekVillamos energia 9 5 9 5Gázmotoros erõmûvekVillamos energia 0 0 0 151Hõ 0 0 0 158Összesen 0 0 0 309Paksi AtomerõmûVillamos energia 14 126 13 953 10 297 11 915Hõ 181 168 181 176Összesen 14 307 14 121 10 478 12 091MVM Csoport összesenVillamos energia 16 614 16 404 12 427 13 477Hõ 692 668 733 838Összesen 17 306 17 072 13 160 14 315

* A Tatabánya Erõmû Kft. termelésével együtt

Az MVM Csoport erõmûveinek villamosenergia- és hõtermelése (GWh)

Erõmû Energiaforrás Villamos Villamosteljesítmény (MW) energia (GWh)

AES Borsodi Energetikai Kft. szén, biomassza - 316AES Tisza Erõmû Kft. szénhidrogén 555 1 525Budapesti Erõmû Rt. szénhidrogén 240 985Csepel Áramtermelõ Kft. szénhidrogén 339 1 662Dunamenti Erõmû Rt.

Dunamenti F szénhidrogén 1 136 2 187Dunamenti GT szénhidrogén 166 2 024

Mátrai Erõmû Rt. lignit, biomassza 490 3 764Paksi Atomerõmû Rt. nukleáris 1 278 11 164Pannon Power Rt. szén, szénhidrogén 19 360Tiszavíz Kft. víz - 156Vértesi Erõmû Rt.

Bánhida szén 56 259Oroszlány szén 82 900Tatabánya szén+szénhidrogén - 70

Összesen 4 361 25 372

A hazai erõmûvektõl vásárolt villamos teljesítmény és energia 2004-ben

Az MVM Rt. meghatározó szerepet játszik Ma-

gyarország biztonságos és megbízható villamosener-

gia-ellátásában. Mint villamosenergia-átviteli engedé-

lyes, tevékenysége a hazai áramellátás egyik kulcs-

tényezõje. A társaság a hazai erõmûvek által termelt,

valamint az importforrásokból származó villamos

energiát továbbítja a 3 499 km nyomvonal hosszúságú

(a távvezetékrendszer tényleges vezeték hossza 4 164

km) nagyfeszültségû hálózatán, és juttatja el a köz-

vetlen fogyasztói értékesítést végzõ szolgáltatókhoz.

Elsõdleges szempont, hogy a piaci szereplõk egyenlõ

feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az

MVM Rt. úgy üzemelteti a tulajdonában lévõ villamos

hálózatot és az ahhoz kapcsolódó berendezéseket,

hogy az folyamatosan garantálja a kiváló minõségû

hazai villamosenergia-ellátást, a fejlesztések révén

pedig messzemenõen megfeleljen az áramkeres-

kedelem növekvõ igényeinek, valamint, hogy az átviteli

hálózat a mindinkább egységesülõ európai árampiac

jelentõs infrastrukturális tényezõje legyen.

A 2004. év az átviteli hálózat szempontjából olyan

nagy horderejû eredményeket hozott, mint Pécs

közelében az új 400 kV-os alállomás, és a mintegy 80

km-es 400 kV-os Paks-Pécs távvezeték üzembe helye-

zése. Ezzel jelentõsen nõtt Dél-Dunántúl térségének

ellátásbiztonsága, valamint megteremtõdött egy újabb

nemzetközi összeköttetés létrejöttének lehetõsége is.

Ugyancsak meghatározó fordulat volt a másfél évti-

zede tartó folyamat eredményeként a volt kelet-euró-

pai országok, az úgynevezett balkáni országok villa-

mosenergia-rendszereinek kapcsolódása a nyugat-

európai villamos hálózathoz a Szeged melletti Sándor-

falva 400 kV-os nemzetközi alállomáson keresztül.

Megkezdõdött továbbá a Gyõr-Szombathely 400 kV-os

távvezeték nyomvonalának biztosítása és az engedé-

lyeztetési eljárás is.

1 2

A társaságcsoport

tevékenysége

Átviteli hálózat – a villamos energiaszállítása

A nagyfeszültségû hálózat csatlakozási pontjai az alál-

lomások, amelyek környezetvédelmi szempontból is

kiemelt figyelmet érdemelnek a viszonylag nagy számú,

nagy mennyiségû olajjal feltöltött berendezés, készülék

miatt. Az alállomásokat és az ott található nagy- és

középfeszültségû transzformátorokat mutatják be a

következõ táblázatok.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

1 3

Alállomás Feszültség áttétel Tanszformátor- Fázis Transzf. Zárt Nyitottteljesítmény szám száma alap alap

kV MVAAlbertfalva 220/126/10.5 160 3 2 2Albertirsa 750/400/15.5 367 1 6 6Békéscsaba 400/132/18 250 3 2 2Debrecen 220/126/10.5 160 3 2 2Detk 220/126/10.5 160 3 2 2Dunamenti 220/126/10,5 160 3 2 2Dunaújváros 220/126/10.5 160 3 2 2Felsõzsolca 400/132/18 250 3 2 2Göd 400/132/18 250 3 3 3Gyõr 220/126/10.5 160 3 2 2Gyõr 400/132/18 250 3 2 2Hévíz 400/128/30 250 3 2 2Kisvárda 220/126/10.5 160 3 2 2Litér 400/132/18 250 3 2 2Martonvásár 400/220/35 500 3 2 2Ócsa 220/126/10.5 160 3 2 2Oroszlány 220/126/10.5 160 3 2 2Paks* 400/132/18 250 3 2 2Pécs 400/126/18 250 3 2 2Sajóivánka 400/231/35 250 3 1 1Sajószöged 400/231/35 500 3 1 1Sajószöged 220/126/10.5 160 3 2 2Sándorfalva 400/132/18 250 3 2 2Szeged 220/126/10.5 160 3 1 1Szolnok 220/126/10.5 160 3 2 2Tiszalök 220/126/10.5 160 3 2 2Toponár 400/132/18 250 3 2 2Zugló 220/126/10.5 160 3 3 3Összesen 59 51 8

* PA Rt. tulajdonában lévõ, általa üzemeltetett alállomás

Nagyfeszültségû/nagyfeszültségû transzformátorok az átviteli hálózaton, 2004

Alállomás Transzformátorok száma Zárt alap Nyitott alapDebrecen 5 4 1Felsõzsolca 3 3 0Szeged 3 0 3Szolnok 2 2 0Összesen 13 9 4

120 kV/középfeszültségû és középfeszültségû/középfeszültségû transzformátorok, 2004

A mérnökszolgálati társaságok jelentõs mértékben

hozzájárulnak az MVM Csoport egyes társaságainak

magas színvonalú mûszaki tevékenységéhez és ezen

színvonal jövõbeli fenntartásához.

Az ERBE ENERGETIKA Kft. energetikai mérnökszol-

gálati, tervezõi és tanácsadó cég, energetikai létesít-

mények létrehozását, bõvítését, rekonstrukcióját biz-

tosítja komplex mérnöki szolgáltatásként, budapesti

székhelyén kívül a fõbb beruházások helyszínein

létesített projektirodákon keresztül.

1996-ban kapta meg az ISO 9001 Minõség-tanúsítványt

a tervezés, mérnöki tanácsadás, felügyelet az energeti-

ka, környezetvédelem és informatika területén végzett

tevékenységekre vonatkozóan, 1999-ben pedig megsze-

rezte az MSZ EN ISO 14001:1996 szabvány szerinti kör-

nyezetközpontú irányítási rendszer tanúsítványt is.

Az ERBE Kft. környezetvédelemmel összefüggõ kie-

melt feladatai közt találhatók a környezeti hatásvizs-

gálatok, megvalósíthatósági tanulmányok, építési

engedélyek környezetvédelmi fejezetének elkészítése,

teljeskörû környezetvédelmi felülvizsgálatok, üveg-

házhatású gáz kibocsátási engedélykérelmek elkészí-

tése, valamint mérnökszolgálat és mûszaki ellenõrzés.

A 2004. év legfontosabb projektjei, amelyekben a kör-

nyezetvédelem nagy szerepet játszott:

• az MVM Rt. transzformátor alállomásainak kör-

nyezeti kármentesítése,

• az MVM Rt. Miskolc, Tatár utcai kombinált ciklusú

erõmû fejlesztésének elõkészítõ munkái, részletes

környezeti hatásvizsgálat lefolytatása,

• a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûve kazán-

rekonstrukció és füstgáz-kéntelenítõ beruházása,

• a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. Hulladékhasz-

nosító Mû füstgáztisztító és kazánrekonstrukció

beruházása,

• a Pannon Power Rt. Pécsi Hõerõmûve földgázbá-

zisú és biomassza tüzelésû fejlesztésének kivitele-

zése során a mûszaki ellenõrzés ellátása,

• az AES Tisza II. Hõerõmû retrofit beruházásához

kapcsolódó környezeti kármentesítés elõkészítõ

munkái,

• Tatabányai Erõmû Kft. teljeskörû környezetvédelmi

felülvizsgálata az egységes környezethasználati

engedély megszerzéséhez,

• EMA-POWER Kft. 200 MWe kombinált ciklusú

erõmû elõkészítõ munkái, elõzetes környezeti

tanulmány összeállítása, részletes környezeti

hatásvizsgálat elvégzése,

• a TVK Erõmû Kft. üvegházhatású gáz kibocsátási

engedélykérelmének összeállítása,

• hõ- és villamos energia kapcsolt termelésére alkal-

mas – gázmotoros – projektek elõkészítése (Mis-

kolc, Tatabánya, Budapest: Füredi út).

A VILLKESZ Kft. fõ tevékenysége a villamos erõmûvek

üzemeltetéséhez kapcsolódó karbantartási és szolgál-

tatási feladatok ellátása. A karbantartási munkák közül

kiemelkedõ az MVM Rt. megrendelésére végzett litéri,

sajószögedi, lõrinci gázturbinás erõmûvekben, valamint

a Paksi és az Oroszlányi Erõmû megbízásából végzett

tevékenység.

A karbantartási munkák mellett épület fenntartási és

karbantartási, gondnokolási munkák is a tevékenységi

körbe tartoznak. 1999 óta a VILLKESZ Kft. megvásárol-

ta és mûködteti az MVM Rt. volt nyomdáját. A Vértesi

Erõmû Rt. területén nagy kapacitású mosodát hozott

létre és üzleti alapon mûködteti. A Dunamenti Erõmû

területén gépi forgácsoló üzemet mûködtet, amely

elsõsorban az erõmû igényeit szolgálja ki. A társaság

környezetvédelmi (emisszió-) méréseket és erõmûvi ha-

tásfokméréseket is végez mozgó vizsgáló laboratóriumá-

val, amelyet a Nemzeti Akkreditáló Testület tanúsított.

A VILLKESZ Kft. mérnökszolgálati fõ tevékenysége a

General Electric és Siemens gyártmányú gázturbinák

gépészeti karbantartásának szervezése, lebonyolítása

az MVM Rt. részére, ezen túlmenõen azonban kiterjed

az alábbiakra is:

• rezgésmérések és diagnosztika,

• akkreditált mozgó vizsgáló laboratóriummal emisz-

szió-mérések,

• emelõgépek telepítése, üzemeltetése, karban-

tartása,

• hegesztési technológiák kidolgozása (nukleáris

területen is), valamint minõsített hegesztések

végzése,

• névjegyzékben regisztrált felelõs mûszaki vezetõk-

kel kivitelezési munkák végrehajtása,

• közbeszerzési ajánlatkérések és ajánlatok elkészítése,

• külföldrõl érkezõ anyagok, szolgáltatások ren-

delése, szállítása, szükség esetén külföldi szakértõk

foglalkoztatása.

1 4

A társaságcsoport

tevékenysége

Mérnökszolgálat az MVM Csoportban

A társaságcsoport – gazdasági tekintetben – a konszoli-

dációba teljes körûen bevont, a közös vezetésû, a társult

és egyéb részesedési viszonyú vállalkozások együttese.

A társaságcsoportot 2004. 12. 31-én a tulajdoni jogokat

tekintve 1 anya, 13 leány, 1 közös vezetésû, 7 társult és

6 egyéb részesedési viszonyú vállalkozás – azaz össze-

sen 28 társaság – alkotta.

A 2004. évi teljes konszolidációs kör az anyavállalaton

kívül a Vértesi Erõmû Rt.-t, a Paksi Atomerõmû Rt.-t,

az Országos Villamostávvezeték Rt.-t, az MVM Rt.

2002-ben létrehozott 100%-os leányvállalatát, az

MVM Partner Rt.-t, valamint a Tatabánya Erõmû Kft.-t

foglalta magában. A konszolidáció során figyelembe

vesszük, kiszûrjük a társaságok egymás közötti

ügyleteinek hatását.

A társaságcsoport pozícióját elsõsorban az anyavállalat

MVM Rt. gazdasági helyzete határozza meg. Az MVM

Rt. 2004-ben, a tárgyidõszakban eredményes évet zárt,

hiszen évek óta elõször újra mérleg szerinti nyereséget

ért el, sõt év közben annak terhére már közel 3 Mrd Ft

osztalékelõleget is kifizetett a tulajdonosok részére.

Az eredmény elérésében az egyes tevékenységek

különbözõ szerepet játszottak. Elsõ helyen kell emlí-

teni, hogy a villamos energia közüzemi nagyke-

reskedelem üzemi/üzleti eredménye továbbra is

veszteséges volt, 5,4 Mrd Ft értékben, mert az eladási

árak még mindig nem fedezték a ráfordításokat. Az

üzletágon keletkezõ veszteséget csökkentette – a

negatív árrésbõl eredõen – a csökkenõ közüzemi

fogyasztáshoz igazodó csökkenõ értékesítési volumen,

a paksi II. blokk második féléves termelésbe állásáig

igénybe vett kedvezõ árú import, a veszteséget pedig

növelte a kötelezõ villamosenergia-átvétel növekvõ

mértéke.

A közüzemi nagykereskedelem veszteségét nemcsak

ellentételezte, hanem jelentõs adózás elõtti eredményt

biztosított társasági szinten az átviteli engedélyes

tevékenység (4,4 Mrd Ft), és a kapott osztalékok

következtében az ún. egyéb tevékenység (7,8 Mrd Ft).

A társaság a biztonságos energiaellátás követelmé-

nyeinek messzemenõleg megfelelt, s bár finanszírozási

gondjai jórészt megmaradtak, összességében a bázis-

hoz viszonyítva pozíciója javult. A költséggazdálkodás

terén elért eredmények növelték a mûködés haté-

konyságát.

A társaságcsoport második legjelentõsebb tagja, a PA

Rt. is sikeresnek nevezhetõ évet zárt, annak ellenére,

hogy mérleg szerinti eredménye 4,7 Mrd Ft veszteség.

Ezzel ugyanis teljesítette éves üzleti tervének egyik

alapvetõ célkitûzését úgy, hogy a tárgyidõszak jelentõs

részében még nem üzemelhetett a II. számú blokk. Az

ebbõl származó bevételkiesést elsõsorban szigorú költ-

séggazdálkodással ellentételezte. A bázishoz viszonyí-

tott veszteségszint-csökkentés is jelentõs mértékû

(mintegy 2 Mrd Ft). A társaság finanszírozási prob-

lémáit önállóan oldotta meg, és a II. blokk második

félévi termelésbe állításával remélhetõleg túljutott

eddigi legnehezebb idõszakán.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

1 5

Gazdaságieredmények

A Vértes Erõmû Rt. – a sorban következõ jelentõs cég

– tárgyidõszaki eredménye szintén negatív, de a

körülményeket tekintve ez is sikernek tekinthetõ. A

társaság évek óta megoldatlan mûködési problémáit

kezelni látszó privatizációs kísérlet a tárgyidõszak elsõ

hónapjaiban meghiúsult, majd ezt követõen gyakorlati-

lag válságmenedzselés folyt a társaságnál. A bázishoz

viszonyított alacsonyabb villamos energia átvételi árak,

a Bánhidai Erõmû és a Mányi Bánya bezárása, a Tata-

szén Kft. mûködésének megszüntetése, az Oroszlányi

Erõmû retrofit beruházásának folytatása olyan felada-

tokat jelentett, amelyek 7,2 Mrd Ft tervezett mérleg

szerinti veszteség esetén voltak teljesíthetõk. A kény-

szerû intézkedésekkel ezt a szintet sikerült 3,1 Mrd Ft

mérleg szerinti veszteségre csökkenteni úgy, hogy a

társaság egész évben finanszírozható maradt, s lépé-

seket tett a 2014. utánra tervezett támogatás nélküli

mûködés irányába is.

Az Ovit Rt. eredményének alakulását pozitívan befo-

lyásolta az anyavállalaton kívüli piaci szegmensek, mint

pl. az erõmûvi és az áramszolgáltató társaságoktól el-

nyert megrendelések volumenének és részarányának

növekedése. Mindezek figyelembe vételével a társaság

jó évet zárt, adózott eredménye a bázisértéket több

mint 14%-kal haladja meg (369 M Ft).

A társaságcsoporton belül a jelentõs társaságok közül

az MVM Partner Rt. mûködése is egyértelmûen sikeres-

nek nevezhetõ. A bázisidõszakban megszerzett sza-

badkereskedelmi pozícióját megszilárdította, sõt, új fo-

gyasztók megszerzésével tovább erõsítette. Adózott

eredménye lényegében bázisszintû (1,5 Mrd Ft), amely

az anyavállalat részére is jelentõs osztalékot biztosított.

