1

FINNUGRISZTIKA (ELŐADÁS) BTMAN310 ME BTK Magyar nyelv és irodalom szak BA II. évf.

Tematika és kollokviumi tételek

1. A finnugrisztika múltja és jelene 2. Az uráli népek és nyelvek 3. Az uráli őshaza problémája 4. A változó nyelv 5. A nyelvrokonság fogalma és a történeti-összehasonlító módszer 6. Az alapnyelvi rekonstrukció 7. A PU mássalhangzó-rendszer 8. Az alapnyelvi orális zárhangok fejleményei 9. Az alapnyelvi nazálisok fejleményei 10. Az alapnyelvi szibilánsok fejleményei 11. Az alapnyelvi affrikáták fejleményei 12. Az alapnyelvi réshangok és likvidák fejleményei 13. A PU magánhangzó-rendszer 14. Az alapnyelv szófaji rendszere és morfonológiai felépítése 15. Szóképzés és szóösszetétel az alapnyelvben 16. Névszóragozás az alapnyelvben 17. A birtokos jelölése és a számjelölés az alapnyelvben 18. Az alapnyelv igeragozási rendszere 19. Az alapnyelv szókészlete 20. A finnugor nyelvek közös mondattani sajátosságai

Tankönyv:

Bereczki Gábor 1996. A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó. Budapest. Szakirodalom:

Benkő Loránd 1998. A történeti nyelvtudomány alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Buda-pest. 79–118.

Cser András 2000. A történeti nyelvészet alapvonalai. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Piliscsaba. 7–23.

Csepregi Márta (szerk.) 1998. Finnugor kalauz. Panoráma. Budapest. 9–46. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó. Budapest.

106–15. Rédei Károly 1998. Őstörténetünk kérdései. A nyelvészeti dilettantizmus kritikája. /Magyar

Őstörténeti Könyvtár 11./ Balassi Kiadó. Budapest. 13–47. Rédei Károly 1996. A magyar alaktan uráli (finnugor) háttere. MNy. XCII. 129–38.

Finnugor témájú, magyar nyelvű oldalak a világhálón:

http://www.finnugor.lap.hu, http://fu.nytud.hu Felkészülés a kollokviumra

• a tankönyv és az előadások anyaga • vagy a tankönyv és a megadott szakirodalom alapján.

Nagy Judit adjunktus

2

TEMATIKAI VÁZLAT FINNUGRISZTIKA PFU HANGRENDSZER

BEVEZETŐ

A csillaggal jelölt alakok/fonémák rekonstruktumok. A rekonstruált lexikai elemek előtti nagybetűk az adott alapnyelvet jelölik (PU = proto uráli, PFU = proto finnugor, PUg = Proto ugor).

PU*puwe

A rekonstruált alapnyelvi fonéma utáni kötőjel szóeleji helyzetet jelöl:

*p- Ha a rekonstruált alapnyelvi fonéma előtt és után is kötőjel áll, akkor a fonéma szóbelseji helyzetben van:

*-ś- A > < jelek a nyelvi változás irányát jelzik. A hangváltozásokat csak olyan példákkal szemléltettem, melyek biztos etimológiák. Ha egy hangváltozáshoz a felsorolt példákon kívül más szavaink is tartoznak, ezeket a hangváltozás leírása után soroltam fel.

*p- > f-

fa, fagy, fagyal, fal N, fal V, fazék, fëcske, fej/fő, fél N, V, fëlhő,

fészek, fiú/fi, fog N, fogoly(madár), fos N/V, facsar, fakad, fon,

fúr A rekonstruált alapalakon kívül a példákban – ha lehetséges volt – közeli rokon nyelvi (vogul vagy osztják) és finn megfelelőket adtam meg. A nem finn példáknál a nyelv megnevezése utáni nagybetűk azt a nyelvjárást jelölik, amelyből a példa származik.

vog. TJ pōt 'üst, katlan' TJ = tremjugáni nyelvjárás

3

PU magánhangzórendszer

Wolfgang Steinicz 1944.

veláris palatális

labiális illabiális labiális illabiális ¢ a ä

o e

teljes

u i Ç i

redukált uò üÒ ìÌ

Erkki Itkonen 1946., 1954.

