Fényprojekt az óvodában

Készítette: Bothné Zsolnay Anikó Óvodai környezeti nevelő óvodapedagógus Ki akarok nyílni Óvoda Erdőkertes

1

„Mert a világ siet, s most kerül dűlőre:

Érdemesek vagyunk e Életre, s jövőre”

(Ady Endre: A márciusi Naphoz)

2

Tartalomjegyzék

I. Bevezető 4-7.old II. A környezeti nevelés és fenntarthatóságra nevelés az óvodában 8-14.old

II.1.1 A környezeti nevelés és fenntarthatóságra nevelés fogalma

II.1.2A fény témakör kapcsolata a környezeti és fenntarthatóságra neveléssel

II.2 A környezeti nevelés módszerei

II.2.2 Speciális természettudományos megismerő módszerek

II.2.3 A projekt módszer ismertetése

III. Mi a fény? 15-18.old

IV. Korunk problémája a fényszennyezés 19-25. old

IV.1.1 A fényszennyezés okozói

IV.1.2.A fényszennyezés csökkentésére tett kísérletek

IV.2. A fényszennyezés hatása az állatvilágra

IV.2.1. Fényszennyezés hatása a rovarokra

IV.2.2 Fényszennyezés hatása a madarakra

IV.3. Fényszennyezés hatása az emberi szervezetre

V. Projektterv a fény feldolgozására 26-55.old

V.1.1 Részletes projektterv

V.1.2. A projekt végrehajtása csoportomban

V.1.3. A projekt értékelése

VI. Mellékletek 56-96.old

VI.1 Irodalmi anyag

VI.2 Zenei anyag

VI.3 Szenzitív játékok

VI.4 Gyermekmunkák

VI.5 Fényképek

VII. Általános bibliográfia 97-99.old

3

Bevezető

A környezeti és fenntarthatóságra nevelés az utóbbi években az óvodai nevelésben is

kezd vezető szerephez jutni A globális környezetszennyezés, és ennek hatására

kialakuló ökológiai gondok megoldására való törekvés a kis közösségekben,

szemlélet változtatása nélkül elképzelhetetlen .A jövő zálogai a mostani

kisgyermekek, rajtunk is múlik, hogy milyen viszonyulást alakítunk ki bennük

környezetük élő és élettelen tényezői iránt. Elsődleges feladatunk, hogy gyermekeink

megismerjék, megszeressék saját környezetüket, pozitív érzelmi viszony alakuljon ki

azok iránt, mert bizonyított, hogy amit szeret, arra figyel, arra vigyáz is.

A fény a földi élet meghatározó tényezője, az élet kialakulásában is fontos szerepe

volt.

Fény nélkül nincs élet a Földön, nélkülözhetetlen a növények és az állatok

életfolyamatai szempontjából. Befolyásolja párválasztásuk idejét, szaporodásukat,

egyedfejlődésüket, vonulásukat.

A biológiai szerepén túl, a tudományos fejlődésben, a művészetekben, és a vallásban

is fellelhető. Az emberiség életében betöltött szerepe is nagyon sokoldalú,

szerteágazó.

Úgy gondolom, hogy a leírtak indokolják óvodás gyermekekkel is a témának

feldolgozását, a játékokban, „kísérletekben,”vizsgálódásokban a fény

tulajdonságainak, környezetünkre, életünkre gyakorolt hatásának megismertetését

Sok kisgyermek nagyon fél a sötéttől, a játékok, talán ennek a félelemnek a feldolgozásában is segítségükre lehetnek. A projektmódszer eredményeként sok művészeti, esztétikai élményben is részesülnek. Így vélhetően elindítom őket a természet szeretetén, megbecsülésén keresztül, a művészetek szeretete, megbecsülése felé. A felkészülés során az alábbi módszereket alkalmaztam a. Általános tájékozódás - Elsőként tisztáztam a téma feldolgozásához szükséges fogalmakat.

b. Anyaggyűjtés

4

- Vonatkozó szakirodalom tanulmányozása a főiskola és az óvoda könyvtárában,

valamint a saját szakkönyveim segítségével - Tudományos, továbbá szakmai folyóiratok tanulmányozása

- Interneten megjelenő cikkek, tanulmányok átfésülése

c. Rendszerezés, feldolgozás d. A projekt tevékenységeinek megbeszélése a gyermekekkel, ötleteik, kéréseik beépítése azokba.. e. A gyűjtött szakmai anyag kiválogatása, rendszerezése, és végleges kiválasztása a feldolgozáshoz f. A projekt végleges formába öntése

I.3. Óvodám és a helyi nevelési programunk rövid bemutatása Óvodám Erdőkertesen, a Gödöllői-dombság, és a Gödöllői Tájvédelmi Körzet

területén található. A település adottságai, a patak, tó, legelők, gyümölcsösök,

állattartás, sok tapasztalatszerzésre, megfigyelésre ad lehetőséget.

Budapest és Vác közelsége a városi környezet megfigyelését is lehetővé teszi.

A környezeti nevelés fontos helyet foglal el a nevelési területek között. Programunk fő feladatai: -a családdal való együttnevelés

-egészséges életmód kialakítása,

-a természet szeretetére, hagyományok tiszteletére nevelés

-pozitív életszemlélettel kapcsolatos képességek megalapozása, a másság

elfogadásával és az önérvényesítési törekvések összehangolásával

-játékos tapasztalatokon alapuló tanulási folyamat biztosítása

.”1

1 Ki Akarok Nyílni Óvoda Helyi Nevelési Program 17. o.

5

Célja: „ Olyan érzelmi alapozottság, érdeklődési kedv felkeltése az óvodásokban a

természeti jelenségek iránt, amely kellő alapja lehet a természet és környezetbarát

életmódnak.”2

Az egészséges életmódra nevelés, az egészségmegőrzés, a megfelelő mozgás, a

szabad levegőn való tartózkodás, és mozgás szorosan összefügg a környezeti nevelés

tartalmával.

E tevékenységek közben a gyermekek rengeteg megfigyelést tesznek, sok

tapasztalatot szereznek testük működéséről, közvetlen környezetük élő és élettelen

összetevőiről, összefüggéseket, hasonlóságokat, különbözőségeket fedeznek fel.

Sokat tartózkodunk s szabadban, természetes fényben. Azonban figyelnünk kell arra,

hogy a késő tavaszi, nyári, kora őszi időszakban, amikor nagyon magas lehet a

Napból érkező káros sugárzás mértéke, csak a kora délelőtti, késő délutáni

időszakban legyenek direkt napsütésnek kitéve. A veszélyes időszakokban

gondoskodunk árnyékos helyről, figyelünk arra, hogy fedetlen testtel ne

tartózkodjanak a Napon.

A kiszáradás veszélye kicsi gyerekeknél sokkal nagyobb, ezért folyamatosan

biztosítjuk a lehetőséget ivásra is.

A nemrégiben átadott, új hat csoportos épülettel már 11 csoportunk van

Az óvodaépítési pályázat beadásakor vállaltuk, hogy megteremtjük, az óvoda

megnyitását követő három évben a Zöld Óvoda cím elnyerésének feltételeit.

Ennek érdekében továbbképzési, továbbtanulási tervet dolgoztunk ki, hogy

megfelelő ismeretek birtokába jutva, megvalósíthassuk terveinket.

A továbbtanulási, továbbképzési terv részeként folyamatosan minden kolléga vagy

főiskolai képzés, vagy akkreditált tanfolyam keretében környezetismereti

tanulmányokat folytat.

Az újonnan épült óvodában már a tervezéskor odafigyeltünk arra, hogy az építő és a

burkolóanyagok, a berendezési tárgyak között a természetes anyagok domináljanak.

A kézmosó csapok érzékelősek, és a WC öblítők is víztakarékosak.

2 Ki Akarok Nyílni Óvoda Helyi Nevelési Program 17.o.

6

A tetőablakok jóvoltából természetes fény világítja meg szinte sötétedésig az

épületet.

A mesterséges világításnál a fényforrás energiatakarékos, színe a természetes fény

színéhez hasonló. Így biztosítjuk, hogy a gyermekek, felnőttek egészségét és a

környezetet a legkevésbé terhelje.

A régebbi épületeinkben sajnos még korszerűtlen világítótestek vannak. A

természetes megvilágítás is nagyon rövid ideig nyújt megfelelő mennyiségű fényt,

ezért hosszú ideig vagyunk kénytelenek a mesterséges megvilágítást használni. A

káros hatás enyhítésére a lehető legtöbbet vagyunk szabad levegőn a gyermekekkel,

amelyik tevékenységet lehet, azt az udvaron, a szabadban végezzük.

Folyamatosan figyeljük a világítás korszerűsítésére kiírt pályázatokat, de a mai napig

nem írtak ki olyat, amelyre óvodák is pályázhatnának. Más lehetőség nincs a

korszerűsítésre, mert az önkormányzat anyagi lehetőségei nagyon szűkösek.

A Zöld óvoda létrehozásának feltételei már az új Helyi Nevelési Programban is

szerepelnek, hisz a megváltozott körülmények miatt új helyi programot kellett

kidolgoznunk.

Ami ebből már jelenleg is megvalósult, ez a szelektív hulladékgyűjtés, a jeles napok

megtartása, a csoportonkénti természetsarok, benne állatokkal (achát csiga, botsáska,

akvárium), cserepes növényekkel, a rendszeres gyümölcsfogyasztás a szülők

segítségével, a csoportok udvarain kiskertek, ezek gondozása a gyerekekkel közösen,

télen a nálunk telelő madarak etetése, településünk, és környező települések

környezeti értékeinek rendszeres látogatása.

Munkaközösségi tevékenység, és házi továbbképzések keretében is igyekszünk

hozzájárulni mindezek minél színvonalasabb megvalósításához.

A munkaközösség felmérte, hogy milyen együttműködési lehetőségeink vannak

településünk társadalmi és civil szervezeteivel, a helyi általános iskolával, a kistérség

szervezeteivel, óvodáival. A velük történő egyeztetés után állítjuk össze és

véglegesítjük a munkaközösség éves munkatervét.

7

II. Környezeti nevelés és fenntarthatóságra nevelés az óvodában II.1.1 A környezeti és fenntarthatóságra nevelés fogalma: A környezeti nevelés szókapcsolat, jelentése ennek megfelelően összetett.

A nevelés tervszerű, tudatos, folyamatos személyiségfejlesztést jelent, a környezeti a

környezet megvédését, a környezettel való harmonikus együttélést, környezeti

kultúrát jelent.

Az IUCN 1970.ben tartott konferenciája a következőképp fogalmazta meg a

környezeti nevelést

„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének, és olyan fogalmak

meghatározásának a folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az

őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és

értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében.

A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra,

személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására”3

A Tbiliszi nyilatkozat 1976-ban rögzítette a környezeti nevelés célját, területeit és

módszereit.

Ennek értelmében: „A környezeti nevelés tulajdonképpeni célja felkészíteni az embereket arra, hogy

megértsék a természet komplexitását, és hogy az egyes országok ennek megfelelően

alakítsák tevékenységüket és fejlesztési elképzeléseiket annak érdelében, azok

összhangban legyenek a környezeti körülményekkel.

A környezeti nevelésnek holisztikusnak kell lenni, amely egyaránt vizsgálja a

problémák ökológiai, társadalmi, kulturális és egyéb vonatkozásait.

Ennek megfelelően interdiszciplináris is kell, hogy legyen.

A cél elérni azt, hogy interdiszciplináris szemlélet váljon uralkodóvá, és kialakuljon

egy gyakorlatias tanítási, tanulási modell, amely a környezeti problémák gyakorlati

3 Cziprán Katalin- Ruzsa Ágota A környezeti nevelés, a fenntarthatóságot szolgáló tanulás szerepe jövőnk alakításában. Tempus Közalapítvány Honlapja

8

megoldására törekszik, illetve igyekszik erre a tanulókat felkészíteni azáltal, hogy

hozzászoktatja őket a döntéshozatalhoz.”4

1987-ben Kazincbarcikán tartott országos pedagógiai tanácskozáson meghatározták

többek között az óvodai környezeti nevelés célját, és feladatait.

„Az óvodai környezeti nevelés célja és feladata a természeti és társadalmi

környezethez való pozitív érzelmi viszony, pozitív viselkedési formák és

magatartásmódok kialakítása, a környezeti kultúra iránti igény megalapozása, a

gyermek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése, az élő és élettelen

környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása.”5

A környezeti nevelés a környezet megvédésére, szeretetére, a környezettel való

együttélésre a környezetkultúra kialakítására irányul

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja, mint keret program, lehetővé teszi ennek

megvalósítását, megfogalmazza múltbeli értékeinkre alapozva az óvodai nevelés

általános alapelveit, melyek a környezeti nevelésre is vonatkoznak.

Az óvodai élet tevékenységformái, a játék, a munka, és a tanulás teremtik meg

azokat a konkrét tapasztalatszerzési lehetőségeket, melyek során az óvodásokat

megismertetjük a körülöttük lévő világgal, szűkebb és tágabb környezetükkel.

Pedagógiai alapelvei a gyermeki személyiség tiszteletben tartását, a gyermek

érdekeinek szem előtt tartását fogalmazzák meg, és jogot biztosítanak a pedagógus

számára a módszertani szabadságra.

Az óvodai nevelés általános feladatai, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi

nevelés és szocializáció, az értelmi fejlesztés, nevelés, szorosan összefügg a

környezeti nevelés tartalmával.

Az emberiség életben maradásának feltétele,hogy fenntartható társadalmat teremtsen

meg. A környezeti nevelés részeként, a fenntarthatóság pedagógiája ennek

lehetőségét teremti meg.

4 5 „Környezetvédelem a közoktatásban Országos Pedagógiai Tanácskozás, 1987 Kazincbarcika. Kiadja az Országos Természet és Környezetvédelmi Hivatal Bp. 6.o.

9

1999-ben, Brüsszelben megtartott konferencia záródokumentuma megfogalmazta a

környezeti nevelés gyakorlatában, annak részeként megvalósuló fenntarthatóság

pedagógiájának feladatait, és témaköreit.

A fenntarthatóság pedagógiája egységben foglalkozik bolygónk, és az emberiség

sorskérdéseivel.

„ A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata egész életen át tartó tanulási és

szocializációs folyamat, mely tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel, akik

kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a

természet, és környezet, a társadalom, a jog és gazdaság terén, és etikusan felelős

elkötelezettséget vállalnak egyéni, vagy közös döntéseikért, tetteikért. Ezek az

intézkedések biztosítják az egészséges környezetet és a hatékony gazdaságot a jövő

számára.”6

Ennek értelmében a fenntarthatóság pedagógiája és a környezeti nevelés kapcsolata

nyilvánvaló,egymást kiegészítő, egymásra épülő tevékenységek.

Nekünk, pedagógusoknak az a feladatunk, hogy a gyermekeket környezetbarát,

környezettudatos életmódra szoktassuk, alakítsunk ki bennük pozitív érzelmi

viszonyulásokat, hogy felismerjék, megbecsüljék, óvják a valódi természeti,

társadalmi értékeket.

Játékosan, a gyermek életkorának megfelelő tapasztalásokon keresztül formáljuk

életmódjukat, szokásaikat a fogyasztással, az energiával, vízzel, levegővel,

hulladékkal kapcsolatosan.

II.1.2 A fény témakör kapcsolata a környezeti és fenntarthatóságra neveléssel A fény alapvető élettelen környezeti tényezője a földi életnek.

Földünkre lejutó fény a Napból származik. Tartalmaz az élő szervezeteket károsító

sugarakat7is, melynek jó részét az ózonréteg megszűri.

6 Vásárhelyi T.-Viktor A. (szerk.) 2003Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 4. o.

10

A felső légkörbe jutó nagy mennyiségű halogénezett szénhidrogének (freonok)

károsítják az ózón réteget, vékonyítják,ezáltal ózonlyukak keletkeznek. Ebből

következően, a káros sugarakból több jut be a Föld alsó légterébe.

A másik gondot az alsóbb légrétegekben megrekedő gázok, és szilárd

szennyezőanyagok következtében kialakuló füstköd jelenti, főként a nagyobb

városokban.

A harmadikként, korunkban egyre több helyen tapasztalható negatív jelenség, a

fényszennyezés.

Ez a nagyvárosokban a legsúlyosabb, de nagyon kevés az a terület, mely mentes

lenne ettől.

Ez főként az éjszakai életmódot folytató és a vonuló állatokat érinti. Sokszor életüket

is veszélyezteti, de az ember biológiai ritmusát is fölboríthatja, mert zavarja sok

ember éjszakai pihenését.

Ennek megoldása azért is fontos, mert ez fölösleges, Földünket terhelő

energiafelhasználással is jár

II.2. A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelés módszerei lehetnek általános pedagógiaiak és természettudományos megismerők II.2.1Általános pedagógiai módszerek

Ezen módszerek közül az óvodás gyermek életkori szintjének, és tanulási

tevékenységének függvényében legeredményesebben a játékot, azon belül is a

szenzitív játékokat alkalmazzuk leggyakrabban. Természetesen a többit is, ha azt a

szituáció megköveteli.

A szenzitív játék lényege, hogy a gyermek érzékszerveit játék közben érzékenyíti.

Segítségével fejlődik a gyermek empátiás készsége és ez elősegíti, hogy átélje,

átérezze, megértse a természetben lejátszódó folyamatokat.

11

A játék során felébred lelkesedésük, élénkül figyelmük és képesek lesznek

élményeiket megosztani másokkal is.

A közvetlen élményeken alapuló tevékenységekben fejlődik az óvodások

érzékenysége és ennek hatására alapozódik a természettel együttélés igénye.

A dolgozatom témájához kapcsolódó érzékenyítő játékok: Patak vizsgálata a

fénytörés, fényvisszaverődés szempontjából, Levélposta, Kismalac és a

farkasok(szembekötősdi), Mozgó világ-fényképezés, Felhőlesés, Állatok szemével

látunk(légy, bagoly éjjel, csiga, földi giliszta), Fényképész, Néma,vak

A játékok szabályait a melléklet részben ismertetem.

II.2.2 Speciális természettudományos megismerő módszerek Ezek a módszerek nagyon jól alkalmazhatók az óvodások tanulási tevékenységében,

mert ezek a gyermek aktivitására, tevékeny részvételére épülnek

Megfigyelés Akkor a leghatékonyabb, ha a gyermeknek módja van a közvetlen, folyamatos

megfigyelésre, főként a szabadban.

Természeti és társadalmi környezetben egyaránt végezhetjük a gyermekekkel, segíti

a minél pontosabb megismerést .A projekt feldolgozása során például a patak, rét,

erdő fényeinek, színeinek, az állatkertben az éjszakai és nappal aktív állatok és a

felhők megfigyelésekor alkalmaztuk

Leírás Történhet verbálisan, és vizuálisan, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelően.

A verbális leírás a pedagógus módszere is lehet, mellyel a megfigyelt eseményeket,

élőlényeket,tárgyakat írja le.

Összehasonlítás A körülöttünk lévő világ tárgyait, jelenségeit, közvetlenül megtapasztalható,

érzékelhető tulajdonságait hasonlíthatják össze a gyermekek.

Elősegíti, hogy eljussanak összefüggések felismeréséhez, a megfigyeltek

rendezéséhez, csoportosításához.

12

Témámmal kapcsolatosan összehasonlítottuk a rét, az erdő fényeit, színeit, a

növények méreteit, az árnyékok és tárgyak méreteit, hasonlóságot, különbséget,

összefüggést keresve a jelenségek között.

Becslés, mérés Óvodában a becslést használjuk gyakrabban.

A becslés az alapja a mérésnek, amikor valamilyen mértékegységben adjuk meg a

tömeget, kiterjedést. Az óvodás a hozzá közel álló tárgyhoz, dologhoz viszonyítva

becsüli meg környezete más tárgyainak tulajdonságait.

A buszos utazás során megbecsülték a gyermekek, hogy melyik közlekedési eszközre

fér föl több utas, felnőtt, vagy gyerekjegyet vásárolunk e többet. Megbecsültük az

árnyékok hosszát,lemértük, melyik napszakban hosszabb az árnyékunk.

Vizsgálódás, kísérlet Az óvodában a kísérlet is inkább vizsgálódást jelent, hisz a gyermekek még nem

alkalmasak tudományos kísérlet megtervezésére, lebonyolítására, az összefüggések

értelmezésére.

Vizsgálódás tárgyát képezhetik élettelen környezeti tényezők, azok változásai,

életjelenségek, életfeltételek változásai

A vizsgálódás módszerét alkalmaztuk a fénytörés, fényvisszaverődés előállításához ,

a szivárvány létrehozásához.

