fenntartható élet a földön

7/23/2019 Fenntartható élet a Földön

http://slidepdf.com/reader/full/fenntarthato-elet-a-foeldoen 1/126

FENNTARTHATÓ ÉLET

Debreceni Egyetem, 2015/2016. tanév I. félév, leadta és lejegyezte Végh László

2015. november 30.

0.1. Tudnivalók a vizsgázásról

Szinte valamennyi munkanapon lesz vizsga, a Neptunon veheti fel. Ha ott még nem tud vizsgát felvenni,vagy már lehetne, de amikor jönne, arra a napra vagy id ˝ oszakra nincs adva id ˝ opont, a [email protected]

címre írja meg, hogy mikor szeretne vizsgázni. Akinek más kérése vagy kérdése van, az 11359-es egyetemihívószámon (városból 509259) érhet el. Ha nem tud jönni a felvett vagy kért id ˝ opontban, inkább írjon, mertahol vizsgáztatok, ott nem tudom a hívást fogadni. A vizsga helye: Atomki, VIII. épület (háromemeletes),bejárat a Poroszlay úti portán, majd jobbra kell térni. A VIII. és IX. épületet összeköt ˝ o nyaktagba belépveel ˝ oször jobbra, majd balra térve lelik meg a VIII. épület lépcs ˝ oházát. A második emeleten, a tanterembenvan a vizsga, a lépcs ˝ o oda visz. Ha a tanterem foglalt, akkor jobbra térve a 205-2-es szobát keressék. Avizsga szóbeli.

Mindenki b ˝ oven találhat az anyagban számára új és érdekes dolgot, akár olyan anyagrészekben is, aholilyenekre eleve nem számítana. Ezért figyelmesen olvassa át a teljes jegyzetet. Ha két közlés között 2-3másodperc nem telik el, akkor a közlések nem jutnak el az emlékezet közbens ˝ o tárolójáig. Elég az egyszeri

figyelmes átolvasás és ha ki is esne valakinek ez-az, ett ˝ ol függetlenül látszik, hogy alaposan átvette-e ateljes jegyzetet.

Tartalomjegyzék

0.1. Tudnivalók a vizsgázásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

1. Bevezetés 1

2. A fejl ˝ odést vezérl ˝ o természettörvény 4

2.1. Sokelem˝ u rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

2.2. A folyamatok iránya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

2.3. Szervez ˝ od ˝ o rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

2.4. Az él ˝ ovilág mint rendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

3. A mai ember megjelenését ˝ ol a történelmi emberig 9

3.1. A mai ember kialakulásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

3.2. ˝ Osi életmódunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

3.3. Ösztöneink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

3.4. Letelepedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

1



3.5. Göbekli Tepe, a földm˝ uvelés kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

3.6. A történelmi ember megjelenése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

4. Elménk m˝ uködésér ˝ ol 20

4.1. Öröm, sikerélmény, boldogság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

4.2. Tudatalatti és tudatos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234.3. Félrevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

4.4. Tanulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

4.5. Öröklött és szerzett képességeink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

4.6. Okos és bölcs gondolkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

4.7. Világszemlélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

4.8. ˝ Osbizalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33

4.9. Csoport- és tömeglélektan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

5. Állam 37

5.1. A világtörténelem dióhéjban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

5.2. Állam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38

5.3. Fenntarthatóan él ˝ o társadalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

5.4. Az állam vezetésér ˝ ol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

5.5. Gazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

6. Emberépítés 53

6.1. Tanulás az iskoláskor el ˝ ott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

6.2. Tanítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

6.3. Emberi értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

6.4. Én és a többiek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60

6.5. Vallás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62

6.6. Vallás és fennmaradás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

6.7. Tízparancsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66

6.8. Keresztyénség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

6.9. Az iszlám . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

7. Mai életmódunk kialakulása 70

8. Gazdasági növekedés és a fogyasztói életmód válsága 72

8.1. Gazdasági növekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

8.2. Hirdetések és a fogyasztói társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80

8.3. A fogyasztói társadalom hanyatlásának jelei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

2



9. Élelmiszertermelés és természetes környezet 85

9.1. Zöld forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86

9.2. A m˝ utrágya és a term ˝ otalaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

9.3. Nagyüzemi állattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89

9.4. A zöld forradalom után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

9.5. Egészségtelen élelmiszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

10. Környezeti válságok 93

10.1. Világméret˝ u környezeti válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

10.2. Megszaladt fejl ˝ odés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

10.3. Er ˝ oforrásválság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

10.4. Emberi válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100

10.5. Mai társadalmak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

11. Világegyesítés 110

11.1. Zsákutcás fejl ˝ odés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

11.2. A Mammon világuralma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111

11.3. Pénzer ˝ osödés és összeomlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115

12. Anyagkímélés 116

12.1. Fenntarthatóság elvi alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116

12.2. Szemét nélküli termelési rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

12.3. Európai Közösség, Magyarország és a fenntarthatóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

12.4. Magyarokról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

13. Az emberiség esélyeir ˝ ol 122

13.1. A kipusztulás veszélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

13.2. Útravaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

1. Bevezetés

Egészen az új évezred els ˝ o évtizedében bekövetkezett fordulatig nemcsak Európát és Észak-Amerikát,hanem szinte a világ egészét áthatotta a haladásba vetett hit. Úgy harminc éve még árulhatták az Inota szeletnev˝ u rudas csokoládét. Papírja az inotai er ˝ om˝ uvet ábrázolta három fekete füstfelh ˝ ot okádó kéményével,amelyek szalagokként húzódtak végig a papíron. Ez akkor senkit sem zavart, az er ˝ om˝ u és a gyárkéményekaz ember természet felett aratott gy ˝ ozelmét hirdették. Ünnepeltük magunkat, a természetet legy ˝ oz ˝ o em-bernél nincs csodálatosabb.

Kimeríthetetleneknek tartottuk a természeti er ˝ oforrásait. Ugyan a bánya vagy az olajkút kimerülhetett,

de új tárnákat nyitottak, új kutakat fúrtak. Ha sz˝ ukösség támad valamiben, az a fejl ˝ odés hatóerejévé vá-lik, így tanították. Angliát hozták fel példának, ahol a t˝ uzifa hiánya miatt kezdtek szénnel tüzelni. Ezvezetett az ipari forradalomhoz. Olyan jó volt azt hinni, hogy nem kell a nyersanyagok fogyásától tar-tani, hiszen az ember eddig is mindig talált az apadóban lév ˝ o nyersanyag vagy er ˝ oforrás helyett újat, s ˝ ot

1



b ˝ oségesebbet. Hittek a korlátlan fejl ˝ odés lehet ˝ oségében. Efféle mondatok szerepelnek világszervezetek,mint a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank 1944-es keltezés˝ u alapítóleveleiben: bolygónk er ˝ oforrásaifelmérhetetlenül gazdagok. Mindenki számára elérhet ˝ o a jólét. Ehhez csak a termelést és kereskedelmetkell jól szervezni. A hatvanas években könyvekben, újságcikkekben arról olvashattunk, hogy a Föld simánel tud tartani akár 50 milliárd embert is. S ˝ ot mindenkinek évi húszezer dollár lehet majd a jövedelme, mintaz akkor leggazdagabb országok polgárainak.

Hatvan éve még aligha volt olyan ember a világon, aki tudományos szempontokat mérlegelve arraa következtetésre jutott volna, hogy a rohamosan fejl ˝ od ˝ o emberiséget a végpusztulás veszélye fenyegeti.Gazdagodott, növekedett a világ, a tudomány haladása szédít ˝ o távlatokat vetített elénk. Bízhattunk abban,hogy a magegyesülést (atommagfúziót) szolgálatunkba állítva kimeríthetetlen er ˝ oforráshoz jutunk és máraz 1970-es évekre elkészül az els ˝ o ilyen er ˝ om˝ u. Hittük, meghódítjuk a világ˝ urt és a Naprendszer er ˝ o- ésnyersanyagforrásait is szolgálatunkba állítjuk. Bíztunk a jöv ˝ oben, abban, hogy a gyermekeink jobban élnekmajd, mint mi.

Vagy negyven évvel ezel ˝ ott különböz ˝ o nemzetiség˝ u értelmiségiek egy csoportja felismerte és meg isfogalmazta, hogy kimeríthetetlen er ˝ oforrás nélkül az emberiséget végzetes válság fenyegeti. Ahogy telt azid ˝ o, úgy váltak érzékelhet ˝ obbekké az er ˝ oforrás- és a világméret˝ u környezeti válság jelei. 1972-ben éltünka legjobban, az egy f ˝ ore es ˝ o energiafogyasztás ekkor volt a legmagasabb a világon. Az 1973-as olajválságután csökkent a gazdaság növekedésének üteme. 1985-re lelassult a mez ˝ ogazdasági termelés több mintharminc éven át tartó igen gyors növekedése és láthatóvá vált, hogy az iparszer˝ u mez ˝ ogazdaság végzetesenkárosítja a term ˝ oföldet és az édesvízkészleteket. 1998-ban a világ k ˝ oolajkészleteit felmér ˝ o szakemberekegy csoportja a nyilvánosság elé tárta, hogy már egy ideje évente sokkal több k ˝ oolajat használunk, mintamennyi új készletet évente találunk. 2008-ra megugrottak a k ˝ oolaj, földgáz és élelmiszerárak és azótais egyre hevesebb küzdelem folyik a bolygó még megmaradt er ˝ oforrásainak elosztásáért. 2008 ˝ oszén azUSA pénzügyi válsága a világ egészére kiterjed ˝ o pénzügyi és gazdasági válságra vezetett, amely most lépújabb, még pusztítóbb szakaszába. Egyre kevesebb a beruházás, emiatt az er ˝ oforrások és az alapanyagok áracsökken ˝ oben van. A növekv ˝ o felmelegedés, a vízhiány és a túlnépesedés, valamint az ezek miatt is növekv ˝ o

er ˝ oszak és háborúk miatt pusztuló közel-keleti és észak-afrikai térségb ˝ ol népvándorlás indult Európába.Jegyzetünkben a világválság emberi és anyagi hátterér ˝ ol, az összeomlással fenyeget ˝ o átmenet várható

lefolyásáról valamint a felkészülés lehet ˝ oségeir ˝ ol szól. El ˝ orebocsátanánk, a Kárpát-medence népei a világtöbbi részéhez viszonyítva jobb jöv ˝ oben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor lehet számot-tev ˝ o esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mi várhatreánk és felkészülünk a jöv ˝ ore.

Sok minden fenyegetheti az embert. Rá kellett jönnünk, és ez a 20. században vált nyilvánvalóvá, hogynem a természetes veszélyforrások, mint a ragadozók vagy a mérgez ˝ o növények jelentik a nagyobb gondot,ezekhez már ˝ osid ˝ ok óta hozzászoktunk és ösztönösen is védekezünk ellenük. Inkább saját magunktól, az

ember által akaratlanul el ˝ oidézett ártalmaktól kell tartanunk. Míg más él ˝ olény csak öröklött adottságainakmegfelel ˝ oen változtatja az él ˝ ohelyét, addig az ember nem csupán génjei által meghatározott módon, hanema nemzedékek során felhalmozott tapasztalatot, tudást is felhasználva formálja környezetét. Emiatt az emberkörnyezetre gyakorolt hatása jóval nagyobb mérték˝ u és más jelleg˝ u, mint amilyenre egyéb fajok képeseklehetnek. Ahogyan történelmi ismereteink gyarapodtak, felismerhettük, mennyire gyakori a történelemsorán a virágzó társadalmak hanyatlása, pusztulása. Bár számos esetben az embert ˝ ol független éghajlativagy környezeti változások is álltak az összeomlások mögött, az esetek többségében a hanyatlás oka akörnyezete er ˝ o- és nyersanyagforrásainak felélése. Tekintsük át néhány történelmi példát, közülük az egyiklegtöbbet idézett a Húsvét-sziget társadalmának pusztulása.

A Húsvét-sziget népének története. Más lakható szárazföldt ˝ ol hatalmas távolságokra van a Húsvét-sziget. Területe durván 160 négyzetkilométernyi, éghajlata meleg égövi, valaha termékeny talaja ma márterméketlen. Kopár a sziget, csak a tengerparton álló hatalmas k ˝ oszobrok hívják fel magukra a figyel-met. 1722 húsvétján a kietlen, puszta szigeten a felfedez ˝ ok alig kétezer teng ˝ od ˝ o ˝ oslakost találtak. Három

2



méternél magasabbra növ ˝ o fa vagy bokor sem n ˝ ott a szigeten, a növényzet f˝ ufélékb ˝ ol, sásból és páfrányok-ból állt. Hasonlóan szegényes az állatvilág is. Rovarokon kívül nincs más ˝ oshonos szárazföldi állat,nincsenek sem denevérek, sem szárazföldi madarak, sem csigák vagy gyíkok. Egyedüli háziállat a tyúk.Régészeti feltárásokból ma már ismerjük, mi történt a szigeten.

Valóságos édenkert volt valaha. Óriási, több ezer évig él ˝ o pálmafákból álló ˝ oserd ˝ o borította, gazdagnövény és állatvilággal. Mivel a szigeten nem éltek ragadozók, a tengeri madarak háborítatlan fészkel ˝ ohe-lyeként szolgált. Lakói, a csendes-óceáni térséget benépesít ˝ o polinéziai hajósok, 800-1100 körül érkezteka szigetre. Jól boldogultak, eleinte a sziget adottságaihoz alkalmazkodva éltek. F ˝ o táplálékuk a hal volt.Mivel a parti vizekben nagyon kevés a hal, kint a nyílt tengeren halásztak. További eledelül a szigeten él ˝ omadarak, az ott term ˝ o gyümölcsök, valamint a magukkal hozott polinéziai termények és a tyúk szolgált.Eleinte a fa f ˝ oleg a fatörzsb ˝ ol kivájt csónakok készítéséhez, épületfának és t˝ uzifának kellett. Terményeiketa pálmafák közötti területeken nevelték, a pálmák védték a talajt a pusztulástól, óvták a kiszáradástól ésfenntartották termékenységét.

Nagyon m˝ uveltek voltak a szigetlakók. Virágzásának korszakában a gazdag és termékeny szigetenhétezer, egyes becslések szerint húszezer ember élhetett. Nem egyik napról a másikra következett be apusztulás, amely nagyrészt a szoborállítások következménye volt. Óriási szobraikat az ˝ osök tiszteletéreemelték, a szertartásaik ezeknél folytak. T˝ uzhányói k ˝ ozetekb ˝ ol k ˝ oszerszámokkal faragták ˝ oket. 10-20méter magasak is vannak közöttük, a legnagyobb 270 tonna tömeg˝ u. Ezeket a k ˝ obányától a tengerpartigsokszor csaknem tíz kilométer távolságra kellett szállítaniuk. Pálmafák törzsein görgetve, kötelekkel húzták ˝ oket, az ˝ oslakók szerint a vontatáshoz 70 feln ˝ ott összehangolt munkájára volt szükség. Köteleket egy,a szigeten ˝ oshonos fa rostjából fontak. Nagyjából 900 szobrot készítettek, közülük négyszázat már nemtudtak felállítani. Ottmaradtak a k ˝ obányákban, vagy a szállításuk szakadt meg.

1200-1600 között készült a k ˝ oszobrok többsége. 1280 körül kezdték a görgetéshez használt pálmáknagybani irtását. Kiszedték a fák tövét is és a maradékokat felégették. 1450 tájt a kétezer évig is elél ˝ oóriás pálmafajta végleg elt˝ unt és 1650-re valamennyi fás szárú növény kiveszett a szigetr ˝ ol. F ˝ oképpen avontatáskor útjukba es ˝ o terület letarolásával pusztíthatták el az ˝ oserd ˝ ot. Ezután fa hiányában száraz sással,f˝ uvel f ˝ oztek és nem tudtak többé csónakokat készíteni. Ett ˝ ol fogva az étrendb ˝ ol hiányoztak a nyílt tengerenfogott halak és delfinek, addig ezek voltak a f ˝ o fehérjeforrásaik. Kiveszett az összes ˝ oshonos szárazföldimadár, elt ˝ unt a tengeri szárnyasok jó része is.

Ezután földm˝ uvelésb ˝ ol éltek. Húsnak ott volt a szigetlakók által hozott tyúk. Ám az erd ˝ ok irtása miatta h ˝ oség, szárazság, es ˝ o és szél gyorsan pusztította a talajt, évi 3 méternyi sávban t˝ unt el az emelked ˝ okr ˝ ol.Védekezésként a szigetlakók a sziget területének a felére úgy egymilliárd, átlag kétkilós követ hordtak.Ez lassította a talaj elt˝ unését, mert nem száradt ki annyira, védte a szélt ˝ ol, es ˝ ot ˝ ol és a h ˝ omérsékleti in-gadozásoktól. De a föld mind soványabban termett. Éhínség kezd ˝ odött. Sziklakövekb ˝ ol er ˝ odítményszer˝ utyúkólakat építettek, miközben ezeknél kisebb faházakban laktak. Lándzsákat készítettek. Lázadások törtek

ki, elsöpörték a vezet ˝ o rétegeket, törzsf ˝ oket és papságot. Felbomlott a rend, a nagycsaládok egymásnak es-tek, tombolt az er ˝ oszak. Sokan barlangokba költöztek, ezeket jobban védhettek. Éhségükben megettekmindent, amit lehetett. Ráfanyalodtak az általuk behurcolt patkányokra is, majd elterjedt az emberevés.

Vannak szigetek, ahol szintén így végezték, de néhány hasonló szigeten édeni körülményeket találtak afelfedez ˝ ok. Nem szükségszer˝ u, hogy egy közösség elpusztítsa önmagát. Ma úgy mondjuk, hogy a Húsvét-sziget társadalma jóval fejlettebb volt, mint a természettel összhangban él ˝ o szigeteké. Magasabb szint˝ uvolt a munkamegosztás, az emberek jóval többet termeltek, mint másutt. Míg a ma fejletlennek nevezetttöbbi szigeten csak magának és családjának halászott valaki, addig a húsvét-szigeti halász a k ˝ ofejt ˝ oket,k ˝ ofaragókat, kötélver ˝ oket, vontatókat, a szoborállítókat és természetesen a vezet ˝ oket is ellátta hallal. Ígya társadalmi össztermék, a GDP is sokszorosan meghaladja a természettel összhangban él ˝ o társadalmakét.

Ki kell mondani, nagyfokú szervezettség, a gazdasági növekedés, a magas GDP az emberevésig juttatta aHúsvét-szigetet. Ne higgyük el, bárhogyan sulykolják is belénk, hogy boldogító az, amit ma a társadalomfejlettségének, gazdasági növekedésnek és teljesítménynek neveznek.

Megdöbbent ˝ o, hogy nagyjából ugyanakkor hagyták abba a szobrokkal kapcsolatos munkákat. Csinálták

3



az utolsó pálmafáig. Biztosan lehettek olyanok, akik látták, mi következik. De nem tudták abbahagyni,pedig ezzel megmenekülhettek volna. Vezet ˝ oiket egyfajta vakság sújtotta, mivel tekintélyük, kényelmükés vagyonuk került volna veszélybe, ha id ˝ oben elismerik, hogy már régóta tévúton vezetik a népet. Azegyszer˝ u emberek a munkahelyüket félthették. Ha nem kell többé k ˝ ofaragó, vontató, felállító, mib ˝ ol fogunkmegélni? Egyszer˝ u lett volna a válasz. Jóval kevesebbet dolgozva halászott, vetett volna mindenki ésugyanolyan szinten szabadabban és boldogabban éltek volna. Sok-sok munkájuk az emberevésig juttatta

leszármazottaikat. De nemcsak utódaikat, hanem a természetet is tönkretették a szobrokat emel ˝ o, nagyonokos és m˝ uvelt, ám csak a mával, csupán önmagukkal tör ˝ od ˝ o, verseng ˝ o emberek. A csak a mának él ˝ o emberelt˝ unik a Földr ˝ ol és az apák b˝ unei miatt a fiak és unokák b˝ unh ˝ odnek.

Mára bolygónk természeti kincseivel nem az egyes országok, hanem a nemzetközi nagyvállalatokgazdálkodnak. Fokozódó sebességgel aknáznak ki mindent, ami csak hozzáférhet ˝ o. Emiatt az emberiségés a természet kapcsolata válságosra fordult. Mivel a mai gazdasági-pénzügyi rendszer felmorzsolja az em-bert éltet ˝ o természetes környezetet, a fogyasztói társadalmat követ ˝ o k ˝ okorszakba, végromlásba taszíthatjaaz emberiség túlél ˝ o maradékát. Erre utal egy mai arab mondás: nagyapám még teveháton közlekedett,apám motorral járt, nekem terepjáróm van, fiam helikopterrel röpköd ide-oda, ám unokámra újra a teve vár.Hamarosan, akár egy évtizeden belül eld ˝ ol, hogy az emberiségnek a válságot felismer ˝ o és cselekedni képes

része fennmaradhat-e, illeszkedni tud-e a természet rendszeréhez.Ahhoz, hogy a fenntartható élet feltételeit megértsük, világegyetemünk fejl ˝ odésének hajtóerejével kell

megismerkednünk, amely bennünket, embereket is mozgat. Ezt ismerve tárgyaljuk az ember adottságaités lehet ˝ oségeit és természetes környezetéhez való viszonyát. Ezután felvázoljuk, miként jutott a világ maiválságos állapotába, miben áll a válság és mit tehetünk.

2. A fejl ˝ odést vezérl ˝ o természettörvény

Newton törvényei szerint minden el ˝ ore meg van határozva, nincs véletlen, azaz a világ gépezetként viselkedik.De a Newton er ˝ o- és mozgástana csak az érzékelhet ˝ o méretek világára igaz, a kisvilágtan (kvantum-mechanika) szerint a jöv ˝ o nincs pontosan meghatározva, a törvények csak a valószín˝ uségeket rögzítik.Nemrég mutatták ki, hogy valamennyi esemény mögött, beleértve az eddig meghatározottnak vélteket is,kisvilági véletlenek állnak. Azaz nincs a világban eleve döntött, lejátszott dolog.

Ugyan a jöv ˝ o nincs rögzítve, de a természeti jelenségek sokfélesége nem véletlen. Hasonlóképpena jelenségek összetettségét sem a véletlenszer˝ uség alakítja. Kezdjük megérteni, hogy mindenütt jelenlév ˝ o,egységes alapon nyugvó törvény és szabályszer˝ uség mutatkozik meg nemcsak a fizika és a kémia, hanem azélettudományok és az emberi viselkedés, valamint a gazdaság és a társadalom jelenségei mögött egyaránt.

Nézzük meg, mit mond a természettan a magukat fejl ˝ odni, szervezni, és fenntartani képes rendszerekr ˝ ol.

Mivel ezek összetettebbek, ismerkedjünk meg a sok elemb ˝ ol álló rendszerek leírásának néhány általánosfogalmával.

2.1. Sokelem˝ u rendszerek

Hálózatok. Egy összetett rendszer, mint a nagyvállalat, társadalom, világháló, sejt, agykéreg megértését,tárgyalását nagyban segíti a rendszer hálózati ábrája. Készítéséhez a rendszer elemeit pontként jelöljük ésa kapcsolatban álló elemeit élekkel kötjük össze.

A hálózat összefügg ˝ oségét az jellemzi, hogy vajon egyik pontjából hány pontot érintve lehet egy másikba

eljutni. Az emberiségnek mint hálózatnak összefügg ˝ oségét az adja meg, hogy két tetsz ˝ oleges ember át-lagosan hány személyes ismer ˝ os közvetítésével juthat el egymáshoz. Ez a szám a felmérések szerint 6, azaz6 ember ismeretségi körének közvetítésével bárkihez eljuthatunk.

4



Legegyszer˝ ubb hálózat a véletlen hálózat, ahol az elemek véletlenszer˝ uen kapcsolódnak össze, de a ter-mészetben és a társadalomban el ˝ oforduló hálózatok nem ilyenek. Központok alakulnak ki bennük, példáulegy növekv ˝ o hálózatban az új pontok nagyobb valószín˝ uséggel kapcsolódnak a több kapcsolattal rendelkez ˝ opontokhoz. Ez jellemzi a világháló b ˝ ovülését is. A pénzrendszerben mint hálózatban a gazdagabbakeleve több kapcsolattal rendelkeznek. Ezért nem csoda, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek ésa szegényeknek nem sok jut a gazdagodásból.

Igen nagy a központokkal rendelkez ˝ o hálózatok hibat˝ urése. Ha meghibásodnak, kiesnek elemek, ál-talában nem rendíti meg a rendszert. M˝ uködik tovább. Pontjai felének, háromnegyedének vagy csaknemaz összesnek az eltávolítása után is fennmaradhat. De ez nem jelenti, hogy a rendszer sebezhetetlen. Ha aszándékolt támadás a nagy központokat rombolja és azok közül elég sok megsemmisül, akkor a rendszerösszeomlik.

A központok léte egyenl ˝ otlenségekhez vezet, ezeket általában a 80/20 szabály írja le. Például a borsónála szemek 80%-a a hüvelyek 20%-a tartalmazza. Vállalatoknál a haszon 80%-át az alkalmazottak 20%-a termeli meg. Szabadpiaci gazdaságban a szántóföldek 80%-át a népesség 20%-a birtokolja. B˝ unöz ˝ ok20%-a követi el a b˝ uncselekmények 80%-át. Szabadid ˝ os termékekkel keresked ˝ oknél a vásárlók 20%-átólszármazik a bevétel 80%-a. Mindenre nem érvényes ez a szabály, például a világhálón a hivatkozások(linkek) 80%-a a honlapok csupán 15%-ára mutat.

Egy rendszer megértésében az is segít bennünket, ha a rendszert megadó hálózatok kisebb hálózatokat,alacsonyabb szinteket tartalmaznak. Egy szint m˝ uködését akkor érthetjük meg, ha alacsonyabb szintremegyünk, de hogy miért m˝ uködik, annak magyarázatát magasabb szinten találhatjuk meg. Egymásba ágya-zott rendszerekb ˝ ol áll a világ, ez egyik alaptulajdonsága.

Arányos rendszer. Az egyik legegyszer˝ ubb sokelem˝ u rendszer az egyközpontú, az elemei csak a központ-tal áll kölcsönhatásban. Ha a központ és valamelyik pont kölcsönhatása csupán a távolságuktól függ, akkora rendszer arányos vagy lineáris. A viselkedését leíró egyenletek az arányos viselkedés miatt csak els ˝ ofokú

tagokat tartalmaznak. Ekkor a kezdeti kis változás a rendszer jöv ˝ ojére arányosan hat, kétszer akkora vál-tozás kétszeres hatásnak, feleakkora változás feleakkora hatásnak felel meg. Emiatt az arányos, más névenlineáris rendszer jöv ˝ oje megbízhatóan számolható. Pontosabban ismerve a kezd ˝ oértékeket, tetsz ˝ olegesenhosszú id ˝ ore el ˝ ore meg tudjuk adni a jövend ˝ obeli pályát.

Arányos rendszerben két különböz ˝ o ok együttes hatása egyszer˝ uen annak a két hatásnak az összegz ˝ odése,amelyeket a két ok külön-külön hozna létre. Ezért a rendszer részeinek összege. Bármennyire bonyolult-nak látszana is, megérthet ˝ o az egymás mellett, egymás zavarása nélkül létez ˝ o elemek összegeként. Tetszésszerint szétszedhetjük, összerakhatjuk, ezzel semmi nem vész el és új sem keletkezik, ez igen megkönnyítileírását. Arányos viselkedést csak kevés rendszer, nevezetesen a legalacsonyabb energiájú, így alapállapot-ban lév ˝ o egyensúlyi rendszer mutat. Ezért az alapállapotú atommagnak, atomnak és kristálynak leírására

egyaránt kiválóan használható.

Nemarányos rendszer és a kaotikus viselkedés. Mindennapjaink rendszereinek nagy többsége az alapál-lapotnál magasabb energiájú, nemegyensúlyi rendszer. Míg az alapállapoti rendszerekben a rendszer ele-meinek egymással való kölcsönhatásától eltekinthetünk, a magasabb energiájú rendszer elemei kölcsön-hatnak egymással. Hálózataikban hurkok jelenhetnek meg, azaz bizonyos pontokból elindulva a pontokatösszeköt ˝ o élek mentén visszajuthatunk a ponthoz. Emiatt a rendszerben visszacsatolás lép fel, ekkor egyelem nem csak hat a többire, hanem a hatása önmagára is visszahat. Mivel a kölcsönhatások nem arányosvolta, másrészt a visszacsatolások, a hálózati hurkok megjelenése miatt a rendszer már nem viselkedikarányosan, egy kétszeres hatás feleakkora vagy akár tízszer akkora változáshoz is vezethet.

A nemarányos rendszer viselkedését az elemek N és az elemek közötti kapcsolatok K számának vis-zonya alapján osztályozható. Ha N >> K , akkor az elemek közötti kapcsolatok száma a elemek számához

5



képest nagyon kicsi, ebben az esetben a rendszer viselkedése arányoshoz közeli. K növekedésével a rend-szert olyan új, az elemek egyenkénti vagy kisebb csoportokban való viselkedéséb ˝ ol nem következ ˝ o tulaj-donságok kezdik jellemezni. A rendszer még egyensúlyi vagy egyensúlyhoz közeli állapotú, de már a káoszperemén van. K N -hez közeli értékeinél a rendszer annyira összefonódottá válik, hogy valamennyi vala-hol bekövetkez ˝ o változás végigsöpör a rendszeren, amely ezzel egyensúlytalan, kaotikus állapotba kerül.Kaotikus viselkedés esetén a rendszer jöv ˝ ojének kiszámítása nagyon nehéz, bizonyos kezdeti állapotokból

indulva a viselkedés már teljesen véletlen.A káosz a kezdeti állapotot jellemz ˝ o adatok bizonyos tartományában, tartományaiban meghatározó

jelent ˝ oség˝ u. Ezt szemlélteti a nevezetes példa, a pillangó-hatás. Mint ismeretes, az északi féltekén azuralkodó szél nyugatról kelet felé fúj. Kaotikus viselkedés esetén annyira feler ˝ osödhet a Peking felettrepked ˝ o pillangó szárnycsapásainak hatása, hogy két-három hét múlva az USA nyugati partjain forgószélfejl ˝ odik ki. Nyilván nem a pillangó az oka mindennek, hanem a légkörben felhalmozódó energia, amelynekvalahogy fel kell szabadulnia. Hogy hol csap le a forgószél, az viszont már a káosz megnyilvánulása.

2.2. A folyamatok iránya

Vannak szigorúan érvényes természettörvények, ilyen az energia megmaradása, valamint más megmaradásitételek és csak olyan folyamatok játszódhatnak le, olyan rendszerek létezhetnek, amelyekre ezek teljesül-nek. De hogy az alaptörvények által megengedett folyamatok közül ténylegesen melyek zajlhatnak le ésmilyen rendszerek jöhetnek létre, a h ˝ otan tételei szabályozzák.

A világegyetem rendszerei a h ˝ otan által szabályzott kiegyenlít ˝ odési folyamatokban keletkeztek és keletkeznek.Ahogy múlik az id ˝ o, a különböz ˝ o helyek között fennálló h ˝ omérsékleti, nyomásbeli, feszültségbeli és máshasonló különbségeknek csökkenniük kell, egészen a teljes kiegyenlít ˝ odésig. Ezek a különbségek egyúttal ahelyzeti energiák különbségeinek felelnek meg. Ezek áramlások folyamán egyenlít ˝ odnek ki, melyek soránmunka végz ˝ odik. Ha nincsenek különbségek, nem történik semmi, ezt a h ˝ ohalál állapotának szokás nevezni.

Bár a rendszernek van energiája, és az energiát munkavégz ˝ o képességnek szokás nevezni, munkavégzéscsak akkor lehetséges, ha közben különbségek egyenlít ˝ odnek ki.

Miközben különbségek egyenlít ˝ odnek ki, a teljes energia munkavégzésre alkalmas része csökken, mivelközben ez munkavégzésre már alkalmatlan energiává alakul át. Mindezt a h ˝ otan 2. f ˝ otétele úgy foglaljaössze, hogy egy folyamat csak akkor mehet végbe, ha közben a munkavégzésre alkalmas energia részarányacsökken. Másképpen mondva, ha a munkavégzésre alkalmatlan energia részaránya, amit entrópiánakneveznek, n ˝ o. Bár a 2. f ˝ otétel teljes kiegyenlít ˝ odéshez, az energiakülönbségek elt ˝ unésére vezet, ez nem jelenti azt, hogy mindenhol egyszerre, fokozatosan kellene csökkenniük. Oly folyamatok válnak gyako-ribbá, amelyek gyorsabbá és teljesebbé teszik a kiegyenlít ˝ odést, azaz hamarabb használják el, szórják széta munkavégzésre alkalmas energiát. Ezt az elvet a legnagyobb teljesítmény elvének is nevezik és gyakran

mint a h ˝ otan 4. f ˝ otételét említik. Eszerint egy adott id ˝ opontban az a folyamat a legvalószín˝ ubb, amely sorána lehet ˝ o legtöbb munka végz ˝ odik.

Végeredményben a h ˝ otan f ˝ otételei serkentik az összetettebbé fejl ˝ od ˝ o, energiában gazdag, energiafalórendszerek szervez ˝ odését, növekedését és szaporodását, mivel felépülésük és m˝ uködésük során több munkavégz ˝ odik, mint más egyéb lehetséges folyamat lezajlásakor. Éppen azért jöhetnek, jönnek létre, hogy minélgyorsabban, mennél több munkavégzésre alkalmas energia használódhasson el. M˝ uködésüket körfolya-mataik, ezek összekapcsolódása teszi hatékonyabbá.

2.3. Szervez ˝ od ˝ o rendszerek

A h ˝ otan tételei által serkentett folyamatokban az energia és anyag minél gyorsabb áramlásának segítéséreegymással is összekapcsolódó körfolyamatok alakulhatnak ki. Ekkor a rendszer hálózati képét egymásba

6



is f˝ uz ˝ od ˝ o hurkok jellemzik. Kaotikusan is viselkedhet, de egyensúlyihoz közeli, önmagát szervez ˝ o és fen-ntartani képes állapotban is lehet.

Egy szervez ˝ od ˝ o rendszer m˝ uködését igen sokféle folyamat és változásra való képesség jellemzi, deeközben bizonyos mennyiségeket, mint például a h ˝ omérséklete vagy az anyagi összetétele igyekszik ál-landó vagy közel állandó értéken tartani. Ha a hálózati képében központok is vannak, a hibat˝ urés, akörülményekhez való alkalmazkodás képessége magasabb szint˝ uvé válhat. Minél összetettebb a rendszer,a létrehozásához és m˝ uködéséhez annál több energiára lehet szükség. Még bonyolultabbá fejl ˝ odhet, ha ígytöbb energiához juthatnak. Mennél összetettebb módon m˝ uködik a szervez ˝ od ˝ o rendszer, annál er ˝ osebbenváltoztathatja környezetét. Úgy, hogy a maga számára kedvez ˝ obb feltételeket teremtve környezete forrásaitmég hatékonyabban hasznosíthassa. Például az ember táplálkozással tartja fenn magát. Testünk épségénekaz az ára, hogy az élelem tápereje túlnyomórészt h ˝ ové, a táplálék anyaga pedig anyagcsere melléktermékkéalakul.

Környezetüket felél ˝ o rendszerek. Akkor lehet sikeres a szervez ˝ od ˝ o rendszer, ha maradéktalanul ki tudjahasználni a környezet energiaforrásait, de csak annyira, hogy azok megújulhassanak. Ha a környezetet

valamilyen, hosszú ideig létez ˝ o er ˝ oforrás élteti, újítja meg, akkor a szervez ˝ o rendszer mindaddig fenn-maradhat, amíg ez az er ˝ oforrás ki nem merül. Kórosan növekv ˝ o, környezetüket és így magukat is elpusztítószervez ˝ od ˝ o rendszerekre lássuk a következ ˝ o példákat.

Gyors szaporodásnak indul a faj, ha olyan környezetbe kerül, ahol korábban táplálék halmozódott fel.Csak a ragadozók, az él ˝ osdik vagy a kedvez ˝ otlen természeti feltételek korlátozhatják szaporodását. Egészenaddig n ˝ o egyedeinek száma, amíg a felhalmozódott táplálék el nem fogy és a végkifejlet az összeomlás.Gyakran idézett példa erre a bering-tengeri Szent Máté-szigetre került rénszarvasok története. Amíg nemélt ott rénszarvas, tíz centiméter vastag rénszarvaszuzmó borította a szigetet. 1944-ben 29 állatból állórénszarvascsordát telepítettek a szigetre. Mivel b ˝ oségesen volt táplálék, a rénszarvasok száma gyorsannövekedhetett. Mindig az éppen meglév ˝ o létszámmal volt arányos a szaporulat és szinte minden rénszarvas

elérhette az ivarérett kort és utódokat hagyott maga után. 1957-ben már 1350, 1963-ban pedig 6000 rén-szarvas élt a szigeten. Addigra lelegelték a zuzmót és 1963-1964 kemény tele végzett a csordával. Csak 41tehén és egy terméketlen bika élte meg a tavaszt. Ez a kipusztulás törvényszer˝ u volt, mivel a rénszarvasokfelszabadultak a létszámukat szabályzó hatások alól. Egyrészt nem ritkították ˝ oket a ragadozók. Másrésztnem vándorolhattak máshová, ezért a zuzmó nem újulhatott meg.

Szemléletesen mutatja a rénszarvasok esete, mit jelent a túlhasználat. Amikor egy faj kedvez ˝ o helyzetbekerülve szaporodni kezd, és mind jobban terheli környezetét, akkor az eltarthatósági határhoz közeledvenem az történik, hogy a növekedés leáll és a faj egyedszáma simán beáll a terület eltartóképességénekmegfelel ˝ o létszámra. Ehelyett az egyedszám az eltartható létszámának akár a többszörösére is n ˝ ohet ésezzel sokszorosan túllépi az eltartóképesség határát. Ez összeomláshoz, akár a faj teljes kipusztulásához is

vezethet.Társadalmi példaként nézzük meg a kolozsvári Caritas történetét. Ennek szervez ˝ odése, tündöklése

majd bukása, mely 1992-93 tájt szinte Románia egészének életét befolyásolta, jól szemlélteti a szervez ˝ odésalapelveit. 1992 tavaszán indult és belép ˝ oknek azt ígérte, hogy három hónap elmúltával a csatlakozáskorbefizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza. Indokolt óvatosság kísérte az indulást. Amikor viszont háromhónap múltán megkezd ˝ odtek a kifizetések, a Caritas népszer˝ usége rohamosan n ˝ oni kezdett. F ˝ oleg azért,mert a kifizetések jegyzéke egy helyi újságban folyamatosan megjelent. Mindenki ellen ˝ orizhette, hogyrokona, munkatársa, szomszédja valóban nyert-e. Képtelen történetek keringtek a Caritas pénzének erede-tér ˝ ol, mint az is, hogy jóságos fegyvercsempészek ily módon akarnak segíteni Románia nélkülöz ˝ o népének.

1993 ˝ oszéig a játék mind több belép ˝ ot vonzott. 1993 nyarán a Románia valamennyi részér ˝ ol érkezettek

napokat álltak sorba a Caritas pénztárainál, hogy megtakarított vagy kölcsönkért pénzüket befizethessék.Mértékadó becslések szerint a Caritas története során négymillió befizetést fogadott. Kolozsvár hangulatátaz ’aranyláz’ kifejezés jellemezhette a legjobban. Többszörösükre növekedtek a lakás- és telekárak. Hi-hetetlenül meggazdagodott a város, természetesen az ország más tájain él ˝ ok pénzéb ˝ ol. Arattak a keresked ˝ ok,

7



szállásadók, személyfuvarozók, mindenki önfeledten költekezett. 1993 októberében omlott össze a játék,amikor a lap közölte, hogy a nyertesek névsora néhány napig technikai okokból nem jelenik meg. Ekkormár a Caritas pénztárkönyveiben Románia éves költségvetéséhez hasonlítható összegek szerepeltek. Mostvált a tömegek számára hihet ˝ ové, amit a szabadelv˝ u sajtó korábban már megírt, hogy a Caritas a belép ˝ okpénzeit osztja szét. Ha az újonnan belép ˝ ok több mint nyolcszor akkora pénzt fizetnek be, mint amennyit ahárom hónappal azel ˝ ott csatlakozók felvesznek, akkor a játék életképes. Viszonylag hosszabb létét a Cari-

tas részben annak köszönhette, hogy a játék fokozatosan egész Romániára kiterjedt. Másrészt a nyertesekközött sokan nem vették fel a nekik járó összeget, hanem újabb három hónapra berakták.

Jól szemlélteti a Caritas példája, mit jelent a szervez ˝ od ˝ o rendszer számára a nyitottság és kapcsolatok.A Caritast a benne résztvev ˝ ok kölcsönös érdeke tartotta fenn és a nyitottság, az egyre több új belép ˝ o nélkülkezdett ˝ ol fogva életképtelen lett volna. Ha egy rendszer eleve csak növekedve létezhet, mint a Caritas vagymás pilótajáték, el ˝ obb-utóbb pusztulnia kell.

Nézzük meg, mi történik egy állammal, ha annak szervezete növekedésre épül. Példa erre az OszmánBirodalom, melyet terjeszkedésre épül ˝ o, csak a szultántól függ ˝ o államszervezet jellemzett. Földbirtokotkaptak a katonák a szolgálatért és ennek fejében katonáskodniuk kellett. De földjük tulajdonjoga a szultánémaradt, aki bármikor visszavonhatta adományát. Ezért a katonáknak létérdeke volt az állandó háborúskodás,mert csak így ˝ orizhették meg birtokukat illetve juthattak újabb földhöz. Ezért a birodalom egyre többháborút robbantott ki és így tovább. Egyre n ˝ ott az Oszmán Birodalom területe. Id ˝ olegesen megkapottbirtokaikat a katonák igyekeztek minél jobban kizsigerelni. Ám a növekv ˝ o birodalom igazgatásával és aháborúkkal járó gazdasági terheket az államkincstár egyre kevésbé bírta elviselni. Kezdték megnyirbálniaz egyes katonai csoportok kiváltságait, ami megzavarta a hadsereg m˝ uködését. Így az önmagán túln ˝ ottOszmán Birodalom ereje lassacskán megroppant.

2.4. Az él ˝ ovilág mint rendszer

Genetika, epigenetika. Az életm˝ uködésekhez, az élet továbbadásához és a környezethez való alkalmazkodáshozszükséges adatállományt a sejt DNS-állománya tárolja. A sejt munkásai a fehérjék, valamennyi enzim fe-hérje és a hormonok nagy része is fehérjemolekula. A DNS fehérje elkészítését leíró szakasza a gén. Ko-rábban, az ezredfordulóig a tudomány úgy tartotta, hogy egy gén egy fehérjét határoz meg és egy fehérjéhezegyetlen m˝ uvelet rendelhet ˝ o. Ezért úgy vélték, hogy a DNS-láncban csak a géneket tartalmazó szakaszoklényegesek. Felesleges, hulladéknak min ˝ osül ˝ o tartománynak tartották a többi részt, amely az embernéla DNS-lánc csaknem 98,7%-a. Erre a feltevésre épült a biotechnológia, amely más szervezetb ˝ ol szár-mazó gént, géneket ültet be a DNS-be és az anyatesten kívüli megtermékenyítés, amelynek során a megter-mékenyített petesejtb ˝ ol fejl ˝ od ˝ o szedercsírát pár nap eltelte után juttatják be természetes környezetébe, azanyaméhbe.

Az ember és néhány más más él ˝ olények teljes DNS-láncának feltárása, 2003 után kiderült, hogy ugyanvannak olyan m˝ uveletek, amelyeket a gén magányosan végez, de a sejtek m˝ uködése csak úgy értelmezhet ˝ o,hogy egy adott m˝ uvelet elvégzéséhez gének sokasága m ˝ uködik együtt. A gének együttm˝ uködését szabá-lyzó folyamatokat a korábban hulladék tartott DNS-állomány végzi. A szabályzó folyamatok igazod-nak a környezeti adottságokhoz és azoknak változásaihoz. Mindezzel az epigenetikának nevezett területfoglalkozik, amely ma az egyik leggyorsabban fejl ˝ od ˝ o tudományág. Ha a várandós anya dohányzik, annaknemcsak ˝ orá van hatása, hanem ez a magzata ivarsejtjeire is, s ˝ ot a hatás megjelenik annak utódaiban is.

A természet mint szervez ˝ od ˝ o rendszer. Szervez ˝ od ˝ o rendszer az él ˝ o természet egésze is. Bolygónk fel-színén a h ˝ otan törvényei a Föld magjának kih˝ ulését gyorsító és az egyre több napfényt megköt ˝ o folyama-

tok megjelenését részesítik el ˝ onyben, mert így gyorsabban csökken a Föld és a világ˝ ur közötti h ˝ omérsék-let különbsége, valamint a melegebb napsugárzás és a világ˝ urt kitölt ˝ o igen alacsony h ˝ omérséklet˝ u sug-árzás h ˝ omérséklete közötti különbség. Kezdjük megérteni, hogy a gyorsabb és teljesebb kiegyenlít ˝ odéséretörekvés vezetett az egyre összetettebbé váló tengerfenéki és felszíni szerveskémiai körfolyamatok kialakulásához

8



és az élet megjelenéséhez is. Ez hajtja a törzsfejl ˝ odés folyamatát és természettanilag ez áll az ember megje-lenése mögött is, mert általunk is gyorsabban oszlik szét, használódik el az energia. Akárcsak az állatoknál,a kívánságaink minél teljesebb, azonnali kielégítését követel ˝ o ösztöneinkbe van bevésve, hogy mind többer ˝ oforrás elhasználására törekedjünk.

Talán még ma is békésen legelhetne a Szent Máté-sziget rénszarvascsordája, ha a szigeten lett volna ra-gadozó. Általánosan is igaz, hogy egy él ˝ orendszer fennmaradásának alapja a sokféleség, a fajok sokasága.Az együtt él ˝ o fajok egymásra utalva és egymással versengve alakítják ki az egyensúlyi állapotot. Mintpéldául a Felvidéken él ˝ o vaddisznók és az ˝ oket is vadászó farkasok. Azokon a területeken,ahol nincs farkas,a vaddisznók állományát járványos betegségek tizedelik. Ahol viszont él farkas, ott a vaddisznók egészsége-sek. Egyszer˝ u a magyarázat. Mivel a gyengébb állatok könnyebben betegedhetnek meg, a járványokatels ˝ osorban ˝ ok terjesztik. A farkas, erejével takarékoskodva, csak a biztos zsákmányt, a gyenge, könnyenelkapható állatot veszi üldöz ˝ obe, nem úgy, mint a vadász, aki a legnagyobb, legszebb példányt szeretnéelejteni. Ezzel a farkas járványok f ˝ o terjeszt ˝ oit ˝ ol szabadítja meg a vaddisznókondákat.

Talajélettan. Azél ˝ orendszer energia- és anyagforgalmát egymásba is kapcsolódó körfolyamatok sokasága

alkotja. Valamennyi tápláléklánc nagyobb körfolyamat része. Például a levél > levéltet˝ u > hétpettyes kat-ica > veréb > karvaly lánc a levéllel indul, de a szárazföldi növényzetet a talaj élteti. Egyszer˝ u szervetlenvegyületekkel, els ˝ osorban vízben oldott nitrogénsókkal, kálisóval és foszfátokkal táplálja a talaj növényt.A talajból felvett sók a talaj él ˝ ovilágának anyagcsere folyamatainak végtermékeként pótlódnak. A talajél ˝ ovilágát pedig a talajra jutó jutó növényi és állati eredet˝ u szerves anyag, mint a talajra hullott levél, akorhadó növényi részek, az állati anyagcseretermékek és az elhullott állatok tetemei éltetik. Így a fenti, alevéllel kezd ˝ od ˝ o tápláléklánc a talaj él ˝ ovilágát is magába foglaló körfolyamat része. A szárazföldi él ˝ ovilágkörfolyamatait hajtó er ˝ oforrás a naper ˝ o, a napfény megkötését a növények végzik.

A talaj él ˝ ovilágának otthont adó term ˝ oréteget, televényföldnek idegen eredet˝ u szóval humusznak nevez-zük. A talaj valamennyi fontos tulajdonságát, így a termékenységét, vízháztartását, leveg ˝ osségét és laza-

ságát a televényföld állapota határozza meg. Egy maréknyi földben sokmilliárdnyi él ˝ olényt találunk, aszerves korhadék lebontói az állatok tápcsatornájában él ˝ o paránylények (mikroorganizmusok). Anyagcserevégtermékeik között ott vannak a növényeket tápláló nitrogén, kálium és foszfor vegyületek is. Azaz míg atalajt a talajból tápanyagokat felvev ˝ o növények és a bel ˝ olük él ˝ o állatok éltetik, a talaj él ˝ ovilága a növényekettáplálja.

Mint tárgyaltuk, az élet, a földi él ˝ ovilág megjelenésének és fejl ˝ odésének hajtóereje a minél több naper ˝ o(napenergia) elnyelése és szétszórása. Körfolyamatok egymásba kapcsolódásán és összjátékán alapul azél ˝ ovilág is. Az elnyelt és szerves vegyületekben raktározott naper ˝ o azután anyagcsere folyamatokbankeletkez ˝ o h ˝ oként szabadul fel, szóródik szét. Miközben az él ˝ ovilág napfényt nyel el és h ˝ ot sugároz ki,azalatt az él ˝ ovilág egésze által megkötve tartott naper ˝ o állandó marad. Azonban a megkötött naper ˝ o egy

kisebb hányada nem jut vissza a világ˝ urbe, hanem a tetemek anyagának egy része tavak és tengerek fenekéresüllyedve kikerülhet az él ˝ ovilág körfolyamataiból. A körfolyamatokból kiesett szerves vegyületek kés ˝ obbt ˝ ozeggé, vagy a föld mélyében szénné, k ˝ oolajjá és földgázzá alakulnak.

Bolygónk múltjának vizsgálata alapján nem állítható, hogy a felszín által felvett napenergia mindegyrecsak n ˝ ott. Volt a földtörténet során olyan id ˝ oszak, amikor jóval zöldebb, azaz több napfényt megköt ˝ o volta felszín, mint ma. Érthet ˝ o miért, hosszabb id ˝ oszakot tekintve a pillanatnyilag lehet ˝ o legtöbb energiát szét-szóró, ’legmeredekebbnek’ tekinthet ˝ o út folyamatos követése ’szakadékokba’ vezethet, amelyekbe kerülve jóval kevesebb lesz a felhasználható energia.

3. A mai ember megjelenését ˝ ol a történelmi emberig195 ezer éve jelent meg az afrikai szavannán az értelmes ember. Míg az agytömeg a testtömegének csupán2 százaléka, az agy m˝ uködtetése a test által használt energia 20 százalékát emészti fel. Így is megérte,

9



az értelmét használó vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o ember többféle táplálékhoz férhetett hozzá, emiatt fenn tudottmaradni és sikeres fajként képes volt elterjedni. Értelmünk természettörvény szabta feladata ösztöneinksegítése.

Míg az ösztönei által meghatározott állat a pillanatnak él, az ember képes el ˝ ore is tekinteni. Ez az embert jelent ˝ o görög szó, az antroposz egyik jelentése, felfelé, el ˝ ore, messzire néz ˝ ot is jelent. Ahhoz, hogy az em-beri cselekvés jellegét, a történelem mozgatórugóit, a fordulatok, válságok jellemz ˝ oit tanulmányozhassuk,foglalkoznunk kell az ember természetben elfoglalt helyével valamint adottságaival és értékeivel.

3.1. A mai ember kialakulásáról

Korábban a fejl ˝ odés jelei a termet, a csontozat és az izomzat méreteiben, a táplálkozás, a mozgás a sza-porodás folyamatainak hatékonyságában jelentkeztek. Emberré válásunk folyamatának legfontosabb élet-tani jellemz ˝ oje az agy térfogatának és szervez ˝ odöttségének igen gyors növekedése. 3-4 millió évvel ezel ˝ ottélt el ˝ odeink agymérete kb. 400 cm3 volt. A 200 ezer éve elért és azóta állandósult emberi agytérfogat 1350cm3 körüli értéknek felel meg.

Még nem teljesen ismert a f ˝ oeml ˝ osök törzsfája. Genetikai távolságaik vizsgálatából az adódott, hogyaz emberhez vezet ˝ o ágtól a gorilla kb. 7-9, a csimpánz kb. 6-7 millió éve vált el. Legközelebbi él ˝ o állatirokonunk a csimpánz, a génjeink különbsége, a bázisokban való különbséget nézve kb 1%, azaz génjeink99%-n azonos alakú. 2009-ben közölték az Etiópában 4,4 millió évvel ezel ˝ ott élt, Ardi névre kereszteltemberel ˝ odünk eléggé részletes leletanyagának feldolgozását. Az adatok alapján készült rajz a google ’ardipictures’ kereséssel nézhet ˝ o meg.

Ardi nem az ember és a csimpánz közös ˝ ose, hanem egy kb. 2 millió évvel a szétválás után élt el ˝ oember.Részben a közös ˝ os, másrészt a kés ˝ obb megjelen ˝ o emberel ˝ odeink jegyeit mutatja. Számos jellemz ˝ oje nemember felé mutató, és a mai afrikai majmokból is hiányzik, azaz a csimpánzzal közös ˝ osünket jellemzik.Ezért helytelen a feltételezés, hogy az ember a majomtól származik, hiszen a közös ˝ osünk nem volt ma-

jom. Az sem mondható, hogy a csimpánz közelebb áll közös ˝ osünkhöz, mint a mai ember. Ardi az erd ˝ osszavannán élt, a fákon négy végtagját használva kapaszkodott, de a talajon felegyenesedve, két lábon járt.

Míg a csimpánz ˝ osének gerincoszlopa, valamint a kéz- és lábfeje fokozatosan a fákon való élethezalkalmazkodott és így majommá fejl ˝ odött, emberel ˝ odünk az erd ˝ os térségb ˝ ol a füvesebb szavannára húzó-dott. ígéretes táplálékforrás a füves szavanna, de ott már nem lehet az oroszlánok el ˝ ol majom módjáraa fára menekülni. El ˝ odünk egymillió évvel ezel ˝ ott bizonyosan, de esetleg már korábban is használta atüzet. Mivel a sült ételeket könnyebb megemészteni, az anyagcsere rendszernek kevesebb munkát kell ígyvégeznie és ezzel el ˝ odeink testének er ˝ oforrásai másféle feladatok megoldására fordítódhattak. Továbbá t˝ uz,az ég ˝ o fáklya az oroszlán elleni védekezésre is alkalmas.

Ardi lába és és lábfeje a hosszú, akár órákig tartó futásra, keze szerszám használatához idomult. Kezdetlegeshajítófegyverével éppen csak meg tudta vérezni a vadat, amely ugyan menekülhetett, ám a mérgezett hegy˝ udárdával megsebzett állat lassan kábulni kezdett és így a hosszú, órákig tartó futásra képes ember egy id ˝ oután el tudta ejteni. Erre vezethet ˝ o vissza az, hogy a hosszútávfutó hosszabb, közel órányi futás után kön-ny˝ unek, légiesnek érezve magát folytathatja a futást. Ezt az örömérzéshez hasonló serkentést az agykéreg-ben termel ˝ od ˝ o jutalmazó vegyület kelti. Kivéve kezünk és lábunk adottságait, az ember egyéb testi tulaj-donságaival, er ˝ o, gyorsaság, érzékszervi adottságok és egyebekkel életképtelen lenne.

Mivel az oroszlán csoportosan támad, és a füvesebb térségben már nem lehetett el ˝ olük a fákra menekülni,Ardi csak nagyobb csoportban élve, a többiekkel magas szinten együttm˝ uködve védekezhetett a csopor-tosan, vadászó oroszlánok ellen. Ennek során az egyén olyan helyzetekbe kerül, amilyenhez hasonlókat

igen, de pont olyat még nem élt át. Ilyenkor is jól kell döntenie, de ehhez az állati elménél jóval nagy-obb teljesítményre képes elme szükséges. Továbbá a társaival való kapcsolat tartásához nem elegend ˝ onéhány jellegzetes ordítás. Az agykéreg igen gyors növekedését az eddig még el ˝ o nem forduló helyzetekkezelésének feladata hajthatta.

10



Agykéreg. Az agykéreg a nagyagy féltekéit borítva helyezkedik el. Szürkeállomány néven is ismerjük,vastagsága kb. 2 mm. Harmincmilliárd kéregsejtünk van, az agykéreg sejts˝ ur˝ usége nagyjából egyenletes.Különböz ˝ o helyen lév ˝ o részei nagyjából mind ugyanúgy néznek ki, függetlenül attól, hogy érzékelésekfeldolgozásával vagy beszéddel vagy mással foglalkoznak. Az agykéreg alatt elhelyezked ˝ o fehérállománytaz idegsejteket összeköt ˝ o rostok kötegei alkotják.

Kéregsejtjeink a magzati kor nyolcadik hetét ˝ ol a tizennyolcadik hétig alakulnak ki. Bár összekapc-solódásaiknak lehet ˝ oségét a genetikai állomány szabályozza, viszont, hogy ténylegesen miként kapcsolód-nak az kéreg sejtjei hálózatokba, azt már a küls ˝ o, ismétl ˝ od ˝ o ingerek vezérlik. Kéregsejtjeink huzalozásamár a magzati lét harmadik hónapjában elkezd ˝ odik. Ugyanis a magzat nagyon szoros kapcsolatban áll azanya szervezetével, érzékeli az anya érzelmeit, életének folyását. Mindez a DNS-lánc géneket szabályzórészében rögzül és élethossziglan befolyásolhatja élete lefolyását. A születéskor még létez ˝ o százmilliárdkéregsejtb ˝ ol egyéves korra már csak harmincmilliárd marad, mivel azok az kéregsejtek, amelyek nem kap-tak elég sok ingert, természetes módon felszívódnak.

Ember és állat közötti különbség egyik meghatározó eleme az emberi agy fejl ˝ odésének folyamata. Alegtöbb állat idegrendszerének kialakulása a születéssel lezárul. Ugyan az állatok is képesek tanulni, decsak annyira, amennyire agyuk születéskor rögzült állapota megengedi. Az emberi agy, bár alapvet ˝ o sejt- jeinek, az agysejtek száma a születés után már nem növekszik, mégis képes a fejl ˝ odésre, élettani értelembenis. Azon agyterületek körzetében, amelyeket er ˝ osebben dolgoztatunk, a hajszálerek kiterjedtebb, s˝ ur˝ ubbhálózattá szervez ˝ odnek. Ez a folyamat, az agy, az idegrendszer végleges kialakulása a testi növekedéslezárulásával fejez ˝ odik be, tehát kb. 18 éves korig tart. A kéregsejtek közötti huzalozási rendszer azonbanátlagosan 48 éves korig finomodhat, fejl ˝ odhet. Ez arra utal, hogy a szellemi képességeink eddig a korigmég bizonyosan fokozhatók.

Bár agykérgünk egy szeletkéje a macska vagy majom agykérgéhez igen hasonló, ugyanolyan ugyana-zokat a hírviv ˝ o molekulákat használó, oszlopocskákba rendez ˝ od ˝ o kéregsejtekb ˝ ol áll, csakhogy felülete jó-val nagyobb, háromszázszor akkora, mint a macskáé. Ezzel már képes az oroszlánok elleni csoportosvédekezéshez szükséges feladatok elvégzésére, a bonyolult, mindig más helyzet igen gyors kiértékeléséreés az értelmes beszédre. A füves szavannára való húzódás hatalmas evolúciós hajtóer ˝ ot jelentett.

Ösztön, tudatalatti, tudatos. Az elme legegyszer˝ ubben úgy hoz döntést, hogy a környezet érzékszervekáltal ábrázolt képét az elmében tárolt helyzetek képeivel (mintázataival) összevetve megkeresi, melyikkelegyeztethet ˝ o össze, majd az ehhez a helyzethez rendelt utasítást hajtatja végre. Az állati elme döntéseennyire szorítkozik. Ha az észlelt helyzet ismert, az emberi elme is így m ˝ uködik, ilyenkor csak az elmetudatszint alatti tartománya, a tudatalatti m˝ uködik. Ösztönr ˝ ol akkor beszélünk, ha az adott helyzetre ren-delkezésre álló kép velünk született.

Tudatalattink akkor is dönt, ha nincs meg benne az észlelt helyzetnek pontosan megfeleltethet ˝ o kép vagy

mintázat. Ekkor felméri, hogy a részben hasonlók közül melyikre mint hasonlít és az érintett területeket"megszavaztatva" dönt. Ám ezt nem hajthatja azonnal végre elménk tudatos részének jóváhagyása nélkül.

Hogy miként zajlik a felülvizsgálat, a következ ˝ oképpen képzelhetjük el. Elménk az öröm, a sikerélményés a boldogság érzéseivel jelzi, hogy egy valós vagy elképzelt helyzet mit jelent számukra. Amellett, hogyösztöneink megszabják, adott helyzetben mit tegyünk, a lét- és fajfenntartást szolgáló cselekedeteinket azöröm érzése is serkenti. Hogy legyen majd mit ennem, innom, találjak majd párt és legyen családom,el kell tudnom érni valamit, sikeresnek kell lennem. Boldogságot akkor érzek, ha aki velem él, akivelkapcsolatba kerülök vagy közös dolga van velem, hatásomra jobb állapotba kerül, jobban érzi magát. Azazha az emberi kapcsolataim a családot és egyéb kisebb-nagyobb közösséget, végs ˝ o soron a csoportot er ˝ osítik,részletesebben lásd 4.1.

A tudatos azt elemzi, hogy a tudatalatti által javasolt döntés és indoklása elfogadható-e, mi lesz velemakkor, ha ezt csinálnám és milyen hatást gyakorlok ezzel a többiekre, a csoportra. Feltehet ˝ o, ha az öröm,

11



vagy a siker, vagy a boldogság élménye társítható hozzá, akkor szabad a jelzés, a tudatalatti döntése végre-hajthatóvá válik. Ha az eredmény kétes, akkor a tudatos a tudatalattit jobban indokolható döntés hozatalárautasítja.

Ha a döntéshozatalra vonatkozó, most leírt elképzelés igazolható, akkor a tudatos és a tudatalatti közöttnincs valódi határ. Míg a tudatalattiba nem láthatunk bele, a döntés végs ˝ o lépései, a tudatos szint m˝ uködésemár követhet ˝ o lehet, mivel az ok-okozati összefüggések, az egymáshoz tartozó, egymás mellé rendelhet ˝ oviszonyok vizsgálata egyszer˝ ubb matematikai fogalmakhoz társítható. Ez nem azt jelenti, hogy a tudatostevékenységünket ténylegesen végig is követjük. Annál tudatosabb és egyben szabadabb valaki, minélmélyebbre lát magába, mennél inkább képes a tudatszint alatt hozott döntések felülvizsgálatára.

Tudatos gondolkodásunk, tudatunk kialakulása végs ˝ o soron annak tulajdonítható, hogy az emberel ˝ odünkés a csoportja közötti viszony a füves szavannára való húzódás közben mind összetettebbé vált. Egyedülnem létezhetnék, csak a csoport tagjaként. Mulandó vagyok, valaha nem voltam, egy id ˝ o után már nemleszek, megmaradni a csoportnak kell. Ugyan az öröm és a siker látszólag az Énr ˝ ol szól, azt Ént er ˝ osíti,de emögött az áll, hogy csak az er ˝ os egyénekre épül ˝ o csoport lehet életképes. Lelki életünk, hangulataink,érzelmeink, gondolataink, hogy éppen milyen a kedvem, elégedett vagyok-e vagy nem, végs ˝ o soron az Énés a Mi viszonyának pillanatnyi állapotára vezethet ˝ ok vissza.

3.2. ˝ Osi életmódunk

Emberel ˝ odeink Afrikában fás ligetekkel tarkított füves pusztán, a szavannán éltek. Kedves az ilyen tájaz embernek. Bármilyen vidéken éljen is a kisgyermek, ha tájképeket lát, egyértelm˝ uen a füves-ligetesvidék tetszik neki a legjobban. Itt érezzük otthon magunkat. Bár ezt kés ˝ obbi élmények elnyomhatják,csaknem mindenki vágyik kertes házra. Természetünket ˝ osi életmódunk tanulmányozásával érthetjük meg.A több tízezer éves életmódot követ ˝ o ausztrál bennszülöttek és a Kalahári-sivatag peremén él ˝ o kungokéletét részletesebben is tanulmányozhatták az évekig közöttük él ˝ o, nyelvüket is megtanuló néprajztudósok

és az ˝ osi életmódra vonatkozó ismereteink els ˝ osorban az ˝ o munkáikon alapulnak. Ezek a csoportok nagyonnehéz természeti viszonyok között éltek és élnek. Azért maradhattak meg, mert másnak addig még nemkellett a kietlen térség. Legalább 60 ezer évvel ezel ˝ ottig, az Afrikából való szétszóródásig, valamennyiember ilyen csoportban élhetett, legtöbbjük még 12 ezer évvel ezel ˝ ott is.

Csoport- avagy csordaszellem. Az ember csak együttesen tudott védekezni a csapatosan támadó oros-zlánok ellen. Ég ˝ o botokkal vagy néha k ˝ ozáporral riasztották el az oroszlánt, ez a védekezés csak együttesenlehet hatékony. Együtt kell élnünk, tartoznunk kell egy, a családnál nagyobb, de nem túl nagy, legfeljebb150-200 f ˝ os csoporthoz. Ha megnézzük a címjegyzékeinket, vagy a Facebook és más hasonló rendszereket,hogy kiket ismerünk közelebbr ˝ ol, hány embert tartunk komolyabban számon, kiderül, hogy 150-200 f ˝ or ˝ ol

van szó. Csoportja tagjaiért az ember áldozatokat is kész hozni és képes alávetni saját érdekeit e nagyobbközösség érdekeinek. De az együttm˝ uködés csak a csoporton belülre vonatkozik. Csoporton kívüliek más-nak, versenytársnak számítanak, akiket félre lehet vezetni, be lehet csapni, meg lehet téveszteni. Mindezbenne van az ösztöneinkben és ez nem akármilyen gondot jelent a nagylétszámú társadalmak számára.

Akkor maradhatott meg az ˝ osi csoport, ha a tagjai közös dolgaikban, az oroszlánokkal küzdve vagyvadászatkor összhangban, egymást félre nem értve tudtak cselekedni. Ha valakinek ugyanarról más jutottaz eszébe, mint a többinek, máshogy értelmezte azt, veszélybe kerülhetett. Vagy ha ˝ o volt félreérthet ˝ o, a töb-bieket sodorhatta bajba. Éppen ezért ösztönösen kivetjük azokat, akik nem olyanok, mint mi. Természetesadottságunk, hogy amikor sokan vagyunk együtt, az egyének gondolkodása egységesül és elnyomódnakaz egyéniséget jellemz ˝ o vonások, meggondolások, felvillanások. Az eredeti ötlet az egyedül, vagy ritkáb-

ban a pár társával együtt töpreng ˝ o, a vezérfonalat viv ˝ o ember elméjéb ˝ ol szokott kipattanni. A nagygy˝ ulés,tömegrendezvény és vallási szertartás az ott lév ˝ ok egybehangolását szolgálja.

12



˝ Osi örökségünknek megfelel ˝ oen kerüljük a járatlan utakat és szeretnénk valamilyen nagyobb csoporthoztartozni, ahol biztonságban érezhetjük magunkat. A melléfogásaimat is könnyebb feldolgoznom, ha má-sok is ugyanezt csinálták. Hajlamos vagyok mentegetni magam, hogy igazából nem hibáztam, miért iscsináltam volna máshogyan. Hiszen nem is nagyon tehettem mást és a többiek is ugyanígy jártak. Acsordaszellem legy ˝ ozi a józan paraszti észt és kevés olyan vallási, nemzeti, közéleti vagy bármely egyébközösséggel, csoporttal találkozhatunk, melynek tagjai képesek tárgyilagosabb képet alkotni önmagukról,

vagy tudnak saját magukon nevetni. Néha nem ártana a versenylovakhoz hasonlóan szemellenz ˝ ot viselni,hogy csak arra figyelhessünk, ami valóban fontos. Ne a közhangulat és a többiek fecsegése szabja meg,hogy mit cselekedjek, hanem a saját jól átgondolt, független véleményem. Ezért nem fognak megdicsérni,viszont akik odafigyelnek rám valamennyire, nem biztos, hogy rosszabbul fognak járni. Amikor a csor-daszellem által vezetett csoport válságos helyzetbe sodorta magát, a csoport magatartásának változásáhozkb. 5 százalékuk irányváltása szükséges.

Mivel csak a többiekkel együtt boldogulhatunk, emberközpontú az értelmünk, elménk els ˝ osorban azemberi viszonyokkal való foglalkozásra összpontosít. A természetes környezetünk él ˝ o és élettelen elemeitis hajlamosak vagyunk emberszer˝ u tulajdonságokkal, viselkedéssel jellemezni.

Élelem. A csoport csupán pár napra elegend ˝ o élelemet tart magánál. Nincs állandó lakhelyük, az egyesgyümölcsökért és egyéb táplálékért sokszor tíz kilométernyit gyalogolnak. Átlagosan 2-4 órát dolgoz-nak naponta, csak a vadászatokra kell több id ˝ o. Egyetlen b ˝ orzsákban elfér a holmijuk. Nincs az es-zközeiknek különösebb értéke, könnyen elkészíthet ˝ oek. A megfigyelt gy˝ ujtöget ˝ o-vadászó csoportokbanél ˝ ok jó egészségben, magas, 60-70 esztend ˝ o közötti életkort érnek meg. Változatosan, egészségesen tá-plálkoznak, sokat mozognak, hajszoltság és felesleges feszültségek nélküli kiegyensúlyozott életet élnek.Csak a csecsem ˝ oket fenyegeti nagyobb veszély, de ha megérik az els ˝ o életévüket, attól fogva jók az életk-ilátásaik.

Szervezetünknek szüksége van a zsírra, a cukorra és a sóra, ám ezekhez a szavannán nehéz hozzájutni.

Emiatt különösen jólesik a zsíros, az édes és a sós, belénk van írva, hogy kívánjuk az ilyet. ˝ Osi gy˝ ujtöget ˝ o-vadászó életmódunk ösztönöröksége az az öröm is, amit akkor érzünk, ha találunkvalamit. Gomba, szamóca és más vadon term ˝ o gyümölcs, növény gy˝ ujtése felüdít ˝ o élmény. A szerenc-sejáték iránti fogékonyság, a nyerni vágyás is ˝ osi örökségünk.

Ösztöneinkbe ivódott az évszázezredeken keresztül folytatott vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o életmód. Nem kelletta szavannán a jöv ˝ ore gondolni, takarékoskodni, gazdálkodni, minden nap gy˝ ujthettek maguknak. Emi-att nincs bennünk a takarékosság ösztöne, nincs olyan öröklött bels ˝ o hajtóer ˝ onk, ami a jöv ˝ ore tekintésreösztönözne. Értelmünk els ˝ osorban a jelenre figyel és a jelent igyekszik a legjobbá tenni. Emiatt a fenyeget ˝ oveszéllyel az ember legtöbbször csak akkor kezd foglalkozni, ha az már észlelhet ˝ o. Ha valami fenyeget, ésazt mondják, néhány éven belül bajba kerülhetünk, arra odafigyelhetünk, ám ha olyanról hallunk, ami öt

éven túl törhet ránk, hajlandók vagyunk azt puszta riogatásként kezelni és nem tör ˝ odünk vele.Ösztöneinkhez a tudatalatti képeket rendel, ezek valamennyi ember számára közösek, részei az ember

˝ osképeinek összességét magában foglaló, Jung által felfedezett közös tudatalatti tartománynak. Ösztöneinka vadászó-gy˝ ujtöget ˝ ok ösztöneivel azonosak és ezek évszázezredek alatt alakultak ki. Nem változhattakmeg a letelepedés kezdete óta eltelt alig 13 ezer év alatt.

Gyermekek. Egy vándorló csoport népessége nagyobb mértékben nem n ˝ ohet. Mennie kell a többiekkel avárandós és pici gyermeket nevel ˝ o anyáknak is és a gyermekeket is állandóan magukkal kell vinniük. Nemlehetséges, hogy az egyik gyermek még csecsem ˝ o és az id ˝ osebb testvére csak egy-két évvel korosabb. Az

id ˝ osebb testvérnek már együtt kell mennie a feln ˝ ottekkel. Éppen ezért a felnevelhet ˝ o gyermekek születéseközött eltelt id ˝ oszak meglehet ˝ osen hosszú, 4-6 esztend ˝ onyi. Sokáig, évekig szoptatnak az anyák. Ez nemcsupán a gyermekek táplálását könnyíti meg, teszi egészségesebbé, hanem egyúttal fogamzásgátlás is. Nemmegfelel ˝ o id ˝ oszakban fogant gyermeket nem nevelhetnek fel, elhagyják.

13



A magzatkorban kialakult mintegy 400 ezer petesejtb ˝ ol mindig a legjobb állapotú petesejt érik be ésaz id ˝ o teltével a rosszabbak kerülnek sorra. Amint a n ˝ o elmúlt 35 éves, csökken kisebb az esélye annak,hogy a petesejt megtermékenyülhet, és ha megtermékenyül, n ˝ o annak valószín˝ usége, hogy a gyermek nemlesz egészséges. Mivel a sok mozgás, az állandó vándorlás miatt csak húsz éves korára válik fogamzásraképessé a n ˝ o, három-négy gyermeknél többet aligha nevelhetett fel. Mivel csak keveset nevelhetnek fel, agyermek igen nagy kincs.

Megtartható gyermekeit éveken át nagy figyelemmel és szeretettel gondozza az anya. Szükségünk vanerre, mert a ma született csecsem ˝ o nagyon fejletlen az állatok kicsinyeihez képest. Nézzük a hozzánksok mindenben hasonlító állat, a disznó malackáit. Akár tizenöt malacot is fialhat a koca. Amint az els ˝ ovilágra jött, azonnal négy lábra áll és szalad megkeresni a legduzzadtabb csecset és elkezd szopni. Akövetkez ˝ o malacka azzal kezdi, hogy nekiesik az els ˝ onek, el akarja durni a jó helyr ˝ ol. Míg a malacka máriscsaknem mindent tud az életr ˝ ol, az emberke csak hosszú évek át sajátítja el, mint élhet meg. Ez természetes,elménknek roppant sokat kell tanulnia. Közel hatéves koráig a kisgyermek ösztönösen ragaszkodik azédesanyjához, a feln ˝ otthöz. T ˝ olük tud igazából tanulni, nem a kortársaitól.

Tanulmányozva a ma még fellelhet ˝ o vadászó-gy˝ ujtöget ˝ ok gyermeknevelési szokásait, megállapították,hogy gyermekeik testileg-lelkileg egészségesebb, fejlettebbek, értelmesebbek, mint a mai fogyasztói tár-sadalmakban nevelt gyermekek. Ennek okai a következ ˝ ok:

- nem verik, bántják a gyermeket, hanem gyakran felveszik, ölelgetik, dédelgetik.

- azonnal foglalkozni kezdenek a csecsem ˝ ovel, ha az sírni kezd vagy nyugtalanná válik. Ezzel nemkényeztetik el, hanem megel ˝ ozik, hogy az ingerültséggel ártalmas vegyületek árasszák el az agyat és ezzelsegítik az agy nyugodt, kiegyensúlyozott fejl ˝ odését.

- legjobb, ha 2-5 éves koráig szophat a gyermek, mert az immunrendszere 6 éves korára fejl ˝ odik ki ésaz anyatej fehérjéi az immunrendszer épít ˝ oelemeiként szolgálnak.

- sokat játszik a gyermek különböz ˝ o életkorú társakkal, a változatos, gyakori játszadozás nélkül megn ˝ o

a lelki betegségek, rendellenességek valószín˝ usége.- a gyermeket nemcsak az anyja és az apja, hanem számos más feln ˝ ott is szereti és segít a gondját viselni.

- a természetes szülés folyamata olyan hormonok sokaságával árasztja el az anyai szervezetet, amelyeksegítik a csecsem ˝ ovel való foglalkozást.

Er ˝ oszakmentesség. Mivel az emberi élet hatalmas érték, a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ ok ösztönösen kerülik azer ˝ oszakot. Ha kevés a hely, mert a csoportok száma megn ˝ ott, szétvándorolnak. Nincs miért harcolni, hiszennincsenek felhalmozott, elragadható javak. A másik elleni er ˝ oszak tanult viselkedés. Bár fegyverek jóvalhamarabb léteztek, ember elleni használatukra a leletek szerint el ˝ oször csak 12-13 ezer évvel ezel ˝ ott került

sor. Az 1861-65 között zajló amerikai polgárháború csatáit elemezve, a l ˝ oszer felhasználását és a fegyverekütközet utáni állapotát felülvizsgálva döbbent rá a hadvezetés arra, hogy a katonák legfeljebb 20%-a képesölni. Ezek nagy többsége korábban komoly lelki megrázkódtatást szenvedett, érzelmileg kiégett egyén.Az USA-ban a II. világháború után bevezetett módszerek, a céltábla helyett mozgó emberi alakú lemezrelövetés, valamint a kegyetlen, érzelmeket kiéget ˝ o kiképzés vezetett el oda, hogy a 20%-nyi arányt a hatvanasévekre, a vietnami háború id ˝ oszakára 90%-ra sikerült növelni. Az így kiképzettek között az öngyilkosokaránya az amerikai átlag kétszerese.

3.3. Ösztöneink

Ösztöneink közül kett ˝ o különösen fontos, a lét- és a fajfenntartási ösztönünk.

14



Létfenntartási ösztönünk - ragadd meg!. Létfenntartási ösztönünk az élelem kereséshez köt ˝ odik. Vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o ˝ oseinknek gyorsan, hatékonyan és együtt kellett gy˝ ujtögetni, nem szóródhattak szét jobban, mertcsak így védekezhettek az oroszlánok ellen. Minél hamarabb mennél többet kellett összegy˝ ujteniük és min-denkinek magának kellett összeszedni a szükséges élelmet. Ezt szolgálja létfenntartási ösztönünk, amelyazt követeli meg, hogy amit meglátsz és megkívánsz, azonnal szerezd meg magadnak. Ne hagyd ott, mertmire újra ráakadhatnál, más elviszi.

Nagy erej˝ u ˝ oskép áll létfenntartási ösztönünk mögött. Tantalusz kínjai példázzák jellegét, örök éhséggelés szomjúsággal büntették az istenek. Nyakig vízben, tóparton állt, ám nem olthatta szomját, mert ha leha- jolt, a vízszint lesüllyedt, akár a pocsolyás tófenékig. Ha éhségében a feje fölött lógó, érett, kívánatosgyümölcsökt ˝ ol roskadozó ág felé nyúlt, egy hirtelen szélroham felcsapta az ágat. Ez a kép valamenny-iünk tudatalattija mélyén ott ül és azt sugallja, ha nem elégíted ki azt, amit most megkívántál, nélkülözésfenyeget.

Vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o ˝ oseink számára a tárgyak nem sokat jelentettek, bolondnak tartották a hozzájukragaszkodókat. Érthet ˝ o miért, állandóan mozogtak, vinni kellett a holmijukat, úgyhogy a tulajdon egybenteher is volt, halmozása nem érte meg. S ˝ ot veszélybe sodorta a felesleges dolgokat cipel ˝ oket, ˝ ok fáradtakel hamarabb, ˝ ok voltak a sérülékenyebbek, ˝ oket ragadhatta el könnyebben az oroszlán. Azaz az anyagiasembert a természetes kiválasztódás elvetette. Más miatt vált az ember anyagiassá.

Fajfenntartási ösztönünk - versengj!. Az állatvilágban a fejlettebb fajok egyedei vetélkednek egymás-sal, rangsor alakul ki közöttük. Általában a hímek vetélkednek és a végeredmény az, hogy a legéletképe-sebbeknek lesz utóda vagy több utóda. Ez igaz az emberre is, nálunk a legények között alakul ki a rangsor.Vetélkedésük nem korlátozódik a nemzésre való képesség bizonyítására, hanem a család fenntartására, agyermekek nevelésére való képesség is számít. A n ˝ o választ, ám ezután a kiválasztott férfit magához kelltudni vonzania és meg is kell tudni tartania.

Együtt járhat a férfiak közötti vetélkedéssel, hogy az egy adott területen tevékenyked ˝ o férfi igyekszik

minél többet kihozni magából. Ez a n ˝ okre kevésbé jellemz ˝ o, mert bár a géneket tekintve ugyanolyan jó matematikusok és egyebek lehetnének, de ösztönösen a családdal kapcsolatos feladatokra készülnek.Versengésük nem látványos, mivel az er ˝ oforrásaikat a gyermekek kihordására és felnevelésére fordítják.Inkább elfogadják az "átlagos leány" helyzetet, minthogy vérre men ˝ o küzdelmet folytassanak egymással.Ez mutatkozik meg abban is, hogy ugyan a hajvágás és f ˝ ozés jellegzetesen n ˝ oi feladat, de a f ˝ oszakács és amesterfodrász inkább férfi.

A vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o egyéni jótulajdonságaival emelkedhet ki, els ˝ osorban azzal, hogy ki a legjobbvadász. Ugyan egyenl ˝ oen osztoztak a zsákmányon, de vehetett ki els ˝ onek a részét, aki a vadat elejtette. Arangsor természetes módon alakul ki, a vetélkedés alkalmi, nem jár állandó hajszával, nem vezet folyamatosversengésre.

Munkamegosztás, becsület, segítség. Nincs a csoportban különösebb munkamegosztás, kivéve a kor és anem szerinti feladatokat. Mindenki élelem után jár. Nem tud a csoport f ˝ onököt, munkaszervez ˝ oket eltartani.Nincsenek rendet fenntartó intézmények. Csoporton belüli vitáikat megbeszélésekkel, békítéssel rendezik.Ha a helyzet két egyén között végképp elmérgesedik, egyik csoportot vált. Nincsenek törvények, a közösdolgokat együttesen vitatják meg és így találnak megoldást. Mindenki egyenl ˝ o, de természetesen a szemé-lyiség, testi er ˝ o, értelem és a vadászatokban, harcokban tanúsított ügyesség fontos tényez ˝ ok. Befolyásolják,ki mennyire vesz részt a döntésekben. Mivel egyenl ˝ onek lenni természetes állapotunk, ösztönösen vissza-utasítjuk a születési el ˝ ojogokat és azt is, hogy más egyéb miatt eleve fölénybe legyenek velünk szemben.Nehezen viseli el az ember, hogy dönthetnek fel ˝ ole anélkül, hogy abba beleszólása lehetne. Nemrég közölt

felmérések szerint a társadalmi ranglétra magasabb fokain állóknak jobb az egészségi állapota, magasabba várható életkora. Ez független attól, mennyire gazdag és ténylegesen milyen felépítés˝ u a társadalom.Mindez az alávetettség embert nyomorító hatását fejezi ki. Ez magyarázza a mindenkori egyenl ˝ oségi moz-galmak népszer˝ uségét.

15



Ösztönössé, beépültté vált a becsületérzetünk is, nemrég találták meg az agykérgünkben a központját.Egy kísérletben emberpárok viselkedését vizsgálták. Egyikük kap 20 dollárt, hogy ossza meg a társával.Ugyan ˝ o dönt, mennyit ad a másiknak, de ha a társa nem fogadja el a neki felajánlott részt, akkor egyiküksem kapott semmit. Legtöbbször méltányosan, fele-fele arányban osztoznak. Viszont ha az osztásra jogosultarcátlanul úgy döntött, hogy csak alig ad a másiknak, mert az annyinak is örülhet, és ha felháborodna, akkor ˝ o, a sértett sem kap semmit. Ilyen esetekben a sértett személy becsületérz ˝ o központja igen er ˝ osen kezd

m˝ uködni kezd és a legtöbb esetben a sértett azt választja, hogy inkább semmit sem kap, mintsem hogy ilyenbecstelenség megessék. Ez az agyterület 20-22 éves korra fejl ˝ odik ki teljesen.

Természetes módon segítenek egymáson a csoport tagjai. Ösztöneinkbe íródott az is, hogy a kapottsegítséget viszonozni kell. Nem azonnal, de tudom, tartozom és id ˝ ovel törlesztenem kell. Segítek, mertbennem van, ez nem egyszer˝ u jóság, hanem rám nézve is kedvez ˝ o következményei lesznek a jöv ˝ oben.

Hazugság, büntetés. Már a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o csoport tagjai, az egymást nagyon jól ismer ˝ o emberek istartottak a hazugságtól és félrevezetést ˝ ol. Mivel a csoportban mindenki jól ismert mindenkit és a körülményeketis, a nagy hazugság azonnal leleplez ˝ odött és elkövet ˝ oje rögtön ellehetetlenült. Emiatt csak kicsit lehetett

hazudni és így ösztöneinkbe íródott, hogy aki hazudik, az azért nagyrészt igazat mond és csak kisebbdologban vezet félre. Ezért ma védtelenek vagyunk a nagy hazugsággal szemben. Aki gyakran szerepel aképerny ˝ on és a közéletben, merthogy sokszor látom, a tudatalattim csoportomhoz tartozónak veszi. Ezenalapul a híres emberrel való hirdetés, elhiszem, amit mond. Ugyanígy hat a kép- és hangcsatornákból áradónagy hazugság is, csak apróbb részletekben kételkedem. De csak addig, amíg a hazudozó le nem bukott.

Nem t˝ urheti a csoport a lógósokat, a segít ˝ okészséggel visszaél ˝ oket, a haszonles ˝ oket, bünteti ˝ oket. Sú-lyosabb esetben kirekesztették maguk közül. Ha valakit ˝ ol például megvonták a nevét, az illet ˝ onek megsza-kadtak a kapcsolatai. Ezzel szinte mindent elveszítve, búskomorságba merülve gyorsan megbetegedett ésmeghalt. Ösztöneinkbe van írva, - nemrég mutatták ki, - hogy a segít ˝ okészséggel visszaél ˝ oket, potyázókat,ingyenél ˝ oket meg kell büntetni. Ezt önzetlen büntetésnek nevezik, azaz akkor is büntetek, ha ez nekem

egyébként fáradságos és kellemetlen.Fenntartható a szavannán él ˝ o vadászó-gy˝ ujtöget ˝ ok életmódja, nem károsította a természetes él ˝ ohelyeket,

nem zavarta meg a természetes folyamatok rendjét, meg ˝ orizte a fajokat, nem pusztított ki közülük. Csakaz él ˝ ovilág elenyész ˝ oen kicsiny részét használták fel céljaikra és csupán a t˝ uz kismérték˝ u használatávalváltoztatják környezetüket. Európában a cigányság hagyományos csoportjai ˝ orzik, amennyire most lehet,az édeni, vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o élet egyes elemeit.

