file székelyföld borvízei

SZÉKELYFÖLD BORVIZEI

POLGÁR-TÁRS ALAPÍTVÁNY • CSÍKI TERMÉSZETJÁRÓ

ÉS TERMÉSZETVÉDŐ EGYESÜLET

székelyföld borvizei

polgár-társ alapítvány

csíki természetjáró és természetvédő egyesület

szerzők: Berszán József, Jánosi Csaba, Jánosi Kincső, Kristály Ferenc, Péter éva, szakáll sándor, ütő gusztávszerkesztette: jánosi csaba, péter évaKorrektor: Kristó BorókaA könyvet tervezte: Forró miklós BotondFotók: jánosi csaba előszó: Potozky lászlóNyomda: tipographic Kft, CsíkszeredaKiadja: Polgár-társ Alapítvány, Csíki természetjáró és természetvédő egyesület – Csíkszereda, 2009.

IsBN:

támogatók: Polgár-társ Alapítvány, Csíkszereda tusnád Ásványvíz rt., tusnád

Köszönet Boér Hunornak, Botár Miklósnak, Farkas Aladárnak, Gyarmati Zsoltnak, Haszmann Pálnak, József Álmosnak, Kisgyörgy Zoltánnak, Papucs Andrásnak, Zepeczaner Jenőnek, hogy cimke, képeslap és régi fotógyüjteményüket rendelkezésünkre bocsájtották.

előszó 5

székelyföld borvizei 9Udvarhelyszék 12gyergyószék 40Csíkszék 52Kászonszék 95sepsiszék 99Kézdiszék 123Orbaiszék 141

székelyföld palackozott ásványvizei 151maros megye 156Udvarhelyszék 156gyergyószék 161Csíkszék 164Kászonszék 171sepsiszék 176Kézdiszék 180Orbaiszék 181

A székelyföldi ásványvizeklerakódásainak ásványi kiválásai 187

A székelyföldön palackozott ásványvizek címkéinek reklámgrafikai fejlődéstörténete 197Udvarhelyszék 198gyergyószék 205Csíkszék 210Kászonszék 217sepsiszék 221Kézdiszék 234Orbaiszék 236Helység névjegyzék 243

Potozky László:

Jánosi Csaba –

Berszán József – Péter Éva:

Jánosi Csaba – Péter Éva –

Berszán József – Jánosi Kincső:

Szakáll Sándor –

Kristály Ferenc – Jánosi Csaba:

Ütő Gusztáv:

TarTalom

székelyföld borvizei 5

Potozky lászló

Előszó

A 2005-ben kiadott székelyföldi fürdők, gyógyhelyek című könyv után újabb kötettel jelentkezik a Csíki természetjáró és természetvédő egyesület és a Polgár-társ Alapít-vány. A székelyföld borvizei című ásványvíz-monográfia egy újabb eredményét, mérföld-kövét képezi annak az együttműködésnek, amelyet a két civil szervezet a budapesti Ars topia Alapítvánnyal karöltve sikeresen élettel töltött meg a Borvízút mentén az elmúlt tíz évben. „Könnyen folyó” együttműködésről van szó, mivel az a víz és a közösségek köré épült, szerveződött. Azon víz köré, amelyről somlósi József így vall: „Egy anyag, amellyel naponta találkozunk, mégsem ismerjük és nem tudunk róla semmit…… Az élet maga a víz, ha zavaros és mocskos, az élet maga is az. Ha tiszta és nyugodt, akkor az eget tükrözi.” Itthon, székelyföldön elmondhatjuk, bőkezűen ellátott bennünket a te-remtő az életadó nedűvel. Forrásvidék vagyunk, innen ered az Olt, a maros, a Küküllők, a tatros. Olyan bőséget mondhatunk magunkénak, amely sajnos sok embert arra kész-tet, hogy ne figyeljen kellőképpen az élet ezen alapelemére. Ha felmerül a kérdés, milye-nek is vizeink, mennyire őrizzük, óvjuk őket, a válasz a legtöbb esetben csak lehangoló lehet. Folyóink, patakjaink állapota sok esetben jelenlegi életünkhöz hasonlatos: zava-ros, mocskos, kihalt. legfrissebb példa erre, hogy nemrég az Olt alcsíki szakasza többtíz-ezer műanyag-palackot számláló gátjával került be a média híradásaiba, megkérdőjelez-ve, létezik-e még a rendtartó székely közösség. emellett mértéktelenül írtjuk erdőinket, megbontva régiónk egészséges vízháztartását, betonteknőbe szorítjuk patakjainkat, ami-kor a világ civilizált országaiban ezt már régóta elavult módszernek tartják. sajnos, a vi-zek tönkretételének léptéke oly nagy mértékű, hogy ha nem létezne öntisztulási képessé-ge, ma már a Földön egyetlen csepp iható víz sem lenne. szerencsénk van ezen áldásos adottsággal, de nem tudni, meddig lesz képes lépést tartani a fokozódó szennyeződéssel.