II.2.3. A projekt módszer ismertetése A projekt latin eredetű szó, jelentése terv, tervezet, ajánlat, javaslat.

A Freinet pedagógia egyik eszköze a projekt, amely mára már önálló módszerré vált.

A múlt század húszas éveitől kezdődően lett a reformpedagógia legnépszerűbb

metodikai megoldásává.

A módszer John Dewey amerikai filozófus-pedagógus nevéhez fűződik.

1918-ba, Dewey tanítványa, William Kilpatrik adta ki az első részletes leírást, és

meghatározást.

13

A projekt terv, tervezet, komplex alkotó jellegű megismerési, cselekvési egység,

gyakorlati problémák megoldása, a megszerzett tapasztalatok alkalmazása, új

tapasztalatok megszerzése.

A projekt komplex jelentés tartalommal bír, olyan tevékenysor, melynek során

készítője egy adott témát jár körül, megvalósítója minél több oldalról közelíti meg

azt. Lényege egy probléma lehető legtöbb vonatkozásának feltárása, széleskörű

összefüggések feldolgozása.

A cél valamilyen konkrét produktum létrehozása, a tanulás, mint kísérő eszköz van

jelen, a lényeg a produktum elérésére irányuló cselekvésekben van.

Lehetőséget nyújt a gyermeknek az önállóságra, a közösségi viselkedésmódok

gyakorlására..

Motiváló ereje abban van, hogy mindenki a maga erősségével, a saját szintjén

tevékenykedhet benne. Ötvöződik benne a játék, a munka és a tanulás.

A módszer a gyermek érdeklődésén, élményein, a pedagógus és gyermek közös

tevékenységén alapszik, sorozatként szervezi meg a megismerési folyamatot.

A mindennapi életből veszi a témát, időtartama annak jellegétől és a gyermekek

érdeklődésétől függ. A gyermek öntevékeny részvételére helyezi a hangsúlyt

.A témafeldolgozás teljes, ezért a tevékenységbe integrált műveltségtartalmak a

sokoldalú tapasztalatok révén épülnek be a gyermeki tudatba. A tanulás a

tevékenységek tervezése, szervezése, szokások alakítása, elsajátítása közben, indirekt

módon valósul meg. Egyszerre kollektivizál és individualizál, mert együttműködést

követel a gyermektől, de emellett saját tempója, képességei, tudása szerint vehet rész

a tevékenységekben és ötleteit is szabadon alkalmazhatja.

Fajtái -egy gyakorlati feladat megtervezése, kivitelezése, esetünkben pl. a szivárvány

színképének létrehozásához szükséges eszköz elkészítése

-esztétikai élmény átélése pl. árnyjátékkal egy mese eljátszása

-egy probléma megoldása pl. a kirándulásunk tervének elkészítése

-tevékenység elsajátítása pl. nap hajtogatása

-tudás elsajátítása, pl. a fény téma teljes feldolgozásával

14

Megvalósításának lépései:-

-A projekt tartalmát képező problémakör megfogalmazása

-A projekt tervének elkészítése

-A témakör integrációs lehetőségeinek feltárása

-A végrehajtáshoz szükséges források feltárása, megszervezése (óvodán kívüli

források, személyek, eszközök, segítség)

A projekt terv véglegesítése (tevékenységek, események egymásutánisága,

személyiségfejlesztés lehetőségei, képességalakítás feltételei)

III. Mi a fény?

A fény élettelen környezeti tényező, mely Földünkre közvetlenül a Napból érkezik

A Napból érkező elektromágneses sugarak közül a látható sugárzás, vagyis a fény az,

mely a földi élet szempontjából nélkülözhetetlen. Ennek a fénynek nagyobb része

fénysugárzás, kisebb része hősugárzás. A bioszféra fényviszonyai a földfelszínen

függőleges irányban is változnak. A magas hegységekben a vékonyabb légréteg a

napsugarak 75%-át is átengedi, ez az élővilág szempontjából a maximum határérték.

Tengerszinten ez az érték 50%, míg a tenger mélye felé haladva az összes fénysugár

elnyelődik.

Mint környezeti tényező tulajdonságai közül az élő szervezetekre a megvilágítás

erőssége, főként a növényvilág elterjedését, szintekre tagozódását befolyásolja, ill.

hatással van a fotoszintézisre. A fotoszintézisre a szórt fénynek van kedvezőbb

hatása.

A fényerősség az állatvilág szempontjából meghatározó, pl. madarak ébredésénél A

fény az állatvilág viselkedésére és elterjedésére is hatást gyakorol. Vannak nappal,

szürkületkor és éjjel aktív állatok. A barlangokban, óceánok mélyén élő állatok egész

életüket sötétségben töltik.

A megvilágítás időtartama a mérsékelt és hideg övezetekben évszakonként változik.

Az azonos fekvésű földrajzi területek eltérő fényviszonyait a terület fölötti

felhősödés, a domborzati viszonyok, valamint az ott élő növények együttesen

alakítják.

15

Az élőlények belső órájukat ehhez igazítják, az állatok, növények testét működtető

folyamatokat időmértékként működtetik. A megvilágítás időtartama hatással van a

növények virágképzésére, a rövidnappalos trópusi növényeknél csak akkor indul meg

a virágzás, ha a nappalok rövidek, a hosszúnappalos növények akkor virágoznak, ha

a megvilágítás időtartama legalább 12 óra.

Ez indítja útnak a vándormadarakat, ennek hatására vonulnak el a téli álmot alvó

állatok.

A minket érő fénynek viselkedést befolyásoló hatása is van az emberek esetében. A

természetes nappali fény a legoptimálisabb, a szemnek nem kell megerőltető munkát

végeznie, hogy érzékelje a környezetet, a benne lévő tárgyakat, személyeket.

A fénynek az élet minden területén lényeges szerepe van. Az életfolyamatokhoz

szükséges energiát szolgáltatja, az érzékelés legfontosabb közege, életünk

szabályozója.

A fény, és az élő szervezetek kölcsönhatása bonyolult biológiai, fizikai folyamatokon

keresztül valósul meg.

Olyan élet alakult ki a Földön, mely a látható fényen alapul, minden élőlény

közvetlenül, vagy közvetve a fény energiáját használja.

Ezt a sugárzást látjuk, tehát a legfontosabb információhordozó is.

A növényekben a fényenergia biológiai átalakításával megy végbe a fotoszintézis.

A földi élet szinte a Naphoz van szinkronizálva, az élet ritmusa követi a napszakok

változását. Az ember biológiai ritmusát egy nagyjából 24 órás periódusú „óra

„szabályozza, mely a mai tudományos ismeretek szerint a gének működési

sebességén alapuló kémiai reakcióra épül

Ha valaki napokig a világosságtól elzártan, sötétben van, akkor is közel 24 órás

ritmussal zajlik az élete .Ezt azonban szinkronizálni lehet a fénnyel, előbb utóbb

szervezetünk átveszi a fény váltakozásának ritmusát.

A fényérzékelő a szemben van, de nem a retinában, mert működő képtelen retinával

rendelkezőknél is megtörténik a szinkronizáció, de a szem eltávolítása esetén ez

sérül.

Nem tudni pontosan, a szem mely része szolgáltatja a szinkronizációhoz szükséges

fényjeleket a biológiai órának. Az érzékelés anyaga a retinal-fehérje komplex, a

rodopszinnal rokon molekula.

16

Vannak olyan élőlények, melyek maguktól is képesek fényt kibocsátani. Legtöbbjük

a tengerekben él, szárazföldi legismertebb példánya a szentjánosbogár..

Fajtái a fluoreszcencia, amikor az élőlény az előzőleg elnyelt foton energiáját

sugározza ki, és a kémiai lumineszcencia, amikor az állat kémiai folyamatok

eredményeként fényt termel, és sötétben világít. A fénykibocsátó festékmolekula, a

luciferin, és a katalizáló fehérje, a luciferáz játszanak szerepet ebben a jelenségben.

A baktériumok folyamatosan sugároznak fényt, míg a többi tengeri szervezet csak

akkor világít, ha stimulálják. Bizonyos egysejtűek akkor világítanak, ha mechanikai

stressz éri őket. Nagyon kis nyomásra is reagálnak, ezek okozzák a Karib- tenger

egyes öbleiben látható fantasztikus fényeffektusokat, melyet egy úszó ember

mozgása is képes kiváltani. Nagyon jellegzetes a mélytengeri halak, rákok, medúza,

és nyílféreg biolumineszenciája. Bizonyos halfajok, pl. a Vörös tengerben élő

laternahal a vele szimbiózisban élő lumineszkáló baktériumtól nyeri a fényét, de sok

mélytengeri hal saját specializálódott szervvel rendelkezik. A Brazíliában élő

railroad-lárva különböző színekben képes veszély esetén világítani.

A szentjánosbogár fénye teljesen hideg fény, nincs a hőtermelés miatti

energiaveszteség, ezért nagyon hatékony.

Esetükben a világításnak számos, túlélést segítő szerepe van, úgy, mint a

táplálékszerzés, a támadó elriasztás, párválasztás.

A napfény gyógyító hatását már Hyppokrates is leírta. Európában a napfénnyel való

gyógyítás a XIX. században, Jakob Lober: A napfény gyógyító ereje című

könyvének köszönhetően jelent meg a gyógyászatban.

Korunkban, mikor az emberiség nagy része életét zárt helye tölti, még inkább

hangsúlyossá vált az egészségben betöltött szerepe.

A fény hiánya kihat az ember pszichozisára, tartós fényhiány depresszióhoz, és

különböző pszichoszomatikus betegségekhez vezethet.

Nagyon fontos lenne a munkahelyek, irodák, nálunk pedig a csoportszobák

megfelelő megvilágítása. Kimutatták, hogy az a mesterséges fény, amely

legközelebb áll a természetes napfényhez, kevésbé károsítja az egészséget. Mint már

írtam, az óvodánk régi épületeiben nagyon korszerűtlen neon fénycső világítás van,

és a világítótestek mennyisége is kevés.

Ezen azzal tudunk segíteni, hogy a lehető legkevesebbet kapcsoljuk fel a villanyt, és

igyekszünk sokat a szabad levegőn tartózkodni a gyermekekkel.

17

A szabad levegőn tartózkodás felvet egy másik problémát is, a természetes napfény

hatását a gyermek szervezetére, melyről a programunk célja alatt már írtam.

A fényt alkalmazzák a gyógyászatban is, legismertebb formája a csecsemőkori

sárgaság kezelésére használt kék fény.

A kisdózisú lézerfény akupunktúrás kezelésként, a nagydózisú a sebészetben kapott

teret.

A fény és színterápia alternatív gyógymódként része az egészség megőrzésnek.

A színek, színes fények hatással vannak egyes szervek funkcióira, befolyásolják az

egészségi állapotot. Az ókori Egyiptomban és Kínában már használták a színek

energiáját különböző betegségek gyógyítására. Az európai gyakorlatban Peter Monde

természetgyógyász a hetvenes években dolgozta ki a színterápia alapjait. E szerint a

fény a különböző szervek működéséért felelős meridián pontok energiájának

helyreállításával hat az emberi szervezetre.

A Bioptron lámpához kapható színes üveg tartozékokat bizonyos betegségek

megelőzésére, kezelésére is használják.

A különböző színek másként hatnak az emberi szervezetre, erre a csoportszoba

színeinek megválasztásánál is figyelünk.

A színek hatásai: sárga szín, mint a Nap színe, melegséget sugároz, jókedvre serkent,

oldja a depressziós tüneteket, segíti a tanulást,a narancs fokozza az életkedvet,

étvágyat, kíváncsiságot, jó hatással van a vérszegénységre, máj és hasnyálmirigy

működésére.

A piros, mint a tűz színe melegít, erősít, önbizalmat ad, javítja a vérkeringést, a

légzőszervi hurutokat, de a túl sok, tömény piros a környezetünkben nyugtalanságot,

felfokozott hangulatot, túlzott aktivitást eredményezhet. A rózsaszín feszültségoldó

hatású, kimerültség, önértékelési zavar, pszichoszomatikus betegségek esetén

alkalmazható, lila nyugtató, védettség érzetét keltő szín, jó hatással van a

nyirokérrendszerre,a zöld biztonságérzetet, békés hangulatot teremt, nyugtat, de

emellett serkenti a szellemi tevékenységet, testi, lelki görcsök oldásában segít.

A világos, kellemes pasztell színek nyugtató voltukon túl térnövelő optikai hatással

is rendelkeznek. A hozzájuk harmonizáló élénk, hangulatfokozó színek mértéktartó

felhasználásával is pozitív hatást lehet elérni. Jó, ha az óvónők ismerik a különböző

színek pszichikai és egészségügyi vonatkozásait a csoportszoba színösszeállításának

kialakításához, mert a színek nyugtalaníthatnak, agressziót idézhetnek elő, de

nyugalmat, kiegyensúlyozottságot is teremthetnek.

18

IV. Korunk problémája a fényszennyezés Technikailag fejlett világunkban, a ma élő ember hétköznapjai elképzelhetetlenek

világítás, közvilágítás nélkül.

Lakóhelyét igyekszik éjszaka is kivilágítani, mert munkál még benne a sötétségtől

való ősi félelem, melyhez hozzáadódnak modern korunk félelmei, a biztonság

keresése, az anyagi javak védelme. A fényszennyezés energia alapú civilizációs

ártalom.

Ennek a mértéktelen kivilágításnak a káros hatásaira csillagászok figyeltek föl

elsőként.

Ez nem véletlen, hiszen a csillagászati kutatásokat helyenként szinte lehetetlenné

tették a földi fényforrásokból származó, a természetes háttérfényesség sokszorosát

kitevő fények.

Az elmúlt húsz, harminc évben sok országban ez a tízszeresére növekedett.

Pierantonio Cinzano és munkatársai a fényszóródás törvényszerűségének, és a

domborzati viszonyoknak a figyelembevételével kiszámították, hogy Európa egyes

helyein mekkora az éjszakai égbolt háttérfényessége. Körülbelül 1km-s felbontású

háttérfényesség térképet készítettek.

Budapest és környéke vörös foltként jelenik meg azon, kilencszer fényesebb, mint a

természetes háttérfényesség.

Ha a fényszennyezés a jelenlegi mértékben növekszik, akkor 25 év múlva Európa

túlnyomó része „vörös folt” lesz a térképen.

IV.1. A fényszennyezés okozói Közvilágítás, díszvilágítás, fényárvilágítás, füzérvilágítás, keret és él kivilágítás, park

és kertvilágítás, reklámvilágítás, sportvilágítás

A napjainkban alkalmazott közvilágítási lámpatestek nagy része korszerűtlen.

A közvilágítás hatékonysága nem jó. A lámpatesteket nagyon magasra teszik,

fényüket nem irányítják a megfelelő, megvilágítandó helyre, így energiából is sokkal

többet használ el a megfelelő világosság eléréséhez.

Az izzók közül még nem alkalmazzák széles körben a leghatékonyabb és legkevésbé

környezet terhelő alacsony nyomású nátrium izzókat.

19

A fény jelentős része nem oda jut, ahova kellene, ez főleg akkor káros, ha a horizont

síkja fölé irányul.

Akkor jó a köztéri világítás, ha a fény sem túl gyönge, sem túl erős, csak oda irányul,

amit megvilágítani kívánnak. A lámpák nem világítanak a horizont síkja fölé és

megfelelően ernyőzve vannak, vagy dupla nátrium izzót, vagy fényerő szabályozó

berendezést tartalmaznak. Ezzel számítások szerint a fénykibocsátás 1/3-al

csökkenthető.

A fényszennyezés megszüntetése azért nehéz, mert az emberek nagy része nem

érzékeli súlyos környezetkárosító problémának. Számos érv szól a fénykibocsátás

mellett, mint az előzőekben már említett biztonságérzet, a közlekedés biztonsága, a

reklámérdekek, és a városlakók azon véleménye, mi szerint a nagyvárosi élethez

hozzátartozik a fényár.

Egyre jobban terjedő negatív jelenség hazánkban a gazdag országok

„pompakedvelő” utánzása, a felesleges luxus, amely a magánházaknál is

megfigyelhető. Leginkább a karácsonyi időszak jellemzője, mikor a kerteket, fákat,

házak bejáratát, ablakait egymással versengve feleslegesen, sokszor ízléstelenül

telirakják füzér, fényárvilágítással.

IV.2 A fényszennyezés csökkentésére tett kísérletek Magyarországon a fényszennyezés csökkentésére0 2008 évi XCI.törvény 19§-val

megszületett az első jogi szabályozás, mely rendelkezik a fényszennyezésről,

lehetővé teszi annak korlátozását a védett természeti területeken

„Védett természeti területen a helyhez kötött kültéri mesterséges megvilágítást

külterületen, illetve beépítésre nem szánt területen- a közúti közlekedési

létesítmények biztonságos üzemeltetéséhez szükséges megvilágítástól eltekintve-

úgy kell kialakítani, hogy az a védett, vagy közösségi jelentőségű állatfajokat ne

zavarja, veszélyeztesse, károsítsa”8

Hibája, hogy általánosan fogalmaz, konkrét utasításokat nem ad, de lehetőséget

teremt a védett természeti területeken, és azok körzetében a helyi szabályozásra.

8 Kolláth Zoltán 2009/10 Lesz e száz év múlva is Csillagászat Nemzetközi Éve? Magyar Tudomány 1213. o.

20

Rövidtávú, helyi megoldást jelentene, ha a helyi önkormányzatok élnének törvény

adta jogukkal, és helyi rendeletben szabályoznák a fénykibocsátást, és szankciókat

állítanának föl a fényszennyezőkkel szemben.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program is foglalkozik a fényszennyezéssel, de ez

csak ajánlás, nem szabályozás.

A természetvédelmi kutatások címszó alatt a következőket írja

„El kell indítani azokat a kutatásokat, melyek a fényszennyezés élővilágra gyakorolt

káros hatásait, valamint a tájak vizuális érvényesülését negatívan befolyásoló

hatásokat vizsgálják.”9

A nemzetközi Csillagászati Unió Közgyűlése(1997), állásfoglalást tett közzé az

éjszakai égbolt védelmében

„ A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenül meg kell őrizni.

A csillagos ég kapjon legalább annyi védelmet, amennyit a világörökség részévé vált

helyek kaptak a Földön.”10

A fényszennyezés csökkentését igényelné a tájvédelem, a természetvédelem, az

egészségvédelem, a csillagászat és az energiagazdálkodás.

Látható tehát, hogy széleskörű természeti és társadalmi érdekeket érint.

Ezt a törekvést szolgálja a

Nemzetközi Sötét Égbolt Park, melyből az elsőt az Amerikai Egyesült Államok Utah

államában hozták létre.

Kritériumrendszerét az IDA (Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség) dolgozta ki.

Hazánkban e kritériumok figyelembevételével 2007. 06. 20.-án, négy szervezet

együttműködési megállapodása révén jött létre a

9 Kolláth Zoltán Fényszennyezés, csillagászgondok Magyarországon Magyar Csillagászati Egyesület Honlapja 10 Kolláth Zoltán Fényszennyezés, csillagászgondok Magyarországon Magyar Csillagászati Egyesület Honlapja

21

Zselici Csillagos Égbolt Rezervátum A megállapodás szerint a rezervátumban és annak környezetében minimális legyen a

fényszennyezés, és őrizze meg a terület kiváló természeti adottságait.

A megállapodó felek együttműködnek a Rezervátum adta kulturális, oktatási,

ismeretterjesztő, turisztikai és természetvédelmi lehetőségek kiaknázásában.

A Rezervátum környezetében lévő önkormányzatok településfejlesztési tervében a

fényszennyezés elleni védelemre nagy figyelmet szentelnek.

Az IDA minősítése szerint a körzet ezüst minősítést kapott, ami igen jó, mert arany

minősítést csak lakatlan területeknek adnak.

A körzetben folyamatosan ellenőrzik a mesterséges fénykibocsátás mértékét. A

szakemberek félelme az, hogy Kaposvár beépített területeinek növekedése, és

jelenleg még nem környezetbarát köztéri, ipari világítása hosszú távon

veszélyeztetheti a rezervátum ma még nagyon jó fényviszonyait.

Országunk több védett területén is folynak a mérések, ezek alapján legjobb

kondíciókkal a Hortobágyi Nemzeti Park és körzete rendelkezik. Az IDA ennek a

területnek is ezüst minősítést adott. Megkezdődtek az előkészületek és nagy

valószínűséggel ez lesz a következő Csillagos Égbolt Rezervátum hazánkban.

