Kóroki tényezők. Veszély, kockázat. Kockázatbecslés, kezelés. Ipari és háztartási vegyi anyagok okozta egészségkárosodások.

Foglalkozás-egészségtan II.

2015

Munka

Olyan céltudatos emberi tevékenység, amellyel mind a természet tárgyait, mind a társadalmi környezetét az ember szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi.

Munkavégzés

A szervezet bizonyos fokú testi és/vagy szellemi megterhelésével összefüggésben az egészségi állapot megőrzésének, vagy megrendülésének folyamatára is ható az emberi környezetre valamilyen módon hatást gyakorló célirányos, szervezett tevékenység.

Fizikai kóroki tényezők

Kémiai kóroki tényezők

Biológiai kóroki tényezők

Pszicho-szociális kóroki tényezők

Ergonómiai kóroki tényezők

Pszichés, mentális kóroki tényezők

Kóroki (expozíciós) tényezők

I. Fizikai, kémiai kórokitényezők:

• határértékek ismertek, betartásuk a megbetegedés kockázatát a társadalmilag eltűrhető szintre csökkenti

• az egészségkárosodások műszaki, szervezési intézkedésekkel, egyéni védőeszközök használatával megelőzhetők

• az intézkedések az egészség-károsodás kockázatát csökkentik

• az egészségügyi megelőzés lényegében orvosi felügyeletet jelent

II. Biológiai, pszichoszociális, ergonómiai, mentális kóroki tényezők:

• határértékekről a szó hagyományos értelmében nincsenek, a terhelő hatásokra az egyének reakciója nagyon különböző lehet, közülük csak néhánynál alakul ki megbetegedés.

• jelentősen megnő az egészségügyi megelőzés jelentősége

• egyes biológiai kóroki tényezők hatása védőoltással kivédhető; a pszichoszociális kóroki tényezők kezelésénél az orvos-beteg kapcsolat meghatározó fontosságú; az ergonómiai kóroki tényezők a legkorszerűbb technológiák okozta fáradási jelenségek fontosságára hívják fel a figyelmet.

KÓROKI TÉNYEZŐK FELOSZTÁSA

Kockázat

• Veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. (Mvt. 87.§. 1/F)

Kockázat

• Egy veszélyes esemény vagy annak való kitettség elfordulási valószínűsége és az általa okozott sérülés vagy egészségkárosodás súlyosságának kombinációja (MSZ 28002:2009)

KOCKÁZAT:„kockázat a veszély megvalósulásának valószínűsége”

VESZÉLY /munkahelyi vonatkozásban/:önmagában létező, de nem aktív, csak potenciálisan károsítóhatást jelent.

KOCKÁZAT (R) MATEMATIKAI EGYENLETE:R = W x KW = a bekövetkezés valószínűsége /0-tól 1-ig/K = a következmény súlyossága /0-tól 1-ig/

POPULÁCIÓS KOCKÁZAT = N X R

POPULÁCIÓS KOCKÁZAT EGYSÉGE:1 mikrorizikó = 1 millió embernél 1 halálos kimenetel egy emberéleten át (átlag 70 év)

Mikrorizikó

Ha egymillió embert egy mikrorizikó károsító hatásnak tesznek

ki, akkor az egy halálos áldozattal jár.

• 2500 km utazás vonaton

• 2000 km utazás repülőn

• 80 km autóbuszon

• 65 km autón

• 12 km kerékpáron

• 3 km motorkerékpáron

• egy cigarettát elszívni

• két hetet dohányossal együtt élni

• három napig Budapest belvárosában lélegezni

Forrás: Marx György: Születni veszélyes - http://epa.oszk.hu/00700/00775/00001/1999_01_04.html

Magyarországon a 1993.évi

XCIII. Munkavédelmi törvény

értelmében munkáltató

köteles kockázatbecslést

végeztetni.

Foglalkozás-egészségügyi kockázat

A munkakörnyezetből, a munkavégzésből származó egészségkárosodás bekövetkezésének valószínűsége

Kockázatértékelés lépései

• 0. lépés: A kockázatértékelés módszerének kiválasztása.