palatális veláris

labiális illabiális

a ä

o e rövid

u ü i

ō ē hosszú

ū ī

Décsy Gyula 1969.

a, o, u ~ ä, e, i Az alapnyelv magánhangzórendszere 1. sem teljes és redukált, sem hosszú és rövid korreláció nem rekonstruálható 2. palatális — veláris korreláció 3. három nyílásfok 4. első szótagban biztosan a, o, u ~ ä, e, i

5. első szótagban valószínűleg e×, ü is 6. második szótagban a, ä, e

4

PFU mássalhangzóredszer 1. Fonémakészlet

zárhang affrikáta réshang

orális nazális szibiláns likvida

bilabiális p m w

dentális t n δ

alveoláris č s, š l, r

alveo-palatális ń ć ś δ´ ľ

palatális j

palato-veláris k η γ

2. Korrelációk zárkorreláció

palatalizációs korreláció

rezonanciakorreláció

nincs: zöngésségi korreláció

kvantitatív korreláció (de: *-pp-, *-tt-, *-kk-)

3. Fonémák eloszlása csak szóbelsőben: δ, η

4. Fonémák megterheltsége orális zárhang — nazális— szibiláns — affrikáta

δ, δ´, γ kevés etimológiában

képzőkben nem szerepelnek

nem teljes értékű fonémák, hanem fonémavariánsok

4. C1C2 csak szóbelsőben

nazális + orális zárhang: *-mp-, *-nt-, *-ηk- *-mt-

nazális + affrikáta: *-nč-, *-ńć-

orális zárhangok: *-pt-, *-tk-, *-kt-

likvida + *-k: *-lk-, *-rk-

5

Orális zárhangok *p-

1) *p- > f-

fa, fagy, fagyal, fal N, fal V, fazék, fëcske, fej/fő, fél N, V, fëlhő,

fészek, fiú/fi, fog N, fogoly(madár), fos N/V, facsar, fakad, fon,

fúr

fa vog. -pä (összetételekben) 'fa' finn puu 'fa' PU *puwe

fagy vog. É pōľi 'fázik'; TJ pāľi 'megfagy' finn palaa 'ég'; palella 'fázik'; polttaa 'éget' PFU *paľa(-)

fazék vog. TJ pōt 'üst, katlan' finn pata 'fazék' PFU *pata

fej, fő vog. KL päηk 'fej' finn pää 'fej' PU *päηe

2) *p- > b- szórványos zöngésülés bog, bogyó, bőr

bog 'bog, csomó, görcs, daganat, csomósodás, görcs a fában' vog. É. poχleÿp 'gombos' fi punka 'kis, kövérkés ember' PFU *puηka (*poηka)

bogyó (bogya, bugya, bolyó) vog. FK pul 'bogyó' finn puola 'vörös áfonya' PFU *pola

bőr osztj. Vj. pər 'bőr, héj' PU *perÈ

6

*-p-

*-p- > -v- kis megterheltség árva, ravasz/róka, sovány

árva osztj. V. -uru÷i « 'árva' fi. orpo 'árva' PFU *orpa(sÈ), *orwa(sÈ)

ravasz mord. E ŕiv ýeś 'róka' finn repo 'róka' m. ró- fgr *repÈ > ropÈ > *rowÈ > ró- m. -sz, -ka képző PFU *repä(~ -ćÈ)

sovány mord. E tšova 'sovány' finn hupa 'mulandó, fogyó, mulatságos' PFU *čupa

*t-

1) nem változik tavasz, të, tél, tele/teli, tetű (tetvet), tó (tavat), ti, torok, tova, tő

(tövet), tűz (tüzet) N, tűz V, tësz (tëtt, tëgyën, tëvő, R. tőn) tud

tavasz vog. KL tujä 'tavasz' finn touko, 'tavaszi földmunka, tavaszi vetés' toukokuu 'május' PFU *towkÈ

të zürj. te 'te' finn sinä 'te' (<*ti-) PU *t¡

tél vog. TJ täÙl 'tél' finn talvi 'tél' PFU *tälwä

tud zürj. Sz te×dniÇ 'tud' finn tuntea 'érez', tunnustaa 'elismer', tunnustella 'tapogat' PU *tumte-

