,l

TERMÉszETEs ÉLETMÓDsoto7&tBaetkeézt'ő| Mqjtér,yi KlóraBofitórcr": Gló bi G db rb i l a

cop}Íighi @ Ferenc6ik lBhránCopyrisht O TEXOFT Kff., 1991.

ISBN 963 79,til 10 2HU ÍssN 0866-4668

Kigqja e TExoFT Nyomdaipari és SzámÍtáEtechnikai KfLFelel6s kia{ó: P_og'{rry György ügwezetö igazgató.A Bzedés a TEXTAR féuyszed6 programmal k?szulLNyomts: VerseghJr Nyomda, Szobrok.Felelős vezet6i Gombkötó Béla jsazsató.Munl@szá.E: 91.2612

ELOSZO

J laí!ór az élet ma8ya. Minde!jelenségben, amit é8zr€ve6z[!k, életvln, lógzé8 nélkül ninc6 élel és nincs áetjelensés. A légzér az elap'lmalyb6l mi[den éIet a maga Eo ldéle megielenó8i form4ábat! .zárma'rtk." - í{a Dr. o. z. A. ltANlsH' a MAZDAZNAN tudományokm.grlapÍtója és tanítója LEGZESTAN cÍmú kön''vébe!.

''Iuinél i.n-

klb]b uralkodni tudunk a légzésen (tudetosul beltnunk arura} fontos_ar fu formagazdagságd, annÁl több rqjtett tésti éE szellemi ef6Dl@t

lrttl}egÍtiük, s -annál er9dményes€bb€k leszünk az élet soún."A 'LEG zEs Az ELET" tudátos jelmodatulkkÁ kau hogy

vll|ók' hiezen sokkal na8yobb ajeleni.6sóg€ a táplálkozásDÁl. Jelentó-úlét csak fokozzg, hogy most a század-, ezredvéghez közeledve azamb9riEég végre kezdi felismérni eddigi zsákut áit, megpróbÁl frisg

allemi ársmlatok útján kikecmere8tu az áltgla létrebozoii c36dtó-m.f,ből.

Á rzellemi felismerés azonbsn minden esetben a 'sz€ít légz€t'' a

"glaBt szel|em'' ségítÁégével lehetséges csak. A }í öDíél6 megismeÉ-al aa önmegismerési s'akorlato),ír4k (pl. agykontro[, TM Etb) a.lapial lar!éctrchnika holyes g.lkalmaása.

A! ól€t titka' az életrejtvény megolalása !eB! az izmok' hanem azldat. ér mirigyrendszer ereiében és g!Ds} határtálÁn képe8ségeibenfdÍlk. A légzéssel, a helyes, tudatosan a.Ikalmazott légzégsel leszü.D.kMDerék lehetőségeink hat]fua'i n bel i az 8gyat, szellomilD.k msteriÁliskótvotÍÚjét a legmagasabb fokje emelni, 6s í8y eljuttat!.i gz embori-úlst tudÁsuD.k s€gítségével a s?éret€! és a béko gondolatáaak.lÍoÍ.dÁBához.

1901 Bloptemberébe!

A qerú

A lég?Ís EróErító

,,Helyesen lélegezni annyi,harmóniában élni a végtelennel.

Roúola MANIou'

BEVEZETÉS

Rénd ldvül borryolll t szervez€t gon doskodi k az ember fizikai eg}ségébelül arról e hat€lmas feladetról, hogy a kozmikus er6k legn{qyob_úká1, alevegőa, snnak óstz€s össiete;őivel egyltt et'uttss_J;1nÁi3ejtünkhöz. Ennek a bonyolult szervezetneliiontos-reuaata, logykeletkezett bomlástérmé'keke! a sej@kbőI €lszátlítse, aegé6zét megszabadítsa tőlük. Ez a rendszer az emÉriközépütt elhelyezkedő ritmikus reDdszefe.

E rendsz'r Mtjelentős r&zb6l ólt a' 'zÍv

óLL]I^L műkt'dtetett l,;fre32erüó'1 és a tüd6 á1tat mfui)dtet'ett' gázca.rerendszerbőL. _Ez utóbbi fontosságát és els6dleg1s szereÉt mi se; bizonjobban. mint áz' hogy az ember (áplá]ék Bélkül 60-70 napig istud élni, _levegő nélkirl a bgedzeitébb' gyakorlott

".ü"-i* Á'Ípercekig' Ezért GÁLENUs doktorna_k azt 'megállapÍtását.

ho8y:".4belélqzeat kuqő fontoeabb, mint a negeuettiópláléh", B9!.i;í;6a

Ea0dsdtée

igszságként' axiómakéDt keu e[osadtru;k.

' ErrőI a rebdklvul_fontos t€vékánységről azonban többnyire csak

akkor szerez tudomást a ma embere, lrg rÍ!ár fi doklik a sqját ms.qaáltÁl létrehozott mér8esgáztengerben. amikor táplálékÁval inár ariy-Áylra elszennyezte e testét, hogy az gsztma' a túlz6íro8odÁs. etúlsava6odá6_'_e b€trnrekedt mérgesgázok felhslrnozóclása olyan mér_tékű' hogy általuk a szervezetb€n végbezütt puszűtás á Egzéstjelentősen gátolia.

Mddnem lehet€t-len felsorolni mindazon t'etesséseket. emelvék elégzéE hiáoyos6ágaival füg8enek ossze. Ttlbbs?gtÍet i t'i"át"t""orvostudomány'Írrás e.edetűnek tarija, csak a lüdd közvetleD megbe-teg€dés€it soroÜa ide, sbból i6 elsősorbaa a rettésett TBc-í_ atüdőgyu.Iladásolat és a légúti b€tegségekel Ezelorek a Iégzészavorók_nák tt Dyomófészt a táplálkozás ai oka, azonban akplÁlkozási

blioBBégekjelentós fésze is leküzdhető leÚe a helyes lég'éstéchlikadkrlmazágÁval.

D!, v. PAUoHET megállapítása 6zérbt Á leveg6 oxigé4je al.rlobb gyógyszer. Mjt gondoltok, miéÉ Eem élnek vole az egészsége-ra[ ér

'bet€cek? Mert semtoibe se kerül!"

Pcrpze ma-már vitatko"ni loh€t megÁ[apításával, higz€E a Földlórkör{nek elszennyezése olyal mértéI,úvé vált, hogy a tiszt4leveg6mó8tpremtése meghatadia a leggazdagabb or8zógok lehét6ségeit iE.

A környezel szennyezésének

nÓhóny odolékoAi lDar levékerryséqe áltál felel6tlenül elszerrtryez€tt leve8$ rúrncmöraka ma éIőember éIetét veszélyeztati és sátolja, brD€m ajöv6!!norÁcióinÁk lét€! i6. Ecyre ti'bb gyermek születik légzészavarokkal,ídletlen lész6szervekkel, vagy váük genetikai zav8rok miatt életkéPuicnné' Cáecsemők, kisgyermekek futdokloJrak e váfo8i Iét poráb6n'alonnvezett levesoiébeÍL a sz(tlőlorek az eljóvend6 generációk irántiíolclőilon nasatártása következtéb€!, 8 válnak lógleg nyomoÉkkÁ.

A dohónyzósról ismél, de nem elfuszeÍltt koll megemlít€nem a levegőt közveszélye8en szoEnyez6, ezáltál akörnyozetét és mggát felelőtlenűl pusztÍtó dobáryzó etbbert- Tudomá'nvor'kutatóintézptek sokaságe, a nemzetközi Btsti8ztildl( vé8télent;Ámsora bizonyítia' bogl mennyi 8zenvedést, kÁÉ, betegséget' eLnu_la.ztótt tehe6aéset jelent a dohányzás. E' sqinos Íem jut el azrmborek tudstáig. Ebb6l csak a tüd6rá} és a*prák fogalmÁtjegyez_ták meg, ami nem is mi.ndig a közvetle! doháryoBt 6új(ie' haÍelErckrzor a környez€tét.

Abban a bamis illúzióba! élnek' hocy csak ez a kóvetkezmény. Har -BETEGSÉG És FÁJDALoM NÉLKÜLI ELPT" c. kötryvecskóttsÁét fellaDozzák. és meskeÍ€sik a vitarninokat éE a Dyomelemel@tIcÍró feieze'teket' aklor láthatiák maid, bogy melryi létfontosúgúanvac ielsdvód,íút t-eszi lehet€tlenné a dobÁqyzás, E ezzel BemcsakAz;m"lÍtrlt rákot hozza létre' halem sziEt€ Einden étrett€vékeny8ég€t

BÁtol'

A ug.és grógrító ,.U'rló8

Érthetővé válik íBr sz elkeseredésem, é6 aokszor ébb6l fakadóÍigyélmeztet6 szavam, arnikor a Eyó*yintézet€kben a *DoBÍNYozNITILos" tábla- atBtt' v9gy ttozvíueí kozetében füstól 8 betég és azorvo€a egyarúnt' amikor a terhes enyákat, a csecsem6it 6áptátóanyat 6€nk r nem fislelmezteti rá, hogy cigafett4iáva'l gyil koua ejövőt'amrkor az emberí szabadsá5iogok hamis értalme'ase érdekébenm,egengéÜ ük a fej I6dő Ezervezet€k önpusztító revékeny'ségéne k rikítóÉldáJát 9z -iskolai doMnyzást' vélóméoyem szerin[ ne"m jó szulő,rlem JÓ tanltó' nem jó ofvos az, aki dohá.rryzik, mert önmagÁtpusztltan arncs joga senkinek, de rossz Éldát mut"stni és rÍ!ásokatpasszÍv doMnyzásra, e dohánÉü6t okózB Ártalmak elvi6€IéséfekényszerltPni végképD elítelendő'

Az áÜamok vezetőinek kellene már vécre felmérni a dohánvásáltal okozott kÁr nagyságát' Egyszerű száíszaki kérdés lennó ieLis-mernl' hogy a monopóIiumok áltÁl juttátott adók. e munkaielyekíenntartÁ€a' a_t€rmelés haEzna töredéknész€ annak, amit a doMr1y'zá sokozta Mr jelent. méghe ez a kÁr sok adat mögé van i8 elrejtve.Fgl!mer_'rl-_a-zt] bogy ez is ugyanolyan méreg, mint a közismen ési dözolt kíbÍtószerek. cs€_k' sokksl ngayobb [Árt okoz. KözfejáEzika dohállyzáB kö'nyelmű elbírálásában Áz á.llam cinkossága is: mivelegyes hiva(r'Iai és szervezet€i hasznot húznak e kfuo;' ptrsztítótévékenységb6l.

. - Elismerem, ne}éz feladata dohÁn}.füsü'E szobákban agyuka! terhe-

16 torvényolkotóklat a helyes út felismerése.

^A doháIyzó €mber azt az alapüjrvén}t séÉi meg, emely igy szól:

"Szeresd felebarátodat' mint teDmagadat."A doMrryzó emÉr,imikoraz első cigaIettáért nyúl' ennek azisteni ltirvénynák mindkét részéttagadja. Nem-. szereü önmagát, mert ha szeretné, a}}or ápolnÁ,fql'Ieszt€né. Mindent elkövehe annak érdekében, hogy egyrö 'pbbkörülmények jöijenek Iélre a környezetében es á ráÍaori'_minaenélőlény számára. Á doMnyzó ember ezzel lrem tör6dik, c6a_k apillalatnyi haszna, az önzése hsj\io, és ez az önzés társaína_khapvetóéId-e]<eiről 8€m enged számÁra tudomást venni. Tu\idonképfen -anélkül, ho8y tudatában lenne e ténynek - a dohránvz-ó embef awa6öútül el előbb' csak azutÁn a ttideje' Íéhet€tlen rrgyarris ]'aterr.4sz€ti üirvényeloek teuesen elleltmondana -, ha üIágos fqijel,tis_z"a aggyal fogna az ember bozzá a sqját pusztÍúsáboz. - * '.

Mondassék ki vésTe:

Hol vln még e gzénny?El crrk ez önmagunk és ernb€rtáfEailk eueí €lköYetett bú!ók

dulrabb oldala. A mai ember sqjBos 6nByir8 elfordult termé8zete8alatalcmét6l' a tiszta tevegőtől, hogy élet Ea8yobb É8zét elhaszDált'tpta! loveE6jú szobákban niilti mások tár8aságában' ég égzre eemrtall. hori á szoba levegője romlott, sz€Dlyezett. Borzad a' omber,hr rániivÍzzel kell érútkeznie. Kinek van kedve lubickolíi e8yaLnnyvÍzcsatornában' piszkos tócsában? Ki fogyasztia el s rorrrlott,lanaaio!. ausztust€lÁn élelrniszeÉ? Mi oz oka strDal$ hogy Deloikrrluk é8;r€venni, hogy a szeDnyezett levqg6 ugya.D8z, úirtt ommlott ólelmisz€r, a koszos vfu?

A moRyarázat nagyon egyszorű: nem ta tottr me8 ÍÁ at embertankl, aiiinek a tánítá6t, okítást adnia kellene, ar is félvállról veBzi,mlrt tt6m érti a lényeget, a fo!to6sá8ot' a 8zü}régB5éget.

E6kb€n a kérdéEekben szeretnék e szeréBy munkával némi tám-Í'ontot és kapaszkodót adni szenvedő' de kiutat kor€r6 eEbeÍúr8rim-'írk, Kéfém Önöket, fuyeuelek fel ezokr€ az í8E'sá8pkral

A légzés E'ógyító haÍa9a

A HETYES LEGZES

A helyes légzés olopjoiA helye€ légzésnek három fő tul.jdonságe vs-n:

1. A levegd táplál.2. A levegő gyóg}'ít.3. A leveg6 fejleszt.A leveg6 úpláló hetá6át mindenki tapasztalhe$a még akkor is, ha

csek egy rövidebb kiránduláson vesz részt tiszta leveg6j6 köhyezet-beD. Tápláló haúsa elsősorban gbbaD nyilBtkozikmeg, Íogy mágtisz_títja a salakanyagoktól a ezervezetét' ázdtal a

"or' Iii"tiüu útva,

tiszta tápanyagokat szállítiat a sejt€knek. Ugyahákkor ezzel egyidő-ben, s6t ö6s?€függésben felszabadítia az idegrendszert a rá nehizedőnyomástól, s sava} elnyomó erqiétól. Ily módon az életmúködéslegfontosabb pályáit teszi szabaddá. múködóképéssé: az idegeket'

A belélegzett levegő'beu megtáIálható az élet négy f6 épító eleme:az oxigén, s nitrogén' a hidrogén és a szén. lgy már érthető az azállltás' hlgy s levegő táplál: Hiszen a vi(aminok is a nepsugaraslevegdbeléazéseáltaljönneklótre! Közism€rt, az orvostudomán'általis elismeÉ téDy a c_ és a D-vitaminképződés és a napsugár összeftlg_gés€. Ha mégnem is ismertefel minde_nki a napsrrgaras."tiszta le"eg'őjelentőségét vslameínyi vitamin képződésében, az csak befogadókó_pességének és hel}'t€len légzésének a következménye.

vsnnak olyan emberek, akik - magas hegyekben élve - csakleve8ővel, ngpsugárua.I és forrásvízzel úplálko'va tcvékenykednek,igen egészségegen.

A helyes léazést begyakorolva elérh€tjük, hogy €gyr€ kevesebbtáplálékra l€sz szüksée{ink, mégis egyre tóbb óleienergióhoz, egész-ségbez jutunk anélkül, hogy veszítenénk te.mészetés téstsúl)'unkból.Eleinte a helyes légzés még Íokozza ez étvágyat is, azonban az

A helres WzA I

atyensúly ha mar be fog álIni, he hövetkezeksek vagyulk az étkezési.zábályok betartrásában és csak tiszts, élett€li ét€lt fogadulk eI.

A lérz€si tudomány elsqjátítá.sával eg}'tlt! tarmész€tasen a táplál-koásinkra is fokozottan kell dgyelnunk. Nap min! nep több 8ondotkolt fofdítání a rdg&rú' s ezzel együtt az elfogyasztott ét€lmeüyisógtudatos csökkeIltésére.

Jól jecpez'Íjh nw: Az emb€I jól megél háfom É8z tiszta leve8őMla! egy !ész gyilmölcsből!

Ha a jóvő nemzedéke megérti ezt, száÍrfua lehetségessé válik az.8É6zséges élet.

A levegő mint gyógyelixÍl

A|eyeeő gyógyít ís-M,ídenki ísmeri, hogy a légz6szervi megbetégedé"sek gyóRyulása csak tiszta levegőben érhetó el. Nem vél€tlen' bogya TBc gyfuyíÉsára szakosodott intézméDyek a vilÁgon rni'rdenütthegyeküóniÍec}vidékeken tal{lhstók, s6t, itt is alapgzaMly s E'sbadlevegőD való tartózkodás!

Fe]l kell ismernünk azt' hogy valsmennyi bet€gségünk a hiMrlégzes kt'vetkezméDye, tahát a légzés lendbe hozása' a tüd6 gyó8yÍtá_sa] működésének hel1'reáuítáBa az €gész szervezet 8yógyítását jelenti.

Amíg az emésztőrendszer az anyag materiális részével foglalkozík'u" anyagban rejlő energiákat és sugárzásokat, információkat tcszielérhetóvé számunk_ra, addjg s légzés sokkal össz€t€tt€bb.

Kapcsolódik az emésztéehe1 hís?AD' *gítégével tuqju]< el*etni acU kfókat, zsírokat, ami a hőfejlesztéshez' e szervea glyagok enelgÍÁ'jának felszsbadításához sziikséges, és eltávolítja az emésztési sala&okjebntős Észét. Ez működésterének e8yik része. Á másik' tálátr sold<8l}ontosabb az, 1noEy lűijóéleszti a szerleatet, a BejÍEket rcvítA]jzaia.ÚijászüIet€s íélkúl nincs élet. Pillanatf,ól pillonatra küzd me8 az éleiai anvaq visszahúzó erőivel. Áz anyagi er6k elleni küzdelembea aÍelem alólrő a levesőben és a tiszts forrágvÍztEn tálálbató. A légzéÉbőlered az az er6' amelyakhvizálie az idegközpoEtDkat. Minden bet€$é8az idegközpontok károsodásávat kezdődik, ezért a betegségek mindeníorm4jánál előszöf.a légzést kell feli úzsgálni, rendbe tenni' csakazut ín sztikséges fog],alkozni másMt, els6sorban a táplá]kozással. Eztazért erÍúít€m másodsorban, mert e témészetes életmódot folytltókmár fuqiák ha betegék vaey 8yöngék vog}'unk, a gyógyuláshoz'megerősödéshez vezető út a légzés jsvítása és a böjt!

10 A Wzée gyogrÍtó hatása

.. Aki megtanulta e természetes rnéIylégzést, ez soha nem fog seÍnbznl' sem megfázni' meÉ a vérkeriDgéEE tökéIeta6!

A légzés személyiségÍejlesáő holósoFoglalkoznunk keu mé8 a légzés h.rmadik, de egyb€D a legfoDtosabb.ez e|ozo r(gttót l€_ magában foalaló tulqjdonságával, azzal, hogy aleY9c9..1 ne!y.e: légzés. a tudat@ légzéé szellemisé€fejlcsztő haiósaÓ4ási. 'Megdöbbenéssel fogiák olvasni a MAZDAZNÁN TUDAToSLEGzEs.c. fqjezetben a lfuzéstípusok h"tóe"ejda;; Iéc"É. á_liJmagun* é3 a t€rmészet vak er6i felett megszerezhető heta]mat.

' Jézus a lélegzés igazi tudományát tsnIto1ta, ami*or Janos rázmiku8 Evengélíumánsk soraiban a következőkkel talÁlkozunk:' "Mcrt biany mondom, ahi lwcs, a. totóL Kcrr.ssétei az;rdőhDehb mezőhneh oz 6 friss lzucEőjét és nvqt^tótiótoh benne a kueoaongyalót. vesd le sod! i'ddt é' ruhóid,ot és hlgrd; hogy a leuező ar*yőlanogóho-z öleuc B..gesz trrtcdcl Ehhor léléc;2étTrosrr""-ée ,iíiíhagy o lc,egő a,E 'ald beneődbc szóllhos\o;. Bban' ,r.ondo,n ,EÁbLhagy a la0?€ő angyola hiűai tasktehből mirrd@t á t*tanu*ao"io,n ly hlutilrőI és bclülről mqsantségte!4nítetta..- sin*i íei iűnatcI a2 letenleh színe cé ahit a lc,egőneh oa 6 dngnla hercsztűl nzmcnged Bián' bbony, mindenhineh kvegőue{'és isazsóggal hellúiószltbtíic.''Amikor-

ez étkezés renqiér6'l fqjti ki tánltárait skkor is megeÍnlíti:,l,ékse2ál-lúson'és núbgL evés.dnél, hq, a laucgő angrala ő?góld-jo d h elcd.bd.L'

Á tudaÚejlesztés nasl eszköze a légzésEyakorlÁs. Á léczós az azéletműktjdés, amel)rÍe a tudatrrnkna} lqnÁfu,obb befolyásá bhet. demrhd -a fiz!\li' rnind ez érzéI.j funkciók egben tőla fuggenek alegiobban. Ha tudatualq fizikai létűnk és ai_réki-éfzetmí_áeiunrreslensúlyban van, ekkor harmonikus az élettl'tk.

A tudatoÉ légzés s€gÍt a már ismert hiMink elhárításában, a mégrejt€tüek Íelderí!ésébeb. Bármely hiMtól' rossz szokástól melszabaldulhatunk a sePít6€qéval.

' Különa's€n fontosna_k tartom a légzésfejlesztést a szorolgáso8,

depressziós hÁngulatok, vaay á.llapot leküzdésébeb.. Ámikof imádkozun k, foMszkodúr*, az imá''k!sk egyetlen }d- vaayb€légzésbeu kell bennfo8|,altqtDi. Á keresztényekrök Jézus áiülta.nÍtatt legszebb im{a, a MIÁTYÁNK eg}.etlen ki légzés alatt elmobd_

A halw| légzés 11

h|tó, s addig keu gyskorolnunk, amí8 €l Dem tuqju} azt 6ondr.Bi. AvrllÁsos t€m]pbmjénekek tul,{'doDképp€! 8ondoso.n m€gszerke8ztett'komoonált lészéssyakorlatok ahol Dem is aüyira a szöve8 a foDtos,hanóm a lés-"és

-ádlBmos rezgés€kkél Átsz6tt elnIlitÁra. Ez adtlrztulÁst és'megnyugvást a hívőueb aki í8!r fogadjs m8gába a 'rs'.ntlÁtket". a 8zent léleq'€tetl

Ha a tudatos léq;ést elsa.játÍtjuk éE alkalrnazzuk, gondolataid<'orzméink vilrÁgosak, hatáÍozottak é8 neme8€k lesznelr kifejl6dikbonnitnk az egéBz lét, minde[ lény iráDt érzett szerelet.

Tanuuunk meg t€hát helyeseD lélegezni!

A helyes légzés olopelemeiAnrdgi feltéhl:

í' Íiizta. romlatlan' szennyezetlen leveg6 biztosítÁsa, s roí ottIevegő megfetel6 tisztÍtása és pótlása.

2."A njid tirdejét jelentó óld növényz€t, a fák éB a2 ősé!d6kpusrtíLÁsának mógfilítása, az embe! könyezetéBek, 6 természetiértékeknek a helyreáuítása.

szell?fii feltétel:Á légzés't'rrdományának megfelelő 8zi!tú iskola.i és társadglmí

oktatása.Mit kínál az emberiségrrek a fenti alte.natíva me8Lfemtése?

Első$orban azt, hogy a jelen}or b€tegségei, a geDerációs felyegetett-ses cstjkkennek. hd$zabb lavon megszÍLBíek, másodsorbaB azt, hogya t'íszt€' Ievesőben az ember &lkotóképessége me8Dövekszik' életefqie'munkabÍrása megsokszorozódik. Így képessé vátik oVan muolrahe_Iyek és munkaeszktizök megtereútésére' amelyek kö'!€tvé és közvet_l€nüt feilődését szolFáliák.

Á modern tudomÁnyng.k képesnek kell leDnie srra, hogy leveg6tnem szennyező kdzlekedési eszközök€t, en€IBiaÍejlesztő gép€ket'körnvezeti ;zennyezés nélkul felhaszíÁlható €szközöket állítson el6.Mes-kell teremténi a jelenlegi egészségtelen tömegBzÁllások helrctta te-rmészetes kornyeielben alhelyezeta, 8bba szerve8€n beillegzkadóemberi lakásokat, ezzel együtt lél're kell hozni a környezet€t Demszennyező @rmészetes tápláIkozáEt oásd az előzó

"Termész€tas got

mód'' ;' kiedvánvo kát). Azt mondhatná_D.L ajeletr gazdasági elémzése'it és *él ményeif mérlegElve, hogy ez lehetétlen. Nem' nem lehetetleB,csak fel keil ismerni lörDy€zetün} elhagyott, leb€cs0lt értékeit' é8

12 A ugzés sr|ósyít"ó hatásd

helyfe keu áuÍtani, fejleszteni keu azokat. Nem várhatiuk el senkitől,ho8y helyettiink taremtse meg a számunkra fontos dolgokat. sqiátmagun}Úrak kell sorsunl..at kezünkbe venni._ -

A_Iégzés mint alaptevékenység több élt szolgál. szolgÁlja a puszt''lót fenntsrtáút de lehetővé t€szi a' élet Lj}aliésülésétls. Ne ,Iéged_jünk meg azzgl, hogy csak a létü.utet biztosítss, használiuk íól alé92é6 erejét tudatunkl€l egyesítve személyiségünk fejlesztésére'bejaink' betegségeink leküzdéEéIe, a kozmikus kapcsolat teliességé_nek helyreállítáíÁra.

A légzés onolómióioA továbbiakbsn ismerkedjünk meg, Iegalább vázlatosan' a lé8zésszerveivel. anrrak anatomiai felépÍÉsével' az egyes részek funkciói-val.

Á légzés szervei:

1. ábraA2 ember lég'öGr€ruejnek részei és üt'oa'!k a tápc€atorna rés'.ihe!.1. orrur€a. 2' orr_garadarat. 3. cége. {. Iá86ö. 5. HÖrgők 6. TÍtdő

3

Á lészés szervei egy bosszú, elágaá folyosóreldszert képezlg!-qozek ö;szessését nevezztik léeutaknak. Bejá.ral az orrn}'ílÁs' továbbr

Jii"i ""

ooti"g, o."garadáiat, gégp' l*tső és a }örg6k Íen'lszére.'A léguták nem vesznek Észt a tényleges 8&c8eÉben' elnek

éllenére rcntlklvill foltos a 8zercpÍlk-' Á" o."u".c u"

"'"topouya köze-Ét foglal|a eI' hátranÉlik a fr[€ket

ö8Bzekötő síki;, oníon lefelé az oÍrgaretiáratoB ke!es'tÜ] a garatt!€8-b€ torkollik.--ni niiu..n"t.' o.'"övéEy választia két részr€, é8 mbdkót részb€nhÁmm_hÁrom orrkacyló vála8zlja mintagy emelet€kre.

c.'} á legma-cesa_b-b feil6dési fokoü álIó emberjell€mzője az afcMlr.iarrn o... Ínaóméretú;rr nem hiba, müént a D.aslméretú fül8em'A_;'i, ilúiúő" nsgr/ vitáli. erőt árul el' és I'dilönleges élet€r6ittrozza ezen feilett szervei.B Át s vilÁg tudomá8ára.__-Á"

JJ.ót tlr"rc ioadó leveg6 uagy ivet lr le a ka8ytók hözött_' é3

i"nn*n nacv relu reten érint]€;ik a íyátkahfutyával. Az oÍÍuegbenmplppszik feT á. bveső. és itt csapódik ki belőle a szeEyez6dé8' Aio'Ái"."t"."a" .

"ámüJegből lecsorgó könny Állendóa! nedves€_n

l'artis._ Ígv a beszívolt' viszonylag 3áfaz, tredveEaéglz€gény rovego!mirrieg:ivIzgozzel dúsÍtja. lgy nem tudDrk lebúl-ni é3 kiszáradBi a

-lri"ts"l re*Í*. a ""dvesÍtóÁ

folyamatosságál az olt Iévő idegvégzó-dédk ielziÍ(. a hivatott idegközpontok 8erkeDtik a DyálkÁháftyákvireiiá'úsát ée a könÍyetvólasztást. K0lönii8en drssztikusa! jelent're"ii

"" .

""a'u.t'ioeg- levegőben. Ilyenkor túlszsülyou áE i6 leheté_

o"" -"".o"s az ember orra". ok a l€gyeDai[t hajszálerek nemí"caba_k ltle gyors8ll az idegi uta8ításolca, de nemGak az otl't'' íem az epész ióstfelütet t€rületén 0áb, kéz stbJ folléphetnek ezeká jeboségeli, amelyek reflex úlon okozzá} sz onnyálkÁhii-rtya izgal'mát.

' orrÍi-rep feladata többek ki'zijtt a leveg6 m€gtisztÍtása a b€nno

lebecő sziH;d részecskékt6l, porszemekt6l, mil<Íoqktól' _ --Há a t€rmészet nem gondoskodott voha az orrÍlregben elhelyed@oo

csillós hámrétégről, amely szi.íté bihetétle! mu <át végpz e leve8ptiszútása érdekébeD, o]<kor még & viazonylag ti3ztála'k névezneloIevePőből is harnar va6t€g iszlpÉt€g képz6dD€' Ez 8 buuámzócrill;mező azonban másodperceD}énti 10_12_széti mozgÁaváltá886r

"" "ii."Áiia..t r"rc tovÁbLítjs a levegdb€n lebe86 szÍlÁrd sqy8gxé's"ecstiéket. e" a fotyomatos é5 fáradhrtatlaE csillómozaá8 vé8üI Íloz ormvÍtásba t€sEékeli a hÍv8tlsn vendég€ket. _ _- ille;ző adatt(ént meqemlIt€m, hogy a masas hegyekb€B lit€r€D_

leni lu' zoo ooo po's"ericse van' az Alíöld tisztá leveg6jű terü]et€in

A légzés gyogyttó hat&a A helyes Wzés 1514

1 000 000, míc városban a' 5. emelet úagBaságába.a százmillió' az 1'em€letén 3 milliárd, az utcáa az ember{ej magassagába'l 10 millifud'rnIg a 8yermek magasságáben 100 miuiárd. Ezek az adttok nem a}dilönöseD 6zennye?,€tt úwonalék és 8yá't€Iep€k körtryékére vonet-kozna}, és máÍ tóbb mint hafminc évesekt Nem lragyon teEzik közzémostalúban az él€tünk fontos, de.lirsztó, Yeszélyeztét6 télyeit,legatábbis Ezámszeíien nem. Miodkét dolog elgondolkodtgtó.

He a kóIokozók számát nézz(lk, akkor e napszakra vonatkoztatvahájnalban alig 1 esik egy lit€rre, délben már legalább &-10' estig{jbol a többszöri'séré nő ez a szám. Külő!óserr erősen emelked& azáft tar€kben, mozik, színházak, sportcsaÍnokok, presszók stb. légte-ÉbeD' ahol 10_20 000 is lehet egy üter leve8őbeü'. Nem érthet6 és a józan éBznek teUesen ellentmond, hogy miértragaszkodik mindenároí, foggal_körömmel a váÍosi ember rettenete'sen szennyes' életl€hetőséget kizáró künyezetéhez, s búzö6, levegőt_Ien parárryi lyuka!:lroz, melyek nemhogy lakásnak' de jószerévelsokszof még baÍlangtrak sem nevezhetők. Á mai társadalmi közegb€nmár azt az el6nyét is elveszt€tte a városí élet' smit a látsálag nagyobbközösségi lehetőségek valaia Eyqjtottak.

vissza kell téIepülni a faluba, a télmészet€s kt'lnyezetbe, és ottmegteremteni a civi]izált élet feltételeit' úint teszik azt a bíbákatmár feüsmer6 és korrigálni akaló nyugati táÍsadalrrrakben.

Haladéktalanul meg keu indítani ezeket a folyamatokat tálsaalalmiésjogi téren is. Nemcsak adókedvezményekkel, de minden lehetségeBtánogatással el kell látni azokat, ekik ezt az éIetatyíIasztták. Ezenmúlih e'iövőnh! EaerL múlik' hog lesz-€ ebb€n a hazában valaha i8életérős. egészBéges táf sadaloml

De téfjünk vissza s kóroE sz€mléletb6l a kfuokozóklroz:A kórokozók eueni harcban dönt6 szerepe varr a garatma'ldulák'

nalq amelyeknek nyifokszövet€i foglyul qjtik és elpusztíoák a Csírá_kat.