A teljes körû konszolidációba bevont legújabb társaság

a Tatabánya Erõmû Kft., amely az MVM Rt. közel 100%-os

tulajdona. Társtulajdonosként Tatabánya önkormány-

zata birtokol még egy 200 ezer Ft értékû üzletrészt,

ezzel is jelezve érdekeltségét a városi hõellátást biz-

tosító erõmûben. Az erõmû teljesítette éves célkitûzé-

seit, s egyebek mellett 119 M Ft mérleg szerinti ered-

ményt realizált.

Összefoglalóan leszögezhetõ, hogy a társaságcsoport

eredményessége a bázisidõszakhoz viszonyítva javult, az

elõzõ évi 4 Mrd Ft-ot megközelítõ halmozott adózott

veszteség 0,5 Mrd Ft alá csökkent.

A társaságok mûködésének finanszírozhatósága

kisebb-nagyobb problémákkal ugyan, de megoldódott.

A paksi II. blokk újraindítása mellett folytatódott vala-

mennyi, a jövõ szempontjából fontos beruházás, az

üzletpolitikai célkitûzések teljesültek, a sokszor kény-

szer szülte költséggazdálkodást szigorító intézkedések

növelték a hatékonyságot. A nehéz gazdasági körül-

mények között is kielégítõ eredmények mellett a tár-

saságok eleget tettek a mûködési engedélyükben meg-

határozott feladataiknak.

Valamennyi villamosenergiát-termelõ tõkeérdekeltség

középtávú szerzõdésekkel vagy saját kapacitásokkal

biztosította a szükséges energiahordozókat, üzem-

anyagokat.

A hazai és nemzetközi kereskedelemhez, a szerzõdé-

sekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez nélkü-

lözhetetlen szállító kapacitás megfelelõ üzembizton-

sággal állt rendelkezésre.

A következõ táblázatok az Éves Beszámolónak meg-

felelõen számszerûen mutatják be a társaságcsoportra

vonatkozó összevont (konszolidált) gazdasági ered-

ményeket. Az eredmény kimutatás és a mérleg fõbb

adatait társaságonként is megadjuk.

1 6

Gazdasági

eredmények

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

1 7

Mérleg- Tételek Paksi MVM Tatabánya MVM Csoporttételek megnevezése MVM Rt. AE. Rt. Ovit Rt. Partner Rt. VÉ Rt. Erõmû Kft. (konszolidált)száma

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2003.12.31 2004.12.31I. Értékesítés nettó árbevétele 379 775 95 853 24 864 24 512 26 864 1 588 416 289 412 101II. Aktivált saját teljesítmények értéke 946 273 -1 413 38 12 977 11 526III. Egyéb bevételek 4 300 4 594 103 2 546 19 529 11 465IV. Anyagjellegû ráfordítás 357 258 35 432 17 762 22 328 10 345 988 343 385 316 862V. Személyi jellegû ráfordítás 3 545 20 381 5 998 150 13 783 192 40 478 44 045VI. Értékcsökkenési leírás 12 022 17 617 487 2 512 93 31 771 32 227VII. Egyéb ráfordítások 9 056 28 787 484 353 3 583 157 39 247 42 293A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 2 194 -824 509 1 681 -2 226 196 -6 086 -335VIII. Pénzügyi mûvelet bevételei 12 333 419 42 334 71 21 11 188 12 506IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 4 877 4 013 170 177 946 67 8 360 12 239B. Pénzügyi mûvelet eredmény 7 456 -3 594 -128 157 -875 -46 2 828 267C. Szokásos vállalkozási eredmény 9 650 -4 418 381 1 838 -3 101 150 -3 258 -141X. Rendkívüli bevételek 129 10 4 1 906 31 23 175XI. Rendkívüli ráfordítások 17 270 1 899 360 336D. Rendkívüli eredmény 112 -260 4 7 31 -337 -161E. Adózás elõtti eredmény 9 762 -4 678 385 1 838 -3 094 150 -3 595 -229XII. Adófizetési kötelezettség 16 293 31 590 340XII/A. Látens adó -287 -135F. Adózott eredmény 9 762 -4 678 369 1 544 -3 094 119 -3 898 -434

Mérleg szerinti eredmény 4 770 -4 678 369 544 -3 094 119 -3 827 -3 678

Az MVM Csoport eredmény kimutatásának fõbb adatai Értékek: M Ft-ban

Mérleg- Tételek Paksi MVM Tatabánya MVM Csoporttételek megnevezése MVM Rt. AE. Rt. Ovit Rt. Partner Rt. VÉ Rt. Erõmû Kft. (konszolidált)száma

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2003.12.31 2004.12.31.A. Befektetett eszközök 429 860 115 607 4 565 7 317 26 421 329 197 443 276I. Immateriális javak 1 778 5 667 78 32 260 7 157 7 806II. Tárgyi eszközök 274 207 108 641 4 405 6 886 25 365 292 441 406 996III. Befektetett pénzügyi eszközök 153 875 1 299 82 399 796 29 599 28 474B. Forgóeszközök 32 089 53 468 7 213 5 028 1 920 10 383 100 385 98 633I. Készletek 236 46 618 1 414 441 7 166 58 767 55 981II. Követelések 28 194 6 826 4 639 3 728 1 017 2 636 35 168 35 466III. Értékpapírok 842 2 832 842IV. Pénzeszközök 2 817 24 1 160 1 300 462 581 3 618 6 344C. Aktív idõbeli elhatárolás 20 340 195 31 4 74 18 590 20 641

Eszközök összesen 482 289 169 270 11 809 5 032 9 237 36 878 448 172 562 550D. Saját tõke 385 031 120 316 5 855 970 3 694 14 827 288 296 389 751I. Jegyzett tõke 199 687 126 599 4 523 50 3 576 18 179 199 687 199 687II. Jegyzett, de be nem fizetett tõkeIII. Tõketartalék 31 257 2 768 123 712 31 257 31 257IV. Eredménytartalék -11 924 -4 466 731 376 -1 -971 -10 686 -11 924V. Lekötött tartalék 93 109 1VI. Értékelési tartalék 161 241 54 361 161 241VII. Mérleg szerinti eredmény 4 770 -4 678 369 544 119 -3 094 -3 827 -3678VIII. Leányvállalkozások saját tõke változása -2 365 -8 455IX. Konszolidáció miatti változások 9 710 13 211X. Külsõ tulajdonosok részesedése 10 159 8 412E. Céltartalékok 6 535 3 634 69 136 2 688 11 828 12 989F. Fizetési kötelezettségek 83 719 45 200 5 828 4 030 5 221 18 512 135 200 151 560I. Hátrasorolt kötelezettségek 4 136 4 136II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 21 141 21 650 415 4 431 10 072 61 984 57 709III. Rövid lejáratú kötelezettségek 62 578 23 550 5 413 4 030 790 8 440 69 080 89 715G. Passzív idõbeli elhatárolások 7 004 120 57 32 186 851 12 848 8 250

Források összesen 482 289 169 270 11 809 5 032 9 237 36 878 448 172 562 550

Az MVM Csoport mérlegének fõbb adatai Értékek: M Ft-ban

1 8

Mérleg- Tételek Energo- ERBE VILLKESZ GTER Dunamenti Mátrai MIFÛ EKS-tételek megnevezése Merkur Kft. Kft. Kft. Kft. Erõmû Rt. Erõmû Rt. Kft. Service száma Kft.

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31.I. Értékesítés nettó árbevétele 236,3 1 868,8 2 133,0 9 517,4 72 801,8 49 555,9 2 591,0 1 524,7II. Aktivált saját teljesítmények értéke 19,8 142,8 530,6 485,3III. Egyéb bevételek 2,5 7,8 24,8 10,4 2 789,8 2 158,6 0,2 20,5IV. Anyagjellegû ráfordítás 190,1 521,4 728,9 8 924,8 53 627,0 19 172,7 2 398,7 1 602,1V. Személyi jellegû ráfordítás 38,4 1 182,1 1 287,1 353,5 2 950,6 13 205,4 58,4 241,3VI. Értékcsökkenési leírás 3,0 52,4 67,8 12,2 5 744,0 6 427,5 2,2 24,6VII. Egyéb ráfordítások 2,2 55,0 60,3 202,2 3 622,6 3 625,4 26,0 35,5A. Üzemi, üzleti tevékenység eredménye 5,1 65,7 33,5 35,1 9 790,1 9 814,1 105,9 127,1VIII. Pénzügyi mûvelet bevételei 1,0 1,5 2,6 0,0 2 773,9 1 211,4 11,8 0,8IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 5,9 0,6 17,7 33,6 9,0 2 878,7 37,0B. Pénzügyi mûvelet eredmény -4,9 0,9 -15,1 -33,6 2 764,9 -1 667,4 11,8 -36,2C. Szokásos vállalkozási eredmény 0,2 66,5 18,4 1,5 12 555,1 8 146,7 117,6 90,9X. Rendkívüli bevételek 0,1 0,2 1,0XI. Rendkívüli ráfordítások 2,3 0,2 0,7 65,4 1,7D. Rendkívüli eredmény 0,0 -2,2 -0,2 -0,7 -65,2 -0,7E. Adózás elõtti eredmény 0,2 66,5 16,2 1,4 12 554,3 8 081,5 117,6 90,2XII. Adófizetési kötelezettség 10,9 0,4 1 707,0 612,2 13,1 16,0XII/A.Látens adóF. Adózott eredmény 0,2 55,7 15,7 1,4 10 847,3 7 469,3 104,6 74,2G. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés 27,8 6 500 74,2

Mérleg szerinti eredmény 0,2 27,8 15,7 1,4 10 847,3 969,3 104,6 0,0

Az MVM Csoport társult vállalkozásai eredmény kimutatásának fõbb adatai Értékek: M Ft-ban

Mérleg- Tételek Energo- ERBE VILLKESZ GTER Dunamenti Mátrai MIFÛ EKS-tételek megnevezése Merkur Kft. Kft. Kft. Kft. Erõmû Rt. Erõmû Rt. Kft. Service száma Kft.

2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31 2004.12.31A. Befektetett eszközök 6,5 215,4 198,9 15,2 28 994,0 68 318,5 30,8 207,8I. Immateriális javak 0,0 5,9 2,1 3,1 71,7 832,1 0,4 0,2II. Tárgyi eszközök 6,5 199,4 196,6 12,1 28 832,1 66 722,1 30,5 205,9III. Befektetett pénzügyi eszközök 10,0 0,3 90,3 764,3 1,8B. Forgóeszközök 103,4 405,4 348,1 451,0 29 511,2 17 639,7 274,4 831,7I. Készletek 45,3 9,2 14,5 437,2 5 706,1 4 036,7 501,7II. Követelések 14,4 358,1 324,6 13,0 4 146,6 3 885,2 26,6 328,4III. Értékpapírok 17 640,9IV. Pénzeszközök 43,7 38,2 9,0 0,9 2 017,5 9 717,8 247,8 1,6C. Aktív idõbeli elhatárolás 0,3 19,7 7,6 860,9 310,1 266,3 161,2 1,1

Eszközök összesen 110,2 640,5 554,7 1 327,2 58 815,3 86 224,4 466,5 1 040,7D. Saját tõke 67,3 401,4 269,9 146,8 48 642,5 43 417,9 230,4 202,2I. Jegyzett tõke 21,6 77,0 100,0 50,0 33 542,2 34 245,6 80,0 75,0II. Jegyzett, de be nem fizetett tõkeIII. Tõketartalék 8,4 1 202,9 1 444,9 0,3IV. Eredménytartalék 45,6 288,1 150,1 72,4 2 550,1 6 115,3 16,5 126,9V. Lekötött tartalék 4,0 23,0 500,0 642,7 29,4VI. Értékelési tartalékVII. Mérleg szerinti eredmény 0,2 27,8 15,7 1,4 10 847,3 969,3 104,6 0,0E. Céltartalékok 3,5 3,8 3 827,6 9 309,4 28,1F. Fizetési kötelezettségek 41,6 195,5 270,6 398,1 6 096,6 33 008,7 43,9 791,9II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2,3 20 161,2III. Rövid lejáratú kötelezettségek 41,6 223,3 268,3 398,1 6 096,6 12 847,5 43,9 791,9G. Passzív idõbeli elhatárolások 1,3 12,3 10,4 782,3 248,6 488,4 192,2 18,5

Források összesen 110,2 640,5 554,7 1 327,2 58 815,3 86 224,4 466,5 1 040,7

Az MVM Csoport társult vállalkozásai mérlegének fõbb adatai Értékek: M Ft-ban

Gazdasági

eredmények

Az MVM Csoporton belül a környezetvédelmi ráfor-

dítások összetétele az egyes társaságok eltérõ tevé-

kenységi, tulajdonosi viszonyai, az üzemeltetett beren-

dezések eltérõ kora, a jogszabályi elõírások és az elszá-

molási módok különbözõsége miatt rendkívül szerte-

ágazó képet mutat.

A társaságcsoportban az elmúlt évhez képest az összes

környezetvédelmi kiadás 3,9 Mrd Ft-tal nõtt. A

növekedés fõ oka részben a VÉ Rt. Oroszlányi Erõ-

mûvében a füstgáz-kéntelenítõ beruházása, részben

pedig a Paksi Atomerõmûben az üzemzavarral kapcso-

latos hulladékkezelési feladatok növekedése volt.

Az üzemeltetéssel és a karbantartással összefüggõen

felmerült, elsõsorban vállalkozóknak kifizetett pénz-

összegek, ún. folyó ráfordítások között kiemelt szere-

pet játszanak a hulladék- és vízkezeléssel kapcsolatos

költségek, amelyek esetében fõképp a veszélyes hul-

ladékok gyûjtésével, tárolásával, szállíttatásával és

ártalmatlaníttatásával kapcsolatos költségek a megha-

tározóak. Ezek összesen társaságcsoport szinten közel

576 M Ft-ot tettek ki.

A szervezeten belüli környezetvédelmi ráfordítások,

amelyek a környezetvédelmi rendszerek és a környezet-

védelmi technológiák közvetlen mûködtetéséhez szük-

ségesek 2004-ben, 591 M Ft-ra rúgtak.

A beruházásokra fordított összeg 2003-hoz képest

majdnem megkétszerezõdött és elérte a 8 Mrd Ft-ot.

Integrált környezetvédelmi beruházás keretében a

Vértesi Erõmû Rt.-nél a füstgáz-kéntelenítõ építésére

2004-ben 4 182 M Ft-ot költöttek. A Paksi Atomerõ-

mûben a radioaktív hulladékok kezelésére, valamint a

levegõtisztaság-védelmi fejlesztésekre fordított össze-

gek (3 075 illetve 602 M Ft) képviselnek jelentõs

részarányt.

A Paksi Atomerõmû 2004-ben 23,9 Mrd Ft-ot fizetett

be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba. E befizetés

az erõmû leállításának, illetve a

kiégett üzemanyag, valamint a

nukleáris hulladék átmeneti –

majd végleges – elhelyezésének

pénzügyi forrását biztosítja.

A környezetvédelmi költsé-

gek megadásánál a 198/2001.

(X. 19.) Kormány rendelet alap-

ján a KSH által elrendelt adat-

szolgáltatást (nyilvántartási szám:

1799/2) vettük alapul.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

Költség megnevezése VÉ Rt. PA Rt. Ovit Rt. Tata- VILLKESZ GTER MVM Rt. MVMbánya Kft. Kft. CsoportKft. összesen

Folyó környezetvédelmi ráfordítások 49 341 454 595 27 204 266 4 496 22 641 9 268 8 000 39 909 575 811levegõtisztaság-védelem 3 700 199 6 744 6 943 10 643szilárd, nem veszélyes hulladék kezelés 1 493 73 380 9 539 6 770 6 770 91 182veszélyes hulladék kezelés 25 448 235 729 3 394 266 344 2 524 2 868 267 705szennyvíz kezelés 18 700 64 043 6 562 2 020 2 020 91 325egyéb szolgáltatások 81 443 7 709 4 496 13 308 8 000 21 308 114 956

Bírságok 1 035 818 1 035 818Szervezeten belüli környezetvédelmiráfordítások 133 000 353 282 17 500 39 549 48 096 87 645 591 427Közvetlen környezetvédelmiberuházások 191 920 8 577 20 000 119 000 119 000 339 497

levegõtisztaság-védelem 191 920 191 920veszélyes hulladék kezelés 8 577 8 577szennyvíz kezelés 20 000 20 000talaj, talajvíz védelem 119 000 119 000 119 000

Integrált környezetvédelmiberuházások 4 182 170 3 821 244 8 003 414

levegõtisztaság-védelem 4 182 170 602 332 4 784 502hulladék kezelés 3 075 032 3 075 032szennyvíz kezelés 18 370 18 370egyéb 125 510 125 510

Beruházások összesen 4 182 170 4 013 164 8 577 20 000 119 000 119 000 8 342 911Mind összesen 5 400 329 4 821 041 53 281 20 000 266 4 496 62 190 9 268 175 096 246 554 10 545 967

Központ Erõmû üze- Hálózat Összesen meltetés

Környezetvédelmi költségek (E Ft)

Környezetvédelmi ráfordítások

1 9

Az MVM Csoport társaságai a villamos- és hõenergia-

termeléséhez primerenergia-hordozóként szenet,

tüzelõolajat, földgázt és nukleáris fûtõanyagot használ-

nak. A társaságcsoportban egyedül a Vértesi Erõmû Rt.

termeli önállóan a saját primerenergia-hordozóját

mélymûvelésû szénbányáiban. A gázturbinás erõmû-

veink tüzelõolaj-ellátására a MOL Rt. finomítóiban

elõállított gázturbina-tüzelõolaj szolgál, amely gyakor-

latilag kénmentes, így kifejezetten környezetbarát

energiahordozó. A nukleáris üzemanyagot a Paksi

Atomerõmû Rt. külföldrõl szerzi be.

