földrajz 5.o

7/16/2019 földrajz 5.o

http://slidepdf.com/reader/full/foeldrajz-5o 1/23

Hartdégenné Rieder Éva – Dr. Köves József – Rugli Ilona

Természetismeret MUNKAFÜZET

az általános iskolák 5. évfolyama számára

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest



Tartalomjegyzék

Élet a gyümölcsösben ........................................................................................... 3Kirándulás a gyümölcsösbe ..................................................................................... 3Séta a piacra vagy a zöldségboltba ......................................................................... 4

A szilvafa és rokonai................................................................................................. 5 Az almafa ................................................................................................................. 6 A szőlő...................................................................................................................... 7

Élet a zöldségeskertben ....................................................................................... 9Tanulmányi séta a veteményeskertben vagy a piacon............................................. 9Séta a piacra vagy a zöldségboltba ........................................................................ 10

A paradicsom és a paprika ..................................................................................... 11

A fejes káposzta ...................................................................................................... 13 A sárgarépa és a petrezselyem ............................................................................... 15 A vöröshagyma ........................................................................................................ 17 A bab és rokonai ..................................................................................................... 18 A földigiliszta ........................................................................................................... 19 A cserebogár, a fák hívatlan vendége, kertek lakója................................................ 20Összefoglalás ........................................................................................................... 23

Szántóföldi növények ............................................................................................. 27 A búza ...................................................................................................................... 27 A kukorica ................................................................................................................ 28 A burgonya .............................................................................................................. 30 A lucerna ................................................................................................................. 31 A cukorrépa ............................................................................................................. 33

Haszonállatok ........................................................................................................ 34 A szarvasmarha ....................................................................................................... 34 A ló .......................................................................................................................... 36 A házi sertés ............................................................................................................ 38 A házi tyúk ............................................................................................................... 40 A házi kacsa ............................................................................................................ 42

A házi méh ............................................................................................................... 43Összefoglalás .......................................................................................................... 44

Állatok a házban és a ház körül ........................................................................... 48 A házi macska ......................................................................................................... 48 A kutya ..................................................................................................................... 50 A tavasz hírnökei: a fecskék .................................................................................... 52Zajos „lakótársunk”: a házi veréb ............................................................................ 53

A parkok, kertek dalnoka: a feketerigó ................................................................... 54 Az utcák, terek lakói: a galambok ........................................................................... 55Rágcsálók a házban és a ház körül: a házi egér és rokonai ................................... 56

A házi légy ............................................................................................................... 57Összefoglalás .......................................................................................................... 58Év végi összefoglalás .............................................................................................. 61

126



127

Tájékozódás a térképen ....................................................................................... 67 A térképi ábrázolás módja ....................................................................................... 67Irány és távolság meghatározása a térképen ......................................................... 70Milyen kapcsolatban van az iránytű a mágnességgel? (Kiegészítő anyag) ............ 73Tájékozódás Magyarország domborzati és vízrajzi térképén ................................. 75Tájékozódási és mérési gyakorlatok Magyarország domborzati és vízrajzi térképén 78Magyarország közigazgatási térképe. A tájékozódást segítő térképek .................. 81Hogyan használjuk a különböző térképeket? ......................................................... 83Összefoglalás .......................................................................................................... 87

Az idôjárás és az éghajlat ..................................................................................... 90 A fény (Kiegészítő anyag) ........................................................................................ 90 A víz ......................................................................................................................... 91 A levegő (Kiegészítő anyag) ..................................................................................... 92 Az idő járás megfigyelése I. ..................................................................................... 92 Az idő járás megfigyelése II. ..................................................................................... 93

Az idő járás megfigyelése III. .................................................................................... 93Idő járási megfigyelések (Tanulmányi séta) ............................................................... 94Mikor beszélünk idő járásról és mikor éghajlatról? .................................................. 95Hazánk éghajlata ..................................................................................................... 97