A belélegzett levegő ezuuán a gégén keresztül a légcsől'e jut. Eza cső 1&20 db

"c" bet(re emlékezt€tő, hátullá€y Éss?él zá.rt porcból

átl, mely a mellkasban két Í6hi'i8őre ágazik szét, amit egyre sűrrÍbb€trés kis€bb távolságon újabb és újabb elÁgazások követnek, ma'jdecsetszeriíen minte!'y 25 rnillió csövecskéle bomlanak. Ezeket hór'gőcskéknek bevezztlk. Ezek falának tágulását, összehúzódását asi-Írrai zmok végzik, melyet a vegetotív idegfen dszer vezérel. A légutskmélyebb szakaszai is fedettek s szémetat áIlsndóa! kifelé söplő csillósMnimál. Nyitott s'ájjal Yaló légzés €ueke ró nagyobb felsdatot, merte tisztogatáB 70%-át az or! végzi el.

2. ÁbraA lécc€ő a lodők{puba! ké! főhór86r€, etek a töd6teb€Ayek!ék !a€gfe}lőé! kj6h&s'ók!e, m!'jd ap!ó hörg6c.kókl'é 6d6ltaL

Az emberi leleményesEéghez tártozik a dohÁnyzá.s feltáláláge --.i' rot'"matosan tuiia biztosÍtáni a kitiBztíttratátla! metrltyiségÍ

"iiű'd iész,ecskét a loisők szómfua -, valamint az ipali térmelés ésa céokocsik kipufoeói._

Ti*t't' '.""?it'nóx

tsftom a széndioxid_dúsulÁrt, mivel arra asze;;"et kij'uetÍen ül reagál. Az ólom feldúsulása a szert€zetb€n EÁIkozvetlen veszélvt jeleni de enltek kivédéséte már vaa lehetőség,

"""t t'.tt'ato".6o intézkedések lennémk szÍLksége8ek Iészben ain*lá- t"."tese. .c"zben a jáÍmúvek megfelelő Át91akÍtá8a teÉ!'Éoíverrlbb A jármíveket átslg}Ítáni, mínt az embert! Áz igazániií"

".*"et"i i, szén ég a korom, YslamÍl:t a lebeg6 milaoméretí

otg]i"".""eÍ. G t"tut"müek Ílz€mmóqj& miatti) felháLüozódÁ.a jetren-

ti a börg6kötr és a tüd6beB.

A lészés grogritó hatása A hetryes L4gzés

szérencsére van két leflex' ami sokszor segÍt. Ez s két reflexvalóságos orkánt támaszt a légutskban 60-150 Ír/sec BebességúIégáfamlás keltésével.50 ÍÍVsec erejü szél már a flál{Át is képeskics&tarnil Ez a tiszlító viháÍ azután kisodorja a fele8leges 8z€metet.A tüsszentés, e mórés€k szerint, mint€gy 1 m' e köhatgés 4 mtávolsá,qra hordja eI e váladék(seppeket. Fi8yeljitJü erre ez adaba.traszúüunk mindig tiszta papÍrzsebkendőt. ha náüásak vagyunkva8y tüsszentÍlnk.

A légutá.k a tüd6ben egy szfuaz Ía ígaihoz hasonlítanalq t€ljesfunkciójuknak csak akkof felelnek meg' ha orro! át lélegztlnk. Aszájon kereBztül való légzés a légutak károsodásáfa, elszennyeződésé_

csak .nost élkeztünk el a tulqjdonkeppeni légz6szervhez, a tüd6'höz.

A tüdő a két méIlkasüreget kitóltő félből Áu, mely baloldalt 2'iobboldalt 3 lebenvMl tévődik össze ' A hilusokon (tüdőkapu) átj utnak-b€

a tüd6kbe a Í6i1örg6k, s na6y Yerőerek' és lépnek ld a tüdővénék.Itt iB vannak nyirokcsomók, melyek a tüd6suöYetek nÉokereibőlösszegyqjtik azok talblmát'

Je[am'6 adatként a üyi.rok€rekbe kerÜlt komúszemcsék a városiember tüdejét néhány ét{ized slatt feketéí máfványozottá teBzik, adohányzók tüdeje 6zürkévé, feketévé válik. Tartok tóle, hogy akózlel€désbőI származó áwányolq|jal körtllvett koromszemcsék tá_maalásáre vonatkozóaí a szervezéttlnk t€]jesen felkészületlen, épp_ú'v_ mint & nt'vénvvilás'traekes meenFyetcsliént említ€m me8, hogy na8yspáink dohÁny-

zÁsa azért rejtét'kisebb veszélyt magában, mert ki6€bb volt a leveg6szennyezettséqe, és sok hagymát fogyasztottak. A hag}'rna u8yaíisfokozza a könnyzacskók nedvelválasztását, ezáltal a száraz nyálka_bÁIwák megnedvesednek, feldúsutnak, a csillók életre kapna}' s Ígykönnv€n kiffiiia az ember a váIadékkal egyiitt a szilárd részecskékosszóementÁTódott ü'm esét. A do hányosok!ák a z az érve, hogy eblrena szennyezett levegőben úgyis mindegy. Eúlyos tévedésen alapul. Akáros hatáBok ugyanis nem összegeződDek, banem hatványjzódnak'Az eryik kórokozó áltál le8yiingiltt védekez6képesség a másik kóroko_zó támadásÁt már nehézen viselí el.

Micsoda eléggé el n€m ítélhet6 erkölcsi magatgrtás gz, ho8yDusztÍtom nras-a-Írrat és a környezetemet, mqid ha mégis bsjom lesz,ákkor eltart éi sondomat vis€li a társaalalom. Ez a fq'tá msgatártáskizárótaq e iele-nkor feje tetejére áut társadalmában kép7,elhet6 el'amikor ajót, a közjót akarókat büntetik, sarcoljÁk, a gazemb€reket.

cÍjibészeket mindenJéle jogilag kiókumulált, jogi mezbe bújtatott

""o'ul-i"ol*"l, ,"*a"v"tieI 'oáix.

A dobátryosok a 68yelmezteló és

n L'oro"s'tra iesü'ruj'ör megserlve válaszolrrak: emberi jogsik meg-

;ó;tÁ;;k;aiil; ha ' kozöiség védekezni kénys'erttl vagy próbálrllenük. ha méeolv efőtlenul té6zi is'_

Álü;'őb;;;i";h""-abb hörg6cskék végein szrlőftlrtszeríIen he-lvezkednek el a léqhólyagok, az alveolusok' A finom hq'gzólereká!ész€n idáig kovetik a hörgőcskéket. A k!.1milliárd (egyezermlllrÓ)

i aár'or"asoiska retutet4 m_integy t 5'o mz felü]et€t teBz ki, mojdnem;_d.;;á;1;i;i

"sy tenjszpálya.tszt azáltal érik el, hogy a felit]eíÍlk

úgy néz ki, mint egy cseppkőbarlaDg boltozatá.

3. ábraA hórg&s}ék apó léghólya8okla (alv€ol'rsokld-osllarB'k"

^ léghólylgok ÍB]átt

iriJid'"'iááií";iga'"; Ée"hójya8okal kórorv46 frDoE érbáIózstban a vörr3vé!'

1918 A Wús grogrító h&tasa A helrvs léaaés

Á tüdőt a mellkas veszi köriil' Á mellltieget alu]ól a rekeszizomzÁrja, így elvileg & mellkas belsejében lógÍlres tér van' arrut alégcsövön át' b€áramló leYeg6 - a tüdőt mintesl feEújva - t€ljes€nkitólt. A tüdőfeliilet állaDdó mozgásbaD van' a mozgás súrlódéssal'a 8úrlódá6 kopással jár. Ezt a térmészerúgy védt€ ki, hogylétre}oztaa tüd6luÁrwákat' és kevés nedvesség€t helyezet! el közöttük. lgy atüdő íelszÍne 6noman, dörzsölésmentésen tud mozogni. A tÍrdő e8yéb'ként t€liéseü passzíllED vis€lkedik a lé8zés lebonyolításában, a moz-gÁst részben a bordák, a mellhártyaüleE szívó te!€, mísrészt ar€keszizom (diaphra8ma) mozgÁsa hozza létre.

A höúnséga Wzfu Mt lészb6l aeuddih össze: a bewzéiből és ahiwaéebőL Belégzéskor a rekeszizom lisszehúzóalrk, az egész mellkas' aborrlák megemelkednek, Így a mellkas ürege s rekeszizom €lmozdulásÁ_val hosszanti, a bordák mozgásával vlzs2inte6 irádyban me8nóvekszik.

Kilégzéskor ennek a íordítottje töfténik. A nyuaodt kilégz6shezelegend6 a mellkasfal súlya, a bordaporcok enyhe megcsavarodása,r tüdő ru8almes rostjainak óEEzehúuódása és a megtrövekedetthasüregi nvomás. amelY a rekeszizmot mint€gy vi$zatolja a helyére.

4. ábrar. A jobb tüd6 le1s4 2. közéF6' 3. alsó lébony€. 4. A bal tüd6 lel66, 6. dsóle}enye. 6' szív. 7. A nagy töEsöki üt&r (fővéDa). 8. A felhágó fil8g6ér (ao!td.9. R.kes!i'oD. 10. Légc6ő.

A tüdő hórom noq:') terijktre os:ltA omelyet a tudato8 légzés.'ommntiÁbóI iót ketl érzékelnÜnk és megkitlönbztetntlDk. Az elsÓ

._t-uá'acsri-cs. a masodit a tüd6 középső része, a harmádik a tÍld6 a15ó'

Á r€keszizom íeletti t aületé'- ÁÍiuiai". -"eküto"böztétnek hasi légzést éÉ me[kasi légzéa-t' Az.ráüúi iá"n . iaft*.' az utóbbi a n6kú je[emző mini nem tudlatoslÁczéstÍorri. azonban a tudatos légzést gyakorlóklak tudniu* keu'm'átvit ierulet feilesztésére van leginkább 8zirkségük'í tudőcsúcs friss levegővel való megti'ltése az intéui8enciát a

f"ü;'ké*ú";i' valarnónnyi s€jt t€niészet4s inté[igenci4iát fej'i."".Í. liilot

"ii"tiu* is. hogi a friss, tiszta levegőben jobb&n fog &z

ogyunk. Ha ezt még megtoldjuk a mélylégzéssel, &}kor olyan gondo-

latokat is képesek leszunk befogadd - miEden megeroltete8 neutul_. amelvek eddic el voltak előIünk zárva.'Á iuaf r.á'op"6*."""gy rezgéBt, egy hullÁmzá&hoz létre sz egé3z

'"ii""""iti".'*atá ai'oteo'-omotl'ao érzéseket ébr€szti fel' Az

i"""i"r*l" óio*na"vuan szenvedők a légzósbeí nyelhetnek 8yó€}'u-lÁst e szörnyű bet€gsógükre.__í"

un. r'á!i teg"í" "i

anyag felé húz le, anyagiságulkat-efdsÍti' amat€rialitást fe]leszti bennünk. A ma emberéfe leglnkáDD ez ai"tiemza. mint airocvan a mat€riális gondolkodásmód is'_,q._i.iii"lua

köi;tkezik téhát: aki tokéletesedni alár' aJ'na};fÁá"

'"lI ieites"tenie tüdqiének mindhÁrom részét, míg o_ki

"!i"."r" Liút"t i a-aradt öDmagától, az s megfelelő tüd6részek

londozására fordítsa figyelmét."-Á'

"Átei tos'oi"maiicyébként annyi munkát vég€znek naponto'Ámivel 25 @n;át 1 métei megasra lehetne felemeLni.-'íi"-"íi"t*".

"""tan a tüáő befogadóképességét, azt" bogy mit is

ldént ; sókat er;kset4tt vitóIhapaaitós.'' Á"""ú"o" ree.é;ut}.almával e-gyszerre minteg} féI liter leveg6höziutaz ember. Ezt nevezzÍ.lklégzési térfogatnái. Alegnagyobote[fuoe-'*io més további másfél tit€r leherősége volna egy átlagos tudeJ{t

u'ít..'i"r e" a kiegészító levegő. Több levegő a tÍIdőbe lem lér'uzonban a tüdőterfogatennéljóval nagyobb' Err6I a kilégzés olkalmá'i"í i"l'iar'",u"t Á"n. KitélisezzŰ}'az előbb beszÍvoi,t levegőt (két

iri;Jiilzesmi. Erőltitett kilágzéssel még tóvábbi másfél-két ]it€rii*"ái i"á"nr tip.oseln i macunkból. Ez a tárta.lék leveg6' Még ekkori" "i!"i-"*"a mintegy egy titernyi, amit maradék levegőnek neve_

"iri_[. íiuáá teriu" oii'ze;mlásokor további két_háfom deciütértryi

i"""lb p.c*ú."ol. s" uúbbiak, t€hÁt a t€rtálék levegő és a maradék

n A léEzós grógrító hat,isa A hebes lfuzés 21

levegő állandóan visBzamaÍadó' de elhasznált gáztömegként bennre_ked, összesen mintagy 3'3 liter'

lgy hát a t€Ues levegőmennyiség. amit a tüdő felvenni képes'egyedénként a következ6képpen változik:

A' átlagos fizikai eröfeBzíté6t rendszeresen Dem végző: a'5 l 2fr-'t",Nelrézstléta, pl. súlyemelő:A labda}úgó, ba edzésben van:A köEnÉatléta|Az úszó:Az evezős sportoló:

4,0 I4,2 t4,8 I4,9 I5,4 I

Látható tehát, ho8y iendszeres spoltolással, edzéssel a 3,5 lit€Ie3tüdőkapacik{s, vagyis vitális kapacitás kb. 6 lit€fig növelhető. Avitális kapacit^Ást s kóvetkező háImas a{ia: a tartalék' s légzési és akiegészitó levegő.

A felnőtt ember percenként 12-' 6-24 légzetvéklt végez, így min-tagy 6_10 liter levegőt mozgat meg. Ez efőE 6zikai mun}r esetén 60litii're, csúcsértékliént 16dttérr; növekedhet Góüd ideid. Í8y azember mint€gy 20000 liter levegőt mozgat meg naponta, ezzel amunkával elLívolít a szerveuetébő'I annyi széndioxidot, mel}'íek aszénösszetevője 2J db bfikettnek felel meg.

Ez a tüdő átlagos működése, a gázaíyagcsere egyik része. Á légzésmásik része a belső- va8y szövetlégzés, a s€jt€k gízanyagcseÍéje. Itta üszony fordított, az oxigén áramlik ki az efekb6l e szövetekbe, é6a széndioxid és egyéb gázt€rmékek képezik a vénás vért.

Á fentieket kiegészíti még a b6rlégzéE, mely az embernéI dönt6fontosságú ugyan, de nem életbevásó, a tüdő légcserefor8almána}csak mintegy 1 %_át teszi ki. Erőg velqjtékezésnéL ez ez értbk 2"-3ohis lehet.

A sázanyagcsere_folyamat fenntartásá.rs, &z oxigénellátásra é6 amér8ező gázok eltávolítására a légzőszerv€k önmagukban nem képe_se\ ezt még kiegészÍti a tókéIet€s vérkeringés mint gzállÍtóeszköz'valamint az idegi szabályozás.

Az idegi szabályozás bonyolult folyamat, €zt az 5. ábra jól szemlél-t€ti.

Á külvilág ingereire adott válesz döntő fontosságú, ez fékezheti ésgyorsíthatjs is a légzést, valamint külön képes szabáIyozni a ldlégzé8ég a belegzés mélységét

Á központí v€zérlést e nyúltagyban elhelye zkedő légzdközpont adiaelsődlegeBen, de kapcsolBtDt tart fenn a köztia8y ve8etgtíY központjai'Yal is. Ezen keresztü] alkalmazkodik a vérkeringéshez, au aDyagcse_réhez, a hőszabáIyozáshoz és más vegetatív működésekhez.

A leg4s idegl szsbá]yozásán&k kapcsolstÁi. A légzőközpoEt e' é!'óks'€!vekeDés Áz g8vlérg"n ker"szltrl a kolvilág ingereire, az elekben' sz('et€lÓ€n levóérzóvé87dé;k úÜán s bel€ő ingeEkré ÍéAgÁ1' é€ Mebályoz'a a légt6i'Eokm0k&lé6ét 0' eóvegb€n).

Á légzőközpont a test nünden részébe beépült int€roceptoroktól(ingerfelvevő i degvégz6désel'J átlandó jelzéseke! kap az oxigé'r elég9é'sérő|. a széídioxid és más gázok felhalnozódásfuól, az o.rryagcEereasökkenéséről, az emelkedő vagy c8ökken6 vérnyomásról, és a légzésgyorsításával vagy lassításávol azonnal reagál ezekre.

A légzőközpoDtnak e legerősebb ingere a Ezéndioxid. Ha légz&ü!'ket viiszatartjuk, egy perc múltán a széndioxid-felhelmo'ódá.s olymérték'i, hogy a légzdközpont erős ut9sítással kényszetít légzés.e'bár a fulladás veszélye, a sejtek t€Ues légzéshiálya még jóvalúvolabbi' A legérzékebyebb a8yi idegsejtek is ti'bb mint né8y p€Ícesoxiqénhiár\yt képesek elvis€lni, részleges pusztulásuk cso} Dégyper_ceioxigénhiáni után kezdődik meg. sajnos ezután - ellentétbenegyéb sejoeinl&el _ visszafoldíthatatlsn a folyamat, olyan mérvú 3károsodás, ami az irányítás megBzútrtét jelentí.

5. Ábra

A Wús s'ógrÍtó hat,ása

Hatalmas feladat hárul téhát' mint az előz&kben láttuk' a légző-rendszérre' s hogy feladatának meg is fele]jen' tudatunk által megkell t€remteni számárs s mínihális, mqid a legkedvez6bb műkódésífeltétéleket.

Ezek a feltételek ezok, amik ma leginkább hiÁnyozng} fizikaivilágun'kban, de hiÁnyzik a tudatunkból a légzési rendszer fontossá-8áual( értékelése it. van, múködi\ ahogy műkódik, amíg uagy bqjnincs, nem kéll vele tÓrődni. Ez Eajnos ma az áltálános nézet. Áz semtánt'orít el tőle, hogy a tüdőrák, a tüdőg}'uuadís, a TBc egyre na8yobbtefet hódít, a csodÁlatosnál csodálstosabb antibiotikumok €llenére is.

A bq' legmélyebb oMt abban látom, hogy nem tánítiuk meggyermekeinket h€lyesen lélegezli, hrszen minket sem taított megsqjnos senki.

súIyos lriba az is, hogy az énekórákat, a köztis énekléseket, ajókedvet adó

"nótázásokaf'ma már csak a koszos levegőjú koc8mákMl

áradó dqjdqj és a presszók, ,,koncerttermek' fúIrepesztő gép-' illetvegépesÍtatt zenéje helyettesíti.

A tüdő, é légzés ápolásának, az éIt€lem és a helyes ösztőnökfejlesztésének hathstos eszközei a krzös éneklések, a kórusok, ajókedvú, daloló fiatalokból ósszevelődött cBapatok.

A helyes légzés olopÍeltételei

Ajelenlegi civilizációs köInyezetben igen dtka' hogy sz oIr és a galatjól mlÍkö{iék. A garatmandula áIlsndó izgatásnak kitett szewünk'sok{ig nem is tud ellená[ni. Ahelyett, hogy a szervezeteí megtisztÍta-nánk a szenny€ző &nyagoktól, amelyek az állandó bels6 (uÁplálkozásimérgek, romlott feMrjék bomlástermékei) és külső ingeÉ (6zennye-zett levegő') létrehozák, €ltávolítiuk a mandulát. okos cselekedet.Kikspcsoljuk e jelzőrendszert, és azt gondolju.k, hogy megsztlntettüka bqjt. Igaz, LátszóLsa egy sor megoldbatgtlannak túnő Foblémátmegold (pl. s gyermékkori fejlddési rendellenessé8et az elbutulást,ami a Bzájon át történ6lég2é6 következménye), de nem nagy ár ez

A helyes légzéshez három al&píettételt kell biztosÍbni:

A hebes lÁgzés

ahelyett, ho8y e néhezebbnek hín6, de biztos utat vólasztaDÁBk, atigzta életmódot, a gÉmölcstáplálkozáEt?

Az orrbsn, a íyáIk4bÁÉyán az állaldó szemétlerakódáB és ar.Estcomenlálódása miatt sérÜ]és€k, rep€dések keletkeznék, amin kere8z_tul a kófokozók támadása is megindut. De lét!€jöhctnek b€lüb6linduló tisztutásí kilök6dések következtéb€tt pörkök, ekcérrraszerúkélződmények' növedékek, orrpolip, orrmellékuregatrrrllatlás névenigmert betegségek is. Ezek mind a hibá8 táplálkozá8 és a hibás légzésigyakorlat következményei. Közisme* az orrmelléküfeg geÚye8Ívuuadását kÍsérő elviselhet€tlen fejÍlájás is' tryenkor segÍtsen, a.kii1id! Előbb, amikor a húsos fazéknál olt0nk, akkor kellett vobas€qitségért kiáltani. Ezután jö! a kés, az iAiekció, a tablett4, emótlékhat,Ás és néhány, ez étet végéig megmarádó klnos követl@z'mény.

Giermekeknél különösen veszélyes az orÍga'at-tnandulag]qll9dá_Ba. mert megfenőzi a szomszédos szerveket i8, EaByotüallást' bélbe-t€gségeke! ókozhat, mitrden esetben jelent6sen gátoua a fejlődé8!.Ennek oka az, hogy a rosszul szellőző orr helyett a gyermek a szájÁnÁl lélegzik

Hs &észséges, tiszta lenne a szervezetílnk, akkor jábzi könqyed_8éggel audná leküzdeni ez,eket a támadfuokat. Mélylégzés8€l o8Fze_Úen ki lehetne űzni a kófokozókat.

A kiDövések, dsganatok, a marrdulík íliból kifejlődhetnek' nemértünk el a klno6 és sokszor bizonytal,an lrimenetelú beavat}o'fu8alsemmit. Az igazi megoldás a természet€s átlapot helyreáltÍtá8a' akóros állapot megszilntétése.

Az on és oz oÍÍü1e9 liszlítóso

Több úódszer is fumétt.Helyileg alkalmazhatunk - Montovani szerint - ÍegBel ér e8te

Aryagos, a n tiszeptikus mosást, 6zemcseppentővel beGeppentv;e, va8yoeáis envten 6ói üzet" Jó megoldásnak tartom a NEURoSAN porieloló ásái vlzben, és az ezzel vaió öblögetést is. sú'Iyos e8etben DéhÁttyc8eppt6l fél kávéskanálnyi mennyiségí8 citromlél \ asy vÍzz,e| hb:1tottcitromlét dánlatos az orrba cseppenténi. Tefmészet€sen c8a} frisÉénkipréselt éiett citrom leve jöhet Bámítá6ba' Iégalább kétszer kellgargalizálíi napjában, külö!ö6en a válosí leveg6B a6brck, wyanez_zel ez oldattal.

A légzés grógrÍtó hatósa

Kérek míndenkit sqiát' ma8a és az égész társadalom egészségénekvédelme érdekében, ne leryen kényelmes, ezt a keveset feltétlen(iltegye meg, végezze el rendszeresen a íe1s6légutak tisztÍtását ha márvárosi életre sánta magát. Tanítsuk meg rá a gyeImekeinket is' h€yélétszükségletükké vá|ék ez a kis művelet, úry, mint a fogakrend8zeres ÁpolÁsa'

Természetes, szappgnmeítes íiirdők elkalmazása és a tiszta vege-tárius (tojás-' téj_ és tqitermékmenteE) étlend hatására néhány hétalatt eltűDn€k ezek a YegetácÍók.

A szabaddá vált orr és légút els6 do.lga lesz a beszÍvott leveg6tmegszabadítgni a tisztátalanúgokióI. Igy azutá.n lehetővé váük alégzésgyakorlEtok megtanuláso.

A tudatB légzés 25

A TUDATOS LEGZES

4 légzés minden óIet lényege. A MAZDAZNAN sz4rint '.LÉGzÉs AzELET". A helyes légzés az egészségge l, az egészséges gondolkodá ssal,a boldog élettél egyenl6.

M&i, mat€riális életszemléletünkkel hqjlamosat vagyunk azt képzelni' ho8y a Légzés az egyszeríí vagy csak egy kicsit boDyolultlégnemú enyagcs€re. Aníak látszik, éz azolbau csak a légzés általnyqjbttaknak egyik része, talán a kisebbik.

csak ha a materiális ferogással sza]dtunk, és e]fogadjuk a légzésfontosságárol és ez azzal kapcsolatos ténniva]ókról itt és más tadtá_sokban közölt€ket (pl. ajógalégzést), a}kor lehetünk ishét eaészsége_Bek, drizhetjük meg egészségitnket. Á hélyes légzés segítségéveltarth&tó fenn a t€st, a lélek és a szellem egyensúlya. Ez pedigboldogságot, derűt jelent, mely állapotban ki tudjuk fejteni testí,8pirituális és Bzellemí képességeinket.

Az élet íejlettsége szoros kapcsolstban van a' légzéssel. Az ásványoklégzése s' legkevésbé, az ember légzés€ a leginkább fejlett a Íi'ldirendszerekben. Az €mber fqilettsóge iB a légzésétől filag. Minél jobb'téliesebb, hamonikusabb ez, aJ|nál harmolikus&bb, emelked€ttébbaz élet.

Jelen kis munkámbsn KÉT NAGY LÉGzÉsI RENDSZEBREL, iuetveez€n rendszerek alapjaival szerFtném a tanulni vÁgyókat megismer-t€tni. Az egyik az ún. l NTEGRALIS LEGzEs' a másik a MAzDAzNAN TUDATqS LEczEs. Á hÁrmedik nágy léazéstudorúqyircndszerrel a JoGA szakért6i sokat foglalkoznak, efr6l kön}'vek ismeAjelentek és hozzáférhetőek.

A jóga légzésgyakorlataknak is megvart a masuk értéke, de ezeketo8yrészt össze kell kötni más gyakorlatokkal, hogy a kívánt hatáÁtkifqitsék' másrészt _ véleményem szeríLt _ ez a lógzőkú.ra sem

26 A Wzés g'ógyító hatósa

hatásosabb má8 kútákná,l. Ez is Áa8y értéK' de túlbec8ülni nemszabad a hatásait, és tudomásul kell Yenni, hogy ajóga cyakorlatokatmÁs körülményék közi'tt élő' más kulíurÁlis éltékrendszerb€n tevé-keByk€dő' más életszemléletú embel szÁnúra hozták létre aDnak aÍend,dek a tudós szakértői. Az eufópai emb€rnek európai módon kellkiala.kItsnia él9trendjét téplálkoását és légzését egyaránt. 'Az INTEGRALIS LEczEs és a MAZDAZNAN TUDAToS LEGzEsesaaránt az európs'í ember számára sztlletett, éUünk vele. Akivonzódik a misztikusabb' de hatásaiban ' hangsú]yozom - na8yonpozitív jógához, élien vele' minden bizonnyal hasznos lesz számára'segít betégségei' gyöngeségei leküzdésób€n. Ne feledkezzék megazonban róLB' hos/ európai, és sohs Dem váuk indieivÁ. Atáplálkoási rendszer, emitajóga kíná.l, EuróI)lÁbankivitelezheteuenés ért€lmeílen. sok hiba foÜása lehet, 'bs' Bzak6zérútlenül űzzülc

Tudomásom 3z€rint tiirténtak kIsérlet€k a jó8a európsiasít{Ásá'a'felismervén eryes jógatáDÍtók áltál az oÍtodoxie esetleges l(árosbalÁEail Az egyik ilyenjógaiskol8' a BoDE IsTvAN jósaoktstó áItslv€z€t€tt

Érdemes vele megismerkedni.

A' integrílis fitiLil?Bs (teljes) ugzés

AZ INTEGRATIS RITMIKUS (TEUES)TEGZES

IntegráIis légzés az a lé8zéstípus, amely az egégz légz6fendszortt€rmészeteB módon mílködt€ti. Ebben a légzéstÍpusban azollbattnemcsak a légzőrcndBzer vesz részt, hanem a dzervezet egéaze.

Feszült, görcsös tésttél, spannolt ide8Endsz€frel n€m lehet bélye_son és jól lélegezni, ezéd minden légzést€c}.aikai gyakorlat el6tt'bÁrmely lendszerhez tgÍtozzon is, meg kell tanulni az ellazulágtechnikÁiát, hoey a légzés valóban tökéletesen megvElósÍtható l'egye!'

Először téhát az ellazulást tanuluk meg: teggel íelkelés utÁn é3sz esti vacsoÍa el6tt tárjuk ki az ablakot' szel16'tessünk alapoÉarl'TéIen ne ht1tsü} ki nagyon a szobát, de az alapos s?éll6zt€tés a}koris na8yon íontos. lnkÁbb többször szellőzt€rtünk neponta.

A levegőcsere után feküdjünk hanyatt, páina nélkü]. Mi.ndenttávolÍtsuIk el magunkról, ami szofit. KezüDket íektessilk a tastün}mellé' csu\iuk be a szánkat, és tartsuk mindig zárva ú8y, ho8y afogaink ne érj€nek össze' de a nyelvilnk érjen hozá az alBó fog8orhoz.Nehezedjünk Íá teUesen a metrac]ra' mint mélyen alvó állapotban.Iryekezzün_k úgy ellazulni, hogy csak és csakis az á8y hofdozza atestílnkeL

Az ellozulós fonlossógosokszor, különösen feszült állapotban, Ya8y ha még csak mosti'lmerkedünk e témÁval, nem sikerül gyorgan és egyszerúen íeloldaniu görcsóket. Ekkor az ellazulási gyakorlatokat egyes testrészétrkéntk€Il végigvezetni.

Kez$itk a lábujjaknál: gondolatban (vagy szavakkal is loíejezvegondolatainkat) elindulunk a bal láb qij!.inál' feloldjuk a gi'rcsöket,(tlengedjÍik az izmokat' majd folytatjuk a lábfejen, a bokán, a lábszá-

A Wzés gyógrító Az integúIi, littlrihu' ftgtries) W.és

a táplálékokben rejlő eEelgiákat nem tudia szervezetilnk kinyemi; .

n€m ensedik meE a kÍvánatos mozgásokat. Az antropozódE taJútá8airzerint;z emberÚÉn a meszesedési (fuegedési) folyamat o-kkor kezd&dik mec. amikor először kap ásványi 6ót, iüetve főtt étélt.

Ha DÍ a bordál( és a lapocMk meszesedé8e, öEszetápadása előreha'ladott. szint€ lehet€tlenné válik a tüdőc8úcsok rcndsz€res felt{iltése,mÁ-rDedis ha ez elmarad' akkor olt állandó a hurut*épződés. Nemcsod; - ;ivel ezt senki nem oktstja az iskolá_kban -, bogy gyermeke-ink nagv része lodőcsúcshurulnek nevezett betégségbe! 6zenved'

".- "ía"it szedni a renqeteg anribiotikumot. Az sntibiotikumokrend!:;üI káÍos hatásoil c&k akkor tudjuk elkerÜlni, ha nem szedjÍlkőket, hs' nincs szükség téiuk' Meg hell tanulni hel'rP\er' étheni éshelwsen !élczezni, és elkerülheÜüh a tlidő és 02 emaztőrend,zerbe[egsége ' í1a ez a két réndszer helyes€n mtlköük, az magl szegészség!

Egyes,,tóplólékok'és o légzésösszeÍriggéseiR€ndb€ kell téüni a tüdő körül mindent, mielőtt komob€n foglalkoznielGrunk a feilesztésével.

Mes kell szüntetni a hurutokát, melyek e nyálkaképz6 anyagokszervózetbe jutásának eredményei. llyen nyálks'képz6 aDyag pl. a t4iés a tejt€rmékek, a lojás és rnás Állati fehéÚék, zsÍrok. Igaz aúDIálkózástudósaink álIítása, miszerint a t€jb€n igeB solq a szervezetf€ilődéséhez szükséses kalcium van, csakhogy abból e tejből' rmelyetg]ermekein_k asztalára teszitd<, igen kevée, inkább sommi 8emÍi sznosul a tei enzim fu ányos volta, a pasztörizálás és a forralás miatt.Érvénvesül viszonta kfuos hatás, s csontokra rakódó és nem azokbaszerveieo beéptilő kalcium. Kíváncsi lennék, mivel ma€yafázzák atudósok azt' h;gy hal-tízéves gyermekek cs€olyái meszesek, amikortanácsukfa múitáttrik vetük a napi legalább egy liter pasztőrt€je!'ós egyik nát}LÁ'Ml, torok€yuuadásbol s másikba esnek. A sok tqjotfogyáiztó ember már gyeimekkorban meszesed6 gelincc€l Íídul nfia felnőtté váláBno.k.

Ezek s tudósok e]íelejtették az élet alapigazsaEá]b, ezl,hc8r 4 tQja csecsemí tóplóléha, s fogak meBieleBés€ a táplátékváltásra fuye|_meztet. A csecsemő nyálában niícs ptyalin, ami a keményít6féléktorbona. burconva. babfélék) Iebontásá}oz, előemészt€sébez 6zük8é'Já*. 'c.' án"a"t€ibe" ninc6 keményÍl,ő, ezért a t€rmészet nem is hoztaittre a teüonúsi folyamathoz lzük6é8ps fermentrrmokal Mily€n

ron, a térden' a combon, a forgókotr Át éE a feszültséget bevezetjilka szívbe. Folytassuk a jobb lábbal' mqjd & bs] kézzel, jobb kézzel, &íqijel. Tapasztslni fogjuk, mire ezeket & lazító gondolBtokat végigye-zetttik, máÍ nyomjs is t€stÍtnk az ágyat, sz ellszulás b€következett.