• Megválaszolandó kérdés: Miért kell kockázatértékelést végeznünk?

• Mert jogszabály van rá?• Mert csökkenteni akarjuk a

munkatársaink és mások kockázatait?

• Mert fontos a marketingünkhöz?

Kockázatértékelés lépései

• 1. lépés: A veszélyt okozható tényezők megkeresése a munka-helyen, és azoknak a munkavál-lalóknak, illetve más érdekelt feleknek (vevő, alvállalkozó, láto-gató, stb.) a számbavétele, akik a feltárt veszélynek ki lehetnek téve.

Kockázatértékelés lépései

• 2. lépés: A meglévő (feltárt) kockázatok becslése, meghatározása (súlyosság, valószínűség) és azok fontosság szerinti rangsorolása. Fontos, hogy tudjuk, hogy melyeket és milyen sorrendben kell intézkedésekkel csökkentenünk, kézben tartanunk (intézkedések fontossági rangsora).

Kockázatértékelés lépései

• 3. lépés: A kockázatok kiküszöbölését, csökkentését, szabályozását biztosító intézkedések meghatározása.

Kockázatértékelés lépései

• 4. lépés: A megelőző és védelmet biztosí-tó intézkedések rangsorolt sorrendben való végrehajtása (valamennyi munkavé-delmi probléma megszüntetéséhez szük-séges erőforrásokkal vélhetően nem ren-delkezünk). A kinek, mikor, mit, mivel kér-désekre pontosan kell tudnunk a választ!

Kockázatértékelés lépései

• 5. lépés: A meghozott intézkedések fenntartott-ságát ellenőriznünk kell, illetve rendszeres időkö-zönként felül kell vizsgálni kockázatértékelésünketis, követve a bekövetkező különböző változásokatannak érdekében, hogy az értékelési rendszerünknaprakész maradjon. /A szervezet működésében,technológiájában, eszközeiben bekövetkezett je-lentős változások, illetve baleset vagy kvázi bale-set (azaz olyan esemény, amely ugyan nem oko-zott semminemű sérülést, megbetegedést, károso-dást, de okozhatott volna) esetén a kockázatrendkívüli felülvizsgálata szükséges/.

Kvantitatív kockázatbecslés

• Expozícióbecslés: környezeti mérés alapjánbecsült dózis

• Kockázatjellemzés– Determinisztikus hatás esetén: AK (CK) alapján

– Sztochasztikus hatás esetén: MK

A munkaadó kockázatokkal kapcsolatos feladatai:

1. kockázatok feltárása, veszélyazonosítás (kóroki tényezők)

2. expozícióbecslés

3. határérték ismerete, dózishatás, expozícióhatás összefüggés,

kockázatértékelés (a kockázat számszerűsítése mikrorizikóban)

4. kockázat kommunikáció

5. kockázatcsökkentő intézkedések, kockázatkezelés (műszaki

intézkedések, védőfelszerelések, stb.)

6. kockázatbecslés megismétlése, újonnan becsült kockázat

összehasonlítása az előző adatokkal

• évente felül kell vizsgálni,

illetve soron kívül:• munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási

megbetegedés• kockázatok lényeges megváltozása ( pl. új technológia)

esetén

Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok

a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés)

• - mennyiségi,• - minőségi vizsgálata;

b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül

• - zajszint,• - infra- és ultrahang szintek• - (egész test) rezgésterhelés,• - kéz-kar rezgésterhelés,• - a megvilágítás világítástechnikai

jellemzőinek,• - elektromágneses tér jellemzői,• - magas légköri nyomáson végzett munka,• - ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek

meghatározása;

c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása;

d) fizikai megterhelés-igénybevételvizsgálata.

Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata

Biológiai monitorozás: kémiai anyagok,

agyagcsere termékeik vagy általuk indukált

enzimek szintjének rendszeres

meghatározása vizeletből, ill. vérből.

fokozott expozíció / biológiai határértékek /

esetén a munkavállalót ki kell emelni a

munkaköréből

A két monitorozás egymást kiegészíti és általában nem helyettesíti.

Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata

Biológiai monitorozás:

kémiai anyagok, anyagcsere

termékeik vagy általuk indukált

enzimek szintjének rendszeres

meghatározása vizeletből, ill.

vérből.

a két monitorozás egymást kiegészíti és általában nem helyettesíti

Kockázatkezelés

A veszély azonosítása, az expozíció minőségi és mennyiségi becslése, a

kockázat számszerűsítése után a kockázatot valamilyen formában kezelnikell, más szóval az azonosított kockázat ellen a dolgozót védeni kell.

A technológia zárttá tétele annak céljából, hogy a dolgozó egyáltalán ne kerülhessen érintkezésbe a kóroki tényezővel.

Műszaki megoldások: pl. szigetelő védőburkolat építése a gép köré, kezelőfülke építése a dolgozó részére, helyi elszívás biztosítása, hűtött levegő biztosítása.

Munkaszervezési intézkedések: pl. a dolgozók rotációja.

Egyéni védőeszközök: csak ha elengedhetetlen és az előbbi megoldások egyike sem lehetséges, vagy ideiglenesen a műszaki megoldás megvalósulásáig.

Kockázatcsökkentés sorrendje

Kollektív védelem

1. Műszaki megoldások

2. Szervezési megoldások

Egyéni védelem

3. Egyéni védőeszközös megoldás

Hír és információ

Európai Kockázatkutató KözpontAz EU-OSHA (European Agency for Safety and Health at Work) EurópaiKockázatkutató Központjának fő célkitűzése az új és újonnan felmerülő,munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kockázatokazonosítása a megelőző intézkedések időszerűségének és hatékonyságánakjavítása érdekében.

E cél elérése érdekében a Kockázatkutató Központ áttekintést nyújt az európaimunka helyi biztonságról és egészségvédelemről, ismerteti a tendenciákat és amögöttük meghúzódó tényezőket, valamint előre jelzi a munkában bekövetkezőváltozásokat és ezeknek a munkahelyi biztonságra és az egészségre gyakoroltvalószínű hatásait.Az újonnan felmerülő kockázatok azonosításában az első lépést négy szakértői előrejelzési jelentés közzététele jelentette, amelyek az újonnan felmerülő fizikai, biológiai, pszichoszociális és vegyi kockázatokat vizsgálták.

Forrás: https://osha.europa.eu/hu/riskobservatory

Szervezetre szabott módszerek

• „A veszélyazonosítás és a kockázatértékelés módszertananagyon változatos a különböző iparágakban, az egyszerűértékelésektől a terjedelmes dokumentációt igénylő összetettmennyiség elemzésekig terjed. Az egyes veszélyek eltérőmódszerek alkalmazását követelik meg; pl. egy hosszú ideigtartó, vegyszernek való kitettség értékelése más módszerttehet szükségessé, mintha egy berendezés vagy egy irodaimunkaállomás biztonságát értékelik.

• Minden egyes szervezet olyan megoldásokat válasszon,amelyek megfelelnek alkalmazási területének, jellegének ésnagyságának, továbbá igényeinek is, a részletek, az össze-tettség, az idő, a költségek, és a rendelkezésre álló megbíz-ható adatok szempontjából. A választott megoldások egye-sítve eredményezzenek egy, a szervezet összes munkahelyiegészségi és biztonsági kockázatának folyamatos kiérté-kelését tartalmazó módszertant.” /MSZ 28002:2009 4.3.1.2./

Egyes üzemhelyiségekben a levegőszennyezettség folyamatos monitorizálása szükséges

Brainstorming

Brainstorming

• A probléma megoldásának első és legfontosabb moz-zanata a probléma pontos azonosítása, meghatáro-zása. Rosszul azonosított probléma megoldása nemhozhat sikert.

• A technika segítségével a meglévő veszélyeket azo-nosítjuk a munkavállalók akár teljes körű bevonásával.

• A Brainstorming („ötletcsiholás”) módszer segítségévela bevont munkavállalókból álló csoport tagjai hatéko-nyan közreműködnek a:

- veszélyek azonosításában- lehetséges kockázatkezelési lehetőségek, meg-

oldások megtalálásában.

