fÜstÖlg - kapszli.hukapszli.hu/wp-content/uploads/2013/11/fustolgo_14.pdf · 2019-09-23 ·...

FFÜÜSSTTÖÖLLGGŐŐeeMMaaggaazziinnSzerkeszti:

Brothers Online Kft.(Kapszli Pont)

Üzlet:1036 Budapest,

Bokor u. 15-19 (passage)Nyitva: K-P 10-18h

Tel/fax:242-3488

Web:www.kapszli.hu

Főszerkesztő:Németh Balázs

Szerkesztők:Némethy Géza

Vida GáborMészáros GyulaSonkoly János

Dr. Batta József Tamás

Címlap:Németh Balázs

Webmester, rendszergazda:Orincsay Dániel

A magazin terjesztése e-mailben történik a Kapszli.hu portál azon felhasználói között, akik a regisztráció során feliratkoztak a hírlevél rendszerre. A Füstölgő magazin munkatársai térítés-mentesen, társadalmi munkában vesznek részt a kiadvány szerkesztésében. Az ingyenes magazint lövészbarátok készítik lövészbarátoknak, azzal a céllal, hogy az elöltöltő-fegyveres és western lövészet egyre nép-szerűbb legyen hazánkban. Ha részt kíván venni a magazin szerkesztésében, szívesen fogad-juk cikkeit, írásait, észrevételeit..

ElőszóElőször is boldog Új Évet kívánunk minden kedves Füstölgőnek, és rögtön utána meg is ragadom az al-kalmat, hogy elnézést kérjek tőletek magam és szer-kesztőtársaim nevében, amiért a januári szám erősen "trapperesre" sikerült. Nem véletlen, ugyanis ilyen-kor egy pohár bor, és meleg kandalló mellett, a hosszú piehnőnapok alatt meglódul a lövész fantáziá-ja. Rendszerint már december 26. táján jelentkeznek az első lőpor elvonási tünetek, amit csak heveny bar-kácsolással, kreatívkodással lehet tünetileg kezelni. A januári számunk ezért nem csak egyszerűen "trap-peres", de nagyon barkácsolós is lett, hogy adjunk némi munkát márciusig, mikor is elkezdődik a hivata-los versenyszezon. Addig is irány a havas erdő, ha-vas lőtér. Élvezzük a csikorgó hideget, szikrázó napsütést. Ehhez adunk jó sok tanácsot a következő 30 oldalon.

Üdvözlettel:Az FM eMagazin szerkesztői

TartalomWinter Wild West Walk 2009Vadászlövészet elöltöltőkkel 3

A fegyvermester válaszol 10

Csináld magad 1:Coonskin Cap 11

Uberti 1875 Remington Outlaw 14

Csináld magad 2:Papírtöltények revolverekhez 16

Csináld magad 3.Indián mokaszin bőrből 18

2009-es történelmi pontlövész versenyek 23

Gasztro rovat:Enchilada á la Mequemeque 24

Novella: Maverick Kid III. 25

http://www.kapszli.hu

Füstölgő eMagazin 3 2009. január

Trapper, mountain man,

buckskinner, prémva-

dász, hegyi ember... sok--

féle név alatt értjük

ugyan azt a vándorló

csapdázó, vadászó szilaj

telepest, aki a kolonizá-

ció hajnalától a prémva-

dászat alkonyáig az

erdőt járva kereste meg

a napi betevőt, dacolva a

természettel télen-nyá-

ron, hidegben-napsütés-

ben.

Hegyi emberek a BörzsönybenBörzsönyi trapperek, bakonyi indiánok,

New York-i huszárok. Furcsa párosítások, pedig mind létező hagyományőrző tevékenység, és mind talán kicsit megkérdőjelezhető hitelesség szempontjából. Hiszen valljuk be, a magyar tör-ténelemnek nem sok köze van az észak-amerikai kontinens vándor vadászaihoz, vagy őslakosai-hoz, ahogy egy manhattani családapának sincs túl sok köze az 1848-49-es huszárokhoz, mégis valamiért létezik a trapper, indián, cowboy ha-gyományőrzés hazánkban. A jelenséget nem le-het egyszerűen holmi amerikomán beállítottsággal magyarázni, jóval szerteágazóbb forrásai van annak, hogy pont a nyúlfarknyi ame-

rikai történelem korszakait akarják lövészeink új-raélni. Természetesen a választásban közrejátszik az a mitikus szabadságérzet, amit párosítunk az amerikai kontinenssel, és a vándor, csapdázó, va-dászó trapperek életmódjával, de véleményem sze-rint sokkal több súlyt jelent a mérlegen kultúrkör dokumentáltsága, és a hozzá való kiegészítők elér-hetősége.

Ha hazánkban egy lövész arra a szép fel-adatra adja a fejét, hogy 1848-49-es fegyverekkel kíván lőni beöltözve valamely legendás honvéd-zászlóalj egyenruhájába, úgy nehéz feladat előtt áll. Az annak idején szép reményekkel indult ha-zai Augustin fegyvergyártás erősen botladozik,

Kedvcsináló video!

http://www.kapszli.hu/emagazin/video/2009wwww/wwww2009_kicsi.wmv


így a fegyverekre gyakran több hónapot kell vár-ni, ha egyáltalán elkészülnek. Ha az egyenruhák-ról kíván a lövész információt gyűjteni, mindössze egy szakkönyv áll rendelkezésére, vagy böngészheti az eredet forrásokat a levéltár-ban. Ha a kiválasztott egyenruhát el akarja készít-tetni, úgy komolyan zsebbe kell nyúlnia, mert a kézzel készített egyenruhák ára 60 – 70.000 Ft fe-lett kezdődik. Természetesen mindezek ellenére sem lehetetlen a dolog, hiszen olyan kitűnő szer-vezetek támogatják a lövészeket, mint pl. a Ma-gyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség. Minden kiegészítővel együtt egy igé-nyesen lővonalba álló honvéd alapköltsége így min. 400.000 Ft környékére rúg.

A trapper lövészethez azonban rendelke-zésre állnak a kiegészítők meglehetősen olcsón, a kultúrkör nagyon gazdagon dokumentált, és a hoz-zá való kiegészítők nagy többsége kis kreativitás-sal, akár otthon is elkészíthető. Szintén fontos tényező – vadász beállítottságú lövészek számára – a trapperek által használt eszközök, praktikussá-ga, egyszerűsége. A klasszikus trapper vadásztás-ka jóval több kiegészítőt tartalmazott mint az európai vadásztáskák. Az európai vadászok nem közemberek voltak, a vadászat kiváltság volt, így a vadászok életmódja elsősorban nem a vadászat volt. Nem kellett a vadonban élniük, nem kellett megtanulniuk a természetet olyan mélységben, mint az észak-amerikai őserdőben csak önmagára számítható trappernak, így nem is volt szükségük arra, hogy a házukat a táskájukban hordják.

Természetesen a két hagyományőrző ágat

nem szeretném szembeállítani egymással, ennek értelme nem sok lenne, csak adni egy választ arra, hogy miért éppen vadnyugati gúnyákba öltözött lövészek állnak a lőállásokban többnyire. Az elöl-töltő-fegyveres vadászat lehetősége is előtérbe he-lyezi a vadászias történelmi lövészet kérdéseit. Hogyan, miből töltsük a fegyvert, milyen átütőerő-re, pontosságra van szükségünk ahhoz, hogy etiku-san ejthessük el a vadat, milyen kiegészítőket tartsunk még a vadásztáskában, amely egész nap a vállunkat húzza, és mi az ami csak a pontlövészet-hez szükséges? Olyan kérdések, melyekre csak ak-kor kaphatunk választ, ha eltöltünk egy-két napot úgy, ahogy azt eleink tették, s megtanuljuk azt, ami számukra egyértelmű volt, nekünk pedig már művészet.

Érdekes kérdés a beöltözés kérdése is. So-kan ugyanis idegenkednek attól, hogy jelmezbe bújjanak egy-egy verseny, találkozó kedvéért. Pe-dig esetünkben a jelmez tulajdonképpen nem is jelmez. Az autentikus anyagokból készített trap-per kiegészítők ugyanis lövészet közben hirtelen elkezdenek működni. Hirtelen döbben rá lövész, hogy nem véletlenül készültek úgy, és olyan anya-gokból. Ezek a tárgyak (vadásztáska, szaru, puska-szíj, szőrmekalap, stb...) igen gyorsan változnak át használati eszközzé, pillanatok alatt vesztik el jelmez jellegüket ha olyan környezetbe kerülnek, amelyben otthon érzik magukat. Archaizmusból szükséggé válnak.