A teljes társaságcsoport primerenergia-hordozó fel-

használását az összefoglaló táblázat és az ábra mutat-

ja be. Az összesen 148 PJ primerenergia-hordozó fel-

használásnak 86%-a hasadóanyag. Az olajfelhasználás

nem éri el az 1%-ot sem, miután a szekunder tartalék

gázturbinák 63 TJ-t, a Vértesi Erõmû Rt. 850 TJ-t

használt fel.

A MOL Rt. szállítja az MVM Rt. miskolci gázmotoros

erõmûveinek fûtõanyagát is. Gáztüzelésre állítottuk át

a városfûtés mellett villamos energiát is termelõ

Tatabányai Erõmûvet. 2004-ben a társaságcsoport már

jelentõs mennyiségû földgázt is felhasznált.

Az MVM Csoportban bányászati tevékenység a Vértesi

Erõmû Rt.-nél folyik. Ennek hatása az összes környezeti

elemre kiterjed. A külszíni létesítmények légszennyezõ

pontforrásokkal rendelkeznek, a tevékenység viszony-

lag nagy mennyiségû hulladék-képzõdéssel jár (meddõ),

a keletkezett szennyvizek tisztítás után élõvízbe kerül-

nek. Diffúz légszennyezésre, illetve környezeti zajter-

helésre nem érkezett panasz.

A Vértesi Erõmû Rt. barnaszén bányáinak mélysége

200-420 m közötti. A kitermelhetõ, ún. mûrevaló szén-

vagyon ezekben a bányákban meghaladja a 70 millió

tonnát. Ez a mennyiség az Oroszlányi Erõmû ter-

meléséhez 2015-ig bizonnyal elegendõ. A termelt szén

fûtõértéke 10,4-14,2 MJ/kg, kéntartalma – sajnos –

helyenként eléri a 3%-ot is.

2004-ben már csak a társaság Márkushegyi bányájában

termeltek szenet, 1,284 millió tonnát. 2004. március 31-

én a Mányi bányát bezárt bányává nyilvánították.

2 0

A villamos energiaés a környezet

Pr imerenergia-hordozók

Az MVM Csoport primerenergia-hordozó felhasználása2004-ben (TJ)

Energia VÉRt Gázturbinák Gázmotorok Paks ÖsszesenhordozóSzén 18 470 0 0 0 18 470Olaj 850 63 0 0 913Földgáz 903 0 1 366 0 2 269Nukleáris 0 0 0 126 737 126 737Összesen 20 223 63 1 366 126 737 148 389

A Vértesi Erõmû Rt. tüzelõanyag-felhasználása

Szén Olaj Földgáz Összesent TJ t TJ Millió m3 TJ TJ

Oroszlány 1 305 609 14 427 1 019 210 14 637Bánhida 301 806 3 154 1 394 56 3 210Tatabánya(szeptemberig) 73 998 889 13 785 555 1 444Tatabánya(szeptembertõl)1 72 29 25,6 903 932Összesen 1 681 413 18 470 16 270 850 26 903 20 2231 Mint korábban említettük, a VÉ Rt Tatabányai Erõmûve 2004. szeptember 1-tõl az MVM Rt. tulajdonába került és neve Tatabánya Erõmû Kft.-re változott.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

2 1

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

Hagyományos környezeti hatások

LEVEGÕ

A nagy erõmûvek légszennyezõ-anyag kibocsátásainak

alakulása az elmúlt 15 évben az alábbi ábrán látható.

2004 második felében üzembe állt az iparág második

füstgáz-kéntelenítõ berendezése az Oroszlányi Erõmû-

ben, ami az országos erõmûvi kén-dioxid kibocsátás

további jelentõs csökkentését tette lehetõvé.

Az MVM Csoport erõmûvei közül a Vértesi Erõmû Rt.

telephelyei a legnagyobb légszennyezõk. A Tatabánya

Erõmû Kft.-ben a földgáztüzelésre történõ átállás után

a légszennyezõ-anyag emissziók számottevõen

mérséklõdtek.

Az MVM Rt. gázturbinás tartalék erõmûveinek kibo-

csátásai nemcsak azért csekélyek, mert viszonylag rövid

idõtartamban üzemelnek, hanem azért is, mert ezeket

az erõmûveket már az EU környezetvédelmi elõírá-

sainak megfelelõen tervezték és üzemeltetik.

A gázmotoros erõmûvekbõl származó légszennyezõ-

anyag kibocsátások a 2004. évben nem voltak számot-

tevõek.

A légszennyezõ-anyag mennyiségek abszolút értékei

mellett megmutatjuk a fajlagos kibocsátás értékeket is.

A fajlagos kibocsátás meghatározásakor a termelt vil-

lamos energia és a hõ összegét vettük alapul. A fajla-

gos kibocsátás értékek különösen azoknál az erõmû-

veknél kedvezõek, amelyeknél a kiadott hõ részaránya

a kiadott összes energiához képest jelentõs (fûtõerõ-

mûvek, gázmotorok).

Az Oroszlányi Erõmû füstgáz-kéntelenítõjének üzembe

lépésével a kén-dioxid kibocsátás társasági szinten

2005-tõl 7 ezer tonna/év alá csökken. Ezután meg-

szûnik a jelentõs, évi 1 milliárd Ft körüli légszennyezési

bírság is. A füstgáz-kéntelenítõ mûködtetése során a

felhasznált mészkõbõl szén-dioxid keletkezik, továbbá

a szivattyúk és más berendezések jelentõs teljesítmény-

felvétele miatt nõ az erõmû önfogyasztása. Ennek hát-

rányos következménye, hogy az erõmû fajlagos szén-

dioxid-kibocsátása az elõzõ évekhez viszonyítva nõtt.

Az erõmûvek környezet i hatásai

Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek 2004.évi légszennyezõ-anyag kibocsátásai (t/év)

Erõmû SO2 NOx Por CO2

Oroszlány 45 796 2 249 319 1 451 000Bánhida 16 291 710 500 314 000Tatabánya (szeptemberig) 3 938 309 776 132 000Tatabánya (szeptembertõl) 1 10 0 53 000MVM Gázturbinák 3 4 4 939Gázmotoros erõmûvek 267 102 178Összesen 66 029 3 549 1 595 2 054 202

Az MVM Csoport hagyományos erõmûveinek fajla-gos légszennyezõ-anyag kibocsátásai (kg/MWh)

Erõmû SO2 NOx Por CO2

Oroszlány 39,82 1,96 0,28 1 262Bánhida 62,90 2,74 1,93 1 212Tatabánya (szeptemberig) 13,26 1,04 2,61 444Tatabánya (szeptembertõl) 0,00 0,05 0,00 259MVM Gázturbinák 0,60 0,80 0,00 950Gázmotoros erõmûvek 0,00 0,86 0,00 331

VÍZ

Az erõmûvek elsõsorban hûtési célra használnak fel

vizet. A Vértesi Erõmû Rt. erõmûvei közül az Oroszlányi

és a Bánhidai telephelyeken hûtõtó szolgál erre a célra,

mindkettõ az Által-ér vízgyûjtõ területén létrehozott

mesterséges tó. A tavak ipari hasznosításukon túl pihe-

nési célokat is szolgálnak.

A Vértesi Erõmû Rt. telephelyeirõl évente kb. 110 ezer

m3 hulladékvizet bocsátanak ki. Az erõmûvek kom-

munális szennyvizei az önkormányzatok (Tatabánya,

Bokod) által üzemeltetett központi szennyvízkezelõ

telepekre kerülnek. A fõleg pótvíz-elõkészítésbõl szár-

mazó ipari használt vizeket teljes mennyiségben a zárt

salak és pernye eltávolító rendszerekben hasznosítják.

A gázturbinás erõmûvekben kevés ipari és kommunális

szennyvíz keletkezik. A Lõrinci Erõmûben a technológi-

ából adódóan viszonylag kevés hûtõvizet használnak fel,

amelyet a közeli tóból nyernek. A tavat a Zagyva táplálja,

minõségét ellenõrzik, a tavat rendszeresen karbantartják.

A kazánok és az atomerõmûvi gõzfejlesztõk, valamint

a primer kör póttápvizeként igen nagy, közel elméleti

tisztaságú vízre van szükség. Ennek elõállításához az

Oroszlányi Erõmûben tóvízbõl, az MVM Rt. gázturbinás

tartalék erõmûveinek litéri és sajószögedi telephelyén

a vezetékes ivóvízhálózatról táplált, fordított ozmózi-

son alapuló elõkezelést alkalmaznak, majd a jelentõs

mértékben csökkentett sótartalom maradékát ion-

cserés technológiával távolítják el.

A Paksi Atomerõmû számára a hûtõvizet a Duna szol-

gáltatja. A kibocsátott hûtõvíz a befogadó Duna

hõszennyezését nem, csak hõterhelését okozza, mivel a

felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem

bontja meg. Ennek érdekében a hatósági engedélyek a

hõlépcsõ maximális mértékét és a Duna-víz hõmérsék-

letének maximumát határozzák meg; ezeket a korlá-

tokat 2004-ben is betartották.

A Paksi Atomerõmûben a kommunális vízhasználatok-

ból az üzemi területen keletkezõ szennyvíz az erõmû

szennyvíztisztító rendszerén keresztül került kibocsá-

tásra. A szennyvíztisztítás hatásfokát üzemileg vizs-

gálják és az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felü-

gyelõség rendszeresen ellenõrzi. A tisztítás hatásfoka,

így a kibocsátott vizek minõsége az elõírásoknak meg-

felelõ volt. A 2004. évben 258 ezer m3 kommunális

szennyvíz keletkezett.

Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalan-

víz elõállítás során keletkezõ savas és lúgos vizek alkot-

ják. A vízlágyítói hulladékvíz mennyisége 2004-ben 132

ezer m3 volt. A hulladékvíz semlegesítése a 10 000 m3-es

zagymedencékben történik. A medencék vízminõségét

és kibocsátását az üzem rendszeresen ellenõrzi. Az éves

szinten 132 000 m3, semlegesítés és ülepítés után kibo-

csátott hulladékvíz minõsége megfelelõ volt, a szeny-

nyezõ anyagok koncentrációja a melegvíz csatornában a

határértékeket nem haladta meg.

A vízlágyítói hulladékvíz és a melegvíz csatorna üzemi

ellenõrzését rendszeresen, heti egyszeri gyakorisággal

végzik.

2 2

Erõmûvi hûtõvíz felhasználás (ezer m3)

Erõmû 2001 2002 2003 2004Oroszlány 309 835 307 054 287 609 263 788Bánhida 107 770 106 786 97 128 39 710MVM Gázturbinák 50 54 61 38Paks 2 700 000 2 709 411 2 138 374 2 172 692Összesen 3 117 655 3 123 305 2 523 172 2 476 228

Technológiai és kommunális vízhasználat (ezer m3)

Erõmû 2001 2002 2003 2004Oroszlány 381 362 345 366Bánhida 219 256 295 324Tatabánya 185 150 194 210MVM Gázturbinák 7 5 7 5Paks 1 387 1 347 1 336 1 318Összesen 2 179 2 119 2 177 2 223

A villamos energia

és a környezet

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

A széntüzelésû erõmûvek legnagyobb mennyiségben

keletkezõ hulladéka a széntüzelés salakja és a leválasz-

tott pernye. 2004-tõl az Oroszlányi Erõmûben jelentõs

lesz a füstgáz-kéntelenítés során keletkezõ gipsz meny-

nyisége is. A pernye mintegy 25%-át, kb. 121 ezer ton-

nát a Lábatlani Cementgyárban adalékanyagként

használják fel, a fennmaradó részt az erõmûvek melletti

zagytereken rakják le.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

2 3

Vízminõségi jellemzõk a Paksi Atomerõmûmelegvíz csatornájában 2004-ben (mg/l)

Komponens Átlagérték Mért max. Határ-érték érték

pH 8,1 8,6 6-9 Összes só 277,6 361,6 10 000Összes lebegõanyag 24,1 82,4 200Olajtartalom 0,054 0,08 10Ammónia-ammónium-N 0,1 0,3 10Kémiai oxigénigény 18,37 23,00 150

A Vértesi Erõmû Rt.-nél 2004-ben keletkezett ter-melési hulladékok mennyisége (t)

Termelési Oroszlány Bánhida Tatabánya*VÉ Rt.hulladék összesenLeválasztott pernye 385 913 82 283 15 513 483 709Salak 142 734 30 433 6 305 179 472Gipsz 126 945 126 945Összesen 655 592 112 716 21 818 790 126

* A táblázat a Tatabányai Erõmûre vonatkozó adatokat 2004. szeptember 1-ig tartalmazza

Hulladék Vértesi Erõmû Rt. Paksi Atom-megnevezése erõmû Rt.

RO membrán 1 500 1 500Selejt munkaruha 2 910 2 030 4 940Gumihulladék (szállítószalag, autógumi) 400 400Villamos motor 18 390 18 390Mûanyag hulladék 420 420Rézhulladék 33 290 8 410 41 700 190Alumínium hulladék 210 45 14 899 15 154 1 780Alu kábelek 225 49 106 49 331Vas, acél, öntvény 498 010 44 330 9 510 4 181 605 4 733 455 27 650Gipszes szigetelõanyag hulladék 8 150 8 150Gumihulladék 34 760 34 760 23 920Étolaj zsír hulladék 1 568 1 568Haltetem 7 530 7 530Ipari hulladék fafeldolgozás 1 520Elektronikus berendezés 3 840Papír, karton csomagolási hulladék 2 490Papír, karton irodai hulladék 38 470Cserép és kerámiák 930Fa csomagolási hulladék 46 860Hulladék ólom 6 240Szénacél 652 260Rozsdamentes acélFémkeverék 5 540Kábelek 7 620Salakgyapot 80 590Kevert építési bontási hulladék 10 890Hulladék textília 3 600Összes nem veszélyes hulladék 546 683 60 270 9 555 4 300 790 4 917 298 914 390

* A táblázat a Tatabányai Erõmûre vonatkozó adatokat 2004. szeptember 1-ig tartalmazza

A Vértesi Erõmû Rt. és a Paksi Atomerõmû Rt. nem veszélyes, ipari hulladékai (kg)

Oroszlányi Bánhidai Tatabányai Bányák ÖsszesenErõmû Erõmû Erõmû*

turbinás erõmûveknél elhanyagolható mennyiségû

ipari hulladék keletkezett.

A veszélyes hulladékokat az erõmûvek ezek átvételére

alakult társaságoknak adják át, amelyek a hulladékokat

ártalmatlanítják vagy ártalmatlanítóba szállítják. A veszé-

lyes hulladékok mennyiségét a táblázat mutatja. Az

MVM Rt. irodaházaiban 2004-ben 17,3 tonna veszélyes

hulladék keletkezett, amelynek zömét (15 t) a konyhai

zsírfogó berendezésben felfogott hulladék tette ki.

2 4

A villamos energia

és a környezet

Hulladék Vértesi Erõmû Rt. GTER KFT. MIFÛ Kft . Mind-megnevezése Oroszlány Bánhida Tata- Bányák Összesen PARt. Litér Sajó- Lõrinci Összesen Tatár u. Diós- Bulgár- Összesen összesen

bánya szöged gyõr földPerlsár 120 120 120Sósav hulladék 45 45 45Lúg hulladék 1 685 1 685 1 685Tonerek 30 0 30 30Kõzethorony

ragasztó hulladék 120 120 120Szennyezett

acélforgács 5 700 4 360 10 060 10 060Gépzsír hulladék 150 0 150 150Emulzió 1 040 000 1 040 000 1 040 000Fáradt olaj 950 900 4 850 13 970 20 670 63 083 850 780 5 100 6 730 36 410 9 917 699 47 026 137 509PCB-s olaj 1 666 1 666 1 666Olajos iszap 11 350 72 050 83 400 16 720 33 380 15 140 65 240 148 640Olajos víz 200 1 550 14 660 16 410 1 203 1 203 17 613Iszap 1 250 1 250 9 760 11 010Szennyezett pakura 9 750 5 175 1 095 16 020 16 020Chesterton ipari

zsírtalanító 640 640 640Olajos hordó 995 460 690 9 313 11 458 11 458Olajos rongy, kesztyû 3 600 4 920 2 145 4 872 15 537 24 711 100 6 60 166 148 262 83 493 40 907Olajszûrõ 750 300 1 170 2 220 55 53 108 1 311 706 206 2 223 4 551PCB-s kondenzátor 140 140 140Olajos gumitömlõ 40 40 40Olajos bõr 1 020 1 020 1 020Selejt vegyszer 270 6 145 64 746 7 225 5 090 12 315Savas ólomakku-

mulátor 1 480 4 000 2 400 1 790 9 670 7 393 42 68 110 17 173Száraz elem 20 1 003 1 023 1 023Trafó,- áramváltó ;

olajos fémhulladék 186 160 734 440 920 600 920 600Olajos föld 2 110 250 1 800 31 940 36 100 164 500 200 600Klingerit 8 130 8 130 8 130Azbeszt tartalmú pala 20 580 20 580 7 060 27 640Olajos gumihulladék 50 50 50Egészségügyi hulladék 100 38 10 134 282 282Hulladék fénycsõ 200 80 280 4 419 4 699Elektronikai hulladék 3 480 2 213 5 693 29 755 35 448Kommunális szenny-

víz iszap 9 990 9 990Nyomdai hulladék 6 465 50 50 6 515Ioncserélõ gyanta 6 020 6 020Veszélyes anyag

tartalmú göngyöleg 11 933 11 933Egyéb 11 276 11 276

Összes veszélyeshulladék 227 345 42 848 16 310 1 945 811 2 232 314 361 455 17 767 34 219 20 368 72 354 39 122 10 885 988 50 995 2 717 118

Az MVM csoport erõmûveiben 2004 évben keletkezett veszélyes hulladékok (kg)

Az erõmûvek a veszélyesnek nem minõsülõ hulladékok

jelentõs hányadát hasznosíttatják. A 2003. évrõl a PA

Rt. területén maradt és a 2004-ben keletkezett össze-

sen 976,7 t nem veszélyes ipari hulladék mennyiségbõl

a PA Rt. további hasznosításra 795 t nem veszélyes hul-

ladékot értékesített, továbbá 83,8 t nem hasznosítható

hulladékot ipari hulladéklerakóban helyezett el. A

VÉ Rt.-nél az értékesített hulladék zömét a pernye teszi

ki. A keletkezõ gipszet egyelõre lerakják a zagytéren, de

folyamatosan keresik a hasznosítás lehetõségét. A gáz-

FELSZÍN ALATTI VIZEK, ZAGYTEREK

Az Oroszlányi és a Bánhidai Erõmûvekben keletkezett

salakot és pernyét hidraulikus úton, vízzel keverve

csõvezetéken juttatják el a zagyterekre. A szállítóvíz a

szilárd anyag 5-7 szerese. Az ipari hulladékvizeket a

szállítóvíz pótvizeként hasznosítják. A Bánhidai Erõmû

zagyterérõl visszaforgatás nincs, a szállítóvíz egy

patakon keresztül a Bánhidai Erõmû hûtõtavába folyik

vissza, de nem okoz vízszennyezést. Az Oroszlányi

Erõmû zagyterérõl a szállítóvizet visszaforgatják. Bán-

hidán a szénbázisú villamosenergia-termelés meg-

szûnésével a vízszennyezés lehetõsége megszûnik.