Brainstorming

A módszer használatának erősségei:

1.számos szempont, vélemény megjeleníthető 2.alkalmas egy munkahely teljes körű pszicho-szociális kockázatfeltárására, a kockázatke-zelés eszköztárának szinte teljes körű meg-jelenítésére3.alkalmasa munkavállalók széles körű bevo-nására.

Brainstorming

A módszer használatának gyengeségei:

1.időigényes

2.a használata a szervezeti kultúrától alap-vetően függ (egy „cím” orientált hatalmi struktúrában szinte lehetetlen alkalmazni)

Általános szervezeti minőségjavítás

Általános szervezeti minőségjavítás

• Alapja, hogy a szervezeten belül található minden tevékenységet valamely más tevé-kenység belső „vevője” vagy „szolgáltató-ja” szempontjából vizsgáljuk át. A technika a szervezet belső működésének pszicho-szociális hatásait a tevékenységek egy-máshoz való kapcsolódásának vizsgálata-in keresztül kívánja javítani.

Általános szervezeti minőségjavítás

A módszer használhatóságának erősségei:

1.A pszichoszociális kockázatok folyamat-szemléletű megközelítése

2.A szervezeti egységek, munkatársak együttműködési felületein nagy hatékony-ságú veszélyforrás azonosítás

Általános szervezeti minőségjavítás

A módszer használhatóságának gyengeségei:

1.szervezeti kultúrától függ a használható-sága

2.időigényes

3.folyamatszemlélet meglétét feltételezi

Terv-, technológia, szabályozó dokumentumok vizsgálata, szemléje

Terv-, technológia, szabályozó dokumentumok vizsgálata, szemléje

Ez a módszer valamely rögzített terv, technológia, szabályzat stb. (előírás, munkautasítás, munkaköri leírás, stb.) formális, dokumentált, átfogó és szisztematikus vizsgálata abból a célból, hogy értékelje a tervekkel, technológiákkal, szabályozó dokumentumokkal szemben megfogalmazott mun-kavédelmi követelményeket, illetve azt, hogy a terv, szabályzat milyen mértékben elégíti ki ezeket a követelményeket, valamint megállapítsa a prob-lémákat és megoldásokat javasoljon. Természete-sen jelen esetben a munkavédelem, a pszicho-szociális kockázatkezelés áll a vizsgálat fókuszá-ban.

Terv-, technológia, szabályozó dokumentumok vizsgálata, szemléje

• Használható a technika, ha a tevékenysé-gek, a munkavédelem szabályozásai, akockázatkezelési intézkedések tervei, elő-írásai megfelelő módon vannak dokumen-tálva. Kevés képzés is elegendő hatékonyalkalmazásához és az eljárásrendi köve-telmények is meglehetősen maguktól ér-tetődőek.

Halszálka-elemzés

Halszálka-elemzés

• A halszálka-elemzés (fishbone analysis) ábra technikát használ az ok-okozati összefüggé-sek meghatározására, megállapítására. A ne-véből kitalálható módon az ábra egy hal csont-vázához hasonló, ahol a probléma, illetve a következmény a „hal” fejéhez kerül. A fejtől a farokig futó gerincből bordák indulnak ki, ame-lyek a probléma okok legáltalánosabb forrásait jelölik. Az általános forrásokhoz – halszálkák módjára – további, jól elkülöníthet probléma-források csatlakoznak.

Halszálka-elemzés

• A módszer alkalmazásának erősségei:

1.alkalmas folyamatok részletes pszicho-szociális elemzésére

2.lehetővé teszi a műszaki adatok, szem-pontok bevitelét is a kockázatértékelési folyamatba

3.a részletes okok feltárásával eredménye „megágyaz” a hatásos intézkedések meg-hozatalának

Halszálka-elemzés

A módszer alkalmazásának gyengeségei:

1.használatához bizonyos mértékű szakértelem szükséges

2.időigényes

Fókuszértekezlet

Fókuszértekezlet

• A fókuszértekezlet technikájának lényege a mun-kavállalók és a munkáltatók között, a munkavé-delem területén fellépő megértésbeli különbségek áthidalása, valamint irányadás a feladat megol-dásában érdekeltek számára. Olyan technika, amelynek során a munkavédelem eredményes-ségében érdekelt felek között hatékonyan kiala-kítható az egyetértés, a munkavédelem, a kocká-zatkezelés követelményeivel, a követelmények rangsorolásával, az intézkedések meghozata-lával, azok fenntarthatóságával, a mindennapi mű-ködés gyakorlati tevékenységekkel kapcso-latban.