Az idei év első elöltöltő-fegyveres va-dász–lövész találkozóját Márianosztrán tartottuk 2009. január 3-án, a kitűnő adottságokkal bíró,


márianosztrai BV lőtéren a Börzsöny LE és Muskétás SE közös szervezésé-ben. A cél az volt, hogy igazi vadásza-ti szituációkat teremtve idézzük meg a 18-19. század vadászatait. A hangsúly nem csak a lövés etikus leadásán volt, hanem a lövést megelőző tevékenysé-gek (tűzgyújtás, lövedéköntés, gyors, biztonságos, vadászias fegyvertöltés) elsajátításán, megismerésén.

Aki esetleg még nem járt a má-rianosztrai lőtéren, annak azt tudom ja-vasolni, hogy életében legalább egyszer látogassa meg. A lőtér semmi „különös”, csak egy golyófogókkal övezett 250 m-es ködös völgy a Bör-zsönyben, melyen egy kis patak vág át, ahol a tölgyerdő összeboruló lomb-jai adják a nyári melegben a hűsítő ár-nyat a fáradt lövészeknek. És ha azt gondoljuk, hogy az előző mondat ki-csit negédesre sikerült, akkor téve-dünk. A nosztrai lőtér valóban kissé szürreális látvány az épített lőterek vi-lágában, és ez különösen igaz egy ve-rőfényes, de csikorgó, – 10 fokos,, havas, januári napra. Vadászlövész versenyt pedig nehezen tudok elkép-zelni olyan környezetben, mely nem természeti környezet.

ElőkészületekA nap természetesen tábortűz-

rakással, majd egy forró teával kezdő-dött. A gyűjtött fa és gyújtós elég nedves volt, ez okozott némi nehézsé-get, de a végére csinos kis tüzünk lett. A titka, hogy gyújtósnak való száraz füvet, háncsot érdemes tartani a tűz-szerszám és szenesített szövet mellett. Az aznapra való lövedékeket ott öntöt-tük le a tűznél a lehető legprimitívebb fogó-szerű öntőformákkal. Az elké-szült golyók átmérésére nem volt ter-mészetesen lehetőség, úgyhogy pontosságukat csak a „puding próbája az evés” módszerrel tudtuk ellenőriz-ni, de nem hagytak cserben.

Batta doki barátom egy fémdo-boz aljából készített öntőkanalat, én a Lyman-félét öntöttvas változatot hasz-


náltam. Mindkettő kitűnően működött, a fémdobozból buherált darab hamarabb vette át a hőt, azzal gyor-sabb volt az öntés, a Lyman-féle viszont alkalmasabb pontos lövedékek készítésé-re, mivel jobban tartja a hőt, és jobban illeszkedik a kokilla nyílásához. Az ön-téshez érdemes előkészíteni a vadásztáskába vágott ól-mot vagy korábbi öntések-ből származó hibás lövedékeket, amelyekkel fo-lyamatosan „etetni” lehet az kanalat. Az ólom megolva-dásához mindössze pár percre volt szükség a pará-zson, és a kokillák átmele-gedése után gyorsan, egyszerűen, pontosan tud-tuk önteni a .530”-es gömböket. A forró lövedéket a hóba ejtve hűtöttük, majd a fogó csípő részével távolítottuk el az öntőcsonkot. A friss öntvény bal-lisztikája tovább fejleszthető, ha egy fém konzerv-dobozban pár percen keresztül rázzuk, egymáshoz ütjük a golyókat. Így ellapíthatjuk az öntőcsonk maradványát, a lövedék felszínét pedig a golflab-dához tehetjük hasonlatossá, így a turbulens légör-vények könnyebben válnak le majd róla miután

elhagyta a csőtorkolatot.

A töltetekA pontlövész versenyeken törekszünk ar-

ra, hogy a lőportöltetet és lövedéktömeget 0,001 g pontossággal mérjük ki. Egy versenyen milliméte-reken múlhat a győzelem, ehhez pedig a lehető legnagyobb precizitásra van szükség. A vadászati felhasználás azonban más hozzáállást igényel. A

vad etikus elejtéséhez energia kell, tehát olyan töltetet kell keresnünk fegyverünkhöz mely a következő tényezők op-timumában helyezkedik el:pontos, megfelelő torkolati energiával rendelkezik, precízi-ós mérlegek nélkül is könnyen, biztonságosan, gyor-san kimérhető.

E célra a modern va-dászlövedékek mellett a gömb-lövedékes töltetek is megfelelnek. 50” kaliber felett az ólom gömb is teljesíteni tud-ja a 2500 J feletti energiát. A helyben öntött .530”-as lövedé-kek és a 75 grain FFFg Swiss volumetrikusan kimért lőpor szórása 100 m-en kb. 8 cm, te-


hát messzemenően megfelel igényeinknek.

A lövészetA célok ismeretlen távolságban voltak el-

helyezve, hiszen vadászaton sem tudhatjuk előre, hogy pontosan hány méteren jön ki a sertevad az erdőből. A célok elhelyezésénél a lehető legélet-szerűbb körülményeket akartuk megteremteni, így

változatosan nehezítettük a lövészek felada-tát. A legközelebbi cél találati zónája a fej rész volt, e mögé tettünk be egy kb. 15 cm-es fémcélt, hogy jól halljuk a becsapódást. A középső cél kb. 45 fokos szögben állt a lőirányra, vagyis a malac éppen jobbra elfe-lé futott tőlünk (találati zóna: blatt, mögötte 30 cm-es fémcél). A harmadik cél fele pe-dig egy bokor által volt takarásban úgy, de úgy hogy a blatt teljes egészében látszódjék (találati zóna mögött 30 cm-es fémcél). A lövészek csak azt tudták, hogy a célok 100 m-en belül vannak mind.

A célokra csappantyús vagy kovás gömblövedékes fegyverrel kellett leadni a

lövéseket. Ha az első lövés talált, 3 pont, ha a má-sodik 2, ha a harmadik 1. Az ismeretlen távolsá-gok ellenére a vasak igen jól muzsikáltak. 70 m-re belőtt töltetek esetén nem kell céláthelyezéssel lő-ni, így a lövések nagy többsége nem vétette el a célokat. A lövészet természetesen szabad kézből, állva történt. A töltéshez szükséges kiegészítőket minden lövész magán viselte természetesen, vadá-szias módon.

A csapatok által megbecsült távolságokat a végén távmérővel ellenőriztük. A három cél 48, 72 és 86 m távolságban volt, tehát egészen jól le-fedtük az elöltöltők hatékony lőtávolságát, és nem csak céloztunk, hanem találtunk is gazdagon.

A vadásztáska tartalmaEgy ilyen alkalom nagyszerű arra, hogy rá-

jöjjön a lövész, mit érdemes, mit szükséges, és mit felesleges a vadásztáskában hordani. Mivel a cuccunk egész nap rajtunk lógott, ezért nem mind-egy, hogy mennyi ólmot, kiegészítőt viszünk ma-gunkkal. Persze a jól felkészült vadász mindent a keze ügyében tart, hogy szükség esetén gyorsan, precízen tölthessen. Egy egész napos dzsemborira két könnyű táskát érdemes előkészíteni. Én egy kenyeres zsákot és egy vadásztáskát használok e célra, hogy a lövészethez használt kiegészítők kü-lön legyenek az egyéb szükséges dolgoktól. A va-dásztáskában a következő kiegészítők kapnak helyet:

1. golyós tasak2. kovák3. tapasz kés


4. starter kalapács5. távcső6. starter7. kova élező8. bőrzacskó a tapaszoknak9. serpenyő tisztító ecset10. gyúlyuk tisztító tű11. felporzó flaska12. rövid tölcsér13. golyósróf14. lőpormércék15. lőporszaru16. tapaszok

A vádásztáska pántjára hurkolom bőrszí-jakkal a legfontosabb kiegészítőket, hogy azok kéznél legyenek. A táska felőli oldalon hordom vállra vetve a lőporszarut, és az ahhoz rögzített agancsból készített lőpormércéket. Ha a lövész a lőporszarut nem a táskában hordja, hanem vállon, akkor úgy kell azt elhelyezni, hogy a test mindig fedje lövés közben a fegyver felől. Három méretű mércét készítettem agancsvégből: 50 gr, 60 gr, és 75 gr. E töltetekkel akár 150 - 200 m-ig is 15-20 cm-en belül tudom tartani a szórást szabad kéz-ből, de igazán 100 m-es távolságokon belül haté-

konyak.

A kenyeres zsák tartalmaA kenyeres zsák a lakhelye az összes

olyan kiegészítőnek, melyek közvetlenül nem szükségesek a lövészethez. Itt hordom következő-ket:1. faszenes kézmelegítő2. öntőforma, öntőkanál, vágott ólom3. száraz faháncs gyújtósnak4. kovakő5. tűzszerszám6. szenesített szövet7. töltőblokk8. gombolyag spárga9. bőrkesztű öntéshez10. fémdoboz szenesített szövet készítéséhez11. tábori étkészlet

Ha lesz legális lehetőségünk elöltöltő-fegy-veres vadászatra, abban az esetben természetesen az új tapasztalatok alapján kell majd a szettet újra-gondolnom.


