Fogalmak V osztály

A zoológia az állatok, a botanika a növények, az antropológia az emberek és a mikrobiológia a mikroorganizmusok, a mikológia a gombák tanulmányozásával foglalkozik.

A sejt - az összes élőlények alapvető szerkezeti és működésbeli egysége. Minden sejt három alapvető alkotórészből áll: sejthártyból ,citoplazmából és sejtmagból

Kloroplasztiszok - a növényi sejtek zöld színtestecskéket (kloroplasztokat) tartalmaznak. Kloroplasztokban készül a táplálék.

Szövet - azt a sejtcsoportot, amelynek sejtjei azonos eredetüek, hasonló alakuak, nagyságuak, szerkezetüek és azonos feladatot végeznek, szövetnek nevezzük.

Növényi és állati szövetek - a növényi szervezetben- védő, szellőztető, szállító, fotoszintetizáló, raktározó szövetek, az állati szervezetben- hámszövet, kötőszövet, izomszövet, idegszövet.

Országok:1. monérák országa- valódi sejtmaggal nem rendelkező élőlények (baktériumok és kék moszatok)2. protisták országa- egysejtű élőlények amelyek sejtjeikben valódi sejtmag található (moszatok)3. gombák országa (penész gombák, élesztő gombák, kalapos gombák)4. növények országa (talofiták, kormofiták)5. állatok országa

A virusok - sejttelen életformák. Egyedül életjellenségük a szaporodás, de csak élő sejtben szaporodnak.

A baktériumok - a sejttestük nagyon egyszerű felépitésü. Sejtmagjuk nincs. A sejtmag anyaga szétszortan foglal helyet a sejtben. Testüket kívülről három burkolat boritja.1. a nyálkás burkolat2. sejtfal3. sejthártya

Autotrof táplálkozás- maguk állítják elő a táplálékot, álltalában fotoszintézissel megy végbe.

Heterotrof táplálkozás- más szervezetek által előállitot anyagokkal táplálkoznak. Szaprofita táplálkozás - (elhalt növényi és állati szervezetekkel való táplálkozás,

az állati és növényi szervek rothadását idézi elő) Élősködő (parazita) táplálkozás - olyan táplálkozás amikor a paraziták más

szervezetek anyagaival táplálkoznak. Szimbiózis - két külömböző élőlény hasznos együtélését szimbiózisnak nevezzük. Tallófiták – (alsóbb rendű növények) nics gyökerük, száruk, sem levelük. Kormofitáknak – (magasabb rendű növények) van gyökerük, száruk, levelük. Vegetatív- ne szaporító (a gyökér, a szár és a levél a növény vegetatív szervei) Generatív – szaporító szervek ( virág, mag, termés a növényeknél) Gyökér feledata - A szárazföldi növények gyökérrel rögződnek a talajhoz

melyből a vizet és az ásványi anyagokat nyeri. Rügy - a növényeknek az a része melyben osztódó sejtek vannak.

Lágyszárúak - egyéves növények. Száruk zöld, sima, gyakran fényes. Belseje üreges és levegő tölti ki. A szállítónyalábok rend nélkül vannak elhelyezve

Fásszárúak - több éves növények.. Az elhalt parafa kéreg alatt élőrész helyezkedik el melynek egyik sejt rétege a kambium (oszódó gyűrű) álladnóan új sejteket növeszt. A fa törzsének a közepén bél van.

Levél szerepe - amelyikben fotoszintézissel készül a táplálék. Oszlopos (palliszád) réteg – levél bőrszövete alat található és kloroplasztiszokat

tartalmaz. A lélegzés- a növények oxigént vesznek fell környezetükből és széndioxidot

bocsátanak ki. A fotoszintézis - pedig olyan folyamat, amely során a hlorofill testecskékben

szén- dioxidból és vízből a nap sugárzó energijája segítségével táplálék készül, és oxigén szabaúl fel

A párologtatás- az a folyamat melynek során a növények levelei apró nyílásain (sztómák) át vízpárát bocsátanak ki magukból.

Megporzás - (szél, rovarok,víz segítségével) olyan folyamat amikor a virágpor a termő bibéjére kerül.