méginkább forrásvidék vagyunk, ha ásványvizeinket vesszük figyelembe - nincs talán még egy hely a Földön, ahol ennyi borvízforrás buzogna. Ha külföldiek kérdik, melyek székelyföld legfőbb jellemzői, mindig a több mint kétezer borvízforrás említésével kez-dem a bemutatást, mivel ezt tartom legjellegzetesebb természeti örökségünknek. Nyil-vánvaló, ilyen esetekben egy rövid, futólagos bemutató keretében lehetetlen megismer-tetni ezt a kincset, melyet még mindig nem vagyunk képesek kellőképpen, fenntartható-an értékesíteni. A kötet, melyet most kézben tart a tisztelt olvasó, széleskörűen, részle-tesen mutatja be több szaktekintély borvizekkel kapcsolatos ismereteit.

Jánosi Csabának, Berszán Józsefnek, Péter évának, szakáll sándornak, Kristály Fe-rencnek és ütő gusztávnak köszönhetően megismerkedhetünk székelyföld feltérképe-zett ásványvízforrásaival székek és települések szerint, a palackozás történetével, a pa-lackozott vizek reklámgrafikai fejlődésével és sok más, a témához kötődő érdekességgel. A könyv által nyújtott ismeretanyag remélhetően mindenkit arra buzdít, hogy az évszá-zadokon átcsordogáló, pezsgő élő örökségünket kellőképpen megbecsülje.


Jánosi Csaba – Berszán József – Péter éva


Bányai János geológus írta le: „A Székelyföld az ásványvizek vagy székelyesen a borvizek hazája... Bátran elmondhatjuk már az eddigi kutatásaink alapján is, hogy a földkerekségnek nincs még egy ekkora kis foltja, amelyen az ásványvizeknek ilyen sok s ennyire változatos társasága volna látható mint itt.”

Korábban megjelent, székelyföldi fürdők és gyógyhelyek című könyvünkben a Har-gita-hegység környékén kialakult borvízfürdők történetét idéztük fel. A székelyföldi bor-vizek című, összetett tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a székely székek településein található ásványvízforrásokat, a borvizekhez kapcsolódó ásványo-kat, a palackozás történetét és a borvizes címkék leírását. mindezt azért tesszük, hogy a Polgár-társ Alapítvány által megálmodott, és a Csíki természetjáró és természetvédő egyesület által a Csíki-medencében kijelölt Borvízút továbbfejlesztéséhez alapot épít-sünk.

A székely ember többféle ásványvizet különböztet meg, szénsavas ásványvizet, sava-nyúvizet vagy borvizet, szejkés vizet, kénes vagy büdös vizet és sósvizet. Kezdjük a sa-vanyúvízzel vagy borvízzel, hiszen ebből fakad a legtöbb a vidéken. létét a székelyföld központi részén végighúzódó Kelemen-görgény-Hargita vulkáni vonulatnak köszön-hetjük. A magma kamrából felszálló széndioxidgáz a mélységi és talajvízben feloldódva pezsgő itallá alakul át. Hogy a szénsavas savanyúvizet miért nevezik a székelyek borvíz-nek, annak magyarázatára több elmélet is született. A székely származású mátyus István az 1766-ban kiadott diaetetika című könyvében azt írja, hogy „ha megkóstoljuk tsipős ize van, majd mint a` savanyutska bornak: a` honnan köznévvel Savanyu vagy Bor vizeknek is neveztetnek, sőt az erősebb bor vizekről, a kik azt először bőven iszszák, mintegy meg részegedni-is láttatnak.” A Czuczor gergely és Fogarasi János által szer-kesztett, A magyar nyelv szótára szerint a bor = forr, tüzes, forrongó, hevítő tulajdonsá-gú; boros, boroz, bors, borsos.