A hegységek képzôdése ....................................................................................... 98 A mészkőhegységek keletkezése ........................................................................... 98 A víz munkája a mészkőhegységben ...................................................................... 99Vulkánok keletkezése .............................................................................................. 100Vulkánok Európában és hazánkban ........................................................................ 101Kőzettani vizsgálódások .......................................................................................... 102Röghegységek, középhegységek ............................................................................ 104Fiatal lánchegységek ............................................................................................... 105

A külső erők felszínformálása ................................................................................. 106Földünk felszínének változásai ................................................................................ 107Hazánk hegységei ................................................................................................... 108Összefoglalás .......................................................................................................... 110

Alföldek, folyók és tavak ....................................................................................... 111 Az alföldek kialakulása ............................................................................................ 111 A talaj keletkezése ................................................................................................... 112

Vizsgáljunk meg néhány talajfajtát! (Kiegészítő anyag) ........................................... 113Vízparti tanulmányi séta (Kiegészítő anyag) ............................................................ 114 A Duna ..................................................................................................................... 116 A folyók felszínformálása ......................................................................................... 117Honnan érkezik a folyók vize? ................................................................................. 117

A Tisza ..................................................................................................................... 118 Az alföldek és a folyók hasznosítása ...................................................................... 120 A Balaton ................................................................................................................. 121 A tavak keletkezése és pusztulása .......................................................................... 122Összefoglalás .......................................................................................................... 123

Év végi összefoglalás ............................................................................................ 124 A hegységek ............................................................................................................ 124 Alföldek, folyók, tavak ............................................................................................. 125



Hozz magaddal: kézinagyítót, újságpapírt, mûanyag zacskót, zsinórt, mérô-szalagot, ceruzát, munkafüzetet!

A tanulmányi séta helye:

Ideje:

A következô zöldségféléket ismertem fel a veteményeskertben:

Végezz méréseket a következô szempontok szerint:Egy négyzetméter területen hány növény van?

A növények sortávolsága, tôtávolsága?

Érdeklôdj!

Milyen munkát végeznek a veteményeskertben az év folyamán?

tavasszal:

nyáron:

ôsszel:

télen:

Melyik növényen találunk ôsszel virágot?

Melyiken találunk termést?

9

Tanulmányi séta a veteményeskertbenvagy a piacon

ÉLET A ZÖLDSÉGESKERTBEN

növény darab/m2 sortávolság tôtávolság magasság



Hány termés van egy növényen?

Milyen ételeket készíthetsz zöldségfélékbôl?

reggelire:

ebédre:

vacsorára:

Séta a piacra vagy a zöldségboltba

Milyen zöldségféle vásárolható a boltban?

Melyik növénynek vásárolod a

gyökerét:

szárát:

hagymáját:

levelét:

termését:

Melyik zöldségfélét árusítják csomóba kötve?

Melyiket mérik?

Melyiket árusítják darabonként?

Sorold fel, mely zöldségfélék szükségesek a következô ételekhez!

lecsóhoz:

fôzelékhez:

hidegtálhoz:

salátához:

10

zöldség ára tartósított zöldség ára



Gyökereztess hagymát és sárgarépát!

Egy pohárba helyezz hagymafejet, egy másikba sárgarépát! A víz csak a végü-

ket érje! Tégy bele egy kis darab faszenet, hogy a víz tiszta maradjon!

Megfigyeléseidet jegyezd le!

A paradicsom és a paprika

1. Nevezd meg a paradicsom- és a paprikanövény részeit!

2. Mit látsz a képen? Nevezd meg a részeket!

11



3. Hasonlítsd össze a paradicsom és a paprika szárát az almafa törzsével!

vastag törzs

vékony szár

nedvdús

puha

kemény

zöld színû

szürkésfekete

4. Milyen íze van az érett paradicsomnak?

5. Hasonlítsd össze a paradicsom termését a szôlôszemmel!

Rajzold le a két termést kettévágva, s nevezd meg a részeit!

Mi a különbség?

6. Írd a kép mellé a számokat!