Megtermékenyítés – a hím és női ivarsejt összeomlása Zigóta – megtermékenyítet petesejt Termés kialakulása - A magházból termés, a magkezdeményből mag, a

zigótából pedig csíra lesz. A vegetatív szaporodás - a virágos növények ivartalan szaporodása önfentartó-

vegetatív szervekkel. Az élőlények rendszerezése Linee szerint: ország (világ), törzs, osztály, rend,

család, nemzetség és faj. A faj - olyan egyedek csoportja, melynek külalakja és felépítése hasonló, és

egymást között szaporodva termékeny utódokat hoznak létre a Micélium - a gomba fonálszerüen elágazó telepteste. A micéliumot hosszú fonálszerű sejtek (hifák) alkotják Sporangiumok - micéliumból növekednek és bennük számtalan apró, egysejtű

spóra képződik emelyel gombák szaporodnak Az élesztőgombák - egysejtű gombák. Ivartalanúl szaporodnak bimbózással vagy

sarjadzás utján Antibiotikumok - élősködő bakteriumokat le tudjuk küzdeni antibiotikumokkal

amelyet gombából kapunk. Kitin - gombák sejtfalát alkotja. Ugyanilyen anyagból épül fel a rovarok váza is

NÖVÉNYEK ORSZÁGA

TALOFITÁK KORMOFITÁK1. moszatok2. zuzmók

virágtalan virágos1. mohák 1. nyitvatermők2. harasztok 2. zárvatermő

Fogalmak VI osztály

Az emésztőűregecskék -a táplálék megemésztésében vesz rész (amőbák, ostorosok, csillósok)

A lüktetőűregecskék - a káros anyagok eltávolítását végzik (amőbák, ostorosok, csillósok)

Az álláb - a test bármely pontján kinyújtható sejtplazmanyúlvány. Amőba táplálkozását és mozgását állábak segítségével végzi.

Ciszta - Kedvezőtlen körülmények között az amőbák nem táplálkoznak, nem szaporodnak, hanem összegömbölyödnek, és szilárd burkot termelnek – ciszta.

A vérhasamőba - súlyos bélbetegségnek, a vérhasnak (dizentéria) okozója. Az Euglena – (ostoros) ostora segítségével mozog. Szemfolt - az Euglenál található. Szemfolt színes testecskeszerű érzékszerv,

melynek szerepe az állatok szemével azonos. Állattelep (kolónia) – szoros kapcsolatban álló egyedek csoportja, melyek együtt

mozognak, táplálkoznak, szaporodnak és védekeznek ellenségeiktől ( Volvox) Konjugációba két papucsállatka egymás mellé helyezkdik, köztük kis plazmahíd

létesül, sejtmagjaik pedig néhány részre osztódnak. Ezután a sejtmagvak egyes részei kölcsönösen kicserélődnek, és összeolvadnak a másik sejtmag részecskéivel. Az állatkák ezután szétválnak, és osztódással szaporodnak.

Sejten belüli emésztés ( szivacsoknál) - az ostoros galléros sejtek bekebelezik a tápanyagokat, és a kocsonyás anyagba továbbjtják, ahol az amőbaszerű sejtek megemésztik.

Sejten kívüli emésztés (csalánozók) - a hidra csalánsejtjeivel megbénítja aldozatát, fogókarjaival megragadja, es szájnyilásához viszi, innen a táplálék az ősbélüregbe kerül, ahol megemésztik.

Hálózatos idegrendszer – a hidra testében egyenletesen szétszóródott idegsejtek nyúlványaikkal összekapcsolódva hálózatot alkotnak.

A sugaras szimmetria - amelynél a fontos szervek a test elképzelt hossztengelye körül sugarasan helyezkednek el (csalánozóknál).

Kétoldali szimmetria - a fontos szervek arányosan helyezkednek el a jobb és a bal oldalon

Az elsődleges testüreg - folyadéka körülveszi a bélcsatornát, és benne helyezkednek el az ivarszervek is ( először hengeresférgeknél jelent meg)

Zárt típusú véredényrendszer – vér csk a véredényekben áramlik ( először foldigilisztánál)

Másodlagos testüreg - központi sejtrétegben képződüt és folyadék tölti ki. (először foldigilisztánál)

Nyitott véredényrendszer - a vér a véredényekből a test üregeibe ömlik, és ily módon látja el a szöveteket oxigénnel (puhatestűek, ízeltábúak, tüskésbőrűek).

