FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA

Kereszténység a kultúrák válságában – Dr. Németh Norbert

Ember-értelmezések a filozófiai gondolkodás

történetében.Az ember egy apátlan -

anyátlan társadalomban

Míg az ANTROPOLÓGIA résztudományként az ember rész-aspektusait kutatja, addig a FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA az emberrel a maga egész mivoltában foglalkozik.

AZ ANTROPOLÓGIA JELENTÉSTARTALMA

„antroposz” (αντροπος) = ember „logosz” (λογος) = beszéd, szó több tudományterülethez kapcsolható:1. Biológia / pszichológia,2. Kulturális antropológia – prehistorikus népek,3. Antropogenezis (származástan – XIX. sz.), 4. Vallás, 5. Filozófia – az ember helye és rendeletetése a

világban, az emberi létezés értelmének kutatása

A FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA EREDETE

ontológia = emberi létezés forrása, oka, lényegeismeretelmélet, kritika = emberi ismeretek forrásaetika = emberi cselekedetektársadalom- és politikafilozófia = emberi és

közösségi formákvallásfilozófia = hívő ember léte, rendeltetésetörténelemfilozófia = történetiséggel rendelkező

emberA filozófiai gondolkodás alanya és célja: az ember.

A FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA KEZDETE

A filozófiai diszciplína születése a XVIII - XIX. század fordulóján.

Virágkora XX. század.Kiváltó okai:

1. Felvilágosodás,2. Igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává

tegyük az ember lényegét,3. Szaktudományok virágzásának a következménye,4. Pozitivizmus,5. Egzisztencializmus,6. Nyugat-európai civilizáció fejlődésébe vetett hit

megingása

7. A két világháború sokkoló hatása: emberi bűn, rosszra való hajlam okai.

A FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA EREDETE ÉS KEZDETE eredete: az embernek „metafizikailag

nincs rögzítetett helyzete” – ember nyitott lény, helye a világban nem meghatározott. →emberképek

kezdete a filozófiai diszciplína születése XVIII./XIX. század fordulója – monográfiák, tanulmányok (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer Nietzsche, Scheler, Gehlen,

1. mítosz és a vallás kijelentéseinek mellőzése

2. irodalom és a művészet ember ideáljainak lebontása

AZ EMBERNyelvi léte,Szabad léte,Halál-felé-tartó-léte, „halálos” léte,Társadalmi léte,Személyes léte,Időbeli léte, Történelmi léte,Világban való léte,Nemi léte,Transzcendens léte (transcendere

= átlép, meghalad, túllép).

AZ EMBER SZERETHETŐ ÉS SZERETNI KÉPES – ennek a szeretetnek a

fajtái: EROSZ: Az erosz azt fejezi ki: „szeretlek,mert szükségem van rád”. Egyszerűbben:„szeretlek, hogy szeress”, „szeretlek, mertkapni akarok tőled”. FILIA: A filia azt fejezi ki: „szeretlek,mert társam vagy”. Ez a baráti szeretet,ami kölcsönösségen alapul. „Szeretlek, mertszeretsz.” AGAPE: Az agapé azt mondja: „szeretlek,mert szeretlek!” Nem függ a körülményektől.Belülről fakadó, elkötelezett szeretet. Nem függ a szeretett személy viszont-szeretetétől,

viselkedésétől,hálájától.

LÉNYEGES KÜLÖNBSÉGEK:

A szeretkezésnek csak technikája van,

a szerelemnek pszichológiája, de a szeretetnek se technikája, se pszichológiája nincsen:

a szeretetnek teológiája van.

KI / MI AZ EMBER?

1. MAI PROBLMÁK AZ EMBER FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSÉVELAz EMBER fogalmának átírásai,

átértelmezései 2. AZ EMBER ISTEN DÖNTÉSÉBŐL VAN

Az ember TEREMTMÉNYAz ember FIZIKAI és LELKI lényAz ember FEJLŐDÉSRE KÉPESAz ember életének célja: ISTEN

STATUS QUAESTIONIS

Az ember tudatosan élő – lény!Aki képes szeretni és

megismerni magát és környezetét,

Akinek célja, jövőképe és jövője van.