Hagyományos cigány életmód. A vándorló, táborokban él ˝ o, majd a letelepített, zárt tömbökben lakócigányságot nem vonzotta a nem cigányok társadalma. Közösségükhöz való köt ˝ odésük els ˝ odleges oka jóemberi kapcsolataikban és a természethez való bens ˝ oséges viszonyukban rejlik. Ezek az értékek tettékédenivé az ˝ osi, gy˝ ujtöget ˝ o-vadászó életmódot folytató embercsoportok életét és a cigányság öntudatlanulis ragaszkodott hozzájuk, már amennyire ezt az utóbbi évezredekben a letelepedett népek között tehette.Jó a természetben élni, sokat mozogni, változatosan táplálkozni, mindez az egészséges életmód része, eztaz életet a cigányság a végs ˝ okig igyekezett követni. Nem csoda, hogy a tábori életet él ˝ o cigány csopor-tokat csak kemény kényszerít ˝ o intézkedésekkel tudták letelepíteni. Minden cigány testvérnek számított, acsoporton belül önzetlenül, egymást feltétel nélkül segítve, magántulajdon nélkül éltek.

Fontos jellemz ˝ oje a cigány közösségeknek a szabadság és egyenl ˝ oség, mindkett ˝ o féltett kincsük. Elöljárójuk,a vajda a közösségb ˝ ol okosságával, nagyobb tudásával, a szokások, a körülmények jobb ismeretével t˝ unt ki,azért hallgattak rá. Képtelen a cigány elviselni, ha valaki nem a saját erényeivel t˝ unik ki, hanem a vagyona,beosztása, rangja miatt tartja különbnek magát másoknál.

Ám ez, ahogyan az ˝ osi id ˝ okben is, csak a csoporton belüliekre vonatkozott, a csoporton kívüliek márversenytársak, akiket meg lehet rövidíteni, be lehet csapni, akiknek a beteg lovat el lehet egészségesként

16



adni. De ha loptak is mástól, csak annyit, amennyire feltétlen szükségük volt és a zsákmányt elosztot-ták egymás között. Bizony a világ népei nem a csoporton belüli önzetlen viselkedésükr ˝ ol ismerte meg acigányokat, legfeljebb azt vették észre, mennyire összetartók. Ami a nem cigányok számára jóval felt˝ un ˝ obb,a küls ˝ okkel szemben megengedett cselekedetek sokasága, a csalás, a lopás, más magántulajdonának sem-mibe vétele. Emiatt az európai és más népek a cigányokban inkább a társadalmi törvények áthágóit, tolva- jlásra, csalásra hajlókat látták, akikt ˝ ol óvakodni kell, mert rászedhetik a törvénytisztel ˝ o embert.

Mának él a cigány, akárcsak az ˝ osid ˝ ok embere. Míg a nem cigány nyáron és a hideg beállta el ˝ ott gy˝ ujtiaz erd ˝ ob ˝ ol a tüzel ˝ ot, a cigány akkor megy fáért, ha már fáznak. Ezért is hamis azt gondolni róluk, hogy asegélyért szülik meg a gyermeket. Már csak azért sem vetetik el a gyermeket, mert a cigány hiedelem tiltjaa magzat elvételét. Hisznek a halálon túli életben és a halál után a m˝ utött, m˝ uvi vetélésen átesett valaki nemlesz teljes érték˝ u.

3.4. Letelepedés

Addig szaporodhatott a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o csoportok száma, amíg volt hová vándorolni. A szavannáról

el ˝ oször délre indultak el és a part mentén hajózva közel 100 ezer éve értek Dél-Afrikába. 60 ezer éve Afrikaészakkeleti partjai mentén hajózva keltek útnak. Az Indiai-óceán és a Csendes- óceán partja mentén mintegy45 ezer éve érték el Ausztráliát. Szárazföldi úton 40-45 ezer éve jutottak át Európába. Eurázsia szárazfölditerületein át vándorolva, a Bering szoroson keresztül kb. 13 ezer éve érkeztek meg Észak-Amerikába. Ehheznem kellett hajózniuk, mivel a tengerszint az akkori eljegesedés miatt lecsökkent. Alaszkából kb. kétezerév alatt érték el Dél-Amerika legdélibb területeit. Ha lassan is, de növekedett a csoportok lélekszámaés ezután már nem volt hová vándorolniuk. 12-13 ezer évvel ezel ˝ ott kezdett a vadászó-gy˝ ujtögetésr ˝ ola letelepedett életmódra áttérni. Ekkor vált kedvez ˝ obbé az éghajlat, visszahúzódott a jég, megsz˝ untek anagyobb h ˝ omérsékleti ingadozások. Ekkortól vált lehet ˝ ové az élelmiszer termelésére való áttérés.

Egy térség a vadon él ˝ o állatokat háziasítva és a növényeket nemesítve sokkal több embert tarthat el.

Az összetettebb társadalom több er ˝ oforrást igényel. Új er ˝ oforrást jelentettek a munkára fogott, háziasítottállatok és mind több fát kellett felhasználni nemcsak az eszközök, az átmeneti és állandó lakhelyek, beren-dezéseik készítéséhez, hanem az égetéses és hevítéses megmunkálásokhoz is. Megkezd ˝ odött a növényeknemesítése és a földm˝ uvelésre való áttérés.

Különböz ˝ o tájakon, mocsaras vidéken, folyóvölgyekben, tengerpartokon és egyéb térségekben más-más lehet ˝ oségeket használhatott ki az ott kialakuló, összetettebbé fejl ˝ od ˝ o társadalom. Mintha ahogyana törzsfejl ˝ odés folyamatában a megjelen ˝ o faj vagy fenn tud maradni vagy nem, az újabban megszület ˝ otársadalmakról is kiderült néhány száz, vagy ezer éven belül, képes-e fenntartható életrend kialakítására.Ha igen, fennmaradhatott, ha nem, elt˝ unt, gondoljunk a Húsvét-szigeten történt összeomlásra.

3.5. Göbekli Tepe, a földm ˝ uvelés kezdete

Mindeddig a történelemtudomány az Édenkert létét és az ott történteket jelképes ószövetségi történetnek tar-totta. Ám 1995-ben, Kelet-Törökország kurd lakta területén nagy jelent ˝ oség˝ u régészeti lel ˝ ohelyet fedeztekfel. Neve Göbekli Tepe (magyarul pocakdomb). Nem természetes magaslat. K ˝ okorszaki eredet˝ unek gon-dolta a különös alakzatra felfigyel ˝ o német régész és 1996-ban láttak neki a feltárásnak. Göbekli Tepealaposan átalakíthatja az emberi történelemr ˝ ol, a mez ˝ ogazdaság kialakulásáról, a növénynemesítésre és ál-lattenyésztésre való áttérésr ˝ ol eddig kialakult elképzeléseket. Továbbá a vallások eredetét, a b˝ unbeeséstörténetét, az Éden elvesztésének körülményeit is segíthet megérteni.

Göbekli Tepe a világ talán legfontosabb régészeti lel ˝ ohelye. Téglalap alakú kövei, a felszínen csak ennyilátszik bel ˝ olük, hatalmas T-alakú ˝ oskori k ˝ oemlékek fed ˝ okövei. Elrendezésük a híres angliai Stonehenge-hez hasonlóan körkörös és a Stonehenge el ˝ ott 7000 évvel vagy még régebben készültek. A radiokarbon

17



kormeghatározás szerint a köröket 12 ezer vagy még korábban, 13 ezer évvel ezel ˝ ott kezdték építeni. 2011-ig a lel ˝ ohely 5 százalékát tárhatták fel.

Vadászó-gy˝ ujtöget ˝ ok csoportjai készítették az els ˝ o köröket, mert az építkezés kezdeti id ˝ oszakából csakvadállati csontokat találtak. A vadállatokat a környéken él ˝ o társaik hordták oda nekik. Több mint ezeresztend ˝ on át tartott az építkezés. Kifejezetten kedvez a térség a gabona nemesítésének, innen származikegy búzafajta, a zab és a rozs is. Akkortájt háziasították a a környéken a kecskét, birkát és a szarvasmarhát.Göbekli Tepe épít ˝ oi az építkezés kés ˝ obbi szakaszában már nemesített gabonával és háziasított állatokkaltáplálkozhattak.

A letelepedett életmód számos hátránnyal járt. Vége szakadt a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ ok természetes, vál-tozatos táplálkozásának, az élelem szinte kizárólagos forrásává a néhány termesztett gabona és tenyésztettállat vált. Sokkal többet kellett az élelemért dolgozni. Emiatt a letelepedettek egészségi állapota romlott,csökkent a testmagasságuk, az életkoruk lerövidült.

Az állatok háziasítása újabb fert ˝ oz ˝ o betegségek kialakulásával járt. Az együtt tartott állatok könnyebbenbetegedtek meg fert ˝ oz ˝ o betegségeikben és bizonyos kórokozók megbetegíthetik az állatok közvetlen közelébenlév ˝ o embert is. Már csak egy mutáció és a fert ˝ ozés az emberek között is terjed. A szarvasmarháról került át

az emberre a TBC, a kanyaró, a himl ˝ ok és a vörheny. Mindez pusztító járványok kialakulására vezetett.Els ˝ osorban a csecsem ˝ oket és a 6 évesnél fiatalabb gyermekeket sújtják a fert ˝ oz ˝ o betegségek, mivel

az ˝ o immunrendszerük még nem fejl ˝ odött ki teljesen. Igen szapora lett a csecsem ˝ o- és gyermekhalál.Míg korábban, vadászó-gy˝ ujtöget ˝ oként élve átlagosan 2-3 gyermeket szült és nevelt fel az anya, a fert ˝ oz ˝ obetegségek megjelenése után a termékenységének id ˝ oszakában végig, folyamatosan szülnie kellett. Emel-lett a leteleped ˝ oknek el kellett szenvedniük az els ˝ o nagy környezetkárosodást, a domboldalak term ˝ oföld- jeinek lepusztulását, az elsivatagosodást is.

Hogy mekkora megrázkódtatást szenvedtek a leteleped ˝ ok, mutatja az, hogy pár évvel ezel ˝ ott korabeliemberáldozati szertartások nyomaira bukkantak a környéken. Ezek lehettek az emberiség történelménekaz els ˝ o ilyen borzalmas szertartásai. Hatalmas halálvermekben ölték meg az áldozatokat, gyermekeket ko-

rsókba zárva élve temettek el, másokat nagy bronz tekn ˝ okbe sütöttek meg. Ilyen módon kísérelhették meg,hogy az életüket megrontó, ˝ oket a paradicsomból ki˝ uz ˝ o isteneket kiengeszteljék. Göbekli Tepét betemet-ték, sok ezer tonna földet hordva rá, dombbá alakították, hogy pont miért, csak találgathatjuk. Eddig csak afelszíni rétegeket vizsgálhatták át, ki tudja, mit találhatnak majd a mélyben.

3.6. A történelmi ember megjelenése

Göbekli Tepe a Tigris és az Eufrátesz között, a valaha volt Éden városa közelében található. Göbekli Tepe éskörnyezete leletei alapján nem nagy merészség feltételezni, hogy az Ószövetség paradicsomkerti története a

letelepedéssel járó megrázkódtatásokra utal. Mózes els ˝ o könyvének, a Teremtés könyvének a szövege közel2500 éve keletkezhetett, mintegy tízezer évvel a történtek után. Ezért eleve nem várhatjuk t ˝ ole a történettudományos igény˝ u feldolgozását. Ám a benne leírtakból akár arra is következtethetünk, hogy mit tett a n ˝ oés a férfi, amit nem lett volna szabad. Azaz mi feleltethet ˝ o meg az embert megrontó b˝ unnek.

El ˝ oször arra figyeljünk fel, mint büntette meg Isten az embert. Miután a n ˝ o hallgatott a kísért ˝ ore, Istener ˝ osen megsokasította számára a gyermek kihordásának fájdalmait. Ez arra utalhat, hogy szülnie kellett,amennyit és ameddig csak bírta. Ett ˝ ol fogva, több mint 12 ezer éven át, a 19. század végéig ez lett a n ˝ o sorsa.Korán kezdte a szülést és egyfolytában szült, ameddig tudott, vagy amíg bele nem halt. Arany Jánosnakcsak egy n ˝ ovére volt, tíz testvérük halt meg. Csak alig több, mint száz éve, a járványokat megfékez ˝ ovéd ˝ ooltásokkal kezdett javulni a n ˝ ok helyzete.

Kezdetben a kert gyümölcsei táplálták az embert, nem kellett dolgozni, csak le kellett szedni a termést.Miután a férfi hallgatott a n ˝ o szavára, mindennapos fáradtságos munkával, arcának verejtékével, tövissel ésbogánccsal küzdve kellett keresnie a kenyerét.

18



Mindennek legnagyobb vesztesévé a gyermekek váltak. Mivel az anyának folyamatosan szülnie kellett,egyfolytában vagy várandós volt, vagy szoptatott. Eközben reá hárult a házimunka és a többi gyermekre isfigyelnie kellett. Nem sok segítséget kaphatott, férje a földeken és az állatokkal dolgozott. Az anya agy-onterheltsége miatt a gyermek személyiségének fejl ˝ odése torzulni kezdett. Arra lenne a picinek szüksége,hogy 4-6 éves koráig az édesanyjával lehessen, lásd a 3.2. részben. Az agyonterhelt, a házimunkákkal ésa többi gyermekkel lekötött anya már nem képes ezt megadni neki. Alighogy járni tanul a pici, attól fogva

nem az ˝ ot szeret ˝ o anya és más feln ˝ ottek gondoskodó szeretete óvja és neveli tovább, hanem a gyerekcsap-atba kerül.

Leginkább a legid ˝ osebb gyermekeivel foglalkozna az anya, arra szeretné rávenni ˝ oket, hogy segítsenekneki a házimunkában és vigyázzanak a kisebbekre. Sok-sok id ˝ ore és türelemre van szükség ahhoz, hogy egy6-7 éves gyermeket munkára lehessen fogni és erre az agyonnyúzott anyának sem ideje, sem ereje. El ˝ obb-utóbb kiabálni kezd a gyermekeire és veri ˝ oket. Mivel a gyermekek ezt a mintát látják a feln ˝ ott ˝ ol, ilyeneklesznek ˝ ok is és ezt adják tovább. Mennél kisebb és gyengébb a gyermek, annál jobban ki van szolgáltatvaa gyermekcsapat nagyobb, er ˝ osebb tagjainak, akik gyötörhetik, megalázhatják, kínozhatják. Amint n ˝ onekés er ˝ osödnek, maguk is er ˝ oszakosak, békétlenek, mindenáron gy ˝ ozni vágyók és egyéb rossz tulajdonsá-gokkal sújtottak lesznek. Ez továbbadják másoknak, kés ˝ obb saját gyermekeiknek is. Err ˝ ol beszélnek azok

a népmesék is, amelyek a legkisebb leány és a legkisebb fiú diadalának történeteivel gyógyítják a kisgy-ermekek lelki sebeit. A természeténél fogva békés, az er ˝ oszakot kerül ˝ o emberekb ˝ ol pár nemzedék múltáner ˝ oszakos, gyilkosságra is hajlamos személyek lesznek. Ádám és Éva egyik gyermeke féltékenységb ˝ olmegöli a testvérét.

Mindezért a paradicsomkerti történet a n ˝ ot hibáztatja és a b˝ unesetet a férfi-n ˝ o viszonyhoz köti. Korábbana rangsorban elfoglalt helyet a legény személyes jótulajdonságai jelölték ki. Feltehet ˝ o, hogy a tudás fájárólvett tiltott gyümölcs arra vonatkozik, hogy a n ˝ o szempontjai közé a birtokolt állatok száma is bekerült ésaz anyagiak mind fontosabbá váltak. Eközben a természetes vonzódáshoz köt ˝ od ˝ o szempontok háttérbeszorultak. Érthet ˝ o a leány részér ˝ ol, hogy arra is kezdett figyelni, mije van a legénynek, hiszen a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ oknél is a családjának jobb falatokat juttató, ügyesebben vadászó legény volt a kapósabb. Hiszen

így több jut majd a családnak. Ádám nem utasította vissza Éva javaslatát, azaz a férfiak is elfogadták, hogyrangsoruk tulajdonukra épüljön. Azon kívül, hogy kinek van több állata, megindulhatott a versengés abbanis, mekkora a ház, mint van az berendezve, milyen kényelmes, mennyire fény˝ uz ˝ o és így tovább.

A megromlás Eurázsián kívül . A letelepedett emberek hamarosan kiszorították a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ oket.Hiszen az egységnyi terület sokkal több földm˝ uvel ˝ ot és állattenyészt ˝ ot tart el, mint vadászó gy˝ ujtöget ˝ ot.Nem volt a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ oknek esélye, hiszen a letelepedettekkel érintkezve közöttük is terjedni kezdteka járványos betegségek. Vagy átvették a letelepedett életmódot, vagy kerülve a letelepedettekkel valóérintkezést végül a senkinek sem kell ˝ o, földm˝ uvelésre és állattenyésztésre egyaránt alkalmatlan szárazperemterületekre szorultak vissza. Ott a csoportok egészen a huszadik század második feléig folytathat-ták ˝ osi életmódjukat.

Az ember sorsát eldönt ˝ o rossz választás Éden körzetében 12-13 ezer éve történt. Ahogyan a 3.4. részelején olvashattuk, addigra az ember már benépesítette Ausztráliát és átvándorolt Amerikába is. Az Eu-rázsiában történtekt ˝ ol függetlenül másutt is megtörtént a letelepedés, a földm˝ uvelésre való áttérés. Ahol atermészetföldrajzi adottságok miatt csak viszonylag kevesen, er ˝ osen egymásra utalva élhettek meg, nem voltlehet ˝ oség arra, hogy valaki a többiek rovására gazdagodhasson. Ezeken a helyeken a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ ocsoportokat jellemz ˝ o, az emberben az ösztönök szintjén is jelenlév ˝ o egyenl ˝ oség megmaradt. Emiatt Ausztráliábanés a Csendes-óceáni szigetvilágban és más, az európaiak által csak a második évezredben elért térségben azeurópai felfedez ˝ ok szinte édeni boldogságban él ˝ o embereket is találtak. Igaz, a nagyobb szigeteken, mintÚj-Guineában az egymás mellett él ˝ o törzsek véres háborúkat vívtak egymással és a Húsvét-szigeten a jólszervezett és keményen dolgoztatott társadalom szoboremelései kopárrá tették a paradicsomi szigetet és azemberevésig juttatták a túlél ˝ o maradékot.

Amerikában, bizonyos népeket kivéve, az európaiak maguknál nemesebb lelk˝ u, tisztább emberekkel

19



találkoztak. Ez végül is arra vezethet ˝ o vissza, hogy az Eurázsiába 45 ezer éve érkezett emberek vadászeszközeimég nem voltak elég hatékonyak. Emiatt a földrész vadállatai hozzászokhattak az emberhez és menekültekel ˝ ole. Így Eurázsia háziasításra alkalmas nagytest˝ u növényev ˝ o állatai megmaradhattak. De mire az emberátjutott Amerikába, már hatékonyabb fegyverekkel vadászott és hamar kiirtotta a nagytest˝ u, háziasításraalkalmas állatokat. Csak olyan kistest˝ u, az embert ˝ ol genetikailag jóval távolabb lév ˝ o háziasítható állatokmaradtak meg, mint a pulyka. Ezekt ˝ ol Amerika ˝ oslakói nem vettek át emberek között is terjedni képes fer-

t ˝ oz ˝ o betegséget. Ezért bár a tulajdonon alapuló rangsor és az er ˝ oszak Amerika letelepedett társadalmaibanis megjelent, az anyák a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o el ˝ odökhöz hasonlóan foglalkozhattak gyermekeikkel.

Amerika letelepedett társadalmai is háborúztak egymással. Valójában a spanyol hódítók nem a jobbfegyverzetükkel és lovaikkal gy ˝ ozték le ˝ oket. Az európaiak nem tehettek arról a borzalmas pusztulásról,amelyet az általuk behurcolt járványok okoztak. Amerika felfedezésekor a földrészen 200 millió emberélhetett és a járványok pusztítása miatt száz éven belül Amerika ˝ oslakosainak 95 százaléka kihalt.

Megromlott ember. A végzetesen rossz választásnak, az ember eredend ˝ o b˝ unének az ember értékének,helyének az anyagiakkal való mérését tarthatjuk. Az Ószövetség a maguknak aranyborjút önt ˝ o és akörül

táncoló nép történetében, az Újszövetségben Jézus a Mammon, a pénzisten tiszteletének tiltásával erreutalhat.

El kell elfogadnunk, hogy az ember megromlott. Sokkal rosszabbul viselkedünk annál, mint amilyenekvalójában volnánk. Ma már tudjuk, hogy mindaz, amit amit a várandós anya átél, mint a cserbenhagy-ottsága, az ˝ ot ért bántalmak, a benne ébred ˝ o düh, félelem, harag, indulatosság, durvaság mind hatnak amagzatra. Alakítják idegrendszerét, méghozzá leger ˝ osebben a fejl ˝ odés kezdetén, annak legérzékenyebbszakaszaiban. A korai környezeti hatások, az anyaméhben tapasztaltakkal kezdve, arra is hatnak, hogya genetikai örökségünkb ˝ ol éppen mi nyilvánul meg, mely késztetések, milyen ösztöntörekvések mozgat-nak majd bennünket. Ezért már a ma világra jött csecsem ˝ ot is terheli, hogy alapvet ˝ o gondolkodási ésérzelmi jellemz ˝ oi nem annyira tökéletesek, mint amennyire lehetnének. Már ˝ o is hordozza, viseli szülei

romlottságát. Szület ˝ o tudatosságát és így a ma született csecsem ˝ o sorsát is jellemzi az a berögz ˝ odött, azember lehet ˝ oségeit er ˝ osen besz˝ ukít ˝ o, torzító viselkedésmód, amit már magzatként is tanulhatott és amit azegyistenhit eredend ˝ o b˝ unként tart számon.

Romlottságom a környezetemt ˝ ol átvett tökéletlenség következménye, mivel az ember legfontosabb,leginkább hatékony tanulási módszere mások utánzása. 14 éves korig a gyermek nem tehet arról, hogymilyenné lett. Nem hibáztathatom szüleimet és a többieket azért, mert nem lettem tökéletes. ˝ Ok is csakazt adták tovább, amit felmen ˝ oikt ˝ ol kaptak. A b˝ un eredend ˝ o b ˝ un, a letelepedés során történtekhez nyúlhatvissza. Jómagam láncszem vagyok az eredend ˝ o b˝ un láncában. Kaptam a felmen ˝ oimt ˝ ol és gyermekeimnek,unokáimnak adom tovább.

4. Elménk m˝ uködésér ˝ ol

Agyunk nagyon sok mindent meg ˝ oriz abból, ami életünkben velünk történik és ezen mint ’nyersanyagon’folyamatosan dolgozik. Akkor tud valamit hosszabb id ˝ ore elraktározni, ha azt a rákövetkez ˝ o anyag nemnyomja el. Ha a két közlés között megvan a 2-3 másodperc ’ülepedési id ˝ o’, akkor a kapott anyag bekerülaz átmeneti tárba. Aki tagoltan, szabatosan beszél, azt megértjük. Épp arra törekszik a perg ˝ o nyelv˝ uszélhámos, hogy figyelmünket elterelje valódi szándékáról. Éjszaka, alvás közben tárolódik, ment ˝ odik el anapközben tanult anyag. Ezért vizsgaid ˝ oszakban sem szabad kihagyni az éjszakai alvást. Hiába tanuljuk átaz éjszakát, mivel nem aludtunk, a tanultak nem rögzülnek megfelel ˝ oen. Ha igen komoly megrázkódtatás ér

valakit, jobban teszi, ha a rákövetkez ˝ o éjszaka nem alszik el. Így a megrázó eset emléke nem hagy annyiramély nyomot benne.

20



4.1. Öröm, sikerélmény, boldogság

Elménk az öröm, a sikerélmény és a boldogság érzéseivel jelzi, hogy egy valós vagy általunk elképzelthelyzet mit jelent számukra. Élettanilag az agykéreg jutalmazó vegyületei keltik ˝ oket. Amellett, hogyösztöneink megszabják, adott helyzetben mit tegyünk, a lét- és fajfenntartást szolgáló cselekedeteinket azöröm érzése is serkenti. Aki éhes, annak öröm az evés, a szomjasnak az ivás. Hasonlóan a párkapc-

solat is örömök forrása. Az örömérzésnek igen nehéz ellenállni. Ám csupán pár percig tart. Míg azörömérzés közvetlenül, a sikerélmény közvetve er ˝ osíti az egyént. Hogy legyen majd mit ennem, innom,találjak majd párt és legyen családom, sikeresnek kell lennem. A siker, mint például a kívánt egyetemrekerülést lehet ˝ ové tév ˝ o érettségi vizsga letétele akár napokig tartó felszabadult érzéssel, sikerélménnyel járegyütt. De bármekkora legyen is a siker, hamar megszokjuk és jön a következ ˝ o nap, a következ ˝ o hét. Ugyanaz öröm és a siker az egyént er ˝ osíti, de az egyén élete mulandó és fennmaradni valójában a csoportnak kell.Viszont csak az er ˝ os egyénekb ˝ ol álló csoport maradhat életképes.

Bizonyos vegyületek, mint a szesz, a nikotin és a kábítószerek az agykéreg sejtjei közötti kapcsolat-tartást befolyásolva növelik a felszabaduló dopamin mennyiségét és ezzel örömérzést keltenek. Ám azidegsejtek hozzászoknak ezehez a szerekhez, ezért az örömérzéshez egyre több kell bel ˝ olük. Mivel a fenti

vegyületek a szervezet más részeit roncsolják, károsítják az egészséget. Akinek csak öröme és sikerélményevan, és nem boldog, könnyen rájuk szokhat.

Míg az öröm és a sikerélmény magát az egyént, a boldogság érzése az egyén másokat, a közösséget szol-gáló tevékenységét serkenti és jutalmazza. Egyrészt akkor boldog az ember, ha azzal töltheti az id ˝ ot, amineki való, amit szeret csinálni. Ilyenkor, Csíkszentmihályi Mihály kutatási eredményei szerint képességeinekhatárán tevékenykedve tart valami felé. Nem attól boldog, mert sikeres, és elérte a célját, ezt a sikerélmény jutalmazza. Így élve, ahogyan a keleti ember mondja, az úton járva, az ember tartós, csendes bels ˝ o örömetérez. Boldoggá az teszi, hogy önmagát átadva kihozza ki magából azt, ami benne rejlik. Nem másokkal,hanem önmagával versenyez. Ez nem csak ˝ ot teszi boldoggá, hanem egyben mindenkinek, a csoportnakis ez a jobb. Gondoljuk csak el, mit jelent valamennyiünk számára a munkáját kényszerb ˝ ol végz ˝ o tanító,

eladó vagy bárki más. Ha nemszeretem tevékenységekre kényszerül valaki, boldogtalanná válik. Hiábalenne könny˝ u az ilyen munka, sokkal jobban elfáraszthat, mint az összetett, nagy figyelmet igényl ˝ o, ámszeretett tevékenységem, mivel végzése közben folytonosan er ˝ oszakot kell magamon tennem. Ma a világnépességének csupán 13 százaléka szereti a munkáját és a munkanélküliek sem boldogok. Már csak ezértis fenntarthatatlan a gazdasági növekedést er ˝ oltet ˝ o világrendszer.

Továbbá akkor vagyok boldog, ha aki velem él, akivel kapcsolatba kerülök vagy közös dolga van velem,hatásomra jobb állapotba kerül, jobban érzi magát. Azaz ha az emberi kapcsolataim a családot és egyébkisebb-nagyon közösséget er ˝ osítik. Valamennyi boldogsággal jutalmazott viselkedés közös jellemz ˝ oje kétszóban foglalható össze. Az tesz boldoggá, önzetlenül adsz vagy másként kifejezve önzetlenül szol-gálsz. Azaz nem azért adsz, mert most te következel, hogy adj, sem nem azért, mert mások elvárják

ezt t ˝ oled, hanem mert szívb ˝ ol adsz. Nem csak anyagiakat, hanem bármi mást is, amit adható. Ugyan amai közvélekedés szerint ilyenkor magamat rövidítem meg, csak úgy, kézzelfogható haszon nélkül törömmagam, saját szabadságom egy részér ˝ ol mondok le. Viszont az agykéreg ekkor jutalmaz a boldogság, azállandó csendes és néha túláradó bels ˝ o jóérzés, kiegyensúlyozottság, elégedettség és békesség érzetével.Senkinek sem kell az önzetlenséget tanulnia, valamennyiünkben ott van, mert a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o cso-portban él ˝ o embernek így kellett viselkednie, a csoport csak így maradhatott fenn. Ha mások hátára mászvavál valaki sikeressé, szerez magának örömöt, boldogtalan lesz.

Egyik fiú a vizsgán saját, ezzel kapcsolatos tapasztalatairól beszélt. Kétszer is megesett vele, hogyamikor pénztárnál állt sorba, a sor megtorpant, mert a pénztárnál éppen fizet ˝ o vásárlónál nem volt elégpénz. Mint ilyenkor lenni szokott, mindenki türelmetlenebbé, feszültebbé vált. ˝ O mindkétszer odalépett és

letette a hiányzó összeget. Gondolván magában, az id ˝ onk pénz és egyáltalán nem akkora összegr ˝ ol volnaszó. Viszont felt˝ unt neki, hogy a többi ott álló értetlenkedve néz rá, mint olyanra, aki nem közülük való.Hasonlóan járt a laborgyakorlaton is, amikor a gyakorlatvezet ˝ o törési veszteségként ötszáz forintot kérta csoporttól. Ilyenkor a csoportban megn ˝ o a feszültség, gyanakodnak a másikra, biztosan az törte el, ki

21



helyett kell most nekem fizetnem. Amikor ˝ o egyedül kifizette az ötszázat, ugyanúgy megütközve néztek rá,mint az üzlet pénztáránál.

Az 2015 tavaszi vizsgaid ˝ oszakában akaratlanul is tudományos jelleg˝ u megfigyeléseket tehettem. Év-tizedek óta motoszkált bennem az, hogy mikor tehetnek valakit a kapcsolatai boldoggá. A vallásos tanításszerint úgy kell a másikkal bánnod, ahogyan szeretnéd, hogy veled bánjanak, de ez túl általános megfogal-mazásnak tartottam. Végre 2015 januárjában ugrott be, hogy akkor boldog valaki, ha önzetlenül ad. Mivel

szerettem volna tudni, van-e ennél jobb, pontosabb megfogalmazás, kérdezgetni kezdtem a vizsgázókat,ki tudná megmondani, mit kellene tennie a boldogságáért. Nem jártam sikerrel. Légy elfogadó, türelmes,segíts a másiknak, ehhez hasonlókat mondtak és csak hosszabb id ˝ o után beszélt valaki az önzetlenségr ˝ ol.Sebaj, az önzetlenül adni kifejezést beírtam a jegyzeteknek ide, az örömmel, sikerélménnyel és boldogság-gal foglalkozó részébe és joggal gondolhattam, hogy ezt az is el fogja olvasni, aki csak lapozgatja a je-gyzetet. Hiszen az öröm, siker, boldogság kérdése mindenkit izgat. De váratlan dolgot tapasztalhattam.Bizonyos, hogy olvasták, de az önzetlen adásra nem emlékeztek. Csak kb. a harmincadik vizsgázó, a fentemlített fiú volt az els ˝ o, aki erre felfigyelt. Nem részletezem, a csaknem hatszáz vizsgázó közül a fiúvalegyütt tizenketten tudtak róla. Amikor a kés ˝ obbi vizsgákon a fiú fenti két estét elmondtam és kérdeztem,mi a véleményük a fiúról, többségben voltak a felt˝ unni vágyó, bolond és hasonló vélemények. Viszont a

hallgatók negyedrésze kimondta és vagy közel járt annak kimondásához, hogy önzetlen volt. Ez nem olyanrossz arány. Nyilván még sokunkban ott lappang az önzetlenség, de nem szeretnénk, ha emiatt bolondnaktartanak és kinevessenek bennünket és sajnálkozzanak rajtunk.

Nem nehéz kitalálni, mi nyomja el a bennünk természetes módon ott lév ˝ o önzetlenséget. Fentebb ép-pen azért szedtem vastag bet˝ ukkel az önzetlen adást, hogy most nehezebben lehessen kihagyni. Az anya-giakat mindenek fölé helyez ˝ o értékrend tiltja le az egyén boldogsággal jutalmazott természetes viselkedését.Azokra nézünk fel, olyanokat követünk, akiknek jóval több van, mint nekünk. Vannak ugyan olyanokközöttük, aki kiválóságuknak, találmányaiknak, igen kemény munkájuknak köszönhetik gazdaságukat. Dea többségük, legalább is azok között, akik leginkább a szemünk el ˝ ott vannak, inkább szereztek maguknak.Ennek megfelel ˝ oen mi is inkább kapni akarunk és csak kölcsönös alapon adnánk. Nézzük a párkapcsolatot.

Találkozik két fiatal, együtt töltenek pár órát és hamar kiderül, hogy mindkett ˝ o inkább csak kapni akar.Ezzel a kapcsolatuknak máris vége. Ha legalább az egyik adna, de a másik csak kapni akar, akkor egy-kétalkalommal még találkozhatnak. Tartósabb kapcsolat akkor alakulhat ki, ha kölcsönösségi alapon adnak,kapnak. Ebb ˝ ol akár házasság is lehet, de mivel az évek folyamán a terhelésük nem egyenletes, egyikükPhD-t ír, több munkát vállal, a feleség a gyermekkel van lekötve, valamelyikük beteg vagy beteget ápol, akapcsolat megrendülhet. A kevesebbet kapó félben feltámad az érzés, hogy elválik, fiatalabbra, m˝ uvelteb-bre, gazdagabbra, jobb természet˝ ure cseréli le a párját. Ha legalább az egyik önzetlenül ad, akkor a kapcsolatmindhalálig tartó, viszont ekkor a másik él ˝ osdisége lassan felemésztheti az önzetlen társ életerejét. Akkorlesz valóban boldog a házasság, ha mindketten önzetlenül adnak. Sajnos ez manapság ritkaságnak számít.

Hogy miként viselkednek a gazdagok a mindennapi életben, az USA-ban végzett kutatások szemlél-

tetik. Például a drága kocsikat vezet ˝ ok sokkal gyakrabban vágnak a többi elé, ritkábban adják meg azebrán a gyalogosoknak az els ˝ obbséget és felt˝ un ˝ oen sokszor állnak be a parkolóhelyre két kocsi helyétfoglalva el. ˝ Ok azok, akik a gyermekek számára kirakott édességet is hajlamosak megdézsmálni. Minélgazdagabb valaki, annál valószín˝ ubb, hogy csal a pénzdíjas játékban. Ha valakinek 100 ezer dollár a szám-láján, jóval hajlamosabb egy 50 dolláros csalással növelni az összeget, mint az, akinek csak 84 dollár van aszámláján. Miközben a gazdagnak az 50 dollár szinte semmit sem jelent, a szegénynek bizony számítana.Aki gazdagabb, jóval gyakrabban lop a boltban. Akinek 25 ezer dollár alatt van az éves jövedelme, 4,2százaléknyit költi ajándékra, míg a 150 ezer dollár fölött keres ˝ ok csak 2,7 százalékot szánnak erre. Azagym˝ uködést elemz ˝ o megfigyelések azt mutatják, hogy a gazdagság visszafogja az együttérzésért felel ˝ osagyközpont m˝ uködését.

Nem kell csodálkoznunk a gazdagok viselkedésén. Mi vagyunk érte a felel ˝ osek, hiszen a közvélekedésaszerint ítél meg valakit, hogy milye van és mekkora a hatalma. Ennek megfelel ˝ oen a gazdagabb fels ˝ ob-brend˝ u ember módjára viselkedik. Viszont ha gazdagabbá válik, a kutatások szerint nem lesz boldogabb.Akiket megkérdeztek, mekkora összeg tenné ˝ oket boldogabbá, szinte valamennyien azt válaszolták, hogy

22



kétszer-háromszor annyi, mint amennyi jelenleg van. Valóban igaz, hogy a pénz, legalább is a gazdagságnem boldogít. Meg kell jegyeznünk, a gazdag is lehet boldog, ha önzetlenül ad másoknak, azaz úgy, hogyazt senki sem várhatná el t ˝ ole. Amikor nem az adózási szempontok és hasonlók kedvéért költi a pénzét,hanem nemesebb célok vezérlik.

4.2. Tudatalatti és tudatosAgyunk m˝ uködését, feladatmegoldó képességét jól szemlélteti az alábbi, Esterházy Péterrel történt eset.Középiskolás korában kapott egy matematika versenyfeladatot. Teljes hetet gyötr ˝ odött vele, sikertelenül.Lejárt a határid ˝ o, el is feledkezett az egészr ˝ ol. Talán két hónap telt el, amikor egy este, egész mással voltakkor elfoglalva, váratlanul kipattant a fejéb ˝ ol a megoldás. Elméje továbbra is foglalkozott vele, és amintelkészült, tudatosította. Hasonló tapasztalatai bármelyikünknek lehetnek.

Tudásunknak csupán tört része tudatosítható, a többi az ún. hallgatólagos tudás része. Polányi Mi-hály, a fogalom megalkotója, a következ ˝ o módon is szemlélteti mibenlétét. Szomszédomat jól ismerem.Bárkit ˝ ol meg tudom különböztetni, akárhány ember közül ki tudnám választani. De magamnak sem tudom

elmondani, hogyan. Adhatok személyleírást, de a tökéletes azonosításhoz ez nem elegend ˝ o. Általában nemtudom megindokolni, miért rokonszenves vagy ellenszenves számomra valaki. Elmém aszerint min ˝ osíti ˝ ot,mennyire emlékezteti azokra, akik korábban kedvesek voltak velem, segítettek, vagy pedig ellenkez ˝ oleg,ártottak, bántottak.

események rögzülése. Az agykutatás egyik fontos eredménye szerint nem a valóságot látom, hanem an-nak bennem el ˝ oállítható képét. Elménk a világban történteket nem egyszer˝ uen, felvev ˝ ogépként rögzíti,hanem a már ismertekkel, tapasztaltakkal összevetve értékeli, min ˝ osíti és tárolja azokat. Ennélfogva azember a világból csak azt veheti észre, azt látja meg, amit vagy amihez hasonlót már ismer. Vagyis csakolyan dolgokat foghat fel a világból, ami, vagy amihez hasonló már van benne, arra figyel fel, amelyek a

benne kialakult rendszernek megfelel. Ami ennek ellentmond, azzal aligha tud mit kezdeni. Döntéseinkmeghozatalát ez az elmében fokozatosan kiépül ˝ o rendszer oly módon befolyásolja, hogy az egyén a vilá-gról kialakult képe alapján a lehet ˝ oségei közül sokat eleve elvet. Ezt a nevelés, tanulás és tapasztalás soránkialakult kiválasztó rendszert szokás az egyén felfogásának, világszemléletének nevezni.

Képzeljük magunkat a vizsgálóbíró helyzetébe, fel kell tárnia, mi történhetett, pontosan mi, miképpenzajlott le. Szemtanúkat hallgat ki, akik egymásnak ellentmondó dolgokat is mondhatnak. Tudja a vizs-gálóbíró, ez úgy is lehetséges, hogy senki sem hazudott. Csak beállítottságuknak, neveltetésüknek, korábbitapasztalataiknak megfelel ˝ oen más-más ragadta meg figyelmüket. Az elme a történteket különböz ˝ okép-pen dolgozza fel. Vannak az eseménysornak olyan elemei, melyek korábbi tapasztalatai alapján pontosanazonosíthatóak, ezeket h˝ uen adja vissza. A történetet úgy áll össze, hogy a pontosan leírt elemek közötti

részeket az elme kiegészíti, összeilleszti. Ám err ˝ ol az ember és így a tanú sem tud és ezért elképzelését avalósággal azonosítja.

Ellentmondhatunk egymásnak, anélkül, hogy bármelyikünk hazudna. Ezért a vizsgálóbíró megfelel ˝ oenkérdezve tisztázza, hogy az adott tanú alkatának, m˝ uveltségének, korának ismeretében vallomásából mifogadható el tényként. Tanácsos kerülni, hogy a tanú még kihallgatása el ˝ ott megismerkedhessen másokvallomásával, a többiek és a sajtó véleményével. Ha a vallomások teljesen egybecsengenek, akkor a vizs-gálóbíró tudja, hogy félre akarják vezetni. Összejátszanak a tanúk, mert b˝ unrészesek, vagy megfélemlíthet-ték, esetleg megvesztegették ˝ oket.

tudatalatti m˝ uködése. Elménk jóval többre képes, mint az állaté. Egyrészt sokkal több mintázatot rak-tároz és kezel. Abban elménk az állatéval közös, hogy ismer ˝ os élethelyzetben, azaz ha az érzékszerveinkadta mintázatnak megvan benne a megfelel ˝ oje, akkor azonnal meghozzuk és végrehajtjuk a döntést, lásd a3.1. pontban. Ekkor csak elménk tudatalatti tartománya m˝ uködik. Nem követhet ˝ o a m˝ uködése, döntéseink

23



valódi hátterét általában csak sejthetjük, s ˝ ot sokszor egyenesen érthetetlenül állunk önmagunkkal szemben,ezért is nevezzük tudatalattinak.

Tudatalattink az ösztöneinkhez köt ˝ od ˝ o fogalmakat érti a legjobban, ilyenek a nélkülözés és a b ˝ oség,a szeretet, a nemiséghez köt ˝ od ˝ o képek, biztonság és veszély, fenyegetés, hatalmas és gyenge, rangsor,rokon, testvér, idegen, segítség, megtévesztés, büntetés, önzés, önzetlenség és hasonlók. Elménk a mesés,kitalált történetek, példázatok tanulságaira is épít. Mint a sokszor farkast kiáltó esetéb ˝ ol, akihez egy ideigodaszaladnak az emberek, de kés ˝ obb már nem és amikor jön a farkas, hiába kiabál, nem segít senki.

Bizonytalan és kényelmetlen ellentmondásokkal szabdalt világban élni, ezért ragaszkodunk ahhoz, hogyigenis úgy van valami, ahogyan mi látjuk. Bízunk, s ˝ ot sokszor vakon bízunk a megérzéseinkben, felismeré-seinkben. Rendezettebbnek látja világot a valóságosnál. Így érezzük jobban magunkat. Igen gyakrankevésb ˝ ol vonunk le úgy következtetést, mintha komolyabb tényanyag birtokában jutottunk volna hozzá.Ami tény er ˝ osíti, azt felnagyítjuk, ami ellentmond neki, azt elhanyagoljuk.

Ritkábban van szükség tudatos ellen ˝ orzésre. Nemcsak a szervezet életm˝ uködésére irányuló tevékenységek,de az érzékelésre, a járásra, közlekedésre, írásra, a zenem˝ uvész ujjainak akaratlan mozgására irányulócselekvések túlnyomó többsége is önm˝ uköd ˝ oen valósul meg, mert megtanultuk, begyakoroltuk ˝ oket. Jól

betanult, beidegz ˝ odött tevékenységeinket a tudatos ellen ˝ orzése nélkül is megfelel ˝ oen végezzük. Amikorteniszezünk, a tudattalan határoz, miként fogadjam, üssem vissza a labdát. Tudatosan csak azt figyelem,hogy sikerült-e. Hasonlóan, amikor vezetni kezdek, eleinte szerfölött nehéz. Mozdulataimat, figyelmemetállandóan ellen ˝ oriznem kell, vajon a tanult szabályok szerint tevékenykedem-e. Kés ˝ obb már könnyebb lesza vezetés, mert a gyakorlás hatására rögzültek bennem a megfelel ˝ o m˝ uveletek és kezd menni magától is.

A tudatalatti és tudatos viszonyáról. Amint a 3.1. fejezetben tárgyaltuk, ha az észlelt helyzet eddig mégnem fordult el ˝ o, a tudatalatti mintaelemzés útján kidolgozott döntése csak azt ezt követ ˝ o ellen ˝ orzés utánhajtható végre. Az ellen ˝ orzés feltehet ˝ oen azt mérlegeli, hogy a javasolt döntés mennyire szolgálja az egyéntés a csoportot, azaz társítható-e az öröm-, a siker- és a boldogság érzésével. A füves szavannán él ˝ o ember

életképtelen volt csoportja nélkül, úgyhogy a boldogság forrásául szolgáló önzetlenség kötelez ˝ o volt. Aletelepedést követ ˝ oen az önzetlenség kötelez ˝ o volta elenyészett, és szerepét az erkölcs vette át, lásd kés ˝ obba 4.5. szakaszban.

Amikor az ’érzem’ és a szív szavakat használjuk, a tudatalattira, az ’értem’ és az ész szavakkal atudatosra utalok. A szív és az ész, az érzelem és az értelem, azaz a tudatalatti és a tudatos harcáról min-dannyian tudunk. Vágyaim a tudatalatti tartományból származnak, csak onnan indulhat ki a cselekvésreindulat. Ha csak az értelmem akarná, nem cselekedhetem meg, a tudatalatti halogatással, a figyelem el-terelésével és sok más eszközzel megakadályozza, hogy az általa helytelennek tartott dolgot megtegyem.Bizony nem az a jó, szép, igaz kelt az emberben cselekvésre indulatot, amit az eszével annak tud, hanemamit belülr ˝ ol, tudat alatt, azaz a szíve szerint is annak érez.

Mint a 3.1. részben már említettük, a tudatalatti és a tudatos szétválasztása er ˝ oltetett lehet. Inkább adöntést ellen ˝ orz ˝ o folyamat szerepér ˝ ol van szó, hogy mennyire vagyok képes kételkedni önmagamban, eltudom-e fogadni azt, hogy tévedhetek, rosszul csinálok valamit, hibás dolgok rögzültek bennem. Ha azellen ˝ orzésnek nincs különösebb befolyása, akkor az értelmem inkább azt igyekszik igazolni, hogy miért jóaz, amit jónak érzek, miért nekem van igazam. Olyan, mint az ügyvéd, aki els ˝ osorban ügyfelét igyekszik jobb helyzetbe hozni és akinek az igazság csak másodlagos.

Ha az egyén csak a szokványos módon, tudatos megfontolások nélkül cselekszik, egyáltalán nem biz-tos, hogy jól él az alkalommal, vagy el tudja kerülni a fenyeget ˝ o veszélyt. Ha a tudatos gondolkodásnem elég er ˝ os és emiatt a berögzült, f ˝ oleg ösztönszer˝ u viselkedésünk vezet, akkor úgy járhatunk, mint a

csapdába esett majom. India déli részén majomcsapdaként használják a kivájt, rúdhoz er ˝ osített, rizzseltöltött kókuszdiót. Akkora a héján vágott lyuk, hogy a majom ugyan belé tud nyúlni, de ha már belemarkolta rizsbe, nem fér ki a lyukon a keze. Így ejtik fogságba, ugyanis képtelen a zsákmányát elengedni. Csak a jelen foglalkoztatja, ezért nem foghatja fel, hogy így az ember kezére jut és az a marok rizs nem érhet többet,

24



mint a szabadsága. Abban segít a tudatos, hogy az ember megfelel ˝ obben viselkedve jobban illeszkedhessenkörnyezetéhez, a többi emberhez és a társadalomhoz. Amikor a vizsgáztató kérdez, akkor nem mondomrögtön azt, ami a kérdést hallva beugrik, hanem mérlegelem, hogy valóban ez-e a megfelel ˝ o válasz.

Jól jellemzi a tudatos tartomány szerepét az alábbi vizsgálati eredmény. Kétféle helyzetben nézik meg,hogy az ember agyának mely területei válnak tevékenyebbé. Mindkét alkalommal pénzjutalmat kap az il-let ˝ o, és megválaszthatja, mikor veszi fel azt. Els ˝ o alkalommal arra válaszol, azonnal kapjon-e 27,10 dollárt,vagy inkább négy hét múlva 31,25 dollárt. Másik esetben, hogy két hét múlva kapjon-e 27,10 dollárt, vagyinkább hat hét múlva 31,25 dollárt. Mindkét esetben m˝ uködnek a tudatos agyterületek. De az els ˝ oben,amikor az ember azonnal kaphat valamit, az érzelmekkel kapcsolatos tudatalatti területek tevékenység kifejezetten er ˝ ossé vált. A tudatos tartomány az els ˝ o esetben akkor vált igen tevékennyé, amikor a vizsgáltegyén lemondott az azonnali jutalomról és ehelyett a késleltetett pénzfelvételt választja.

Egy nemrég közölt kutatási felmérés szerint hiába éles elméj˝ u, jó matematikai érzék˝ u a személy, haa csoportja érdekeit sért ˝ o tudományos, számszer˝ uleg megfogalmazott eredmény kerül eléje, egyszer˝ uenképtelen megérteni azt. Ha csoportja érdekeit taglalná az adatsor, a józan esze azonnal visszatérne és nemlenne gondja a megértéssel. Az egyébként épesz˝ u embereket a hivataluk tette cs ˝ olátóvá.

Megvizsgálták, hogy a tényleges tudás és az egyénnek a tudásáról alkotott képe mint viszonyul egymáshoz.A kísérletek résztvev ˝ oi feladatlapokat töltettek ki, továbbá nyilatkoztak arról, hogy másokhoz képest men-nyire értenek az adott területhez és szerintük hogyan sikerült a feladatlap kitöltése. Többféle tárgykört isvizsgáltak, és kiderült, hogy az emberek háromnegyed része túlbecsüli magát. Általában azt gondoljuk,bármir ˝ ol is legyen szó, hogy többet tudunk, jobban teljesítünk, mint az átlag. Mindez független attól, hogyténylegesen mennyit értünk az adott területhez.

Miközben a legjobb eredményt elér ˝ o negyedrészhez tartozó helyesen értékelte vagy alábecsülte magát,a gyengébben teljesít ˝ o háromnegyedhez tartozó annál inkább túlértékelte a szakértelmét, minél rosszabbulteljesített. Például a leggyengébben teljesít ˝ o 10%-hoz tartozók is úgy vélték, hogy jobbak az átlagnál. Nehiggyük, hogy mindett ˝ ol mentesek vagyunk. Ha nem a szakterületünkr ˝ ol van szó, valamennyien ilyenek

volnánk. Kivéve azon keveseket, akik tudatosabb voltuknál fogva szerényebbek.

4.3. Félrevezetés

A tudatalattiról szerzett ismeretek els ˝ o tömeges alkalmazása. Mivel az elme m˝ uködésér ˝ ol szerzetttudományos ismereteket a hirdetési és véleménymérnöki ágazat (tömegkommunikáció) igen hatékonyanhasználja, a hatalom számára a nyílt er ˝ oszakra már csak a nagyon feszült helyzetekben lehet szükség.

Miként érhet ˝ o el, hogy emberek olyan dolgokat vásároljanak meg, amelyekre nincs szükségük? Csakössze kell kötni a tudatalattiban lakozó kívánságokat az áruk képeivel. Társítsuk a gépkocsi képét a férfi

tudatának mélyében lakozó nemi vágyakkal, sokkal jobban fog kelni a kocsi. Szégyen volt az USA-bann ˝ ok számára dohányozni. Munkához láttak a szakemberek. Megjelentek a mozik vásznain az igen vonzó éssikeres fiatal n ˝ ok, akik fújták a füstöt és közben hódítottak. Ezzel összekötötték a n ˝ okben lakozó párkeresésvágyát a dohányzással. Sikeresen rászoktatták az amerikai n ˝ oket majd másokat is a dohányzásra.

Nézzük példának, mint hat az országút mentén elhelyezett óriáshirdetmény. Amint a gépkocsi vezet ˝ ojemegpillantja, látja, hogy nem közlekedési tábla és tovább nem tör ˝ odik vele. Viszont sokszor megpillantjaés a kép beíródik a tudatalattijába. Legyen ez a kép egy most bevezetett kávé hirdetése, amin egy vonzópár készül a g ˝ ozölg ˝ o kávét fogyasztani. Kellemes, örömteli látvány, mindenki vágyik meghitt kapcso-latra. Pavlov kutatásai óta tudjuk, hogy az elme úgy tanul, hogy az együtt el ˝ oforduló dolgokat egynekveszi. Vágyott állapotként ˝ orzi a képet a tudatalatti, mivel összekapcsolja a kávé és a szép párkapcsolat

boldogságának a képét, merthogy sokszor látta ˝ oket együtt.Akkor kezd a kép hatni, amikor a vezet ˝ o a bevásárlókocsijával bemegy a bevásárlóközpontba. Azért an-

nyira nagy az áruház, hogy minél többet bolyongjon benne a vev ˝ o. Ezért vannak hátul a leginkább vásárolt

25



élelmiszerek és a keresettebb árukat is emiatt pakolgatják ide-oda. Általában azért megyünk bevásár-lóközpontba, mert kevés a pénzünk és minél olcsóbban szeretnénk vásárolni. Pár dolgot szeretnénk csakvenni, de sokkal többet rakunk majd a kocsinkba. Mint ahogy a vezet ˝ o is, aki bár nem akart kávét venni,van otthon, de az üzletben felt˝ unik el ˝ otte a hirdetett kávé. Er ˝ os vágy ébred benne, hogy megvegye, merta tudatalattija a hirdetés mutatta boldog együttlétre vágyik. Nem az igazi ok jön fel indoklásul a tudata-lattiból, hanem hogy akciós, olcsó, biztosan nagyon zamatos, vedd el! Berakja a kocsijába. Mint mást

is, amikre szintúgy nincs szüksége és pénze sem volna rá, de mégis megveszi. Jobban járna, mert többpénze marad és kevesebb id ˝ ot fordít vásárlásra, ha bemegy a kisboltba, ahol ugyan kicsit többe kerül, amitmeg akar venni, de ott tényleg csak arra költ, amire szüksége van. Ha meg van szorulva, akkor csak annyikészpénzzel menjen a bevásárlóközpontba, amennyibe a szükséges áruk kerülnek. Ha kártyával fizethet,túlköltheti magát. Ekkor nem övé a döntés, hogy mit vesz meg, hanem a hirdet ˝ ok határoznak helyette.

Ha a bevásárlóközpontba megyünk, csak egy üzletbe kell betérnünk és ott egy helyen akár egy hétreel ˝ ore mindent megvehetünk. Ez a lehet ˝ oség csak akkor válik el ˝ onyünkre, ha el ˝ ore felírjuk magunknak,mire van szükségünk, éscsak azt vesszük meg.

Megtévesztés, ámítás. Hagyományos, az állatvilágból örökölt módszer a megtévesztés. Vannak, akika többieket félrevezetve, kihasználva akarnak jobban élni. Hiába értelmes és éber az ember, ez a cso-portot károsító viselkedés nem t˝ unt el, mivel a csalás és hazugság csoporton kívüliekkel szemben elevemegengedett, ösztönösen használt módszerünk. De magunkat is becsapjuk. Hacsak nem vagyunk tudatosab-bak, fel sem merül bennünk, mennyire igaz a tudatalattitól érkez ˝ o indoklás, az örömre és a sikerre valóhivatkozása, az önzetlenség és az erkölcs szempontjairól való megfeledkezése. Tudatalattim az elrejtés-sel megóv a lelkiismeret furdalástól és attól, hogy leállíthassam annak a megcselekvését, amire igazábóltörekszem. El ˝ oször magunkat csapjuk be, hogy azután másokat még jobban megtéveszthessünk.

Elménk minél jobb állapotba szeretne bennünket tartani és hozni. Tudatalattink döntései azt szolgálják,hogy ma, most a lehet ˝ o legjobban érezhessem magam. Erre való az ámítás, a tudatalatti ezzel igyekszikmegakadályozni, hogy szembesüljek azzal, milyen helyzetbe kerültem valójában. Beszédes a kifejezés,volna miért aggódnom, ám még sem kell, mivel szerinte (a tudatalatti szerint) nincs igazi veszély.

Ámítja magát az évtizedeken át dohányzó egyén, amikor a dohányzás következményeivel kell szem-besülnie. Tudhatná, hogy sokszoros az esélye, hogy id ˝ osebb korában tüd ˝ orák végez vele, de ezt elhessegeti.Gyakran úgy derül ki, hogy tüd ˝ odaganata van, amikor nyár közepére, végére sem tud kigyógyulni a tavaszimegfázásból, még mindig köhög. Ugyan ott motoszkál benne, hogy netán jóval nagyobb a baj, de akkorrögtön mennie kellene az orvoshoz, végig kellene csinálni a vizsgálatokat. Inkább ámítja magát, hányszorkigyógyult már a hosszabb ideje tartó köhögésb ˝ ol is, meg hogy a nagyapja kilencven évesen is pipázott,mégsem lett bel ˝ ole baja. Teszi ezt, pedig az élete múlhat a pár hónapos halogatáson.

Így érthetjük meg gazdasági és más vezet ˝ ok viselkedését. Hiába tudhatnák, hogy mekkora veszélyt je-

lenthet a világméret˝ u felmelegedés, az er ˝ oforrások kimerülése vagy az atomer ˝ om˝ u, ámítják magukat, hogyezek a veszélyek nem léteznek, fölösleges riadalomkeltés az egész. Hiszen ha szembenéznének azzal, hogyamit eddig m˝ uveltek, amire az életüket feltették, amiben sikeresek voltak és amib ˝ ol nagyon jól megéltek ésmegélnek, aligha folytatható, hatalmas válságba kerülne az életük. Szembesülni kellene azzal, hogy eddigrossz ügyet szolgáltak és hamarosan oda a vállalatuk, a tanszékük, a magas jövedelmük, a vezet ˝ o állásuk ésa tekintélyük. Bár léphetnének, az átmenet kilengéseit csillapítva magukat is menthetnék, képtelenek szem-benézni a valósággal. Tudatalatti tartományuk megakadályozza, hogy felismerjék, valójában mi a helyzet.Hiszen az egyén számára ez nehezebb holnapi napot, hirtelen nagy megrázkódtatást, változást, rosszabbhelyzetet jelentene. Nem szándékosan vezeti félre a többit, hiszen el ˝ oször is önmagát csapja be. Hasonlóanámítja magát az egyszer˝ u ember is. Nemrég közzétett felmérések eredményei alapján mennél kevésbé tud

valaki az olajválságról, az er ˝ oforrások fogyásáról, annál kevésbé akar tudni, foglalkozni az egésszel.

Próféta. A próféta Isten üzenetét hirdetve az igazságot, a tényleges helyzetet tárja fel az embereknek.Tehetséges, igen értelmes, sok mindenr ˝ ol tudó, jól tájékozott egyén. Akkor lép fel, amikor a népet veszély

26



fenyegeti és a népet romlásba taszító b˝ unös viselkedést, rövidlátó felfogást ostorozza.

Nem könny˝ u az igazsággal szembenézni, az ember hajlamos magát áltatni, félrevezetni. Kivételesensok tudás, értelmes, tiszta gondolkodás és még így is sok töprengés szükséges ahhoz, hogy az ember aigazságra rádöbbenjen. Mert tetszet ˝ os érvekkel könnyen ámíthatom magam és elhessegethetem a nehézgondolatokat. De ha elég sokat tudok, gyakran foglalkozom a kérdéssel, akkor belém ivódik, átírja a tu-datalattimat az igazság, a tényleges helyzet, a közelg ˝ o fenyegetés. Aki ennyire mélyen gondolkodik, tudja,hogy ugyan mindezt a saját érvényesüléséhez is felhasználhatná, mondjuk még idejében felajánlja a szol-gálatait a készül ˝ od ˝ o hódítónak, de általában nem teszi, mert messzebb lát.

Miután felismerte, milyen helyzetben van a nép, mi fenyegeti, növekszik benne a feszültség. Ha eztmagába fojtja, belezavarodhat, belebetegedhet. Megteheti, gyakrabban el ˝ ofordul, hogy elkezd inni és akkorcsökken benne a feszültség. Egy id ˝ o után elissza az eszét és tovább nem zavarják a nyomasztó kilátások.Végzetes számára a harmadik lehet ˝ oség is, de a próféta ezt választja, mert úgy érzi, máshogyan nem tehet,ezt követeli meg a bels ˝ o hang, az isteni késztetés. Kezdi magyarázni az embereknek, milyen állapotbanvannak, mi fenyeget és ezért mit kellene máshogyan csinálniuk.

Nem csak a hatalmasok haragját vonja magára a próféta fellépése, hanem embertársai is kivetik. Kinek

hiányzik az, hogy valaki csak úgy jöv ˝ obeni veszélyekkel riogassa és magyarázza neki, mi a tennivaló.Bántják, üldözni kezdik, fogságba vetik, életére törnek. Eleve magányos a próféta, hiszen alkata és f ˝ olegtudása miatt nem hangolódhat rá a többség érzéseire, már emiatt is kitaszított. Ha pedig hirdetni kezd,rázúdul a harag. Sikeres és közkedvelt a hamis próféta lesz, aki el ˝ oször is saját magát téveszti meg, majda nyilvánosság el ˝ ott is hangoztatja a valótlan, ám megnyugtató dolgokat. ˝ Ot szeretik és jutalmazzák, mertolyanokat mond, hogy itt van városunkban Isten temploma és nem hagyja magára Isten a várost, eddig semhagyta. A próféta a hozzá hasonlóktól kap támogatást, akik tudják, hogy igazat beszél, de ezt az igazságot ˝ ok maguk nem merik kimondani. Ha a prófétát egyáltalán fel merik keresni, csak titokban, éjszaka teszik,ahogyan Nikodémus látogatta meg Jézust.

4.4. Tanulás

Az agy az együtt el ˝ oforduló dolgokat egymáshoz kötve tanul, ahogyan Pavlov kutyái is összekötötték acseng ˝ o hangját az etetéssel. Az együttesen el ˝ oforduló dolgokat együtt tárolja és az összekapcsolódott el-emek mintázatot képeznek. Azonosítja, mely mintázatnak minek felel meg a világban és a mintázatokategymással összevetve hasonlóságokat, párhuzamokat képes felismerni. Rögzül benne az is, hogy egy adottmintázat érzékelésekor melyik mintázatnak megfelel ˝ ot kell cselekednie.

Agykérgünk számos központja egy meghatározott életszakasz során tanulja meg, mint m˝ uködjön. Példáula látás kialakulása is hosszabb, a születést ˝ ol kb. kétéves korig tartó folyamat eredménye. Ahogy telik azid ˝ o, a születéskor csak nagyobb dolgokat, durvább változásokat látó csecsem ˝ o egyre többet, apróbb rés-

zletet, színt látóvá fejl ˝ odik. Látni tanulni az agyi látóközpont egyre összetettebb behálózódását, azaz azadott terület idegsejtjeinek mind bonyolultabb kapcsolódásait jelenti. Ha a csecsem ˝ o szobája színekbenés mintázatokban szegény, annak az ott felcseperedett gyermek egész életében kárát vallja, mert nem leszmegfelel ˝ o a látásának az érzékenysége. A macska látása az emberéhez hasonló módon fejl ˝ odik. Ha a kiscicaszemét az els ˝ o hetekben lekötik, akkor kés ˝ obb hiába veszik le a kötést, a macska már sem akkor, sem kés ˝ obbnem fog látni. Pedig ép a látóhártya, az agyi központhoz viv ˝ o idegpálya, csak éppen a megszabott érzékenyid ˝ oszakban az agy látóközpontja nem hálózódhatott be.

A tanulással a tudatalatti tartalmát b ˝ ovítjük vagy módosítjuk. Leghatékonyabban más mintáit átvévetanulunk. Ahogyan már említettük, a gyermek utánzással tanul. Ösztönösen, anélkül, hogy észrevenné,er ˝ ofeszítés nélkül veszi át a környezetében lév ˝ o, nálánál nagyobbak által nyújtott mintákat. 12 éves koratájt ébred rá, hogy akik körülveszik, olyanok, mint a többiek és ett ˝ ol fogva csak azokról veszi a mintát,akikre felnéz. Ugyanígy veszi át a mintákat a feln ˝ ott, általában ˝ o sincs annak tudatában, hogy átvett,átvesz és magáévá tesz mintázatokat. Ez a fajta tanulás minden egészséges ember számára adott. Abban

27



különbözhetünk egymástól, ki mit tud könnyebben a másiktól átvenni. A minták átvételén alapul a szakmaigyakorlat megszerzése is. Amikor a kórházi viziten a hallgatók és gyakornokok követik a professzort, nemcsak a betegségekr ˝ ol tanulnak, hanem önkéntelenül átveszik a professzor viselkedését, módszereit is.

Mintákat állandóan adunk és kapunk is. Egy ötödéves egyetemi hallgatótól hallottam az alábbit. Tanításigyakorlatra régi középiskolájába, volt tanárához ment vissza. Órája után a tanulók elmondták neki, hogyezt is, azt is, amazt is jellegzetesen ugyanúgy csinálja, mint a tanáruk. Mindennek ˝ o nem volt tudatában, amegfelel ˝ o mintákat a tanárától régen, legalább öt évvel azel ˝ ott vette át. Valóban, szóf˝ uzéseink, fordulataink,bizonyos mozdulataink mind tanultak lehetnek. Igaz, ebben az összeállításban, amit megtestesítek, mindeza sajátom, de néha még emlékezem, ki csinálta, mondta így.

A mintavételen és utánzáson kívül akkor legkönnyebb, leginkább hatékony a tudatalatti fejlesztése, ha a12 éven aluli gyermeket feln ˝ ott tanítja. Ez a feln ˝ ott ˝ ol er ˝ ofeszítést, odafigyelést és sok mást igényel, viszontmegéri, mivel a gyermek felnéz a tanítójára, és jóval fogékonyabb, mint kés ˝ obb. Szomjazza a a gyermek amesét és a történeteket és minden mást, amit az ˝ o kedvéért mondanak és csinálnak.

Ismétléssel, gyakorlással is tanulhatunk, de ez már id ˝ ot és er ˝ ofeszítést igényel. Továbbá az ered-ményessége függ attól, mit tanultunk meg korábban, mert az elménk egymáshoz kötve tárolja a dolgokat.

Annak is a függvénye, kinek mint fog a feje, mennyire szorgalmas, milyenek a képességei. Hatékonyanalakíthatja a tudatalatti tartalmát a szép, a m˝ uvészetek. Csakhogy a szépet is tanulni kell, akkor hathat azátlagemberre, ha már foglalkozott vele korábban. Nagy tehetség kell ahhoz, hogy el ˝ oképzettség nélkül,azonnal jól menjen a zenélés, az ének, a rajzolás, a tánc vagy más m˝ uvészettel való foglalkozás.

Általában úgy rögzülhet belénk valami, ha ismétl ˝ odik. Ha egyszer rögzült, és a helyzet változott, arégi törl ˝ odése és az új beíródása id ˝ ot igényel. Kleo cicánk esetén értettem meg pontosabban, mint történikmindez. Kleo sziámi cica volt, és aki ismeri a sziámi macskát, tudja, ez a fajta nagyon ragaszkodik agazdájához és mindenhová követi, s ˝ ot rajta alszik éjszaka. Kleot a kisebbik leányom szerezte nekünk, ésmiután ˝ o is elhagyta a szül ˝ oi házat, Kleo engem választott gazdájául. Nagyon hozzá szoktam az évek során.Reggel korán keltett, ki kellett eresztenem a kertbe. Nagy ritkán fordult csak el ˝ o, hogy este nem jött be.

Egy nap hajnalban arra ébredtem, hogy a cica nem fekszik rajtam. Gondoltam, kint maradt és felkeltem,hogy beeresszem. Nem messze a ajtótól, még a szobában vettem észre az élettelen testét. Este még nemvolt semmi baja. Nem keltettem fel a feleségemet, a kertben oda temettem, ahonnan telente a szomszédmadáretet ˝ ojén nyüzsg ˝ o madarakat leste. Csaknem egy hétbe telt, hogy, bár nagyon jól tudtam, hová lettKleo, bels ˝ o kényszernek engedelmeskedve kutatnom kellett utána a szokásos helyein és ahová néha elbújt.Ez egy hét teltével törl ˝ odött az elmémb ˝ ol, utána a megszokott helyein már nem kellett keresnem. Köt ˝ odtekKleohoz hetente ismétl ˝ od ˝ o élmények is, például takarítás közben játszott a porszívó zsinórjával. Két hó-nap kellett ahhoz, hogy ne keressem a cicát porszívózás közben. A még ritkább esetek kés ˝ obb törl ˝ odtek.Hatodik éve, hogy nincs Kleo. Karácsony délutánonként ki kellett a karácsonyfa szobájából zárni, hogylegalább a gyertyagyújtás el ˝ ott ne játsszon a díszekkel. Ez máig nem törl ˝ odött. Mindez segít megérteni,

milyen nehéz gyászolni a családban él ˝ o közeli hozzátartozót. Átlagosan két év kell ahhoz, hogy a nehezéntúljusson a hátramaradott. A magára maradtnak az év legnehezebb napja a karácsony.

4.5. Öröklött és szerzett képességeink

Arról senki sem tehet, hogy bizonyos ösztönei mennyire er ˝ osek avagy gyengék. Er ˝ oszakosabb-e, milymértékben mennyire terjeszti ki magát avagy bezárkózó-e, befogadó, avagy kizáró-e, ezek személyiségénekrajta kívülálló jellemz ˝ oi, öröklött és a DNS-állományába magzatkorban és kisgyermekkorban beépült epi-genetikai hatások, lásd 2.4. következményei. Képességeinknek durván a fele örökölhet ˝ o, másik fele neveléseredménye. Meglep ˝ o felismerés, hogy az intelligencia kb. 20%-a méhen belül szerezhet ˝ o meg. Minél

kisebb a csecsem ˝ o, a gyermek, annál érzékenyebb a környezet által nyújtott mintákra.Kockázatos lenne arra törekedni, hogy a születend ˝ o gyermekek génjei tökéletesek legyenek. Egyrészt

minden emberben vannak betegségre hajlamosító gének. Másrészt a betegségekért, különféle eltérésekért

28



felel ˝ os gének egyúttal különleges képességek hordozói is lehetnek. Például a kóros felhangoltság-lehangoltságlángelmék között háromszor gyakoribb, mint az átlagembereknél. Megjegyezzük, a magyarok között afelhangoltság-lehangoltságra való hajlam magasabb, mint más népeknél. Egy melegségre késztet ˝ o génthordozó ember bal és a jobb agyféltekéje között szorosabb a kapcsolat és ez kiemelked ˝ o m˝ uvészi és egyébalkotóképességek forrása lehet.

Erkölcs. Ösztöntörekvéseink nemesíthet ˝ oek. Gyermekkorban, amikor az ember könnyebben nevelhet ˝ o,a tudatalattiba az ösztönöket kiegészít ˝ o, azokhoz hasonlóan m˝ uköd ˝ o viselkedési mintázat, erkölcs ültethet ˝ obe. Erkölcsre els ˝ osorban példamutatással, továbbá tanítással, oktatással és gyakoroltatással nevelhetünk.Miután a minta rögzült, az erkölcsös viselkedés szabályait ösztönszer˝ uen követjük. Erkölcsi szabály az,amit az ember saját meggy ˝ oz ˝ odése szerint a helyes, jó, igaz és értékes kifejez ˝ odésének tart. Mindenkormagától értet ˝ od ˝ o módon engedelmeskedik neki, egyedül lévén is betartja. Furdalja a lelkiismeret, ha nemígy tenne.

Emlékszem, még az ötvenes években, mint alsó tagozatos tanulókat, miként neveltek takarékosságrabennünket. Akárcsak ma, volt kockás és vonalas, házi és iskolai füzetünk. Fel kellett mindig írni, hogy

’Házi feladat’, vele egy sorba a keltezést, majd egy sort kihagyva következhetett a feladat. Utána, egy sortkihagyva jöhetett a következ ˝ o házi. Így bizonyos lapok alján akár három sor is kimaradhatott, mert ott márnem kezdhettünk újat. De a kimaradt sorok nem maradhattak üresen. Számokkal, majd összeadásokkal,kés ˝ obb szorzásokkal kellett kitölteni ˝ oket. Bet˝ ukkel, majd szavakkal, kés ˝ obb szólásokkal és közmondá-sokkal kellett végigírnunk a vonalas füzet kimaradt sorait. Ezt éveken át megkövetelték t ˝ olünk. Emiatt job-ban számolunk, több szólást és közmondást tudunk, és egyben belénk vésték, hogy ami még használható,nem szabad elpazarolni! Nemcsak a papírral takarékoskodom, hanem mindennel, vízzel, világítással, akkoris, ha nem én fizetem. Képtelen vagyok a tányéron hagyni a maradékot. Nemcsak jómagam vagyok ilyen,hasonló erkölcsi nevelést kapott kortársaim is takarékosak, a bens ˝ onk nem enged máshogyan viselkednünk.

A kim˝ uvelt ember tudatalattijába a takarékosságnál összetettebb fogalmak is beépülhetnek, de ez hosszú

és nehéz folyamat. Magamon figyeltem meg ezt, miután már betöltöttem a negyvenet, és foglalkoznikezdtem a fenntartható élethez köt ˝ od ˝ o kérdésekkel. Ehhez nem elég takarékoskodni, hanem valamennyitevékenységünket a természet rendjéhez, a természetes körforgások rendszeréhez kell igazítani. Pár év utánészrevehettem magamon, hogy már nem csak takarékos vagyok, hanem olyan, mások számára természetesdolog, mint az avar és más szerves anyag szemétbe dobása vagy elégetése is zavarni kezd és furdal miattaa lelkiismeret. Csak az segített, segít ilyenkor rajtam, ha beáshatom ezeket. Akkor is er ˝ osen sietek, vagyfutok a zebrán, amikor nem lenne rá szükség, hiszen lassítanak a közelg ˝ o kocsik. Egy ideig nem értettem,hogy miért. Azután bevillant, ha gyorsabb vagyok, pár köbcentivel kevesebb benzin fogy a fékezést követ ˝ ogyorsítás elmaradása miatt. Nem nekik takarékoskodom, hanem ezzel is óvom a természetes rendet éskevésbé szennyez ˝ odik a leveg ˝ o. Nem sok, de ebben a pillanatban ezt tehetem. Más gyanakvással nézheti,mit csinálok, miért töröm ilyesmivel magam, miért pazarlom erre az er ˝ omet és id ˝ omet. Mivel ez a mintázat,a természetes körforgásokhoz való igazodás, már rögzült bennem, er ˝ ofeszítést követel, ha mell ˝ oznöm kell.Azzal nyugtatom magam, egyébként jogosan, hogy most ugyan ki tudja minek néznek, de nem túl sok id ˝ omúlva másoknak is így kell majd viselkedni.

Az erkölcsre nevelés lehet ˝ oséget ad arra, hogy ne csak a csoportomon, hanem más, nagyobb közösségekenbelül is önzetlen legyek. Lehet azonosulni, önzetlennek lenni a vallási közösségen, a nemzeten belül vagybárki más emberrel. Nem élhetünk az ösztöneink hajtóereje ellenében, ám a társadalom összetettségénekés a nevelésnek köszönhet ˝ oen magasabb szinten éljük ˝ oket. Ez adja a megmaradás, a fenntarthatóságlehet ˝ oségét. Ösztöneink önmagukban sem nem jók, sem nem rosszak. Er ˝ oforrásként foghatjuk fel ˝ oket.Mint ahogyan a félelmetesen lobogó t˝ uz egyúttal az éltet ˝ o fény forrása, úgy az egyébként ijeszt ˝ onek hatóösztönadottságok is nagyon sok jó és szép forrásává tehet ˝ ok. Szép buddhista jelkép erre a mocsárból kinöv ˝ olótuszvirág. Sokféle növény tenyészik a mocsárban, amely egyúttal a lótusz nevel ˝ oje is.

Míg a létfenntartás ösztöne ma az anyagi javak és a pénz gy˝ ujtésére hajt, magasabb szinten élményeket,készségeket, tudást és f ˝ oleg jó emberi kapcsolatokat gy ˝ ujtve élhet ˝ o ki. A fajfenntartási ösztönünkhöz tár-

29



suló vetélkedés, versengés durva kiélése az er ˝ oszakosság. De a küzd ˝ oképességet, kemény természetet kilehet élni mészárosként, kiképz ˝ o ˝ ormesterként, versenyek résztvev ˝ ojeként, fogorvosként, sebészként is.Puhány természet˝ u nem mehet orvosnak, nem állhatna meg a beteg el ˝ ott, nem bírná elviselni a gyógyítással járó terhelést. Vagy az egynem˝ uek között fellép ˝ o nemi vonzódásért felel ˝ os ösztönadottság m˝ uvészi alkotó-munkával is kiélhet ˝ o. Ha egy ilyen adottságú egyén magasabb szellemi területek felé fordul, csodálatosteljesítményekre lehet képes. Gondoljunk például Csajkovszkij életm˝ uvére. Belém nevelhet ˝ o, hogy ne má-

sokkal vetélkedjek a pénzért, vagyonért és hatalomért, hanem önmagammal versenyezve hozzak ki maga-mból minél többet.

Míg az ösztönei által uralt ember csak a mában él, a ma lehet ˝ oségeit igyekszik minél jobban kihasználni,a nevelést kapott ember az értelmét messzire és felfelé néz ˝ oként alkalmazva is élhet. Visszafelé nézve tanula hagyományból, a történelemb ˝ ol és el ˝ orefelé, valamint Istent keresve felfelé is tud tekinteni.

Megfigyelhettem magamon, hogy a tudatalattim a belém ültetett takarékosság miatt hozott döntésétugyanolyan félrevezet ˝ o módon tálalja, mint az ösztönök miatt hozott, egyébként szégyellnivaló döntését.Nem hagyhatom a tálamon az ételt, mert a takarékosság bels ˝ o kényszere nem engedi. Nem gond, kiszedemmagamnak, pont annyit, amennyit megehetek. Lassan negyedszázada inzulinnal élek és így szigorúanmeg van szabva, mennyit ehetek. Igen ám, de évente két-három alkalommal más szedi ki tányéromraaz ételt. Többször is el ˝ ofordult már, hogy délel ˝ ott valahol vidéki középiskolában tartok órákat, el ˝ oadásokatés miel ˝ ott sietnék a vonathoz, gyorsan megebédeltetnek, elém teszik a vendégnek járó adagot. Ránézveazonnal látom, a fele is sok. Igen ám, de a tudatalatti nem akarja engedni, hogy hagyjak a tányéron. Jöna félrevezet ˝ o indoklás, sokat gyalogolsz majd az állomásig, majd hazaérve az állomástól hazáig, le fogod járni. Továbbá nem sértheted meg a vendéglátókat, hogy otthagyod. Vagy sugallja, kimerített az el ˝ oadás,túl sokat teljesítettél, ha nem eszed meg az egészet, leesik a vércukorszinted és útközben leszel rosszul.Ha nem látnám, mint és miért vív a tudatos és a tudatalatti bennem, engednék és sajnos néha még így isengedek a bels ˝ o hangnak. Tapasztalhatom azt is, hogy el ˝ oször magamat vezetem félre, hogy azután másrarakhassam a terheket. Nincs id ˝ oérzékem és gyakran kések, várnak rám a vizsgázók. Jön mindig az indoklás,ó, sebaj, hiszen ezalatt is tanulnak. Bárki mondhatna magáról hasonló példákat.

Érzelemfogyaték (pszichopátia). Ha nem a belénk nevelt erkölcs szerint viselkedünk, bels ˝ o küzdelemtámad bennünk, és a lelkiismeret furdalásnak élettani jelei is vannak. Például ha nagyobbat hazudik valaki,a pirulás, a testbeszéd és más elárulja. Ezen alapul a hazugságvizsgáló készülék.

Ám vannak olyan emberek, körülbelül minden ötvenedik férfi és ennél kevesebb n ˝ o, akiknél ez nincs így,nem mutatkoznak rajtuk az érzelmekkel kapcsolatos élettani jellemz ˝ ok, mert igazából nincsenek érzelmeik.Emiatt nem fog rajtuk a nevelés, hiányoznak bel ˝ olük a társadalmi együttélést szolgáló gátlások és késztetésekés nincs lelkiismeretük sem, ami feltámadhatna bennük, ha nem a nevelésnek megfelel ˝ oen viselkednek.

Pszichopatának, érzelemfogyatékosnak nevezik ˝ oket. Csak a szavak szótári jelentését ismeri, a szó

mögötti érzelem idegen számára. Hasonlóan a színvakhoz, aki bár nem ismeri a piros és a zöld közöttikülönbséget, de tudja, hogy a közlekedési lámpán a piros van felül és a zöld alul, az erkölcsfogyatékosszámára ismeretlen a szeretet és hasonló szavak érzelmi háttere. Szemrebbenés nélkül hazudhatnak, felel ˝ otlenülígérhetnek, nincs olyan élettani jelzés, amely leleplezné ˝ oket. Így mindezt mélyen a szemedbe nézvetehetik, nem fogsz gyanút. Remek színészi képességeik vannak és amíg várnak t ˝ oled valamit, elb˝ uvöl ˝ oek.Amint viszont már hozzájutottak ahhoz, amire vágytak és feleslegessé váltál, kíméletlen közömbösséggelhagynak ott, annyira arcátlanul, közönyösen, lélektelenül viselkedve, ami az egészséges ember számáraképtelenség. Fel tudják mérni, mit csinálnak, de mivel nincs lelkiismeretük, ez nem zavarja ˝ oket.

Egyedül a céljuk számít, azt minden eszközzel véghezviszik. Általában az ösztöneik minél telje-sebb kiélése, a pénzre, hatalomra, kitüntetésre, n ˝ ore (többségük férfi) való vágyakozás mozgatja ˝ oket.

Nem csoda, hogy sok közülük börtönbe kerül, de ez nincs hatással rájuk, nevelhetetlenségük miatt nemtudnak változni. Aki tehetséges és ráadásul jobb a családi háttere, a kifinomultabb megtéveszt ˝ o eljárá-sai és teljes gátlástalansága segítségével nagyon magas állásokba is könnyen feljuthat, a lelkiismeret nemgátolja törtetését. Nehéz t ˝ ole szabadulni, igazából csak egy másik erkölcsfogyatékos lehet az ellenfele.

30



Környezetében is csupán a felfelé tör ˝ o, hozzá hasonló erkölcsfogyatékosok tudnak megmaradni, csak ˝ okbírják a képtelen bánásmódot.

Mivel az erkölcsfogyatékos jóval könnyebben érvényesül, mint hasonló képesség˝ u, ép személyiség˝ utársa. ezért a fels ˝ obb vezet ˝ ok között az erkölcsfogyatékosok aránya sokkal nagyobb, mint a népességben.Ilyen vezet ˝ oréteggel nem csoda, hogy a világ oda jutott, ahol van. De ha a pszichopata vezet ˝ o szándékanemes, nagyon nagy dolgokra képes. Ez a helyzet, ha az illet ˝ o annyira okos, hogy felismeri, ˝ o is akkor jára legjobban, ha a népéért tevékenykedik.

Régóta keresik, van-e az érzelemfogyatékosságnak élettani oka. Nemrég közölték, hogy érzelemfogy-atékos egyéneknél az agynak a félelmet és szorongást jelz ˝ o és a b˝ unt és együttérzést kifejez ˝ o központjaiközötti idegi összeköttettetés gyengébb, mint más embereknél. Továbbá az agykéreg m˝ uködését követvelátták, hogy a két agyközpont közötti kapcsolat nincs jól összehangolva. A vizsgálatokat fegyintézetbe zártb˝ unöz ˝ okön végezték.

Elfojtás. Ha valami megbántott, megsértett vagy magunk követtünk el szégyellni valót, gyakran ahelyett,hogy feldolgoznánk mi is történt igazából, minél hamarabb el akarjuk felejteni. Törekvésünket elménk tel-

jesíti. Élettanilag az elfojtást úgy képzelhetjük el, hogy abban a hálózati szakaszban, amely legérzékenyebbaz esetre, megszakítás, rövidzár alakul ki. Igen ám, de az idegi hálózatunkban azon az útvonalon nemc-sak ez a fájdalom közlekedett, hanem más is. Képletesen útlezárás keletkezik, emiatt sok más terel ˝ oútrakényszerül. Lelki gubanc (komplexus) fejl ˝ odik ki. Nyelvünk híven szemlélteti az állapotot. Ha valakibensok ilyen gubanc van, az szétszórt, szétesett. Ha valakiben alig van, összeszedett, jól összefogott. Nemkönny˝ u a lelki gubanc felszámolása. Újra foglalkozni kell az esettel, beszélni kell róla, nem is egyszer.Ismét át kell élni a fájdalmat, a történetet és ekkor a megszakítás elt˝ unik. Ehhez általában más személy,sokszor szakért ˝ o lélekgyógyász segítsége szükséges, ugyanis saját er ˝ ob ˝ ol igen nehéz az elfojtott, így elfele- jtett esetekre rátalálni. Véletlenül, hasonló esetet olvasva, hallva ugorhat be a fájdalmas emlék. Ezért isérdemes olvasni a rangosabb szépirodalmat és a Szentírást. Utóbbiban különösen sok olyan történet van,

amely a bennünk található lelki gubancokat is segít feltárni.Nemcsak az egyén, hanem a közösség egészének is vannak lelki gubanchoz hasonló tünetei, elfojtásai.

Ahogyan most majd a boldogságról írottak végén olvasható, a bennünk természetes módon ott lév ˝ o, acsoportunk tagjai iránt meglév ˝ o önzetlenséget elfojtja a többiekt ˝ ol átvett önz ˝ oség, szükségtelen versengés.Ezért gyakori, hogy az egymásra annyira ráutaltak, a közeli és távolabbi hozzátartozók, szomszédok ésmunkatársak is becsapják, rászedik a másikat. Vagy a nép, a közösség nem akar tudomást venni elkövetettb˝ uneir ˝ ol, esetleg múltjának sötét foltjai nyilvánulnak meg, amikor megdöbbent ˝ o módon viselkedik.

