»35

Beszédes úr hozott azon főidből is példányt, m ely­ben találták, az homokos L ösznek látszik, m ely azonban a L ösz je lle g e s tulajdonságait nem m utatja, a m ennyiben benne a fehér löszcsigák hiányzanak, s kérdésem re h ogy olyanok látszanak-e n agyb an a M élyúton, Beszédes úr tagad ó lag válaszolt. E g y kis m árga-concretiot azonban észrevettem a hozott példányban, olyat, minő e kőzet zárván ya gyanánt előfordulni szokott.

A z esztergom i őslénylelet a m agas h e g y sé g azon előhegyének oldalában jön elő, m ely E N y irányban e g é ­szen a városig nyom ni előre, h o g y eredeti löszrakódáse- v a g y regenerált, azt későbbi nyom ozások dönthetik el. A L ösz fü g g é ly e s va sta gsá g a a pincze fölött v a g y 6 öl.

Beszédes úr közlése szerint Esztergom tőszom széd­ságában a k irá lyvárosi szőlőhegyen P ergő G yö rg y , kis- kúriai dűlőben levő szőlőjében 1871-ben e g y ép Mam- m uth-fogat találtak , m ely azonban m agánbirtokba ment át. A döntés-gödrökben u gyan o tt e g yéb M ammuthma- rad ványok is találhatók.

Ö rvendetes dolog g yan án t kell kiemelnem, h ogy Esztergom ban a geológia tudom ányának ü g y é t o ly lel­kesen felkarolták , tudván, h o g y észlelni, gyű jten i min­denki van hivatva, s ez által, a szakem bernek an yago t szolgáltatván, a tudom ány előbbre vitelét eszközük.

Ve g y e s e k .S . F . A z o v i f a k i m e t e o r v a s a t illető leg F .

Wähler az A nn. d. Chem. u. P harm .-ben (1 6 5 . 313) a kö vet­kezőket teszi k ö z z é : az ovifak i (Grönland) m eteorvasat Daiibrée is elem ezte, s ezen vas eredete és sajátságaira nézve igen nagyb ecsű je g y ze te k e t tett közzé. R en d kívü li n agy élenytartalm át ő is k im u tatta , illető leg m egállapította azt, m iszerint a vasnak n a g y részét o xyd ált állapotban tartalm azza. A zonban a m ennyileges viszonyokat illető leg eredm ényei, a szerző (W öhler) á lta l találtakétól, neveze­tesen a vastartalom szám aiban annyira elütnek, h o gy ezen kü lönbség sem D a u b r é e , sem pedig a szerző részéről nem alapulhat hibás m eghatározáson. E z e g y ­szerűen onnan m agyarázható ki, h o g y ők k ét különböző vasat elem eztek. M ár Nordenskiölcl figyelm eztet az ovi­fak i vasdarabok egym ástól eltérő szerkezetére s m aga D aubrée három féleséget különböztet m e g , m elyeket r, 2, 3-al jelöl. Tökéletesen végh ezvitt elem zésekor az1. számút alkalm azta , m elyet fém fényü , sötétszürke, majdnem feketének ir le. Ebben 7 1 % vasat talált. A

11*

2. számúnál mint látszik nem minden alkatrészt határozott meg- tökéletesen, ezt fém fényü, világos-szürkének mondja, vas tartalm a 82 °/0. Ú g y lá tsz ik , h o g y ez a W . által elem zett vassal azonos, m elyről ő azt állitá, h o gy töké­letesen íém fényű, szürkés-vasszinü, fé lig leveles, finom szemcsés törésű, a levegőn teljesen változatlan, s vas­tartalm a 80-64°/0. F a jsú ly a — m elyet D aubrée nem k ö ­zölt — W . m eghatározása szerint 20 C° m ellett 5-82. L egfeltűnőbb az, h o gy m ig D aubrée észleletei szerint ezen 2. számú vasnak friss vágási felü lete nehány nap m úlva harm attal húzódott be és rozsdásodni kezdett, addig a W . által elem zett — majdnem 1 fontnyi súlyú darab, — m ég most is — eg y év le fo lyta után — szabadon fekve változatlanul maradott, a nélkül, h o gy fényét elvesztette v a g y vaschlorürt kiizzadott volna.

S. F . P e t r o l e u m e l ő j ö v e t e l É j s z a k - M a - g y a r o r s z á g b a n. K . M. Paul, bécsi g eo lo g már 1868 — 69-ben, Sáros, Zem plén és U n gh m egyék g eo ló g ia i felvétele alkalm ával kim utatta, miszerint G aliczia petro- leum tartalm ú rétegei M agyarországnak em lített terüle­tére is kiterjeszkednek, s m ár akkor több pontot sikerült m egjelölnie, m elyeken a petróleum előjövetele be van bizonyítva. Ezen rétegeket m egkülönböztetésül az oli- gocen-kárpáti-hom okkő többi rétegeitő l „R opianka-réte- g e k n e k “ nevezett el, s a rétegek vonulatát a térképen lehetőleg kitüntette.

