Arisztotelesz (384-322)

„Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született” (F. Schlegel)

Arisztotelesz (384-322)

„Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született” (F. Schlegel)

Élete

• Sztageira, Nikomakhosz a makedón király orvosa

• 18 évesen belép az Akadémiára, (8 vagy) 20 éven át (Platón haláláig) ott is marad

• Fülöp meghívására N. Sándor tanítója. N.S trónlalépése után:

• Athén, Lykeion, peripatetikus iskola

• term.tudományos, orvosi, történelmi tevékenység

Nagy Sándor tanítója

Merello:

Nagy Sándor Arisztotelészre figyel

Világnézete alapelemei

Viágképe

Írásai• Logikai (Organon),

• term.tud-os,

• metafizikai,

• etikai (Nikomakhoszi Et., Eudémoszi Et., Magna Moralia, Politika, Az ethéni állam) ,

• poétikai (Retorika, Poiétika) mővek

akroamatikus és

exoterikus iratok

Tudományelmélete

• teoretikus (matematika, fizika, teológia)

• praktikus (etika, politika)

• poétikus (retorika, poétika)

Természettudományok

Természettudományok

Természettudományok

Logika

• formális logika: a helyes következtetés (szillogizmus) szabályai

• kategóriák: az összekapcsolás nélkül kimondott szavak

– szubsztancia vagy

– minıség, mennyiség, viszony, hely, idı, helyzet, birtoklás, cselekvés, elszenvedés

• A mondatokká kapcsolt szavakból >> ítéletek (igaz / hamis)

• ítéletek összekapcsolása >> következtetés (szillogizmus)

Logika 2.

• alappélda:

• Minden ember halandó (Pmaj)• Szókratész ember (Pmin) (M – term. medius) középfogalom: ember

(kiesik)Szókratész halandó (konklúzió)

• következtetések összekapcsolása >> bizonyíték

• dedukció: az általánostól az egyes felé• indukció (epagogé) „az egyestıl az általános felé haladás”• „A tkppi korábbi általánost késıbb ismerik meg, mint a késıbbi

különöst.”, a legkorábbi és legáltalánosabb nem biztonyítható (ELV). Az elv a bizonyítás közvetlen tétele, azaz semmilyen elızménye nincs”

• A kizárt harmadik elve: „Lehetetlen, hogy valamihez ugyanaz ugyanabban a tekintetben hozzá is tartozhasson meg nem is.”

„Kommunikáció-tan”

Metafizika

• anyag és forma (hülé, eidosz morphé) >> A tárgyi világban csak együtt fordulnak elı.– az anyag a tiszta potencialitás (dünamisz) – a forma a tiszta aktivitás (energeia)

• A dolgok lényege jelenségeik sorrendjében van. A lényeg kibontakozása az entelekheia. (telosz, cél)

• A fejlıdés 4 oka– (causa formalis, c. finalis, c. efficiens, c. materialis)

• Az anyag ellenszegülésébıl >> véletlen : accidentia

Isten

• Az isteni gondviselés teljesen egybeesik a természetes okok mőködésével (az entelekheia révén)

• Az elsı mozgató (primum mobile immotum). Minden mozgásnak van oka, ha nem akarunk végtelen regresszust, fel kell tételeznük egy olyat, melyet már semmi nem mozgat. Testetlen, oszthatatlan, tértelen, nem nélküli, szenvedélytelen, változatlan, tökéletes, örökkévaló. A világot nem teremti, hn mozgatja, de nem mechanikus erıként, hn teljes okként.

• „Isten úgy mozgatja a világot, mint a szeretett tárgy mozgatja a szerelmest” (Metaphysika, IX.7)

• Végcél, hajtóerı, forma, alapelv, summa, telosz, entelekheia. Tiszta energeia.

• Tiszta aktivitás, th soha sem cselekszik, tökéletes, th nem akar semmit.

Az emberrıl

• férfi és nı éles megkülönböztetése (Platónnal szemben!)– Az ideális férfi (Etika IV,3)

– Az ideális nı (Politika I, 13)

Lélektana

• vegetatív, állati, ész• a szellem receptív és alkotó

Etikája

• areté (lat: virtus):– kiválóság,

rátermettség (alkalmasság, képesség) inkább, mint a platóni „erény”

– Dianoetikus és erkölcsi erények

Jellemtana

• A boldogság feltétele az areté, a javak és a barátság.

• A kiválóság csak tapasztalat útján szerezhetı meg.

• tiszta ítélet, önuralom, vágyak arányának megtartása, felhasznált eszközök mővészi volta

Az arany középút (meden aga)

Hiányos Etikai erény Túlzott

halvérőség szelídség dühösség

gyávaság bátorság vakmerıség

szégyenlısség szemérem szemérmetlenség

érzéketlenség mértékletesség mértéktelenség

veszteség jogszerőség nyereség

fösvénység nagyvonalúság tékozlás

győlölet szeretet hízelgés

gúnyos szerénység igazság fennhéjázás

kishitőség nemes becsvágy felfuvalkodottság

szőkkeblőség áldozatkészség pazarlás

elpuhultság állhatatosság szenvedésben valóeltompultság

együgyőség belátás álnokság

Etika, jellemtan

• földi javak (a szők-ségtıl való mentesülés megadja a gondtól és mohóságtól valómentességet)

• barátság– nagyobb szüksége van rá a boldog embernek

mint a boldogtalannak, mert a boldogság megsokszorozódik, ha megosztjuk barátainkkal.

– fontosabb, mint az igazságosság, mert „ha az emberek barátai egymásnak, az igazságosság fölösleges; de ha igazságosak, a barátság akkor is nyereség”

– „A barát: két test, egy lélek”– „Akinek sok barátja van, annak nincs barátja.”

Államtan

• család, magántulajdon

Egy Kevés sok

jó királyság arisztokrácia politeia

Rossz türannisz oligarchia demokrácia