2015.04.30.

1

A város és gazdasága

dr. Kukely György

Terra Studió Kft.

ELTE TTK

Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

A város és gazdasága

Forrás: Barta Gy. – Czirfusz M. – Kukely Gy. A város és gazdasága, 2007

A gazdaság városképző jellegének

legfontosabb indikátorai

gazdasági koncentráció;

a gazdaság komplexitása;

húzóágazatok jelentősége a városi gazdaságban;

a gazdasági irányító és ellenőrző funkciók;

a húzóágazatok és az irányító/ellenőrző funkciók

halmozódása;

a gazdaság szereplői közötti kapcsolatok;

gazdasági dinamizmus.

Gazdaságfejlesztés a településfejlesztésben

a városok a gazdasági fejlődés csomópontjai - a környezetüknél nagyobb gazdasági dinamikát mutatnak,

a gazdasági átalakulás, az ipar kivonulása a városok belső területeiről funkcionális átalakulást eredményezett: új gazdasági funkciók jelentek meg a városokban (számukra

megfelelő környezetet kell teremteni),

a kiürült iparterületek helyén létrejött barnamezők városi szövetbe történő reintegrálása szükséges,

eközben a város társadalmi-gazdasági szerkezete is átalakult

a városfejlesztés új kihívásokkal került szembe

Városi célok Versenyképes, fenntartható, több lábon álló, kis- és

középvállalkozásokra alapozott helyi gazdaság erősödjön a

foglalkoztatottak megtartásával és bővítésével

A város hatékonyan használja ki idegenforgalmi és rekreációs

potenciálját

Ipari park fejlesztése, a hozzáadott érték termelés előtérbe

helyezése

Barnamezős területek intenzifikálása

Mezőgazdaság integrált fejlesztése, helyi erőforrások

hasznosítása, rövid ellátási láncok fejlesztése

Idegenforgalmi és rekreációs potenciál hatékony kihasználása,

attrakciófejlesztés

A sikeres városi fejlődés tényezői dinamikus gazdaság, a gazdaság értéktermelő-

képességének, versenyképességének javulása, a

foglalkoztatottság növelése

a növekedés és fejlődés fenntarthatóságnak biztosítása,

a lakossági életszínvonal emelkedése,

az élhető város megteremtése.

A településfejlesztés kiemelt feladata:

a lepusztult városi terek, barnamezők megújulásának

elősegítése,

a városi túlzott terjeszkedés (urban sprawl)

megakadályozása, (zöldmezős beruházások egy idő után

újratermelik a barnamezőt),

2015.04.30.

2

Ipari parkok, inkubátorházak

egy egységes kezelésben lévő területen a közös

infrastruktúrát és szolgáltatásokat, a közelségből fakadó

szinergiákat kihasználva a vállalkozások koncentrációja

Inkubátorház (kezdő vállalkozások számára)

Innovációs központ (innovatív vállalkozások számára)

Ipari park (termelés)

Technológiai/tudományos park (termelés, K+F)

Technopolisz (technológiai város)

Inkubátorházak

olyan helyek, támogatások és szolgáltatások együttese, amelyet az

újonnan alapított vállalat speciális szükségleteihez igazítanak.

A kezdő vállalkozások számára az inkubátorház biztosít

kedvezményes feltételekkel bérelhető helyiségeket,

közös tárgyalót, konferenciatermet,

adminisztrációs szolgáltatásokat (pl. titkárság, telefon, fax, internet),

tanácsadást (pl. könyvelés, pénzügy, marketing).

Ipari park külső erőforrásokra építő gazdaságfejlesztés eszköze

kedvező feltételek biztosítása nagyvállalatoknak és a kkv-knak

Helyi fejlesztési elképzelésekhez igazodva, ipari (esetleg egyéb, pl. logisztikai) tevékenység végzésére kijelölt terület, amely:

a tevékenység végzéséhez szükséges alapvető infrastrukturális feltételeket előre biztosítja a betelepülők számára,

ingatlanhoz kötődő szolgáltatásokat kínál,

esetenként magasabb szintű (üzletfejlesztési és innovációs) szolgáltatásokat is kínál a betelepülő és parkon kívüli helyi vállalatoknak,

feladatai végrehajtása érdekében erre szakosodott menedzsmenttel rendelkezik

A vállalkozások vonzásában, a befektetések ösztönzésében az infrastrukturális feltételek kialakítása a gazdaságpolitika egyik kiemelt célja