IV.3. A fényszennyezés hatása az állatvilágra IV.3.1 Hatása a rovarokra Hazánkban 380 védett, 32 fokozottan védett rovarfaj él, ezek egyharmada repül a

fényre. A ma még nagy egyedszámuk miatt nem veszélyeztetett rovarok, a

fényszennyezés további emelkedése következtében veszélyeztetetté válhatnak.

A rovarvilágban a fényszennyezés az alábbi káros hatásokat fejti ki:

1. Élőhelyeiktől, táplálkozó helyeiktől való elcsalogatás

2. Szaporodó partnerek szeparálása

22

A fényforrás csalogató hatása alapvetően három paramétertől függ, a fényforrás

magasságától, teljesítményétől és a kibocsátott fény spektrumától.

Kétszeres magasság esetén a fény vonzereje 1,5-4 szeres, kétszer akkora

teljesítményű lámpa 1,7-2-szer csalogatóbb.

A spektrum hatása már bonyolultabb, a különböző lámpák spektrumai más-más

rovarokat vonzzanak.

Egyes fajoknál a lámpa hatása a rovar ivara szerint is változik. Egy kísérletben

fénycsapdákat helyeztek ki,a kiinduláskori 50-50%.os ivararány 2-3 év alatt

jelentősen(90-10%) torzult, annak függvényében, hogy a kihelyezett fény melyik

ivarú rovart vonzza.

3. Ragadozóknak való nagyobb kitettség

Egy -egy kültéri lámpa fénykörében összegyűlt rovarok könnyű prédák a

madaraknak, sünöknek, békáknak, ami a populáció olyan mérvű pusztulásához vezet,

hogy az már nem tud kellőképpen megújulni.

Mesterséges fényforrások további veszélye, hogy nem végtelen távolságból

világítanak, mint az éjszakai égbolt természetes fényei. A rovarok Összetett szeme

érzékeli az oda beérkező fény irányát,és ahhoz képest határozza meg a repülési

szöget. Párhuzamos repülés esetén a végtelen fényforrást mindig adott szögben látja,

ezt szokta meg. A véges fényforrásból eredő az erőteljesebb inger, akkor ehhez

viszonyítja a haladási irányt, így a fény fogságba ejti, elpusztítja.

Mindezek eredményeként

Az egyedek közvetve, vagy közvetlenül elhullanak

Bekövetkezhet a lokális kipusztulás, a populáció összeomlása

Ezeket a káros hatásokat a következőkkel lehet csökkenteni:

Csak a szükséges területeket kellene megvilágítani, kerülve a felfelé irányuló fényt, a

világítótestet a lehető legalacsonyabbra helyezni, , a legkevésbé csalogató színt

használni.

23

IV.3.2 Hatása a madarakra

Ennek a problémának a figyelembevétele a Natura 2000 programba való

bekapcsolódásunk

miatt is lényeges, mert fokozott kötelezettséget vállaltunk a madarak védelmére.

A madaraknál megfigyelhető káros hatások

1.Menekülés

A madarak úgy választják meg költőhelyeiket, hogy minél távolabb kerüljenek a

kivilágított létesítményektől. Ennek következtében élőhelyeik egyre kisebb területre

terjednek ki, nagyobb távolságot kell megtenniük élelemszerzés közben, és ez azt a

veszélyt hordozza, hogy egyes madárfajok egyes területekről, vagy az ország egész

területéről eltűnnek

Ez végső soron a biodiverzitást is veszélyezteti.

2. A madarak bioritmusa felborul

Az urbanizált területeken élő madarak napi és a szezonális bioritmust is befolyásolja.

A napi bioritmust az alkonyatkor aktív madaraknál (vörösbegy) zavarja meg

leginkább.

A szezonális bioritmust a megvilágított órák számának évszakonkénti változása

szabályozza, ez az egész évben helyben maradó madarakat veszélyezteti

elsődlegesen.

A városi fényben élő, itt telelő madarak a fajukra jellemző természetes költési időnél

hetekkel korábban költenek, mely a fiókák kikelését is veszélyezteti, illetve a korán

kikelt egyedek pusztulását is okozhatja.

3.Vonuló madarak zavarása

Főként az éjszaka vonuló, csillagok alapján tájékozódó madarakat veszélyezteti a

fényszennyezés. Az erős háttérfényesség következtében egyrészt halványabban, vagy

egyáltalán nem látszanak az orientációs pontok, másrészt a horizont közeléből

24

világító mesterséges fényforrást összekeverhetik a csillagokkal, harmadrészt, az

erősen kivilágított város fölött azt hihetik reggel van, és leszállnak.

Ezen fények hatására az útvonaluktól is eltérhetnek. Ha ebből következően

táplálékszerzésre alkalmatlan helyen szállnak le, nem jutnak táplálékhoz, tömegesen

pusztulhatnak el.

A madarakra legveszélyesebb fényforrások az éjjel is nappali fényben úszó

nagyvárosok, a magas tornyok fényei, a világítótornyok, az úttest, valamint az

autópályák fényei, melyek a rovarokat odacsalogatva, a rovarevő madarakat is

odacsalják. A madár a fényforráshoz csapódik, megsérül, esetleg el is pusztul.

IV.4 Fényszennyezés hatása az emberi szervezetre

Az ember napi bioritmusát komplex idegi és hormonális mechanizmusok határozzák

meg,ezek a fáradtsággal, és a szemen keresztül érkező fény mennyiségével is

összefüggnek.

A tobozmirigy által termelt melatonin hormonnak nagy szerepe van az ébrenlét-alvás

ciklikus váltakozásában. A vér melatonin tartalma este, éjszaka, az alvási fázisban

jelentősen megemelkedik. Mivel ez a hormon a szemen keresztül érkező bármely

fény hatására elbomlik, a mesterséges fényforrások természetellenesen megemelik az

ébrenléti időszakot. Aki rendszeresen városi fények között alszik, nem tudja kellően

kipihenni magát.

A melatonin antioxidánsként is működik, és új kutatások szerint meggátolja a sejt

örökítő anyagának oxidatív mutációját. E gátlás csökkenése hajlamosabbá teszi a

szervezetet a rákos megbetegedésekre.

A fényszennyezés már globális mértékű gondokat eredményez, ezért nagyon fontos,

hogy kidolgozzanak nemzetközi, és országos szintű törvényi szabályozást, mert az

eddigiek csak ajánlásokat, irányelveket fogalmaznak meg. Valamint lényeges lenne

az is, hogy a megoldásban érdekelt szektorok összehangolt tevékenységet

folytassanak.

A fényszennyezés csökkentése, megakadályozása nem jelenti azt, hogy a települések

sötétbe boruljanak, a világítás még biztonságos szintre csökkentésével, megfelelő

világítótestek alkalmazásával a fényszennyezés jelentősen csökkenthető, és

25

következtében nagy mennyiségű energia is megtakarítható. A fényszennyezés elleni

fellépésben a gazdaság érdeke tehát egybeesik a tudományéval

V. Projektterv a fény témakör feldolgozására Miután a fény tulajdonságainak, a fény hatásainak megfigyelése nagyon sokrétű, sok

területen történő megfigyelést, vizsgálódást igényel, ezért két nevelési hétre, azaz 10

napra terveztem meg a projekt tevékenységeit, és a hozzá kapcsolódó egyéb tanulási

tevékenységeket, és választottam ki hozzá az irodalmi, zenei,képzőművészeti

anyagot is.

V.1.Részletes projektterv

Első hét

Hétfő

Kirándulás községünk, Erdőkertes határában lévő területre, ahol patak, rét, és erdős

terület is található

Fényerősség, fénysugárzás, fénytörés, fényvisszaverődés megfigyelése a

természetben (víz, nyílt és erdős terület)

A természet őszi színei, színárnyalatok megfigyelése.

Miért színesek a levelek, a vadon termő gyümölcsök (kökény, galagonya,

csipkebogyó)?

Milyen állatokat látunk (béka, gyík, madarak, rovarok), milyenek a színeik?

Felhő keresése az égbolton. Mi történik, ha felhő kerül a Nap elé?

Irodalmi anyag: Gazdag Erzsi: Kicsi Patak, Weöres Sándor: Galagonya, Erdőt járunk

versek

Zenei: Katalinka szállj el dalos játék

Matematikai összefüggések: magasság, szélesség, becslés, összehasonlítás

Szenzitív játék. Levélposta

26

Kedd

Vizsgálódás a csoportszobában a fénytöréssel, fényvisszaverődéssel, üveg, víz,

megfestett folyadék, tükör, zseblámpa, színes kartonok segítségével.

Mese a tükörről, a szeretetről és a szépségről

Vizuális nev.-Saját tükörképük lerajzolása

Találós kérdés a tükörről

Szerda

Színek Szivárványdoboz készítése, segítségével a szivárvány színeinek létrehozása,

szivárvány színeinek keresése a csoportszobában. Folyadék megfestése különböző

festőnövényekkel, ezzel textilfestés

Az udvaron locsolótömlővel szivárvány létrehozása. Szivárvány színeinek keresése

az udvaron.

Találós kérdések a szivárványról

Osváth Erzsébet Szivárvány című verse

Játék Szivárványfogó Csütörtök

Árnyék és fény

Napóra készítése, és elhelyezése az udvaron. Saját árnyékunk lerajzolása, ugyan azon

a helyen, reggel, délben, délután. Az udvaron található tárgyak árnyékainak

megfigyelése, méretek megfigyelése, összehasonlítása. Az árnyékos, és napos terület

hőmérsékletének különbsége

Milyen árnyék, és milyen fénykedvelő növények vannak a kertünkben.

Találós kérdések a fényről és árnyékról

Játék Árnyéktorna

27

Péntek

Árnyék és fény

Árnyjátékok

Kedvenc állat mozgásának utánzása

Felismerik e az árnyékukról egymást

Barát sziluettjének lerajzolása, majd befestése sötét festékkel.

Versek, dalok a gyerekek által utánzott állatokról

Második hét

Hétfő

Kirándulás Budapestre az Állatkertbe

Éjszakai életmódot folytató állatok megfigyelése,( szemük, mozgásuk,

táplálkozásuk,stb)

Hüllők megfigyelése.

Nappal aktív állatok megfigyelése, összehasonlítása az éjszakai életmódot folytató

állatokkal.

Fésűs Éva Sündisznócska, Bagoly, népköltés versek

Találós kérdések állatokról

Bagoly, népköltés

Kedd

Rovarok, madarak

Miért üres a fecskefészek az óvoda udvarán? Milyen madarak maradtak itt?

Miért szólalnak meg ősszel később a madarak, mint nyáron?

Hogyan tájékozódnak a vonuló madarak?

Égitestek Nap, Hold Csillagok- melyiknek van saját fénye, hozzánk melyikből

érkezik a fény

28

Napfény, hőmérséklet kapcsolata

Játék:vonuló madár, csillag, besötétített szobában a” csillag” fénye alapján repülnek

Kismadarak rovarokat keresnek

Irodalmi ,zenei anyag Horgas Béla Madaras néni meséje, Madarak voltunk mondóka

Eresz alól fecskefia, De jó a dió, Szérű mellett kopár fa dalok

Vizuális tevékenység madár hajtogatása Szerda

Látás, és a fény kapcsolata

Hogyan tájékozódunk világosban, és hogyan sötétben?

Miért van szükség a sötétben arra, hogy világítsunk?

Játék bekötött szemmel: Erre csörög a dió- saját erejéből kell tájékozódni, bekötött

szemmel

Bizalom játék, a társra kell bíznia magát, és annak segítségével

mozogni- Megmutatom neked a világot

Így látnak az állatok, játék

Besötétített szobában hogyan tudunk tájékozódni, fény és hang alapján, melyik a

könnyebb?

Irodalmi nevelés Hárs László Egyetlen tündér, mese

Milne Sötétben vers

Csütörtök

Napi életritmusunk, és a fény kapcsolata

Napszakok jellemzői, napszakokhoz kapcsolható tevékenységek, óvodai, otthoni

napirend.

Ki dolgozik éjszaka? Az éjszakai pihenés és egészség.

Otthoni feladat, olyan tárgyak gyűjtése másnapra, melyekkel fényt tudunk létrehozni

valamilyen módon, kérdezzék meg szüleiket, mit kell tenni azzal a tárggyal, hogy

fényt bocsásson ki, amit majd behoznak.

29

Irodalmi nevelés Szalai Borbála: Indul a nap,Zelk Zoltán: Este jó versek

Találós kérdések a napszakokról

Zenei nevelés Mozart Kis éji zene részlet

Vizuális nevelés nap hajtogatása, ragasztása közös munkával.

Egy napszak tevékenységének lerajzolása

Péntek

Milyen tárgyak képesek fényt kibocsátani, valamilyen emberi beavatkozás

hatására. A fény és hő kapcsolata

Az otthonról hozott tárgyak közül, amivel lehet, azzal fényt, hőt hozunk létre

Kiállítás berendezése a gyűjtött és készített tárgyakból

Az általunk készített és gyűjtött tárgyakból kiállítást rendezünk, és meghívjuk a

szomszéd csoportot, tárlatvezetést” tartunk, elmondjuk, mit mire használtunk,

hogyan készítettük, hol gyűjtöttük, kinek mi a kedvence ezek közül

Irodalmi nevelés: Fésűs Éva A lámpás titka mese

Találós kérdések a hőről, tűzről

Zenei nevelés Tüzet viszek dalosjáték

V.2 A projekt végrehajtása Első hét

Hétfő

A kirándulás előzményeként Gazdag Erzsi Kicsi patak c. versét tanultuk.

Szervezési feladat: kiválasztom az optimális időben indulómenetrend szerinti

buszt ,

30

a szülők közül kísérő keresek a kirándulás biztonsága érdekében. Különböző

színű textilzacskókat szerzek be a természet kincseinek gyűjtésére.

Írásbeli engedély kérek a szülőktől, hogy elvihetem kirándulni gyermeküket.

A területet előzetesen bejárom a biztonság, és a megfigyelési lehetőségek

felmérésére érdekében.

A kirándulás helyszínét menetrend szerinti busszal közelítjük meg. Ez

lehetőséget ad a közlekedési szabályok és a helyes viselkedés gyakorlására,

illetve matematikai összefüggések keresésére. Közlekedési szabályként

megfigyeljük, megbeszéljük, hogyan szállunk föl a buszra, ott jegyet váltunk az

utazáshoz, leülünk, vagy kapaszkodunk, hogy a hirtelen fékezésnél,

kanyarodásnál el ne essünk, nem hangoskodunk. Leszállás előtt jelzünk a

sofőrnek, hogy tudja, melyik ajtón szeretnénk leszállni a buszról.

Matematikai összefüggésként megfigyeljük, gyermek, vagy felnőtt jegyet

vásárolunk e többet és miért? A buszon, vagy autóban fér e el több ember és

miért?

A buszról történő leszállás után a patakhoz sétálunk

A patakhoz sétálva először egy réten vezet az út. Megbeszéljük, óvatosan

lépkedünk, hogy minél kevesebb kárt tegyünk a növényekben és lehetőleg ne

tapossunk össze egyetlen rovart sem. A fűbe lehajolva megfigyeljük, milyen

rovarokat látunk, ezek milyen színűek. Milyen rovarról tanultunk énekes játékot?

Eljátsszuk a Katalinka szállj el dalos játékot.(1)

Ha esetleg látunk a napon sütkérező gyíkot, a gyík élénk színeit megfigyeljük.

Megbeszéljük, hogy hüllő és aktivitása szorosan összefügg a hőmérséklettel.

Megtapasztaljuk, hogyan süt a Nap egy ilyen nyílt területen, hogyan látjuk az

eget

Matematikai összefüggésként megfigyeljük, összehasonlítjuk, megbecsüljük a

bokrok, füvek és saját magasságunkat.

Keresünk olyan bokrokat, melyeken színes terméseket találunk, megnevezzük

őket, megbeszéljük a színüket. Elmondom, hogy a kökény és bodza termésével

festeni lehet, amit majd mi is megteszünk, kitérek arra. Milyen színt tudunk vele

előállítani.

31

A kökényt és a galagonyát meg is kóstolhatják a gyerekek, ez lehetőséget teremt

annak megbeszélésére, hogy mielőtt bármit megkóstolnának, felnőttet kell

megkérdezni arról, megehetik e, mert vannak mérgező növények is, amitől

megbetegedhetnek. Közben elmondjuk a korábban tanult verse, Weöres Sándor:

Galagonya című versét(1)

A patak kisebb erdős területen folyik keresztül, ezen átjutva érjük el a vizet.

Weöres Sándor: Erdőt járunk versével (1) alapozom meg a hangulatot.

Megbeszéljük, nem hangoskodunk, hogy ne zavarjuk az erdő élőlényeit és

halljuk az erdő hangjait. Matematikai összefüggésként összehasonlítjuk a fák,

bokrok magasságát, saját magasságunkkal. Megfigyeljük, hogyan jut át a fény a

fák koronái között, ha felnézünk, látjuk e felhőket. Megpróbáljuk fölfedezni,

megfogalmazni, milyen különbségeket veszünk észre a rét és a fás terület fényei

között. Megfigyeljük a színesedő leveleket, megbeszéljük, hogy ennek a

csökkenő fénymennyiség, a rövidebb nappalok az okozói.

Hányféle színt látunk az erdőben?

Kincskereső játék: három csoportra osztva, minden csapat két- két színű kincset

keres és azonos színű zacskóba gyűjti, csak azt szedhetik, amit a természet már

elengedett.(1)

Itt keresik meg azt a botot is, amit majd a víznél használunk.

Minden gyerek keres magának egy falevelet, körbeállunk, jól megfigyelik az

általuk választott levelet. Megbeszéljük a játékszabályt és eljátsszuk a Visszajött

a levél játékot.(1)

A patakhoz leérve elmondjuk Gazdag Erzsi: Kicsi patak című versét(1).

Megfigyelések: Merre van a patak folyásiránya, miből lehet ezt megállapítani?

Az ötletek meghallgatása után megbeszéljük, melyik volt a helyes következtetés.

Megfigyeljük, hogy csillog a víz, ahogy rásüt a fény, közösen megkeressük, mi

ennek az oka.

Mindenki előveszi az erdőben gyűjtött botot, belelógatjuk a vízbe, megmozgatjuk

vele a vizet és a látottakat megbeszélve megkeressük a jelenség okait.

Használjuk, a megtörik, visszaverődik, tükröződik a fény fogalmakat. A patak

fölé hajló fák tükörképének megfigyelése. Mikor látunk hasonló jelenséget?

32

Mikor rájönnek, hogy a tükörben, utána eljátsszuk az Utánzó kis tükrök

játékot.(1)

Szabad szemmel látunk e a vízben élőlényeket, mik ezek és milyen színűek.

Verset mondunk a békáról. Vannak olyan élőlények is a vízben és olyan

szennyeződések, amit szabad szemmel nem látunk. Kimerítek egy kevés vizet

átlátszó edénybe, nagyítóval megnézzük, mit találunk benne. Beszélünk a

vízszennyezésről, annak környezetkárosító hatásáról. A kincskeresést, gyűjtést itt

is folytatjuk, az előzőleg megbeszéltek szerint. A kis csapatok a megbeszélt színű

kincseket gyűjtik kis zsákocskájukba. A kirándulásról ugyancsak menetrend

szerinti busszal térünk vissza az óvodába.

Kedd Vizsgálódás a fénnyel a csoportszobában és udvaron. Az előző napi kiránduláson, zacskókba szedett tárgyakat szétválogatjuk a

gyerekekkel közösen, színek szerint kosárkákba. A válogatás közben élményeink,

megfigyeléseink, tapasztalataink felidézése is megtörténik. Megnevezik a

tárgyakat, elmondják, hol találták azokat. Matematikai összefüggésként

megjelenik a több, kevesebb, ugyanannyi, halmazok létrehozása színek szerint.

A fény tulajdonságait a csoportszobában is megfigyeljük, a következő

vizsgálódásokkal.

Fénytörés

a. A patakban tegnap megfigyelt fénytörést egy pohár víz és szívószál

segítségével idézik elő. Négyfős kis csoportokban vizsgálódnak a gyerekek.

Üvegpoharat háromnegyedig öntenek vízzel, beletesznek egy szívószálat.

Megbeszéljük a látottakat, összehasonlítjuk a patak vizében végzett „kísérlettel”.