A felszín alatti vizek minõségének ellenõrzésére az

Oroszlányi Erõmû zagyterén 20, Bánhidán 6 észlelõ

kút szolgál. Oroszlányban speciális, 1 650 m hosszú

vízzáró függönyfal is épült, amely megakadályozza a

talajvizek élõvízbe történõ beszivárgását. A függöny-

fal külsõ és belsõ oldalán további 32 észlelõ kút van.

A rendszeres vizsgálati eredmények igazolják a füg-

gönyfal hatékonyságát.

A Bánhidai Erõmû felhagyott, 16 hektáros zagytere

csaknem felerészben rekultivált (részben mezõgaz-

daságnak visszaadott terület), a földdel és tóiszappal

fedett felületeken a természetes vegetáció révén fás,

bokros, cserjés részek alakultak ki. Az új 21 hektáros

zagytér hasznos alapterülete 12 hektár. A 9 hektárnyi

telepített erdõsáv és füvesített kezelõsávok, valamint

a váltott mûvelés (víztakarás) akadályozza a zagytér

kiporzását.

A Tatabányai Erõmû 3,6 hektáros zagyterén a

sûrûzagyos technológia (víz/szilárd anyag arány kb. 1:1)

bevezetése óta kiporzással nem kell számolni. A

zagytér környezetében a talajvíz minõségének elle-

nõrzésére 2 figyelõ kút szolgál. A zagytér használata az

erõmû fejlesztését követõen megszûnt. Mindhárom

erõmû esetén elmondható, hogy a zagyterek nem

okoznak vízszennyezést.

A Paksi Atomerõmû monitoring rendszerében a vizs-

gálatok körét 2004-ben is a vízjogi, és a 2000. évben

lezárult részleges környezetvédelmi felülvizsgálatok

alapján kiadott mûködési engedélyekben foglaltaknak

megfelelõen végzik. Ennek értelmében a talajvíz és az

esetleges szennyezések mozgásának követése érdeké-

ben 80 kút vízszintjét regisztrálják rendszeresen, és

közel 50 talajvízfigyelõ kútból vett mintát vizsgálnak

különbözõ – az ellenõrzött technológiától függõ –

paraméterekre.

A talajvízszennyezések megelõzése érdekében meg-

történt az udvartéri környezetet veszélyeztetõ, a cik-

likus felülvizsgálat körébe és biztonsági osztályba nem

sorolt rendszerek csõvezetékeinek állapotvizsgálati

programjának kidolgozása, amelyet 2004. decemberig

végre is hajtottak. Ezen rendszerek állapotvizsgálatá-

nak külön jelentõséget ad az erõmû üzemidõ-hosszab-

bításának elõkészítése. A környezetvédelmi hatóság

nagy jelentõséget tulajdonít az erõmû állapot-felülvizs-

gálatának, a környezeti hatástanulmány részeként a

jelenlegi állapot bemutatásának.

A gázturbinás erõmûvek talajra és talajvízre gyakorolt

hatásának ellenõrzésére a Lõrinci és a Sajószögedi

erõmûvekben talajvízfigyelõ kutak szolgálnak. Az

elõírt gyakoriságú mintavételezés során a talajvizek

olajtartalmát és az általános vízkémiai jellemzõket vizs-

gálják. A vizsgálatok alapján az adott területek szeny-

nyezettsége mindenütt határérték alatti.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

2 5

Nukleáris környezetvédelem

A Paksi Atomerõmû mûködésének megítélésében a

nukleáris biztonságra és az energiatermelés haté-

konyságára vonatkozó mutatók mellett meghatározó

szerepet játszanak a környezeti hatások is. Alapvetõ

elvárás, hogy az atomerõmû nukleáris környezeti

hatásairól részletes információk álljanak rendel-

kezésre, továbbá, hogy e hatások mértéke ne lépje

túl a hatósági szabályozásban engedélyezett szin-

teket. Az atomerõmûben folyó sugárvédelmi tevé-

kenységnek ezért 2004-ben is az volt az egyik leg-

fontosabb feladata, hogy a kibocsátások és a környe-

zet sugárzási jellemzõinek széleskörû ellenõrzésével,

közvetlen mérési adatokkal bizonyítsa a származta-

tott kibocsátási korlátok, és – ezen keresztül is – az

atomerõmû mûködésére vonatkozó elsõdleges dózis-

korlát biztonságos betartását.

A fentiekben megfogalmazott célok elérése érde-

kében a Sugárvédelmi Osztály a nukleáris környe-

zetvédelem területén széleskörû ellenõrzési és felü-

gyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szer-

inti intézkedéseket hozott. A nukleáris környezet-

védelmet – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2004-ben

is a kétszintû, azaz a távmérõrendszeres és a minta-

vételes ellenõrzés jellemezte.

RADIOAKTÍV ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA

A Paksi Atomerõmû kibocsátásainak nemzetközi ada-

tokkal történõ összevetésére a táblázat ad lehetõ-

séget, amely a paksival azonos elven mûködõ úgy-

nevezett nyomottvizes atomerõmûi blokkok (PWR

típusú blokkok) energiatermelésre vonatkoztatott

kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok

tükrében. Nemzetközi adatok csak az 1995. és 1997.

közötti idõszakra vonatkozóan állnak rendelkezésre,

az UNSCEAR 2000. évi jelentésében ezeket a szá-

mokat publikálta (kivéve a radiokarbon kibocsátásra

vonatkozó információkat, amelyek csak 1990-1994.

közötti idõszak tekintetében állnak rendelkezésre).

Sajnos az UNSCEAR (United Nations Scientific

Committee on the Effects of Atomic Radiation)

(www.unscear.org) 2000-ben adott ki utoljára jelen-

tést így újabb keletû tények nem ismertek.

Az összevetésbõl a korróziós és hasadási termékek és

a nemesgázok adatainak látszólagos növekedése tûnik

ki. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat

izotóp-szelektív mérésekbõl határozzák meg, és a

nem mért izotópokat a kimutatási határértékkel

veszik figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában

ezen adatokat együtt, az összes béta-sugárzás

mérésével határozták meg.

Összegzésként elmondható, hogy 2004-ben, hason-

lóan a korábbi évekhez az atomerõmû messze-

menõen betartotta a kibocsátási határértékeket.

A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a

hasadási termékek, mind a trícium esetében a paksi

adatok a nemzetközi átlag alatt vannak.

2 6

A paksi atomerõmûbõl kibocsátott radioaktív anyagokmennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében

Radionuklid Paks PWR[GBqGWe

-1év-1] [GBqGWe-1év-1]

2004 1983-2004 átlag* 1995-1997 átlagL é g n e m û k i b o c s á t á s

Összes aeroszol 9,7 x 10-1 5,9 x 10-1 1,3 x 10-1

131I egyenérték 1,4 x 10-1 1,2 x 101 1,7 x 10-1

Összes nemesgáz 2,5 x 104 1,2 x 105 1,3 x 104

Összes trícium 2,4 x 103 2,3 x 103** 2,4 x 103

Összes radiokarbon 5,1 x 102 7,4 x 102*** 2,2 x 102****

F o l y é ko n y k i b o c s á t á sKorróziós éshasadási termékek 1,2 x 100 1,5 x 100 8,1 x 100

Trícium 1,2 x 104 1,1 x 104 1,9 x 104

A nemzetközi adatok a Paksi Atomerõmûvel azonos elven mûködõ nyomottvizes erõmûiblokkokra vonatkoznak

* Az átlagértékeket jelentõsen megemelték a 2003. évi kibocsátások** 1985-2004 átlaga*** 1988-2004 átlaga**** 1990-1994 átlaga

A Paksi Atomerõmû légnemû és folyékony radioaktív kibocsátásai

Radionuklid / 2001 2002 2003 2004izotóp csoportok

Légnemû kibocsátás [GBqGWe-1év-1]

Összes aeroszol 0,33 0,14 4,4 0,97131I egyenérték 0,24 0,054 260 0,14Összes nemesgáz 58 000 35 000 310 000 25 000Összes trícium 3 700 3 900 5 000 2 400Összes radiokarbon 500 460 430 510

Folyékony kibocsátás [GBqGWe-1év-1]

Korróziós éshasadási termékek 0,74 0,78 0,58 1,2Trícium 12 000 14 000 10 000 12 000

A villamos energia

és a környezet

A légnemû és folyékony radioaktív kibocsátások idõ-

soraiból látható, hogy azok lényegesen nem változ-

tak, a 2003. évi légnemû kibocsátások a 2. blokki

kazetták tisztítása során bekövetkezett üzemzavar

kibocsátásai miatt lényegesen nagyobbak.

Az atomerõmûre vonatkozó korábban érvényes

határértékekhez viszonyítva (ld. a korábbi jelentések-

ben) a kibocsátások mindegyike a hatósági korlát

alatt alakult, egyedül a trícium (3H) esetében

közelítette meg azt. 2004. február 16-tól életbe

lépett a 15/2001 (VI.8.) KöM rendelet által elõírt új

kibocsátási korlátozási rendszer. A kibocsátásokra új,

izotóponkénti határértékek érvényesek, amelyek az

atomerõmûre meghatározott dózismegszorításból

(90 µSv) származnak. A radioaktív kibocsátások nem

érik el az újonnan megállapított határértékeket sem.

Az új határértékek megállapításához az erõmû ter-

vezõ intézetekkel két megalapozó tanulmányt

készíttetett (az egyik a kibocsátási határértékek, a

másik pedig a tervezési kibocsátási szintek meg-

határozására szolgált). Ezek alapján a társaság

benyújtotta az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi

Felügyelõséghez a Környezetellenõrzési, valamint

Kibocsátás Ellenõrzési Szabályzatát, amelyekhez

megkapta a szakhatósági hozzájárulást. A szakha-

tósági hozzájárulás alapján a határértékek, valamint a

Szabályzatok alkalmazását az Országos Atomenergia

Hivatal hagyta jóvá.

KÖRNYEZETELLENÕRZÉS

Az atomerõmû Üzemi Környezeti Sugárvédelmi

Ellenõrzõ Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy

közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az

erõmû normál üzemben valóban alig szennyezi a

környezetet. Az erõmû környezetének sugárvédelmi

ellenõrzése részben távmérõ (telemetrikus) rendsze-

reken, részben mintavételes, laboratóriumi vizsgála-

tokon alapul. A Paksi Atomerõmû 30 km-es

környezetében a mintavevõ- és távmérõ állomások

elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja be. A labo-

ratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti

közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves

szinten körülbelül 4 000 minta feldolgozását és

mérését jelenti.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

2 7

Mintavevõ és távmérõ

állomások elhe-

lyezkedése a Paksi

Atomerõmû Rt.

környezetében

Az atomerõmû és a Kiégett Kazetták Átmeneti

Tárolójának (KKÁT) üzemeltetése közvetlenül mérhetõ

hatással 2004-ben sem volt a környezet sugárzási viszo-

nyaira. Az atomerõmû és a KKÁT nukleáris kör-

nyezetellenõrzése a két létesítmény közelsége miatt

közös mérõrendszerekkel történik. Az egyes állomá-

sokon kihelyezett dózisteljesítmény-mérõ szondák és

detektorok a környezet természetes gamma-su-

gárzására jellemzõ dózisteljesítményt, illetve dózist

mutatták.

A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által a Duna

vizében létrehozott évi átlagos növekmény becsült

értéke – a teljes elkeveredés után – trícium esetében 1

Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklidra pedig

együttvéve 0,1 Bq/dm3-nél kisebb volt.

Az atomerõmû környezetében a telepített minta-

vevõkkel vett aeroszol mintákban nagyon kicsi akti-

vitáskoncentrációban – néhányszor 10 µBq/m3 nagyság-

rendben – 54Mn és 60Co volt esetenként kimutatható.

Az aeroszolok mellett a levegõben 0,1-1 mBq/m3

nagyságrendben mérni lehetett radiokarbont is. A

kibocsátott trícium által okozott növekmény az atom-

erõmûtõl 1-2 km távolságra 10 mBq/m3 körülire, a

nemesgázok környezeti aktivitáskoncentrációja ugyan-

itt 100 mBq/m3 körülire becsülhetõ. A fall-out (kihullás)

mintákban egyetlen esetben sem lehetett kimutatni az

atomerõmûbõl származó radioaktív izotópot.

A Duna iszapmintái közül csak a melegvíz-csatorna

kiömlésénél és attól távolabbi ponton vett mintákban

találtak erõmûtõl származó radionuklidot (60Co-at) 2,4-

3,7 Bq/kg közötti értékben. A talaj, a fû, a halastavak

víz- és iszap mintáiban, továbbá a tej- és a halminták-

ban kibocsátásból származó radioaktív izotópot a

mérések kimutatási határ felett nem jeleztek.

Az atomerõmû környezetében mért radioaktív izotó-

pokra jellemzõen elmondható, hogy azok koncentrá-

ciója a kimutatási határ körüli érték, alig megkülön-

böztethetõ a természetes háttér megfelelõ radioakti-

vitás értékeitõl.

Összegezve a nukleáris környezetellenõrzés 2004. évi

mérési eredményeit, kijelenthetõ, hogy az atomerõmû

és a KKÁT együttes hatása a környezetre sugárvédelmi

szempontból elhanyagolható. Az atomerõmû sugár-

védelmi szervezete a kibocsátási és a meteorológiai

adatok, illetve az un. terjedési modell felhasználásával

2004-re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés

számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony

kibocsátásokból származó, a kritikus lakossági csoport-

ra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 54 nSv

(0,054 µSv), ami megegyezik a 2003. elõtti évek többlet

sugárterhelés szintjeivel és a természetes életvitelbõl

származó (2 500-3 000 µSv) dózishoz képest elha-

nyagolható.

Az ALNOR TL dózismérõkkel állomásonként kapott

2004. évi átlagos dózisteljesítmény értékek megfelel-

nek a korábbi évek és az alapszinti idõszak adatainak.

Megállapítható, hogy a 2004. évi környezeti dózis-

mérési adatokból nem lehet az atomerõmû járulékára

következtetni. Ez összhangban van a radioaktív anya-

gok légköri kibocsátásából származtatható képpel,

amely szerint az erõmûtõl származó járulék nagyság-

rendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás érté-

kénél, illetve ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési

módszerekkel nem mutatható ki.

2 8

A villamos energia

és a környezet

FELKÉSZÜLÉS A 2003. ÉVI ÜZEMZAVAR KÖVET-

KEZMÉNYE INEK ELHÁR ÍTÁSÁRA

A II. blokk 1. számú aknájában lévõ sérült fûtõelemek

eltávolításának elõkészítése az üzemanyag-sérülést

követõen létrehozott Helyreállítási Projekt (HP) irá-

nyításával és szervezésében történt 2004-ben is.

Ugyanakkor a cégvezetés az év elején létrehozta a II.

blokk újbóli elindítását elõkészítõ team-et, amely a

HP-vel párhuzamosan, a feladatokat összehangolva

mûködött.

Az eltávolításra való felkészülés keretében megtörtént

az 1. számú akna leválasztása a blokk többi technoló-

giai rendszerétõl. Ennek során az 1. számú aknához

külön neutron-fluxus és irányítástechnikai mérõrend-

szert, autonóm hûtõkört, szellõzõ rendszert, valamint

vészbórozó rendszert alakítottak ki. A felsorolt rend-

szerek és berendezések az üzembevételt követõen és

jelenleg is rendben mûködnek.

A sérült fûtõelemek eltávolítására történõ felkészülés

további részeként végrehajtották a tisztító tartály külsõ

és belsõ vizuális ellenõrzését, leállított belsõ kering-

tetés mellett ellenõrizték a hõmérsékleti viszonyok

alakulását, felmérték a tartály körüli gamma-dózisteret,

valamint – a hatóság engedélyének birtokában –

elvégezték a sérült fûtõelemek megfogási próbájára

vonatkozó programot.