Tereplövészetre vonatkozó speciá-lis biztonsági szabályok

1. A tereplövészet speciális szabályai csak kiegé-szítő, megerősítő jellegűek az elöltöltő-fegyveres pontlövészet érvényes szabályrendszerében. A pontlövészet alapvető biztonsági szabályai a te-replövészet esetében is érvényesek. 2. A fegyvereket megtölteni csak lövészetvezető utasítására, a töltésre kijelölt helyen lehet. A töltés-re kijelölt helynek a lővonalon kell elhelyezked-nie a lőállás mellett. 3. A fegyver töltéséhez használt lőpor a lövésznél lehet szaruban, de közvetlenül szaruból tölteni ti-los. Biztonságos megoldás, ha a lőport először mércébe/fiolába méri át, majd a mércéből tölti a csőbe. 4. A fegyvereket 2 lépésben kell tölteni. A lövész az első lépésben porra - golyóra tölt, (ekkor még sem felporozni sem csappantyúzni nem szabad). A fegyver csövének ezután vagy biztonságos lői-rányba, vagy az ég fel kell mutatnia úgy, hogy a csőtorkolat fej feletti magasságban legyen. A ka-kas ilyenkor félállásban kell legyen, csappantyú-zatlan/felporzatlan állapotban. A kovás fegyverek acélja ilyenkor nyitott állapotban kell legyen. 5. Felporozni és csappantyúzni csak a lövészetve-zető utasítása után lehet. A csappantyú tárolására csak fedett csappantyútartó (pl. övre fűzött tás-kácska) használható, a felporzó flaska nem marad-

hat szabadon tüzelés közben, azt vagy táskába, vagy zsebbe kell tenni. 6. TÜZELNI CSAK A LÖVÉSZETVEZETŐ EN-GEDÉLYE UTÁN LEHETSÉGES! Elcsettenés esetén szigorúan ki kell várni az egy percet min-den esetben! A lőporflaskának tüzelés közben vagy táskában, vagy ha vállpánton lóg, akkor a lö-vész hátára vetve kell lennie. 7. Lövések közt kötelező a cső kifújása, a lőállás elhagyása előtt kötelező a töltetlenség ellenőrzése és a fegyver lövészetvezetőnek történő bemutatá-sa. 8. Lőállások között csak töltetlen fegyverrel sza-bad mozogni, de a fegyver csövének e közben is biztonságos lőirányba, vagy az ég felé kell mutat-ni úgy, hogy a torkolat fejmagasság felett van. 9. Csapatonként legalább 1 lövészetvezető vezé-nyel, de a lövészek kötelessége is, hogy figyel-meztessék azt a lövészt, aki szabálytalanságot követ el.

A verseny során külön pontoztuk a löve-dékkészítés gyorsaságát, a távolságbecslés pontos-ságát és az elért találatokat. Természetesen a végeredmény teljesen mindegy volt, hisz egy ilyen találkozónak csak körítése, apropója a barát-ságos versengés, sokkal fontosabb, hogy egymás-tól tanulva, tapasztalatokat cserélve töltsünk el egy fagyos-napos januári szombatot az ország egyik legszebb lőterén.

Németh Balázs


Nemrég szert tettem egy Kentucky pisztoly kitre, de nem tudom pontosan, hogy hogyan kell a fát finishelni.Válasz: A fa finiselése három fázisból áll. A meg-felelő felületi simaság kialakításából, a fa szükség szerinti pácolásából, és egy védőbevonat készíté-séből.. Nem tudom melyik részére kíváncsi, mert ez a három rész egyben egy kisdoktorinak is lehet-ne az anyaga!

Vásároltam egy használt elöltöltő puskát, de az előző tulaj sajnos nem volt túl gondos gazdája, mert lehetetlen kitekerni a lőkúpot. Mit tegyek?Válasz: A lehetetlen kifejezéssel nem tudok egyet-érteni mert lehetetlenség nincs csak tehetetlenség! A fegyver csövét ki kell szerelni az ágyazatból, a puskacsövet bele kell állítani egy kis edénybe amelybe előzöleg alacsony viszkozítású savmenn-tes olajat öntünk. Ebbe állítsuk bele a cső farcsa-var felőli oldalát, úgy hogy az olaj elfedje a lőkúpot. Néhány nap áztatás után, vegyük ki a csö-vet törölgessük meg és fogjuk be egy satuba (fa befogokba). A lőkúpkulcsot tegyük a lőkúpra és a kulcs végére üssünk rá néhányszor tengelyirány-ba, majd próbáljuk meg kitekerni a lőkúpot. Ha nem járunk sikerrel akkor a nagyobb károkozás előtt keressünk fel egy puskaművest

Szeretnék diopter szerelni IAB perkussziós Sharps karabélyomra. Milyet válasszak?Válasz: Az IAB gyárt a fegyvereihez egy belépő-szintű dioptert, választhatja ezt is, azonban ha egy precízebb, versenyzésre is alkalmas dioptert sze-retne akkor Pedersoli gyártmányok közül kell vá-

lasztani. Ezek közül is a Short vagy Mid range tí-pusokat ajánlanám. Amire figyelni kell a típus ki-választásánál az az ún. bázismagasság. Ez a méret az irányzék talpától számítva az a magasság, aho-va még le lehet tekerni a diopter nézőkéjét. Sem-miképpen ne válassza a „Soule” típust, ugyanis ez az irányzék típus kizárólag a Remington Rolling Block fegyverére lett tervezve. Jó válogatást!

Beragadt Pedersoli Sharps puskámon a floating chamber? Hogyan tisztítsam?Válasz: Mindenképpen szüksége lesz a Pedersoli gyártmányú „floating chamber moving tool” nevű célszerszámra. Ha megvan a szerszám akkor behe-lyezi a töltényűrbe, kissé megfeszíti a szerszámot ezután gazdagon beolajozza a kamra betét szélét. Rövid várakozás után megpróbálja megmozdítani. Ezt az eljárás sort addig kell ismételni amíg a kamra megmozdul és kihúzható. A kihúzás után a felületét szintén gazdagon olajozva megjáratja fé-szekben, a közben felszabaduló szennyeződéseket el kell távolítani. Amikor a szennyeződések eltűn-nek a mozgó betét külső oldaláról, akkor véko-nyan be kell olajozni és kész. Célszerű lövészet közben is tisztítani a mozgó kamrát 4-5 lövésen-ként.

Vgaby

A fegyvermesterválaszol


A klasszikus, farokkal díszített trapper sapkát eredetileg a mosómedve téli bundájából készítették a vadászok, de alapvetően bármilyen prémes ragadozó téli bundája megfelelhet a cél-nak. Hazánkban a legegyszerűbb szép róka gerez-nához hozzájutni, ez általában nem szokott nagyobb költség lenni, mint pár ezer forint. Egy szőrmesapkához elegendő egy közepes méretű ró-ka préme, sőt, még marad is majd belőle egyéb apróságokhoz.

A sapka elkészítésének első fázisa a meg-felelő méret kiszabása. Ehhez először is mérjük meg a fej körkerületét, és két halánték közötti és a homlok és tarkó közötti távolságot. Az így ka-pott ovális lesz a sapka tetejének mérete. A tényle-ges méretet úgy tudjuk ellenőrizni, ha az ovális élén végigvezetünk egy a fej átmérőjénél 1,5 – 2 cm-rel hosszabb zsineget. A ráhagyásra azért lesz szükség, mert a varrások miatt rá kell hagyni az anyagokra. A sapka két oldalának palástja két tég-lalap, melyek hosszabb oldala a fej körméretének nagysága osztva kettővel + 1,5 cm, a rövidebb ol-

Mosó-medve-prém sapka rókából

Coonskin Cap készítés


dala pedig 12-15 cm. A rövidebb oldalt igény sze-rint úgy kell beállítani, hogy a sapka a fülre lóg-jon, vagy a felett érjen véget.

A prém fej mögötti dús szőrzetű részéből vágjuk ki a sapka tetejét, a két oldalt pedig a hát-részből. Figyeljünk arra, hogy a szabást lehetőleg ne ollóval csináljuk, hanem a bőr fonákjáról snic-cerrel nem túl mélyen. Ha ollóval vágjuk, könnyen félrevághatjuk a szőröket.