varga Csaba nyelvkutató így értelmezte a borvíz szavunkat: „a bor a forr szóval azo-nos, mely pezsgést jelent. Az f hang gyakorta válik b hanggá. A borvíz tehát for(r)víz, azaz pezsgő víz.” A tusnádi gyermekek a Nádasi borvíz habzását az útról felmarkolt ho-mok hozzáadásával fokozták. A borvízbe szórt homok hatására nagy mennyiségű szén-dioxid-buborék szabadult fel, amely még habzóbbá tette a víz felszínét. Így „sörözött” a falusi székely gyermek.

timaru-Kast sándor: A Kelta-magyar „rokonság” nyelvünk tükrében című írásában így jellemzi a bor szavunkat: „BOr (feltehetően gyógyvíz/sós vagy egyéb ízű víz/ásvány-víz).

- a kelták „gyógyvíz” istene „BOR-VO neve mennyire közel áll, meg a „hivatalosított” magyar történetírás által is honfoglalás előttinek tekintett „ORVOS” szavunkhoz. el-

10 székelyföld borvizei


képzelhető ugyan, hogy a vér szavunk is a BOr származéka (b = v). A vér ásványokat szállít, így egyben maga egy „gyógyvíz”

- BOr-széK, Bél-BOr a székelyföldön mind ásványvízzel állnak kapcsolatban.” érdekes eredményre jutott széna Béla az őshaza keresés másképpen című könyvé-

ben. szejkefürdő szavunkat a „mongol szalkin-levegő (buborék) szóból” származtatja. „Vízből feltörő gázbuborékokra utal”. másik érdekes szófejtése az aszó szavunkhoz kap-csolódik. Az acsi-su szóból származtatja, amely a török nyelvben a „keserűvíz, ásvány-víz-forrás” jelentéssel bír. valóban, Hosszúaszón és a csíkszentsimoni Aszó-patak völ-gyében vannak ásványvízforrások, borvizek.

szejkés víz alatt a székely ember általában a fehéres, kéntejes büdös vizeket érti, de a kevés széndioxidot tartalmazó gyenge borvizet is ebbe a csoportba sorolja. A székelyudvarhelyi szejkefürdő, a kászonfeltízi fehérkői szejke, a dobolyi szejke, vagy a répáti szejke forrásai szőke, fehéres, kénes vizűek.

A székelyföldi büdös vizek, büdös fürdők nevét a „bü v. bű, kellemetlen szagot elta-szító kedélyszótól” származtatjuk: büdös, bűz, bűzös, büzít, bűzöl”. A büdös helynevek a vulkáni utóműködés során a széndioxid mellett kis mennyiségben előforduló vagy a flis rétegekből feltörő záptojás szagú kénhidrogén előfordulásokhoz kapcsolhatók. száraz mofetták, büdös gödrök találhatók a Csicsói-Büdösben, vagy a szentimrei-Büdösben, de a torjai Büdös-hegy is az itt lévő kénhidrogénes gőzlőktől kapta a nevét.