A sérült fûtõelemek eltávolításának elvi engedély-

kérelmét júniusban állították össze. A dokumentáció

hatósági engedélyeztetésre történõ benyújtását meg-

elõzõ zsûrije júliusban kezdõdött meg. Az elvi enge-

délykérelem zsûrijén tett észrevételek beépítését és a

szükséges korrekciók elvégzését követõen a teljes

dokumentációt októberben nyújtották be szakhatósági

engedélyezésre és független szakértõi véleményezésre.

A szakhatósági állásfoglalásokkal és szakértõi véle-

ményekkel kiegészített teljes elvi engedélyezési doku-

mentációt 2005. elején nyújtották be hatósági engedé-

lyeztetésre.

A II. blokk újbóli üzembe helyezésének elõkészí-

téseként február 16. és április 1. között 45 nap idõtar-

tamú fõjavításra került sor. A fõjavítás során (7 db friss

üzemanyag kazetta berakásával) sikerült egy rövid

kampányt lehetõvé tevõ, és energetikai indításra alkal-

mas zónát összeállítani.

A fõjavítást követõen elkészült és a hatóság jóváhagy-

ta a blokk ismételt üzembe helyezésének átfogó mun-

kaprogramját. Az Országos Atomenergia Hivatal által

engedélyezett üzembe helyezési munkaprogram

végrehajtása (blokkindítás) során a reaktor augusztus

19-én érte el kritikus állapotát. Az elõírt ellenõrzések

sikeres végrehajtását követõen az elsõ turbó-gépcso-

port hálózatra kapcsolása augusztus 25-én megtörtént.

A második gépegységet augusztus 26-án indították. A

különbözõ teljesítmény-szintekhez tartozó blokk-

indítási próbák sikeres befejezését követõen a blokk

közel névleges teljesítményét szeptember 2-án érte el.

A blokk 108 effektív napnak megfelelõ, sikeresen lefu-

tott üzemidõt követõen december 18-án állt le a soron

következõ tervezett fõjavításra.

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE

A radioaktív hulladékok kezelése az a tevékenység,

amely az atomerõmûben keletkezõ radioaktív hul-

ladékok gyûjtését, ideiglenes tárolását, térfogat-

csökkentését, kondicionálását, a hulladékminõsítést és

az atomerõmû telephelyén történõ átmeneti tárolást

jelenti a végleges tároló létesítménybe történõ szál-

lítást megelõzõen. A tevékenységsor bonyolultságából

kitûnik, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések fontos

feladatot jelentenek az atomerõmûben.

Az 1996. vége óta hatályban lévõ „Atomtörvény” és az

erre alapuló kormányrendeletek, kormányhatározatok

alapján létrejött a Radioaktív Hulladékokat Kezelõ

Közhasznú Társaság, amelynek feladata – többek

között – a radioaktív hulladékok végleges tárolásának

megoldása is. A radioaktív hulladékok végleges elhe-

lyezésével, a kiégett nukleáris üzemanyag-kazetták

átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, vala-

mint az erõmû leszerelésével összefüggõ feladatok

finanszírozására a Paksi Atomerõmû Rt. évente

befizetést teljesít a Központi Nukleáris Pénzügyi

Alapba. Az atomerõmû feladata a radioaktív hul-

ladékok kezelése és telephelyi átmeneti tárolása.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

2 9

KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ SZ ILÁRD RADIO-

AKTÍV HULLADÉKOK

2004-ben 759 db szilárd hulladékot tartalmazó hordó

keletkezett, melynek mennyisége 31%-al, 334 db

hordóval kevesebb a 2003. évinél. Ennek fõ oka az,

hogy a Sugárvédelmi Osztály kezdeményezésére az

illetékes hatóság egyes hulladéktípusok esetében az

erõmû számára kedvezõen módosította a hulladék-fel-

szabadítási határértékeket. Ezen felül – mivel a II. blok-

ki helyreállítás 2004-ben nem kezdõdött meg – a

fõjavítások, illetve a blokkok üzeme alatt az eddigi

éveknek megfelelõ mennyiségû hulladék keletkezett.

SZ ILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉK ELHELYEZÉSE

Az 1996. évi utolsó – a püspökszilágyi végleges tároló-

ba történõ – kiszállítást követõen keletkezett hordós

szilárd radioaktív hulladékok elhelyezése az erõmû

ellenõrzött zónájában kialakított átmeneti tároló helyi-

ségekben és ideiglenes gyûjtõhelyeken történik a

végleges tároló üzembe helyezéséig. A keletkezett és

feldolgozás utáni szilárd radioaktív hulladékok mennyi-

ségének alakulását az alábbi ábra mutatja be.

Az elõzõ évekbõl áthozott mennyiséggel együtt 2004.

december 31-én az atomerõmûben tárolt mennyiség:

6072 db 200 literes hordó.

NAGY AKTIVITÁSÚ SZILÁRD RADIOAKTÍV HULLADÉKOK

2004-ben a Paksi Atomerõmûben 2,386 m3 nagy aktivi-

tású szilárd radioaktív hulladék keletkezett, amely az

elhelyezés során mintegy 4,7 m3 tároló kapacitást vett

igénybe. A 2004. évben a 2003. évihez képest 0,659 m3-rel

kevesebb ilyen típusú hulladék keletkezett, szinte

kizárólag csak az I. és II blokkoknál (ún. I. kiépítés). A

keletkezett mennyiség döntõ részét a II. blokkon,

december végén végrehajtott 28 darab közbensõ rúd

tervezett cseréje adta.

A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erõ-

mûvön belüli átmeneti tárolása az ellenõrzött zónában

kialakított tároló kutakban történik. Az itt méretük

miatt nem elhelyezhetõ nagy aktivitású hulladékok

tárolása tartalék helyiségekben elhelyezett ólom

gyûjtõkonténerekben valósul meg.

FOLYÉKONY RADIOAKTÍV HULLADÉKOK

A blokkok üzemeltetése során 2004-ben az alábbi

folyékony hulladékok keletkeztek. Bepárlási maradék-

ból (sûrítmény) 190 m3 keletkezett: 145 m3 (ebbõl 125

m3 a II. blokki, alfa-sugárzókat tartalmazó) az elsõ, míg

45 m3 a második kiépítésen. Ez a mennyiség 160 m3-rel

kevesebb az elõzõ évinél. Evaporátor savazó oldatból

kb. 20 m3, míg kimerült ioncserélõ gyantákból kb. 21 m3

keletkezett.

A folyékony radioaktív hulladékok erõmûvön belüli

átmeneti tárolására a segédépületekben található

tartályok szolgálnak. A 2004-ben keletkezett meny-

nyiséggel együtt a segédépületi tartályparkban 2004.

december 31-i állapot szerint 4 645 m3 bepárlási

maradékot tárolnak.

A fennmaradó – nagyságrendileg 5000-5300 m3 –

szabad kapacitás az évente keletkezõ 250-300 m3 hul-

ladék mellett becslés szerint 17-20 évig elegendõ. A

pontosabb becslést a II. blokk 1-es aknájában lévõ sérült

fûtõelemek eltávolítása során, valamint a teljesítmény

növelés kapcsán keletkezõ hulladékmennyiség nehezíti.

3 0

A 2004-ben keletkezett kis és közepes aktivitásúradioaktív hulladékok mennyisége

Negyedév Mennyiség Egység Aktivitás(db hordó) (liter) (MBq)

I. 218 200 160 134II. 259 200 125 623III. 122 200 71 364IV. 160 200 59 726

A villamos energia

és a környezet

NUKLEÁRIS HULLADÉKOK KEZELÉSÉHEZ KAPCSO-

LÓDÓ FEJLESZTÉSEK

Az eddig elvégzett fejlesztések az alábbiak voltak:

• A kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hul-

ladékok jelentõs részét egy 50 tonnás prés 200

literes fémhordóba, eredeti térfogatuk mintegy

ötödére tömöríti. (Ezt a technológiát 1988 óta

használják a szilárd hulladékok térfogatának

csökkentésére).

• A kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hul-

ladékok átmeneti tárolására – átépítéssel –

olyan tárolót alakítottak ki, amelyben a hul-

ladékcsomagokat korszerûen, visszanyerhetõ

módon tárolják.

• A folyékony radioaktív hulladékok tárolására

szolgáló két segédépületi tartályparkot egy olyan

csõhíddal kötötték össze, amelynek használatával

lehetõség nyílt a tároló kapacitás kedvezõbb

kihasználására.

• Rendszerbe állítottak egy gamma-spektrometriai

mérõrendszert, amelynek segítségével a kis és

közepes aktivitású szilárd hulladékok aktivitástar-

talmát és izotóp-összetételét lehet meghatározni.

• Szilárd hulladékokat válogató félautomata beren-

dezést telepítettek, amelynek segítségével mint-

egy 10%-kal csökkentették a kis és közepes aktiv-

itású szilárd hulladékok mennyiségét.

• Kifejlesztettek egy olyan, gyöngykovaföldön

keresztül történõ szûrési módszert, amelynek

segítségével a radioaktív olajok, oldószerek keze-

lendõ mennyisége jelentõsen csökkent.

• A berendezések vegyszeres tisztítása során

keletkezett folyékony hulladékok mennyiségét

egy víz alatti plazmabontó berendezés segít-

ségével számottevõ mértékben csökkentették.

• A folyékony radioaktív hulladékok keletkezését

az erõmûben használt bórsavoldatok tisztítására

alkalmas üzemi ultraszûrõkkel jelentõsen lehet csök-

kenteni, amelyekbõl egy-egy nagyteljesítményû

berendezést telepítettek mindkét segédépületbe.

A megvalósítás alatt álló fejlesztések az alábbiak:

• A korábban keletkezett és a segédépületi tároló

tartályokban lévõ folyékony radioaktív hul-

ladékok mennyiségének meghatározó mértékû

csökkentését egy speciális, finn technológia segít-

ségével érik el, melynek üzembe helyezése folya-

matban van.

• Azokat az iszapszerû radioaktív hulladékokat, ame-

lyeknek a mennyiségét tovább már nem lehet

csökkenteni, egy Németországban kifejlesztett

cementezõ berendezéssel fogják szilárdítani.

A II. blokk 1. sz. aknájában 2003-ban bekövetkezett

súlyos üzemzavar, a Bátaapátiban tervezett kis- és

közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának

létesítésével kapcsolatos bizonytalanságok, valamint

az atomerõmûvi átmeneti tárolási kapacitások ki-

merülése az atomerõmûben folytatott hulladék-

kezelési koncepció újragondolását eredményezték.

Ennek keretében az alábbi fejlesztések merültek fel:

• A folyékony radioaktív hulladékokat tároló tar-

tálypark kapacitását további tartályok építésével

szükséges bõvíteni. (Ez a munka folyamatban

van, a rendszer 2005. elsõ felében üzemkész lesz.)

Ezzel a beruházással mintegy 3 800 m3 tárolóka-

pacitással növekszik a folyékony hulladékok át-

meneti tárolási lehetõsége.

• A kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok

átmeneti tárolására rendelkezésre álló kapacitá-

sok modulszerû bõvítése.

• A különbözõ típusú radioaktív hulladékok újrafel-

használására, térfogatuk csökkentésére irányuló

lehetõségek tanulmányterv szintû áttekintését

követõen lehet dönteni a konkrét fejlesztésekrõl.

(Nagyméretû hulladékok darabolása, nagy szá-

razanyag tartalmú iszapok kezelése, az 50 tonnás

préssel elõtömörített szilárd hulladékok további

térfogatcsökkentése szuperkompaktálással, nagy

felezési idejû izotópokat tartalmazó hulladékok

kezelése stb.).

• A 2-es blokk 1. számú aknájában lévõ sérült

fûtõelemekkel kapcsolatosan képzõdött, és az

eltávolításuk során még képzõdõ szilárd és

folyékony radioaktív hulladékok feldolgozását,

kondicionálását is lehetõvé tevõ technológiák

telepítésére irányuló elemzõ, elõkészítési felada-

tok folyamatban vannak.

• A kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges

tárolásával összefüggõ hulladék-átvételi szabá-

lyok Radioaktív Hulladékokat Kezelõ Kht. által

történõ kidolgozása folyamatban van. Az eddig

számszerûsített ideiglenes követelmények egy

része új hulladékkezelõ technológiák telepítését

teszi szükségessé (Pl. hulladék-szárító beren-

dezés). Az ezzel összefüggõ elemzések és az

elõkészítési munkák megindultak.

A fentiekbõl látható, hogy a jövõben megoldandó

hulladék-kezelési feladatok bonyolultak, de a tervbe

vett, illetve a folyamatban lévõ fejlesztésekkel a

kialakult helyzet kezelhetõvé válik.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

3 1

3 2

Az átviteli hálózat környezeti hatásai

készülékek (transzformátorok és söntfojtók) környeze-

te. Felmérve a mûszaki és pénzügyi lehetõségeket, a

további szennyezések megelõzésére a Hálózati Igaz-

atóság a hálózatfejlesztési stratégia keretében – amely-

nek része a régi készülékek felújítása, ezzel a készü-

lékek olajtartalmának csökkentése, az olajfolyások

megszüntetése, valamint a zajcsökkentés is – prog-

ramot dolgozott ki a nyitott transzformátor alapok

zárttá tételére.

A program 2004-ben is folytatódott, a feladat a ter-

veknek megfelelõen, idõarányosan teljesült. A prog-

ram lépései: a tervezés, a készülékek leszerelése, a régi

alap bontása, új alap és olajleválasztó akna megépí-

tése, csillagponti készülékalapok építése, összekötõ

vezetékek kialakítása, a szükség szerint felújított készü-

lékek visszaszerelése, végül az üzembe helyezés.

Az MVM Rt. tulajdonában lévõ átviteli hálózati létesít-

mények, a mintegy 3 500 km nyomvonalhosszúságú

távvezetékrendszer és a huszonöt alállomás legjelen-

tõsebb része természetvédelmi oltalom alatt nem álló,

jellemzõen mezõgazdasági területen helyezkedik el,

viszonylag nagy területigénnyel.

Fokozottan védett természeti területen mintegy 100

km nyomvonal-hosszúságú távvezeték halad, amely

kilenc nemzeti parkot érint.

Az MVM Rt. az átviteli hálózaton szabályszerû, az elõ-

írásoknak megfelelõ környezetbarát technológiákat

alkalmaz. A még meglévõ, a környezetet terhelõ tech-

nológiákat és berendezéseket a hálózat üzemeltetése,

karbantartása, valamint a fejlesztések és beruházások

során – a tervezéstõl a kivitelezésig – a lehetõségek

teljes kihasználásával váltja ki, modernizálja.

Az 1996-ban készült önkéntes környezetvédelmi tel-

jesítményértékelés során az átviteli hálózat valamennyi

létesítményét megvizsgálták, és megállapították, hogy

néhány alállomásban erõsen szennyezett az olajos

Átviteli hálózat 2004

A transzformátorok alapjainak környezetvédelmi

átépítése a régi, alul nyitott kõágy elbontását és kisebb

felületû zárt kõágy kialakítását jelenti. A zárt medence

méreteit a transzformátorban lévõ olajmennyiség és az

esetleges transzformátortûz oltásához szükséges oltó-

víz mennyisége határozza meg. A zárt rendszerben

összegyûlt olajos szennyvizet közös olajos szennyvíz-

tisztítóban ülepítik, majd a helyi adottságoknak meg-

felelõen kezelik vagy elszállítják.

A Hálózati Igazgatóság 2004. évi felújítási tervének

megfelelõen az alállomások potenciális olajszeny-

nyezésének megelõzése és felszámolása érdekében az

alábbi program-elemek valósultak meg:

• Göd alállomás: az I. sz. 3 db 1 fázisú 400/120 kV-os

transzformátor 3 fázisú 400/120 kV-os transzformá-

torra történõ cseréje, melynek keretében megtör-

tént az I. sz. transzformátor alap átépítése,

• Felsõzsolca alállomás: 1 db 120 kV/középfeszültségû

transzformátor alap zárttá tétele,

• Szolnok alállomás: 1 db 120 kV/középfeszültségû

transzformátor alap zárttá tétele,

• Debrecen alállomás: 2 db 120 kV/középfeszültségû

transzformátor alap zárttá tétele,

• Dunamenti 220/120 kV-os alállomáson az I. és II. sz.

220/120 kV-os transzformátor alap zárttá tétele.

A program az MVM Rt. üzleti tervének megfelelõen

folytatódik, 2005. évben Debrecen alállomáson 1 db,

Szeged alállomáson 3 db transzformátor alap zárttá

történõ átalakítására kerül sor.

Az átviteli hálózat létesítményeinek és berendezé-

seinek üzemeltetése során – azok technológiai sajá-

tosságai miatt – a levegõ minõségére gyakorolt hatá-

sok elhanyagolhatóak. Az alállomásokon a biztonsági

tartalékellátást biztosító dízel gépegységek okoznak

csekély levegõszennyezést, azonban ezek jellemzõen

csak rendszer-üzemzavarok és próbák esetén üzemel-

nek, évente mindössze néhány órát.