Az ipari parkok fejlesztését először központi forrásokból támogatták, később egyre jobban növekedett a decentralizáció

Ipari park program Az ipari parkok kialakulásának okai, körülményei

nagy munkanélküliség

az ipar szerkezetének szétesése (piacvesztés, tulajdonos-váltás)

területi fejlettségi egyenlőtlenségek

külföldi tőke vonzása

korszerű termékek/termelési eszközök és technológiák vonzása (külföldi tőke közvetítésével)

korszerű (környezetkímélő) település-szerkezet kialakítása

1997-ben indult ipari park program

19/1997. (V. 14.) IKIM rendelet az „ipari park” címről

a cím elnyerésének minimális feltételei

a terület az önkormányzati testület által jóváhagyott településrendezési terv szerint

kijelölt iparterület legyen, amelynek legkisebb nagysága 10 hektár;

a betelepülő/betelepült önálló vállalkozások száma legalább 10,

a létesítendő/meglévő munkahelyek száma legalább 500 legyen az ötödik év

végére.

Ipari parkok

Zöld mezős: korábban ipari célra nem használtak

Barnamezős: korábban is ipari

Vegyes

Több, mint ipari tevékenységre előkészített terület

menedzsment: önálló marketing

előre kiépített infrastruktúra

komplex adminisztrációs szolgáltatás

adókedvezmények, pótlólagos támogatási lehetőségek

2015.04.30.

3

Az ipari parkokban foglalkoztatottak aránya az ország ipari

foglalkoztatottaihoz viszonyítva (%)

3,7

7,19,9

13,2 13,915,7

17,3 17,8

22,524,7

26,7 27,8

0

5

10

15

20

25

30

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

Tudományos park, technopolisz

innovációs tevékenységhez kapcsolódó szereplők térbeli közelségének előnyei spontán fejlődés

tudatos fejlesztés

park, polisz: térbeli kiterjedtség

Tudományos park

Innovatív tevékenységek térbeli koncentrációját célzó telephely-alapú kezdeményezés, amely kiterjedése alapján parkszerű. Innovatív tevékenységet, és esetleg kis szériás termelést végző vállalatokat koncentrál egyetemek, kutatóintézetek közelségében.

Technopolisz

Az innovatív tevékenységek térbeli koncentrációját célzó telephely-alapú kezdeményezés, amely méretéből adódóan városi funkciókkal rendelkezik. Az innovációs rendszer számos releváns szereplőjét (egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalatok, fejlesztő szervezetek) tömöríti.

Kezdet: 1951, Stanford Research Park

előbb egyetemi kezdeményezés (Stanford, Cambridge), majd kormányzati / regionális / helyi fejlesztési politika

egyre nagyobb szerep a KKV-knak

Technopolisz kezdet: 1980-as évek kezdetétől

Sophia-Antipolis (Fr.o): 1960-as évek, zöldmezős beruházás, külső erőforrások, majd egyetem (SKEMA Business School)

Japán (1983), Ipari és Külkereskedelmi Minisztérium, Technopolisz törvény, kevéssé urbánus, elmaradott területek, egyenlőtlenségek csökkentése (kínálat-orientált stratégia)

Barnamezős rehabilitáció

Lehetőség az ésszerűbb területhasználat

kialakítására, a térstruktúra átszervezésére

A rehabilitációval új területek nyerhetők, új

funkcióknak adhat teret a barnazóna, hozzájárulva a

város egységesebb és hatékonyabb működéséhez.

A barnamezős területek kisebb hatékonysággal

hasznosított (alulhasznosított), esetenként

kiürült, volt iparterületek.

Ide soroljuk a rosszul hasznosított vagy elhagyott

vasúti, és a már kiürült katonai területeket is

A barnamezős területek

problémái

környezeti problémák, és ezek esetleges

feltáratlansága

zilált tulajdonviszonyok, illetve átmeneti állapot

jogi szabályozás hiánya, elégtelensége

elavult, elégtelen infrastruktúra (út- és

közműhálózat, épületállomány)

rossz image

2015.04.30.

4

A barnamezős rehabilitáció

szempontjai

a barnaövezetek újrahasznosítást célzó rehabilitációja csak közösségi források

bevonásával valósulhat meg.

túlnyomó része városokban, nagyvárosokban - a nagyvárosok belső részein - található, megjelenésük mozaikos.