4.6. Okos és bölcs gondolkodás

Világról szerezhet ˝ o ismereteinket illet ˝ oen a nagy kérdés az, hogy mennyire er ˝ osen függnek össze a világdolgai. Ha a közöttük lév ˝ o kölcsönhatások er ˝ osek, akkor minden mindennel össze van fonódva. Ez esetbensemmit sem lehetne a többit ˝ ol függetlenül vizsgálni. Ekkor a világról, annak dolgairól és jelenségeir ˝ ol csakátfogóbb jelleg˝ u, kézzelfoghatónak aligha mondható kijelentéseket tehetnénk. Nehéz lenne számokkal, amatematika eszközeivel bármit is leírni. Csak bölcselkedhetnénk arról, milyen is a világ. Kiderült, hogynem egészen ez a helyzet. Egyrészt vannak szükségszer˝ uségek és változatlanságok, amelyek mindig vagycsaknem minden esetben teljesülnek. Továbbá léteznek olyan egyszer˝ u rendszerek, amelyek az világ többirészét ˝ ol jól elkülöníthet ˝ oek és emiatt egyszer˝ u módszerekkel tanulmányozhatóak. Ezekr ˝ ol pontosan fogal-mazhatunk, leírásukra akár matematikailag megfogalmazható törvényeket is alkalmazhatunk. Egyszer˝ ubbés összetettebb rendszerekkel különböz ˝ o módon bánhatunk, okosan vagy bölcsen gondolkodva vizsgál-

hatjuk ˝ oket.

31



Okos. Okosan, azaz ok-okozati alapon akkor érdemes gondolkodni, amikor valamit a világ többi részér ˝ olmegfeledkezve vizsgálhatunk. Ekkor a viszonylag egyszer˝ u rendszert pontosan meghatározva, megmondva,mi alatt éppen mit értünk, az ok-okozati kapcsolatok alapján feltárjuk a rendszert jellemz ˝ o összefüggéseket,felismerjük a szükségszer˝ u és változatlan dolgokat, kapcsolatokat. A leírásra gyakran matematikailag meg-fogalmazható törvényeket is alkalmazhatunk. Ha a vizsgált dolog valóban leegyszer˝ usíthet ˝ o és a világ többidolgáról elfeledkezhetünk, az okos gondolkodás nagyon hatékony és eredményes. Egyértelm˝ u eredményre

vezet, gondoljunk például a mértani tételek bizonyítására. Igaz vagy nem, teljesül vagy nem, kétértelm˝ uválasz nem fogadható el. Nincs tekintélytisztelet, az okos vizsgálódás számára csak a tiszta érvelés a mér-vadó. Agytevékenységünket tekintve az okos gondolkodás a tudatos szinten vagy annak közelében folyik,folyamata megragadható, menete feltárható. Alapvet ˝ oen feladatmegoldó gondolkodás, gyümölcse a tudás.

Bölcs. Világunk folyását nem csupán a szükséges és változatlan dolgok szabályozzák. Változások, es-etlegességek sokasága kíséri életünket. Ha bonyolultabb a folyamat, a rendszer, az ok-okozati kapcsolatokfelkutatásán és végigkövetésén alapuló okos módszer alkalmazhatatlanná válik. Fel sem tudjuk tárni, vagyképtelenek vagyunk átlátni valamennyi ok-okozati kapcsolatot. Bölcsen gondolkodva, a párhuzamokatkeres ˝ o, mintaelemz ˝ o gondolkodást az okos ellen ˝ orzéssel párosítva ilyenkor is boldogulunk. Ekkor a mintaelemzés

jóval hosszabb, bonyolultabb folyamat, mivel nem a pillanatnyi helyzetet elemezzük, hanem összetettkérdéskört vizsgálunk. Felhasználva az élet során felgyülemlett tapasztalatot, értelmezhet ˝ o lehet a vizs-gált dolog. Azt kutatja a bölcs elméje, hogy amit vizsgál, ahhoz hasonló hol fordult már el ˝ o korábban.Mikkel vethet ˝ o össze, mi lehet a mostaniban a már ismertekkel közös. Sokat kell a bölcsnek tudnia ésa hasonlóságok felismeréséhez jó képzel ˝ oer ˝ o is kell. Honnan ismerünk fel egy párhuzamot, nem tudjuk.Mindez a tudatalatti szinten történik és ezért nem követhet ˝ o, nem térképezhet ˝ o fel. Ha sikerült valamilyenpárhuzamot, hasonlóságot felismerni, ez feljut a tudatos szintre, hirtelen beugrik a hosszabb ideje foglalkoz-tató kérdésre adható válasz. Még hátra van ennek az ellen ˝ orzése. Most a bölcsnek tudatosan gondolkodva,okosan elemeznie kell, van-e valódi alapja a felismert hasonlóságnak, vagy csak képzeletének játéka vetetteegymás mellé a két dolgot. Így aki bölcs, annak egyúttal okosnak is kell lennie. Ha az egyén az utolsó

lépésre nem képes, akkor nem bölcs, mert mások számára követhetetlen kijelentéseket tesz. Példák a kije-lentéseket okos elemzés nélkül közl ˝ o egyénre a jós és a látnok. Jóslataik, kinyilatkoztatásaik igen sokszorhomályosak, kétértelm˝ uek.

Amit a bölcs mond az adott dologról, az nem a bizonyosság, csak vélekedés. Tudja ezt a bölcs ésezért tartózkodik a határozott nyilatkozatoktól. Inkább az úgy vélem, azt hiszem, szerintem, valószín˝ u,úgy gondolom vagy efféle kifejezésekkel bevezetve ismerteti, mire jutott. Hiszen ha valaki nála tapasz-taltabb, többet tud, nem biztos, hogy ugyanazt mondaná. Alapvet ˝ oen döntéshozó, értékel ˝ o jelleg˝ u a bölcsgondolkodás.

A buta és a bolond. Ellentétben az okossal, a buta a lényeges dolgokat képtelen a lényegtelenekt ˝ olelkülöníteni és nem képes az összefüggéseket átlátni. A bölcsesség ellenkez ˝ oje a bolondság. Aki bolond,az egyrészt korlátolt, másrészt önismeret hiányában err ˝ ol nem tud. Korlátoltsága m˝ uveletlenségb ˝ ol, tapasz-talatlanságból, képzel ˝ oerejének hiányából eredhet. A bolond nem látja át, hogy a vizsgált dolog valamilyennagyobb rendszer leválaszthatatlan része. Mivel korlátolt, megalapozatlanul bízik önmagában és tekintetnélkül mások tapasztalataira, figyelmeztetéseire, ragaszkodik túlzott egyszer˝ usítéseihez. Teszi azt, amireéppen képes. Ezzel ugyan megoldhat valamit, ám közben jóval több bajt csinál, mint amennyit elhárít. Míga bölcsesség együtt jár az okossággal, az okos egyúttal bolond is lehet, ha saját okosságát hangsúlyozvaképtelen felismerni saját korlátait.

Az okos tud, a bölcs vélekedik, emiatt mindennapjainkban a csak okosan gondolkodó ember jelen-

t ˝ os el ˝ onyben van a bölccsel szemben. Aki csak okos, különösebb töprengés nélkül él lehet ˝ oségeivel, fel-használja a rendelkezésre álló eszközöket és nem vesztegeti erejét és idejét arra, hogy az egésszel és a távlatikövetkezményekkel is foglalkozzon. Aki bölcs, az viszont gondol a jöv ˝ ore, a tágabb összefüggésekre is és

32



ezért a köznapi gondolkodás számára határozatlannak, élhetetlennek mutatkozhat. Hosszabb távon mu-tatkozik meg a bölcs gondolkodás fölénye. Manapság nem sok szó esik a bölcsességr ˝ ol és bolondságról.Alig hallunk a jöv ˝ or ˝ ol és a bolond viselkedés annyira megszokottá vált, hogy fel sem figyelünk rá.

4.7. Világszemlélet

Az egyén világszemléletének kialakulását az öröklött adottságai és a nevelés együtt határozza meg. Mennélfiatalabb az ember, annál fogékonyabb a környezet által adott mintákra, mások viselkedésére. Ennélfogva atudat magzatkori, kisgyermekkori és a rákövetkez ˝ o, a feln ˝ ottkorig tartó fejl ˝ odési szakaszai meghatározóanfontosak. Leghatékonyabb tanulási módszerünk az utánzás, a másik által nyújtott minta átvétele. Mivela tudatalatti szinten zajlik, nem igényel er ˝ ofeszítést, így szinte észrevétlenül tanulunk. Világszemléletünkalakításában 12-13 éves korunkig els ˝ osorban a szüleink és nevel ˝ oink a meghatározóak. Addig a gyermekminden nagyobbat önkéntelenül utánoz, hacsak nem csalódott az illet ˝ oben. 13 évesen a gyermek még nemtehet arról, hogy milyenné lett. Utána is veszi a mintát, de már csak azokról, akikre felnéz. Hogy felnéz-evalakire, ez sem a tudatos döntése.

A 14-17 éves gyermek döntései bizonytalanabb hátter˝ uek. Még nem tudja igazából, ki és mi ˝ o és a gyorstesti-lelki fejl ˝ odése is kiegyensúlyozatlanná teszi. 18 évesen már tisztábban látja helyzetét és lehet ˝ oségeités 18-25 éves korában éli életének legszabadabb korszakát. Még képes a komolyabb változásra és tudatosválasztás alapján alakíthatja az életét. 25 éves korára a testi fejl ˝ odés lezáródásával gondolkodása is kifor-rottabbá, s ˝ ot merevebbé is válhat. Hacsak nem tanul folyamatosan, az addigra kialakult nézettrendszere,világszemlélete alakítja tovább az életét. Ett ˝ ol függ, minek tartja magát az ember a világban, mi leszszámára fontos és mi kevésbé jelent ˝ os. Középkorú egyénnek nagyon kemény és hosszú ideig tartó munkakellhet ahhoz, hogy valami számára teljesen új dolgot meg tudjon érteni, ugyanis ehhez az agyi rendsz-erének a megfelel ˝ o módosítása szükséges. Ismeretes, mekkora gondot okozhat az id ˝ osebb embernek aszámítógép által nyújtott lehet ˝ oségek kihasználása.

Ha az ember a világszemléletével össze nem fér ˝ o dolgokkal találkozik és azok a mindennapi létfeltételeitnem zavarják, akkor azokról tudomást sem vesz. Ismer ˝ os a helyzet. Mondunk valamit és az illet ˝ o úgyviselkedik, mintha nem is hallotta volna. Ez nem szándékos, a mondottak egyszer˝ uen kiestek az agyi fel-dolgozásnál. Ha viszont olyan valamivel szembesül, amely életvitelét komolyabban érintheti, akkor márnem hagyja figyelmen kívül a dolgot. Ekkor el ˝ oször is igyekszik tagadni, lekicsinyelni azt. Ez nem igaz,hamisítás, szemfényvesztés, csalás. Vagy ez csak kivételesen van így, csupán ilyennek látszik; vagy úgy-sem számít, ennek nincs jelent ˝ osége. Azaz az egyén a gondolkodását f ˝ oleg arra használja, hogy önmagát,tetteit utólag igazolja. Például a fogyasztói társadalom polgárának ma szembesülnie kellene azzal, hogy azállandó gazdasági növekedés, az életszínvonal emelkedése képtelenség, mert az er ˝ oforrások, mint az olajés a földgáz észrevehet ˝ oen fogynak. Erre egyszer˝ uen nem gondol és nem is akar tudni róla. Ha kénytelen

meghallani, els ˝ o gyors válasz az, hogy ez nem így van.Ha viszont az egyén értelmével belátja, hogy milyen nehéz a helyzet, magatartásának, életvitelének

megváltoztatása egyáltalán nem olyan egyszer˝ u. Ugyanis a benne kialakult gondolkodásmódon igen nehézváltoztatni. Sokszor van úgy, hogy akarna valamit az ember és bár szándéka véghezvitelének nincs nyil-vánvaló akadálya, mégsem tud úgy viselkedni, ahogyan szeretné. Bizonyos dolgokra egyszer˝ uen képtelen,minden látható küls ˝ o ok nélkül. Ahogyan már tárgyaltuk, tudatosan hiába akar valaki valamit, ha belül-r ˝ ol nem ébred indulat azt tenni. Önmagunk megváltoztatása a tudatalatti tartomány áthuzalozását jelenti.Ehhez nagyon sok tanulás, gyakorlás kell.

4.8. ˝ Osbizalom

Biztonságérzetünk is tanult, els ˝ osorban a feszültségeket kezel ˝ o agykérgi központ, a feszközpont (stresszközpont)behálózódásának során fejl ˝ odik ki, a tanulási folyamatot a küls ˝ o ingerek milyensége határozza meg. Mivel

33



a szeretet áradását az állat is érzi, nem csodálkozhatunk azon, hogy a magzat és a csecsem ˝ o számára an-nyira fontos. A magzatkor és a csecsem ˝ okor els ˝ o fele az öntudat kialakulásának - az én és a világ létére valóráébredésnek, - kulcsfontosságú szakasza. Ha életének ebben a szakaszában azt érezhette, hogy szeretik, ör-vendezve várják és jövetele nagyon sokat jelent a környezete számára, akkor egyúttal az is tudatosul benne,hogy ez a világ az ˝ o világa ahol otthon érezheti magát. Az így létrejöv ˝ o bizalom és biztonságérzés mélyenmeggyökerezik benne és lelkiségének meghatározó elemévé válik. Eredetével az egyén nincs tisztában,

hiszen ebb ˝ ol az id ˝ oszakból - a bens ˝ o biztonságérzet kb. hat hónapos korig fejl ˝ odik ki, - kés ˝ obb már ninc-senek emlékei, mert a maradandó emlékek általában csak a három és fél éves kor után rögzülnek. Ez amélyen lakozó bels ˝ o bizalom, az ˝ osbizalom határozza meg az egyén egész életét, viszonyát az emberekhez,a természethez és a világhoz.

Szorongás és az önbizalom kóros hiánya. Lélektani vizsgálatok szerint az állandósult szorongásokgyökerei a magzati és a félévnél fiatalabb korhoz nyúlnak vissza. Ha valaki nemvárt gyermek volt, vagy nemörültek igazán érkezésének, azaz keveset gondoltak rá és akkor sem örömmel, agykérgének behálózódásifolyamata nem a szokásos. Nem kap megfelel ˝ o visszajelzéseket az anyától, s ˝ ot, ahonnan minden jótvárhatna, nemtör ˝ odömség, durvaság és visszautasítás zúdul rá. Emiatt f ˝ oleg a feszközpontja károsodik.

Ez a központ ugyanis akkor kezd tanulni, amikor a pici már veszélybe sodorhatja magát, azaz hat hónaposkorától, amikor a baba már képes a helyét változtatni és érzékszervei is eléggé fejlettek. Addig nem kerül-het bajba. Bántalom, magára hagyottság esetén hat hónapos kor el ˝ ott is ingert kap az feszközpont és annakhatására tanulni, hálózódni kezd. Mivel ekkor a baba az összetettebb mozgásformákra és érzékelésekre mégnem képtelen, a lent ismertetett, természetes tanulás útja még nem járható és a feszközpont életre szólóanmegsérül.

Ha a feszközpontot túl korán, féléves kor el ˝ ott érik fenyegetést jelent ˝ o ingerek, az illet ˝ o egész életébenszorongani fog és más is gyötörni fogja. Természetes körülmények között a központ tanulási folyamataakkor gyorsul fel, amikor a baba fel akar állni és eközben elesik. Hamar rögzül nála, hogy az esés és avele járó fájdalom el ˝ ott a szeme és az egyensúlyérzéke hirtelen változást jelez. Ezzel, lásd a 4.4. szakaszlegelején, megtanulja, hogy a fájdalmat hirtelen változások el ˝ ozik meg és így fel tudja ismerni, mikor kerülveszélybe. Ezután tanulja meg, mit kell tennie, ha veszély fenyeget. Egy id ˝ o után rájön arra, ha ki tudtámasztani vagy meg tud kapaszkodni, akkor nem esik el. De a kapaszkodás vagy kitámasztás komoly testier ˝ ofeszítést igényel. Felgyorsul a szívverés és sok minden más is. Ezzel a központ megtanulja a feladatát,veszély esetén felgyorsítja a test m˝ uködését. Például a vizsgázó többet tud, mint amennyit megtanult, hiszenfelgyorsultan több minden jut az eszébe.

Hogy a baba feszközpontja a váratlan helyzetek miatt hat hónapos kora el ˝ ott kezdett el tanulni, kés ˝ obb akövetkez ˝ ok jelzik. Élete során folyamatosan szorong, szinte mindenben és mindenkiben veszélyt lát. Emiatttüskés, sérülékeny és robbanékony lehet, rátámadhat a mit sem sejt ˝ o társára. Amikor viszont ténylegesenveszélybe kerül, ledermed. Akár a nyúl a fényszóró el ˝ ott, képtelen mozgósítani. További kísér ˝ o jelenség azönbizalom kóros hiánya. Mivel a baba is értelmezi a helyzetét, azzal magyarázza, hogy bántják és magárahagyják, hogy ˝ o felesleges, mert csúnya és selejtes. Hiába nagyon szép, értelmes és sikeres, az élete soránvégig ezzel gyötri magát. Míg a túlzott riadalom és dermedtség csak tünetileg kezelhet ˝ o, az eljárást lásdlent, az önbizalom küls ˝ o segítséggel helyreállítható.

Mit tehet, aki ebben szenved? Ha hallgató, sokkal jobban megy neki az írásbeli, mint a szóbeli. Utóbbivizsgán jóval kisebb a terhelése, mert van ideje megnyugodni. De szóbelin könnyen lefagy, bármennyit tan-ult. Hiába készült rendesen, ha egy kicsit is tart a vizsgáztatótól, nem jut eszébe semmi, ha kérdezik. Megsem szólal, vagy elkezd összevissza beszélni. Valamennyi szóbelijére úgy megy be, hogy most végre összefogja szedni magát, de sorozatosan kudarcot vallhat. Legjobb, ha elfogadja, hogy ˝ o ilyen és a következ ˝ otüneti kezelést alkalmazza. Amint rátör a félelem, nem lep ˝ odik meg, hanem vár. Legjobb, ha képben gon-dolkozva lekapcsolja a benne berreg ˝ o vészcseng ˝ ot vagy a kigyulladó piros lámpát. Ha ezt sikerül beírniamagába, akkor valóban gyorsan megnyugszik és minden eszébe jut. Kívülr ˝ ol csak az látszik, hogy az illet ˝ omegfontoltan és összeszedetten felel és higgadtan kezeli a feszültséggel járó nehéz helyzeteket. Láttam,

34



mint alkalmazza ezt az eljárást a nagy hír˝ u öreg lélekgyógyász (pszichoanalitikus). ˝ O sok évtizeddel ko-rában az ilyen jelleg˝ u gondjaira gyógyírt keresve ment el lélektant tanulni és nagy örömmel vettem észre,mint alkalmazza ezt egy ötödéves leány, aki maga jött rá, mint vizsgázhat eredményesebben.

Születési megrázkódtatás. Megszületni leírhatatlan megrázkódtatás. Mi csak az anya gyötr ˝ odését vesszük

észre, az gyermekét alig. Korábban nem is elemezték, mit érez szülés közben a gyermek, gondolván, nemsok mindent élhet át bel ˝ ole. Ma már tudjuk, ez nem így van. Arra ugyan nem emlékezhetünk, miképpen jöttünk a világra, de ami magzatként és születés során történt, mély nyomokat hagy bennünk. Mint a 4.részben tárgyaltuk, tudatunk fejl ˝ odése már a magzati lét harmadik hónapjában elkezd ˝ odik. Igen szoros azanyával való kapcsolat, az agykéreg behálózódása az anyától kapott ingerek hatására történik. Egyre töb-bet tudunk a méhen belüli állapotról. Felvételeket készíthetünk arról, miként válaszol a magzat az anyaállapotváltozásaira, hogyan játszik a köldökzsinórral és amint kifejl ˝ odött a hallása, miként fogadja a küls ˝ ohangokat.

A magzati lét a gondtalanság kora. Szépen növekszik a magzat, az anyától a köldökzsinóron át mindentmegkap. Egészen addig, amíg a szülés ideje el nem közeledik, amikor hirtelen romlani kezd. Már nem

a megszokott tökéletes módon táplálja a méhlepény. Egyre rosszabbul érzi magát a magzat és beindítja aszülést. El kell hagynia a méhet, át kell jutnia egy nagyon sz˝ uk folyosón. Ez az út nemcsak az anyának,hanem a gyermek számára is hatalmas fájdalom és gyötr ˝ odés. Óriási igénybevételnek van kitéve. Ha közbenösszenyomódik a köldökzsinór, oxigénhiányos állapotba kerül, és fuldokolni kezd. Azt is érzékelnie kell,hogy szülés közben mennyire az anyja er ˝ ofeszítéseit ˝ ol függ minden és mily mélységesen ki van az anyjánakszolgáltatva. Észleli, hogy az anyja is szenved, de csak anya tudna segíteni. Többet tehetne érte és nemteszi.

A szülés okozta megrázkódtatást, ami egyébként természetes, azután az anyai gondoskodás, szeretetoldja fel. A szoptatások, a sok-sok bens ˝ oséges anya-csecsem ˝ o együttlét lassan feledteti a szüléskor átéltfájdalmat, félelmet és szorongást. Ha a csecsem ˝ okori és kisgyermekkori anyai gondoskodás megfelel ˝ o,

akkor a születéskor átélt megrázkódtatás nem károsítja a személyiséget. Ha viszont a születési megrázkód-tatást nem sikerül rendesen feldolgozni, annak életre szóló következményei vannak. Olyan érthetetlenviselkedésmódok keserítik az életet, mint a növekedést ˝ ol való félelem, vagyis az illet ˝ o nem tudja elviselni,ha huzamosabb id ˝ on át sikeres. Kezd ett ˝ ol rossz érzése lenni és büntetve önmagát, önmaga és mindenkimás számára is érthetetlen módon véget vet a sikereinek. Tudata mélyén a szülés ˝ osfélelmének élményemunkál, amikor a méhben csodajól érezte magát, ám utána jött a hirtelen romlás, a rákövetkez ˝ o szörny˝ u fáj-dalommal és életveszéllyel. Önsorsának rontásával öntudatlanul ezt az állapotot akarja megel ˝ ozni, inkábbne legyen sikeres.

Ha az anya ráadásul nem igazán várta a gyermekét és utána sem szerette eléggé, akkor az anyától valóöntudatlan félelem torzítja a gyermek, különösen a lányok lelkiségét. A népmesékben oly gyakran szerepl ˝ o

ördöng ˝ os szüle és boszorkány a rossz anyára utalna. Jancsi és Juliska története is ezt a félelmet oldja agyermekben. A gyermekeket fogságba vet ˝ o, hizlaló majd felzabálni készül ˝ o boszorka a neki kiszolgáltatottgyermeket rettegésben tartó anya torzképe, a boszorka felett aratott gy ˝ ozelem pedig oldja a gyermekbenesetleg még lappangó szorongást.

4.9. Csoport- és tömeglélektan

Hogy miként viselkedünk tömegként, a csoport- és tömeglélektan tárgya. Ha a tömeg váratlan helyzetbekerül, nemigen számolhatunk arra, hogy okszer˝ u, józan megoldásokat választ. Mint ahogy 3.2. pontbanmár volt róla szó, amikor sokan vagyunk együtt, az egyének gondolkodása egységesül, elnyomódnak az

egyéniséget jellemz ˝ o vonások. Nagy tömegben a valamennyiünkben közös ˝ osi érzelmi, ösztönös megnyil-vánulásai törnek a felszínre és korábban elképzelhetetlennek hitt dolgok történhetnek. Továbbá a közösségegészének is vannak lelki gubanchoz hasonló tünetei, elfojtásai.

35



Hitler átlagos képesség˝ u, érdekl ˝ odés˝ u, tudású, m˝ uveltség˝ u ember volt, de volt különleges képessége.Az els ˝ o világháború után Bécsben élve gyakran megfordult kisebb-nagyobb összejöveteleken, vitákon.Egyszer, amikor ˝ o kezdett szónokolni, felfigyelt arra, hogy megérzi, mire hangolódna rá hallgatósága, miaz, ami igazából megfogná ˝ oket. Érdemes megnézni, mint zajlottak le tömeggy˝ uléseken tartott beszédei.Bizonytalanul kezd, mintha nem is tudná, mit fog majd mondani. Amint ráérez arra, mire kezd hangolódnia tömeg, egyre magabiztosabbá válva azt a szálat viszi tovább. A végén szinte eggyé válva a tömeggel,

szenvedélyesen harsogva, tombolva jut el a befejezésig. Nem csak ˝ o ˝ orjöng, hanem vele együtt a tömegegésze is.

Mint ahogy a 4.2. pontban tárgyaltuk, általában nem tudhatjuk, hogy miért éppen az a dolog jutott azeszünkbe. Ezért nem ismerhetjük meg, igazából mi is lakozhat bennünk, váratlan helyzetben mi bukik kibel ˝ olünk. Jó példa erre a náci Németországban tartott Wannsee találkozó. Tárgya a német és az európaizsidóság helyzete és jöv ˝ oje volt, annak eldöntése, mit tegyen velük a Német Birodalom. Itt született meg adöntés a zsidóság kiirtásról. Részben a fennmaradt jegyz ˝ okönyv, továbbá a döntést végrehajtó belügymin-isztériumi f ˝ otisztvisel ˝ o, Adolph Eichmann vallomásából ismerjük a történteket.

Eichmann, a buzgó hivatalnok igen tisztelte a találkozón megjelent vezet ˝ o állású értelmiségieket, or-vosokat, ügyvédeket, tudósokat és közgazdászokat, a német társadalom jeles személyiségeit. Nagyon sokatadott a véleményükre. Alaposan felkészült el ˝ oadóként el ˝ oterjesztette, mit tehetnének a zsidókkal és lehet-séges végs ˝ o megoldásként hozta szóba a zsidóság teljes kiirtását is. Ezt akkor maga sem gondolta ko-molyan, csupán a teljesség kedvéért említette. Nagy meglepetésére, a találkozón résztvev ˝ o igen tekintélyesés közmegbecsülésnek örvend ˝ o személyek kitör ˝ o lelkesedéssel fogadták a zsidók elpusztításának tervét.Senki, sem egy pap, egy államférfi vagy egy jogász sem szólalt fel ellene. Senki sem volt a jelenlév ˝ onagym˝ uveltség˝ u német értelmiségiek, Goethe, Schiller és Kant m˝ uveinek jó ismer ˝ oi között, aki tiltakozottvolna. Egyenként nyilván nem viselkedtek volna így, csoportban viszont igen, bel ˝ olük is feltört a másikcsoport ellen irányuló ellenszenv. Ezek után Eichmann meg volt gy ˝ oz ˝ odve arról, hogy a zsidók kiirtásahelyes lépés, kötelessége végrehajtani.

Olyan lelki tényez ˝ okre lehet érzékeny, olyan felvetéseket kap fel, visszhangozhat a tömeg, amelyekaz emberek többségének közös fájdalmára, megrázkódtatásaira, lelki gubancaira utal. Ezeknek oka f ˝ o-leg az lehet, hogy az adott társadalom kegyetlen módon bánik a csecsem ˝ okkel, kisgyermekekkel. AWannsee találkozó résztvev ˝ oinek viselkedése hátterében az lehetett, hogy a 19. század végének némettársadalma kifejezetten kegyetlenül bánt a csecsem ˝ okkel és a gyermekekkel. Annyira, hogy a német gaz-dasági helyzethez képest felt˝ un ˝ oen nagy volt a csecsem ˝ o és gyermekhalandóság. Németországban kevészsidó élt, nem a zsidók nem túl jelent ˝ os gazdasági hatalmával szembeni ellenérzés állhatott a találkozónrésztvev ˝ ok érthetetlen és szenvedélyes megnyilvánulásai mögött. De amint lentebb majd tárgyaljuk 6.1.pontban, a zsidóság nagy gonddal neveli gyermekeit és a zsidók felszabadult élete hathatott oly ingerl ˝ oen akorabeli németségre.

Hogy mennyire elképzelhetetlen módon viselkedhet a tömeg, arra az 1956-os forradalom idején Bu-dapest utcáin történt események sora is mutatja. ˝ Orizetlenül hagyott papírdobozokban gy˝ ujtöttek pénzt azelesettek hozzátartozóinak és nem fosztogattak a bezárt, harcokban betört ablakú üzletekben. Ha valaki egyilyen üzletb ˝ ol elvitt valamit, a kirakatba elhelyezett dobozba dobta a termék árát. Azaz a nagy fordulat egyrövid id ˝ ore önzetlenné, egybeforrottá tette a népet.

Egyszer˝ ubben úgy tanulmányozhatjuk a nagy tömegek gondolkodásának mozgatóit, ha figyeljük, mittartalmaznak a nagy példányszámú, kifejezetten az utca emberének írt újságok, hetilapok címlapjai. Példányszá-muk ugyanis attól függ, vajon az ember rájuk pillantva megveszi-e. Egy sajtótermék annál sikeresebb,minél jobban ráéreznek arra, mi motoszkál az emberek lelke mélyén, és ennek megfelel ˝ oen mit kell ép-pen most a címlapra rakni. Ezért a hatalmas néz ˝ oközönséget vonzó sikerfilmek is segítenek megérteni,

milyen félelmek, érzések munkálnak a mélyben. Szokványos elemekkel könny˝ u filmet készíteni, de ilyentömegtermékb ˝ ol nagyon sok van, nem lesznek csúcstartók. Igazi siker az, ha olyan bels ˝ o tartományt érintmeg, amely az emberek többsége számára valamilyen oknál fogva érzékeny terület.

36



5. Állam

5.1. A világtörténelem dióhéjban

A régi szokást elhagyó, a számítgató, vagyonra vágyó viselkedés felmérhetetlen hatást gyakorolt az em-

berre, annyira, hogy ez a történelemben él ˝ o ember megjelenését, a történelem kezdetét jelenti. Ha a vagyona rangsor elemévé válik, akkor a férfi többet termel, mint amennyire ténylegesen szükség volna. Mind többolyan dolgot állít el ˝ o, ami nélkül jól megvolnának. Összetettebbé válik a munkamegosztás, er ˝ osebbé a gaz-daság, mind szervezettebbé alakul a közösség és a társadalom. De minél gazdagabb a társadalom, annálhamarabb feléli természeti környezete er ˝ oforrásait. Mivel gazdagabb, fejlettebb az ipara, mint a többieké,képes több és jobb fegyvert, majd harci szekeret gyártani és elfoglalja a szomszéd társadalmak területeit.Birodalmat alapít, majd annak a természeti forrásait is feléli és a birodalom törvényszer˝ u bukása után csaksivatag, letarolt, csupasz fátlan térségek maradnak utána. Nem áll meg ezzel a történelem, újabb birodalmakszületnek, de nem a régiek helyén, ott már nincs mire, hanem másutt. Egészen addig, amíg az ember a teljesbolygót föl nem éli.

Ott van az Édenkertben a tudás fája mellett az élet fája is. Isten ki˝ uzette az embert a kertb ˝ ol és ezzelaz ember elvesztette az örök élet lehet ˝ oségét. Ez a következ ˝ ore utalhat. Miután az ember letelepedett,hamarosan rettenetes, halált hozó csapások sora zúdult az emberre. Megjelentek a szörny˝ u járványok, ésa környezet pusztulásával együtt járó éhezés. Ölni kezdték egymást és háborúskodtak. Az ember örökéletének elvesztése az emberiség gyors és teljes pusztulásának fenyegetését fogalmazhatja meg.

Ma már tudjuk, hogy a sumér birodalom lassú hanyatlását és bukását a földek elszikesedése okozta,ami a folyóvízzel való öntözés velejárója. Mivel a kilocsolt folyóvizet a növény elpárologtatja, a talaj fels ˝ orétegében felhalmozódik a vízb ˝ ol fel nem vett ásványi anyag, a sziksó. Ha az öntözés csak néha szük-séges, mert van elég csapadék, az es ˝ ok és f ˝ oleg az olvadó hólé - ezekben nincs ásványi só - a talajvízbemossa a sziksót. Ám Mezopotámia széls ˝ oséges éghajlata miatt a sziksó felhalmozódott. Jól mutatják a

szikesedés el ˝ ore haladtát az agyagtáblára jegyzett terméseredmények. Els ˝ osorban búzát és árpát termesztet-tek a sumérek.

Kr. e. 3500 körül búzából és árpából még közel ugyanannyit termeltek. Míg a búza érzékenyebb a talajban felhalmozódott ásványi sókra, az árpa kevésbé az, mintegy kétszer akkora a sót˝ urése, mint búzáé. Am-inta szikesedés miatt terméketlenebbé váltak a sumér birodalom földjei, újabb területeket vontak m˝ uvelésbe.Emiatt a sumér birodalom gazdasági központja a Kr. e. 3. évezred közeledtével a Perzsa-öböl vidékét ˝ ollassan felfelé tolódott. Kr. e. 2500-ra 15%-ra esett a termelt búza aránya és Kr. e. 2400-ra a sumérekelérték lehet ˝ oségeik határát. Addig a földjeik még annyit, vagy többet teremtek, mint a középkori Európagabonaföldjei. Kimerültek a gabonatartalékok és emiatt le kellett építeniük a hivatali rendszert és a had-sereget. Elkerülhetetlenné vált a birodalom összeomlása. Babilon, az utódállam északabbra terült el, ott a

földek még termékenyek voltak. Ám a szikesedés miatt Babilon is elbukott.Leginkább Róma csupaszította le a Földközi-tenger medencéjét. Itáliából még az énekesmadarak is

kivesztek. Mivel a fa a római birodalom f ˝ o er ˝ oforrása volt, nagyon sok térségben letarolták az erd ˝ oket.A Földközi tenger mellékén gyakoriak a csupa mészk ˝ ob ˝ ol álló hegységek. Nincs rajtuk talaj, csak a fehérsziklák látszanak. Nem mindig volt ez így. Valaha ezeket a hegységeket erd ˝ o borította. Kivágták ˝ oket. Fájuktüzeléshez, hajóépítéshez, építkezésekhez kellett. Miután elpusztították az erd ˝ ot,mégegyideigm˝ uvelhettéka területet. Amint kimerült a föld, csak füvek, gyomok éltek meg rajta. Ekkor kezd ˝ odött a legeltetés.Ha mérsékelten végzik, azaz csak annyi tehenet, juhot hajtanak a legel ˝ ore, amennyit az elbír, a legeltetésfenntartható. De ha növekedett a népesség, egyre több állatot hajtottak a rétekre. Ezek annyira lelegelték,hogy alkalmatlanná vált tehenek vagy juhok tartására. Csak olyan cserjék, gyomok, tüskés növények n ˝ onek

meg rajta, amiken már csak a kecske tud megélni. Szegény ember állata a kecske. Nem válogatós és hanincs más, tövig tudja rágni a növényeket. Ha a kecskékkel lelegeltetik a területet, utána már nem hajt kisemmi. Ha nincs gyökérzet, ami a term ˝ oföldet a hegyoldalakon tarthatná, az es ˝ o lemossa a hegyoldalakatborító talajrétegeket. Megjelennek a fehér sziklák.

37



Másutt igen száraz a partvidék, az afrikai egyenesen sivatagos. Valaha a partvidéket mindenhol erd ˝ oségborította. A tengerparton mindig fúj a szél és a tenger fölött állandóan képz ˝ od ˝ o felh ˝ oket a part fölé sodorja.Ami es ˝ o a tengerparton lehullik, az erd ˝ o magába szívja. Miután a vizet az erd ˝ o elpárologtatta, a bel ˝ olükképz ˝ od ˝ o felh ˝ oket a befelé fúvó tengeri szél beljebb sodorja. A bel ˝ olük hulló csapadék a tengert ˝ ol távolabblév ˝ o erd ˝ oket élteti. Egészen a magas hegységekig húzódik a folyamat sávja, az erd ˝ oket éltet ˝ o es ˝ o és azerd ˝ ok által párologtatott vízb ˝ ol kialakuló felh ˝ ok körforgása.

Ahol az ember a tengerpartokon kiirtja az erd ˝ ot, hogy gabonát termeljen, mint például Róma tetteLíbiában, megindul a kiszáradás. Eleve kevesebbet párologtat el a gabona és ami csapadék a fedetlentalajra hull, azt a talaj nagyobbrészt elnyeli és az a talajvízbe szivárog. Elegend ˝ o párolgás híján nem vagyalig képz ˝ odik felh ˝ o. Mivel a bentebb fekv ˝ o erd ˝ oség is kevesebb es ˝ ot kap, kezd kiszáradni és emiatt ˝ ok isegyre kevesebbet párologtatnak. Így a parttól még távolabbi erd ˝ oségek sem jutnak elég csapadékhoz és ígytovább. Azaz a parti erd ˝ oség kivágása megállítja az es ˝ oket és a kiszáradás fokozatosan terjed a szárazföldbelseje felé terjed. Így jött létre a Szahara és a sávja egyre lentebb kerül. Líbiában a kiszáradás az 5.században gyorsult fel. Korábban is szárazabb volt térség, de sehol sem volt sivatag. Róma bukásánakegyik közvetlen el ˝ ozménye éppen az volt, hogy a térségben él ˝ o vandálok beszüntették a gabona kivitelétRómába. Ezt követ ˝ oen pár évtizeden belül a korábban milliós város népessége néhány tízezerre csökkent.

Elmondhatjuk, hogy a birodalmak keletkezése és virágzása sivatagosodó térségek, lepusztuló hegy-oldalak és terméketlenné váló földek megjelenésével jár együtt. Újabb birodalmak az addig épen maradttérségekben jelennek meg. Róma elbukott, kés ˝ obb, a reformáció után a birodalmi központ Franciaországbamajd Angliába került át és a gyarmatosító Európa a többi földrész forrásaira is rátette a kezét. A 20.század közepére az USA vált birodalmi központtá. Odáig jutottunk, hogy mostanára elfogytak az érintetlenterületek, mindenhol er ˝ osen pusztul a környezet és sorra merülnek ki az er ˝ oforrásaink. Újabb birodalommár nem alakulhat ki, nincs mire. Lassan odáig juthatunk, hogy semmi olyan nem marad, amiért érdemeslenne háborúzni.

Egy ország, ha háborúskodva vagy szelídebb eszközökkel elragadja más országok még megmaradt for-rásait ugyan jobban élhet, de más társadalmak kifosztása a világrendet teszi bizonytalanná és fenntarthatat-lanná. Ugyanis a marakodó emberiség legkönnyebben a természeti kincsek gyors ütem˝ u elhasználásávalenyhítheti a társadalmakon belüli és a világ országai közötti feszültségeket. Rövid távon a természet képte-len védekezni a saját jöv ˝ obeli létfeltételeit is felmorzsoló emberrel szemben. Miután a világ kimerítettetermészeti er ˝ oforrásait, a világrend kártyavárként omlik össze.

5.2. Állam

Biasz, a hét görög bölcs egyike mondta: az emberek többsége rossz. Azaz vannak jó emberek, de nemez az általános. Az emberek nagy többsége a csoportja által elfogadott magatartást követi, önkéntelenül

igazodik a körülötte lév ˝ okhöz, lásd a 3.2. pontban. Hogy az emberek mint viszonyulnak egymáshoz,államról-államra, id ˝ or ˝ ol-id ˝ ore, helyzetr ˝ ol-helyzetre is változhat. Gondoljunk például a 4.9. pontban leír-takra, a Wansee-találkozón történt megdöbbent ˝ o fordulatra, valamint 1956 októberére, Budapest utcáinakbetört kirakataira. Ha többségünk rossz, akkor a b˝ unbeeséssel járó megromlás határozza meg társadalmunkviselkedését.

Két végletes vélemény küzd egymással. Egyik, a beletör ˝ od ˝ o, fásult felfogás szerint az emberi ter-mészetet úgy kell elfogadni, amilyen, nem lehet az embert bölcsebbé, kedvesebbé, jobbá tenni és a tár-sadalmat ennek tudatában kell berendezni. Másik, a délibábosnak mondható felfogás szerint az ember atársadalom miatt annyira korlátolt. Ha egy jobb társadalmat hozunk létre, az emberek is jobbak lesznek.Jobb- és baloldaliságnak ezek a gyökerei. A jobboldali ragaszkodik a hagyományokhoz, mivel az emberi

természet olyan, amilyen, a gyengébb állam hívei, mert a kormányzók nem elég bölcsek ahhoz, hogy jólirányítsanak, er ˝ os rend ˝ orséget és katonaságot akarnak, mivel a b˝ un és a hódítás vágya állandóan kísértiaz embert és a szabad piac hívei, mivel a piac az egyéni önz ˝ oséget a közösség boldogításának eszközévéteszi. A baloldali a fenti álláspontokat kishit˝ ueknek és érzéketleneknek min ˝ osíti. Hisz abban, hogy ha a

38



nevelési, m˝ uvel ˝ odési, oktatási, sajtó és tájékoztatási rendszerünkön valamint célkit˝ uzéseinken megfelel ˝ oenváltoztatunk akkor az emberek értelmesebbek, kedvesebbek, békésebbek és jobb lelk˝ uek lesznek. Megje-gyezzük, a jobb- és balodaliság fenti jellemz ˝ oi az Amerikai Egyesült Államok és más fejlett nyugati országgondolkodását jellemzik, térségünk átmeneti társadalmaiban a két felfogás er ˝ osen keveredik.

Mivel nemcsak a kisebbek, a csecsem ˝ o és a gyermek, hanem a feln ˝ ottek is els ˝ osorban utánzással tan-ulnak, viselkedésünket a többiek formálják. Ezért a társadalom viselkedésének javítása igen nehéz. Akínai bölcsel ˝ o, Konfuciusz szerint a rossz általában nem a magányos gazemberek m˝ uve, hanem az emberekközösen követik el. Ezért a vezet ˝ ok erkölcsösségének fontosságát emeli ki, mert ha a családf ˝ o, a tanító, azelöljáró, a fejedelem és a császár jó erkölcs˝ u, akkor a családtag, a tanítvány és a nép is mintájukat követveél.

5.3. Fenntarthatóan él ˝ o társadalmak

A fenntartható élet alapja a természettörvény által növekedésre beállított, ösztöneink hatalmas erejével hajtott gazdaság korlátok között tartása. Akkor lehet fenntartható a társadalom, ha miközben a gazdaság épít

ösztöneink hajtóerejére, a törvénnyel, az erkölccsel, a m˝ uvészetekkel valamint az oktatási és nevelési rend-szerrel a gazdagodásra valamint a hatalomra, befolyásra, tekintélyre való törekvés mozgatóit a szellemiek-ben és alkotóképességben való növekedés serkent ˝ oivé nemesíti.

Legels ˝ o feladat az anyagiakért és hatalomért folytatott harc korlátozása. Ne gondoljuk, hogy ez egyszer˝ utörvénykezéssel, alkotmányozással megoldható. Csak akkor hatékony az állam törvényhozó és törvényeketvégrehajtó hatalma, ha a törvények a társadalmat átható erkölcsi rendszerre épülnek. Csak a közös erkölcsielveken, a közösség nagyobb részének egyetértésével hozott törvények tarthatók be az állami kényszerhat-alom eszközeivel. Ha a törvény nem ilyen, nem sokat ér, mert kijátsszák, elkerülik.

Mivel az anyagi javak szerzésének lehet ˝ osége korlátozott, de a lelki-szellemi értékek korlátlanul gyara-píthatók, ezek felé kell az embert fordítani. Belém írható, hogy takarékos legyek és a létem fenntartásához

ne csak anyagiakat, hanem barátokat, jó ismer ˝ osöket, élményeket és tudást is szerezzek, valamint ne azanyagi gazdagságom és világi hatalmam mutassa meg, ki vagyok, hanem a lelki-szellemi javak biro-dalmában és az alkotásban legyek valaki. Ha boldog akarok lenni, önmagammal versenyezve, testi-lelkier ˝ oforrásaimat az általam szeretett tevékenységre használva kell élnem lásd a 4.1. pontot. Így az ösztönökhajtóereje az ember megtartásának, fejl ˝ odésének és felemelésének szolgálatába állítható.

Tikopia . Legfontosabb, amire figyelnünk kell, a természet állapota, ez szabja meg, mennyien, és hogyanélhetünk, azaz mint élhetünk fenntartható módon, milyen lehet a társadalom. Ehhez kell igazodnia a ter-mészeti er ˝ oforrásokat fogyaszthatóvá alakító gazdaságnak. A gazdaság a társadalom részrendszere, min-denekel ˝ ott takarékosan, pazarlás nélkül kell gazdálkodnia. Ezt kell szolgálnia a pénzrendszernek vagyhelyette más, a gazdaságot szervezni képes rendszernek.

Jó példa erre Tikopia több mint háromezer éves története. Tikopia kis csendes-óceáni sziget, területe 5km2, paradicsomi körülmények jellemzik. S˝ ur˝ un lakott, ezerkétszáz ember élhet meg csak rajta és ezt a szá-mot tartaniuk kellett. Ha pár éven át több gyermek születne meg, mint amennyien meghaltak, 15 éven belülmutatkozni kezdenek a túlnépesedés jelei, az éhezés, a nélkülözés és a velük járó betegségek. Ezt hamarészrevették és megtanulták. Emiatt nemcsak tisztelték a szüzességet és szorgalmazták a fogamzásgátlást,hanem a magzatelhajtás és a csecsem ˝ ogyilkosság is bevett társadalmi szokás volt. Amikor a történelemsorán mégis a kívánatos fölé n ˝ ott a lélekszám, fiatalok nagyobb csoportja tengerre szállva elhagyta aszigetet, hogy másutt keressen új hazát maguknak. Gyümölccsel, terményekkel és hallal táplálkoznak.

1600 körülig disznót is tartottak, de akkor lemondtak a disznótartásáról, mert a disznó az emberhez ha-sonlóan táplálkozik és disznók nélkül, több halat fogva több embert tarthat el sziget. Ez is mutatja, nema gazdasági érdek az els ˝ odleges, hanem a társadalom egészének az állapota a fontosabb. Ami nyilvánvalóTikopiára, ugyanaz a helyzet nagyban.

39



Tikopia és a Húsvét-sziget, 1 ugyanabban a folyamatban, a Csendes-óceánon zajló népvándorlás során,egyforma hátter˝ u emberekkel népesült be. A közöttük lév ˝ o, sorsukat meghatározó különbség a szigetnagysága lehetett, a Húsvét-sziget területe Tikópia területének több mint harmincszorosa. Ennélfogva aHúsvét-sziget jóval több embert tarthatott el és népessége különböz ˝ o falvakban élt. A nagyobb népességtöbbféle lehet ˝ oséget adott a gazdagodásra. Egyesek annyira a többiek fölé kerekedhettek, hogy dolgoztatnikezdtek másokat, s ˝ ot szolgálatukba fogadták ˝ oket. A Húsvét-sziget falvainak szoborállítási versengése

mögött a falvak elöljárói, azaz gazdagjai közötti versengés állt.

Kína. Kína hagyományos id ˝ oszemlélete körkörös. Eszerint nincs kezdet sem vég, csak állandó körforgásvan. Ami van, az már volt és lesz is. Azaz a fordulatok, történések ismétl ˝ odnek, ahogyan azt Kína hosszú,több ezer éves történelmének menete is tanúsítja. Megértették azt is, hogy a csapások gyakran régebben,akár évtizedekkel vagy évszázadokkal el ˝ otti rossz döntések következményei és a hibákat ismételten elköve-thetjük.

A kínai szemlélet további alapeleme az ˝ osök és így a hagyományok tisztelete. Mindent az ˝ osöknekköszönhetünk. Ha ˝ ok annak idején csak önmaguk javát keresik és csupán a saját sorsukkal tör ˝ odve rövidlátó

módon habzsolják az életet, akkor ma nem létezhetnénk. De ˝ oseink bölcsek voltak, gondoltak ránk, a jövend ˝ o nemzedékekre és alaposan megfontolták, miként élhetnek, mibe vághatnak bele. Ezért bármitteszünk, gondolnunk kell arra, megfelel-e ez a hagyománynak és mit szólnának mindehhez az ˝ oseink.

Híven szemlélteti a körkörös világszemlélet, a hagyomány világképre gyakorolt hatását a következ ˝ o kí-nai történet. Egy lángesz˝ u mérnök repül ˝ o szerkezetet készített. Bemutatta az uralkodónak, akinek szemmelláthatóan tetszett a készülék, er ˝ osen csodálta. De a bemutató után az uralkodó szétromboltatta a repül ˝ ot ésmegölette feltalálóját, minthogy a világ addig is megvolt repül ˝ o nélkül és az ilyen új dolgok kiszámíthatat-lan módon megzavarhatnák a világ rendjét. Ugyanis az ˝ osök is biztos találkoztak már valaha a repüléssel,de azt nem hagyományozták az utánuk jöv ˝ okre. Nyilván azért nem, mert ártalmasnak vélték. Kína hagy-ományos világszemléletének helyességét meggy ˝ oz ˝ oen bizonyítja, hogy Kína fennmaradt, miközben a többi

nagy ókori birodalom mind elt˝ unt.Ugyan Kínában találták fel a puskaport és bár háborúztak, a puskaport csak t˝ uzijátékra használták. Sok

évszázaddal kés ˝ obb arab közvetítéssel került csak el Európába. Kína 1403-ban hatalmas, több mint három-száz hajóból álló hajórajt épített. Egy hajó legalább 3 ezer tonna vízkiszorítású volt, ez legalább tízszereseKolumbusz vezérhajója vízkiszorításának és a kínai vitorlások a valaha épített legnagyobb fa vitorláshajókvoltak. 1434-ig a hajóraj bejárta a világ tengereit és szinte mindent felfedeztek. De a következ ˝ o császárúgy döntött, visszatérnek a hagyományokhoz. A hajókat, a hajógyárat valamint az utazásokhoz köt ˝ od ˝ oleírásokat megsemmisítették.

Kína hivatalnoki karának több mint kétezer éves története jól szemlélteti, miként lehet a megfelel ˝ ovezet ˝ oréteget kiválasztani és fenntartani.

Kína els ˝ o három évezredének viharos története tanúsága szerint a nehéz helyzetekben a bölcsebb, többettudó emberek jobban helyt tudnak állni és ezt tapasztalva folyamatosan növekedett a tudás és a bölcsességbecsülete. Miután meger ˝ osödtek, az északi uralkodók délfelé terjeszkedtek és lassan birtokba vették a teljesterületet. Ott nemcsak m˝ uveletlenebb kínaiak, hanem más nemzetiség˝ u népek is éltek. A kínai terjeszkedésalapelve a m˝ uveltség átadása. Egy m˝ uveletlen, faragatlan embernek be kell látnia, mennyire alantas állapot-ban van és fel kell benne keltenie a felemelkedésre irányuló vágyat. Ez a módszer határozottan jól m˝ uködöttés a kínaiak igen hatékonyan olvasztották be a meghódított területek népességét.

Kr. e. 221-ben egyesült a birodalom és az egyesülés után kialakuló szakért ˝ o hivatalnoki kar igazgatta.12 rendbe osztották a hivatalnokokat. Kiválasztásuk versenyvizsgák alapján történt. Ezeknek anyagát a

kínai irodalom, a bölcsek tanításai, a hagyományok ismerete képezte. Úgy tartották, aki nem kedveli aköltészetet, nem m˝ uveli a bölcsészeti tudományokat, az szívtelen ember, akire nem lehet más emberekirányítását, ügyeinek intézését bízni. Ez az érzelemfogyatékosok (pszichopaták) nagy többségét kizárta aversenyb ˝ ol. Vizsgákat bárki tehetett, aki tehetséges és szorgalmas volt, a képzés megnyitotta a felemelkedés

40



útját az alacsonyabb származásúak el ˝ ott is. Ezek után a birodalom egyik f ˝ o feladata éppen a megfelel ˝ oszámú és képesség˝ u hivatalnok kiképzése és a testület fenntartása lett. A hivatalnoki kar tagjai sajátosmódon egyesítették magukban a közéleti ember, a tudós és a m˝ uvész szerepét.

Kína sorsát ezek után ennek a nagyon jól képzett, erkölcsös hivatalnoki karának tevékenysége határoztameg. Ez a rendszer egészen a 20. század elejéig 1912-ig fennmaradt. Császári házak bukhattak, újak jöhettek, meghódíthatták Kínát a mongolok vagy mások, Kína m˝ uveltségét már semmi sem rendíthettemeg. Még a Kínát elárasztó és megszálló pusztai népek is kénytelen-kelletlen a hivatalnokokra bízták aközigazgatást. Meghódítóik észrevétlen átvették a hivatali kar által kiszabott rendet, nem tehettek ellenesemmit. Pár nemzedék alatt ˝ ok is kínaivá váltak, beolvadtak, hasonultak az általuk meghódított néphez.

India, a hindu világkép. Elménk feladata az volna, hogy híven tükrözze a világ valóságát és így vezessenbennünket. Ha az elme a világról hamis képet ad, az egyén a világ rendjét sértve, sok-sok bajt okozva él.India ˝ osi vallásának központi tárgya az elme elsötétedése és a hindu f ˝ o feladata elméjének egyre világosabbátétele.

Nagyon nehéz azt valakinek elfogadni, hogy az elméje a torz képet ad világról. Nemcsak a hinduk, mi

is beszélünk err ˝ ol, de csak homályosan. Mondogatjuk, hogy minden ember másként gondolkozik, máskéntfogja fel a világot. Ez így igaz, de a valóságban csak egyetlen világ van. Ha ezt mindenki másnak érzékeli,ez bizony arra utal, hogy valamennyien hamisan látjuk azt, ami van. De az elmém a mondást a maga rend-szere szerint értelmezi. Eszerint van valaki, természetesen ez én vagyok, aki helyesen szemléli a világotés az összes többi pedig helytelenül. Képtelenség lenne, hogy én zavarosan gondolkodnék. Van ben-nem is némi tökéletlenség, de hogy ennyire sok a baj, annak nem én, hanem a többiek az okozói. Azzaltehetem jobbá a világot, ha mást is ráveszek arra, hogy hozzám hasonlóan gondolkodjon és lássa a dolgokat.Csakhogy más is ugyanígy viselkedik. Ennélfogva a családon, és más, kisebb-nagyobb közösségen belülállandóan folyik a küzdelem a többiek meggy ˝ ozéséért, átneveléséért. Ezzel csak a z˝ urzavar n ˝ o. Így a ’min-denki másként fogja fel a világot’ mondás legfeljebb a türelmet, a másik iránti megértés szükségességét

fejezi ki, nem pedig azzal szembesít, amire tényleg törekednem kellene. Saját tökéletlen látásmódomat kel-lene felismernem és felszámolnom. Nem a többi ember, hanem saját magam világosabbá tételére kellenetörekednem.

Nem egyszer˝ uen az egyén érzékcsalódásairól beszél a hindu, hanem azt is megfogalmazza, hogy vala-mennyien a káprázatban élünk. Attól, hogy a többiek is ugyanúgy látják, mint én, egyáltalán nem biztos,hogy az valóban úgy is van. Fátylak borítják a valóságot. Ha egyet eltávolítottunk, ne higgyük azt, hogymost már az igazság birtokosai vagyunk és tisztán látunk mindent.

Azzal, hogy a hindu vallás önfejl ˝ odésre ösztönöz, id ˝ onket és er ˝ oforrásainkat a megmaradáshoz szük-séges tevékenységek felé fordítja. Aki tisztában van a korlátaival, az nem bántja feleslegesen a többieket,hanem idejének és er ˝ oforrásainak jó részét önmaga lelki-szellemi építésére fordítja. Világosabban gon-

dolkodva jobban bánik az emberekkel és a világgal egyaránt és példaként szolgál mások számára is. Aza szemlélet, hogy a káprázatban élünk, véd a közösen elkövetett ballépések ellen. Sok mindenr ˝ ol nemtudunk, vagy ha tudnánk is, a tudásunk részleges lehet. Ezért mértékletesnek és el ˝ ovigyázatosnak kelllennünk. Óvnunk kell azt ami van, és nem szabad kétes érték˝ u természetátalakító tevékenységbe fognunk.

Még kifejezettebben látszik ez a buddhista életvitelében. Míg a hindu számára a szellemi fejl ˝ odéslehet ˝ osége korlátozottabb, a buddhista nevelés több évtizedes kemény gyakorlással számunkra elérhetetlenülmagas szellemi szintekre képes az embert emelni. Számos kisebb-nagyobb ázsiai társadalom fenntarthatóbbéletrendjének kialakulásában a buddhista felfogás szerint élés játszott kulcsszerepet.

Akkor érthetjük meg jobban az indiai kasztrendszer kialakulását, m˝ uködését, ha a gyermeknevelésre

tekintünk. A különböz ˝ o kasztokhoz tartozók nem házasodhattak, nem tarthattak kapcsolatot egymással.Ezért a gyermekek egyértelm˝ u mintákat kaptak. Például a papi kaszt, a brahmanok gyermekei csakisolyan emberekkel érintkezhettek, akik számára a szellem világa, a gondolkodás mindennél többet jelentett.Legf ˝ obb erények ebben a csoportban az elvont, tiszta, okszer˝ u gondolkodás, a magába mélyedés képessége,

41



a minél magasabb szellemi szint elérése. Mivel a gyermekek eszmélésükt ˝ ol fogva csak ilyen emberek tár-saságával találkoztak, maguk is ilyenekké válhattak. Adományokból, koldulásból élnk, de mindenki felnézrájuk. Mindez er ˝ osen visszafogja a versengést, a legjobbakat nem az anyagiak és a hatalom szerzése kötile.

Tibet. Sohasem voltak többen a tibetiek két-három milliónál. Mégis, a tibeti nyelv˝ u irodalom közelakkora, mint a latin nyelv˝ u európai irodalom, csak ámulhat a nyugati világ a tibeti könyvtárak mérhetetlengazdagságán. Mindez a hallatlan szellemi kincs a fenntartható életre való törekvés részeként halmozódottfel. Tibet már az ˝ oskorban is lakott volt és egészen a 20. század közepéig fenntartható módon élt. Kevésés sérülékeny a term ˝ otalaja, óvni kellett. Nem szaporodhatott túl a népesség. Ennek megakadályozásárahúzták meg a mez ˝ ogazdasági és szellemi munka csaknem ezer éven át érvényes szabályait. Oszthatatlannátették a családi birtokot, örököse a legid ˝ osebb fiú vagy férfi, örökös híján a legid ˝ osebb leány. Csak ˝ oköthetett házasságot. Így Tibet nem népesedhetett túl, földjeit nem zsigerelték ki.

Aki pár nélkül maradt, otthon dolgozhatott vagy férfiak, n ˝ ok egyaránt buddhista szerzetesnek vonultak.Ott a rendház földje tartotta el ˝ oket. Háromszáz éven át, egészen a 20. század közepéig Tibet népességének

harmada rendházakban élt. Jóval kevesebbet kellett itt dolgozni, mintha családot tartanának fent, és sokid ˝ o marad elmélkedésre, tudományra, m˝ uvészetre és általában a szellem dolgaira. Alapozásként, a keményszerzetesi képzés részeként naponta órákon át, évekig kellett végezniük az egyszer˝ ubb alapozó, összpon-tosítást beidegz ˝ o gyakorlatokat. Ezzel elsajátították, miként lehet hatékonyan tanulni. Utána mindenki aztkezdte tanulni és m˝ uvelni, amire hajlama volt, amit a legjobban szeretett csinálni. Így a szerzetesek, bár nemlehetett családjuk, nem gazdagodhattak, mégis kiegyensúlyozott, boldog és gyümölcsöket hozó életet élhet-tek. Tibet szerzetesei közül sokan váltak kiváló hittudóssá, nyelvésszé, történésszé, orvossá vagy m˝ uvésszéés az ˝ o m ˝ uveik töltik meg Tibet könyvtárait.

Japán az Edo-korszakban. Sajnos, igen kevés történelmi példa van arra, hogy a régi Kína társadalmához

hasonlóan, egy társadalom évezredekig fenn tudjon maradni. Általában a társadalmi egyenl ˝ otlenségekfokozódása, egyesek dúskálása és mások elszegényedése nemcsak a társadalmi feszültségek növekedéséhezvezet, hanem tönkremegy a természeti környezet és a ezzel a társadalomnak is vége. Ha a társadalommegengedi az egyének számára az anyagi javak halmozását, akkor a gazdasági élet ugyan gyors fejl ˝ odés-nek indul, de hamar felélik az er ˝ oforrásokat és tönkreteszik a természetes környezetet. Az Edo-korabeliJapán fenntartható társadalmában vaskez˝ u kormányzás gátolta a gazdagodást.

Japánt az 1603-1868-ig terjed ˝ o Edo korszakban a Tokugava sógunok kormányozták. Edo a mai Tokiókorábbi neve, ide került a kormányzati központ. Manapság az Edo korszaknak egy olyan jellegzetességérefigyeltek fel, amely igen fontos lehet az emberiség egészének jöv ˝ ojére nézve is, mivel egy hatalmas és népesbirodalom hosszú id ˝ on át képes volt fenntartható életrendet követni. Nem belülr ˝ ol bukott meg ez a rendszer,

küls ˝ o fenyegetés terelte Japánt más pályára.1600-ra Japán népessége elérte az eltarthatósági határt, amit növekv ˝ o feszültségek, lázadások sora is

jelzett. Ráadásul er ˝ osödött a küls ˝ o, különösen az európai befolyás, ami tovább élezte a bels ˝ o ellentéteket.Emiatt a hatalomra kerül ˝ o katonai kormányzat visszaszorította a kívülr ˝ ol érkez ˝ o hatásokat. Er ˝ osen közpon-tosították a hatalmat és elzárták a szigetországot a külvilágtól. 1639-ban rendeletet hoztak, amelybenmegtiltották, hogy a japánok elhagyják hazájukat. Annyira féltek az idegen eszmékt ˝ ol, hogy az éppenkülföldön tartózkodóknak is megtiltották a hazatérést, még a keresked ˝ ok, halászok és hajósok sem mehet-tek haza. Külföldi sem léphetett Japán földjére, csak egy maroknyi holland és kínai keresked ˝ onek engedtékmeg, hogy Nagaszaki közelében egy szigeten tartózkodhassanak. Állomásuk forgalma a 18. századra évikét hajórakományra apadt.

Szinte államvallássá emelték a buddhizmust. Egy család egy adott területhez, szentélyhez volt kötve, itttartották nyilván a családot és a nyilvántartást felhasználva röghöz kötötték a lakosságot. Még a legkisebbfalut is csak engedéllyel lehetett elhagyni, út menti ellen ˝ orz ˝ o állomások ügyelték a rendet. Megszabták,

42



miként lehet közlekedni, ki hogyan, mivel utazhat, hány kísér ˝ oje lehet. Ezzel azt is elérték, hogy hely-ben maradva mindenkinek vállalnia kellett cselekedeteinek következményeit és a többiekkel együtt kellettboldogulniuk. Ha valaki a lakóhelyén becsapott, megrövidített, megkárosított másokat, nem tehette meg,hogy megszedve magát lelépjen és másutt újra kezdje ugyanazt, vagy csak elköltözve zavartalanul élvezzecsalárdul szerzett gazdagságát.

A földesuraktól megkövetelték, hogy Edóban is szállást kell építeniük és családjával együtt ott kel-lett élniük. Haza kétévente látogathatott a családf ˝ o, de családja nélkül. Rangjukhoz ill ˝ o udvartartást,kíséretet írtak el ˝ o számukra, és még az utcára is csak megadott öltözékben, el ˝ oírt számú és öltözet˝ u kíséret-tel léphettek ki. Így a titkosrend ˝ orség valamennyi minden lépésüket szemmel tarthatta és szóba sem jöhetett összeesküvés szervezése. Kötelez ˝ ové tették, hogy a sógunnak rendszeres ajándékot adjanak. Je-lent ˝ os összegekkel kellett adózniuk az építkezésekhez és egyéb költségekhez. Ezzel er ˝ osen korlátozták a jövedelmek felhalmozódását és az emberek mozgásterét. Megakadályozták, hogy a gazdag tovább növel-hesse gazdagságát és nagyobb hatalomra tehessen szert.

Évszázadokra visszamen ˝ oen pontos népesedési adatokkal rendelkezik az ország, tudjuk, hogy végig azEdo korszakban Japán lakossága nagyjából állandó közel 30 millió volt. Engedélyezték a magzatelhajtást ésa csecsem ˝ ogyilkosságot, nem engedték a kisbirtokok megosztását, a fiatalabb fiúk nem örökölhettek és ígynem is házasodhattak. Edo lakóinak száma 1-1,25 millió között mozgott, ezzel az akkori világ legnagyobbvárosa volt.

Egy ennyire er ˝ osen megkötött népnek meg kellett adni a kibontakozás lehet ˝ oségét is. Igen nagy gon-dot fordított a sógunátus az oktatásra. Kinyilvánították, a m˝ uvelt, tanult ember megérti, mi a jog, igazságés kötelesség. Egy fels ˝ obb osztálybeli embernek még szorgalmasabban kell tanulnia. Bevezették az alap-fokú oktatást. Ezek a szentélyek, rendházak mellett m˝ uköd ˝ o intézmények ugyan nem adtak magas fokúképzést, de megtanították az alapfokú írásjeleket és oktatták a fegyelmezett, engedelmes életet követel ˝ oerkölcstant. Virágoztak a m˝ uvészetek, a színház, a zene, a szertartások, a kertépítés és mások. Gazdagok ésszegények egyaránt szerettek olvasni. Csaknem hétezer könyvesbolt és kb. 800 kölcsönkönyvtár m˝ uködöttaz országban. Számos kiadvány elérte a nyolcszázas példányszámot.

Összefoglalva elmondható, hogy az Edo korszakban Japánt nem támadták meg kívülr ˝ ol. Békés id ˝ osza-kot élt meg, szinte egyáltalán nem voltak bels ˝ o háborúskodások. Csak az együttélési szabályokat és azállam kemény törvényeit kellett betartani. Szellemileg és gazdaságilag is hatalmas eredményeket értek el.Igaz, a gazdaság fejl ˝ odése nem a nyugati értelemben vett növekedésnek felelt meg.

Japán gazdaságának alapja az újrahasznosítás volt. Annyira kevés volt a forrás, hogy mindennel nagyongondosan és takarékosan kellett bánni. Igen költséges volt új dolgokat vásárolni, ezek a közönséges emberszámára megfizethetetlenek voltak. Mindent, amit csak lehetett felhasználtak, újrahasználtak, megjavítot-tak. Szemét szinte nem volt. Számos újrahasznosító iparág virágzott. Ha az edényeket és más fémeszközkilyukadt. Nálunk is ismert volt ez a múlt század közepéig, az öregebbek még emlékezhetnek a falvakat,

városi házakat felkeres ˝ o drótos tótokra. Törött cseréptárgyakat rizsb ˝ ol készült ragaccsal er ˝ osítettek össze,majd h ˝ okezelték. Fából készültek a folyadékokat tároló hordók, ezeket bambuszból készült abroncsokkalfogták össze. Ha az abroncsok, öregedtek, töredeztek, kicserélték ˝ oket. Javították a lábbeliket, papírlám-pákat és minden mást, amíg csak lehetett.

Amíg a villany meg nem jelent, papírlámpákkal és viaszgyertyákkal világítottak, az olajat és viasztmaguk állították el ˝ o. Olajat növényi magvakból sajtoltak vagy bálnaolajat, szardíniaolajat használtak.Fontos melléktermék a rizsszalma, minden kg rizsre durván 0,8 kg szalma jut. Rizsszalmából öltözetet,lakberendezési, használati tárgyakat is készítenek és tüzelnek is vele. Hamuja azután visszajut a földre, százszázalékosan hasznosul. Öltözetként papucsot, kalapot, es ˝ okabátot csinálnak bel ˝ ole. Az állattenyészt ˝ ok istöbbféle módon használják a rizs szalmáját.

Összegy˝ ujtötték a használt dolgokat és újra feldolgozták. Felvásárolták a használt papírt. Ami papírmár annyira értéktelen volt, hogy nem kellett a felvásárlónak, azt más gy˝ ujtötte össze és adta el a megfelel ˝ ogy˝ ujt ˝ ohelyen. Akkoriban valamennyi ruha kézis zövéssel készült, így nagy érték volt. Edoban kb. 4000

43



használt ruha keresked ˝ o élt felvásárlásból. Eserny ˝ ovázat bambuszból készítettek és zsírpapírt húztak rá.Felvásárolták a régi eserny ˝ oket, cserélve róla a papírt, új eserny ˝ ot készítettek. Csomagolópapírnak adták ela használt zsírpapírt. Hasonlóan a használt hordóknak is voltak felvásárlói, akik a felújítással foglalkozóvállalkozóknak adták el ˝ oket.

Voltak begy˝ ujt ˝ ok, aki apró játékokat, édességet vittek magukkal. Olyasmit kiáltozva, hogy cserebere.Ha gyerekek játék közben régi szeget vagy más fémtárgyat találtak, becserélhették játékra, édességre.Felvásárolták a gyertyák lecsöpögött viaszát. Megvették a tüzelés után maradt hamut és a parasztoknak minttalajtápot eladták, mivel magas a kálium tartalma. Házaknál hamugy˝ ujt ˝ o ládát, nagyobb intézményekbenhamugy˝ ujt ˝ o bódét tartottak. Más társadalmak is használják erre a hamut, de egyedül Japánban vásároltákfel. Tanintézményben a tankönyvek nem a tanuló, hanem az intézmény tulajdonában voltak. Feljegyzésekszerint megesett, hogy egy matematika tankönyvet 109 éven át használtak.

Összegy˝ ujtötték az emberi anyagcseretermékeket is. Mivel állatot csak keveset tarthattak, kellett a földa rizs termelésére, kb. 1955-ig ez volt a legfontosabb talajer ˝ opótló szer Japánban. Mialatt Európában ez járványkelt ˝ o veszélyforrás volt, a japánok mint értéket dolgozták fel. Mivel a széklettel a szervezetb ˝ ol kik-erül ˝ o kórokozók csak az emberi szervezetben képesek szaporodni, a széklet megfelel ˝ o idej˝ u érlelés utánveszély nélkül alkalmazható term ˝ otalaj táplálására. Parasztok rendszeresen látogatták a velük szerz ˝ odéstköt ˝ oket, pénzzel vagy zöldséggel fizettek. Kés ˝ obb nagybani felvásárlók és viszonteladók vették át azágazatot. Sok lakót tartó háziurak jó pénzt kerestek ezzel. Fintoroghatunk ezen, de a japán városok jó-val tisztábbak voltak a mieinknél és ma is azok. Általában a japánoknak sokkal jobb az egészségi állapotuk,mint a miénk és tisztaságuk miatt érzékenyebbek a fert ˝ ozésekre, mint mi.

Ekkora takarékosság mellett nem vagy alig n ˝ ohetett a gazdaság. Így a felvásárlók, javítók, gyártók nemsok haszonhoz, befektetni való t ˝ okéhez juthattak. Megéltek, de gazdagodni nem gazdagodhattak. Nem atömegtermelésen, hanem a források teljes kihasználásán alapult az Edo korszak fenntartható társadalma.Japán akkor csak napfényb ˝ ol származó er ˝ oforrást használt. Gallyá, ággá, törzzsé, termésekké alakítjáka fák a naper ˝ ot. Ha a múlt évben képz ˝ odött terméseket, ágakat, gallyakat használjuk, akkor a múlt évinaper ˝ ob ˝ ol élünk. Japán erdeib ˝ ol egy japánra az Edo korban legalább 200 tonna fa jutott. Évente egy fatömege átlagosan 5%-al gyarapodik. Ezzel az évi növekmény egy Edo kori japánra legalább 100 mázsafa. Ennek csak kis töredékét használta fel az Edo kori fenntartható társadalom embere. Úgyszólván csaka gallyakat tüzelve megélt. Ezért is lehetett a társadalom fenntartható. Az er ˝ oforrás 80%-a az elmúlt év,95%-a az elmúlt három év napfényéb ˝ ol származott. Mindez azt jelenti, hogy az Edo társadalom szintemindenhez, amire szüksége volt, az elmúlt 2-3 év napfényét használta fel. Csaknem mindent növényekb ˝ olállítottak el ˝ o, kivéve a fém, cserép és más ásványi anyagokból készült termékeket.

Japánt er ˝ ovel kényszerítették elszigeteltségének feladására. M. Perry amerikai ellentengernagy 1854-ben 9 hadihajóból, közöttük páncélos g ˝ ozösökb ˝ ol álló kötelékkel jelent meg Edo kiköt ˝ ojében és a fábólépült Edo felgyújtásával fenyeget ˝ ozve kényszerítette ki a szigetország megnyitását. Japánnak számára ked-vez ˝ otlen szerz ˝ odések sorát kellett megkötnie. A beavatkozás válságokba sodorta a szigetország és 1868-bana sógun lemondott.

5.4. Az állam vezetésér ˝ ol

Platón állama . Platón Állam cím˝ u könyve máig alapm˝ u. Hatféle kormányzást különböztet meg. Ha jóemberek a vezet ˝ ok, akkor annál jobb a kormányzat, minél kevesebben gyakorolják a hatalmat.

Az els ˝ o helyre kerül ˝ o, az általa legjobbnak tartott kormányzás a nagyszer˝ u adottságokkal rendelkez ˝ oszemély, a bölcsel ˝ o király kezében van. Hajdan az egyiptomi fáraó vagy a dalai láma kitüntetett helyzetbenlév ˝ o, kivételes személyiségek is volt. Kezdetekt ˝ ol fogva a lehet ˝ o legjobb nevelést kapták, a legtisztább

erkölcs˝ u, legtöbbet tudó emberek vették körül ˝ oket és tanították meg arra, amire koruk szerint éppen szük-séges és lehetséges volt. Így feln ˝ ove kivételes készségek birtokosaivá váltak. ˝ Ok lettek a legf ˝ obb tanítók,akik a többieket meg tudják ítélni, akik másokon segíteni tudnak. Vallásos fogalmat használva a földiekközött ˝ ok azok, akik az istenekhez leginkább hasonlók.

44



Platón második helyre a f ˝ onemesek kezében lév ˝ o kormányzást (arisztokrácia) teszi. Történelmi tapasz-talat, hogy egy-egy híres f ˝ oúri család, akár századokon keresztül jelent ˝ os személyiségeket tud felmutatni,legyenek azok hadvezérek, államférfiak, tudósok vagy m˝ uvészek. A f ˝ onemesek gyermekei csecsem ˝ okoruk-tól kezdve a legjobb nevelést kaphatják, sokszor a kor legkiválóbb nevel ˝ oi szolgáltak a f ˝ oúri házakban. Haa f ˝ onemesek kezében van a hatalom, akárcsak a bölcsel ˝ o király, igyekeznek utódaikra is tekintettel lenni,és a jöv ˝ ore tekint ˝ oen vezetik az államot. Viszont ha nem eléggé bölcsek és a hatalmat a rangsorban fentebb

jutásra, a másik f ˝ oúr kiszorítására használják, a kormányzásuk komoly feszültség forrása lehet.Harmadik helyen a népuralmi kormányzás áll (demokrácia). Származásától függetlenül bárki feljuthat

a vezet ˝ ok közé, és ez akkor válik igazán lehet ˝ oséggé, ha a közoktatás mindenki számára lehet ˝ ové teszi amegfelel ˝ o tudás és m˝ uveltség megszerzését. Ekkor a kormányzó réteg a népesség leginkább rátermett ésfelkészült egyedeib ˝ ol kerülhet ki. Mivel a hatalomért való szabad versengés és a választások rendszerenem teszi lehet ˝ ové, hogy valaki túl hosszú ideig a hatalom birtokosa lehessen, a kormányra jutók a ren-delkezésükre álló rövidebb id ˝ oszakban a t ˝ olük telhet ˝ o legtöbbet igyekeznek nyújtani. Emiatt a népuralmirendszerek teljesítménye, hatékonysága jóval nagyobb lehet, mint a f ˝ onemesség által vezetett társadalmaké.Viszont a kormányzásuk kifejezetten a jelenre összpontosít, mivel a következ ˝ o választáson való sikeres sz-ereplés a f ˝ o szempontjuk. Ezért nagy a veszélye annak, hogy népuralmi rendszerek felélik a jöv ˝ ot.

Ha azonban hitványabb emberek a vezet ˝ ok, megfordul a helyzet, Platón szerint ekkor a kormányzatannál jobb, minél többen gyakorolják. Így a f ˝ ufaállamnak is nevezhet ˝ o kormányzat (demagógia) árt alegkevesebbet. F˝ ut-fát ígérnek és a megfelel ˝ o kormányzati teljesítményük hiányát harsányabb szólamokkaligyekeznek leplezni. Jobb kormányzásra korlátaik, hézagos m˝ uveltségük folytán képtelenek, ezért a f˝ ut-fátígér ˝ ok kormánya észrevehet ˝ oen ront a helyzeten, a jelent és a jöv ˝ ot tekintve egyaránt.

Náluk is rosszabb a kiskirályság (oligarchia), mert ekkor a vezetés tehetséges, ám gátlástalan, csak amaguk hasznát keres ˝ o emberek kezébe kerül. F ˝ o szempontjuk a saját hatalmuk, gazdagságuk és befolyásuknövelése. Mivel egymással is versengenek, a vetélytársaikkal való hadakozás némileg csökkenti kártételükmértékét. Utolsó helyre a legrosszabb államforma, a zsarnokság (diktatúra) kerül, ekkor a hatalom a tehet-séges, ám csak a saját hatalmával tör ˝ od ˝ o, önmaga istenítésével elfoglalt személy zsákmánya lesz.

Akkor érvényesülhetnek maradéktalanul az uralkodóvá váló réteg érdekei, ha a többieket sikerül meghatáro-zott, több-kevésbé gépies tevékenységre szorítani, megakadályozva, hogy idejüket és erejüket másra isfordíthassák. Ilyen gépies tevékenység lehet a kényszeresen végzett munka, katonáskodás vagy akármi-lyen, a hatalmon lév ˝ o csoportot szolgáló cselekvés. Akkor lehet az embert, kiszámíthatóvá, embergéppéalakítani, ha valamilyen módon sikerül ˝ ot embertársaitól leválasztani, eltávolítani, azaz ha csak annyiraérintkezik másokkal, amennyire élettani szükségletei megkövetelik. Könnyen irányítható, kiszolgáltatott amagányossá lett ember. Ha csak a megélhetés, az anyagiak kötik a világhoz, akkor a gazdaságon keresztülaz ember egyszer˝ uen mozgatható, ki és bekapcsolgatható, tudni lehet róla, adott helyzetben mit fog tenni.Hosszabb távon az emberi kapcsolatok sorvasztása lebénítja a szervez ˝ odést. Ez, amint ezt tárgyalni fogjukfenntarthatatlanná teszi a társadalmat.

Zsarnokság. A parancsuralmi rendszer, zsarnokság lényege az, hogy a központi irányítás teljes ellen ˝ orzésalatt tartja az embert. Annyira szigorú az ellen ˝ orzés, hogy az emberek nemcsak a hatalomtól, hanemegymástól is félnek. Emiatt nem mernek egymással fesztelenebbül érintkezni. A zsarnokságnak megfelel ˝ ohálózatban csak egy központból indul minden, az alárendelt központok csak a legf ˝ obb központ akaratáttovábbítják lefelé. Csak a családi-rokoni kapcsolatok létezhetnek, egyéb összetartás tiltott. Az ilyen tár-sadalom viselkedése - akárcsak az arányos rendszereké - egyszer˝ u, általában könnyen kiszámítható és azsarnok számára ez a berendezkedés f ˝ o el ˝ onye.

A zsarnoki rendszer az összes tudást, ismeretet egy helyre összpontosítja és csak azt tudatja az aláren-

deltekkel, amit éppen szükségesnek tart. Minden lehetséges módszerrel igyekszik elérni a tudás felettiegyeduralmat. Tájékoztatás helyett titkolódznak, hazudnak, hamisítanak és a sulykolnak.

Semmibe veszi a zsarnokság a szabad együttm˝ uködés során kialakult rendet, a fegyelem, engedelmességmindenhatóságát emeli ki. A társadalmi folyamatok alapvet ˝ o jellegzetességeit, a sokszín˝ uséget, összetettséget,

45



tagoltságot, más társadalmakkal való él ˝ o kapcsolatot zavaró tényez ˝ oként kezeli és megszüntetésükre tör. Azönszervezést kísér ˝ o, néha áttekinthetetlennek t˝ un ˝ o jelleg˝ u folyamatokat z˝ urzavarként értékelik s mint ilyett˝ uzzel-vassal irtják. Ugyanis az emberi közösségek, szervez ˝ odések létezése, azok m˝ uködése kiszámíthatat-lan következményekkel járhat. Ezért a zsarnokság bevezetésekor a legf ˝ obb feladat a társadalom emberekrevaló szétszedése, az, hogy a társadalom a kapcsolataitól megfosztott egyénekre darabolása, mert az ˝ oviselkedésük már kiszámítható, a magányos ember könnyen irányítható.

Szétverik a társadalmat, megszüntetik a pártokat, egyesületeket, és csak az általuk létrehozott és kézbentartott szervezetek létezhetnek. Például az egyházak esetén nem a vallásos szellemiség zavarja a zsarnokirendszert, inkább az, hogy alkalmanként, istentiszteletenként emberek gy˝ ulnek össze, akiknek tevékenységétnem a központi irányítás határozza meg. Ezért a vallásos gyülekezések létezése a zsarnokság számárakockázati tényez ˝ o. Valamennyi emberi kapcsolatról tudni szeretnének, hogy irányíthassák vagy legalább isfigyelhessék azokat.

A parancsuralmi rend létrehozásának és fenntartásának legfontosabb eszköze a titkosrend ˝ orség. Alapvet ˝ ofeladata nem az egyes emberek leleplezése, börtönbe zárása, a szervezkedések kikutatása és felgöngyölítése,hogy az emberek bizalmatlanná váljanak egymás iránt. Ne merjenek nyíltak, ˝ oszinték lenni egymással,féljenek emberi kapcsolatokat teremteni és fenntartani. Ha a titkosrend ˝ orség igazi összeesküvés nyomaira

bukkanhat, rosszul m˝ uködik, mert az emberek nem tartanak eléggé a besúgóktól, meg mernek bízni egymás-ban.

Még a családokat is szét akarta verni a szovjet rendszer. Pavlik Morozov, aki feljelentette és munkatáborba juttatta az apját, a szovjet gyermekek példaképe lett. Szerencsétlen apa burgonyát vagy répát lopott a kolhozföldjér ˝ ol, hogy családja, gyermekei éhezésén enyhítsen. Valamiért megfeddett fia feljelentéssel állt bosszútapján. Nagyapja megsejtette, ki volt a besúgó és annyira megverte az unokáját, hogy az belehalt a verésbe.Pavlik Morozov ’h ˝ ostette’, hogy a családon belül leplezte le a szovjethatalom ellenségét, az apját, hogySztálin fontosabb volt számára, mint saját családja, követend ˝ o példaként került a szovjet ifjúság elé. Sz-erte a Szovjetunióban emlékm˝ uveket állítottak neki, utcákat, tereket, tanintézményeket, úttör ˝ ocsapatokat, ˝ orsöket neveztek el róla.

Fontos még a társadalom lezárása. Tilos az utazás, az idegenekkel való kapcsolat tartása, külföldiadók hallgatása, külföldön kiadott irodalom terjesztése és olvasása. A bezárkózással a szervez ˝ odés egyikalapfeltételét, a rendszer nyitottságát akarja megsemmisíteni.

Meg kell említeni, hogy a társadalom egyes intézményeiben a parancsuralom nem elvetend ˝ o. Gondo-ljunk a fegyveres testületek m˝ uködésére, a katona nem dönthet a saját elhatározása alapján, mikor és hogyanhasznál fegyvert. Egyes területek id ˝ oleges parancsuralmi vezérlése néha szükséges, például súlyosabb ter-mészeti csapások elkerülésére, következményeik elhárítására.

Japán Edo kori társadalma, lásd a 5.3. részben, inkább csak szigorúan központosított kormányzatú volt.Vaskézzel vezették az országot, korlátozták a mozgásszabadságot, elzárkóztak a külföldt ˝ ol, akadályozták a

jelent ˝ osebb gazdagodást. Viszont ezeken belül szabad volt, a helyi adottságokhoz idomulóan m˝ uködhetetta gazdaság és szabadon fejl ˝ odhetett a m˝ uveltség. Hasonlóan, a fáraó és más kemény kez˝ u uralkodó államasem tisztán zsarnoki, hanem csak er ˝ osen központosított, ahol az élet a különböz ˝ o szinteken a megadottkereteken belül szabadon zajlhatott.

Zsarnokság fenntarthatatlansága. Eszméit ˝ ol csaknem független a zsarnoki rendszer m˝ uködése. Alap-szabálya szerint minden, amit szabad, egyúttal kötelez ˝ o is. A kommunista, nemzetiszocialista, fasiszta,szakszervezeti, széls ˝ oséges vallási eszmékre avagy ezeknek valamely keverékére hivatkozó zsarnoki rend-szerek m˝ uködése igencsak hasonló. Csak nyelvezetük különböz ˝ o. Egy parancsuralmi rendszer jellegeés sorsának alakulása nem függ különösebben a zsarnok értelmi szintjét ˝ ol és személyiségét ˝ ol sem. Min-

dezekt ˝ ol függetlenül, a zsarnokság, ahogy fenn vizsgáltuk, hatalma biztosítása érdekében szétdarabolja atársadalmat, szétzúzza a köt ˝ odéseket, kapcsolatrendszereket, lezárja a határokat. Ezzel, az szervez ˝ odésalapfeltételeit megszüntetve, élet- és fejl ˝ odésképtelenné teszi a társadalmat. Ezért az összeomlás mindigcsak id ˝ o kérdése.

46



Egy szétvert, bezárt, önszervez ˝ o folyamataitól megfosztott társadalom létrehozóinak minden igyekezeteellenére sem maradhat tartósan a kiszámított állandóság állapotában. Igazából a zsarnokság csak a rom-bolást tekintve hatékony. Ha egy-két nagyobb vállalkozása sikeres volna is, azokat általában még az el ˝ oz ˝ o,többé-kevésbé természetes módon m˝ uköd ˝ o, önszervez ˝ o társadalom munkálta ki, vagy külföldi elképzeléstmásoltak. A társadalmat, amely természeténél fogva sokszín˝ u, tagolt, változó, nem lehet következményeknélkül leegyszer˝ usíteni, elszürkíteni, egységesíteni, megmerevíteni. Egy szétszabdalt, megbénított tár-

sadalom hanyatlik, s nem azért, mert a vezet ˝ o párt emberei nem eléggé rátermettek, mert a zsarnok nemeléggé okos vagy ügyes, hanem mert képtelen a változásokhoz alkalmazkodni.