Szigetelési célra a különbözõ berendezésekben (egyes

megszakítók, mérõváltók, kapcsoló berendezések) zárt

rendszerben lévõ kén-hexa-fluorid (SF6) gáz szolgál

kiváló szigetelõ és ívoltó tulajdonsága miatt. Ezen zárt

rendszereket az Ovit Rt. fokozottan ellenõrzi, a tömí-

téseket javítja vagy kicseréli a szivárgási veszteségek

csökkentése érdekében. A munka eredményességét

mutatja be az alábbi táblázat:

A transzformátorok hûtését szigetelõolaj-töltetük biz-

tosítja. Ennek mennyisége transzformátoronként elér-

heti a több tíz tonnát is; a mintegy százötven nagy ké-

szülék olajtöltete meghaladja a 4 900 tonnát, ezért

ezek az alállomási berendezések környezetvédelmi

szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

3 3

Berendezések kén-hexa-fluorid töltete és az évesveszteség (kg)

Alállomás Gáztöltet Veszteség2003 2004

Albertirsa 7 234 497 324Göd 3 696 170 79Martonvásár 8 943 674 389Összesen 19 873 1 341 792

3 4

Alál lomás Határérték Kutak Vizsgálat i eredményekmg/l száma 2002 2003 2004

db min max min max min maxAlbertirsa 1 9 n.d. n.d. <0,10 0,13 <0,10 0,13Debrecen 1 7 <0,10 1,51 <0,10 1,29 <0,10 1,22Göd* 0,5 5 <0,10 2,8 <0,10 2,9Hévíz 0,5 4 <0,10 0,15 <0,10 0,12 <0,10 0,19Kisvárda 1 3 <0,10 <0,10 <0,10 0,14 <0,10 <0,10Litér* 0,5 3 <0,10 2,8 0,31 2,6Martonvásár 1 3 0,1 0,42 0,12 0,73 0,18 0,31Oroszlány* 0,5 3 <0,10 1,57 0,12 0,4Sándorfalva 0,5 3 n.d. 0,21 <0,10 0,22 <0,10 0,22Szeged 0,5 14 n.d. 0,96 <0,10 1,32 <0,10 1,14Tiszalök 1 1 n.d. <0,10 <0,10 0,14 <0,10 <0,10

n.d. nem kimutatható

*-gal jelölt telephelyeken a kutak 2002. végén és 2003. elején létesültek.

Megfigyelõ kutak vizsgálati adatai (TPH mg/l)

MVM tulajdon MVM tulajdon Áramszolgáltatói,üzemelõ tartalék erõmûvi tulajdon

db Olajtömeg db Olajtömeg db Olajtömegt t t

Nagyfeszültségû/nagyfeszültségûtranszformátor 57 3282,2 11 588 2 146,0120kV/ középfeszültségûtranszformátor 12 199,7 4 64,5 13 190,5Középfeszültségû/középfeszültségûtranszformátor 1 2,6Transzformátorok összesen 70 3484,5 15 652,5 15 336,5Szabályozó transzformátor 9 168,0 3 60,0 2 18,0750 kV-os söntfojtó 6 138,0 1 23,0 0 0,018 kV-os söntfojtó 18 36,7 12 29,0 0 0,0Mindösszesen 103 3827,2 31 764,5 17 354,5(Nagyfeszültség: 100 kV felett, középfeszültség: 10-35 kV)Megjegyzés: A szabályozó transzformátoroknak nincs különálló kavicságyuk.A 18 kV-os olajtöltettel rendelkezõ söntfojtóknál 3-3 db-nak van közös kavicságya

Olajtöltettel rendelkezõ készülékek az átviteli hálózaton

Az átviteli hálózat

környezeti hatásai

A korábbi olajszennyezések terjedésének megfi-

gyelésére létesült monitoring rendszerek üzemel-

tetését (mintavétel, vizsgálatok) az MVM Rt. leányvál-

lalata, az átviteli hálózati alállomásokat is kezelõ

Ovit Rt. végzi.

Az utolsó három év mérési eredményeit mutatja be a

következõ táblázat:

A mérési eredmények ismeretében történik a szüksé-

ges intézkedések és azok prioritásának meghatározása.

Felszíni vizek az alállomások üzemének jellege miatt

nem szennyezõdnek. A kommunális szennyvizeket a

legtöbb helyen csatornába, ezek hiányában zárt gyûjtõ

tartályba vezetik, ahonnan rendszeresen elszállítják.

Az átviteli hálózati létesítmények, berendezések álta-

lában lakott területektõl távol települtek, ezért érzé-

kelhetõ zajterhelést nem okoznak. Az új transzformá-

torok „zajszegény” kivitelûek, de szükség esetén, pl.

lakott terület közelében, élünk a zajvédõ fal által nyúj-

tott védelemmel is. 2004-ben zajszegény transzformá-

torok kerültek beépítésre Pécs és Göd alállomásokon.

A távvezetékek szükségszerûen megváltoztatják a táj-

képet, a táj arculatát és befolyásolják a közeli területek

élõvilágát is. Annak érdekében, hogy ez a hatás a lehe-

tõ legkisebb legyen, elsõsorban a tervezés során lehet

tenni; bizonyos esetekben felmerülhet a távvezetékek

földkábellel való kiváltása is, jóllehet ez sokkal költ-

ségesebb. Ugyanakkor a távvezeték-oszlop egyes

madarak számára mesterséges élõhelyül is szolgál.

Az MVM távvezetékein – a vezetõk távolsága okán – a

madarakat az áramütés veszélye nem fenyegeti.

Megemlítendõ, hogy a Sajószöged-Munkács 400 kV-os

távvezeték rekonstrukciója során az építési munkála-

tokat átmenetileg szüneteltették, hogy a madarak termé-

szetes élõhelyeit a költési idõszakban semmi ne zavarja.

A Paks-Pécs 400 kV-os távvezeték építése során a

munkálatok átütemezésére is sor került, miután az

MVM Rt. vállalta a kivitelezés több hónapos kése-

delmét a távvezeték három érintett oszlophelyén an-

nak érdekében, hogy a közelben fészkelõ réti sasok köl-

tése egészen a fiókák kirepüléséig zavartalan legyen.

A távvezeték-építési és szerelési tevékenység során a

természetes élõhelyek és mezõgazdasági területek

esetenként károsodhatnak (erdõirtás, zöldkár), ezért a

terep helyreállítására rekultiváció keretében kerül sor,

az erdõnyiladékok létesítését követõen pedig a helyi

erdészeti hatóság határozatának megfelelõen megtör-

ténik a létesítéskor kivágott famennyiség ellentétele-

zése, ami erdõfenntartási járulék megfizetése vagy ese-

tenként erdõtelepítés formájában valósul meg.

Elektromágneses terek a környezetünkben mindenütt

elõfordulnak, ahol villamos energiát termelnek, továb-

bítanak vagy használnak. A hálózati frekvenciájú (50

Hz-es) elektromágneses terek fontosabb forrásai közé

tartoznak a háztartási gépek, elektromos szerszámok

és ipari berendezések, elektromos közlekedési eszkö-

zök, valamint az átviteli és elosztó vezetékek, elektro-

mos alállomások és transzformátor állomások. A felso-

rolt berendezések környezetében elektromos és mág-

neses tér alakul ki. Jóllehet, a tudomány az elektro-

mágneses terek élettani hatásával kapcsolatban még

nem mondta ki a végsõ szót, bizonyított, hogy ezen

terek nagysága és így hatása is a berendezéstõl távo-

lodva gyorsan csökken.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

3 5

3 6

Az MVM Rt. nagyfeszültségû és nagy értékû átviteli

hálózati berendezései szigorú elõírások és engedé-

lyezési eljárások alapján, folyamatos ellenõrzés mellett,

szakszerû kivitelezéssel, az élet- és vagyonbiztonsági

követelmények miatt igen nagy biztonsági távolságok

betartásával épülnek. Ez garantálja, hogy a lakosságot

érõ villamos és mágneses tér mértéke elhanyagol-

hatóan kicsi legyen.

Az ábrából látható, hogy a háztartási berendezések a

használat közben jóval erõsebb elektromágneses teret

hoznak létre, mint a közelben húzódó nagyfeszültségû

távvezeték. A távvezetékek által létrehozott elek-

tromágneses tér még a vezeték alatt sem éri el az

Európai Tanács által meghatározott, úgynevezett

vonatkoztatási határértéket, amely referencia szintként

szolgál a környezeti levegõben mérhetõ elektromos,

illetve mágneses tér felsõ korlátjaként.

A hálózati létesítmények üzeme bizonyos körülmények

között zavarokat okozhat a távközlési és informatikai

berendezések, hálózatok üzemében, valamint a közeli

környezetben a rádió- és televízió-vételben. Ezek a

hatások is elkerülhetõk azonban megfelelõ tervezés-

sel. Az MVM Rt. berendezéseinek eddigi üzeme során

rádiófrekvenciás zavarással kapcsolatban nem merült

fel panasz.

Az átviteli hálózat üzemviteli feladatainak ellátása

során, távvezeték és alállomás létesítésekor, karban-

tartásakor, felújításakor veszélyes hulladékok is kelet-

keznek, amelyek 2004. évi menyyiségeét az alábbi

táblázat tartalmazza.

Az átviteli hálózathoz kapcsolódó környezetvédelmi

program aktuális helyzetét mutatja be a következõ

táblázat.

Az átviteli hálózati tevékenység során 2004-benkeletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg)

Megnevezés Keletkezettmennyiség

Akku ólomlemez hulladék 818Festékes göngyöleg (doboz) 50Olajos selejt vill. berendezés 192Kimerült akku ill. elem 1 064Irodagép festék 60Blaugél (légnedvesség megkötõ) 18Olajszennyezett föld, csatornavíz 259 926Olajos göngyöleg (flakon) 40Szennyezett mûanyag göngyöleg, flakon 606Olajos rongy 1 050Festékes rongy 127Szennyezett olajszûrõ 528Oldószeres olaj hulladék 307Fáradt olaj 2 135Olajos iszap 7 500Szennyezett nyomdai lemez 21Nyomdafestékes gumilepedõ 6Elõhívó folyadék 205Szennyezett papír 226Összesen: 274 879

Az átviteli hálózat

környezeti hatásai

Telephely

Albert i rsa

Debrecen

Dunamenti

Dunaújváros

Felsõzsolca

Göd

Hévíz

Kisvárda

Litér

Martonvásár

Oroszlány

Sajóivánka

Sajószöged

Sándorfalva

Szeged

Szolnok

Tiszalök

Zugló

Feladat

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Transzformátorok alapjánakzárttá tétele

Transzformátorok alapjánakzárttá tétele

A talaj szénhidrogén-szeny-nyezettségének felméréserendszeres vizsgálatokkal

Transzformátorok alapjánakzárttá tétele

A talaj és a talajvíz szénhidro-gén-szennyezettségének fel-mérése, kockázatelemzés ké-szítéseRendszeres talajvíz vizsgálatokTranszformátor alapok zárttátétele

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Monitoring rendszer üzemel-tetése és szükség esetén 2010-igelvégzendõ kármentesítés

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Transzformátor alap zárttátétele

Kárelhárítás végzése, 2 havontajelentés küldése a hatóságnak

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Rendszeres talajvíz vizsgálatokTranszformátor alapok zárttátétele

Transzformátorok alapjainakzárttá tétele

Rendszeres talajvíz vizsgálatok

Transzformátor alapok zárttátételeTalaj és talajvíz szénhidrogén-szennyezettségének elhárítása

A végrehajtás állása

Folyamatos

Folyamatos

2 db 120 kV / KöF transzformá-tor alap zárttá tétele megtör-tént, a fennmaradó 1 beren-dezésnél 2005-re tervezzük.

Az I. és II. sz. 220/120 kV-ostranszformátor alap zárttá té-tele megtörtént.

Folyamatos

A transzformátor alapok zárttátétele 2004-ben befejezõdött

A felmérés elkészült, az anyaghatósághoz való benyújtásamegtörtént

FolyamatosAz I. sz. transzformátor alapátépítése is megtörtént, vala-mennyi transzformátor alapzárt rendszerû

Folyamatos

Folyamatos

A monitoring folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Megtörtént

A mentesítés folyamatban van,a jelentéseket az elõírás szerintkapja a hatóság

Folyamatos

Folyamatos3 db KöF transzformátor2005-ben kap zárt alapot

1 db 120 kV / KöF transzformá-tor alap zárttá tétele teljesült,ezzel az összes transzformátorzárt alappal rendelkezik

Folyamatos

Elkészült

A kárelhárítás záródokumentá-ciója benyújtásra került a kör-nyezetvédelmi hatósághoz

Megjegyzés

A vizsgálati eredmények függvé-nyében kármentesítés elõírásalehetséges

2004-ben megtörtént a vizsgálat,3 év múlva esedékes újból

A monitoring és az újabb kocká-zatelemzés eredményétõl füg-gõen lehet szükség további intéz-kedésre

A kommunális szennyvíz és atisztított csapadékvíz közüzemicsatornába való bekötése meg-történt

Zárt szennyvíztároló is épült

Az elõírt monitoring elõkészítésemegkezdõdött

Az átviteli hálózati környezetvédelmi projekt (AKP) telephelyenkénti feladatai, 2004

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

3 7

a nukleáris hatóság (Országos Atomenergia Hivatal)

folyamatos ellenõrzéseinek eredményei által megha-

tározott új követelmények mindenkor beépülnek a PA

Rt. minõségbiztosítási rendszerének dokumentumaiba.

Az Ovit Rt. 2004-ben tovább folytatta az integrált

minõség- és környezetirányítási rendszer (MIR-KIR) fej-

lesztését. Kiemelendõ, hogy ennek során bevezették a

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási

Rendszert (MEBIR), amely a már mûködõ rendszer

szerves részévé vált.

A Vértesi Erõmû Rt. ISO 9001:2000 szabvány szerint

tanúsított rendszerének továbbfejlesztésére az egyes

igazgatóságok részletes szakterületi programokkal

rendelkeznek, amelyek környezetvédelmi programo-

kat is magukban foglalnak.

A társaságcsoport tagjai közül elsõként szerezte meg

az ISO 14001:1996 tanúsítványt az ERBE Kft.. Tanúsított

környezetközpontú irányítási rendszert mûködtet a PA

Rt. is. A rendszer kiépítése a Vértesi Erõmû Rt.-nél, a

Tatabánya Erõmû és a GTER Kft.-nél is folyamatban van.

A VILLKESZ Kft. olyan tanúsítványokkal is rendelkezik,

amelyek alapján speciális szakterületeken (atomerõmû,

különleges hegesztések, levegõtisztaság-védelmi

mérések stb.) is végezhet munkát.

A társaságcsoport tagjainak legfontosabb környezet-

irányítási – részben minõségügyi – céljait a táblázat tar-

talmazza. A KIR tanúsítással még nem rendelkezõ tár-

saságoknál a feladatok végrehajtásának mértéke szám-

szerûen nem szerepel.

3 8

I rányítás irendszerek

Az MVM Csoport országosan és iparági szinten

egyaránt élen jár a korszerû társaságirányítási rend-

szerek bevezetésében és tudatos alkalmazásában. A

társaságcsoport csaknem minden tagja rendelkezik minõ-

ségügyi rendszerének mûködésével kapcsolatosan

ISO 9001:2000 szabvány szerinti – a Paksi Atomerõmû

esetében annak megfelelõ – tanúsítvánnyal.

Az MVM Rt.-ben az ISO 14001:1996 szabvány szerint

tanúsított környezetközpontú és az ISO 9001:2000 sze-

rint tanúsított minõségirányítási rendszer integrált

keretben mûködik.

Az 1996. évi CXVI. törvény (az atomenergiáról) 11.§ (2)

bekezdése elõírja, hogy „Nukleáris létesítményekkel,

valamint nukleáris rendszerekkel és berendezésekkel

kapcsolatos tevékenységek körében csak azok az intéz-

mények, szervezetek, gazdálkodó szervezetek mûköd-

hetnek, amelyek megfelelõ minõségbiztosítási rend-

szerrel rendelkeznek”. Ezen törvényi elõírás alapján a

kormány 108/1997. (VI. 25.) sz. kormányrendeletének

mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabály-

zatok 2. kötetében (Atomerõmûvek Minõségbiztosítási

Szabályzata) kaptak helyet a minõségbiztosítási rend-

szer követelményei, amelyek a Nemzetközi Atomener-

gia Ügynökség 50-C-Q jelû Szabályzata alapján készül-

tek. E minõségbiztosítási kötet és a hozzá tartozó 14

irányelv érvényesíti a törvény elõírásait és meghatározza

a minõségbiztosítási követelményeket mind az üzemel-

tetõvel, mind a beszállítókkal szemben. E speciális jog-

szabályi környezetben az önkéntes jellegû ISO 9001 jelû

minõségügyi szabvány szerinti, akkreditált tanúsító általi

minõsítésre nem volt cégvezetõi, tulajdonosi igény, mivel

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

3 9

Alállomások olajszennyezéseinek felszámolása.

A természetvédelmi hatóságokkal kötöttönkéntes megállapodásokból adódó feladatokvégrehajtása.

Az esetleges befektetésekkel kapcsolatos kör-nyezeti vizsgálatok (audit) módszertanánakkidolgozása.

Az irodai hulladékok hasznosításának növelése.

Sugárvédelmi kibocsátás- és környezetellenõrzõrendszer teljes körû rekonstrukciója.

Komplex környezetvédelmi program végrehajtá-sa az atomerõmû közvetlen és közvetett környezetihatásainak, telephelyének vizsgálata érdekében.

Földalatti olajtartályok átalakítása a legjobb elér-hetõ technika alkalmazásával.

Pótvíz-elõkészítõ hulladékvíz rendszerének tel-jes terjedelmû rekonstrukciója.

Az erõmû tervezett élettartamon túli üzemel-tetésének környezeti hatásvizsgálata és a kör-nyezetvédelmi engedély megszerzése.

Olajos szennyvízmedence felszámolása.

4 0

Irányítási

rendszerek

Cél Határidõ Intézkedés, Végrehajtás

a program helyzete mértéke

M V M R t .