Kózbetr vagy a következő percekben szabadu\iunk meg gondoLBiifeszültsegeinktől, a negatív, a szeretettelen, az önz6 gondolatoktól.Idézzünk fel magunkban kellemes p€rceket, mqid gondouunk a nagyüzfelület€k kellemes hatásfua, a nyugodt felhőtlen ég kékiére' é3gondolatban kövessük az égen egy madár csapongó, szab&d röpülését.

Néhány napon keresztül csak idáig me4'ünk el, nem kell mé8 atégzésre 6gyetni, e légzési 8őrcsök Így is otdódnak, a légzés, a pulzuBlassulni fog.

Ha már kümyedéB, gyorsan eljutul < ebbe a kellemes, ellazultállapotba, al(kor szenteljük figyelmünket s moEt köYet-kez6 légzesigysl<orI&tokra.

A méreglelenÍt6 légzés szérepeés ÍonlossógoAz emb€r tüdőkapacitása sokkal nggyobb, mint emit tényleges€ni8énybe vesz. Ennek g kihasználatlan kapacitásnak, a folyton bennre_liedt mérgezd gázoknak e8yik kóv€tkezménye, hogy többet észÍlnk &szükségesnél. Mivel az égési folyamatok nem zsjlanak ttikélet€Ben,

az eméEzt€tleD táplálékhányed viszont 8zennyezi, mérgezi a t€st€t'A mérg€k tókélet€s eltávolításának a hibás légzés áll útjában. Hogyanis tudnejól műkódni a szerve.€t, amikor a tüdő, az glapv€tő tisztító'6z€fv folyamatosan elszennyeződött állapotban van?

Meg kell t€remteni a tüdő rendbehozat€lának lehetőségét, azonbanezt Íam szabad hebehurgyán ténni azoknak sem, akik látszólagt€ÜeB€n egészEégesek.

Nagyon sok embert vizsgáltam már meg szerte az olszágban a tüdőmúködéskészségét 6gye1ve. szinté nincs olya!, aki kisebb vagynagyobb mértékben ne leDDe hurutos, akinek korlátlalul tudns gtűd6kápscitás a rendelkezésére állni. Ennek egyik oka az, hogy aszélvezetbe! túl sok szervetlen só halmozódott fel, túl sok s bomlás_t€rmék_Ierakódás, olyan meszesedési folyamatok zgjlottÁk le, sme_lyek sz izmok és a csontozat le- és összetapadáse, meszesedése mratt

30 A lészés crócyító ho't'ús&

méofontolÁs alaDján adiák és tánÁcsoliák mégis a csecsemőknek ahuíponvaourét_ 'Á [sztes ételeket, biszen szemmel láthatD. orrat

"".in "t'o a' ereoménv. Ezt méÁ anyáink is tudták, akik a magas

f""ié'"it"iút"iÁt t'űmdit, t<enyeret "rnegcEocsá]ták"' 9l6rágúk'előeméiztették. Az ő nyálukban ugyanis mÁr volt ptyalrn' ]gy már a

""ec"".o s""*"""t" i" iudtg hasznósítáni 8 kenyszer adts reüd€]leÍIe3

étket. Amikor a fogak megjelennek, folyarnEtosa! megkezcloolk aDtvaliü t€rmelődése. de lecsökken, mgjd megszünik a téJleherJél€t'á'Li*r.'or..i r"lo"ú i"rmentumok teímelődése. Nem éÍt€m: senkit;;-6Jil;;;; rettenetes mennyiségű patta!ás, a piszkos llőrsrra. b-ocY a bomló szemetet a szerencsél'Ien ryermek szervezetétlenmár nern'iudia a vérbovÁleraloi? Gotrdolkoqiunk el azon,hogy mrbol

származlrat iz a gzemét! A psttanásos Mr szin@ az egyik hÓnaproli*á"it'.

'""g""o"it , ba a fenti .láplálékok: €lrTaradnak''ha €gJalaoos boitkú rával a 6atal ki t iszl'ttja a szervezetét' }jrdemes xr probá'l_

;:ti"-;;;;y' á;iúátódotl éleinek, l'dsebbségi érzés kialakulásá-nak oka a fertőzött' szennyezett Mr._-Éf"

ta".-"t"" i"akatermelődés a bal<tériumtélepek Íő élettrrei"__"r*i""i..}*ia"tsi,"atlan fehérjék és bomlástermékeik eltávolítá'üt-'cÁiiii' í Úo.óogyászok sem trtdnak mit kezdeíi ezekkel ai.iti'?".". üutj"ö. 6i"énús bőnl gyermekekkel, pedia - sokÁltláli***t-üi"""*t"ű- alapján - nem keu mÁst lenni, mint a tejet'i-ir"'Áat i. ."ia"t uit tatniaz étrendből' TudoÍnÁsul kell venni azt'i',l"' . ,"i

"*óml"" élelem' az adott átlqdqjboz köd'tt' Az €mbeJ

.".'"""-aiénök !áDlÁtéka az a ny a t ej ' ovjuk és véqjük' ha keu's'isorír üirvénvel&elI Siessilnk igazi felvilágosÍto' oktÁto mun}áv3ra Éeués teiiel vacy t€jhiánnyal kiizdő onyák segÍlsegére' m€rt vani"mta"en. Ít" -uiiu" i el vakon me llette. Ne higgyÍik el egy pi llanabgsem. hoó a bébir'ápok blÍmit is megoldana}, hiszen BpasztaliatJur(úrsada-Lmrrnkban azok egészségkÁrosíű hsÉsait' Aqjunk b€olEpr*l'"iiÁ"'Á"r."i'Lek flss, éiett, egészséges g}ümolcsöt" mindig

" ú.*eiiet rendie szerint termőket' Az eredmény nem Ínarad el'örvendeni fog az e;ész csalÁd a gyermek barmonikus szellemi és testrfeiIődéBének'-'r.,ii"-r..rr t"..r"i . tüdőt és az orro[ kitiszútani, át]andóaa tisztán*',.ii. t'"t""J" tor"sezni a bőr rendszeres tisztán tartása meuett'Ne;di t-'i;i;;ía'ia bőr üsztí!ásána.k eszközeként ma használí;ii;ii;;á;,ű áila";k káros haúseit. HasznáIunk helyett€ olqj'Jup,l tr nnsAN ÁT ru

'dőhabokat vsg} olqjalapú szappanokat'

A. integrő'liA ritmihw aeUes) WzÁs

schlickevsen Guszráv az 1E?s-ben kiadott "Gyomötcs és kenyéf"

clmű m u nÉájába n az rátlati zsírokból fi'zölt szappatrok kÁ'o8 bátás.irakolön kitér.

A meszesédés, összenövés megszünlelése

A tÍld6 mozEásterének felszaba dltása az első tevékélysé8Ünk legyen.Áz össz€Búdt laDockákat' bordákat szét kell fe8zegetBi kezünkkeltr.ermészetesen a iársrrnkét), vagy olyan gyakoflretokl€l' amelyek aborda és lartocka egymáshoz képesti elmozdulását lehetívé taszik.ttnen ot. a iét kézzóÍ véqzett kaazáló mozgás, a másik s kez€k alu'l_

fá(ll válott oss"ekapcsolása. Ez letapadt bof dákkal 3zinte lehetetlen,uqvBnis a két kéz nem éri eI egymÁst. Gyakorotnikeu. mert nem elégel'osszekulcsolt kezeklek óiizeérniük, de 5_10 cm_Dyit el is kelltudni mozdítaEi 6ket.

Ja\ítsünh e.utóft először is a l)itólhdpocitósolL Kezdjük mélylégzé'eekkel a hajnali, tiszta levegőb6l, nyitott ablak mellett vqgy aszabadban' Éme[uk fel bátran a ksrjainkat, miközben beléBzülk' észáriuk össze a has uÁián masunk €lőtt, emikor kilégzÜnk. NéMnynei eltetúveL hosszabbítÁuk meq e kiléazést úgy, hogy €rőteueg€bbúÍisás után hosszan tartóan - é} figyelve a lé8zésfe -, a t€lies tildőtkiüÁv€ fúiiuk ki (és miDdis az orron át!) a felgyülemlett mérges

8áztömegei s€gítsüD k még a'zal is, ho8y vállaiEkÁt kaizb€n el6rehúz-zuk.

Ha úcv érezzük. hoqy ez má! kónnyedén megy' ne re8t€uiük e napteptuto"rirorcut s"at ajába! megismételBi néháíy perce! Át, e.kát em"unl..ahelven is. nem felejtve el az ablak kinyitÁú!. Még 4 kintr6lbeáramló íem eqészen tiszk leveg6 i8 több élet€f6t bordoz' milt agzoba elbasznált 1eveg6je.

Vitólkopocitós- növelő légzésgyo kotlol

Most Yégezzün} két-háfom héteE át íje,. hamprcs..iós gyahrrlabtnaDoDts. áltálában étkezés előtt.

Ezt a következ6képpen h4jtsuk végre:Kihúzott t€stta*á at, íelómelt kslokkd É'lí€"é8Í végzünk' mqid

folemelt kemkkal cvor€an előrehqitultk amenrryire csak bírunk'kozben erőteUesen iiíujuh be a leveg6t. (Ezt a gyakorlatot TBc_8

A lieaés gyógyító hatósa

fertőzé^sen áresetl€k' m€szes }€vernájú egyénekne végezzéki) UÉnalsmét lelemelkediink, közben kifqÜUk s levegőt. Nyo'lcszor ecymás!tán.(ne többször!) végezzük el a gyakorlalot, naponta eméikedőszámban_ Tapasztala@m szerint s napi nyolcszori iégzéscYakorlat.tPhát a 8x8' kér_hámm héL alatt 2G-30 százalék_kal noveii meg ávibálkapacitást.

''Ezt o _gyakorlatot nevezik kompressziós *'yakorlatnak, u&/anis atörzs előredóbtésekor b€szÍvolt levegőt a iélnyomott' rekeJizom atüd6*úcsokba sűríti. komprimlÁIa'

A mélegtelenÍl6 légzés o gyokotlolbon

.H_a .gyengegóq€t érzihk akár reggel. akár Dapközben, ha rossz aközérzetŰnk és nem tudjuk miért' Íolyamoqiurüizonnal a méregte!e_nrtó legzésgyalorlathoz a tabletták' a kivé vagy az alkohol helyett.

tjz e következ6képpen történik:

^.,Hasun_k.előtt keresztbe tett karjainkat lassan szétiárjuk és fejünk

lore emelJük' lgssan, hyugodtgn megtol$ük e tüdőnlet levegővel.Uzután leengedji.tk lassan a karunkat, s közben kilélegezák -szrgorua[ csak offorr át - e beszívott levegőt, lehetőleF áz utolsóc6öppig, hosszsn elnyíÚtva, hogy időt aÜunl á tuaon"É" uc.uáillegnegyobb menhyiségű széndioxid felvételére. Ha elíosvott a szuszn9 vecylÍ]k- újabb leveaőt' helyetta húzzuk hátra í vállainkat,mintegy kitá8Ítva ezzel a tüd6térfogatot, Így vákurrmot. lésritkulÁsttrozurrk létfe. Ezzel szabad lltat edun} a vérből a nagyobb-nyomásúszéndioxid és biogén gázmolékullák számóÍa az.t_'áátu*Íú. e"összeg}'űlt gázmennyiséget a vállak előrehúzásáva.t kioréseliuk azorrul*on át. lsmételj(ik ezt meg, amennyiszer tudiuk! Ki;ebb;'áko;:lással már három-négy utánki|égzés is sikerübri fog'

A aav-túzis egyensúlyban a szirvezetben felhglmözódó savas ielle-gű bomlástermékek miatt bekövetkező eltolódás e IészéstíDusúl iólja!'Ítható' hiszen segíEégével a vérben felbalmozóő"aa s-ztí;.v!;gázok, biogén gázok Évozni tudnak. Érdekességként emlÍtem meg,nogy'az rlyen' ún. másodlehellet nem sokban különbözik a béká;E'agÁtól.

Gondoljunk csak vissza azokra a rossz szÁiszacú emberekj€. at<ik_llek már A lehel let€ is biogén gázok}<al telÍteti: s"imutá ióaontos;_8ú 8zü}ségletté lép e]ő e tiszútó kúra, a szervezet sz€nnyezésének

Aa integrú'Iis ritmihus (telies) légaés

megsz iintetese (pI. az ún. BREuss-kúrál*al)' a tisztÍtó légzésgyekor-latok rendszeres alkalmazáaa.

Ezek azonban még mindig csak elő8ya'korlatolq mivel a szoMsoslógzósnek megfelelően kétütéműek, varyis belégzés-kilé8zés fázisok-ból állnak. Az igazi légzéstól elszokott, lusts, bet€8 ember légzés€ ez,az előző gyakollat a kiv€z€tő út csupán'

A MÁZDAZNAN tánítása szerint az embér légzése nem kétütemí,az állati léthez tártozik a két ütem.

Ha rendbe akárjuk téíni az óIetiinket, meg kell tsnulnunk 6 té|ésvagy integÉliB légzést, amely hfuom-, később né8yütemí. Itt a lég2é6úgy a]akul, hogy előbb lé8toIlBsztást' msjd légzésszünetét is b€ikta-tunl<.

3 ütemű légzés: belégzé6, torlasztás, kilégzés.4 iii€mű légzés: belégzés, torlasztás' ki]égzés, légzésszünet.Ezek az ún. tudatta] vezérelt vagy mÁs néYen tudatos lé8zésgyakol"

latok.számtalan vaÍiációjuk ismert, mindnek mégvan a maga helyén a

j€Ientösége. A sokÍéleség szért jó' mert az embel ki tuqja választaniezt, ami az adott állapotábsn a leg}Esznosebb' a legü'bbet Ígéf6.

Kezdjilk eI t€hát az inte8ráliB légzés8yakorlatokat.

A hóromtitemü integtólis légzésBelégzünk tehát néhány másodpefcen, szívdobbanáson, léÉs€n ke-resztül (attól függ, hogy sz €lső időben milyen méÍésí lehetóségadódik), mqjd ugyanannyi idei8 visszat fouk tüd6n]óen a leve8őt'hogy az éltet6 energiáknak legyen idejilk szétáBmolni, t líténi e vért'és legyen idő a méIe8aÍyagok Íelvét€Iére. Ezután az adott idek -kizáIólag az orron át _ kifqjjuk, mqjd szinté kipréseuÍ ( a leveg6t. ElégzéstIpusnál, annak ellenóre, hogy tudatos légzésnek nevezzüb elkell érni & te]jes feÍlexes múködést, vagyiE meg keu ta tani vegetatÍvidegrendszerilnket erre a ritmusra. A]kalmas a tanulásra, begyakor-lásr& a séta, az olvasás, az étkezés ideje és miDden olyan id6szak'amikof tör6dni tudun} magunkkal.

A begyakorlási idő három hét, egy hónap. Nem éIdeme8 8ürgetni,i[kább az alapossfura keu frs/elJnet foldttani.

A Wzés gyógító hat,fua Az integrólis ritmihus (t2lie Wzés 3534

A négyütemÚ integrólis légzés

Ezek a FyakoIlatok máf több fgyelmet éB nsgyobb felkészültségetigénvelnek. A következőkéDDen kezdiitnk hozzá:_

B;l kezünk mutátólrijávízrárjrrk le a bal orrlyu-kar és léIegezzünkki lassen. er6lt€tés né[(ül. A kilészés után tártsuBk sztlnétet néhánymásodpercig, mqjd lélegezzunk be a jobb orrllrlkon át, majd néhÁnymásodilerciá-tgrtluk vissza a lélegzetet. váltsunk kezet, és_íolytassuka másik. a-bal orrlvukon a gya]iorlatot' Mindezt erőlka'dés nélki!'fekv6 helyzetben a leglobb vigezni. Figyeljünk arra' ho€y a leveg6csendesen, pu}r.án árahoUélq lassa!, szaMlyosan' meg8z8]<ítás_nél_ki!l- Ha gz'elején az áramlás megszekadná, azonnal a következőfázissal fotyraisuk, majd a koveikező ciklusban probáUuk Lljbol

felYenni a ritmustÁz offlvuk befosása nem felt€tel, csak az ellen6rzést, a tudatos

LÓntrollt iobbsn lehet6vé t€szi a kezdeti id6szakbsn.A ki- é; béÉszés közé beiktrtott léqzésszünettPl lehet6vé tessztlk

Egv!észt. hocv's }rilészésset eltávolított gázok és toxinok elegEndőtiiolsásia ürutienei' eloszoljanák a környező térben, vagyis neugyanait szÍvjukvissza, amit kilélegezttink. Má srészt lehet6vé tú]üeá kis oilellés. ami a légzőszervek regenerációját segíü, é3 asiínetben a oinenő szerveze.-trrek módot adunk a hasznosíúsra'

Á négyes uiem a térmészet Ütemességének megfigyelésén alapszik'A termiizerben mindenÜtta négJes ritmus uralkodü. A négy évszalti"-"""t"", ae pl. az apály és ;'dagáty közötti idóben is nyugalmiszunetek vannak, a holtl mozgásál is négy fázis jellemzi, négy Í6

életélem van, sz embefnek négy életszakasza van, négy temp€ramen'tuma, négy nedve stb.

Á Grméi"eti jeIensécek megfigyelésére épít€tt négyes üt€mú légzésadia az ember

_kezébeiz önJeilesztés hatalmas eszközét.

i nécves üt€mű lészés elsaiátítrá'eánáI, begg.k'orláaÁnál célszerú afokozaűssás el"ét betart&i. Ez az álkálmazott riijnika mellett azid6 fiiggvéíyében így vá]tozik:

be1égzés torlasztás kilégzés szüDet litér/p€rc

1. 4 4 2 ó'0

2. 4 4 4 4,0

6 3

A táblázatbóljól leolva8ható a ritmika, ami az intégráli8légzésDekaz alapja. Az élőülág életében minden podtos riknus 8zeÍint zqilikIe. s hÁ az ember méltó o_l..ar lenni az élővilág legÍnagas{bban fejlettlénye, az ember névre, akkor a ritmikáfa na8yon is ugyelnie kell. Aszertelen, krcsapongó embeÍek nem előreviszik' hanem hátrÁlta$á}s f€jlódé8t.

A légzés tilmusoMínden gond'olatunhat a lqzé|re hell hancentrú.liurrh a 8lakorlatoholoíú. Nern a levegőmennyiség a fodtos, hanem a ritmus! E ritmikusgyakorlatok a mellkasizmok íejlődését fogjá_k eredméíyezEi, s aíéjletlen, eddig elbanyagott tüd6részek visszslQpcsolódnak sz életnagy áramkörébe, újbol rugalrnasak le6züek, napfól napra üő az egészszJ.vezét eneryiája, illetve énergiaMszlete, €zuél együtt _ mindener6ltetes nólkül _ a tüdők b€fogsdóképes8ége.

A ritmus a formát is jelent6s€n fejléBzti. Gondoljurrk csak arra'hosY milyen szép t€stalkatúsk lesznek a ritmjkus tálcok, toma8ya_koiÍatok movelői' és milyen mértékben deformá'lódnak az egyoldglúmozgást végz6k, vagy éppenséggel a keveaet moz8ók!

Alé8z6s'ervek _ moBt már áltatuük tudatoEaD szabályozott _ritmusához igazodik s te6t minden egyés 8zertl. Minde! egye8 BqitreagáI a légzés ritmusára, harmóni4jára. Fogalmazba(iuk ezt Wy is'hoev a léezés harmóniája szabja meg az egész élet 8zépségét, zeneisé_réi. Ne á zörejek' s' tudatta]a!, rendszertelen, barmóniátlau vüágiiényszereit fogadjuk eI, hanem légzési ritmusunk fendezésével te_

cyüi(harmonikuéú a vilá8pt' Minden ember miÍdenkis életmegnyil'vÁnulása nyomot hagy s kozmikus létben. PróbáUuk meg ssjátharmóniánkkal a táÍsadalmi harmóííát, az emberiség harmóniáját,a BÉKÉT létrehozni' Ez a Természet itirvénye, s]<i nem igazodikhozzá, nem tetjesíti hivatását, nem tudja véghez vi.nui földí feludatát.A tmust azonban rnindenhi & sqjót saeÚélri.sége szetiht hatírozza

m€g. sohase vesződjünk a speciális légzési gyakorlBtokka.l, }Enemazia szoMst alafutsuk ki msgunknak. hogy minden lehetd alkalom_mal vég€zzük e gyakorlatokat' Jól lehet tiszüálkodás' öltözködét

4- 7 4 7 4

5. 7 7 7 7 2,0

6. 8 8 8 8 2,0

A legzés glógyító hatósa

közbén. a mu'kahelvre menet. iovel,' valakire v9gy vslamire várvastb. Éí nagyon pihentetőnek táláIom pI. autóvezeÉs közben' Igenhosszú utaÉón sem fáradok €l' ha kőzb€n a litmikus légzést gyal(oro.lom. AfÍa tefmészet€sen il8yelni kell' hogy csak olyaÁ útsza}.a_szokonvésezz0Jrk léezésEvat(orb;ó!' amiior nem pöfóg előtlonl( egy kétüté'mí' vagv rus-li'loiöey t€herautó, su!óbusz' Ilyenkor jobb, h!' levegőtsém veEzünk!

csak a begyakorlá si idő alatt köti Ie a 6g}elmet a látszólag_ bonyolulttevékenyséáók osszehangolása, később már csa-k me8 kell iDdÍtani'csak el kell határozni, és működik.

Milven lznen höm1lezeítjnh a Wzesnakorlaloh alatt?t ilott í o.o"ou"'as' tiszta'-hqjnali leveg6. A s/a'korlatokat

csukiit s"e-mef"égi"zÍrk, lehet azt minden fő tásüelyzetbe!' fekv€'ulve és állva is véeeái. de mindenesetbenfontosaz előzetesellazulásl

EséEzEéses eg;ének mezÍtláb végezzék a Byakorlstokrt. Fontos aFöldlel vaió bglözvetlenebb kapcólat. Forduliunk a nap felé, mivela lábon kereszii a légzésgyakortatok során lgy trrd tá_vozni a legtóbbto*i tus

"nv.c. H. s--bábair vésezzük a gyakorlato!, áluunk benedYe'

sítel't tl'rüÍkö;őrc. s az! a gyakorlat utá! d'blítsük ki.

A légzés folyomolónok ludolosÍlóso

A lészést téhÁt tudatossá kelt tenni, ki}vetni kell goDdolatba! a levegőára;rMsának űtiát sz utolsó sejtilnkig.- Eire""lsLor pönaotiunk a.ra, hogy i kilégze!! Ieveg6vel eltávoznakszerveietunkbá a bohhstarmékek gá4jellegli részei, melyeket a vér

""ii t"t o" továbbított a tüd6be. II& ezektdl a mérgekt6l minélt"li"".Lb"o."ns"ab"dulunk' a szervez€tünk megtisztul' Gondo]juk

'lHs' hosy." íávozik a bólyagcsákban összegyÍilemletr elhasználtgai á'rgőóou"t

"o, a' orrürege-n keresztü a környezetbe, s még azt

fu kövessük gondolatban, hogy&& oszlik Ezét a mrnket NorÍuvevopázócéÁnbsrl e lészésszünet glett._

B€lépzéskor s_r;a összDontosítsuk a gondolalsinl@t, hory hogyan*amrii útenx a kozmii<us energiákkal t€Iítétt liszta, jó 'levegő' Atelep6 útiát kövessúk a tüd6 különböz6 részeibe, a csúcsokba' akö"É"DÉs;be és & hasi részbe. Ha t€liesen megt€lt a lüdő. örtiliülk azesési szervezetünket reAeneráló, erőt é5 energiár adó magukbas;Ívotl ősanyagnak, amely most, bensőnkben fqjti ki áIdásos munká'jau conaouutiegiga torlasztás ideje alatt' hogyan telik meg minden

Az integ&lb litirih.rs @lies) légzés

8ejtün]< ezzel a kozmikrx energúval, s hogyan ad $ életet miadenszervünknek a további mulkavégzéshez.

A lecfejlett€bb légzésgyakorta! a 4x7€8, a 4x8_as. Ezt már c8akfejlett iüdejű, egészséges va8y sz egészseűket vissza.nyert emberek_nek ajá.nlom.

A légá9ryohbrl^túh elhazdcsaÉh ée olhahteósándh flin s brralkírható hdióra" Picí germeldtnket már tanítguk r4 ba ÍÍúr ltyilado'zik oz értelme' sokkál eÍőteliesebb, szabad&bb Buéuemc emb.'Íéválik. mert a légzés hatslma felszabodÍt a szolga8áa, a szolgasá8érzése éB e|Iogadása alóI is. Nem ké8ó ezonban óÍ€gkolban 3€melkezdeíi, he addig nem ismertük m€g csodálatos batását. sokBzenvedő embert szsbealít meg kÍAjaitól' &dja vissn az öÍömet.

Mozgósgyokorlolokkol összekötött

integrólis légzésHa az int€srólis légzés már nagyon jót é8 köDnyedé! megy, amaximális időtartamot €lértük, akkor állva, karmoz8Ással is kígéfel_jilk meg elvégezni.

Álv' tazítsul( el testiln}et, mqjd emeliíIk laán ft'8gőte8e6rekarjainkat. Kilégzés alatt engedjilk le el6re kaÍjaid<at a combjaiokmellé. A léqzé6siÍlnet alatt is meradiatrak ott. A b€légzés kezdeténlassan olda_-lt emeUük fel, tényérrel felfelé' hogy a fels6 atmosrf,éraeíergióit is el tudje nyellrí testünk. Figyeliük me8 telyerünkeh ugyehasonlítanak a magasfrekvenciás Tv adásokat vev6 parabolaante!_nÁkhoz? Nos, azok iE. Az i8etr n9gfrekvefuiás rezgé8€k, az élétener_cia rezEéseiDek vétéIére és leádásá_ra alkaLnasak. GondouuDk erre; Eyako"rlat elatl, i6, í8y fel is hqju} venni ezeket az energiá.káL Ezekai energiák az ínteltigencia fokozására it szolgáLDok' lti6z€n akozmos'iníorÍúcióival látják el sej1iebkeL A belégzés v*éD miud_két karun'k Dyújtva le8yeí a fqi folytatásalént'

Rendkívtí jó hauÁsú ez a' gyakorlat a gyógyító ember sáÍúra is.Minden b€tég kezelése el6tt ejánlom, de el6tt€ }iideg vízzel a]epotanmossuk le a iezeinket. F4ymás ulán hétszér fégezzük el a 85/gkoJla-tot. a lésző mozsásokat, s közben kérjük 92 Elet, az Egyetemes EletForrásá;ak. lst€nnek a segítségét, s bssEon ót benrrűaket a belfozés8latt s' végt€l€nség hat€.lma és erqje, a kilés'& alatt a mindeB rossztólós hibától vsló szabsdrrlás vágya.

38 A lazée gÍogrító hatása Az integróIb tnihus (tzu?s) légaés

B€légzéskori

Ha ezt a megsokszorozott energiát aqjuk át betégeinknek' azokbiztosabba! meggyoSyulhatnak

RoMoLo MAI\ÍTÓVANI versét tanulju} m€8, és mondjuk me_gunkbá! halk9.L vagy bangosan - a kiirt[rnényéktől filgg6en -' demindenképp€D egy bo- és kilégzésle:

Ami t€rmészet€s' azez magától éÉét6dő' azt kell leBíukÁbb pÉdi-MIni, sulykolni, megértetni próbálni a kor ember€ivel, mert ezt értilegkevésM s' ,'ku1túrembero. szilté miltd€ltt kritikÁ Délkül eEogad'ami káms' és amikor sqiát Mrén tapalztslia a termé8'ot 8azsá8tét€-Iét, a}kor sqinÁIkozvo moBdogatja: ,'azt moBdták' tanltották' t{ná-csoltá}, javasolták' hogy ezt te8yem, ez a jó, az eredméDy ÍÍÉg8emoz, amit vártam'"

Hol volt ilyenkof a Bokat emlegetettjózatr é8z, ami segít eü8az.odliaz embernek? A józalr ö8ztönöIq amikre ha]lgatoi keu? Legyőzté atársadalrni szokÁqiog, mások véleménye.

A b6rlégzés fonlossógoA bőr a l€zésben az állatvilágnál jelentős Bzerepet jÁtszik' a' emb€méllÁtszólag jeléntéktelenné'6ugorodott. IÁt€zóIag jelentékteleníé' de ajelerttósége messze meghalaöa a feli eta*íyból adódó helyét.

Igez, hogy átmenetileg megéI az ember akkor is, hs Mrfelületételárják a leveg6től, de próbá]ja m€ bárki & telies t$tét átadni snapsütötte, tiszts hegyi levegőnek, azonlal 16ö! arra, hogy mennJ.irenem jeleDtékt€len a bőÍIégzés szerepe.

MeDnyi súlyos betégség lenne elkerülhető ég elhárítható' ba amagukat kíssé fáradtnak éIző emberek ezt a reülkÍ\'űli hatásífürd6t'a nap- és légfürd6t vennék iBénybe.

A MAZDAZNAN külön felhívjs a figyelnet mé8 arÍa ís, hoey nemigyengeségeinknek és ebből adódó idegkimerults*í'n}nek egyik alaPoks, hogy íem napoztatjuk - Ezinte nápolta _ a Démi 8zerveket pedigaz létfontosságú, különösen, hs igazán életJ<épes' boldo8 utódold<alakarju_k gyarapítani az emberiaéget.

Bőriinh níndel pórusóUal uwdjnb éppúgr, mint a ttldőnhbL Abőrnek a szeÍepe majdnem enalóg a tüdőével, hi8zen mÁ8ik fontosfeladata a véráram Által a p€IifériáÍa Bodort mérgező anyagokeltávolítása. Nas. szer€p€ van a kozmikus eDet8iák szerves folyama-tÁinkba ti'rténő beépítése sofáB is.

Á táfsadalmi élet moderDizálódásával a Mr .zérepe' IiíIlönösen &b6rnek a légzésben b€töltött gzefepe, igen leértékel6dótt. Goídoliunkcsak a t€liesen éIszerÍltJen ru'bázstra, s n}{to! csízmÁt' télenminiszoknyát holdó trőkre, vagy az örökké faÍmelben fá'ó-i'zadóÍiatalokra, de a fehéfnemúviselet fonákságaira is ('íÍanyas haris-nyák' fehémeműk, a féf6ak heréit felpréseld alsók stb. eltérjedésé),

LéleE,z'eÍr|,a l4legzeÍ ELET,az ELET: Iélegzet.

Jól lélegzem'szélesre tártán lélegzem,

tudatosan lélegzem,a lehelet ist€ni:

lélegezni annyi, milt teliesebben élni.EgJfe téÜegebben lélegzem e

ti6zta leveg6t,ragyogó Napot'tl'kélétés életét'tiszta örömet.

JóL LÉLEGEZNI AN}.IYI'M \rT HÁRMóNhBAN ÉLNI A VÉGTELENNEL.

Kiléczésnél:

megFzabadítom testem_Telies és mély légzésem áltálnm ilAt mlelkém minden min mérgeződést6l,- minden Deealivitáslol.Élt tó és tiszó vil{gosságot

foEadok masamba.3HovÁ A NaP LÉP, -ooe onvosNer- wnr'a riLL snrpNNI A LÁBÁT.'

-A naD naqv ielentősése az emben sz€rvezet mindeÍ életmegnyilvá-

''"tásÁi'a oli'k-o"tudomágú, hosy bizonltáni sem kell" _ gondolta és

írt4 AfaDyi György orvos valamikor a század elqjén. Nem ismerte azemler teimoszetií, o*elrni felfogó képességét, biszen most a század;ésén is úire kell kezdeni s tgűú.st olyan helyzetb€tr, ami}or már at"úontosabb éleklemét. a levegőt is töDkfet€tte az emb€r, ami azélEtteti napsusaraksr t<ozvettti. Életet a szabad Ermészet helyell'b€tonkockákban tóIti, és közb€n táplálkozásával, környezetszeDnye'zésével a' b6Íét is tönkreteszi.