Az ízeltlábúak testtájékak – a fej, a tor, és a potroh A lemezes tüdő - a pók légzőszerve A légcsövek ( tracheák) – a rovarok légzőszerve Nem telyes átalakulás - akkor ha a petéből kikelt lárva a kifejlett rovarra

hasonlít. (szöcske, tücsök…)

Telyes átalakulás - a zigotából lárvák kelnek ki, melyek nem hasonlítanak a szülőkre. Meghatározott táplálkozási és növekedési időszak után a lárvák bábbá alakulnak, és a bábból fejlődik ki a kifejlett állat.

A gerinchúr - kötőszövetből alakult rugalmas pálca, amely az egész test hosszúságban a bélcsatornát felet helyezkedet el. Az alsórendű gerinchúrosok gerinchúrja az állat egész élete folyamán megmarad. A felsőrendűek, gerinchúrja csak a magzati állapotban van meg, a kifejlet állatnál eltűnik. Helyet porcos vagy csontos gerincoslop foglaja el

Gerinc - A gerincesek tengelyváza csontos vagy porcos gerincoszlop. A különböző állatcsoportok gerincoszlopa különböző számú csigolyákból áll.

Oldalvonal - A test két oldalán végighúzódó érzékeny oldalszerv (oldalvonal) segítségével érzékeli a hal a nyomést és a víz áromlását.

Úszóhólyag - ennek térfogatváltozása lehetővé teszi a hal számára, hogy a felső szintekből az alsokba jusson, vagy fordítva.

Változo testhőmérséklet - (halak, kétéltűek, hüllők), a környezet hőmérsékletétől függ

Állandó testhőmérséklet (madarak és emlősök) – az agyallapi mirigy szabályozza a testhőmérsékletét.

A kloakába - nyílnak a húgyvezeték, a szaporítószervek kivezető csatornái és végbélnyílás is.

A faggyúmirigyek - váladékai a bőrre és a szőrzetre kenődnek, és ennek következtében a bőr és a szőr puhává és vízhatlanná válik.

A verejtékmirigyeken - keresztül választódnak ki a vérből az anyagcsere útján keletkezett bomlástermékek. Verejtékezéssel szabályozódik a testhőmérséklet is.

Rekeszizom - az emlősök mellkasát a hasüregtől a rekeszizom – diafragma – választja el.

Az első evolúciós elmélet - megalapozója Jean – Baptiste Lamarck (1744 – 1829) francia természettudós volt. Szerinte a fejlődés lassú és fokozatos volt, és a természetben nem voltak olyan ugrások , amelyek lehetővé tették új fajok keletkezését.

Charls Darwin - az evolúciós tan megalapítója. Darwin megalapozta a szerves világ evolúciójáról szóló tudományos elméletet. Elméletének alapja a változékonyság, az öröklődés, a létért való küzdelem és a természetes kiválogatódás.

ÁLLATOK ORSZÁGA

EGYSEJTŰEK TÖBBSEJTŰEK1. amőbák2. ostorosok (eugléna, Volvox- kolónia)3. csillósok (papucsállatka) GERINCTELENEK GERINCHÚRÓSOK

I. előgerinchúrosok (féregszerű gerinchúrosok) II. zsákállatok (Tunicata)

III. fejgerinchúrosok (Amfioxusz)

Két csíralemezből állóak Három csíra lemezből állóak IV. GERINCESEK1. szivacsok 1. Laposférgek 1. körszájúak2. csalánozók - örvényférgek (planáriák) 2. halak-hidra - szívóférgek (mételyek) - porcoshalak-tengeri rózsák - galandférgek. - csontoshalak-korallok 2. Hengeres férgek - tüdőshalak-medúzák - bélgiliszta - bojtosúszós halak

- trichina 3. kétéltűek 3. Gyűrűsférgek - lábatlan kétéltűek

- földigiliszta - farkos kétéltűek- piócák - farkatlan kétéltűek - tengeri gyűrűsférgek (békák)

4. Ízeltlábúak 4. hüllők- rákok - hidasgyíkok- pókszabású állatok - gyíkok- százlábúak - kígyók-rovarok. - teknősök