A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítás i cé l ja i

P a k s i A t o m e r õ m û R t .

2007.12.31.

folyamatos

2005.09.30.

folyamatos

2005.06.30.

2005.12.31.

2007.12.31.

2006.11.30.

2006.11.30.

2006.12.31.

Zuglóban a kárelhárítás befejezõdött, Sajó-szögeden az elõírásoknak megfelelõen folya-matban van a hatóság rendszeres tájékozta-tása mellett. A transzformátor alapok zárttátételének programja folytatódik, a 750/400kV-os transzformátorok kivételével már csaknéhány 120/ középfeszültségû transzformá-tor alapjának átalakítása van hátra.

Az üzemeltetési, felújítási feladatok függvé-nyében egyeztetések történnek a NemzetiPark Igazgatóságokkal.

A módszertan alapelveit meghatároztuk, azútmutató kidolgozása folyamatban van.

A hasznosított papírhulladék mennyiségéneknövelése az üveg és mûanyag üdítõs pa-lackok elkülönített gyûjtése és elszállíttatása.

Az új, magasabb mûszaki színvonalú rendszerüzembe helyezése folyamatban van.

A hatóságokkal egyeztetett tematika alapján2001 óta zajlik a 13 alprogramból felépülõ ún.telephely-jellemzési program, melynek céljaaz üzemidõ-hosszabbítás környezetvédelmiengedélyezésének elõkészítése. A programaz alapkoncepciót felhasználva évente egyez-tetett mûszaki tartalommal folytatódott2004-ben is.

A programra fejlesztési terv került elfogadás-ra, a közbeszerzési eljárás elkezdõdött.

A pótvíz-elõkészítõ hulladékvíz rendszerrekonstrukciójára vonatkozó fejlesztési javas-lat 2004. áprilisában került elfogadásra, a re-konstrukció tervezése, engedélyeztetésemegtörtént.

2004. áprilisában került sor a beadvány be-nyújtására a környezetvédelmi hatósághoz.

Az olajos szennyvízmedence felszámolásáravonatkozó fejlesztési javaslat 2004. szeptem-berben jóváhagyásra került, a beruházás víz-jogi létesítési engedélykérelme jóváhagyásrakerült. Az elfogadott ütemezés szerint az ola-jos szennyvízmedence 2005-ben egy olajlevá-lasztó mûtárggyal kiváltásra és 2006. decem-beréig felszámolásra kerül.

85-100%

folyamatos

40%

85%

95%

80%

10%

10%

30%

10%

Építési törmeléklerakó terület rekultivációja.

A PA Rt-nél keletkezõ irodai és csomagolásipapírhulladék szelektív gyûjtésének fejlesztése.

Az üzemi területen található, meghibásodásukesetén a környezetet veszélyeztetõ, ciklikusfelülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztá-lyú rendszerek, acél és egyéb csõvezetékek álla-potvizsgálati programjának végrehajtása.

Az atomenergetika társadalmi elfogadottsága, akörnyezetvédelem tudatosságának növelése ér-dekében nyílt és hatékony tájékoztatás.

Füstgáz kéntelenítõ projekt megvalósítása.

Fûtõerõmû tüzeléstechnikai korszerûsítése.

Bánhidai Erõmû telephely mûködési engedélymeghosszabbítás.

Minõségirányítási rendszer fejlesztése.

Tulajdonosi, engedélyesi és jogszabályi elvárásokteljesítése.

Minimális környezetszennyezés, a környezetikárok megelõzése.

2004.12.31.

2005.12.31.

2005.12.31.

2004.12.31.

2004.12.31.

2004.12.31.

2004.12.31.

2005.03.31.

folyamatos

folyamatos

A környezetvédelmi hatóság által elfogadotttervek alapján a törmeléklerakó rekultiváció-ja befejezõdött. Az elõírt záró dokumentációelkészült, határidõre benyújtásra került, ame-lyet a környezetvédelmi hatóság határozat-ban jóváhagyott. A határozatban a terület 5éves utógondozását és a talajvíz rendszeresellenõrzését írta elõ.

Szelektív gyûjtésre felhasználandó konté-nerek kerültek kihelyezésre, továbbá beszer-zésre került egy db nagyteljesítményû irat-megsemmisítõ gép. A beruházás ered-ményeként az irodai papír újrahasznosításiaránya - a gyûjtési rendje egyszerûsítésével, aköltségek csökkenése mellett - nõni fog.

Az állapotvizsgálati program végrehajtásáraa PA Rt. szerzõdést kötött. A programból azolajlefejtõ állomás, valamint az olaj vész-leürítõ rendszer vizsgálata üzemviteli okok-ból 2004-ben nem volt elvégezhetõ, a prog-ram ezen részének végrehajtása a 2005. évifõjavításokra lesz átütemezve.

A célhoz kapcsolódó programban elhatáro-zott események megrendezésre kerültek(Nyílt nap, Horgász családi nap), az ÖKOTECHkiállításon a PA Rt. részt vett, a megkötöttszerzõdések alapján a PA Rt. a területi médi-ákban rendszeresen megjelent.

A kéntelenítõ elkészült és hivatalosan átadás-ra került (egyébként 2004. június óta mû-ködik).

Megvalósult: hivatalosan átadva 2004. de-cember 18.

A mûködési engedély meghosszabbítva (telep-hely) mûködés szüneteltetésével.

A bányászati folyamatokra való kiterjesztésmegvalósult, (az ezt célzó projekt 2004.október 1-én kezdõdött el és a 2005. májusvégén várható tanúsítással ér véget).

Ellenõrzési rend kialakítása és mûködtetése.Jogszabályfigyelés.

Technológiai eszközök rendszeres állapotel-lenõrzése. A beszállítói és alvállalkozóiszerzõdések környezetvédelmi értékelése.

100%

50%

80%

100%

100%

100%

100%

50%

folyamatos

folyamatos

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

4 1

Cél Határidõ Intézkedés, Végrehajtás

a program helyzete mértéke

P a k s i A t o m e r õ m û R t .

V é r t e s i E r õ m û R t .

G T E R K f t .

A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítás i cé l ja i

2005.12.31.

2005.12.31.

2004.11.30.

2004.12.31.

folyamatos

2004.09.30. ill.folyamatos

2004.07.31.

2004.04.30.

2004.11.30.

folyamatos

folyamatos

2004.12.18.

Az Integrált Irányítási Rendszer oktatási,ellenõrzési és belsõ audit programjánakvégrehajtása, értékelések és szükségesintézkedések megtétele.

Éves oktatási program végrehajtása és azintraweb rendszer fejlesztése.

2004. novemberében az integrált rendszer teljeskülsõ auditja és sikeres tanúsítása megtörtént.

A kézikönyv, az eljárási utasítások és az egyébkapcsolódó dokumentumok a számítógépeshálózaton hozzáférhetõk.

Az egységszintû oktatások és belsõ auditokútján a cél folyamatos megvalósítása terve-zetten, ellenõrizhetõen és dokumentáltan zajlik.

A környezeti program kidolgozása az elõ-zetes környezeti hatástanulmányban, a környe-zetvédelmi szakhatósági engedélyben és atalajvédelmi szakhatósági hozzájárulásbanrögzítettek szerint megtörtént.

Elkészült a telephely szabadtéri rendezésiterve és megvalósult a csapadékvíz elve-zetése, a talajburkolatok kialakítása és a nö-vényzet telepítése.

Elkészült a tevékenységet szabályzó munkau-tasítás, a vonatkozó technológiai leírás, amunkavédelmi és tûzvédelmi dokumentáció,valamint a keletkezõ veszélyes hulladékokkezelését szabályzó dokumentáció.

Elkészült a készülékek karbantartására és gáz-szivárgás csökkentésére vonatkozó munkaleírás.

A kötelezõ környezetvédelmi felülvizsgála-tokon túl szúrópróba-szerû, soron kívüli CO-méréseket, szükség szerint beszabályozást,illetve javítást végeztettünk és a megtartottellenõrzésekrõl nyilvántartást vezetünk.

Jóváhagyott program szerint megkezdõdötta haszonjármûvek elektronikus üzemanyag-szint-mérõ berendezéssel történõ felsze-relése és az üzemanyag fogyasztás pontos,naprakész regisztrálása.

50 db csemetét és örökzöld növényt tele-pítettünk és füvesítettünk 200 m2 területet.

50%

50%

100%

100%

25%

100%, illetveidõarányos

100%

100%

100%

100%

50%

100%

4 2

Irányítási

rendszerek

Cél Határidõ Intézkedés, Végrehajtás

a program helyzete mértéke

G T E R K f t .

A társaságcsoport fontosabb környezetvédelmi és minõségirányítás i cé l ja i

O v i t R t .

A társaság környezete és partnerei elége-dettségének fenntartása.

A munkavállalók szakmai felkészültségének ésinformáltságának fejlesztése.

A munka és egészségbiztosítási irányítási rendszerkiépítése és integrálása a mûködõ MIR-KIR-be.

A társasági szintû belsõ kommunikáció racionálisfejlesztése, melynek során az integrált rendszer(MIR, KIR, MEBIR) dokumentációinak és adatke-zeléseinek elektronikus úton történõ bony-olítása megvalósul.

A 6 éves Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltakmaradéktalan megvalósítása, továbbá a mun-kavállalók környezeti tudatának erõsítése, akörnyezetvédelmi feladatok iránti elkötele-zettség növelése, a munkahelyi hulladék (kom-munális, veszélyes és egyéb hulladékok) gyûjtésszervezettségének fokozása, a szelektív gyûjtésjelentõségének tudatosítása.

A távvezeték építõ-szerelõ tevékenység soránaz élõ környezet legkisebb terhelése érdekébena Gyõr-Szombathely 400 kV-os távvezeték pro-jekthez kapcsolódóan környezeti program meg-fogalmazása, annak alkalmazása, majd évenkén-ti kiértékelése.

Az Ovit bicskei telephelyének infrastruktúrafejlesztése.

Az alállomási üzletág olajátfejtõ és olaj-elõkészítõ telepi tárolók használatának szabály-ozása a használatbavételi engedélyek szerint.

A 400 kV-os SF6 gázszigetelésû berendezésekgázszivárgásainak csökkentése.

Az Ovit Rt. üzemeltetésében lévõ gépjármûvekkáros-anyag kibocsátásának csökkentése.

A gépjármûvek üzemanyag felhasználásánakracionális csökkentése.

A gödi telephely zöld-környezetének gazdagítása.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

4 3

Az MVM Csoport társaságainál az emberi erõforrá-

sokkal foglalkozó szakterületek tevékenységét az ak-

tuális jogi szabályozók, valamint a társaságok belsõ

szabályainak, eljárásrendjeinek (kollektív szerzõdések,

szervezeti és mûködési szabályzatok, utasítások) meg-

felelõen látják el. A humánpolitika egyes tevékenységi

körei általában minõségügyi folyamatleírásokban is

szabályozottak. A társaságcsoportban az ide vonat-

kozó törvényeket betartva, nem alkalmaznak negatív

diszkriminációt sem származásra, sem korra, sem nem-

re való tekintettel. A társaságok esélyegyenlõségi terv-

vel is rendelkeznek.

Munkavál la ló i adatokAz MVM Csoport 2004. december 31-i záró létszáma a

társaságok által szolgáltatott adatok összesítése alap-

ján 8 395 fõ volt.

Az iparági sajátosságoknak megfelelõen az alkalma-

zottak elsõsorban mûszaki képzettségûek, ebbõl

következõen a férfiak száma – beleértve a vezetõi

munkaköröket is – jelentõsen magasabb. Nõi munka-

társak elsõsorban pénzügyi, gazdasági és adminiszt-

ratív munkakörökben dolgoznak.

A munkavállalók átlagéletkora az egyes társaságoknál

egyaránt 45 év körül mozog. Az MVM Partner Rt.-nél

az átlagéletkor 40 év alatti.

Képzettség, továbbképzésA munkavállalók 56,1%-a rendelkezik középiskolai

végzettséggel, a felsõfokú végzettségû munkatársak

részaránya 28,4%.

A társaságcsoport tagjai nagy hangsúlyt fektetnek a

minõségi munkavállalói kör megteremtésére és folya-

matos megújítására, a karrierépítésre.

A társaságok képzési rendszere az „egész életen át

való tanulás” filozófiáján alapszik. Erre tekintettel

történik meg pl. az MVM Rt.-ben a társaság munkavál-

lalóinak teljeskörû képességfelmérése, az ún. „képes-

ségkatalógus” elkészítése. Az állapotfelmérések, vala-

mint a szakterületek igényei alapján évente képzési

terv készül, amely biztosítja a munkavállalók rendsze-

res és tervezett fejlõdését.

A továbbképzések az egyes társaságok fõ tevékenysé-

gi profiljának megfelelõen különbözõ szinteken szerte-

ágazóak. A társaságok a néhány napos szakmai tovább-

képzéstõl kezdve a szakmai képesítést adó oktatáson,

a felsõfokú oktatási intézményben tanulmányi szerzõ-

déssel folytatott tanulmányokon át az MBA képzésig

bezáróan támogatják a munkaerõ-állomány megtar-

tását és fejlesztését. A megfelelõ munkakörökben szorgal-

mazzák az idegen nyelvek – elsõsorban az angol nyelv

– elsajátítását.

Az Ovit Rt. intranet-felületére 2004. évben telepítették

a KLE e-learning keretrendszert, amelynek segítségé-

vel a területileg szétszórt telephelyeken dolgozó mun-

kavállalók többsége számára egységes szakmai anya-

gok ismertetése, oktatása vált lehetõvé, kiemelten az

integrált minõség-, környezet-, munkahelyi egészség-

védelem és biztonsági rendszer területén.

A munkavállalók megoszlása (fõ)

Nõ Férfi Összesen2004. dec. 31. záró létszám 1 759 6 636 8 395Felsõvezetõ 7 63 70Középvezetõ 46 426 472Igazgatósági tag 2 36 38Felügyelõ Bizottsági tag 7 35 42

Emberierõforrások

Az oktatási szabályozások továbbfejlesztése, egyes

képzési programok aktualizálása mellett szigorodott a

munkakörökre vonatkozó képzettségi és vizsgaköve-

telmények ellenõrzése is.

A Paksi Atomerõmû Rt.-nél a vezetõi utánpótlás biz-

tosítása érdekében a társaság 2004-ben megterem-

tette a Vezetõi Tehetségbank folyamatos mûködteté-

sének feltételeit. Emellett 2004. õszén megkezdõdött a

felsõfokú végzettségû, nem vezetõ beosztású munka-

vállalók utánpótlását szolgáló Szakmai Karrierfejlesz-

tési Program elindításának elõkészítése is.

A társaság tavaly is jelentõs szerepet vállalt az ener-

getikai szakképzésben, az Energetikai Szakképzési

Intézet Intézményfenntartó és Mûködtetõ Alapítvány

támogatásával.

Az Ovit Rt. felsõzsolcai tanmûhelyében több évtizedes

hagyománya van a villamoshálózat-szerelõ szakmun-

kástanulók gyakorlati képzésének. Kiemelkedõen jónak

mondható a társaság és a Budapesti Mûszaki Fõiskola

(BMF) Villamosmérnöki Kara között évek óta fennálló

együttmûködés, melynek révén, az ún. „kooperatív

képzés” keretében folyik a fõiskolások gyakorlati

oktatása az Ovit Rt-nél.

Egyes társaságoknál a teljes munkavállalói körre kiter-

jedõen felméréseket végeztek a dolgozói elkötele-

zettség és lojalitás megállapítására. Az MVM Rt.-nél a

második alkalommal elvégzett felmérés alapján (a

munkavállalók 38,7%-a válaszolt) több munkáltatói

intézkedés történt. A felmérés eredményei azt bizo-

nyítják, hogy a munkavállalók megelégedettségi szint-

je összességében növekedett az elõzõ évhez képest.

A Paksi Atomerõmû Részvénytársaságnál 2004. április-

május hónap folyamán került sor az elsõ „Elmond-

hatom” munkatársi vélemény- és elkötelezettség

felmérés lebonyolítására. A vélemények összegyûjtése

két módszerrel történt: kérdõív segítségével, amit

önkéntes alapon a PA Rt. és az Atomix Kft. munkatár-

sai töltöttek ki (összesen 37%-os részvételi arányban),

és az azt kiegészítõ fókuszcsoportos interjúk lebonyo-

lításával, amelyen az erõmû kulcsfontosságú munkavál-

lalói csoportjainak képviselõi vettek részt. A felmérés

eredményei a hazai energiaipari szektor eredményei-

vel összhangban alakultak, az eredmények összességé-

ben pozitív volta mellett számos fejlesztésre szoruló

területet azonosítottak.

Érdekképviselet, munkaügyi kap-csolatok

Az MVM csoport valamennyi részvénytársaságánál

mûködnek szakszervezetek és szervezõdik a Villamos-

energia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetség

(VDSZSZ) tagjaként mûködõ szakszervezet is.

Az érdekegyeztetés hatékonyan és korrekten mûködik.

Az érvényes kollektív szerzõdések a munkavállalók

számára a Munka Törvénykönyvében elõírtnál álta-

lában kedvezõbb juttatásokat biztosítanak mind szo-

ciális, mind egyéb területen. A szükséges minõségi

cserék alkalmazása esetén a társaságok a Munka

Törvénykönyvében elõírtnál hosszabb felmentési idõt

és magasabb végkielégítést adnak.

Évente az érdekképviseleti szervekkel történõ egyez-

tetés folyamán kerül sor bérfejlesztéssel kapcsolatos

megállapodások aláírására, valamint a szociális és jóléti

juttatások mértékének meghatározására.