Az erdélyi-medence vagy a kárpáti homokkő zónában feltörő, nagy mennyiségű nát-rium-klorid tartalmú forrásokat a helyi lakosság só vagy sós előnévvel látja el. Így szü-lettek a székelykeresztúri sóskút, a csíkkozmási sószékfürdő, vagy a csíklázárfalvi sós-borvíz elnevezések. A geológiai szakirodalom szerint az előbb felsorolt borvizek, kénes és sósvizek az ásványvíz és gyógyvizek csoportjába sorolhatók, ha a hőmérsékletüktől füg-getlenül, „több mint 1000 mg/l oldott szilárd alkotórészt vagy egyes ritkán előforduló, de biológiailag aktív elemekből (lítium, bróm, jód, fluor, arzén, rádium, stb.) kimutat-ható mennyiséget tartalmaznak. Ugyancsak ásványvíznek minősíthető az a víz, melyben az oldott szilárd alkotórészek mennyisége nem éri el a fenti határt, de oldott gáztartalma jelentékeny mennyiséget tesz ki. A gyógyvíz olyan ásványvíz, mely vegyi összetételénél vagy fizikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású. természetesen az itt közölt magyar fel-osztás mellett többféle besorolás létezik, országonként változik, újabban uniós normák is életbe léptek, ettől függetlenül a székelyföldi borvíz borvíz marad, és a források összeté-tele is csak a földtani viszonyok hatására változik, na meg a palackozókban, ahol a vasat kicsapják a természetes ásványvízből és csírátlanítják.

A székelyföldi ásványvizek osztályozásánál a kémiai tulajdonságokat vettük alapul. Az ásványvízben található kationok közül a nátrium-kálium, kalcium, magnézium és az anionok közül a klorid, szulfát és hidrogénkarbonát jelenlétének egymáshoz viszonyí-tott arányát vettük figyelembe. A borvíz, a büdös és sósvizek típusának a makroelem-tartalom alapján való meghatározásakor csak a 20 mval- (egyenérték-) %-nál nagyobb mennyiségben jelenlévő ionokat vettük számításba. eredet szempontjából fontos makroionok előfordulási aránya alapján vizeink 49 osztályba sorolhatók, amelyből ki-



lenc osztály a főtípushoz, a többi negyven pedig az altípushoz tartozik. Főtípushoz tar-toznak például a nátrium-kloridos, kalcium-hidrogénkarbonátos, kalcium-szulfátos, stb. vizek. Az altípushoz tartoznak a nátrium-kalcium-szulfátos, a nátrium-kalcium-magnézium-hidrogénkarbonát, nátrium-magnézium-klorid-hidrogénkarbonát-szulfát típusú stb. vizek.

A főleg nátrium- és kálium-hidogénkarbonát tartalmú ásványvizeket alkalikus vagy lúgos vizeknek is nevezik. A földes-meszes és földes ásványvizekben a kalcium és mag-nézium-hidrogénkarbonát az uralkodó. A vasas ásványvizek literenként legkevesebb 10 mg/l vasiont kell, hogy tartalmazzanak. A sós, konyhasós vizek nátrium- és magnézium-kloridot tartalmaznak. A kénes, büdös vizekben a kéntartalom legalább 1 mg/l. A keserű vagy szulfátos vizekben uralkodó lehet a magnézium-szulfát vagy keserűsó, a nátrium-szulfát vagy glaubersó és a kalcium-szulfát vagy gipsz.

A borvizek osztályozásánál figyelembe vettük a hőmérsékletet is. Hőmérséklet sze-rint a vizeket általában három nagy csoportra osztjuk, hideg, langyos és meleg vizek-re. vannak kutatók, akik szerint azok a vizek a termálisak, amelyeknek a hőmérsékle-te meghaladja az illető vidék évi középhőmérsékletét. Juhász Árpád a következő beosz-tást javasolja: 18 0C alatt hideg víz, 18-25 0C között langyos víz, 25-37 0C között meleg víz, 37-90 0C között termálvíz. A román szabvány szerint a 26-36 0C hőmérsékletű víz hipotermális, a 36-42 0C hőmérsékletű izotermális, a 42 0C feletti hipertermális.

A székelyföldi borvízforrások leírása, bemutatása a történelmi székely székek, Udvarhelyszék, Csíkszék (gyergyó- Csík- és Kászonszék), Háromszék (sepsi- Kézdi- és Orbaiszék) s azon belül pedig települések szerint történik.