Fókuszértekezlet

• A fókuszértekezletek minden szervezeti szinten megszervezhető. Ennek tárgya lehet egy iroda, egy műhely munkavédel-me is ugyanúgy, mint egy nagy cég munka-védelmi politikája.

Fókuszértekezlet

• Az előnyök a következőek:1.a munkavédelem minőségének javulása

(Deming megfogalmazásával: „Minőségről akkor beszélünk, amikor pont azt kapjuk, amit vártunk!”)

2.a követelmények jobb megértése következ-tében a kívánt munkavédelmi tevékenység és teljesítmény biztonságosabb, folyamatosabb elállítása

3.szorosabb és jobb egyetértés alakul ki a munkavédelemben érdekelt felek között

Fókuszértekezlet

Sikeréhez szükséges:1. a résztvevők alapos felkészítése,

„kiképzése”2. a felső vezetés teljes támogatása3. a résztvevők teljes munkaidőben történő

közreműködése, amire a fókuszértekezlet teljes időtartama alatt szükség lehet

4. a fókuszértekezletetekhez kapcsolódó tech-nikák bevezetése és alkalmazása (modelle-zés, adatfolyam diagram, konszenzuskere-sés, Brainstorming, stb.)

Pareto-elv alkalmazása

Pareto-elv alkalmazása

• A bekövetkezett hibák okai, a „veszteségek” sohasem oszlanak el egyenletesen a minőség-jellemzők között. Ehelyett a veszteségek min-dig torz eloszlást követnek, az okozati ténye-zők viszonylag kis hányada lényeges és ez a tényleges problémák nagy részének okozója.

• Ha néhány meghatározó veszteség-okozót sikerül azonosítani, akkor ezek és csak ezek kiküszöbölése a legfontosabb, prioritást élvező feladat.

Pareto-elv alkalmazása

• A Pareto-elemzés az adatokat oszlopdiagram formá-jában ábrázolja és megmutatja az egyes adattípusok szerint az elfordulások relatív gyakoriságát. Az oszlop-diagram készítésekor szokásos, hogy az adattípusok előfordulását csökkenő nagyságrendben rajzolják meg.

• A Pareto-elv az egyik leghasználhatóbb módszer a kulcsfontosságú kérdések adatok azonosítására. A Pareto elemzést alkalmazva a munkavédelmi adatok, információk rendezett halmazára, lehetővé válik, hogy a kockázatkezelési team erőfeszítéseit gyorsan a kulcsterületekre összpontosítsa.

• Hasznos a kockázatértékelésnél, ha a megoldások felmérésére és az adatok elemzésére használjuk.

Pareto-elv alkalmazása

Pareto-elv alkalmazása

• A módszer alkalmazásának lehetséges erősségei:

1.egyszerű módszer, amely elősegíti a legfontosabb megteendő változtatások meghozatalát

2.A módszer alkalmazásának lehetséges gyengeségei:

3.Csak hasonló jellegű tényezők összehasonlítására alkalmas

Ellenőrző kártya

Ellenőrző kártya

• Az ellenrőző kártya segítségével folyama-tosan gyűjthetünk kockázatokkal kapcsola-tos adatokat, információkat valamennyi munkatársunk bevonásával, ezzel kézben tartva a változások által generált pszicho-szociális kockázatokat.