1. vékony héj 2. hús 3. magvak

7. Milyen ízû lehet a paprika?

12



13

8. Hasonlítsd össze a paprikát és a paradicsomot!

sokmagvú bogyó

lédús terméshús

vékony terméshús

lágy szárú növénycsípôs termés

édes termés

belül üreges, bogyótermés

9. Tegyél az ablakba félig érett paradicsomot! Figyeld meg, megérik-e?

Tapasztalatom:

A fejes káposzta

1. Rajzolj le egy kettévágott káposztát! Nevezd meg a részeit! A számokat írd

a megfelelô helyre! 1. fôgyökérzet 2. torzsa 3. húsos levelek

2. Egészítsd ki a képek alatti mondatot!

nyár, nyár.

Tehát a káposzta növény.



3. Nevezd meg a káposztaféléket!

4. Tudod-e, a növény melyik részét fogyasztjuk? Írd a számokat az elôzô fel-adatban a megfelelô helyre!

1. húsos virágát2. levelét3. szárát4. húsos rügyeit

5. Számozd meg helyes sorrendben a képeket! Nevezd meg a fejlôdési szaka-szokat!

A káposztalepke fejlôdése:

6. A káposztalepke szárnyát dörzsöld szét ujjaid között!

Milyen lesz az ujjad?

Mi került az ujjadra?

14



7. Gyûjts káposztafélékbôl készült ételrecepteket!

A sárgarépa és a petrezselyem

1. Hasonlítsd össze a sárgarépát és a paradicsomot! Kösd össze a két növényhasonló szerveit!

2. Nevezd meg a képen látható növényeket! Írd a számokat a megfelelôképhez!

1. vastag, raktározó fôgyökér 2. szára rövid, vaskos 3. a fôgyökér színe

fehér 4. levelei illatosak 5. a fôgyökér színe sárga 6. a fôgyökér sok cukrotés vitamint tartalmaz 7. gyökerét és levelét ízesítésére használjuk 8. két-nyári növény

15

1. gyökerét2. szárát3. levelét



3. Egészítsd ki a rajzot! Mi fejlôdik a második nyáron?

4. Vágj le a sárgarépa gyökerébôl egy karikát! Rajzold le!

Kóstold meg!

Melyik része az ízesebb?

Melyik része raktároz?

5. Melyik ételben van sárgarépa, melyikben van petrezselyem vagy mindkettô?

Húzd alá egyenes vonallal, amelyikben sárgarépa van, hullámossal, amelyik-

ben petrezselyem!

tyúkhúsleves, vadas mártás, burgonyafôzelék, székelykáposzta, bableves,

vegyes savanyúság, finomfôzelék, kocsonya

16



Tájékozódás Magyarország domborzatiés vízrajzi térképén

1. Rajzold le a vonalra, és nevezd meg a domborzati formákat!

Egészítsd ki a mondatokat!

A 200 m-nél alacsonyabb területet színnel jelzi a térkép. A 200 m-nél magasabb felszínû tájat színnel jelöli.

Az 500 m-nél magasabb területet színnel ábrázoljuk.

Az 1500 m-nél magasabb terület színû.

2. A magassági számoknak megfelelôen színezd ki a téglalapokat, és kösdössze a hozzá tartozó képpel!

3. Alakítsatok homokasztalon síkságot, dombokat, hegyeket!

Milyen a lakóhelyed felszíne?

Írd le, milyen domborzati formákat láttál már a valóságban!

400 m

900 m

100 m

1700 m

75



4. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek folyóvizet jelentenek!

folyam, patak, forrás, tenger, ér, tó, mocsár, folyó

Mi a közös neve a többinek?

Nevezd meg, milyen vizeket ábrázolnak a képek! Színezd ki a megfelelô

színnel!

5. Jelöld az ábrán a folyás irányát! Hogyan állapítod meg, merre folyik?

Színezd be azt a tárgyat, amivel Palkó megállapította a folyásirányt! Írd bea rajzra, melyik a folyó jobb partja, és melyik a bal partja! Hogyan határoz-tad meg?

76



6. Írj egyes számot a fôfolyóhoz, kettes számot a mellékfolyóhoz! Rajzolj egy„X” jelet a torkolathoz!