Ugyanis a világ, a zsarnoki állam környezetét képez ˝ o külvilág változik. Az ép társadalom, az él ˝ oszervezethez hasonlóan, folyamatosan válaszokat ad, alkalmazkodik környezetéhez, annak változásaihoz.A zsarnokság, amely az él ˝ o társadalmat megölte és valamilyen gépezettel helyettesítette, nem képes iga-zodni. Nem akar alkalmazkodni és nem is tudna. Tönkretéve a tájékozódási rendszereket, központosítvaa tájékoztatást, életképtelenné teszi magát. Felépítésénél fogva képtelen a kívülr ˝ ol beérkez ˝ o jelzések, ada-tok érzékelésére, rendszerezésére, feldolgozására. Ha valami a végs ˝ okig központosított döntéshozó sz-ervezetben eljut az illetékesig, a döntés nehézkes és késik. Megszületett döntéseik végrehajtása pedig sok-szor eleve elkésett és kívánni valókat hagy maga után.

A teljesen parancsuralmi rendszer átlagos élettartama 2-3 nemzedékre tehet ˝ o. Ezalatt a társadalomfeléli a korábban kiépült alaprendszert. Tönkremennek az utak, romosodnak az épületek, lepusztul a hírkö-zlés, oktatás, egészségügy. De ami ennél súlyosabb, a megnyomorított emberek elfelejtik, hogyan kell azismeretekkel bánni, kapcsolatrendszereket és intézményeket építeni és fenntartani. Hacsak nem bocsátkoz-nak felel ˝ otlen háborús kalandba, a parancsuralmi rendszerek belülr ˝ ol, küls ˝ o romboló hatás nélkül roppan-nak össze. Ekkor a szétzilált társadalom z˝ urzavaros állapotba kerül, sokkal nagyobb lesz a felfordulás, mintamilyent ˝ ol a zsarnokság létrehozói annak idején menteni akarták a társadalmat.

A központilag kézben tartott rendszerek születésének, m˝ uködésének természetrajzával a 20. századszépirodalmának számos alkotása foglalkozik. Leghíresebb közülük George Orwell 1984 cím ˝ u regénye,amely 1948-ban jelent meg. Cselekménye szerint 1984-re a világ három hatalmas, egymással állandóanháborúzó zsarnoki rendszerré alakul. A történet az egyik ilyen birodalomban játszódik, ahol a ’Big Brother’-ként ismert rettegett zsarnok kezében összpontosul a hatalom. Az egyes lakások lakószobájában az egészfalat betölt ˝ o képerny ˝ or ˝ ol egész nap árad a hatalmat dics ˝ oít ˝ o m˝ usor. Ugyanakkor a képerny ˝ ovel egyúttalfigyelik is a szobában lakót, ezért tilos kikapcsolni. Ha a lakó kilép a lakásból, a ház folyosóin, az utcákonis számolhat azzal, hogy állandóan szem el ˝ ott van. Végül is azért tudja magát fenntartani a birodalom, merthasonlóan m˝ uköd ˝ o másik két rendszer a szomszédja és így a küls ˝ o feltételek gyakorlatilag változatlanok.

Szeretett zsarnok. Más, a megfélemlítésen kívül más eszközök is segíthetik a zsarnoki rendszer fen-ntartását. Nemcsak a valóban követésre méltó személyeket fogadhatja el vezet ˝ oül az ember, nemcsak a jó

hatalommal, az igazán jó államvezet ˝ ovel tud azonosulni. Idomulhat, hasonulhat a zsarnokhoz is. Ennekfolyamatát a családon belül elnyomás mintájára érthetjük meg. Félelmetes feszültség forrása a durva apátólvaló rettegés. Oldhatja a szorongást, ha a gyermek azonosul az ˝ ot rettegésben tartó apával. Nem tud veleszembeszállni, erre képtelen, ezért mentegeti az apját, igazolni igyekszik annak viselt dolgait. De jól tetteapám, hogy elvert, így lett ember bel ˝ olem. Nevel ˝ ointézeti gyermekeknél figyelhet ˝ o meg, sokan mennyireszeretik az ˝ oket ver ˝ o apjukat. Olvastam egy ilyen kisfiúról, aki állandóan várja az apukája látogasát. De azapja nem jöhet, mert börtönbe csukták. Többek között azért, mert ezt a kisfiát úgy megverte, hogy az egyikszemét kütötte. Kés ˝ obb a durva apát igazoló és menteget ˝ o gyermek maga is kezd durva és er ˝ oszakos lenni.Nem az ˝ ot nyomorgató apa, hanem mások, a gyengébbek ellen. Feln ˝ ottként ˝ o fogja elnyomni a nálánálgyengébbet.

Ha a kegyetlen parancsuralom rendszerét enyhíti az, hogy a zsarnok egyébként szerény, valamennyireelfogadható embernek látszik, a zsarnok azonosulási mintát nyújt. F ˝ oleg ha tesz bizonyos engedményeket,lehet ˝ ové teszi, hogy az ˝ ot elfogadók kisebb kiváltságokhoz juthassanak. Akik behódolnak, már csak azértis szeretni kezdik a zsarnokot, hogy a saját, többieket eláruló viselkedését igazolják. Azaz nem egyszer˝ uen

47



a haszonért teszem mindezt, annyira alávaló azért nem vagyok, hanem mert a f ˝ onök nem is olyan rosszvalaki, jót akar, csak meg van kötve a keze.

Miközben az elnyomás gépezete, a titkosrend ˝ orség és más önkényuralmi szervek rendben m˝ uködnek,a nép körében a zsarnok bizonyos népszer˝ uségre tehet szert. Sztálin halálakor sokan még hazánkban iszokogva gyászoltak. Kádár János egyszer˝ unek látszó személyével is számosan azonosultak. 1956 ˝ oszéna szovjet megszállókhoz való átállásáért, karhatalmistái kegyetlenségéért és sok másért össznépi megvetéssújtotta. De a hatvanas évek derekától, amikor a nyomás már engedett és Kádár János lehet ˝ oségeket is adottaz embereknek, sokan szeretni kezdték. De ennek ma nagy ára van, a magyarság értékrendje megrendült.

Szervez ˝ odés és terrorizmus. A katonai, gazdasági, állami hatalmat birtoklókat ellenségeik legegysz-er˝ ubben, legolcsóbban a hatalom által terrorizmusnak nevezett módon támadhatják. Általában akkor élezzel a harcmodorral az ellenfél, ha túl gyenge ahhoz, hogy katonai, gazdasági, közéleti eszközök alka-lmazásával hatást gyakorolhasson a hatalomra. Gyengeségüket azzal ellensúlyozzák, hogy er ˝ oforrásaikategy-két helyre összpontosítják és az er ˝ ofölényben lév ˝ o ellenfelet váratlanul támadják meg. A megszállócsapatok ellen támadó orvlövészeket a mindenkori hatalom jellemz ˝ o módon terrorista bandákként jellemzi.

Békés viszonyok között az elnyomott helyzetben lév ˝ o kisebbségek folyamodhatnak ilyen módszerhez.A terrorizmus legf ˝ obb célja a félelem és bizalmatlanság keltése. Ha ez sikerül, akkor a hatalom legyengül,

mivel er ˝ oforrásainak jelent ˝ os hányadát a védekezés köti le. Így a békeid ˝ oben elkövetett terrorakció következményekéaz emberek félelme miatt hatalmas összegeket és er ˝ oforrásokat fordítanak az egyébként teljesen feleslegesbiztonsági intézkedésekre. Szinte az egész társadalom megrendülhet, emiatt az ország gazdasági erejecsökken, törekvései bizonytalanokká, zavarosakká is válhatnak.

Minél szabadabb és nyitottabb egy társadalom, annál jobban meg lehet sebezni a terrorizmus mód-szerével. Eredményes védekezési módszer az lehet, ha csökkentik a terrorizmus megjelenéséhez vezet ˝ oközéleti, gazdasági és katonai feszültségeket. Ha például az er ˝ ofölény birtokosai az alárendelt helyzetbenlév ˝ ok tárgyalásra kész, mérsékelt képvisel ˝ oivel párbeszédet folytatnak, és így id ˝ ovel mindkét fél számára

elfogadható egyezségre jutnak, akkor a terroristáknak nevezett csoportok elvesztik hátországukat és id ˝ ovel jelentéktelenné válnak.

Eltompítás. ˝ Osrégi rendszer a zsarnokság és er ˝ oszakossága miatt meglehet ˝ osen ingatag. Testi mivoltábantámadja az embert, fenyegeti és ijesztgeti. Bár a megfélelemlített ember visszahúzódik, az eszével tudja, mia helyzet. Igyekszik megtalálni a zsarnoki rend gyenge pontjait és készülhet a zsarnokságot követ ˝ o szabadéletre. De a 20. században a hang- és képcsatornák rohamos terjedésével új lehet ˝ oség adódott arra, hogy azembert embergéppé lehessen alakítani. Ez az embert nem a testében, hanem az elméjében támadja. Butítjaés tompítja, hogy ne ismerje fel, mi folyik körülötte és így eszközemberré tehesse.

Hatalmas fegyver a kép- és hangcsatorna és a sajtó. A mai társadalmakban, ahol nem ismerjük annyiraegymást, egyes vezet ˝ ok és a kép- és hangcsatornák valamint a sajtó igen gazdag tulajdonosai rájöttek arra,hogy a nagy hazugság 3.2. mennyire hatékony eszköz. Ugyan gyanakvóak az emberek és a mondottakatnem hiszik el teljesen, viszont a hallottak nagy részét elhiszik, mivel a tudatalatti a képerny ˝ on és másuttgyakran szerepl ˝ oket csoporttagként, hiteles személyként kezeli. Holott az egésznek csak egy parányi részevolt igaz.

Értelmünket, érzelmeinket az írott sajtó, a kép- és hangcsatornák segítségével tompítják, ezek f ˝ o feladataéppen az, hogy ne lehessen tudni, felfogni, hogy valójában mi történik. Óriási mennyiség˝ u izgató hírt,tudósítást, eseményt zúdítanak mindenkire, miközben elhallgatják, torzítják a fontosabb pontokat.

Csupa üres zaj és ricsaj a tömegtájékoztatás, de súlyos következményekkel jár. Egyrészt az emberek

m˝ uvi világban él, nem a valódiban. Sejtheti, hogy nem ez a valóság, és különösen, amikor romlani kezd ahelyzet, elbizonytalanodik, szorongóvá válik és hajlik arra, hogy csak önmagát védve elforduljon másoktól.Továbbá a folyamatos feszültséget kelt ˝ o, gyilkosságokat és egyéb rémségeket tömegével mutató m˝ usorokat,az érzékek állandó izgatását az elme csak úgy tudja elviselni, ha érzéktelenebbé válik. Eltompul az ember.

48



Ez nemcsak a képerny ˝ o el ˝ ott, hanem mindenkor jellemezni fogja. Családon, közösségen belül is. Egyreinkább magára marad és lassan már csak munkahelye, a megélhetés és vásárlás érdekli. Éppen ezt akarjaaz egyeduralomra tör ˝ o rendszer, hogy kiszámíthatóvá, irányíthatóvá, embergéppé váljon.

Nem számít, hogy vannak olyan emberek, akik átlátnak a dolgokon és igyekeznének a többieket isfelvilágosítani. Másokhoz nem jut el mondanivalójuk az emberekhez, mivel a sajtó, a kép- és hangc-satornák által keltett zsivaj elnyomja a hangjukat. Példaként valaki olyan anyagot rak fel a világhálóra,amely arról szól, hogy az XY cég terméke bóvli, és amit róla hirdet, átverés. Bár az ilyen anyagok fentvannak a hálón, de a keres ˝ o nem fogja rávezetni a rendszer m˝ uködését kell ˝ oen nem ismer ˝ o érdekl ˝ od ˝ oket.Ugyanis a sokezer találat közül a terméket ajánló cég hirdetéseinek megfelel ˝ o állományokat hozza fel el-s ˝ onek, a panaszos anyagra aligha akadhatnak rá. A keres ˝ o megfelel ˝ o beállításával nem csak a cégeket lehetel ˝ onyökhöz juttatni, hanem az id ˝ oszakos választások eredményére is dönt ˝ o hatás gyakorolható.

Könnyedén irányíthatja a sz˝ uk vezet ˝ o réteg a munkára és fogyasztásra tenyésztett embereket. Kulcsszóa szakember, azaz a gépember, az eszközember. Mindenki csak azzal foglalkozzon, amihez ért, amireképezték. Ne szólj bele semmibe, csak végezd a reád bízott munkát. Egy eltompított társadalomban avezet ˝ oknek csupán arról kell gondoskodniuk, hogy a nép és különösen a fiatalok szórakozzanak minéltöbbet. Hadd érezzék jól magukat, nehogy ellen ˝ orzetlen módon gondolkodni kezdjen, megkérd ˝ ojelezve azuralom jellegét.

5.5. Gazdaság

Természettani szempontból a gazdaság energiát felvev ˝ o és szétszóró rendszer. Három részre osztható. Els ˝ oés legfontosabb része a természetb ˝ ol felvehet ˝ o er ˝ oforrás és nyersanyag, második az energia elhasználása,azaz a termelés és fogyasztás. Harmadik része a termelés és fogyasztás szervezése.

Er ˝ oforrás, nyersanyag, hulladék . A feln ˝ ott napi táper ˝ o szükséglete 2500 kcal, ha ezt teljesítményreátszámítjuk, 120 wattosak vagyunk, azaz annyi energiát használunk el naponta, mint két állandóan ég ˝ o 60wattos izzó. Ha csak étolajon élnénk, napi három decivel mennénk. De az ember a táplálékán kívül másküls ˝ o er ˝ oforrásokat is használ, emberel ˝ odeink már egy millió évvel ezel ˝ ott is sütöttek-f ˝ oztek.

Meghatározó, miként jut több er ˝ oforráshoz az ember és a társadalom. Ha a természethez idomulvaszerez még több napenergiát, és ezzel zöldebbé teszi azt, akkor fenntartható. Ilyen volt a régi Egyiptom.Korábban, az ember megjelenése el ˝ ott vadon term ˝ o gabonák n ˝ ottek a Nílus völgyében. F ˝ oleg gabonát ter-mesztett az ember is, aki öntöz ˝ ocsatornákat építve nagyobb, egyébként sivár területre juttatta ki és hosszabbideig tartotta kint az áradó Nílus vizét. Így a Nílus völgye zöldebb lett, több napfényt köthetett meg. Ha-sonló terítették szét el ˝ odeink talán évezredek óta, egészen a 18. század második feléig az alföldi folyókáradását, még kevesebb munkával, mint a régi egyiptomiak, lásd a 12.4. pontban.

Amikor az ember fával tüzel, állati, szél vagy vízer ˝ ot alkalmaz, végs ˝ o soron naper ˝ ot, megújuló er ˝ oforrásthasznál. Ha ezekre korlátozza magát, fenntartható módon élhet. Vigyáznia kell azonban arra, hogy az erd ˝ okfaállománya növekményénél nem használjon el több fát. Óriási mennyiség˝ u er ˝ oforrásokhoz férhet hozzáaz ember az ˝ osmaradványi eredet˝ u tüzel ˝ oanyagok, a szén, földgáz és k ˝ oolaj használatával. De csak addig,amíg ezek el nem fogynak, ezért ezekre fenntartható társadalom nem építhet ˝ o.

Alkalmazkodni kell a természetes körfolyamok, a nekik megfelel ˝ o anyagforgalom rendjéhez. Állandókörforgásban van a felszín anyagforgalma, nem zavarhatjuk meg azzal, hogy valamit kiveszünk bel ˝ ole ésnem juttatjuk vissza. Miután a természetes nyersanyagból készült terméket elhasználtuk, roncs, hulladék,szemét marad vissza. Ezekb ˝ ol er ˝ oforrásokat befektetve újra használható anyagokhoz juthatunk, bár a fe-

leakkora fémtartalmú ércb ˝ ol ugyanannyi fém kinyerése nem kétszer akkora, hanem annál jóval több er ˝ o-forrást igényel. Emiatt a nyersanyagválság nem annyira vészes, mint az er ˝ oforrásválság. A fennmaradásalapkérdése az er ˝ oforrás.

49



Mindig a legkönnyebben bányászhatót termelik ki el ˝ oször és utána látnak neki a nehezebben, költsége-sebben kitermelhet ˝ o részek felszínre hozatalához. Így id ˝ ovel egyre nehezebbé és költségesebbé válik atermelés. Mivel mélyebbr ˝ ol és nehezebben hozzáférhet ˝ o helyekr ˝ ol kell bányászni, mind több er ˝ oforrástkell befektetni egy adott mennyiség felszínre hozásához.

Bányanyitáskor egy ideig n ˝ o a bányászott mennyiség. Eléggé feltárva a lel ˝ ohelyet a bánya évi hozamaeléri a bel ˝ ole kihozható legnagyobb mennyiséget, a bánya hozamcsúcsát. Ahogy a bányászás körülményeinehezednek, csökken a kitermelhet ˝ o mennyiség és végül, amikor már gazdaságtalanná válik a termelés,a bányát bezárják. Ugyan b ˝ oven lehet ott még nyersanyag, de már nem éri meg kitermelni. Hogy egyércet vagy más nyersanyagot meddig gazdaságos bányászni, attól is függ, mennyi er ˝ oforrást fektethetünkbe a kitermelésbe. Ha az er ˝ oforrások és más, a bányászáshoz szükséges anyagok b ˝ oségesen, olcsón hoz-záférhet ˝ oek és nagy szükség van az adott nyersanyagra, akkor az alacsony fémtartalmú érceket is kitermelik.

Amikor viszont er ˝ oforrás hordozót, szenet és k ˝ oolajat és mást termelünk ki, a bányászás elvi korlátját azadja, hogy több energiához jussunk, mint amennyi energiát a kitermeléshez elhasználtunk. Ezt a hányadost,a nyert energia és a kitermeléshez felhasznált energia hányadosát kinyerhet ˝ oségnek nevezzük. Így a szén-bánya fenntartásához folyamatosan szivattyúzni kell a bányavizet. Továbbá nyersanyag valamint er ˝ oforráskell a tárnák kiépítéséhez és a szén kitermeléshez is. Ha az ezekhez szükséges összenergia közelíti a kinyertszénb ˝ ol kapható energiát, azaz a kinyerhet ˝ oségi arány már elviselhetetlenül alacsony, akkor a bányát be kellzárni, bár még hatalmas mennyiség˝ u szénvagyon lehet a mélyben. Hasonlóképpen az olajkutat is le kellzárni, ha túl sok er ˝ oforrást kellene befektetni a termelés folytatásához.

Nemcsak az egyes kisebb bányáknak van hozamcsúcsa, hanem egy bányavidék, k ˝ oolajmez ˝ o termelése ishozamcsúcsával jellemezhet ˝ o, ezt a fokozatosan megnyitott aknák és olajkutak összesített hozama rajzoljaki. Valamennyi nyersanyag és er ˝ oforrás hordozó világtermelése hozamcsúcsot mutat, vagy belátható id ˝ oneljut a hozamcsúcsáig. Nagyon vigyáznunk kell term ˝ otalajaink épségére is, lásd a 2.4. pontban.

Egy adott térség csak korlátozott számú embert tud fenntartható módon eltartani. Ha tartósan e létszámfölé emelkedik a népesség, csak a természetes körfolyamatok megsértésével lehet egy ideig létszámát az

eltartóképesség felett tartani. Ha az ember gazdálkodásával megbolygatja a természet körfolyamatokonnyugvó rendjét, nagy valószín˝ uséggel sújthatja majd a 2.1. pillangó hatás, el ˝ ore nem látott kedvez ˝ otlenfolyamatok kezdik nehezíteni a gazdálkodást. Ha ezek el ˝ ol a társadalom újabb természetidegen eljárássaligyekszik megmenekülni, a válságot egy ideig ugyan képes lesz kezelni, de a végs ˝ o összeomlás mértékemég súlyosabb lesz.

Termel ˝ oeszközök . Minél hatékonyabbak, fejlettebbek a termel ˝ oeszközeink, annál gyorsabban el tudjukhasználni, szét tudjuk szórni az energiát. Ezzel a h ˝ otan tételeinek érvényesülése serkenti a tudományt, am˝ uszaki fejlesztést és a termelékenyebb üzemek építését. Mindehhez a helyzetükkel örökké elégedetlenemberek kellenek, akik újabb, tökéletesebb termékre vágynak és hajlandók ezekért keményebben dolgozni.

Végül a munkahelyek többsége már nem a tényleges emberi szükségletek kielégítését, hanem az energiafelhasználását, minél teljesebb szétszórását, azaz a pazarlás fokozását szolgálja.

A fenntartható termelés és fogyasztás a takarékosságra és újrafelhasználásra épül, az ezekhez szük-séges tudományos fejl ˝ odést és m˝ uszaki fejlesztést igényli. Mivel a bányászott er ˝ oforrások és nyersanyagokvégesek, nélkülük kell a fenntartható termelést megszervezni.

Termelés és fogyasztás szervez ˝ odése . Mivel a h ˝ otan törvényei az energia szétszórására ösztönöznek,a gazdaság természetes fejl ˝ odési vonala a növekedés. A letelepedett társadalmakban mind a lét-, mind afajfenntartási ösztön több er ˝ oforrás szerzésére, felhalmozására sarkall. Nemrég készült arról felmérés, hogy

ki milyen társadalomban szeretne élni. Nem meglep ˝ o, hogy a n ˝ ok azt válaszolták, hogy legyen a társadalomminél gazdagabb. A férfit viszont nem a társadalom egészének a gazdagsága érdekli, hanem az, hogy többjelegyen, mint másoknak.

50



Mindenki a környezetében lév ˝ okkel versenyez. A gazdagot csak a többi gazdaghoz viszonyított helyzetefoglalkoztatja, azokhoz képest akar még gazdagabb lenni. Ha ezt a törekvést a közösség és a társadalomnem mérsékli, fékezi meg, a rangsorért állandó, mindenkit magába foglaló versengés alakul ki. Nem csak azegyes emberek, hanem gazdaság szervez ˝ odései is versengenek, ami oda vezet, hogy a legnagyobb, a legtöbber ˝ oforrás felhasználására képes szervezetek rendelkeznek majd az er ˝ oforrásokkal és nyersanyagokkal.

A gazdaság egyre több nyersanyagot és energiát használ fel. Egyidej˝ uleg mind több hulladék keletkezik.Megállíthatnánk ezt a folyamatot, de a bennünk lév ˝ o ˝ osi beidegz ˝ odések aligha engedik. További nagygond, hogy amit létrehoztunk, fenn is kell tartanunk. Nem az új építésére megy el a legtöbb er ˝ oforrás ésépít ˝ oanyag, hanem a régi megóvására. A római birodalom építményei, így a Colosseum máig állnak és aTiberis közel kétezer évvel ezel ˝ ott épült hídja a mai gépkocsiforgalmat is bírja. Viszont korunk építményei,útjai kimondottan silányak. Nem csak azért, mert nem tudunk annyira tartós beton keverni, mint kétezerévvel ezel ˝ ott a rómaiak, hanem a csak a mára tekint ˝ o gazdaság mit sem tör ˝ odik azzal, mi lesz a termékeivelés építményeivel harminc év múlva.

Íezek mögött elménk ˝ osi beidegz ˝ odései állnak. Sokkal fontosabb számunkra, hogy több élelemhez,üzemanyaghoz és elektromos energiához jussunk, mint hogy mi lesz a hulladékkal. Régen a hulladék sz-erves anyag volt és lebomlott, így nem kellett vele foglalkozni. Ma sem nagyon tör ˝ odünk vele. Sokkalinkább figyelünk a közvetlen veszélyre, mint a jöv ˝ obeli fenyegetésekre. Azonnal lépünk, ha veszélyfenyeget, de nem tör ˝ odünk azzal, mi történhet kés ˝ obb. Sokkal fontosabbak a lehet ˝ oségek, mint a lehet-séges következmények. Túlságosan sok id ˝ ot és tör ˝ odést igényelne a hulladékkal, a még közvetlenül nemérzékelhet ˝ o fenyegetéssel és a következményekkel való foglalkozás. Úgyhogy a legtöbb ember hajlamosnem tör ˝ odni velük. Azzal ámítjuk magunkat, hogy értelmesek vagyunk és szükség esetén bármit képe-sek vagyunk megoldani. Aki pedig fel meri vetni, hogy mit sem tör ˝ odünk a jöv ˝ ovel, azt a nagy többségelhallgattatja. Semmibe veszik, kigúnyolják, üldözik, elbocsájtják az állásából vagy lecsukják.

Ha az összetett, szervezettebb társadalmakban az emberek rangsorolásának alapjává az anyagiak, avilági hatalom válik, akkor az összetettebb társadalmak korának el ˝ obb-utóbb vége. Ugyanis a versenyhevességét, a velejáró fájdalmas összeütközéseket a legkönnyebben úgy lehet csillapítani, ha a természetb ˝ olmég többet vesznek ki, vesznek el. De véges rendszeren nem lehet végtelenségig növekedni. Nem vágrögtön vissza a természet, de egy id ˝ o után nem táplál majd senkit, szegénynek és gazdagnak egyarántvége lesz. Mindez nem feltétlen következik be. Ha a letelepedett társadalomnak van olyan befolyásosabbszellemi vezet ˝ o rétege, amely képes idejében felismerni a fenti halálos veszélyt, a tulajdon szerinti, állandó,mind hevesebb és kiterjedtebb versengésre késztet ˝ o rangsor kialakulása megel ˝ ozhet ˝ o, lásd a 5.3. részben.

pénz. Már a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o társadalmakban is van munkamegosztás, de csak kor és nem szerinti. Azösszetettebb társadalom kialakulásával megindul a szakosodás. El ˝ oször csak termékeket cserélnek, aszerint,ki mit tud el ˝ oállítani és kinek mire van szüksége. Ahogy n ˝ o a szakosodás mértéke, megjelenik az általános

értékmér ˝ o, a kereskedést nagyban megkönnyít ˝ o pénz.A pénz a gazdaság szervezésének f ˝ o eszközévé vált. Platón már csaknem 2500 éve megírta, hogy a

pénz nem egyszer˝ uen az árucsere eszköze. A föld termékeit, miután tönkremehetnek, nem lehet halmozni.Hasonlóan sok más egyé árucikk sem halmozható, mert értékét veszítheti. Viszont az aranyat és a bel ˝ olekészült pénzt érdemes gy˝ ujteni, mert értékálló. Ezért aki a pénzt birtokolja, el ˝ obb-utóbb kiforgathatja atöbbieket abból, amijük van és ez csak elégedetlenséghez, boldogtalansághoz, feszültségekhez vezet.

Kezdetben a pénznek mint tárgynak is volt értéke, minthogy akkoriban ritkaságnak számító fémb ˝ ol,mint ezüstb ˝ ol és vagy aranyból volt. A gazdaság m˝ uködését az jellemzi, hogy milyen gyorsan cserél gazdát,mennyire gyorsan forog a pénz. Megjelent pénz kölcsönadása, amely újabb lehet ˝ oségeket adott a gazdaságitevékenység b ˝ ovülésére. A kölcsönfelvétel lehet ˝ osége, a kölcsönért felszámított kamat szintje a gazdaság

egészségének a f ˝ o jellemz ˝ oje.Mivel a pénz birtokosa pénze fejében energiát használhat el, a hitelnyújtás, amely a kamat szedése miatt

a termelést és az ehhez szükséges energiafelhasználás növekedését ösztönzi. A kamatos pénz több, mint

51



értékálló csereeszköz. Mintha a pénz dolgozna, növeli a hitelt nyújtó, a kamatot besepr ˝ o vagyonát. A vál-lalkozáshoz kamatot adó pénzintézet a semmib ˝ ol teremt pénzt, a kamatnak megfelel ˝ o javak a kölcsönadottpénz felhasználásával létrehozott termékekben jelennek majd meg. Emiatt a pénz akkor tarthatja az értékét,ha gazdasági növekedés mértéke és a kamatszint összhangban van. Minél több a hitel, annál gyorsabba gazdaság növekedése és annál jobban növekszik az er ˝ oforrások felhasználása. Ha a pénzteremtés nemvezet a gazdaság megfelel ˝ o mérték˝ u növekedésére, buborék képz ˝ odik a gazdaságban. Ennek kipukkanását

el ˝ oször pénzügyi, majd gazdasági válságként érzékeljük.Hogy mire vezethet a pénzrendszer rendellenes m˝ uködése, a buborék képz ˝ odése, a holland tulipán ˝ orület

az egyik legismertebb példa. Európa török közvetítéssel ismerte meg a tulipánt és a virág 1593-ra eljutottHollandiába is. Nagyon népszer˝ u lett, a gazdagság jelképévé vált és sok pénzt adtak egy-egy ritkább fajtahagymájáért. Befektetésként kezdték használni és a tulipánhagymák kereskedésére t ˝ ozsdét nyitottak. 1636novemberét ˝ ol a tulipánhagyma ára a sokszorosára n ˝ ott és a végén egy-egy ritka hagymáért egy jó iparos éves jövedelmének a tízszeresét is elkérték. 1637 februárjában a tulipánt ˝ ozsde összeomlott és a tulipánhagymaára pár hét alatt a töredékére zuhant. Hatalmas vagyonok váltak így semmivé.

Részvénytársaságok. Szervez ˝ od ˝ o rendszer a gazdasági életet létrehozó, szervez ˝ o és fenntartó piac is. A jobb eladási és vételi lehet ˝ oségek keresése a termelést és a kereskedelmet egyaránt serkenti. Csak a jelentmérlegeli a gazdaság, a pillanatnyilag érvényes ár, forintárfolyam az, ami számít. Még a legnagyobb vál-lalatok sem gondolkodnak évtizedes távlatokban. Mondhatjuk, hogy a piac körfolyamataiban az általánosértékmér ˝ o, a pénz forog.

Egyre hatékonyabb, gyorsabb energiafelhasználást mozgató szervez ˝ odések jöttek létre. Egy id ˝ o utántermelési, kereskedelmi egyletek alakultak. Ezeknek eleinte csak a tényleges tevékenységet folytatók voltaka tagjai. De a pénz általános használhatósága és a pénzrendszer fejl ˝ odése lehet ˝ ové tette az összetettebbtársulások kialakulását. Olyan egyesülések is alakultak, ahová a tagok már csak a pénzükkel szállnak be.

A pénzüket vállalkozásba fektet ˝ o, ám azokban tényleges munkát nem végz ˝ o emberek testületére az

egyik legismertebb példa a részvénytársaság. Úgy kell m˝ uködnie, hogy a részvényesek haszna minél nagy-obb legyen, minden más mellékes. Nemcsak a jobb szervezés, az alkalmazottak munkájának hatékonyabbkihasználása és hasonlók növelhetik a részvényesek hasznát. Legalább annyira lehet keresni azzal, ha atevékenységgel együtt járó terheket, költségeket sikerül másra hárítani. Azaz a m ˝ uködési feltételek, akörnyezeti terhelés és a keltett társadalmi feszültségek költségeit viselje más. Más építse meg az utakat, másszenvedje el a természeti környezet pusztulását, az életmin ˝ oség romlását, viselje el a munkanélküliséggel járó terheket. Ha a részvényes olyan térségben lakik, amelyet társaságának tevékenysége terhel, saját hasznaakkor is jóval nagyobb lehet, mint amennyi kárt, terhet az állam polgáraként, helyi lakosként el kell viselnie.Emiatt a közösség érdekeit megtestesít ˝ o, a társaságokat adóztató és szabályzó állam és a társaságok közöttállandó éles alkudozás és egyeztetés folyik. Amíg az állam megfelel ˝ o jogi szabályozással a köz számára

hasznos keretek között tudta tartani a részvénytársaságok m˝ uködését, nem volt nagyobb gond.Él ˝ osdivécsak azért válhattak a részvénytársaságok, mert a jogi szabályzás engedi. Amíg csak meghatáro-

zott id ˝ ore, a közösség számára el ˝ onyös feltételekkel lehetett részvénytársaságot alapítani, mindenki, arészvényesek és a köz is jól járt. Nem csak a jelenben, hanem a jöv ˝ ore nézve is. Viszont a 19. századmásodik felében, jogi hézagokat kihasználva, az USA-beli részvénytársaságok példátlan kiváltságokra tet-tek szert, amelyekkel azel ˝ ott csak emberek, él ˝ o személyek rendelkezhetnek. Adhatnak, vehetnek. Van jó hírnevük, amiért akár perelhetnek. Azóta sikerült elérniük, hogy a joghézagok jogokká emelkedtekés világszerte elfogadottakká váltak. Jogi személyként egyre több lehet ˝ oséget harcoltak ki maguknak ésigyekeznek csökkenteni bármi iránti kötelezettségüket, felel ˝ osségüket. Megtehetik, a pereket általábanmegnyerik, mert a legjobb ügyvédeket is meg tudják fizetni. Bár emberi lehet ˝ oségekhez jutottak, jutnak, de

erkölcsi felel ˝ osségük nincs. Ráadásul akár halhatatlanokká is válhatnak.

52



6. Emberépítés

Mint a 4.2. részben tárgyaltuk, döntéseinket a tudatalatti tartomány készíti el ˝ o és az ösztöneink a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o ember ösztöneivel azonosak. Továbbá a tudatalatti tartalmát alkotja az élet folyamán felgy˝ ulttapasztalat és a neveléssel a tudatalattiba épített, az ösztönökhöz hasonlóan m˝ uköd ˝ o, ˝ oket kiegészít ˝ o vagyakár azokat felülírni képes mintázatok összessége, az erkölcs. Tanítanunk, oktatnunk és m˝ uvelnünk kell a

fiatal korban még igen fogékony elmét és erkölcsre neveléssel kell felkészíteni arra, mint viselkedjen.

Érdekl ˝ odés. Mire mondjuk azt, hogy érdekes? Különböz ˝ o emberek más-más dolgokat tarthatnak érdekesnek.Ami az egyiket megragadja, közömbösen hagyhatja a másikat. Egyrészt arra mondjuk, hogy érdekes, ami-hez hasonlóval már találkoztunk, de épp így még nem. Valami iránti való fogékonyságunk ezért els ˝ osorbana korábban megismertekre, megtanultakra vezethet ˝ o vissza. Másrészt érdekesek lehetnek dolgok, mertöröklött adottságaink tesznek fogékonnyá irántuk. Ilyenek f ˝ oleg az érzékeléshez köt ˝ odnek. Például akinek jó a térlátása, - ez els ˝ osorban öröklött adottság - érdekesebbnek lát egy tájat vagy m˝ ualkotást, mint az olyan,akinek nincs jó térlátása.

Ha valami érdekes, azt könny˝ u tanulni és az érdekl ˝ odve tanult ismeret meg is marad bennünk. Ekkora tanult dolgot van mihez kötnünk és tudjuk, az elme az együtt el ˝ oforduló dolgokat egynek véve tanul.Ha valami nem érdekes, de meg kell tanulni, nagyon nehéz lesz a tanulás és a tanultakat gyorsan el isfelejtjük, mivel az átvett anyagot nincs mihez kapcsolnunk. A jelenleg érdektelen anyagot csak akkortudjuk megtanulni, ha el ˝ otte mindazt elsajátítanánk, amihez kötni tudjuk a most még érdektelent.

Jó helyzetben van, akit sok dolog érdekel. Könnyen, gyorsan és sok mindent meg tud tanulni, emiattkönnyen megtalálja a helyét az életben, nem okoz gondot számára az érvényesülés. Mindannyiunknakfontos, hogy minél több dolog iránt tudjunk érdekl ˝ odni, legyünk fogékonyak. Mindez er ˝ osen függ attól,milyen nevelést kaptunk kisgyermekként. Amilyen területek felé fordulhatott a csecsem ˝ o, a kisgyermeknyiladozó értelme, azok lehetnek számára meghatározóak élete folyamán.

Amilyen képzettséget kap a gyermek, olyan agyterület indul komolyabb fejl ˝ odésnek. Legyen az a területa matematika, a zene, a nyelvtanulás vagy más képességek hordozója. Lehet ˝ oségeink szinte elképzel-hetetlenül gazdagok, igaz, vannak korlátok, bárkinek bármit nem lehet megtanítani. Ugyanakkor azt isfigyelembe kell vennünk, ha agyunk képességeit nem fejlesztjük, lehet ˝ oségeinkkel nem élünk, nemcsakazzal kell szembesülnünk, hogy elmulasztottunk valamit, hanem azzal is, hogy a nem használt szerszámrozsdásodik, a be nem kapcsolt készülék hamarabb tönkremehet. Lehet ˝ oségeink kihasználatlanul hagyásasúlyosabb szellemi, lelki és végül testi károsodásokhoz vezethet. Például a beszédtanulás létszükséglet.II. Frigyes császár, aki a 13. század els ˝ o felében uralkodott, er ˝ osen érdekl ˝ odött a tudományok iránt. Megakarta tudni, milyen lehet az az ˝ osi nyelv, amelyen a gyermekek akkor beszélnének, ha nem tanították volna ˝ oket beszélni. A soknemzetiség˝ u Szicília szigetén pár tucat néhány napos, hetes csecsem ˝ ot gy˝ ujtöttek egybe

és császári felügyelet alá helyezték ˝ oket. Minden földi jót megkaptak, ám dajkáik egy szót sem szólhat-tak hozzájuk. Hiába várták, hogy a gyermekek beszélgessenek egymással. Mivel nem kapták meg ami atermészet rendje szerint járt volna nekik, búskomorságba estek. Ha rosszul mennek dolgaink, csökken aszervezet védekez ˝ o képessége. Pár hónapon belül valamennyi csecsem ˝ o meghalt.

Hogy mire lehet képes a meghatározott céllal nevelt gyermek, erre a Polgár leányok eredményessége apélda. Még a hetvenes években a lélektanász szül ˝ ok saját gyermekeiken vizsgálták a feltevést, miszerint egyegészséges gyermek bizonyos, jól megválasztott képessége szinte tetszés szerint fejleszthet ˝ o. Rendszeresmunkával mind a három leány nemzetközileg elismert élversenyz ˝ ové, sakknagymesterré fejl ˝ odött. PolgárZsuzsa n ˝ oi világbajnok lett, Polgár Judit egy játszmában a férfi sakkvilágbajnokot is legy ˝ ozte. Ez nemtulajdonítható véletlennek, Polgárék feltételezése igazolódott.

Manapság már tudjuk, hgy bárkib ˝ ol nem nevelhetünk sakkvilágbajnokot. Agyfényképez ˝ o eljárásokkalmeg tudjuk határozni az agy gyors feladatmegoldásra, munkára fogható tartományának, a munkamemóriá-nak a többi területhez való arányát. Ett ˝ ol is függ, ki mekkora eséllyel lehet sikeres tudós, szellemi foglalkozású.Hogy mekkora ez az arány, ebben az is számít, hogy mit örökölt.

53



6.1. Tanulás az iskoláskor el ˝ ott

Mennél fiatalabb a csecsem ˝ o, a gyermek, annál érzékenyebb a környezete által nyújtott mintákra. Lét-szükséglet a csecsem ˝ o számára, hogy a környezetében vele foglalkozó, ˝ ot szeret ˝ o, iránta érdekl ˝ od ˝ o, ren-delkezésére álló feln ˝ ott legyen. A kicsi önkéntelenül utánoz mindenki nála nagyobbat, kivéve azt, akibencsalódott.

Tanulni már magzatként elkezdünk. Egyre többet tudunk a magzatként hallgatott zene jótékony hatásáról.A zeneszerz ˝ o családok, mint a Bach, a Mozart és a Strauss család teljesítményei, vagy a cigányzenész csalá-dok csodálatos zenei érzék˝ u gyermekei mind a korai zenei élmény hatására iránti utalnak. Közel harmincéve hallottam egy debreceni zenem˝ uvész család nagymamájától, hogy az anya énekelt a két-háromhetesfiúcskájának, és a csecsem ˝ o visszaoázta a hallott dallamot. Ma ez a fiú az Operaház m˝ uvésze.

Valamennyi fennmaradásra képes közösség ismérve a magzatról való társadalmi gondoskodás, az áldottállapotban lév ˝ o anyákat különleges védelem övezi. Soha sem tudható pontosan, mikor melyik n ˝ o hor-dozza magában az éppen megfogant életet és ez a szakasz meghatározóan fontos a magzat egészséges fejl ˝ odésében. Nem egyszer˝ uen a férfiuralom tiltja a n ˝ ok számára a dohányzáshoz, szeszes ital fogyasztásáhozhasonló káros szenvedélyeket, hanem a fennmaradás parancsa. Ha a társadalom ezt megengedi, elpusztul,mert ekkor az anyák egyre gyengébb utódokat szülnek.

Sokat jelent a gyermeknek az is, ha korábban, már 2-3 hónapos korától olvasunk neki. Ugyan a pici nemérti az olvasottakat, de a hallott szöveg zeneiségét, lüktetését, az összecsengéseket már kiválóan érzékeli.Éppen ezért olyan verseket érdemes neki olvasni, mint amilyeneket Weörös Sándor is írt: "Bóbita, bóbitatáncol, körben az angyalok ülnek, béka hadak fuvoláznak, sáska hadak hegedülnek". Ha a karunkra ültetettcsecsem ˝ onek olvasunk, kivételesen szép élményben van része. Érzi testi közelségünket, a szeme is jóvaltöbbet lát így, mint a kiságyból, és élvezi a verset is. Mivel 2-3 hónaposan már jobban lát, az elméjea verselés nagyszer˝ u élményét a könyvhöz köti, mivel az elme a gyakran együtt el ˝ oforduló jelenségeketegymáshoz rendeli. Boldogság és könyv a csecsem ˝ o számára ilyen, egymásnak megfeleltethet ˝ o dolgokkáválnak. Minél hamarabb elkezdjük az olvasást, annál mélyebben rögz ˝ odik a gyermekben a könyv, az írottés olvasott szó becsülete és öröme. Kés ˝ obb a rögz ˝ odöttség miatt már az is elég, ha csak könyvet lát és máris jobban érzi magát. Ha pedig kézbe is veheti, örül. Ez a mélyen rögzült érzés egész életét végigkíséri. Akönyvhöz szokott gyermek könnyebben megtanul olvasni és falni fogja a könyveket.

Minél többet beszélünk a gyermekünknek, annál jobbat teszünk vele. Amerikai felmérés szerint a gy-ermekükkel szépen tör ˝ od ˝ o szül ˝ ok három éves korig kb. egymillió szónyit beszélnek a gyermeküknek.Ugyanakkor az elhanyagoltabb gyermeknek ennek csak a tizede jut. Ennélfogva már az óvodába kerül ˝ ogyermekek között is felszámolhatatlanul nagy a különbség.

A matematikai képességhez szükséges okszer˝ u gondolkodás megszerzésében is a kisgyermekkor, azonbelül is a beszédtanulás id ˝ oszaka lehet a meghatározó. Ugyan a tízig való számolás képessége valószín˝ uleg

öröklött, de az okszer˝ u gondolkodásunk fejl ˝ odésében a szül ˝ okt ˝ ol átvett minta lehet a dönt ˝ o. Ha a szül ˝ oértelmesen, szabatosan fejezi ki magát - nem kell, hogy err ˝ ol papírja is legyen -, a szül ˝ ot figyel ˝ o gyermeksem tehet mást, az okszer˝ u, értelmes beszéd, gondolkodás lesz a sajátja. Okszer˝ uen gondolkodó gyer-meknek pedig nincs különösebb gondja a matematikával. Ha értelmes szül ˝ ok egészséges gyermeke buta,akkor elég nagy biztonsággal mondhatjuk, hogy a szül ˝ ok elhanyagolták kisgyermeküket, nem foglalkoztakvele. Mivel a párválasztás lélektana szerint a nagyjából azonos értelmi szint˝ u emberek lépnek házasságra,sokan vannak, akiknek mindkét szül ˝ oje butább az átlagnál. Matematika tanárok a megmondhatói, hogyanbeszél, érvel a szül ˝ o, akinek gyermekét meg kellett buktatni matematikából.

A régi nagy társadalmakban ahány kisgyermek volt a családban, legalább annyi feln ˝ ottnek kellett a gy-ermekekkel lennie. Ez a gyermek ösztönös igénye, hiszen a vadászó-gy˝ ujtöget ˝ ok gyermekeivel 4-6 éves

korukig az anyjuk foglalkozott. 4-6 éves korig ma is olyan feln ˝ ottel kellene a gyermeknek együtt lenni, aki ˝ ot jól ismeri és nagyon szereti és csak vele foglalkozik. Szül ˝ o vagy jó dajka, ismerve a gyermeket, azt istudhatja, miért éppen azt kérdezi a kisgyermek, amit kérdez. Ezért az az id ˝ o, amit a szül ˝ o vagy a dajka tölta gyermekkel, felbecsülhetetlen érték˝ u a gyermek számára. Nagyrészt ett ˝ ol függ, mennyire lesz értelmes

54



az egyébként egészséges gyermek. Minél többet foglalkozunk gyermekünkkel csecsem ˝ o és kisgyermekko-rában, annál összetettebbé, kifinomultabbá alakulnak agyának hálózati rendszerei, annál könnyebben fogkés ˝ obb tanulni. Leginkább magzatként, csecsem ˝ oként, kisgyerekként szerezhet ˝ ok meg azok az alapvet ˝ oképességek, amelyek kés ˝ obb készségekké fejl ˝ odnek, fejl ˝ odhetnek, alapvet ˝ o emberi értékeinkké válnak.

Pár éve közölték egy soktízezres nemzetközi felmérést eredményét. Kutatták, milyen korai adottsá-gokkal, körülményekkel lehet kapcsolatba hozni a gyermek kés ˝ obbi tanulmányai során elért eredményeit.

Kiderült, hogy a gyermek valamennyi tudományos jelleg˝ u tárgyból, így a matematikából, a természettudományosés humán tantárgyakból elért teljesítményeinek legf ˝ obb és szinte egyetlen meghatározója, hogy milyenekvoltak korai matematikai képességei 3-4 évesen, az óvodába kerülésekor.

Aki pici gyermekét bölcs ˝ odébe adja, általában nem tudja, hogy keresetük kedvéért milyen sorsra ítéltékgyermeküket. Ha a gyermek nem kapja meg idejében a megfelel ˝ o mintákat, nem fejl ˝ odhetnek ki bizonyosképességei. Ezért élete során sok olyan dolog iránt lesz érzéketlen, amelyek pedig gazdagíthatták volnavilágát. Természetesen ha a szül ˝ o olyan, a gyermek még jól is járhat a bölcs ˝ odével, ha valamelyik kedvesés értelmes gondozón ˝ o sokat foglalkozik vele.

Nevelés és társadalmi helyzet. Nagyon jól ismerték a nevelés fontosságát a régi társadalmakban. Errepélda volta hindu kasztrendszer, amely megtiltotta tagjainak a más kasztokhoz tartózókkal való érintkezést.Ha a harcosok kasztját nézzük, a f ˝ o erények a h˝ uség, becsület, bátorság, rettenthetetlenség, kitartás, ön-feláldozás. A harcosok kasztjában feln ˝ ott gyermekek maguk is ilyenekké lettek. A keresked ˝ ok kasztjábana f ˝ o erények az emberismeret, az alkalmazkodni tudás, a mozgékonyság, a találékonyság, ebben a kasztbana gyermekek els ˝ osorban ezeket a képességeket sajátították el. A kézm˝ uvesek kasztjában a kézügyesség,a kitartás, az összpontosított figyelem, a megbízhatóság a f ˝ o jellemz ˝ ok, a gyermekek ilyen példákat látvanevelkedtek.

Mondhatjuk, a kasztrendszer a nevelésben rejl ˝ o lehet ˝ oségeket igyekezett a lehet ˝ o legjobban kihasználni.Ez tehette tartóssá, ezért verhetett Indiában annyira mély gyökereket, hogy még ma is sokan ragaszkod-

nak hozzá. A nevelés hagyományozása áll a másutt is sokszor mutatkozó, rétegz ˝ odés szerinti elkülönülésmögött. Bár a kaszton bel˝ uliség kihozza az emberb ˝ ol a brahmant, a harcost, közben egymáshoz hason-lóvá teszi az embereket, függetlenül attól, hogy igazából mi lehetne bel ˝ olük öröklött adottságaiknál fogva.Ezért azt mondhatjuk, legjobb, ha a csecsem ˝ okkel, kisgyermekekkel minél többet és mennél többféle módonfoglalkozunk és hagyjuk, hogy kés ˝ obb olyan úton haladjanak tovább, amit örökölt tehetségük és nevelésünkegyüttesen határoz meg számukra.

Ha valahol zsidó közösség telepedett meg, a három legfontosabb intézmény a zsinagóga, a temet ˝ o ésa tanoda. Közülük legfontosabb a tanoda, a gyermekeik megfelel ˝ o tanítása és nevelése a zsidó családf ˝ olegf ˝ obb kötelessége. Csaknem 2000 éve vezették be a tanodai oktatást, ahol 13 éves korra meg kellett tan-ulni írni és olvasni. Err ˝ ol a 13 évet éppen betöltött fiúknak a gyülekezet el ˝ ott kellett tanúságot tennie. A

heti tanulmányozásra adott ószövetségi részb ˝ ol egy akkor kijelölt szakaszt kellett folyékonyan felolvasniaés értenie is kellett a nem olyan egyszer˝ u vallásos szöveget. Emiatt az értelmesebb szül ˝ ok gyermekei egyrekiválóbbakká, tehetségesebbekké váltak. Aki nem volt képes a kívánt szinten olvasni, érdemben nem tudottrészt venni az istentiszteleti alkalmakon, amely igeolvasásból és az olvasottak megbeszéléséb ˝ ol áll. Ezértkönnyen lemorzsolódott a zsidóságból. Így a szétszórtságban él ˝ o, ám hagyományait, közösségeit féltve ˝ orz ˝ o zsidóság szinte mindenütt, ahol letelepedett, nagyszer˝ u képességekkel rendelkez ˝ o, kiemelked ˝ o tel- jesítményekre képes személyekkel gazdagította az adott terület népességét. Mivel a zsidók eleve írástudókvoltak, városi, magasabb képzettséget kívánó munkákat vállaltak, ha volt rá alkalmuk.

6.2. Tanítás

Mint fentebb említettük, az ember 18 éves koráig különösen fogékony, de kés ˝ obbi óvodai, iskolai neveléseszintén nagy figyelmet és er ˝ ofeszítést követel. Készségekké kell fejlesztenünk a gyermek képességeit.Tekintsük át, mit tanuljunk és hogyan tanítsunk.

55



Mindkét fajta gondolkodási módszert, 4.6. a bölcs mérlegelést és az okos feladatmegoldó képességettanítanunk kell. Nyelvünk m˝ uvel ˝ odés és oktatás szavai szépen szemléltetik, melyik mire vonatkozik. Am˝ uvelt, nagyon sok m˝ uvet ismer ˝ o bölcsebb lesz. M˝ uveltséget egyéni er ˝ ofeszítéssel, odafigyeléssel, munká-val szerezhetünk. Oktatni az okszer˝ u gondolkodásra nevelést jelenti. Ha a m˝ uvelt ember bölcsen mérlegeli,mit tehet és a döntése után okosan cselekszik, nem lehet nagyobb baj.

Nagyon sok gyermeknek megfordult már a fejében, miért kell annyifélét tanulni az iskolában, hiszenúgyis hamar elfelejti a sok-sok megtanult anyagot. Másrészt az életben ezekre az ismeretekre úgysemlesz szüksége. Tiltakoznak, nem csak a gyermekek, az ellen is, ha valamit szóról szóra kell tudni. Sokanmondják, akár kutatási eredményekre is hivatkoznak, inkább meg kellene tanítani ˝ oket gondolkodni. Nemszabad felesleges ismeretekkel tömni a fejüket. Vagy azt halljuk, hiábavaló annyi matematikával gyötr ˝ odniés minek a tömérdek kötelez ˝ o irodalmat elolvasni, a fizikával kínlódni, ezeket úgysem tudom semmire semhasználni, nem lehet velük pénzhez jutni. Tekintsük át, igazából mit miért is kell tanulnunk. A hasznosság,a közvetlenül szükséges ismeretek elsajátítása nem az egyedüli szempont. Ennél fontosabb, hogy az egyestárgyak tanulásával agyunk m˝ uködését, gondolkodásunkat fejlesztjük.

Matematika és az okszer˝ u gondolkodás. Nagyon sokaknak nem lesz szüksége részletesebb matem-atikai ismeretekre. De a matematika okszer˝ u gondolkodást fejleszt ˝ o hatása valamennyiünk számára fontos.A számtani, mértani feladatok során szerzett gondolkodási minták bekerülnek agyunk feladatmegoldó mód-szerei közé. Mindazt, amit a matematika tanulása során elsajátítunk, elménk egészen más területeken isképes hasznosítani.

Természettan (fizika) és lényeglátás. Nem csupán a természet alapvet ˝ o törvényeit kell a fizikaórákonmegtanulnunk, hanem egyben elsajátíthatunk egy fontos gondolkodási módszert is. Amikor jelenségetvizsgálunk, el kell tudni választanunk a lényegest a lényegtelent ˝ ol, a fontosat a kevésbé fontostól. Ha erreképesek vagyunk, akkor meg tudjuk fogalmazni a jelenség közelít ˝ o leírását, modelljét, ami nem könny˝ u

feladat. Nem egyszer˝ u ok-okozati lépések egymásutánja, az okszer˝ u gondolkodás képessége mellett jóadag képzel ˝ oer ˝ o is kell hozzá. A lényeglátás képességét a természettan (fizika) tanulása közben sajátíthatjukel. Miközben a természet jelenségei mögött álló alapvet ˝ o törvényszer˝ uségekkel ismerkedünk, észrevétlenmegtanuljuk azt is, mint kell okosan kérdezni valamire, hogyan lehet felismerni az igazán fontos dolgokat.Fejlesztheti ezt az érzéket a történelem tanulmányozása is, ott azonban az eligazodás jóval nehezebb.

Lényeges és lényegtelen elválasztása különösen fontos a betegséget megállapító orvos számára. Enneka képességnek kifejlesztése az orvosképzés egyik alapvet ˝ o feladata. Nagyon ritka, hogy az orvoshoz men ˝ obeteg éppen a tankönyvi példának megfelel ˝ oen sorolja fel tüneteit. Nem véletlen, vagy önkényes az, hogyaz orvosegyetemre való felvételi egyik tárgya a fizika.

Biológia, földrajz és rendszerszemlélet. Valami leírásához, valamivel való bánáshoz nem elég felis-merni a lényegesebb elemet. Nyilván a többi rész sem feleslegesen van ott. Ahhoz, hogy meg tudjukérteni az egész m˝ uködését, netán értelmesen tudjuk befolyásolni, az egészet egységként, rendszerként kelltudnunk szemlélni, vizsgálni, m˝ uködtetni. Ha err ˝ ol megfeledkezünk, nagyokat tévedhetünk és alig helyre-hozható károkat okozhatunk. Tudni kell, ha belenyúlok egy rendszerbe, nemcsak a közvetlenül érintettrészt változtatom meg, hanem mást is befolyásolhatok. Akár a rendszer egészét megváltoztathatom, gon-doljunk a pillangó hatásra, lásd 2.1. Els ˝ osorban a biológia és a földrajz tanulmányozása során sajátíthatjukel a rendszerben gondolkodást. Ha az egyes részeivel külön-külön foglalkoznánk, aligha tudnánk tanulni.Ha az adott dolgot csak önmagában akarjuk megérteni, nem sokra jutunk. Szükséges az, hogy az egészbebeágyazva tudjunk rá gondolni.

Olvasás és képzel ˝ oer ˝ o. Miért kell magyarból annyi kötelez ˝ ot elolvasni? Olvasni tudni nem csak a bet˝ ukösszeolvasását jelenti, hanem általában a szépirodalom olvasásának képességét is. Az els ˝ os olvasókönyvben

56



csupán pár bet˝ us szavakat találhatunk, mert mire az els ˝ os gyermek a szó végére ér, elfelejtheti az elejét.Elménknek meg kell tanulni, mint feleltetheti meg a bet˝ uk sorozatát szónak és kés ˝ obb a szavak sorát mon-datnak. Eközben elménk mintákat alkotó, mintákat elemz ˝ o képességét, a képzel ˝ oer ˝ onket is fejlesztjük. Méga másodikos olvasókönyvben is csak rövidebb szavakat és csupán néhány szavas mondatokat találunk. Ma-gasabb osztályokban egyre hosszabbak a mondatok és érettségire már a többsoros mondatokat is megérti atanuló. Ha elolvassa a kötelez ˝ oket. Azaz elménknek be kell gyakorolni az olvasottak értelmezését. Talán

száz-kétszáz vékonyabb, vastagabb kötet elolvasása után jut el oda az ember, hogy valóban tud olvasniés eléggé fejletté válik a képzel ˝ oer ˝ oje. Képzel ˝ oer ˝ onk és ezzel bölcs gondolkodásunk fejlesztésének talánleghatékonyabb eszköze maga az olvasás.

Mind az okszer˝ u gondolkodásra, mind a képzel ˝ oer ˝ ore egyaránt nagy szükségünk van. Agyunk oksz-er˝ uen gondolkozó része a képzel ˝ oer ˝ o közrem˝ uködése nélkül csak nehezen tud döntést hozni, belemerül arészletek mérlegelésébe, nem ’hibáz rá’ a döntést segít ˝ o kulcsfontosságú elemekre. Továbbá világunkbanegyszer˝ u módon, csupán a meghatározások és az okszer˝ uség segítségével csak nagyon kevés dolog írható le,mindössze a matematika és a természettudományok szabatosabb része. Világunk egyéb dolgait, történésétnem tudjuk önmagában megadni, meghatározni, elemezni, csak úgy, ha más dolgokkal, történésekkel egy-bevetve, jelz ˝ oket és hasonlatokat használva.

Tanuljunk minél többet. Fenti példáink is mutatják, mennyire fontos, hogy a gyermek minél többféledolgot minél jobban megtanuljon. Nem vész kárba semmiféle tanulnivaló, amire a gyermek id ˝ ot fordított.Kell, hogy minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezzen, ugyanis gondolkodni csak arról lehet, amit vanmihez kötni, amir ˝ ol már vannak bizonyos ismeretei. Csak olyan dolgok között tudunk gondolkodássalösszefüggéseket találni, amelyek már bennünk vannak. Lehet, hogy csak rejtetten, évek óta nem is fordultakmeg a fejünkben, de most hirtelen el ˝ obukkantak, mert éppen kapcsolhatók ahhoz, ami most foglalkoztat.Ilyenkor merül fel bennünk az érzés, hogy jaj de érdekes.

Kifejezetten jó hatású, ha sok mindent, ami számunkra érdekes, szóról szóra megtanulunk. Az érdek-telen dolgok magolásának a feleslegességét a nevelési gyakorlatban sajnos úgy értelmezték és értelmezik,hogy a verstanulás és más hasonló szövegek tanulása is haszontalan. Pedig nagyon fontos szerepük van,nem csak a képzel ˝ oer ˝ onk és kifejez ˝ okészségünk, hanem emlékez ˝ otehetségünk fejlesztésében is. Példáula rendszerekkel foglakozóknak, így orvosoknak, biológusoknak, földrajzosoknak és másoknak a jó em-lékez ˝ otehetség kifejezetten fontos. Csak az tud a rendszerekkel eredményesen bánni, aki nagyon sok dolgotképes egyszerre fejben tartani. Ezért aki majd ilyen szakokra készül, jó, ha minél több verset megtanul.

A személyes foglalkozás meghatározó szerepe. Nem csupán a kisgyermek számára fontos a mintaként jelen lév ˝ o személy. Kés ˝ obb is ez a fajta tanulás a leginkább gyümölcsöz ˝ o. Akkor a leghatékonyabb a tanítás,ha a tanítvány tanítóval lehet együtt. A tanító jól ismeri tanítványát, látja, érzi, milyen állapotban van. Éppen

azt adja, ami id ˝ oszer˝ u, amire a tanítványnak tényleg szüksége van. Tanító és tanítvány nagyon sokfélemódon tudja befolyásolni egymást. Úgy is, amir ˝ ol tudomást sem szereznek, gondoljunk a hallgatólagostudás fogalmára, lásd a 4.2. pontban.

Ha a tanító tanítványok csoportjával van együtt, szintén segíti a tanulást. Ez ugyan kevésbé hatékony,mint az egyetlen tanítvánnyal foglalkozó tanító esetén, de ezt némileg ellensúlyozza, hogy a többi tanítvány-hoz is f˝ uz ˝ odnek kapcsolatok. Általában egyívásúak a tanítványok, hasonlók a gondjaik és versengésükserkent ˝ oleg hathat haladásukra.

Tanító közelében lenni kiváltság, ritka alkalom. Végül is a tanulás f ˝ o eszköze az olvasás. Könyvetazonban nem valakinek írnak. Személytelen a benne lév ˝ o tudás, nehezebben hozzáférhet ˝ o, nem egysz-er˝ u elsajátítani. Sok dolog nem is nekem szól, nem is érthetem, mir ˝ ol ír, bizonyos ismeretek egyenesen

megzavarhatnak és nincs kihez fordulnom magyarázatért. Ha az inkább nekem szóló könyv nem a magaidejében jut el hozzám, nem is veszem igazán hasznát. Vagy még nem értem meg, vagy már felesleges velefoglalkoznom. Akkor igazi élmény az olvasás, ha az emberekhez kerülhetek vele közelebb, ha van kivelmegbeszélnem, mit olvashattam, mit éltem át közben.

57



Természetesen, az olvasás, mint a képzel ˝ oer ˝ o fejlesztésének f ˝ o eszköze, a fenti korlátok ellenére ismeghatározóan fontos. De nem kell csodálkoznunk azon, ha valaha az írásbeliség az oktatásban nem játszottkomolyabb szerepet. Még jobban ki kell emelni a tanító személyiségének meghatározó szerepét, ha a kor-divatok által felkapott új eszközök tanításra való alkalmazására gondolunk. Hang- és képcsatornák, mozi,lejátszó készülékek, számítógép, világháló mind csak oktatási segédeszközök lehetnek. Nem helyettesí-thetik a tanítót.

Ha a gyermek állandóan a képerny ˝ ot bámulja, idegrendszere is károsodhat, mivel az a természetesingerekhez igazodó fejl ˝ odésre van beállva. Vannak a természetben is hirtelen változások, mint a d ˝ ol ˝ ofa, de ezek ritkábbak. Ha szinte állandóan a természetes eseményeknél sokkal sebesebben változó kép-és hanghatások érik a kisebb gyermeket, elméjének ingerület fogadó és feldolgozó képessége nem hogynem fejl ˝ odik rendesen, hanem maradandóan károsodhat. Képtelen lesz majd huzamosabb ideig figyelni,összpontosítani. Egyáltalán, a képerny ˝ o rabjává vált gyermek képzel ˝ oereje elcsökevényesedik, személy-isége súlyosabban is torzulhat. Ugyanis nincs mód arra, hogy a hallott, észlelt dolgokat az agya a sajátképi nyelvére átültesse. Mindent készen kap és akkora tömegben, hogy nem tud velük mit kezdeni. Ezért agyermek számára kifejezetten káros, ha nevelését képcsatornákra vagy képlejátszókra bízzuk. Csak 6 éveskor után ajánlatos a gyermeket a képerny ˝ o elé ültetni, különben a megfelel ˝ o képességei nem fejl ˝ odhetnek

ki.Márcsak azért is igencsak egyoldalú a gyermek és a képeket reá zúdító berendezések kapcsolata, mert

az adás nem személyesen neki szól, nem kérdezhet. Ha a képeket lejátszó játékokra gondolunk, akkor márvan lehet ˝ osége közbeavatkozásra, de nem sok. Ha a tanító, ellen ˝ orz ˝ o számítógépes anyagokra gondolunk,azok hasznosabbak, de nem hasonlíthatók ahhoz, amit a szül ˝ ok nyújthatnak gyermeküknek. Felvetették,hogy az autizmus kifejl ˝ odésében is komoly szerepet játszhat az, ha a gyermek 3 éves kora el ˝ ott sokat ülképerny ˝ o el ˝ ott.

6.3. Emberi értékek

Most els ˝ osorban a széphez, a m˝ uvészetekhez köt ˝ od ˝ o értékekkel foglalkozunk, segítségükkel életünk, szellemiségünkteljesebbé, értékesebbé válik. Igen jó az embernek, ha érzi, hogy tényleg él, szükség van rá, léte fontos avilág számára, s olyat adhat a világnak, amit csak ˝ o képes nyújtani. Ez nem váltható pénzre, nem vehet ˝ omeg és nem adható el.

Olvasás. Fentebb már volt szó az olvasás képességének korai kialakításáról. Megnyugtató, hogy bár ne-hezebben, de a feln ˝ ott is képes az olvasási készség megszerzésére. Sokszor ˝ ok is a meséken keresztül jutnakhozzá. Ismert példa a meséket a felfedezés örömével olvasó apuka vagy nagyapa. Egy fels ˝ obb éves hall-gatóm beszélt arról, hogy családja, bár nagyon tisztességes, becsületes emberekb ˝ ol áll, nem sokra becsülte

a könyvet és ˝ o sem szeretett olvasni. Huszonéves fejjel kezdte ízlelgetni az olvasás örömeit. Miközben adiplomamunkáját készíti, sokat olvas. F ˝ oleg mondákat, nagyon le tudják kötni. Kés ˝ obb nyilván eljuthatotta magasabb szint˝ u irodalomig.

Nem vehet ˝ o meg és nem adható el az irodalom olvasásának készsége. Igazából el sem lehet mondani,mi is lenne ez. Aki ezt a készségét nem fejlesztette ki, nem tudhatja, mit vesztett, veszít. Mivel nem tudigazából olvasni, mindaz , amit évszázadokon, évezredeken át az irodalom kincseskamrájában az emberiségfelhalmozott, hozzáférhetetlen számára. Ez a kívül maradók számára felfoghatatlan, megismerhetetlen. Azolvasás a világhoz való köt ˝ odés egy módja. Sokszor egy ilyen szál, kapcsolat is képes az embert megtartani.Olvasva állandóan új dolgokkal találkozhatom, leköthetnek, örömet szerezhetnek. Err ˝ ol szól a következ ˝ okis történet. Egy asszonynak meghalt a fia, majd a férje. Fájdalmában, magányában az öngyilkosság

gondolata foglalkoztatta. De miel ˝ ott kinyitotta volna a gázcsapot, leemelt a könyvespolcról egy könyvet.Jókai-kötet, a K ˝ oszív˝ u ember fiai akadt a kezébe. Elolvasta az els ˝ o mondatot és az annyira megragadta, hogymindenr ˝ ol megfeledkezve olvasni kezdett. Élt még vagy húsz évet, ezeket az olvasás töltötte ki számára.

58



Nemrég mutatták ki a versolvasásról, hogy kifejezetten egészséges, szívderít ˝ o tevékenység. Vérny-omásunk szabályos hullámzásának ütemideje kb. 10 másodperc. Ami a légzést illeti, percenként átlag 15alkalommal veszünk lélegzetet. E kétféle ütemes változás általában nem köt ˝ odik egymáshoz. Kutatók mostfedezték fel, hogy a verselés összhangba hozza a vérnyomás hullámzásait és a légzés gyakoriságát. Ennekeredményeképpen a tüd ˝ oben zajló gázcserés folyamatok hatékonyabbakká válnak és a szervezet egésze is jobban kihasználja a vérnyomás hullámzása által adott lehet ˝ oségeket. Ett ˝ ol az ember jobban érzi magát.

Vizsgálatként Homérosz hexameterben írt költeményeit, az Iliászt és az Odüsszeiát verselték és nagyszer˝ ueredményeket kaptak. Így azt is jobban értjük, hogy a régi görög színházban miért volt képes a kórus és aközönség akár tízezer hexameternyi szöveget végigverselni. Testileg is egyre jobban érezték magukat.

Valamennyien igényelnénk, hogy a világgal, annak teljességével az írott szón keresztül is kapcsolatbakerüljünk. Ha az olvasási képesség, a képzel ˝ oer ˝ o hiányzik, a pótszerek rendelkezésre állnak. Képregények,véres címlapú rémségek, ezüstözött és aranyozott fedel˝ u kiadványok kísérlik meg kielégíteni a bels ˝ o szük-ségletet. De ezt csak fogyatékosan és id ˝ olegesen tehetik. El ˝ obb-utóbb unalmassá válnak, mert durvaságuk,gyártott voltuk miatt nem tudnak újat nyújtani. Kegyetlenebb címlapra, több és er ˝ oszakosabb gyilkosságravan szükség, hogy leköthesse az olvasó figyelmét. Ha viszont a szépirodalom felé fordulunk, a szépélvezetszintje egyre emelkedhet. Lefelé egyre mélyebbre süllyedünk. Képszer˝ uen ábrázolják Vörösmarty örök

érvény˝ u sorai: "Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk éshitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk?"

Zene. Jól ismert a zenét szeret ˝ o számára, hogy ugyanazt a darabot huszadjára hallgatva is talál bennevalami újat, korábban észre nem vett szépséget. Minél többet hallgatunk igényes zenét, annál jobban értjük,élvezzük. De hogy mi az, ami annyira tetszik, a zenét nem ért ˝ o embernek nem magyarázható el. Más módonnem közölhet ˝ o, szóban el nem mondható, képben ki nem vetíthet ˝ o. Tegyük fel, valaki, hallván, mennyireszeretik mások a zenét, meghallgat egy Beethoven-szimfóniát. Beül a hangversenyre és figyelni szeretne.Nem nehéz megjósolni, csalódni fog. Könnyen meglehet, nemcsak untatni, hanem zavarni is fogja a zene.Néha túl hangos, máskor meg halk. Hiába fizetne akármennyit karmesternek, els ˝ o heged˝ usnek, akkor sem

tudná a zene élvezetét megvásárolni. De különösebb zenei képzettség nélkül, csupán id ˝ ot és figyelmetrászánva, az emberek nagy többsége számára a zene hallgatásának, hallásának képessége megszerezhet ˝ o.Akiknek külön zenei tehetsége van, természetesen jobb a helyzete, de a zene csaknem mindenki számárahozzáférhet ˝ o. Fülünk segítségével is közelebb kerülhetünk a világ teljességéhez.

Ha nem törekszünk a finomnak nevezhet ˝ o zenei élményekre, ezt az igényt els ˝ o közelítésben ki lehetelégíteni más zenével is. Olyannal, amely zajosan, látványosan, elemi ösztöneinkre hat. Mint az olvasás es-etén a ponyva, az ilyen, egyre durvább zene sem elégítheti ki bels ˝ onk várakozását. Ösztöneink borzolásáhozújabb, még harsányabb, er ˝ oszakosabb számokra van szükség, egészen a süketülésig.

Képz ˝ om˝ uvészetek. Akárki nem képes tárlatokat, régiségeket csodálni. De jó tudni, a festmények,m˝ ualkotások szemlélésének képessége sem velünk született. Vannak olyanok, gyerekek is, akik egy kiál-lításon órák hosszat képesek nagy-nagy örömmel és figyelemmel nézel ˝ odni. Minden leköti ˝ oket. Kérdéseksora tódul fel bennük a kiállított leletek látva; ki, hol, mikor, miért, mire, hogyan stb. Mintha mozdul-nának a szobrok és a falon függ ˝ o festmények pedig szinte megelevenednek el ˝ ottük. Képzeletükben ottvannak a megfestett jelenetben, beszélgetnek az ábrázolt személlyel, sétálnak a megfestett úton. Mások, anagy többség ugyanott csak szalad. Abban a teremben, ahol az ért ˝ o látogató órákat tölt, ˝ o rohan. Hiába vanpénz repül ˝ ojegyre, költséges szállodára, a kiállítások kínálta élmény, a let˝ unt világ üzenete hozzáférhetetlenszámukra. Még ha a pénzért vett idegenvezet ˝ o a leginkább érdekes dolgokat mondaná is, az eredmény sok-szor ásítozás, tömény unalom. Akárcsak az olvasásét és hallásét, a látás képességét sem lehet eladni vagymegvenni. Csak hosszas gyakorlás, id ˝ o és er ˝ o rászánásával juthatunk hozzá.

Természet. Ha az emberben megvan az ˝ osbizalom, akkor a természetet összefügg ˝ o teljességnek érzi.Mivel idegrendszerünk és érzékszerveink eleve a szabad természetben való élésre alakultak ki, a természet

59



látványa megnyugtat, otthon érezzük magunkat benne, nagylelk˝ ubbek vagyunk. De a természet rejtett szép-ségei iránti fogékonyság csak id ˝ ot rászánva lehet sajátunk. Csak akkor juthatunk birtokába, ha nem sajnáljukaz erd ˝ oben, a mez ˝ on való sétálásra fordított órákat, nem tekintjük hiábavalóságnak a szemlél ˝ odést, a lep-kék, madarak röptének figyelését. Ha a természethez f˝ uz ˝ od ˝ o bens ˝ oséges viszony nem alakul ki, hiányátsemmi sem pótolhatja. Számunkra az elemekb ˝ ol összerakott házak, gépkocsik, gépezetek, golfpálya mód- jára nyírt kertek világa zavaróan sivár, ezt az érzést a színekben villogó képcsatornák igyekeznek oldani.

De a természet gazdagságát, érzékeinkre, bens ˝ onkre gyakorolt hatását ez nem helyettesítheti.

Emberi kapcsolatok, család. Az ember boldogságra született és a boldogtalan élet az önz ˝ o embert és azönzést értékké emel ˝ o közösség tagjait sújtó büntetés, lásd a 4.1. pontban. Nem az emberi alaptermészetnekmegfelel ˝ oen élünk, elfojtjuk a mindegyikünkben ott lappangó önzetlenséget, világunkban a pénz, a vagyonés a hatalom a mérce. Gyakori, hogy az egymásra annyira ráutaltak, a közeli és távolabbi hozzátartozók,szomszédok és munkatársak is becsapják, rászedik a másikat. Bármilyen sikeres legyen is valaki az anya-giak megszerzésében, ez nem segít emberi kapcsolatai építésében. Barátot, barátn ˝ ot, szeret ˝ ot, feleséget ésférjet lehet vásárolni. Viszont a pénzen vettek nem emberként, hanem áru módjára viselkednek.

Emberi kapcsolataink javításához igazából csak annyi kellene, hogy merjünk önzetlen lenni. Ne sajnáljuka másikra fordított id ˝ ot, figyeljünk arra, akivel együtt vagyunk, hogy megértsük, érezzük, ki tudjuk találni,mi a szándéka, igazából mit szeretne t ˝ olünk. Ha ezt elérjük, utána már sokkal könnyebben meg tudjuk azttenni, ami neki is, magunknak is elfogadható, hasznos és épületes.

Külön ki kell emelnünk a családban élést, a gyermekekkel való foglalkozást. Máshogyan szereti gyer-mekeit és másként bánik velük az apa és az anya. Míg az anya feltétel nélkül szereti a gyermekét és az 60évesen is a kisfia és a kisleánya lesz, az apa a család egészének helyzetéért felel és ösztönösen beíródottfeladata arról gondoskodni, hogy gyermekei feln ˝ otté válva megállják a helyüket az életben. Éppen ezért aválás a férfit jobban sújtja, mint a n ˝ ot. Míg a n ˝ onek megmarad a gyermek, az elvált apa az ösztöneiben isrögzült alapfeladatát veszti el. Család nélkül maradt, nem tudta azt összetartani, ami rá volt bízva, nem volt

képes gyermekeit rendben felnevelni. Ez legtöbbjük számára feldolgozhatatlan lelki töredelemmé válik.

6.4. Én és a többiek

Nyitva áll a szellem világa az ember el ˝ ott. Hasonlóan, a kezünket is használva nagyszer˝ u dolgok sokaságátkészíthetjük el. A szellemi kincsekb ˝ ol szinte bármennyi megszerezhet ˝ o, mivel korlátlan mennyiségbenhozzáférhet ˝ oek. Maga az egyén és a világ is gazdagodik ezáltal. Például nem lehet két ember kapcso-latáról olyat mondani, hogy ez már nem lehet szebb, bens ˝ oségesebb, ˝ oszintébb, teljesebb. Közösségekéletével kapcsolatban még inkább elképzelhetetlen tökéletességr ˝ ol beszélni. Ha valamit megtanítok, aztnem veszítem el, s ˝ ot a tanítványok kérdéseivel, megjegyzéseivelés a rájuk tett hatás megfigyelésével magam

is gazdagodom. Önmagukat szaporítják a szellemi értékek, minél több van bel ˝ olük, annál könnyebb mégtöbbhöz jutni. Hasonlóan, az alkotó munkát végz ˝ o m˝ uvész, iparos vagy földm˝ uves sem mondhatja, hogyannál tökéletesebbet, mint amilyet sikerült alkotnia, készítenie, megtermelnie, el sem lehet képzelni.

Miért jó számomra, ha a szellemi értékekben vagy alkotóképességben b ˝ ovelkedem? Miért fontos az,hogy minél m˝ uveltebb legyek, minél fogékonyabb mennél több dolog iránt? Ez a kérdés joggal vet ˝ od-het fel az emberben, különösen olyan korban, amikor csak a pénz számít. Következ ˝ oképpen válaszol-hatunk. Minél több területen mennél m ˝ uveltebb, fogékonyabb vagyok, annál számosabb szál köt a léthez.Többfel ˝ ol ismerhetem meg a világot, minél alaposabb a m˝ uveltségem, annál mélyebben. Így rájövök arra,mennyire érdekes, gazdag, színes az élet. Tudatosodik bennem az is, hogy része vagyok. Felfedezem,mennyi mindenre vagyok képes, milyen sokféle lehet ˝ oség kínálkozik számomra. Könnyebben felismerem

értékeimet, jobban tisztelem, becsülöm magam. Ilyen módon ébredek ember voltom tudatára, kezdemmagam igazán értékelni, szeretni. Természetesen a jól nevelt kisgyermek is tudja, mennyire fontos ˝ o avilágnak, de ténylegesen a feln ˝ ottséghez közeled ˝ o fiatal értheti meg igazán, micsoda értéket jelent családja,barátai, környezete, egyáltalán az emberek, a világ számára. Minél több dolog köt ugyanis a világhoz, annál

60



inkább otthon leszek benne. Kapcsolataim egymást er ˝ osítik, az egyik hatására a többi is mélyebbé, kifino-multabbá válik. Rájövök arra, hogy a képességeimmel, lehet ˝ oségeimmel mit érdemes leginkább csinálnom.Meglelem a helyem. Teljes életet élek, úgy, ahogy emberhez méltó. Boldog leszek és kiegyensúlyozott.

Környezetemnek is az a jó, ha teljességre törekv ˝ o, öntelen ember vagyok. Ennek két oka is van. Talána fontosabb az, hogy mintaként szolgálok másoknak. Mint tárgyaltuk, a minta adása és vétele nem tudatosfolyamat, kisgyermekhez hasonlóan, fiatalok, feln ˝ ottek is kapnak és vesznek át viselkedési mintákat. Egyteljes élet él ˝ o ember sugároz, észrevétlenül is jobbá teszi a környezetében lév ˝ oket. Másrészt ˝ o jól tudja, hogyrésze az egésznek. Ezért nem bánhat akárhogyan környezetével, az emberekkel és a természettel. Felfogja,ha valami rosszat tesz, annak következményei lesznek, akkor is, ha azokkal nem azonnal szembesül. Havalakit becsapok, megrövidítek, megalázok, ˝ o emiatt sérülten és rosszabbként hagy el, mint ahogyan hoz-zám került. ˝ Ot sértve létrontó vagyok, és a lét megromlása engem is sújtani fog. Ha közvetlenül nem is,de a gyermekeimet és másokat igen. Ezért az egészben gondolkodó ember természetesnek veszi, hogy úgybánjon másokkal, amilyen módon szeretné, hogy vele is bánjanak. Életem talán legfontosabb jellemz ˝ ojeaz, létezésem miként, milyen irányba befolyásolta a világot, mennyire volt és van szükség reám. Mennyirelett a világ jobb, emberibb azáltal, hogy itt voltam, vagyok.

Szabadság és szeretet. Szabadság és szeretet bens ˝ oséges kapcsolatban állnak egymással. Éppen a sz-eretet tesz képessé arra, hogy a szabadságom egy részér ˝ ol lemondva oda tudjam szánni magam valamire.Hiába vannak csodálatos képességeim, ha nem tudom odaszánni, átadni magam. Ha nem házasodom, nemvállalok gyermeket, mert ez korlátoz a szabadságomban, annak jele, hogy nincs bennem szeretet. Hasonlómódon szeretet hiányára utal az is, ha nem köt ˝ odöm emberekhez, közösségekhez, nem kötelezem el magamigazából semmire.

Ám a minden kötöttséget kerül ˝ o, szeretet nélküli ember félelmetes csapdába kerül. Minden, ami em-berré tesz bennünket, más emberekhez köt. Miközben egyre szabadabb lesz, mert egyre kevésbé köt ˝ odikmásokhoz, máshoz, úgy válik egyre inkább semmivé. Teljesen szabaddá válva semmivé lesz, reményte-

lenül boldogtalanná válik, lásd a 4.1 szakaszt. Meg kell találnom azt az állapotot, amelyben szabadságomata minél teljesebb emberi élet élésére használhatom.

Sakkjátszma és emberi játszmáink. Társadalmi életünk min ˝ oségét kapcsolatrendszereink fejlettségeszabja meg. Vegyük a sakkjátszmát. A hatvannégy kockán harminckét figurával játszott mérk ˝ ozés lefolyását,színvonalát a játékosok gyakorlata, képességei szabják meg. Szinte végtelen a változatok száma, ez aviszonylag egyszer˝ u játék is lehet ˝ oségek sokaságával kápráztat el bennünket. Valamennyi játszma rejtmagában szép, látványos megoldásokat. Csak fel kell ˝ oket ismerni.

Szinte csak csapkodás, sorozatos elnézések egymásutánja a kezd ˝ o játékosok mérk ˝ ozése. Bár a játszmaekkor is izgalmas és szenvedélyes, a sakk sokszín˝ uségét, igazi szépségeit csak gyakorlott játékosok képesekfelismerni. Az igen különböz ˝ o adottságú egyénekb ˝ ol álló közösségek élete százszor érdekesebb, összetet-tebb lehetne, mint a legszebb, legbonyolultabb sakkjátszma. Közösségi játszmáinkban viszont nagyonsokszor még a lépéseket sem akarjuk megtanulni, a legelemibb szabályokat is súlyosan megsértjük. Ezérttársadalmi játszmáink, bár igencsak izgalmasak, de darabosak, esetlenek, kimenetelük mélyen a lehet ˝ oségekalatti.

Aki kell ˝ oképpen fogékony, az magához hasonlók társaságában akkor is színes, teljes életet élhet, haönz ˝ o, anyagias társadalom polgára. Ez természetesen nem egyszer˝ u. Ha óvodás gyermekünk nem nézi anépszer˝ u sorozatokat, akkor az óvodában nem követheti társai beszélgetését, akik viszont nézhetik otthonazokat. Ez nem fog a gyermekünknek ártani. Minden csoportban lesz egy-két hozzá hasonló gyermek,akire szintén figyelnek szülei. Megtalálják egymást és jól érzik magukat együtt. Felmérések szerint a kell ˝ ofigyelemmel nevelt gyermek annál inkább megtalálja a helyét, minél magasabb szint˝ u oktatási intézménybe jár. Emiatt az egyetemeken kerül össze igazából a hozzá hasonlókkal.

61



6.5. Vallás

Cselekvéseink indítékául nem a világ tárgyi valósága, vagy annak ismerete szolgál, hanem érzékelt hatása.Aszerint ugrom vagy nem az úszómedencébe, milyen mélynek hiszem a vizet, függetlenül attól, milyenmély az valóban. Döntéseinket világszemléletünk irányítja és akkor lehet fenntartható a társadalmunk, havilágszemléletünk a világ számunkra lényeges vonásairól alapvet ˝ oen helyes képet ad számunkra. Egészen

a legutóbbi id ˝ okig az emberek túlnyomó többségének a világszemlélete vallásos keretben fogalmazódottmeg és a magát vallástalannak tartó emberek aránya csak az utóbbi évtizedekben és csak néhány európaitársadalomban ért el számottev ˝ o arányt. Röviden áttekintjük, milyen a vallásos világszemlélet és a fen-ntarthatóság viszonya.

Valamennyi ismert népcsoport, törzs jellemezhet ˝ o a vallásával, vallásaival, ilyen jelleg˝ u fogalmainakrendszerével. Ez arra utal, hogy a vallásosság elválaszthatatlan az embert ˝ ol, hozzátartozik az emberiközösségek létezéséhez.

Ha a bels ˝ o biztonságérzettel bíró emberek világról alkotott képét nézzük, - ezek alkotják a nagy több-séget - annak alapvet ˝ o eleme, hogy a világot rendezett, összefügg ˝ o egészként látják. Ez számukra zsigeriérzésnek mondható. Másik fontos emberi tapasztalat, hogy a minket óvó és megtartó rend, annak fenn-maradása folyamatosan végzett értelmes munka eredménye. Ez a két alapvet ˝ o tapasztalat szerint rend vana világban, és a rendhez valamint a fenntartásához értelmes munka kell. Akinek a gyermekkora városias,épített környezetben telt el, és nem volt módja rácsodálkozni a természet egészére, annak tudatalattija avilágunk rendjét emberi tevékenységnek tulajdonítja.

Ha a természethez közel éltünk gyermekként, megtapasztalva a természet hatalmasságát és összehang-oltságát, akkor tudatalattinkban el ˝ obb-utóbb még gyermekként megfogalmazódik, hogy világunk egészénekösszehangolt rendje, és ennek a rendnek a fennmaradása valamilyen természet felett álló értelem m˝ uve.Ugyanis az anyagi világ egyedüli értelmes lénye az ember, mi pedig jól tudjuk magunkról, hogy a ter-mészet rendjét nem mi hoztuk létre, ennek csak a termékei vagyunk. Mindez az emberb ˝ ol azután úgy bukikki, hogy nem lehet az, hogy a világ csak úgy magától létezzen, lennie kell mögötte valaminek, valamiféletermészetfölöttinek.

Valamennyi természethez közel él ˝ o gyermek, akiben megvan az ˝ osbizalom, természetes módon hisz.Erre épít azután a vallásos nevelés. Valamennyi vallás közös jellemz ˝ oje a természetfeletti értelem létezésébevetett hit. Másik alapvet ˝ o ismérve az, hogy az ember meghajol a fels ˝ o hatalom el ˝ ott és igyekszik an-nak megfelelni. Ha hiszünk a természetfölötti létében, nem viselkedhetünk akárhogyan egymással és nemtehetünk meg bármit a természettel.