A sapkát kifordítva fogjuk varrni egyszerű öltésekkel (pl.: pelenka öltés, vagy hurok öltés), de figyeljünk arra, hogy a szőr iránya megfelelő legyen, vagyis a palástok és a sapka tetejének szőriránya is hátrafelé fusson. Először célszerű a palástok két végét összevarrni, hogy egy henger alakuljon ki, majd a hengert varrjuk szintén kifor-

Csak akkor lesz szép, ha figyelünk a szőr irányáraAz összetartozó éleket, pontokat azonos betűk jelölik!


dítva a tető részhez. Ha a varrások megfelelően szorosak és a szőrök irányai is megfelelő, akkor a szőr automatikusan szépen fog rendeződni az il-lesztéseknél, nem látszik majd, hogy alatta varrás van. A farokrész rögzítésénél figyeljünk arra, hogy kellő hosszon (min. 4-5 cm-en) legyen a sap-kához erősítve. A faroknak csak a legszebb részét használjuk fel, nem kell, hogy combig lógjon.

Elvileg a sapka ezen a ponton el is készült, de igény szerint béléssel is ellátható. Én egy vé-kony selyem bélést készítettem hozzá. Kifordítva megvarrtam selyemből a sapkát újra, majd vissza-fordítottam és a bőr alsó peremén végigvarrtam.

A munka elvégezhető 2-3 óra alatt és tény-leg nem egy bonyolult feladat. Közepes kézügyes-séggel is tetszetős, és kellőképpen meleg fejfedő készíthető téli versenyekre.

Németh Balázs


Szeretem a Cattlemant. Elsőrendű öröm céllövő fegyver: abszolút western hangulat, gyors töltés, minimális takarítás igény és nagyon-na-gyon dögös kinézet. Versenyrevolvernek viszont valami mást, olyat akartam, amellyel maga a lö-vés érzete közelebb áll a jól megszokott, öreg elöl-töltős Remingtonomhoz. Egy hosszú csövű, nehezebb, .38 Spec/.357 Mag kaliberű revolvert akartam.

Két lehetőség állt előttem: vagy egy kon-verziós Remi, vagy az 1875 Outlaw. Az Outlaw te-

szett jobban és ezt már igaziból több, mint egy éve nézegettem. Az engedélyezés procedúra után vágtattam is a lőtérre az új szerzeményt kipróbál-ni, de előtte még jól megmarkolásztam ezt a ro-bosztus, masszív vasdarabot.

Outlaw a kézbenSzembeötlő a különbség a Cattleman és az

1875-ös között. A Remi mellett a Colt finom, könnyed kis pisztolykának tűnik és ez nem csak az 5 ½”-es csőnek köszönhető. A Remington mar-

A törvényenkívüliUUbbeerrttii 11887733 RReemmiinnggttoonn OOuuttllaaww


kolata határozottan nagyobb, vastagabb és sokkal masszívabb fogást tesz lehetővé – valójában egy kicsit durung is. Az elsütőbillentyű is jól érezhető-en távolabb van a markolattól, mint bármely más revolvereknél, még az én meglehetősen méretes tenyeremmel is kissé nyújtózkodni kell a sütő ujj megfelelő pozicionálásához. Kizárólag nagy kezű-eknek való, nekik viszont valódi megoldást nyújt.

A célzás maga az élmény. A hátrább nyúló markolat miatt eleve előrébb kerül a forgódob a tartó kézhez képest, ehhez jön még a 8”-os .357 Mag cső tömege. Az elöltöltős Remingtonokra emlékeztető töltőkar imitáció kiválóan tölti be a csősúly funkcióját. A nehéz revolver vaskos mar-kolatával biztosan áll a kézben és a célon!

LövészetAz Uberti revolverekről elmondható, hogy

igen magas minőséget képviselnek a replika fegy-verek piacán, de a mechanikai részletek finomsá-ga néha sajnos kétséges. Az én példányomat szinte csak kalapáccsal lehetett elsütni eleinte – ahogy egyébként a kezemben megfordult eredeti Coltok, Remingtonok és R&S revkók esetében is volt. Minimális fegyvermesteri beavatkozás után azonban nagyon finom, határozottan törő sütést kaptam. Lássuk be, ezeket a fegyvereket pont az ilyen ápolgatás, finomítgatás, törődés igényük mi-att is szeretjük annyira!

Az irányzék eleinte nyilván egy kisebb to-rony volt – ez pont az állíthatóság miatt van így -, de a sütés beállíttatása után gyerekjáték volt a szó-rásképhez reszelni. És az a szórásképp nagyon szűk volt! A jellemzően Cowboy Action felhaszná-lás ellenére a Remington (de a Cattleman is) úgy tűnik, jobban szereti a teljes köpenyes lőszert, mint a wadcuttert, azzal gyakorlatilag lukba lukat lő. Pontlövészetnél persze ezzel nincs baj, CAS-nál már problémásabb lenne FMJ-kel pengetni a vasat.

Az Outlaw pontosan azt hozta, amit vár-tam tőle. A hosszabb irányzóvonal is komoly té-nyező, de valójában a fegyver tömege és orrnehézsége az, ami miatt igazán remekül uralha-tó a normál .38 Special lőszerrel történő lövészet közben is. Ugyan itt is figyelni kell a markolat szorításának erejére, de érezhetően kevésbé ide-ges, mint a Cattleman, jóval kisebbet ugrik. Sike-rült is 92 kört lőni vele mindjárt a legelső 13-as sorozatban, ami a jelenlegi országos csúcs és elég volt a bajnoki címhez 2008-ban.

Még egy kis törődésAz Outlaw hagyományőrző és semmikép-

pen sem korszerű fegyver. Pontos másolat, vagyis akár a korabeli konstrukciós hibákat is lemásolja a gyártó. Az én példányomon közel egy éves lö-völdözés után kissé szorulni kezdett az ejektor rúd – ez a .38 Special/.357 Magnum példányok gyen-gesége a kisebb dobfurat miatt. Egy kis törődés – vagy csere – és minden probléma megszűnik.

Egy ilyen hatlövetű nem állítható a lövész kezéhez, mint egy modern Feinwerkbau verseny-pisztoly. A magam részéről finoman vékonyítani fogok a markolatpanel felső részein, hogy jobb po-zícióba kerüljön a mutatóujjam, ahogy a korabeli párbajhősök pl. faragott csontmarkolatokkal szab-ták ízlésükhöz a fegyverüket.

Nagyon kell!Az Outlaw egy robusztus, férfias revolver,

ami nyúlánk csövével pontosan azt az érzetet ad-ja, amit a hagyományőrző lövészek keresnek és ami markáns tömegével és kiváló lőképességével nagyon komoly eredményeket hozhat gyakorlott kézben. Nekem nagyon bejött, újra ugyanilyet vennék.

Mészáros Gyula


A papírtöltényről első hallásra sokaknak a Sharps név ugrik be, esetleg az 1848-as honvéd-fegyverek, mely utóbbihoz való töltényről már e magazin lapjain is volt szó. Revolverekhez vi-szont csak néhány elvetemültebb, minél inkább autentikusságra törekvő lövész használ ilyet ideha-za, hiszen a papírhüvelyű töltény nem afféle mo-dern úri huncutság, már az elöltöltő hadipuskáknál is sok esetben használtak ilyet. Az elöltöltős revolverek elterjedésétől kezdve a fém-hüvelyes lőszerek megjelenéséig pedig nagyrészt papírtölténnyel etették a jó öreg Coltokat és Re-mingtonokat.

A gyakorlati megvalósításhoz egy, a Kali-ber Magazinban lévő cikk adta az ihletet, amely-ben volt egy kép egy eredeti, Colt Armyhoz való töltényről. A hazai és külföldi fórumokon való rá-keresést, olvasgatást hamar tett követte, jó pár kü-lönféle módot kipróbálva jutottam el a számomra legszimpatikusabb megoldáshoz, kis vagdosás, ra-gasztgatás után, elkészült az első prototípus, ter-mészetesen csak grízzel töltve. Mivel idehaza csak gömblövedékem volt, így – kevésbé autenti-kusan - az került bele. A történelmi pontlövész OB-n viszont feltöltöttem a készleteimet konikális lövedékekkel, így hamar elkészült két darab koni-kális lövedékkel szerelt töltény is, jó pár üres hü-vellyel egyetemben. Mindezek után már csak egy lőtérre kellett kijutni, hogy végre lőporral is meg-tölthessem őket és élesben is letesztelhessem, mit is alkottam. A következő képsorokon bemutatom az általam választott megoldás folyamatát, vala-mint néhány egyéb lehetőséget is.

Szükséges kellékek (1 sz. kép):-Türelem-60 mm hosszú, alul 37, felül 42 mm széles papír-lapok (.44 kaliberhez)-25 mm átmérőjű papírzsebkendő korongok-Ragasztó-Egy enyhén kónuszos sablon, amire a hüvelyt fel-tekerjük. Konikális lövedékhez a következő mére-tek kellettek: 100 mm hossz, felső vége 12 mm

Papírtöltényt revolverhez?