Megbeszéljük a jelenség okát, vagyis a fénytörés jelenségét, amint egyik átlátszó

anyagból átlép a másikba Használjuk a megtörik a fény fogalmat.

b. A következő vizsgálódás kellékei: csavaros orvosságos üveg, melybe tejes

vizet öntünk, lét 10x8 cm-es kartonra réseket vágunk, az üveg alá fehér

33

papírlapot teszünk. A „kísérletet” az előzőleg kialakított négyfős csoportokban

végezzük.

A csoportszobát besötétítjük és a kivágott kartonlapot az üveg elé téve,

zseblámpával átvilágítunk a karton résein, közben változtatjuk az üveg dőlési

szögét. Így megfigyelhetjük a fény útját, amint belép az üvegbe, keresztülhalad a

folyadékon és újra kilép az üvegből. Ahogy forgatjuk, döntjük az üveget, más,

más fénytörést tapasztalunk.

Minden csoporttal megpróbáljuk megkeresni a jelenség okát. Összehasonlítjuk az

eddig elvégzett vizsgálódások során tapasztalt jelenségeket, megbeszéljük a

hasonlóságokat, különbségeket.

Fényvisszaverődés

A különböző felületek, anyagok és színek eltérő mértékben verik vissza a fényt, a

tárgyakat is ennek a fényvisszaverődésnek köszönhetően látjuk. A tükör

egyenletes, fényes felülete szinte teljes egészében visszaveri a rá eső fénysugarat,

ezért a vizsgálódáshoz is tükröt használunk.

Találós kérdést(2) mondok a tükörről, a kitalálás után megbeszéljük, hogy most

ezt használjuk a vizsgálódásainkhoz.

a. Az első „kísérletben a tükör fényvisszaverő képességét vizsgáljuk meg,

besötétített szobában. Élére állítunk egy sík tükröt és egy fehér kartont úgy, hogy

szöget zárjanak be, de ne érjenek egymáshoz. A tükröt megvilágítjuk a

zseblámpával, megbeszéljük, milyen jelenséget látunk és mi ennek az oka.

Megfigyelik, hogyan viselkedik a fény, amikor egyik fényvisszaverő felületről

átlép a másikra.

A tükröt először fehér, majd fekete kartonra cseréljük ki, megfigyeljük a

különbségeket, megkeressük az okokat. Megpróbálom rávezetni a gyerekeket,

hogy önállóan vegyék észre a két szín fényvisszaverő tulajdonságát. Azaz a fehér

szín visszaveri, a sötét elnyeli a fényt.

b. A következő „kísérlethez” világossá tesszük a szobát és egyenként végezzük a

gyerekekkel a megfigyelést. A kolléganőmet és dajkánkat kérem meg és

34

segítségükkel két gyermek magasságú tükröt állítunk egymással szemben,

párhuzamosan. A gyermekek egyenként a két tükör közé állnak, így egy

végtelenített tükörképet hozunk létre.

Aminek az oka az, hogy a fény a két tükör között oda-vissza mozog.

Megfigyeljük azt is, hogy az utolsó képek homályosak, mert minden egyes

tükrözésnél a tükrök elnyelik a fény egy részét.

Elmondom a Mese a tükörről, a szépségről és a szeretetről című mesét(2)

Amelyik gyerek kedvet érez hozzá, lerajzolhatja a saját tükörben látott arcát, úgy,

hogy a tükröt vele szemben ülő barátja tartja, majd cserélnek egymással.(2)

Szerda Szivárvány

Találós kérdéseket (3) mondok a szivárványról, ennek kitalálása után felidézzük

a május végi közös élményt, amikor szivárványt láttunk az égen. Felelevenítjük

az akkor szerzett ismereteket a szivárvány keletkezésének okait, a szivárvány

színeit.

a. A szivárvány színképének létrehozása.

Kellékei: sima felületű üvegpohár, fekete karton, hosszanti, 1 cm. széles nyílással,

fehér papírlap, ragasztószalag.

A szokásos négyes csoportban dolgoznak a gyerekek.

A pohárra ráragasztják a fekete kartont, melyen előzőleg én már kivágtam a

megfelelő méretű rést, majd odaállnak egy-egy ablakhoz, és az ablakpárkányon

ráhelyezik a poharat a fehér papírra, és háromnegyedig megtöltik vízzel.

A résen áthaladó fénysugár megtörik az üvegen, és a vízen, és a papíron megjelenik a

szivárvány színképe.

Megbeszéljük, milyen színeket látunk, hogyan követik egymást a színek.

Ez után a csoportszobában keresünk olyan színeket, amelyeket a szivárványban

látunk, saját magunkon, egymáson keresünk hasonló színeket.

35

Az asztalokhoz leülve, festőnövényekből nyert porokból próbálunk meg a szivárvány

színei szerint vizet megfesteni. Közben beszélünk a növényekből nyerhető

festékekről, a bennük lévő színanyagokról, felidézzük, hol láttunk olyan növényt,

aminek a termésével festeni lehet.

A sárga színt hársvirág porával állítjuk elő, melyet az udvarunkon álló hatalmas fáról

szedjük

minden évben és megszárítjuk, a narancs előállításához szurokfű virágot, vöröshöz

festőmályvát, lilához áfonya termését, kékhez pedig a bodza termését használjuk.

Az így megfestett vízbe gézdarabokat helyezünk, és a későbbiekben, a velük történő

változás megfigyelése után barkácsoláshoz használjuk fel ezeket, fakanál bábok

készítéséhez.

A megfigyelések, játékok az udvaron folytatódnak.

Az udvaron a dajka fölszerelte a csapra a locsolótömlőt.

Megkérdezem a gyerekektől, hogy víz és a locsolótömlő segítségével hogyan

tudnánk az udvarunk fölé szivárványt varázsolni, közösen kitaláljuk a végrehajtás

módját. A szivárvány létrehozása után a színek újbóli megfigyelése, összehasonlítása

a szobában létrehozott színképpel, hol láttuk élénkebbnek a színeket

A szivárvány keletkezése közben elmondjuk Osváth Erzsébet, Szivárvány című

versét.(3)

Az udvarunkon a szivárvány színeihez hasonló színű növények, tárgyak keresése.

Fogójátékot játszunk,Szivárvány fogóban(3) a fogónak olyan színű ruhában lévő

gyereket kell megfogni, amilyen színt felmutatok. A megfogott gyerek lesz a

következő fogó.

Csütörtök

Fény és árnyék

A csoportszobában megfigyeljük a szobába bejövő fényt, megnézzük, hogy melyik

tárgynak, bútornak látjuk az árnyékát, melyik árnyék, mely tárgyhoz tartozik.

Hogyan keletkezik az árnyék.

36

Találós kérdéseket mondok a fényről és árnyékról.(4)

Beszélgetünk arról, hogy az árnyék segítségével mérték régen az időt, amikor még

nem találták föl az órát. Mi is készítünk napórát.(4)

Kellélek: közepes méretű agyagcserép, a cserép magasságánál kétszer hosszabb

egyenes bot, ragasztó.

A szájával lefelé fordított cserép vízfelvevő nyílásába beragasztjuk a botot, ez lesz az

óra „mutatója”, majd kivisszük az udvarra, és elhelyezzük az udvar napos részén, és

bejelöljük a Nap állását, minden egész órában, ez délután, és másnap is folytatódik.

-Minden gyermek kiválaszt egy párt magának, és az udvar betonos részén, egymás

árnyékát körberajzolják(4), beleírjuk az árnyékba a jelet, és beleírom az időpontot.

Délben, mielőtt ebédelni megyünk, megismételjük, és megbeszéljük a két árnyékrajz

közti különbséget, ennek okait.

- -Az udvar központi részére állunk, ahonnan szinte az egész udvar területét be lehet

látni, megnézzük az udvar árnyékait, megbeszéljük, melyik árnyék mely tárgyhoz,

épülethez tartozik, az árnyék kiterjedésének, és a tárgy méretének összefüggései.

Megfigyeljük, van e különbség az árnyékos, és a napos terület hőmérséklete között,

milyen a hőérzetünk a két területen, a gyerekekkel közösen megkeressük az okokat.

Beszélünk arról, hogy nyári kánikulában miért húzódunk árnyékba.

Megbeszéljük, hogy a növények között is van olyan, amelyik a fényt, és amelyik az

árnyékos helyet kedveli, keresünk ilyen növényeket. Megnézzük, hogy ott, ahol a

nap nagy részében árnyék van, magasabb a fű, és a színe is más, mint az állandó

napos területen, megkeressük ennek okait.

Árnyéktorna(4) ,magas csoportlétszám miatt ezt a játékot biztonságosan az udvaron

lehet eljátszani. Párt választanak maguknak, megbeszélés szerint egyikük a másik

háta mögé áll.

Ő az árnyék és az előtte lévő társának minden mozdulatát a lehető legpontosabban le

kell utánoznia. Majd cserélnek, a hátul álló jön előre, ő lesz az árnyék

37

Péntek

Fény és árnyék- Árnyjátékok

A játékhoz besötétítjük a csoportszobát. A gyermekek körbeülnek a szőnyegen,

velük szemben elhelyezzük a vetítővásznat, melyet hátulról megvilágítunk a

vetítőgéppel.

a. Egymás árnyékának felismerése.

A játék menete: kiküldünk egy gyermeket az ajtó elé, közben a legjobb barátját

megkérjük, menjen a vetítővászon mögé, és miután behívjuk a folyosóról a

gyermeket, társa a vetítővászon mögött az általam kért mozdulatokat elvégzi.

Szemből, profilból, háttal mutatja magát. A barát megpróbálja kitalálni, kinek a

sziluettjét látja, ha kitalálta, megbeszéljük, mi segítette a felismerésben, mi a

különbség a valóságos, és az árnykép között, miért nehezebb ezt felismerni.

a. Kedvenc állat mozgásának utánzása

A mozgás utánzását vállaló gyermek, bemegy a vászon mögé, és az állat

jellegzetes mozgását igyekszik utánozni. A többi gyermek megpróbálja kitalálni,

milyen állat mozgását utánozza a társuk. Megbeszéljük, miről jöttek rá a helyes

megoldásra.

Ha tanultunk az utánzott állatról verset, dalt, azt elmondjuk, elénekeljük.(5)

b. Barát fejének sziluettjét lerajzolják le a gyerekek(5)

Párokat választanak maguknak a gyermekek, mindenki kap egy fehér lapot, egy

ceruzát, a párok felváltva a vászon mögé mennek, és lerajzolják a lapra egymás

fejének árnyképét, majd az asztaloz leülve, igazi árnyképet készítünk,

ráragasztjuk fotókartonra, és körbevágjuk, majd a fekete árnyképet újra egy fehér

kartonra ragasztjuk.

38

Második hét Hétfő Kirándulás Budapestre, az Állatkertbe. Előzetes szervezési feladatok

Megrendelem az autóbuszt ,beszedem a pénzt az útiköltség és belépők

kifizetésére. Írásbeli engedélyt szerzek be a szülőktől, hogy a gyermekeket

elvihetjük a kirándulásra, tájékozódom az állatkert nyitva tartásáról Bejárom

előzetesen a megfigyelendő területet, tájékozódom a megfigyelendő állatok

megközelítéséről, a megfigyelési lehetőségekről.

A külön busszal utazás biztonságosabb és a megfigyelésekre fordítandó időt

növeli meg..

A buszból megfigyeljük az őszi tájat, a mellettünk elsuhanó környezetet., ezzel

fizikai, matematikai összefüggéseket figyelünk meg.

A z állatkertben az első megfigyelési helyszín az éjszakai életmódot folytató

állatok Mielőtt bemegyünk, megbeszéljük a helyes viselkedést, annak érdekében,

hogy sem az állatok nyugalmát, sem a többi nézelődőt ne zavarjuk.

Itt infra fényben látható a sötétben a denevér, pele, nyest, sün és bagoly.

Megfigyeljük az egyes állatokat, életkörülményeiket, eredeti élőhelyüket,

táplálkozásuk módját.. Megfigyeljük az állatok külső, testi tulajdonságait,

különbözőségeket, hasonlóságokat keresünk. Itt külön kitérünk arra, hogy bár a

denevér repül, mégsem madár, hanem emlős, és testét is szőr borítja. Beszélünk a

denevérekkel kapcsolatos tévhitekről, félelmekről. Megfigyeljük, hogyan

alkalmazkodott az állatok szeme az éjszakai életmódhoz, előreugró, nagy és

kidomborodó..

Megbeszéljük,hogy ez most természetes, vagy mesterségesen előállított élőhely

és körülmény. Melyik állatnak hol van a természetes élőhelye?

Elmondjuk Fésűs Éva Sündisznócska című versét.(6) Megbeszéljük, melyik

alszik téli álmot, melyik nem.

Megnézzük, melyik területén a Földnek a legelterjedtebbek, és majd az óvodában

megkeressük a földgömbön.

Kontrollként a bagolyházban, világosban élő baglyokat figyeljük meg,

összefüggéseket keresünk a két viselkedés között, megfigyeljük a madár külső

39

testi jegyeit, összehasonlítjuk a két életteret. Megfigyeljük, hogy a madár teljesen

körbe tudja a fejét fordítani, ez is az éjszakai vadászatban segíti. Megpróbáljuk,

hogy mi mennyire tudjuk körbeforgatni a fejünket

Elmondjuk a Bagoly(6) című népköltést

A következőkben a kifejezetten nappali életmódot folytató állatok közül nézünk

meg néhányat, összehasonlítjuk a külső testi jegyeiket, szemük elhelyezkedését,

formáját, méretét.

Hogyan alkalmazkodott testi felépítésük és érzékszerveik az életmódjukhoz.

A hüllők, gyíkok, krokodilok megfigyelésével folytatódik a fény hatásának

tanulmányozása egyes élőlényekre.

Gyíkokat, krokodilokat figyelünk meg. Összehasonlítjuk a kettő élőhelyét.

Megbeszéljük, miért tartózkodnak sokat a Napon, felidézzük a kiránduláson a

gyík megfigyelésekor tapasztaltakat, miért lassulnak le, a reggeli, hűvös időben?

Testfelépítésük, bőrük, hogyan szolgálja életmódjukat. A napfény és hőmérséklet

közti összefüggés meglátása is feladat.

Az állatkerti kirándulás végeztével megkérdezem, ki figyelte meg a buszunk,

színét parkolási helyét. A gyerekek segítségével keressük meg járművünket, hogy

visszatérhessünk az óvodába.

Attól függően, hogy árnyékban, vagy napon állt a busz, megfigyeljük a busz

belső hőmérsékletét, megbeszéljük az okokat.

Vizuális tevékenység levélkép ragasztása, állatok.

Kedd

Rovarok, madarak

Horgas Béla, Madaras néni meséje(7) című történetet mesélem el a gyerekeknek.

Beszélgetünk a meséről, felidézzük azt, mikor megfigyeltük a fecskék

gyülekezését a villanydróton,valamint arról milyen vándormadarat ismernek

még.

Beszélgetünk ezek táplálkozási szokásainak és vándorlásuknak kapcsolatáról.

Megbeszéljük, mi segíti őket a tájékozódásban.

40

Besötétítjük a szobát,és az éggömbön megfigyeljük a Nap, a Hold, és a

legismertebb csillagképek elhelyezkedését, beszélünk arról, melyiknek van saját

fénye, a Földet melyik fénye világítja meg, a Hold mitől világít, mikor látjuk a

Holdat, és a csillagokat, közben találós kérdéseket(7) is mondok ezekről.

Eljátsszuk a Vándormadarak és a csillagok(7) játékot.

Otthoni feladatként megkérem a gyerekeket, hogy este a szüleikkel próbáljanak

csillagképeket keresni az égbolton,keressék meg a legfényesebb csillagot és

kérdezzék meg szüleiket , mi annak a neve(Vénusz).

Végezetül Beethoven Holdfény szonátájából(7) hallgatunk meg részletet.

Az udvarra kimenet megnézzük az üres fecskefészket, majd körbe ülünk és kicsit

csöndesen figyeljük az udvarunk fölött elszálló madarakat, megnevezzük őket,

beszélünk a nálunk telelésük okairól és az emberi segítségről, hogy átvészeljék a

telet. Csukott szemmel megfigyeljük a madárhangokat, megpróbáljuk kitalálni,

hányféle madárhangot hallunk. (7)

A gyerekek nagy része korán érkezik az óvodába. Beszélgetünk velük arról, hogy

egyre később világosodik, a madarak is később kezdenek énekelni, van e

kapcsolat a kettő között. A madarak fajta szerint a fény mennyiségének

függvényében más időpontokban kezdenek dalolni, és ősszel egyre kevesebbet

dalolnak, a dalolás összefügg a párválasztással, fiókák felnevelésével, azért

dalolnak tavasszal és nyáron többet.

Mi milyen madárról szóló dalokat tanultunk? Elénekeljük az Eresz alól

fecskefia, a De jó a dió dalokat.(7)

Játék Kismadarak rovarokat keresnek.(7) Megbeszéljük, hogy nagyon óvatosan,

hogy a bogárnak semmi baja ne essék, minél többféle rovart próbálunk keresni,

ezeket fajtánként, szellőző, átlátszó dobozba tesszük, és szabad szemmel, majd

nagyítóval megfigyeljük őket, testfelépítésüket, színüket, beszélünk arról, hogyan

bújnak el, és élik túl a telet. Megfigyelés után, ott ahol befogtuk, szabadon

engedjük. Megbeszéljük, hogy nekünk ez csak játék, de a madarak az elfogott

rovarokat meg is eszi, mert egyébként éhen halnának, és csak annyit esznek meg,

amennyire ehhez szükségük van.

41

Szerda

Látás, és a fény kapcsolata

Hárs László, Az egyetlen tündér meséjét(8) mondom el motivációként.

Megkérem a gyerekeket, üljenek szembe a legjobb barátjukkal, nézzenek egymás

szemébe, és próbálják elmondani, mit látnak a másik szemében. Ha önállóan nem

sikerül, kérdésekkel segítem őket, milyen színű, csillog vagy nem, mi tükröződik

vissza benne, stb.

Erre csörög a dió játékkal indítunk(8). A játékszabály megbeszélése után, az

önként vállalkozó gyermek szemét bekötjük, és több gyerekkel eljátsszuk a

játékot, amelyben önállóan, hallás után kell bekötött szemmel tájékozódni.

A következő játék a Megmutatom neked a világot(8) a társ iránti bizalmon

alapul, a csukott szemű gyermeknek a társ szóbeli és mozgást irányító

segítségével kell mozognia. Ahol megállnak, ott a nyitott szemű gyermek, ha

megfogható méretű tárgyat választott, társa kezébe adja, az kitapintja és tapintás

után megpróbálja kitalálni, mit fog. Ha nagyobb tárgyat választott, akkor a társa

kinyithatja a szemét és megpróbál rájönni, mi volt az, amit meg szeretne mutatni

neki a társa. Ezután cserélnek, hogy mindkettő megtapasztalja a két különböző

helyzete.

Az ezt követő Vándorok a sötét erdőben(8) játékhoz teljesen besötétítjük a

szobát, és párokat alkotva, egymás kezét fogva először kis pontfény, majd hang

alapján kell eltalálniuk hozzám.

A játék végeztével megbeszéljük, miért volt nehéz a sötétben tájékozódni, mi volt

a nehezebb, amikor bekötött szemmel kellett tájékozódni, vagy amikor sötétben

ugyan, de használhattuk a szemünket, látásunkat.

A következő játék előtt megbeszéljük, megtalálták e este a szüleikkel a

legfényesebb csillagot, hány csillagképet sikerült megtalálniuk, és kinn a sötétben

mi segítette a látásban, tájékozódásban őket.

Az utolsó játékkal az esti utcai világítást modellezzük. Két elemlámpát kapcsolok

be, és a terem két pontján rakom le. Ennél a világításnál kell különböző

feladatokat végezni a gyerekeknek.

42

Majd a redőnyöket felhúzva, nappali természetes fény mellett kell a szoba

bizonyos részeiről leírás alapján játékokat egy kosárba tenni.

A játékok végeztével megbeszéljük, hogy mikor volt a legnehezebb, mikor a

legkönnyebb a tájékozódás, megkeressük ennek okait, a gyerekek próbálják

megfogalmazni, milyen következtetésekre jutottak. A gyerekek elmondják

érzéseiket, élményeiket, miért nehezebb úgy tájékozódni, mozogni, ha

szemünket, látásunkat nem használhatjuk.

Milne, A sötétben c. versét mondom el(8).

Megkérem a gyerekeket, hogy otthon, szülői segítséggel keressenek olyan tárgyakat,

melyek fényt bocsátanak ki valamilyen beavatkozás hatására, és kérdezzék meg, mit

kell ehhez tenni. Másnapra hozzák be az óvodába.