A Wzés pogrító hatóso Az integróli's rihnihus (tcves) kgles 4140

amelvek t€liesen leheletlen'é t4szik a bőr légzését. Terjed az ún'torlétepséeek Ezáúna' amelyeknéI alapos és elemző vizsgálat uiánecyérlt'lmű:en kiaerül gz oka a Mrlégás etégtelensége, s 8zennyezőáí1ragoknak a bőrfelÍ et alBtti elviselhetétleE mértékű felhslmozódá-o] rl,et m"e t.l.bzik az aaztma, az ekcéma, de még sz ízti]etiEnrlladások ielent6s Észe is.*

Hihet€den:nek tűnő eüel|lÁUást kellett és kell még ma is leküzdenia Nap szerelm€EeiDek; a légfit].d6k híveinek, a

'uturistákna} pedig

elishanem tpties mértékben isazuk valr.Áz embel tékzühséslzt? a napsütötte ri9zta lau?8őben megmórtóztdt'

ni flLogóL hitisáítcii mogóbóI a |elg!üla l2tt, terhelő an ogohot'ntrseÉet t's ezért harcolni kell' esetén]ént a megYetést 'vá]la]ni'TeÍ;úEzetes jelenség-e ez' vagy a visszahúzó eÍőkn€k, a bet€g'igerőinek tevékinvséó moEt. a modem korokban, amüor mindenki atestkultuszról" á uisieoiá'ot beszén oDldbb csak b€széI' hiszeühazáukban eÁrre kevesebb igazán értékeÁ lehetdség YaB rá, és nemtártozik a taETkdtusz egészségserken6 móqiai köó a városi tömeg'strand által kÍaált Jelildi és" sem')

Áz eEítelet nagyón nag]. ba,i ez€n a téten ist A Ysllási éB táÍssdalmiDrÍrdéria mind a"termész-;t€6 ébtmód, a t€rmészet ériékein€k birtok''t"uétele és felhasználáss elteD dolgozü. Áz évszázadok beidegződé-;i_ a nact{okű erkölcsi érzékromlás' az €rkölcsi érÉkek mestersegeslerómbo"úsa helr'telen irányba fej leszlPtté az ember tutlatát, és súlyossáták kéDződt€i éoDen a tudatban. Le kell küzdeni sz akadÁIyokst'í"i t

"u "ia^oui . iiellemi barikÁdoka Nem védekezni kell, banem

& t€rmészet erőit alka|nazvs b€bizonyítaBi ezt h y a tarmészetkuhúrája s legmagarabba_n fejlett kultúra' amit az emb€rDek nemm€gváltoztetnia kell, hsDem élÁie vele.

A lés- és fénvfiild6 az emésztdrendszerre is nagy hslásl! Egyet-leD

félórls naD- é; lécfürd6 mintésy 60 %_kÁl képes az emé6ztéstja!'Ítani'iletve foközni az'anyascs€rét. Nemcs&k az eméEztésr z&varokon segÍt'az-üjg-' sáv-. tudőb€i€gekrrek, TBC-sekrrek is dönt6 váltoást hoz,nekikááonbaí csak fokózatosan szabad alkalmazniulc

20 D€rces légftirdő a vér hirtroeé n'ionszintiét a normálisra cstikke tr'

d_ "janvascs-er€-fokozódás'

amely a pajzsmiri8ymúködés javulfuá-nák ereámlnyeként áll eI6 a lég- és n.s.pfürdő batáeára' egyéves

nnizsmiricv bofmonkezeléssel sem érbető el. Ne félionk t€hát al"ituonréÍenu b€t€gségekben sem a Daptól éE a levegőt6l' a lel€gráa a napsuglár a legfonlrJsabb gyi.EyszeÍ

"lavegőuel & Eaz8rggol hel.l

liiiícziletn^teh" _ \Anltotta Jézus, rqjd hozálgLlái uesgéteh k rundl'iípii a iaiilo* dt -rgol'oha, a Nop eugónósóndh o l2ueg6 'angro'lólah", jótéhony hat& ónah!

Hogyon végezzék o légfüldőt

o mogukot egészségesnek érzők?

Félkeléskor nvitott sblalítál öltözzünk. esté ugy&níEy' A légfitrdőalatt vésezzunk légzescyakortatokat. msj d ffi perc mozgásgya-korla-tÓt. Tér-mészetésen Eem megerőltetd toÍnagyakorlatok_rÓl van azo'

sokkal inkább rugalmasúgi, lágy mozgásolaól, amelyet esetleB nt-musos zenére véglzzunk. Íde tartoznak a MAZDAZNAN mÍngt€ya'korlatok is.''-'NiÁii-u",ohran sztlkésa @ lakósfubo, o hivatali helyígég szellő''rcii#'"uÁ7"ki". uroka [özben ne feledkezzitnk meg gfról' hogy ahelves lé_ezés ásak egyenes geriDccel lehetséges!

,]ó időb;n ne fétiÜnk nyitott ablaknál aludni, cs9l< nedve8 lüÓDen

r''l,"uL be ierig "" "utuko_kat

éjszakára' Ne tartson t6le a me8tisíult

"#*"""ii "-ü"a t'"gv

"megÍá;i k". Battériumok csak a sz€nnyeződé'

;;;. ;;;;;;aÍ*""i"ihaimozott szemétén tualno} elszeporodni'ii-l.'

""""aúri i"üa"tuk a szemét elt k!rítá6a. Ha8yjuk dolaozni

ii"i_ ...i- " "i"*'oaesukat

szorítsuk gátak közé. vot\'uk meg tólilktepüreúut. . uo-ustermékeket, & rothadó aíyogol'.st, a szemetet'

N€ essilnk kétségbe, h& s kúra elején b€lázasodunk, haryjr''k dolgozni;"'';;;;;úi'N;i";""bed a lázat ;siuepítani, meÉ ha szül$égta]€trülienvomiuk ak_Ior a természet tisztlüó erőinek működését akÁdályoz'

"" ii i-'""". Á úi . üt"g"ég végét, az in tenzÍv tigztÍtási folyamatotjelzi'

s azért gvöncüI le e láz alalt és Után az ember, mert & léEzaDad] o-a".'aívap]tomepet a kiválasztószervek neÍo képes€k gyoÍs9n eltá'

"áiiúll. aíc foki]g, gyermekek esetében 39,6 c !"\t9 El'T!:gk.g

lózat seAít6társnak, hagyjuk, hogy elvégezze muJrk4iát' E tololt 4r

A lég- és nopÍüÍdök hotóso oz egészségle A lég- és nopkúrók iiszfrtó (mellék)holósoi

A Wús grógyító hatósd

c fokig szüksé8eB a láz természet€s eszközökkel tl'rtétrő kordábantaríísa' mert esetlég éz a magas érték s' szlvet éÍósebben terheli méga' elYiselhetőnél. Itt is cssk tartós láz esetén kell a pfiznichez, a -

c€uklók & boMk hidegvizes borogatásához folyamodni. segítsÍjnk boa' tisztító muDkábe a légzésnek, a légzés feltétéleiÁekjsvíuÁ&íval, ab6r tisztán tattá6áva.l, az izzasztókúrák (bőrtisztítás) utáni alaposla.ngyosvizes, azappa4 nélktili lemos.Ásokkal (haszIláliunk olojhabfüÍ-dőket lásd HERBANAT), Így hamar tisztul a sz€rvezet Különösenfonto3ak az izzasztókurák. A.ki már tapaszta.lta, ez tudja, hogy ezekután nem lesröngül, hanem rohamosarr megerőEödik a bete8. Azizzadás nem nrás, mint a Mr alatti szennyeződéseknek a bőrón átvaló bevozása. Áz izzsdást segítsü} é16 jó hatású izzaszto téákkal is.Ilyen pI. a bodzat€a, a hársfat€a. A tisztulási folygmat slBtt (a lázasállapot fennÁlláEa idején) ha*yjuk dolgozni a térmészetet, s gyó8yítoef6ket. vagyis ne táplÁlkozzunk, ne együnk semmit. csak a folyadék-utánpótlásra kell ilgyelni. Ezt megoldhatju.k az etn]ít€tt t€ákkat, sitltcitrom levével vagy hígított, de érett nyels citromlével, esetleg szűft,ffissen prés€lt almalével. Nem kell félni, hogy leByöngi'lünk' éppení8y marad el & lázes állapot utáni hosszasabb lábadozási idő8zsk' éseg._kettőre tdpraáuunk. Nem szabad azonban elfeledkezni a beteg_Eeg és a böjt elatti béltisztításokról sem. A legiobb módsaert me8talál-juk a sárga fedelí

''B€tégséa és flijadalom nélküli élet" címú kön}'vben.

Azoknák van a legnagyobb szükségíik a légfÍirdőre, akik a legin-kább félnek tóle. Ha fázik' akkor legfeliebb jobban tákaródzon be afáós ember. csakhamar tapesztalni fogia, hogy levehet a takaróíbóI,mert már melegé van. Ha meg sem lísérli, mindig is fázni fo8, meÉaz élet€rő hiányozni fog b€lőIe. A következő káros szokás ilyenkor az,hogy elhiteti magáva]: a meleg étel, & nőft ét l k€II neki' mert azmelegíti, sz sd enefgiÁt. Természetesen a' enelgiái tovább csökken-nek. JóI jegyezzük meg: egyetlen egészség$, vegy3zerment€s búza-szemben több energia van, mint egy tál étel

',melege''. Az ilyen ember

kóvetkező lépése a serkent6szerek alkalmazása: gyó8yszer, cukor, 6ó,erős fűszerek, alkaloidá} stb... és további romlás.

Ne teg}tk ezt! Egysz€rr]bb, t€rmészetesebb, olcsóbb módszer: nezárjuk be éjszakírq az ablakot, hagyjuk, hogy az ójszakai tisztább'ftissebb levegó elvégezze szervezetttnkben tisztító' gyogyíto munl(l{-ját. Az éjszakAi levegd sp€c {lis, ez egészség harmóniríjrá}roz elenged-hetetlenill szüksé8eB kozmíkuB rezgésekkel, 8ugÁrzÁssa.I t€Iíiétt.

Gyermekeinket piciny koruktól szoktasBut ehhez a módszerhez,amely a t€rmészetes táplálkozással, a gyümölcs-, gabona'és zöldség_félékre alapozott étkezéssel jár együtt. soh& nem lesz gond a meghű-

A, integl&lis litÍrihu, celjes) Wzés

ló8, a torokgyulladás, a Dátha, és a 8yermekbétegségek is elm8ladjták.lte méssem akarjuk a gyermekszoba ab]'akÁt kinyitni' először l€ga'lÁbb az sjt4ját hasyjuk nyitva, hogy a mÁsik helyiség nyitott abls}á!kereszttu jussanak gyermekeink fÍiss leve86bóz. l8yekezzü!.k trreg-trokni és megszeretni télen a h.ideget, nyárott a melegel Ha azérvez€-urn}et megtisztítottuk, a.kkor a t€rméBzetes bels6 hőegyens(rly hely_Í€áu. a hőazabályozó központokjól működJlek, Í8y a kül86 Yá]toáso_kat élénken követi a belső szaMlyozás, tehát soha8em legz mele8Ü'}óB nem fogun} fázni a hidegben még ún. alulöltözött állapotba! 8em.

A harmónikuE életíitmus feltÉt€Iei ezek Az ember ezt a harmóDiá!ls megbontotts azzal, hogy

"légkondicionáI", hogy télen sziDté a Dyáfi

rcrmé}.etes hőmérséklet lt'lé igyekszik fúteni a lakását. Ez pedigrond]dvtil kÁros. A2 egészséges' tiszta szervez€tí embemek s 18 cfok hőméÍsékl€tú lakótér a legkedve'őbb az élettévékenységre, 62ikaimunkánála16cíok.

Nem 8.abad túUtteni a lahasohú, be h.ll engedni a2 dbk'hofu eéleterőt, a2 enargiót' a tísatd leveg6t.

Az a rossz szokás' ho8y tí ságosan betakarózunk, túl mel€genÖltözünk, túl szúk ruhákat hordunk, hogy a t€fmészetes bebőÁramlásokat több helyen is elszorltjuk' a hibás öltözködéssel al@dá_ü"i'"r. ._taiiae"é"'i seeíli a bőr'alaiti méregfelhalmozódást. Í8yúrmészetesen ,'hqjlamoss]á" váIunk a betegségelre. Ne hasznáÜur rgumírczott ruhátat, elszofító öveket' múanygg Yagy múaDysg3lspúiuhaneműket. Kitlönósenne alsóruhakétrt. Ezekkiíejezet'tenkÁrosakA! egészsegIe.

HÁ lehet' k€rüliük el a vÁrosközpoÁtokat mint l8kóbebéket' vagys nagyobb parkok köz€léb€n vÁlasszuk ki lakásulkat. A tigztábbloveg6jú külvá_rosi otthon, lÁtszólagos Míyel'netlensége ellené!€'soks'orosan kírpótol az élet meghosszabbításáaak lehet6ségével.

Ha már városi lakást keli választani, a.kkor a masaBsbbarl fekvőketvÁlasszu}. Lapozzanak üssza a tüd6 anatómiai elemzésénél a leveg6trrzennyez6 részecskék eámÁrrak adataihoz!

Ne táftózko4junk azonban állandó egyoldalú légáramlÁsban, az ún.huzatban. Ez egyoldalú hítést, a test h6€gyensúlyárrak megbontásátcredményezí.

ltt említeném meA a gépkocsiBblakok helytelen kezeléBét is. NemBLabád az ablakokat - bármi]yen nagy is s hőség _ mindkét oldalonlcengedni utazás kiizb€n, csak kis sebesség mellett éE csak addigr,, ellőztesBitnk, amíg a bels6 íorró levegő ldssé lehúl. Különösenhcl}telen az abta]íon kikönyökt'lni. Az intenzív egyiráayú }ítésllrvanis gyorsítja az izmokban, ízületekben a húgysavak kristályoso-

A légzés gyógrító hatósa A2 integróIis ritfiikus @Ued légaés 45

dásÁt'. emi a rerrnratikus fÁidalmak kiala}ulásához és az izület€kheveív cvul tadásához vezet. Ez egj/ hosszaü tsrtó folyamat. s amikora fájdalóirjelenttezik, máÍ nem iseÍ ékszti.Dk rá, hogy-miokozhatta'- d lo" u"it" atupoútjól e[en6rizhetiÜt a szem szívárványhártyó-ján (ífiEzén) is. Nám keÍl me8vá_rni, hogy jelentkez_zelek a b6rkiüté_!ek. az ekcéma. az as"tma' a óattsnásol( elég, ha időnként a tü}örb€nmeÉnézzÍika ezemünket. vizsgáUu-k meg ilyenkor a Mrf€lüIet állapo-tát_elán'.ló tegkülső gyúrú színváItozásait. Ha ez sötétebb, mint atöbbi t-erül€t

-színe, máris kezdjitk a bőr tisztítágát. Á forÍóvizeó_szódabikarbónás lábÁztstások, a szódás fÍjrdők' a szappanmentesúÁ""iiús. a

'""us."re6en vo'Itott meleg-hideg zuhanyok a lég- éÉ

napfiirdők, az izzssztó téakírrák rendbe t€szi k hamar - természeteaena szenrrvez6 _úo"-anvacok mellőzésével. Ez€k f6képp a teJ és teJtér'Áet"l, i toja" oi tojaita]rtalmú élelmiszerek, az á ati t€rmékek (hú5'

zslr, stb).A légfürdők után a NÁPFÜRDoK fonto6sá8át már nem

haagsöyozni, ermészet€srrek és l'lvánatosnak fogjuk érezni'

számítóséoes szakemberek kiszámÍtották, hogy a Nap ekkora ener€i_

it "ueá.ó" "

F'oto.", t'ogy 24 órá6 t€(ies kimafadása az élet megbénu'lÁsát jelenténé.

A nopenergio-konzetvektöl

ói a diDnve. Ezt sainos a mindenevő, húsfogyasztó éE fóleg Í6ttóteleken éiő ember nem éfti meg, mivel ezek a szellemi er6k lemiudnak aktiválódni benne a szeDnyezések mi&tt, amií a hús boml&_tarmékei ielentenek a seitak sámÁra.'-

Á naosirsarak közvettén hatásai mellett éU0Jrk ezeklcl s szolÁri3konreriekiel. me.t segít€üek abban, hogy megértbessük feladatai!-k{t' felismerhessük he\{rtrket a kozmikus fqil6désmenetben'

Mil tegyen o beleg embel?A mai embeÍ, épp úgy, mint táplálkozásában, a nspozálbsn is két végletielé orientatódiii tiáészeteslelyett' A' eg]rik mindeuáron le akü égni,d; mesfeledkezik róla. hoqy a bőre alatt gyúlékony 8zemel€! há]mozottio]. Eí a sullékonv anvasa a lángoló ougarak úlylegesen megByqj$ák,líiu* la_.á"u uuad"otát Íozna} létre' lgy a maaánok ,jót, de gyorsal'ikárt emüi meeégeti magát a 8zó szoros értélmóbeD.

Á szennvezeti izerveátü ember tisztÍtss meg me8át, miel6tt s*o.* -"e.v és e kozmikus eók hatásainek tészi ki mrgÁt' Aii"i"''a.ái lisztító ereje oly hatalmss, bpgy csak lggsan tuqjacl"is€iü hatását a t6le elszokott ember. Igy bÁt a mértékt'lenn"Jrlraax rcros bátássiról kell először sálni. S4nos na8yon eokhÍrrÁk. mirigvrÁk (melgnoma) a túlzott napozássel, a tojÁs' e t€jtér_mtk. a hús túizott foAyasztásával kezdődött. A nspon nem teli h9ssálieII iekudrri. hanemTeményetr mozogíi, dolgozni' izzadni.

Á mÁsik véstet mestáEadia magától a napot, megpróMlia bátásritmesterségese"n leutrÁnoÁi, b€vinni a betontockáiba. Feltatálták at u"."um_oat. nem kell a szabadba menni! Pedig a le8töMletesebbtachnika ieir tudja utánozni s kozmikus sugárözönt._ csak aütá](o!.veB sD€ktrumait. Persze a mest€rséges napozÁsnak i3 vanrl'J(triionvoi előnvei Ga végképp nincs a napfürdőr€ más lehetőséd abErnÍió hatás"án kIvul is', dó nem ismeIbeÚuk még teuegen a kÁrogmr:lló}üatásokat. Bánjunk ezért csílÚán Yele, ne brszBáIuk esetotr_kónt 2-3 Dercn él tovább. akkor is csAk megfelel6 távolságból és fob'ronrnnzooaelőtte. Az ún. szoláriUm-nápfütd6 is cEak pótlék, olyan, miítii meíterséses vitaminok. Bámilye' költséges mester.éges napozás';Ál többet

"ér ecY hétvesi heFyi kirándulás, külöDósen, ha dz€baddá

r'uriiuk restilnÉi tenni, ha néhány percre is. llyen kirárdulá8okonvólezztlk a tisztító, méregtelenltő tégzésgyskorlatokat is.

Á napfürdől lehe! részlegesen és telies€n végezni.

is kell

A Neo nemc6a} h6- é6 féry{orrás, &z Élet forrása is' A Nap gyógyÍtó;;iai;;Áb.. már g le;ősibb idők ótá ismeri és alkalmazza. Azliüia enereiat' a' etetet f;rmáló kozmikuÁ információk belőle éptll'net be az eÍouitigta'. a növényekbe, smelyek ezt szerves vegyületek'ké átalakítva konzervá$ák. A materiális szemléleti6l eltér6en ezek

"_í""-ir."" r.*"-"t 6ümölcsök' gabonafélék, olajoE mg€yalo az

élét hordozói. az életenersia közvetÍtői, az élet inforrnatív 3nyagának

'Á.i&""iio"ói b" *tam-i más! is tártalmaznak: szellemi er6t' ami

-iiiá"' "tti'atia ezokat a seiÜeinkeq amelyek olvasni tutbrak eLulonl_óges sze!émi tizenetből' a NapbóI Áradó élet4rőHl' A-szeüeml_rés hor-dozói - az érett. édes FyÍtmölcsök, gabongma8:vsk - nem

"gi"'""o"" hőfejlesztő o€tóriatérmelÓ titzelőaEyagok' K{lönö-s€n

iÍéme-rLeaí _ nínt a napenergia hordozója - a gyirmölcsök köz!|l srrarancs és a paradicsom, a zöIdséeféIék közol a sárgaTépa' a 3ütótök

46 A Wzés gyógrÍtó

A lészleges nopftildőTelmész€t€s igény' hogy a napftrrd6Yel betegsóget E_ksrunk 8yógítani, mert felismeÉük azt, hogJr a Áspozás orvossás_ mégpedig a legjé6 legtókélet€s€bb orvosság -, de csak szakszerű adagolásban szabadalkalmazni. Ed?€ni' szoktatni kell bozzá s szervezet€t. Gyors é!túlzott adagolása túl Bok méreggrryagot szabadlí fel' amit atószerveink esetleg nem leszn€k képesek eltávolítani'

Fontos a ndpftlfd'ő helyéLch a hiu,ólasztóad b. EzLe}JetőIeBt€s' déli fekvésú legyen. Minél maEasabban tudun'k ilye! helyettálá]ni' aDnáljobb. Téves€n gondolkodlk az az ember, aki a Balatonmellett véli íelfedezni a nap gyógyhatásÁt, és lem az erdők borítottamagas hegyek tisztásain. A tálqj kigőzölgés€, a porral, a felher'll'lttárgyakbót str8á.ó anyaBi részecskékkel 8zennyezett levegő nemer6BítÍ, hanern gyéngíti a nap gyóryhatásáL

A nap- és légfürdőt leh€t6le8 leped6n va8y tis'ta t€rmészetesanyegon végezzük, Dem közvetlenül a taldon vggy homokon, mert apórr'sok €zekkel érintkezYe eltömődhetn€k. A lábakat mindi8 hagyju}szabadon (mezítláb), a fejet viszont mindig feditik be. He lehetfa.levelekkel, vg€y tégyük fejünket a íák' boklok árlyékÁba. Hamásként nem, Mt Bzslmakalappal vasa ü'es kendővel tátarjuk le.

Á részleges napfiirdő esetén a besugrírzandó testfészt tégyükszabaddá, de mindeí esetben legyenek a l'Ábf€jek is mezt€lenek.

KillöDösen fontos a nemi szervek rendszeres napoztatása' légfürdőzése.A reggeli, a felkelő nap sugfuá8a a legjgbb, vagy az alkonyat előtti, de11 órától 16 óráig ne vegezzünk napfürdö-kez€lés€két. Az egyes be6ugat-zási ídőtaftámokat a nagy !'ízfelület€k mellett óvatossá8ból, külön&ena kúra elejé!, cslikkentBük s feléE. 6 perccel kez{iük' é6 iddtartamátesetebként 6 percekkel növel'ük, reggel és kés6 délután. Minél álac8o-nyabb a levegő hőmérséklet€, annáú kevesebb ideig tartson €gy+gyalkalommal a Dapfiirdö. Ha a levegő hőmérséklete 12 c fok alatt vaü'akkor a lég- és napfürdó alott Íeltétlenul mozogni' toÍná'ni keu!

Kt Ónös€Í fontos a lrábadozók esetében, az ideggyeogéknél' aYérszegényeknéI (vashiáqyosoknál), a n}'rlokrendszeri betégségek-ben szenvedőknél, a magas vémyomásos, szív_ és érrendszeri b€tégBé-geknél az óvatosgág, a fokozstosság. Ilyen ésetekbeE a nepozá_6telőször felöltözve, Yilágos színú, könn$ rubríbsn kezdjük' fedettfejjel, mezítláb. A lábfejek íedetlensége a magnetizmus kiegyenlítésemi8'tt szükséges. A felesleges tliltések a Lábíejeken és a talqjonkeresztül távoznak. A méregtelerútes el nem engealhetó része a

A, integúlis rttmihu| (tcaed w?é3

lDg'Ítláb ÍrapozáE. KÍilöíósert hasznos a reggeli harmatog fcben, akel6 nap sugarainál végzett lógfürdő és a mezÍtlába8 séta. A veBptári-u' táborok lakói eDnek rendldvülí h.táút magukon tapasztalhattáL'A' egyhetes tábol alatt a úz€let pH-ja, ezz.l együtt a tisztulóképessé-t! 6,6_os átlagIól 7,Ges áttagra n6tt" Ezz€l 8ráIyo8an javu.lt akó'érzet. A napon a beteg€k Be feküdjenek, sol:l('.l inkább lassú'wugodt séta az qiánlato8, légéEgyakorlatokkal egybekötve.

A telies nopÍajldö

A telies nspíürdőt minden esetben légfÍl'd6vel kezqjük. csak azninősül teljes naÉürdőnek, b4 a teljeE téstíelület szabad, sz€!nye'é-Bkt6l megtisztított, el6z€te6€n lezuhaÍyozott' a póru8ok nyitottak.Ugyanilyen fontos & b6r tisztítása e naÉilrd6 után i3.

Az egész téstfe kiterjed6 napfiirdőzést á]landó helpÁltoztatássalkóBsilk €gybe, hory a t€ljes téstfelület€t e8yeEletesen éIjék a 8warak.A toljes napfudő időtartáma 6perctól egyórái8t€rjeqien. Hafol}'tatnirkarju}' úcy újból meg kell tisziítaDi a b6É' le kell filrödni. Fagg}ú-nirigyeink napsugárzás hatására fokozott méftékb€n végzÍk el alBÍr6avak és más mérgek kiválasaLíEát' ezért eltóÍnődnek' eldugul-nÁk. Meg kell tiszt(taBi őkeü, h€y tovÁbbi múködésük zavartalianlo8yen. He nem tesszük meg, akkor besülnek a pótusokba a bomlófohérje_ és zsÍrmaradvárryok, gennyeg, kellémetletr patt !Ásokat'koléseket, súlyos esetben rákot okozva.

Nincs az ember életélren olyan korszak, amikor ne lehetne napfür-d6zní. Ne sgjná]juk & nspot s csecsem6kt6l s€m, ók még sokl€]kónny€bben me8Ezohák. Ne t4gyük őket telméEzetéEen a tűz6 déün4pra, de a lombok álta.l megEzűrt Éárt napfényben kitűn6en érzikma8ukst. Ha máf mÁszkÁlni' járni iudlak' elgediltk őket szabadon.No féltsok 6ket. A gyermek tisztönéí 8okkal jobbak a felnőtt emberllsztöneinél, megérzik, hogy mikor kell árnyékba mentrí.

A lÚlzósok

^ túIzott igyekezet itt 8em lÍvÁnatos, mint más élettelÉkenységrrél

rílm. A túlzásba viít napozásnak egyik köziómert kátog hÁtása a

47

48

óvatosak.

A légzée gyócrÍtó h

hapszúrás.Á napszúrás a vérsqjtek, az idegsejtek, valamintazet.más sejtieihek bomlásái" $zétasését eredményezi, de küaz-idegTendszer káfosodásai jelentkeznek súlyosán.

Ilangsúlyozbi akafom, hogy a napon végzett-mozgás' mun}.a- kellő gygkorlattal - egész nap seim árticsa_k a tcittei te"e*s.. Áolön&ena fizikaitas€lpuhult, fehéf Mrú, szőkeegyének legyl

Nem lehet eléggé hÁngsúlyozni' bogy mennyire helyt€leh,eszteleh, h€.Írrha nélkül, hglotti mozduÉtlahságÉan a ftiláon reínek hosszú id6n át, és bsrnára, 5őt feketére suiteut magu}at.

A helyes nopozós szobólyoi1. A'lapo€ bőÉisztítÁs' lemosás' A tisztÍ!ást olyan anyaggal végezzamlly-képe€ eluívolÍtáoi a pórusok szennyezettsegét. keft"s kiol_danisrlöTőjé":}9'.!l:\-._növénl olqialapú ;zapp""ót. aq;'a"p,i tu'Jou..bok (pl. a HERBANAT). Az alapos ledorzsoléÁ növeli a Úőrfelillet alattiterÜ]etpk verb6ségét, így a szervez€tből a mérgező anyagok: a konyhasó.a húg}Bavak, az ecewav' a zsírsavak, a tatí;riumők'es -a"ió'oi*'ianyagok sokkál könnyebben rudnak az izzadsácsal üávozni'

2. l,eheűleg vegyszermentes, üszta növén;iolaiial vékonvan ken-jok be a teues t€srfelületet. lgen jól megfelei e céÍia az aVóKÁDó_olqj' gz édesmandula-olsj, de szinle valamennyi Áem kezelt. hidesensqitolt ola,j,.ba Ajelzettek nilcsenek kéznél. Eieknek az olqjoknaj(ihaúsára a bőr fényáEreszl6 képesséAe jelentósen mepntivelis'lk. i*a.bels6 szÖv-et€k i6 bozz{jutnaka számukra is oly szukiéges fényeneígiához. Áz állati zsiradékokból el&ÁtlItott kendcs'otaton5í megÉt es"_tik & b6r felüteténéu

3. Feküditlnk esl tiszta leped6re va8y téImészetes snyagból ké_szÜlt fttrdől_ep€dőre, amelynek tisztaságtioz nem fér kétsés]. 4. A napfijrd6 alattállandóan vdozássuk a teslhelyzeta, mozog.jr.rnlq hos/ tal'es€n egyenletesen érje az egész tesuetítetet á tevefoés a napsugárzás..5. A há pfürdőt lehetőleg kössü k össze légzésgyg korlatokkal

' végez-zilnk ilyen-kor mélylégzést, a tisztltó légzés$.aÍodatok utá.Ir néhánytudatos légzésgyakorlatot.

' 6_. sohase.végezzünk DapkúÉt é*ezés után. Előtt€ vagy közbe[legfeliebb héhány sz€m hjMdan, érett, édes gyi'imölcsöt foőasszunkszoÍqjúság vagy éhség elleo.

Az integrólis riífiihus (tclies) légzeg

7. Á napfirrdőt mindig s teljes testfelület iisztosBtá!ával, Íil'd&3el'zuhÁnyozássa.l fejezzük be, mqid i6mét dorzEóliilk át a t€]jés te8delÍl-letet olajjal. Az o$ozás ilyenkor bkább cgakjeuépes legyen' Déhány'a tlnyerlt'r.kbe cs€pp€Dtett olqicrepp al&po8 s'étIordÁsától vaE szó.

8. Napozás után se törÚük mea 8yomÍulk6t rchezen emészthetóót€lekkel (tajtérmékak, tojás' húdé lék' bal 8tb.). Fogyasszunk b6Bége-sen a Dr'pna.k és évszaknak megfelelő pílmölcsöt (IDa8ÉbáÍ é3olaposel megrágva) vagy lédíls zöldségfélét. Á vízvé8ztedég ÉtlárÁr&Íem alkrlrrEsa.k e cu.kros va8y cul@rral tartóBÍtott gyÜmólcslevek'sokkál ínkÁbb az érett, egészség$' lédús g}tmölcgöL A zöldsefélékközitl a dinn}r é8 a' uborka ByerB€n elÍos/asztvajelent nssl értéketa folysdék_ és 8óveszt€Bég pótlárára.

NapoásEál tragy a jelentósége a levél'óldségeloek, a kloroflltat-íalmú anyasok fo8yasztásá.DÁk. A n&psugárz& batáúval e8yÍrti eBzervez€t s'ryagcsetéjét, s sz€rveg 9ók miDden 3zetvb€, mí.trdeosejthez való eÜutását Begttik elő' ami feltét le a regenerácíónal(

9. Soba ne a borna bőrszín, mindig ceak a' egész8ég mi]att náp@zunk!lo. Jégyezzu} meg: a NAPFENY, a légfilrd6 o<Íllső és belr6)

cYocYszER'. Ig i s báqiunk vel.' Lassan szoktassuk hozá elszokottt€stünket, és azután éljÜlk vele M8é8e8en, mert a 8yós.Bzerb6lbámarosan táplÁlékkÁ Yálik. Tiszta leveg6, tigzta víz, lapBu8áfzásés gyttmölcsök az egészséges élet titka.

Ha mógis hel}'t€lenü] napoztuük, va€y más okok miatt a keueténél több€ttaríózkodtunk a nap swfuzásának kitéve, é8 nap€zfuásü kaptunk - amitétvá8}'tálanság, enyhe láz, id€gess€ é6 álmatlánrág' rúlyorabb eretek-ben bőrfelégés és fejfáiásjelez -, alkor böjtre, bid€g, t$mészét€s frttdórevan szükse8. Á tafkóra a€yaetapaszt (luvos w8y tnélíorio te8yünk'nyugodtan feküdiüÁk, a tiidőt tisztííó légzésgyakorlatokát reEd3zeres€nisméteU uk ós des5tillátt \'íz'el hlgított citÍomlével eayhÍtsltk a 3zoÍr\ifuá-got. Ilyen ker€Iéste a ázérvezet 8].or8 regeüerálÁEal vÁla6zol.

Nagy szérepe van a napoztatáBnak a sebgyógyító8ban. szedtlk lomég az elgennyesedett sebekről i8 a kötéseket' mossu} ki enyhehiperolos desztilLÁlt vízzel, binkük be vékoDyan & tlapenelgiát kon-centráló zEoDRY 85 sebhintőpoIral' é8 tegyÍlk ki a na'p 8ugÁÍ2&á-nak. Meglepően rövid id6 alatt gyógyulnak í8y a sebek, lengetegBz€nvedéstó'l szabadulunl( meg.

A légzéssel va]ó gyógyításnak és gyógyulásüa} le8eBészségesebbós legiobb módja az éE€klés. Nem az ofd1toú6' e drjdqi' az er6ltetés,

A légaés g!ógrító hútóso

banem 6 normális dslolÁs, reBdes haDger6vel elDyqitv&, amelytulaidonkéDDen az ecész szervez€t€t berezégÍatve végzett kilégzfutjetenti. e'frirar *gen tud'ulq ho8y a legkülönfélébb miricveful< Á]t9r

iiioaurtott t'o.-o"ót.' eÉtnrirtciót renntartlsábaD és szsbályozásÁ_úlr

^lrv"njóte"tő" s"arepetjátszanák, de igsából P9k'e MAÍPA?