átmérőjű, ettől 60 mm-re 10 mm átmérőjű (a hü-vely belső átmérői)

Legelső lépésként állítsunk elő megfelelő mennyiségű alapanyagot, azaz vagdossuk ki a la-pokat és a papírzsebkendő korongokat.Ezt követően a sablonra tekerjük fel a lapot, ken-jük meg a szélét vékonyan ragasztóval és tekerjük fel, mint egy cigarettát. (2., 3. sz. kép)

A következő lépés a zsebkendő korong be-ragasztása, ez adja majd a hüvely fenekét. (4 sz. kép) Ezzel tulajdonképpen megvagyunk a kész hü-vellyel, már csak ki kell jutni egy lőtérre és ott lő-porral meg lövedékkel megtölteni. A lövedéket érdemes bezsírozni a betöltés előtt, egyrészt így könnyebben megy le a hüvelybe, másrészt a zsír szinte hozzáragasztja a papírt a lövedékpalásthoz. (5. sz. kép)

A lövedéket óvatosan nyomjuk le a lőpo-rig/grízig, a hüvely maradékát ezután levághatjuk a lövedékről. (6., 7. sz. kép)

Ezzel kész is a töltényünk, csak be kell töl-teni kedvenc revolverünkbe és már dőlhetnek is a fémcélok. A kész töltények meglepően erősek, de azért ne feledjük, hogy csak papírból vannak. Ed-dig összesen 60 papírtöltényt lőttem el, elcsette-nés sosem fordult elő, a csappantyú szúrólángja gyönyörűen átégeti a hüvelyfeneket.Jó szórakozást!

Sonkoly János


Az észak-amerikai vadont járó vadászok ruházatát erősen meghatározták a körülmények, a mindenkori viseletet a praktikusság mellett első-sorban a lehetőségek szabták meg. Emellett az in-dián őslakossággal való érintkezés is erősen befolyásolta a ruházkodást. Az egyik ilyen jelleg-zetesen használt darab volt a mokaszin, melyet a vadászok saját kezűleg készítettek és amellett, hogy minimális eszközigénnyel, gyorsan, egysze-rűen elkészíthető lábbeli volt, biztosan állíthatjuk, hogy egy mokaszin sem törte fel viselője lábát.

A mokaszin anyaga kizárólag szarvasbőr volt, amit a korabeli eljárásnak megfelelően növé-nyi cserzőanyagokkal készítettek ki. A mai mo-dern cserző eljárások gyakorlatilag csak annyiban jelentenek különbséget, hogy a bőrt ellenállóbbá teszik és növelik a bőr szakítószilárdságát is. Jólle-het a mokaszinok készítéséhez soha nem használ-tak másfajta bőrt, mivel manapság lényegesen könnyebb hozzájutni marhabőrhöz mint a szarvas-bőrhöz, azt hiszen nem követünk el égbekiáltó szentségtörést, ha mokaszinunkat marhabőrből varjuk. Ez esetben amellett, hogy a lábbelink nem

lesz teljesen autentikus, számolnunk kell azzal is, hogy a marhabőr sokkal szívósabb, rugalmasabb és emiatt nehezebb dolgozni vele, így minden-képp válasszunk vékony bőrt. A szarvasbőrhöz leginkább talán a kecskebőr hasonlít, egy szép fe-hér színű darab igazán jó alapanyagul szolgál a lábbelinkhez. Ha nem mindkét oldalán hasított bő-rünk van, vagy sikerült szarvasbőrt szereznünk, úgy a bőrnek lesz egy sima „külső” és egy nyers, „belső” oldala. Az, hogy melyik oldalát használ-juk a bőrnek, mi döntjük el, a sima oldal kissé víz-

Cheyennemokaszin

Mokaszin bőrből


állóbb. Ezért érdemes a sima oldalt használni a mokaszin külsejéhez, amit aztán érdesíthetünk fi-nom csiszolópapírral. Az alább bemutatott moka-szin szabásmintája a Floridai Állami Egyetem Antropológiai Tanszékének honlapjáról szárma-zik, Creek/Seminole típusú mokaszin. Amellett, hogy nagyon egyszerű szabásmintája van, az elké-szítése is rendkívül egyszerű és ahogy böngészése-im során láttam, a fehér ember készítette mokaszinok is ilyen típúsuak voltak.

A bőr beszerzése utáni első feladat a lábbe-link kiszabása. Fontos, hogy a mind a mokaszint, mind a varrásához használt szíjakat a bőr rostoza-tának megfelelően szabjuk, mivel kereszt irány-ban a bőr jobban nyúlik és szakadékonyabb is.

Fogjunk tehát egy na-gyobb darab cso-magolópapírt, majd rajzoljuk körbe a lábunkat a papíron. Fon-tos, hogy nehe-zedjünk rá a lábunkra amikor körberajzoljuk, majd ezt követő-en húzzuk meg a lábkontúr közép-vonalát.

Egy da-rab szíjjal vagy madzaggal mér-jük meg lábunk kerületét a leg-szélesebb he-lyen, közvetlenül a boka előtt. A legtöbb ember-nél ez a körfogat (C-D) nagyjából megegyezik a láb hosszúságá-val (A-B). Jelöl-jük be az (A-B) vonal közepét és ezen a ponton ve-zetett merőleges-re mérjük rá a lábkörfogat hosszát (C-D).

Most kijelöljük a mokaszin körvonalának a széleit: Jelöljünk be egy pontot két ujjnyira a nagylábujjtól előre. Néha szükség lehet három ujj-nyi távolságra is, de ez ritka. Ezzel a hosszúsággal a láb körül húzzunk egy szabályos ívet a C-D vo-nalig. Adjunk 4 ujjnyit (vagy többet) a C-D vonal mindkét oldalához és húzzunk egy egyenest pár-huzamosan az A-B vonallal.

A sarok mögött adjunk hozzá egy 1 szűk ujjnyit, hosszabbítsuk meg ezt a vonalat párhuza-mosan a C-D vonallal a korábban bejelölt széles-ségig. Mérjünk 1-1,5 ujjnyit a C-D vonal előtt és hosszabbítsuk meg a korábbi szélességig majd komplettáljuk a szabásmintát. A szabásmintában készíthetünk egy ívet a saroknál. A sarok megvar-rásánál egy könnyebbséget jelent, és ha az íves megoldást választjuk. Ez az ív kb. 4 hüvelyk (kb. 10 cm) hosszú és nem mélyebb ½ hüvelyknél (kb. 1,3 cm) Néhányan egy kicsit mélyebbre és sokkal hosszabbra szabják úgy, hogy az ív a sza-básminta hátsó vonalát teljesen elfoglalja.

Most vágjuk ki a papírból a szabásmin-tát, ellenőrzésként tekerjük a lábunk köré, hogy a nem túl szoros-e. Ha jól illeszkedik, kész van a


papír szabásmintánk amit körberajzolhatunk a bő-rön. Ha igazítani kell rajta, vagy esetleg nagyon elrontottuk, egyszerűbb a papírmintán változtatni, vagy újrarajzolni, mint ha közvetlenül a bőrön dol-goznánk. A szabásminta bőrre való átrajzolásához használjunk olyan színű krétát amit jól látszik, de használhatunk faszenet is. Soha ne rajzoljunk tol-lal a bőrre! Ezután vágjunk egy kb. 1 láb hosszú (kb. 30 cm) szíjat a végén egy körömnyi méretű füllel. Különböző formájú lehet, vágjuk nagyobb-ra és kissé hosszúkásra, ha később rojtot akarunk rá vágni. Persze megvarrhatjuk a mokaszint úgy is, hogy a szíjon nem használunk fület, ez a fajta megoldás a fehér vadászokra volt inkább jellem-ző. A szíj amit használunk legyen vékony, lehető-leg ne legyen szélesebb a bőr szélességének kétszeresénél. Persze ezt az utasítást nem minden esetben tudjuk követni, mert ha pl. marhabőrt használunk, a bőr rugalmasságához a túl vékony szíjunk nem lesz elég erős. A megfelelő szakítószi-lárdság ellenőrzéséhez óvatosan húzzuk meg a szí-jat (ajánlás szerint legalább 40 font erővel - kb. 20kg), így ellenőrizendő le, hogy a szíj elég erős-e. Jobb, ha most szakad el, minthogy később a mo-kaszin varrásánál történjen meg. Ha megfelelőnek találtuk a szíjunkat, csináljunk kb. ½ hüvelyk hosszan vezető hegyet a szíjra, hogy könnyebb le-gyen átfűzni a lyukakon. Kicsit nedvesítsük meg a bőrt, hogy puhább legyen. Csavarjuk meg, majd méhviasszal kezeljük le.