Az udvarra kimenet eljátsszuk az Így látnak az állatok játékot .(8) Így lát a csiga, a

giliszta, a bagoly

Csütörtök

Az ember napi életritmusa és a fény kapcsolata

Szalay Borbála Indul a nap versét(9) mondjuk el közösen a gyerekekkel.

Öt csoportban a napszakok puzzlet(9) (reggel, délelőtt, dél, délután, este, ) rakják

ki a gyerekek.

Minden csoport az általa kirakott képről elmondja az ismereteit, majd sorba

rendezzük a napszakokat. Melyik napszakban van sötét, melyikben világos,

mikor kelünk föl, mikor fekszünk le. Beszélgetünk arról, melyik napszakban

milyen tevékenységeket folytatunk, melyik napszakban tartózkodunk otthon,

melyiket töltjük az óvodában, a szülők a munkahelyükön. Amit mi az óvodában

töltünk, azt a felnőttek hol, mivel töltik. Milyen tevékenységek kapcsolódnak az

otthoni, és az óvodában eltöltött napszakhoz. Melyik napszakot nem találtuk meg

a kirakón, ebben a napszakban mit csinálunk, mi világítja meg ilyenkor a Földet,

mi világít az égbolton.

43

Beszélünk a pihenés, alvás egyensúlyának fontosságáról, mi szükséges a nyugodt

alváshoz, beszélünk a délutáni alvásról, miért szükséges a gyerekek számára,

miért sötétítünk be, stb. Kik azok, akik éjjel is dolgoznak, miért van szükség az

éjszakai munkára.

Mozart, Kis éji zene(9) művéből hallgatunk meg részletet

Játék: először én mondok egy napszakról jellemzőket, találós kérdéseket,(9) majd

a gyerekek, és megpróbáljuk közösen kitalálni, mely napszak jellemzőit halljuk.

Melyik az a házi szárnyas, amelyik a hiedelem szerint ébreszti a napot és miért

hitték ezt az emberek. Elmondjuk a Kakasnóta című vietnámi népköltést.(9)

Először én, majd a gyerekek játszanak el, pantomim- szerű mozdulatokkal egy

napszakra jellemző tevékenységet, a többiek megpróbálják kitalálni, mit

játszottunk el.(9)

Hajtogatással, ragasztással közös munkával egy nagyméretű Napot készítünk.

Aki kedvet érez hozzá, az lerajzolja, hogy otthon hogyan telik egy általa

kiválasztott napszak.(9)

Megbeszéljük, hogy ki tudott otthonról behozni előző napi kérésemnek

megfelelően fény kibocsátására alkalmas tárgyakat, még másnapra is lehet

behozni, akinek nem sikerült erre a napra.

Pádár Anna Antónia: Sötétmanó és Fénytündér meséjét mondom el(9)

Zelk Zoltán: Este jó versével zárjuk a beszélgetést(9)

Péntek

Milyen tárgyak képesek fényt kibocsátani, és milyen módon.

Kiállítás berendezése

Fésűs Éva, A lámpás titka(10) meséjét mondom hangulati előkészítésként.

A meséről beszélgetve elmondják, az emberek mivel világítanak a sötétben és a

mesében szereplő lámpás nem igazi lámpa, csak a rovar képes világítani vele.

Beszélek nekik még más világító állatokról is és a világításuk élettani szerepéről.

44

A gyerekek által gyűjtött tárgyak közül minden gyermek kiválasztja azt a tárgyat,

amit ő hozott. Elmondja, szerinte hogyan tud ez fényt kibocsátani.

Ha lehetséges, akkor ki is próbáljuk, és megfigyeljük az így keletkező fényt.

Beszélünk arról, mikor van szükség ennek az eszköznek, tárgynak a használatára,

miben van ez a segítségünkre, melyiket hol, és mikor használjuk.

Megtapasztaljuk a fény és hő kibocsátás kapcsolatát, beszélünk a biztonságos

alkalmazásukról, arról, hogy csak felnőtt használhatja döntő többségüket.

Találós kérdés a tűzoltókról(10)

Beszélünk a tűzesetek következményeiről, a tűzoltók munkájáról. Megkérdezem,

honnan tudjuk, hogy a tűzoltó autó tűzesethez, vagy balesethez siet, mit kell ilyen

esetben a többi autó vezetőjének tenni? Tapasztaltak e ilyet, mikor a szüleikkel

autóval közlekedtek? Utánozzák a gyerekek a tűzoltó autó szirénájának hangját.

Arra az estre, ha nem hoz egyik gyerek sem tűzifát, és szenet,én hozok.

Megbeszéljük ezek használatát. Sok család fűt fával, és szénnel is, és a kerti

tűzgyújtásról is vannak tapasztalataik. Beszélünk a fűtésről, mikor van szükség

fűtésre, ki mivel fűti otthon a házat? Mi mikor szoktunk az óvodában tüzet gyújtani?

Felidézzük a már hagyománnyá vált kisze égetést farsang farkán és az adventi

gyertyagyújtást, valamint a születésnapi gyertyák meggyújtását.

Találós kérdéseket mondok a tűzről, ehhez szükséges eszközökről.(10)

Eljátsszuk a Tüzet viszek dalos játékot(10)

Végezetül a természetsarok polcain, és még egy erre a célra idekészített asztalon

elrendezzük a két hét alatt összegyűjtött tárgyakat, és a gyerekek által készített

munkákat.

Felidézzük, milyen sorrendben kerültek az óvodába, vagy készültek el, és

megpróbáljuk ennek sorrendjében elhelyezni .Megbeszéljük, ki mit szeretett a

legjobban ebben a 10 napban, mit csinálna újra szívesen. Mi az, amit legközelebb

szívesen megismernének.

Ez lehetőséget ad a két hét alatt megtapasztalt jelenségek, megszerzett ismeretek

felelevenítésére, rendszerezésére. Az én számomra pedig, visszajelzés arról, hogy

mi maradt meg a gyermekekben, milyen érzelmekkel viszonyulnak a közös

tevékenységekhez. Segítséget ad a következő projekt kidolgozásához, vagy a be nem

vált tervek újbóli feldolgozásához.

45

A kiállítás berendezése után átküldök két bátor, ügyes gyereket a szomszéd

csoportba és meghívjuk őket a kiállítás megnyitójára.

Végig vezetjük őket a kiállításon, és a tárlatvezetés során újra rendszerezzük az

ismereteket, tapasztalatokat, amit a projekt feldolgozása során szereztek

gyermekeink.

Végül mesét mondok a fényről és tűzről, Hárs László: Tavaszi tündérmese(10)

Vizuális tevékenység A Fénytündér lerajzolása(10)

V.3 A projekt munka értékelése

Első hét-hétfő

A kirándulás erőssége, hogy több élőhely megfigyelésére volt lehetőség, a gyerekek

sokféle tapasztalatot szerezhettek a természetben, ezek fizikai, biológiai, környezeti,

matematikai megfigyelések voltak Alkalmuk volt ezek összefüggéseinek,

hasonlóságainak, különbözőségeinek megfigyelésére, közben az őszi évszak

természeti vonatkozásairól szereztek ismereteket is.

Lehetőségük volt a társadalmi és természeti környezetben is a helyes viselkedés

gyakorlására.

Szinte az összes érzékszervüket használták a megfigyelések, játékok során,

fejlesztette látásukat, hallásukat, tapintásukat, egyensúlyérzéküket.

Új fogalmakkal ismerkedtek meg, mint a fénytörés, fényvisszaverődés, fényszóródás,

gyűjtőfogalmakat használtak, önállóan fogalmazták meg elképzeléseiket, ezáltal

bővült szókincsük, fejlődött beszédük, gondolkodásuk, önállóságuk.

A sokféle szín megfigyelése, a szín szerinti „kincskeresés”, a színek megnevezése a

színek ismeretét mélyítette el.

Fejlesztő hatása az értelmi, érzelmi, anyanyelvi és mozgásfejlesztésben, esztétikai,

irodalmi, zenei nevelésben is megnyilvánul.

Gyengesége éppen ebből a sokszínűségből ered, mert a gyerekek eléggé elfáradtak a

megfigyelések végére. Lehet, hogy célszerűbb lett volna két napra elosztani a

megfigyeléseket, kevésbé lett volna fárasztó.

Azért terveztem így, mert csupán a községünk határába kell kimenni és nehéz két

egymás utáni napon megszervezni a biztonságos kirándulást, kísérőket találni.

46

A következő módszereket alkalmaztam: magyarázat, leírás, beszélgetés, ellenőrzés,

játék. Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, becslés, vizsgálódás.

Kedd

Az e napi vizsgálódások az előző napi megfigyelések elmélyítését szolgálták azáltal,

hogy más aspektusból, más eszközökkel figyeltük meg a fény tulajdonságait, a

fénytörést és fényvisszaverődést, természettudományos megfigyeléseket végeztek.

A gyerekek megfigyelés pontosságát segíti az is, hogy a megszokott, ismert

környezetben sokkal bátrabban mozognak, dolgoznak, mint ismeretlenben, nincs

annyi bizonytalansági tényező.

Többféle eszközt használunk a vizsgálódáshoz, ezek döntő többségét önállóan

készítik elő, az önálló munkavégzést gyakorolják általa. Törékeny dolgokkal is

tevékenykednek, ezért ezek biztonságos használatát is gyakorolják, bővül az

anyagokról szerzett ismeretük

Közben fejlődik a finom mozgásuk és nagymozgásuk is.

Fejleszti a gyermekek megfigyelőképességét, a megfigyelés pontosságát, gondolatok

önálló megfogalmazását, beszédkészséget, bővül szókincsük.

A baráti kapcsolatok elmélyítését is segíti azáltal, hogy a barátok tevékenykedhetnek

együtt, segíthetnek egymásnak.

Az értelmi, esztétikai, érzelmi, szociális nevelés, az irodalmi és vizuális nevelésben

is megjelenik fejlesztő hatása.

A vizsgálódások során alkalmazott módszerek a magyarázat, beszélgetés, leírás

ellenőrzés, megfigyelés, összehasonlítás.

Szerda

A nap megfigyelései egyetlen jelenséghez, a szivárványhoz kapcsolódtak. A

szivárvány, mint az égbolt fényjelenségeinek egyike, nagyon érdekli a

felnőtteket,gyerekeket egyaránt.

Esztétikai, érzelmi hatása révén jó lehetőség arra, hogy a fénytörés jelenségét ezen

keresztül is megfigyeljük a gyerekekkel. A korábbi tapasztalatok felidézése

emlékezetüket fejleszti.

47

A természettudományos megfigyelés mellett, a színek ismeretének elmélyítése is

megtörtént. A különböző halmazállapotú anyagok használatával az anyagok fizikai

tulajdonságairól szereznek tapasztalatokat, úgy mint halmazállapot,forma,

anyagfajták, méretek, kiterjedés, ami a matematikai megfigyelésekkel is

összekapcsolódik.

A növényekkel, mint festőanyaggal is megismerkedtek, ezáltal a festékanyag

textíliára gyakorolt hatását is megtapasztalták.

A közvetlen, ismert környezet színeinek, tárgyainak használata a megfigyelésekhez,

a megfigyelések pontosságát segíti, bátrabban, biztosabban munkálkodnak.

A közvetlen környezetükhöz fűződő pozitív érzelmi viszonyt is erősíti.

Fejlesztő értéke fellelhető az értelmi, érzelmi, esztétikai, irodalmi,anyanyelvi,

vizuális,matematikai nevelésben, mozgásfejlesztésben.

Alkalmazott módszerek: megfigyelés, összehasonlítás, vizsgálódás, magyarázat,

beszélgetés, játék

Az őszi megfigyelések nem tették lehetővé, hogy természetes körülmények között,

az égbolton figyeljék meg a gyerekek a szivárványt; annak ellenére, hogy figyeltünk

meg már közösen ilyen jelenséget; ez a megfigyelések körét szűkítette.

Mégis úgy gondoltam, hogy a fény tulajdonságainak, a színeknek megfigyeléséhez a

szivárvány, mint a gyerekek érzelmeihez közel álló jelenség jól alkalmazható a

gyermekek ismereteinek elmélyítéséhez.

Csütörtök

Megfigyeltem, hogy a gyerekeket nagyon érdekli a saját árnyékuk, sokat kérdeznek

róla és spontán is gyakran játszanak a saját árnyékukkal.

A fény és árnyék kapcsolatának megfigyelését ez az érdeklődés is segíti, felkelti és

folyamatosan fenntartja aktivitásukat a tevékenységek során.

Ismereteik bővültek az idő és annak mérésével kapcsolatban,matematikai

megfigyeléseket végeztek a tárgyak térbeli kiterjedéséről.

Természettudományos megfigyeléseket tettek a hő-fény-árnyék kapcsolatáról, a

növények fényigényéről, a fény és a növények növekedésének kapcsolatáról,

bővültek a növényekről szerzett ismereteik.

48

A játékban fejlődött megfigyelőképességük, társhoz való alkalmazkodásuk, kis és

nagymozgásaik. Saját mozgásuk célzott irányítása a másik mozgásához a saját

mozdulataik pontosabb megfigyelésével járt együtt, ebben rejlik a fejlesztő értéke.

Fejlesztő hatása tehát fellelhető az értelmi, érzelmi, közösségi, esztétikai nevelés, a

matematikai, környezeti,zenei nevelés, mozgásfejlesztés terén.

Alkalmazott módszerek:megfigyelés,összehasonlítás, becslés,

magyarázat,beszélgetés, játék.

Péntek

Előző nap a természetben, természetes megvilágításban figyeltük meg a fény-árnyék

viszonyokat, a megfigyelésekhez most mesterséges fényben játszottak.

Megtapasztalhatták, összehasonlíthatták a természetes és mesterséges fény

intenzitását, azt, hogy a célzott megvilágításban csak annak van árnyéka, amire a

fény rávetül, míg természetes napsütésnél a környezet minden élő és élettelen

összetevőjének van árnyéka.

A sötétben való játék, a közös tevékenység oldhatja a sötétségtől való félelmet is.

Ezek a mozgásos játékok a kis és nagymozgások fejlesztésén túl a gyermekek látását

is érzékenyítik. Fejlesztik a megfigyelés pontosságát, az emlékezetet azáltal, hogy az

állatokról szerzett ismereteiket, az állatok és jellegzetes mozgásaikat kell felidézniük

az utánzás során, valamint fel kellett idézniük az utánzott állatokról tanult verseket,

énekeket, dalos játékokat.

A baráti kapcsolatok feltérképezésében is a segítségemre volt, mert megfigyelhettem, hogy kik azok a párok, akik rendszeresen összeállnak a páros tevékenységekhez, valamint a páros játékok és ábrázolás a gyermekek közti kapcsolatok elmélyítését is erősítik. Fejlesztő hatását tehát az értelmi, érzelmi nevelés, a szociális képességek fejlesztése, a mozgásfejlesztésnek, a zenei, irodalmi, vizuális nevelésnek a területén fejtette ki leginkább. Alkalmazott módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, magyarázat, beszélgetés, játék.

49

Második hét

Hétfő

Ennek a napnak az erőssége, hogy az állatok és a fény kapcsolatának megfigyelésén

túl, a gyermekek gyakorolták a kulturált viselkedést közlekedés közben és a helyes

viselkedést az állatok megfigyelése közben. Ezáltal alkalmazkodó képességük is

fejlődött, gyakorolták az alkalmazkodást a társaikhoz, idegen emberekhez, állatokhoz

egyaránt.

Szociális készségeik is fejlődtek általa.

Alkalmuk volt megfigyelni a természetes környezetüknek leginkább megfelelő, de

mesterséges körülmények közt tartott állatokat.

Széleskörű megfigyelésekre nyílt lehetőségük az állatok külső tulajdonságairól,

életfeltételeiről, táplálkozásáról, mozgásáról.

Összehasonlításokat, különbözőségeket kerestek, régebbi ismereteiket, korábbi

megfigyeléseiket idézték fel az állatokkal kapcsolatosan.

A fény és az állatok életkörülményeinek, az éjszakai, nappali életmódot folytató

állatoknak megfigyelésével bővült a fénnyel kapcsolatos ismeretük, az állatokról

szerzett ismeretük, illetve lehetővé vált a kettő kapcsolatának felismerése.

A fény és hő kapcsolatát láthatták a hüllők megfigyelésekor, illetve az állatkert

megfigyelések után, a busz hőmérsékletének megfigyelésével.

Fejlesztő értéke az értelmi, érzelmi, szociális képességek fejlesztése terén lelhető fel,

fejlesztette a megfigyelés pontosságát, a beszédkészséget, a gondolatok önálló

megfogalmazásával bővítette szókincsüket, remélhetőleg sikerült pozitív érzelmeket

kelteni az állatok védelmével kapcsolatban.

Alkalmazott módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, magyarázat,

beszélgetés, szemléltetés.

A nap gyengeségeként ítélem meg, hogy az idő viszonylagos rövidsége miatt túl sok,

koncentrált volt a megfigyelések köre, nem volt lehetőség játékra, csak verssel

„illusztráltuk” a megfigyeléseket, a későbbi játékokban még visszatérünk az állatok

látásával kapcsolatos szenzitív játékokra.

50

Kedd

Az óvodánk udvarán több fecskefészek is van, gyerekek a fecskék visszatértét, a

fészekrakást, a fiókák kikelését (fészekből kipottyant tojáshéj), kirepülését a

fészekből, őszi gyülekezését mind nyomon követik, erről rengeteg tapasztalattal

rendelkeznek, ezért tudunk már elrepülésük után is beszélni a fecskékről. Ez

ismereteik felidézését, rendszerezését, elmélyítését segíti.

A madarak tájékozódása kapcsán, fejlettségüknek megfelelő ismeretekhez jutottak a

csillagászatról is.

Az óvodai lehetőségeink, a gyerekek óvodai tartózkodásának ideje nem teszi

lehetővé, hogy este közösen figyelhessük meg az éjszakai égboltot, a Holdat,

csillagokat, csillagképeket. Tudom, nem a legjobb megoldás, az éggömb és a

szülőkkel történő csillag megfigyelés, de jelenlegi körülményeink ezt tették lehetővé.

Remélem, alkalmunk lesz erdei óvoda szervezésére, amely kiváló lehetőséget teremt

a csillagászati megfigyelésekhez.

A szülőkkel közös megfigyelésnek is vannak előnyei, egyrészt a szülők is

bekapcsolódnak az óvodai megfigyelésekbe, ezáltal jobban megismerik, mivel

foglalkozik gyermekük az óvodában, olyan ismereteket is nyújthatnak

gyermekeiknek, amit én esetleg nem tudok megtenni, fölkészíti a szülőket az iskolai

házi feladatokra és nem utolsó sorban hatalmas érzelmi többletet jelent a szülővel

együttvizsgálódás, tevékenykedés.

A madarak, rovarok kapcsán a táplálkozási lánc megfigyelésére is lehetőség nyílt és

a rovarokkal kapcsolatos esetleges rossz érzések enyhítésére is.

Az éjszakai sötétség szimulálásával, a sötétben való játékkal reményeim szerint

sikerült oldani jó pár gyermek sötétségtől való félelmét.

Fejlesztő hatása az értelmi, érzelmi, esztétikai, szociális, anyanyelvi, irodalmi

nevelésben lelhető fel.

Fejlesztette a gyerekek megfigyelésének pontosságát, az emlékezetet, a gondolatok

önálló megfogalmazását, a beszédkészséget, a mozgás és látás összehangolását, a

sötétben való tájékozódást.

Alkalmazott módszerek: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, magyarázat,

beszélgetés, szemléltetés, játék

51

Szerda

A látás és fény kapcsolatát szenzitív játékok segítségével érzékelték a gyerekek.

A játékok érzékenyítették a gyermekek látását, hallását, tapintását, egyensúlyérzékét,

a tájékozódó képességet. Különböző fényviszonyokat tapasztaltak meg, ezekben

kellett tájékozódniuk, tevékenykedniük.

A bekötött és csukott szemmel történő játéknál érdekes volt megfigyelni, hogyan

reagáltak a gyermekek arra, hogy a szemüket nem használhatták a tájékozódáshoz.

Volt, akinek félelem, másnak bizonytalanság volt az arcán és a mozdulataiban is

megfigyelhető. Volt, aki viszonylag biztosan mozgott, próbálta a többi érzékszervét

használni, azzal kompenzálni a kieső látást. Előfordult az is, hogy aki vállalkozott az

Erre csörög a dió játékra, amint bekötöttem a szemét, azonnal lekapta a kendőt és

elállt a játéktól, más gyermek meg is fogalmazta, hogy ő fél a sötéttől és attól, hogy

nem lát.