7

2) *t- > d-

szórványos zöngésülés daru (darvak)

vog. TJ tāroÿw 'daru' votj. Sz. turi 'daru' PFU *tarÈ-kÈ (*tarkÈ)

*-t-

*-t- > -δ- >-z-

fazék, ház, kéz (kezet), méz, száz, víz (vizet), vezet

fazék vog. TJ pōt 'üst, katlan' finn pata 'fazék' PFU *pata

ház osztj. DN χot 'ház' finn kota 'házikó, sátor' PFU *kota

kéz (kezet) vog. TJ käÙt finn käsi (käden)(< *-ti) PFU *käte

víz (vizet) vog. KL vüť 'víz' finn vesi (veden) (< *-ti) 'víz' PU *wete

*k-

1) palatális magánhangzó előtt nem változik kérëg, kés, keszeg, két, kéz (kezet), ki1 'kicsoda', ki2 'kifelé', kígyó,

kő, könny, könyök, köt, köved nyj. 'párolódik' két

vog. KL kit

finn kaksi

PU *kakta ~ *käktä

kő (követ) vog. TJ küÙ 'kő' finn kivi 'kő' PFU *kiwe

könyök vog. É konloul 'könyök' finn kyynärä, kyynäs, kyynärpää 'könyök' PFU *kińä (*küńä)

8

2) *k- > χ- > h- veláris magánhangzó előtt spirantizáció

korai ősmagyar korban török jövevényszavak: káka, kantár, kapu, kar, karám, karó,

karvaly, komló, koporsó, korom, kos, kút

hab, had, hagy, háj, hajnal, hal N, hal V, háló,hályog, hangya,

három (hármat), hárs,hat, ház, here, hó 'hold, hónap', hol, hall,

homlok, †húgy1 'csillag', húgy2 'ürülék', húsz, halad, hámlik

hajnal vog. É χuj 'hajnal' finn koi, koitto 'hajnal' koittaa 'hajnalodik' PFU *koje

hal1 vog. P kul finn kala

PU *kala

három (hármat) vog. KL khūreÿm finn kolme

PFU *kolme (*kulme)

hó(nap) osztj. Ko χaôw 'hónap' finn kuu 'Hold, hónap' PU *kuηe

*-k-

1) *-k- > -γ- > -w- > -v- zöngésülés és spirantizáció

év, tësz (tëtt, tëgyën, tëvő, R. tőn)

év mord. E ije 'év' finn ikä 'életkor' PFU *jikä (*ikä)

tësz (tëtt, tëgyën, tëvő, R. tőn)

tehetetlen, tehetős, tehetség, tét, tétel, tevékeny, tett,

jótétemény, tökéletes, tökéletlen

mord. E ťejems 'tesz' finn tehdä (teen) 'tesz, csinál' PFU *teke-

9

2) *-k- > -γ- > -w- > Vok

zöngésülés és spirantizáció vokalizáció (> diftongust alkot a tővéghangzóval) monoftongizáció

†jó Sajó, Berettyó, Hejő 1246/1408: kethyoukyzi

zürj. ju 'folyó' finn joki 'folyó' PU *joke

fiú, fi fiú, fickó, fiók, fiatal, férj, fial, iafia, ifjú, atyafi, fióka, fiadzik

vog. Szo piγ 'fiú' finn poika PFU *pojka

*-ηk- > -g-

bog 'bog, csomó, görcs, daganat, csomósodás, görcs a fában' vog. É. poχleÿp 'gombos' fi punka 'kis, kövérkés ember' PFU *puηka (*poηka)

mag '1. mag 2. gabonaszem 3. sperma 4. utód'; maga zürj. V mi�ge�·r 'növés, növekedés, törzs' cser. KH mo·ηgə™r 'test, termet, törzs' PFU *muηkÈ