Most következik a mokaszin megvarrása. A klasszikus formában nem volt különbség a jobb és bal lábas mokaszin között, azonban lehet úgy is varrni, hogy külön jobb és külön bal lábas moka-szinunk legyen. Ha a klasszikus formát varrjuk, az első lyuk középen, ha külön jobb ill. bal lábast szeretnénk, akkor 1 hüvelykkel (2,54 cm) a nagy-lábujj felé legyen.

Az, hogy a bőrszélhez képest hová tesszük a lyu-kakat, függ attól, hogy milyen vastag a bőr. Vastag bőr-nél a lyukak lehet-nek közel a bőrszélhez. Vé-kony bőrnél 1/8 hü-velyk (3mm) vagy még nagyobb távol-ság is kell a bőr szé-

létől. A lyukak távolsága is a bőr vastagságától függ, ha nem egyenletes a bőr vastagsága, e távol-ságot is változtatni kell.

Minden lyukat árral készítsünk, és a szíjat mindig csak egy lyukba fűzzük tovább. Fontos, hogy ne csináljuk meg előre a lyukakat, mert a mokaszin a varrás során fog kialakulni és az előre elkészített lyukak elcsúszhatnak egymáshoz ké-pest.

A szíjat úgy fűzzük be, hogy a fül a moka-szin orrának a külsejére kerül. A következő lyuk kb. 1+1/4 hüvelyknyire (kb. 3 cm) vezet az ellen-oldalra, majd a szíj ismét a külső oldalra majd új-ra a belső oldalra.

Aztán húzzuk össze a két lyukat óvatosan. Lehet, hogy igazítani kell a bőr hajlását a szíjon. Húzzuk szorosra, mert később már nagyon szorul-ni fog a szíjunk és vagy nem tudjuk megfelelően meghúzni, vagy elszakítjuk a szíjunkat. Ennél a meghúzásnál fontos, hogy elég erős legyen a szí-junk. Marhabőr esetén ez nem könnyű, a rugal-mas bőr nehezebben engedelmeskedik, könnyen visszaugrik. Ha jól csináltuk, a szíj szabályosan, szorosan fut és a bőrszélek ráncai szépen egymás mellett futnak. Csináljunk így 3 vagy 4 lyukat mindkét oldalon a kezdő lyukon kívül. Ez a rész azért fontos, mert csak akkor nem lesz nyitott a mokaszin, ha minden öltést erősen megszorítunk a beöltés alkalmával.

Amíg ezt a részt varrjuk, többször húzzuk egymáshoz a bőrszéleket, hogy biztosak legyünk benne, hogy a belső oldalon az összefekvés meg-felelő. Ha egy kicsit elcsúsznak egymáshoz ké-pest, kompenzálhatunk azzal, hogy a lyukat az egyik oldalon odább helyezzük. Álljunk meg, ahogy elértük a lábfej közepét mert itt át kell tér-nünk a sarok varrására.


Vágjunk egy újabb szíjat egy kis kerek fül-lel a végén, 1 és 2 láb (30-60cm) közötti hossz-ban. Szúrd az első lyukat a korábban kivágott ív egyik végébe, majd úgy fűzd át a szíjat, hogy a fül a mokaszin belső oldalára kerüljön.

A következő lyukat kb. ½ hüvelyknyire szúrjuk, majd fűzzük át a szíjat ismét belülről kife-lé, húzzuk meg erősen minden öltés után.

7-15 lyukat csináljunk attól függően, hogy milyen távol vannak egymástól az öltések, aztán, fűzzük össze a hátulját tovafutó öltésekkel, 1/8-1/4 (3-6 mm) hüvelyk közötti öltésközzel a bőr vastagságától függően. Az apró öltések a legjob-bak. A varrással álljunk meg 1/2-1 (1,27-2,54 cm) hüvelyknyire az így kialakult bokarész tetejétől és kössük el a varrást. A fölösleges szíjat hagyjuk fenn, hogy körbeköthessük majd a lábunkon.

Ezen a pon-ton próbáljuk fel a mokasszinunkat. Ha szükség van változtatásra, most még szabhatunk a bőrön. Ha megfele-lő a lábbelink, ak-kor fejezzük be a lábfej részt tovafu-tó öltésekkel

ugyanúgy, mint eddig tettük. A finom kidolgozású mokasszinok nagyon apró öltésekkel vannak varr-va elől is, mind hátul. Azt, hogy hol kötjük el a var-rást a lábfejnél, magunk döntjük el. A bokához közeli elkötés nem engedi, hogy piszok menjen a lábbelibe, de nehezebb fel és levenni.

A bokától távoli befejezés könnyebbé teszi a fel és lehúzást, de jobban piszkolódik a lábbeli. Miután elkötöttük a szíjat, levághatjuk akár egé-

szen rövidre is, de a megkötéshez meg is hagyhat-juk. Végül vágjunk egy harmadik szíjat, 1-3 láb hosszút (30-90cm). Ezen is lehet fül, de köthetünk rá csomót is. Szúrjunk be ahogy az ábra mutatja, alacsonyan a boka elülső részén. A mokasszin fel-ső része körbeveszi a bokát és ez a szíj 2-3x kör-befut rajta. A hátsó szíjat azért hagytuk hosszúra korábban, hogy legyen a megkötő szíjnak párja, de használhatjuk erre a célra a lábfejvarrás szíját is.

Most már nincs más hátra, mint felhúzni a mokaszinunkat és élvezni munkánk gyümöl-csét. Változtathatunk a mokaszinünk kinézetén, ha a mokaszin szárát enyhén lejtősre szabjuk,

vagy a szár szabad széleit cikkcakkoljuk. Ha esetleg nem elég nagy a bőr ahhoz,

hogy a teljes lábbelit kiadja, felvarrhatjuk külön is a bokarészt.


A tartósság és a jobb vízállóság érdekében annak idején a talprészt fenyőgyantával kenték be, de nem volt szokatlan a külön bőrtalp felvarrása sem. Fenyőgyanta helyett természetesen használhatunk mo-dern bőrkezelő készítményeket, ez nem von le semmit mokaszinunk élvezeti értékéből.

Ha valaki nem szívesen dobja le kedvenc cipőjét, mégis szeretne öltözéke kiegészítőjeként moka-szint viselni, az megteheti, hogy a szabásmintát nem a lábára méretezi, hanem a cipőjére, így a mokaszint egyszerűen ráhúzhatja a kedvenc lábbelijére. Ez ugyan némiképp rontja a mokaszin élvezeti értékét, de így a mokaszin kényelmetlenség nélkül használható hűvösebb vagy nedves időben is.

Dr. Batta József Tamás

Zuni mokaszin

A kész mokaszin


Időpont Verseny elnev. Szervező Helyszín Egyéb info

március 8. Évnyitó Kupa Komáromi VSE Komárom honvédfegyver ismárcius 21. Gellénháza Kupa Zegerszeg PLE –

Gellénháza PLE Gellénházaáprilis 4. Colt Kupa Colt PLE Gyáláprilis 18. Zalaegerszeg Kupa Zegerszeg PLE Zalaegerszegmájus 2. Klapka Kupa

EUROLIGA Royal SSK Komárom (SK)május 16. Kapszli Kupa Muskétás SE -

EUROLIGA HKLK Szentendre honvédfegyver ismájus 24. Berettyó Kupa Bihari Lövészklub Berettyóújfalumájus 21–24. Eisenstadt

MLAIC Friendship ÖSB Eisenstadtjúnius 6. Ballószög Kupa

EUROLIGA Ballószög SLE Ballószög honvédfegyver isjúnius 13. Nimród – Derringer

Kupa Colt PLE - ND Gyáljúnius 20. Szabadság Kupa FAL Kft. Csepregjúlius 3-5. Nagy Déli Cowboy

Találkozó MTTSZ Tótkomlós Tótkomlós honvédfegyver isjúlius 25. Erdődi Kupa Gellénháza PLE Gellénházajúl. 31.-aug 2. Országos Wild West

Walk Weekend Muskétás SE Márianosztra szeptember 5. Lajos Kupa

EUROLIGA Royal SSK Komárom (SK)szept. 6–13. MLAIC EB MLAIC Valencia (SP)szept. 19. Ardesa Kupa Colt PLE - ND Gyálszept. 26–27. 2009 25 – 50 m OB Zegerszeg PLE Zalaegerszeg honvédfegyver isoktóber 17. 2009 100 m és

korong OB MEFLSZ-MSSZ Jászfelsőszentgyörgyoktóber 24. Honvédfegyveres és

modellágyús verseny Komáromi VSE Komárom honvédfegyver isoktóber 25. Pontlövész verseny Komáromi VSE Komáromnovember 21. Pedersoli Kupa Kapszli - ? ??december 5. Évzáró Kupa Komáromi VSE Komárom

Pirossal jelöltük a nemzetközi szintű versenyeketKékkel jelöltük az országos bajnokságokatZölddel jelöltük a dzsembori jellegű lövésztalálkozókat

Szerettel várunk minden érdeklődőt, versenyzőt!