NeN Mídevtao t"dté t"l irezgés, a rezegtrtésjelentőségét e müigyekmúkodésében' lsaz' bogy €gy jele8 profegszcfunk csúÍonalá'rosBakszrÁnt megieFyzéé a mirigx'skorl,atokkal kspcsolrtban elhangzottá r'v-ue"]a óí*o"uet"gekóogyÍtása' a hasnyálmifigy működésénekrezgési gyakorlatok ú-tjan'trfuna bemutatása után, de ez tipikrsréleáia;;ll a mesért ni nem akanásnak, és ezen megieryzés ellenérei-*rio.út g mélis meggyó8yult. E4y összet€tt folyamat egy kisrészet regaőta ki] azt ís ioiiaryako}tetiak vélve. Ssjnos nem ig

""."".t """'"sek rar'adsásot ahhói, hogy az €gész Íolyamatot megért_

sék, mertiem s"éretnéíék -tudós kollégáik" előtt eretnekség blinébeesnt.--tl.iit''k

ui"""a a rezsésre' a rez€gt€tésre. Ki'zismert, hogy a jósánolok. a Eokat beszélő emberek is áltáláb8n egészségesebbek akevés szavú YisszahúzódóaknáI (csak aÍÍ8 vigyázzunk' hogy le8yenis mondanivatón]<|)' vaayi8 a sqiá! mÁgunk átlal keltett halgrezgésúi"*i .ooo" üsszahii a szervezet működésére. Müyen úton'mó-don? Á rezsés útián.--Á tei"ta]"" oí"t

"orón a beszívott leveg6vet rczegtétiük hangszá_

I&inka! kilészísl végzünk. HosszaD, elnyí{tva. Méregt€lenítésl' -Á úio"eri -"""ti""lopokban vsló énekelt tése, a jámbor hívőktrrcsr:riaiasieneuese i6légzésgyo.lorlat, növelia t herbÍróképességet

" s"eivezet mérectelenitése-á.Itál. Es/ kjadós nóúzás alaposaní"rrii""rti i" abba; észtvevőke!, bihetrtlenül sok mérges gáztólszabedítie me{ szervezetüket.

k"i"i* ^

J"ln""us. E egészseg útiót @ aÉhVsben, a szabodbanuenáii watí'eííac"' öröÁzibe; is' Áz idegb€t gek, a titd& ésve-sebe'tpsek a culorbetégsegben, érrendszeri betegségekben szenve-aok s"ámlá.a a cyors és bútos gy€yulás útja a diéta bet€rtá8a mellette léc?éscvs.korÉtok ilrtén való su'.&lmaásában Íqilik'

Há ni"1s mÁs.a moáu''r.' akkor _ Rttk Gyrrla tanácsára - lyitoltablak mellett vgsy a szebadban napont! legalább e8y órÁt olva8suDkfel hansosol maiunkrrak

"egy a társaEásunl(nak. Nem motyo8ya'

harrem-haneoJan! A haDgos beszéd az emésztés, az anyagcseren"i'."lutte"a1"o i" j"lentís szerepet játszik, egy kiadó8 #ánokl&t"utórn az ember jól megpzonlazik, megéhezik"

A. integró'lie ntmihus (tEIi8) k€zés 51

e mélvlépzéssel bánirrrrk csÍniá.n. Ezzel nem ellentEondEd alqroku korá büiaiíak csak fábívni rá a frgyelmet' hogy a légzésgyakorlalDkboÉvakoIlásálak ideie azért hosszú, men Dapolt8 nem szabad

-íl"o. és sokaie oii,Álni. A Dápontá hÁrom-DéE sz€ri all€lomrnal

'i.'ett mélvÉsts-cvakorlatok' '-5

percig végezve €fy_egy .l}alom--á_ -". "ein

iátentinek meger6ltetést, de túlzott al€lnazá8uk többr.a.i otoil"t. i' i nt t'."zDot. Á t€st álépíté6ében, a tudet formálÁúbanlelentős a szereDük' azonbqn mindig táftsuk szém el6tt az étk4zéeél'í" üt 't""aa "zautvt:

mindig al&ór hagyjuk abba' amikor a legiob_ban esik. ne ücvÍtnk semmi! se túlzásbal

Anilven néizkben tóoolÍtiuk eI testünhbőI a Mron ryohat, olyannanekíxn uóIih úiitiépÍlhetőué' Az egész s?ÁNez€tünk qi'ászületésecsak a hibás. betés sejt€k cseréje után következhet b€. Ez p€dis hétiii auI v.'' tónat iáo"Í. -. közben természetésen kissé inténzÍvebben'Ji'"úial*. tJu a umazni a méregt lenÍtégeket @REU SS'kúrál0- szervezetünk átépítésére, a2 úijÁgzí etésre.

r*iont t Mt' ',"u

a t"bes áépít€snek, cs€réliük ki kóroB sqiqieilr-kéL é;ítsúk át a helves léEzeg éatápláIkoás szaMlyai szerint teÜe8p-nÉt i_ epészséses. Áűkt'dóképeg sejtekre. Nemis miEdigbizto8' ho8y

' ".it"i.e-t t ett íiiáteremteni, a betagEégek túbyomó többségében a

""iLát *es ébtfépesek, csak az éIettehet6ségeik korlátozottd< a

t'd.'''"""rü-t ou t".átoaott' a sqjÚalakra rátelepedett kóÍos o-qyagokmiati. csak ezeket k€ll kitisztítani, és máf e tisztítá8 közbeB megta-nulni: újiászületett testünl@t kóranyagménteseD keu a továbbiirkbaDtarta"uit t e" a" iaos"ak elegendő les' srÍa is, hogy ennek felútéleitmegteremtsÍjt a kortryezetilnkben, de mos! kell bozzÁkezdeni!

A gyógyÍtó kútókA bet€p ember - ritks kivét€llel - tÜrel'netleD ie. Tudniuk kell: nem: ,t.'t p]pv_ew kúra - bárm ilyen sztgorúan tár1iuk is be - gyó8}'ulást'""*uoarri kóT tovébbi elt€riedésének vet gát!t. Az igazi aprómu'D'ka'n kiláÉó. alaDos. ti'Íelmei mun]<a csak ezrrtárr következik. A kúráki*"x

"' áge""ileb" et"t alÁpozásátjelentik' ezelce fel is keu épÍt€li

nz epészés h6út|- l"] ".t"í"a*" életmód - mint látiÁk ebb6l és az ezt megelőz6Lri.*eímML j nem eev fáidalomcsillapító tábletts, barrem szilntélentrtrekvés a ióra. a nem'ésre' s felemel6re. Ezekkel a 8yorsító }úrÁkkalllz átépítesi folyamatot, s frzikai test átépt é8i idejét felére' bafmadá'

A lÍgzés grógrító ható.sa Í] r zékf,e i l es ztő t u dato s leazé sg, ako r lato h 53

ra lehet csökkent€ni, azonba! a bet€gBél nemcBak a test bet€g, f8ya t€sti-leki Hlra évekig tart. Gondo|juk csak el, hogy egy-egy rosszszokásunkat milyen nehéz elhagyni, egy-e8y hibás beidegződés rnégévek müva i8 ússza-visszatér' ha nem telies az önuralom. Á'önuÍalmat kiváttképpeD akkor veszlti el a bet€g, ha Dem látja 8yor6eÍ€dményét e kes€rveEnek tűn6 kíráI(rek' b"e e remélt te]jes gyog}'u-lás nem egyik nepól a mÁsikra következik be. nyenkor monqjaazemrehányóan: higzeB én betártottam mindent már egy het€ nemeszem húst, c6ak a pörkölt szoftiát márt ttam ki, mégBem múlt el areumárn|

A beteg csák akkor gyógy'l meg, ha ismeri e törvényt: "szeresdfelebarátodrt, mint tenmagsdat!" Áki mlgát megveti' aemmiFe sem

b€csüli' tastét elszennyezi, tönkr€t€szi' íeE kópes s?,€retni semönmagát' sem EÁsokaL sor6a az önzók teues magányossÁge.

A B-ETEG sÉG a tésti bítDi'kkel szérzett bűnb6déa, IST-EN FIGYEL-MEZTETESE! EDDIC MEHEITEL EMBER. NE TOVABB! NAAYONsok8zor időben jö! a figyelmezt€tés, visszab.rt a további romlÁstól.Iiesáve javíd Hggyjuk el a bűnt _ a termész€telteDes életmódo! -, ésétiunk ez ist€ni re!d' a törvények szerint aklor testileg, lelkileg'su ellemileg meg(iulunk.

ÉnzÉrrrlusaöTUDAToS úozÉsovnKoRtAToK

A MAZDAZNAN TANITASOKATAPJAN

A gvógvulÁs. az átóoítés folyamat{á! befejezve, hozzákezdhetÍbrk azis;;;;gv etmanv eÉIésébei' a 12 érzékszerv míködésének m€índitá"alo"á Ir,nzo}r.zNeN fu datÁs légzésslakorlatDk elsqiÁtítósával ésalkalmazáúval.

Á továbbLikbon ezekkel & lé8zéBgya}orlttokkrl szá'ídlékozom meg-ismert€tni Önöket" melyekné[ jóÉkoíy hatá€áól meggy6zódtem' é3f€ileszt6 hBúsaival moit ismerkedem. Tesyük ezt es/ütt' s t gyű.Dké;b€n íséretet i8 srra. hocy eléÉ eredmé\yebket nem rqiteaetiük'trínem iz emberiség heladása' a kozmikus fejlődés el6mozdításaérdekében ki're is adiuk. meBismerve tsnltuÁk.

csah ahhor szép az'éIet, csak a'INhrr lát,.ih éldcficsneh élni ha apelkm- o kleh é1 a tAst qyensúbba^ uo'! Á' ember szellelEéDak

""i*.a* "." a téstre múi eszkbzre a helyes gondolkodáshoz égcselekv?shez. az érzékszervekre, hogy el tudjoD. igazodli a v-iláaban.A test mindazon erőknek a közpon$a, amit ú8]r

'revez0nk ELET.

Az életpt azért keu leélnün]q bogy szeuemüll( feileszté8ével el6-mozdítsuk e kozmosz, a Dagy €gység fqilodééL Ezt a fontó6 }í[detéEt,czt az éledeladatot csak akkoituqju]< megol<larri, ha a t€8ti egészsé8hibátláB, ha idegeink erősek és mudqkép€s€k, ba ólzék8zerveiDktökéIetééen fejbítek. ElÉ.a9 éges testben öflhlflt érneh me4 a s*llzmL,r'ümöLsei!''"

soh a íe essil nk kétségbe, meÉ hatdÍrraE eÍóvel rendelkeztlIk ezea.ovsés feléDítésének. hilvreálÍtáEáIsk az éfdekében. Ez az eI6 aló;zés; a tu_dato6 rcdé6 ereje, a légzés batal'úa.

A l'egz& gyógrító hat'á.sa

H98l erre' a-z útra lépbessilnk' amely a fejlődés útja' két fontostörvényszérű.*get kell megérte4i.

Áz e8yik ÉA,LIJ A SAJAT LÁBADoN|" Ez azt ielenti. hosv mpekeu ismerni a sqját képességei nket' erőinket. lta ezi tetisme6űi, meifogjuk éÉeEi: mindenre képesek vagyuh} ami jó, ami előreús;. dkko;nem fogunk 8enkire sem szorulni, másokra támaszkod-ni.

A. enúefi laet a töhéletee Etezéshez, a s4etkmi f<itódés horlóttonnwveu'Ít&góhoz úindenr,4l fe! Ddn szerehre' Áz emúr osszes beren-dezései képesek hi báttsnul, tökéleLesén' t€lies összhansban működni_csak_helyesen kell ápolnj. kezelni, ellátni azokat. Ez esétben képessé-geiDk megnyilatjoznák.

I2géftékesebb mÍszerilnk, hangszefilD_k a tést. senld se vállalhatjs'Ínágáro sem a kÁfbantsrúsát, sem g javÍúsát, csak a tulqjdonosa,meÉ Dem képes rá seÍki más. Mi Ddenki Átélt€ mar a rej _ vagy-fogÍ{iaséfzését, mégs€m tu{ia a legeg]'szerúbb fejf{jást sóm óimoídáaiorvoBá.Írák-úgy, ahogyan szt érzi és átéli. De ha saj6t maga megismeÍiaz ol.át. akkor el is fuqia Mrítáni. Hogy tudná ezt megte"I"i az aklvolálló. akit csak 8ystra' hibás info-;mációval tudtu;lk etlÁtni?Erzéseinket' megérzéseinket 6enki nem tudia azonos módon Íel{oeni.Testttn-kkel, ezzel a legÉnomabb szerszámrnel, műszerIel ne M\iün_kDaponta oktslanul, meggondolatlanul, ne adiuk idegeD kezekbe,;kiknem kép$ek szeretett€l bánni vele. Á nem keüő oda_6gyeiés, aszeretettelen

'ápolás" mennyi és mennyi ember életét kes€ríGtt. már

me8 és pusztÍtotta el. De aki másra bízza Ínacát ' az nem szereti masÁt

kellőeB, nem teuesÍü e parancsolatoü "s2é-resd

feleb&rátodat' mjnttenmagadat!"

rgre|e(ib} nap miDt lap arra' hogy képességeinken, er6inkenuIalkodni tudiun-k. hogy eléijük azt az_ampotot-az önismeretben,arni az öns,zeretet felsőfoMt jelenti. Az önszeiet€t felsőfoMt, nem a;önzését! Az önz6 embef önmagát sem szereti, a sötetsegben, akáoszban él' nem is tud onnan kikecmeregni, mert fel sem iÁmeri ahelyzetét.

IsIÍE|iüh fel és wh.zztlnh magérteni: é|etl)nk nem más' mint azóriá6i vilagtírtónetnek egy parányi-része' Minden élő'lény csai egyitre aszámtalaD megielenési formál1a} az egy és e€ységes. vég1€len leíben'' Minden_ember' minden lény magában boidj'a sq]'ái üjrvényét. EzigazÍtja el tevÉkenységéi. során' ehbez kell igazodnia: M Ú\,IDENEMBER MAGÁNAK Á TÖRvÉNYT]!

Dzért a második alaptörvény: JÖRóDJ A SAJÁT DoLcoDDAL!''Meg kell ism€rni s{iát léttlnk ü'rvényeit. A megismerés úqánjárva

rá fogunk döbbenni alra, hogy nincs két ep{ormá' azonos lény, nincs

Í! rzéhfqj ksz6 tudlr'tos W?évraho rtdtoh 66

€g}'formán, mindenjd által er€adbátó iiirvény azon a tíz ísteDíalapta'rvényen kÍvi , amelyet MozEs kapott'

He ezekhez isazodYa ismerjük me8 nragunkat' s 3qiát tórvértyült-ket' é8 felismerjük annak fontosságát fqil6désü'rkb€!' akko. önkéntlemondunk a mindenképpeü bünÚetéBsel já'ó törvétry8értés€kÍ6l'his'en bal8a emb€r az, aki m€gbilnteti 6sjÁt magát. Ekkor YÁlutrkigezán tskaIékosakká, semmibe se fektétültk be na8yobb eDer8iÁt o6ztlkségesnél' é8 minden befekt tÁ8ből e meximáli8 hls'Eot hú'bat-juk. Így lészünk pazarlókMl takarékoBak' s lesz ogztályrészÜ_D.k sszegénység, e nyomor helyett a gau dag8ág, a kie8yensúlyozott, haar-nos, szép élet. Megtsnu]juk, ho8yjó idókbén is hogya! kell tak4rékoB-kodni' s hogyan kell íelkéBzi ni affg' bogy a szük'ég idején senélkülözzÍlnk, hocy kibírjuk a t€lmészetben rqil6 tdltqkoúBokbólránk eső me8térhelésekeL

Megismerheqiük ezen az úton t€Bt}áztártágunk Yglódi szü.k8églete-it. Ha me8ismeItük, ki is tudjuk azokst elé8ít€Di. szervez€türrlgtestüÍk nem lesz sz,€métláda, de nem vÁlik ezzel esdd6ben,lyub8zecekóvÁ 8em. smelyMl miDden kihulik' ha8zon nélkül. ]gy szttudjuk magunknak kivá1asztani, ami a leginkÁbb meBfelel, nem kellmások véleményére ballgatDi, mely eltéfít a sqját utunktól. vi8szakell szerezni elveszített önjllóságunkat' amelytíl mÁr piciny gyer-mekkorunkba.n igy€ksrik milden táidadalrni reldszer megfoszta.Dibenntinket, és rcm ha8yjuk töbM leigázni mÁgu!k{t.

MindeBnek, minden 8oídolatnak m€g l@ll vizsgálni az áltálunk elfo-cadható értékét. csak akkor szabad |gaznak elfogsd'ti' ha bel$ értékren-dunk szerini bas'noB 8zámunkla és 6rtól m€g is bimByo6odtu.uk.

Fonto8 az is, h€y belső értékretrdülket _ a cgak gá,iÁt mr8rr'taaórvényes törvényeket, igazságokat -, ak'ratuD}at Ee próbáliuk mfu-ra kényszeűt€ni. Ez 8zolgasággal' az alÁvet€ttség érzÁéYél' a ftl88ó-Bé8i viszoDy kialakulásávol jár, amit mindeí formában el kell kerlll-nie a szabad szellemú emberlek mint káros jelenBégat.

Ennek az igazságfelismer6 készségaek a fqilesztésébez a tudato8Iégzéssel téstünkbe került ősá!ya8' a féaymas' o8hallona' a lét dra'az életlehellet energi4js adja meg e támogatást. A köóErége8'kétútém6 légzéssel ezi Dem tud'uk felha8ználni' rrrert e2 a' on€r8i!-fcita nem tud töt6dni, lraszBost'lBi,

Á tudatog légzés á.ltsl sqját erőntból élegztheqük' tökéletesítheüÜkaz érzék€inl@t, tarthati* tisztán és 8zabsdon t€stib.ket és nóvelhet-jük szellemí mu!.kaMpe86é8ünket.

Csak a íejl6désben elma.radt szellemi szegéDy &tékeli túl 6'ikaiizomereje télj€sítményét, ami társadaLmi színt€n tragédiálBl e8yenl6.

56 A légzés gyógrító hatas.'

Ennek-a felfogásnak, az ún. materializmus társa<lalmi sziÍtű a]kal_mazÁsának MtníByait tár8adalmunk még sokaf rogia s'znveá;... A tudaÜos legzés miadig, LÚra me8 Ejra megmu-taqj; ez utát a keu6öDlsmeret felé, vagyis hiányaink, hiányossásaink fili$nerése útiánaDn8} elhárítási leheü's€g€ir€ inspiráUa tudatu lt. lev a hel]"."légz& a helyes tÁplÁIkozÁssal és testápolással (mozgás, mi;l8ys,akor-rat stb.)minden bétegséget' liMt é6 gen8€séaet orvosol, möÁőógyít'_ A gyog]ru'lás és 8yogyítáB múvéezete minden esetben iie-lyeslégzéss€l kezdődik és fdez&ik bé!

-A hlilónböú hcl)Eetehbcn Dégzett Wzésnak fi.|s és m&s hallósd varlEbba kö\€tkezik, hogy a tátszólag uiyalolya:o időritmus sz€rút. de

má8 helyz€tb€'n alkalmezott gya_korlatok má6ként bÁtng} a ttstre,főleg az agymíIködéEre.

Áz életbdl vett trpsszt9la! meBfg.elés soráu iE érzékethetl{tk. hogveg.fuz€-n máa módjn lélegzik egy énekes (az ének ÍqjlÁi szerint''i;jelentól €_ltéÉsseD, egy szóbok, egy kereskedő va$' pl. egy rakodó-mun_kás. Má8ként vesz0Bk léIegz€tet melegbn esÍialgb€i. IvIinaen*€tbeD azon múüik a hatrís' ho8y milyeo sebessqű a fuéazés.

Ha felhet'ült t€stitnkbe orron át mély b€lészé-st vészü-nk maidgz{on át gyorsan kilégz(lnk' akkol e tesi leholmtg a rö"ia üttg"isfu Mgyon lassú kilégzés már néhány perc múlvalzzadást ere&né-nyez..Teliesltményünke! a fizikai te[ésÍtőképességét is s légzés6eltudjuk szabiilyozni. Példaként en ítem a lépca6n jáIáEt. Ha a"lépcs6alián erőtéUe8 kilégzést iégzilnk, mqid azo;fefeÉ bahdva rolyJma_tos belégást, e_kkor a lfuzetáram szinté erőttéút nélküt feb;pít alél)c_36ll..Mennyivel má-s ez, millt kapkodva' fqjtetva venni a levig6t,s kifárad'í mÁr az els6 emeletnél. A ienti e!árással - némi gyakoitásutáD__.a tizédik emeletre is fáradtúg nélküljutunk Íel. "'

{ ffaikaiLag nasr er6kifejtést igényl6 munkáiat is a légzés erejéveltudiuk bathstósan támogatni. Ha a helyes légzést rn'egtanuituk,hama.r-rádöbbenünk: nincs jelent6sége' E6t károúz izmok-tulÍe.'Ieszlté8€. Nem ez izmaink}sl, hanem a tudatun_kkÁl, a légzés és a iudásegyesített erqiével lehet és hell a feladatokat megoldáni.

A mai materiáli€ szemléletmódba begyőkéresed;tt ember nem érdé3 nem tudja mégelképzelDi sem az ókori ülá8 csodás épÍtményeinek,emlékei]rek előállltási módszereit. Nem is rfua megérieni, ;;íg ászellemi €EergiáIat nem ismeri meg, csak a z an]ag véles energ;á ini_kbűvöletébe! él és batásÁra cseleks;ik_

Ezért nem érti a matefialist€' szemléletü orvos a beteg gyogyrlá&íta biosugjrzások hsúsára, vagy annak eredmenyekenfIí;rilgys|_rűen odébb t€tt€ az ágyát. Nem tudja megérteni a magára taÍált, a

É l úh.fe i l es z 6 t u dato s w.é g raho r ldto h 57

sqiát lábára álló ember öDgyógyulásáb a körqyez€tébe! lévő hsszno3€r6k alkalmazása által. vagy a 6zi kai eszközöklcl nem mérhető Mroshat'ísok elhárítáEa után bekövetkez2tt pozítív vóltozá8okat

A tudat s léFzésnél t Üegen a lég'é6re é8 csakis a l{zéere kellkoncentrálni. F-ontos, hogy a légzést megfeleló, az e6/es s/akorlatí_Dusra el6írt t€sthelyz€tben v*pzzük. A lé8zésgyalorlato}oÁl .88k e';zánít' a kor, a tésttömeg, r }ítls6 köfuyez€t Dem.

Á lég'és az össze6 meajeleEési formÁba.u jetreí vAn, mé8Eem i8az,ha azt á]líduk, hosy az élét Égzés, meÉ a légzés csak az élet feltét€leitt€remti mes. e2 áet feltétele' jv.m oaért élllnh, hogy qr nh Üq,Iékpeztjflh- honefi dzé|t élilnb mert téWztnh és tÁpurlhozurlh E 2kgeAit6i' helyesen elkalrnazva kiteuesítói az étretneh me8adv& a test-nek és a léleknek az anyaBi és eDergiá'alapot a szellem fqil6déséhez.

Minét maqasabbek, elágezottsbbak a légzési rezgése\ a!nÁ] úaga'sabb sz adott fqi feilett"6ege. FeladatuDk tpMt hogv fqiunkon belütmegfelelő légzécsel, a mojlimÁli8 adottúgokat biztosíwa' a le8]ta'Fyobb feitetGéget érjük el. lgy sz össze8 képes6é8eilk es''iltt€8kiíeilődése Évén eUutunk az igazi szeret€thez, ez élet isazi széret tó_hez, ennek efedmény€kén! érdemesnek is tartiuk azt leélri' mertesészséÉiesek maradu.rü mindvéglg.-A fenai sondolatot - ami a fqjok légzésének fejlettsé8ér€ voDatkozik- üzssálúk mes mssunk iE' A kömyezetütrkben élő áua6ajok közülannak"' ahetvik-alacsonyabb foko! áll a fqilett€égi listá!, kevesebb sléqzést vékenysége. Ezzel az €g}'es állatlqiok lelki tevékeny8é8e i3szórosan összeftlgs' ugyanis az ggysqitek t€vékenyséae a légzérfeilettségével ará.rlyoE. Az ÓNDIÁGNoSZTIKA koponyatan'eLÍnáeteaz embeire vonatkozóan i9 részlet€sen rÁvilágít erre a téBy!€' aÍrikofmesállapÍlja, hos/ az int€lléktuátis embeÍcsoportnÁk a tüdqje' ameÍt asá a tegteiléttéub, azoknak aki-loek e homlokrg]ruk, az intél'lektuáIiE arycsoportjuk js a legfejleltebb.

A lészésnak a' agysejték feléIeszt€sében, a gotrdolkodáEi képe88égfeilesztésében óriáii a szerepe. MoEt ne azt v€g}'ilk aüpul' ami aie'ienlegi helyzet - a fubás légzés következtében _, h6'nem mindig aztgondo]j-uk ái, mekkora lehetőségeink vannak. MÁs szavakkal' mitizalasitun} el' ha nem élünk az adott lehet6ség8pl, a lég'és jsYÍtásá_val, fejIesztésével.

MéLy sondolatok, bató eszmék olyan emberek agyába.n szu'Ietuekmes. Bkiknek |assú, nyugpdt é6 mély a légzé.ük.

G;ndolianek itt egy l,orténeLni jeletrtőEé8ú, Dagy szónokur aa'skinek mély, érces, nylgodt, de gyqjtó haúsú szónoklatar egy egésznépet, sőt

' világot mozgatták meg. E2 s szónok a kilégzés gyóRyító'

I A Wzés gyógyÍtó hdtása É rz.éhfei ks zt6 tudatoe Wésglahor latoh

fr'"ÍJ."fiu*:i:** igazolásául 92 éYig élt egészségben. Kossuth

' ' Áz élet dt}a, az étetrqiwény megoldÁsa nem az izmok' hanem azrde.ge-k''az agy eréjébe! és alnak határ.t lan képesséséb€tr rp-ilii;

--A re8r me$érekl Jézu8' korunkbo! Hanish Íneetér, pontosoI is;erbk

1ls"é9.l"l9Tts"éc."t' Az Újszövetségben,lo"o" e""'igeüu' uii'l. .araÜ €zt talal|uk: Jaten a pneuma." Ennek érteimezés€ nem lpber mÁ.'lun!

az' Dogy lst€n megté8Í.esülé8€ a légzósbea értelmezendó' vosvi;;kozmikus végt€leDséggel, az Istennel a lé;zég úUá' l"het"ég;;; iú;;;ia;tart&a' az orökmozgó Int€uigeDcia eléÉs€ és ároeadáss._rsíén -'."-i"il_n€se oebnuDt nem Íé8t Dé|küli 6zellem, hanem Áz éD testbén lé;ő ó;rclek' mely kapcolátot.találhat a kozmikus szeIemisé;gel, az IsteÍ'neí. |:.zJrem akar_sem többet' sem k€vesebbetjelentani.-mint azt_ tratlslenxefe8eaujrk lgazi útia g tudátos légzésen keresztttl vezet. csií<ennek s€gítaégével-nyerheta el a megvil_ágosodá"';; I3TENi-i'Éiü:,' A luoa@a Delcgzés az élet ]eheletének belég2é6é. melvben Istén_ B':leqgo' 9EeP rsE:ill meg. Á légzés kibatása a vilragmindensérre áknnlatkoztgtás. MiDden kinyilatkozta*s' rninden_isteni a.kaíai ilégzé€en' kere_szti'l éri eI a téf€mtmén}t, mqid a teilt l;;Éfi;;;a xrregzeselr ker€sztül l.éI iEmét vissza & vilásba. Er/rt i világ és Át€remtmény (Ey_ t Jézus kiieleDúse itr világos"áiL -"g' É" e

" Jeöies/ek vag'írnk!"

+ót!:!!yh tÍ.!1ót: hogy.o ezellemi er6 a lészéstőt |üg.' '+-t"skE légz& er€je Által ráébred a" embei a;ra is. hogv ó16

I"^T:TI :Y'119 1 9..'l'"*el6ben van. A gerincveta nem -a!a a-Étój('Ir8nem a_lélek szél(helye' az a hely' amelyben a léIek, fejléitségéqekmegfelelően, megnyilvdnurni kéDd-

^ ! 9TbT "qygns:.s'"rinctartáia a szellem közvetlen kifeiez&ése.

a m€8novekelelt lelki erő gondolkodÁsi képesséssé sfuűsöók emté_xezease' enp]emmé.-H& a gondolat€rők kifejl6dhek, a}kor kialá_kulaz| e 8ondolkoatá€i képesség, melyet es/szer{íen józan észrMni

i1}TÉii:']öő;ffi :f 'r#"á&''íf H*"f':"n'u".';**";e8f(epes regyen helye3en re'cálni azokrs.

Ebben az á.llapotban ez akr;at fo8 érvényesü lni' az em ber g}.arata-melynek léDyege a Jézu6 ált9l t""tt"tt

-i^aú.i i" Ááii.r-ilu!üi

legy. en_meg a'lb ekaietod!"' vas'is az isténi akarat és nerí az emúi19^{i:*_ry:,''d:li'{qjlődóse' ilteive fqiletJenslle mlitl-i;;ö;ö'az euelszeHlé8. ellentmondác_

--_!9 !9Mt t€st{rnket feszÜltsé8ment€Een t€rtiuk, az érzülékeket\yugodtan' a gerúcet egyenesen, akkor éwéh'esül benailr_k az a

kozmikus erő és kozmikus tuilás, amely minden Jsúon kéÉre éshagonlatossÁgára" teremt€it lénynek meEadstott.

Addi"c azon-ban nem tud'uk, mi a helyes, mí a jó, mi 8 kevéB és mi6 Bok. Á t€hetsés biányzikahhoz, hogy felismerjltk. Ennek követlez_ménve mai hel-vzetunk' omikor a vitá8 i!Íonnációáradatá élönthp n;irrrket_ de nám tudunk vele mit kezdeLi, épp ugy, mint az oktatá8irendsz€d;k által tanIl,ott m illió részlet-ismeret&ys8gal az iskolBpa_dokMl kikeÚlt ember. Nem áIl össze Eletté, nem áll ösgze felbÁsznál-h'.tó tudássá. men hiálvzi k bel6le mgga az éIet. Minél több értékegÍt_h€tet'len ismer€(€t balmozunk fel' annál jobban fü88üÁk azoktól. ]gyecvre öná] lótlanabbá válun}, egyre írgyobb lesz a zúrzavaf. Iamere_re1 a naqyra becsült, nagytu&sú emberel szelénysége, amikofkiielentik.'hocv nem tudnak Eemmii. Ez nem az életre, lranem azátialuk elé.t ii_mereta''yAgra vonetkozóarr jelelt lesqitó kÍitikÁt. Neml€nne_€ helvesebb az emb€reket a helyes légzésro, a helyes táplÁlko'zásÍe. a he'lves condolkoalásra megtanÍt4ni az iskolapedokban? IIaez sikerühá, mónnyivel ki'nnyebb leEne a mai életbez szük8égeBtudásalvagol elsqiáút5!i, elrektározni. A felfogá8i képességet kelle_n" *"oú', á t"p."it'tás' a táDulás alapjÁn továbbfejleszteni.

Ecv na'gvon _bolcs

tsnárom magys}Ázts iliÁkkoromban: "Solra ne

vesöietl íóie*kbe olyan képleleL melyet egy uijal letakafui nemtudtok! Csak az osszeiüséseketjeryezzét€k meg, és azt, ha 8zük8ége_t k van rÁ. mit hol tá]ál-tok meq:'Az élet tgútott ÍDeg rá, ho8y nekivolt isaza. nem g memoriterb€n gondolkodó tanárt&sainek

Az?Iet mesficveléssel és e Ezelemi er6k tualatos légzé8 Általip'vűitésével so-}lkai tobb ismeretet és tudÁst ter€mt sámu_nkra, mi-ntiinánnvit fáradsásos mun}ávat, nem a Bqiát elménk utált elildulvsszerezlietnénl< me-q. Azoí kell munkálkodni, hogy az alapok megÍe-rcmIáse után saiátil ménk. józan eszünk segÍtségével érjiu( eI er€dmé-nveinIet. ÁLÜuryr A SAJÁT LÁBUNKRA, és TÖRÓDJUNK AMAGÜNK DoLGAVAL!