Testi, lelki és szellemi élettávlat. Sokan vallják, hogy az ember csak a legértelmesebb állat. Van ebbenigazság, hiszen ha az értelmünk csak az ösztön szolgája, akkor valóban nem különbözünk annyira az állattól,

aki másban, er ˝ oben, ügyességben t˝ unik ki. Ám az emberi élet több lehet, mint a lét- és fajfenntartás,életünknek másféle távlatai is lehetnek. Nem csak természeti lény az ember, nem csak a testi élettávlat,az életben maradás és az élet továbbadása mozgatja, hanem tökéletesedésre, valós, min ˝ oségi fejl ˝ odésre isképes. Testi élettávlatán kívül lelki és szellemi élettávlata is lehet. Lelki élettávlatunkat az eszmények, atermészetfölötti világba vetett hit és az anyag fölötti célok alkotják. Az ember, hogy összhangba kerülhessena fölötte álló hatalommal, neki megfelel ˝ oen igyekszik élni. Mert ha van felettes hatalom, nem viselkedhetekakárhogyan saját magammal, egymással és a természettel. Eszerint él azután a világban, így igyekszikönmagához, embertársaihoz és a természethez viszonyulni, ennek megfelel ˝ o erkölcsi és intézményrendszerrendszer alakul ki a társadalomban.

Vallásos hit és vallás nem azonosak: a vallásos hit a lelki síkon fogalmazódik meg és megvalósulása, a

vallás a társadalom közegében történik. Az mutatja a vallás erejét, hogy az alapjául szolgáló hit mennyireképes szellemi élettávlat kialakítására és az ennek megfelel ˝ o viselkedésre indítani a társadalom tagjait. Amély vallásosság hatalmas szerepet játszott a római, a zsidó, az arab történelemben és a középkori Európakialakulásában is. Függetlenül attól, van-e Isten vagy nincs, látnunk kell, hogy egészen a 20. századig

62



az emberiséget lelki élettávlata, Istenbe vetett hite vezette. Minden tettét, cselekedetét, alkotását Istenlétezésében bízva végezte. Akár kereste Isten tetszését viselkedésében, akár nem, az ember mindig számoltIsten létezésének a tényével. Állati tehetetlenségben való éléséb ˝ ol, legértelmesebb állatnyi létéb ˝ ol istenhiteemelte ki az embert. Ez adott számára magasabb rend˝ u eszméket, eszményt.

Vallásos világkép, világszemlélet. Döntéseinket a tudatalatti készíti el ˝ o, a tudatos csak ellen ˝ oriz. Éppenezért a tudatalatti megfelel ˝ o alakítása ugyanolyan alapvet ˝ o, ha nem lényegesebb feladat, mint az értelemfejlesztése. Párhuzamosan kell a kett ˝ ot végezni, hogy a személyiség fejl ˝ odésének magasabb fokán az egyénértelme segítségével maga is tudatosan és hatékonyan alakíthassa tudatalatti tartományát. Ha nem alakítunkki a fiatal erkölcsi nevelésével a világ valóságához illeszked ˝ o világszemléletet, legértelmesebb állatkéntpusztítja az ˝ ot is éltet ˝ o világot.

Csak akkor tud az ember fennmaradni, ha gondolkodásának rendszere a világ valóságához illeszked ˝ o,azaz alapvet ˝ oen helyesen viszonyul a világ egészéhez. Világszemlélete, világképe nem adhatja vissza avilág egészének összetettségét, h˝ u tükröz ˝ odését. Ez képtelenség lenne és nincs is rá szükség. Úgy foglal-hatjuk össze egy vallás rendeltetését, hogy az ember tudatalattiját a világ valóságához illeszked ˝ o képekkel

igyekszik feltölteni. Fel akarja emelni az embert, hogy képességeit a megmaradásra, és lehet ˝ oségei minélteljesebb kihasználására legyen képes felhasználni. Csupán az a fontos, hogy a vallás világképe a tudatalattiszámára kezelhet ˝ o, az ösztönökhöz köthet ˝ o képekkel, fogalmakkal az embert és a társadalmat fenntartó, él-tet ˝ o erkölcsi rendszert fogalmazzon meg. Mindezt a neveléssel, tanítással kell beültetni a tudatalattiba.Ahogyan már tárgyaltuk, a gyermek nevelése annál eredményesebb, minél korábban kezd ˝ odik.

Különösen hatékony a kisgyermek képszer˝ u mesékkel, történetekkel való erkölcsi nevelése. Még akkoris, ha kés ˝ obbi tanulmányaink hatásra elutasítjuk a neveltetésünk alapját képez ˝ o hagyományt és vallásoshitet, a belénk nevelt erkölcs szabályai szerint éljük mindennapi életünket. Régebben, miel ˝ ott a tudományosforradalomra hivatkozó anyagelv˝ u bölcselet megrendítette volna a hagyományos gondolkodás rendszerét, aszóban él ˝ o történelem, a mesék, regék, m˝ uvészet, ezeknek rendszere és a világ egészér ˝ ol képet adó vallás

igazította el az embert a világ dolgaiban, els ˝ osorban ezek képezték az egyéni és a közösségi gondolkodásalapjait. Tudni lehetett, mi a jó és a rossz, mit szabad tenni, mire kell törekedni és mit ˝ ol kell óvakodni.

Ha már érettebb a személyiség, akkor is igen fontos a történetekben, példázatokban való beszéd. Ugya-nis ha valamit kereken kimondunk, az bizony általában hatástalan marad, mert akit illet, akaratlanul isszemélye elleni közvetlen támadásnak fogja fel és ösztönösen önmaga védelmére törekedve egyszer˝ uen fi-gyelmen kívül hagyja a neki mondottakat. Ha viszont mindez példázatként szól, akkor a mondandó bejutaz elmébe, beépül a tudatalatti tartományba és ott hatni fog. Érthet ˝ o, miért használ a vallásos tanítás ésa Szentírás is annyi képet, példázatot. Szép ószövetségi példa erre, mint vonja felel ˝ osségre Nátán prófétaDávidot, amikor Dávid megkívánja Bethsábét és megöleti annak férjét, Uriást. Nátán el ˝ oször példázatotmond Dávidnak a szegény ember egyetlen báránykájáról, amit egy mindenben b ˝ ovelked ˝ o gazdag ember

ellopott t ˝ ole. Dávid nagy haragra gyúlt, el ˝ oszeretettel indulunk fel, ha a magunk vétkeit másban vesszükészre. De ez nem tudatos megnyilvánulás. Dávid tudatalattija számára nyilvánvaló volt a két történetpárhuzama. De hacsak nem fenyeget közvetlen veszély, a tudatosodást a tudatalatti megakadályozza, mertnem akarja, hogy emiatt az ember rosszul érezze magát. Miután a király oly hevesen kifakadt, akkor közölteNátán Dáviddal, hogy ez az eset bizony az ˝ o, Dávid király b˝ unér ˝ ol szólt.

Egy kísérlet eredménye szerint ha egy magasabb értékr ˝ ol íratott dolgozat után szembesítenek valakitönmaga valamely fogyatékosságával, akkor sokkal inkább hajlandó a mondottakra figyelni. Például az er ˝ osdohányos ekkor jóval nagyobb valószín˝ uséggel figyel fel a dohányzás ártalmáról szóló kutatási eredményre.Mindez a kísérlet szerint azzal függ össze, hogy a jóról, szeretetr ˝ ol és hasonló értékekr ˝ ol való elmélkedésgyengíti az önközpontúságot, nyitottabbá tesz mások és más véleménye iránt.

63



6.6. Vallás és fennmaradás

Vizsgáljuk meg, hogy a vallás miként segíti a társadalom fennmaradását, miként óvja az egyént a pusz-tuláshoz vezet ˝ o viselkedést ˝ ol. Nem arról van szó a vallások szerint, hogy az ember természeténél fogvaeleve rossz lenne. Sokkal inkább megromlott emberr ˝ ol, emberi viselkedésr ˝ ol beszélnek és ezen igyekeznekváltoztatni.

Amint a 3.2. pontban tárgyaltuk, emberközpontú az értelmünk, és a természetes környezetünk él ˝ o ésélettelen elemeit is hajlamosak vagyunk emberszer˝ u tulajdonságokkal, viselkedéssel jellemezni. Amint avárosiasodó társadalom egyre jobban elszakad a természett ˝ ol, az emberek egyre kevésbé ismerik annakhatalmát. Minél kevesebbet tudnak róla, annál inkább hajlamosak távoli, t ˝ olünk idegen létez ˝ oként tekin-teni rá, aki els ˝ osorban arra való, hogy megszerezzük t ˝ ole mindazt, ami nekünk kell. Képletesen szólvaa természet elménk számára csoporton kívüli, akit ˝ ol ráadásul könnyen elvehetjük mindazt, amire éppenszükségünk van. Éppen ezért a vallások alapvet ˝ o eleme, hogy a társadalom fejlettségének megfelel ˝ o fogal-makkal óvjon a természet pusztításától, károsításától.

A természethez közeli társadalmak az erd ˝ ot, a folyót és mást véd ˝ o szellemi lényekre mutatva óvják atermészetet. ˝ Osi tapasztalat, hogy a természet válaszol arra, amit vele teszünk. Visszahat ránk, ám sokszorcsak jóval kés ˝ obb, mint ahogyan a dolgaiba beavatkoztunk. Válaszai hasonlítanak arra, amit egy él ˝ o, akáregy ember is tesz védekezésként, amikor bünteti, pusztítja a reá tör ˝ ot. Sokszor késleltetve, akár a vele esettsérelmeket el nem felejt ˝ o ember, aki nem hagyja megtorlatlanul, ami vele történt.

Amikor a törzs öreg bölcse az tanítja, hogy ne bántsd a fát, mert az erd ˝ o szelleme megbüntet bennün-ket, alapvet ˝ o igazságot fogalmaz meg. Mély nyomot hagy az ilyen képszer˝ u tanítás a világgal ismerked ˝ ogyermekben és ösztöner ˝ osség˝ u erkölcsi gátlást épít be tudatalattijába. Hasonlóképpen a forrás, a patak, aföld szellemeir ˝ ol és a természetet benépesít ˝ o egyéb szellemekr ˝ ol való tanítás is a természetes környezet ésezzel az adott közösség védelmét szolgálja. Nem is igen lehetne az embert véd ˝ o hagyományos tapasztalatot jobban, hatékonyabban átadni, mint ezekkel a tanításokkal.

Ugyan ma már világos számunkra, hogy ilyen, személyesen, emberi módon bosszút álló fels ˝ obb lényeknincsenek, de természettudományos ismereteinknek köszönhet ˝ oen tisztában vagyunk azzal, hogy az erd ˝ olétfontosságú számunkra, vizünk, leveg ˝ onk, talajunk épsége a fáktól függ. Ám amikor saját érdekünkr ˝ olvan szó, irtjuk a fát és az erd ˝ ot. Nem az értelmünk vezet ilyenkor, hanem az érdekként megnyilvánulóösztöntörekvés, amelynek a korunkat jellemz ˝ o neveletlenség miatt nemhogy nincs erkölcsi gátja, hanem azönzést, kapzsiságot, a csak a pillanatra figyelést egyenesen a piacgazdaság serkent ˝ ojeként, hajtóerejekéntkezelik és bátorítják.

Ha csak az értelmünkkel fogjuk fel és megtanultuk, hogy nem szabad a természetet, az erd ˝ ot bántani,mert ezzel kárt okozunk magunknak, nem sokat használ. Képzeljük el, van egy kis éttermem a Nagy-erd ˝ on, aminek nagyobb lenne a forgalma, ha lenne hozzá parkoló. Ehhez négy fa kivágásához kellene

engedélyt szereznem. Tudom ugyan, hogy az erd ˝ o óvja és építi a talajt, szabályozza a vízjárást, tisztítja aleveg ˝ ot és ráadásul fát, gyümölcsöt és még sok minden mást is ad, ám most, mivel érdekemben áll az erd ˝ oirtása, mindent megteszek, hogy megkapjam a hivatalos jóváhagyást. Tudatalattim készséggel gy ˝ ozködi azértelmemet, sok-sok fát kivágtak már itt, nem az én négy fám hiánya fogja elpusztítani az erd ˝ ot. Továbbáteljes hegyoldalakat kopaszít le az állami erdészet, ne pont az én fáimon akarják megállítani az erd ˝ opusz-tulást. Irtják Oroszországban a tajgát, Amazóniában meg az es ˝ oerd ˝ ot és ezek helyett velem foglalkoznak.Ha megfordulna a fejemben, ha mindenki csak négy fát vágat ki, oda a teljes Nagyerd ˝ o, jöhet a f ˝ o érv.Azzal, hogy kivágatom a négy fát, igazából védem a természetet. Hiszen a szomszéd t ˝ okeer ˝ os vállalkozócsak azt lesi, mikor megy tönkre az én kis éttermem és bagóért megszerzi. ˝ O jóval rámen ˝ osebb, nem négy,hanem még öt további fát is kivágatna. Így ha lépek, nemcsak magamat, hanem a Nagyerd ˝ ot is mentem!

A természet embert ˝ ol való megóvása közvetve vagy közvetlenül ott van a kés ˝ obb megjelen ˝ o nagy vallásirendszerekben is.

64



Róma istenei. A vallás hatalmassá teheti a közösséget, erre Róma korai korszakának vallásossága nyújtpéldát. Róma fejl ˝ odése a csodával határos volt. Egy kis latin település, melynek létezését a görög világeleinte észre sem vette, és eredetileg még a latinok között sem játszott vezet ˝ o szerepet, pár száz év alatt azakkori világ központjává fejl ˝ odött. Róma fénykorának nagyjai és a történetírók a rómaiak vallásosságábankeresték a világtörténelmi siker magyarázatát, meggy ˝ oz ˝ odésük szerint sikereik er ˝ os vallásosságuk jutalma.Nem az égiek akarata tette naggyá a rómaiakat, nem az istenek ábrázolása, a szertartások, imádságok voltak

a fontosak, hanem az, hogy a rómaiak állandóan magukon érezték isteneik tekintetét. Mindennek, a háznak,a kertnek és a konyhának is volt istene, aki ott volt és figyelte az embert.

A végzett tevékenységnek megfelel ˝ o isten mindig jelen van és figyel. Ha nem úgy történik valami,amint kellene, mert az ember nem úgy végzi a feladatát, az isten nem torolja meg. Még csak közbe semszól. Hanem ahogyan a terület sérül, úgy gyengül a terület istene is. Viszont ha a világon egy valamimegromlik, annak hatása máshová is kiterjedhet és hatalmas zavarokká n ˝ oheti ki magát, lásd a 2.1. pontbana pillangó hatást.

Ha a terület istene gyengülni kezdett, ennek jele mutatkozik. Például egy kacsa kukorékolni kezd vagyegy k ˝ o hirtelen elszínez ˝ odik. Az ott él ˝ ok megriadnak, tudják, rosszat tett valaki és emiatt hamarosan valam-ilyen rémség várható. Gyorsan papot hívnak, aki a jel alapján megállapítja, melyik isten gyengül és azt ismegmondja, milyen áldozatot bemutatva lehet ˝ ot meger ˝ osíteni. A helyreállítás sok-sok izgalommal járó,nem kevésbe kerül ˝ o folyamat.

Nem csoda, hogy a régi római minden módon igyekezett figyelmesen dolgozni és tevékenykedni, elk-erülni azt, hogy sértse a világ isteni rendjét. Törekedtek mindent egyre jobban, az adott tevékenységetfigyel ˝ o istennek tetsz ˝ oen végezni. Innen ered a religio szó, amely az egyre jobbant, gondosabbant is jelent ˝ okifejezés, amely a vallás nemzetközileg használt megnevezésévé vált. Hangsúlyozzuk, nem az a fontos,hogy létezik-e az isten, vagy az istenek, hanem az a hatás a meghatározó, amit a róluk alkotott kép az adottvallást követ ˝ o emberekre gyakorol.

A Közel-Kelet és a Földközi-tenger mellékének társadalmairól. A fenntarthatóvá alakuló társadal-mak elszigeteltségüknek köszönhet ˝ oen járhatták saját útjukat. A Közel-Kelet és a Földközi-tenger mellékenépeinek sokkal több fenyegetéssel és változással kellett megküzdeniük. A térség szellemiségét a sok-istenhit jellemezte. Halhatatlan és nagy hatalmú, de emberszer˝ u istenek uralják a természetet, a városokatés az embereket. Hatalmuk nem egyforma mérték˝ u és függnek az embert ˝ ol, az emberek áldozataitól,ajándékaitól. A nép sok mindent megtehet, emberi törekvései el ˝ ott gyakorlatilag nincs akadály, hiszenaz áldozat bemutatásával kiengesztelheti az isten haragját. Az istenek földiekkel is szeretkeznek, számosföldi leszármazottjuk van. Így Püthagorászt Hermész, Platónt Poszeidón leszármazottjának tartották. A népaz erkölcstelen cselekedeteit az isteneire kenhette. Amikor leöldösték a szomszéd város férfiait és elraboltákmaguknak leányait, asszonyait, valamelyik istenük utasítására hivatkoztak.

Mint tárgyaltuk, Rómát azt tehette naggyá, hogy a sokistenhív ˝ o vallás mélyen áthatotta, igazgatta amindennapokat. Kés ˝ obb Rómában számos új isten jelent meg. Miel ˝ ott Róma háborúba indult, papjaitárgyalni kezdtek az ellenséges várost oltalmazó istennel. Felajánlották neki, hogy a város eleste utánátkerül Rómába, ahol nagyobb tiszteletben, több ajándékban részesül majd, mint addig. Számos isten váltígy római istenné és nem csoda, hogy az istenek léte kés ˝ obb már nem ösztönzött erkölcsösebb viselkedésre.Hogy milyenné vált a nép, a kb. 50-80 ezer néz ˝ ot befogadó Colosseum napi m˝ usora szemlélteti. Nem voltbelép ˝ o, a fels ˝ obb szinteken az egész napjukat ott töltötték Róma polgárai. F ˝ oztek maguknak, társalogtakés közben figyelték, mi történik a porondon. Délel ˝ ott vadászjeleneteket láthattak, utána jöttek a nyilvánoskivégzések és délután a harci játékok következtek. Folyamatosan ömlött a vér és a legy ˝ ozöttre halál várt.Kérhetett kegyelmet, de csak a császár kegyelmében reménykedhetett, mert a szórakozó, ˝ orjöng ˝ o tömeg

sohasem kegyelmezett.Míg Róma népe kenyérre és cirkuszra vágyott, a görög városállam polgárait a pénz kevésbé érdekelte.

Számukra egyenesen szégyennek számított a kétkezi munka. Megtehették, Athénnek 20 ezer polgárjoggal

65



rendelkez ˝ o lakosa volt és rajtuk kívül 200 ezer idegen, rabszolga és más élt a városban, így volt aki dolgoz-zon. Az athéni polgár a napját az agorán, a f ˝ otéren töltötte. Folyamatosan érdekl ˝ odött, figyelte, milyen újdolgok jelennek meg, mit gondolnak mások és társalgott, töprenghetett szinte egész nap.

Számos történet szól arról, mennyire nagyra becsülték a görögök bölcsességet, a szellemi javakat.Démokritosz az örökrészét kivéve hosszú tanulmányútra indult és mindenét elköltötte. Hazatértekor közöltékvele, hogy tékozlása miatt el sem temethetik, hanem a tengerbe vetik majd tetemét. Erre Démokritoszvárosa polgárai el ˝ ott felolvasta az egyik értekezését. Ennek hatására nemcsak állami temetést igértek neki,hanem az elköltött vagyonrészének megfelel ˝ o pénzadományt is kapott. Platónt élete egy nehéz id ˝ oszakábanrabszolgának adták el. Miután gazdája rájött arra, kit vett meg, nemcsak azonnal felszabadította, hanemhatalmas vagyont is adományozott neki. Platón ebb ˝ ol az összegb ˝ ol alapította az Akadémiát, amely a maiegyetemek ˝ ose lett.

A görög-római m˝ uveltségi kör emberét elkápráztatta lehet ˝ oségeinek és alkotásainak sokasága. AhogyanSzophoklész megfogalmazta, az embernél nincs csodálatosabb. De már jóval a görögség és Róma virágkorael ˝ ott megszólalt Isten és figyelmeztetett, hogy az ember nem tehet meg akármit.

6.7. Tízparancsolat

A következ ˝ okben az els ˝ o k ˝ otáblára írottak értelmezése olvasható és erre épülve tárgyaljuk a keresztyénségetis. Aki korábban tanult hittant, hamar rájön, hogy olyanokat is olvas a Tízparancsolatról és a keresztyén-ségr ˝ ol, amikr ˝ ol eddig nem hallott, s ˝ ot olyanokat is, amelyek nem egyeznek a hivatalos tanokkal. Ennekoka, hogy más néz ˝ opontokból közelítünk. Egyrészt azért, amint az 3.5. pontban olvasható, a Göbekli Tepetérségében 13 ezer évvel történtek és a Szentírás b˝ unbeesésr ˝ ol szóló története között párhuzamok vannak ésez akár azt is megvilágosíthatja, ténylegesen miben áll az eredend ˝ o b˝ un és mire vonatkozhat az örök élet fo-galma. Másrészt így beláthatjuk, hogy azt a mélységesen önpusztító emberi viselkedést, amelyet egyébkénta hindu, buddhista és kínai vallás évezredekig képes volt kordában tartani és amelyet az egyistenhív ˝ o vallást

követ ˝ o európai és amerikai népesség szabadított és kényszerített rá a világra, a Tízparancsolat igen er ˝ osentiltja.

A Tízparancsolat els ˝ o k ˝ otábláján lév ˝ o parancsolatokról keveset hallunk a szentbeszédekben és az ige-hirdetésekben. Általában csak a második k ˝ otábla parancsolatainak, - a ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj,ne tanúskodj hamisan, ne kívánd a másét - megszegését tartjuk b˝ unnek és gyónjuk meg. Ezeket az egyikember követi el a másik ellen, könnyen felismerhet ˝ oek és az igazságszolgáltatás is üldözi ˝ oket.

Nem csak az egyén, hanem a nép mint egész is követhet el b˝ unöket. Nyilvánvalót, mint a más népeketpusztító és rabló háborúk indítása vagy egy ideig rejtettet, mint az éltet ˝ o környezet felélése. A népkéntelkövetett b˝ unnek nem csupán jelenkori, hanem azoknál jóval súlyosabb jöv ˝ obeli következményei is lehet-nek. Nem csupán az egyes embereket, hanem a népet, népeket vagy akár az emberiség egészét is sújthatják.

A nép b˝ unei a történelme során kialakult rossz erkölcsben gyökereznek. Nehéz valakinek népe erkölcsivétségeit felismerni, mert a közösen elkövetett b˝ un következményei ˝ ot személyesen ritkábban érinthetik éshogy mi lesz majd a kés ˝ obbi nemzedékek sorsa, a ma él ˝ ot nem vagy alig foglalkoztatja. Körülötte ezt azerkölcsöt követve élnek, neki ez a természetes. Aki rádöbben népe tévelygésére, annak a felismerésnél is jóval nehezebb ezt szóvá tenni és fellépni vele szemben. A lenti olvasat szerint az els ˝ o k ˝ otábla parancsolataiels ˝ osorban a nép b˝ uneit ˝ ol óvnak bennünket.

Isten a nevét kérd ˝ o Mózesnek mint VAGYOK AKI VAGYOK mutatkozott be, a héber kifejezés a vagyokaki voltam, aki leszek értelmet is magába foglalja. Nem a természet, nem maga a világ szólalt meg, hanema Mindenekfölötti, a valóságot létrehívó és fenntartó szólott az emberhez. Neve szerint ˝ O van valamennyilétez ˝ o fölött és mögött. Teremtett világa nem a sokféle isten által uralt területek laza sokasága, hanemösszefügg ˝ o, rendezett egészet alkot. Ha az ember Istent tiszteli, akkor ett ˝ ol elválaszthatatlan, hogy egybena valóságot, annak rendjét, szabályait is tisztelje és aszerint éljen.

66



Istenen kívül nincs más isten, a többi mind csak elmeszülemény. Ha csak Istent tiszteljük, ezer íziglenmegtartja az utánunk következ ˝ o nemzedékeket, feltéve, hogy azok is csak ˝ Ot tisztelik és betartják a paranc-solatokat. Idegen istent imádó, azaz a tévképzetük termékét maguk fölé emel ˝ o atyák b˝ uneit fiaikon bünteti,harmad és negyedíziglen és az ˝ o fiaikon is harmad és negyedíziglen. Ez a parancsolat mindig is hatalmasrettegést keltett, hiszen úgy értelmezték és értelmezik ma is, hogy nem a vétkes kapja büntetést, hanem azutódai. De ha belegondolunk, nem Isten büntet bennünket. Ha a nép nem a világ valóságában, annak rend-

jét tisztelve, hanem önpusztító rögeszméjének hódolva kezd élni, vagy követi atyáinak eme eltévelyedését,akkor ez ˝ ot most még lehet, hogy nem sújtja, de a kés ˝ obbi leszármazottait romlásba fogja dönteni. Ah-ogyan a valóság rendjét ˝ ol idegen téveszménk, a kamatos pénz el ˝ otti hódolás mára súlyos helyzetbe sodortaaz emberiség egészét.

Az els ˝ o k ˝ otábla azt is tiltja, hogy Isten nevére álságosan, hiábavaló módon hivatkozzunk. A népirtás,a háború kirobbantása és más b˝ unös cselekedet el ˝ obb vagy utóbb visszaüt az ezt elkövet ˝ o népre. Nemigazolhatjuk magunkat azzal, hogy Isten kérésének, parancsának tettünk eleget. Természetes mentség voltez a sokistenhív ˝ ok számára, ahol a gaztetteket valamelyik istenük kérésére hivatkozva követték el. Istenegyformán szereti az embereket és a népeket. Senkit sem kér arra, hogy támadjon a másikra. Ami rosszatteszünk, azért minket terhel a felel ˝ osség és a következményei id ˝ ovel, lehet, hogy csak több nemzedékkel

kés ˝ obb, de visszaütnek ránk. Európa története során gyakran kezdtek háborúzni, pusztítani, kegyetlenkedniIstenre hivatkozva. Isten nevében kínoztak meg és égettek el máglyán sok ezer embert, kirívó példáját advaannak, mint vagyunk képesek aljas indulataink kiélését Isten kívánságának teljesítésével magyarázni. Meg- jegyezzük, a múlt évtizedben Bush amerikai elnök Istenre is hivatkozva indított háborút Irak és Afganisztánellen.

Isten elrendelte, hogy szombatonként ne dolgozzunk és mást se dolgoztassunk. Emögött az állhat,hogy a jót szolgáló, meggondolt döntéseket hozhassunk. Általánosan a jó úgy határozható meg, hogyhozzáad valamit a világ dolgaihoz, azaz összekapcsol, új köt ˝ odéseket munkál, alkot, épít, teremt. Arossz a jó ellentéte, szétver, összekuszál, elvesz, elvon valamit. Szükséges a rossz is, mert ahhoz, hogyvalami épüljön, a régi nem maradhat változatlan, egy részének szét kell esnie, hogy legyen az újnak mib ˝ ol

építkeznie. A teremtett világban lév ˝ o rossz csak a teremtéshez feltétlen szükséges rossz. A jó, az épít ˝ o ameghatározó, hiszen a Mindenség szinte a semmib ˝ ol jött létre, mi pedig itt vagyunk. Mégis, a rosszat kön-nyebb észrevenni, mert már egyetlen érzékelés is jelezheti, hogy valami fáj, összeomlott, eltörött. De a jó,az épülés csak folyamatát követve vehet ˝ o észre. Nem egy, hanem többszöri érzékelés kell hozzá és ezt azelmének még ki is kell értékelnie. Csak akkor vehetem a jót észre, ha elmélkedem. Ha állandóan dolgozomés rohanok, akkor a világból csak a rossz dolgok hívják fel magukra a figyelmet. Még id ˝ oben fel kelleneismernünk a jót, hogy ehhez igazodhasson mindennapi tevékenységünk és az életünk egésze. Nem szabadállandóan munkálkodnunk, rendszeresen, hetente egy napra meg kell állnunk, hogy elgondolkodhassunkazon, mi van velünk, mit teszünk valójában. Így többre jutunk.

Az els ˝ o k ˝ otábla utolsó parancsolata szerint akkor leszünk hosszú élet˝ uek, ha tiszteljük apánkat és

anyánkat. Mélyebb értelmét a kínaiak több évezredes történelmének tapasztalatai segítségével ragadhatjukmeg, lásd a 5.3. pontban. Kínában az erkölcs alapköve az ˝ osök tisztelete volt és mindent úgy igyekeztek cse-lekedni, amint azt az ˝ oseik tették. Ezért az új dolgokkal kell ˝ oen óvatosak voltak. Bár Kína így csak lassan,megfontolva haladt, évezredeken keresztül nagy jelent ˝ oség˝ u felfedezéseket tett és alkalmazta is ezeket. Eza parancsolat arra figyelmeztet, ha valami új ötletünk van, felfedezünk valamit, legyünk óvatosak. Nem sz-abad azonnal alkalmaznunk, hanem a múlt tapasztalataira gondolva alaposan mérlegelnünk kell, mi történ-het, ha ez az új megjelenik a világunkban.

6.8. Keresztyénség

Jézus számára világossá vált, hogy az embert a pénzért és hatalomért való vetélkedés rontotta meg és eztartja távol Istent ˝ ol. A Tízparancsolatra utalva kimondta, hogy nem lehet valaki egyszerre Istennek és apénz istenének, a Mammonnak a szolgája. Jézus meg akarta törni a Mammon uralmát és vissza akarta

67



téríteni az embert Istenhez. Tudta jól, mennyire nehéz a pénzközpontú gondolkodással való szakítás, hiszenaz egymásba átváltható pénz és hatalom hatja át életünket. Szeretettel és türelemmel fordult a közeled ˝ oérdekl ˝ od ˝ okhöz. Mindenki láthatta, hogy a hatalmas tudású tanítónak, akib ˝ ol mindenki felé árad a szeretetés a megértés, aki bárkin átlát és testet-lelket gyógyítva mindenkin segít, se címe, se pénze. Szemlátomástmeg sem fordul a fejében, hogy rangot és gazdagságot szerezhetne magának. Nincs semmije, azt semtudja, merre lesz éjszaka szállása. Kivételes adottságaival nem kérkedik, és mindenkiben meglátja, ki és mi

lehetne. Ha dicsérik, jónak nevezik, visszautasítja, hiszen csak Isten jó.Mivel a nép b˝ uneiért els ˝ osorban a mintát adó vezet ˝ o réteg a felel ˝ os, Jézus támadta a bölcsességükkel

kérked ˝ o, önmagukat a többiek fölé emel ˝ o, a Tízparancsolatot félreértelmez ˝ o törvénytudókat. Egyszer˝ u,nyitott emberek, halászok lettek a tanítványai, akik felnéztek rá és ezért önkéntelenül átvették felfogását,módszereit valamint élete példáját, erkölcsét.

Jézus emberismeretét, módszerét híven szemlélteti a kenyérszaporítás története. Nem a k ˝ ob ˝ ol kenyeretcsodája esett meg, Jézus ezt a pusztában történt megkísértésekor eleve visszautasította. Jézust tömegekkövették és a lakott helyekt ˝ ol távol sokszor napokig tanította ˝ oket. Természetes volt, hogy a Jézushozmen ˝ ok visznek magukkal élelmet. Egy alkalommal, amikor Jézus észrevette, hogy az emberek éhesek, kértea tanítványokat, adjanak nekik enni. De nekik maguknak sem volt ennivalójuk és amikor kérdez ˝ osködtek atömegben, csak egy kisgyermek ajánlotta fel, ami hal és kenyér volt nála. Jézus ezt nem vette el magának,hanem csoportokba ültette az embereket. Nyilván azok ültek együvé, akik ismerték egymást. Jézus megál-dotta a pár halat és kenyeret, megtörte ˝ oket, és a darabkákat a tanítványok szétosztották a csoportok között.Ez a példaadás rendítette meg azokat, akiknek még lett volna mit enniük, csak addig maguknak zsugorgat-ták. Megosztották a többiekkel az élelmüket és a végén még maradék is volt. Így juthatott a tanítványoknakés Jézusnak is, mégpedig jóval több, mint amennyihez az elején hozzájuthattak volna. Felmérhetetlenhatást gyakorolt ezzel Jézus az emberekre. Nem az ingyen kenyérre vágyva, hanem bölcsességének, igaziuralkodói erényeinek hódolva akarta a nép Jézust királyának választani.

Húsvét el ˝ ott egy héttel, virágvasárnapon híveinek éljenzése közben vonult be Jeruzsálembe és a tem-plomba, a zsidóság egyedüli templomába. Messzi földr ˝ ol érkeztek ide az áldozatok bemutatására és ezeketa templom el ˝ oterében vásárolták meg. Ebben Jézus a már a szentély felé is nyomuló üzletelést, a Mam-mon el ˝ otti hódolást érzékelte és ki˝ uzte a templom el ˝ oteréb ˝ ol a keresked ˝ oket. Ez hatalmas megbotránkozástváltott ki, mert senki, még a legközelebbi tanítványai sem értették akkor, miért tette.

Jézus tudta, mi vár reá. Tanítványaitól a kenyér példázatára utalva búcsúzott. Nem véletlenül hívták, éshívják nálunk sokan még ma is a kenyeret életnek. A kenyér az emberi sorsa is utal. Ahogyan a népme-sei változatokban is szerepel, ˝ osszel hideg földbe vetik, júniusban éles kaszával levágják, majd csépelik,malomk ˝ o közt töretik és végül izzó kemencébe vetik. Ezek után válik a kenyér éltet ˝ o táplálékká. Ilyen azéletünk is. Akkor válhatunk mások éltet ˝ oivé, ha el ˝ otte megszenvedtük a magunkét, lásd még a 4.3. részbena prófétáról írtakat is.

Legkevesebbet az átlagos ember szenved. Az átlag alattiaknak több rossz jut, de szenvedésüket a többiekenyhíthetik. Ám mennél értelmesebb valaki az átlagosnál, annál több szenvedés várhatja. Jézust el ˝ oszöris a saját családja, faluja, közössége vetette ki. Hiszen ez az ács fia, ez beszél itt nekünk?! Ahol csaktanított, üldözték, el akarták fogni, be akarták vádolni. Ugyan elfogadták és keresték a segítségét, de amikorvizsgálat indult ellene, csak egy ember merte vállalni, hogy Jézus gyógyította meg. Virágvasárnap utánvégleg magára maradt.

A keresztyénség alapvet ˝ o szertartása az utolsó vacsorán történteket idézi fel. Jézus megtöri a keny-eret, és testeként osztja szét a tanítványainak, hogy ezt tegyék majd az ˝ o emlékezetére. Az ˝ O mérhetetlenszenvedésének példája adjon er ˝ ot számukra életük további küzdelmeiben. Mert ˝ O, Jézus mindezt végigtudta élni és el tudta szenvedni. Rájuk, követ ˝ oire is sok szenvedés vár, de ennél jóval kevesebb. Életének

példája éltesse ˝ oket, ez adjon er ˝ ot számukra keserveik elviselésében. Majd a vacsora után vérének nevezveadta a bort. Ugyanaz a vér legyen életük hajtóereje, amely Jézust is éltette.

Jézus kereszthalála után a t ˝ ole átvett életrend, életfelfogás évszázadokon át emberr ˝ ol emberre, a tanítványokláncolatán át terjedt. Hiszen aki a pénz uralmától megszabadult, csak a láncait veszítette el. Hiába volna

68



jóval nagyobb háza, csak egyetlen ágyon alhat. Amint nem töri magát a még többért, és azt csinálja, amitigazán szeret és amivel másnak is használ, nyugodtabbá, felszabadultabbá válik. Nem irigykedik, nemsóvárog. Van ideje a családjára, gyermekeire és másokra, jóval több szeretetet ad és kap. Sokkal jobban sz-ereti az életet, mint a többiek. A gyülekezetek tagjai testvérekké váltak, mindenüket megosztották egymás-sal. Mit sem tör ˝ odtek a gazdagsággal, elég volt nekik a valóban szükséges. Gazdag, vagyonos emberek,vezet ˝ o személyiségek, magas rangú katonák álltak közéjük, lemondtak a kiváltságaikról és vagyonukról. A

4. század elejére a Római Birodalom népességének számottev ˝ o része Jézus tanítványává vált.313-ban Constantinus császár engedélyezte a keresztyén vallás gyakorlását és az egyház Constantinus

által megkövetelt egységének elvi alapja a Pál apostol által megfogalmazott felfogás lett. Pál nem voltJézus tanítványa és megtérése után sem kereste fel Jézus els ˝ o tanítványait. A hatalmas tudású és hallatlanmunkabírású rabbi az utolsó vacsorának, valamint Jézus halálának és feltámadásának általa megfogalmazottértelmezésével els ˝ osorban a pogányokat térítette. Oly sikerrel, hogy munkálkodásának tulajdonítható aRómai Birodalom sokistenhív ˝ o tömegeinek keresztyénné válása. A Pál által térítettek szinte mindenholkapcsolatba kerülhettek a Jézus tanítványai által térítettekkel, akikt ˝ ol azután átvették a jézusi életrendet. Mitsem számított az elméleti magyarázatok különböz ˝ osége, mert a keresztyén gyülekezet legf ˝ obb összetartóereje a Jézus tanítványain keresztül embert ˝ ol emberig terjed ˝ o szeretet és a Mammon imádásától mentes

életfelfogás volt.A Constantinus által összehívott zsinatok kizárták az egyházból mindazokat, akik magukat Jézus tanítványá-

nak, nem pedig isteni személye imádójának vallották. Mindez mélyreható következményekkel járt, mertcsak a másik embert ˝ ol vehetünk át mintákat. Isten mindenek fölött áll, ˝ ot imádjuk, hódolunk neki, csodáljukés magasztaljuk. Hogyan is válhatnék én, gyarló ember, oly tökéletessé, mint amilyen Jézus volt?! Bár a hi-vatalból üldözött tanítványi felfogás visszaszorult, mégis az egyház alapköve maradt. Mindmáig hordozzaa Mammon által oly meggyötört emberiség megmentésének reményét. Jézust az iszlám is magáénak vallja.

6.9. Az iszlám

Allah Isten arab neve, a VAGYOK AKI VAGYOK arab változata. Allah mindenható, a hét tulajdonságaközül egy sincs, amely rossz lehetne. Allah feltétlen jósága felmérhetetlenül nagy dolog. Mint a Tíz-parancsolatnál tárgyaltuk, a zsidók rettegtek Isten kiszámíthatatlan haragjától. Isten nem haragszik, nembüntet, nem kell engesztelni, nincsenek ilyen embereket jellemz ˝ o, ijeszt ˝ o, rossz tulajdonságai. Az ilyen is-tenkép szorongóvá teszi az embert és a hatalmasból, a fölötte állóból olyanokat hoz ki, amit egyébként nemtennének. Hatalmasok alárendeltjeiket, szül ˝ ok gyermekeiket gyötörhetik ennek a mintának megfelel ˝ oen,miközben az égre tekintenek és Istenre hivatkoznak. Nem aggasztja ˝ oket, hogy mennyire rosszat tesznek,hiszen Isten sem bánt keszty˝ us kézzel az emberekkel. Megjegyezzük, Jézus szintén Isten feltétlen jóságátvallja. Allah hívei nem szoronganak, nem félnek Allahtól mindenhol, mindenkor jelenlév ˝ o fenntartójuknak,

éltet ˝ ojüknek tekintik.Maga az iszlám szó az Isten akaratába való belenyugvást, önmagunk Istennek való átadását jelenti.

Vallásként nagyon er ˝ os, mert valamennyi mindennapos dolgukat meghatározza: mint viszonyuljanak má-sokhoz, milyen legyen a családi életük, jogrendjük, gazdaságuk, m˝ uveltségük. Az iszlám követ ˝ ojét mus-zlimnak nevezik. Áthatja az iszlám a muszlim mindennapi életét, szabályozza kapcsolatait, alakítja aközösséget. Mohamed, Allah prófétája, példamutatóan élt, követend ˝ o mintaként szolgál. Megmutatta,hogyan kell családot, közösséget, népet vezetni,társadalmat szervezni, mint kell a jogrendszert megalapozni.

Mutatja az iszlám közösség társadalmat éltet ˝ o, fenntartó, irányító erejét, hogy a korábban iszákosarabokat leszoktatta a szeszfogyasztásról és ezt a tilalmat mind a mai napig képes fenntartani. Ma aziszlám népszer˝ uségének, sikereinek gyökere a hatékony társadalom és közösségszervez ˝ o erejében is rejlik.

A törzsi erkölcs eszméje, miszerint ha a törzs tagja bajba kerül, a törzs más tagjai feltétel nélkül a védelmérekelnek, Mohamed az egész iszlám közösségre kiterjed ˝ o elvvé nyilvánította. Minden egyes muszlim hív ˝ ominden más muszlim hív ˝ o testvérének számít. Ugyan a testvérek vitatkozhatnak egymással, de a küls ˝ o

69



beavatkozással szemben viszont egységesen lépnek fel. Az iszlám hitben él ˝ ok testvérisége a történelemmeghatározó tényez ˝ ojévé válhat.

7. Mai életmódunk kialakulása

Haladáshit. A természettudományok ugrásszer˝ u fejl ˝ odése, az Európában a 17. században lezajlott tu-dományos forradalom az emberi történelem egyik legcsodálatosabb fejezete. Ennek sikeréhez köthet ˝ o afelvilágosodás, a napjaink szellemiségét megalapozó mozgalom születése is. Ez a 16-18. században Eu-rópában és Észak-Amerikában kialakult szellemi irányzat az élet valamennyi területén az észt és az értelmethelyezte a központba. Hivatkozva a természettudomány, els ˝ osorban Newton természettanának leny˝ ugöz ˝ oeredményeire, valamint arra, hogy a nagyobb ismeretanyag alapján szerzett ismeretek eleve helyesebbek akorábbiaknál, elvetette a hagyományokon és a valláson alapuló életrendet. A felvilágosodás gondolkodóiszerint valamennyi gond forrása az évezredes hagyományokhoz való ragaszkodás. Követelték, hogy min-dent az ész ítél ˝ oszéke elé kell állítani, az értelemre kell alapozni életvitelünket, és a történelem szemétdom-bjára kell vetni mindazt, ami avult. ’Denevér babona! bagoly vakbuzgóság! Meddig lesz körmöd közt a

Mindenhatóság! Meddig ülsz a királyok koronáján, kincsén? A vitézek kardján és a népek bilincsén?’ - ke-sergett Csokonai az 1794-ben írott Konstancinápoly cím˝ u versében. A felvilágosodás f ˝ o célkit˝ uzése szerinthasonlóan ahhoz, amit Galilei és Newton a természettanban végzett, ugyanazt a munkát el kell végezni avallás, a társadalom, a közélet és a gazdaság valamennyi területén.

Uralkodó gondolkodási m ˝ odszerré az okos feladatmegoldó gondolkodás vált. Tekintélyeket elvetve,mindig az adott helyzetet ésszer˝ uen elemezve kezdtek mérlegelni. Általában hatékony és gyors az okoscselekvés, sikerei nyilvánvalóak. Él a ma rendelkezésre álló lehet ˝ oségekkel. Ha hibás volt a helyzetértékelése, az okos módszer alapjául szolgáló leegyszer˝ usítés, a meghozott személyes, államvezet ˝ oi, gaz-dasági és egyéb döntés hibás volta sokszor csak hosszabb id ˝ o, évtizedek, akár évszázad elteltével derül csakki. Mindenesetre a bölcsesség mint gondolkodási módszer háttérbe szorult.

Jól tudták a felvilágosodás élharcosai, hogy az átfogó társadalmi változást tudati változásnak kell megel ˝ oznie.Ehhez a régi, hagyományokra alapozott világfelfogást, miszerint az el ˝ odeink által évezredeken át megta-pasztalt, kiismert isteni világrendnek megfelel ˝ oen kell élnünk, új, az emberi képzeletet jobban megragadóalapvetéssel helyettesítették. A felvilágosodás világszemléletének kulcsszava a haladás lett. Általánossákell tenni a közoktatást, meg kell törni a babonák és az elavult vallásos nézetek uralmát. Ezután a józanönérdek és az elfogulatlan tudományos elemzés alapján cselekedve a társadalom egyre jobban él majd éslépésr ˝ ol-lépésre közelebb kerül a földi paradicsomhoz.

Mivel a haladás eszméje és a megromlott, az anyagiakat mindenek fölé helyez ˝ o értékrend er ˝ osítikegymást, a hagyományokra alapozott világfelfogás visszaszorult. A haladás fölényének er ˝ os támaszávávált, hogy az ember id ˝ oközben nekilátott az ˝ osmaradványi er ˝ oforrások kiaknázásának, elkezdte a szenethasználni. Ez felgyorsította a gazdasági növekedést és nagyban er ˝ osítette a haladásba vetett hitet.

Rohamlépt˝ u haladás. Angliában a 17. századra a lakosság lélekszáma gyorsan növekedett. Annyirahiánycikké vált a fa, hogy áttértek a széntüzelésre. Korábban a fekete kövek a felszínen hevertek. Egyretöbben kezdtek velük tüzelni. Kezdetben még csak gödröket kellett ásni. Kés ˝ obb már vágatokat kellettnyitni, hogy a szénhez hozzáférhessenek. Hamarosan, még a külszíni fejtésnél elérték a talajvíz szintjét.Ezek után állandóan ki kellett emelni a vizet. Els ˝ o vízkiemel ˝ o rendszereiket vödrök láncolata alkotta, ezeketlovakkal, vagy ha lehetett, vízkerékkel hajtották. Amikor mélyebbr ˝ ol kellett felhozni a vizet, hosszabbláncolatokra és több lóra volt szükség. Bizonyos mélységek után más módszert kellett találni, g ˝ ozgépes

szivattyúval emelték ki a vizet. Ezek után nem volt megállás, a társadalom egyre szénfügg ˝ obbé vált.Lassan nem a felgy˝ ult tapasztalat, hanem a felismert természeti törvények tudatos alkalmazása vált a

m˝ uszaki fejl ˝ odés f ˝ o hajtóerejévé. Addig ismeretlen lehet ˝ oségeket adott a mérnökök kezébe a newtoni er ˝ o-tan, a h ˝ otan, vegytan és a villamosságtan törvényeinek felfedezése. G ˝ ozgépeket nemcsak szivattyúzásra, de

70



másra is alkalmaztak. Ott is lehetett gépeket hajtani vele, ahol nem volt vízer ˝ o. Megszületett a vasút, a g ˝ oz-malom és társaik. Megindult az ipari forradalom. Miután az ember elkezdte az ˝ osmaradványi er ˝ oforrások,legel ˝ oször a szén felhasználását, rohamosan n ˝ oni kezdett az egy f ˝ o által naponta felhasznált energiamen-nyiség. Ennek egységéül a napi élelmünk 2500 Kcal-jának megfelel ˝ o 120 wattot választva, aszerint, hogyennek hányszorosát használjuk fel, az er ˝ oforrás rabszolgák számáról beszélhetünk. Európában az ipari for-radalom el ˝ ott a háziállatokkal és a különféle meghajtású malmokkal átlagosan 3-4 er ˝ oforrás rabszolga jutott

egy f ˝ ore. Ez a szám a szén felhasználásával gyorsan n ˝ oni kezdett.Korábban a vallás tiltotta a kölcsönzött pénz utáni kamat szedését, az csak sz˝ ukebb körben vagy burkoltan

létezhetett. De a felvilágosodó Európa ezzel a vallási tilalommal is szakított és a kamatszedés, a pénzbefek-tetés a gazdasági növekedés serkent ˝ ojévé vált, lásd a 5.5. pontot, és az újkori társadalmak t ˝ okés társadal-makká alakultak.

A hagyományos európai társadalmak az Egyesült Államok példáját követve fokozatosan t ˝ okés gazdálkodású,népuralmi államokká alakultak. A népuralmi rendszerekben az ember lét- és fajfenntartási ösztöne mind sz-abadabban érvényesül. Állandó vetélkedés, rohamosan fejl ˝ od ˝ o t ˝ okés gazdaság, növekv ˝ o energiafogyasztás jellemzi a népuralmi rendszerek történetét. Mindinkább az anyagiak és az anyagelv ˝ uség határozták meg am˝ uszakilag gyorsan fejl ˝ od ˝ o társadalmak gondolkodását, a rangsorért való versenyben a szerzett anyagiakváltak mérvadóvá. Az emberi sikerek, a gyorsulás városiasodás tovább gyengítették a vallásos világképalapvet ˝ o támaszait, lásd a 6.5. pontban. Ezért Európában és Amerikában a keresztyén vallás egyre inkábbveszített és veszít befolyásából, bár fogalmai meghatározták és ma is meghatározzák a gondolkodást.

Nem csoda, hogy a gyorsan fejl ˝ od ˝ o t ˝ okés társadalmakban gyengülni kezdett a másokról való gondo-skodás eszméje. Korábban Isten ellen való vétek és szégyen volt a szegényt és védtelent megrövidíteni,kizsákmányolni, a keresztyén erkölcs szerinti kötelességünk a gyengébbekre és lemaradottakra figyelni, ˝ oket szeretni és segíteni. De a t ˝ okés gazdaság elvi alapja Adam Smith munkájára épül, mely szerint a piacúgymond láthatatlan keze az emberi gyarlóságot, mint az irigységet és kapzsiságot a közjó javára használja.Eszerint ha a pék többre vágyik, akkor jobb kenyeret süt és ezzel mindenki jobban jár. Ezzel a piac lassanátvette Isten szerepét. Mindenütt ott van, mindent jól tud, mindent megtehet. Ennek a tökéletesnek kik-iáltott valláspótléknak hódol és áldoz fel bennünket világunk mai vezet ˝ o rétege is. Ezzel a hagyományosvallásos és erkölcsi szempontok jelentéktelenekké váltak és a közgondolkodás a társadalmat a gazdagoknagy-nagy megelégedésére a piac láthatatlan kezére bízta.

Gépesítés és terjeszkedés. Ahogy fejl ˝ odtek az eszközök és a közlekedés, az ember a távolabbi térségeker ˝ oforrásaihoz is hozzáférhetett. Míg a hagyományos társadalmakban a világszemlélet fékezte, vagy megis akadályozta a gépesítést, az új m˝ uszaki lehet ˝ oségek kiaknázását, addig az újkori Európában majd azEgyesült Államokban ilyen korlátok nem léteztek.

Társadalmi gonddá vált a gyors gépesítés, mert a gyárosok olcsóbb áraikkal tönkretették a kézm˝ uveseket

és a kisipart. Ezzel embertömegek váltak munkanélkülivé. Szervezkedéseiket, a gépeket romboló, ellenüktiltakozó mozgalmakat az angol kormány er ˝ oszakkal fojtotta el. Másfajta feszültségeket is gerjesztett agépesítés. Egyrészt a géppel gyártott harisnyák, ruházati cikkek stb. rosszabb min ˝ oség˝ uek, mint a hagy-ományos módon készültek. A gépi termelés azért is olcsóbb, mert a tulajdonosok kevesebbet fizetneka gépek mellett dolgozó, nem annyira képzett munkaer ˝ onek. Így a tulajdonosok gazdagodnak, másokpedig szegényednek. Mivel az alulfizetett embertömegek szegényedni kezdenek és emiatt egyre csökken afizet ˝ oképes kereslet, a megnövekedett termékmennyiséget nincs aki megvegye. Túltermelésinek feltüntetettválság tör ki és azóta is, egyik válságból a másikba kerül a gazdaság.

A gépesítés és a még nagyobb haszonra törekvés okozta túltermelési válságokból két módon lehetkilábalni. Csökkenthetnék a gyári termékek árát, de ez nem megy, hiszen akkor a gazdagok nem tudnának

tovább gazdagodni. Egyedüli megoldás a kivitel: minél több terméket szállítani külföldre. Ehhez több szál-lítóeszköz és er ˝ oforrás kell. Továbbá növelik a gépesítés szintjét és a termelést olyan országokba telepítik,ahol még olcsó a munkaer ˝ o. Lassan mindenütt fellép a tömeges munkanélküliség és a piaci verseny valamintaz er ˝ oforrásokért való küzdelem élesed ˝ o válságokhoz, fenntarthatatlan társadalmi viszonyokhoz vezet.

71



Aki sikertelenebb, lemarad. Emiatt komoly bels ˝ o feszültségek keletkeznek. Kezelésükre a hagy-ományos társadalmakban jól kikísérletezett módszerek vannak, de a gyorsan fejl ˝ od ˝ o t ˝ okés társadalmakban avillongások gyakoribbak, az összeütközések jóval hevesebbek lehetnek, mint a hagyományos társadalmak-ban. Gazdagodók és szegényed ˝ ok között egyre nagyobb a különbség és a feszül ˝ o ellentéteket is gazdaságinövekedéssel csillapítja a t ˝ okés társadalom. Még többet kell termelni, mert akkor a szegényebbeknek istöbb jut és mindenki elégedettebb lehet.

A felgyüleml ˝ o bels ˝ o feszültségek nemzetköziekké váltak. Egymást piacait, nyersanyagait, er ˝ oforrásait,gyarmatait igyekeztek megszerezni. Ez vezetett az els ˝ o világháború kitöréséhez is. A fejlettebb t ˝ okéstársadalmak hódításai világhelyzetet meghatározó tényez ˝ okké váltak. Legyengítették és maguk alá gy˝ urtéka hagyományos társadalmakat, majd a 20. század második felére olyan világgazdasági rendszert hoztaklétre, amelyr ˝ ol úgy látszott, csak nekik, a volt gyarmatosítóknak és az USA-nak lehet esélye a sikerre.

Nemcsak a történelmi múltban, amikor az ember még nem ismerte a természet alapvet ˝ o törvényeit,fordult el ˝ o, hogy a társadalom tönkretette éltet ˝ o környezetét. Ma, amikor jóval többet tudunk, még többetártunk. Magunkat sem vagyunk képesek uralni és eközben az egész világot akarjuk birtokolni. Régebben,mert kevesebb eszközünk volt, a maradandó környezeti kár el ˝ oidézéséhez hosszabb id ˝ o kellett. Az anya-giakért való versengést megenged ˝ o, egyre gazdagodó társadalmak gyorsan tönkretesznek mindent, eleveönpusztítóak. Hosszabb ideig nem maradhatnak fenn, ugyanis minél gazdagabbá válnak, annál gyorsab-ban élik fel forrásaikat. Nem sok választás marad, már csak ezért is el kell venni a másokét, korábbanháborúkkal, kés ˝ obb finomabb módszerekkel. Egészen addig, amíg a er ˝ oforrásait felemészt ˝ o világrendszeregésze össze nem omlik.

8. Gazdasági növekedés és a fogyasztói életmód válsága

Népuralmi társadalmakban, mint azt a 7. pontban tárgyaltuk, a versengés által keltett bels ˝ o feszültségeketgazdasági növekedéssel és más országok forrásainak megszerzésével igyekeznek csillapítani. Ez er ˝ osenfelgyorsította mindazt, amit az utóbbi kétszáz évben fejl ˝ odésként emlegetnek. Lassan egyetlen nagy faluváválik a világ, a hírközlés, közlekedés fejl ˝ odésével különböz ˝ o részei egyre közelebb kerülnek egymáshoz.Bolygónk növekv ˝ o népessége a természet er ˝ oforrásait egyre mohóbban aknázza ki. Kereskedelmi, gaz-dasági kapcsolataink mind fontosabbakká válnak. De a fejl ˝ odés egyenetlen, míg a világ nagyobb részénnélkülöznek, addig a fejlettebb területeken a b ˝ oség vezet feszültségekhez. Míg korábban a javak el ˝ oállítása,mára eladásuk okoz gondot.

Csak a gazdaság részfolyamataiban fontos az értelem. Képezhet ˝ onek kell lennünk, hogy el tudjukvégezni a bonyolultabb munkafolyamatokat is, hogy feltaláljunk és jobbnál-jobb ötleteink legyenek. Ezzelönmagunk alatt vágjuk a fát. Nem valódi érdekeinknek megfelel ˝ oen, a távlatokra tekintve tesszük azt, amitvalóban szeretnénk és kellene is csinálnunk, hanem az adott pillanatban azt tesszük, amit éppen akkor lehet,mert a legjobbnak t˝ unik, mert jobban esik. Áttekintjük, hogy ez mivel jár.

Akkor a legvirágzóbb a gazdaság, olyankor növekszik a legjobban, ha az emberek csak a pénzzelmérhet ˝ o dolgokkal tör ˝ odnek, ami végs ˝ o soron annak felel meg, hogy minél több er ˝ oforrás felhasználásáratörekszenek. Ezt a gazdaság el tudja érni és egyben elvonja az egyéb emberi tevékenységekhez szükségesid ˝ ot és er ˝ ot is. Pénzbeteggé teszi az embert, és ez a tömegessé váló szenvedélybetegség öngerjeszt ˝ ové teszia gazdaság növekedését. Így a gazdaság anyagiakkal b ˝ oven, jóval a szükséges felett ellátja a társadalmat.Viszont az emberek boldogtalanokká és életuntakká válnak, mert nem azzal töltik az idejüket, ami valóbanteljessé tehetné az életüket és elszakadnak egymástól.

8.1. Gazdasági növekedés

Legegyszer˝ ubben úgy n ˝ o a gazdaság, ha a kereskedés újabb földrajzi területekre terjedhet ki. Korábban aterjeszkedés els ˝ o lépcs ˝ ojét els ˝ osorban a hadviselés, vagy az azzal való fenyeget ˝ ozés jelentette. Manapság

72



ez már ritkább, mivel a szelídebb eszközök jóval hatékonyabbak. Könyörtelen módon folyik a terjeszkedés,nincs tekintettel más szempontokra. Példa erre a nyugat viselkedése a 25 évvel ezel ˝ ott összeomlott keletitömb országaiban. Els ˝ odleges fontosságú az er ˝ osebb, a nyugati fél gazdasági lehet ˝ oségeinek b ˝ ovítése volt.Mit sem tör ˝ odtek vele, mekkora árat fizetnek ezért a keletiek.

B ˝ ovíthet ˝ o a kereskedelem új és jobb min ˝ oség˝ u termékek bevezetésével. Hatékonyabb gyártási eljárá-sokkal a termelés olcsóbb és így nagyobb tömegek számára is hozzáférhet ˝ ové lehet tenni a terméket. Jópélda erre manapság a szórakoztató elektronika és a számítógépek eladása.

A pazarló vásárlói magatartást ösztönözve is lehet fogyasztást növelni. Az egyre er ˝ oteljesebb hirdetésa mai fogyasztói társadalom f ˝ o alakítója. Nélküle a fogyasztói társadalom nem is létezhetne. Hatalmaser ˝ oforrásokat köt le a hirdetési ipar. Akinek az életét, viselkedését befolyásolni akarja, sokszor nem is tudróla, néha nem is sejtheti, éppen mit tesznek vele. Gyakori eredmény olyan termékek megvétele, amireaz illet ˝ onek nem volna szüksége, s ˝ ot egyenesen ártalmas számára. Hogy miként alakítják a hirdetésekviselkedésünket, azzal a következ ˝ o részben külön is foglalkozunk.

Fontos növekedési lehet ˝ oség a minél több csomagolóanyag használata. Ezzel nemcsak az eladható dol-gok szaporíthatók, hanem a csomagolás szemrevalóbbá, kívánatossá teszi a terméket. Sok áru esetén a

csomagolás többe kerül, mint ami benne van. Természetesen a piac számára kedvez ˝ otlen az üvegvissza-váltás, sokkal jobb, ha a csomagolóeszközt mind kidobjuk.

Termékrontás. Szándékosan rossz min ˝ oség˝ u terméket gyártva is növelhet ˝ o a fogyasztás. Hatalmas sikertaratott a múlt század negyvenes éveiben a nylon harisnya. Bolondultak érte n ˝ ok, érthet ˝ o miért. Testheztapadó, átlátszó ruhadarab, könnyen kezelhet ˝ o, hódító viselet. Ráadásul nagyon tartós. Szinte lehetetlen volttönkretenni, elny˝ uni, 10 pár elég volt egy életre. Nemcsak harisnya, hanem mint vontatókötél is használható,így is hirdették. Gyártóinak pont ez okozott kés ˝ obb gondot. Olyan alapanyagot fejlesztettek ki, amelykevéssé tartós. Így a harisnya könnyen kilyukad vagy a szála már kisebb karcolástól is felfut. Ehheza fejlesztésnek nevezett tevékenységhez több kutató hosszabb munkájára volt szükség. De a gyártóknak

megérte, a n ˝ ok azóta folyamatosan vásárolnak harisnyát. Mibe kerül a gyártók haszna a társadalomnak, jobb erre nem is gondolni. Ne csak a nyersanyag, er ˝ oforrás és munkaer ˝ o pazarlása jusson az eszünkbe,hanem a n ˝ ok mindennapos bosszúsága is. Mit érez, amikor észreveszi, már megint tönkrement a harisnyája.Ilyen gyatra termékre számtalan példa van a mai gazdaságban. Nemcsak cip ˝ ok, ruhanem˝ uk, hanem sok-sok más is. Eredetileg tartós árut emberi tudást, er ˝ oforrást befektetve ront le a gyártó az eladás szintentartásához és növeléséhez. Ma közel százszor annyian foglalkoznak harisnyával, mint amennyi jó, tartósharisnyát gyártva szükséges volna.

A számítógépek kereskedelme id ˝ or ˝ ol id ˝ ore olyan új készülékekkel, tartozékokkal jönnek el ˝ o, ame-lyekhez a régebbi adathordozók, és berendezések már nem csatlakoztathatók. Emiatt a vev ˝ o gyakrabbankénytelen új berendezést venni és a régit egészben kidobni. Viharosan fejl ˝ od ˝ o területen ez sokszor nehezen

kerülhet ˝ o el. De itt nem csak err ˝ ol volna szó, hanem a kereslet er ˝ oszakolt növelésér ˝ ol. Az ezredfordulóel ˝ ott pár évvel hatalmas vihart kavartak azzal, hogy egyes régi gépek beépített naptára nem tud majd 1999-ról 2000-re váltani. Emiatt óriási károk keletkezhetnek, mivel szinte minden közhivatal, közm˝ u és másgépi irányítást használ. Ezzel sikerült feltornászni a keresletet. Mindenki aggódott és lecserélte gépeit. Deez visszaütött. Mivel a nagy többség felújította a gépét, 2000 után néhány évig eladási válság sújtotta azágazatot. T ˝ ozsdei összeomlások, világraszóló visszaesés lett a következmény.

Ha a gazdaság a fenti módszerek lehet ˝ oségeit nagyjából már kihasználta, a növekedéshez újabb területeketkeres. Hacsak nem ütközik komolyabb visszautasításba, a hagyományok és az adott társadalom m˝ uveltségeáltal képzett gátakba, a gazdaság a társadalmi lét olyan területeire is behatol, ahol a pénzzel mérhet ˝ oségnek,vásári mérlegelésnek, versenyszellemnek nem volna szabad szerepet játszania.

Mindig az adott id ˝ opontban létez ˝ o állapotot mérlegeli a kereskedés és a döntést a pillanatnyi érdekekhatározzák meg. Ezért a gazdaság befolyása alatt lév ˝ o területeken a csak a mára figyelés, a napról-napraélés a hétköznapi lét mindent meghatározó elemévé válik. Mindenhová behatol a gazdaság és mindent a

73



saját értékrendje szerint igyekszik értékelni. Csak azt tekinti fontosnak, ami pénzzé tehet ˝ o. Amit nem tud asaját rendszerébe bevonni, azt félresöpri. Végeredményben, bár a maga helyén rendez ˝ o, összefogó hatású,más társadalmi területeket szétver, eltorzít, m˝ uködésképtelenné tesz. Err ˝ ol szól a közlegel ˝ ok pusztulásánakpéldázata.

Közlegel ˝ ok pusztulása. Tegyük fel, hogy a községnek van egy legel ˝ oje, amely száz tehenet képes eltar-tani és a községben él ˝ o száz gazda mindegyike egy-egy tehenet hajt ki. Ha a legel ˝ on száz, vagy kevesebbtehén legel, a legel ˝ o megújulhat, ép marad. Egy gazda viszont, hogy növelje a hasznát, két tehenet hajt kia legel ˝ ore. Jól jár, mert ugyan így egy tehénre kevesebb táplálék jut, de ez a szám annyira kicsi, - amiteddig százfelé osztottak szét, azt most százegy felé kell osztani,- szinte észre sem vehet ˝ o. Ezért a gazdahaszna nem az egy, hanem két tehén eladásából származik. Követve az els ˝ o gazda példáját, mások is élneka lehet ˝ oséggel és nagyobb lesz a hasznuk. De a két tehenet kihajtó gazdák számának növekedésével a töb-biek már érezhet ˝ oen rosszabbul járnak. Kevesebbet legelhetnek teheneik, nem fejhetnek annyi tejet, mintkorábban és a jószágok soványabbak lesznek. Félnek a nagyobb veszteségt ˝ ol és ezért a többiek is újabbteheneket hajtanak ki. De a legel ˝ ore füve már nem bírja el a sok állatot és a gyep elt˝ unik. Valamennyi gazdaelveszti a tehenek után kapott jövedelmet, mindannyian tönkremennek.

Jól mutatja a példa, miért kell gátat szabni a csak a pillanatnyi érdeket néz ˝ o gazdaság növekedésének.Megóvhatja a faluközösség a legel ˝ ojét, ha elhatározza, a település jöv ˝ oje érdekében az adott területentilos száznál több tehenet legeltetni. Világméretekben többek között a leveg ˝ o és a vizek szennyezése,a talajok kizsigerelése, a világtengerek halállományának túlzott halászata feleltethet ˝ o meg a közlegel ˝ oktönkretételének. Önmagunk, az emberiség megóvása érdekében hasonló lépésekre volna szükség. Nemvolna szabad engedni a természeti, környezeti és emberi er ˝ oforrásoknak a jelen kedvéért való eltékozlását.

Energiafaló munkahelyteremtés. Vakon és értelmetlenül, az er ˝ oforrásokat és nyersanyagokat pocsékolva,igen alacsony tényleges hatékonysággal m˝ uködik a t ˝ okés gazdaság egésze. Csak a részfolyamatokban van

ésszer˝ uség, de a gazdaság egésze vak, a híres láthatatlan kezet nem az értelem mozgatja. Jól érzékelteti eztegy 20 évvel ezel ˝ otti vizsgán történt eset. El ˝ otte Balatonfüreden üdültünk és láttuk, hogy ott az akkor méglétez ˝ o Hajdútej dobozos teje volt a legolcsóbb, miközben Debrecenben a Veszprémtej ugyanolyan dobozostejéért fizethettünk a legkevesebbet. Ennek a képtelen versengésnek a szemléltetésére vetettem fel a vizs-gázóimnak, hogy a 4-es f ˝ oúton a két szállítmányt fuvarozó szembetalálkozva integethet egymásnak. Ekkoraz egyik vizsgázó, aki mint kiderült, az egyik tejipari vállalkozás rendszergazdája is volt, közbeszólt: tanárúr, nem így van. Aki Debrecenb ˝ ol felviszi a Hajdútej rekeszeit, visszfuvarként ˝ o hozza le Budapestr ˝ ol aVeszprémtej szállítmányát.

Másik nagybani példa, hogy a fenntartható fejl ˝ odésre és a világméret˝ u felmelegedésre hivatkozvanagyüzem-ben gyártanak kukoricából üzemanyagot. Sajnos er ˝ osen kérdéses, hogy így több üzemanyaghoz juthatunk,

mint amennyi a folyamat fenntartásához szükséges. Azaz csaknem annyi vagy több üzemanyag szükségesa termelés egészéhez, mint amennyit vele gyártunk. Józan becslés szerint 10 hordó olajat használunk el 13hordó üzemanyag gyártásához. Emellett kizsigereljük a term ˝ oföldet, magunknak "égetjük el" a term ˝ otalajt,lásd a 2.4. fejezetet. Kiderült az is, hogy az így gyártott üzemanyag termelése jelent ˝ osen növeli az üveg-házhatást. De ma az USA kukoricatermelésének 40%-ból üzemanyagot készítenek. Azaz rengeteg embermunkája nemhogy jót hozna, hanem hatalmas pocsékoláshoz, maradandó károsodáshoz, a jöv ˝ o feléléséhezvezet. Mi mozgatta ezt a folyamatot? Hogy befolyásos érdekcsoportok megcsapolhassák az USA költ-ségvetését és hogy felverjék a kukorica és a gabona árát. Ésszer˝ uen m ˝ uköd ˝ o, természettudományos szem-léletre alapozott gazdasági rendszerben ilyen nem fordulhatna el ˝ o.

Az utcánkban lefektetett fényvezet ˝ o hálózatok példája is szemléltetheti, mit jelent ma a munkahely

teremtése. 1983-ban a távközlés akkori gazdája, a posta a távbeszél ˝ o hálózat vezetékeit a föld alá fektette.Könny˝ u a vezetékeket javítani, cserélni az aknákon keresztül, nem kell felbontani az úttestet, az akkorirendszer aknafedelein a posta elnevezés jelöli a tulajdonost. 2007-ben az utcánkban az UPC is telepítetthálózatot, felásták végig az utcát, feldúlva a gyepet, virágot, elvágva fagyökereket és az aknák csökkentik

74



a zöldterületet. 2008-ban a Tvnetwork telepített hálózatot, ekkor már három, teljesen azonos, ugyanolyanszolgáltatást nyújtó hálózat volt az utcában. 2009-ben a Digi emberei ástak. Miféle gazdasági rendszer az,amelyik így teremt munkahelyet, ekképpen dolgoztatja az embert? Nem az értelem, a valódi emberi érdekvezetett az ennyire energiafaló gazdasági rendszer kialakulásához.

Ma a gazdaság serkentése éppen az ilyen, felesleges, er ˝ oforrást és nyersanyagot pocsékló tevékenységkiterjesztését jelenti. Ha az utcánkban folyó gerincvezetékekhez elég lenne egyetlen kábelcsatorna, ebbe

több társaság is behúzhatná vezetékét. Vagy sávszélességet növelve egyetlen vezetéket akár több szolgál-tató is használhatna. Akkor járna a társadalom legjobban, ha a dolgozók, akiknek az ad munkát, hogy aszükséges mennyiség helyett annak többszörösét gyártsák, vagy az egyszer szükséges helyett többször isfelássák az utcát, megkapnák a fizetésüket, de azzal a feltétellel, hogy nem csinálhatnak semmit. Mert amita valóban szükséges fölött végeznek, pazarló s ˝ ot pocsékló, jöv ˝ ot felél ˝ o és embert ˝ orl ˝ o tevékenység. Tudjaezt jól az egyszer˝ u munkás is. Éppen mentünk a feleségemmel az utcánk egyik négyemeletes háza el ˝ ott éshallottuk, amint a Digi munkása utasítást kér: f ˝ onök, hová tegyük az aknát, hiszen itt már mindenütt vanakna?!

Fel kellene ismernünk, nem az állam vagy a vállalkozás teremt munkahelyet, hanem az er ˝ oforrás fel-használása. Éppen ezért úgy lehetne mindannyiunk javára munkahelyet teremteni, ha például minél több

lenne a tanító és a tanár. Ekkor nem kellene 30 f ˝ o fölötti osztályokban több mint 20 órás kötelez ˝ o óraszám-mal tanítaniuk, aminek a tanulók nagy kárát látják. A tanítóknak és tanároknak csak fizetést kellene adni,újabb er ˝ o- és anyagi forrásokra alig volna szükség.

Józan becslések szerint eszközeinkkel a termelés 5%-a már fedezhetné tényleges szükségleteinket, ennyielég lenne ahhoz, hogy boldogok, kiegyensúlyozottak és egészségesek legyünk. Ehelyett a mostani egyremélyül ˝ o világválságban világunk vezet ˝ oi változatlanul a gazdasági növekedést er ˝ oltetik, ami csak a méggazdagabbá válni akaró máris igen gazdag rétegnek kedvez. Hogy ezt mozgatva közben kukoricából nagy-ban üzemanyag készül és sok-sok hasonló más képtelenség történik, a tömegtájékoztatás által eltompítottembereket nem zavarja.

Nem szándékunk a gazdaság nemkívánatos terjeszkedése eredményeinek részletes elemezése. Csakröviden vázoljuk, hogy egyébként kedvez ˝ o hatásokat is gyakorolva, miképpen roncsolja a gazdasági szem-lélet azokat a területeket, amelyek hatásaikat hosszabb távon, nem is olyan könnyen belátható módon fejtikki.

Gazdaság által kedvelt egyén. Nemcsak a t ˝ ole különböz ˝ o elveken m˝ uköd ˝ o területeket morzsolja fel agazdaság, hanem az ember személyiségét is torzítja. Olyan egyént kedvel a gazdaság számára, aki egyretöbbet dolgozik és fogyaszt és más nem érdekli. Szükségleteit gátlás nélkül kielégíti és minden kéne neki.Semmit sem szégyell el ˝ oállítani, eladni, amire van vev ˝ o. Gépies, sohasem mérlegel, mindig éppen azt teszi,amit a hirdetések beléje ültettek. Önmegtagadás, lemondás, valamit ne tegyek meg, pedig megtehetném,

nem kereskedelembarát viselkedés, nem segíti a pénz forgását.Jó, ha a fogyasztó nem teljesen feln ˝ ott, 40-70 évesen is kamaszként vagy csitriként viselkedik. Kiforrat-

lan, biztos pont nélkül él ˝ o embereket sokkal könnyebb befolyásolni, irányítani. Oktatásból is csak annyiravan szükség, amennyi a szakképzettséghez kell. Nem kívánatos a m˝ uveltség, csak zavarhat. Láthatjuk azamerikai sorozatokban, hogy a pazar lakásokban nincsenek falnyi könyves szekrények, de még polcok senagyon. Minek, nincs bel ˝ ole haszon. Jó az is, ha az ember könnyen megijed. Betegségekt ˝ ol, fert ˝ ozések-t ˝ ol és ki tudja még mit ˝ ol való félelmében sok-sok, jobb esetben csak hatástalan, de gyakran inkább károsterméket is kész megvásárolni.

Az a jó, ha csak a szakterületemhez értek. Nemrég olvastam egy USA-beli éghajlatkutatóról. Kiváló aszakmájában, jegyzik a munkáját, ám évente közel tízszer ül repül ˝ ore és nemrég nagy házat vett magának.

Hiába tudja jól, mi vár ránk a világméret˝ u felmelegedés miatt és hogy ezt az ember okozza a túlméretezettgazdasággal együtt járó fokozott CO2 kibocsájtással, de ez a tudása nem vált pazarló életmódját befolyásolótényez ˝ ové. Csak az emberek 1-2%-a képes olyan annyit és olyan sokfélét tanulni, hogy ismeretanyaga azéletét alakító er ˝ ové váljon.

75



Gazdaságkori család. Ha a család szétesik, a válás a családtagok szempontjából nagy csapás, de a gaz-daság számára egyenesen kívánatos. Ugyanis a szétköltözés miatt újabb lakhelyre, konyhafelszerelésre,mosógépre és egyébre van szükség. Emiatt az elváltaknak jóval többet kell dolgozni, mint korábban. Ked-veli a gazdaság a magányos embereket, az egyszemélyes háztartásokat. Mivel nincsenek olyan id ˝ oigényesemberi kapcsolatai, mint házastárssal, gyermekekkel való foglalkozás, a magányos fogyasztással tölthetiszabad idejét és többet dolgozhat.

Öregség. Ha megbetegedsz vagy megöregedtél, kiestél a versengésb ˝ ol. Ekképpen tekintenek rád, el-húzódnak t ˝ oled, már nem számítasz. Míg korábban az öreg, beteg családtagot a család gondozta, a gazdasága pénzzé tehet ˝ o szolgáltatások híve. Menjen az öreg és a beteg intézménybe, otthonba, ahol a megtakarítá-saiért, házáért, nyugdíjáért gondozzák. Így egy terület, ahol korábban nem forgott a pénz, a gazdaságrészévé vált, továbbá így nem esik ki a másra képzett családtag a munkájából. Ez a gazdaságos.

Nemrég egy id ˝ os és beteg rokonomat látogattam egy vidéki megyeszékhely öregotthonában. Ide került,mert már nagyon öreg, a gyermekei még dolgoznak és egész napos felügyeletre szorult. Az öregotthonkorszer˝ u, háromemeletes épület. A földszinten a hivatali, közösségi és egyéb helységek vannak. Az els ˝ o

emelet lakói nemrég bekerült, fiatalabb emberek, akik még kijárnak. A másodikon lakók az emelethezvannak kötve. Még tudnak mozogni, de számukra már le van zárva a felvonó, mert nem biztos, hogyha elmennek valahová, vissza is tudnak jönni. Legfelül, a harmadik emeleten az ágyhoz kötött betegekvannak. Ott voltam látogatóban. Elképzelhetetlen, mennyire szenved az ide, idegenek közé került, ritkábbanlátogatott öreg. Abban a városban még három hasonló méret˝ u és jelleg˝ u öregotthon van.

Régen az öreg otthonában, családja körében halhatott meg, nem hagyták magára. Kibékült mindenkivel,elbúcsúzott és szerettei körében távozott e világról. Ma eldugják, egyedül, idegenek között becsövezve kellkiszenvednie.

Magos Déva vára. Legjobb, ha a fiatalok meg sem házasodnak, hanem magányosak maradnak. Mivel

a házasság a n ˝ okön múlik, ˝ oket kell a férjhez menésr ˝ ol lebeszélni. Legyél sikeres, mutasd meg, érsz an-nyit, mint egy férfi. Legyen minél jobb állásod és maradj szabad. Egyik f ˝ o olvasnivaló a n ˝ oi sajtóban aszinglik sikerei, vonzó életük. Érthet ˝ o, hiszen a lap nagyrészt a szépségipar tulajdonában van és annakhirdetéseib ˝ ol él. Minél id ˝ osebb az egyedülálló n ˝ o, annál jobb, hiszen többet keres és a magánytól valónövekv ˝ o félelmében mind többet költ a szépségipar termékeire. Ha egy leány férjhez megy, utána csaktöredéknyi szépít ˝ oszert használ. Miközben a hirdetések a n ˝ oi ösztönökre hatnak azzal, hogy szebbek ésvonzóbbak lesznek a vásárolt eszközökkel, de nehogy házasság legyen bel ˝ ole. Legyen barátod, de ˝ orizdmeg függetlenséged, mindkett ˝ otöknek legyen külön lakása.

Nem járnak jobban a férfiak sem, a versengésben gy ˝ ozni akarást ébresztik bennük. Te legyél az els ˝ o,a leggazdagabb, a legsikeresebb, a mértékadó, aki meghatároz mindent, akire felnéznek, akit ˝ ol tartanak.Legyen versenyautód, piros helikoptered, akkor nincs n ˝ o, akit ne kaphatnál meg. Természetesen amikora sikeres és független n ˝ o és az alfa-hím férfiú álompárosként összekerül, abból minden lesz, csak tartósházasság és szép család nem.

Nem mai kérdés, feláldozza-e a társadalom az anyagi gyarapodásért a családot, az anyát. Egy ˝ osimagyar népballada, K ˝ om˝ uves Kelemen története éppen err ˝ ol szól. Hiába könyörög az anya, nincs mese,pusztulnia kell, hogy magos Déva várának falai felépülhessenek. De abból legalább lett egy máig álló vár.Mai gyötrelmeink csak arra jók, hogy minden elpusztuljon.

Vásárra vitt m˝ uvel ˝ odés. Ma az irodalmi, képz ˝ om˝ uvészeti, zenei alkotás akkor érték, ha eladható. Nem

a bennük megtestesül ˝ o szellemi érték a fontos - ilyen a kalmár számára nem létezik -, hanem az, hogymennyire sikeresen, milyen emberi tényez ˝ okre hatva lehet ˝ oket eladni. Háttérbe szorul a saját fejl ˝ odésitörvényei szerint létez ˝ o m˝ uvel ˝ odés. Helyette értékesíthet ˝ o termékek ’gyártásáról’ beszélhetünk. Nem az

76



irodalom, a m˝ uvészet, a zene alakítja az embert, hanem a kereskedelem teszi az el ˝ obbieket olyanná, hogy avásárló pillanatnyi, napi kényelmének, elégedettségének megfeleljen.

Bár megjelenésekor a m˝ uveltség szabadpiaca els ˝ osorban az el ˝ onyös vonásait, a meglév ˝ o igények minélteljesebb, magasabb szint˝ u kielégítését szolgálja, hosszabb távon a m˝ uveltség elsilányítója. Alkalmat-lan arra, hogy a társadalom egészét magasabb szellemi szintre emelje. Vészesen csökken a felnövekv ˝ onemzedékek m˝ uveltség iránti igénye.

Gazdaságos tudomány. A természet alapvet ˝ o törvényeit feltárni igyekv ˝ o tudományágak eddigi fejl ˝ odésétsokkal inkább a fegyverkezési hajsza, mintsem a tiszta megismerés vágya mozgatta. Jövend ˝ obeli ered-ményei, ha azok valóban komoly befolyást gyakorolhatnak a tudományos és alkalmazott területekre, nemtervezhet ˝ ok el ˝ ore és nem kérhet ˝ ok számon. Mára az idei teljesítmény mérlegelésén alapuló gazdaságosságiszemlélet került el ˝ otérbe, a kutatónak folyamatosan számot kell adni teljesítményér ˝ ol. Számadásuk tu-dományos közlemények írását jelenti. Emiatt a kutatók rengeteg felesleges közleményt írnak. Kényszernélkül egyébként ezt nem tennék, hanem gondolkodnának, érlelnék ötleteiket. Esetleg más, kockázatosabbfeladatot választanának maguknak. Ezeken dolgozva csak akkor közölnének, ha valóban érdekes felis-

merésre jutnának, felfedezést tennének.A folyóiratok tömegeit megtölt ˝ o közleményhalmaz nem sokat ér, a befektetésekhez képest az ered-

mény túl kevés. Ekkor vezették be az egyes közlemények idézettségi mutatójának figyelését. Ez jelzi,hány közleményben idézik az adott munkát. Hamar kiderült, ahogyan a kutató közleményeinek száma, azidézettségi mutató sem használható a tudományos teljesítmény megbízható mércéjéül. Ez sem állíthatjameg a folyóiratok számának és terjedelmének növekedését, s ˝ ot gerjeszti a folyamatot. Gazdaságosságiszempontból ilyen jelleg˝ u, egyébként a gazdaság által megrontott tudományos tevékenységre nincs szük-ség és igény. Holott a gazdaság által nem hajszolt tudományos alapkutatás eredményessége lehetne azemberiség túlélésének egyik alapfeltétele.

Gazdaságos hitélet. Természetüknek megfelel ˝ oen a hitélet és az egyházak sem üzleti intézmények, dea gazdasági értékrend és gondolkodásmód rájuk is keményen hat. Ezt kifejlettebb alakjában az EgyesültÁllamok vallási közösségeinek életében figyelhet ˝ o meg. Náluk az emberek jóval vallásosabbak, mint Eu-rópában.

Üzleti szempontból az egyházak létét az indokolja, hogy igénylik szolgáltatásait. Akinek pedig szükségevan rá, fizessen érte. Így az államtól teljesen független egyházak közül az életképes, amelynek megfelel ˝ oszámú és jövedelm˝ u híve van és meg is tudja ˝ oket tartani. Amint a hitélet kínálata b ˝ ovül, oda mennek, ahol jobban érzik magukat, ahol a lelkész rokonszenvesebb, ahol a gyülekezet számukra kellemesebb emberek-b ˝ ol áll.

Kemény a gyülekezetek közötti verseny. Ez jótékony hatással van a lelkészek képzésére, teljesít-ményére. Csak felkészülten, a gyülekezet tagjaira odafigyelve állhatják meg helyüket. Nagyon igyekszika lelkész, legyen jobb a közösségi élet, mennél többféle tevékenységre terjedhessen ki. Emiatt az amerikaivárosban a gyülekezet egyben a közösségi élet színtere is. Istennek a háza egyúttal m˝ uvel ˝ odési ház, szaba-did ˝ o központ is. Ez is magyarázza az amerikaiak gyülekezetükhöz való ragaszkodását.

Viszont a lelkész nemcsak a lelki atyja, vezet ˝ oje a gyülekezetnek, hanem alkalmazottja is. Emiatta szolgáltatóvá tett egyház a hívek kiszolgáltatottjává válik. Úgy válogathatnak a hívek a gyülekezetekközött, mint mondjuk a Pepsi-Cola vagy a Coca-Cola között, melyik esik jobban. Komoly gond a lelkészszámára, mir ˝ ol szólhat a hitélet piacán a szentbeszéd. Fél a gyülekezetet elhagyóktól. Meg attól is, haolyanokat talál mondani a híveknek, ami nekik nem tetszik, mert akkor a fellázadt gyülekezet egyszer˝ uen

elcsaphatja. Lelkipásztorok Isten szolgájából, üzenetének közvetít ˝ ojéb ˝ olaz ˝ ot eltartó gyülekezet igényeinekkielégít ˝ ojévé válnak. Világszerte szaporodik a protestáns egyházak száma, els ˝ osorban szétesésekkel. Ezt ahitéletbe befurakodott kereskedelmi szemlélet er ˝ osödése is gerjeszti.

77



Vásárivá váló sajtó. Ami új vagy szokatlan, felkelti az állat és az ember figyelmét, mert vagy veszélytrejthet magában, vagy új lehet ˝ oségeket hordoz. Emiatt elménk ösztönösen felfigyel az új és szokatlandolgokra. Árvíz van, ez hír, de hogy száraz id ˝ oben gátakat építenek, er ˝ osítenek, nem különösen érdekes.Ha csak a sajtót olvassuk, akkor nem a mindennapokról olvasunk, hanem arról, ami hírérték˝ u. Így többszörolvashatjuk azt, hogy egy ember megharapott egy kutyát, mint hogy egy kutya megharapott egy embert. Hacsak a sajtóra hagyatkoznánk, azt hihetnénk, hogy az el ˝ obbi a gyakoribb.

Eredetileg a sajtó feladata a tájékoztatás, a hírek értelmezése, magyarázata volt. Majd az olvasó el-dönthette, mennyire fontos, izgalmas számára az adott híranyag, hírmagyarázat. Viszont az újságok piacánmegindult a verseny, ki tud több lapot eladni. Nyertes az, aki olyan újságot szerkeszt, amelyik jobbanmegragadja az olvasók figyelmét. Megjelentek a szalagcímek, a meghökkent ˝ o hírek hajszolása, a szokatlan,ezért figyelmet felhívó tördelés, majd a képek, minél felt˝ un ˝ obbek, annál jobb. Ösztönös viselkedésünkre,az újra, a szokatlanra felfigyel ˝ o elmére épít ˝ o sajtó ezzel a fogással tudja eladni a lapokat. Igaz, a tálaltújdonságok, felt˝ unést kelt ˝ o hírek általában nincsenek hatással az olvasó életére. Sem veszélyre, sem újlehet ˝ oségre nem hívják fel a figyelmét. Egyszer˝ uen lépre csalnak.