*-mt-, *-nt- > -d-

ad, had, ideg, tud

ad zürj. udniÇ 'iszik, itat, itat és etet' finn antaa 'ad' PFU *amta-

had vog. KL khōnt 'had(sereg)' finn kunta 'község' -kunta (perhekunta, yhteiskunta stb.) PFU *kunta

tud zürj. Sz te×dniÇ 'tud' finn tuntea 'érez; tud, ismer' PU *tumte-

*-mp- > -b- hab vog. AK χo ÿp 'hullám'

mord. E kumboldo- 'hullámzik' PFU *kumpa

10

Nazális zárhangok *m-

nem változik mag, magyar, máj, más, mëg, méh, mëny, méz, mell, mi1

'micsoda', mi2 'én és a többiek', mony nyj. 'tojás', mëgy, mos

mag '1. mag 2. gabonaszem 3. sperma 4. utód' máj

vog. P mat 'máj' finn maksa 'máj' PU *maksa

mëny 'meny, R. menyasszony, fiatal asszony' vog. KL mäń 'meny' finn miniä

PU *mińä

mony 'tojás; csődör; pénisz; ondó' vog. É mōn 'herezacskó', T maån 'tojás' finn muna 'tojás' PU *muna

*-m-

1) nem változik eme, emlő, három (hármat), szem, hámlik

emlő osztj. DN emDaÿ 'szopik' finn imeä 'szopik' PU *ime-

három (hármat) vog. KL khūreÿm finn kolme

PFU *kolme (*kulme)

szem szemfüles, szemrehányás, tyúkszem, vérszem, szemöldök, szemölcs,

pápaszem, szemel, szemlél, személy

osztj. DN sem 'szem' finn silmä

PU *śilmä

2) *-m- > *-w- > -v- spirantizáció

név (nevet) vog. KL näm 'név' finn nimi

PU *nime

11

szív '1. szív 2. közepe vminek 3. R bátorság' vog. KL šim 'szív, közép' finn sydän (sydämen)

PU *śiδä(-mÈ) (*śüδä(-mÈ))

3) *-m- > *-w- > Vok spirantizáció vokalizáció

fű (füvet), hó (havat), jó1 'szép', lé (levet)

jó1 vog. KL jaåmeÿs 'jó, szép' osztj. DN i ÷êm 'jó, szép' PUg *jomÈ ~ *jamÈ

lé (levet) vog. KL loam 'leves' finn liemi 'lé' PFU *leme (*lēme)

*n- nem változik

négy, név (nevet), néz, nő (nőt, neje)

négy vog. KL ńilä 'négy' finn neljä 'négy' PFU *ńeljä (*neljä)

név (nevet) vog. KL näm 'név' finn nimi

PU *nime

néz vog. KL neili 'néz' finn nähdä 'lát' PFU *näke-

*-n- nem változik

fan, ín (inat), fon, mëgy (mënt, mënni)

ín, inat vog. É tān 'húr' finn suoni 'ér, ín' PU *se×ne (*sōne)

fon vog. T pun- 'fon' finn punoa 'fon' PU *puna-

12

mëgy (mënt, mënni) vog. KL mini 'megy' finn mennä 'megy' PU *mene-

*ń- nem változik

nyál, nyelv, nyíl (nyilat), nyolc, nyal, nyel

nyíl (nyilat) vog. Szo ńāl 'nyíl, golyó' finn nuoli

PU *ńe×le- (*ńōle)

nyal vog. KL ńaleÿmti 'nyal' finn nuolla 'nyal' PU *ńole- (*ńōle-)

nyel vog. É ńālej- 'nyel' finn niellä 'nyel' PU *ńele- (*ńēle-)

*-n- nem változik

íny, könny, könyök, mëny

könny N könyü, könnyű, könnyü, könyv, künyü, kënyv votj. Sz. kìåľ: śin- kìåľi 'könny śin szem' finn kyynel 'könny' PU *kińe(-lÈ) (*küńe(-lÈ))

könyök vog. É konloul 'könyök' finn kyynärä, kyynäs, kyynärpää 'könyök' PFU *kińä (*küńä)

mëny 'meny, R. menyasszony, fiatal asszony' vog. KL mäń 'meny' finn miniä 'meny' PU *mińä