A barnaövezetet a városrehabilitáció más feladataival együtt kell kezelni. Ugyanakkor a barnaövezeti rehabilitáció sajátos megoldásokat követel - a talajszennyezettség felszámolása, a zavaros tulajdonviszonyok rendezése, új közmű-hálózat kiépítése, a térszerkezeti változtatások átgondolása.

a mechanikus szétválasztás nem jó (korábban a maximum 4 ha volt a városrehabilitációval együtt kezelhető barnaövezeti rehabilitáció), más „elválasztó” kritériumokat is figyelembe kellene venni (a súlyos talajszennyezettség, a térszerkezeti – infrastrukturális fejlesztési igény, a tulajdonrendezés sajátos és rendkívül költséges megoldásaira gondolva).

Az eddigi – EU által támogatott – barnaövezeti projektekben való korlátozott magyar részvétel fő oka éppen az volt, hogy a részvételi kritériumok 40 ha összefüggő területi kiterjedésben szabták meg a támogatható barnaövezeti rehabilitációt. Ilyen méretű barnaövezettel kevés van

A barnaövezet újrahasznosításának funkcionális,

tulajdonjogi korlátai és lehetőségei

fontos megkülönböztetni az ipari, katonai és egyéb (pl. vasúti) területeket, mivel

hasznosításuk is eltérő lehetőségeket kínál.

A pályázati kiírásokban az egyik legnagyobb problémát az újrahasznosítás jellegének megszabása jelentette.

az ipari barnamezős rehabilitáció esetében rugalmasabban kellene kezelni a különböző projekteket, mivel rendkívül nagy különbségek adódhatnak köztük, akár a település szerkezetében elfoglalt (központi vagy perifériális) helyzetet, akár a környezeti szennyezettség mértékét, akár egyéb tényezőket (pl. lakóterületekhez közeli fekvés stb.) figyelembe véve. Mindezek a tényezők nagymértékben meghatározhatják a hasznosítás jellegét, a funkcióváltás mikéntjét, következésképpen a projekt értékelésénél használt indikátorok körét.

A barnamezős rehabilitáció szempontjából problémát okoz a tulajdoni, jogi viszonyok rendezetlensége.

az egy helyrajzi szám alatt lévő ipari területek darabolós értékesítése (osztatlan közös tulajdon) - társasházhoz hasonlóan működnek

rehabilitációját komolyan blokkolja a bonyolult tulajdoni helyzet (a befektetők nem kívánnak ennyi tulajdonossal egyezkedni, s az önkormányzatnak – tulajdon híján – minimális beleszólása van e területek sorsába). E barnamezős területek rehabilitációja jelen körülmények között szinte kilátástalan.

A városhálózat tagoltságának szempontja

A kisvárosokban: A nagyvárosokban érv lehet , hogy a korábbi vasúti/ipari/katonai terület megújítása új funkciók

megjelenését hozza maga után, de vidéki, kisvárosi, iparvárosi területeken, sok esetben nehéz mást elképzelni, mint a gazdasági hasznosítást.

A barnamezős rehabilitáció a kisebb városokban elsősorban nem területgazdálkodási kérdés, hanem környezeti probléma, így nem válik a városfejlesztés kulcskérdésévé.

A kisebb városokban általában nincsenek nagy kiterjedésű, halmozódó problémákkal bíró, lerobbant barnamezők, és ha vannak (elsősorban egykori katonai objektumok, bányatelepek jöhetnek szóba), akkor nem a

várostestbe ékelődve, hanem a település szélén vagy a külterületen helyezkednek el. Ráadásul nincs is nyomás alatt a helyi ingatlanpiac, ami a megújítást katalizálná (bőségesen állnak rendelkezésre zöldmezős területek).

Ezekben a városokban a barnamező problémája elsősorban környezeti kérdésként jelentkezhet (pl. a barnamezős terület szennyezett talaja a helyi ivóvízbázist veszélyeztetheti).

A pályázati kiírásokban kikötött ötezer fős településnagyság néhány települést kizár a pályázói körből, s egyes esetekben jelentős barnamezős területek rehabilitációját gátolta. A kis lélekszámú településeken is előfordul nagy kiterjedésű katonai és ipari ingatlan, mely környezeti, településszerkezeti, funkcionális szempontból megújulásra szorulna. Egyes esetekben községek, kisvárosok akár súlyosabb barnamezős problémával küzdenek, melyek megoldása nem csak az adott település, hanem a régió, sőt, az ország ügye.