5. Puhatestűek - krokodilok- csigák 5. madarak- kagylók - futómadarak- fejlábúak - úszómadarak

6. Tüskásbőrűek - repülőmadarak- tengeri csillagok, 6. emlősök- tengeri sünök, - kloakás emlősek- tengeri uborkák, - erszényes emlősök- tengeri liliomok - méhlepényes emlősök- kígyókarú tüskásbőrűek

Fogalmak VII osztály

A sejtártya – beboritja és körűlhatárolja a sejtet, meghatározza alakját, védi a külső hatásoktól, és lehetővé teszi az anyagcserét a sejt és környezete között (áteresztő képessége pedig válogató)

A citoplazma – a sejtet kitöltő folyékony anyag, melyben víz, sók, fehérjék, zsírok és szénhidrátok találhatók

mitokondriumokban – sejtlégzés folyamat endoplazmatikus retikulum – növeli a sejt belső felületét és külömböző

anyagokból állítja elő a fehérjéket (rapacsos felületű reticulum-rákapcsolódnak a riboszomák) és a zsíokat (síma felületű reticulum-nem kapcsolódik a riboszoma)

riboszomák – fehérje molekulákat építik lizoszomák – nagy molekulákat enzimekkel bontják golgi-készülék – a sejt elválasztó tevékenységében vesz részt a centiólumok – sejtosztódáskor képezik az osztdási orsót A sejtmag –a sejt közepén helyezkedik el. Hártyájában pórusok találhatók. Benne

van a sejtmag alapanyaga, a kromatin. Sejtosztódáskor a kromatinból képződnek a kromoszomák. Kromozomák DNS molekulákból állnak.

Géneknek nevezzük; ezek olyan elemi egységek amelyek meghatározzák a szervezet öröklödő tulajdonságait és e tulajdonságok változékonyságát

A testi sejtek számtartó osztódással vagy mitózissal szaporodnak. Mitózis fázisai: interfázis, profázis, metafázis, anafázis, telofázis.

Az ivarsejtek (spermiumok és petesejtek) a 2n kromozomás ős ivarsejtekből számfelező osztódása meiózissal szaporodnak

Szövetek: 1. Hámszövet (a. hámszövet, b.mirigyes szövet), 2. kötőszövet (a. a szűkebb értelemben vett kötőszövetek, b. a porc szövet, c. a csont szövet , d. a vérszövet és nyirokszövet), 3. az izomszövet, 4. az idegszövet

Bőrűnk három rétege: felhám, irha, bőr alatti kötőszövet A bőr szerepe: Megakadályozza a nedvdús szövetek kiszáradását, Meggátolja a

baktériumok behatolását, Részt vesz a test hőmérsékletének szabályozásában, A verejték eltávolításával megszabadítja a test bizonyos káros anyagoktól

A csontváz a fejvázból, törzsből és a végtagok csontjaiból áll. A törzs váza gerinc oszlopból, a bordákból és a mellcsontból áll Három féle izomszövet létezik: sima izomszövet, a harántcsikolt izomszövet, a

szív izomszövet Az izomszövet sajátosságai érzékeny (ingerlékny) öszehúzódik és rugalmas. Az idegrendszer irányítja az életműködéseket, öszehangolja a szervezet

viszonyát a külvilággal és lehetővé teszi a beszéd valamint a gondolkodás fejlődését.

Az idegek lehetnek: a. érző ideg (szenzitív), b. mozgó ideg (motorikus), c. kevert.

Az ingerlékenység tehát az idegsejt egyik tulajdonága Az idegsejt másik tulajdonsága az ingerületet vezető képessége.

Központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja.

Azt az utat amelyen az ingerület halad, az ingerhatás helyétől, az igerfelfogó készüléktől (receptor), az érző idegen át, a gerincvelő szürke állományáig, majd innen a mozgató idegen át a mozgást végrehajtó szervig (effektor) reflexívnek nevezzük.

Az agy : nyúltagy (légzést és a szívműködést irányítja), a középagy (a látás és a hallás központja.), a kisagy (összhangolja, a testmozgásokat és az egyensúlytartást), a köztiagy (alján hipotalamusz vegetatív idegrendszer található), a nagyagy (megasabb rendű agytevékenységeknek a központja van a gondolkozás, tanulás, emlékezés, itélet alkotás, érzelmek, beszéd, tudás.)