Az emberi test ok, idő és tér g}'ilmöIcBé, milt miadaz, ami a vilÍgbaalél,ézik. De mildaz. ami a világban lét€zik, az emberi tB8tben i8benníoqla.ltatik. A ütágmindenaég az emberi t€stben tükröződikvissza. a vilrá.cmindenséset hordozzu.k magukban.

lsmerjiik rieg' tudab;íBu} eme csodÁt ma8udöan, elméD}ben atudatos IészéE *sítsésével.

n nr|cto:s Léozéíalak_orlotohat abebő er6hg|qiÉÁével hzzdiűh Nema lécáscvakőrbűk b€tánulÁsa a él, ezek csak e8zközök a élelaré"sehó_z. Sesítsesével sokazorozztü meg öröklött éE szefz€tt iEme'reteinket, hog' önÁjlesztés úiiá.n a tudat €gy maggsabb sdérájábe

60 A légzés gúg?ító hatósa

|(erüUÍ]'Í.lk:.A g/akorlabkat csqk gddiA kell folytstni' smi{ meE rremismertllkált€lg a természet. a ttirvénibi műi6d#i: 'u;;il .Hd;;inem tárult előttohk e ssját törvénvü;i

Áz qiá nlott lé8zésryakorlatok a siuksfuben levó:knek kiutat rnuirtr*}HÍ!'tri''tr"T"TPff :I"T'xrilÍ:;:'ifl

;$ffi ;l"#í

ff"ffiff:* közösség javára trasiireni, lo$' ig"ii Era"g"aiíö"

rt'^T:!;"r'J#,.Hf,fJ:?lp":il$*:fl i"J:H:ii,fj:nx.,!:b€n a 12 érzül.'ék t€liesen mo.i.oaatopós. es os-s"tr-a:fr_ui;;;i;fi:;egé6z t€6tt€l. Ez az állapot az, amikor eluturr}

";_#'i"iiJáT*"iilá9 l€sí birodalrnában éppúgy ér€z zü k' ó uk '"i'a"" *"'*_iiJ'-''i'ia']déié:'^l'Itt'alloP a külső ülág jeláseit meg t"q;a t""u"ü"'eÁ-u"i.

i,'9&_t"1"ÉT.á'T:Jtí:"lI"ffi li1l"H;:í#'#il'H*i:"b:össz€}rangolq tlab gondolkodásuai-nyilváriú m"g._Il_ül_"ü; ;"-a;;:8unk 6zámára is. Nem tuduk, Áit condolűk -*gu"'r.Jor. -návegy-uo.k' alkÁlmasak önauo

'etáme ny ittotn&;' ;;i;ffiiilJ:';ITr:: es€menyeknek csak .gy részét érzéheuük. Ennek ereamc"n.

]:g9, ]" " betégség' mert az egyoldalú 'risy *oLx"i'i_iiriiiÍáiieredmenye az egyea szeryek últPrhelé#hez, 'iá" """*"i"o*iüülptrffi

l}1t.j*k.KY9tr"-"té-ben az a€y eltompul. Jot jesye;zükÁ; a;tls' nogy a met€riáIiE érzékekkel vsló üsszaélé" 0aíeí'""'Étli'i"i"ü*3l_Tf i: }4l'á")' +.q'omabb érzékek klaukú'sat;'átaö;;. ili;e gonootatá rnlq. töké] etes táLapzat nél kÜl, a bom tás cstr{jaiÍmáá"frímegur(ban' a társadalmak bomlá5ának ;sÍráit is.-"tryö$,"lff"'#f -":}ff ilh'tr}f*1'"i'i:rfl Y!#'#.:

tl"!H*-j$ffiÍ*.;tlmTHfi T'il"i'irf; T,#itfsf f :"""i*"iff ::;"B*tá*ffl f

Érú kf<jles26 tudotos Wzésgyalgorlaroh 61

mindig jelentéktelen dolgok vonják el a figyelnet, nem vagyurrkkéo€sek a Í6 te rivalókra koncentrÁlni.

Ú iMI mes kell i smerni a m unl(a örömét, meg kell talulni szeretattélés télies od"aadásssl dokozni. Fi8yelmeztessenek err€ Józs€f Attilasorei is: -Dolqozni csak pontosgn, szépe!. aho€y a c3itl88 me8y azégen, úgy érdemes.""Bármii

teszü nk, csak t-€Ue6 odaadás8gl trgyül(" Ha olvasunlq c8akarr4 gondoljunk, ami é16tttlnk van, mérlegelYe, fontolgstva, a so.okközoit is olvásva. Bármi legyen iE B fogla.lkozásuílq teue8 tudutuEkkalannál a dolognál keu lenn|lnk Ujm meg hcll talólni d munhónhboLoz ö.om€Í. H; Így látunk neld, meslepetéBsel fogiuk t ps8ztalni' bogyegy kemény múnkanap után sem leszÍln} fÁradtlk, illetve 8okks.lÉevésbe. mint azelőtt' Á sz€ret€tt4l végz€t! mu''.k!, az órömmelvéeÍebaitott. eredményes feladatm€goldás játÁk. FelejtEÍtlk el dolgoz-ni:iátss;u} ie sz életúnle! teUes szíwel, lélekkel, odaedásEal, minta úcsily qyermek. Ugye tudiók 6 sem fárad eI a játékbs.D_ csak aiát€k éfia as m inős€ca vá ttozzék meg, ez értélme _ az alkotás - soba!_

Feltétient alkálmazandó szsbáIyÁ kell t€lni tovÁbbi élettl''}sonÁn azt, bogy gondolatabkat állaldóa'r és telies€tr csák ar?s a-ullura ira+ú*-ut , ami éppeB előttünk va.n, atnivel Íoglr.lkozulk-Soha ne hasyjuk etkslandozni a gondolatainkat, mhdig s végzendőmunkára kóncentráljunkt Miudig a legtí8ztább' le8ilemesebb' le€ma-gasabbrendű gondolstunkEt fektégBük be az éppen végzett munkÁb8.Áz eredménviokszorosen swározza ránk a befektet€tt eDergiÁt.

A léqzésképesseg javításávo.l k€u kezdeni 8 gyakorlatokrt. ve8yÍtttkrendsJeresen reggeient€ egy 8yor6, hidgg 8zivacafÜrd6t" vagy a' €g&ztestet nedves ü'iíközővel mósguk le. Ü!y, ho8lr kozbel bokakozépighideE t'ízbeD állrrrrk. Azután saor84n és slapossn leszárítJ@zu.D.k'tenvórttnkkel addig dorzsöU(ü b6r0nket, amíg sz bársolypu.hává é8konnvedén olaiossá nem válik ' Ha €zen sz úton nem sikerübe elémi,a-t<t<oi eg t<evés avokádóolsjjal vggy más !úde8pD 8dtolt olqiialenvhén olaiozzuk be a lelies b6rfelÍ'let€t.

bz,ek a műveletek erőd'tik a b6rt, megrédenek az ún. moghúlés€sbet€csécektől, a tüdőbet€gségektől, a petyhüdta*t6l' é8 ideggyeDge_sée e-llei is a lecjobb maszer. Ez esetben mé8 a b6r elrBpos íltlé8€lé8oés"mskolása is-fontos' mert Így e bőr vérdú8sá válib a lers}ódottméiepanvasok svorsan üs8ze_keriltDek a véráramba, mqjd a vegékenk"r€s;tüÍ Éds;ad.Dak. Á szoba a szivacsftlrd6 idqié alatt ll*yenhuzatmentes' téIen fűtött. A szivacsfttrdő ki'zben er6sen és mélyenlélesezziink' de csak orron át. Ha az orrulk elduault' akkor el6zet€6eneu-k;üptuszolqjjat tisztítsuk kr, esetleg a Dyelt'{ID.lae is c3öppentve

62 A légzés g'ógrító hahisa É rzékfei lesztő tí'd'atas Wésgrdho ntoh 63

belőle ery-két cs€ppet. Mint má'r tspa6zt€.lták: elclusult orral nemleh€t_azellemi feladstokat végreh.{itsni, tiszta Ítélelet alkotni. Azo.Írn"at( mtndebkor azsbsdnak, dszhának kell lennie, hogy & levegő arégut8lon 8zabadon á_ramolhassék.

A. ütenas Wáegyaharl&tohat minden esetben nlEelíÍ2ih a fesztelz-nttőgwfurlatoh. A|égzési gyakorlatoknql< is a tecÍ66u sábálíeí;solla nem Bzabad er6ltétni. semmi sincs oiyan róntos' mint á tégzé_ímégis itt követik el a lesti'bb hibát.

Csak hosszas' kitáfió.és óvatos 8yakorlással lehet előrejutli. A termé-32et s€bol 3em tűf el erőszakot, légkevésbé ez€b a terÍ'et€n. Áz erőltetéseEve teszlllkrqget- hoz lArE, ba nagyoD a_karunk va.lamit, akkor azrel$leg$-fe8zülkég8ocok9t idéz elö idegeinkbe!. Azért ellenik soká.D aregz$gFlorletóP.at' meÉ nem i3merik fel a lényegét' a lazaEágot. AfezÍllt€n' az eredmé-nyt rú.rva_sürgetv€ végz€tt gy"É*I;;k-".'ü&;yYP'' 8atny.a 1ed]nény63éget látla elcsüggetlnek' felaqjÁk' Pedig neml*f\ '"s_y' -9be!' mint_ a _legÍontosabbat, a teles lazasfuoi, az ellaiulásthrele|tették a 1ernatikábol. Pedig a légz€sgyAkorlatok leirás4 és cvakorlá_8a 8orán látli fogiuk, hog.y nem a légz4sgf,akorlatok végreh4it'ráiá nehéz,hanern a le8ztelenség ekq'átÍtása.

FeszlelenítésHos'snj-ussun} el e t€Ues feszt€leDséghez? Pfóbáljuk meg e MAz_DAZNAN Áltát qiánlott utát:-1. Egy teues belégzés után lassao kilélegzünk, s tagokat feszt€le-nltv::g'bci:lTt: 1f9s:Í!tsé8eket a végpontoÍÍól

' ;ú'}'ó;i ü;s;'b.

vezeÜÍrk. Jobb lábbal kezdünk, mqjd a jobb kéz kovét}ezik. kaocsol-Julk }o a' agyunkból minden gondolslot, figyelitink az arc izma]nat_s ny,elv'rek' az állkapocsnak' a tarkóna k a la'ulására, a fesz ü] tségekeiiaméÉ a szív felé vezetve. Ezuúa a bal kéz' a bal láb, a ti'rzsben"lévős'érvek következnek. Gondolati útoE hslaqjunt

'esig a """", iÁáj,a rip' a.8yomdr' a belek á epo!án, s oldjuk a beli6 feszu'ltségekei

8zabad árammá. I8y harmónig, jóleső é12é6 lesz úrrá rqitunk. -,.'z A kilégzés 8ddig törté4jék, amíg erőltatés nélkul Áegy. e},korl:Ju+ p"c' mqid prótáljuk e8y másodpercnyi szÚnet u-trin isméttolytstru' s ne vegyilnk levegőt am k a természei nasyon nem kÍvánia_BáLrmely_testbelyz€tben végezhetők ezek a légzéseÍ.,Á rendszercs és-alapos kilégzés a vérben l"évő salakokat, biogéngázokat' égésÜereékeket kiégetí, eltávolílja'

Hetrk. esel,leq hónapok muDkájával €lérhetií q ho8y- r kilég'é8tr oa másodDercló is el tudjuk nyqitá di. EDlek következtét'él teuame-

rési készs€gülk jelentóse! Dövekodíi fog."ii" ii'i?i''i'ii'"t"1iiei nyomást, f4jdalmat érz{'ík, 9'€rve'€t6k

""iiir"iú""á, _l"sy

;J"h"Ímég fe;zÍrlt!ég moredt' nyelkof áui}+i'""i;'il;e-l-tr;iö-É"fl ;ilzteteittlst a toveuaza<eppery lúzzq* $;ffi;üi ;i..--üi ;"ga;ua e-"t"e rélegr"zünk be, csámcsogiulkés iveliünik ePyet' a levegő beDnt6ftáúv91' mqJd a klfJarll(al llalurleenceáve ÉlágezzÜnk ki. Ezt legalább Mt8zer r8méte|Jüx tneg'

I$nétlem:

;_li;;;'6gy"; í1í"", "'qia

ahposa" '-egtöttve q'i99 le.v9sgYel:

r1i"-"*"ri"i""" alolsozva ennek me8felel6e! legalább órá'D'lént;;il;;j.

"bÍJ;a' " a;bb}nyitÁs6al ógyid6ben végezzÍü e|- ezt a

;úvelet€t. Buta. söÉt aa}ú munkahelyi vezet6 a'' ald !ém latJe De

.nnék fÓnrossását. é9 Dem ismori fel a néhliny Prccel nyemerct 'oxórÁna} mecfeleló téliesítménynöveld batÁ8t'*

iii:"ln"ü-"'i. "'á*

.h-iloi a dzikai, gzellemi kifáradás jetei mutelko'_

"J]í"it".'r]'ü,i m";ú kil{zést.'Monqiuk et €ry kilés"qory !s"e". ""ilii'ír."i_ '''i- n"*'"teqel &''etlen kilégzé$e A Miatyálkot' Ha még

.ia"tt"o a uiúit "í"citla,

okkor tágÍt8uk tüdőukét a' azt DöYelö 8yd(oFi;öfiá. ;"il';;''t;ili ki a szánÍat a *ersmondás alAtt, crak sülyi"'';ö ;€ ;iiÁ atMően qitsük ki'..szavakat',Hr_ú8y láÍslik' hogy

tlt érdekel a szellemi fejl6dégünk, he i86zá'n €fedmé_ny€s€k e}a_

runkle , akkor legalább kétórán-ként ügyeljq+'r":'. hqy nt9915

.a?" eúi"gv'á,l*"ga' "uor 6zorlt8uk ósrze 9z

qjl9}qt'

e légzesi gyakorlatok az élet te\ies idqiére s'óhrk, at eljne Dyilado'á'sától & v&el.yengülésis. -sától a végelgyengÜlésig.

íiá"oTiít^"-ri3*i*&iutasautáí-8'abadcsakkoú9|y *fu!|}1,"-''t;irpÉt"ü;áöá'iisá;"

mego.tan"__", a nebes étélöss'eáIltá_so}üoi az érzttlékeknek mÁr múködni kelll

64 A ugzés gy,ón/író l, rzé hfai lesztő tudato| tégzésgraho r latah 65

rúIyos áIlapotban volt is, hamarosgn jobba! érzi ma8át' 8yorsanFyóg}'ul' mert a gyskorlat a bet $égnek me8álljt parancBol.

EzutiÁn az alaplégzéB másik típuút ismertetem' mely kiYitélébetreltér, dd hatá&ába.a azonos az előzőekkel.

MAZDAZNAN YIMA gyokorlot(o kilégzés mósik olopÍlpuso)Először feszt€lenítsilnk' majd Lussan kíléazib}' kiüfí6úk a tüd6t al€gYégsőkig. Miután máf nem megy tovább, ÁllÍtsuD.k t€ mildeDtovábbi múlddéEt, mozgást. Az össz€s érzitléket (elrnét) t''tsu} teliestétlenségben, számoljuük mggunkban 1&t8 &ésőbb még to\úbb'vagy gondo\iunk valamelyik imára.

Ezután lasssn, könnyedén lélegezzÜnk be orron Át téUes€n' id6kó-ujttBés nélkül' mqid mitrdjárt ilrítsük is ki s t{td6t, mint az előbb.Isméteuük mes a gyakorlatot háromszor va8y ti'bbszór. Négynél többÁltalában nem szükséges. Néhány óra mflva, ha 8zükségét &ezzük'ismételjük meg. IIa s YIMÁ gyakorletot vé8ezzük' mqid forró vÍzzelkezelj ük a fájó tlstrészeket, sokk8.l gyors&bban elmúlna"k a kellemet_l€n érzések, a bqjok. Á YIMA 8yakollatot t€stí Mntslmak' f6dalma}esetén vé8ezzúk.

MAZDAZNAN ARYAMA gyokoÍlot(o belégzés mósik olopftpuso).l,éhangoltság' cs{iggedt hangulat, csalódottúg' er6sebb ízgplékony_Bág eBetén, vagy ha te|)es gondola.tszegénység (értelmi kimerültség)Áuapotában ta]áÜuk masun\st" alk8btazzu} az ABYAMA légzésgyo_korlatot.

Fesztélenítsiik az izmokat, €meuiik fel a mellet. lélegezzünk be orronÁt, lassan, de telieB€tr megti'ltve a iudőt' Ínqjd Elé8 egy keveset. Mosttártsuk benn a levegötr 18_ig, vagy nég tóvább' é8 goÍdouunk imárA.Mindjárt utána lassan, de t€Üesen (nem erdltetve) kilégzünk. Á kilégzéstll zonnal kövesse b€lég'és' mint az előbb. Az e8&z m{lvelet alatt Íl$,eliünkrrrra, hogy a mellnek előzetéséü kitá€ult izmait dé mozdítsuk, tartsukcmelten. Ezi a gyakorlatot is háromszor{tször ismételiuk meg. KülöÍö"

-#:f fuT'}::,'tr'iffi "'"''ÍTiY#l#i?l"*:i1#k"d-:*.Íf_'ffi 1-."Í "i"a_il.

a"J.il J"iiöil"l"ti"",#1iffaÍffJl__l l3|.P,"t< az ti68zetét€li hiMlrra, vagy .i etet J"trr.t"Í"iii.:l'a'

t*-ffi'.ffi ffiqt"#**HF;li.{+#tr"""::ttff sÍl'iiff 1$'iffi!'T#d;"t*cgd"ogáeLf eliÉ

::'biqf.@iTfii*#i]:#t"::H.:?:ffi 'tr'i:!H**Tí:*

ii*'É'i.Fö:affi rltá##*iifi s;*'áT:ffiEegmutaq]a' a tettek útját.

A fudolos légzés

F*TT$mi*.:n:tr:iBi,jff "*l"fi *"í:'Jlf, il?

N* NNu*m*tr**.l#á**}lffi[Tffi'[tit?"{liifft',}lffi

i;*"tli'i*ffi $;f'+H'*li;*.ffi,*-,ü$l*x

A Wzóe grfuyító

seD á-kkor fontos, ha be akarunk as'unkb6 fogadni tdamit (tá-ü

megúsrelés előtt). Közvetlen étkezé6 ut]án ez a gyakorlat Áem

Az ülemes MAZDAZNAN légzésgyokotlotok

ELsö GYAKoBLÁT

1. ábra

Ez a gya.korlat délelőtt és délután egyaránt végezhető, étkezés előtt.Á most leÍrásrs, kerül6 és az ősszes ti'bbi légzéseya.loflatot s tüd6

télies kitlrítésével keü elke'deni az alábbiak szerint:Egyet belég'ünb egyet ki, mqjd hatÁzo! vagy többsuör b€ és ki, s

h.a már a tüd6t téUe6€! átiiblít€ttük, hosszú kilégzésset kiürít€ttük'akkor varyuDk készen s lég!éss'akorlátoka.

Uliün} Ie egy 8ékre, a lábak nyugodianak a fóldöh (talqion) usy,hogy a térdek defék8zögben leryenek. Ha magas a szék, teg}tnk aIÁbudk alá pl. eg megfelel6 méretú kön}'vet vagy zsámolyt, haalacsony, akkor a fenekÍink alá, hogy a pontos deréksuög beál\ion. Alábg.k belyleté olYe! les'éR hogy hÁ eleng€qiuk izmainkat oazít'ás!),a}kor se szét' Ee öEsze íe bu\iahak a térdeinL A lábÍqiek 1G-12 cm-re légyenek e8ymÁstól, a Eafkok 3_6 cm-re.

A széken iiljt'nk annlra hátra, amennyire testihk engedi, anélkÍ ,hogy a szék LÁml4ját elérnénk. Taftsuk ki melliinket, kissé eme\iij}fel, a hsst ijékot húzzuk be.

Érzékfai lesztlt tudbtos w?é\g'akoltntoh

VÁllainkat húzzuk Mira és kis8é eng€qjük le. Kezeinl@t belye'zükkényelrneseD s combokra ú8y' ho8y a kótryokíb.k ériltso a csíÉuket'r kéz qÜai v a]8}ban leB/enelq ne érj€nok €s.másho'.

Az qjkak zártak' de e fogak nem érintkeznelc A ayolv e 3z{i fetr€kéDfokszik' hegye az alsó f€sorhoz lr'án hozzÁér. Az á behúzva lesrc!'de nem fesze8en' in}ább Lazár. Isl a t€sttlrtár tókéletesen e8/enes,lz összés izom fes'tele\ u8yandkkor a geriacoezlop ezilárd és0B/eDe8.

Á ülágosBáglak (!rpn.lo Mttal helyezkeqioEk el.Ezutájr válasBzunk kí volamÍlyon goddolatot n€m ébt€sztó'jeue8te-

Ion foltot va8y tátgyai kb. 2-3 m távol.Ágra sremmagacságban. Hanincs, akkor helyezzünk el oit pl. egy húszfiuérert' Á gyal@rlBt alattíolyamatosan tárt6uk rqjts t kíntetűDk€L A té'je8 kolcetrtfÁció'melyet mo8t má.r a lé8zé3f€ kell irányÍtanunlq í8y válik lehot8égesré.

csák oÍon át ürít8ílk ki a tüd6Bket' kö''.\yEdé!' erat té8 !!élkül'smen4yir€ csak lehetséges. A továbbiakbat! bindeD.nek köD.nyedén'kellemesen, telies nyugalombs! k U zqilunia.

lélegezztlík be lassaB, nyugodt n 7 másodpercig' mégFdig atüd6csúcsok tóltésével kezdve, s haladva lefeló. Ióautoljá'a húz'ukle a .ekeBzizmot, hog. az alsó tüddsáfByakrt is telie8€lfelurlthe8sükKiléazésnél ugyaDezt a soEenalet tattstlk bé' Í8y o8y kotkórósfolyamatjön létrr. s€mmi er6lt tósnek' 8örcrósréglek lem srabad ofolyamatban íellépni. Á gyakorlBtok közbeu a kiiel6lt tá'slról í€vegyÍ'k le a tékintetünkeL Ha mégi8 elkalandoznó.B}' ke'qiük epAkoIlatot előlről. KÍllön&en a tanulÁs szakÁ8zábatt fordulhAt e!016. Ne E4DÁ]ju} az id6t az isÍrétlé8le.

A rcgzé; fotiamat! közben gondoliu* a.rra, hoB. az Élet prircÍpiu-ma, a Ghallama árad be tüdőnkótr ke!€sztül s t€8tü!kb., é8 oláras't'minde! €gyes séjtét feltölt energiÁvgl' Így reg€nerÁlr'r' az élet alopiait'A légzésgyakorlat lényege az' hogy tud,rtosuliol beÚtlnk a légzé8folyamata, erqie' hetÁsa. IőMletes tlrddtúsógot h2ll eumll'nb errel@ll airehgdnilnk"

Hs Eem tudun]< ke[6k6ppen kom€DtrálBi' a}kor e gyakorlBtnrkcBak egy része te(iesill' csak értelmi íejl6d&t 4yst tövid id6re' denem ad tattóE eredménÉ

Á légzés egyik élia a vér ti8ztítáárÍ|Aml6rá {!Ív feladato a vér.l,ovÁbbításs, fenntartása' addig a' tiid6é'ani|Ák tisztítÁ8a' ener8iÁva]való felttiltése. A fizikai légzés csupá! az oxisé! e8y ré8zét tartiavissza, éa a fel*aporodott méréganyagok Hg hÁlyadÁtól tud megsza_badÍtsni. H& teMt val9milyeB gyetrgegég Ya.B & rzervazetbeD' akkornnnak elsősorban a hibás légzés az oka (termé8zetésen a tudatun}

67

68 A lé&zés g'ógrító h

is, amely a hiMt létrehozt€, akár a nem megfelelő táplálékútjáID.

i]A TDHÁT SEGÍTENI AKARUNK ILYEN HELYZETBENGUNKo\ 4KKoR Á LEGELSÓ FELADÁT A TÜDl, AÁKTIVIzAl'AsAl

Ez az ogyetlen, igaán hatékony ment6e8zköz, amélyrendelkezésttBkre áll.

A rendsz€reseB végzett tudatos légzéss€I us/aJris nemcsEkszíMrnk be és égéstérmékeket lebelünk ki' hanem befoÍlényiinkbe s Ghallamát' a központosított' hatékony életerőt'ílletve ennek j€Ientősógét a gyakorlatok folytrtása ésközb€n nemcsak érezzük, hanem meg is értiÍlk majd.

Ne feleújtlh: e' individuális, teMt tudatos légzés mindig 7_?másodpeTci8 o mp b€' 7 mp ki) tart, és legalább hámm percen át kellvégezni, nr'ponta báromszor.

Ezzel a napi krlenc_tJz perccet új testet nyerhftünk masuDklak,testttnknek az előzőeknél sokkal jobb állapotát. Igy ulalmat tuduDkszgrezni tésttlhk. éfzékeink és érz€lneink felett.

Etkezés után ne végezzünk gyakorlatokat' kivéve a negyediket. deazt is csak fél órával az étkezés befejezése után.

Ha valakiDek még kic6i 3 tüd6kapacitáss' előgyakorlatként _t€lmészeteseD az eledmén}'t nem kéri€ számon _ kezqie a múvelet€t4 másodperccel' mint az int€grális légzésnél, mqid fokozatosan Bőveljeaz id6t 7 má8odpercre.

sokkal jobb hatású azonban a Ezámolásnál, ha valamely á]tatunkismert és kedvelt, megfel€ld hosszúúgú dalLsmot dúdolgatunk ma-8unkba! a gyakorlat vég?Áae a\att.

A be_ és a kilégzés kÜ'zött taftsun} 1 másodperc szilnetet (torlasz-táo' így tulajdonképpen 8 mp lesz az id6, v&gyis a t€]jes légzéBidő16, a percenkénti léIegz€tvétel száme 4.

Ez a' lénye8es eltérés sz úo. anyai légzés _ melyet genetíkailagöróköltltnk _ é8 a tud,atos légzés kÖzött. Míg az anyai légzés a biológiailét fenntaÉáEára alkalmas, addig a tutlstos légzés a kozmostzal valótökélet€s kapcsolstot, a kozmikus tudati vézérlést hozza lébe.

EzéÉ keu a gyakorlatok alatt csak a lé8zésre, a légzetáram6gyelé8éfc ö8szpo'ttosíbni. Ném szá.ÍnlE hogy eldzetésen mennJ1Ievoltunk Jelhúzva', memyire völtunk ideges€b izgatották' fáÍadtak'mennyir€ tompult értelmüík. Ha elvégezzük, mégpedig rendszeresena 8]rakorlatoka| akkor az idegrendszer rendbe Jön' elegendőelektromos erő termelődilq é6 ez létrehozza a vérfriB6ítéshezszükséFeB koncentrációt.

É rzékÍqi l2sz6 tudntos lég"ésgyaho rlgtoh 69

MÁsoDÍ( GYAI(oR1ÁT

2. ábraA Ey&korlatot leggel végezzüh ébredé8 után.El6ször végezzük el a b€vezető légzé8t, miDt az el86 8yakorlBtnál.Ezt a gyakorlatot áillva végezzük. Á t€st a talpizmokon e8yen3úlJoz-

zon, \yugodon. Előz€teseí, hogy a kölnyed8é8et biztosÍtsni tuqiuk'Iengessúk meg t€stünket kt'Byedén, előre'hátra in8atva.

Á testsúly a t€]pizmokon legyen, semmiképpen sem a sarkokon.Miközben a belégzést végezzük (7 mp) é8 8oldoLrtban a lóazet

,Áramát kÓvetjitk, óvatossn emeliük a testat a lábqÜakÍa' vagyi.emel ke{iünk fel' Egy másodperc szüDet után eDapqiük vis8za maguD'!.at az alaphelyzetbe, kilégzést végezvo 7 mp alatL Ujabb 1 mp szilíetul án fol}tlssu.k belészéssel. B€lé8zés kiizben az oldalunk mellett ló8ókezün} kézqijait szo.ítsuk laBsan, folyamatosan óki'lbe' a kilé8!ésalatt enge{iük ki. A kéz ökölbe szoríüÁss nem lehet ef6lteteth aórc€ó8'csak sííra, lassú és laza. Az izmokat D€m 8zsbad fe8zÍteni'

Áz egész gyakorletot a talpizmokoa hqjtsuk vé8re, a Batkok 8ziEtone érjemk a li'ldhöz, legalábbis nem szabad r4juk támsszkodni.

A gyakorlatot az első gyakorlat uútr 3 percig végezzük, de csg}miutlán alsposan begyakoroltuk, ho8y könnyod, természetés legyen.

Össze lehet ezt & gyakollatot kapc8olni sétálkkal i. oly módoD'hogy néhály lópést teszünk, mojd közbeiktÁtulk e8y légré6t' tiiébbnéMny léÉs után ismét egyet, és Így tovÁbb.

A gyakorlatn''k nagyon nagy érték€ a', ltogy hallásuEk t javítja'helyreállítja a lábekban az elektromos álamlÁst, ami a hallástól nem

70 A Wá8 g'óg'ító hat,ús6

függetleD' Megfogjuktanulni - sqiáttnagunktól -' bogya lábáüapotaés e bÁllás szoros ösBzefüggésben vs'r egymásEsl. A lÁbak ápolatlan-sÁga, elhsDyagoltsfua s'hallásra dötrt6 jelentóBégű. Me8rotílotth8llÁsunt h€lyÍ€Álltása a lábakon keresztül, els6sorbau a lábfejekeDkélesztÍu törtéÍik.

s2oro6a.n óss?Éfügg ezzel a mÁr emlltétt elektfomos feltöltiittBég.Sqjnos, a jelenlegi lábüseletek rcm kedveznek a hallásíak 8ém, &geri.ncíek 8em, ezért célszerú móris Déblíny YáltoztatásoE törni &fqjüDkeL

Előeab is meg hzu taLulni ió.ni u$'Enió efle iB erelqitettekmegtánÍtad miDket, mÁmint a helyes jfuá8n. Á gedBcoszlop térhelé8étmiDimálisfa csökkenthetittk a'"által' hosl lrem saÍo}íra léptlnk, mintjelenleg. Teasék megfgyelni: a Ínai

"civilizált" embeÍ elfelejtette, hogy

mire való a vastáa talpizom! BizoBy aÍa, bo8y rwolmasan felvégye aszilárd taleiial való ütköást' é8 ne leg]reD minden léÉslink a gerinc6zámára e8y karembol. Á sa.koljfuás &6to!aí dlszléÉ8) a porckorolgo-kát bamaroBal üinlaeteszi, mivel azok a hibás táplálkozÁstól (fött, 8ült'denatuált ét€lek) legyöngülnek, elveszítik rwalmassá8ükat, bekövetke-zik a Dorckorong8érv. A' ugyancsak a bélytelen étetvite[el együttjÁ!ómerz€s€dés is hamatoóalt éaézteti kellemetlen batfuát.

Ennek els6 jelo, ho8y & meszesédétt 8erinc és az összelapulóporckotoBgok között a kilép6 idegek egyre kisebb mozgáBteret vehetnek igónybe, beszorulrrak, ezért s f4rdalomérzettel küzdő emb€rmegBórbttl, ezzol nagyobb tétet biztosÍtva _ átmenetíleg - az idegek-nek. Medd6 ha_rc ez! Áz ily módon meggörbült gerinc nem képes tóbbét€stst_szellemet összekót6 feladatsinak elYégzéBéIe' toYább romlík azélehnód, tovább szűkülneklehetóségeinkaz €gégzség helyreállltásá-ra. Hamarosan követke'nek - el6re láihatóan _ a Dagyobb fá,idalmak'a lumMgó, ez fuiász. Á lumbá8ó 8yöb6 fÁjdglomként társul a 6érvhez.s9ját t4pasztáletomból áuítbatom, ho8y ez egyÍitt pokoli fÁ'dalom'su int€ elviselhetatlen.

Tanuliunk megjár idejekorárr, tanltsuk meg erre gyermekéinketis. Ezt a puha járást nei€zzük

'macskqiárásnak". Ez a jáfástÍpus s

fáió gerilcet t hermentésíti, bár előszlir a tanulás id6szakában kisséfurcsa, esetleB kellemetl€n is, mert a deíormÁlódott izmoknak éscsontoknal a helyüket ismétfl kell foÉla.lniuk

KülőDÜdön éütélehd6' Á'Íiű' divát e téren is, pl. s lábakat teliesendeformÁló tű8s.rok, magas 6arok, vslamiít a müanyag harisnya viselése.

A MAZDAZNAN tanÍtása szerint a léghelyesebben akkor jáfunkel, hs' t€stünkkel csak tiszta (hernyó) selyem édntkezik, mert azmegtada az eléIdromos felhalmozódást, u8yaEkkof nem halmoz Íel

É rzékfai tesz6 tuddtoe léazésgyaho r tatoh

kórokozók kifejlődéséhek tápt^etqiául szolgáló t€stnedveket" amelv€k-ben. és nem jÖn létre gombásodás. Híd€g id6b€D a setyemzo_tni,ha,risnys felett üE€lhetürrk gyapjú_ vsgy pamut'obtit is'

_

Igy belyreállÍtva t rmészetes tsrtá8uDkat' mecleDetve fmiuk te_pasztalni, bogy a hauásunk rnegiavrtl! és e té-gzéBgak;rbtokrendszerés alkalrnazásával ! hauottok t belyesen tuq;uk ér.t€lmgad"

IIARMADIK GYAI(OBLAT

3. ábra

Ülő testlrelyzetű a g.akorLat, mint az etsó.,A hgrmadik gyakorlai,ot délt4jbar vasr déli étkezés el6tt oólszero

vegezDl.Az eI66 gyakoflatbak megfeléI6 a felké8zitté6 és a bovez€tó lée'és.

de fontos követéImény a szój feneké! telies€n fosztéleni nv_uqvtnyelv' mert Ey e belé8zett leveg6 gyorsabba_E jut a léÍcs6be.-Íó agégeÍö er6södik' a hg.ng tisztábbá és dalamo8abM váliL

Á tekintetet lekötí tár8yat ezúttal he\rczzük a lóbu.ú elé fuocm tÁvolságra. I}áDyÍt6uk tekintPtiltrket ró, de lem a tát8yla kon-centrálva. Al]andóan oézzük. miközbén mozqást végzünk éíi Egzé8tgyakoroUuk.