Ú jab b időben ugyanazon tá rg y g y a l tüzetesebben foglalkozik J. Noth bányagondnok D uklaban, s v izsgála­tainak eredm énye a P aul által közlöttel teljesen egyezik . E tá rgyra vonatkozó közlem ényének rövid tartalm a a k ö v e tk e ző :

G aliczia petróleum-területén már 1872-ben követte nehány petróleum tartalm ú réteg vonulatát s már akkor fejezte k i azon nézetét, miszerint a -B e sk id “ - - a k ár­p áth egység e g y része, — m ely a V isztula, Dniester és Pruthnak éjszakkeleti, a T iszának pedig déli vízválasz- tékát képezi m egszakítja ugyan, de vég ét nem veti a m értföldekre terjedő petróleum -területnek; ez á llítását a felső M agyarországban legújabban feltalált nehány pont fényesen igazolja, a m ennyiben felső M agyarországban a K árp áto k déli lejtőjén is fordulnak elő m értföldekre terjedő, a g a liczia ik k a l analog körülm ények között petró­leum tartalm ú rétegek ; e rétegek nem csak term észetük és összetételük, hanem helyezkedési viszonyaiknál fo gv a is hasonlók a galicziaikhoz s az ism eretes trachytem elke- dések által szakíttatnak meg.

137

E rétegek nem egyenként, különváltan lépnek fel, hanem mind egym ással, mind p edig a ga licz ia ik k a l ösz- szefüggésben vannak, s a legtöbb esetben igen könnyen ism erhetők föl.

Tüzetesebben ismerteti azután a R op ian ka-T ylaw ai vonulatot, m ely D uklátó l 2 m tfldnyire d. felé, B arw inek m ellett h a g y v a el G alicziát, K om arniknál M agyarországba lép át. A m ély vízm osások tisztán m utatják a petro- leum tartalm ú réteg ek vonulatának folytatását. TovábbK . felé Driczna-Czentisna, M ikow a-B oro m ellett h e g y e k közé van é k e lve ; k ivéte l nélkül az eocän kárpáthom ok­kőhöz tartozik. A főrétegek e helyen inkább homokos, m int a g y a g o s p alákb ól á lla n a k , néha nyeregalakúak, g ya k ra n m eredeken á llan ak s ez esetben a petroleum - gázok , sőt m agának a petróleum nak felhatolását esz­k ö z ü k , íg y pl. Euch m ellett az U n gh vártó l Sam bor felé vezető útnál, 8 mfldnyire e. ra U nghvártól, az U ngh fo lyó m ellett. A z U ngh m edrében a rétegek kitünően fel vannak tá rva s n agyo b b vízállás alkalm ával a víz felü lete, a rajta levő petróleum következtében gyön yörű szivárvány-színeket já ts z ik , m ely tünem ény az éjszak­am erikai O el-Crecki-re em lékeztet. A gázfejlődés o ly n agym érvű , h o g y ha e g y fúrlyukban fölfogatnék, g ő z­g é p e k fűtésére v a g y gázv ilágitásra lenne alkalm azható. A n a g y paraffin-tartalom m egnehezítené u gyan a p e­tróleum fö lfe léem elk ed ését, a m ennyiben a rétegeket boritó s ezek hasadékai és nyílásaiba benyom uló víz, m ihelyt -f- 90 C.t vesz fö l , a 9— 1 0 % paraffint tar­talm azó petróleum m egalvad s a többi m ég fo lyéko n y résznek kifo lyását g á t o lja ; ennek következtében igen czélszerü lenne a fúrlyukakat m élyebbekké alakítani át s ezután a hydrostaticus nyom ás, valam int a vízzel való érintkezéstől m egszabadítani.

M indenesetre igen n agy fontosságú lenne nem csak az ezen h elyen levő kőolaj-tartalm ú r é te g e k , hanem általában az egész területnek lehető kizsákm ányolása fűtési és világítási czélokra. — (Verhandl. d. k. k. geol. R eich sanst. Nr. 3. 1873. 49— 51. 1.)

A ni- K ir . fö ld ta n i in t é z e t á l t a l a z id é n e s z k ö z le n d ö f e l ­v é te le k tárgyáb an H a n t k e n M i k s a osztálytanácsos és m. kir. földtani intézeti igazg ató f. é. márt. hó 23-án tervezetet nyújtott be a fö ldm ivelés-, ipar- és kereske­delem ügyi m. kir. minisztériumhoz, m ely tervezet jó vá ­h ag yatvá n , f. évi april hó 10-én 4883. sz. a. kelt rende­le tte l elfogadtatott.