Ahol a társ irányítását igénybe vehették, szinte kivétel nélkül szívesebben, bátrabban

vettek részt, biztosabban mozogtak.

A pont fényben és teljes sötétben való mozgáshoz azért választottam azt a megoldást,

hogy párokban legyenek, mert ez biztonságot ad annak a gyereknek is, aki fél a

sötéttől és biztosabban mozognak egymás kezét fogva, a biztonságérzés segíti őket a

pontosabb tájékozódásban, valamint az egymás mozgásához alkalmazkodásnak a

mozgásfejlesztésben is nagy szerepe van.

Ezek a játékok az érzékenyítés mellett nagyon fontos szerepet töltenek be az érzelmi,

közösségi nevelésben, a szociális magatartás alakításában, a baráti kapcsolatok

erősítésében, nekem pedig szociometriai jelzést adnak csoportomról.

Az esti utcai világítást most a szobában modelleztük, mert még délután is világos

volt, a nappalok rövidülésével, mikor korán sötétedik, ezt a játékot az udvarunkon is

megismételjük. Itt is szerepet kapott az otthoni megbízatás, a szülőkkel közös

munka. Az előző napi otthoni feladat ellenőrzése és a szülőkkel közös esti

világításban való tájékozódás megbeszélése, a feladatok felidézése a gyerekek

feladattudatát, emlékezetét, beszédkészségét erősítette.

Az udvaron eljátszott Így látnak az állatok játék, az érzékszervek érzékenyítésén túl

az emberek és egyes állatok látásának összehasonlítására, hasonlóságok,

különbségek felfedezésére ad lehetőséget.

52

Alkalmazott módszerek: magyarázat, beszélgetés, ellenőrzés, játék, megfigyelés,

összehasonlítás, leírás.

Csütörtök

A gyermekek, mint minden ember napi életritmusa a napszakokhoz, a megvilágítás

időtartamához igazodik ugyan, de ez a legkevésbé megfogható számukra.

A napi életritmus az óvodásoknak leginkább napi tevékenységeikhez kapcsolható.

Minden napszaknak megvannak a nagyjából állandó történései, cselekvései, ez a

gyermek életében egy állandóságot és biztonságot is jelent. Éppen ezért, ennek

kapcsán beszélgetünk a napszakokról. Összekapcsoljuk a gyermek óvodai és otthoni

családi napirendjével, a napirendben lévő állandó tevékenységekkel.

Az éjszakát alvással töltik, ezért ehhez kapcsolódóan a legkevesebb ismerettel

rendelkeznek. Az éjszaka dolgozó emberek munkájával az emberi munka

fontosságának érzékeltetésével annak tiszteletét alapozzuk meg.

Az éjszakai állatok és az ember éjszakai tevékenységének összehasonlítására is

lehetőség adódott, megfogalmazták a segítségemmel, hogy az embernek az éjszaka

pihenésre, az éjszakai állatoknak táplálékszerzésre való.

Az irodalmi és zenei anyag, érzelmeik és a művek nyújtotta esztétikai élmény

segítségével járult hozzá az ismeretek elmélyítéséhez.

A pantomimszerű játék fejlesztette mozgásukat, a gondolatok, elképzelések és a

mozgás összekapcsolásával gondolkodásukat, segíti a megfigyelés pontosságát, a

részletek felismerését.

A hajtogatás a finom mozgásokat, a szem-kéz koordinációt, a pontos munkavégzést

segítette, a közös munka alkalmat adott a munkafázisok megtervezésére, az

alkalmazkodás gyakorlására, a körösen létrehozott produktum okozta örömérzésre.

Fejlesztő hatása az értelmi,érzelmi, esztétikai, anyanyelvi, vizuális,irodalmi és zenei

nevelésben is szerepet játszik.

Alkalmazott módszerek: beszélgetés, magyarázat, szemléltetés, értékelés, játék,

megfigyelés, összehasonlítás

53

Péntek

A gyerekeket nagyon motiválta az a tény, hogy az általuk és szüleik által gyűjtött

tárgyak voltak a vizsgálódások eszközei.Szinte mindent behoztak, amivel tüzet, fényt

és meleget lehet létrehozni.

Az egyik gyermek még kovakő darabot is behozott és nagyon ügyesen elmondta,

hogyan lehet szikrát és tüzet létrehozni segítségével.

A másik kisfiú édesapjával ki is próbálta, hogyan lehet nagyító és napfény

segítségével tüzet gyújtani, el tudta magyarázta a többieknek. Ezt az udvaron

kipróbáltuk, de csak addig a fázisig, míg megérezték, hogy a nagyító alá rakott

száraz levelet a napsugár milyen gyorsan felmelegíti. Ennek kapcsán megbeszéltük,

azért nem szabad felnőtt nélkül játszani vele, mert tüzet és azzal nagy károkat

okozhatnak. Itt tudtunk beszélni a tűzoltók munkájáról is, fontosságáról, veszélyeiről,

és a tűz okozta károkról.

Esetünkben ez azért is fontos, mert minden gyerek családi házban él, sok helyen

fűtenek fával, szénnel, égetnek a kertekben, fontos tehát, hogy a gyerekek ne féljenek

a tűztől, de tiszteljék és legyenek tudatában e veszélyeinek.

A tűz kapcsán felidéztük hagyományinkat is, melyek a tűzhöz, fényhez

kapcsolódnak.

A kiállítás berendezésével nagyon jól megvalósult az a szándék, hogy emlékezzenek

a gyerekek a közös játékokra, megfigyelésekre. Önállóan, vagy kérdésekre nagyon

jól megfogalmazták azokat, amikre leginkább elékeznek.

A motivációt a saját gyűjtésű tárgyak, a saját készítésű munkák nyújtották,

folyamatos aktivitást biztosítottak. A közösségi élményt fokozta, hogy a szomszéd

csoportnak is megmutattuk közös munkánk eredményét és láthatóan nagyon büszkék

voltak az eredményre.

Számomra pedig nyilvánvalóvá vált, hogy melyik volt az a tevékenység, melyet

legszívesebben végeztek, amelynek során a legtöbb élményt kapták, a legtöbb

ismerethez jutottak általa és melyik volt az, mely a legkevésbé érte el célját. A

legtöbb élményt nyújtónak a kirándulásokat, a fény-árnyék játékokat, és az állatok

életével, tájékozódásával kapcsolatos játékokat ítélték meg Ezekről is szerezték a

legbővebb legmaradandóbb ismereteket.

54

Ami jórészt kimaradt a mostani megfigyelésekből, az a növények és a fény

kapcsolatának sokrétű megfigyelése, ezeket csak az őszi levélszíneződés és a

fényigény alapján érintőlegesen figyeltük meg. A későbbiekben ezt szeretném

még pótolni.

Az ember napi életritmusa és a napszakokhoz kapcsolódóan próbálok még több

játékot keresni, mert úgy érzem, ez sikerült a legkevésbé a projekt során.

Összességében sikeresnek ítélem meg a fény tulajdonságainak és hatásának

tanulmányozását. A sokrétű megfigyelési lehetőség biztosításához a projekt

módszer nyújtja a legjobb lehetőséget, a gyerekek folyamatos

tapasztalatszerzésére így adódik a legtöbb lehetőség, melyet a folyamatos aktív

részvétel erősít.

Ez a munka számomra is kísérleti jellegű volt, most dolgoztam először projekt

módszerrel, de az eredmények meggyőztek a hatékonyságáról, valamint arról,

hogy valóban az óvodás gyermekek megismerési, megfigyelési lehetőségeit ez a

módszer nagyon segíti.

.

55

VI. Mellékletek

VI.1.Versek, mesék, találós kérdések Gazdag Erzsi Kicsi patak(1)

Kicsi patak, licsi-loccs,

Merre, hová iramodsz?

Malomkereket forgatok,

Szomjú madárkát itatok,

Locsolok tikkadt kerteket,

Meztelen lurkót fürdetek

Weöres Sándor Galagonya(1)

Őszi éjjel

izzik a galagonya,

izzik a galagonya

ruhája.

zúg a tüske,

szél szalad ide-oda,

reszket a galagonya

magába.

Hogyha a hold rá

fátylat ereszt:

lánnyá válik,

sírni kezd.

Őszi éjjel

izzik a galagonya,

izzik a galagonya

ruhája.

56

Weöres Sándor Erdőt járunk(1)

Erdőt járunk, árkot lépünk,

bükkfa-lábunk, venyige-térdünk,

szél se tudja merre térünk,

jegenye-sudaras utakon élünk.

Zsong a kis szél, zúg a nagy szél,

bokrot bolygat, bele ne vesszél.

Néha nyár jön, néha nagy tél,

Ha üres a szatyor, eleget ettél.

Osváth Erzsébet Szivárvány(3) Napsugár sok esőcseppel találkozott kora reggel. És ennek az örömére övet szőttek, övet szabtak a bús, szürkeruhás égre. Lám, hogy feszül most is rajta! Hét színből van

szőve-szabva.

Ott ragyog az ég ruháján,

ott tündököl- a szivárvány.

Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó(5)

Paripám csodaszép pejkó,

Ide lép, oda lép, hejh!

Hegyen át, vízen át vágtat,

Nem adom, ha ígérsz százat.

Amikor paripám ballag,

Odanéz valahány csillag.

Amikor paripám táncol,

Odanéz a nap is százszor

57

Fésűs Éva Sündisznócska(6)

Tegnap korán esteledett

Sündisznócska ágyat vetett.

Ágyat vetett az avarba

Kicsinyeit betakarta.

Fújhat a szél szakadatlan

Melegít a mohapaplan.

Jó puha a földi fészek

Aludjatok kis tüskések.

Pálvölgyi Pál A fecske búcsúja(7)

Egy kis fecske

egyik este,

mikor megtért

az ereszre,

keservesen

csicseregte:

„Szeptemberben

e berekben

nincsen fecske élelem.

El kell mennem,

mert a hideg

ellenségem

énnekem.

Megígérem,

tél végével,

ha megjön a

kikelet

-és elűzi

a telet,-

itt leszek az

58

eresz szélén

és a puha

fészek mélyén

kis fecskéket

nevelek”.

Milne Sötétben(8)

A vacsorámat szépen megettem, annyi szent

Elmondták, mit tett Hamupipőke, mikor bálba ment.

Fogat is mostam, imát is mondtam, jól mosta, jól mondtam ám.

Mind megcsókoltak, jó’jszakát mondtak és most üres a szobám.

Most arra gondolok, amire akarok

És azt játszom is, amit akarok.

Azon nevetek, amin csak akarok

Senki bele nem ártja magát

Most aztán itt vagyok egyedül és senki sincs, aki lát

Magam gondolkozom, és magam játszom ám

És senki se tudja, mit mondok magamnak

A sötétben vagyok egyedül, mi fog történni hát

Beszélgetek egy nyuszival, a nap beszél velem,

Azt gondolom egy csapat vagyok, aztán meg azt, hogy nem

Most az erdő mélyén fekszem és barlangban lakom,

Egy sárkánnyal beszélgetek, bátor vagyok nagyon.

Baloldalamra fordulok, most vissza jobbra át

Holnap majd sokat játszom,

Holnap majd sokat gondolkodom,

Holnap majd sokat nevetek, halihó jó éjszakát

Halihó jó éjszakát.

59

Szalai Borbála Indul a nap jókor reggel(9)

Felkel a nap

jókor reggel,

útnak indul fényes kedvvel.

Fölfelé hág

akék égen-

s félúthoz ér

éppen délben.

Mégsem áll meg,

nem ebédel,

komótosan

továbblépdel…

Lassacskán megy,

mendegél,

pont estére

célba ér;

megérinti

az ég szélét,

s el is oltja

aranyfényét…

Bagoly -népköltés(6)

Baglyocska hunyorog,

Fatönkön kuporog,

Nagy fejét forgatja,

Hol erre, hol arra.

Izeg-mozog, toporog,

Tipi, topi, top, top, top.

60

Szegény bagoly nappal vak,

Dőlt falak közt fészket rak.

Éjjel jár ki vadászni,

Egereket hajhászni.

Kakasnóta, vietnámi népköltés(9)

Fürge lábú kiskakas

Éles csőrű, tarajas,

Talpra szökken, haj-hopp,

Ébreszti már a napot:

„Meghasadt az éjszaka,

Piros az ég taraja,

Itt a hajnal, itt a fény,

Csordul a bérc tetején,

Ág alatt, ég alatt,

Kukorékú, kél a nap.”

A kakas népköltés(9)

Kabál ő már hajnalban,

Hej, pedig még távol a Nap.

Peckesen lép, nap hevíti,

Sarkantyúját kifeszíti.

Ő az udvar kiskirálya,

Forog szeme karikája.

Jár a fák közt, jár a gangon,

Férgeket gyűjt szemétdombon.

Zelk Zoltán: Este jó(9)

Este jó, este jó

Este mégis jó,

61

Apa mosdik, anya főz,

Együtt lenni jó.

Ég a tűz,

A fazék víznótát fütyül,

Bogárkarika forog a lámpa körül.

A táncuk karikás, mint a koszorú,

Meg is hal egy kis bogár,

Mégse szomorú.

Lassú tánc, lassú tánc,

Táncol a plafon,

El is érem, néha már

Olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék

Messzire szalad,

Mint a füst,

Elszállnak a fekete falak.

Nem félek, de azért

Sírni akarok,

Szállok én is, mint a füst,

Oly könnyű vagyok.

Ki emel, ki emel,

Ringat engemet?

Kinyitnám még a szemem,

De már nem lehet.

Elolvad a világ, de a közepén

Anya ül és ott ülök

Az ölében én.

62

Horgas Béla Madaras néni meséje(7)

Madaras Néni Ősz Anyó barátnője, s persze láthatatlan, mint a tündérek, manók,

óriások és effélék-vagyis nagyon kell figyelni annak, aki mégis látni akarja.

Lerajzolni könnyebb, bár az sem könnyű, mert Madaras Néni furcsa néni. Elég, ha a

külsejét nézed, a zöld kesztyűs kezét, amely kampós botot lenget(az egyikkel) és

bőrtáskát lóbál(a másikkal). Kék harisnyanadrágos lábain nincs cipő. Talán azért,

hogy be ne törje a házak tetejét, hiszen a földre nem lép soha: mindig csak a

magasban jár. Léghajón érkezik, de azt sem kötné ki a világért sem-megparancsolja

neki, hogy lebegjen csak a háta mögött. Na és a szemüvege, ahogy a fülére

kanyarodik, az a csodás, piros keretes zöld szemüveg, a zöld füleken, a csigákban

göndörödő kék haj bozótjában! A régimódi barna kalap a lengedező dísszel már

ráadás csupán, de elmaradhatatlan ráadás.

Madara Néni láthatatlan, de sok jelből látható, hogy jelen van. Először is a madarak,

különösen a villogó szárnyú fecskék sorakozóiból tudjuk, hogy megérkezett…Vagy

a kémények szürkén bodorodó füstcsíkjaiból, ahogy tekeregne, tekeregnek, de végül

egyetlen gubancban futnak össze. Madaras Néni hírt hoz. A történetben, amit mesél,

senki sem kételkedik: egyetlen madár sem. A fecskék például! Ők a

leghűségesebbek: csivitelnek, gyülekeznek, hallgatják Madaras Néni meséjét és

megfogadják a tanácsát, indulnak délre, mind, mind, a fekete, a lila és a kék kabátos

fecskék. A házak melletti öreg tölgyfa száraz, már hosszú évek óta lombtalan ágain

is üldögél néhány kismadár, de ők nemigen hallgatják végig Madaras Néni intelmeit.

Kíváncsiskodnak kicsit, érdeklődve nézik a csapatba verődött fecskéket, aztán: huss!

Röpülnek lakmározni!

Nyár vége van, ősz eleje, a napsütés meleg, a levegő átlátszóbb, mint a nyári

hónapokban bármikor, a verebek, rigók, cinkék és a többiek könnyen vannak. Nem

gondolnak a télre, pedig ha eljön, ha fúj a szél és csikorog a fagy, nehéz a kismadár

élete. Emlékszel, mi történt az egyik télen? Délután öt óra volt. Sötét, hideg, szeles,

fagyos délután. Hó mindenütt. Nyakamat behúzva siettem haza. Hát, ahogy

lépkedek, egyszer csak mit látok? Valami apró göröngy vergődik

előttem…Göröngy?...Dehogy! Egy kismadár Lehajolok és fölveszem, melengetem a

tenyeremben. Cinege. Széncinege. Fekete sáv húzódik a hasán, kékesfekete a

sapkája. Alig él. Mi mást tehetnék, hazaviszem. Meggyorsítom a lépteimet és közben

63

érzem ám, mocorog a madár. Egyre erősebben ver a szíve, veri a tenyeremet, mint

egy kis kalapács.

Aztán megérkezem a cinegével-emlékszel? A félig fagyott cinege a meleg lakásban egyszer csak így csinált: huss! És máris fönn ült a könyvespolcon. Aztán a lámpa zsinórjára röppent, aztán az ablaknak, aztán a falnak, s végül rémülten leszállt a fikusz karójára. Fogjuk meg a cinegét, mondtuk, mert összetöri magát. Gyorsan lekapcsoltuk hát a lámpákat és a cinege máris ott verdesett szíve kalapácsával a tenyeremben. Mit tegyünk a cinegével? Ha kiengedjük, megfagy. A jó meleg lakásban

átmelegedett, ha hirtelen kivágódik a fagyos éjszakába, az bizony a halál lesz a

számára-nem, nem, ezt nem szabad. Kerestünk hát egy kosarat, leterítettük valami

lyukacsos, ritka szövésű anyaggal és ez lett a cinege háza egy éjszakára. Kapott

szalonnadarabkákat és dióbelet, tálkába vizet, hogy ne éhezzen és ne szomjazzon.

Másnap aztán elengedtük. Kimentünk az erkélyre, levettük a kosár terítőjét és a

cinege újra így csinált: huss! És már el is tűnt a szemünk elől. Aznap nem volt erős

hideg, délben a fagy is fölengedett, remélhetőleg a mi cinegénk is megmenekült.

Lehet, hogy a legközelebbi őszön, amikor újra fölhangzik Madaras Néni meséje, a

cinege is gondolkodóba esik. Nem volna jobb, ha ő is elmenne? Gondolkodik,

gondolkodik, de aztán marad. Hosszú volna neki az út. El is tévedne talán. És ha oda

is érne, nem találná a helyét. Madaras Néni mesél és a mondókája végén odasúgja

hallgatóinak: „Jön a tél, fúj a szél, röpüljetek délre!” A fecskék, gólyák bólintanak és

mennek. A cinege is bólint, de marad.

Hárs László Az egyetlen tündér(8)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki mindig arra vágyott, hogy

találkozzék egy igazi tündérrel, picikével, kék szeművel, pillangószárnyúval,

harangvirág hangúval.

Egyre csak járta réteket, mezőket, s ha virágot lelt, belekukkantott a kelyhébe, mert

köztudomású, hogy abban laknak az igazi tündérek. Virágot lelt is sokat, de tündért

egyet sem. Még akkorát sem, mint a kisujja, még annál kisebbet sem. Egyre rótta az

erdőt, mezőt, holdvilágos estéken, mert mindenki tudja, hogy olyankor a tündérek a

harmatos füvön táncolnak, s gyönyörűségesen énekelnek. De a harmatos füvön csak

jánosbogárkák járták villanó táncukat és nem énekelt ott más, csak a könnyű szellő.

64

Ezen úgy elbúsulta magát az ember, hogy nem járt többé erdőn, mezőn, réten, csak a

városi utcákat rótta, s lesütötte a szemét búbánatában. Mert jártában-keltében

összetalálkozott Jutkával. Jutka egészen pirinyó kislány volt, talán, ha térdig ért,

vagy még addig sem egészen.

De azért nagy bátran felfelé tekintett, mindig a magasba. És ez volt a szerencse

másik fele.

A kis Jutka bátran felfelé nézett, a magasba, az a hol volt- hol nem volt ember pedig

búsan lefelé tekintett, s így találkozott a tekintetük. S annak a tündérkereső embernek

szinte elállott a szívverése. Jutka aranybarna szemében ugyanis egy pirinyó kis

tündér üldögélt, ott csücsült a szembogara peremén és harangozott a két picurka

lábával. Az ember örömében, boldogságában elmosolyodott, s ugyanakkor

elmosolyodott Jutka is. Megkérdezte tőle: -Minek örülsz, te kislány? Én annak

örülök-felelte ő- hogy a szemedben egy pirinyó tündért pillantottam meg. Ott üldögél

a szembogarad peremén, lógázza a picike lábát és harangozik. Úgy ám! Az az ember

azt mondta erre, hogy butaság! Az ő szemében nincs semmiféle tündér, nem is volt

soha. Jutka csak a saját tündérének a tükörképét látja az ő szemében.