Manapság a mértéktartó, érzékekre, ösztönökre kevésbé ható, ténylegesen tájékoztató és eligazító lapokrészaránya fokozatosan csökken. Ritkábban igényel a közönség ilyen újságot, mivel ilyet olvasva gondo-lkodni is kellene. Visszaszorul a valódi újságírás, a nagyközönség egyre tájékozatlanabbá, tudatlanabbá éskiszolgáltatottabbá válik. Továbbá nincs arra szükség, hogy a gondolkodó elme a hírekb ˝ ol, magyarázatok-ból megértse, mi folyik. Inkább a homály fokozása a cél.

Közm˝ uvek piacosítása. Korunk f ˝ o jelszava a magánosítás, mindent adjunk tulajdonosok kezébe, mertaz állam rossz gazda, szajkózzák. Víz, csatorna, villamosáram, gáz, azaz a közm˝ uvek valamint a tömegkö-zlekedés társadalmi alapszükségleteket elégítenek ki. Korábban az emberek biztonságos ellátása volt ameghatározó szempont. Komoly összegbe kerül a lehetséges kimaradások, összeomlások számának csökken-tése, emiatt tekintélyes tartalékokat kell képezni. Ezért régebben a közm˝ u kizárólagosan állami tulajdonban

volt. Csak önköltségi árat kért az állam használatukért és a közm˝ uvek biztonságosak voltak. Komolyabbáramkimaradás és más ellátási zavar elvétve fordulhatott el ˝ o.

Korábban csak az Egyesült Államokban magánosítottak, manapság Európában is magánkézbe adnakközm˝ uveket. Emiatt a szolgáltatások ára n ˝ o, mivel az önköltségen kívül a tulajdonosnak haszna is bennevan. A tulajdonos a karbantartás és a tartalékok leépítésével tud nagyobb haszonra szert tenni. Emiattegyre több a nagyobb üzemzavar. Aminek hatalmas költségeit természetesen nem a közm˝ uvek tulajdonosai,hanem a fogyasztói tömegek és az állam viseli. De a tulajdonosoknak így jobban megéri.

Legfontosabb közm˝ uvünk a villamosenergia hálózat. Valamennyi más közm˝ u m˝ uködése ennek füg-gvénye. Ha huzamosabb az áramszünet, többek között nem m˝ uködnek a víz- és csatornázási m˝ uvek szivat-tyúi és egyéb berendezései sem. Túl er ˝ osen függünk a villamosenergia hálózattól és ha az összeomlik, nem-

csak városaink tömbházas lakótelepei válnak rövid id ˝ on belül lakhatatlanná hanem a társadalom egésze ismegbénul. Ha az id ˝ ojárási széls ˝ oségek és kisebb üzemzavarok valamint az er ˝ om˝ uvek átmeneti tüzel ˝ oanyagellátási gondjai összegz ˝ odnek, akkora lehet az összeomlás, hogy már nem képesek visszaállítani a villam-osenergia hálózatot. Ez nem teljesen valószín˝ utlen. Vezetékeket rongáló téli viharok, nagyon nagy hidegekés gázellátási gondok együttes fellépésekor a teljes összeomlás sem zárható ki.

Pár éve történt hazánkban, hogy az átlagosnál er ˝ osebb havazás vezetékek sokaságát szaggatta el és egyestelepülések napokig áram nélkül maradtak. Azzal védekezett a külföldi kézben lév ˝ o áramszolgáltató, nemtehetnek róla, a rendkívüli id ˝ ojárás az oka mindennek és nagylelk˝ uen talán húszezer forintos élelmiszer- jegyet kaptak azok, akiknek tönkrement a fagyasztóban tárolt élelmiszerkészlete. Nem emlékszem arra,hogy a tömegtájékoztatás tudatta volna a valódi okot. Nevezetesen, gazdaságossági okból elbocsátották a

hálózati karbantartók többségét, így nem volt kit kiküldeni.Magánkézbe adva szándékosan sorvasztották el a tömegközlekedést az USA-ban. Gépkocsiipari érdekelt-

ségek kaparintották meg a nagyvárosok tömegközlekedését. El ˝ oször gazdaságosságra hivatkozva ritkították

78



az egyes járatok számát, zsúfoltabbá téve az utazást. Kés ˝ obb szintén gazdaságosságra hivatkozva járatokatszüntettek meg, majd szép lassan elt˝ unt a tömegközlekedés. Angliában a vasút magánosítása nem váltottabe a hozzá f˝ uzött reményeket, mivel a vasúti szolgáltatások színvonala csökkent, az üzemzavarok, balesetekszáma pedig n ˝ ott.

Börtönipar. Magánbörtönök is vannak már a világon, els ˝ osorban az USA-ban. Költségeiket természete-sen az állami költségvetés fedezi. Létrehozásuk és fenntartásuk hatalmas üzlet. Kalifornia állam fejenkéntévi 8 ezer dollárt költ egy egyetemi hallgatójára, miközben egy fogoly évi 50 ezer dollárjába kerül az államköltségvetésének. Nem csodálkozhatunk azon, hogy miközben az USA népessége a világ népességének5%-át teszi ki, a világ bebörtönözöttjeinek 25%-a az USA-ban raboskodik. Így vált igazán jó és biztosüzletté börtönt építeni, ezzel élénkíteni a gazdaságot. 2013 májusában Pennsylvania állam egy bíráját 28év börtönre és 1,2 millió dolláros pénzbüntetésre ítélték. Magánbörtönökt ˝ ol kapott ken ˝ opénz és jutalékellenében a fiatalkorú elkövet ˝ oket a kiszabható legsúlyosabb börtönbüntetéssel sújtotta.

Hadsereg üzletesítése. Korábban is voltak hópénzes hadseregek. Jórészt magánhadseregek hódították

meg az újonnan felfedezett területeket. A hadjáratok során a seregekkel keresked ˝ ok és egyéb szolgáltatá-sokat nyújtók is együtt tartottak. Manapság a hatalmas költségekkel fenntartott hader ˝ ok kerülnek egyrenagyobb részben magánkézbe. Els ˝ osorban a hadsereg szállítási, ellátási feladatait magánosítják, de egyesbiztonsági, rendészeti m˝ uveletekre, mint a légi üzemanyag utántöltés, berendezések ˝ orzése is vállalkozókatfogadtak. Mivel a vállalkozónak most is a haszon a meghatározó, ha nincs megfelel ˝ o nyereség, akkorabbahagyják a hadsereg ellátását. Ha úgy ítélik meg, hogy az ellenség megrongálhatja berendezéseiket,megszüntetik tevékenységüket. Emiatt hadseregek kerülhetnek hirtelen szükséghelyzetbe, hadm˝ uveleteketkell gyorsan áttervezni vagy elhalasztani. 2003 tavaszán az iraki háborúban is történtek hasonló események.

Gazdaságos egészségügy. Egészségünk közügy. Ezért az egészségügyi ellátás, összetettségénél fogva is,

els ˝ osorban állami feladat. Arra volna az egészségügy, hogy minél hosszabb ideig mennél jobb egészségbentartsa az embereket. Ha pedig megbetegedtek, mennél hamarabb gyógyuljanak. Ám a magánkézre adottgyógyítást els ˝ osorban a tulajdonos haszna szabályozza. Haszna pedig akkor van, ha minél több a beteg ésmennél hosszabb ideig betegek. Ezért a magánosított egészségügy a hosszabb élet˝ u, ám idült betegségbenszenved ˝ o és így állandóan gyógyszerre, orvosi felügyeletre, beavatkozásra szoruló emberekben érdekelt. Amegel ˝ ozés, az egészség meg ˝ orzése magánügy.

A magánosított egészségügyi rendszerek másik jellemz ˝ oje a felesleges beavatkozások sokasága. Akkor jár jól a magánkórház, ha minél több vizsgálatot, beavatkozást végezhet. Ha nem lenne egészen indokolt,olyankor is. Ez a gazdaságos. Nem igazán érdeke a biztosítónak sem és szerfölött költséges lenne annakutánanézni, mit miért csinált a kórház. Egyszer˝ uen megemelik a biztosítások árait, így az ˝ o hasznuk is nagy-

obb. Miközben az ország egyre többet költ az egészségre, a polgárai mind nagyobb számban szorulnak kiaz ellátásból. Az USA-ban az egészségügyre fordított pénz tekintélyes része a biztosítók fenntartásárafordítják, miközben minden hetedik ember egészségügyi biztosítás nélkül kénytelen élni. Évente mil-lió számra végeznek felesleges beavatkozásokat. Hatalmas költségeik ellenére az USA polgárai messzenem olyan egészségesek és nem olyan hosszú élet˝ uek, mint más fejlett, ám a magánosított egészségügycsapdájába be nem sétált ország népessége.

Hatékony megoldásra a régi Kína egészségügyi rendszere a példa. Ott is volt biztosítás, amit az emberaz orvosnak fizetett. De csak addig, amíg egészséges volt. Amint megbetegedett, attól fogva nem fizetett,hanem az orvos állta a gyógyítás valamennyi költségét. Emiatt az orvosok abban voltak érdekeltek, hogyaz emberek minél jobb egészségben mennél magasabb kort éljenek meg. Ezért a megel ˝ ozésre összpontosí-

tottak, továbbá arra, hogy a beteg minél hamarabb meggyógyuljon. Mindenkinek így volt a legjobb.

79



8.2. Hirdetések és a fogyasztói társadalom

Nagyon hatékonyak a hirdetéshez felhasznált módszerek, de hogy miért, arról számos esetben a szakem-berek is vitatkoznak. Általában nem szeretik az emberek a hirdetést, zavarja ˝ oket, nem figyelnek rá. Gondo-lják, és joggal, a legtöbb joghurt, szappan, hajmosószer mind egykutya, teljesen mindegy, melyiket veszemmeg. Hagyjanak békén a hirdetésekkel. Éppen azokat célozzák meg a hirdetések, akik nem tudatosan

választanak. Úgy igyekeznek a hirdetés üzenetét eljuttatni, hogy az üzenet az oda nem figyel ˝ o emberre ishasson. Erre a lélektan fejl ˝ odése adott módszereket. Jó módszer például a híres embert felhasználó hirdetés.Tudatalattink a híres embert a csoporthoz tartozónak veszi és mint csoporttagnak elhisszük, amit mond.

Hirdetés a tudatalattiba csempészett képekkel. A nem nézett, ám látott képeket is feldolgozhatja atudatalatti. Hogy mennyire hatékony a módszer, ezt még a régi id ˝ ok mozijában vizsgálták meg, amikor avetítés a híradó bemutatásával kezd ˝ odött. Akkoriban a híradó és nagyfilm között szünetet tartottak, azalattel lehetett menni a büfébe. Módszerük lényege a következ ˝ o volt. A híradó szalagjába minden kb. huszadikkocka után bevágták egy Coca-Colás palack képét. Ugyan a híradót figyel ˝ o néz ˝ ok számára a palack képenem tudatosodik, nem tudatosodhat, viszont a kép bejutott a tudatalattiba. Ezért a szünetben - önmaguk

számára is váratlanul - sokkal többen érezték magukat szomjasnak, mint máskor és szinte valamennyienCoca-Colát vásároltak. Pedig sok másféle italt is választhattak volna. Amikor pedig, hasonló módon,pattogatott kukoricás zacskót vágtak be a híradóba, akkor a szünetben sokkal többen éheztek meg, mintmáskor és pont pattogatott kukoricát vettek. Pedig más ennivalót is vásárolhattak volna. Ez pont így nemtörtént meg, de nagyon hasonló, ilyen eredményre vezet ˝ o vizsgálatot számosat végeztek. Bár a hirdetésnekezt a fajtáját betiltották, az elvet magát általánosan alkalmazzák.

Ez az eljárás azért sikeres, mert a feszültebb állapotban lév ˝ o ember agya er ˝ osebben m˝ uködik és jóvaltöbb küls ˝ o jelzést dolgoz fel. Általában csak az az észlelés válik tudatossá, amelyik a figyelem tárgyaszempontjából fontos. De a többi észlelés is nyomot hagy az elmében, ha sokszor ismétl ˝ odik. Erre példa atudattalan tárgyalásakor leírt, kávés óriáshirdetmény hatása, lásd a 4.3. pontban.

Erre építenek a versenypályát övez ˝ o hirdetések is. A néz ˝ o a versenyt figyeli és senkit sem érdekelneka pályát körülvev ˝ o hirdetések, de az önkéntelenül is látott képek bekerülnek az elmébe és befolyásolják azegyén döntéseit. Már csak azért is, mert a hirdetések képei igen sokszor ismétl ˝ odnek a játékot folyamatosfejmozgással követ ˝ o néz ˝ o számára. Képcsatornák közvetítéseiben a labda vagy korong útját a felvev ˝ ogépekeleve úgy követik, hogy akár százszor is felvillantják mondjuk a megfelel ˝ o kávé hirdetésének képét. Sok-szor nem tudom az igazi okát annak, hogy bevásárláskor miért veszek abból a termékb ˝ ol, amib ˝ ol eddig nemvásároltam. Ugyan az elmém megindokolja, hogy kíváncsi vagyok rá, vagy hasonló magyarázatot ad, de avalódi okot nem ismerem. Olyan utasításokat írnak elménkbe a hirdet ˝ ok, amelyekr ˝ ol nem tudunk és ezzelszabadságunkat csökkentik.

Durvább hirdetési módszerek. A fenti módszer lényege az, ha valami érdekesség, izgalom miatt egyébkéntis feszültebb az illet ˝ o, akkor mellékesen a látókörébe lehet csempészni a hirdetést. Vannak ennél keményebbhirdetési módszerek is. El ˝ oször feszült, izgatott állapotba hozzák az embert, majd rögtön, miel ˝ ott még a fes-zültség csökkenhetne, jönnek a hirdetések. Lankad ugyan az ember figyelme, de még épp elég éber ahhoz,hogy a hirdetésekre is jusson valamennyi bel ˝ ole. Változhat az izgatottabbá, feszültebbé tev ˝ o eszközök di-vatja. Lehet a hirdetést er ˝ oszakhoz, nemiséghez, jobb esetben játékossághoz, vagy szellemes fordulatokhozkötni. A hirdetés készít ˝ ojének feladata annak felderítése, hogy egy adott vásárlói rétegnek mi ragadhatjameg els ˝ osorban a figyelmét, mi az, ami számukra meglep ˝ o lehet.

A lapok többségét a beléjük helyezett hirdetések tartják el. Minél érdekfeszít ˝ obb az újság, mennél több

benne a vérfagyasztó vagy vérpezsdít ˝ o elem, egyúttal annál fogékonyabb lesz az olvasó a benne közölthirdetésekre. Az érdekességek nemcsak az olvasótábor gyarapításához kellenek, hanem a hirdetés befo-gadásához szükséges állapotot is megteremtik.

80



Hasonlóan a kereskedelmi hangcsatornák m˝ usorát a hirdetések megfelel ˝ o tálalása határozza meg. Amikora hirdetésekre kerül a sor, hangosabbá, pezsdít ˝ obbé, ütemesebbé válik a zene. A m˝ usorvezet ˝ onek pedig felkell tudni keltenie a hallgatók figyelmét. Hogy mivel, az majdhogynem mindegy, lehet a m˝ usorvezet ˝ o pi-masz, tudatlan, akár durva is. Lényeg az, figyeljenek rá. Gondoljunk például az ilyen adók vetélked ˝ oire. Hafeltesznek egy olyan egyszer˝ u kérdést, ki írta a Toldit, a néz ˝ o jobban fog figyelni. Lehet az, hogy egy ilyenkérdés megválaszolásával nadrágot lehet nyerni?! Azután amikor valaki bejut a vonalba és rossz választ ad,

a hallgató még jobban elképed. Van olyan, aki még ezt sem tudja! Ilyenkor bizony jobban hat a hirdetés,rendes vetélked ˝ o korántsem hozná ennyire fogékony állapotba a hallgatót.

Er ˝ oszak és kereskedelmi képcsatornák. A kereskedelmi képcsatornák más módszerrel hirdetnek, náluka feszültebb állapotot els ˝ osorban az er ˝ oszak bemutatásával állítják el ˝ o. Különösen érzékenyek vagyunk azer ˝ oszakosság látványára, jeleire, hiszen az er ˝ oszak idegen az ember alaptermészetét ˝ ol,lásd a 3.2. pontban.Feszültebb állapotba hoz, ezért az er ˝ oszak, a pusztítás vetítése a kereskedelmi csatornák leggyakrabbanhasznált eszköze. Magyar kereskedelmi csatornákon az er ˝ oszakos jelenetek aránya 60-65% között mozog,a törvények el ˝ oírásainak betartása körülbelül ennyit engedélyez a szerkeszt ˝ ok számára.

Változatos módszerekkel gerjesztik fel a néz ˝ ok figyelmét. Érdemes minél rövidebbre, ám csattanós-abbra szerkeszteni a hírm˝ usort. Minél több a vér, annál eredményesebb lesz a rákövetkez ˝ o hirdetés. Bi-zonyosan lehet építeni a nagyvilág történéseire. Háborúk, tüntetések, természeti csapások, nagyobb külföldiszerencsétlenségek biztos hírek. Külön érdemes rakni a hazai szerencsétlenségek, balesetek képeit, felka-varó hatásuk biztosított.

Ha a hirdetést az izgalmas, veszélyes helyzeteknél, éppen a legforróbb pillanatokban megszakítottvetitésnél illesztik be, igen jó lesz a hatása. Nem csupán a jelenet keltette izgalom növeli a bejátszott hird-etés tudati rögzülésének esélyét. Tudat alatt a néz ˝ o is a veszélyes helyzetben érzi magát, vészhelyzetbenpedig a tudat különösen érzékeny az észlelt jelenségekre, kés ˝ obb is jobban emlékszik, mi történt akkortájt.Ezért a nem csupán izgalmas, hanem egyenes veszélyes helyzetek kiváló hirdetési lehet ˝ oségeket adnak,gondoljunk a folytatásonként más-más izgalmat kínáló sorozatokra. Egyenesen a kereskedelmi csatornák-nak készülnek. Futószalagon gyártják ˝ oket és a kereskedelmi csatornáknak eladott szalagokon eleve bennevannak a megszakítások, ahová a hirdetéseket illesztik be. A hirdetés szempontjainak megfelel ˝ oen írják aforgatókönyvet. 25-30 percenként kellenek az idegborzoló jelenetek. Természetesen a befejezés is felka-varó.

Fogyasztás és vásárlás mint szorongáscsillapító. A kereskedelmi csatornák néz ˝ oinek átíródik a tudata-lattija. Mivel a híradó vagy a képszalag végén vagy a képszalag megszakítása után mindig a fogyasztásder˝ ujét és szépségét mutató hirdetés következik, az izgalmon kívül egy rejtett, ám az adott hirdetésekbefolyásán jóval túlmutató hatás is megjelenik. Az izgalomtól, szorongástól való szabadulás alkalmával

mindig hirdetéssel, benne a fogyasztás és a vásárlás örömeivel szembesülünk. Mivel az átlag magyar néz ˝ o3-4 órát ül naponta a képerny ˝ o el ˝ ott, elméje esténként átlag legalább tízszer megéli, hogy szorongásá-nak oldódásához a vásárlás és fogyasztás öröme társul. A napi tízszer, így hetente hetvenszer, havontaháromszázszor megtapasztalt, együtt el ˝ oforduló dolog rögzül bennünk. Ezek után az elménk a vásárlástés a fogyasztást valamint a szorongástól való megszabadulást egymáshoz köti. Egy id ˝ o után az elmeszámára a fogyasztás és vásárlás testesíti meg a jót, a menekülést, az életet. Hat a tanulás, az emberbeegyre jobban belevés ˝ odik ez a beidegz ˝ odés és egy id ˝ o után már nem is lesz szüksége másra, csak pénzre,mert vásárolva, fogyasztva nyugodtabbá, oldottabbá tud válni. Manapság a rémtörténeteket egyenesen abevásárlóközpontba telepített moziban nézhetjük meg. Utána azonnal költekezhetünk.

Az átírt tudatú emberek a m˝ usorok keltette szorongást is fogyasztással csillapíthatják. Bár nem éhe-

sek, de eszegetnek a képerny ˝ o el ˝ ott. Egyszer˝ uen mert jólesik és igazuk is van. Többen elmondták, haizgalmasabbat mutat a képerny ˝ o, akkor gyorsabban kapkodják a rágcsálnivalót.

Nemcsak a képerny ˝ o el ˝ ott hat a szorongáscsillapító csodaszer, a vásárlás és fogyasztás boldogító hatása.Ajánlja magát a mindennapokban is, amikor az életünk gondjai, munka, munkahely, család, tanulmányok,

81



betegségek miatt gyötr ˝ odünk. Amikor hazaér a szorongó ember, nekiesik a h˝ ut ˝ oszekrénynek, mohón eszikvagy elmegy vásárolni. Nagyon sok élelmiszert eredeti csomagolásban, felbontás nélkül dobnak ki. Nyilvánnem azért vették meg az ennivalót, mert szükségük volt rá. Angliában gyermekfelügyel ˝ oként dolgozó hall-gatóktól is hasonló dolgokról hallottam. Egyik helyen az ottlét hat hónapja alatt a háziak a gépkocsitárolóharmadrészét rakták tele újonnan vásárolt holmikkal, anélkül, hogy felbontották volna a csomagokat. Egymásik házban egy szoba egyenesen tele volt rakva ilyen cuccokkal, ajánlgatták is a hallgatónak, vegyen

bel ˝ olük, vigye, ha kell neki.Már nem azért vásárol a fogyasztói társadalom polgára, mert szüksége van valamire, hanem mert egysz-

er˝ uen jólesik vásárolni. Ugyan csillapítható a bels ˝ o feszültség fogyasztással vagy vásárlással, ám nem t˝ unikel. Bizony az el ˝ ottünk járó fejlett Nyugaton jól ismertek a szenvedélyesen ev ˝ ok, vásárlók, akik emiattmár orvosi kezelésre szorulnak. Erre a betegségre a család általában csak akkor figyel fel, ha az egyénsorozatosan felesleges dolgokat vásárolva lemeríti a számlát. Gazdagabb családok esetén a pazarló vásárlásfel sem t˝ unik.

Ép személyiség˝ u feln ˝ ott nem kíváncsi mások életének olyan részleteire, amelyeket ˝ o maga sem tenneközszemlére. Az emberek életének bármely részletét megles ˝ o sorozatok nézése, vagy a bezártaknak avilághálón való meglesése ezért a többség számára nem csábító. Életünk mindennapos, másokra igazán nemtartozó részletei els ˝ osorban a kiforratlan kamaszok vagy korban feln ˝ ott ám gyermekesebb gondolkodásúszemélyek érdekl ˝ odésére tarthatnak számot. ˝ Ok viszont igazi szenvedéllyel kukkolnak. Itt a leskel ˝ od ˝ oszenvedélye szolgáltatja a hirdetéshez szükséges izgalmi állapotot. Ugyanis a rejteni való dolgokat les ˝ o,figyel ˝ o néz ˝ o tudatába bekerülnek a háttérként szolgáló berendezési tárgyak, ruházatok, szépségápolásicikkek, élelmiszerek, WC-papír képei. Ezek a leskel ˝ od ˝ os m˝ usort támogató vállalkozások termékei, szá-mukra ez hirdetési költség, ˝ ok pénzelik a sorozatot.

A fogyasztó mindennapjai. Több pénzért többet kell dolgozni, mert a rengeteg cuccot nemcsak megkell venni, hanem el ˝ o is kell állítani. Egyre több id ˝ ot kénytelen munkába ölni a fogyasztói társadalom

polgára. Mivel a munkahelyek nagy többsége egyhangú tevékenységet igényel, - értelmes, alkotó munkaegyre kevesebbeknek jut -, így a munka egyre jobban fáraszt, lásd a 4.1. pontban. Ezért a fogyasztóitársadalom hatalmas emberi er ˝ oforrásokat köt le. Mivel másra már nem is jók, a fáradtan hazatér ˝ o embereka képerny ˝ o elé rogynak. Ez a hirdetésekkel csak gerjeszti bennük a fogyasztás vágyát. Kevesebb idejükés f ˝ oleg erejük jut a sok szabadid ˝ ot, ám bizonyos er ˝ obefektetést igényl ˝ o kedvteléseikre, mint olvasásra,vagy testmozgásra. Egyre ritkábbak az örömteli id ˝ oszakok, romlanak az emberi kapcsolatok, mert azokrasincs id ˝ o és er ˝ oforrás. Csapdába esett a fogyasztói társadalom polgára. Mind kevésbé szabad miközbenegyre boldogtalanabb. Mókusgurigába zárták. Minél gazdagabb egy társadalom, annál kevésbé kell agyermek. Gyermekre az vágyik, aki szereti az életet, bízik a jöv ˝ oben. Felesleges javakban dúskálva egyrekilátástalanabbnak érzi a fogyasztó az életét. Nem vágyik gyermekre, folytatásra.

Akik pedig nem tudnak több pénzhez jutni, mivel nem dolgozhatnak, mert nincs munkahelyük vagyalacsony a nyugdíjuk, többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Egyrészt a hirdetések teljesíthetetlenvágyakat keltenek bennük, hisz esélyük sincs arra, hogy valamit a legszükségesebbeken kívül megve-hessenek. Viszont b ˝ oven van idejük, a nehezen él ˝ o falusi emberek és kisnyugdíjasok közül is nagyon sokana kereskedelmi képcsatornák adásait nézve töltik napjaikat. Így a fogyasztási vágy bennük is kifejl ˝ odik, demivel nincs pénzük, nem mehetnek el csakúgy vásárolni. Ezért a nyomorukat még nagyobbnak érzik, mintamilyen.

Nagyon sokféle képessége, tehetsége volna a különböz ˝ o embereknek, de a mai értékrend szerint csakaz számít, hogy mennyi pénzed van. Ha a pénz az isten, a helyzetemet meghatározó tényez ˝ o, senkinek semelég, amije van. Minél többje van, annál többre vágyik. Mindent elpazarol, emberi, természeti értékeket

egyaránt. Elsorvadnak, tönkremennek az emberi kapcsolatok. Már nem embertársam a másik, csak veté-lytárs, vagy rosszabb esetben csupán beszél ˝ o szerszám. Ami nem mérhet ˝ o piaci módszerekkel, igazábólnem méltó a figyelemre. Pénzbeteg családban, közösségben, társadalomban az ember csak annyit számít,

82



amennyit megvehet. Áruként min ˝ osíthet ˝ o valamivé válok, értékemet az életkorom, végzettséget, nyelvvizs-gákat igazoló papírjaim, hány év gyakorlatom van, valamint számként feltüntethet ˝ o egyéb adataim mérik.

8.3. A fogyasztói társadalom hanyatlásának jelei

Fogyasztói világrendünk közelg ˝ o összeomlását nem csupán a nyersanyagok vészes fogyása, a szennyez ˝ odésmértéke, hanem szellemi javakhoz való viszonya is mutatja. Bármely társadalmat, amely hosszabb id ˝ onkeresztül fent tudta magát tartani, a szellemi értékek felé fordulás és az anyagiakban való mértékletesség jellemezte. A szellemi értékek másodlagossága, ha csak a készpénzre váltható javak számítanak, a bomlás jele.

Egy társadalom csak addig virágzik, ameddig a szellemi értékek az els ˝ odlegesek. Mindenkinek el kelltöltenie valamivel az id ˝ ot. Le kell kötnie magát, fontosnak, értelmesnek kell érezze létezését, tevékenységét.Ha az id ˝ ot és er ˝ oforrásokat egyaránt komolyan leköt ˝ o szellemi értékek megrendülnek, akkor az emberekfigyelme az anyagiak felé irányul. Korunkban az anyagiak felé való fordulás f ˝ o területe a megfeszítettmunka. Ma már az emberek nem azért dolgoznak annyit, mert a pénzre feltétlen szükségük van, hanem

nagyon sokan igazából csupán azért, mert másra már nem is nagyon alkalmasak, csak az egyhangú munkára.Ha több ember többet dolgozik, a gazdaság meger ˝ osödik és még fontosabbá válik. Ezzel a szellemi

területekre egyre kevesebb id ˝ ot és figyelmet fordítanak. Miközben a javak nagyobb b ˝ oségben állnak ren-delkezésre, az embereknek kevesebb ideje marad élvezésükre, mert mindenki egyre jobban siet. Fokozódika rohanás, a megszerzett javakkal már nem tudnak mit kezdeni. Közben m ˝ uveletlenebbekké válnak, a gy-erekekre egyre kevesebb figyelem jut. Végezetül a gazdaság sem növekedhet a végtelenségig, forrásaitkimerítve összeomlik.

Ez már a történet vége. Ha az ember a képességeit f ˝ oként anyagi javak gy˝ ujtésére, halmozására használja,akkor nem él adottságainak megfelel ˝ oen és életmódja rombolja természetes környezetét. Ekkor, mint a ter-mészet rendjét ˝ ol idegen elemnek, pusztulnia kell. Nem csupán azért, mert elpazarolja az er ˝ oforrásokat, a

nyersanyagokat és szennyezi a környezetet. Ilyen emberek más embereket, saját gyermekeiket is els ˝ osor-ban a pénzt nézve értékelik. Gyermeküket nem mint új és megismételhetetlen esélyként, isteni ajándékkéntkezelik, hanem mint gazdasági tényez ˝ ot. A gyermek, mint a szabadságuk és érvényesülésük korlátja, költ-ségként jelenik meg. Nincs ilyenre szükségük, ezért a társadalom gyorsan elöregszik és elt˝ unik.

Mint a 4.9. pontban tárgyaltuk, vannak közös, lelkünk mélyén szunnyadó félelmeink. Például az, hogykezünk alkotása úrrá lesz felettünk. Ezt az ˝ osi félelmet fogalmazza meg a gólem története. Egy prágai rabbiagyagból és vérb ˝ ol emberi alakot, gólemet gyúrt magának és azt id ˝ or ˝ ol-id ˝ ore életre keltette, hogy szolgáljonneki. Egy nap a rabbi nem figyelt eléggé és a gólem kiszabadult a felügyelete alól. Törni, zúzni kezdett ésa rabbinak nem volt egyszer˝ u megfékeznie saját keze alkotását.

Ez a régi félelem nagyon is bennünk van. Nagy, váratlan összeomlásokat ábrázoló alkotások, minta Titanic, vagy ember ellen fellázadó robotokról, számológépekr ˝ ol szóló filmek hatalmas sikert aratnak.Nem alaptalanul. Ugyanis a gólem, nem vettük észre, már elszabadult és javában garázdálkodik, pusztít.Teremtményünk, az idegen isten, a kamatos pénz, fölénk kerekedett. felettünk, észrevétlen a fejünkren ˝ ott. Csak mostanára kezdjük igazából észlelni, mit csinált velünk. Elpusztíthatja az emberiséget vagy ak ˝ okorszakba vetheti vissza a túlél ˝ oket.

Képerny ˝ o mint gólem. Élettani adottságánál fogva az ember csak korlátozott mennyiség˝ u ismeret felvételéreképes, emlékezzünk a 4. pontban leírt kb. 2-3 másodperces ülepedési id ˝ ore. Továbbá mindenkinek szük-sége van arra, hogy bizonyos id ˝ ot befelé figyelve töltsön, rendezze a bens ˝ o életét. Félelmetes jelenség,

hogy a hírközlés, f ˝ oleg a képcsatornák által állandóan keltett ricsaj, amit nagy többségében teljes jog-gal tudati szemétnek, zajnak nevezhetünk, lefullasztja, tönkreteszi az ember ismeretet felvev ˝ o és feldol-gozó képességét. Lassan nem tudunk különbséget tenni fontos és kevésbé fontos közlések között, vakkáés süketté válunk a tényleges kérdéseket illet ˝ oen és a leggyakrabban belé sulykolt vélemények rabjává

83



leszünk. Mivel nem képes átgondolni az állandóan adagolt, képi úton közvetített nézetek helyességét, nemtud választani értékes és értéktelen, fontos és kevésbé fontos között, a szabad idejét a képcsatornáknakszentel ˝ o ember elbutul. Ezzel a tájékoztatásunkra szolgáló hírközl ˝ o eszközök tájékozatlanná, ismereteketkezelni képtelenné tettek bennünket, az eltompítás rendszerének 5.2. szakasz f ˝ o eszközeivé váltak. Legjobb,ha gyermekeinket egyáltalán nem engedjük a képerny ˝ o elé és még inkább ajánlatos meg sem venni és hamár megvan, ki sem nyitni a tévét.

Csak szórakoztatnak, andalítanak, tompítanak bennünket. Fontos a hírességek, "celebek" futtatása.Többsége átlagos ember, akit nem a kiugró tehetsége emelt ki. Ha állandóan ilyeneket szerepeltetnek,egyfajta reményt ültetnek belém, hiszen akár én is eljuthatok a csúcsra. Nagy szükség van azokra is, akikkorlátlan er ˝ oforrásokat és hasonlókat hirdetve lépnek fel. Hiszen így az esetleg gyanút fogó átlagpolgárbanfel sem nem merül, hogy nem volna szabad cserélnie a kocsiját. De így majd jöhet a vízzel hajtott kocsi ésegyebek. Hiába tiltakoznak a természettudomány képvisel ˝ oi, nem véletlen, hogy a kép és hangcsatornák ésa könyvkiadás felkarolja ezeket a megváltókat.

Lélekmérnökök. Korunk eszmevilágának meghatározó eleme a mindent viszonylagosnak tartó, az ún.

posztmodern gondolkodás. Jó száz éve az emberek egyre többet és messzebbre utazhattak és utaznak,számos néppel, vallással, gondolkodásmóddal ismerkedhettek meg. Szembesültek azzal, hogy különböz ˝ ovallások egyes tételei ellentmondhatnak egymásnak, népcsoportok más és más értékeket részesíthetnekel ˝ onyben. Ami az egyik gondolkodásmód szerint erény, azt a másik esetleg nem becsüli semmire. Felmerülta kérdést, vajon melyik felfogás, vallás, gondolkodásmód a helyesebb, az értékesebb, milyen utat kelleneválasztani az egyre inkább egymásra utalt embereknek, népeknek, országoknak.

A lelki és szellemi élettávlatok összehasonlító elemzése arra az eredményre vezettek, hogy minden val-lás, felfogás, életrend önmagában véve teljes egészet alkot és mindegyik értékesnek tekinthet ˝ o. Igazábólegyiket sem tüntethetjük ki a többiekhez képest. A m˝ uveltségi rendszerek jellegzetességei, értékei, foga-lomrendszerei történelmi fejl ˝ odés során alakultak ki, lettek olyanokká, amilyenek. Ez az eredmény a mai

gondolkodás egyik kiinduló pontja. Ebb ˝ ol a posztmodern bölcsel ˝ ok levonták a következtetést, igazábólminden fogalom, kifejezés, állítás történelmi fejl ˝ odés eredménye. Ennélfogva nincs tökéletesen helytálló,igaz, mindenek feletti érték. Bármi csak egy adott közegben értelmezhet ˝ o, alkalmazható. Végs ˝ okig vezetveaz eszmefuttatást, kijelentették, a világ, amir ˝ ol beszélünk, csak látszólagos világ, amelyet a történetilegkialakult fogalmainkkal magunk alkottunk meg. Ennélfogva a bölcselet feladata: a fogalmaknak minttörténetileg kialakult nyelvi kifejezési alakzatoknak az elemezése.

Így a posztmodern gondolkodás valamennyi alapvet ˝ onek tekintett értékr ˝ ol kimondja, hogy csak vis-zonylagos. Ezzel sérti, rombolja ezeket az értékeket. Mégpedig azt hangoztatva, hogy az emberek els ˝ o-sorban a különböz ˝ o vallási és életrendbeni értékeik miatt nem férnek meg egymástól. Ezért a posztmodernszerint a hagyományos értékeket, vallást, m˝ uveltséget el kell vetni, hiteltelenné kell ezeket tenni, meg kell

t ˝ olük szabadulni, és meg kell t ˝ olük szabadítani másokat is.Nemcsak rombol a posztmodern, hanem teremt is. Méghozzá olyan világot, amilyet éppen el tudunk

képzelni, amilyen úgymond jólesik, tetszik nekünk. Ehhez módszereket a tudatalatti felfedezése adott,a kereskedelemben való használatukról lásd a 4.3. és 8.2. szakaszt. Az újonnan teremtett fogalmak ésértékek terjesztésének f ˝ o eszköze a tömegtájékoztatás, hang- és a képcsatornák, sajtó, általában a hírközlés.Kialakultak és rohamosan fejl ˝ odnek az emberek hangolásának, átgyúrásának módszerei. Szakembereit nyu-godtan nevezhetjük a lélek mérnökeinek, lélekmérnöknek, tudatiparosnak is. Nemcsak fogyasztói szoká-sok alakíthatók, lélekmérnököket alkalmazva életmódot, közösségi életet is lehet gyártani. Fogalmakat ésértékalkotó folyamatokat sulykolva elérhet ˝ o, hogy az emberek megszokják és elfogadják ˝ oket és ezek sz-erint fognak élni, vélekedni. Gondoljunk az ún. politikailag korrektnek min ˝ osül ˝ o szóhasználatra - egyik

legismertebb példája nálunk a roma, amely kiszoríthatja a rosszabb beidegz ˝ odésekhez köthet ˝ o cigány szót -amelynek segítségével embereket, emberi közösségeket sújtó el ˝ oítéletekt ˝ ol szabadulhatunk meg. Legalábbis egyesek ebben reménykednek.

84



Igen hatékonyak a lélekmérnöki eljárások. Míg az er ˝ oszak önmagában durva és csak ideig-óráig alka-lmazható, az emberek gondolkodásának tervszer˝ u befolyásolása sokkal egyszer˝ ubb és hatékonyabb. Gon-doljunk a nagy hazugság módszerére, lásd a 3.2. részben. Vagy a tudatunk mélyén lakozó félelmekre is lehethatni, melyeket felgerjesztve sok mindent el lehet érni. Világunk hatalmasai egyenesen a tömegtájékoztatásáltal teremtett valóságról álmodoznak. Arra építenek, az állandóan a képerny ˝ ok el ˝ ott ül ˝ o emberek el ˝ obb-utóbb olyan fogalmak, elvek szerint fognak élni és gondolkodni, amelyeket a hírközl ˝ o ipar véleményalakító

személyiségei sulykolnak beléjük.Ma a gazdagabb országok választásait tudatipari módszerekkel készítik el ˝ o és a siker csupán a szakem-

berek tudásán és a rendelkezésre álló pénzen múlik. Angolul a kormányszóviv ˝ ot és más tudatiparost ’spindoctor’-nak is nevezik. Lehet ˝ oségeikre jellemz ˝ o, hogy az 1996-os oroszországi elnökválasztáson a kezdet-ben csupán kb. 2%-os népszer˝ uség˝ u Borisz Jelcin - nagyon megérdemelte népszer˝ utlenségét - a helyi és apár hónapra Moszkvába települt amerikai tudatiparosok segítségével megnyerte az elnökválasztást. Vagya 2004-es amerikai elnökválasztási hadjárat során felvet ˝ odött, hogy G. Bush kétes módszerekkel kerülte ela vietnami háborúban való részvételt, míg ellenfele, John Kerry magas kitüntetést kapott harctéri helytál-lásáért. Bush tudatiparosai elérték, hogy az emberek ne Bush esetével, hanem Kerry néhány volt bajtársá-nak Kerry-ellenes kirohanásaival foglalkozzanak. Nagy összeg˝ u adományokat juttattak a megfelel ˝ o bajtársi

szövetségnek és gondoskodtak arról, hogy a Kerryre dobált sárral minél több képcsatorna minél többször,mennél nagyobb részletességgel foglalkozzon.

A hagyományos értékeinket szétromboló, elsepr ˝ o és helyettük újjal kísérletez ˝ o posztmodern az életünkválságát, átmeneti korszakát jellemz ˝ o jelenség. Mára a hagyományos társadalmak, erkölcsi rendszerek jórésze felbomlott. Elt˝ un ˝ oben van az isteni rend szerinti élés. Ahogyan a bomlás észlel ˝ oje, Nietzsche már1880 körül megfogalmaztak: ’Isten halott’. De ez nem jelenti azt, hogy szilárd vallási, erkölcsi elvek nemis létezhetnek. Vitatható a posztmodern alapfeltevése, a mindenek feletti értékek létének hiánya. Nemvéletlen, hogy a posztmodern bölcselet komoly támadásokat intéz a természettudományos módszer, magaa természettudomány ellen is. Érthet ˝ o, ugyanis a természettudomány a maga pontos és jól kidolgozottmódszerével számos feltétlen igaznak, öröknek, mindenhol érvényesnek és elkerülhetetlennek tekinthet ˝ o

dolgot talált a természet kutatása során. Ez nincs ínyére a mindenek viszonylagosságát, történetiségéthirdet ˝ o posztmodern nézetrendszernek. A természet változás nélkül való mennyiségei, alaptörvényekennyugvó rendje, összerendezettsége mind arra utal, hogy a posztmodern gondolkodás alapfeltevése vitatható.Életünk válságának leküzdésekor bizony még az is kiderülhet, hogy a különböz ˝ o vallásoknak, m˝ uvelt-ségeknek igenis vannak közös, általános értékeknek tekinthet ˝ o elemei. Megélhetjük azt, hogy szót tudunkegymással érteni, nem kell minden hagyományos vallási, m˝ uveltségi értéket lerombolni ahhoz, hogy békesség-ben, szeretetben, jólétben élhessünk egymás mellett. Bár igaz, hogy ellentétek feszülhetnek értékrendekközött, de ez nem azt jelenti, hogy le kellene mondani róluk.

9. Élelmiszertermelés és természetes környezetSzáz évvel ezel ˝ ottig valamennyi táplálék végs ˝ o soron a napfény megkötéséb ˝ ol származott. Akár növényt,akár növényt fogyasztó állatot evett az ember, a táper ˝ o forrása a napfény. Napfény ugyan b ˝ oségben áradránk, de a növényvilág, megkötve a napfényt csak bizonyos korlátos mennyiség˝ u energiát vehet fel. Emiattállandó küzdelem folyik a rendelkezésre álló táplálékért, kinek juthat több bel ˝ ole. Az ember a réteketfelszántva, az erd ˝ oket kiirtva jutott több term ˝ oföldhöz és legel ˝ ohöz. Csak úgy növekedhet az emberiséglélekszáma, hogy más fajokat kiszorít a táplálékért folyó versenyben. Így a különböz ˝ o fajok élettere er ˝ osencsökken. Bizonyos élettér csökkenést egy adott faj már nem képes elviselni és emiatt kipusztul. Éppenezért annyira káros az él ˝ ovilágra az autópályák építése. Rajtuk állat már nem kelhet át, emiatt az ott él ˝ o,

nagyobb területeket bejáró állatok egyszer˝ uen kivesznek a térségb ˝ ol.Számos háborút folytattak legel ˝ okért, term ˝ oföldekért. Miután Európában nem tudtak újabb területeket

megm˝ uvelni, megindult a gyarmatosítás. Máig oda jutottunk, hogy bolygónkon szinte nem maradt m˝ uvelésre

85



alkalmas, ám meg nem m˝ uvelt terület. Amit nem m˝ uvelünk, az vagy túl meredek, vagy túl száraz, vagy túlnedves vagy tápanyagban túl szegény. A föld term ˝ oképességét a kártev ˝ oknek nevezett él ˝ olények irtásávallehetett tovább növelni. Ma bolygónk egészét tekintve a szárazföldi fénymegkötés (fotoszintézis) által áta-lakított energia mintegy felét az ember hasznosítja. Ezzel megfosztja életterének jó részét ˝ ol a többi él ˝ olényt.De már ez sem elég az emberiségnek. Az Egyesült Államok évente kétszer annyi olajból, gázból és szén-b ˝ ol nyert energiát használ el, mint amennyit a teljes területén él ˝ o növényzet, szántóföldi növények, erd ˝ ok

stb. napfényb ˝ ol évente megkötnek. Csak ábránd, hogy majd biodízellel hajthatjuk a kocsinkat, ha elfogy ak ˝ oolaj.

Ha a Föld egészét nézzük, az emberi eleség 99,7%-a a szárazföldi eredet˝ u, csak kevesebb mint 0,3%származik a tengerekb ˝ ol és más vizes helyekr ˝ ol. A szárazföldek összterületének 11%-a term ˝ oföld, 27%-a legel ˝ o, 32%-a erd ˝ o, a lakott terület 9%. A maradék 21% sem term ˝ oföldként, sem más módon semhasznosítható. Évente a szikesedés és a szél, víz és jég okozta talajpusztulás miatt a világ term ˝ oföldjeinek1,3%-a vész el. A kiesett term ˝ oterületeket erd ˝ ok irtásával pótolják, a világszerte folyó erd ˝ oirtások 60%-amögött ez áll.

Ami a világtengerek él ˝ ovilágát illeti, az ember mára halászhajók rajaival kifogta a világtengerek halászhatóhalainak kilencven százalékát. Ezzel felborította a tengerek él ˝ orendszereinek egyensúlyát. Ennek más, ed-dig beláthatatlan következményei is lehetnek. Ma már évr ˝ ol-évre csökken a tengerekb ˝ ol kifogott zsákmánymennyisége. Ha így folytatjuk, akkor 2048-ra a tengerek él ˝ ovilága kipusztulhat. A nagy folyók torko-latvidékén már ma is vannak hatalmas vízfelületek, ahol halott a tenger. Ugyanis a rengeteg, el ˝ oször atalajba került, majd onnan a vízbe jutott vegyszer hatására csökken a tengervíz oxigéntartalma és emiatt atengerb ˝ ol kipusztul az élet. A tengerekb ˝ ol és az óceánokból egyre több és mind nagyobb területr ˝ ol t˝ unnekel a halak, mivel a táplálékul szolgáló mészvázas test˝ u csigák és más állatok a savasodó vízben nehezebbenfej ˝ odnek, lásd a 10.1. rész legelején.

Az ember és háziállatainak együttes testtömege adja valamennyi földi gerinces együttes testtömegének98%-át, az összes többi gerincesnek csak 2%- jut (ezt a víztartalommal csökkentett ún. száraz testtömeg-ben számolták, ez az emberre a testtömegének közel a fele). Emiatt rohamosan csökken az él ˝ ovilág vál-tozatossága. Elkezd ˝ odött a bolygó él ˝ ovilágának hatodik nagy kipusztulása. Ilyen esemény a földtörténetsorán kb. hetven millió évente történik és f ˝ oleg a világ˝ urb ˝ ol ered ˝ o csapások okozzák.

9.1. Zöld forradalom

Csaknem a 20. század közepéig a mez ˝ ogazdaság, a tanyasi, falusi élet csaknem fenntartható volt. Nem volta falusi udvarokon hulladék vagy szemét. Mindent felhasználtak, visszajuttattak a körforgásba. Csak azalapvet ˝ o szükségleti cikkeket, sót, gyufát, ecetet vették meg a városokban eladott élelmiszerért. Ruházatukat,épületeiket maguk készítették, tüzel ˝ or ˝ ol a falu lakosai gondoskodtak. Akkoriban a talaj pusztulása sem volt

akkora mérték˝ u. Szántóterületek pihentetésével, vetésforgó alkalmazásával kímélték a talajt, annak pusz-tulása megfelel ˝ o bánásmód esetén nem volt jelent ˝ os. Igaz, a hagyományos m˝ uvelési módszer sok emberimunkát követelt, mindenkinek jutott feladat, gyermekt ˝ ol az öregekig.

1950 tájt végzetes következményekkel fenyeget ˝ o fordulat történt. Ekkor kezd ˝ odött a zöld forradalom, amez ˝ ogazdaság iparosítása. Ezzel a legfontosabbak, a term ˝ oföld valamint az édesvízkészlet gyors felélésénekid ˝ oszaka kezd ˝ odött el. Addig a hagyományos, a talajer ˝ ot szerves trágyával pótló és állati er ˝ ot használómez ˝ ogazdaság még éppen el tudta tartani a Föld népességét. 1950-ben az emberiség lélekszáma 2,5 mil-liárd, a két legnépesebb ország Kína és India volt. Nagyobb szárazságok esetén náluk már komoly éhín-ségek pusztítottak. A zöld forradalom azonban nem t ˝ olük, hanem az USA-ból indult. Nem az éhínségek,hanem a haszonelv˝ uség állt a hátterében. A második világháború után feladatukat vesztett hadiüzemek

számára új feladatokat kerestek. A bombák robbanótöltete az ammóniumnitrátra épül, ez egyben a nitrogénm˝ utrágya alapanyaga is. Továbbá a nehéz harci járm˝ uveket gyártó üzemek egy része kombájnok, traktorokés más mez ˝ ogazdasági nagyüzemekben használható gépek gyártására állt át.

86



1950-1985 között a világ mez ˝ ogazdasága hatalmas átalakuláson ment át. Keresztezett vet ˝ omagokkal, újnövényfajtákkal, rendszeres öntözéssel, gépesített talajm˝ uveléssel, m˝ utrágyázással és vegyszeres növényvédelem-mel a gabona átlagtermése ez id ˝ o alatt világszerte kb. a három és félszeresére növekedett. A zöld forradaloma mez ˝ ogazdaságot küls ˝ o anyag- és er ˝ oforrásoktól tette függ ˝ ové. M˝ uvi rendszereket teremt, arra törekedve,hogy függetlenítse a termelést környezeti hatásoktól. Ahelyett, hogy az ember természetes környezetéhezminél jobban illeszked ˝ o megoldásokat keresne, merthogy fennmaradásunk a természet egészéhez f ˝ uz ˝ od ˝ o

kapcsolat függvénye, szándékosan megszünteti ezeket a kapcsolatokat.A gépek, üzemanyag, m˝ utrágyák, a növényvédelemben használt vegyszerek mind küls ˝ o forrásból szár-

maznak. Ipari folyamatok termékei és a mez ˝ ogazdasági termelés energiafogyasztása a hagyományos mez ˝ ogaz-dasághoz képest ötvenszeresére, egyes esetekben a százszorosára n ˝ ott. Bár a földeken ténylegesen dolgo-zók száma és testi megterhelése nagyon lecsökkent, de ha figyelembe vesszük, milyen sokan dolgoznaka mez ˝ ogazdaságot kiszolgáló ágazatokban, mennyi er ˝ oforrást és nyersanyagot kell belefektetni ezeknekfenntartásához, a magas termésátlagokért nagyon nagy árat fizetünk. A magas termésátlag a bevitt küls ˝ oer ˝ oforrások eredménye, mondatjuk, hogy az iparosított mez ˝ ogazdaság a term ˝ oföld segítségével a k ˝ oolajatélelmiszerré alakítja. Azaz nagyrészt k ˝ oolajon élünk.

A termésátlagok igen gyors emelkedésének, a k ˝ oolajon élés következtében az emberiség lélekszámaaz 1950-es 2,5 milliárdról mára több mint 7,3 milliárdra n ˝ ott. Csakhogy érezhet ˝ oen fogy a k ˝ oolaj, a ter-mészett ˝ ol idegen m˝ uvelés és a m˝ utrágyázás miatt pusztul és terméketlenné válik a talaj, nincs elég édesvízaz öntözéshez és máris jóval több mint egymilliárd ember éhezik.

9.2. A m˝ utrágya és a term ˝ otalaj

Nézzük meg részletesebben, mit jelent a m˝ utrágya a term ˝ otalaj számára. A növény számára mindegy, hogyaz általa felvett ásványi só, lásd a 2.4. fejezetet, ipari termék vagy a talaj él ˝ ovilágának anyagcsereterméke-e. Viszont ha a talaj a szerves trágya helyett csak m ˝ utrágyát kap, a talaj él ˝ ovilága táplálék híján éhezni

kezd. Ráadásul mivel a m˝ utárgya a talaj él ˝ ovilágának anyagcsere végtermékével azonos, nagyobb mérték˝ uhasználata méreg a talajélet számára. Mint a 2.4. fejezetben tárgyaltuk, míg a talajt a talajból tápanyagokatfelvev ˝ o növények és a bel ˝ olük él ˝ o állatok éltetik, a talaj él ˝ ovilága a növényeket táplálja.

M˝ utrágyázni érdemes, de csak szerves trágyázás mellett, kis mennyiségben, a növény fejl ˝ odésénekmegfelel ˝ o id ˝ oszakban. Egyébként a m˝ utrágya pár évtized alatt elpusztíthatja a talaj él ˝ ovilágát. Továbbá atalaj él ˝ ovilágából kipusztított gombák és paránylények életterét olyanok töltik be, amelyek közül néhánya termesztett növényt megbetegíti és a károsodott növényb ˝ ol készült, az ember által fogyasztott élelmiszerszámunkra ártalmas, s ˝ ot mérgez ˝ o is lehet. Szerves trágya nélkül egyre több m˝ utrágya szükséges ahhoz,hogy a talaj jól teremjen. Ha a talajból kipusztult az élet, kivész bel ˝ ole a szén és ett ˝ ol fogva már a m˝ utrágyátsem képes megkötni. Ezzel terméketlenné vált, természetes állapotának visszaállításához akár kétszáz évnyi

pihentetés vagy 40-50 éven keresztül tartó szerves trágyázás szükséges.Pihentetéskor magához tér a talaj, mert több növény együttélése esetén a talajban él ˝ o paránylények

(mikroorganizmusok), gombák és más egyszer˝ ubb él ˝ olények aránya és mennyisége is változik. Mennélgyakrabban változik a növénytakaró, annál egészségesebb és tápanyagokban gazdagabb lesz a talaj. Ezértannyira hatékony a vetésforgó alkalmazása, amit az iparszer˝ u mez ˝ ogazdaság nem kedvel. Gazdaságosabbszámára, ha az adott területre mindig ugyanazt vetik.

A nitrogénen, kálisón és foszfáton kívül, kisebb mennyiségben másféle ásványi sókra is szüksége vana növénynek. Ezeket általában nem pótolják, hanem a mélyszántások után fentebb kerül ˝ o rétegekb ˝ ol ve-heti fel a növény. Emiatt a m ˝ utrágyázott föld terményeinek beltartalma jóval kevesebb vasat és egyebettartalmaz, mint a hagyományos módon termelt növényé. Ha a földet m ˝ uvelik, szélviharok hordják, es- ˝ ozések mossák a fedetlenül maradt talajt. Száz évnyi m˝ uvelés alatt az amerikai prérin a term ˝ otalaj fele márodaveszett. Átlagosan harmincszor gyorsabb pusztul a m˝ uvelt talaj, mint ahogyan keletkezik. Továbbá azer ˝ osebben megbolygatott talaj pusztulása felgyorsul. Kiadósabb zivatar után a vízlevezet ˝ o csatornák sáros

87



vízzel telnek meg és az él ˝ o, éltet ˝ o talaj lassan a tengerekbe mosódik. Továbbá a nitrogén m˝ utrágya csaknemkétharmad része a talajvízbe és a felszíni vizekbe kerül és azokat szennyezi. Emelkedik a vizek nitráttar-talma, egyre nagyobb veszélybe kerül az ivóvízkészlet. Közben a természetes talajer ˝ opótlást nyújtó állatigané is környezetszennyez ˝ ové válik. Nem a talaj táplálására használják fel, mert m˝ utrágyázni egyszer˝ ubb.Nevetséges a helyzet, kétszer állítjuk el ˝ o csaknem ugyanazt a terméket, egyszer k ˝ oolajból, egyszer állatból.

Végeredményben a nitrogén, a kálium és a foszfor természetes körfogalma komolyan sérül. A kálium ésfoszfor a sejtm˝ uködés és a fehérjeképz ˝ odés nélkülözhetetlen nyersanyagai. Nem csupán a zöld forradalom,hanem az ember városias élete is megzavarta a kálium és foszfor körforgalmát. Miel ˝ ott az ember a lakásaitvízöblítéses illemhelyekkel látta volna el, a foszfor és a kálium körforgalma természetes módon zajlott.Ma viszont az emberi anyagcsere forgalomba belekerült foszfor és kálium a csatornarendszeren keresztülfolyóvizekbe, végs ˝ o soron a világtengerekbe jut. Hasonlóan vizekbe kerülhet a nagyüzemi állattartás soránkeletkezett állati ürülék foszfor és káliumtartalma is. Vannak ugyan folyamatok, melynek során a tengerimadarak a fészkel ˝ ohelyükre térve a szárazföldekre juttatják a világtengerekbe került elemeket, de ennekmértéke elenyész ˝ o.

Tekintve a foszfortartalmú és káliumtartalmú m˝ utrágyák gyártását, a világ készletei mind foszforból,mind káliumból kb. 2050-ig elegend ˝ oek. A világ foszfátkészletének nagyjából a fele Marokkóban, a káli-umkészlet fele pedig Kanadában van. Az er ˝ oforrás sz˝ uke miatt várható szállítási nehézségek oda vezetnek,hogy a mez ˝ ogazdaság húsz-harminc éven belül nehezen jut hozzá a megfelel ˝ o foszfát- és kálim˝ utrágyához.

Öntözés, szikesedés, édesvízkészlet . A m˝ utrágya felvételéhez sok víz kell, az emberiség által felhasználtvíz 70 százaléka öntöz ˝ ovíz. Természetes úton a csapadékvíz pótolja a talajból felvett és elpárologtatottvizet. A csapadékvíz színvíz (desztillált víz), míg az öntözéshez használt folyóvíz vagy talajvíz ásványisókat juttat a talajba. Ezek közül a növény a számára szükségeseket felveszi és ha a többit a csapadékvízvagy a hóolvadék nem mossa be a talajvízbe, a talaj el ˝ obb-utóbb elszikesedik. Továbbá számos nagy folyóvizéb ˝ ol már alig jut el valamennyi a tengerekig, azaz az édesvíz készleteink elapadnak. Máris súlyos a

helyzet az USA-ban, különösen Kaliforniában, valamint Indiában, Kínában és a Közel-Keleten. Sok helyenmár a nagyvárosok vízellátását is korlátozni kell. Mindez társadalmi forrongásokhoz és forradalmakhozvezet és az államok közötti feszültségek is n ˝ onek.

Komoly változásokat idézett el ˝ o a zöld forradalom a vízhasználatban is. Nagyon oda kellene figyel-nünk, hogy mennyi talajvizet használhatunk öntözésre, mivel a kivont talajvíz természetes pótlása igenlassú folyamat. Évente a talajvíz 1-3 ezreléke újul meg. Ha csak ennyit szivattyúzunk ki bel ˝ ole, akkor aszintje nem apad. Ám a kb. ötven éve zajló er ˝ oteljes öntözés miatt a talajvíz szintje er ˝ oteljesen csökken.Nincs elég az öntözéshez használható édesvízb ˝ ol. Világszerte, így az Egyesült Államokban is er ˝ osen apada vízadó rétegekben lév ˝ o víz mennyisége és emiatt egyre mélyebb kutakat kell fúrni. Az USA nyolc ál-lama, köztük Kansas, Oklahoma, Texas alatti hatalmas földalatti víztartó rétegben a hatvan éve tartó foko-

zottabb öntözés miatt a vízszint aggasztóan esett, bizonyos térségek már sivatagra emlékeztetnek. 1991óta évente átlagosan 90 centiméternyit csökken. 1950 óta elhasználták a talajvíz kétharmadát. Pekingtérségében a talajvíz évente méternyit, Tiencsinben évi 4,4 métert apad. Számítások szerint az óceánokvízszintemelkedésének 25%-a emberi eredet˝ u, a talajvízb ˝ ol felhozott, majd elpárolgott öntöz ˝ ovíz emelimeg ennyire az óceánok vízszintjét.

Növényvédelem. Az újabb fajták érzékenyebbek a betegségekre és a környezeti hatásokra. Bár jóvaltöbbet teremnek és egyes sajátságaik is kedvez ˝ obbek, de élettani adottságaik gyengébbek, mint amilyenekaz eredeti növényé vagy állaté, Ezeket a természet ’választotta’ ki, nem pedig növénynemesít ˝ o, vagy azállattenyészt ˝ o. Megköveteli az iparszer˝ u termelés, hogy nagyobb, összefügg ˝ o területeken termeljék az adott

növényt. Ekkor viszont a kártev ˝ ok számára sokkal kedvez ˝ obbekké válnak a szaporodás feltételei. Mindezkomolyabb vegyszeres növényvédelmi eljárások használatát követeli meg. De a törzsfejl ˝ odés m˝ uködikés a kártev ˝ ok alkalmazkodnak az újabb vegyszerekhez. Eleve vesztesek vagyunk a kártev ˝ okkel folytatottversenyfutásban. Mindig újabb eljárásokat kell alkalmazni, még ellenállóbb fajtákat kell kitenyészteni.

88



Különös óvatosságot követel a jelenleg megoldásnak javasolt génbeültet ˝ o módszerek alkalmazása. Tu-dományos megalapozottságuk kérdésessé vált, lásd a 2.4. szakaszban, beláthatatlan, mekkora kockázatokatvállalunk. Amíg a megfelel ˝ o tudományos vizsgálatok minden egyes ilyen génkezelt növényre külön-különnem tisztázzák a helyzetet, nagyon óvatosnak kell lennünk. S ˝ ot, a beültetett gének esetleges továbbadása,továbbvándorlása ellen ˝ orizhetetlen folyamat és kiszámíthatatlan következményekkel fenyegethet. Ezért agénbeültetési eljárásokra alapozott növényvédelem alkalmazása jóval súlyosabb mellékhatásokkal járhat,

mint a vegyszeres eljárásoké.

9.3. Nagyüzemi állattartás

Az állattenyésztés szempontjai gyakran ütköznek a környezettel való gazdálkodás követelményeivel. Ál-latokat a fehérjéikért tartunk. Összesen húsz alapvet ˝ o aminosavból épülnek fel a fehérjék és egy fehérjetápértéke annál nagyobb, minél több, az emberi szervezet számára fontos aminosavat tartalmaz. Bár azállati fehérje csak 1,4-szer értékesebb a növényi fehérjénél, el ˝ oállítása jóval költségesebb. Az els ˝ osorbanhúst fogyasztó ember eltartásához szükséges term ˝ oföld nyolc, f ˝ oleg növényi eredet˝ u táplálékon él ˝ o embertképes eltartani. Nemcsak pazarló, hanem ráadásul egészségtelen is, ha sok állati terméket fogyasztunk.

Ha megfelel ˝ o módon összeállított növényi és csak kevés állati eredet˝ u élelmiszert tartalmaz az étrend, aszervezet valamennyi szükséges aminosavhoz hozzájut és a táplálék teljes érték˝ u. De ha a növényekben ismegtalálható fehérjéket sertéshús fogyasztásával nyeri, el ˝ oször disznót kell nevelni.

Ha a sertést a ház körül az ólban tartjuk és moslékkal tápláljuk, akkor már nem kell annyi takarmány.Hasonlóképpen, ha a baromfit az udvaron tartjuk és hulladékokat is kap, jóval kevesebb takarmányon megél.Marhát legel ˝ on érdemes tartani, télen pedig szénával táplálni. Táplálóbb, egészségesebb az így neveltállatok húsa. Például a ketreces csirke húsa jóval több vizet tartalmaz, mint a kapirgáló csirkéé. Táplálékatúl sok olyan sót és egyéb adalékanyagot tartalmaz, amely a testében vizet köt meg. Emiatt gyorsabban n ˝ o abaromfi, viszont ha sütjük, harmadára zsugorodhat. Hagyományos étket iparszer˝ uen tartott állatok húsából

nehéz készíteni. Akkor is b ˝ oven el lehetne látni az Egyesült Államok lakosságát hússal, ha az állatokat alegel ˝ okön tartanák.

A nagyüzemi állattartó telepeken folyó iparszer˝ u hústermelés romboló hatásai mellett el kell ismerni,hogy ma az USA-ban a csirke negyedannyiba kerül, mint 1930-ban. Azóta a tudományos tenyésztési mód-szereknek köszönhet ˝ oen a csirke felnevelésének ideje kevesebb mint a felére csökkent. Az állat kétszerakkorára n ˝ o és jóval kevesebb takarmányt fogyaszt, mint az 1930-ban nevelt kapirgálós csirke. De en-nek nagy ára van. Mivel az USA-ban els ˝ osorban a csirke melle húsát kedvelik, hatalmas mell˝ u csirkéttenyésztettek ki. Akkorák a mellei, hogy a két hónapos csirke alig tud állni, az állatot eleve szenvedésrekárhoztatják. Ha a csecsem ˝ o hasonló ütemben gyarapodna, két hónapos korára csaknem 120 kilós lenne.Egy tízezres disznógyár anyagcsere végterméke 40 ezres városénak felel meg, de a disznógyáré tisztítatlanul

kerül a környezetbe. A szennyezett zsúfolt környezetben tartott állatok rendszeresen kapnak antibiotikumot.Az emiatt megjelent, antibiotikumnak ellenálló kórokozók évente kétmillió amerikait betegítenek meg. Azállatok kapják az USA antibiotikum termelésének a négyötödét. Továbbá az amerikai vidék elnéptelenedett,a kevés nagygazda mellett az ottmaradók csak teng ˝ odnek.

Tejtermelés. Manapság a tejtermelés gazdaságossága a következ ˝ onek felel meg. Hogy minél több tejetadhasson, legjobb, ha a tehén nem mozog, hanem csak eszik és tejel. Válogatott, legjobbnak ítélt összetétel˝ utápot és takarmányt kap. Ha az embert ilyen gonddal élelmeznék, jóval kevesebb betegség sújtana ben-nünket. Úgy rendezik be az istállót, hogy a tehén jobban, kényelmesebben érezze magát, nyugodtabbankér ˝ odzhessen. Nagy a tisztaság, nem fekhet a saját piszkában. Riasztók tartják távol a legyet és az egyéb

rovart.Egy tehén tápigényét tekintve 3 kW-os, ami azt jelenti, hogy a teste közel ilyen teljesítmény˝ u f˝ ut ˝ otest.

Azaz a telepen tartott nagyszámú tehén teste még télen is annyira felmelegíti az istállót, hogy azt állandóan

89



szell ˝ oztetni és h˝ uteni kell. Megfelel ˝ o er ˝ osség˝ u és elrendezés˝ u a megvilágítás, sok helyen nyugtató zeneis szól. Géppel fejnek. Rendszeres az állatorvosi felügyelet. Mindezt ne tekintsük fény˝ uzésnek, így ki-fizet ˝ od ˝ o a tejtermel ˝ o gazdaságnak, ezzel lesz gazdaságos a tejtermelés. De így csak nagyon sok er ˝ oforrásés nyersanyagforrás felhasználásával lehet tehenet tartani. Ez még lehetséges, mert még van és igen olcsóa k ˝ oolaj és a földgáz. Ha felszökik az áruk, nem telik majd tápokra, vásárolt takarmányra, mindenfélegéppel, világítással felszerelt istállóra. Máris egyre több az áramszünet, lásd a 8.1. részben a piacosított

áramszolgáltatókról írottakat és ez lassan az iparosított állattenyészt ˝ o telepek létét veszélyezteti. Ha áram-szünet miatt csak pár órára esik ki a szell ˝ ozés és a fejés, már az is komolyan veszélyeztetheti a tehenekegészségét.

Mi lesz, ha nem megsz˝ unnek az iparosított állattenyészt ˝ o telepek? Mehet a tehén legelni. Csakhogy anagyipari telepekre kitenyésztett tejel ˝ o fajta aligha tud saját lábán kimenni a legel ˝ ore. Csak a hagyományosszarvasmarhákra számíthatunk majd. Mehet a tehén a csordával legelni, ehhez a falunak csak a csordástmeg a puliját kell eltartani. Ha megszomjazik a tehén, nem lesz önitató az orra el ˝ ott, mehet akár kilométertis, míg eljut a csordakúthoz. Saját farkával, ahogy mindig is tette, fogja csapdosni a legyeket, bögölyöketés szúnyogokat. Mivel sokkal többet mozog, kevesebbet fog tejelni. Téli takarmányát a gazda kaszálja le.Lesz tej számunkra mindenféle küls ˝ o er ˝ oforrás bevitele nélkül és ízesebb és egészségesebb lesz, mint amit

ma dobozban vásárlunk. Ahogy fogy az olaj és a gáz, újra a természetes bánásmód válik gazdaságossá.Napi öt-tíz liter tejre elég bért kaphatnak a csordások és a kaszáló, szénát gy˝ ujt ˝ o napszámosok.

Különösen jól látszik az iparosított mez ˝ ogazdaság és a természetes m˝ uvelés módszerei közötti ellentétnálunk, a mai Magyarországon. Például a zempléni falvakból, - akár a magyar falvak nagy többségéb ˝ ol -,elt˝ untek a csordák. Községekben, ahol 25 éve még több száz, vagy akár ezer tehenet is tartottak, ma márnincs csorda, tehénb ˝ ol jó ha néhány maradt. Ugyanis nem veszik át a gazdáktól a tejet. Senki sem kaszáljaa legel ˝ ok dús füvét. A kertekben kaszált füvet szárítás után elégetik. De az egyre több parlag, m˝ uveletlenterület nem lesz újra a természet része. Nem szaporodhatnak el rajtuk a nyulak, földön fészkel ˝ o madarak,merthogy ahhoz, hogy az elgazosodást megel ˝ ozzék, évente felgyújtják a parlagon hagyott területeken term ˝ ogazt. Odaégnek a száraz növényzettel együtt az odaköltözött madarak, állatok is. Közben a munkaképes

népesség nagy többsége munkanélküli. Falvaink egyre öreged ˝ o lakossága nyugdíjakból, segélyekb ˝ ol és jövedelempótló támogatásból él. Lassan mindenki elfelejti, mint kell a jószágokkal bánni és az istállók isodavannak. A boltokban zacskós, dobozos tejet árulnak, a tejet fogyasztók közül szinte mindenki azt issza,a ki-tudja-hol és miféle tápokon nevelt tehenek tejét. Amib ˝ ol egyre többet külföldr ˝ ol kell behoznunk, mertnálunk, Európa egyik legjobb természeti adottságokkal rendelkez ˝ o országában a tejtermelés nem gazdasá-gos.

9.4. A zöld forradalom után

Megújuló er ˝ oforrás a naper ˝ o, csak a földre ér ˝ o napsugárzás mértéke a korlát. Az ˝ osmaradványi tüzel ˝ oanyagok,olaj, gáz, szén csak addig használható, amíg van bel ˝ olük. Ma az Egyesült Államokban az 1 kcal tápérték˝ uélelmiszer el ˝ oállításához kb. ugyanekkora f˝ ut ˝ oérték˝ u olajat vagy gázt kell a termelésben felhasználni. Hamég az élelmiszeriparra, a kereskedelemre és a vásárlásra fordított er ˝ oforrást is tekintetbe vesszük, akkor 1kcal-nyi élelmiszer 10 kcal-nyi forrás felhasználásával kerül az asztalra.

1984-ben volt a legmagasabb az egy f ˝ ore jutó gabonatermelés a világon. Azóta ez a mennyiség egyrecsökken. Világunk egészének gabonatartalékai, már több mint tíz éve csökkennek. 1998-ban még 116 napravaló mennyiség volt a tartalék, 2009 végén ez már csak 56 napra elegend ˝ o. Hacsak egy évben is gyengébba termés, máris szembesülhetünk a világméret˝ u éhínséggel.

Amint a ˝ osmaradványi er ˝ oforrások apadni kezdenek, a világ megnövekedett lakosságának nem lesz mit

ennie. Kevesebb er ˝ oforrással a mai mez ˝ ogazdaság nem m˝ uködik. Jól példázza ezt az Észak-Koreábanpusztító borzalmas éhínség.

Észak-Korea nagyüzemi mez ˝ ogazdaságát a szovjet és kínai támogatás éltette és a két egymással vetélked ˝ onagyhatalom kedvezményes szállításokkal igyekezett megtartani Észak-Koreára gyakorolt befolyását. A

90



Szovjetunió olcsó olajat, Kína földgázt és m˝ utrágyát szállított. Miután a Szovjetunió szétesett, a szovjet-kínai versengés megsz˝ unt. Oroszország nem adott több olajat és Kína, mivel oda a versenytárs, ett ˝ olfogva világpiaci áron és csak dollárért volt hajlandó földgázt és m˝ utrágyát szállítani. Észak-Korea nemtudott fizetni és er ˝ oforrás hiányában a mez ˝ ogazdasága is összeomlott. 1998-ra a nagyüzemi gépezet 80%-aüzemképtelenné vált. Ekkor a szükséges m˝ utrágyának csak 18%-át tudta el ˝ oállítani és a termésátlagok azévtizeddel korábbinak a 40%-ára estek vissza. Eredetileg 23 millió lakos közül 2000-re már 4 millió ember

halt éhen és jelenleg is éhezik, nemrég ott járt hazánkfiai szerint az államelnökön kívül nem látni túlsúlyosembert az országban. Már a katonák jó része is éhezik. Ma sokkal több burgonyát termelnek, mint ko-rábban, ez enyhíti az éhínséget. Ha így folytatódik, a pusztító éhínség addig tart, amíg a lakosok száma ahagyományos mez ˝ ogazdasági termeléssel eltartható értékre nem csökken.

Népvándorlás. Részben a zöld forradalom, részben a világméret˝ u felmelegedés miatt népvándorláskezd ˝ odött. Észak Afrikában és a Közel-Kelet csaknem egész területén egyre szárazabbak a telek, mindkevesebb az édesvíz, er ˝ osen csökken a talajvíz szintje és a m˝ utrágyázás savasító hatása is pusztítja az egyrefogyó édesvíz készleteket. Er ˝ osödik a sivatagosodás. Évr ˝ ol-évre romlanak a legeltetés, a földm˝ uvelés és ahalászat feltételei, miközben a térség népessége robbanásszer˝ uen n ˝ o.

Megindult az érintett területek lakosságának tömeges menekülése. Nem munkalehet ˝ oségért érkez ˝ ogazdasági menekültek, hanem els ˝ osorban környezeti menekültek érkeznének Európába. Országuk lét-feltételeinek romlása, bizonyos helyeken már az ivóvíz mindennapos adagolása, a vízhiánnyal járó növekv ˝ oelégedetlenség és kétségbeesés, bels ˝ o villongások, er ˝ oszak és háborúk miatt hagyják el országukat. Ráadá-sul csak az átlagosnál sokkal jobb anyagi helyzetben lév ˝ ok vállalhatják az út kockázatait, a túlterhelt ha- jókon, vagy kamionokban bújtatva utazást, mert ˝ ok ki tudják fizetni az embercsempészeket.

9.5. Egészségtelen élelmiszerek

Nemcsak a kapzsiság és gondatlanság vezet ártalmas élelmiszerek el ˝ oállításához. Kifinomult eljárásokkalszámos olyan élelmiszert állít el ˝ o a mai élelmiszeripar, amelyek rontják az ember teljesít ˝ oképességét ésmegbetegítenek. Ahogyan az amerikai nevezi: junk-food, ami kukába való, kidobni való élelmet jelent.

Ilyen termék a sok cukrot tartalmazó üdít ˝ o ital, amelyet általában répacukorral vagy kukoricasziruppaltesznek túl édessé. Annyira cukrosak, hogy szobah ˝ omérsékleten ihatatlanul édeskések. Természetesen ahirdetés nem azzal áll el ˝ o, hogy vigyázat, az üdít ˝ o langyosan pocsék, hanem hogy hidegen az igazi. Valóban,ha leh˝ utve isszuk, akkor a benne lév ˝ o szénsav pezsgése egyrészt felüdít, másrészt elnyomja az édes ízt. Dea gyomorba jutó ital magas cukortartalma miatt szomjasabbak leszünk és a szervezet folyadékot kíván.Emiatt még többet iszunk az agyoncukrozott löttyb ˝ ol. Éppen azért raknak belé annyi cukrot, hogy azérzékszerveinket becsapják és emiatt többet igyunk, vásároljunk bel ˝ olük.

Szervezetünket az agyoncukrozott üdít ˝ o jelent ˝ osen megterheli. Gyorsan elhagyja a gyomrot és az utánahamar felszívódó cukor rögtön bejut a vérkeringésbe. Egy deci Coca-Colában 11,2 gramm, félliternyiben56 gramm cukor van, ez több mint 16 kockacukornyi cukornak felel meg. Emiatt a vércukorszint nagyongyorsan megugrik. Szervezetünk ennyi cukrot csak nagyon er ˝ os testi igénybevétel, futás, favágás, stb. mel-lett tudná felhasználni. Egyébként kénytelen elraktározni. Hagyományos táplálékok, gyümölcs, zöldség,rostos gabonatermékek esetén nincs ilyen gond, mert az összetettebb szénhidrátjaik folyamatosan alakulnakát a szervezet számára felhasználható cukrokká és hosszabb id ˝ on keresztül egyenletesen jutnak be a vérk-eringésbe. Ha például barna rizsb ˝ ol készült ételt eszik valaki, akkor a szervezete hosszú órákon keresztülfolyamatosan kapja a rizs adta táper ˝ ot.

Fárasztó tevékenység a cukrok raktározása, mert az egyszer˝ u szerkezet˝ u cukrokat összetett, zsírszer˝ uvegyületekké kell alakítania. Szinte a teljes anyagcsere rendszer komoly munkára kényszerül, f ˝ oleg a rak-tározáshoz szükséges inzulint termel ˝ o hasnyálmirigy. Valamennyiünk számára ismer ˝ os érzés a jóllakottsá-got követ ˝ o elálmosodás. Hasonló fáradtságérzés kísérné az üdít ˝ ok cukrának raktározását is, ha a gyártók

91



nem raknának az üdít ˝ obe koffeint vagy más hozzá hasonló serkent ˝ oszert. Kés ˝ obb a szervezet felhasználjaaz elraktározott összetett vegyületet, de a szervezetnek ehhez is munkát kell végeznie. Ezért a cukrosüdít ˝ ok és a hozzá hasonló el ˝ oemésztettnek tekinthet ˝ o élelmiszerek fogyasztása, a sok édesség, rágcsálni-való, hófehér lisztb ˝ ol készült sütemény, sült krumpli rendszeres fogyasztása ahhoz vezet, hogy a testünk asaját fenntartása érdekében a szükségesnél jóval többet dolgozik. Kevesebb táper ˝ o jut a munkára, tanulásra,magára az életre. Ha ezeket esszük, szervezetünk üresjárata jóval magasabb, kisebb lesz a teljesítményünk

és hamarabb kopunk el. Továbbá könnyen elhízhatunk.Ha kukába való élelmiszereket fogyasztunk, az öregkori cukorbetegség fenyegetésével is számolnunk

kell. Egyre több embert sújtó, örökölhet ˝ o betegség. Bizonyos gének birtokában az emberi szervezet ne-hezebben raktároz, de ugyanakkor anyagcseréje jobb hatásfokú. Nem rosszak ezek a gének, s ˝ ot, megfelel ˝ o,hagyományos táplálékon élve hordozójuk egészségesebb, jobban terhelhet ˝ o. Kevesebb étel mellett nyújtjaugyanazt a teljesítményt és jobban bírja az éhezést, mint mások, de anyagcsererendszere raktározásrakevésbé alkalmas. Ha az ilyen géneket hordozó egyén rendszeresen fogyaszt kukába való élelmiszert, araktározást végz ˝ o hasnyálmirigy inzulintermel ˝ o sejtjei id ˝ ovel elfáradnak. Ezért már a negyven-ötven éveskor után növekedni kezd a vércukorszint, egy id ˝ o után pedig kitör a cukorbetegség. Ha valaki egyik ágrólörököl ilyen géneket, 45-50%-os, mindkét ágról örökölve 90-95%-os eséllyel számíthat az öregkori cuko-

rbetegségre, ha kukáb avaló élelmiszerekkel táplálkozik. Minden tizedik magyar már cukorbeteg, vagyhamarosan az lesz. Másutt még nagyobb a cukorbetegek aránya. Régen, amikor még nem volt finomra ˝ orölt liszt és répacukor, a cukorbetegség szinte ismeretlen volt, mind Európában, mind máshol.

Számos csendes-óceáni szigeten az ˝ oslakók között felt˝ un ˝ oen sok a cukorbeteg. Ennek oka, hogy azévezredekkel vagy sok évszázaddal ezel ˝ ott hajókkal, tutajokkal érkez ˝ o ˝ oslakók erre hajlamosító génekethoztak a szigetekre. Ugyanis a hosszú, fárasztó, sokszor kilátástalan hajóutak túlélésére f ˝ oként azoknak voltesélye, akiknek gazdaságosabb volt az anyagcseréjük, azaz a cukorbetegségre is hajlamosító örökít ˝ oanyagothordoztak. Mások, hacsak nem voltak az induláskor túlsúlyosak, útközben hamarabb éhen haltak.

Csipsz-ipar. Nemcsak a finomított cukorral van a gond. Mint az ember tápanyagigényér ˝ ol írtuk, 3.2.a szavannai körülmények miatt szervezetünk kívánja a sóst, a zsírosat és a cukrosat. Ugyanilyen módsz-erekkel, a cukrossal való visszaéléshez hasonló módon szedik rá a szervezetünket a sóssal és a zsírossal. Tu-dományos módszerekkel kísérletezték, kísérletezik ki, mint tudnának velünk ezekb ˝ ol minél többet megetetni.Pár évtizede az amerikai hadsereg a következ ˝ o feladattal bízott meg egy kutatót. A bevetésre készül ˝ o ka-tonáknak sokat kell enni és gazdaságossági szempontból sem kívánatos, hogy turkálják az ételt. A kutatóáltal kapott feladat lényege az volt, hogy a só, zsír és cukor milyen arányban, feldolgozásban szolgáltattápláló, ízletes, megunhatatlan és egyben olcsón el ˝ oállítható ételeket. Kutatási eredményeit átvitte a polgáriéletbe és hatalmas iparággá fejlesztették a kukába való élelmiszerek el ˝ oállítását.

Nem elég az, hogy sós, cukros vagy zsíros legyen valami. Legyen bármilyen jóíz˝ u az elkészített étel,

ha jellegzetes íze van, akkor egy id ˝ o után otthagyjuk, mert változatosan kell táplálkoznunk és az erre valókésztetés be van épülve az elménkbe.

Az USA-ban a tanulók hazulról visznek az iskolába uzsonnát. Nagy gond a szül ˝ oknek, mit adjanaka gyermeknek hogy ne hozza haza. Mindez hatalmas üzlet a bevásárlóközpontoknak. Olyan, h˝ utést nemigényl ˝ o uzsonnacsomagot kell árulni, amit a gyermek megeszik és nem un meg. Ha ilyet árulnak, rendszere-sen, nagy tételben vásárolják a szül ˝ ok. Tartósra kell csinálni, hetekig lehetnek ott az üzletben, a raktárakban.Több száz f ˝ ovel akár ezernyi gyermekkel ízleltetve, etetve kísérletezték, kísérletezik ki a megfelel ˝ o, olcsóuzsonnát. Természetesen nem az egészséges táplálék, hanem a gazdaságosság a f ˝ o szempont. Hogy agyermekek elhízhatnak, ˝ ok a hibásak, miért falnak bel ˝ ole annyit.

Egyik legveszélyesebb, magát etet ˝ o és megunhatatlan készítmény a csipsz. Mindhárom csábító benne

van, sós, zsíros és a burgonya keményít ˝ oje igen gyorsan sz ˝ ol ˝ ocukorra esik szét és ezért itatja magát az üdít ˝ o.Csuda jó érzés ropogtatni, szinte lehetetlen abbahagyni. Hogy er ˝ osen hizlal, a te bajod, miért nem uralkodszmagadon.

92



10. Környezeti válságok

Hordozó rendszerünk a természet. Földünk felszínének egyes jellemz ˝ oit, például a légkör összetételét, az át-lagh ˝ omérsékletet az évmilliárdokkal ezel ˝ ott megjelent él ˝ ovilág állította be jelenlegi értékeire. Fennmaradá-sunk kulcskérdése az él ˝ o és élettelen természet megfelel ˝ o állapota. Életünk mai válságának legsúlyosabbtünete természetes környezetünk gyors pusztulása.

Hulladékok kezelése. A természetben nincs sem szemét, sem hulladék. Hogy az ember mekkora mellé-fogásokra képes a hulladékok hasznosítása címén, nézzük meg, mit történt a használt gumiabroncsokkal ahetvenes években. Florida tengerpartjai mentén kétmillió, 2,54 cm vastag nylon kötéllel tizessével összeer ˝ osítettgumiabroncsot süllyesztettek a tengerbe. A tenger él ˝ ovilágának változatosságát szerették volna ezzel növelni.Feltételezték, hogy a tengerfenéken él ˝ o állatkák megtelepednek a kötegeken, amik azután lassan koral-lzátonyokká fejl ˝ odnek. Ugyan kisebb mérték˝ u telepedést észleltek, ám hamarosan el ˝ ore nem látott folyam-atok sokasága indult be. A gumi mérgez ˝ o vegyületeket tartalmaz, amelyek elpusztítják az él ˝ o szervezeteket.A sekély parti vizekben a viharok által keltett heves hullámzás szétszaggatta az abroncsokat összefogóköteleket. Valamennyi köteg szétesett és a gumiabroncsok száz mérföldes körzetben szóródtak szét. Haaz abroncs mozog, nem telepednek meg rajtuk a szervezetek. S ˝ ot az abroncsok elpusztítják az útjukba es ˝ okorallzátonyokat. Nemrég a kormányzat haditengerészeti egységeket mozgósított az abroncsok kiemeléséreés Obama elnök kitüntetéseket adott át a m˝ uveletben résztvev ˝ oknek.