*-η-

1) *-η- > *-γ- > Vok denazalizálódik vokalizálódik

fej/fő, hó(nap), nő (nőt, neje), öv, tő (tövet), vő (vőt, veje)

hó(nap) osztj. Ko χaôw 'hónap' finn kuu 'Hold, hónap' PU *kuηe

13

öv finn vyö 'öv' lapp N âvve 'öv' PFU * wiηä (wüηä)

vő (vőt, veje, vője) vőlegény, vőfély

osztj. DN u ÷eη 'vő' finn vävy PU *wäηe

2) *-η- > *-ηk- > -g- ég (eget), egér, fog, fogoly(madár), jég

egér vog. KL täηkär 'egér' finn hiiri 'egér' PFU *šiηe-re

fog vog. KL päηk 'fog' finn pii 'fog (tárgyé)' PFU *piηe

jég vog. Szo i÷āηG 'jég' finn jää 'jég' PFU *jäηe

14

Affrikáták *č-

*č- > š-

sok vog. K sau 'sok' cser. čok 'vastag, sűrű' PFU *čukkÈ (*čokkÈ)

sovány mord. E tšova 'sovány' finn hupa 'mulandó, fogyó, mulatságos' PFU *čupa

savanyú vog. KL šäwi 'savanyodik' osztj. O səu÷daÿ 'savanyodik' PUg *čawÈ(-)

*-č-

*-č- > -š-

kés vog. AK käÀsi 'kés' osztj. O kèsi 'kés' cser. KH kêzê 'kés' PFU *kečÈ

*ć-

1) *ć- > č- csomó

mord. E śulmo; śulmams 'csomó; köt, csomóz' finn solmi, solmu; solmia 'csomó, csomóz' PFU *ćolme(-)

csupor zürj. ťśibľeg 'nyírkéregből készült csupor' PFU *ćuppÈ

2) *ć- > š- szórványos

süly N. '1. skorbut 2. fekély 3. aranyér 4. vérbaj' cser. KH šəγəl 'szemölcs' finn syylä

PU *ćiklä (ćüklä) ~ *ćikľä (ćükľä)

15

*-ć-

1) *-ć- > -č-

facsar osztj. Ko. pùsrəm 'facsar' finn pusertaa 'nyom' PFU *pućÈ-rÈ

öcs vog. TJ īťśi 'testvér leánya', AL īś 'húg' osztj. É ischi 'öcs' PFU *ećÈ

2) *-ć- > -š-

ős '1. ős 2. vén, ősi 3. R apa 4. R nagyapa' vog. AK äÀš� 'anyai nagyapa' finn isä 'apa' PU *ićä

3) *-ć- > *-ś- > -s-

keszeg vog. É kāseuw 'pirosszárnyú keszeg, koncérhal' finn keso, kesämä

PFU kećä

4) *-ć- > -gy

vigyáz '1. vigyáz, 2. N szemmel keres, fürkész 3. N les' zürj. Sz viďzýniÇ 'vigyáz, tart' votj. Sz voþš- 'tart vhol vmit, őriz' PFU *wića-

*ńć > žÝ¸ > gy

hangya zürj. Sz koďźul 'hangya' finn kusiainen 'hangya' PFU *kuńće (*kuće)

húgy1 N kaszahúgy 'kaszás csillag' 1493. Fest. K: holdath es hwgyakath...

vog.TJ k«oàńšÝ 'csillag' votj. Sz kiþýiľi 'csillag, tűzszikra' PU *kuńćÈ ~ *kućÈ

húgy2 osztj. O χo òs 'húgy' finn kusi, kusta 'húgy, vizel' PU *kuńće ~ *kuće

16

Szibilánsok *š-, *-š-

PUg *š > *ϑ > *h > ∅

egér vog. KL täηkär 'egér' finn hiiri 'egér' PFU *šiηe-re

méh, méhet zürj. P moš 'méh' finn mehiläinen, mehiäinen 'méh' PFU *mekše

*s-, *-s-

PUg *s > *ϑ > *h > ∅ ég (eget), epe, áll, eszik, ín (inat), öl (ölet)

epe vog. É tāp 'epe, medveepe' finn sappi 'epe' PFU *säppä

eszik vog. KL tij 'eszik' mord. E śe «v ýems 'megeszik' finn syödä (syön) 'eszik' PFU *sewe- (*seγe-)

ín, inat vog. É tān 'húr' finn suoni 'ér, ín' PU *se×ne (*sōne)

öl (ölet) vog. L täl 'öl' finn syli 'öl' PFU *sile (*süle)