De a kislány nagyot nevetett és azt mondta:

-Buta vagy, jaj, de buta! Hiszen tudni való, hogy csak egy tündér van. Nincs több,

csak egyetlenegy tündér.

-Hát ha nincs több, csak egy, akkor vigyázzunk, el ne veszítsük azt az egyetlenegyet-

mondta az ember.

Azzal kézen fogta a kislányt, de jó erősen, nehogy elveszítsék egymást a nagy jövés-

menésben. És így indultak el. Az egyik felfelé nézett, a másik lefelé nézett és látták

egymás szemében a tündért, az egyetlen tündért.

És szemközt jöttek velük az utcai járókelők:kisgyermekek és egészen öreg, csoszogó

anyókák, meg apókák, azután kisbabák gyerekkocsiban, meg mamák, akik siettek

haza ebédet főzni a családnak, s ki tudja, még ki mindenki! Ők pedig-amint kézen

fogva mentek-a szemközt jövők szemébe néztek. S azt látták, hogy mindegyikük

szemében ott ül a pirinyó tündér, az egyetlen tündér, ott csücsül a szembogaruk

peremén és harangoz a csepp kis lábával…

Bizonyára ott csücsül a te szemedben is. Ezért hát hasztalan keresnéd

virágkehelyben, vagy holdsütötte tisztások harmatos füvén. De ha a legszebb

tükörbe, a tükröző szembe nézel, megláthatod te is a tündért, az igazi, az egyetlen

tündért, amint ott ül a szembogár peremén.

65

És ő is megpillantja majd magát a te tükröző szemedben, látja, hogy ott csücsül,

harangoz a picike lábával és repes a fehér szárnyával az igazi, az egyetlen tündér.

Fésűs Éva A lámpás titka(10)

Olyan szép, verőfényes reggel volt, hogy a nyúl alig hitt a tulajdon tapsi fülének,

amikor a vadrózsabokorból panaszos hangot vélt hallani. Kinek lehet ilyenkor

bánata, amikor az egész világ csupa virágillat és boldog zümmögés?

Közelebb merészkedett a bokorhoz, s hát csakugyan sírdogált ott egy jánosbogár, az

egyik viruló ághegyen.

- Miért sírsz, Jánoska?- ágaskodott föl hozzá a tapsifüles.

- - Hogyne sírnék-rínék, amikor elveszítettem a lámpásomat!- zokogta a kis

szürke bogár.-Tegnap este még megvolt, egész éjjel tündökölve világított, de

hajnalra nyoma veszett. Mi lesz velem, ha estig sem kerül elő? El fogok

tévedni a sötétben.

A nyuszi répáért indult volna, de azt gondolta, ekkora bajban csak nem hagyhatja

magára ezt a bánatos bogarat. Barátságosan meglengette a fülét;

- Tudod, mit? Kukucskáljunk bele a virágok kelyhébe. Te elindulsz erre, én

meg arra és a kék virágú katángkórónál találkozunk/

Úgy is lett. Kandikáltak, kukucskáltak mind a ketten, erre, arra, amarra, de a kék

katángnál üres kézzel találkoztak össze. Jaj, hol lehet az a lámpás? Talán a föld

nyelte el?

A nyuszi hosszú fűszálakat kezdett dugdosni a földi lyukakba, de csak egy tücsök

tüsszentett nagyot az egyikben és morcosan dugta ki a fejét. Aludni akart, mert

egész éjjel muzsikált, de amint meghallotta, mi történt, neki is megesett a szíve a

síró jánosbogáron.

- Hárman többet látunk!-mondta. –Ti nézzétek a fűben, én pedig bekukkantok

minden ismerősömhöz, minden csigaházba bekopogtatok. Úgy is tettek.

Eljutottak egészen az erdő széléig, de a lámpást sehol sem lelték. Az erdőszéli

avarban szembedöcögött velük a sün.

66

- Jó reggelt, szúrós gombóc!- mondta a nyúl.- Nem láttál valahol egy jánosbogár

lámpát?

-Szúrós gombóc csak akkor vagyok, ha kajlafülű idegenek felidegesítenek-

felelte önérzetesen a sün-, és most éppen korai vadkörtéért indultam, de azért

szívesen veletek tartok, hogy segítsek megkeresni azt a lámpást. Most már

négyen mentek tovább, a nyúl, a tücsök, a sün, no meg a szipogó, szepegő

jánosbogár. A sün az egész tavalyi avart felforgatta, mégsem bukkant a lámpás

nyomára. A nyúl minduntalan felágaskodott és figyelt, nem hallja e hírét

valahonnan, de a méhecskék csak a várható méztermésről zümmögtek, a madarak

a fiókáikkal dicsekedtek, a szél pedig semmiségeket suttogott.

Azután találkoztak még az őzzel, a mókussal, akik mind segítettek a keresésben

és malackával, aki orrával feltúrta a földet, ki is fordított néhány sáros gyökeret,

meg egy nagy krumplit, csak éppen a lámpást nem találták. A jánosbogár úgy

sírt, hogy egy rózsaszínű virágszirmot fel kellett szabniok zsebkendőnek. Ez

éppen Mackó bácsi barlangja előtt történt. Ki is nézett a nagy szipákolásra,

tanakodásra.

-Ki bántott téged jánosbogár? –kérdezet, mire a nyúl, a tücsök, a mókus, a sün, az

őz, a malacka egyszerre kezdtek makogni, göcögni, ciripelni és visítani, amiből

Mackó bácsi azt gondolta, hogy ez egy haszontalan, lármás társaság, akik

valamennyien bántották szegény Jánoskát. Fel is emelte nagy, barna mancsát,

hogy közéjük csapjon, de ekkor a jánosbogár odaült az orrára és onnan kérte

szépen, könyörögve, esdekelve, hogy ne bántsa ezeket a szegény pajtásokat, akik

mind segítettek neki az elveszett lámpást megkeresni.

- Miféle lámpásra?-figyelt fel Mackó bácsi a szóra.

- Hát azt, amivel este világítok magamnak, hogy el ne tévedjek a sötétben. Egész

éjjel

meg volt, de mára virradóra nyoma veszett. Mackó bácsi akkorát nevetett, hogy

minden foga kilátszott. Menekült is Jánoska rémülten a nyuszi bal füle mögé.

-Gyere, no, ne félj! Meghívlak a pajtásaiddal együtt egy kis málnára, a

barlangomba.

-Köszönjük szépen-felelték azok egyszerre,-de mi inkább tovább keressük a

lámpást, mert már dél van és ha nem lesz meg estig, Jánoska eltéved.

67

-Előb gyertek be!... Gyertek be ha mondom, rontom-bontom, ne álljatok itt, mint

a fatuskók! Az őzike hiú volt, nem szerette, ha fatuskónak nevezték, belépett hát

a hívásra.

A többiek sem szabódtak sokáig, mert meglehetősen éhesek voltak, és

természetesen akkor már a jánosbogár is utánuk röppent. Amikor már mind benn

voltak a barlang sötétjében és éppen kóstolgatni kezdték a málnát, egyszer csak

felvisított Malacka:

-Nini, ott a lámpás! Megvan a lámpás! –Hol?- fordultak oda valamennyien

-Hát Jánoskánál, nézzétek, milyen szépen világít vele! No, el is ámult mindenki a

varázslaton, de legjobban Jánoska.

-Köszönöm Mackó bácsi, köszönöm!

-N e nekem hálálkodj, hisz el sem veszítetted a lámpásod- felelte az öreg medve.

-Ugye, most tréfálsz?

-Eszemben sincs, te magad vagy a lámpás, a potrohod világít a sötétben, mihelyt

jön a reggel, a nappali ragyogásban elhalványul a fénye.

-Csodálatos!-ámuldozott Őzike,. –Nagyszerű találmány-bólogatott a sün. –Jaj, de

muris-visított a malacka és vele együtt ujjongott a mókus, meg a tücsök, csak a

nyúl húzta fel kicsit az orrát: -Hallod e Jánoska, te ugyan bolonddá tettél minket!

Fél napig keresgéltünk hiába, ahelyett, hogy a saját dolgunk után jártunk volna!

-Én nem hiszem, hogy bolondság volt-dörmögött közbe Mackó bácsi.- Sőt, most

már az volna az igazi, ha ezt az egész szép napot, vidáman együtt töltenétek.

Úgy is tettek. Minden málnát megettek, utána a tisztáson táncra kerekedtek.

Akkor már a nyúl is bukfencezett örömében és csak akkor hagyta abba, mikor

száz meg száz jánosbogár fénye kezdett tündökölni a nyári alkonyatban.

Álomcsepp: Mese a tükörről, a szeretetről és a szépségről(2)

Mit most hallasz, nem mese, régi korok poros üzenete, szakállas manó mesélik,

ha eljönnek az árnyak, csupán száz évben egyszer, mikor megpihennek a lábak.

Mit kobold mondott igaz, pont szó szerint írtam le, hát figyelmesen olvasd, íme:

68

Egyszer messze földön nagyon rég, egy királynak lánya született. Gyönyörű volt

kicsinek is és egyre szebb lett, ahogy felcseperedett. Mire eladósorba került,

olyan szép lett, nem volt hozzá hasonló az egész földkerekségen. Messze földre

vitték a szépség hírét a galambok, s a hírt, hogy a Hercegnőnek vőlegényt

keresnek. Nem messze a vártól, lakott egy csúf tündér, irigy volt, gonosz és

megkeseredett, hallotta a szépség hírét és dühösen felkerekedett. Egész a várig

ment, be is jutott, s ahogy meglátta a szépséges Hercegnőt, olyan dühös lett, hogy

nyomban elátkozta.

„ Szebb és szebb legyél napról napra, ki rád néz, a valóságot lássa. Egyedül te,

csak te légy az, ki minden tükörben csúnyát lát, egy csúf, ocsmány banyát!”

Szegény Hercegnő nagyon megijedt, berohant a várba, s egyből tükröt keresett.

Belenézett, s mit látott! Egy rút, vén banyát! Volt nagy sírás, nagy ijedelem, a

király is megijedt, nem tudta, mit tegyen. Aztán kiötlötték, meghívják a jó

tündért, hátha van segítség. Az igazság az volt, hogy az átok ellenére a kis

Hercegnő szép maradt, de minden tükörben, melybe belenézett egy vénséges,

vénasszonyt látott. Hiába mondták neki sokan, hogy szép, hogy gyönyörű, nincs

hozzá fogható, nem hitte el senkinek. Magába roskadt, elkeseredett. Idővel

megérkezett a jó tündér, de sajnos az átok olyan erős volt, feloldani nem tudta,

csak enyhített rajta.

„ Minden tükörben, mely nem él, csak a rútat láthatod, de az élő tükör majd

megmutatja az igazságoz, az képes lesz feloldani a varázslatot.”- Így szólt, s

ezzel távozott. Azt mondta, többet nem szólhat, segített, ahogy tudott, érjék ne

ennyivel, hogy enyhítette az átkot. Telt, múlt az idő, senki sem értette a jó tündér

varázslatát, az élő tükör vajon mi lehet? Senki sem tudta, ezért aztán segíteni sem

tudtak szegényen. Kipróbáltak sok- sok féle tükröt, furcsákat, drágákat, de a

Hercegnő mindegyikben csak a csúfságot látta.

Özönlött a kérők hada, de a Hercegnő mind visszautasította. A vártorony

szobájából többé ki sem nézett Őröket állíttatott a lépcsőhöz, súlyos lakattal zárta

be a szobát, senki se láthassa csúfságát. A kérők lassan elmaradtak, a Hercegnő

jó ideje senkivel sem találkozott, magányosan kesergett, búslakodott.

Élt egy távoli országban egy szegény legény, nagy volt a szíve, szerette a világot,

minden, mi élő, a barátja volt. Szelek szárnyán terjedt a hír a Hercegnőről, aki

gyönyörű és az átokról, ami miatt élve eltemetkezett, a legény is hallotta ezt.

Felkerekedett hát, s csak úgy gyalogosan elindult, hogy megkeresse a Hercegnőt.

69

Sok vándorlás után végre megérkezett a várhoz, hol a Hercegnő élt önnön

rabságában. Megpróbált bejutni, de nem engedték. A Hercegnő parancsa szent

volt, a szolgák mind azt lesték.

A legény fejében egy terv fogant, jó hosszú, kampós kötelet kerített, s várta az

éjszakát.

Mikor sötét lett, nagy bátran a vártorony alá ment, teljes erőből hajított egyet, a

kampó megakadt a vártorony tetején, szédítő magasságban. Elkezdett mászni a

bátor, egyre feljebb és feljebb húzta magát Mászott, csak mászott rendületlen,

tenyeréről a bőr már régen lejött, de ő ezzel sem törődött, többször megcsúszott,

de nem érdekelte semmi. Végre feljutott a toronyba, kifújta magát, az ablakhoz

lopakodott és belesett. Óriás ágyban, puha, gyönyörű ruhában egy tündér aludt

ott. Arca, amely régóta már csak álmában mosolygott, szebb volt mindennél, mit

a legény valaha látott. Nesztelen a szobába lépett és az ágyhoz osont. Órákon át

nézte a szépséget, nem tudott betelni a látvánnyal. Egyszer csak, nem tudni miért,

a Hercegnő felriadt, meglátta a fiút, nagyot sikoltott, de a sikoly abban a

pillanatban a torkára forrt. Évek óta először egy szerető szempárban meglátta

magát, s amit látott, több volt mint egy szép arc, a mosolygó szempárban csodát

látott. Hirtelen minden szépségét meglátta a legény szemében, amely maga volt

az élő tükör. Látta a szépségét, mely előtte rejtve volt, az átok megtört és a várba

újra boldogság költözött.

Ennyi volt, mit a kobold mesélt, elmondta a szép Hercegnő történetét. Nem üveg,

s fém az, melyben az igazat láthatod, csupán az élő tükör képes megmutatni az

igazságot.

Pádár Anna Antónia Sötétmanó és Fénytündér(9)

A vén Hold az egyik éjszaka nagyon elbóbiskolt. Annyira magára húzta a

felhőtakaróját, hogy megint nem vette észre a Napherceg hintajának közeledését.

Lett is belőle hatalmas grimbusz, mert az aranyhintó egyik kereke beleakadt a

felhőbe és menten eltörött.

Leugrott Napherceg az aranyhintóról és a vén Holdra ripakodott:

70

„Mit keresel itt, te bolondos? Már régen a messzi hegyek mögött kellene

aludnod, ahelyett, hogy itt lábatlankodsz! Öreg vagy már nagyon, új Hold után

kellene néznem…

- Bizony, öreg vagyok, de ha kipihenem magam, mindig erőre kapok. Te

sehonnan nem tudsz erőt meríteni, úgy kellene tenned, mint az emberek teszik.

- Ők honnan merítenek erőt?

- A gyerekeikből.

Megfogadta a Napherceg a vén Hold tanácsát és hamarosan született két

gyermeke. Az egyik szőke volt, sugárzóan szép, jókedvű és eleven, akár a

halacskák a hegyi patakban. Fénytündér lett a neve. A másik gyermek fekete hajú

volt, szelíd természetű, simogató mozdulatú, lágyan dúdoló hangú, nyugodt, mint

a puhára paskolt estéli párna. Szépen nőttek a gyerekek, egy-kettőre

felcseperedtek. Napherceg naponta gyönyörködött bennük, s nap végén alig

várta, hogy hazaérjen és játszhasson velük. Sajnos erre kevés ideje volt, pedig

minden fáradtságát elfelejtette, ha velük lehetett. Igaza lett a vén Holdnak, a

gyermekei minden nap új erővel töltötték fel. Szerette volna meghálálni a jó

tanácsot, de nem tudta, miként tehetné. Egyszer aztán, mikor megint

szunyókáláson kapta a vén Holdat, elhatározta, hogy könnyít a dolgán. Otthon

elmondta gyerekeinek a tervét, aztán így szólt: - Én erős vagyok, elboldogulok

egyedül is, a vén Holdnak azonban elkelne a segítség. Melyikőtök vállalná?

Egyszerre ugrott fel a két gyermek:

- Én, én!

- Csak sorban! Fénytündér, te leszel az első

Este Fénytündér leereszkedett a Földre. Bekukkantott a városokba, falvakba, be a

házakba. Megcsiklandozta a gyerekeket, fényt varázsolt a szobájukba, játszani hívta

őket. Nem akarta, hogy aludjanak, mert unatkozott volna. Másnap este Sötétmanó

következett. Lábujjhegyen járt, betakargatta a gyerekeket, megsimogatta a

buksijukat, álomba dúdolta őket. Napherceg harmadnap megvárta a vén Holdat.

- Köszönöm egykori jó tanácsodat, legyen az egyik gyermekem a te segítőd. Válassz

közülük!

A vén Hold Sötétmanót választotta. Napherceg kíváncsi volt rá, miért.

-Tudod, mondta ha Fénytündér nem hagyja aludni a gyerekeket, akkor hamarosan

olyanok lesznek, mint én, sápadttá válnak és egyre csak fogynak. Akkor fognak

bóbiskolni, mikor játszani kellene és sétálás helyett inkább magukra húzzák a

71

takarót. Ha Sötétmanó lesz a segítőm, akkor a gyerekek egész éjszaka Álomország

csodáiban gyönyörködhetnek. A vén Hold és Napherceg tehát megegyezetek. De

Fénytündér nem nyugodott bele a döntésbe. Titkon sokszor elkíséri testvérét. Aki

tehát nem tud aludni a sötétben, az biztos lehet benne, hogy Fénytündér huncutkodik

vele Figyeljétek csak meg! Ha lekapcsoljátok a villanyt, egyből eltűnik, de egy pici

fényben ott ólálkodik valahol, egy kis játszásra várva.

Hárs László Tavaszi tündérmese

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyfi. Egészen kicsi királyfi volt még,

olyan kicsi királyfi, hogy olyanról bizonyára még nem is hallottatok. Apja, a jó

öreg király minden áldott reggel jókor felkelt, megmosdott, megtörölközött,

megfésülködött, felöltözött, ahogy illett. Felöltötte szürke mentéjét, vállára

kerítette kopott fekete palástját, mely bizony már oly vékony volt, hogy alig- alig

védte meg a tél hidegétől, s fejébe nyomta szürke posztóból készült arany

koronáját. Aztán a királyi palást zsebébe süllyesztett egy karéj kenyeret, meg egy

darab szalonnát és elindult. Ugyan hova igyekezett, ki tudná megmondani? Senki

más, csak az, aki ismerte személyesen a jó öreg királyt. Én ismeretem, meg is

mondom majd, csak várjátok ki a sorát.

Mert előbb a jó királynéról kell szólnom, őt igazán nem szabad kihagyni a

meséből.

A királyné még korábban kelt, mint férjeura, ilyen királyné volt. Még alig

hajnalodott, mikor a királyi nyoszolya mellett szapora hangon megszólalt az

ébresztőóra. Akkor felserkent a jó királyné, férjeura mentéjére felvarrta a

leszakadt gombot, megfoltozta királyi palástját, kikefélte szürke posztóból

készült koronáját. Elkészítette a reggelit, aztán ő is elindult. A kicsi királyfi

egészen magára maradt ilyenkor. Tehetett, amit akart, csupán az asztalra nem

volt szabad felmásznia, egyébként nyitva állt előtt

E az egész szoba-konyhás birodalom, ilyen volt ez a királyi család.

Az öreg király meg ezalatt felült sárga villamos hintójára, s hipp-hopp, ott

legyek, ahol akarok, elutazott jó messzire, talán még hetedhét országon is túlra.

Átkelt az Óperenciás tengeren, szerencse, hogy jó erős vashíd vezetett egyik

72

partjáról a másikra, és megérkezett egy idegen birodalomba, ahol már nem ő volt

a király. Ott levetette palástját, koronáját, mentéjét, szürke zubbonyt öltött, jó

olajosat és napestig egy nagy esztergapad mellett állt. Csak délben pihent meg

egy keveset, akkor elköltötte királyi ebédjét, a kenyeret,meg a szalonnát.