1 3 »

A tervezet szerint az idén 5 osztályban fo g já k a h ivatalos földtani fö lvéte lek et eszközöln i; és p e d ig :

Három osztály a bécsi katonai törzskari eredeti tér­kép F I0 és F n jelű osztályain fo g la lt területet veszi föl fö ldtan ilag (Som ogy-Tolna-Baranya'i, m ely éjszaki o ldalá­va l a k ét évvel ezelőtt fö lvett vidék e g y részéhez csat­lakozik, s a m elynek e g y ik részén a bányaipari tekin­tetben igen fontos pécsi h e g y sé g terül el, a m ásik k ét osztály pedig E rdélyben fo gja a fö lvé te le k e t fo lytatni.

A z előbb em lített három osztály m unkaköre k ö v e t­kezőleg oszlik fö l: az F 10 jelű osztály X X I X / 58, X X X / 58, x x x i / 5g, x x i x / 59, x x x / 69, X X X I / S9) X X I X / 60, X X X / pés X X X I / ß0-ik számú szakaszain fo g la lt terület fö lvételével R o t h L a j o s o sztá lygeo lo g é s S z ö l ö s s y S á n d o r g y a ­korn ok; az F ,, je lű osztály X X I X / el, X X X / 61, X X X I / 61 és X X I X / 62-ik számú szakaszain lo g la lt terület fö lvételével dr. H o f m a n n K á r o l y fő geo lo g és M a t y a s o v s z k y J a k a b s e g é d g e o ló g ; végre az F , i je lű osztály X X X / 62, X X X I / 62, X X I X / 5S, X X X / 6S és X X X I c3-ik számú szaka­szain foglalt terület fö lvételével B ö c k h J á n o s főgeológ és K ó k á n J á n o s g yako rn o k urait b íza tta k m eg.

A z E rdélyben eszközlendő fö lvéte lek et illető leg, a K olozsvár és Toroczkó közötti vidék fö lvéte lével dr. Pávay Vajmi E le k lett m egbízva , k i e vidéken már m űködött; v é g re H e r b ic k F e r e iic z ez évben is fo lytatn i fo g ja fö lvételeit E rd ély délkeleti részében, az erdélyi h atárh egységben .

H a n tk e ii M ik sa igazg ató úr p e d ig , részint a fe l­veendő területet fo g ja m e g láto g a tn i, részint p ed ig és különösen a pécsi h egy ség tő l délre eső területet utazza be, h o g y annak általános földtani szerkezetével m egis­m erkedvén a jövő 1874-ik évben eszközlendő földtani fö lvételek tervezetének m egállapításához a szükséges adatokat m egszerezze.

A hivatalos fö lvételek tárgyában a föntnevezett minisztérium m egkereste az illető törvényhatóságokat, h o g y azok a fölvétellel m egbízott g eo lo g o k a t kiküldeté­sük teljesítésében minden módon tám ogassák, s e czélból a g eo lo g o k m indegyike „n yílt iga zo lvá n y n y al“ van el­látva. A fö lvételek f. május hóban kezdetnek m eg.

.................. ....b. E iebi» ' Justus m eghalt.

E gyászhir futotta be f. évi aprilhó 20-ika felé á m g y o rs a s á g g a l— lehet m ondani— a világot, a m eny­

39

nyiben föl nem tehető, m iszerint lenne m üveit nemzet a világon, m ely L ieb ig nevét ne ismerné, m ely neki k ö ­szönettel ne ta rto zn ék ; s bár föl nem tesszük azt. h o gy e tudóst olvasóink b árm elyike ne ismerte volna, m égis el nem m ulaszthatjuk, róla e lap keretében néhány szóval m eg nem em lékezni s különöseu nehány életrajzi adatot fö l nem jegyezn i róla.

L ie b ig Justus 1803 m ájus hó 12-én született D arm - stadtban, hol a ty ja fűszer-festékárukkal kereskedett s íg y már gyerm ekkoráb an folyton vo lt alkalm a a le g k ü ­lönfélébb a n y ag o k k a l m egism erkedni , mi a vegytan tanulm ányozására serkentette. H o g y kedvenc tá rg y á va l m ég töb b et foglalkozh assék 18 18-ban gyó gyszerész növendék­nek ment, de itt rem ényében m egcsalatva, különösen m agasabb elm életi k iképeztetés vé g e tt a bonni, m ajd az erlangeni egyetem re ment, hol már önállólag is m űködött— durrezüst stb. — I. L ajos hesseni n agyh erczeg pártfo­g á sa m ellett a párisi intézetet láto gatta m eg, hol G ay- L ussak, Thenard, D u lo n g előadásait látogatta , s szorgal­m asan fo ly ta tta már előbb m egkezdett — részben önálló— v e g y i kutatásait. 1824-ben — 21 éves korában —a giesseni egyetem rendkívüli tanárává neveztetett ki, hol 2 év m úlva rendessé lett, s 1852-ig, tehát 28 é v ig m ű k ö d ö tt, s tudom ányos buvárlatai rövid időn euró­pai h irt szereztek az addig kevéssé ismert giesseni egyetem nek, m elyet kőlfö ldiek n a g y számmal látogattak. 1852-ben m eghívást kapott M iksa bajor k irá ly tó l a mün­cheni e gyetem re, ezt ő elfogadta s életének hátralevő részét ott töltötte mint vegyészettan ár s később mint a tudom ányos akadém ia elnöke is.

