Földtani alapismeretekFöldtani alapismeretekIII.III.

Vízföldtani alapok

csapadék

csapadékpárolgáspárolgás

páraszállítás

lélegzés

tengerek

felszíni lefolyás

beszivárgás tó

felszín alatti vízmozgások

szárazföld

folyó

lefolyás

Magyarország éves csapadékának eloszlása

A globális besugárzás Magyarországon

A lefolyás magyarországi változása

A felszíni vizek típusai

• óceánok• tengerek• tavak• belvizek• jég• felszínen lefolyó vizek• folyók• források

Magyarország vízföldrajza

Balaton változásai

A felszín alatti vizek típusai

• szerkezeti víz (a kristályokba beépülve)

• kötött (kapilláris víz, vízpára)

• talajvíz (összefüggıen kitöltve a hézagokat)

• karsztvíz (a mészkı repedéseiben)

• rétegvíz (vízzáró rétegek között)

Felszín alatti vizek

talaj 1 szabad felszínő 2 nyomás alatti

víz 3 alsó emelet 4 vízdóm

típusok 5 lebegı talajvíz 6 általajvíz

A rétegzıdés hatása a

talajvízre

Szabad felszínő és nyomás alatti

talajvizek

A talajvíz jellegzetességei a mélységtıl függıen

mélység befolyásoló hatások vízjárás

1 m-ig csapadékból közvetlenül táplálkozik erısen ingadozó, szabálytalan

1 - 5 m beszivárgás-párolgás-áramlás egyensúlya szabályos menetgörbe

5 - 7 m a párolgásnak már nincs szerepe csekély ingadozás

7 m-tıl a beszivárgás is jelentéktelen állandó vízszint

Talajvízfajták

• zavartalan (szabályos)

• természetes hatások által befolyásolt

• mesterséges hatások által befolyásolt

A talajvíz éves járása kontinentális éghajlaton

A folyók hatása a talajvízre

Karsztvíztípusok1. Támaszkodó karsztvíz

2. Leszálló karsztvíz

3. Sekély karszt

4. Megemelt karszt

5. Szabadszintő fedett karszt

6. Leszorított szintő fedett karszt

7. Kibukkanó karszt

I. Nyílt karszt

II. Fedett karszt

Forrástípusok

1. laza vízvezetı réteg2. vízzáró réteg3. karsztos kızet4. vízvezetı karsztos járatok5. idıszakos feltöltıdı karszt6. forrás7. talajvízszint8. a víz mozgásiránya

a) talajvízforrásb) rétegforrásc) karsztforrásd) gátolt forráse) átbukó forrásf) felszálló forrásg) felszálló forrás győrt rétegbenh) idıszakos karsztforrás

Magyarország földtana

Magyarország egyszerősített földtani térképe

Magyarország az oligocénban

Magyarország a pleisztocénban

Magyarország agyagásványos társulása

ókor 235 millió évnél régebben

• kambrium– nincs hazai elıfordulás

• szilur– palák (Balaton, Mecsek)

• devon – mészkı és dolomit (Polgárdi, Észak-Borsod)

• karbon– gránit, márvány (Velencei hg)– palák (Soproni és Kıszegi hg)

• perm – vörös homokkı (Balaton-felvidék, Mecsek, Bükk)

lepusztult hegységrészei az alaphegység felét képezik

középkor235 és 67 millió évvel ezelıtti idıközben

• triász – mészkı, dolomit és márga

(Bakony, Bükk, Mecsek, Aggtelek)

• jura – mészkı, kıszén

(Bakony, Gerecse, Mecsek)

• kréta – mészkı, agyag, márga, bauxit

(Dunántúli-középhegység, Mecsek)

a hazánk területét fedı Thetisz-tenger teljes rétegsora az alaphegység felét adja részben a felszínen megjelenve

harmadkor2 és 67 millió évvel ezelıtti idıközben

• eocén– agyag, breccsa, márga, mészkı (Vértes, Nógrád, Buda)– barnaszén (Tatabánya)

• oligocén– mint elıbb – hárshegyi homokkı és kiscelli agyag (Budapest)

• miocén– agyag, mészkı, kıszén (Nógrád, Fertırákos,Bp.) – andezit (Mátra, Zempléni hg.)

• pliocén– pannon homokos agyag és lignit (hegyperemeken) – bazalt vulkánok (Balaton-felvidék, Nógrád)

A sekély tengerekbıl a hegységek szigetként emelkedtek ki, s partjaikon vastag üledékek képzıdtek, aktív vulkánosság is volt.

negyedkor2 millió éve tartó idıszak

• pleisztocén– jégkorszaki lösz (Dunántúli medence, Alföld)

– futó homok (Alföld)

– durva folyami hordalékok (Kisalföld)

• holocén– futó homokok (Alföld)

– folyami hordalékok (nagy folyók mentén)

– öntéstalajok, tızegek (kisebb folyók mentén)

szárazföldi viszonyok közt szélhordta és folyami üledékképzıdés

Mérnökgeológiai térképek

Negyedidıszaknál idısebb képzıdmények felszín alatti mélysége

A felszín alatti 5 m-ben levı

képzıd-mények

A talaj-víz mély-sége

Építés-alkalmassági térkép

Földtani szelvény szerkesztése

Építıanyagok bányászata