Felesége a jó királyné is sárga villamos hintóra ült, mert rengeteg ilyen hintajuk

volt, és ugyancsak elutazott, mégpedig a csatatérre. Olyan csatatér volt, ahol a

piszok, a por, a szenny ellen hadakozott jobbjában királyi seprűjével, baljában

varázskendőjével, a portörlő ronggyal.

A kicsi kis királyfi meg odahaza üldögélt apró trónszékén, a konyhazsámolyon és

ügyelt a birodalomra. Először is azt figyelte, lelkiismeretesen végzi e dolgát a

falióra. Mert egyes faliórák olyanok, hogy amint nem figyelnek rájuk,

abbahagyják a ketyegést és trécselni kezdenek a villanykörtével. Ilyen lusták.

Aztán időnként a székekre is odasandított kicsit, mert tudta, a székek

legszívesebben hanyatt feküdnének, ha nem volnának kénytelenek négy lábon

állni. Később a kicsi kis királyfi kiballagott a konyhába, trónszékét odahúzta a

tűzhely mellé, illedelmesen letelepedett és belenézett a szép piros tűzbe. A tűz

meg visszanézett rá szép piros szemével, ő volt a királyi család leghűségesebb

szolgája. Ő főzte meg a reggelit, ebédet, vacsorát, ő melengette hideg téli

napokon a jó öreg királyt, királynét, meg a kicsi királyfit. Ezen kívül kedves,

duruzsoló meséket mesélt a magányos kis királyfinak. Igaz, nagyon halk hangon

duruzsolt, csak néha-néha pattogott hangosabban, de a kicsi kis királyfi

odafigyelt és minden szót megértett.

Miről mesélt a tűz? Szép piros virágokról mesélt a leggyakrabban. Mesét

mondott a napsugárról, mely lángolóbb a leghatalmasabb tűznél is. De tudott

mesét az erdőről, meg a mélységes mély bányákról is, odalenn a föld gyomrában.

Egyik meséje a fénytündérről szólott, ragyogó tündökletesen szép tündérről,

akinek csodás hatalma van fán, virágon, emberen, állaton. A ki királyfi arra kérte

hűséges szolgájukat, a tüzet, meséljen neki őróla, magáról, azaz a kis királyfiról.

Mondja el, hogyan varázsolta el őt a sötét, fekete tündér, azóta szürke a királyi

birodalom felett az ég, hömpölyögnek a fekete felhők a szürke égen, azóta dereng

állandó félhomály, hogy sokszor már délben meg kell gyújtani a lámpát. Azóta

tekereg a jeges szél, mely dermedtre csípi az orrot, meg a fület, mert a süvöltő

északi szél a sötét tündér parancsának engedelmeskedik. De hasztalan kérte a

tüzet, az csak duruzsolta tovább a magáét halkan.

73

És ekkor kopogtak valahol, talán az ajtón, talán az ablakon. Ki tudja, hol? A kis

királyfi nem kelt föl trónszékéről, hogy ajtót nyisson, mert anyja a jó királyné

meghagyta neki, hogy távollétében ki ne nyissa senkinek a birodalom kapuját.

Meg azért sem, mert tudta, itt nincs valami rendjén, ha rendjén volna, nem

kopogtatnának, hanem csöngetnének. Ezért aztán még közelebb húzódott hűséges

szolgájukhoz, a tűzhöz és remegő hangon kérdezte: - Ki az? - Én vagyok a

tündér, bocsáss be, mondta egy finom hangocska.

De a kis királyfi nem feledte a sötét tündért, ülve maradt és még szepegett is

kicsit.

-Gyere ide hozzám, kis királyfi, ne félj tőlem!-hívta a tündér.

- Egy cseppet se félek tőled, mondta nagy bátran,- pedig egy cseppet azért félt.

- Eredj innen, te sötét tündér!

- A sötét tündér elfutott, legyőztem, feloldoztalak a varázslat alól!- Mondta a

csilingelő hangocska.

- Ismerem őt, duruzsolt a tűz. Tudod kis gazdám, ki van itt? Maga a fénytündér,

szegről-végről rokonom. Ne félj tőle, jóságos, bocsásd be!

- Kis királyfi, nyiss ablakot, csilingelte a tündérhangocska, a tűz is ezt duruzsolta.

A kicsi királyfi odament az ablakhoz, felállt trónszék zsámolyára és kitárta az

ablakot.

A konyha egyszeriben megtelt fénnyel, illattal, üde, friss levegővel. Kinézett az

ablakon a kis királyfi, látta, hogy minden fényben csillog, csak épp a tündért nem

látta.

- Hol vagy, fénytündér?- kérdezte

- Hát nem látsz?- kérdezte a tündér. Itt vagyok a konyhában az utcán ott vagyok

mindenütt. Még mindig nem látsz?

És a kis királyfi egyszer csak látta a fénytündért. Igen ott csillogott az

ablakkilincsen, az ablak tükröző üveglapján, integetett a kék égen. Könnyű

ujjaival a kicsi királyfi haját borzolgatta és úgy megbirizgálta az orrát, hogy

tüsszentenie kellett.

Ekkor fordult a kulcs a zárban, hazatért az öreg király és a jó királyné.

Édesapám, Édesanyám! Legyőzte a sötét tündért a fénytündér, vége a gonosz

varázslatnak! Itt volt ő maga, még mindig itt van!

Tudom, kisfiam, mondta az öreg király, én is találkoztam vele.

74

Találós kérdések

Árnyék(4)

Földön fut négykézláb,

A lábaimnál játszik,

Estére nagyra nő,

Éjjel nem is látszik.

Követne akkor is,

Ha a vízben járnék.

Na mi az, mondd meg!

Nem más csak az……

Jól látható dolog, mégis csupa semmi,

Sötét- mégis fénynél tudod észrevenni.

Mindenhol fekete a megjelenése,

Égjen gyertya, avagy süssön a nap fénye.

Egy cseppet sem halljuk, sőt nem is érezzük,

Mégis hűsítőül gyakran felkeressük.

De mihelyt a fény kialszik hirtelen,

Azonnal eltűnik, nyoma sem marad fenn.

Míg fönn a nap, s fény vesz körül,

Nem távozik tested mögül.

Hol röviden, hol meg hosszan,

Állva, ülve, csak veled van.

De ha a fényt búra váltja,

Testednek e hű barátja

Észrevétlen odahagy,

S a sötétben magad vagy.

Majomnál is utánzóbb,

75

S mit cselekszel, azonmód

Ő is fut, vagy heverész,

Kitalálni nem nehéz. Mi az?

Szivárvány(3)

Híd, de sosem építették,

Két színe van, egy se festék.

Földből nyúlik mindkét vége,

Mégis felvezet az égbe.

Senki nem szed rajta vámot,

Széles útját mégsem járod,

Mert a hídfőt nem találod.

Ritka vendég a föld felett,

Jöttét lesik az emberek.

Ha feltűnik az égbolton,

Mindenki nézi boldogon.

Fönt nevet az apa,

Könnyezik az anya,

Lent a lányuk

Hétszínű övet köt. Mi az?

Szeg nélkül és fa nélkül,

Szerszám nélkül, vas nélkül,

Szemed előtt híd épül.

76

Nap,Hold, Csillagok(7)

Mikor felkel, minden éled,

Életre kel a természet.

Mozdul növény, állat, ember,

Levegő, víz, felhő, tenger.

Mondd meg gyorsan, hogy mi lehet?

Tőle bizony fut a tél,

Hát még a hó, jaj de fél!

Előcsalja a rügyet,

Kinn a mezőn a füvet.

Hajnalban jön, este megy,

Arcodat pirítja meg,

Ablakokat nyitogat ki

Mi a neve? Mondd ki!

Éjjel nappal nincs nyugalma,

Két világ a birodalma.

A sötétség úgy fél tőle,

Mindenütt szalad előle.

Mi az?

Fenn lakom az égen,

Melegít a fényem.

Sugárból van bajszom,

Este van, ha alszom.

Mikor fekszel, ő akkor kél,

Egyszer egész, máskor fél.

Nincsen tüze, mégis lámpás,

A vándornak szinte áldás.

77

Nappal nem láttok,éjjel világítok.

Sötétben ragyogok, köröttem csillagok.

Rájöttél már, ki vagyok?

Hol volt, hol nem volt,

Magasan volt, zsemle volt,

Sarló lett és kifli lett,

Ki mondja meg, mi lehet?

Idelenn a város ezer villanya villog,

Fenn az égen millió kis lámpa ragyog.

A villany elalszik, ha aludni térünk,

De az égi kis lámpások hajnalig világítanak nékünk.

A napfénytől nagyon félnek,

Csupán sötét éjben élnek,

Oly vidámak, úgy ragyognak,

Reggel szépen elalusznak.

Bársony mezőn gyémántos nyáj legel.

A nyájra színarany pásztor ügyel.

Gyűl, gyűl a nyáj, míg terül az álom,

Feljön a Nap, sehol sem találom.

Tűz(10)

Sokszor láttál, ismersz-e?

Börtönöm a kemence.

De rabságom nem örök,

Kapom magam, kitörök.

Lángost sütök, kenyeret,

Aki fázik, megszeret.

Ha locsolnak, elalszom,

78

Minden vízre haragszom.

Kandallóban táncolok,

Elviszem az álmotok,

Ha kígyózva éjfelen

Kibújok a kéményen.

Piros ruhám ég, lobog!

Találd ki, hogy ki vagyok!

Senki sincs hasznosabb nálam a világon,(10)

Ártalmasabb sincsen hetedhét országon.

Éjed felderítem, étked elkészítem,

De ha elszökhetem, a károm rengeteg. Mi az?

Barátod is vagyok,(10)

Ellenséged is vagyok.

Csak tőled függ,

Hogy éppen mi vagyok.

Kis dobozban száz veszély,(10)

Piros nyelve sokat ér. Mi az? (gyufa)

Pici szálfa villog, serceg,

Nem ég tovább, csak egy percet. Mi az? (gyufa)

Királyné ül székébe,(10)

Fehér öltözetébe,

Könnye csepeg ölébe,

Mondd meg hamar, miféle! (gyertya)

Télen, nyáron fűtik, mégse melegít. Mi az? (pipa)(10)

Se nem rágják, se nem nyelik,(10)

Mégis a szájukba veszik. Mi az? (pipa)

79

Mindig készen áll arra, (10)

Hogy gyorsan elolthassa,

Ha valahol tűz van.

Amint a riasztó megszólal,

Ő az autójához rohan,

Úgy száguld a tűzhöz,

Hogy elolthassa. Vajon ki ő?

Tükör(2)

Ha rám nézel, visszanézek,

Ha rám nevetsz, kinevetlek.

Tiszta, igaz és hű vagyok,

Kedvedért én nem hazudok.

Tudod e, hogy ki vagyok?

Ha előtte állok(2)

Benne vagyok. Mi az? (tükör)

VI.2. Énekek, dalos játékok Katalinka szállj el(1)

Katalinka szállj el, jönnek a törökök,

Sós kútba tesznek, onnan is kivesznek,

Ihol jönnek a törökök, mindjárt agyon lőnek.

Játék menete: a gyerekek kört alakítanak és utánzó mozdulatokkal eljátsszák az

énkelt szöveget.

80

Tüzet viszek dalos játék(10)

Tüzet viszek, nem látjátok,

Kánét főzök, nem isszátok,

Ki ne nézz, be ne nézz,

Kendő rajta

Játék menete: a gyerekek körben állnak, egy gyermek a körön kívül körbejár, a

kezében kendővel. A körben álló gyerekeknek nem szabad hátra nézni. Mikor az

ének utolsó sorát éneklik, a körön kívül lévő gyerek egyik társa lábához lerakja a

kendőt. Amint észreveszi, elkezdi kergetni a kendő hordót, a kör körül, ha

megfogja, helyet cserélnek.

Erre csörög a dió(8)

Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró A játék menete: egy önként vállalkozó gyerek szemét bekötjük, a többi gyerek énekli a dal szövegét, tapsol hozzá. A bekötött szemű megpróbál elkapni valakit. Ha sikerül, ki kell találnia, kit fogott meg. Először tapintással, ha úgy nem sikerül, hang alapján. Eresz alól fecske fia dal Eresz alól fecske fia, ide néz, oda néz, Van e hernyó, finom kukac, ízesebb, mint a méz.

Csőrét nyitja ám, buzgón, szaporán,

Kis bendőbe mindenféle belefér, igazán.(7)

De jó a dió

De jó a dió, fütyül a rigó,

Vidám dala száll, élni jaj, de jó!

Gyere te rigó, itt van a dió,

Héja ropogó, bele csuda jó.

81

Szenzitív játékok

Levél posta(1)

Minden gyerek keres magának egy levelet, alaposan megfigyeli a színét, formáját,

megtapintja az erezetét, a levél szélét.

Adott jelre körbeadják a leveleket és mikor a sajátjuk visszaér hozzájuk, akkor

felemelik magasra a levelet. A látást, tapintást érzékenyítő játék, fejleszti ezen kívül

a megfigyelés pontosságát.

Utánzó kis tükrök(1)

A gyerekek szemben állnak a felnőttel, vagy egy társukkal, aki a „tükrök” előtt

különböző mozdulatokat végez, illetve az arcmimikáját használja. A gyerekeknek

igyekezniük kell ezeket pontosan leutánozni.

A látást, arcmimikát, finom mozgásokat, megfigyelés pontosságát, alkalmazkodást

fejlesztő

játék.

Szivárvány fogó (3)

Kiválasztunk egy fogót, akinek az a feladata, hogy a szaladgáló gyerekek közül azt

fogja meg, aki olyan színű ruhában van, amilyen színű kendőt a magasba emelve

meglengetek.

A következő fogó az elkapott gyerek lesz.

A játék fejleszti a látást, a megfigyelés pontosságát, a gyors reagálást és a

nagymozgásokat.

Segít a színismeretben.

Árnyék torna (4)

A gyerekek párokba állnak, a pár egyik tagja a másik háta mögött. A hátul álló az

árnyék, pontosan le kell utánoznia az elöl álló mozdulatait.

82

Fejlesztő hatása a látásuk, a figyelmük, az alkalmazkodó képességük, a mozgásuk

fejlődésében nyilvánul meg.

Vándormadarak és csillagok (7)

Besötétített szobában a gyerekeknek, „madaraknak” a zseblámpa fényét követve kell

mozogniuk.

A játék fejleszti a látásukat, tájékozódásukat, mozgásukat, egyensúlyérzéküket.

Madárhang les(7)

Szabad, viszonylag zajmentes területen a gyerekek csukott szemmel leülnek és a

madárhangokat figyelik. Megpróbáljál megfigyelni, hányféle madárhangot hallanak.

Ez főként hallásfejlesztő játék, de segíti a gyerekeket a megfigyelés pontosságában,

fejleszti a türelmüket.

Megmutatom neked a világot (8)

A gyerekek párban állnak, az elöl álló gyermeknek csukva van a szeme, a mögötte

álló kiválaszt valamilyen tárgyat, amit szeretne megmutatni a társának. Ez után a

vállát fogva irányítja csukott szemű társát oda, amit meg szeretne mutatni. Ha akkora

méretű, hogy kézben elfér, a társa kezébe adja, aki csukott szemmel, tapintás alapján

megpróbálja felismerni. Ha nagyobb tárgy, vagy berendezés, illetve táj részlet, akkor

miután megállnak, kinyitja a szemét és az irányítás alapján próbálja meg kitalálni,

mit szeretne a társa megmutatni neki Utána cserélnek, hogy mindketten mindkét

helyzetet kipróbálhassák.

Fejleszti a látást, tapintást, egyensúlyérzéket, pontos megfigyelést, a társ iránti

bizalmat.

83

Vándorok a sötét erdőben(8)

A játékot besötétített szobában játsszuk. A gyerekek párt választanak maguknak.

Először egy kisebb zseblámpa „Hold” fényénél kell eltalálniuk hozzám, majd a fény

nélkül, csak a hangomat követve.

A játékkal fejlesztem a látásuk élességét, a hallásukat, a tájékozódásukat,

egyensúlyérzéküket, a társ iránti bizalmat, illetve oldhatja a sötétségtől való félelmet

is.

Így látnak az állatok(8)

Így látnak a legyek: kb. 3-4 cm-es szívószál köteget készítünk, azt a szemük előtt

tartják és azon keresztül néznek, a másik szemük csukva van. Ahol állnak, attól 2-3

m-re teszünk egy asztalt, arra alma cikkeket, ehhez kell eljutniuk és megehetik

jutalmul az almát.

Így látnak a baglyok éjjel: színes műanyag irattartóból készült álarcot fognak a

szemük elé a gyerekek, így kell a fészkükre visszatalálni, ami kb. 2-3 méterre van az

indulástól.

Így látnak a csigák: 16 rétegű celofán álarcot kapnak a gyerekek, így kell adott időn

belül, azonos mennyiségű diót, azonos mennyiségű gesztenye közül kiválogatni.

84

Általános bibliográfia

Ágoston Krisztina-Madár Erzsébet-Kánlosné Péterffy Judit 2005 Óvodai

projektötletek

Dunaújváros.

Bihariné dr. Krekó Ilona-Kanczler Gyuláné dr.-Labancz Györgyi 2005

Környezetkultúra az óvodában, Nagyar Szakképzési Társaság, Budapest

Fehér Anna 2006 Játsszunk természetesen? A világ befogadásának elérhetőségei

Sulinova

Fejes Erzsébet dr.- Kanczler Gyuláné dr. 1999 Mesélő természet

Kincs Kiadó

Fésűs Éva 1999 Az aranyhegedű

Szent István Társulat, Budapest

Forrai Katalin1993 Ének az óvodában

Editio Musica, Budapest

Garlick.M.-Tirion W.2009 Az univerzum atlasza

Pannon Literatúra Kft. Kisújszállás

Hann, J. 1993 Barangolás a tudományok világában

Panem Kft, Budapest

Havas Péter dr. A remény paradigmája a 21. szd. Számára

Körlánc Egyesület, TAN-SOR BT.

85

Horváth Gábor1999/6 Fényszóródás a természetben

A természet világa

Imre Zsuzsánna-Péter Kinga(szerk.)2006 Ágazik, bogazik, mégse levelezil. Mi az?

Sepsiszentgyörgy

Kanczler Gyuláné dr.(szerk.)2006 Természetismeret az óvodapedagógus szak

hallgatóinak

ELTE -TÓFK, OKKER, Budapest

Kanczler Gyuláné dr.(szerk.)2003 A környezeti nevelés pedagógiai, pszichológiai

alapjai

ELTE-TÓFK, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest

Kanczler Gyuláné dr.(szerk.)2008

Ökológiai alapismeretek. Természetvédelem és környezetvédelem

ELTE-TÓFK, Budapest

Ki Akarok Nyílni Óvoda Helyi Nevelési Programja

Kiss Éva (szerk.)1996 Tavasz van, gyönyörű. Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény

Color Print Nyomda, Szolnok

Kiss Éva (szerk.)1996 Peregnek, porolnak csöppnyi levélhadak.

Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, Color Print Nyomda Szolnok

Kiss Éva (szerk.) 1996 Itt a nyár, táncot jár a napsugár

Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, Color Print nyomda, Szolnok

Kolláth Zoltán 2009/10.Lesz e száz év múlva is Csillagászat Nemzetközi Éve?

Magyar Tudomány

Körmöczi Katalin, Projektmódszer az óvodai nevelésben

www.kormocikatalin.hu/?menu=26

Kuti István dr., Projekt az óvodában

www.szolnok-ped.sulinet.hu/archivum/projekt

86

87

Labanc Györgyi( szerk.)2004 Óvodások környezeti nevelése. Récefüzetek

Alapítvány a Magyar Környezeti Nevelésért

Lábdiné Kedves Klára(szerk.)2003 Földön látszik, égen jár

Móra Könyvkiadó, Budapest

Ormos Pál 2003. márc.24. A fény a biológiában

Mindentudás Egyeteme, Budapest

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 1993

Budapest

Pádár Anna Antónia Szép Álmokat! Mesék a vén Holdról és az éjszaka rejtelmeiről

Szalay Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft. Kisújszállás

Prenákné Gregor Klára(szerk)1995 Mesélj nekem, szöveggyűjtemény

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Tóthné Pánya Mariann (szerk.) Tente baba, tente

Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.

Ulmann E. 1997 Tavasz, nyár, ősz, tél. Művészetről gyermekeknek

Corvina, Budapest

Varga Ferencné (szerk.)1975 Sző, fon nem takács. Mi az?

Móra Könyvkiadó, Budapest

Végváry Lajos1982 Tudod-e, mi a művészet?1

Képzőművészeti Kiadó, Budapest