A közép-és nagyvárosokban

a gazdasági hasznosítás esetében elő lehetne írni a gazdasági szerkezetváltás

szükségszerűségét, mely új értékek megteremtésével hozzájárulhat adott telephely megújulásához, a várostestbe való integrálásához. Ez is szerepet játszott abban, hogy elsősorban közép- és nagyvárosi laktanyaterületek nyertek támogatást a pályázaton, ahol a meglévő infrastrukturális adottságok és a megfelelő földrajzi elhelyezkedés hozzájárult a hosszú távon fenntartható, településszerkezetbe is illeszkedő új funkciók (oktatási, szociális, közösségi, kulturális, sport és rekreációs) megtalálásához.

Az eddigi pályázati kiírás inkább arra teremtett alkalmat, hogy a pályázók irreális vagy szükségtelen funkciók „kitalálásával” feleljenek meg a pályázati kiírásnak. A barnamezős területek komplex hasznosítására valóban törekedni kell, de a legtöbb esetben csak gazdasági dominanciájú vegyes hasznosítás vezet fenntartható megoldáshoz. A gazdasági fejlettség jelenlegi szakaszában Magyarországon elsősorban a gazdasági (termelő, logisztikai, raktározási, stb.) funkció teheti rentábilissá a barnamezős projektet.

A pályázati kiírás kritikus pontja Magyarországon az európai pályázatok esetén alkalmazott minimális 40 hektáros küszöbértéke. A 40 hektáros limit jellemzően, néhány kivételtől eltekintve csak a legnagyobb városok esetében releváns. Amennyiben a pályázat forrását a kisebb városok számára is elérhetővé kívánják tenni, akkor célszerű lenne a barnamező minimális területnagyságát alacsonyabb szinten megállapítani, vagy a település méretétől (esetleg település-hierarchiaszintjétől) tenni függővé.

Barnamezős területek

Magyarországon

2015. április 30.

Budapest

Az iparban foglalkoztatottak számának csökkenése

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

ezer fő

székhely szerint

telephely szerint

2015.04.30.

5

Budapesti barnaövezet

Budapest – eredeti funkcióját tekintve – ipari-közlekedési területeinek kiterjedése kb. 68 km2,

a főváros közigazgatási területének 13%-a.

Ganz MÁVAG megújulása

Kínai piac

Funkcióváltás

Üzleti hasznosítás

A meglévő infrastruktúra felhasználása

(Csepel, Soroksári út, Ganz MÁVAG)

Új építés, felújítás (Graphisoft Park)

Teljes megújulás, az épületek lebontásával

(Duna Plaza, MOM Park, Westend,

MÜPA, Infopark)

Kulturális célú hasznosítás (Millenáris,

Trafó, Bálna)

Loft lakások

Közlekedésfejlesztés a barnaövezetben

A gazdaság térbeli szerveződése

Területi koncentráció lokális és

regionális szinten - beágyazódás?

A térbeli közelség meghatározóvá válik az intenzív

termelési kapcsolatoknál

Területi agglomerálódás és koncentrálódás –

reinvesztíció (ma KMT 2/3-a)

egy-egy ágazat beruházásainál (pl. autóipar)

egy-egy TNC globális termelési hálózatának magyarországi

szegmensében is (pl. Suzuki és beszállítói)

A területi egyenlőtlenségek növekedése

2015.04.30.

6

A Suzuki beszállítóinak növekvő területi

koncentrációja

Forrás: Barta 2002 és Suzuki ZRt. adatai alapján

Munkaintenzív → tudásintenzív

tevékenységek

a TNC-k egyre fontosabb tevékenységeket helyeztek át leányvállalataikhoz

a tevékenységek szintjén is szerkezetváltás

A vállalatok profilja változik, s jellemzően elmozdul a low-tech tevékenységek felől a magasabb hozzáadott-értékű tevékenységek felé (pl. K+F) – strukturális átalakulás

Magyarország az alacsony hozzáadott értékű, munkaintenzív tevékenység terén veszít versenyképességéből

Bekapcsolódás a vernoni életciklus egyre korábbi szakaszaiba

A vállalati K+F ráfordítás ¾-ét külföldi cégek adják

Földrajzi következmények – számos tényező befolyásolja (ágazati jelleg, vállalati stratégia és szervezet, piaci pozíció, beágyazottság stb.).