Gorkij:„Az ember több annál, hogy csak

jóllakjék!”

EMBERKÉPEKantikzsidó – keresztény (bibliai)idealistaromantikusRealistaAz emberképek a filozófiai antropológia,mint diszciplína előzményei, ideáltípusok,

vagyis azt mutatják, hogy az adott korszak

hogyan gondolkodik az emberről.

ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP I.

Az antik polisz polgárának képe önmagáról

1. a szabadság alapja a törvény

2. nomosz (tv.): jog és kötelesség

3. a racionalitás nem a történelmi hagyomány

4. szabadság és rend dialektikája

5. politeizmus6. Testkultusz

görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész)

1. logosz + ethosz = kiváló ember

2. vita contempletiva / a bölcs az igazságot keresi

3. igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás

4. egyén és a kozmosz viszonyaarché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató

↔ ösztönök, akarat, vágyak

ANTIK (GÖRÖG) EMBERKÉP II.

nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya,

akaratszabadság hiánya,nevelés fontossága: racionális és

erkölcsös lényt nevelni,hétköznapi élet fontossága,egyén boldogságának alapja: a

közösségi lét és az igazság megismerése,a közösségnek való megfelelés, önismeret fontossága.

BIBLIAI EMBERKÉP I. Isten – ember viszonyából

értelmezhető1. Isten kép: abszolút tekintély, vele

szemben az ember az alávetettség pozíciójában

2. emberkép: esendő, véges, bűnös3. történetiség / Szent Ágoston:

Vallomások4. bűn radikális értelmezése –

eredeti bűn – megváltás lehetősége

BIBLIAI EMBERKÉP II.A bibliai ember lényege: akarat

(nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója.

jóság = Isten iránti engedelmesség rossz = elfordulás Istentőlmás típusú erények: jog,

igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet

erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány

szabadság = bűntől való megszabadulás

Alapproblémák az Isten és ember viszonyából következően:

• hit és tudás viszonya• akarat szabadsága• közösség = kiválasztódás v. univerzalizmus• engedelmesség

AZ IDEALIZMUS EMBERKÉPE

1. Szellem primátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz,

2. Nevelés fontossága,3. Esztétikum,4. Szabadság és rend dialektikája

(Goethe, Lessing, Schelling).

ROMANTIKA EMBERKÉPE XIX. század első fele - elsősorban a

német költészet és filozófia együttes szerepvállalásaHegel – Hölderlin- Schelling

1. irracionalitás, titokzatosság2. zseni kultusza3. historizmus4. történelem menete: irracionális

erők kibontakozása és az egységes világtörténet megkérdőjelezése

REALIZMUS EMBERKÉPE XIX. század / francia regényirodalom1. „olyan szellemi magatartás, amely az

érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti vizsgálódás alapjának”

2. hétköznapiság3. ész mellett ösztönök (naturalista) 4. az ember a természet terméke, fiziológiai

sajátosságának egyik része a szellem5. történelmi relativizmus, válságtudat,

hanyatlás, az európai civilizáció bírálata6. alapja a szociológiának, közgazdaságtannak

és társadalomelméletnek7. természeti törvényszerűségek, kauzalitás

XIX. SZÁZADI ANTROPOLÓGIA VÁLTOZATAIKarl Marx: homo faberDarwin: az ember a biológiai fejlődés

csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás

Nietzsche: az ember meghatározatlan állat

Schopenhauer: önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat

Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium

AZ EMBER HELYE A KOZMOSZBAN

Cél: újradefiniálni az ember lényegét, meghatározni

metafizikailag különleges helyzetét.

Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség

Cím: H-9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. („A” épület)Egyetemi lelkész: Dr. Németh NorbertFogadóóra (iskolaévben) 09.00 – 12.00Kedd – Szerda – CsütörtökSzombathely, Károlyi G. tér 4.„A” épületben, a lelkészségi irodában II. emeletPostacím:Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség,H-9700 Szombathely, Széchenyi u. 8.Telefon: 94/504-431, Fax: 94/504-478Email: egyetemilelkesz@sek.nyme.huWeblap:http://www.sek.nyme.hu/egyetemilelkesz/default.aspx