Szociális és jóléti célú juttatások

A társaságcsoport egyes tagjai jelentõs mértékben

hozzájárulnak a munkavállalók munkaképességének

megõrzéséhez, és a magasan kvalifikált, minõségi mun-

kavállalói kör megtartásához. Ennek egyik legjelen-

tõsebb eszköze az – egyenlõre csak az MVM Rt.-nél

alkalmazott – választható béren kívüli juttatások (caf-

fetéria) rendszere, a maga széleskörû – és egyénre

szabott – felhasználási lehetõségeivel. A caffeteria

keretösszegét ugyancsak évente, a szociális ellátásokra

vonatkozó megállapodás határozza meg.

A jóléti és szociális juttatások a társaságcsoport egyes

tagjainál (társaságonként eltérõ módon) az alábbiak:

• étkezési támogatás,

• segélyezés,

• üdülési támogatás,

• kulturális, szociális, szabadidõsport célú támogatás,

• lakáscélú hitel,

• egészségpénztári, nyugdíjpénztári és önsegélyezõ

pénztári munkáltatói hozzájárulás,

• iskolakezdési támogatás,

• egyéb prémiumok, jutalmazások (pl. véradók,

jubilálók, nyugdíjba menõk jutalmazása, pénzju-

talom állami, miniszteri, társasági kitûntetésekhez).

4 4

Emberi

erõforrások

Egészség, munkavédelem

A társaságcsoportban kiemelt figyelmet fordítanak a

munkavállalók magas szintû orvosi ellátására, egész-

ségének megõrzésére. Ennek keretében a kötelezõ

foglalkozás-egészségügyi ellátás mellett bizonyos szak-

orvosi szûrõvizsgálatokon való részvételre is lehetõség

nyílik. Ezek az alábbi területekre terjedhetnek ki:

• rendelõintézeti szakorvosi ellátás,

• nõgyógyászati szûrõvizsgálat,

• menedzser szûrés,

• telephelyen történõ ultrahangos szûrõvizsgálatok.

A munkavállalók egészséges és biztonságos munka-

végzésére vonatkozó törvények betartását az egyes

társaságok munkavédelmi és tûzvédelmi szabályzatai

írják elõ. A munkavállalók belépésükkor és a szabályza-

tokban meghatározott feltételek szerint a késõbbiek-

ben ismétlõ oktatásokon is részt vesznek.

Üdülés , sportolás

A társaságcsoport tagjai több helyen rendelkeznek

pihenést, üdülést szolgáló létesítménnyel. Ezek egy

részét az MVM Csoport dolgozói és hozzátartozóik

kedvezményesen vehetik igénybe.

Az MVM Rt. tulajdonában lévõ három jóléti célú

intézmény – a Siófoki Üdülõ, Budapesten a Kék Duna

Csónakház és a Horvátországban, Rovinjban lévõ üdülõ

– 150 fõ részére teszi lehetõvé kedvezményes térítési

díj mellett az üdülést.

A Paksi Atomerõmû Rt. munkavállalóinak rekreá-

ciójára, valamint családtagjaik kedvezményes pihen-

tetésére és üdültetésére szolgál a balatonfüredi és a

soproni Rekreációs Központ, valamint a Fadd-Dombori

Hétvégi Pihenõtelep. Ezen felül a társaság jóléti célú

pénzeszközeinek terhére kedvezményes üdültetésben

és üdülési támogatásban részesíti munkavállalóit és

nyugdíjasait.

Az Ovit Rt. fonyódi, hévízi és nyékládházi üdülõ-

jében/vendégházaiban nyáron, a keszthelyi Hotel Ovit-

ban egész évben lehetõséget nyújt a munkavállalók

regenerálódására. Az üdülés a munkavállalók és család-

tagjaik részére kedvezményes, a nyugdíjasok pihenését

ezen felül nagy sikerû akciókkal támogatja a cég.

Hasonló feltételek mellett üdülhetnek a dolgozók a

Vértesi Erõmû Rt. balatoni, komáromi és tatai, valamint

az ERBE Kft. római parti üdülõiben.

A társaságcsoport tagjai évente meghatározott

összeggel támogatják az általuk alapított sportegye-

sületeket, lehetõvé téve a munkavállalóik számára a

sportolást, ezzel is elõsegítve egészségük megõrzését.

A sportegyesületek tagjai rendszeresen részt vesznek a

különbözõ sportágakban rendezett iparági ver-

senyeken.

Az MVM Rt. sportegyesületének (MVM SE) egyes szak-

osztályait mintegy évi 10 M Ft-tal támogatja.

Az Ovit Rt. minden évben jelentõs támogatást nyújt a

munkavállalók testedzéséhez az Ovit Sportegyesületen

keresztül, valamint tornaterem, focipályák biztosításá-

val. A társaság kiemelten kezeli és támogatja az ipará-

gi versenyeken való széleskörû részvételt.

A Paksi Atomerõmû Rt. az egyes tömegsport-ren-

dezvényeknek az Atomerõmû Sportegyesület által

történõ szervezésével, illetve a társaság sportlétesít-

ményeinek ingyenes, kedvezményes rendelkezésre

bocsátásával széles körû sportolási lehetõségeket biz-

tosít. Ezen kívül a társaság a kollektív szerzõdésben

rögzített célokra és összegben közvetlenül is költ

tömegsportra vállalati sportrendezvények szervezé-

sével, valamint az iparági sportversenyeken való

részvétel keretében.

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

4 5

Üzemi balesetek az MVM Csoportban (fõ)

2002 2003 2004Munkabalesetek száma 133 152 124Úti balesetek száma 42 42 35

Táppénzes napoka balesetek következtében 3 134 4 920 2 913

4 6

Környezetvédelmi együttmûködésaz érdekelt felekkel

Az MVM Csoport munkatársai együttmûködnek a

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Gaz-

dasági és Közlekedési Minisztériummal, a Munkaadók

és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvé-

delmi Bizottságán keresztül más jogszabályalkotókkal

és az elmúlt év óta az Országos Környezetvédelmi

Tanáccsal is. Az EU csatlakozás kapcsán valamennyi szak-

terület kiemelt figyelmet kapott érdekérvényesítõ

tevékenysége során. Ezen túlmenõen a csoport vala-

mennyi tagja napi munkája során kapcsolatba kerül a

környezetvédelmi hatóságokkal is.

Az iparági környezetvédelmet érintõ döntéseiben a

Magyar Energia Hivatal is támaszkodik az MVM Cso-

port információira és munkatársainak tudására, jellem-

zõen a Villamos Energia Statisztikai Évkönyv környezet-

védelmi fejezetének összeállításában.

A csoport munkatársai a társaságon kívül az iparágat is

képviselik különbözõ európai villamosenergia-ipari

szervezetek, pl. az UCTE (The Union for the Coordi-

nation of Transmission of Electricity) és az EURELECTRIC

(Union of the Electricity Industry) környezetvédelmi és

más, szakterületi bizottságaiban.

Az EURELECTRIC Környezetvédelem és Fenntartható

Fejlõdés Bizottságában (Environment and Sustainable

Development Committee), és az ennek keretében

mûködõ számos munkabizottságban (Környezetvéde-

lem, Éghajlatváltozás, Erõforrások megóvása, Környe-

zetvédelem és Gazdaság, Egészségvédelem és Biztonság

munkacsoport) dolgoznak a társaságcsoport képviselõi.

A 2003-ban megalakult EURELECTRIC Magyarországi

Tagozatnak 23 iparági társaság a tagja. Az egyesület

Környezet és Fenntartható Fejlõdés Bizottsága folytatta

iparági szintû munkáját, amelynek során a tagok beszá-

moltak az EURELECTRIC munkacsoportok aktuális

témáiról. Áttekintették a Klímaváltozás (ezen belül a

nemzeti CO2 kvóta kiosztási terv), a Környezet és tár-

sadalom (az elektromágneses tér és az SF6 gáz), a

Környezetvédelem (a nagy tüzelõberendezések leg-

jobb elérhetõ technikái), a Fenntartható fejlõdés és az

Erõforrások megõrzése munkacsoportok folyamatban

lévõ említett munkáit.

Az MVM Rt. és a Paksi Atomerõmû Rt. tagja a Környe-

zettudatos Vállalatirányítási Egyesületnek.

Harmadik alkalommal szervezte meg a Deloitte a

Közép-európai Környezeti Jelentés Díj pályázatot,

amelyen az MVM Csoport 2003. évi Fenntarthatósági

Jelentése újból elismerésben részesült.

A társaságcsoport több szakmai rendezvényen is

bemutatta eredményeit, amelyek közül kiemelésre

érdemes az õszi ÖKOTECH kiállítás, ahol a nagyközön-

ség is megismerhette a csoport környezetvédelmi tevé-

kenységét, melyek közül kiemelt fontosságú a Nemzeti

Park Igazgatóságok közremûködésével megvalósított,

úgynevezett mûfészek kihelyezési program. Ennek

keretében az Ovit Rt. munkatársainak segítségével

mûfészkeket helyeznek ki a nagyfeszültségû távve-

zeték-oszlopokra a védett madarak számára. Az MVM

Rt. lakossági tájékoztató kiadványokat is megjelentet,

egyebek mellett a távvezetékek egészségre gyakorolt

hatásairól. Ez utóbbi elkészítésében az Országos

Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és

az USA-ban, Kaliforniában lévõ Electric Power Research

Institute munkatársai is közremûködtek.

Mindezeken túlmenõen az érintett munkatársak aktí-

van részt vesznek különbözõ szakmai, tudományos és

társadalmi szervezetek (Energiagazdálkodási Tudomá-

nyos Egyesület, Magyar Elektrotechnikai Egyesület)

környezetvédelemhez kapcsolódó munkájában, rendez-

vényeinek lebonyolításában.

Környezetvédelmi,társadalmiszerepvállalás

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

4 7

A társaságcsoport súlyának megfelelõen veszi ki ré-

szét a társadalom megoldásra váró gondjainak orvos-

lásából is. Környezeti és szociális elkötelezettségét azok a

támogatások, szponzorációk és karitatív célú adományo-

zások is mutatják, amelyek végsõ soron a társaságcso-

port társadalmi szerepvállalásának mérföldkövei.

A társaságcsoport kommunikációs tevékenységébõl

kiemelt figyelmet érdemel a PA Rt. tevékenysége,

amelynek legfontosabb színtere a látogatóközpont,

ahol évente mintegy 30 000 látogatót fogadnak, és

ahol az atomerõmû életét mutatják be az érdek-

lõdõknek. Paks térségében nagy jelentõségû a TEIT

(Társadalmi Ellenõrzõ és Információs Társulás), amely

a régió településeivel való nyílt párbeszéd lehe-

tõségét hivatott biztosítani.

Társadalmi szerepvál la lás

A társaságcsoport a gazdasági életben betöltött szere-

pének megfelelõen veszi ki részét a szûkebb és tágabb

környezetben végbemenõ társadalmi célok meg-

valósításából, amelyek hatásai közép és hosszú távon is

mérhetõk. A fõbb támogatási területek az alábbiak:

• A tudásalapú társadalom elõmozdítása (együtt-

mûködési megállapodás a Budapesti Mûszaki és

Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Budapesti

Corvinus Egyetemmel, a BMF-el) fiatal kutatók,

hallgatók ösztöndíj-pályázatainak támogatásával.

Az anyagi javakon is túlmutató szellemi hátteret

nyújt az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat, amelynek

többek között a fiatal tehetségek felkutatásában

van fontos szerepe.

• A társaságok környezetvédelmi elkötelezettségét

a munkatársak szakmai konferenciákon való

részvétellel, elõadások tartásával is igazolják. A

csoport egyes társaságai támogatást nyújtanak

néhány ilyen rendezvénynek.

• Egyetemes kulturális értékeink védelme, szak-

makultúránk ápolása tekintetében említést érde-

mel az Elektrotechnikai Múzeum és a múzeumot

bemutató kiadvány, valamint a villamos szakma

és a tudomány történetét, nagyjait bemutató CD-

sorozat készítésének támogatása.

• Az MVM Rt. tulajdonában lévõ telephelyekhez

kapcsolódó intézmények támogatásának egyik

célja a társaság regionális jelenlétének hangsúlyo-

zása: a Sajószögedi Zeneiskola támogatása, a

Lõrinci hûtõtó partmenti területének biztosítása

rendezvények számára.

• A társaságcsoport – szociális érzékenységének

megfelelõen – hátrányos helyzetû gyermekeket,

népcsoportokat, ill. az esélyegyenlõséget javító

programokat, intézményeket is támogat (Nem-

zetközi Pikler Emmi Közalapítvány, Flóra Ala-

pítvány, Virgonc Alapítvány, Vakok Állami Inté-

zete, Csillagkapu Alapítvány, Szent Lõrinc a

Gyermekekért Alapítvány stb.).

• A környezõ területeken mûködõ felsõ, közép- és

általános iskolai intézmények diákjai, valamint az

érdeklõdõ egyesületek tagjai számára a társasá-

gok erõmû látogatásokat szerveznek, bemutatva

a technológiákat, létesítményeket és a környezet-

védelmet szolgáló berendezéseket is.

• A természeti értékek megõrzése, helyreállítása

érdekében az MVM Rt. kettõs céllal támogatott

2004. tavaszán faültetõ programot: Az egyik az

ember szükségszerû természetalakító tevékeny-

ségének kiegyenlítése, a másik a fiatalok környe-

zettudatosságának fejlesztése. A program során

Ócsa határában az ócsai és az alsónémedi iskolá-

sok közremûködésével 500 nyárfacsemetét ültet-

tek. Támogatást kapott a Hortobágyon létesített

madárkórház is, ahol szakavatott kezek segítenek

a sérült állatokon.

Szponzorác ió

A társaságcsoport szponzorálási tevékenységének

célja, hogy olyan értékek létrejöttéhez járuljon hozzá

a környezeti kultúra és zenekultúra ápolásával,

valamint az oktatás támogatásával, amelyek színvo-

nala méltó a cégek gazdasági súlyához, az általuk

elfogadott és képviselt normákhoz, és ezáltal is

építse, erõsítse a cégek arculatát. A fõbb szpon-

zorálási területek:

• A komolyzenei kultúra és oktatás támogatása

(középtávú együttmûködés keretében a Forrás

Zenei Klub Koncertjei, a Téli Ünnepi Estek, a

Budapest Kamarakoncertek, a Farsangi Koncertek

gyerekeknek, a Gödöllõi Nemzetközi Hárfafesz-

tivál, a Gödöllõi Nemzetközi Liszt Fesztivál, a Bala-

toni Templomi Koncertek stb. támogatása).

• A képzõ- és fotómûvészet felkarolása (az MVM

Fotógaléria mûködtetése).

• A tömegsport, valamint a kiemelkedõ teljesít-

ményt nyújtó ifjú sportolók támogatása (MVM

Duna Maraton, Sakkszövetség, ifjúsági tenisz,

Sárkányhajó Bajnokság, Hatvan-Lõrinci Triatlon). A

PA Rt. több „saját nevelésû”, jelentõs sikereket

elért fiatal sportolót mondhat a magáénak a

sportegyesületében folyó átgondolt, fegyelmezett

munka eredményeként.

Társadalmi szerepvállalás, szpon-zorálás

4 8

C S O P O R T

w w w . m v m . h u

F E N N T A R T H A T Ó S Á G I J E L E N T É S 22 00 00 44

I m p r e s s z u m :

Kiadja a Magyar Villamos Mûvek Rt.Felelõs kiadó: Dr. Kocsis István

vezérigazgatóFelelõs szerkesztõ: Civin Vilmoskörnyezetvédelmi osztályvezetõ

A fejezetek szerzõi:Árpádné Friedszám Andrea, MVM Rt.

Bodrogi Ferenc, MVM Rt.Civin Vilmos, MVM Rt.

Csanádi András, Paksi Atomerõmû Rt.Czuczor Tibor, GTER Kft.

Demeter Károly, Paksi Atomerõmû Rt.Földi Melinda, MVM Rt.Gál Attila, VILLKESZ Kft.

Halász Linda, MVM Rt.Horváth János, MVM Rt.

Imeli László, Tatabánya Erõmû Kft.Kacsó András, MVM Rt.

Dr. Kaszáné Takács Éva, MVM Rt.Király Géza, MVM Partner Rt.

Kiss István György, MVM Partner Rt.Kovács Gábor, MVM Rt.Módos Géza, GTER Kft.

Dr. Nagy Zoltán , MVM Rt.Ótós Csilla, Vértesi Erõmû Rt.

Pécsi Zsolt, Paksi Atomerõmû Rt.Pelle Gábor, MVM Rt.

Pintér Tamás, MVM Rt.Rudi Zsuzsanna, ERBE Kft.Ruthner György, Ovit Rt.Sallai Orsolya, Paksi Atomerõmû Rt.Szabó János, MVM Rt.Szappanosné Koleszár Ilona, Miskolci Fûtõerõmû Kft.Szatmári Sándorné, MVM Rt.Tringer Ágoston, MVM Rt.Turóczi András, MVM Rt.

Szakmai fotók: Csordás Gábor, MVM Rt.Design: Monostori KataTermészetfotók: Vadász Sándor

A kiadvány 100%-ban újrafelhasznált papírra készült.

Ez a Fenntarthatósági Jelentés a 2004. évre vonatkozikés a GRI (Global Reporting Initiative) 2002-es Útmutatójaalapján készült.

7M A G Y A R V I L L A M O S M Û V E K R T .

1 0 1 1 B u d a p e s t , V á m u . 5 - 7 .

T e l . : + 3 6 - 1 2 2 4 - 6 2 0 0

w w w . m v m . h u

mm vv mm @@ mm vv mm .. hh uu