elsősorban a nagyvárosokban (s főként Budapesten)

még erősebb koncentráció és dualitás

A legjelentősebb külföldi tulajdonú

vállalati K+F helyek területi eloszlása

Forrás: GKM 2006

Külföldi K+F beruházások

beágyazódása

A Robert Bosch

cégcsoport körül

körvonalazódó

tudásalapú

együttműködések

A vállalati életciklus minden szakaszában érvényesül a külső folyamatok befolyása a vállalati döntésekben

A globalizáció hatása a gazdaságpolitikára

a külföldi tőke vonzása

a tőkeáramlás előtti akadályok megszüntetése

a befektetők számára vonzó üzleti környezet kialakítása a termelési költségek szintjének befolyásolása

és adószínvonal befolyásolása

területi preferenciák

A gazdaságpolitikában a növekedés fő pillérének az exportot és a beruházásokat tekintik – támogatás

A hazai gazdaság függése növekszik, a hazai döntéshozók mozgástere leszűkül

A kimaradók, lemaradók támogatása, felzárkóztatása

Protekcionizmus

Dilemma: szolidaritás ↔ gazdasági növekedés

Az állami szabályozás és ösztönzés szerepe A területfejlesztési és gazdaságpolitika hatása a

vállalati döntéshozatalra, az ipari térszerkezet

alakulására

1. a tőkevonzó-képesség javítását ösztönző

politika

beruházásösztönző-politika - a gazdaságpolitika

fókuszában

telephely-orientáció

2. a tőkemegtartó-képesség javítását segítő, a helyi

szereplőkkel az együttműködést ösztönző politika

– beágyazódás ösztönzése

3. az elköltöző tevékenységek következtében

kialakuló lokális/regionális válsághelyzeteket

kezelő tevékenységek

2015.04.30.

7

Állami politika eredményei a vállalati

döntések meghozatalában

1. A külföldi vállalatok vonzásában különböző eszközök (fiskális és pénzügyi ösztönzők, vámszabad területek, ipari parkok stb.) alkalmazásával a kormányzatnak érdemi szerepe volt

2. Nem tudott számottevő eredményt elérni a kormányzat a beruházások telephelyi orientációját illetően

A területi preferenciák ritkán tudták kompenzálni a kedvezőtlen befektetetési feltételeket

3. Kevésbé volt sikeres e cégek magyar gazdaságba történő integrálása

Beszállítói és klaszterfejlesztési programok alacsony hatékonysága

4. Nem mindig, s nem minden térségben sikerült kezelni az egyes cégek leépítése/elköltözése után megjelenő társadalmi-gazdasági konfliktusokat

Klaszterek Iparági körzet/lokális termelési rendszer/cluster

A cégek sikeressége a helyi üzleti környezet minőségétől függ

A globális verseny igazi alapegységei nem a vállalatok, hanem az üzleti hálózatok

Klaszter: helyi előnyöket kihasználó vállalati és intézményi csoportosulás (térbeli

csomósodás, fürtösödés)

Egy adott iparághoz tartozó független vállalatok és velük kapcsolatban álló üzleti partnereik, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények egy adott térségben tömörülő olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrásra támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani

Szilícium-völgy, Hollywood, Las Vegas, Detroit, Hollandia (virág), Svájc (óra), Emilia Romagna (cipő)

Export- és versenyképes vállalkozásokból áll, húzóágazat köré szerveződik

A helyi gazdaság tartós szektora, mely nem települ át másik országba/térségbe, beágyazott

Klaszterek típusai 1. Vertikális termelési lánc - egy iparágban/üzletágban nagyvállalat

beszállítói hálózatának térbeli tömörülése

2. Kapcsolódó szektorok aggregációja – globális nagyvállalatok vagy kiemelkedő szektorok

3. Regionális klaszter – kapcsolódó szektorok földrajzi koncentrációja

4. Iparági körzet – a termelési folyamat egy-egy lépésére specializálódott kkv-k lokális koncentrációja

5. Lokális hálózat – helyi gazdasági szereplők bizalmon és együttműködésen alapuló kapcsolatrendszere

6. Innovációs miliő – high-tech iparágak helyi koncentrációja

Klaszterfejlesztési politika Gazdaságfejlesztési politikák alapelvei:

már nem az egyedi cégeket, hanem a vállalkozások helyi/regionális rendszereit támogatják