. A gyo_korlat közb6 az osszes izóinÍéózáoi',"Looovea lébe", í'kezün}et sem szabad leszorítgni a comboktroz. c'sat a jerincnit< ÉIiszilárdnak és eg]renesnek lennie.

A bevezrtő légzés után, miközben megkezqiuk a belégás! ezt amoDdatot ismét€Uuk magunkbaí 7 mÁsodperc időtsrtámig ftb. há-

A Wzés gyógyító

mmszor). Jégzet ád Í!e E{ ,vagy ,JÁgzés azÉlet". A b€légzés közbeílaEsan, gerinciiBket égyeneson taftva el6rehqilunk térdeinkre, de e8ypillanatig sem vesszük le gzemünket a tárEvról, és a fejilnk hely'et€s€m vált'ozbat a reÍinchez kép€st. A mozgÁs c8ak csípóből törtédk,étia többek között a r€keszizom (diafra8md erősÍtése' ezá'ltal atesttártá8 jaútás&

A szöveg ismétlése azért i8 fontos, hogy téliesen lekösse 6gJ/eLrn0n_ket a légzés, éq az ezze| Lapcsolatos tannivalók. Amjkor lehajlulk(belégzé$, a LEGZET szónsl edjun} nyomatékot:

Ánnyirs hqioliunk el6re, ameÜryile cso.k a behúzott has meuettlehetsé8es.

Ezutin b€nntártjuk aléIegzetPt kb.4 mp'ig' E-közben d,J,égzét ádéletft" moDdátbóI, melyetkétszer ismétlunk. az AD Ezócskára helyez_zük a harrgs(rlyt'

Azutáa lassan felemelkedve ldlégzést végzÍInk ugyancsak 7 mPnyi ideig, s közb€n a,,Légzet ád életpt" mondatbólaz ELETET szóng.kadiunk íyomatékot.

Személyes megf8yelésem szeíiEt a b€- és }.ilégzés alBtt a 7 mp_nyiidő háromszori mondatismétlést tesz l€het6vé, mÍg a légzésvis8zatar_tÁ8nál kétszer tudok ismételÍi'

Kilégzés slett (l-rÍtÁük ki téljesen s tüd6t, de ne íeledkezztlnk el at€nnivaló'o.ót!

Ezt a gyakorlatot naponta háromszor is végezhetjük' bÁr a begya_korlása iz el6z6 kettónél jóval hosszabb id6t vesz igénybe. NesqinÁljuk, meÉjelentds€n fogia js'vít ni koDcentráló képességtlnket.e iyaiorút autit a letyiségbeEjó bvegő le8yen (eldzetes szell6zt€tés),és Á viÉgosság!ák hÁttál végezzü} a gyo.korlatot. Ne törekedjünk azir@midők növalésére, meÉsz nem a célt szolgália' és nem látszatcélokérdekében dolgozulk, hanem a valódi célt, a boldog életet akarjukelérni.

Ez a gyakorlat a szsglóérzék jel€nti's finomodáBához is vezét'segít eligazodni a világba[ a kellemes és kellemetlen leveg6összetéte_b[ fe[;merésébed. seg{t elkerülni a számunkra mérges gázokat,hiszen s kellőeí kifinomult érzékszerv a 8azdÁjÁt időben fl8yelmeztetié végzólyre, melyet el keu kerÚlíie'

É rzéhfej ksztő tudd'tos w"ésgrahorlatoh

NEGYEDIK GYÁKoRIÁT

4_ ábIa 6. Ábra

Ezt s gyakorlatot étk€zés után is végezbeljük. Naponta n*yBreris gyakorolható'

Raggel keletnek fordÍtott a_rccal, délbeí délnek, este nJnrgatnak'éjsza.kai pihenésre térés el6tt északnak fofdulva végez'i'k a 8yakorlB-tot.

Áló tésthelyzétű gyakorlat, mint a másodiLMiután a beve2et6 légzést etvégoztük é8 teljesetr kiílítéttük a

tüdőnket, lélegezzijnk be lassarr, óvatosan, kózben lendítaük jobbkarunkat köIkőrös mozgÁss9l maaunk élótt' teue8e! fesztéIen álla-potban. Tenyerüb.k e testunk felé legyen fordÍtva.

A ki- és g belégzéE alatt egyenl6 szÁmú köröást végezzürrk.Kezdiilk tehát a bevezetés utátr a gya.korlatotl Miután a jobb kÁrt

egyszer az eldbbi módon körbelendít€ttük, hozzuk függőlegps Állásba'mintha még egyszer akarnránk körözni, de Álliuk meg a ktirözéssela l€jünk íelet! és amikor kézfejirnk s legma8a6abb poltotr vaE,szorítsuk ökiilbe. Ez a b€légzéssel óBszekötött mozgÁs. Ezután alélegzet€t visszatsrtva csípőMl el6rehqilunk' és megéríuqiük úagl'nkelőtt a padlót ökölbe szorított keztlnk qiperceinek bütyké''el' msjdlassan ielemelkedtlrrk és kilélegezzük a leveg6t Eközben hÁtrafeléleeresztjtik magaslra emelt karunkAt, kiengedve ökliinket.

A Wzés g!óg!ító hatása É ftehfei tes ztő tvdatos Wzésgyeho atoh?4

Ucyanígy járunj< el a kove*ez6 íttemben a bal kafral' Áz egészmúvilet€t l2-szer ismétpliük meg._'_r'igv"Íii"t

t o"u"o a hótyes ki' és belégzési rilmusra, }íllönösenarra] hoi' a letrs,ilás során a levegő vi8szatárúsa tökélet6 leryeD'es a kiléáés csak a felemelkedéE algtt történjék'

Ne bp;ü!k kétsésbeesve, ha eleinté lem érjuk el a íöldet' Gy6r(o-

-iiur "%"sat'n"sa"", -ikor c6ak időnk €ngedí. Ne |elgdjÜh: h.a'erre

"'it h"oaá ténunk. é6 a légásgyakorlatokat szorgalngsan végez_

"ur" -van

iaant: A természir hosszsbb életidővel hálÁ\ia meg a

"i"J"-trieJuo""a. n"ntos, hogy az előreh{ilás közben térdeinket be

bÁitÍbuk. és csak sddig hqiouunk egy_e8y gl}.alommal' ameddtBté;deink heilÍtása nél k0.l, könnyedén megy. Mint minden gyakorlatot'

ezt is lazán' ellazulva kell végezni, bÁr az elqiéD lesz Déhány oldanrvaló feszült5é. belnünk.']a iiJ""*t %ti"; csÍpőből kell végrehait&i' Azért célszerü - hséováltglán étkezüÍ < _ étkezés után végezni ezt a 8y6korlatol Inerti;ncsak fendet t€remt a gyomorban és a belekb€n' Á di Bzpepszlá ba í'Lii.i*t"" i"*e""*"i

"ar"árokban, bélhurutban) szenved6klek meg'

ítr"i""ÚíirrJ"i i"t"'i ú. oern ""

a fti cé\ia. A gyskorlat fő élia

"*"i'i" "" ízleiés érzékenyít€se, érzékének ja!'ítása' l]z a azEglaséré-nlíúsében i6 ielent6s szarep€tjÁtszik, a kettő szoroEan össze|Ílggecvmággal. Ha ai előzőgyalorlattál a szagl&rzékünket nagymért€k'Éir iavítonu-t<, att<or jelentősen finomoalni fog az ÍzlelésÍlnk-l3' ...

Há ezen első négy gyakorlatot rendszéres€D (nepont&' elvégezzux

"" .ioi.t

"o"*"áü1""1s módszerrel, nesl ségÍtséget kapunk_kár_os

5zokásaink lekuzdéséhez. Nagyon gjánuuk e gyalorlatokat a.Djuso-ovslztóknak. az alkoholfogyasztóknak, a doMnyosoknak' a lQDrto'ízer_élvezdknek (kávé, tea, kakaó. calÁk, gyó8yszerszedési azejrvedely

stú.), hos/ segttségÜ.kLel miel6bb megszabadulanak e mérgek rabsá-

alkobol és más mérgeb és elpusztítottg itú8ágában, tetté'6se! lett

5xYffi '.uuo". alkalmazásával megszabaditju} baguttl.al e

ernnvedélvektől' soha tt'bbé íem oüllyedttlk vissza a pl.z]oRhl'ii*_*itá-'"á"i'i. ''"* 6rlr'odnek Í6 órzékeink. A' a'lkohol

''ego' r

ffi 'áfi

;;":;;k; é ; hús bomlÁstermékeilek kipárol8Áaa ke_lltmet_

len émelygési okoz. Ezen a ms8aEabb létfokozÁton' melyE lereme!-

i.li;üj.':; ű;';'Éúsági' a harmonikus lét€zég létsz{'}ségle_

tünkké válik."T-t"1iiüti""t'rra"a és tisztsúgs me8B ulán voqia a' eszmékd.'r..ÁgÁt iJ. emi els6 fokon akként jele't}ezi\ bogy nom vagyu'lxöTüii"-r""r""""laot olússel járó, feri*g6 beazélaetégokre az ismer&;íl;i ;;;;;aá;kúl' Tobbé nem keveredunk.kéPn}utltó gTa'á_cokbA. ezokat felismerve végérvénye8en megszabgdulullk tórux_ lgy!u6"het6 le az ember eBrik legÍondább tulqidoEgága r8' az o!'é8'.naff'.i#"iirri]'r. . u..óíilt tp;tüDkben, helyreáll a lélek barmóniájais,

-téM! ki lu{iuk ala]dtáni a sz€ret€ttelj$' harÚo kug' az lg''zt€mb€ri káDcsolatokat.-'il; ;fi;;üi.J ;karat€rőt, e msgvalósitás érzókét erő8td'

ÖTÖDtr( GYÁKoBIÁT

sától.'-öé'i

"e" olv.o bÁtározott jellem kifejlesztés€, omely képés Áemet

mondei'a kórnvezet rombolásáDak, a IéIek_ é6 teskom boilÓ szenvede_

lvplanek. Ma konnyen felmenti magát gz ember, moDdváI: az a- xlsüÁ"é vaEv kuDica

'áIin1€

Áem áft, hiszen olyan kevés, nem rs árÜral'iit i"p:irztii m&r minden egyes alkoholmolekula elpuazut- egy*ííf,rái. zo-eó ;ii'iiárdból. E"óet! De nágyon sok a'lkoholmole}ula

"j" eov mhár borban is. Ne áltássuk magr'nl€t azzal 8em' hogy

-LsoÉ'nrilven ióI bíriár<, és x. Y. is kileDcven évig élt' egészség6 volt';di" ;i;á;;;' il"givott egy két pohfu bort sqjnos, c€ak 90 évigatt' ; bhers€ces 2|r0 he]yett. idegrendszeÉt idejekora! krkezole az

7- Ábra

76 A lég*s gyógyító hat,ósa ]i rzéhfei lesz6 tüdr'tos Wzéwahn rla'toh

8' ábra

Á most következő gya}ollat délután és esté végzendő.Á gyakorlatot állva végezzük, nem feledkezvé meg afról, ho8y akár

állásnÁl, akáljárásnál a talp izompárndán keII n}'ugodnia a téstsúly-nak, nem a sarkokon.

Ha megszokiuk ezt az állást, jÁrást, hamarosan azt érezzük, ho8ynincs a testibnknok súlya! E8ész nap járkÁlhatunk, nem fár&dunk el.Különösen h&sznos elnek ajárÁstípusnak a me8tanulása és begya'korlÁsa ejeleD.legí városi környezetben, ahol a cip6 hordása é3 a Bimaíaszt€I (betodárdáIo me8szüntették a természet€s kapcsolatot a lábés a tálqj közt'tt. valósággal siklani fogunk az utcán, és élv€zztlk,hogy könnyúek varyunk' Ha e könnyedsé8l€sz a sajátunk, soha nemérhet olyan kellemetlenség. ho8y a lélek -kiegyensúlyozottságánakderűJe, a mosoly lehervadon az arcunkról' fuy lehetünk napról naprafiatslabbak, Ézébbék, részsrányossbbak. A k€zdetiszaksszbanjeleDt-kez6 fogyÁsok és arÁn}'talsnságob a bőr petyhüdtaége De tévésszenmeg senkit, csak sz oda nem való anyagok, e mére8lerakodások, aÍijlösleges 8ó. ylz, zsÍt az' Amit elveszítünk. A}ogy gz életmódbanelőrehÁlsdunk, de legkés6bb a teues átépÍtés idejének let€ltével oév) az egyelrBúly helyleáll, minden sejtünk a helyén, intélligens€nmíÍködve szolgálja a neay célt' a Bzellem fejl6dését'

Szellemilrr} felismeÉse ós fejlesztés€ elvezet oda, hogy megszaba-dutunk a szolgaság, ez alfuendeltség érzését6l, megszabsdüllrnk attóIa kellemetlen és lélekölő érzést6l' hogy mindig olyat csinÁlunk,cselekszünk, olyan munMr.a kényszerüIünk, ami lehúz, sorvaszt,

kizsiperel. Ez a labszotgaság érzésének tudat!. Ha a szeuemi szint€k_I i"i"J a" Ín"ái""tu_tu"k;akkor felismerjűk hewnke! a vilÁgbaD'mJsismeriukmúnkánkhasznosságátva8y ba8zont lansá8Át'é8_már-is Ö;ömmal l€sezzük azt, vagy keÍesilnk olyat' aEélyet meglercroDéktalálun_k a jeÉ esi létrormlínk melletr MitldeD 8zéfvÍln& nunden

^"t "dGici "1tt 0l alkálmazkodik a körÍ'lményekhez, lebetóvé

'jiil ú"."i' .""t a elvégzése, a munlqvégzég ört'met Dydt'A' iitödik Evs.korlat tehá't áuva végz€!d6. Et6relendÍtiilk karjornlql

-"'""t "ra1""áa"t"ink erejével. Ezt a

"Legyen az úg/ vagy Jladd

tes;€n az" móndat fejezi ki (ámen). Ha az el6ző s.akorlatokat t'€l|és

iaiioii""r "uiaút"ttfu,

a}kor a test en8pdelmeskedil( e paIa-ocsrrak''-üií,,a" .üi"'",r tegzést elkezdtirk-, lassan, €gyenl€teaen belq-zünk. és ez érzülék paraDcslíra' az ekarat végrehqJtó ereJével-me8nuz"

zuk. megfeszíÚirk a karizmokat' Nem szabad azonba! erdtéllr! Aii.i"i"r.iÍ"-r"i"a"

"ge6z ideje alalt petyhudtéD, lazán lógja!a}' csak

a karizmok feszülnek.A kilépzés kdzben az izmok feszt€IeDednek'ii';;a;;. eEymás után végpzzük et ezt a gyakorlÍtot' mgjd a

negvedik beléczésnél a }ffokat táju} ki oldalra' egy }o88é hátra''É_tí''"ii. r'"üi"iü. tólegezzü'Í'k ki, mqid még kétszer be és kL Ahét€dik beléa:aéBkor vissza}úzzuk a kezünkot' karuJrkat az ercoet't

hélvzetbe. uía.in} ecymással szemb€n legyenek, s''olboJr ne érJeneIoss"ze. Ha m?sis osszeémek, esetleg kellemetlen éfzést okozhátúak'ii']o"o" ti"""i"c"t o-ünk, esetlegiázkódás is érheti qiiainkat' Ezti"i"iii." r."'ú'íut

"t. -"rt most ai a cél, hogy a fo8zf,átikus íuidumo'

iár'Á r."1"r. "tipie ásyenletesen osszu} el (a kés6bbiekbetr mgjd az

.iá"" L"sJú"o.'JJ""i'; folyamatot az qijh€gyekeD létrqiött kisÜlégii".'. ""_E. É'"naz tton;lérhetó az elektÍomoE állapotok kie8yen'iii,oire"" i"' "ái "g*ttt

az idegközpontok feléIénkülége' Azolcól azil'..r.o'""'lt t'ot

'_á" "zó' amelyek a születés megrázkódtMsaké_lt

" Ltsiá"íi""

"oi "t'a*e"eval sokios állapotba kerilltpk, és akár az élet

i;"í;"'i" "uu."

m.í"onak. Nem kell külön bEgsíÜozui tslá!' ho8yái1-Á'u""i_""".""'"t tet'"tséges 72 ooo i degdúcából azorvostudományielen]es csal( minteÉ'y 250(:)'et ismeÍ' és az sem dolgoz* mlnd Jor''r' i *""i" ar l""áa *Íi.ol ással al€dályozzuk működé6ét 6ibÁs ttplá'l'i..";.. ia-J"i. re"a orvos és sziilégz tudia, hogy a gztllés után aiióra-ori""i'o.

"t"asa.ával fél órát' hÁromnegyed órát is vfuíi kellene'

amíg annak a beáűrűződése meg nem mutstja az elvágás egyeuenleheLséseB helyét''" l "'"úr"t,ír' 'o"'lsével

bizbssk lehetunk az eredményben. de ne

''ri'tiii"t'"'"'i"al "]t'i.erni a vilaggaj. hogy mindeD megváltozott ben_

78 A Wzé| grógrító hdt,ósa

ntllk é. körillöttünk. Hagyjuk, ho* lassan hások iB észrevepvék aváÍozások kedtfz:ö_irányait, azt, ho8y nyu8odt4bbak vagruulq aá hogyJobbatr nézulk }d. Ha mqjd kérdeznek' ekkor elé8Ítsük }d; krváDcri6ágí-kai" !;kkor Bem .2at9d e'onban q|tóstól bétórni a kérde'6 lelkivilósd;be.c8ak c8l4ján, módiával. A J<Áosz: úlágában élő emberek nehezeo érúaeke'é!! fog€'|m€k r'yebéD. }ta etértek igy bi'ónyo6 rzintét éa nem a€akeslszeríÍen ldvóncsiak, al*or fogadiuk be őI(et taliés€D Á biÉlmuDkbá_é3_ráiu! fel e ki8 titloinkát, melyek nagy dofuoÍat tcsznek leh*6rÉ'labetővé te8zik a legtrá&lobbat ir, a belg6 bekétl

Ha mi msguttk .léÉük ezt a belső Mkét. akkor kötsless&'nkkóis .válik. mágoknsk s helyes útra ue'etr"e, ret'uagogtes. '." eüido|gairól. Engéqjük' hogy ihassanak az ébt úxua, a_-ttot a rorrastot,amely számukr'a i8 kjfogyhatÁtlanul buzo8, ne zárjul a

"oú e" "."Éeror eft a lenetÓ6é8eL

.Ezt a gakorlatot hÁromszor vfoezhe{iuk naponte de ecv_eÉ.varkabmmal csak pontosan hét (o lélegzettél! Ez u'qya!'iE egy;ly;í€lot€U€8 gyato.lat' mely kilnnyen ké!€s megégetní az qijainkat' bátuEas-ba vlsBzük Bi zonyo5 id6 elt€ltével így iE világító, foszfoieszM'ló8zipoIkÁ'áEt fo8ulk égzlelni az qijaink v#n. ha iutéi helven vecez-ztlk a srekorlatoL Ha mÁsok ie vanaa.k jelea, o_kkor a ryakodat üíánvéBe?Ü5 el e kisütést_(ösEzekulcsouuk a kezeÍnket)' n'ehogy eeetlegUesztó LetÉ6t tegyünk q lényeget nem ért6 környe'étÍiíke. Mi9Ío"}* .

.s tudjrrk- és é${rk, hos. e' a jelenség is a tetmész€ttiirvéqyeinek me86rtésén és alkalmaáún

'hpul.

-.!z a s.akorlet 3: ónuratom fejlesztését s";l8áUa, mely egybe!

a .kömyez€tÍlik feletti urelom lehetőségét ie kezún[be ad'á, ';ryisg xotny_ezétl tényezök térmészetun} törvényei szerinti a.lkalmazáúttégzi lehetővé.

. ' Nem sztlkségea betaglek lenni, D€m szükségee sohasern szenvedni,

hi8z€n minden betegség okát meg lehet szitntetni. vagv ki s€m keÍvÁltani. oröuött bet€gség sem létezik, csak a hqjlam.-Ha azonban ahaJlanlroz wyAnaz az életmód társul, a hibór képzettáasÍtáE mindiá-rtörő'klött bet€_ggégr6l'beszél. Pedig Dem történt úág, mint az, trqó teís 8'€züleid{ltal fogyasztott djsznózsírban 8ült uurgbnyát esád, i;gy3onkát üqiÁssal' vagy sonMs-vajas kenyeret' esótleg s"aonrratiicsodálkozol' hogy t 6atál9bb korbsn vasl r€umás, m-int apád, vagye['P u8y lqJDaR e t9&a'ld' mint anyádnak. M€g keu az életmódotváltoztátni' hogy a hqilam számáta ne t€gyük Éhe6vé. hocv Latniis tuqjoo. Az alapvetó gyócyeszköz a lés.zéa: a tudetós lázés_;'ko;-lás&. Mielótt azolban mósoknak is qiáltlafranl<' prouaUui ki agun_koE.

]i raékfej ks?tő tud^tos Wzésgyaho rlatoh 79

IiÁToDIK GYAKoRL,1\T

9. ábra

Ezen ryakoÍlai f6 cólis az érzés képesséaét 6Dom.ítánt' féJleszté.lxi. E 8yakorlat a magnetikus k'ó!ökÍi elosztáút Yé8'i at4elFek Mv€tkez-rében e g€rincvel6ben a4 id€esejügk felélélküüek Ez a 8eri-D. helyesmű}ödés€t eredménygzi. Is/ a 8erirc & az

'gy töléletér e8Étknúlód&e

j&r létr€, mely az öDtudat teUeB Hfejl6dé6éhe' vezet' e! p€dig !.D!rkfeüsneré6ét jelenti ho8y egyek vagyulk az Isten&l, r Természetóel.

Térdeljitnl le e€y el&€ €lkészítétt káro8szék mögé' míndkét térdü!-ket egyszerr€ meghajtva. Á letérdel&t ír kecs€3€B' kó''nyedé! vé8o'-zük. Á ezék olyan távol legyen t6lilDlq bogy ogyene8re lyÚjtottka'okksl éppeD elérjilk azt' é8 függ6l€er karf4iát me8f€hsrru}. Ákarok, a kéz, a test te\ieseD feszt€leÍ' a 8érinc szilárd és e8ye!e6'

A bevezetó lélegzét utá! lélegezz{bk be Eélye!' és közb€! minderősebbeE szorítsuk s szék karf{át. Addig és olya't bo68zan lélege'-ziink be, amennyir€ az már könnyedé! megy az el6z6 8yakorlÁsalspjálr. A gy&korlat alátt sem mi er61tété6, semmi kényeLnetlen érzésne jöiión létre tdstünkbeD.

iaf,ruk üesza a lélegzetet a belszés utáa, amÍgia! i! kö!q}'edéD ne8y,slorítsuk folyamatosaí a karfát a légzés t rla8ztáro alatt" A kile'éstIasaan, eg/er etesea vé8ezzüb a k€zek BzoítáóÁt eg'yeDleteBeD felen8edva.

Ezt a gyakorlatot báÍom pefcig vég.zzü\ folyamet4sa!. LéEiobbIefekvés előtt €st€, de végezhetiük lapjÁbatt M.om!Ál nem tóbbször,amennyiben úgy érezzük, hogy a' érzés éfzók8zervét or68íteni kell.

A légzésgyakorlat hatására különtit élzés táhad és halrd a gerilcmenten, a köldölddl kiindu.lve a íejtétó felé' msjd lefelé a vé8t goki8.Ezt e 64j6tos melegségéEést az íalegrendszer elektromos er6inek

A légzés gyógyító hat,isa

tefm€l&€ hozza létre' idézi elő. Ezz€l egyid6ben jelentkezik e8y azegész test€t körÍtlölelő hűvös, leAlezésszerű éIzés, amely a magneti_kus körök múkdé6e következtében keletkezik. Ez nyugalmst ésenyhül&t hoz, örömmel tölt el. Ne vigyílk a gyakorlatot túlzÁsba'mert bár nagy annak a haszna, mégsem ka4 hogy r.rrnáljobb' minéltöbb. Ez ugyania igel erőt€U* gyakorlat, kibillenthei az egyelsú-lyunkból. Amikor azt érezzük, ho$. a szék megmozdul vagy a té.deka padlóD s tslqi fdött emelkednek, azolltlal engeqiül el kezÍrnl&el aszók kárf4iát' és azon 8' nÁpon már ne vé8ezzilnk t\iabb 8yakorlatot.

Ha belyesen & őnmérgéklettél gyokorolunk' a.kkor tápasztalnifoduk' hogy óntudatunk lapról napra emelkedik, és a bölcs€sségbirodalmánal( es/_egy apró szegleté b€Iátlrató lesz sámunkra. Meg'értjü\ hogy a valóságban nincs olyan, amit ne tudnánk, csak éppenaz élt€lmünk el6l vsn ery fttggönnyel e|záNa, Ez a függöny az,smelyet az éIetmódunk vont elént, E amelyet most emel8etni, elhúznipróbálunk.

Helyes, ha a gyakorlat alatt' épp úgy, mint s többiektrél, s Ghalla]naútiát' a légzet t€Ues útját köveo ük. A gyakorlatban való előréhaladástnagl megvilágosodás fogia jelézni' ery fény jelenik meg el6ttl1nk,lelkünk ülágossága. Ez egy csodavilágba vez€t eI, megmelegítí aszí!.iinket, éIzélmeinket akár az éxtázisig juttlthatja.

ÍIErEDIK GYÁroRLAT

Éftéhfaj ksz6 tud'a'to, Wzésgrahorla.toh 81

Á het dik, s egybe! az utolsó üt€mes lé8zésgya}orlat az idegpály_á-kat élénkítí, m]áltál e su8almazás, az inhÍció érzéke er6södik't€liesedik }d.

É cvakortet közben súríin eldfordulnak a bizs€r8et6 id€gÁramokés uősek. mivel isen lasy áramok hsladnak át 8 testé!, mqid azeEósz t€stbeB elosz-lalak. Ezek a' óJemok az agy felső Íészét, kivá]tit'obozmiriEve! ösztökéIik feit6désre, mely szílkséges a megváltá_sunkhoz, hoó megszabaduliunk minden bílntől, s.enge'ógtól' tudrt'lansáatol, gondtól, sz€génysé€tól.

n"ia ív"at<orl,atot etegendő napjábol csak e8yszer végezoi' mivelolyoa er6ien hat, bogy a téstDék gok id6!e van szüksége a koletl@zéttÁrarn elosztásához.

Réssel. ébredés után nyuitózzunk ki alopossn, t€8yük ki te6t0nk€ta friúlelecőnek' mqid vegyün} szivecEfttdőt az előz6ekben leírbkszerint. Hiez eryszórúb'gyakorlatokat mÁf elvégeztük (t€mp€re-mentumrrnk sze-rint) ét felóitöztülk, vegyitlk el6 egl lapos fenekútÁlet. mely akl(ora, hogy az elján mindkét kezünke! kényelmeaenelhelyezhet'iuk. Önts[nk annyi hideg üz€t a tálbs, ho8y kezÍlnket akéztőcsontia félig ellepje, de ne toYább.

Két, tanosan elhelyezett keztlnk közé tég}'tbk e8y vöröBréz kototr-Eot. é8 tekiÁtetün-k Á s/al(orlst alatt á'llendóa! rqita legyeí. Körö'_ittnk ezutáo kezüDkkil & úzben úsy, hogy a 8erincoszlop e8yeleamarsdjon, s bát egyenes légyen. Á lebqilÁsí cdlő!ól vlsezzük!

Ucúnúcv' min'eddic, omon át lélegezzünk bé 7 mÁrodp€rci8' docsuéarÍtEíi( ossze a'jkainkat, mintbá fÍttyülni akáruálk o3 ú8ytetszik, lehet is frtt)'1ilni e gyakorlat kózbeú). A nyelv laposan feldl$lia szánkbat

Fliiiuk ki a' óEsze8 le}€8ót tüd6nkMl a sz4jon át, mojd végezzülkismét belégzést.

Ezt a gy;koÍlatot 2-3 p€rcig végezhe$ilk, kiáróla8 reg8El. Hama'rosarr taúsztglni foeiuk hatását meÉ erőuk napról napra n('YekealDirog. Éraókes tratusalhogv a feit t6nkl'! a növok96 elergiákhatásfuaidánkét envhe koDDanáiirzoaih majd nyombal világosabb4 tiszhü, ' '

tábM váüi a fejü-nk. E g}akorlat utánjól teBszük, h.a orrunkba mélegvizet szívunk fel, majd su ájon át kiköpjük' Ké86bb, ba meg8zoktuk aművelet€t. hideÉ vízzel véqezzirk az átl'blítést.

Ezután kezü;Iet alapoiaa megszáríqiuk, megtöröliÍlk, m{id aiobbat a ba.llal. a balt s jobbal melsgre dörzsöUük.-

Áddis csináUu}, amíg'a kezek téUeseÁ simék nem lesznek.A fé;ti hét út€mes légzésgyakorlatot a ha]adókrs} napoDtá_koll

végezni, s temperameniumnak megfelel6 élszoro l'sszeÁllításban.

10- Ábra

A légzés gúcrító hat,úsa Érzéhfqj k8.t6 tud@tos W"éwohol latoh 8!]82

Á temperomentum G.lapozottság) m€hatjrozására Yonatkozo leíráBÁ t€rmészet€s életmód ét€lei" círní

'öld könyvemb€n t€lál}tató. '

A' €ddigi 8y8koflatokat átt€kintve felépítbeiiük a r€g€li téendői!-k t" b€osztbatiuk időDket az alÁbbi mintához hasonlóan:

R€ggeli ébredés (amikor a nap kéD utá:r alapos nyqjtózkodá8kthetke''ék, amikor is előszór 62 egye8 tagjai.D.ket Dyqjtóztassuk ki,mqid az egész testünket egyszerre miDden irányba. KóveE6e ezt &múveletét az dbtrakok lidtárÁsa, alapos sz€ll6ztétés, légfütdóvel' tüd6-sz€[ő'tct6 légésgyakorlatt l egybekóive.

Ezutáa követkózik a t€stápolás, a szívacsftlrd6, esetleg megfelel6zulEny, melyet elapos ledörzsölés követ. s'fuaz bőr esetén vékonyankeqjük át bőrünket avokÁdóolsijal' va8y édesmaadula- ill. bármelymÁ8, jii minőséaÍt ni'véüyi olqiigl, megedva Mrünkllek e lehetőgéaeta rugalmar, t tter6s mílködé6re. Kerüliük el a napi sgjtóban é8 arek]ámokba! hirdetétt ké8zítméuyekeL Igazából e' csak a gyártón!.khoz ba6znot, az alk lmazó €lőbb-utóbb kárÁt látja, mert au alkalma_zott ve8yi anya8ok tóme8é é8 a helyt€len 8yÁrtási t€chnológia ezalkalmaón csaÉdik le káro6 h.s'táBába.u' A légiobb téstazónos olqjaz omlít€tt kett6, ruely tulqidonképpen a legtöbb 8yárí kés'Ítrné{yalapja i6. Kár eltofzítani hatá8uket vélt előlyók miatt.

Ne feledkezzÜnk el a hqiápolásról gem, id6nként döfzsöliük b€ aha'j tövét eukrliptuszolqjba mÁrtott qÜh€gyekkel. Az eukalipturzolE_jat két rész vÍzz€l blgítsuk fel € oélrs. Ez a múvelet meg9.kadá1yozz6a fejbór korÉsodását, az él68di mikroorgalizmusok megt lepedéséta hqj tövénél.

Á_reggeli tisztálkodár ne tartson tovÁbb 16-m Ércnél. A napitisztál[odÁs is egy gya}orLat, építsük fel g'iszt€métikussn' E!égpedi8úay, hogy ez egés' napi ráfordított idő De legyen több egy óráJrál.Utána elvégezhetiük az e8edékes mi rigyEyakoIlátot (z{rmmögű' é!ek-tő MAZDAZNAN mozgÁqi}akorlatolo, mqjd í\iabb tégzésgyakoflatkövétkez'ék.

Most térJiiltk át uús, nem az ataplélzóohez tartozó gyakorla'tokra.