Ellenőrző kártya

• A kártya használatának alapja, hogy a munkavállalók a munkatevékenységüket lépésekre bontják, és ezen munka-lépések kockázataival kapcsolatos jelzéseiket megadják. (Minden munkatevékenység, munkafolyamat egymást követő lépésekből épül fel, amelyek együttesen a munka végzés célját valósítják meg. Minden lépésnek vannak, illetve lehetnek veszélyei, illetve végzésük közben egész-ségkárosodások és/vagy balesetek, felfokozott idegállapoti helyzetek következhetnek be. Értelemszerűen vannak olyan lépések, amelyek több, más lépések viszont keve-sebb veszéllyel járnak. Fontos, hogy az összes szóba jöhető lehetőséget képesek legyünk feltárni.

Ellenőrző kártya

• Az egészségkárosodásokat, baleseteket potenciálisan okozó veszélyforrások felismerésével, érvényre jutásukat megakadályozó intézkedések meghozásával azonban közelebb kerülhetünk az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés gyakorlatához.

• A munkatevékenységet alkotó lépések elfordulásuk sorrendjében való végiggondolása képezi a pszichoszo-ciális veszélyforrások azonosíthatóságának alapjait. Min-den körülhatárolt lépés egy határozott válasz arra, hogy a munkatevékenység végzése során annál a lépésnél ponto-san mit kell tenni. Ebből következik, hogy a lépések leírása mindig cselekvést kifejez igével kell, hogy kezdődjön.

Ellenőrző kártya

• A módszer használatának erősségei:

1.általa a munkavállalók teljes körű bevonása megvalósítható

2.a változások kockázatai folyamatosan felmérhetőek általa

3.számos kockázatkezelési javaslathoz, megoldási lehetőséghez juthatunk a használatával

Ellenőrző kártya

• A módszer használatának lehetséges nehézségei:

1.Folyamatos munkáltatói odafigyelést, tevékenységet igényel

2.A hatásos, eredményes vezetői kommunikációt igényel

3.Folyamatos vezetői intézkedések meghozatalát igényli, növelve a munkahelyi vezetők döntési kényszerét

A 2000. évi XXV. törvény (Kémiai Biztonsági Törvény)

elemeiForrás: Ungváry Gy. (szerk.): Munkaegészségtan.Medicina, Bp. (2004)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000025.TV

Kémiai biztonság

A kémiai biztonság szabályozására jelenleg három rendelkezés van hatályban:

1. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási utasításai

2. 2007. június 1.-től a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet

3. 2009. január 20.- án életbe lépett GHS/CLP rendelet.

GHS/CLP

A GHS (Globally Harmonized System ofClassification and Labbelling ofChemicals) az Egyesült Nemzetek vegyianyag szabályozása.

A vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere.

• A veszélyes anyag magyar nyelvű biztonsági adatlappalhozható forgalomba, amely tartalmazza az anyag:

• fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságait

• a legnagyobb veszélyt jelentő tulajdonságokat jelző szimbólumokat

• H-mondatokat: veszélyes anyagok veszélyeire / kockázataira utaló mondat

• pl. : H 17 – Levegőn öngyulladó

• P-mondatokat: veszélyes anyagok biztonságos használatára utaló mondat

• pl. : P 1 – Elzárva tartandó

Kémiai biztonság

Robbanóanyagok Tűzveszélyes

anyagokOxidáló gázok

Maró hatásúanyagok

MérgekNyomás alatt álló

gázok

Emberre

ártalmas

Veszélyes a vízikörnyezetre

Irritáló

Irritáló

Veszélyességi mondatok(hazard statement)

Jele: „H”.

Hasonlóan a régi szabályozásban használt „R” mondatokhoz, leírja az anyag veszélyességi tulajdonságát.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat(precautionary statement)

A javasolt védelmi intézkedéseket jelöli. Jele „P”. Hasonló a régi „S” mondatokhoz, de konkrétan az alábbiakra vonatkozik:

– Általános

– Megelőzés

– Elhárító intézkedés

– Tárolás

– Elhelyezés hulladékként

A veszélyes anyagok osztályozásafizikai veszélyek szerint

1. robbanóanyagok

2. tűzveszélyes aerosolok

3. tűzveszélyes gázok

4. oxidáló gázok

5. nyomás alatt lévő gázok

6. tűzveszélyes folyadékok

7. tűzveszélyes szilárd anyagok és keverékek

8. önreaktív anyagok és keverékek

9. piroforos folyadékok

10.piroforos szilárd anyagok

11.önmelegedő anyagok és keverékek

12.vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékeke

13.oxidáló folyadékok

14.oxidáló szilárd anyagok

15.szerves peroxidok

16. fémekre korrozív hatású anyagok

1. Az anyag/készítmény neve, a gyártó /forgalmazó elérhetősége

2. Összetétel3. Veszélyesség szerinti

besorolás (piktogram, veszélyjel, H és P mondatok)

4. Elsősegélynyújtás5. Tűzveszélyesség, tűzoltás6. Óvintézkedés baleset

esetén7. Kezelés és tárolás8. Az egészséget nem

veszélyeztető munkavégzés feltételei

9. Fizikai, kémiai jellemzők10. Stabilitás és reakciókészség11. Toxikológiai információk12. Ökotoxikológiai adatok13. hulladékkezelés,

ártalmatlanítás14. Szállításra vonatkozó

előírások15. Szabályozási információk16. Egyéb

Mit tartalmaz a „Biztonsági adatlap” ?

Veszélyes anyagok

- méregerősség

- robbanékonyság- gyúlékonyság- sugárzás- maróhatás- fertőzőképesség

- teratogén hatás- mutagén hatás- rákkeltő hatás- szenzibilizáló hatás

- környezetkárosító hatás

Az ILO legújabb felmérése szerint évente kb. 600 ezer ember hal meg munkahelyi rákban, és az összes daganatos eset kialakulásában 8–16%-ban van szerepe munkahelyi expozíciónak (Hamalainen 2007).

A halállal végződő munkahelyi ártalmak 32%-a daganatos betegségek miatt következik be.

A hazai gyakorlatban a foglalkozási rákok bejelentése még ettől abecsléstől is távol van. Csupán minden századik esetet ismerik fel; évente 12–18-at, akiknek zöme ércbányász vagy azbesztexponált dolgozó.

Milyen okokra vezethető vissza, hogy a rosszindulatú daganatos betegségek foglalkozási eredete gyakran nem derül ki?

Forrás: Tompa Anna:A környezet szerepe a daganatok keletkezésében. http://www.matud.iif.hu

expozíció iparág, gazdasági ágazat

izopropilalkohol-gyártás vegyipar

erős szervetlensav-kezelések műanyag- és fémipar

alumíniumgyártás kohászat

auramingyártás festékipar

széngázosítás energiaipar

szénkokszolás bányászat

vas- és acélgyártás kohászat

fafeldogozás bútoripar

vulkanizálás, ipari korom gumiipar

növényvédelem mezőgazdaság

ásványolaj-feldolgozás olajipar

hematitbányászat bányászat

szabadtéri munka, UV-expozíció mezőgazdaság, hadiipar, építőipar

Rákkeltő ipari folyamatok és komplex foglalkozási expozíciók (IARC 1.)

Forrás: Tompa Anna:A környezet szerepe a daganatok keletkezésében. http://www.matud.iif.hu

Genotoxikológiai monitorizálás

- alkalmazásával megbecsülhető a késői toxikus hatások

kialakulásának kockázata a klinikai tünetek

megjelenése előtt

- jelenleg elsősorban populációs kockázatbecslésre

alkalmazható, egyéni kockázatbecslésre csak korlátozottan

alkalmas

- célja: hatékony kockázatkezeléssel a daganatok

számának jelentős csökkentése

Citogenetikai módszerek

1. kromoszómaaberrációk (CA)

• legrelevánsabb genotoxikológiai biomarker

• genetikai instabilitás áll a hátterében

• szerkezeti vagy számbeli eltérés

A kromoszómaaberrációk kialakulása önmagában növeli a

daganatok kialakulásának veszélyét, az ágens

hatásmechanizmusától függetlenül

2. testvér kromatidák kicserélődése (sister-chromatid

exchange, SCE)

3. mikronukleusz test

Testvér kromatidák kicserélődése (sister-chromatid exchange, SCE)

Mikronukleusz teszt: olyan mutagének, amelyek kromoszómatöréstokoznak, növelik a csontvelő bizonyos sejtjeiben a magvacskák (mikronukleuszok) számát.