Sporttársi üdvözlettel:

MSSZ & MEFLSZ

2009. évi történelmi pontlövész versenylista


Forró szél söpört végig a fennsíkon. A Mesa Cabra poros vidékén a rengeteg kecskén kívül, akik a fennsík nevét adták, csak egy ember élt, maestro Don Alfonso Alejandro Felipe María Desiderio y Sánchez Bartolomé de la Soledades Mequemeque, röviden don maestro Mequemeque, még rövidebben Mekk Mester. Miközben rázatta magát a szép, ezüstözött nyeregben, azon gondolkodott, mit is főzzön, ha végre egyszer hazaér.- Egy fiatal kecske – ábrándozott, – egy fiatal kecske finom zsenge húsa kukoricalepényben, sajttal, vörösborral!Amint hazaért, a vágyait tett követte, elkapott egy hat hónapos gidát, a balta fokával érzéstelenítette, majd perceken belül már a gerendába vert szögeken lógott szegényke, bundájából kiugratva. Gyakorlott mozdulatokkal darabolta fel a gidát, és nekilátott a főzésnek.

Elkészítése

Az olajban fehérre pirítjuk az apróra darabolt kecskehúst, majd rátesszük a finomra

vágott hagymát, fokhagymát, a fűszereket, és lassú tűzön rövid levű pörköltöt készítünk, Ha a levét nagyon elforrja, akkor hús alaplével hígítjuk, de ne legyen rajta túl sok szaft. Amikor a hús már puha, belekockázzuk a paradicsompaprikát és a zöldpaprikát, és még egyszer átrottyantjuk.

A tortilla összetevőit összekeverjük, fél órát pihentetjük, aztán egy nagyméretű, nagyon forró serpenyőben egyenként mindkét oldalán kisütjük. A tésztát minden merítés előtt célszerű a merőkanállal átkeverni, mert a kukoricaliszt kiülepedhet az aljára! A kisült tortillákat - mint a palacsintát - betöltjük a húsos masszával, feltekerjük, és a kizsírozott-olajozott kis tepsibe tesszük egymás mellé. A mártáshoz az olajban megpirítjuk a hagymát és a fokhagymát, meghintjük a liszttel, összekeverjük, hozzáadjuk a paradicsompürét, a cukrot és a fűszereket, és a hús alaplével felöntjük. A Tabascoval vigyázzunk, mert döbbenetesen erős! Átforraljuk. Kóstolás után, ha kell, utána ízesítjük, és ¾-részét a feltekert tortillákra öntjük. Az így előkészített

Enchilada á la Mequemeque


enchiladát megszórjuk reszelt sajttal, és forró sütőben pirosra sütjük.

Tálaláskor friss zöldségekkel, és a maradék mártással díszíthetjük. 8-9 darab lesz, de nagyon laktató! Ital: félszáraz vörösbor.

Jó étvágyat!

Hozzávalók:

A tortilla tésztájához:4,5 dl liszt,3 dl kukoricaliszt,1,5 kiskanál só,7 dl víz,4 evőkanál olaj.

A töltelékhez, amit a tésztába csavarunk:80 dkg apró kecskehús,1 dl olaj,2 közepes hagyma,4 gerezd fokhagyma,só,őrölt bors,pirospaprika,kakukkfű, esetleg oregano,csili vagy Erős Pista,szükség szerint hús alaplé,1 db paradicsompaprika,1 db zöldpaprika.

A mártáshoz:28 dkg paradicsompüré (4 kis konzerv),1 kis hagyma nagyon apróra vágva,3 gerezd fokhagyma nagyon apróra vágva,csili vagy Erős Pista,kakukkfű,őrölt bors,só,2 evőkanál cukor,1 mokkáskanál Tabasco szósz,2 evőkanál olaj2 evőkanál liszt,0,5 l hús alaplé.

Összeállításkor:olaj vagy zsír az edény kikenéséhez,20 dkg reszelt sajt, lehetőleg cheddar.

Megagéza, 2009.

Maverick Kid III.Száraz, forró bozótos Mexikóban, néhány

agave, kaktuszok és csörgőkígyók, büdös, mosdatlan rablók tanyája. A félig kiszáradt, mély kút vize zavaros, és valamilyen furcsa mellékíze van, a környéken vad alig található, enni csak a csontsovány tyúkokat lehet, amiket a rablók szakácsa, Eduardo isten tudja honnan lopott. Ez volt Campo Desesperanza, a Reménytelenség tábora, Maverick Kid új otthona. A sabinasi bank kifosztása után ide igyekeztek, itt akartak elrejtőzni az őket üldöző katonák elől. Valamikor szegényes kis falucska lehetett, de elnéptelenedése után a természet kezdte visszavenni ami az övé, a roskatag viskók eltűntek a bozótos mögött, út már régen nem vezetett errefelé, még a környéken lakó idősebbek sem emlékeztek a hajdani falucskára. Ez tette ideális rablótanyává, valamint az a tény, hogy a vidék legmagasabb pontján volt, ezért a környező bozótosból minden irányt szemmel lehetett tartani. Maverick Kid rablócsapata további veszteségek nélkül elérte a menedéket nyújtó bozótost, és miután körben őröket állíttatott, Moses nekilátott a zsákmány elosztásának. A rabolt pénzt kiszórta a kecskelábú asztalra, és az egyik rabló, Esteban segítségével – akit alvezerének szemelt ki – csinos rakásokba rendezték. Először három egyforma köteget alkottak, és Kid eltette az egyiket, ez volt a vezér része, a harmad. A maradék pénzt most négy részre osztották, és az egyiket megkapta Esteban, az alvezér. Utána a többit annyi részre osztották, ahányan még maradtak. Moses elkomorodva nézte, amint az emberek egymást taposva tülekedtek az asztalhoz, és kipirult arccal tették el a gyilkosságok árát. Boldogok voltak, hogy közülük annyi ottmaradt holtan a városban, mert így nagyobb volt a részesedésük. A fiú valósággal rosszul lett az undortól és a szégyentől, teljesen elfehéredett.- Don Kid, csak nincs valami baja? – kérdezte Esteban. – Igyon pár pohárral, mert nagyon elszíntelenedett! – röhögött. Moses egy hatalmas ökölcsapással bizonyította be, hogy ez csak a látszat, nincsen neki semmi baja. Esteban – a többi rabló nagy örömére – vérző szájjal esett hanyatt, egyenesen egy rakás lócitromba.- Ez az, patrón, jól megadta neki!


- Igyunk az új patrónra! Kemény bandido!Moses undorát legyűrve, – hogy tovább szilárdítsa pozícióját – együtt ivott az emberekkel. És hogy Esteban lássa, alapjában véve nem haragszik rá, vele is ivott, sőt meg is dicsérte kemény állát. Az ivászat késő éjjelig tartott. Másnap reggel akár egy kisgyerek is elfoghatta volna az egész bandát, a másnapos emberek szinte magatehetetlenek voltak. Mint kiderült, az őrök is lerészegedtek, az egész tábor védtelen maradt. Maverick Kid éktelen haragra gerjedt!- Esteban, az őrök közül lőj le kettőt!- Si, Don Kid, rend lesz! – és már el is dördült a két lövés. Az emberek megrettenve néztek egymásra, az új patrón nem teketóriázik. Délelőtt

aztán mindenki nekilátott a feladatának, kicsit helyre kellett hozni a tanyát. Közben Kid alvezérével tárgyalt.- Esteban, hamarosan újabb bankot kell keresni, mert különben felkopik az állunk.- Si, Don Kid, tudok még többet is, bár kicsit messzebb vannak. Van például egy nagyon nagy bank a határ mellett, Piedras Negrasban, esetleg egy kis bank közelebb Nava-ban. De a vonaton is rendszeresen szállítanak pénzt, azt se nehéz megszerezni. Vagy lenne még …- Elég lesz ennyi is! – vágott a szavába a főnök. – Piedras Negrasban van katonaság? Mennyire őrzik a bankot?- A helyőrség a városon túl a határ felé van, bent a városban nincs sok fegyveres. A rablókat a

határon túlról várják! – röhögött Esteban.- Jó, akkor ezt a bankot raboljuk ki! Erről az oldalról nem számítanak rablásra, nem lesz nehéz dolog. De mégis jobb lenne éjszaka csinálni, dinamittal kirobbantani a falat és a széfet, aztán a sötétben gyorsan meglépni. Kell szerezni a bányavidékről dinamitot, legalább négy hatos csomagot, gyújtózsinórt, meg szerszámokat.- Patrón, tíz napon belül itt lesz minden.