Lövé

te -

Fest

ő bo

rvíz

Ajnád 67Árkos 107 / 178 / 221Bardóc 32Barót 99Bélafalva 135Bélbor 40Bereck 137Bibarcfalva 33 / 159 / 198Bodok 108 / 222Bölön 100 / 179Borszék 43 / 161 / 205Csatószeg 74Csernáton 131Csíkbánkfalva 92Csíkborzsova 66Csíkcsekefalva 90Csíkcsicsó 59Csíkcsomortán 65Csíkdánfalva 55Csíkjenőfalva 53Csíkkarcfalva 53Csíkkozmás 89Csíklázárfalva 83Csíkmadaras 55Csíkmenaság 94Csíkmindszent 65Csíkrákos 57Csíksomlyó 59Csíkszentdomokos 52Csíkszentgyörgy 93Csíkszentimre 70Csíkszentkirály 68 / 166 / 210Csíkszentlélek 65Csíkszentmárton 90 / 166Csíkszentmihály 67Csíkszentmiklós 66Csíkszentsimon 72

Csíkszenttamás 53Csíkszépvíz 66Csíkszereda 59 / 168 / 214Csíktaploca 59 zsögöd 59Csíkverebes 75 / 166Csobotfalva 59dálnok 132doboly 95előpatak 102 / 178 / 228erdőfüle 32esztelnek 135Felsőrákos 28 / 159 / 202Fitód 65Futásfalva 131gelence 142gödemesterháza 156 / 238gyergyóbékás 47 / 162 / 209gyergyócsomafalva 50gyergyóholló 46gyergyókilyénfalva 51gyergyóremete 49gyergyótölgyes 162gyergyóújfalu 51 / 163 / 209gyergyóvárhegy 48gyímesbükk 67gyímesfelsőlok 67gyimesközéplok 67 / 175 / 214Hatolyka 140Hídvég 102Hilib 140Homoród 202Homoródalmás 26Homoródfürdő 18 / 158Homoródkarácsonyfalva 27Homoródkeményfalva 20Homoródszentmárton 20

helyséG névjeGyzék

Homoródszentpál 21Homoródszentpéter 21Hosszúaszó 169 / 215Illyefalva 104Imecsfalva 141Kápolnásfalu 18Kászonaltíz 95Kászonfeltíz 95 / 171 / 220Kászonimpér 172Kászonjakabfalva 96 / 173 / 217Kászonújfalu 96Kézdicsomortán 136Kézdikővár 133Kézdimartonfalva 140Kézdimartonos 138Kézdipolyán 180Kézdiszárazpatak 133Kézdiszentkereszt 134 / 180Kézdiszentlélek 134Kézdivásárhely 138Kisbacon 33Kiskászon 134Kommandó 147Köpec 99Korond 13 / 156Kovászna 142 / 236lemhény 137lisznyópatak 122lövéte 23 / 158 / 203lüget 101madéfalva 58magyarhermány 33 / 34málnás 110 / 230málnásfürdő 111 / 176maroshévíz 47menaságújfalu 94miklósvár 100mikóújfalu 114 / 176 / 233Nagyajta 100

Nagybacon 33 / 160Nagypatak 122Nyáras 179Nyáraspatak 102Ojtoztelep 138Olasztelek 29Oltszem 110 / 178Ozsdola 140Parajd 12Polyán 234sepsibesenyő 122sepsibodok 177sepsibükszád 116sepsikőröspatak 107sepsiszentgyörgy 105sepsiszentkirály 104sötétpatak 175sugásfürdő 106székely selters 203székelykeresztúr 39székelypetőfalva 141székelyszáldobos 31székelytamásfalva 142székelyudvarhely 16 / 157szentegyháza 21szentkatolna 139tölgyes 46torja 123 / 180 / 236tósarok 162 / 209tusnád 75 / 165 / 215tusnádfürdő 164Újtusnád 75 / 165vargyas 28 / 159 / 204zabola-Páva 142zágon 147zalán 107zalánpatak 113zetelaka 17zsögödfürdő 168

file székelyföld borvízei

Documents