7. Olvass le magassági számokat a Tisza mellett! Tokaj ___ m, Szolnok ___ m,

Szeged ___ m. Hogyan állapítod meg a térképrôl, hogy merre folyik a folyó?

8. Írd a térképvázlat megfelelô helyére az odaillô számokat!

1. csatorna2. mocsár3. tó

4. fôfolyó5. mellékfolyó6. torkolat

Jelöld a térképvázlaton „m” betûvel a mellékfolyó, „F” betûvel a fôfolyó, és„cs” betûvel a csatorna torkolatát! Keress hasonlókat az atlaszodban!

9. Milyen vizek vannak lakóhelyed környékén?

Írd és rajzold le!

Készíts térképvázlatot!

77



2. Milyen irányban határolják az alábbiakban felsorolt országok hazánkat?

Írd a vonalakra! Jelöld kezdôbetûvel az országokat a térképvázlatban is!

Szlovákia Ausztria

Ukrajna HorvátországRománia Szlovénia

Szerbia

3. Írd le az atlaszod Magyarország domborzata címû térképén olvasható kiseb-

bítés mértékét!

Magyarázd meg: ami a térképen 1 cm, az a valóságban km. A távolságot a térképen mérjük.

78

Tájékozódási és mérési gyakorlatokMagyarország domborzati és vízrajzi térképén

1. Jelöld a világtájakat a térképvázlaton!



4. Jelöld a térképen számokkal a hat nagytájat a hagyományos tájfelosztásszerint! Színezd ki a térképet a megfelelô színekkel!

1. Alföld 4. Dunántúli-dombság a Mecsekkel2. Kisalföld 5. Dunántúli-középhegység3. Alpokalja 6. Északi-középhegység

Milyen magasságú táj hiányzik Magyarországon?

Egészítsd ki! A domborzatot színekkel és számokkal jelöljük.

Írd le a következô földrajzi helyek tengerszint feletti magasságát!

Kékes m Lakóhelyed m

Szeged m Gyôr m

5. Válaszoljatok a domborzati térkép segítségével a következô kérdésre!

Melyik felszínû táj a legnagyobb területû Magyarországon?

6. Melyik nagytájon van a lakóhelyed? Keresd meg a térképen és a térképváz-

laton is!

Lakóhelyed Budapesttôl km. (Használd a vonalas aránymértéket!)

Milyen irányban van lakóhelyedtôl Budapest?

Budapesttôl a lakóhelyed?

Az ország mely részén laksz? Húzd alá!

északi, déli, keleti, nyugati, középsô, délkeleti, délnyugati,

északkeleti, északnyugati

79



07. Írd le! Hazánk melyik részén található az

Északi-középhegység Alpokalja

Mecsek Kisalföld

08. Milyen irányban húzódik a Dunántúli-középhegység?

Írd le, melyik nagytájon jártál már!

Melyik tetszett a legjobban?

Miért?

09. Hol országhatár egy folyó?

Jelöld a vázlatba!

Magyarország legnagyobb folyója a

A legnagyobb tava a

Keress egy csatornát!

Jelöld kezdôbetûvel a nevét a térképvázlatodban is!

Jelöld a Tisza jobb és bal partját, és egy mellékfolyójának torkolatát!

Milyen irányban folyik a Tisza?

Milyen irányban folyik a Duna hazánk északi részén?

Milyen irányban folyik Budapestnél?

10. Mérd meg a vonalas aránymérték segítségével atlaszod domborzati tér-képén a következô távolságokat!

A Duna hossza Gyôr és Esztergom között: km.

Pécs és Budapest távolsága: km, Pécsrôl Budapestre

irányban utazunk. A táj felszíne: .

Szeged és Budapest távolsága: km, Szegedrôl Budapestre

irányban utazunk. A táj felszíne: .

Sopron és Szombathely távolsága: km, Sopronból Szom-

bathelyre irányban utazunk. A táj felszíne: .

Debrecen és Nyíregyháza távolsága: km, Debrecenbôl Nyíregy-

házára irányban utazunk. A táj felszíne: .