A régión belüli endogén növekedési folyamatokra koncentrál

A sikeres helyi iparágakat támogatják a bottom-up folyamatok erősítésével

A pénzügyi támogatások helyett a társadalmi folyamatok ösztönzése kerül előtérbe

A közszereplők szerepe fontos – fejlesztő ügynökségek

3 típus:

Triple Helix kapcsolatok megerősítése (kormányzat, egyetem,

profitorientált szektor)

K+F együttműködések támogatása

Vállalatközi együttműködések kialakulásának ösztönzése

Gazdaságfejlesztés a

településfejlesztésben

A településfejlesztés válaszai a

kihívásokra Településfejlesztési koncepciók átalakulása

Korábban: infrastruktúra és rendezés centrikus

dokumentum, a társadalmi-gazdasági célok,

beavatkozások kevésbé voltak hangsúlyosak

Illeszkedett az önkormányzatok elképzeléséhez és a

lakossági elvárásokhoz

IVS: új típusú válaszok

az infrastrukturális, intézményi fejlesztés mellett

megnövekszik a gazdaságfejlesztés súlya

az önkormányzat nehezen tud mit kezdeni a

gazdaságfejlesztéssel

2015.04.30.

8

2007-2013-as időszak

Integrált Városfejlesztési Stratégiák

Beruházásorientált fejlesztéspolitika – a

fenntarthatóság „háttérbe szorult”

Ipari parkok, iparterületek fejlesztése

Barnamezős beruházások

Akcióterületi beavatkozások részeként

gazdaságfejlesztési projektelemek

Pólusprogram

Felismerték az innovációvezérelt gazdaságfejlesztés

jelentőségét – a gazdaság- és település- és

területfejlesztés együttes kezelése

Ágazati súlypontok kijelölése

A források nem igazán illeszkedtek ehhez

Jellemző célok

A település tőkevonzó képessége erősödjön, a

helyi gazdaság fejlődjön

A gazdaságfejlesztés a helyi foglalkoztatás

növelésére irányuljon, a település váljon vonzóvá

a képzett (fiatal) munkaerő számára

Erős és versenyképes helyi kis- és

középvállalkozói réteg alakuljon ki

Az oktatási-képzési rendszer rugalmasan

biztosítsa a helyi gazdaság munkaerő

szükségletét

2014-2020-as időszak

Kb. 180 település készít ITS-t - 2015 év végére gyakorlatilag minden, központi funkcióval rendelkező település rendelkezni fog olyan fejlesztési dokumentummal, mely a következő időszak fejlesztéseit alapvetően meghatározza, priorizálja és az egyes fejlesztési célokhoz becsatornázza.

Komoly lépés a hazai terület- és településfejlesztési politika számára, mind a stratégiai gondolkodás előtérbe helyezése, mind a településpolitika szempontjából.

Illeszkednek az országos és a megyei stratégiákhoz, programokhoz

Prioritást kap a gazdaságfejlesztés

Részben az EU2020, részben a hazai stratégiákhoz illeszkedően, előtérbe kerülnek a munkahelyteremtést és megtartást segítő, a barnamezős fejlesztéseket priorizáló, hatékony területfelhasználást támogató eszközök, de ugyancsak fontos szempont a fenntarthatóság előtérbe helyezése.

A gazdasági szereplők bevonása nem könnyű – nem ismertek a pályázati kiírások, támogatásintenzitások

K+F priorizálása – járásszékhelyek esetén lesz-e erre kereslet?

Prioritások

Térségi gazdasági környezet fejlesztése a

foglalkoztatás elősegítésére (TOP1) A vállalkozások munkahelyteremtő képességének ösztönzése, a helyi gazdaság

működését segítő helyi-térségi feltételek biztosításával

Iparterületek, ipari parkok

A turizmus területi adottságaiban rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a

foglalkoztatás elősegítése érdekében

Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési

beavatkozásokkal

KKV-k versenyképességének javítása (GINOP1)

K+F+I fejlesztése (GINOP2)

Foglalkoztatás (GINOP5)

Versenyképes munkaerő (GINOP6)

Vidékfejlesztés

Kritikus kérdések

Gazdasági szféra bevonása

Vállalkozások és egyéb szervezetek együttműködése

(pl. K+F, szakképzés)

Célokhoz rendelt indikátorok

Menedzsmentszervezet

Soft elemek (beruházásösztönzés,

vállalkozásfejlesztési politika, marketing)

Monitoring