Mikronukleusz humán lymphocytában (a nyíl rámutat,1000-szeres nagyítás)

Mintavétel ökotoxikológiai vizsgálathoz

Táplálékháló a Taneycomo tó (USA) példájánForrás: http://laboratoriumivegyszer.hu/Tartalom/regisztraltaknak/Vegyszerszabalyozas.pdf

A táplálékháló egymáshoz kapcsolódó táplálékláncokból áll, melyben azanyag és az energia kering az ökoszisztémában.

Magyarországon 2004 és 2009 között történt, bejelentett, véletlen mérgezési esetek a 0-14 éves

korcsoport körében mérgező anyagok szerinti csoportosításban

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Gyógyszerek 571 743 499 532 582 660

Ipari és háztartási szerek

479 401 421 438 465 488

Növényvédő-és irtószerek, termésnövelő anyagok

95 91 93 116 98 124

Gombák 50 52 30 44 37 34

Mérgező növények

98 126 101 126 147 153

Háztartási anyagok által okozott egészségkárosodások megelőzése

1. Gyógyszerek

- jól zárható szekrényben tartandók- gyógyszeres dobozokat ne kapjanak meg a gyermekek játékhoz- zavart idős beteg hozzátartozójától kapja meg a gyógyszert, és

az várja meg, amíg beveszi

2. Növényvédő szerek

- gyermekek elől elzártan tartandóak- permetezéskor védőeszközök viselése, gyermekek

ne legyenek a közelben - élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartása

3. Élvezteti cikkek

- alkohol tartalmú italok gyermek elől elzárása- cigaretta ne legyen gyermekek által elérhető helyen

(már egy cigaretta lenyelése is életveszélyes lehet)

4. Festékek, kőolajszármazékok

- garázs, műhely gyermekek elől zárva tartandó- festékek, oldószerek zárt szekrényben legyenek

Növényvédőszerekkel kapcsolatos betartandó előírások1.) Csak engedélyezett növényvédő szer használható fel.

2.) Az engedélyezett kultúrára, a kijuttatott szer dózisára és a munka-egészségügyi és élelmezés-egészségügyi várakozási időrevonatkozó előírások betartása.

3.) Az I. és II. forgalmi kategóriában sorolt növényvédő szereket hatósági engedély birtokában (fehér könyv, zöld könyv) lehet vásárolni, illetve felhasználni.A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez,

engedélyhez nem kötött.

4.) Permetezési napló vezetése.

5.) Növényvédő szerek raktárkészletéről forgalmi kategóriájának megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

6.) A növényvédő szereket elkülönített raktárban vagy szekrényben kell tárolni, amelyeket jól látható felirattal és előírt jelölésekkel kell ellátni.

7.) Növényvédő szert más célra szolgáló csomagolóeszközbe (például élelmiszer, gyógyszer, kozmetikum, takarmány) tölteni és csomagolni tilos.

8.) A növényvédő szer kijuttatásra alkalmazott gépek műszaki állapota. 2011. december 15-től a kézi, illetve háti permetezőgépek kivételével, a permetezőgépek időszakos felülvizsgálata kötelező.

Az elmúlt két évben (2011.- 2012.) Magyarországon összesen 183 mérgezéses

eset történt amiatt, hogy valaki etilén-glikol tartalmú fagyállót, illetve téli szélvédőmosó folyadékot ivott.

Az ÁNTSZ ezért azt javasolja, hogy az ablakmosó tartály feltöltését, a fagyálló folyadék bevizsgálását, esetleges utántöltését mindenki bízza szakemberre. Továbbá lehetőleg senki ne tartson otthon etilén-glikol tartalmú fagyálló terméket, de ha mégis tart, azt ne olyan helyen tárolja, ahol gyermekek is könnyen hozzáférhetnek.

Az etilénglikol egy sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék. Fagyálló folyadékként használják. Egyszerűbb elnevezése a glikol.