Hosszú tíz nap következett. Moses sokat volt egyedül, elkülönült embereitől, mert undorodott tőlük. Hogy leplezze undorát, gyakran kilovagolt Cóndor hátán, felderítette a környéket. Közben jöttek a hírek, a sabinasi rablásért tízezer pesót tűztek ki a fejére, a többi rablóra három-háromezret. A megölt pénztáros köztiszteletben álló személy volt, és a katonaság is bosszúra éhesen kereste őket. Moses, hogy szőke haját elrejtse, pirostarka kendőt kötött a fejére, és még szélesebb karimájú sombrerót szerzett. A bőrét már eléggé kicserezte a nap, majdnem olyan sötét volt, mint a félvéreké. Egyik nap egy pár viskóból álló


tanyán igazi kincsre bukkant, egy régi maja nyakéket látott egy szegény peon öreganyján. Nem tudott neki ellenállni, és hosszas alkudozás után megvette. Talán eszébe jutott Lolita? Ki tudja, mert még magának sem vallotta be. A nyakába akasztotta a láncot a furcsa aranyfigurával, hátha szerencsét hoz, magához vonzza a többi aranyat. Esetleg az óhaza mondái jutottak eszébe, a Rajna kincsei? Közben megjött a dinamit is, így aztán a csapat elindult a határ, Piedras Negras felé. A vállalkozás rosszul kezdődött, a szakácsot otthon kellett hagyni, mert egy kelés miatt nem tudott lóra ülni. Rosszkedvűen lovagoltak rekkenő hőségben, és a kút rosszízű vize hamar kifogyott a vizes tömlőkből. Ezen a vízszegény tájon nem volt könnyű utánpótlást szerezni, így Maverick Kid kiküldött hat embert vízért, három irányba. Estére négyen vízzel tértek vissza, két embert soha többet nem láttak viszont. Piedras Negras előtt ideiglenes rejtekhelyet kerestek, Don Kid és Esteban belovagoltak a városba terepszemlére. A bankot hamar megtalálták, de minden utcasarkon az ő körözvényeik voltak kifüggesztve. Baljós előjel! Szerencsére nem ismerték őket fel, Esteban fél szemét lekötötte, Moses sántított, mintha az egyik lába merev lett volna, árulkodó szőke haját a pirostarka kendő eltakarta. Két napig tartott a felderítés, és a terv kidolgozása. Természetesen a bankban is voltak, Esteban egy kisebb összeget helyezett letétbe, hogy az ügyintézés alatt mindent alaposan megfigyelhessenek. A mellékutcai falat akarták kirobbantani, és így az iroda felől jutottak volna a széfhez. A házon belül már csak egy rácsos ajtó volt, az nem látszott nehéz esetnek, de gyorsan és összehangoltan kellett cselekedni. A csapat megvárta a késő estét, és több részletben odaszivárogtak a bank közelébe. Két ember villámgyorsan megásta a mellékutcában a fal alját, a gödörbe betették a dinamitrudakat és földdel-kővel lefojtották, majd meggyújtották a zsinórt. Kisvártatva hatalmas dörrenés reszkettettette meg a levegőt, a rablók félig süketen ugrottak be a keletkezett nyíláson. Egy újabb rúd rövid kanóccal, és már a rács is kidőlt. A széf sarokvasaira már nehezebb volt feltenni a rudakat, de ezzel is hamar végeztek, és a nehéz vasajtó leszakadt a pántokról. A páncélszekrény tartalmát gyorsan zsákokba söpörték, és már rohantak is ki az épületből. Kint az utcán a

felriadt polgárok egy része már tűzharcba keveredett a rablókkal, akik Maverick Kid kiáltására vágtába ugrasztották lovaikat, és megpróbálták elhagyni a várost. Két-három lemaradótól eltekintve szinte könnyedén kijutottak a városból, hat-hét ló is cipelt pénzeszsákokat. Nagy fogás volt. A városon kívül a lovakat ügetésre fogták, mert az éjjel még nagy utat akartak bejárni, és a sötétben nem tartottak az őket üldöző polgároktól. Ők az első halottuk után feladták az üldözést, és visszamentek a városba. A csapat így üldözők nélkül ügetett a sötét országúton. Hajnalban elrejtőztek, hogy kivárják az újabb estét. Nem tudták, hogy a rablásról távírón már értesítették a környék összes helyőrségét, és a katonaság áthatolhatatlan gyűrűt vont köréjük. Mint derült égből a villámcsapás, úgy érte őket nappali álmukban a katonák erős puskatüze. A felriadt rablók – már akit az első sortűz nem szegezett a földhöz – lóra kaptak, és megpróbáltak áttörni a katonák gyűrűjén. Egy részüket a katonák élve vagy holtan elkapták, de pár ember, köztük Maverick Kid, Esteban, és még négyen átvágtak a süvítő golyók között. Ők hatan – négyük lova pénzt is vitt – apróbb sérülésekkel menekültek. Egyenesen belerohantak a tartalékcsapatba, és a kialakuló tűzharcban Esteban elesett. Moses szembekerült a tartalékcsapat őrmesterével és két közkatonával, akik elállták az útját. A remek amerikai Colt pillanatnyilag megmentette a fiú életét. Az őrmester és az egyik katona meghalt, a másik könnyebben megsérült. Kid hatalmas ütést érzett a hátában, és majdnem lebukott Cóndor hátáról. Ráhajolt a ló nyakára, úgy próbált menekülni, de az egyik lábába két újabb golyó fúródott, az egyik csontot is ért. Moses életét gyors lova mentette meg, igazat mondott Julio Cesar Herrero, a ló tényleg felülmúlhatatlanul gyors volt. Az üldöző katonák lassan elmaradtak, a fiú lassíthatott. Sebei elég bőségesen véreztek, megpróbálta az ingével, pirostarka kendőjével bekötözni őket. A vérveszteségtől lassan elerőtlenedett, alig tudta magát tartani a nyeregben. Viszont a kötések lassan megállították a vérzést, így már nem hagyott vérnyomokat maga után. A leszálló hűvös este felüdítette. Számot vetett helyzetével, és San Felipe felé vette az irányt. Úgy gondolta, onnan már nincs messze Don Alfonso haciendája, ahol Inez mama, és főleg Lolita talán megint befogadják. Bár – gondolt bele szégyenkezve –


ahogy búcsú és köszönés nélkül elhagyta őket, talán tudni sem akarnak róla többet! Tán még a katonáknak is szólnak – rettent meg a gondolattól. Miközben lovagolt az éjszakában rejtekhelyet keresve, végiggondolta a lehetőségeit. Talán mégis jobb lesz, ha nem megy a haciendára. Megkeresi Herrerót, ő majd jó pénzért szerez segítséget, nála van az előző rablásból a része, valamint a mostaniból még két zsák pénz. Ennyivel már lehet kezdeni valamit. Hajnalodott. Mivel nem akart napközben az úton mutatkozni, ezért behúzódott a bozótosba, ahol egy kevés sovány fű is volt Cóndornak, és nedvdús kaktusz neki. Az egyik kaktuszfajtából több darabot megrágott, és a sebeire kötözte, mert úgy hallotta, gyulladáscsökkentő hatása van. Minden esetre, pillanatnyilag hűsítette az égő területeket, és megakadályozta a további vérzést. Alkonyatkor döbbenten tapasztalta, hogy már nem tud felülni a lóra, úgy elgyengült. Cóndort száron vezetve indult el az éjszakába. Később aztán egy kidőlt fa segítségével sikerült felkapaszkodni a nyeregbe, így már gyorsabban haladt. Ereje egyre fogyott, és a sebláz kezdte elővenni.- Kitartás, már nincs sok hátra! – próbálta megtartani magát a nyeregben. Az út hátralevő részét már félig eszméletlenül tette meg. Szerencsére Cóndornak apránként ismerős lett a táj, és az okos állat hazatalált egykori istállójához. Julio Cesar Herrero épp az udvaron dolgozott, amikor a nyitott kapun keresztül a ló meghozta véres terhét.- Madre de Dios! – ugrott fel a készülő kosár mellől Herrero, – hiszen ez Cóndor és Don Kid! Csak senki meg ne lássa őket!

Gyorsan bevezette a lovat az istállóban a leghátsó rekeszbe, és Maverick Kid eszméletlenül hullott a karjai közé.

folytatjuk…

Némethy Géza, 2008.

http://www.kapszli.hu

fÜstÖlg - kapszli.hukapszli.hu/wp-content/uploads/2013/11/fustolgo_14.pdf · 2019-09-23 ·...

Documents