Találj ki hasonló feladatot!

80



3. Színezd kékkel a barlangba kerülô csapadékvíz útját, és sárgával a csepp-

köveket!

A cseppkô a vízbôl kiváló jön létre.

4. Rajzolj te is függô, álló, valamint oszlopos cseppkôképzôdményt!

Vulkánok keletkezése

1. Hasonlítsátok össze a mészkövet a kôzetgyûjteményben levô vulkáni kôzettel!

A mészkô színe . A vulkáni kôzet színe .

Melyik keményebb? (Melyik karcolja a másikat?)

Mibôl és hogyan keletkezett a mészkô?

2. Keresd ki a tankönyv szövegébôl a vulkáni mûködés szakaszait jelentô

szavakat, és írd a megfelelô ábrák alá!

100



3. A tankönyv ábrája alapján egészítsd ki az alábbi szöveget!

A vulkán a földkéreg mentén keletkezik.

A Föld mélyének izzón folyó kôzetolvadéka a keresztül

jut a felszínre.

A vulkáni hegy nyílását -nek nevezzük.

A felszínre ömlô izzó kôzetolvadék a .

A vulkáni hegy -ból és -ból épül fel.

4. Melyik két vulkáni kôzettel ismerkedtünk meg?

A vulkáni hamuból keletkezett kôzet a vulkáni .

Felhasználásuk:

Vulkánok Európában és hazánkban

1. Mûködô vulkán Olaszországban, Nápoly mellett a .

Szicília szigetén az .

2. Nevezd meg a számokkal jelölt vulkanikus hegységeinket!

1. 2. 3.

4. 5.

101

5

4

32

1



3. Jelöld meg vulkanikus hegységeinket a következô jellel:

4. Az ábra alapján egészítsd ki a következô mondatokat!

Vulkanikus hegységeink lejtôin ter-

melés alakult ki, mert a vulkáni kôzetekbôl képzôdött,

és a déli lejtôk több részesülnek.

Kôzettani vizsgálódások

1. Hasonlítsd össze a Bükköt és a Mátrát alkotó kôzeteket!

A Bükköt , a Mátrát építi fel.

2. Mibôl keletkezett a mészkô?

Milyen vulkáni kôzeteket ismersz?

Sorold fel a folyók hordalékát!

Mi keletkezett a szél által szállított porból?

3. Vizsgáld meg és jegyezd le a kôzetek jellemzôit!

bazalt

andezit

mészkô

feketekôszén

barnakôszén

kavics

homok

jó termôtalaj

D É

102



agyag

lösz

A feketekôszén karca a mázatlan cserépen ,

a barnakôszéné színû.

Mit tapasztalsz, ha kalapáccsal ráütsz egy bazalt-, egy mészkô- és egy

kôszéndarabra?

Karcold meg a mészkövet egy feketekôszén és egy bazaltdarabbal!

Mit tapasztalsz?

4.

5.

6. Milyen érceket ismersz még?

103



1. Kialakulásuk szerint milyen hegységeket különböztetünk meg?

a) b) c)

2. A belsô erôk milyen munkáját mutatják az ábrák?

3. Magasságuk szerint hogyan csoportosítjuk a hegységeket?Mi jellemzi a felszínüket?

a) b)

4. Állítsd szemcsenagyság szerint sorrendbe a folyók hordalékát!

■ kavics ■ kôgörgeteg ■ iszap ■ homok

A hegységek

ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS

csúcsok, hegytetôk

hegyoldalak, lejtôk

völgyek

124



Alföldek, folyók, tavak

1. Írd az ábra megfelelô helyére, milyen természeti adottságok szükségesek amezôgazdasági termelés számára!

2. Hogyan keletkeztek a tavak?

a) b)

c) d)

Karikázd be a Balaton keletkezésének módját!

3. Írd a vonalakra a megfelelô elnevezéseket! Színezd kékkel azt a területet,ameddig a folyó kiönthet magas vízállás esetén!

földrajz 5.o

Documents