*ś-, *-ś-

1) * ś > s depalatalizáció

száj, szar, szarv, száz, szel, szem, szív, szúr, húsz

száj vog. KL sut '(folyó)torkolat', É. sūp 'száj' finn suu 'száj' PU *śuwe

17

szarv (R szaru)

vog. HK sōrp 'hím állat' finn sarvi 'szarv' PFU *śorwa

szív '1. szív 2. közepe vminek 3. R bátorság' vog. KL šim 'szív, közép' finn sydän (sydämen) 'szív' PU *śiδä(-mÈ) (*śüδä(-mÈ))

2) * ś > š szórványos

sün N szin-, sül-, síndisznó vog. soule 'sün' finn siili

PFU *śije-le

18

Egyéb réshangok és likvidák *w-

1) *w- > v-

vaj, váll, varjú (varjat), vas, velő (velőt, veleje), vér, víz (vizet), vő

(vőt, veje), van (vagyok, voltam, R. vala), vés, vezet, vigyáz, visz

(vigyek, vinni, vivő)

vaj N hájvaj, lúdvaj

vog. É vōj 'zsír' finn voi 'vaj' PFU *woje

vér véres, veres, vörös

vog. K vīÇr 'vér' finn veri 'vér' PFU *wire

visz (viszëk, vitt, vivő) zürj. Sz vaiçniÇ 'hoz, visz' finn viedä (vien) 'visz' PFU *wiγe-

2) *w- > Vok labiális mgh.

ón, öl V, öv, öt

öv finn vyö 'öv' lapp N âvve 'öv' PFU * wiηä (wüηä)

öt vog. KL ät 'öt' finn viisi (viiden) 'öt' PFU *witte

*-w-

*-w- > Vok

kő (követ) vog. TJ küÙ 'kő' finn kivi 'kő' PFU *kiwe

tó (tavat) vog. T tō 'tó' zürj. Sz tiÇ 'tó' PU *towÈ

19

*-δ- ritkán fordul elő valószínűleg csak fonémavariáns 1) *-δ- > -l-

álom vog. KL ūleÿm 'álom, alvás' cser. KH om 'alvás, álom' PFU *oδa-mÈ

elő (eleje) vog. É ēl 'előre, jövőre' finn esi 'elő-'; edessä 'elöl', eteen 'előre' (*ti>si) PFU *eδe

2) *-δ- > ∅

szív '1. szív 2. közepe vminek 3. R bátorság' vog. KL šim 'szív, közép' finn sydän (sydämen) 'szív' PU *śiδä(-mÈ) (*śüδä(-mÈ))

*-δ´- 1) *- δ´- > -ľ- > j

új zürj. Sz viľ 'új' finn uusi (uuden) 'új' (*ti>si) PFU wuδ´e

ujj 'ujj a kézen' vog. KL tuľ 'ujj' osztj. DN tuiç 'ujj' PU suδ´È

2) *- δ´- > -ľ- > gy

hagy vog. P kuľt 'marad' finn kadota (kaon) 'eltűnik' PU *kaδ´a-

hölgy '1. nő, 2. R. menyasszony, kedves 3. R hermelin' vog. KL khaľ nőstény hölgymenyét

É kāľ 'nőstény, nő'; Szo kāľsōβêr 'nőstény nyúl' P koaàlšÝeÿÙš Ý 'nőstényfarkas'

lapp N gađfe 'mustela erminea femina' (fekete nőstény hermelin)

PFU *kaδ´wa (*kaδ´wÈ)

20

*j-

1) nem változik jég

vog. Szo içāηG 'jég' finn jää 'jég' PFU *jäηe

jó1 vog. KL jaåme ÿs 'jó, szép' osztj. DN i çêm 'jó, szép' PUg *jomÈ ~ *jamÈ

†jó2 Sajó, Berettyó, Hejő, 1246/1408: kethyoukyzi

zürj. ju 'folyó' finn joki (joen) 'folyó' PU *joke

2) *j- > gy-

gyalog cser. KH jal 'láb, gyalog' mord. E jalgo 'gyalog' finn jalka, jalan 'láb'; jalan 'gyalog' PFU *jalka

3) *j- > ∅

ideg '1. ideg, 2. R. ín, húr 3. kötél, zsineg' vog. P jānteÿη 'húr, ín' finn jänne (jänteen) 'ín' PU *jänte