Á tovÁbbiakbal felsorolt légzéBgyakorlatok élie neÍu a fqjl6d&'hanem az erőnlét feJleeztÍBe, ,z egéEz8és erőslté8e.

A gyakorlatok alkalmazÁsfuát mindig a kecsessé8 é8 kellem alap_jÁD já.junk et, mert ez fejezi ki i6azáI, hogy mekkora önuralornra_tettirn[

gzert. A leazésgyakorl&tok a]kalmazÁ8a öubizalmat belsótámaszt, eg}€n8úlyt és egégzséget ad.

Tanu$uk meg az egyili legpüent t6bb testtsrtást, a koleti ülé8t.NáluÍk közönséges€n ,Íi'rőldtó6nnek íg 6zokás nevezni. A jobb

lábszárat a bal el6lt keresztézzilk, mqid kötruyedén ereszk {ünk loE lóIdr€ a kezek segítsége DéIkü]. Ha még nem egyéDes! 8erülrc' so'l(

" rrrlsvtasav-kri stá]v azlzüetekben, ez bizony lem fo8 el86r€ sikerül_

ni. dö ne adiuk fel'_gakoroliuk szorgalmaÉan. Á leboc8ójtkoá8DÁrr.iían'ii''t" .i''lLor -ád felemelkedüdq belégzé8t végzo*"_

Á'-keieti'orcssot ossi*^epcsolhatjuk az ún. ker€sztlégzég gyakortrB-

tát:

NYoLCÁDIK GYAKoRLAT

11_ Ábra 12. Ábra

13.ábra 14' ábra

T

A légzés gyógyító hat,ása

Á keresztlégzés-gyakollat az idegek tisztogatásdt célozze, ha & t€stmár & belyes táplálkozás éÉ a belyesen alkalmazott H'jtök következ_tében bizonyoB méÉékb€n megtisztult.

Miután leer€szkedtünk töriikülésbe, a jobb könyököt & bal tenye-rünkbe helyezzük, állunkqt nyugtassuk a jobb téÍyéfbeE. MutatóDijunkl@l fogiuk be a bel orllyukat E mívelet közben tekint tilnketaz orrhegyr€ kell iránítáni. EzutáB 1 pércen keresztül - a légzésáramát figyelrnesen követvé _ lélegezztlnk ki és b€, heteE ütemben(ez két télies légzésvételt jelent)' Ezután váltsuk a kezü.nket, és ajobb orfb1rkat befogva ismét végézzük el a 8yakotlatot az el6z6eknekmeg{elelőeB.

Ezt a gyakorlatot téhát' öEszesen 2 percig vé8ezzük, é6 csak akkor,ha ösztönzést érzüDk rá. Ha a két tÍldőíél nem múködik egyen'let€sen,a}kor az e8yoldalú légzés kie8yenlítéséle az egyik oldalotr bos8zabbanIélegezzü.nk a másik t€Ihére. Bár LÁtszólas orrlyukainkon.ugyanodaáramlik a levegő, a valóságban mégis - s t€sttaItáB miatt _ az egyiktüd6fél fejl6dik jobban.

Nagyon altalmas és el6nyö6 az ún. al'ab ülés is, melynél a ts.Ipa}t€lies feh ettél a talqjon maradnak, mikózben az ülep a sarkat éri.Ez az ülfuupus a végMlüílásra hat különösen fesztelenít6leg, j€len-tósen segtti a székletet"

A 8Jrskorlat 3orá! felegyenesedett á[Ásban mélyen és er6telie8enbelégzünk, rnqjd torlasztott leveg6vel hÁromszor eg:más utátr leeresz_ked{tnk és felemelkedünk a kéz g€gítsége nélkül. Ezután fel€8yeneEe-dett áuá3Mn kilégzünk.

Felegyenesedett állásben mély belégzé8 utlll lendítsük ki karjai!-kat ví6ziDte8€! kétoldalt. Ezután mindkét kézzel Dé8ysze. egymásutáí erdt€ljesen a mellre üttlnk (caa} a fér6ak syakoroUák), anegyedik üté8 után & kézfejeket a hóna]jak alÁtt a 8erincig csúsztat-juk, ahol ósszétálálkoznak. Kezeink lefelé csúsztatását tovább folytst-juk egéEzeB a kereBztcsontig, miközben fesztélenül kilégzünk. ÁzegéÉz gyakorlatot torlrBsziÁsssl kell befejezni.

KILE!{CEDII( GYATORLAT

Előzet€sen vessúk Mtra a fqj{rnket. télegezzünk b€ télies€n,miközben karjainkat a magasba emeljük. A b€légzés vé8éÁ torlasztáskövetkezik. A torlasztáB aLatt hqjo]junk előfe tasttlnkkel, k€zeinkkelériBtsük & talqit" de térdeinket íe hqjrtsuk be. KezdjÍik meg akilégzést ebb6l s tésthélyzetb6l, mgjd LBssaJr felemelkedve, tenyerein-

É r^ékfai ks.tő tudatos lég,ésglahorlcrtoh

ket a test mellett csúsztassuk (u8y' ho8y nem érlek s tégthe' amellÍi'nkig. Belégzéssél eme{'ük larj&inkat ismét a magagba.

Ezt a E alorl&tot, melyet sALAM-8yakorlatüAk is Beveznek, tet_szés szerinti gyakorisággal léhet vég€ztrí. Az altgstl 8yenge.é8eknél segít' erősíti a hátizmokat' 8egít a 8erl'rcet egyg'oeaentartani a félre csúszott 6zerveket t'|.sszaJuttlq|a Ead h.lyúkre. MegfelelőjÁrtassággal egy lé8zestorlss2tásidqie alatthárom8zoris elvégezhetjük a gya.koflgtot.

15. ábra

GYAKoRLAT A TÜDő.. GÉGE.És oRRNYÁIXÁHURI'jToK ELTÁvor.tTÁsÁRA-

A tod6_' gége- és orrnyálkahur'utok a gyomor lyálkÁ8odásátólkeletkeznek. E4nek oka nem a mQghúlés, amint' szt soks-E hjrzilghanem a h€Iyt€len táplálkozáB és a bibás ételkombMciók. A tryátká_3odás első okozója á. t€j é8 a t4jtérmékek, másodsorbaü a tqiás éBszáImazékai (rejtett formákban tetméÉzet€8eD a h8tásut teliesé!azonos). Á csecsemőkor befejezte utÁn ugyaBis a' t€rmész€t válL A.rrú8a fogq.k ki nem nőrrek, a csecsemő4ek fő tápláléka az arryatti, azutána gytinölcE' gabona, röldség. A csecsemő nem fuqja €més'tetti 6keményítóféléket' a Épscukrct, s íeln6tt szervezet€ a teicukorrat éBa tejfehérjékkel küzd me8 nehez€n. Az embet gyomornedvei Demtudnak megbirkózni semmilyen korba! sem az Állati szervezétMlszáImazó

"táplálékokl€l'' - mert azokat a telmészet nem a 8zámátarendelt€ -, Így az állat csecs€mdje 8zámárs rendelt taÍel sem.

A légá' gróglttó hat&a

Ez okozza a hurutokat mqid rakódik le a b6r alatt, g keres kiutata bőrön át pattanáEok' kelések, gennyes leved'ések (ekcéma) ésg€nDyes s€bek (ábsuárfekély) íormájábal. Áz eddigi légzésgyakolls'-tok elvé8zés€ 8oráD az embef önmagától rÁjt'n mindézekre, ós sorraMtat forallt a nem megfélelő tÁplálékoknak, hiába próbáIa azokat anatarÉlis viláa ráerőszskolEi' Á szervezetet azonban meg kell tisztí_táni az öntudrt ily Írrasas szintre fejlesztéEe elótt bekerült 8zennyező_déstől is. Ezt a tisztÍtást szolgália az alábbi gyakollat:

16. Ábra

Hrizzunk krétávgl egy vízsziltes vonslat a faha oly m€asan, ho8yazt csak a magssra emelt kéz uijbegyével érjÍik eI, mqjd egy mÁsikvo9alat i6 annál 10-12 cm_rel magasabbrs'.

Állunt néMny lépesnyire a faltól, mqjd belégzés közberr ki'zeled-jtlnk ahhoz. Amint ajobb Iáb a fal közelébejut' n}.(\itsu} ki a téstlttrketfeszt lenül, Lazán, amíg a jobb kéz qiiai a felső vonalat el nem érik.Eünek érdekében a bal láb sarka kissé megemelhetd. Á YonaleléÉsekor kezqjünk torlasztáni, majd ügsüJlk a falla a kezün-kkel,mégpedig meglehet6sen erősen! Térmészetesen az egész gya_kotlatalatt nem szabad megfeszíténi 8om a ka't, sem a csuklót.

& ütés utá.n végezzűnk kilégzést' Erajd térjÜnk ússzr az eredetiállásba' a fa.lüól eltrívolodr'a.

E lzéhfej les.tő tudútos léczégcra*orlatDh 87

_ -Ismételiük meg a gyekorlatot bal kézzel, majd a tdies gyakorlatotlúromszor_négyszet egrmás után. Közbe! De feledkezt-üqk meg ato.la3ztásról.

Ezt a gyakorlatot minden kÍDálkozó 8l&8lommal ér l!índéE szük-séghelyzetbe_Dwégozrük, mert nemcsat me8s'ülteti a qyálkÁsodárt'de meg is el6zi a bajL

Gyerm€kelírek és rtót€ko<lni akaró felnótteknok e' a Lyqi6sn}or_lat nagr hasznára vÁlik

A légés8yakorlatok általáDo8 8zabályakéDt foÉdiuk el. ho9vmiDden felfelé irányuló mozgás belég?és;L minaei útrc iránvűiikilégzessel jár egyutt. Kivétél er66Ili a szaMbÉt _

IficYMÁszÓ ÚczÚs

. .He$.mászásra 9já.nlok még es/ gya]$rlato| mely Drsl se8ítgégetJelent' olyennyira. ho8y az er€dményen el fo8r'J ( c8odólkozli.

Felfelé menetben lökésszeríIen, de hosszú belégzéssel a léÉ.ekütéméb€! vegyÍlik levegőt a, orron át, m4jd a lehetó tegróvideüb Íd6alatt alaposan iirítsük ki a tüddnkét az orron, de f,a szítkeégétérez'ük, esetleg a szAion át.- - _Iéf€lé menétben lökés8zerúeü' de ho$zan és alaposaD ég íttemesonlélegezzünk ki, roüdeD de €f6teliesen lélecezzüDk be. A belé.'éstvégezheqiük esetleg a sdion át, de a kilfuzési clsk az orro[ kere;ztüt.

A fenti lé8zéstípus begyakorlásÁval ég alkalmazáeával g]IeDa!s'2mélyek is válLlkozhatnak hegymásásra

GerincAyokorlotokA következ6 részben a Mtgelincet fqile8zt6 é8 a mlikodését helreát-ütó gyakorlatokról lész s'ó.

ELsŐ GEBE{ccYÁxoBIÁT

-- Ül'unk le törö}ulésbe, laán, ke&€s€D, mq|d ves8uk tér&! ma8ullot'

Utáa.a ismét üldhel}zetbe térjünk vissza. Ismétéliílk e't többs'ö;, a.DúgköDnyedén nern m€gy' A köDhyedség bekdvet}eztéj8 nem t<eu ígyetni álégzésre' mivel a tulq|donképpeni 5/akorlet csak ez-után kezd6djic. v€ssük_térdre m&gun}at' nl{id kercs'tezzttk lorjaiD&at e bllto!,közben lélegezzi.ink be. Engeqiük ú86za Ínegu'tkat a sarkokra, rn"nid

I

I

i

I

A Wzés grógyító hatősa É r zéhfqi ks z tő t u doto s Wzé qyoho r I aío h

torlasszuk a lél€gzetet, közbeD hsjouunk annyira előre, hogy az.orrvag az áu a íöB;t érintse. Á kiinduló helyzetbe törtÁnő visszatérés

'btt A kilé@é' követ'kezik.-ri " -&-"1"t s' elcsúszott csigolyákat üsszaállltia a reDde3r'.i"rrt re_.'tcv rolozoaik a qerincvelő múklxlése. Ha csigolyagöIbÍtleteki"

"l-o"r._.t t o" o"cvob6 türelme! és hosszsbb gyq-korlást igéuyel a

úlies belvreÁllÍtás, éi dgyelni kell arÍa is, melyik olda'Ira ferdúlt &óinc. A'súlyt' a másik ólda}a kell ez es€tb€n helyezni'

mecemelve léleeezzűnk be. A torlasztás mívelet€ alatt a k$okatfolv"em&tosan hiirtst't} b€ aÚyira, hogy orru* vagy állu} a tal4jtéri;t€€. de a ti'rz; 8ehol se érjen a íöldhöz. A t .t sí'lyát a léleg'étlrekkeu vióhie. Ezután a ü8szaemelkodéÉ alatt, mlg ar eredeti helyzetetfelvesgzük, léLgezzü* ki.

Tetszés 'szeri-Dr ismétélhet6 gyo}orlÁt, azoDba! ezt rem 8'abad

túlzásba vinni, mivel csak 8tkor várhatunk et€dményt' b! az okÚtt'eI6 e léqzégdel ecyüttműkiidiL

A gvalorlat töÍébtés elsciát(tását'al elérheiiü}, hogy a torlaEztásideie;htt kéDeEek lesztrok ákár bámm karhajlÍtá8t is tégezEi.

Ézt kovetháti az úJl. KENGURU HELYZET

19. ábra

TámoEa3suk a maEunk meltett elhelyezett kezekkel a t$t€t.Lelepözzüak be o6'ben a t Ethelyzetb€n, Úqjd 8 torl,a8ztáÁ elatt

szökiü;k Mromszor egymá6 utárr olyan magaara, AmeBnyiÍ€ crakIeheiséses. de úgv' hoqy minden elrwaszkodÁs után az ábra ezerbtihetvzet"be érkeziiink üssza. Ezután álIu''} íel' piheqjo} ki Íüa8rrn-kai lélegezzünk ki, mqid többsár eg!.máE utá! e pibonó hel}'zetb€!be_ és }jlészést végezzii''} (4-e8 ütemb€D).

IiÁRMADIr GERINoGYÁroBL1\T

Á.lló tpsthelyzetbetr helyezzük kez€inket a c8íp6lqe, é8 léIesezzüD}b€. Mqid o' toilasztás alatt felváltvé ütögessílk a 8a..ku.D.kát a fark_

17. ábta

MÁsoDIr GERINoGYAKoBLAT

18. ábla

TérdeliüDk le. belyezzilk mindkét kezÍinket magunk előtt a ftildfe'Nvúit€uÍ ki bálrafeié a lábeiDl€t annyirA. hogy a test a kezeken és

a ie6lrii}'egyete" nyucodjék, a t(jÍzs szabadon lebegjen' A tbJet klssé

A Wzés gyógyító hatása Éftéhfai Lesztő tud'atos léazéwdhorlatoh 91

csontboz vasy a combokhoz, utárrs lélegezzttnk ki. Többször ismétel_t9, fel alÁjárldlva, különlegesetrjó hatástl a gyakorlat. Ne fi8lleliüntközben arra, hogy hol ér az üé$ mert minden bizonnyal az óhljtott

rendkí\tl fontos, ho8y az idegtendszer fejlett legyen, hogy az alköz-pontok, az idegdúcok kiÍogástálan felvev6 és kspcsoló-er&ító képo8-séggel rendelkizzenek, volamint a ve6ztesé8ek€t Gzivárgó áramolominimá.Iis színt€l tudjuk taltani. Ez utóbbi sz id€gek jól szig€t€ltÁllepoüát kívóqia meg, va8yl6 a 8av-bázis e8yeDsí'ly mildeD}ori lúgosszinten tgrtásit G Vzeiet szintjétr 7'0-7'4 közöto' és azt hogyelegend6 teljes értók'ú, táp€gész olqioB m88ból !yért' tóbb6'óróseDt€liietlen olqi legyen a szewezetben. Ez s zsÍrtÍprrs képeg 8z id€gEénd_szer sziget€léséi kell6on elvégézni' oly módoD, mint a Pvc e villa&o8vezetékekét.

Az előbbi viszont feltétel€zi, hoBy az id€gdúcokjól, illetve egyálblánműködjenek. Á MAZDAZNAN táníuÁsa szeÍint az embernek 72 000idegdúca vall, melyből az orvostudomány maí állása sz€rint 250ldeqdúc helye már meghetj_rozott. A többi vas/ megvan, vas. ki kellfeiLszteni' A tökéIet€s tésli-lelki-szellemi egyeD6úly helyteállÍtásá'hoz és megteremtésehez szilkE€ges a lehetséges maximáli8 8zámúidegdúc aktivizálásq.

Az idegdúcok míködésének azonban van egy ala'pfeltótale b' az'hogy szerveink a helyilkon legyenek. Az idegek vezetőképességenemcsakaz idegpáLyák menéll, hanem a térben is szigorúsn megha_bá.ozott. A szervek elcsúsáss, sü]lyedése esetén a paraacaok nemtalá.Inak célba, az idegi vezérlés mindentéppen hiMe lesz. Célszerílezért gyakran végezni az alábbi 8yekorl6tot, melynek cé]ja o sz€rekvisszatoloncolása eredeti helyokre, ho8y az e]Íeldült és lesüllyedtszervek felemelkedenek, és a hel)'ilkön iE maladigrtd(

Ekkor meger6södik szervezetünkbelt az elektrizmus' ereje átt rjeda szervekre, és azok helyes€D végzik muDkájukat.

szediiik óssze magunk t és tevékenykediünk' ol{u} íel tagjaid<és szervezettlnk beíulMgát, hozzuk mo'gásba tagjíiakat.

IéIegezziir:k m€ aklor is, ha az f4idolmas! Az elsstlyutt ttld&záT'nvakat is mozpásba kell bozni.

" Keressünk' ÁaglDlgrgk kemény 6zil@i elÍogLeltúgpt is, ami neme6/oldalúan fejleszt, banem mégmozB&qj8 mi.uden tÁ8uD}at. Ha soka' időnk, me.jünk el azokhoz' akik még lem ta_Eultó.k meg ezaLapiga'ssgokat, és tánítsunk náluk s 6zíkai volórÁgban épp ú8y'mint a gondolkodá8ban. Mutassulkjó Éldát.

Ne íeledkezzünk meg atról sem, hory vá.ltogassuk gűrún a té8ti-szeuemi elfogla]tsagokat. I8merjük lneB sz 6si !óm!i szélt Dcíót ÁváItDz&tosság gy0nyórködt€t!", és alkalnazzuk i8.

Azon t stréazek' melyeknek az idegdúcái még képesek kellóenösszehúzódni és kitérjeszkedni, fogékonyak a sz€llem paralc.&ira. Á

20. óbra

legkedvezőbb bely le8z az. Iény€geE, hoBy a gyakollatot nyugodtA'l'lla;án, el€ngedett€n Yégezzük, ne feszítsÍtk az i'mokat, mert a hatÁ8ellenkező lesz, é8 pihenés helyett elfÁradunk.

Ez a gyakorlat me8tanít erre a MÁZDAZNAN _áltál hildet€ttiga""agő metv w

""6ti 'rueneo.l wwaooTÁN És FoqÁDD A

ööi-dciÉÁrÍIdóÁm,ry, Ákxon unonN ;ÓL TÖBTÉNIK ASZiMODRA."

Ezt s' iga'sáspt b€látni jobb kés6n' mint soha!

A test bénullsógónok élesáéseA léq'éggyakorlatok elsősorb!_o á' idegek fejtesztését segÍtik el6 e8yrésztazzö, hó elegpndö oxigénnel látják á azokat, és a keletkezd boÍrrlástér_méke'ket-biánÉa]anul elvez€tik, másrégzt ázzd, ho8y minden idegsejtmegkapia a torla8ztá8 ideje atatt az.kat a kozmikut intelli8encir'iDÍor_maciókat, melyek a hetyeo mllködésbez etengedhet€tlenol szÍik6é8es€k

Mint tudiuk, az idesm{lkiidés villamoE jelenrég€keÁ alapul, nagyoBfontos téMt' hogy villamos-elekkomo6an múködőképes legyeí ozegész rendszerün}. Az etektromos vezetőképesség szempontjából

A Wzés grógyító hatose É r zé h fei k s ztő t u ddto s légz és g ! aho r latoh 98

kit€fjeszkedni nem képes idegcsomók azonban a par9ncsok végreh8j-üÁ'sára alkalmatlanok' bénultságot okoznak. Helytel€n voln8 azonbanolyáll következtetés levonáaa, hory a szellem tehetatlenné vált ezál-tal, csak a t€st Áem tudjs a vezéIlést fogadni. Ki kell t€hát a b€n\rltÉszekben az elektrizmr'st fejleszt€ni. Erre esyedül a légzés képes!Mégpedig az a tudatos lfuzés' amely a bénult tá8okba küldi a vért'és ezúton elektroFos töItégsel láía el az idegdícokat.

AZ OS SZES B EN ULTSAG. BARM ELY ALAPON KELETKEZ ET'TIs: A TUDAT19 LÉGzÉs sEcÍIsÉcÉwl GYóGYÍTHATI! Ezvonatkozik a fejletlen vasy megki'ta'tt a8ykép€sségekie is. Ébt€t kellütrni téstünk minden holt részébé.

Á gyakorliatok során kell6 égéózBógt ÁurDotbr karült rlamóly moltmáf elért oda, ho8y az önkény8'ertól való mo8ürbrdullat h Ín.8pró"bálhassa.

Ebb€n s€8ít az ún. KATALEPIIKUS oYAKonLATl nelynokalsphelyzetét az alábbi ábra szemléltotl.

21. ábra

Az ábra szerinti 8yakorlst végr€hqit/ísa:EmeÜtlk fel a b8l lábunkat olyaí magasra, amenrryir€ képesek

vaEyunk' miközben b€légzünk. TorlBsztás közben mindkét kézzelátfogva a lábszárakat, gzorÍtsuk térdeilket a mellünkhöz. Engeqiükle felemelt lábuntat, de kiizb€n rúgiunk vele eÍ6t€lies€n Mtra' mgjdhelyezzük ússza a padlóra' mialatt elYégezzük a kilégzés múveletét.Folyta$uk a gyakorlatot ugyalú8y' de a jobb lábbal.

Fel Dem emelt lábÚnkkal tartsuk ma8r''r*at szilárdaE, egyenesen,íe a geriÍcet 8örbítsük a téÍdü]rkhöz, a térdet €meliük az egyenéBt9rtásban lévő8erinccel párhuzamoq állásba. szor8altnas gyakoflás_6gl elérhet6, bogy a máj, a vese, a lép, a méh, a p€tefészek, a herékés más szervek a hell'{lket ismét elfogletÁk' és jól míködjenek.

Az önállótlanság ós a bénaEág íemc!4k l' af!,rd r!ómÁrr' de anagyobb közössé8ek' az állam sámÁra ia hrlalol vaaladllhotjeleni.Az önállótlanságaz egyikalapok, amiórt a' ól6tdl lDlr la lótro tudottjönni' elhi telve a fu{rsada lom önálló 8ondolkoilfurr n.m kaPor o8yede-ivel, hogy éppen az ő érdekeiket szolgálie, bl.'Án naklk rd munkÁt,megélhetéBl Ma má.r látjuk, hogy milyot é! mllyan llrt R'et órtt 8

"ilÁc.Ezek a viláE iDeri tefmelését létr€hozó €lmálet k urvrnh .lhonvo-golták a termEsit els6, az ÖNrtl'lnra&TÁs rÖnvátrÉr, a!io",nemcsakaz ÓNALLÓTLANSAG a hiba' oEDok r'.ll.ntat!' . túlhs,i.Ás, az ÖNZES is súlyos bt hoz_ az qgy{nrt la r tln drlomro.Mi n dkettőnek ÁL kell alakulnia ÖNÁLl',oBAGcA h. r HrÍy.lÍt'dérti'rvénye értelméb€n hsladni a_kar az emb€rl!ót. A' .tylh próbak6éppen ajelenkor nagy dilemm6a, a batálom kérdó.o' c.ups önÍ|nÍtóraz, ha égyesek szt képzeük, ho8y hatalmuk van mÁ.ok folotL E' crakonnan adódik' ho8y mások pusztr önállótlrDsá8ból - mort ort€nevelték őket - alárendelik magukat egyer€kaok. Ez bekápzeltaóg'ez & hatalom trem létezik, ez csak az akatatg]ro!8oíé8 kÍfqjé'6dós€'és az elektrizmus hiányo8 teÍmelésén nyus8'ik. A logtöbbon goldoletnélkül, tétlenü.l lézengenek, jóllehet minden'ki csíln8 a! óloto!, a'oD-ban akaratereje Lincs eldteremteni s feltét€leit' mggvódoni masÁt a'éIetére törőkkel szemb€B.

Meg kell védeni ma8unkat az idegeu befolyásoktól. Erro & 8yűjté8'a koncentrÁció a legbiztosabb védelem. Milden 8yógyulás' ami ide8pnbefolyásfajött létle, ctak látszatgyógyulás, mert s' ember Í6 er6forrÁ-

A tégú| qyógyító hatósa ÉÉéhfai tesztő tudatos légzésgyahof l.atoh 95

Egye8 gyermekek nóvekedés€Áek pI. éppeD a geriDc elmérevedése azakadalya. A kataleptikue gyakorlat ol{a a fe8zültség€ket a gerilcfelszabadul a Dyomá8 alól' t€hát a további fqil6dé8 .kadÁLyai élháitlDok.

A lé8zés hatalma az életszéllem, mebl milket a2,uarúgbú elaezot.

l

l:I

1.

1i

sáDak, az al€ratának, öDÁllóságának kárára tófténik. Ha az skaratotmeggyen8Íti' alárendeli másoknok, akkor az ember az áltslánosbéDültság állapotábe zuhaD.. -

EnnJk az aló'rendeltségi áIapotnsk a lébehozásábsn rrogy szerepetjátszik a félel€m, a félelemgerjesztés. El keu hit€tni az efrbereHül,hoBy bet€ge]q hos' Eem tudnak magukon segltaüi, hosr az egyedillisegÍtséget 8zÁrnukra egy lélekt€len szervezetnek tönén6 alárendelésjelenti, é6 úál|.is előállt & kezelhet6 tömeg, &elynek vére és energiái_nak elszívása áráD esresek fetemelkedni kívánnak.

onállótlArr emberek szeretnek sokat b€szélni olyan dolgokról, amite8yáltalán nem éft€nek. vitstkoznak, felheviilnek, bár közbetr azts€m tudiák, mifől b€Ezélnek.

Hogy a hatslom em€ kópviselőinek sz€reÉt és helyzetót megéItheE-3ük' végezztinkel es' kísérletét öDmagu]rk, emit óllítola8 csak nagybatalommal rendelkező, rendkívÜli erqjÍi tlipnotiz6rok túdnak eIú'_g€zni. I$' meggyőződhetünk s-rrol. hogy nincs külöDbEég a tömeg ésaz egyéni hipDózis között. mindnek u8yanaz az alrapjs, a' önállóthtr_6á9' mellyel a hiszékebygég iE egyittt iár'

Á gyakorlstol s köv€tkezőképp€n b4jtsuk vé8re:Feküqifu} ket széI(úJnla vagy zsámoly közé úgy, h€y az e8yik

ponton a sark8in}, a má6ik poBton a fej Eyugodiék, közben a testtóbbi ré62e sz5ba'don lebegjen. Hogy a szék kaÍfáje ne dyoÍrÚa a tárkót,es/ kispárDát vaay kendőt helyezhetüD.k alá

_ IéIe8€zzilnk}e mélyen, ha8yjuk a kezilbket a mellÜüön vagy két

oldalt!üeEni. Ezutál torlassiuk a levegőt, mialatt tartsuk meÉven,kinyqjtva s törzset. Üey foÁju-k táIálni' ho8y ezt a csodás gyakorlatoimég a legyeDgébb 11ő is b€ tuda mutátni' U8yslis minden áiébgzésenmúlik. Ha az ember a légzését torlaszÚs, alélkül viselbet ierhet'hogy azt.érgzné. Egyedü] a légzés az' ami ezt a csodát elvégzi. Ezt aMEREVITo v9gy KATALEPTIK U s 8yakorlatot legiobb reggel végez-ni, kezdetbeo csak egy peIcig merevÍtve meg a téstün}et. Á gyakoitatsol.á! az izmok ú8y megerdsödnek, hogy komoly teIhekea_b8zülkkép€6ek a té6t€n megtártani anélkül, hogy ecyáltrlÁn éreznénk.' Nem ez sj€lent6sé8€ azonban a gyakor1atnik, €z csa.k érdekesEé8.Ez a s/akoflat 6sr€gi, a gerinc, az egész t€st izmaiDak érősÍtéséÉ62019ál, ami ez éIcsúEzott csigolyákat a helyére juttátja, ísl a gerinc-velő ismét heb/esen tud működni. Ez a slokorlat a le8ti'bblmbertár}ójánál fennáIó nyomást is maradékt4lanul megszúnteti, és azegész ideg'etet f6s2téleülté te62i.

Hs komolyaJr vesgzük e 8yakorlatok4t' a M^ZDAZNAN em€ örókértékű tánításait' hamalosalB rájtivünk arre' hogy nem létezik s.íló.let, csa} szeretet van, mert ISTEN A SZEBETET. Modárjuk mqjd'ho8y s IégzéE ált8l megYáltozik az eg&z életfe]Ío8á8unk és életszom_léletilnk' mégértiÍtk a sq'Át t rmészeHrtrket' és ö8szhq.Egba tudud(azza.l kerülni.

Megtanuliuk felismerDi a' dolgok4ü valós ala\jukba!. Eld@r aTermészet egészén má8 formábarr jeleoik meg el6ttü''}' milt eddig'mert a nagy öss2€ftlggés€k megórtésébe! i8 jelént& léÉseket tentü'k.

A.z I.' trI' és Iv. kötet 6zerkeszté8e Eorán felhaszDált iroitalom:

FEtHAszNÁtT lRoDAtoM

eI A ,égzée gyógyító hat'fud

Ih. olúb-KÁnai-vadnai:ErÍl3t Glrnt4t:Udo n

'éub!ic}:Budor BreüÁ!;Ebba Waedan&

Mati6 T!€bén:EdDuld s*kebrDr. Bucs&ryi Or-uta:z€léayÁ} JáDo€:Bicséldy BéI&D!. Birc}her-B€n'6f:D!. O. Z. .4- HrDisb:D'. Mátyá! Er!6:D.. Jélll-Pien€ láblan hy:

Dávid Gyur&Bicsérdy Ból&MAZDAZNAN:MÁzDÁanAN:MAzDÁzNÁN:MÁzDAZNÁN:MÁzDA.Z},IÁN:MAzDA-ZNÁN:MAzDÁ-anÁN:Ih. shéltoÍ!D!. ShettoD;T. c. ErÍP. SchmidhDr. Koltla GyóÍg],:Dr. P€tÍányi o''ula:T.Dgr Harard:Dr. Pados Gyula:Rö.k Cyrla:Róck Gyrla:

G}tg}'ító táplálékoy€lt!ék€iDk tÁplÁlálasok bét $ó8 begelőtlséGyósanódoksoha tóbbé leuttlalst n patik{iaKormikus bibliaTermé€'ét 6 tádárko4á!Gyó8ynövéDyekM!.k!obiotikÁ!'oradarotn a táplÁlkozÁsbanEtlÁb éB s'd<ácskölwzéolitjl!dlyokA fáÍÁdtsáa lesl6zás€

Ego 3um €goA réfor él€tmód prospéctulgÖndi.aDB'tikaMiri6Éa!Lé€2é6t!ll

ÓlrryósyÍnrJdTÁplÁlkotá'tanHaYi tánácsoktIdnis'eÍ'kornbinációkHebes úptá'lkozásA alilamiku! aét plogmmjatéu}émiaÁ' élet 3ámfóbi6a

Belryó8yáltáti dia8noó'tikáA tépláIko'áBElhÍ'ós' koleszted!:..A té!trÉszet gyósdényezőiTemészéiéÉ há'i 8yógykúrák

98,-Fr

Az ólet titka, az óletreJtvény megoldásanem az imok, halrom az lder és n ri87rendszor

erejében ós annak hatÁrtalan kéir966ó8elbenrejllk. A légzéssél' a helye8' tudato8analkalmazott lé8zéB8él loozünk képesek

- lehetőségeink határain belűl - sz agyo't,szellemünk materiális közvétítőjét a legmagasabb

íokla' emelni, é8 íg.y eljuttatni az emberislgettudá8unk 6égít6égévél a szerétét ós a Mk;

gondolatána* elfo88dásához.

ATERMÉszETES ÉLETMÓD

6orozat kötétél:

Ferenceik rstván:Betegség ée fáJdalom nélküli élet

EgéEzBé8es étkezés(meglelont)

Szőke l,eJoslEgészségkírosft ó fddsuEárzáaok

és kivédéeük tehetősógel(meglelent)

Ferencsik latván!Á, térmé8zetes él9tmód étoleiEvsza}ok szerlnti étrendok

(megielent)

!'eronceik István:Iriszdlagnosztlka

szervézetünk a azem tükrében(olőkészütetben)

BloGRÁF