Nem terjeszkedhetvén ki itt azon specialitásokra, m elyek egyen kén t köszönhetők I.iebignek, csak nehány szóval irodalmi m űködésére akarunk szorítkozni, ism ere- retesek lévén általában azon n a g y horderejű vá ltoztatá­sok, m elyek a szervi veg yta n s a m ezőgazdasági v e g y ­tan körében neki köszönhetők.

N agyo b b önálló m unkái közül, lehet mondani a világirodalom ban szerepelnek: „ D i e C h e m i e i n i h r e r A n w e n d u n g a u f A g r i c u l t u r u n d P h y s i o l o g i e 1840“, ez 1865-ig 8 kiadást é r t; „ D i e T h i e r C h e m i e o d e r d i e o r g a n i s c h e C h e m i e i n i h r e r A n ­w e n d u n g a u f P h y s i o l o g i e u n d P a t h o l o g i e 1842“ ; „ H a n d b u c h d e r o r g a n i s c h e n C h e m i e m i t R ü c k s i c h t a u f P h a r m a c i e 1843“ ; „ D i e G r u n d - s ä t z e d e r A g r i k u l t u r c h e m i e m i t R ü c k s i c h t a u f d i e i n E n g l a n d a n g e s t e l l t e n U n t e r s u-

1 4 0

c h u n g e n 1855“ ; „ Z u r T h e o r i e u n d P r a x i s i n d e r L a n d w i r t h s c h a f t 1856“. — Legáltalánosabban ism eretesek azonban „ V e g y t a n i l e v e l e i 1844“ ; e mü­vében a v e g y ta n , élettan és m ezőgazdaságtan lén yegét szorosan tudományos, de általánosan érthető modorban állitotta össze. — O alapította, illető leg Geiger-rel á t­vette a M a g a c i n f ü r P h a r m a c i e czímű folyóirat szerkesztését 1831 -ben, m elyet később Koppal „ A n n a l e n d e r C h e m i e u n d P h a r m a c i e “ czím alatt adott ki, ez s a Póggendorff és Wähler-rel 1837-ben m egindított „H a n d W ö r t e r b u c h d e r r e i n e n u n d a n g e w a n d ­t e n C h e m i e“ -czimü 10 kötetre terjedő alphabeticus mű kidolgozása legn agyobb érdem eiként em líthető föl. — Ezeken kivül számos más kisebb-nagyobb, részint te l­jesen önállóan, részint más szakférfiak társaságában k i­dolgozott műve jelent m eg.

Életében igen sok kitüntetés is érte, íg y a göt- tingai egyetem orvostudori oklevéllel tisztelte m eg, II. Lajos, hesseni n agyh erczeg 1845-ben bárói rangra emelte. A z európai akadém iák legn agyobb része í g y : a m agy. tud. akad. - 1858. decz. 16-kán — , a R o y a l S o cie ty Londonban, a párisi, stockholm i, dublini, berlini, müncheni, bolognai, sz.-pétervári s számos más a k a ­démia külső tag jává választotta, 1860 óta a müncheni akad. elnöke s az állam tudományos gyűjtem ényeinek felügyelője volt.

A tudom ányos v ilá g igen soká fo g ja betöltetlenül látni azon helyet, m elyet L ieb ig e lfo g la lt s életében oly kitünően töltött be.

Titkári közlemények.Nyilvános nyugtatványozás.

Az 18 73-ilc évre tagdíjukat lefizették:Angyal József, Baczoni Albert, Czanyuga József, Dapsy László,

Egger Samu, dr. b. Eötvös Lóránt, dr. Frommhold Károly, Itállay Benő, Kaufmann Kamilló, dr. Krenner József, Kuncz Péter, Popovies V. Sándor. Pulszky Károly, Beitz Frigyes. Iíybár István, Volny Józse és dr. Wartha Vincze urak.

Budapest 1873. május 1-jén.Sajóhelyi Frigyes,

társulati 1-ső titkár.