10.1. Világméret˝ u környezeti válság

A légkör széndioxid tartalma az ˝ osmaradványi er ˝ oforrások használata miatt jelent ˝ osenn ˝ o. A leveg ˝ o mintegy0,04% (térfogatszázalék) szén-dioxidot (400 ppm) tartalmaz, száz éve ez az érték 280 ppm volt. Emiatt asavassá váló es ˝ ovíz évtizedek óta pusztítja az erd ˝ oket és a változáshoz alkalmazkodni képtelen növények,

els ˝ osorban fák pusztulásához és a szárazföldi fajok tömeges elt˝ unéséhez vezetett és vezet. Most válikszembet˝ un ˝ obbé az óceánok savasodásának tünetei. Egyre több és mind nagyobb területr ˝ ol t˝ unnek el a halak,mivel a táplálékul szolgáló mészvázas test˝ u csigák és más állatok a savasodó vízben nehezebben fej ˝ odnek.Helyüket medúzák foglalják el. Ezek eddig a földtörténet valamennyi nagy kipusztulási folyamatát képesekvoltak túlélni,

Világméret˝ u felmelegedés. A légköri széndioxid felszaporodása miatt ma évente csaknem egy száza-lékkal n ˝ o a légkör széndioxid tartalma. Ugyan a magasba nyúló kémények eltávolítják a környékr ˝ ol akáros gázokat, elviszik ˝ oket a magasban fúvó szelek, de benne maradnak a légkörben. A repül ˝ ogépek ha- jtóm˝ uveinek égéstermékei szintén rontják a légkör állapotát, növelik az üvegházhatást. Üvegházhatáson

amiatt lép fel, mert a légkörben lév ˝ o három vagy több atomból álló molekulák, mint a széndioxid, metán,freon és mások, az üvegházhoz hasonlóan átengedik a napsugarakat, de eközben elnyelik és emiatt kevésbéengedik kijutni a Föld által a világ˝ urbe kisugározott h ˝ ot. Ezért bolygónk átlagos h ˝ omérséklete emelked ˝ obenvan, 1905 és 2005 között a leveg ˝ o földközeli átlagh ˝ omérséklete 0,74oC -kal n ˝ ott.

A felmelegedés tényét nagyon sokan tagadják, pedig a tengerek szintjének növekedése egyértelm˝ uenarról tanúskodik, hogy a felmelegedés gyorsul. Egyrészt azért növekszik évr ˝ ol-évre a tengerszint, mert amelegebb víz s˝ ur˝ usége kisebb és így a térfogata nagyobb. Továbbá a szárazföldekre kifagyott víz, els ˝ osor-ban a grönlandi és anktartiszi jég olvadása is a tengerszintet növeli. 1870-2004 között a tengerszint 19,5centiméterrel n ˝ ott. 1950-2009 között ennek mértéke 1.7 mm/év. 1993-2009 között ez az adat csaknemkétszer akkora, 3.3 mm/év.

A víz fajh ˝ oje nagy, ezért a bolygó által felvett h ˝ o túlnyomó részét az óceánok veszik fel. A tenger-szint emelkedése megbízhatóbban tájékoztat a felmelegedés mértékér ˝ ol, mint a légkör és a szárazföldekh ˝ omérséklete. Utóbbiak csak a felmelegedéskor kapott h ˝ o töredékét veszik fel és az óceánok felszíni

93



vízh ˝ omérsékletének értékével együtt változnak. Manapság a mérések szerint els ˝ osorban a óceánok mélyénlév ˝ o víztömeg h ˝ omérséklete n ˝ o. Az utóbbi másfél évtizedben felszínen mérhet ˝ o h ˝ omérsékletek viszonyla-gos állandósága ne tévesszen meg bennünket, a melegedés egyre hevesebb.

Nem csak egyszer˝ u átlagh ˝ omérséklet emelkedést hoz a világméret˝ u felmelegedés, más, nagyobb veszé-lyek is fenyegethetnek bennünket. Bolygónk éghajlatát a leveg ˝ o és a víz körfolyamatai h ˝ omérsékletikülönbségeket kiegyenlít ˝ o körfolyamatai alakítják ki. A felszíni meleg, a mélyvízi hideg óceáni áramla-tok összefügg ˝ o, mindhárom világtengert átfogó rendszert alkotnak. Meleg áramlatokkal - utolsó szakaszaa Golf-áram - a Csendes- és az Indiai-óceán térségéb ˝ ol igen tekintélyes h ˝ omennyiség jut az Atlanti-óceánészaki medencéjébe. Ugyan a víz 4 Celsius fokon a legs˝ ur˝ ubb, de minél sósabb víz, annál alacsonyabbh ˝ omérsékleten lesz legnagyobb s˝ ur˝ uség˝ u. Mivel az Atlanti-óceán vize a legsósabb, emiatt a Golf-áramegyre h˝ ul ˝ o felszíni vize s˝ ur˝ ubb lesz, mint a mélyebben fekv ˝ o víz és ezért Grönland körzetében lesüllyedvedél felé áramlik. Megkerüli Afrikát és Ausztráliát, eljut a Csendes-óceán távol-keleti egyenlít ˝ oi övezetébe,és a Galápagos-szigetek körzetében tör a felszínre. Felmelegedve kelet felé kezd áramlani, Afrikát megk-erülve visszajut az Atlanti-óceán északi medencéjébe és ezzel az áramlási kör bezáródik.

Eléggé sérülékeny a világtengerek vízkörzése. Az El-Nino jelenség oka az, hogy a Csendes-óceánvízáramlási rendszere id ˝ olegesen megváltozik. Emiatt más lesz a párolgás rendszere és a felh ˝ ok járása.Az El-Nino bizonyos szárazabb körzetekben árvizeket okozó es ˝ ozésekkel, másutt, nedvesebb térségekbenpedig perzsel ˝ o aszályt okozva pusztít. Európa éghajlatát is érhetik hasonló hatások.

Grönlandi jégrétegek mélyfúrással való vizsgálatából ismerjük, milyen volt az egyes évek átlagh ˝ omérsék-lete az elmúlt 110 000 évben. Alig pár évtizeden belül egy körzetben akár 6 Celsius fokos átlagh ˝ omérsékletemelkedés vagy csökkenés is lezajlhat. S ˝ ot a legújabb vizsgálatok szerint egy ilyen leállás egyszer márhat hónapon belül is bekövetkezett, jégkorszakba taszítva Észak-Nyugat Európát. Mindezek a nagyon er ˝ osváltozások a Golf-áram beindulásával vagy leállásával hozhatók kapcsolatba. Ha annyira felmelegednekaz északi területek, hogy olvadnak a jéghegyek és több a környéken a csapadék, akkor a tengervíz sótar-talma lecsökken. Emiatt a Golf-áram leh˝ ult vizének s˝ ur˝ usége is csökken, nem tud a mélybe süllyedni, ígya Golf-áram leáll, nem hozhat több meleget. Ha a leh˝ ulés következtében elindul a eljegesedés, megn ˝ o a vízsótartalma, az áramlás újra megindul. Az elmúlt 110 000 évben az észak-atlanti térségben 20 ilyen nagyváltozás következett be. Az utóbbi 10 ezer évben a térség éghajlata meglep ˝ oen változatlan.

Az Antarktisz jegéb ˝ ol vett mélyfúrási minták szerint a f ˝ obb üvegház gázok s˝ ur˝ uségei az elmúlt 650ezer év alatt egyszer sem érték el a mai értéket. Ezek a vizsgálatok is meger ˝ osítették, hogy a szén-dioxid tartalom növekedése és a felmelegedés, akárcsak két összeláncolt fogoly mozgása, együtt járnak.Ha melegszik az óceán, akkora a benne oldott gázmennyiség, így a széndioxid mennyisége is csökken és azóceánból a légkörbe jutó széndioxid tovább növeli a bolygó h ˝ omérsékletét. Az utóbbi 50 év során a légkör-ben lév ˝ o széndioxid mennyisége kétszázszor gyorsabban növekedett, mint az ˝ osmaradványi tüzel ˝ oanyagokelégetésének elkezdése el ˝ ott bármikor.

Er ˝ osen melegszik a sarkvidék. Mivel az Egyenlít ˝ o és az Északi-Sark közötti h ˝ omérséklet csökken, akett ˝ ojük közötti h ˝ omérséklet különbséget kiegyenlít ˝ o légáramlatok, szelek természete is változóban van.Emiatt változik az éghajlat. Egyre gyorsabban olvad az Északi-Sark jege, és akár pár évtized, legrosszabbesetben pár év alatt is elt˝ unhet. Ekkor gyorsul majd fel a kiegyenlít ˝ o légáramlatok átrendez ˝ odése, amelyel ˝ oreláthatólag pár évtized alatt lezajlhat. A felfelé áramló, a sarki tengereket melegít ˝ o tengeri áramlatok ésa meleg leveg ˝ ot az eddigit ˝ ol különböz ˝ o módon felfelé szállító szelek hatására nemcsak Angliában, hanemakár Skandináviában is megjelenhetnek a pálmafák. De addig egyre széls ˝ oségesebb id ˝ ojárási ingadozá-sokra kell felkészülnünk, els ˝ osorban tavasszal és ˝ osszel. 2013 tavasza Európában heteket késett, 2014-benhetekkel korábban érkezett meg hozzánk a tavasz.

Annál gyorsabban n ˝ o az északi félteke átlagh ˝ omérséklete, minél északabbra fekszik az övezet. Már

elkezd ˝ odött az örökké fagyott szibériai mocsarak kiolvadása. Ha ez folytatódik, hatalmas mennyiség˝ umetán jut a légkörbe. Mivel a metán üvegházhatása a széndioxidé 23-szorosa, légkörbe jutása gyorsítja azüvegházhatás növekedését és így a felmelegedést. A metán 10-15 éven belül, széndioxiddá alakulva bomlikki a légkörb ˝ ol.

94



Míg a tudósok nagy többsége szerint az ember felel ˝ os a felmelegedésért, van egy, az éghajlatkutató sza-kmán kívüli kisebbség, els ˝ osorban földtanászok, akik szerint ember nélkül is volt már sokszor felmelegedésés ma sem miattunk emelkedik a a bolygó átlagh ˝ omérséklete. Ez tudományos vita, csak most igen nagya gazdasági tétje. Emiatt a széndioxid kibocsátásáért els ˝ osorban felel ˝ os gazdasági ágazatok, mint a faipar,olajipar és a vegyipar, f ˝ oleg az USA-ban mindent megtesznek, hogy lejárassák a felmelegedést emberitevékenységre visszavezet ˝ o tudósokat. De azt is tudnunk kell, hogy hatalmas ipari háttér áll az utóbbiak

mögött is, ˝ oket a megújuló energiákat fejleszt ˝ ok és az atomipar támogatja.Bonyolultabb jelenségek, mint az üvegházhatás, az ózonlyuk vizsgálata, igen összetett módszereket

követel, nagyon nehéz számításokat kell végeznünk. Nemarányos módon viselkednek, kaotikusak a jelen-ségek, gondoljunk a pillangó hatásra. Kényes feladat a jóslás, újabb tényez ˝ ok, vagy a meglév ˝ ok pontosabbfigyelembevétele jelent ˝ osen módosíthatja az eredményeket. Ezért 100%-os megbízhatóságú eredményekkövetelése vagy ígérése felel ˝ otlenség. De tudjuk, hogy a szervez ˝ od ˝ o rendszerek egyensúlyi állapota, ilyenállapotban van most a földi éghajlat, meglehet ˝ osen törékeny. Ha egyetlen jellemz ˝ o is megszalad, mint mosta széndioxid, kiszámíthatatlan, mi történhet. Bár a bizonyítékok nem száz százalékosak, nem várhatunkmég néhányszor tíz vagy akár száz esztend ˝ ot, hogy végleges, pontosnak elfogadható eredményekre juthas-sunk. Egyetlen környezetünk van, nem lehet vele kísérletezgetnünk. Ne áltassuk magunkat, a jelek eléggé

egyértelm˝ uek. Persze kényelmesebb lenne az egészet a ránk következ ˝ o nemzedékek vállára rakni, oldjákmeg ˝ ok, úgyis igazából nekik lehet nagyobb bajuk bel ˝ ole, lényegében ez az USA álláspontja. De nem kock-áztathatunk, cselekednünk kell. Lehet ˝ oleg meggondoltan, nehogy a védelminek szánt lépések még nagyobbkárt okozzanak.

Csak annyit mondhatunk nagyobb biztonsággal, hogy minél kisebb lesz az üvegházhatás, annál valószín˝ ubb,hogy fennmarad a jelenlegi, 10 ezer év óta nagyjából változatlan európai éghajlat. Ezért minden t ˝ olünk tel-het ˝ ot meg kell tennünk azért, hogy széndioxid kibocsátásának csökkentésével gyengítsük az üvegházhatást.Joggal feltételezhetjük, ha sikerül a h ˝ omérséklet növekedését lassítani, akkor nagyobb lesz az esélyünkarra, hogy bolygónk és térségünk éghajlata viszonylag változatlan marad, és a földm˝ uvelésen alapuló éle-trendünk fennmaradhat.

Ózonlyuk. Világméret˝ u összeomlással fenyeget a Föld él ˝ ovilágát óvó ózonréteg pusztulása is. Az ózon-réteget körfolyamat hozza létre és tartja fent. Ózon úgy keletkezik, hogy az ultraibolya sugárzás nagyobbenergiájú része felhasítja a kétatomos oxigénmolekulákat és az így keletkez ˝ o oxigénatomok kétatomosoxigénmolekulákkal találkozva ózonná egyesülnek. Majd az ózonmolekulák elnyelik a kisebb energiájúultraibolya sugárzásokat. Így az ózon létrejötte és létezése egyaránt szerepet játszik az ultraibolya sugárzáselleni védelemben.

Ám az emberi tevékenység által kibocsátott freon gáz feljut az ózonrétegig és bontja az ózonmolekulákat.Miel ˝ ott kibomlana a légkörb ˝ ol, egyetlen freon molekula ózonmolekulák ezreit bontja le. Emiatt az él ˝ okre

káros kis energiájú ultraibolya sugárzás er ˝ ossége növekszik, az ózonpajzsnak nevezett ózonrétegen lév ˝ olyuk mérete n ˝ o, mind a déli, mind az északi féltekén. Mivel a freonkibocsátás nagyban lecsökkent, azózonréteg pár évtizeden belül újra ép lehet.

Elpiszkolódás. Nemcsak a felmelegedés, hanem számos más, bolygónk felszínének egészét érint ˝ o hatássújt bennünket. Ilyen csapás a leveg ˝ o és a világtengerek szennyezése. Nem tekinthet ˝ o csak egyes vidékek,országok ügyének. Egészen máig a tengereket, világtengereket az emberiség nagy közös szennyvízderít ˝ okéntkezelte. Folyók, folyamok hordják beléjük szennyezett vizeiket és a hajókról, tengerparti településekr ˝ ol,ipartelepekr ˝ ol is jut mocsok a vizekbe. Már a háborítatlan déli tengerek vize is mutatja az ember felel ˝ otlen-ségének következményeit. Nemcsak a habokon úszó m ˝ uanyag szemét, hanem a víz iparilag gyártott veg-

yületekkel való szennyezése is észlelhet ˝ o.Kevésbé ismert, mennyire el van szennyezve az Északi-sark vidéke. Már az els ˝ o felfedez ˝ ok meglepve

tapasztalták, hogy piszkos a sarki hó. Felette átrepülve, magam is láthattam, szürke felh ˝ ok, rétegek lát-

95



szanak mindenfelé. Miután magasba emelkedik a légáramlatokkal, Európa, Észak-Amerika, Japán leveg- ˝ ojének piszka mind észak felé szál és ott csapódik le. Mivel gyorsan olvad a sarki jégtakaró, a piszok,szennyezés mind a tengerekbe kerül, veszélyeztetve azok él ˝ ovilágát.

Több mint kétszáz egészségre káros vegyület jut a tengeri él ˝ o szervezeteinek, így a halak táplálékáulszármazó él ˝ olények testébe. Végül a szennyez ˝ odések tekintélyes része az ember által is fogyasztott nagyobbtest˝ u tengeri él ˝ olények testében halmozódik fel. Így kerül az eszkimók táplálékába. Ezért a világon a

grönlandi eszkimók és általában az Északi-sarkvidék közelében lakók szervezetében kerül a legnagyobbmennyiségben ipari vegyület és gyomirtó. Annyira sok, hogy például az anyatej és a grönlandiak teste azEU-szabvány szerint veszélyes hulladéknak min ˝ osülne. Emiatt az eszkimók között jóval több a fogyatékos,sokan halnak meg rákban és a hormonhatású szennyez ˝ odések miatt kétszer annyi eszkimó leány születikmint fiú. Ma a világon Grönlandban a legmagasabb a n ˝ ok aránya.

Egy élményemet idézném fel, amely mélyen megérintett. Több mint húsz évvel ezel ˝ ott látogattuk megBerlin Dahlem városrészének növénykertjét. Nem a káprázatosan gazdag gy˝ ujtemény, az üvegházak csodáirendítettek meg, hanem az a kb. hektárnyi rét a kert közepén, amely a térség eredeti állapotát ˝ orizte meg.Nyáron jártunk ott, csaknem derékig ért a f˝ u, virágzott a rengeteg sok virág, mászkáltak a bogarak, rep-kedtek a lepkék. Alig száz éve így nézett ki a vidék. Ma k ˝ o és beton mindenütt, rét csak a növénykert

közepén található.

A világméret˝ u válság mélyebb okai. Az els ˝ o ipari forradalom kezdete óta hatványszer˝ uen n ˝ onek a azember által megmozgatott anyagmennyiségek. Az emberi eredet˝ u anyagáramlás magában foglal építkezéseket,bányászatot, a víz, leveg ˝ o, olaj, gáz és szén használatát, ipari, mez ˝ ogazdasági és erd ˝ ogazdasági termelést,melléktermékek, mint a széndioxid kibocsátását, hulladék és szemét keletkezését. Azaz mindenféle, azemberi tevékenységhez köt ˝ od ˝ o anyagátalakulást, mozgatást.

Ahogyan termelünk, - itt most els ˝ osorban az ipari forradalom utáni id ˝ oszak jellemz ˝ oire gondolhatunk,-nem illik a természetes körfolyamatokba. Összefoglalva az ember természetre gyakorolt hatását, energiát

használva nyersanyagból hulladékot, szemetet állít el ˝ o. Kivonja a nyersanyagokat a természetb ˝ ol és aszemetet oda ömleszti vissza. Egyre több a vegyipari hulladék és a m˝ uanyag szemét, amelyeket természetesöntisztulási folyamatok egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan tudnak feldolgozni. Mindez csak egyhatárig folytatódhat, lásd a 2.3. szakaszt. Egy szervez ˝ od ˝ o rendszer mindenképpen emészti környezetét.Ha a környezet valamilyen módon megújulhat, akkor nincs nagy baj, csak a helyi romlás okozhat id ˝ olegesválságokat. Ha viszont a roncsolódás nagyobb mérték˝ u, akkor az szervez ˝ od ˝ o rendszer által létrehozottrend fenntarthatatlan. Vagy elpusztul a rendszer vagy javítva környezetéhez való viszonyát maga is er ˝ osenátalakul.

Míg az ember okozta anyagforgalom ma már összemérhet ˝ o a természetes anyagáramlások mértékével,érdemes azt is megjegyezni, hogy a természet energiacseréivel összehasonlítva, a emberiség energiafo-

gyasztása elhanyagolhatóan kicsiny. Nem maga az energiatermelés, hanem a velejáró anyagforgalom járulhozzá a környezeti válsághoz, az energiatermelés okozza a világ környezetszennyezésének 60-70%-át. Emi-att is els ˝ osorban az energiafelhasználás csökkentésére kellene törekednünk.

Ránk emberekre a természet sérülése jelenti az igazi fenyegetést, és ha a világméret˝ u felmelegedéstvissza tudjuk fogni, az él ˝ ovilág egésze nem kerül komoly veszélybe. Ezért amikor a természet védelmér ˝ olbeszélünk, tudnunk kell, ez alapvet ˝ oen önmagunk védelmét jelenti. Nem csak a növények és állatok sz-eretete és kímélése foglaltatik bele a természetvédelem kifejezésbe, hanem az is, hogy ne terjeszkedjünkgátlástalanul a természet, más él ˝ olények rovására, ne pusztítsuk annyira a természetet, hogy az már nekünkembereknek is ártson. Saját érdekünkben kell természetes környezetünkre vigyázni, annak egyensúlyátóvni. Ha ezt nem tesszük, életünk min ˝ osége jelent ˝ osen romlik és akár ki is pusztulhatunk.

Sérül ugyan a természet amiatt, amit elkövettünk ellene, de ezt kiheveri. Még a beton sem örök,készítése után pár évtizedig még szilárdul, majd porlani kezd, lásd 5.5. fejezetben. Elt˝ unik majd a m˝ uanyagis, mert a törzsfejl ˝ odés törvényeinek megfelel ˝ oen sorra megjelennek a különböz ˝ o paránylények (mikroor-ganizmusok), amelyek m˝ uanyagot lebontó folyamatokból nyernek energiát. Pusztulásunk után néhány

96



százezer, vagy pár millió év elteltével bolygónk él ˝ ovilága újrarendez ˝ odik, egyensúlya helyreáll. A ter-mészet történetét mér ˝ o id ˝ otartamok millió, tízmillió, százmillió évesek. Ezért a természetet sújtó emberikártétel csupán múló jelenség.

Vannak olyan nézetek, miszerint az egész környezeti válság, az arról terjesztett hírek alaptalanok, tu-dományosan megalapozatlan vélekedések. Ez a felfogás komoly támogatást élvez az Egyesült Államokban.Nem véletlen ez, hiszen Földünk er ˝ oforrásainak legf ˝ obb pazarlója és világszerte a pazarlás legnagyobb gerjeszt ˝ oje épp az Egyesült Államok fogyasztói társadalma. Földünk lakosságának kevesebb mint 5%-át teszikki és ˝ ok használják el a bolygó er ˝ oforrásainak legalább 25%-át.

10.2. Megszaladt fejl ˝ odés

A világméret˝ u válság f ˝ o oka a népesség robbanásszer˝ u növekedése. Ösztöneinkbe, mint tárgyaltuk azvan beírva, hogy szaporodjunk, és ha túl sokan vagyunk, akkor vándoroljunk szét, keressünk ember nemlakta területet. Mindezt tízezer éveken át megtehettük, ám a 20. századra betelt a bolygónk, nincs hovamennünk. 20 éve még számos hallgatóm erre azt javasolta, hogy a szemétt ˝ ol és a hulladékoktól, különösen

az atomer ˝ om˝ uvek kiégett f˝ ut ˝ oelemeit ˝ ol úgy szabadulhatunk meg, hogy kil ˝ ojük ˝ oket a világ˝ urbe, és máslakható bolygót meghódítva is terjeszkedhetünk. Manapság már nem hallani ilyen megoldásokról.

Bolygónk népessége exponenciálisan n ˝ o, mivel a születések száma a népesség pillanatnyi számávalarányos. Ez a növekedési pálya a népesség számának robbanásszer˝ u növekedéséhez vezetett. Hasonlóannövekszik az emberiség egésze, mint a Szent-Máté szigeten a rénszarvasok, lásd a 2.3. részt. Most csakemlítjük, erre kés ˝ obb részletesebben kitérünk, hogy a népességi válság nem azt jelenti, hogy a népességgyarapodása mindenütt egyenletesen gyors. Nálunk és más fejlett országokban éppen a születések számá-nak visszaesése okoz gondot.

Ahogyan Malthus már csaknem kétszáz éve rámutatott, a népesség exponenciális növekedése súlyos fes-zültségek forrása. Ugyanis az élelmiszerek termelése nem n ˝ o hasonló mértékben. Véges a Föld eltartóképessége,

nem tételezhetjük fel, hogy akárhány embert élelmezni tud. Egyszer˝ uen a természet nem tudja etetnia körülbelül 70 kg tömeg˝ u, vegyes táplálkozású lények tízmilliárdjait. Mint a 9. pontban tárgyaltuk, aszárazföldi növényzet által termelt tápanyag mintegy felét az emberiség használja fel. És még ez sem elég!Hatalmas mennyiség˝ u ˝ osmaradványi tüzel ˝ oanyagot is fel kell használnunk, hogy fenntarthassuk a jelenlegiemberiség életrendjét. Végzetesen túlfeszített, megszaladtnak mondható az emberiség fejl ˝ odése.

Igen sokat pazarlunk, ez a világméret˝ u válság másik meghatározó tényez ˝ oje. Követve a 80/20 szabá-lyt, lásd a 2.1. részt, bolygónk lakosságának 20%-a az er ˝ oforrások 80%-át használja fel. Egyben ez aztis jelenti, a népesség 80%-ának csak a javak 20%-a juthat. Ez egyszer˝ uen a növekedéssel együttjáró je-lenség, az er ˝ oforrás, pénz, hatalom eleve oda kerül, ahol már van bel ˝ ole. Ez az egyenetlen felhasználás, agazdagok részér ˝ ol a meggondolatlan, felel ˝ otlen pazarlás, a szegények oldaláról a nélkülözés és a nyomor,

felmérhetetlenül komoly feszültségek forrása. Ellentétes az ember alaptermészetével az egyenl ˝ otlenség,lásd a 3.2. szakaszt. Az er ˝ oszak, a háborúskodás, az ezekkel járó pusztítások f ˝ o okát a szegények ésgazdagok között feszül ˝ o ellentétek alkotják. Amíg ez fennmarad, az er ˝ oszak és a háború nem t˝ unik el.

Azért is fenntarthatatlan a jelenlegi életvitel, gazdálkodási rend, mert a nem megújuló er ˝ oforrások ésnyersanyagforrások használatára épít. Mulandóak a bels ˝ o égés˝ u motorokkal m˝ uköd ˝ o gépek, gépkocsik,mez ˝ ogazdasági gépek üzemeltetésének jelenlegi módszerei, legfeljebb pár évtizedig tarthatók fenn.

10.3. Er ˝ oforrásválság

Fordulópontjához érkezett a történelem. Ami a Húsvét-szigeten történt, kicsiben mutatja azt, ami mostbolygónkon egészén nagyban zajlik. Szembesülünk a pusztuló term ˝ oföldekkel, vízhiánnyal, kipusztítottfajok tömegeivel, kiirtott ˝ oserd ˝ okkel és az er ˝ oforrások fogyásával.

97



Ha megnézzük, egy mai ember mennyi er ˝ oforrást használ, megdöbbent ˝ o számokat kapunk. Ha nézzükaz egy nap alatt elhasznált energia és az embert tápláló élelem táperejének (a napi 2500 kcal) arányát, azUSA-ban ez 100:1, az EU nyugati országaiban 50:1, Magyarországon 30:1, a világátlag 15:1. Erre úgyis szoktak hivatkozni, hogy az USA minden egyes polgárára 100 er ˝ oforrás rabszolga jut. Még hazánkbanis 30 ilyen er ˝ oforrás rabszolga szolgál minden egyes embert. Mindezt a ˝ osmaradványi er ˝ oforrások tesziklehet ˝ ové. Emberi id ˝ omértéket tekintve a ˝ osmaradványi er ˝ oforrások nem megújulóak. Egy év alatt an-

nyi k ˝ oolajat, földgázt és szenet használunk el, amennyi a természetes folyamatokban évmilliók szervesüledékéb ˝ ol képz ˝ odik.

Maazer ˝ oforrásszükséglet 86%-át az ˝ osmaradványi energiahordozók, a szén, az olaj és a gáz elégetéséveltermeljük meg. Atomer ˝ om˝ uveink a világtermelés 6,7%-át, a vízer ˝ om˝ uvek 6,8%-át, a többi er ˝ oforrás a 0,8%-át adják. Ám az elégetett szén, földgáz, k ˝ oolaj örökre elveszett, nem pótolható.

Ha a világ teljes energiatermelését elosztjuk az emberiség lélekszámával érdekes adatokhoz jutunk.1945 és 1973 között az egy f ˝ ore jutó termelés évente 3,45%-kal, 1973 és 1979 között évi 0,64%-kal n ˝ ott.1979-ben csökkenni kezd évi 0.33%-kal. Ha ez így folytatódik, 2030-ra az egy f ˝ ore jutó energiatermelésa világon az 1930-as szintre csökken. Ez azt jelenti, az ipari társadalmak kora a történelemben az 1930-2030 közötti száz év. Már ma is számos jel utal az ipari társadalmak hanyatlására. 1969-ben szállt le azember a Holdra. Évtizedek óta meg sem kísérli az újabb odautazást. Nem terjedtek el a hangsebességnélgyorsabban repül ˝ o utasszállító gépek, a Concorde 2003 októberében repült utoljára. Most a 21. századmásodik évtizedében a kifulladás jelei mind szembeötl ˝ obbekké válnak.

K ˝ oolaj és földgáz. Az olajkészletek feltárása a 20. század harmincas éveiben vett lendületet és a leg-nagyobb olajmez ˝ oket a hatvanas években tárták fel. De a hetvenes évek közepe óta felfedezett új készleteknagysága csökken. Annyira, hogy a kilencvenes évek eleje óta már alig tárnak fel új lel ˝ ohelyeket. Azótaa bejelentett új készletek többsége a már ismert olajmez ˝ ok nagyobb kiterjedésének, nehezebben feltárhatórészének felel meg. Jó, ha új módszerekkel készleteket tudunk lelni. De ez ahhoz hasonlít, mint amikor

meg tudjuk találni a t ˝ ut a kazalban. Attól az csak t˝ u marad. Másik hasonlattal hiába a sok új és egyre jobb,halakat felderít ˝ o és halászó eljárás, ha a tóban már alig maradt hal.

Ahogy fogy a k ˝ oolaj, úgy kell egyre több k ˝ oolajat elhasználni magához a kitermeléshez. 1930-ban 100hordó olaj kitermeléséhez elég egyetlen hordó olaj energiája kellett, ma az USA-ban egy hordó ráfordításá-val már csak 10 hordónyi olaj termelhet ˝ o ki. Ez a mennyiség hamarosan hirtelen csökkenni kezd, amitovább mélyíti a világggazdasági válságot.

Els ˝ osorban a jó min ˝ oség˝ u, üzemanyagok gyártásra alkalmas k ˝ oolajból, a könny˝ uolajból van hiány, ne-hézolajból volna elég. A könny˝ uolaj tömegösszetétele átlag 14% hidrogén, 86% szén. Ez a nehézolajraátlag 10% hidrogén, 84% szén, a maradék 6% szennyez ˝ onek min ˝ osül ˝ o kén, oxigén és nitrogén.

Az olajmez ˝ or ˝ ol kitermelt olaj hozamgörbéje haranggörbe. Egy átlagos olajmez ˝ or ˝ ol kb. 40 éven keresztülbányászható olaj, azaz a haranggörbe csúcsa húsz évnél van. Eleinte könnyebb és olcsóbb a termelés, merta mélyben lév ˝ o olajat a lenti gáz nyomása sajtolja a felszínre. De a gáznyomás az olaj kitermelése miattcsökken, ezért például tengervíz és széndioxid gáz mélybe nyomásával lehet a lenti gáznyomást növelni ésezzel az olajat a felszínre hozni. Ha már kibányászták a kitermelhet ˝ o olajkészlet felét, azaz a haranggörbecsúcsán vagyunk, utána már nehezebb a kitermelés és a hozamok menthetetlenül csökkennek. Azaz a mindkevesebb olaj egyre költségesebben termelhet ˝ o ki. Óvatosan kell felszínre hozni az olajat. Ha adott id ˝ o alatttöbbet vesznek ki, mint szabadna, akkor az egyébként kinyerhet ˝ o mennyiség jó része odavész, a mélybenmarad.

A könny˝ uolaj készleteinek sz˝ ukössége miatt 2000 óta nincs lehet ˝ oség arra, hogy a világgazdaság er ˝ osebben

növekedjen. 2005-ben érte el a világ a könny˝ uolaj hozamcsúcsát. 2008 nyarára a k ˝ oolaj hordónkénti ára147 dollárig kúszott fel. Mindez hatalmas megrázkódtatással járt és a 2008 ˝ oszén kirobbanó pénzügyi, majdgazdasági világválság hatására csökkent a k ˝ oolaj iránti kereslet és a k ˝ oolaj ára rohamosan zuhant. De ezcsak a kereslet csökkenése miatti áresés volt, a gazdaság nem tudja a magasabb árat fizetni.

98



A földgázkészletek zsugorodása miatt az USA-ban elkezdték a nehezen kitermelhet ˝ o gázkészletek, apalagáz feltárását. Ehhez vízben oldott mérgez ˝ o, vízkészleteket tönkretev ˝ o vegyületeket kell a mélybenyomatni, ezek segítségével termelhet ˝ ové ki a mez ˝ o. Bár a kitermel ˝ ok azt állítják, a kitermelés veszélytelen,a benyomott vegyszeres víz nem juthat be a vízadó rétegekbe, ezt sokan vitatják, nem alap nélkül. Továbbá apalagáz mez ˝ okr ˝ ol kiderült, jóval kevesebbet adnak a vártnál és a termelés kisebb földrengések sokaságával jár együtt. Igen költséges a palagáz kitermelése. Jelenleg olyan sok palagázt termelnek ki az USA-ban,

hogy leestek a gázárak és jóval a kitermelési költségek alatt vannak. Csak a befektet ˝ ok pénze tartja fent azüzletet. Emiatt a képz ˝ od ˝ o pénzügyi buborék mind jobban hízik, hamarosan kipukkanhat.

A palagáz és palaolaj kitermelése valamint az olajhomokból kivont olaj el ˝ oállítása jóval többe kerül,mint amekkora árat a világgazdaság meg tud érte fizetni. 2008 óta azt tapasztaljuk, hogy a világgazdaságnem képes huzamosabb ideig 70-80 dollárnál magasabb hordónkénti árat fizetni a k ˝ oolajért. De ez az ára palaolajat és olajhomokból kinyert olajat termel ˝ ok nagy többsége számára nem kifizet ˝ od ˝ o. Ne tévesszenmeg bennünket a most igen alacsony olajár, ez csak átmeneti. Nem lehet az olajkutakat, különösen a palao-lajat adó kutakat egyszer˝ uen leállítani, majd kés ˝ obb újra indítani. Továbbá a palaolajkutak jóval hamarabbkimerülnek, mint a hagyományos olajkutak és a 2014 ˝ oszén kezd ˝ odött olajáresés óta alig kezdenek újabbfeltárásokat. Arra sem nagyon kapnak hitelt, hogy a már elkezdett feltárásokat befejezzék. Még egy-két

évig, amíg termel a kút, üzemeltetik ˝ oket, így a tulajdonosok addig törleszthetnek az adósságaikból. Utánaaz olajár újra 100 dollár vagy akár jóval efölé emelkedhet, mert a hagyományos olaj kitermelése közbenegyre csökken.

Európa sincs sokkal jobb helyzetben. Kimerül ˝ oben vannak az északi-tengeri gázmez ˝ ok. Oroszországföldgáz és k ˝ oolajkivitelét inkább a távol-keleti országokba tervezi, az öreged ˝ o és gyengül ˝ onek látszó Eu-rópát magára hagyhatja, mert kedvez ˝ obb számára, ha inkább az er ˝ osöd ˝ o Kínával kereskedik.

Atomenergia. Az atomer ˝ o a korábbi évtizedek gazdaságossági számításai szerint túl költségesnek éskockázatosnak min ˝ osült. Sok évtizedes kutatómunka sem adott elfogadható választ arra, mi legyen a sorsa

az elhasznált f˝ ut ˝ oelemeknek. Ezek hatalmas mennyiség˝ u, igen er ˝ osen sugárzó hulladékot tartalmaznak.Megoldásként a hulladékok tartalmazó hengeres tartályokat 5 km mély fúrólyukakba való süllyesztése aján-lkozik. Kiderült az is, hogy az uránérc tartalékok is kimerül ˝ oben vannak. Ha több atomer ˝ om˝ uvet építünk,könnyen meglehet, nem lesz urán az üzemeltetésükhöz.

Oroszország és az USA atomfegyvereinek részleges leszerelése egy ideig enyhített az atomer ˝ om˝ uveküzemanyaghelyzetén, ugyanis a bombák atomtöltete üzemanyaggá alakítható. 2014-ig az USA atom-er ˝ om˝ uvei f˝ ut ˝ oanyagának 45%-a leszerelt orosz, 5%-a leszerelt amerikai atomfegyverekb ˝ ol ered, az ígytermelt villamos energia az USA szükségletének 10%-át teszi ki. Az utolsó orosz szállítmány 2013-banérkezett.

Fukushima. Fukusima balesetének részbeni oka az elhasznált f ˝ ut ˝ oelemeknek gazdaságosnak vélt, ámigen kockázatos tárolása. Tudni kell, hogy ezeket helyben, a reaktornak helyet adó épületben, annak a fels ˝ orészében, egy úszómedence szer˝ u nyitott tárolóban, egymásra pakolva, vízzel borítva, a vizet keringetvetárolták. Egyrészt a víz elvezeti az elhasznált f˝ ut ˝ oelemek által keltett h ˝ ot, másrészt a f˝ ut ˝ oelemek nem érin-tkezhetnek a leveg ˝ ovel, mert akkor burkolóanyaguk meggyullad. Mivel a reaktorépületekbe betört szök ˝ oártönkretette a keringet ˝ o szivattyúkat, a medencékben tárolt víz elforrt, a fedetlenné vált, leveg ˝ ovel érintkez ˝ of˝ ut ˝ oelemek burkolata égni kezdett, és azt ezt követ ˝ o robbanások nemcsak az épületeket, azok födémétrongálták meg, hanem valószín˝ u a tároló medencéket is. A f˝ ut ˝ oelemekb ˝ ol kiszabadult sugárzó anyagok aleveg ˝ obe valamint a h˝ utésükre bejuttatott vízbe kerültek és kerülnek. Nemcsak a légkört, hanem a Csendes-óceánt is szennyezik. Három fukusimai reaktor sérült meg, ez év márciusában közölték az els ˝ o reaktor

belsejér ˝ ol készült, röntgenképszer˝ u felvételét. Az urántöltet nem látszik. Mivel a felvételen a tartály fenekenem látható, nem lehet tudni, hogy vajon a megolvadt urán a tartályban van-e még, vagy pedig az magash ˝ omérséklet˝ u uránolvadék megolvasztva a tartály alját, a tartályon kívül lefelé tart az épület betonalapjábanvagy a hatalmas izzó tömeg már kijutott az épületb ˝ ol és süllyed lefelé.

99



Eddig is hatalmas mennyiség˝ u radioaktív szennyez ˝ odés került a Csendes-óceánba, de beláthatatlan ideigegyre több jut bele. Bár tömegét tekintve a szennyez ˝ odés elenyész ˝ o, de az él ˝ okben dúsul fel és igen kevéselég bel ˝ olük végzetes hatásuk kifejtéséhez. Az áramlatok valamennyi világtengerbe eljuttatják ˝ oket és ezis gerjeszti az óceánok halállományának pusztulását. Fukusima szennyez ˝ oi mára elérték az USA keletipartjait.

Fukusima reaktorait az USA-ban gyártották és számos ilyen régi építés˝ u atomreaktorok üzemel amerikaivárosok közelében is. Ott sem oldották még meg, pedig már régen gondoskodnikellett volna a nyitott, vízzelborított tárolókban h˝ utött f˝ ut ˝ oelemek végleges tárolókban elhelyezésér ˝ ol. Egy-egy reaktor tárolójában máraannyi sugárzó anyag halmozódott fel, melynek mennyisége összemérhet ˝ o a sok éven tartó légköri atom-bomba robbantások alkalmával a Föld légkörébe került sugárzó anyag teljes mennyiségével. Ugyan nálunkEurópában nincsenek ilyen rendszer˝ u f˝ ut ˝ oelem tárolás, de elég, ha csak az USA-ban lesz a keringet ˝ o szi-vattyúk leállását okozó, huzamosabb ideig tartó áramszünet.

Más er ˝ oforrások. A jelenlegi napelemek, széler ˝ om˝ uvek és más, megújuló energiaként hirdetett er ˝ o-forrás egyike sem képes átvenni a k ˝ oolaj szerepét. Amikor a szén felhasználása elterjedtté vált, kb. 60

éven belül alatt, 1900-ra a szénb ˝ ol nyert energia mennyiségben és használhatóságának lehet ˝ oségeiben isfelülmúlta a fatüzelésb ˝ ol nyert energiát és attól függetlenné vált. Hasonlóan, amint a szénnél alkalmasabbk ˝ oolajat szélesebb körben használni kezdték, a bel ˝ ole nyerhet ˝ o energia kb. 60 éven belül, a 20. századközepére felülmúlta a fa- és széntüzelésb ˝ ol származó energiát és azoktól függetlenné válva is alkalmas volta növekv ˝ o népesség igényeinek kielégítésére. Viszont sem a földgáz, sem a széler ˝ om˝ u és a napelem ésmás hasonló, megújulónak nevezett er ˝ oforrás egyike sem alkalmas a szén és k ˝ oolaj helyettesítésére és csakezekre támaszkodva tudjuk használni ˝ oket. Ahogy fogy a k ˝ oolaj, sokan jobb híján a szénhez térnek vissza.

Hazánkban nagyon jó lehet ˝ oségek volnának arra, hogy a föld mélyének h ˝ ojét felhasználhassuk. Ugyanisa Kárpát-medence alatt földkéreg er ˝ osen töredett, el van vékonyodva és szinte bárhol fúrva h ˝ oforrásoktörnek a felszínre. De a mélyben lév ˝ o forró víz energiájának fenntartható módon való felhasználása még

nagyon sok kutatómunkát igényel.Az ˝ osmaradványi er ˝ oforrások elégetésekor felszabaduló széndioxid hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez

és az éghajlati változásokhoz. Ennek következményeit szinte az egész világ nyögi. Ezért a járm˝ uvek ha- jtóm˝ uveit hidrogén üzemanyaggal volna jó üzemeltetni, ekkor ugyanis égéstermékként vízg ˝ oz képz ˝ odne.De a szükséges hidrogént is el ˝ o kell állítani valahogyan. Hidrogént jelenleg csak a már fent felsorolt er ˝ o-források felhasználásával gyárthatunk.

10.4. Emberi válság

Helyi és világméret˝ u környezeti és er ˝ oforrás válságok mellett emberi válságjelenségekkel is szembesülnünkkell. Most a munkaválsággal, az oktatás válságával, a népességrobbanással illetve népességcsökkenéssel,az elöregedéssel, egészségi állapotunkkal, a járványok veszélyével és a kábítószerkérdéssel foglalkozunk.

Munkaválság. A munka termelékenységének magas szintje a felhasznált óriási mennyiség˝ u er ˝ oforrásonalapul. Nagyon kényelmesen élünk, mert a termel ˝ omunkát szinte mind gépek végzik. Termel ˝ ob ˝ ol egyrekevesebb van és mind kisebb a becsülete. Mai világunk nem a földm˝ uvel ˝ o és állattenyészt ˝ o gazdáké, sema fúró-faragó ügyes kez˝ u embereké. Kivesznek azok, akik sok mindenhez értenek, mindent meg tudnakcsinálni. Mára a szerel ˝ ok nagy többsége is úgy javít, hogy nagyobb részegységeket cserél. Míg régebbentörekedtünk arra, értsük, mi hogyan m˝ uködik, a mai tudás f ˝ oleg gombok nyomogatására szorítkozik. Vé-

gletekig n ˝ o a szakosodás. Igen kevés embernek van rálátása szélesebb területre.Ám a nagyfokú gépesítettség, er ˝ os szakosodás és tömegtermelés miatt a munkahelyek nagy többsége

egyhangú tevékenységet igényel. Ezekhez nem vagy alig kell szakértelem és csak képzetlen, betanított

100



munkásokra van szükség. Ezeknek elég csupán néhány egyszer˝ u ismétl ˝ od ˝ o tevékenységet, mozdulatot el-sajátítani. De a szerel ˝ oszalagok mellett végzett munka embertelen. Ugyan nem kell kapkodnia a dolgozók-nak, nincs viszont egyetlen szabad másodpercük sem. Mind a gyártásban, mind az értékesítésben dolgozókegyaránt betanított munkát végz ˝ o embergépekké és egyúttal boldogtalanokká válnak.

Csak a dolgozók kis részének jut embernek való tevékenység. Egyrészt azok vannak jobb helyzetben,akik közvetlenül embertársaikkal foglalkoznak vagy természetközelben tevékenykedhetnek. Rajtuk kívül azembernek való alkotó, teremt ˝ omunkaam˝ uvészek, tudósok és a feladatukat élvezettel végz ˝ o jó szakemberekéletét teszi teljessé. De ezek a munkavállalók csak kisebb részét alkotják, a többség az embert fel ˝ orl ˝ oegyhangú tevékenységre kényszerül.

Mivel annyira er ˝ osen megszervezetté, gépesítetté válik minden, ami azzá tehet ˝ o, érthet ˝ o, hogy nincs elégmunkahely. Mind több ember válik feleslegessé. Vagy elbocsájtják, vagy munkához sem jut. Munkahelyetf ˝ oleg a kereskedelemben és a szolgáltatásban teremtenek. Egyre fontosabbá válik a kereskedelem, mivelnem az el ˝ oállítás, hanem az eladás az igazán nehéz. Ezért a termel ˝ o terméke eladási árának csak töredékétkapja meg. Az ár többi része az értékesítési láncolat fenntartására és az adókra fordítódik. Az adók azállam, a közszolgálat költségeit fedezik.

Ahhoz, hogy legyen munka, számtalan olyan új szolgáltatás, feladat jelenik meg, melyek nélkül a tár-sadalom igazán jól meglehetne. Intézmények, vállalkozások sokasága alakul, melyeknek nincs lényeges ésvalóban szükséges feladatuk, csak egymást dolgoztatják. Ha egyszerre megszünnének, senki sem hiány-olná ˝ oket, csak a munkájukat veszt ˝ ok. Gondoljunk a Húsvét-sziget szobrain dolgozó hatalmas szerveze-tre, bányászok, k ˝ ofaragók, kötélver ˝ ok, szállítómunkások csoportjaira és a munkájukat szervez ˝ o vezet ˝ otestületekre.

Oktatási válság. Nagyon összetett, a társadalom egészét átfogó feladat a jöv ˝ o nemzedék nevelése, ok-tatása. Ezért nem lehet gépiesen, csak egy-egy vonatkozását kiemelve javítani, a hangzatos új módszerek,’reformok’ nem sok jót hozhatnak. Mivel a gyermek és a fiatal leginkább emberi példákon, mintákon

keresztül tanul, a társadalom jöv ˝ ojének kulcskérdése, hogy a tanárok és f ˝ oleg a kisebbekkel foglalkozótanítók a társadalom legkiválóbb személyiségei közül kerüljenek ki. Viszont a csak a mával tör ˝ od ˝ o t ˝ okésrendszert nem érdekli a jöv ˝ o. Azokat fizeti meg jobban, akik a pénz és a hatalom világát szolgálják. Emiatta tanítói, tanári pályákra, kivéve néhány nagyon elszánt személyiséget, nem a legjobb képesség˝ u, leginkábbalkalmas személyek kerülnek.

Másik nagy gond, hogy a piacgazdaság nem becsüli meg az embert megtartani képes emberi tulajdon-ságokat, mint a mértékletesség, önkorlátozás, öntudatosság. Felesleges számára a m˝ uveltség és bölcsesség.Igazából csak a kevés kiváló szakemberre van igénye, akik a kapott feladatot teljesítik, ám nem kérdeznek,mit miért teszünk. Továbbá gépemberként él ˝ o, csak dolgozó és vásárló tömegek kellenek. Ez is zülleszti anevelést és az oktatási rendszert. Mivel nagy a munkanélküliség, a fels ˝ ooktatás is az ellene való küzdelem

egyik eszközévé vált. Arra ösztönzik a fels ˝ ofokú oktatási intézményeket, hogy egyre több hallgatót ve-gyenek fel és igyekezzenek ˝ oket minél tovább ott tartani. Inkább hallgatók legyenek jó pár évig, mintmunkanélküliek.

Nem csoda, hogy már hazánkban is alig végez fizika, matematika és kémia tanár, pedig egyre kere-settebbekké válnak. Tekintve a tanintézmények teljesítményét, a végz ˝ osök évr ˝ ol évre kevesebbet tudnak.Rohamosan csökken a m˝ uveltség és a tudás szintje, az emberek mind kevésbé képesek tájékozódni és ahelyzetet értékelni és egyre befolyásolhatóbbakká válnak.

Népesedési válság. Akkor van egyensúlyi állapotban a népesség, ha egy átlagos n ˝ o életében két gyer-

meknek ad életet; egyet a maga, egyet a gyerekek apja utódaként. Azt adja meg a termékenységi mu-tatószám értéke, hogy az adott népességben a n ˝ ok az életük során átlagosan hányszor szülnek. Mivel kb.minden tizedik házasság medd ˝ o, a szülni képes n ˝ oknek átlagosan kett ˝ onél több gyermeket kellene szülni,hogy a népesség ne csökkenjen. Kívánatos termékenységi mutatószámnak 2,2-t tartják, azaz minden tizedik

101



szülésre képes n ˝ onek három gyermeket kell szülnie, ha a többi szülni képes n ˝ o egyenként két gyermeknekad életet. Tekintetbe véve, hogy sokan csak egyetlen gyermek szülésére vállalkoznak, általában az lenne jó, ha fiatal párok három gyermek felnevelésének szándékával házasodnának össze. Ha a termékenységimutató nem 2,2 körül mozog, a társadalom jöv ˝ ojét válságok fenyegetik.

Bolygónk lakossága nagyon gyorsan n ˝ o. 1930 és 2000 között a világ népessége megháromszorozódott,6 milliárdra n ˝ ott. Jelenleg több mint 7,3 milliárd ember él a Földön. Egyetlen napon 370 ezer ember születikés 160 ezer hal meg, így a napi növekedés 210 ezer ember. Ez utóbbi adat pár évvel ezel ˝ otti.

Annak ellenére gyarapodik ilyen gyorsan a népesség, hogy a világ országainak már csaknem felében,közel száz országban a mutatószám 2,2 alatt van. Ugyanis azon országok többségében, ahol az utóbbiévtizedben esett 2,2 alá a mutatószám, mint Kínában például, a lakosság átlagéletkora elég alacsony ahhoz,hogy a népességük még akár évtizedekig növekedjen. Ha pedig a világ egyéb országait nézzük, nem ritka a4-5-ös vagy a még ezt is meghaladó mutatószám. Nagyobb termékenység a szegényebb országokat jellemzi.Legnagyobbak az értékek a Szaharától délre fekv ˝ o országokban. Az utóbbi három évtizedben átlagbanháromszor akkora sebességgel n ˝ o a szegényebb országok népessége, mint a gazdagabbaké.

Jelenleg a világon, f ˝ oleg a túlnépesed ˝ o szegény országokban több mint egymilliárd ember éhezik. Nem-

sokára, a zöld forradalom kifulladása és az olajárak emelkedése miatt, a túlnépesed ˝ o szegény országokÉszak-Korea sorsára juthatnak. Akik éheznek, könnyebben válhatnak járványok áldozataivá.

Népességcsökkenés és elöregedés. Láthatjuk a fejlett iparú országok adatait vizsgálva, hogy az európaiországok nagy többségében és a gazdagabb országokban másutt is, a termékenységi mutató 2,2 alatt van.Ezekben az országokban a világ népességének közel fele él. Számos európai országban, így hazánkban,a korábbi Szovjetunió felbomlásakor keletkezett államok többségében, Japán és a gazdagabb kelet-ázsiaiországok jó részében a termékenységi mutató 1,5 alatt van. Ez már vészes népességfogyást jelez, amiszámos országban el is kezd ˝ odött. Hazánkban a lakosság csökkenése már hosszú évek óta tart. 2028-2032között eljutunk odáig, hogy hazánkban feleannyi gyermek születik, mint ahányan meghalnak.

Ha a termékenységi mutatószám huzamosabb id ˝ ore 2 alá kerül, azzal jár együtt, hogy a népességöregedni kezd. Népességének öregedése, s ˝ ot fogyása nem csupán Magyarország gondja. Magyarországhelyzete viszont súlyosabb, mint a többi európai államé. Európában el ˝ oször hazánkban süllyedt a ter-mékenység a megújulási szint alá és nálunk az elöregedés is 10-15 évvel korábban kezd ˝ odött mint má-sutt. A hasonló gondokkal küzd ˝ o nyugat-európai országok népességének jellemz ˝ oi, f ˝ oleg a bevándorlásnakköszönhet ˝ oen, nem annyira kedvez ˝ otlenek mint a mi adatsoraink. Magyarországról korábban inkább csakkivándoroltak, számottev ˝ o bevándorlásról csak az utóbbi 25 évben beszélhetünk.

Felmérhetetlenül súlyos gondok sokaságát hozhatja magával a népesség fogyása. Öngerjeszt ˝ o a folya-mat és egy id ˝ o után visszafordíthatatlanná válhat. Egyrészt a társadalom elöregedése egyre súlyosabb ter-het rak a fiatalabb nemzedékek vállára. Gyermekeik nevelése mellett egyre több öreg tisztességes megél-hetésér ˝ ol kell gondoskodniuk. Másrészt az id ˝ osebb nemzedékek viselkedése, mármint hogy ˝ ok sem vállal-tak annyi gyermeket, amennyi a népesség fennmaradásához szükséges lett volna, akarva-akaratlanul mintátad arra, hogy a fiatalok hogyan könnyíthetnek magukon, mint élhetnek kényelmesebben. Úgy, hogy ˝ ok iskevesebb gyermeket nevelnek fel. Mindezt tehetik a máról holnapra él ˝ o, a társadalom távolabbi jöv ˝ ojévelkevésbé tör ˝ od ˝ o id ˝ osebb emberek készséges egyetértésével. Annál er ˝ osebb a gyermek születését ˝ ol valófélelem, minél kevesebb jön bel ˝ olük a világra. Egy öreged ˝ o, fogyó társadalomban az együvé tartozás ésközteherviselés érzése csökken. A szavazók meghatározó többségét az öreg vagy öreged ˝ o népesség tesziki, akik érthet ˝ o módon, hátralév ˝ o éveiket jobban szeretnék eltölteni. Nincs aki a gyermekeket képviselje.

A gazdagabb országok népesedési válsága és a szegény országok népességének növekedése egyre inkább

a nemzetközi viszonyok meghatározó tényez ˝ ojévé válik. Kézenfekv ˝ o módja a válság kezelésének a beván-dorlás elt˝ urése, illetve serkentése. De a bevándorlás súlyos válságok forrása, ha egy id ˝ o után kiderül, hogya bevándorlók nem akarnak vagy nem képesek a befogadó társadalomba beolvadni. Továbbá a befogadóország polgárai sem fogadják be ˝ oket igazán.

102



Egészség és környezet. Tárgyaltuk a 3.2. pontban, hogy szervezetünknek megfelel ˝ o természetes életmóda gy˝ ujtögetés és vadászat. Emiatt az egészséges életmód kellékei a szabad leveg ˝ on való tartózkodás, a sokmozgás, a változatos étrend és a pezsg ˝ o közösségi élet. Hiányuk betegségekhez vezet. M˝ uvi környezetünksok, egyel ˝ ore kiszámíthatatlan hatást gyakorol ránk. Már tudjuk, számos háztartási vegyi anyag, szép-ségápoló szer hormonhatású. Ezzel magyarázzák, hogy a fejlett gazdaságú országokban a férfiak ter-mékenysége pár évtized alatt er ˝ osen visszaesett, hímivarsejtjeik száma törtrészére csökkent. A természe-

tidegen feltételeket az egészséges ember szervezete is csak rövidebb ideig viseli el maradandó károsodásnélkül. Valószín˝ u, hogy a túlérzékenységt ˝ ol (allergiától) szenved ˝ ok rohamosan növekv ˝ o számának oka atermészetidegen anyagokhoz alkalmazkodni nem tudó emberi szervezet.

Egészség és fogyasztói társadalom. A fogyasztói társadalmak népességének tekintélye része, becslésekszerint akár a fele szenvedhet lelki bajokkal kapcsolatos megbetegedésekben és függ ˝ oségekben. A de-presszió és egyéb lelki betegségek, a lelki hátter˝ u testi megbetegedések, mint a fekélyek jó része, az ivászatés egyéb függ ˝ oségek rohamos terjedése mind arra utal, hogy ez az életforma nem embernek való. Torzultértékrendünk, pénzimádatunk boldogtalanná tett bennünket. Magunkra maradunk a gondjainkkal, hiszena többiek versenytársak és azt lesik, mit szerezhetnek t ˝ olünk, miképpen szedhetnek rá. Bennünk van a

versengés ösztöne, de csak a legénykorban lév ˝ o férfiakat hajtja. Egyáltalán nem kellene élethossziglantartó, férfiakra és n ˝ okre egyaránt kiterjed ˝ o, állandó versengésnek, a vele járó örökös feszültségnek és bi-zonyítási kényszernek lennie. Együttm˝ uködésre, békességre és szeretetre lenne szükségünk, de ezeknekigencsak híján vagyunk.

Párválasztás. Szólnunk kell a párválasztás természetes menetébe való durva beavatkozásról is. Mint a3.2. pontban tárgyaltuk, a természetes rendnek megfelel ˝ oen a verseng ˝ o férfiak között a n ˝ o választ, majdfelhívja magára a kiválasztott legény figyelmét. A férfi is az ösztöneibe írt módon választ. Vonzóbb ahosszú, dús hajú n ˝ o, mert ez az egészség jele, a beteg n ˝ onek ritkul és nem n ˝ o rendesen a haja. Hasonlóan

fehér embernél a sz ˝ oke leány a vonzóbb, mert ez a fiatalságra utal. Gyerekként még világosabb a haj, deahogy telik az id ˝ o, egyre sötétebbé válik. Fontos a fiatalság, mert hiába egészséges a n ˝ o, a korral egyreromlik az érett petesejt állapota, 35 év felett egyre kisebb a fogamzás esélye, lásd a 3.2. pontban. Nem arrólvan szó, hogy a 35 év feletti n ˝ o nem szülhetne szép és egészséges gyermeket. Ilyenkor arra kell gondolni,milyet szülhetett volna 20 évesen.

Amikor a n ˝ onek sikerült magához vonzani a férfit, és egymás közvetlen közelébe kerülnek, az összeil-lésük fokát a n ˝ o orra jelzi. Ugyanis az immunrendszereiknek ki kell egészíteni egymást, hogy a születend ˝ ogyermekeik egészségesebbek legyenek. Ha összeillenek, a n ˝ o a férfi verejtékének szaganyagát vonzónak,ha nem, taszítónak érzi. A férfi orra a n ˝ o fogamzásra kész állapotát észleli és a párja akkor válik igazánvonzóvá számára. A n ˝ o ilyenkor ösztönösen olyan mozdulatokat végez, úgy öltözködik, hogy felhívja

magára a figyelmet.A mai szépségipar a hajfestéssel, dúsítással, és a testápolókkal hatástalanná teszi a természetes kiválasztó

tényez ˝ oket. Különösen súlyos következményekkel járhat a fogamzásgátló pirulák használata. Ha szedi ˝ oket,a n ˝ o élettanilag olyan, mintha várandós lenne. Ennek megfelel ˝ oen a kedves, megbízható, gondoskodó férfitrészesíti el ˝ onyben. Ez akkor okozhat nagyobb bajt, ha egyik kapcsolatából úgy lép át a másikba, hogyközben szedi a fogamzásgátlót. Új párjával összeill ˝ onek találhatják egymást, évekig élhetnek együtt, deamikor elhatározzák, hogy végleg összekötik az életüket, váratlan fordulat történhet. Megbeszélik, hadd jöjjön el ˝ oször a gyermek, majd azután összeházasodunk és a n ˝ o elhagyja a fogamzásgátló szedését. Ekkorel ˝ ofordulhat, hogy kezdenek elidegenedni egymástól, azt érezve, hogy a másik nem az, akit korábbanmegismertek. Más n ˝ ot lát maga mellett a férfi és csalódottá válik a n ˝ o is. Bár éveken át szépen meg-

voltak egymással, vége mindennek. Ezért, ha megismerkedésük fogamzásgátló szedéses állapotban történtés hosszabb távú közös terveik lennének, a pirulákat és a férfi testápoló szereit egy id ˝ ore elhagyva jobbmég id ˝ oben ellen ˝ orizni, valóban egymáshoz valók-e. Továbbá, ha gyermeket szeretnének, és közeledik a

103



fogamzásra alkalmas rövidebb id ˝ oszak, jobb, ha a n ˝ o elhagy bizonyos testápolókat, hogy a párja számáraépp a megfelel ˝ o id ˝ opontban válhasson még vonzóbbá.

Járványok. Nemcsak a rosszabb min ˝ oség˝ u termékeivel rontja az iparosított mez ˝ ogazdaság az emberéletesélyeit. A nagyüzemi állattartás egy nemvárt velejárója az, hogy kedvez ˝ o feltételeket teremtett olyan

új, igen veszélyes fert ˝ oz ˝ o betegségek kialakulásához.Fert ˝ oz ˝ o betegségeink nagyobb részben háziállatokról emberre átkerült kórokozóktól származnak. Kialakulá-sukhoz az kellett, hogy egyrészt sok állatot tartsanak egymás közvetlen közelében, továbbá sok ember éljenegyütt valamint az, hogy az emberek az állatokkal gyakrabban érintkezzenek. Ezek a feltételek a már régótas˝ ur˝ un lakott Kínában és a környékén lév ˝ o államokban teljesülnek. Rendre ebb ˝ ol a körzetb ˝ ol indultak ki azinfluenza járványok és söpörtek végig az eurázsiai földrészen. Az influenza a disznókat és szárnyasokatbetegít ˝ o kór és általában a disznóról kerülhetett át az emberre.

Mostanában a nagyüzemi baromfitartás növelte meg a madárinfluenza néven ismert kór terjedéséneklehet ˝ oségét. Amíg a szárnyasok természetes körülmények között, vagy a baromfiudvarban éltek, addig azinfluenza nem terjedhetett köztük annyira könnyen. Viszont a gazdaságosság zsúfoltabb tartást követel. Ez

felgyorsította a szárnyasok közötti influenza terjedését. A kialakult madárinfluenza törzsek az embert ismegfert ˝ ozhetik és akár halálosan is megbetegíthetik.

Ha az eddig csak a szárnyasról emberre is átterjed ˝ o influenzavírus egy, az emberi influenzában ép-pen megbetegedett egyént fert ˝ oz el, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a beteg ember szervezetébena kétféle, egyébként rokon vírus összetalálkozik és örökít ˝ o állományuk összeolvad. Egyaránt mutathatjaaz így keletkezett új vírus a madárinfluenza embert halálosan megbetegít ˝ o és az emberi influenza fert ˝ oz ˝ ohatását. Ha ez azután a beteg környezetében megfert ˝ oz egy másik embert, világméret˝ u járvány robbanhatki. Hidegebb évszakokban, amikor az influenza támad, ez a veszély minden évben aggodalomra adhat okot.Ilyen fert ˝ ozés okozta az els ˝ o világháború végén kirobbant, spanyolnátha néven ismert járványt. Kétszerannyi, 40-50 millió embert ölt meg, mint maga az els ˝ o világháború. Ha ma egy ilyen járvány kirobbanna,

a csaknem négyszeres néps˝ ur˝ uség és az állandó utazás miatt sokkal gyorsabban terjedne. Els ˝ osorban arosszul táplálkozó, az éhezést ˝ ol legyengült emberekre, azaz a szegény országok lakóira jelentene végzetesfenyegetést, akár milliárdnyi áldozatot szedve.

Az Afrika szegény országaiban pusztító Ebola járványra már vagy tíz éve elkészült az oltóanyag. Egyilyen oltóanyag gyógyszerré fejlesztéséhez évtizedes bevezet ˝ o munka és nagy anyagi befektetés szükséges.Így az Ebola oltóanyagából nem lett gyógyszer, mert a gyógyszergyárak számára a szegény országok nemszámítanak komolyabb piacnak.

Kábítószer . Történelmünket végigkíséri a bódító hatású szerek használata. Valaha a kábítószereket a

közösség által szabályzott módon, ünnepek, vallási szertartások részeként fogyasztották. Ezért a rászokás,a kóros függ ˝ oség nem alakulhatott ki. Er ˝ os volt a közösségi ellen ˝ orzés, a szereket a varázsló vagy a sámánadagolta.

Akkor válik igazán veszélyessé a kábítószer, ha a fogyasztó személyisége bizonytalan, vagy az illet ˝ o ko-moly, feldolgozatlan lelki gondokkal küzd, és ezek miatt életunttá vált. Ilyen állapotban az ember könnyenrászokik a kábítószerre és nem tud attól szabadulni. Mindent megtesz, hogy hozzájuk juthasson és egyretöbbet fogyaszt bel ˝ olük. Ezzel a személyisége még sérülékenyebbé válik és egy id ˝ o után jelentkeznek akábítószer fogyasztása okozta testi betegségek is. Európában a társadalmilag elfogadott kábítószer a szeszés a nikotin. Jól tudjuk, hogy a részegesked ˝ o mennyire reménytelen helyzetbe kerül. Kiegyensúlyozottszemélyiség˝ u ember nem vágyik a részegség bódulatára, nem is kíváncsi rá, milyen lehet az. Más kábítósz-

errel sem kísérletezik, nem érdekli, milyen érzés lehetne például marihuanát szívni.F ˝ oként a fiatalok számára jelent veszélyt a kábítószer, mert koruknál fogva hajlamosabbak széls ˝ oségekre

és kockázatos kísérletekre. Közülük is els ˝ osorban a sérült személyiség˝ uek az igazán veszélyeztetettek.

104



Hatalmas üzlet a kábítószerek tiltott kereskedelme, a világkereskedelem második legnagyobb üzletága,az els ˝ o a fegyverkereskedelem. Alapanyagainak termesztése a szegény országok számára lehet ˝ oség arra,hogy az ˝ oket gazdasági függ ˝ oségbe taszító gazdag országoktól valamennyi pénz visszajusson hozzájuk.Nagyon is jelent ˝ os a szegény országoknak az így szerezhet ˝ o jövedelem, ezért hatóságaik többé-kevésbészemet hunynak a kábítószer alapanyagok termesztése felett.

Óriási jövedelmekre tesznek szert a kábítószerüzlet kézben tartói és terjeszt ˝ oi. Jó részét a pénzmosás-nak nevezett eljárással a gazdaság törvényes ágazataiba fektetik be. Pénzmosoda lehet például egy étterem.Tulajdonosa a b˝ unözésb ˝ ol származó pénzét az étterméb ˝ ol származó bevételeként tünteti fel. Úgy fizeti azadót és a járulékokat, mintha az étterme tele lenne a vendéggel. Számos hazai befektetés er ˝ osen pénz-mosás jelleg˝ u. Nem csoda, hogy a kábítószer-kereskedelem a nemzetközi b˝ unözés melegágya. Hatalmaspénzösszegeivel az egyes országok gazdasági és politikai életét is képes befolyásolni.

Ha egy ország eléggé meggazdagodik, a kábítószer komoly veszélyforrássá válik. Els ˝ osorban a fo-gyasztói társadalom jó körülmények között él ˝ o családjai kerülnek veszélybe. Nagyon sokat dolgoznak aszül ˝ ok, a napi munka után fáradtan a TV elé ülnek, nincs idejük másra, így a gyermekükre, gyermekeikresem. Gyermekük boldogtalan, kiegyensúlyozatlan személyiség lesz, mert alapvet ˝ o képességei a megfelel ˝ oszül ˝ oi tör ˝ odés hiányában nem fejl ˝ odhettek ki. Nem sok minden köti az így feln ˝ ott gyermeket a világhoz.Pénze viszont van b ˝ oven, a szülei ezzel igyekeznek ellensúlyozni a meg nem adott tör ˝ odést. Általábanaz ilyen gyermek válik kábítószer áldozatává. Baj tehát els ˝ osorban nem magával a kábítószerrel, hanema fogyasztói társadalom egészével van. Érthet ˝ o módon a szüleit hibáztatja a kevés figyelmet, szeretetet,nevelést kapott gyermek. Ebben igaza is van, de ˝ o nem tudja, hogy szülei is a rendszer áldozatai. Lázada gyermek a munka, vásárlás, képcsatornák nézése alkotta mókusguriga és a benne taposó szülei ellen ésesze ágába sincs a körbe belépni. Érzi, mennyire nem embernek való az egész hajsza és ez az oka annak,hogy élete reménytelenné vált.

Fel kell hívni a gyermekek figyelmét a kábítószer hatásaira, mert a fogyasztástól elrettent ˝ o ismeretekvalamennyire hathatnak. De nem a felvilágosítás jelenti az igazi megoldást, hanem a megel ˝ ozés, ez azemberhez méltó teljes életre nevelést jelenti. Akik a kábítószerre rászoktak, a lelkük mélyén tudják, mibementek bele, mi lesz a sorsuk. Tudat alatt éppen ezt akarják, a társadalomból való kilépést, a halált, mertaz életet érdektelennek, kilátástalannak érzik. Éppen ezért nehéz a kábítószerr ˝ ol leszokniuk. Mivel akábítószer ki sem alakult, torzónak maradt személyiségeket roncsol, szinte reménytelen a feladat, hogya bajok gyökeréhez nyúlva ép emberré neveljük a nemtör ˝ odömség miatt elsorvadt lelk˝ u fiatalokat.

Ami a dohányzást illeti, ismertté váltak az amerikai dohányipar által pénzelt tudományos felmérésekeredményei. Ezek szerint, ha valakit 18 éves kora el ˝ ott nem sikerül a dohányzásra rászoktatni, akkor kés ˝ obberre jóval kisebb az esély. Ezért a dohányipar hirdetései els ˝ osorban a fiataloknak szólnak. Ezek a hirdetéseka bizonytalan önértékelés˝ u gyermekek számára a dohányzást a feln ˝ ottséggel, a feln ˝ ottek erejével, bizton-ságával, lehet ˝ oségeivel társítják. Holott pont az ellenkez ˝ oje igaz. Ha egy fiatal rászokik a dohányzásra, az

épp annak jele, hogy messze áll a feln ˝ ottség f ˝ o jellemz ˝ ojét ˝ ol, a lelki érettségt ˝ ol.

10.5. Mai társadalmak

Ma az a társadalom számít sikeresebbnek, amelyik több er ˝ oforrást használ el, mint a többiek.

Az USA lazán csatolt társadalma. Az Amerikai Egyesült Államok rendszerének kialakulását a földra- jzi adottságok és az er ˝ osen egyedi történelmi el ˝ ozmények tették lehet ˝ ové. Jellemz ˝ o az újvilági letelepedéstörténete. Az els ˝ o telepesek 1620-ban a Mayflower nev˝ u hajón érkeztek meg. Els ˝ osorban a vallási üldözések

miatt hagyták el Angliát. Londoni keresked ˝ ok pénzelték az utazást, a kölcsönt a telepesek az újvilági ter-mékekkel és az ott talált arannyal készültek törleszteni. November elején értek partot a mai USA észak-nyugati részén és a beköszönt ˝ o kemény tél viszontagságait csak az indiánok segít ˝ okészségének köszön-het ˝ oen élhették túl. Ezután a telepesek közösen kezdték a földet m˝ uvelni, de az er ˝ osebbek és fiatalabbak

105



igazságtalannak tartották, hogy a gyengébbek is ugyanannyit kapjanak, mint ˝ ok. Nem er ˝ oltették magukat,mondván nem dolgoznak másokra, más családjára, gyermekeire és ajánlkozott az is, hogy aranyat találvafizethetik ki a rájuk jutó adósságot. Így a következ ˝ o telet is csak az indiánok nagylelk˝ uségének köszön-het ˝ oen élhették túl. Ezután a kormányzó úgy döntött, hogy mindenki kap földet és saját maga felel aboldogulásáért. Ez vált az els ˝ o amerikai sikertörténetté. Hamarosan b ˝ ovelkedtek élelemben és pár évenbelül kifizették az adósságaikat és szabad emberekké váltak. A hálaadás ünnepe, a Thanksgiving erre em-

lékeztet, vendégül látták az ˝ oket korábban éhhaláltól megment ˝ o indiánokat.Lazán csatolt társadalom az amerikai, más társadalmakhoz képest kevesebb összeköttetést tartalmaz.

Az egyéni szabadság növelésének igénye érz ˝ odik az élet szinte minden területén. Emiatt az Egyesült Ál-lamokban a családi, rokoni kapcsolatok nem olyan szorosak, mint pl. Európában. Egy nagykorú amerikai,sok esetben messze a szüleit ˝ ol, olykor ezer kilométerekben mérhet ˝ o távolságban él. Könny˝ u költözködni, alakóhely - pénztárca és hitelképesség függvényében - tetszés szerint választható, nem jelent különösebbkötöttséget. A lehet ˝ oségek széles sorában mindenki adottságainak és igényeinek megfelel ˝ o életpályátválaszthat. Meghatározó példaképe az újat felismer ˝ o, alkotó ember, aki ebb ˝ ol meg is tud gazdagodni.

Mivel a legf ˝ obb érték az egyén szabadsága, mindenki maga tudja a legjobban, mi a jó számára ésebben nem szorul mások gyámkodására. A szabadsága tudatában lév ˝ o, azzal élni tudó amerikai polgár nemvalamely beavatási szertartás eredményeképpen válik szabaddá, hanem ezt a készséget gyermek és ifjúko-rban kell elsajátítania. Ezért már az alapfokú tanintézeteket, annak alsó osztályait is az egyéni szabadságkibontakoztatásának igénye jellemzi. Egyéniségét, önállóságát tiszteletben tartva nem lehet a gyermekettanulásra kényszeríteni, nevel ˝ oi tekintélyek súlyával munkára fogni. Ez viszont azzal jár, ha nincs kedvehozzá, a gyermek nem tanul. Hacsak a tehet ˝ os szülei magániskolába nem íratják, ahol követelményekettámasztva tanítanak.

A gyermeki szabadság elveire alapozott tanintézményben a tanulók nagy többsége tudatlan marad. Bára gyerekek nem félnek tanítóiktól, tanáraiktól, nincsenek emiatt lelki gubancaik, a tudatlanság túl nagy árlehet a szabadságért. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Azok a tanulók ugyanis, akik tehetségesebbek,igencsak jól teljesítenek. Szinte mindenkinek lehet valamilyen egyéni adottsága, amelyet a saját és a köz javára érdemes volna fejleszteni.

A szabad tanintézményben az alkotásra képes tanulók igen hamar kiválnak a többiek közül. Képességeiketszabadon fejleszthetik, tagozatos osztályba kerülnek. Tanítóik érthet ˝ o örömmel fogadják a tantárgyuk irántérdekl ˝ od ˝ o tanulókat, és tankönyvek, segédanyagok gazdag választékából egyéniségre szabott módon fejl ˝ od-het a diák tudása, képessége. Ha igazi tehetség, a szül ˝ ok anyagi helyzetét ˝ ol függetlenül akár az EgyesültÁllamok legjobb egyetemén is végezhet. Ahogyan közismert, az amerikai alap- és középfokú tanodák át-lagos színvonala mennyire gyenge, el kell ismerni, az Egyesült Államok els ˝ o vonalbeli egyetemei egybenvilágels ˝ ok is. Vezet ˝ o egyetemeik képzési szintje igen magas, oktatói testületük els ˝ orangú, felszereltségükminden igényt kielégít. De az átlagos USA-beli egyetemek, a magyar f ˝ oiskoláknak megfelel ˝ o intézmények

képzési színvonala alacsony. Természettudományos oktatásuk színvonalát jól jellemzi, hogy az amerikaiak45%-a szerint a világot Isten az utóbbi tízezer év folyamán teremtette, így, a jelenlegi alakjára.

Ennélfogva az Egyesült Államok vezet ˝ o rétege tehetséges és a maga területén igen jól képzett. Bára vezet ˝ o réteghez való tartozás örökölhet ˝ o, az oda való feljutás kiválasztási rendszere mentes a tekinté-lyelvt ˝ ol, h˝ ubéri jelleg˝ u kiváltságoktól. Ez a vezet ˝ o réteg szervezi és alakítja az Egyesült Államok gaz-daságát, szellemi és állami életét. Az ide tartozó személyiségek körül szervez ˝ od ˝ o kisebb körök, cso-portosulások kölcsönhatása hozza létre a példátlanul gazdag és sokszín˝ u szellemi környezetet. Ezek aközpontok a társadalmi hálózat meghatározó egységei. Jellegzetes amerikai sikerek a kimagasló egyéniteljesítmények, mint a találmányok, a kamrában bütykölt személyi számítógép, az egyetemi hallgatók általfejlesztett számítógépet vezérl ˝ o utasításrendszerek. Ezért az amerikai társadalmat a ragyogó egyéni teljesít-

mények, a gyors alkalmazkodóképesség, az új tisztelete és elfogadása jellemzi.Csupán arról kell gondoskodni, hogy a nagy többség, amely európai és távol-keleti mércével nézve

tudatlan és m˝ uveletlen, elfogadja a népesség töredékének, a 4-5 százaléknyira tehet ˝ o vezet ˝ o, az átlagnál

106



jóval gazdagabb réteg irányítását. Mivel ezek kiválasztási rendszere kiváltságoktól mentes, az amerikai tár-sadalom egészen hosszú ideig követte vezet ˝ oit. Mindezt segíti az amerikai nevelési rendszernek az a sajá-tossága, hogy nagyon nagy súlyt helyez a gyermekek személyiségének alakítására, az amerikai értékek be-fogadására. Akik képesek lennének a vezet ˝ o réteg irányításával szembeszállni, azokat az szinte észrevétlenülmagába olvasztja. A nagy többséget pedig úgy nevelik, hogy ne csak szót fogadjanak a gazdagoknak, hanemcsodálják, s ˝ ot szeressék ˝ oket.

Végs ˝ osoron az egyenetlenség kirívó volta az amerikai társadalom f ˝ o gondja. Népességének nagy több-sége embergép, az eltompítás sikeres. Meg kell azt is említeni, hogy ma már egyes körzetek iskolái atehetséges gyermekek számára sem tudják az esélyeket biztosítani. Nemcsak a vezet ˝ oihez képest, hanemaz európai és távol-keleti mércével mérve is lehangolóan alacsony a lakosság képzettségének, általánosm˝ uveltségének szintje. Ezen az id ˝ oszakonként fellángoló mozgalmak sem segíthetnek, hiszen a társadalomalapértékének, az egyéni szabadságnak a megsértése lenne a gyermekekkel szembeni, tanulásra kényszerít ˝ omódszerek alkalmazása. Ebben még szerepet játszhat az is, hogy a kiemelkedettek is igyekeznek fen-ntartani a számukra oly kényelmes állapotot. Ezért a nagy tömegek tudatlanságának mértéke, így példáulaz olvasásképtelenség szintje is n ˝ o. További gond, hogy az alacsony m˝ uveltségi színvonal miatt az USA jelent ˝ os számú magas képzettség˝ u külföldi alkalmazására kényszerül, els ˝ osorban a természettudományos

képzettséget igényl ˝ o területeken. Nagyon súlyos amerikai gond a lemaradottak kezelése. A kiszorultaklázongásai, az ezzel járó er ˝ oszak, a b˝ unözés az amerikai életmód elkerülhetetlen velejárói.

Mára az USA népességének 1%-ának birtokába került az USA vagyonának több mint 40%-a és nekik jut a jövedelem 20%-a is. 2012-ben a fels ˝ o 1% jövedelme 19,6%-al n ˝ ott, míg a 99% -nak csupán 1%-kaln ˝ ott a jövedelme. Ha az utóbbi harminc évet vizsgáljuk, az 1% jövedelmének növekedése pedig az 1 ezrelékgazdagodásának tulajdonítható. Övék a befektetések jövedelmének több mint 50%-a, és míg az egy ezrelékaz 1970-es évek felé az USA vagyonának 7%-át birtokolták, 2012-ben a részesedésük közel 22%-ra n ˝ ott.

Szorosan csatolt társadalom . A szorosan csatolt együttélési rendszer jellegzetes példái a távol-keleti

országok társadalmai. Alapértékük a közösség szolgálata. A sok ezer éven keresztül kialakult kínai élet-szemlélet meghatározó szerepet játszott a térség fejl ˝ odésében, Japán, Dél-Korea, Tajvan mai sikereiben.Túlnépesedett területeken, dacolva a gyakori természeti csapások fenyegetésével, nincs arra lehet ˝ oség, hogyaz egyén amerikai módon függetlenítse magát a többiekt ˝ ol. Szorosak a távol-keleti ember kötöttségei,szabadsága korlátozott. Ezeket a társadalmakat szorosan csatolt rendszerként érthetjük meg, mivel a tár-sadalom s˝ ur˝ u hálózódású és köt ˝ odései er ˝ osek. Náluk a családi, rokoni kapcsolatok ma is nagyon fontosak.Alapvet ˝ o érték az id ˝ osek tisztelete, a rokonok megbecsülése. Bármi történjen az emberrel, nem maradhatmagára. Nem könny˝ u költözni, a munkahely változtatása ritkán fordul el ˝ o. A h˝ uség, legyen az család-hoz, munkahelyhez, lakóhelyhez ma is él. Meghatározó távol-keleti eszménykép az embertársaira alaposanfigyel ˝ o, munkahelyét, lakóhelyét és az államot önfeláldozóan szolgáló ember. A továbbiakban Japánnalfoglalkozunk.

Köztudott a japán emberr ˝ ol, mennyire udvarias. Pedig, amit mi akként értelmezünk, jóval több, mintegyszer˝ u udvariasság. A japán a találkozáskor tényleg komolyan érdekl ˝ odik a másik iránt. Ugyanis ahagyományos távol-keleti felfogás szerint, az általános rendez ˝ o elvnek megfelel ˝ oen, el ˝ obb-utóbb minden ahelyére kerül, semmi sem történik szándék és értelem nélkül. Ha valakivel találkozom, az is egy lehet ˝ oség,amivel élnem kell. Érdekl ˝ odöm a másik iránt és az is irántam. Ennek az eredménye nekem, neki, valakiharmadiknak, vagy sokaknak javára szolgálhat majd. Egy japánnak mindig figyelnie kell társára. Emiattaz átlagos japánnak sokkal jobb az emberismerete, mint az amerikaiaknak vagy európaiaknak. Ez az egyiktitka a japán üzletemberek sikereinek. Nagyon hamar felismerik, hogy akivel tárgyalnak, milyen ember,mik lehetnek a szándékai, és meddig mehetnek el az üzleti tárgyalás során.

Egyik legf ˝ obb feladata a távol-keleti embernek, hogy gyermekei megfelel ˝ o m˝ uveltséget kapjanak. Japánés a Távol-kelet alsó és középfokú tanodáiban a követelmények szintje határozottan magas. A japán gy-erekeknek 18 éves korukig sokkal többet kell tanulniuk, mint magyar társaiknak. Másodlagosak az egyéni

107



adottságok, a követelményeket mindenkinek teljesíteni kell. Sikeresen teljesít ˝ o társukat a tanulók meg-tapsolják, tudják, ha valaki eredményes, az hosszú távon mindenki javára válik. A tanítók és tanárok atársadalom leginkább megbecsült, tisztelt, fizetett tagjai közé tartoznak.

Nemzetközi összehasonlításban kiemelked ˝ oen magas a sokat követel ˝ o tanodákban nevelt átlagpolgárm˝ uveltségi szintje. Ez a magas általános m˝ uveltség, a társadalmat át- meg átszöv ˝ o sokféle összetartó er ˝ oegységes, elkötelezett népesség kialakulására vezetett. A távol-keleti társadalmak irigylésre méltó gaz-

dasági sikerei a m˝ uvelt, megbízható, fegyelmezett, együttm˝ uködésre képes és kész tömegeknek köszön-het ˝ oek. A vezetés nem válik el a népt ˝ ol az amerikaihoz hasonló mértékben. Ennek megfelel ˝ oen a lemaradot-takról sem nagyon lehet beszélni, a b˝ unözés mértéke az európai és amerikaihoz képest elhanyagolható.

Kiemelked ˝ oen jó a szorosan csatolt társadalom alkalmazkodóképessége. Gyorsan válaszol a küls ˝ o vál-tozásokra. Igen hamar meghonosítja a másutt született találmányokat vagy akár intézményeket. Hatékonya magasabb fokú együttm˝ uködést kívánó feladatok megoldásában. Az er ˝ osen csatolt társadalmak gyengepontja az, hogy az egyöntet˝ uség miatt a személyiség, a kiemelked ˝ o tehetség˝ u egyéniség kibontakozásánaklehet ˝ oségei korlátozottak. Míg a matematikában tehetséges amerikai vagy magyar diák hamar tagozatososztályba kerül és azzal foglalkozhat, amiben tehetséges, addig hasonló japán társa azokra a tárgyakra kell,hogy összpontosítson, amelyekben gyenge. Így, bár ez a japán diák is matematika szakos egyetemi hall-

gató lesz, összehasonlítva magyar vagy amerikai társával, mint egyetemista, gyengébben teljesít. Mivelbel ˝ ole lesz a japán professzor, a japán fels ˝ ooktatás gyenge. Míg 18 éves korig a képzés színvonala igen ma-gas, ehhez képest az egyetemek színvonala, amit igazából már az egyetemi tanárok egyénisége, eredetiségehatároz meg, alacsonyabb. A gazdasági fejl ˝ odés alapjaiul szolgáló nagy felfedezések, találmányok inkábbmásutt születnek meg.

Szorosan csatolt társadalmakon belül sokkal er ˝ osebb a verseny, mint a lazán csatolt társadalmakban.Ez utóbbiakban a verseny lényegében a vezet ˝ o rétegen belül zajlik, törvényes, néha törvényen kívüli es-zközzel. Szorosan csatolt társadalmakban a teljes népesség versenyre van kényszerítve, nemcsak a iskolák-ban, hanem a munkahelyeken is. Itt a verseny f ˝ o mozgatója az, hogy tudásom és er ˝ om legjavával aközösséget kell szolgálnom. Nem tehetek másként, mindenki ezt teszi, szégyen lenne lemaradnom. A

japán tanulók között el ˝ oforduló öngyilkosságokat is az magyarázza, hogy a mércét átugrani képtelen gyer-mek nem tudja elviselni, hogy lemarad, miközben a környezetében mindenki más teljesít.

Lassan a japán társadalmat is fellazítja a t ˝ okés gazdasági rend. A japán nagyvállalatoknak adott sz-abadság, a t ˝ ozsde mindenhatóságába vetett hit vezetett a fukusimai er ˝ om˝ uvek végzetes balesetéhez. Egya földrengéshez közelebb lév ˝ o, szintén magánkézben lév ˝ o atomer ˝ om˝ ube nem törhetett be a fukusimainális er ˝ osebb szök ˝ oár, mert az vállalta a költségeket, felkészültek rá. Fukusimában azonban a társaság ma-gasabb osztaléka volt a szempont és emiatt ilyen magas szök ˝ oárra nem készültek fel. Pedig a térséget azutóbbi évszázadokban, nem egy, a jelenlegihez hasonló er ˝ osség˝ u földrengés és szök ˝ oár sújtotta, legutóbb1923-ban.

Japán lassan 25 éve pénzer ˝ osödéssel járó válságba került és abból azóta sem képes kilábalni. Mindez jelzi, hogy a világazdaság egészének most kibontakozó hasonló válsága nem oldódhat meg könnyen.