Azokat a szerveket , amelyek biológiailag aktív anyagokat (hormonokat) közvetlenül a véráramba ürítik, belső elválasztású mirigyeknek nevezzük.

Hasnyálmirigy (pankreász) közvetlenül a vérbe választja el az insulin nevű hormont. Az insulin szabályozza a cukor felhasználást a szervezetben.

A melékvese velőállományból adrenalin hormone választódi ki. Adrenalin serkenti a sív és a vérerek működését, növeli a vérnyomást, befolyásólja a simaizmok működését és az energiafogyasztást.

A pajzsmirigy – a gégefő alatt helyezkedik el. Hormonjai serkentik a szervezet anyagcseréjét, gyorsítja a szívműködését és a légzést. Fokozot hormontermelése Basedow-kort idéz elő

Az agyalapi mirigy (hipofízis) – egy kis nyél kapcsolja az agy also részéhaz,a köztiagyhoz.Többféle hormont választ ki , s ezeknek döntő hatásuk van a növekedésre, az anyagcserére, a vizeletkiválasztásra, a vízforgalomra

a látás érzékszerve - a szem segédszervei(szemöldök, a szemhélyak , szempillák, könnymirigyek, hat pár szemizom) a látószerv fő részei (szemgolyó, a látóideg, látóközpont (az agy agyszirti tájékán)

A hallószerv részei: a fül – mechanóreceptorokat tartalmazz( külső, közép- és belső fül), hallóideg és halló központ – amelyik a nagyagy kérgben található.

A hang a hangszallagok rezgése utján keletkezik, ezt pedig a tüdőből kiáramló levegő idézi elő.

A vérkeringés szerveihez tartoznak:1. A vér, a szív és a vérerek. 2. A nyirok (limfa), a nyirokerek és a nyirok mirígyek

A vér fő alkotórésze a halványsárga színű, kissé sós folyadék, az úgynevezett vérplazma, melyben vörös vérsejtek, fehér vérsejtek, valamint vérlemezkék uszkálnak.

A vérplazmában 90% víz, ásványi anyagok, cukrok, fehérjék, enzímek és több féle hormonok is vannak

A vörös vértestek (eritrociták)-bennük találhatók az un hemoglobin, amely vasat tartalmazz és szálítja az O2 és CO2 a szervezetbe.

A fehér vérsejtek (leukociták) védik testünket a korokozóktól (felfalják és megemésztik).

Vérlemezkék (trombociták) fontos szerepük van a véralvadásban (koaguláció). az artériák- kemény, de rugalmas falú vérerek, melyek a vért vezetik el a szívtől a vénák- elvezetik a vért az összes szervekből a szív felé A nyirok átlátszó vagy halvány sárga folyadék, fehér vérsejteket tartalmazz. A

szövetekben képződik és saját érrendszerében áramlik. A nyirokszervekhez tartozik a lép is

A vizelet vizet, ásványi sókat, húgyanyagot, húgysavat és egyéb anyagokat tartalmaz.

Az élőlények váltivarűak (gonohoristák) vagy himnősek (hermafroditék) lehetnek

A megtermékenyülés a petevezeték felső harmadában történik. Ovuláció – amikor a petesejt a petevezetékbe jut Ha a petesejt nem termékenyül meg a méhnyálkahártya leválik , és a szülőúton,

hüvelyen át mensztruációs vérzéssel távozik ( 3-5 napig tart).Az ember evolúciós fejlődése!

Neve Hól találták Mikor élt1. Ausztralopithecus (déli ember)

Dél – közép Afrika 1 – 1,5 milió éve ezelőt

2. Hono erectus (felegyenesedett ember)

Indonézsia 500.000 éve ezelőt

3. Homo sapiens (értelmes ember)a) történelem előti ember (neandertáli, krapinai, cro – magnon – i ősemberek

Europa 300.000 – 25.000 év előt

b) mai ember

Sejt részei! Mitózis fázisai!

Bőr metszete! Agy részei!

Idegsejt részei! Belső elválasztásu mirigyek!

Látő szervek!

Halló szervek!

Emésztőszervek! Kiválasztószervek!

Légzőszervek! Vérátömlesztés (tranzfúzió)

Hím ivarszervek! Női ivarszervek!