íj, ív (R) vog. KL jäìåt 'íj' finn jousi 'íj' PU *joη(k)sÈ

iszik (iszom, ittam, ivó) vog. TJ èi÷sêm 'iszom' finn juoda, juon 'iszik' PFU *juγe- (*juke-)

*-j-

1) nem változik éj

vog. KL jī 'éj, éjjel' finn yö 'éj' PFU *eje (*üje)

21

vaj N hájvaj, lúdvaj

vog. É vōj 'zsír' finn voi 'vaj' PFU *woje

2) *-j- > ∅

sün N szin-, sül-, síndisznó vog. soule 'sün' finn siili 'sün' PFU *śije-le

úszik m. ú < uiç- vog. KL uji 'úszik' finn uida, uin 'úszik' PU *uje- ~ oje-

3) *-j- > -gy-

fagyal zürj. baď 'fűzfa' finn paju 'fűzfa' PFU *pajÈ

kígyó votj. Sz kìåj 'kígyó' finn kyy 'kígyó' PU *kije (*küje)

*-γ-

*-γ- > -w- > -v- (/ >Vok)

eszik (eszem, ettem, evő) vog. KL tij 'eszik' finn syödä (syön) 'eszik' PFU *sewe- (*seγe-)

iszik (iszom, ittam, ivó) vog. TJ èi÷sêm 'iszom' finn juoda (juon) 'iszik' PFU *juγe- (*juke-)

visz (viszëk, vitt, vivő) zürj. Sz vaiçniÇ 'hoz, visz' finn viedä (vien) 'visz' PFU *wiγe-

22

*l-

nem változik lé (levet), ló (lovat), lélek, lësz, lő (lövök), lök

lé (levet) vog. KL loam 'leves' finn liemi 'lé' PFU *leme

lő (lövök) vog. É laji 'vet, dob, lő' finn lyödä (lyön) 'üt, ver' PFU *lewe-

lök vog. AL lēki 'rak' finn lykätä (lykkään) 'lök, tol' PFU *likkä- (*lükkä-)

*-l-

nem változik al, fél V, fél 'ajtófélfa', hal N, hal V, nyal, nyel, öl N

al vog. FK iÇalt 'lenn, alul' finn alla 'alatt' PFU *ala

fél3 (félek) vog. KL pili 'fél' finn pelätä (pelkään)

PU *pele-

nyal vog. KL ńaleÿmti 'nyal' finn nuolla (nuolen) 'nyal' PU *ńole-

*-ľ-

1) * -ľ- > -ly-

hályog vog. T khaľp 'fejkorpa' finn kalvo 'hártya' PFU *kaľwÈ

süly N. '1. skorbut 2. fekély 3. aranyér 4. vérbaj' cser. KH šəγəl 'szemölcs' finn syylä 'szemölcs, kelés' PU *ćiklä (ćüklä) ~ *ćikľä (ćükľä)

23

2) * -ľ- > -gy-

fagy vog. É pōľi 'fázik'; TJ pāľi 'megfagy' finn palaa 'ég'; palella 'fázik'; polttaa 'éget' PFU *paľa

*r-

nem változik ravasz, róka zürj. ruťś 'róka' finn repo 'róka' PFU *repä(~ -ćÈ)

*-r-

nem változik fúr

vog. TJ poÿrèà× 'ár, fúrótű' finn pura 'fúró' PU *pura(-)

vér véres, veres, vörös

vog. K vīÇr 'vér' finn veri 'vér' PFU *wire

24

PUg zárhang réshang

orális nazális affri-

káta

szibi-

láns

likvida

bilabiális p (*p, *pp) m w (*w, *p, *m)

dentális t (*t, *tt) n ϑ (*s, *š)

alveoláris č (*ć) š (*č)

s (*ś)

l (*l, *δ)

r

alveo-

palatális

ń ľ(*ľ *δ´)

palatális j (*j, *δ´)

veláris k (*k, *kk) η γ (*k, *γ, *η)

Mai magyar köznyelvben öt mássalhangzó-fonéma, mely nem FU/U eredetű:

ty (óm. belső fejl. < tj)

zs (óm. belső fejl./szláv hatás)

c (szl., ném. kölcsön) — egyetlen gyakran használt idegen

dz (szl., ném. kölcsön)

dzs (oszmán-török kölcsönzés)