Kína és India felemelkedése. Ma a nemzetek feletti nagyvállalatok anyaországai törekvéseik egy nemvárt, számukra súlyos következményével szembesülhetnek. A Távol-Kelet ˝ osi m˝ uveltség˝ u országait, közöt-tük Kínát és Indiát is bevonták a folyamatba. Ezekben az államokban, éppen szorosan csatolt jellegük miatt,a beillesztés nem a megszokott módon, a gyarmatosítás enyhébb változatának megfelel ˝ oen zajlott le. Nemsikerült az országokat a másutt jól bevált módszerekkel egy, a benyomulókat kiszolgáló, kiváltságos helyivezet ˝ orétegre és a kiszolgáltatott nagy többségre felosztani.

Kína mint parancsuralmi rendszer˝ u, kommunista berendezkedés˝ u ország nyitott kaput a világra. Igen jól

képzett, tanulékony, fegyelmezett, ha kell igénytelen tömegei kiváló, nagyon olcsó munkaer ˝ ot jelentenek.Csak a folyamat jelenlegi állását tekintjük át. Kína a világ m˝ uhelyévé vált. Feldolgozó ipara verhetetlen.Amerikai és Európa kereskedelmi hálózatai hatalmas tömeg˝ u, jó min ˝ oség˝ u, olcsó kínai terméket forgalmaz-nak. Amerika és Európa feldolgozó ipara a kínai munkaer ˝ o olcsósága miatt nem bírja a versenyt. Iparágak

108



mennek tönkre, t˝ unnek el a nemzetközi nagyvállalatok anyaországaiban. Üzemek sora települ Kínába. Eu-rópában is n ˝ o a munkanélküliség és az állami költségvetések egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. Hatalmasbevételeit Kína további fejlesztésekre költi és olyan mennyiség˝ u amerikai államkötvénnyel rendelkezik,hogy bármikor gyors cs ˝ odbe döntheti a végs ˝ okig eladósodó USA-t. Ám manapság Kína növekedése islelassult és megindult a Kínába települt üzemek visszaköltözése.

Mindennek ára van. Kína ötezer éven át, lásd a 5.3. részben, gondosan óvott környezete tönkrement,leveg ˝ oje elviselhetetlen módon szennyezett, vízkészletét felemészti, term ˝ oföldjeit tönkreteszi.

Míg Kína a világ m˝ uhelye lett, India a feldolgozóipara fejl ˝ odése mellett els ˝ osorban a nagyon magasanképzett és angolul kiválóan beszél ˝ o munkaerejével versenyképes. Egyre több amerikai fels ˝ ofokon képzettamerikai szakember veszíti el állását, mert feladatát Indiában él ˝ o, az USA-beli fizetés töredékéért dolgozó,de a feladatot ugyanolyan jól megoldó indiai veszi át. Az állások ún. kihelyezése egyre nagyobb feszült-ségeket kelt az USA munkaer ˝ opiacán. Míg a II. világháború után az USA mennyiségben és min ˝ oségben,feldolgozóiparát és egyéb teljesítményeit tekintve szinte mindenben els ˝ o volt a világon, mára ennek vége.Míg 50-60 évvel ezel ˝ ott ˝ o hitelezett mindenkinek, ma adósságból él. Közben, a zöld forradalom lásd a9.1 következményeképpen India népessége 1950 óta közel az ötszörösére n ˝ ott, miközben a term ˝ oföldjeitönkremennek és a vízkészletei egyre sz˝ ukösebbé válnak.

A Föld lakosságának nagy többsége átmeneti állapotú társadalmakban és szegénységben él. Mondanisem kell, a fejlett világ határozza meg a világgazdaság és a világ pénzügyi rendszerének m˝ uködését.Els ˝ osorban az USA szabja meg a szabadnak nevezett verseny szabályait, amely nyilvánvaló módon agazdagoknak és az er ˝ oseknek kedvez. Válságtüneteiket a kiszolgáltatott helyzetben lév ˝ o szegény orszá-gokra igyekeznek terhelni. Ezért világunkat félelmetes és egyre növekv ˝ o feszültségek jellemzik. Egyiptompéldája jól mutatja, mint juthat romlásba egy önmagát évezredekig fenntartani képes m˝ uveltség.

Egyiptom önpusztító fejl ˝ odése. Egyiptomot a Nílus éltette. Ameddig az áradás terjedt, és lerakta a magá-val hozott termékenyít ˝ o iszapot, ott a föld fekete és jól term ˝ o volt. Az évenkénti áradásoknak köszönhet ˝ oen

az is maradt, nem volt szükség arra, hogy er ˝ osebben trágyázzák. Igazodva a Nílus áradásának természetesrendjéhez, kevés emberi munkával, alacsony m˝ uszaki szinten is jól m ˝ uköd ˝ o mez ˝ ogazdaságot lehet fenntar-tani. Ha a folyó áradásakor a területre minden évben újabb iszapréteg kerül, szikesedés nem fenyeget, merta sziksók nem tudnak egy adott rétegben felhalmozódni. Túl az áradások sávján a talaj vörös és terméketlen.Egyiptomot igazából a fekete föld tartománya jelentette, területe nem volt nagyobb, mint a magyar Alföld.Es ˝ o Egyiptomban alig van.

Nem minden évben kedvez ˝ o az id ˝ ojárás, amely a Nílus vízhozamával befolyásolta az áradás er ˝ osségétés ezzel az elöntött és termékennyé tett terület nagyságát. Ha nagyon nagy volt az áradás, elpusztítja atelepüléseket és az öntöz ˝ om˝ uveket. De jöhet olyan év, vagy akár hét sz˝ uk esztend ˝ o, amikor a Nílus alig öntki és ekkor alig terem valami. Ekkor az ország az uralkodói tárházakban felhalmozott gabonából él.

Egyiptom Nílus áradásán alapuló, évezredeken át m˝ uköd ˝ o fenntartható mez ˝ ogazdaságát a Nílusra építettasszuáni gát szüntette meg. A múlt század ötvenes éveiben kezdték építeni, 1971-re készült el. Ugyanmegoldotta az áradások ingadozásával kapcsolatos gondokat, ám visszatartja a földeket megtermékenyít ˝ oiszapot. Ezzel az egyiptomi földm˝ uvel ˝ ok m˝ utrágya használatára kényszerültek és földjeik szikesednek. Azugrásszer˝ uen növekv ˝ o népesség gabonabehozatalra szorul.

Európa társadalmairól. Jelent ˝ osen különböznek az európai népuralmi rendszerek mind az amerikai,mind a távol-keleti társadalmaktól. F ˝ obb jellemz ˝ oik egymásra utaltságuk és ugyanakkor nemzeti jel-legükhöz való ragaszkodásuk. Nagy a néps˝ ur˝ uség és a számos kisebb-nagyobb, a történelmi fejl ˝ odés emelte

korlát miatt az európai polgár álmodni sem merhet a függetlenség olyan fokáról, amely az USA-ban ter-mészetes. Ugyanakkor Európa vallási-néprajzi sokszín˝ usége lehetetlenné tette a Távol-Keletet jellemz ˝ oegység és egyöntet˝ uség kialakulását. Az európai eszmény az eredeti gondolkodású, megért ˝ o, megegyezésrekész személyiség.

109



Az EU mély válságba került, az euró használata nemhogy egységesítette volna népeit, inkább megosz-totta. A megtakarításra eleve hajlamosabb északi országok, els ˝ osorban Németország olcsó hitelekkel árasz-tották el az EU déli államait, majd a hitelek kamatait megnövelve a végs ˝ okig eladósították, adósrabszol-gaságba taszították, taszítják ˝ oket.

11. Világegyesítés

11.1. Zsákutcás fejl ˝ odés

Nem az vezet bennünket, amit szeretnénk, hanem az, amit az adott pillanatban éppen tehetünk. Hogymi marad utánunk, az a jöv ˝ o nemzedékek gondja. Hiszen a haladáshit világában, az uralkodó, minden-napjainkat ma is meghatározó közgazdasági elméletek és a napi híradások is az állandó növekedés szük-ségességér ˝ ol, haladásról beszélnek. Mivel az állandó gazdasági növekedés egyúttal folyamatos gazdagodástis jelent, érthet ˝ o, hogy a bennünket ebben a szellemben vezet ˝ ok nem gondolnak különösen a jöv ˝ ore. Hiszena növekedés által utódaink egyre gazdagabbak lesznek és így nagyobb lehet ˝ oségeik birtokában meg tudják

majd gondjaikat oldani.Els ˝ o pillanatra visszásan hangzik, de amióta többet tudunk a természet törvényeir ˝ ol, még többet ártunk

magunknak, igaz a kár csak hosszabb id ˝ o után mutatkozik és az utódainkat, a jöv ˝ ot terheljük vele. Amikor ahaladáshit legf ˝ obb támaszára, a természettörvényeket feltáró értelmes gondolkodás sikerére való hivatkozik,másra is fel kellene és már a felvilágosodás születésekor komolyan fel kellett volna figyelni. Arra, hogya természetnek lehetnek általunk még fel nem ismert, kell ˝ o mélységben meg nem értett törvényei is. Atermészet valamennyi törvényét, a h ˝ otan tételeit is tekintetbe véve kellene élnünk, mert ha nem ezt tesszük,akkor egy id ˝ o után hanyatlás s ˝ ot pusztulás várhat ránk. Ezért csak kell ˝ o óvatossággal fogadhatjuk el az észés értelem ítél ˝ oszéke által, ám csak az ismert törvények alapján hozott döntéseket. Hiszen lehetséges, adöntés a még fel nem tárt, de az adott esetben lényeges törvényekr ˝ ol mit sem tudva született. Ezért a döntés

nagyobb id ˝ otávlatban káros, vagy akár végzetes következményekkel járhat.Csak óvatosan, a természet iránti alázattal, tudásunk korlátairól és értelmünk teljesít ˝ oképességének

határairól tudva, az embert addig megtartó hagyományra tekintve lett volna szabad haladnunk. Ugyanisa hagyomány, s ˝ ot még a babonák jó része is a nem ismert törvényekkel való hosszú együttélés során alakultki. Az általuk megszabott életrend szerint élve maradtunk meg. Ha nem tudjuk, mint tartottak meg, aznem ok arra, hogy elvessük ˝ oket és eddig ki nem kísérletezett módon kezdjünk élni. Ha annyira ártalmasaklennének, nem lehetnénk itt. Éppen ezért a felvilágosodás haladáshite, amelynek alaptétele a mindent azértelem és az ész ítél ˝ oszéke elé való idézés és az ennek szellemében való élés nagyon kockázatos vállalkozásvolt és mára az összeomláshoz vezet ˝ o válságba sodorta a világot.

Világunk a Mammon birodalmává vált. Fajfenntartási ösztönünk a mai világban az anyagiakért folyóharcban versengtet bennünket. Vetélkedünk, ki tud többet szerezni, mert ez adja meg, mit érünk. Közbenvészesen pazarlunk, mert emiatt sokkal többet termelünk és nem tör ˝ odünk azzal, mily sok felesleges s ˝ otkáros tevékenységeket végezve jutunk pénzhez.

Sajnos a vezet ˝ o réteg egyrésze mára már szinte a Föld valamennyi országainak többségében pénzbetegerkölcsfogyatékosból áll. Vezet ˝ oinkt ˝ ol nemhogy megoldást várhatnánk, hanem állapotuknál fogva egyene-sen ˝ ok a versengés legf ˝ obb hajcsárai. Kevés közöttük az olyan, aki tisztában lenne a természet és a világtörvényeivel. Csak a hatalmi harcok és a pénz világában vannak igazán otthon és sikerrel tévesztik meg atöbbieket. De ne kenjünk mindent rájuk, maga a rendszer termelte ki és emelte fel ˝ oket.

Irányváltás esélyei. A világról, az életünk feltételeir ˝ ol alkotott képünk alapvet ˝ o torzulást szenvedett.Legfontosabb a pénz, minden egyéb csak ezután jöhet. Hacsak nincs valamilyen szerencsétlenség, ter-mészeti csapás, az adósság- és hitelválság hírei az els ˝ ok. Érthet ˝ o, mindenhez hitel kell. Ha már a pénzin-tézeteket sikerül meger ˝ osíteni, akkor lesz hitel és fellendülhet, növekedni kezdhet a gazdaság és ekkor már

110



gondolhatunk a nyugdíjasokra, az egészségügyre és más társadalmi gonddal való foglalkozásra. Mindezekután fordíthatunk nagyobb figyelmet a természetre. De ez a ma elfogadott fontossági sorrend, els ˝ o a pénz,majd ezután következik a gazdaság, a társadalom, utána a természet, épp fordítottja a valóságnak, lásd a 5.3.részben Tikopia példáját. Els ˝ o a természet eltartóképessége, ez szabja meg, mennyien és miként élhetünkott meg. Ehhez kell igazodnia a gazdaságnak és a pénzrendszernek a fenntartható gazdaság m˝ uködését kellszolgálnia.

Ott van a baj, hogy a közgazdászok meghatározó többsége még ma sem fogadja el, hogy a gazdaságinövekedésnek és általában a növekedésnek természettörvények által meghatározott határai volnának. Min-dez azt jelzi, hogy a közgazdaságtan ma még nem valódi tudomány. Az alapvet ˝ obb tudományterületek,mint a fizika, a biológia, ökológia, lélektan és mások mai eredményeire kellene épülnie, azokból kiindulvatehetne fel vizsgálható feltételezéseket és miután ezeket a gyakorlatban ellen ˝ orizték, tehetnének javaslatotarra, mint vezesse a kormány az országot. Ehelyett légb ˝ ol kapott elméleteket alkalmaznak és az utóbbiévtizedekben mindezt bonyolult matematikai módszerekkel teszik még áttekinthetetlenebbé. A f ˝ osodorbeliközgazdaságtan a gazdagok kiszolgálójává vált, tudományosnak látszó feltevései csak arra valók, hogy asegítségükkel meghozott intézkedések a gazdagokat még gazdagabbakká tegyék.

A fogyasztói társadalom embert butító gépezete hirdetéseivel, sajtójával, hang- és képcsatornáival egyrehatékonyabb. Ösztöneinket érvényesíti, mindenáron való szerzésre, mindenre kiterjed ˝ o versengésre késztetbennünket. Nem a tudatosságot és a családban még esetleg kapott erkölcsi értékeket er ˝ osíti bennünk. Mivela kormányok egyre kevésbé népük, annál inkább a részvénytársaságok érdekeit képviselik, a közoktatásirendszerb ˝ ol mint feleslegest igyekeznek eltávolítani a mérlegel ˝ o, bölcs gondolkodásra nevel ˝ o tananyagokatés az erkölcsi nevelést. Ma a nagy tömegek számára a ’dolgozz és vásárolj’ marad.

Határozatlanságunk oka az is, hogy az emberélet rövid lehet ahhoz, hogy a végzetes, ám lassú változá-sokat felismerhessük. Lehetett olyan oka is a húsvét-szigeti társadalom összeomlásának, lásd a 1. pontban,hogy az emberek nem ismerték fel id ˝ oben, mit jelent számukra az erd ˝ ok irtása. Jól példa erre a meleged ˝ oviz˝ u fazékban lév ˝ o béka. Ha a béka a fazékban van, és a fazék alatt lassan tüzelünk, akkor a víz fokozatosanmelegszik. Ezt a béka nem veszi észre. Testh ˝ omérséklete fokozatosan veszi fel a víz h ˝ omérsékletét és abéka szép lassan megf ˝ o. Ha viszont a béka beugrik a meleged ˝ o vízbe, azonnal észleli a bajt és rögtönkiugrik a fazékból.

Ha pedig értelmünk már észleli a fenyegetést, hajlamosak vagyunk arra, hogy ámítsuk magunkat és sem-mit sem téve reménykedjünk. Ez a legegyszer˝ ubb és legkönnyebb. Amikor a náci Németország kilátástalanhelyzetbe került, a német sajtóban és közbeszédben el ˝ okerült a csodafegyver. Olyan bombát jelentett, mely-b ˝ ol egyetlen is elég egy város elpusztításához. Továbbá olyan eszköz szállítja, melyet a légvédelem nem tudlel ˝ oni. Mindebben volt némi igazság. Tényleg l ˝ otték Londont a rakéta ˝ osével, az irányított szárnyas bom-bával és német tudósok is foglalkoztak az atomfegyver fejlesztésével. De ezek még kezdetleges eszközökvoltak. Csak arra szolgált a csodafegyver meséje, hogy reményt adjon és fenntartsa a harci szellemet.

Ha értelmünk meggy ˝ oz arról, hogy a fenyegetések valódiak, ne reménykedjünk a csodákban, hanemvégre tegyünk valamit, akkor lehet reményünk, ha kb. 5 százalékunk tudja, hogy ilyenkor mi a teend ˝ o ésteszi is. Ekkora részarány elég lehet ahhoz, hogy a többi is kövesse ˝ oket. A csoport viselkedését, lásd a 3.2.fejezetben ett ˝ ol fogva már ˝ ok határozzák meg.

11.2. A Mammon világuralma

Végig a 20. század során a részvénytársaságok súlya egyre n ˝ ott. Nemzetköziekké váltak és egyre sik-eresebben kerülték meg az ˝ oket szabályozni, keretek között tartani igyekv ˝ o államokat. Manapság máraz államokat is eszközükké tették. Állami intézmények és kormányok, közhatalom, mind a nemzetközinagyvállalatok kiszolgálóivá váltak. Központi intézményük, a t ˝ ozsde a legfontosabb hatalmi központtávált, szinte csak vallásos jelleg˝ u tisztelet illetheti megnyilvánulásait, kinyilatkozásait.

111



Azer ˝ oforrások és nyersanyagok érezhet ˝ o sz˝ ukösségét új eljárások bevezetése és a világméret˝ u munkamegosztásrohamos fejl ˝ odése kísérli meg ellensúlyozni. Tényleges hatalmi tényez ˝ okké a nemzetek feletti vállalatbiro-dalmak váltak, ˝ ok birtokolják a világ anyagi- és er ˝ oforrásait, ˝ ok alakítják át termékké és ˝ ok adják el. Minélnagyobb tömegben igyekeznek termékeiket gyártani. A nemzetek feletti nagyvállalat növekedési folyamataa következ ˝ o. Költséges a munkaer ˝ o és szigorodnak a környezetvédelmi el ˝ oírások az anyaországban. Az agazdaságos, ha a termelés egy részét olyan országba telepíti át, ahol olcsó és b ˝ oséges munkaer ˝ ot talál és

ahol nem kell a környezetre akkora figyelmet fordítani. Ez viszont megköveteli nyersanyagok, félkész- éskésztermékek nagy távolságokra való szállitgatását.

Igyekeznek az ˝ oket fogadni vágyó országok, városok minél jobb feltételeket biztosítani, mivel a területily módon beruházásokhoz jut. Csökken a munkanélküliség és egy id ˝ o után az odatelepült üzem adót isfizet. Kormányok és önkormányzatok versengenek a vállalatok kegyeikért, melyik tud jobb környezetet,képzettebb és olcsóbb munkaer ˝ ot, kedvez ˝ obb adózási feltételeket ajánlani. ’...elhordtuk a hegyeket, kiir-tottuk a dzsungeleket, feltöltöttük a mocsarakat, eltereltük a folyókat.. s mindezek megkönnyítik, hogy ittvállalkozzon’. Így csábítja a Fülöp-szigetek kormányának hirdetése a befektet ˝ oket. Ennek a csalogatás-nak a hátterét akkor foghatjuk fel a maga mélységében, ha tudjuk, hogy a Fülöp-szigetek er ˝ osen katolikusország és a Messiást váró bibliai jóslat így hangzik Ízajás könyvének 40. fejezetében: ’Készítsetek utat a

pusztában az Úrnak, egyengessétek Istenünk ösvényét a sivatagon át. Minden hegyet és halmot hordjatokel. Ami egyenetlen, váljék egyenessé, a hegyek ormai legyenek olyanok, akár a völgy’. Fogyasztói vilá-gunk üdvözít ˝ oi a leteleped ˝ o vállalatok, akiket csak vallásos jelleg˝ u tisztelet illethet, minden más leperegróluk. Ezért a terjeszked ˝ o vállalatok válogathatnak az ajánlatokban, versenyeztethetik a fogadó országokat,városokat, ki tud nagyobb kedvezményt adni.

Fogyasztói világunk vérkeringési rendszere, a nemzetek feletti vállalatok létezésének alapja az autópá-lyák hálózata. Különböz ˝ o helyekre szétszórt üzemegységeik között az alkatrészeket, részegységeket tehergép-kocsikon szállítják ide-oda. Szinte folyamatos a szállítás. A ’just in time’ (pont id ˝ oben) rendszer szerintnem gazdaságos raktározni, raktárakat építeni és fenntartani, pénzt raktárakban fekv ˝ o alkatrészekbe ölni.Ehelyett úgy kell ütemezni a termelést, hogy a beszállított alkatrészek pont id ˝ oben érkezzenek a munka-

padokhoz. Így a raktározási id ˝ o a lehet ˝ o legkisebb, ha lehet, pár óra vagy pár nap. Költségeik tekinté-lyes részét a mozgatás, tárolás, szétosztás költségei teszik ki. Mindez nagyon forrásigényes. Egy átlagosélelmiszert az Egyesült Államokban közel ezerkilencszáz kilométert utaztatnak, amíg az a vev ˝ oig eljut.Mindez, a helyi raktárak és tárolási lehet ˝ oségek nagy többségének gazdaságossági alapon történ ˝ o felszá-molása kiélezetté teszi a rendszer m˝ uködését. Például ha a malmok és a süt ˝ odék nem raktározzák az ˝ orlend ˝ ogabonát és a lisztet, hanem mindig az éppen érkez ˝ o szállítmányt ˝ orlik és sütik, komolyabb üzemzavar eseténnem lehet majd kenyeret kapni.

Természetes, hogy a szállítás költségeit a nagyvállalatok, amennyire tehetik, igyekeznek másra hárí-tani. Nem helyi érdek az autópályák építése, hanem valójában igen súlyos teher és éltet ˝ o természeteskörnyezetünk kíméletlen pusztításával jár együtt. Els ˝ osorban a ’pont id ˝ oben’ rendszer˝ u szállítás igényeit

szolgálja.A nemzetek feletti társaságok terjeszkedése er ˝ oforrások és nyersanyagok gátlástalan pazarlását hozza

magával. Ez most csak azért gazdaságos, mert nem veszik tekintetbe, hogy a hagyományos er ˝ oforrá-sok hamarosan kimerülnek. Továbbá az uralkodó hatalmi rendszer világszerte minden eszközzel segíti anemzetközi kereskedelem, azaz a nemzetek feletti társaságok fejl ˝ odését.

Akiknek mindent szabad. Amint már a 5.5. fejezet végén tárgyaltuk, a részvénytársaságok, amelyekeredetileg a közösség és a részvényesek érdekeit egyaránt szolgálták, egy id ˝ o után példátlan kiváltságokratettek szert. Mára már az államok fölé kerekedtek, kiszolgálójukká tették ˝ oket. De még nem teljesen,

az állam és az önkormányzatok kezében maradt még néhány, a fogyasztók védelmét, az állampolgárokegészségét és a természetes környezet épségét óvó eszköz. Ám ez korlátot jelent a nemzetközi nagyvál-lalatok számára, nem gyárthatnak és forgalmazhatnak akárhol, akárhogyan akármit. Mindez nemcsak avállalkozások tevékenységének szab határt, hanem ami a lényeg, a befektet ˝ ok hasznát is csökkenti.

112



A nagyvállalatok részvényeit birtokoló befektet ˝ ok több lábon állnak, az ezer nagyvállalatot és tulaj-donosi körüket ábrázoló hálózat nagyon er ˝ os összefonódásokat mutat. 2014-es felmérés szerint a világ 80leggazdagabb milliárdosa ugyanannyit annyit birtokol, mint a világ népességének szegényebb fele, azaz3,6 milliárd ember. A 10 leggazdagabb közül 8, a 80 leggazdagabb közül 35 USA-állampolgár. Mivel aleggazdagabbak szintén még gazdagabbak akarnak lenni, nekik ez sem elég. Bár versengenek egymással,a szándékuk közös, a további gazdagodásuk el ˝ ott álló akadályokat fel kell számolni. Le kell építeni az

állampolgáraikat óvó államok és önkormányzatok jogait.Földrésznyi vagy annál is nagyobb szabadkereskedelmi övezetek kialakításán fáradoznak. Már létezik

a NAFTA (Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) és ilyen térség az EU is. Most készülnekmegkötni két másik, jóval nagyobb, földrészeket magukba foglaló egyezményt. A hozzájuk csatlakozóállamokban szabadon áramolhat a t ˝ oke és a befektetések mindenek fölötti védelmet élveznek. A helyi vál-lalkozók nem lehetnek el ˝ onyben az övezet más államaiból érkez ˝ okkel szemben. Továbbá az ott m ˝ uköd ˝ okülföldi társaságnak joga van akár több száz millió dolláros kártérítést is kérni, ha szerinte az ország,megye, vagy város hatósága üzleti érdekeit sért ˝ o el ˝ oírást léptet életbe. Vagy az állam olyan feltételekettámaszt, amely mellett ott neki nem éri meg megtelepedni és emiatt tekintélyes haszontól eshet el. Azegyezmény szerint az ilyen ügyekben nem az érintett ország, megye vagy város bírósága dönt, hanem az

erre a célra választott, megfellebezhetetlen döntést hozó háromtagú nemzetközi bíróság. Mivel az ilyen es-etekre nincsenek kidolgozott vagy általánosan elfogadott jogszabályok és ritka a hasonlítható korábbi eset,a háromtagú bíróság maga hozza meg a törvényt és egyidej˝ uleg ítélkezik is. Így az aláíró országok népáltal megválasztott testületei elvesztik jogaik jó részét, és azokat nagyvállalatokra, közöttük külföldiekreruházzák át. Vagyis a hatalom a senki által meg nem választott, felel ˝ osségre nem vonható emberek, csak asaját pénzüket gyarapítók kezébe jut.

Például az egyezményt aláíró államban az atomer ˝ om˝ uvet üzemeltet ˝ o külföldi befektet ˝ o hatalmas összegekértperelheti az illet ˝ o állam ˝ ot sért ˝ o rendeletet hozó atomenergia bizottságát, környezetvédelmi minisztéri-umát, vagy a megyei vagy akár a helyi önkormányzatot. Vagy ha a helyi hatóság a vásárlók becsapása,tisztességtelen hitelezés vagy a bérmegállapodások be nem tartása miatt perli a külföldi tulajdonú társasá-

got. Vagy ha egy állam természetvédelmi okokból nem engedélyezi, hogy a területén olaj után kutassanak,az ügy szintén a választott háromtagú bíróság elé kerülhet. Mivel joghézagokat szinte mindig lehet találniés a nagy nemzetközi társaság a legjobb ügyvédek megfizetésére is képes, a külföldi társaság könnyen pertnyerhet.

Most készülnek elfogadtatni a TPP (Csendes-óceáni Társulási Egyezmény), melynek résztvev ˝ oi azUSA, Kanada, Mexikó, Japán és más hét másik állam, az egyezmény a világkereskedelem 40%-át érinti.Kidolgozását teljes titokban tartották. Hasonlóan készítik el ˝ o a hazánkat is érint ˝ o TTIP (Atlanti-óceánikereskedelmi társulás) egyezményt, amely a NAFTA és az EU államait foglalná magába.

A tervezett egyezmények alapján a hatalmat, amit korábban a választások útján a nép, a népek még

úgy-ahogy gyakorolhattak, hivatalosan is a leggazdagabb részvényesek veszik át. Végs ˝ o soron ˝ ok fog-nak dönteni a munkajogi, termék min ˝ oségi, biztonsági és környezeti kérdésekben. Hogy ez mit jelent, az1992-ben aláírt NAFTA jól mutatja. Tömegesen sz˝ untek meg a jól fizetett USA-beli munkahelyek, mivel azüzemeket a jóval alacsonyabb béreket fizet ˝ o Mexikóba és más, az USA-val szabadkereskedelmi egyezménytköt ˝ o államba telepítették át. Röviden a haszon a leggazdagabbaké, a kockázatokat és terheket pedig viseljea köznép. A kormányzat helytartótanáccsá zsugorodik, mindezt el kell a néppel fogadtatnia, meg kell bün-tetnie mindazokat, akik az emberek közötti növekv ˝ o egyenl ˝ otlenségbe és jogfosztottságukba nem tör ˝ odnekbele.

A világ leggazdagabbjai sem egyenl ˝ oek. Leghatalmasabbak, leggazdagabbak az USA csúcsgazdagjai.Oroszország pénzemberei helyett inkább az USA nagygazdagjainak kell uralnia Ukrajnát is, a BRICS ál-

lamok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) leggazdagabbjai csak ˝ outánuk következhetnek.Mindenek fölöttiek lesznek, az Atlanti és a Csendes-óceán térsége az ˝ o uralmuk alatt áll majd.

113



Egységesítés. Világunk jelenlegi pénzügyi-gazdasági rendjét már régen nem a szabad verseny feltételeihatározzák meg, a vállalatbirodalmak hatalmasai nyilvánosságot kerülve igyekeznek alkukat kötni, meghatároznia világ folyását. Mindez a világgazdaság er ˝ oforrásainak újraelosztását hozza magával.

Tagadhatatlan, hogy a világméret˝ u együttm˝ uködés gyümölcseit els ˝ osorban a gazdag térségek élvezik,a szegény országok, kivéve a sz˝ uk vezet ˝ o réteget, inkább csak hátrányait. Lehet az Egyesült Államokbanvagy Nyugat-Európa országaiban növelni a fogyasztást, de ennek ára más országok fokozódó szegénysége,természetes környezetének pusztulása. Egyre kevesebben férnek hozzá az apadó forrásokhoz és a fo-gyasztás örömeiben dúskáló gazdag országok a termelés szemetét igyekeznek a szegény, kiszolgáltatottnépek területére söpörni. Olyan vegyszereket, növényvéd ˝ o szereket is gyártanak, amelyeket saját országuk-ban a veszély ességük miatt nem adhatnak el. Viszont szabadon kivihetik ezeket fejletlenebb országokba.Míg a gazdagok igyekeznek területeiket megtisztítani, a szegény országok területe egyre kopárabbá, szen-nyezettebbé válik. Közben a szegény országok népessége er ˝ osen növekszik, a gazdag országok népességeinkább csökken.

Az egyetemesítési folyamat a szegényebb országokban a gyarmatosítás enyhébb, ám annál hatékonyabbváltozatának felel meg. Ugyanis jóval olcsóbb, ha a külföld által a helyiek közül kiválasztott, világszínvon-alon megfizetett vezet ˝ ok hajtják végre országuknak a világegyesítésbe való betagolódását. Személy szerintaz adott ország legtehetségesebb és leginkább befolyásos személyiségei közül valók, akik egyébként arra isképesek lehetnének, hogy népük, országuk érdekeit képviseljék. Így gyengítik le, fojtják el legkönnyebbena helyi közösségek ellenállását. Ha ez sikerül, akkor az ország teljesen kiszolgáltatottá és az egyetemesítésifolyamat vesztesévé válik.

N ˝ o a szakadék gazdag, iparilag fejlett és a szegény országok nagy többsége között. Amelyik országgazdag, az tovább gazdagodik, a szegényebbek még jobban leszakadnak. Növeli a sz˝ ukösebb forrásokonvaló osztozkodás az országokon belüli különbségeket is. Emiatt a feszültségek mind a gazdag, mind alemaradt országokon belül is egyre nagyobbak.

Örülhetünk a számítógépeknek, a világhálónak, a nemzetközi tudományos együttm˝ uködés sok-sok

nagyszer˝ u eredményének. Jó lenne, ha az egységesül ˝ o világban csökkenne a nemzeti, faji és vallási alapúgy˝ ulölködés. Tekintve a közel-keleti és a közép-ázsiai térségben folyó és készül ˝ o háborúkat, ebben egyrekevésbé reménykedhetünk. Európa országai sem tudnak mit kezdeni a bevándorlókkal. Emiatt, különösenválságosabb id ˝ okben a nemzeti, faji és vallási gy˝ ulölködés csak élez ˝ odni fog. A nemzetek feletti társaságokléte megszüntetheti a szomszédos területek közötti, sok esetben végül is gazdasági alapú ellentéteket. De afogyasztói életrend emberi, helyi közösségi, m˝ uveltségi és természeti értékeket egyaránt rombol.

Környezeti változásokhoz akkor lehet alkalmazkodni, ha a rendszer sokszín˝ u, alkotó elemei sokfélék.Ekkor a rendszerben azok az elemek indulhatnak gyors fejl ˝ odésnek, válhatnak meghatározóvá, melyekszükségesek az alkalmazkodáshoz. Ugyan a rendszer változásokhoz alkalmazkodni képtelen elemei jelen-téktelenné válnak, de maga a rendszer egésze fennmarad. Az egyöntet˝ uségre kényszerített rendszer sokkal

sebezhet ˝ obb, mint az, amelyik megengedi, elt˝ uri a különböz ˝ oségeket.Világgazdasági rendszerünk meghatározó jellemz ˝ oje a különböz ˝ oségek eltüntetése, az egyöntet˝ uség

kényszere. Úgy gazdaságosabb a tömegtermelés, ha mindenki körülbelül ugyanazt eszi, issza, vezeti, nézi,ugyanúgy gondolkodik, illetve a legjobb, ha nem is gondolkodik, hagyja azt másokra. Választhat ugyan afogyasztó a Coca-Cola, Pepsi-Cola és más üdít ˝ ok, az egyes kocsik, képcsatornák között, de az életmódjárólmár kevésbé dönthet. Minél er ˝ osebbé válik a jelenlegi egyetemesítés, annál egynem˝ ubbé válik a világ,annál kevésbé képes változni és annál viharosabb lesz az összeomlás.

Végs ˝ o soron a fogyasztói társadalmat, a nemzetek feletti vállalatok rendszerét a nyersolaj korlátlanideig való hozzáférhet ˝ oségébe vetett hit és a szemetelés hatásainak elhanyagolása tartja fenn. Ez a fajtagazdálkodás, viselkedés a fogyó er ˝ oforrásokat tekintve már tarthatatlan, az olaj hozamcsúcsának elérésemár jelezte, hogy az emberi történelem legnagyobb fordulata áll el ˝ ottünk. Nem sok esély van arra, hogy afogyasztói társadalom általánossá válására épít ˝ o egyetemesítés kiteljesedjen.

Mivel nem sikerült a k ˝ oolajhoz és földgázhoz hasonló, hatalmas b ˝ oségben, könnyen kitermelhet ˝ o er ˝ o-

114



forrást találni, a világ népessége hamarosan csak a hagyományos módon termel ˝ omez ˝ ogazdaság terményeireszámíthat. Ez, valamint az egyre fokozódó szárazság arra vezethet, hogy földrésznyi területek, és ezzel avilág lakosságának nagy többsége még ebben az évszázadban Észak-Korea sorsára jut.

Ha a válságra nem készülünk fel jó el ˝ ore, lefolyása felmérhetetlenül súlyos lehet. Míg a fejletlenebbországok vidéken él ˝ o népességét els ˝ osorban az éhezés, a szárazság és a betegségek fenyegetik, azaz életüknagyjából olyan lesz, mint a mai, csak éhesebbek és betegebbek lesznek és még kevesebb lesz a víz, addiga városiasodott térségek népességének más jelleg˝ u összeomlással kell majd számolnia. Minél m˝ uvibb, ter-mészett ˝ ol mennél jobban függetlenített az adott térség vagy ország gazdasági élete, annál mélyrehatóbbaklesznek a következmények. Töredékére csökkenhet az országúton fuvarozható javak mennyisége, összeo-molhat a kereskedelem jelenlegi rendszere. A válság a fogyasztás gerjesztésére berendezkedett nemzetekfeletti cégeket is elsöpri. Összeomlik a világgazdaság ’anyagmozgatásra’ épül ˝ o része, a légi közlekedés ésa személyforgalom kis töredékére zsugorodhat.

11.3. Pénzer ˝ osödés és összeomlás

Ahogyan a 10.3. fejezetben tárgyaltuk, a legfontosabb er ˝ oforrásunk, a k ˝ oolaj kitermelése nem fokozható,s ˝ ot egyre kevésbé számíthatunk rá. A világgazdaság k ˝ oolajhoz való viszonyát lassan annak a gépkoc-sivezet ˝ onek a helyzetéhez hasonlíthatjuk, aki csak a t ˝ ole 200 kilométerre lév ˝ o kútnál vételezhet üzemanyagotés oda-vissza utazva nagyrészt elhasználja. Mivel a k ˝ oolajtermelés hanyatlik és a még kitermelhet ˝ o részegyre költségesebben, több energiát igényelve termelhet ˝ o ki, ahogyan telik az id ˝ o, ugyanazért a termékértegyre többet kell majd dolgozni. Az energiasz˝ ukével egyre er ˝ osebben küzd ˝ o gazdaság már most is csakid ˝ olegesen, inkább csak papíron növekszik.

Az er ˝ oforrások kitermeléséhez hasonló helyzetben van a többi nyersanyag bányászata is. Egyre alacso-nyabb az ércek fémtartalma. Ugyan a fele olyan dús ércet több energiát használva fel tudjuk dolgozni, deadott mennyiség˝ u fém kinyeréséhez általában nem elég a kétszer annyi energia, hanem annál jóval többre

van szükség.A világválság súlyossága tükröz ˝ odik a pénzügyekben is. Mivel a munka termelékenysége csökken, nem

éri meg befektetni. Hiába serkentenék a gazdaságot olcsó hitelekkel, a dollár és most már az euró menny-iségének növelésével, mindez nem használ. Az USA-ban els ˝ osorban a palaolajat termel ˝ ok vették fel azolcsó hiteleket és most nem tudnak törleszteni. Hiába emelkedik majd az olaj ára, emlékezve a 2014 ˝ oszénbekövetkezett olajárzuhanásra, nem lesz majd, aki újabb palaolajkutak létesítésébe fektessen be. A hatal-mas mennyiség˝ u, fedezet nélkül kibocsátott dollárt a nagy pénzintézetek felt ˝ okésítésére fordították. Papíronmindez úgy történt, hogy a behajthatatlan követelések, semmit sem ér ˝ o részvényeket a pénzt kibocsátó in-tézmény, az USA-ban a FED névértékben felvásárolta. Az így teremtett pénz végs ˝ o soron a leggazdagab-bak, a népesség alig ezrelékét kitev ˝ ok számláin kötött ki. ˝ Ok viharos gyorsasággal gazdagodnak, miközben

a középosztály, a pénzb ˝ ol és fizetésb ˝ ol él ˝ o tömeg szegényedik. jövedelmükb ˝ ol egyre kevesebbre telik. Ezértma nem pénzromlás (infláció), hanem az ellentéte, a pénz vásárlóértékének növekedése (defláció) tapasz-talható. Csak így képesek az emberek megvenni valamit. Aki viszont el van adósodva, az egyre többet ér ˝ opénzb ˝ ol kell visszafizetnie az adósságát. Hitelb ˝ ol ma már aligha vásárolhatnak, azt ugyanis nem kapnak,mivel úgysem tudnák törleszteni.

Lassan a fedezetlen pénz kibocsátása sem segít. Egyre er ˝ osebb a gazdaság visszaesése. A m˝ uvi útonteremtett gazdasági növekedés oda vezetett, hogy csökken a k ˝ oolaj, az ércek az acél és más alapanyagokiránti kereslet, emiatt mindegyiknek esik az ára. Mivel nincs rájuk igény, leállnak a megfelel ˝ o beruházásokés ez tovább csökkenti a keresletet. Jól mutatja ezt a világkereskedelem helyzetét pontosan jelz ˝ o tengeriszállítások díjtételeinek (Baltic Dry Index) csökkenése. Ha kevesebb a fuvar, a hajózási társaságok alákínál-

nak egymásnak, mintsem leállítsák a hajóikat, ugyanis kés ˝ obb sokba kerülne a vesztegl ˝ o, leszerelt hajókújra forgalomba állítása. 2o15 novemberében a Baltic Dry Index alacsonyabb volt, mint a 2008-as válságkirobbanása el ˝ ott.

115



Ha a pénzintézetek tönkremennek, a pénzforgalom zavarai, a fizetésképtelenség oda vezetnek, hogy azalapvet ˝ o szolgáltatások is ellehetetlenülnek.

12. Anyagkímélés

Mint tárgyaltuk, a környezeti csapásokat megel ˝ ozheti az energiaforrások kimerülésével együtt járó er ˝ ofor-rásválság. Az anyagkíméléshez, amely a felhasznált nyersanyagok mennyiségének tervszer˝ u, nagymérték˝ ucsökkentését foglalja magába, már alig van id ˝ onk. 2008-ban az emberiség 70 milliárd tonna anyagot moz-gatott meg. Egy emberre átlag 10 tonna jut. A nemzetközi kereskedelem forgalma 10 milliárd tonna. Hogyez külföldre juthasson, a nyersanyagot kitermel ˝ o és külföldre szállító országnak ehhez még 29 milliárdtonna anyagot kellett megmozgatnia.

Volna mit tennünk, mint említettük, a mai termelés 5%-a is elég lehetne ahhoz, hogy azon a szinten,olyan egészségben élhessük, mint ma. De világunk vezet ˝ o rétege még mindig az anyag- és er ˝ oforrás igényesgazdasági növekedést er ˝ olteti.

12.1. Fenntarthatóság elvi alapja

Életrendünk akkor fenntartható, ha anyagforgalma körkörös, azaz illeszkedik a természet rendjéhez. Els ˝ o-sorban er ˝ oforrásainktól függ a fenntarthatóság. A h ˝ otan szerint a folyamatok körfolyamattá alakíthatók, hakívülr ˝ ol elég sok energiát viszünk be a rendszerbe. A bevitt energia egy része hulladékh ˝ ové alakul. Ennekmegfelel ˝ oen, ha van elég energia, bármilyen gyártási eljárás és az azt követ ˝ o felhasználás körfolyamattátehet ˝ o. B ˝ oséges er ˝ oforrás birtokában életrendünk elvileg fenntarthatóvá tehet ˝ o.

Az id ˝ o, energia és ismeret a természettan törvényei szerint meghatározott kapcsolatban állnak egymás-sal. Ha kevesebb energiánk van a körfolyamattá alakításhoz, kisebb lesz a hulladékként elvesz ˝ o h ˝ oenergia

mennyisége is, de lassúbb lesz a körfolyamat. Tökéletesnek mondható körfolyamat létrehozásához, azazahol nincs befektetett energia és hulladékh ˝ o sem keletkezik, végtelen sok id ˝ o kellene. Ha b ˝ oven van ener-gia és sokat tudunk, akkor gyorsan el lehet végezni valamit. Ha sok az id ˝ onk, nem kell sokat tudni, mert akísérletezés-szerencse módszerét alkalmazva megtalálhatjuk a megoldást. Ha viszont kevés az id ˝ onk, sokismeretre van ahhoz szükség, hogy megleljük a gyors módszert.

Jelenleg már alig van id ˝ onk arra, hogy megoldást találjunk. Pillanatnyilag még van elég er ˝ oforrás, demár nem sokáig. Ezért a megoldás arrafelé mutat, hogy jóval többet kell tudnunk ahhoz, hogy a válságotkezelni tudjuk. Ez a legkönnyebben járható út. Az emberiség, szakítva a piac láthatatlan kezébe vetettgyermekes hittel, tudományos ismeretekkel, ezek megfelel ˝ o rendszerezésével és alkalmazásával találhatnamegoldást.

Mivel a világ sorsa els ˝ osorban a tudástól, annak megfelel ˝ o hasznosításától függ, az emberiség meg-maradásának kulcskérdése a tudományos alapkutatásnak az alkalmazható tudássá alakítása és az ered-mények minél gyorsabban közkinccsé tétele. Az ismeret gy˝ ujtésében már számottev ˝ o sikereink vannak,lásd a számítástudomány és a világháló viharos fejl ˝ odését. De az is kulcskérdés, miként rendszerezhetjük,értelmezhetjük, használhatjuk ismereteinket. Ez már nem csupán a m˝ uszaki színvonalon, hanem az egyesszemélyeken, egyének sokoldalúságán, képzettségén, erkölcsiségén, emberi értékein is múlik. Eszközein-ket öngyilkos módon is használhatjuk, a képcsatornák és a világháló els ˝ osorban kereskedelmi, hirdetésieszközként való alkalmazása nemhogy segítene, hanem egyenesen pusztít, lásd a 8.3. szakaszt.

Naper ˝ o. Hosszabb távra el ˝ oretekintve, rendelkezésünkre állhat a kimeríthetetlen er ˝ oforrás, a napfény. Aszéler ˝ om˝ uveket hajtó szél is azért fújhat, mert süt a nap. Míg a szén, olaj és k ˝ oolaj felhasználásakor szen-nyezzük földi környezetünket, addig naper ˝ o felhasználásakor a világ˝ ur sugárzási terébe szemetelhetünk,lásd az él ˝ ovilágra adott hasonló példát a 2.3. pontban. Napunk Földre sugárzott fényének csak töredékét

116



hasznosítja a növényzet, túlnyomó része szétsugárzódik a világ˝ urbe. Tudományos-m˝ uszaki kérdés, hogymegoldjuk a naper ˝ o minél nagyobb mérték˝ u felhasználását. Természetesen úgy, hogy ezzel a környezetün-ket ne érje nagyobb terhelés. Eddig még csak szerény kezdeti eredményekr ˝ ol számolhatunk be.

Mai termelési rendszereink, bármilyen magas szint˝ unek t˝ unhetnek is, kezdetlegesek azokhoz képest,amelyeket ki kellene fejlesztenünk. Gondoljunk arra, miként tudjuk mai eszközeinkkel felfogni és megkötnia napfényt. Most napelemre és a termelt áramot elraktározó áramtartályra (akkumulátorra) van szükségünk.Így a Nap sugárzó energiáját vegyi energiává alakítottuk. Nézzük meg, a hasonló átalakítás miként ját-szódik le természetes rendszerekben. A fénymegkötés (fotoszintézis) baktériumokban, apró növényekbenis folyamatosan zajlik, összehasonlíthatatlanul finomabb eszközökkel, mint a napelem-áramtartály rend-szerben. Mindez mutatja, hogy többet tudva jobban hasznosíthatnánk a naper ˝ ot. Az segíthetne rajtunk, hafestékáron tudnánk napelemeket készíteni és egyben meg tudnánk oldani a termelt energia hosszabb távúraktározását

Anyagkímélés folyamata. Új er ˝ oforrások rendszerbe állítása mellett szükségünk van más, egyszer˝ ubbeljárások bevezetésére is. Reményt kelt ˝ o, hogy a szerves módszereket használó mez ˝ ogazdaság nagyon jó

eredményeket mutathat fel. Kuba, akárcsak Észak-Korea, a kilencvenes években kénytelen volt lemondania szovjet olajról. Kényszerhelyzetében m˝ utrágya és növényvéd ˝ o szerek nélküli mez ˝ ogazdaságot fejlesztettki. Tíz év alatt meglep ˝ o sikereket értek el. Miközben Észak-Koreában milliók haltak éhen, lásd a 9.4fejezetben. Kubában, ha nincs is b ˝ oség, de komolyabb éhezés sincs.

Megjegyezzük, a leszerelés sikere az anyagkímélést tekintve is igen fontos. Hatalmas anyagáramlásifolyamatokat tart a fegyverkezés mozgásban. Jó példát mutathatna a fegyvergyártó iparág er ˝ oteljes karc-súsítása néhány más, hasonlóan él ˝ osköd ˝ o ágazat leépítésére is. Ezzel megtehetnénk a legfontosabb lépésta termelés 5%-ra való csökkentéséhez, amit követhetne az úgynevezett cucc-ipar leépítése, amely olyandolgokat állít el ˝ o, amelyekre az embernek valójában nincs szüksége.

Lehetséges, hogy az iparosodott országokat jellemz ˝ o anyagáramlást akár huszadára tudjuk csökken-

teni anélkül, hogy az életszínvonal jelent ˝ osen essen. Ennek kézenfekv ˝ o módjai a takarékosság, a pazarláscsökkentése, bizonyos fény˝ uzésnek nevezhet ˝ o igényekr ˝ ol való lemondás. Ezek viszont bizonyosan nemelegend ˝ oek arra, hogy a szükséges csökkenést elérhessük. Igazi áttörés lehet ˝ oségét az ember okozta anyag-forgalom többé-kevésbé körkörössé alakítása jelenti majd.

Egy körkörös termelési rendszer, hasonlóan a természethez, nem szemetel. Azaz a mez ˝ ogazdaságiés ipari rendszerek úgy épülnek egymásra, hogy minden, ami ott hulladék, szemét, valahol másutt fel-használásra kerül. Jelenlegi nyersanyagból szemét elven m ˝ uköd ˝ o, egymáshoz nem kapcsolódó üzemein-ket egyetlen hatalmas, egybefügg ˝ o, szemetet alig kibocsátó gazdasággá kell alakítani. Csak a természetszámára elt˝ urhet ˝ o mennyiség˝ u szennyezés juthat leveg ˝ obe, vízbe, talajba. Mint vizsgáltuk, ilyen rendsz-erek elvileg lehetségesek. Bármely rendszer elég gyorsan m˝ uköd ˝ o körfolyamattá alakítható, ha megfelel ˝ o

mennyiség˝ u energiát juttatunk a rendszerbe, lásd az 12.1. részt. Küls ˝ o er ˝ oforrásnak a naper ˝ ot használhatjuk.Körkörös rendszerben a természetes nyersanyagokból a jelenlegi szükségletnek töredéke is elegend ˝ o,

a természetidegen melléktermékek mennyisége pedig elenyész ˝ o. Körkörös gazdaság kimunkálásához ésbevezetéséhez újabb ipari forradalom szükséges. Egy ilyen pálya illeszkedhetne az ipari társadalmaktudományos-m˝ uszaki megújuláson alapuló fejl ˝ odési irányzataihoz és ezért is t˝ unik járhatónak.

12.2. Szemét nélküli termelési rendszerek

Egyutas rendszer helyett, mely a termék mellett egy csomó hulladékot is termel, úgy kell egymásra sz-

ervezni az ipari tevékenységeket, hogy azok egymás hulladékait hasznosítsák nyersanyagként. Mint az atermészetes folyamatokban történik. Néhány ilyen eljárást ismertetünk.

117



Sörgyártás. Egy, már m˝ uköd ˝ o rendszer a következ ˝ o. Létrehozója, Günther Pauli eredend ˝ oen üzletember,akinek a sörf ˝ ozdékre kidolgozott módszerét ismertetjük. A sörf ˝ ozdék a szilárd nyersanyagoknak, nagyrészta sörárpának csak 4%-át használják, a többi hulladék. Hulladékaik a széndioxid, lúgos szennyvíz és hul-ladékh ˝ o. Ám a szilárd hulladék 70%-a rövídszálú rostanyag, amit a papíripar nem tud feldolgozni és takar-mánynak sem jó. Viszont gombákkal lebontható. Így hát a piacon keresett gombákat termesztenek rajta.Utána már jó takarmánynak (45% szénhidrát), azt tehenek eszik meg.

A sörf ˝ ozdék szilárd hulladékának 26%-a fehérje. Ebben gilisztát tenyésztenek (egy évi százezer hekto-liter teljesítmény˝ u sörf ˝ ozde naponta 1.3 tonna gilisztát termel). A giliszta a baromfi természetes tápláléka.Majd a marhák és a csirkék trágyája emészt ˝ obe kerül, az itt termel ˝ od ˝ o metán er ˝ oforrás. Természetes útonkezelik a visszamaradó szennyvizet, megfelel ˝ o növények és állatok társításával halakat tenyésztenek benne.A széndioxidot lúgos szennyvízbe vezetik be és ebben értékesíthet ˝ o algákat termesztenek.

Egy ilyen rendszer energetikailag teljesen önellátó, hétszeres termelékenységet és négyszeres foglalkoz-tatottságot biztosít az eredeti sörf ˝ ozdéhez képest. Nincs az egységek között szállítási költség és szennyezés,és rengeteg élelmet termel az éhez ˝ o országokban. 1996 végén hét ilyen rendszer üzemelt a világon, vala-mennyi a fejl ˝ od ˝ o országokban.

Nem csoda, hogy Günther Pauli rendszereit a fejl ˝ od ˝ o országokban vezetik be. A fejlett északi orszá-gokban a söripar nemzetek feletti vállalatok kezében van. Nem várhatjuk, hogy ezek jószántukból vál-lalkoznának üzleti gondolkodásuktól, értékesítési rendszereikt ˝ ol annyira idegen természetszer˝ u módszerekbevezetésére. Itt a haszon els ˝ osorban a területé, amely épen marad és az ott él ˝ o embereket élelmezi, nekikad munkát.

Pauliék a sörgyári rendszert a világháló segítségével alakították ki. Az internet-csoport résztvev ˝ oi,különböz ˝ o szakmájú, tudású emberek a világ különböz ˝ o részeir ˝ ol, tudásukat összerakva alkották meg afenti módszert. Ez is azt bizonyítja, hogy a válság megoldásának kulcskérdése az ismeret gy˝ ujtése ésmegfelel ˝ o rendszerezése.

Rizsföld és kacsák. Japánban körülbelül húsz éve vezették be a lenti módszert, amelyet azóta gazdáktízezrei követik Japánban és Ázsia más országaiban. Miután kiültették a rizsdugványokat az elárasztott rizs-földekre, kacsákat eresztenek rá. Sohasem bántják a kacsák a rizst, viszont megeszik a kártev ˝ o rovarokat,csigákat, gyommagvakat és kiszedik a gyomokat is. Fecserve a talajt leveg ˝ osebbé, lazábbá teszik. Továbbáa rizsföldön a kacsán kívül még egy hal is megél, amely a kacsa ürülékével és algákkal táplálkozik. Akacsák és halak ürüléke trágyázza a talajt. Önmagát fenntartó természeti rendszert alkot a rizsföld, melynekrizs, gyomok, rovarok, hal és kacsa egyaránt részei. Ilyen rizsföldön a termésátlagok legalább 20-50%-kalmagasabbak, mint a hagyományos módszerrel m˝ uvelteknél. Továbbá nagy nyereség a kacsa, amelynekalig kell máshonnan táplálékot vásárolni. Emellett a gazdáknak jóval kevesebbet kell dolgozniuk, nem kellgyomlálnia, vegyszereznie sem.

Különböz ˝ o növényfajták együttes termesztése. Nemrégen közölték egy Kínában csaknem hatvanezerhektáron, parasztok tízezrei bevonásával végzett kísérlet eredményét. Ez arról tanúskodik, hogy a faj-beli változatosság segítségével elkerülhetjük a vegyszerek alkalmazását és egyben jelent ˝ osen növelhetjük ahozamokat. Ugyanazokba a táblákba kétféle rizst vetettek. Egyik, az értékesebb fajta, nehezebben termesz-thet ˝ o, mert egy gombabetegség komolyan veszélyezteti a termést, a másik egy közönségesebb rizsfajtaamit a fenti gombabetegség nem támad meg. Úgy vetnek, hogy az értékesebb rizs sorai közé több sorközönséges rizs kerül. Ezzel az értékesebb rizst támadó gombafert ˝ ozés mértéke a huszadrészére csökkent.Ennek oka az, hogy a magasabbra növ ˝ o értékesebb rizs több napfényt kap és a gombaspórák a nagyobbtávolságokra nehezebben terjednek. Mivel a kis parcellákon a parasztok úgyis sarlóval aratnak, kétféle rizsszétválogatása nem okoz különösebb gondot. Ezzel az egyszer˝ u eljárással egy adott területen, vegyszerekalkalmazása nélkül, 14%-kal n ˝ ott a parasztok jövedelme.

118



Fentiekhez hasonló okok miatt az Egyesült Államokban különböz ˝ o fajtájú búzákat vetettek ugyanabbaa táblába. Keverten takarították be a termést és kevesebb vegyszer felhasználásával magasabb termésát-lagot kaptak. Ez a jelenség a kiskertekben gazdálkodók számára is jól ismert. Ha megfelel ˝ oen választottnövényeket termesztünk egymás mellett, a kártev ˝ ok és betegségek jóval kevesebb gondot okoznak.

Észak-amerikai indián törzsek a futóbabot, a kukoricát és a tököt együtt termesztették. B ˝ oséges és jómin ˝ oség˝ u termést hoznak és amellett jól illeszkednek a természetes rendbe. A kukorica lesz a futóbabkarója, a bab gyökérzetén él ˝ o nitrogéngy˝ ujt ˝ o él ˝ ocskék (baktériumok) a kukoricát is táplálják és a talajonfutó tök védi a talajt a kiszáradástól és a gyomok elszaporodásától.

12.3. Európai Közösség, Magyarország és a fenntarthatóság

Ha vadászó-gy˝ ujtöget ˝ o ösztöneinkre hagyatkozunk, a megoldás az er ˝ oforrások másoktól való elragadása,bármi áron. Ezzel a világ az egyébként is sz˝ ukös forrásokat háborúskodásokra pazarolja el és a káoszbazuhan. Az USA az er ˝ ofölényét kihasználva akarja a válságot megoldani. Ebben az EU az USA természetesszövetségese, vagy inkább óvilági helytartótanácsa. Ha az EU alapvet ˝ o irányultsága nem a mindenáron való

gazdasági növekedés lenne, alkalmazkodhatna a fenyeget ˝ o er ˝ oforrás- és környezeti válsághoz. Népességetalán még nem tompult el annyira, hogy megértse, mi fenyeget. Továbbá az EU tagországainak nagyobbrészében a népesség csökken illetve hamarosan csökkenni fog. Ezt a népességet az els ˝ osorban növényitáplálkozásra való visszatéréssel az EU mez ˝ ogazdasága, felhasználva mai tudásunkat, a jelenlegi forrásfel-használás egy részével is eltarthatja.

Jó tudni, az EU el ˝ ode azért kezdett környezetvédelemmel foglalkozni, hogy tagállamai az államonkéntkülönböz ˝ o környezetvédelmi szempontokra hivatkozva ne zárhassák ki piacaikról egymás termékeit. Kés ˝ obba környezetvédelem és a megújuló er ˝ oforrások felé fordulás tudatosabbá vált. Ennek eredményeként szá-mos fenntartható életre törekv ˝ o lépéseket tett az EU és további ilyen lépésekre készül.

Az EU központi hivatali gépezete a gazdasági növekedés gerjesztése helyett inkább a fenntartható életért

hozott intézkedésekben és azok végrehajtásában lehetne igazán hatékony. Olyan eredményeket érhet-nénk el, melyekre a tagországok különállóan nem lennének képesek. Ilyen kérdésekben indokolt lennea tagországok nemzeti önállóságának korlátozása. Számos olyan anyag- és forrástakarékossági törvénythozhatna meg az EU, amelyeket végrehajtva a jelenlegi nyersanyag- és er ˝ oforrás felhasználás töredékévelugyan szerényebben, de biztonságban, a mostaninál egészségesebben, emberibben élhetnénk.

2003 végére a tagországok elfogadták az új víztisztasági útmutatókat, amelyek a mez ˝ ogazdasági m˝ uvelés-sel járó vízszennyezést korlátozzák. Ez az igen szigorú törvény olyan kemény korlátokat szab a talajvizekés a vízfolyások tisztaságára, hogy az iparszer˝ u mez ˝ ogazdaságban szokásos módszerekkel szakítani kell.Annyira pontosan kell adagolni a m˝ utrágyákat és vegyszereket, hogy azokat ténylegesen csak a növényekvehessék fel. Így vegyszerek nem szennyezhetnek vizeket és nem ronthatják a talajok vegyi jellemz ˝ oit. A

földet így m˝ uvel ˝ ok valóban gazdái és nem kizsákmányolói lesznek birtokaiknak. Ez hazánk mint alviziország számára különösen fontos.

Nézzünk egy példát, mekkora változtatásokra lehetne képes az EU. Igen forrásigényes a csomagolás.Törvényi szabályzással az EU csökkenthetné a pazarló csomagolás mértékét, bevezetve az általános üveg-visszaváltás rendszerét. Egy üveg kb. 50-szer használható fel, átlagosan ennyiszer tölthetik újra, miel ˝ ottvalaki eltöri vagy csorbítja. Elhatározhatná az EU, hogy egy adott ˝ urméretben mondjuk ötféle alakú, kön-nyen mosható üveget szabványosít és ezeket mondjuk háromféle színben állíthatják el ˝ o és valamennyiüveget vissza kell váltani. Mivel mindenütt ugyanazokat az üvegeket használják, a visszaváltott üvegeketcsak a legközelebbi üvegmosóhoz kell szállítani, utána onnan szétoszthatják. Az általánosan használhatóságmiatt az üvegmosó helyekr ˝ ol sem kellene túl sokat szállítani. Csak kevés üveggyárra lenne szükség és aszemétgy˝ ujtés, raktározás is jóval kisebb terhelést jelentene. A nemzetközi kereskedelem miatt ezt az egyesországok egyedül nem vezethetnének be. Ám az EU mint egész már igen.

119



12.4. Magyarokról

A felmérések szerint a magyar igen törekv ˝ o és igényes, szeretne minél jobb teljesítményt nyújtani és a kóroslehangoltság (depresszió) akkor tör rá, ha nem sikerül teljesítenie. Továbbá az összehasonlító vizsgálatokbólaz is kiderült, hogy a magyar nép, a környez ˝ o népekt ˝ ol eltér ˝ oen er ˝ osen individualista, rajtunk kívül csak azangolszászok értékelik ennyire nagyra az egyént.

Népünk individualizmusa nem önzésnek, önközpontúságnak, hanem egyénközpontúságnak felel meg.Nem a másikat lessük, hogy az mit csinál, hanem magunk szeretnénk a helyzetet átgondolni és úgy dönteni.Mindenkinek van ötlete, nemcsak a vezet ˝ o értelmiségieknek. Nem hagyatkozunk olyan könnyen szabályra,a törvény bet˝ ujére, hanem a tényleges helyzetet mérlegeljük.

Természetesnek vesszük, hogy minden ép ember tudja, mi a jó neki és hagyni kell, hogy maga dön-thessen, mert végül is mindenki így jár jobban. Magyar eredet˝ u szavakkal az individualista jelentése azönközpontú, egyénközpontú mellett személyközpontút is lehet, ez a személynek a világ egészéért érzettfelel ˝ osségében mutatkozik meg. Míg az átlagos magyar egyénközpontú, a sok önz ˝ o, önközpontú mellettvoltak és vannak közöttünk nem is olyan kevesen személyközpontúak is, akik tehetségüket és életüket amagyarság felemelésére tették és teszik fel.

Történelmünk során a zsarnoki rendszer nem tudott meggyökerezni, az Aranybulla megszületése és avallási békét hozó tordai országgy˝ ulés határozatai népünk szellemiségének h˝ u kifejez ˝ oi. Nem véletlen,hogy az Aranybulla és a Magna Charta nagyjából egy id ˝ oben született meg. Míg a szigetlét védelmében él ˝ oangolszászok a sok évszázados bels ˝ o küzdelem után rájöttek, hogy jobb összefogni, mint egymást pusztí-tani, és azóta er ˝ oszakos indulataikat kifelé irányítják, addig az Európa szívében él ˝ o magyarság történelmeaz állandó küls ˝ o nyomás miatt nem követhetett az angolszászéhoz hasonló vonalat.

Egyénközpontúságunkból ered ˝ o magyar nemzeti sajátosság az értékrendi többféleséghez való ragaszkodás,annak elfogadása. Nem gy˝ ulölte a magyar ember a rátör ˝ o hódítóit. Egyszer˝ uen nem értette, miért hadakoz-nak ellene.

Az egyénközpontú gondolkodás nehézkessé teheti a közös törekvések megvalósulását: "Itten oltárt min-den ember Ön bálványáért emel -És az ilyen önz ˝ o nemzet Életet nem érdemel" írta A magyar nemzet cím˝ uversében Pet ˝ ofi 1845-ben. De válságos helyzetekben az egyénközpontúság el ˝ onyös. Igazi túlél ˝ o nép a mag-yar, a Kárpát-medence viharos történelme ilyenné nevelte a magyar embereket. Veszthet ugyan az országháborúkat, és sokan odaveszhetnek közülünk. De mivel mindig vannak, akik megtalálják a megmaradáslehet ˝ oségét, a nép fennmaradt. Kifinomult népünk veszélyérzete. Jó el ˝ ore megérezzük, ha kedvez ˝ otlenfordulat fenyeget és hogy a fennálló rendszer csak átmeneti. Csak azt nem tudjuk egy ideig, mi az igazifenyegetés és mit tehetünk saját túlélésünkért. Ezért a csapások el ˝ otti id ˝ oszakban Magyarországon meg-bomlik a rend. Bizonytalanná, dermedtté vagy éppen kapkodóvá válik a magyar, szeretné tudni, hogy mivárható és ˝ o maga miként menekülhet meg. Nagy lehet kés ˝ obb a pusztulás, viszont nem annyira teljes, mint

amilyen lehetne, ha a nép nem volna olyan éber és az egységesen felsorakozna valamilyen tökéletlen tervmögött.

Senki a világon szárazföldi háborúban nem tudta megállítani a mongol hadakat. Nekünk sem volt esé-lyünk és az ellenállás a végpusztulás veszélyébe sodorta a magyarságot. Éppen a tatárjárás el ˝ otti helykeresésis segíthetett abban, hogy a nép nagyobbik fele megmenekült és IV. Béla újjá tudta építeni az országot. Bára Hunyadiak id ˝ olegesen fel tudták tartóztatni a törököt, a felemelked ˝ o, hatalmas er ˝ oforrásokkal rendelkez ˝ ooszmán birodalom ellen kevés volt a magyarok ereje és hazánk földje másfél évszázadra Európa f ˝ o hadszín-terévé vált. Nem csoda, hogy Mohács el ˝ ott akkora volt az útkereséssel járó felfordulás. De elértük, hogya magyar állam nem semmisült meg. Miel ˝ ott és miközben a törököket a keresztyén hadak ki˝ uzték Mag-yarországról, mindenki kereste a helyét, ami felkelések sorához és a Rákóczi-szabadságharchoz vezetett.

Ennek köszönhet ˝ oen a Habsburg-birodalmon belül a magyar királyság viszonylag jobb helyzetbe jutott.Hogy micsoda er ˝ ot képvisel a magyarság, azt nemcsak forradalmai és szabadságharcai tanúsítják, hanem

a békés id ˝ okben nyújtott teljesítményei is. Miután a törököket ki˝ uzték, csupán kétmillió magyarul beszél ˝ o

120



maradt meg és az elpusztult magyarság pótlására hatalmas tömegek települtek be Magyarországra. Els ˝ o-sorban németül beszél ˝ ok. Herder a 18. században komolyan aggódott a magyar nyelvért, veszend ˝ onekítélte. Mégis a rákövetkez ˝ o században a kétmillió magyar képes volt egymilliónyi németet, félmilliónyi,ugyancsak német nyelvjárást beszél ˝ o zsidót és legalább egymilliónyi szlávot, örményt és másokat a mag-yar nyelv önkéntes vállalására késztetni. Miképpen, nem könny˝ u megérteni. Hiszen az er ˝ o, a hatalom,a szervezettség és minden számba vehet ˝ o tényez ˝ o a németül beszél ˝ ok mellett szólt, azaz Magyarország-

nak el kellett volna németesednie és a magyar nyelvnek már régebben alig beszélt tájnyelvvé kellett volnasilányulnia. Feltételezhetjük, hogy a magyarság vállalására nem csupán az egyénközpontú magyar nép be-fogadóképessége, hanem a magyar nyelv ereje is késztette a beolvadókat. Nem mindegy, milyen nyelvengondolkodik valaki. Ugyanis a nyelv rendszere befolyásolja, hogy az adott nyelvet használónak milyen aviszonya az anyagi világhoz, önmagunkhoz, másokhoz és a világ teljességéhez.

Mára az er ˝ o- és nyersanyagforrások sz˝ ukülése miatti válság elérte a legfejlettebb országokat is és megin-dult a jóléti társadalmak leépülése. Magyarország, ahol a jóléti állam csak vágyálom volt, különösen nehézhelyzetbe került. Megérthetjük népünk mai válságát. Z˝ urzavaros állapotaink, az egyezségre képtelen-ség, a szenvedélyek mögött a közelg ˝ o hatalmas válság, az újabb Mohács s ˝ ot a még annál is súlyosabbfenyegetettség veszedelme rejlik. Veszélyérzetünk már lassan negyven éve jelzi, hogy ez így nem fog

menni, ebb ˝ ol nagy baj lesz. Még pontosan nem világos, mi fenyeget és a magyar igyekszik a helyzetetmegérteni és a kiutat megtalálni. Amikor a különböz ˝ o közösségek vagy személyek hallanak arról, ténylege-sen milyen jöv ˝ o el ˝ ott állhatunk, sokan azonnal felfogják, mi következik, mert eddigi tapasztalataikkal min-dez egybevág, csak ennyire szókimondóan még nem fogalmazódott meg bennük. Minél közelebb él valakia természethez, annál gyorsabban megérti, mi fenyeget és komolyabban csak a vezet ˝ o réteg egy része ámítjamagát.

Hazánk népessége, nemcsak a fenyegetettség, hanem a hajszoltsága miatt is rossz lelki és egészségiállapotba került és a magyar társadalom egy része pénzbeteggé is vált. A veszélyt érz ˝ o, helyüket keres ˝ o,a világban eligazodni vágyó emberek állandó feszültségben élnek. Mindez a végs ˝ okig igénybe veszi atársadalom lelki teherbíró képességét. Nem ritka, hogy a többtagú családban nincs két olyan ember, aki

ugyanarra a pártra szavazna. Évtizedes baráti társaságok sz˝ unnek meg, mert tagjai különböz ˝ oképpen ítélikmeg az ország helyzetét. Nem bíznak már a sajtóban és a kép- és hangcsatornákban sem, joggal érzik, hogyfélrevezetik ˝ oket. Valóban, akárcsak másutt, a tömegtájékoztatás nem a független szerkeszt ˝ ok és újságírókvéleményét tükrözi, hanem a tulajdonosi kör véleménymérnökeinek utasításait követi.

Kárpát-medence. Nemcsak a magyarság viselkedése, hanem hazánk egyedülálló természeti adottságaiis a túlélésünknek kedvez. Ha megnézzük a természetrajzi világtérképet, rájöhetünk arra, hogy a Kárpát-medence, a világ egyik legzártabb medencéje kit ˝ un ˝ o, egyedülálló életlehet ˝ oségeket ad. Mivel a Kárpátokmagas hegylánca és az Alpok nem ölelik körbe egészen a medencét, a térséget jellemz ˝ o déli, délkeleti ésészaknyugati légáramlatok bejutnak a medencébe és emiatt az alföldi részek fölött is jelent ˝ os csapadékhullhat id ˝ onként. Továbbá a Kárpátokból lezúduló folyók valamint az Alpok fel ˝ ol érkez ˝ o Duna hatalmasmennyiség˝ u vizet hoznak a Kárpát-medencébe, ami így b ˝ ovelkedik vízben. Annyira, hogy a rendszeresenkiáradó folyóvíz sajátságos, egyedülálló élelmiszer termelési lehet ˝ oségeket nyújt. Ennek köszönhet ˝ oennálunk mindig b ˝ oven volt élelem és nem tudunk arról, hogy háborús id ˝ oszakokat kivéve, honunkban valahais általános éhínség pusztított volna.

Nem a gabonatermel ˝ oföldm˝ uvelés határozta meg a hagyományos alföldi gazdálkodást. Ez magyarázhatja,hogy a terjeszkedését a befektetés-haszon elvet mérlegel ˝ o római birodalom, miközben az itáliaihoz hasonlóadottságú Dunántúlt valamint Erdélyt birtokba vette, nem hódította meg az Alföldet. Itt ugyanis az évezre-dek folyamán nem az áradásoktól tartó szántó-vet ˝ o, hanem éppen az árvizekre épít ˝ o sajátos élelmiszertermelési rendszer alakult ki. Ennek áldásait csak az ittl él ˝ ok tudták élvezni, termékeinek csak egy részétlett volna érdemes nagyobb távolságra szállítani.

A település területével a faluközösség rendelkezett, az erd ˝ o, a bozót, a legel ˝ o, a vizek a közösség ren-delkezésére álltak. Közösen használták a legnagyobb halászó eszközöket is. Az ártereken ˝ uzött fokos

121



halászat a természettel való együttm˝ uködés mintapéldája lehet. Mivel a folyó kiöntését megakadályozniúgysem tudták volna, s ˝ ot, egyenesen várták az áradást, azt szabályozták, hogy a folyó hol lépjen ki medréb ˝ ol,miként terítse szét minél jobban az áradó vizét. Amint a folyó szintje közelítette az árvizes szintet, azemelked ˝ o ár kiléphetett a fokon és megkezdhette az elárasztandó terület elöntését. Erek, tavak, szaladtaktele vízzel, majd az ár szintjének növekedésével újabb fokokon keresztül a laposok, rétek, kaszálók kerültekvíz alá, végül az alacsonyabban fekv ˝ o erd ˝ ok és gyümölcsösök is. Maga az ember maga vezette a folyó vizét

a megfelel ˝ o területekre, fokozatosan, hogy az áradó víz minél kevesebbet pusztítson.Nagyon alkalmas a kiáradt sekély, felmeleged ˝ o víz a halak ívásra és az ivadékok fejl ˝ odésére. Úgyh-

ogy az áradás végeztével a fokokat lezárták és a vizet egy ideig, amíg az ivadékok és halak megfelel ˝ oenfejl ˝ odtek, kint hagyták az ártéren. Utána a fokokat megnyitották és a vizet rácson ill hasonló eszközökönkeresztül vezették vissza a folyóba. Így a kis halak a folyóba kerültek a nagyobbakat pedig kifogták. Nemmaradt pangó, pocsolyás víz és a folyó hordaléka egyenletesen terült szét az árterületen, gazdagon táplálvaannak talaját. Az árterület különösen alkalmas hely vizet kedvel ˝ o gyümölcsfák, mint a szilva, bizonyos dióés almafajták számára. Gyümölcsösökön kívül zöldséget és vízkedvel ˝ o növényeket is neveltek az ártérben.Ridegen tartott állatokat tartottak a gazdag legel ˝ okön és az erd ˝ okben teleltették ˝ oket.

Ennek a természeti adottságokhoz annyira jól illeszked ˝ o ártéri fokos gazdálkodásnak az úrbéri határoza-tok és a folyószabályzások vetettek véget. Hogy a kincstár és a földesúr minél több jövedelemhez juthasson,elvették a faluközségek közterületeit és a földesurak birtokába adták. Mind nagyobb területen törekedtekgabonát termelni és hogy a gabonát vízi úton szállíthassák, szabályozni kezdték a folyókat. Eközbenbeszántották, tönkretették a fokok rendszerét alkotó vízm˝ uveket. Mivel így az áradások vize nem tudottszabadon visszafolyni, a pangó vizek pár évtizeden belül elmocsarasították az Alföldet. Emiatt a folyókan-yarulatokat átvágva szabályozták a Tiszát és mellékfolyóit, ami az Alföld kiszáradásához vezetett és vezet.Miközben az egyre magasabbra épül ˝ o gátak sem tudják megakadályozni az árvizeket.

Mivel a világméret˝ u felmelegedés a Kárpát-medencében nemcsak fokozódó kiszáradáshoz, hanem szél-s ˝ oségesebb id ˝ ojáráshoz is vezethet, nem nehéz megjósolni, hogy a természet az Alföldön pár évtizedenbelül visszaállítja a korábbiakhoz hasonló vízjárást. Ugyanis a felmelegedéssel nemcsak a déli szelekbeáramlása lehet hevesebb, hanem a leállóban lév ˝ o Golf-áram miatt a leh˝ ul ˝ o északnyugati térségb ˝ ol érkez ˝ ohidegebb leveg ˝ o is viharosabb sebességgel érkezik. Amikor az északnyugati és déli légáramlat a Kárpát-medence fölött találkozik és keveredik össze, a kialakuló légörvénylésb ˝ ol hatalmas mennyiség˝ u, napokigöml ˝ o csapadék hullik a térségre és ez még a hóolvadással is egybeeshet. Megtörténhet, hogy a Körösökés Maros vízgy˝ ujt ˝ o területeir ˝ ol, a Fels ˝ o-Tisza vidékér ˝ ol és az Sajó és a Hernád vízgy˝ ujt ˝ ojéb ˝ ol egyidej˝ ulegzúdul az Alföldre az áradás, s ˝ ot ez még egybeeshet a Dunán levonuló árhullámmal is. Az így kialakuló,együtt levonulni képtelen árvizek a magasabban fekv ˝ o területeket kivéve a teljes Alföldet elönthetik.

Nem arról van szó, hogy teljesen a 300 évvel ezel ˝ otti mez ˝ ogazdaságra térjünk vissza. Hiszen az azóta jobban elterjedt kukorica nagyszer˝ uen termeszthet ˝ o ilyen körülmények között, a visszahúzódó áradás után

vetve nagyon jó termést hoz. Akár kenyérgabonaként is megszokhatjuk, mint ahogy számos közép-amerikaiországban is kenyérgabonaként alkalmazzák.

13. Az emberiség esélyeir ˝ ol

Közvetlen veszély. Tekintsük át, mi várhat ránk. Nem festhetjük rózsaszínre a jöv ˝ ot, ne reménykedjünk acsodafegyverszer˝ u híresztelésekben, lásd a 11.1. szakaszt. Nem számíthatunk olyan fordulatokra, amelyeknagyobb megrázkódtatások nélküli évtizedeket ígérnének.

Egyre mélyül a 2008-ban kirobbant válság és világunk vezet ˝ o rétege nem akarja tudomásul venni, hogy

ez alapvet ˝ oen az er ˝ oforrásválság következménye és emiatt az állandóan növekv ˝ o gazdaságot feltételez ˝ okamatos pénzrendszer és a t ˝ okés társadalom fenntarthatatlan. Ha fenntartják, a gazdagok ugyan egyregazdagabbak lesznek, de gazdasági növekedés híján a szegényebbek egyre szegényebbek. Ismeri mindenkia mondást: kenyeret és cirkuszt a népnek. De hiába a sajtó valamint a hang- és képcsatornák szolgáltatta

122



cirkusz, ha a kenyér egyre kevesebb, el ˝ obb-utóbb megmozdulnak a tömegek. Ezt világszerte tapasztaljuk.Ha nem változik meg a gazdagok magatartása, a világrend összeomlik, felkelések, háborúk sokasága tör kiés mérhetetlen szenvedés zúdul az emberiségre.

Összeomlás. Nem nehéz elképzelni, mit jelent majd a nemzetközi nagyvállalatok termékeivel ellátott, akínai áruk tömegét árusító világkereskedelem összeomlása. Volt már ehhez hasonló folyamat a történelem-ben, ez a Római Birodalom bukását követ ˝ oen játszódott le. Példának nézzük meg, milyen sorsra jutotta hatalmas teljesít ˝ oképesség˝ u, központosított római fazekasipar. Gyárai ontották a jó min ˝ oség˝ u konyhaiés étkezési eszközöket, tárolóedényeket, tet ˝ ofed ˝ o cserepeket. Egy délfrancia területen m˝ uköd ˝ o üzem ter-mékei nemcsak a birodalom nyugati területein voltak kelend ˝ oek, hanem azon kívül a mai Dánia és Kelet-Németország területeire is eljutottak.

Róma bukása végét vetett mindennek. Amikor a régészek Kelet-Angliában, egy, a 6. században éltkirály sírját feltárták, abban a hanyatlás megdöbbent ˝ o jeleit mutató fazekasmunkákat találtak. Ilyen otrombaedényeket a 4. századi Britannia római tartományban egy vidéki gazdálkodó sem tett volna fel az asztalára,ám kétszáz évvel kés ˝ obb király evett bel ˝ olük. Róma bukása után Britanniában a fazekaskorongot sem

használták. A fokozatos összeomlás Britannia társadalmi-gazdasági viszonyait nemhogy a római hódításel ˝ otti, hanem az ezer évnél is korábbi szintre vetette vissza. Mindez Róma iparának fejlettségével és er ˝ osszakosodásával magyarázható. Fazekasüzemei azzal váltak gazdaságossá, hogy a teljes birodalomban szét-terítették a tömeggyártás miatt olcsó termékeiket. Annyira olcsók voltak, hogy még a vidéken él ˝ o családokis megengedhették maguknak a szép étkészletek, a sütéshez-f ˝ ozéshez használatos tálak megvételét és atet ˝ ok cserepekkel való fedését. Ezzel viszont mindenütt tönkretették a hagyományos kézm˝ uves fazekassá-got. Kihalt a szakma, az eszközei és a szaktudás mind elvesztek. Így t˝ untek el a britanniai fazekasok is és abirodalmi összeomlás, a távolsági kereskedelem megsz˝ unése után az utódok fazekasáruk nélkül maradtak,nem tudtak tálhoz, edényhez, cseréphez jutni.

13.1. A kipusztulás veszélyeMivel a Föld eltartóképességét sokszorosan túlléptük és annyira er ˝ osen megzavartuk a természet körfolya-matait, hogy az már alapvet ˝ o létfeltételeinket is veszélyezteti, az emberiséget a közeli kipusztulás rémefenyegeti. Ennek megel ˝ ozésére még lehet esélyünk. Ennek els ˝ o feltétele az emberi szellemi és vallásiegységének a megteremtése. Ugyan az ösztöneinkbe az önpusztító viselkedés van beírva, de a versengésreirányuló ösztön átírható, lásd a 4.5. pontban. Jézus példamutatásával éppen ezt tette. Tanítványaiban,akárcsak bennünk, az ember versengési ösztöne a vagyonszerzést szolgálja. Ezt a körülöttük lév ˝ o emberek-t ˝ ol tanulták, környezetükt ˝ ol vették át. Jézus is versengett, de önmagával. Önkéntelenül is ezt vették át t ˝ olea tanítványai, és ezzel mentesültek az eredend ˝ o b˝ unt ˝ ol.

A világvallások tanításainak fontos eleme, hogy különböz ˝ o módon, de valamennyi igyekszik távol tar-tani az embert az anyagiak imádatától, és birtoklásért folyó versengést ˝ ol. Az aranyborjú imádói elpusztul-tak. Jézus tanításaiban sokat foglakozik a gazdagokkal, hivalkodókkal és kiemeli, nem szolgálhatsz egysz-erre Istennek és a pénz istenének, a Mammonnak. Számos alkalommal keményen dorgálja a gazdagságuk-ban bízókat, megfedi a földi rangsorra figyel ˝ o, vetélked ˝ o embereket. Csak az számít, hogy adottságaimat éslehet ˝ oségeimet mint használtam, nem pedig az, hogy a világi versengésben ki vagyok. Önmagam, és nemaz emberek el ˝ ott kell tudnom megállni.

Az emberiség szellemi-vallási egységének els ˝ o és meghatározó lépése az lehetne, ha katolikus világ-egyház hirdetni kezdené, hogy Jézus az életét a Mammon elleni küzdelemre tette fel. Annyira, hogy apénzváltók és a kufárok ellen való virágvasárnapi fellépése volt keresztre feszítésének követlen el ˝ ozménye.

Az ezen alapuló megújulási mozgalom hatalmas tömegeket vonzhatna az egyházba, mivel az egyház többmint másfél ezer éves kihagyás után újra valós, a leginkább nyomasztó, létünk egészét meghatározó kérdésekkelkezdene el foglalkozni. Er ˝ oinket egyesítve szállhatnánk szembe a bennünket évezredek óta pusztító, lát-szólag egyre fejlettebbé, gazdagabbá tev ˝ o, ám közben létfeltételeinket felmorzsoló Mammonnal. Ekkor

123



reményünk lehet arra, hogy a tévútra jutásunk okozta mérhetetlen pusztulást mérsékeljük és megmaradhas-sunk.

Ha az egyház így fordulna a világ népeihez, újra valós lehet ˝ oséggé válna az emberiség kipusztulásánakmegakadályozása. Nemcsak a zsidóság fogadhatná kedvez ˝ oen a megújulást, hanem a hindu, buddhista és ataoista egyház is, hiszen valamennyien, ha más-más nyelvezetet használnak, ugyanarról beszélnek.

A szellemi-vallási egységet megvalósító emberiség, ennek megvalósításához meglep ˝ oen kevés id ˝ o eléglenne, hiszen a világ népei valamennyien érzik a veszélyt, bármennyire ámítja ˝ oket a tömegtájékoztatás.

Az átállás folyamatáról . Kiszabadulva a Mammon vonzásából, gyorsan leépíthetnénk a szükségtelentermelést és egy id ˝ oben a megmaradt forrásainkat a sivatagok fásítására fordíthatnánk, lásd a 6.6. szakaszlegvégén a sivatagosodás folyamatát. A mind nagyobb erd ˝ oségek, a zöldül ˝ o Föld növénytakarója viszony-lag hamar, pár évtized, egy-két évszázadon belül jelent ˝ os mennyiség˝ u széndioxidot vonna ki a leveg ˝ ob ˝ ol.Ezzel nem csak hogy le lehetne állítani a széndioxid szintjének növekedést, hanem érezhet ˝ oen csökkenthet-nénk azt. Ezzel csillapítanánk az óceáni és a szárazföldi él ˝ ovilág riasztó méret˝ u kipusztulásának folyamatátés ez esetben az emberiség megmenekülhetne a gyors pusztulástól.

Hozzáláthatnánk életünk anyagi alapjainak átszervezéséhez. A szükségtelen termelés leépítésének legkön-nyebb része a fogyasztás gerjesztésének és a termékrontásnak a beszüntetése. Lakhatatlanná váló váro-sainkból élhet ˝ o településekre kellene költöznünk, ahol jóval kisebb, szerényebb felszereltség˝ u, ám sokkalkevesebb energiát felhasználását igényl ˝ o, tartósabb házakban lakhatnánk.

Mindez sok munkát igényelne, de a mostanival összehasonlítva még így is jóval kevesebbet kellenedolgoznunk. Lenne id ˝ onk a szellemi javak gy˝ ujtésére, mint lásd a 5.3. szakaszt Tibetben, ami egyben segí-thetne olyan elgondolások születését, miképpen használhatnánk ki jobban a rendelkezésre álló lehet ˝ oségein-ket.

13.2. Útravaló

Alapelv, hogy gondolni kell a legrosszabb helyzetekre is és lehet ˝ oség szerint fel kell rájuk készülni. Egymai európai és magyar fiatal számára a válságra való felkészülés a túlélésre, majd az azt követ ˝ o újrakezdésrevaló készülést jelenheti.

fenntartható élet a földön

Documents