foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitikaFoglalkoztatás-politika I.2008/09 I. félév

Dr. Teperics Károlyegyetemi adjunktus

E-mail: [email protected]

mailto:[email protected]

Foglalkoztatás-politika fogalma

Komplex fogalom.

- Az aktív korú lakosság foglalkoztatásának és ezzel összefüggésben nyújtott támogatások (képzések, egyéb aktív és passzív eszközök) alkalmazásának törvény által biztosított feltételeit meghatározó „egységcsomag”.

-A foglalkoztatáspolitika a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen annak működése, és egyúttal érvényesüljenek, mozgásteret, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók is

A piac és a kormányzati politika szerepe a foglalkoztatásban

A foglalkoztatottság alakítója egyik oldalról a piac, másik oldalról az ezt befolyásoló kormányzati politika. A foglalkoztatáspolitika kapcsán a hangsúlyt elsősorban a keresleti oldalra helyezzük, és azt keressük, hogyan lehet/kell bővíteni a kereslet megteremtésével a foglalkoztatást

A foglalkoztatáspolitika megvalósítása a kormányzati-önkormányzati és vállalkozási szféra egészének együttes kompetenciája, amelyben a kormányzat – a foglalkoztatási cél elérése érdekében – természetesen épít a gazdaság szereplőinek közre-működésére.

A foglalkoztatáspolitika feladatai

A munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktúrájának olyan kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek, a munkaerőpiaci kínálat csökkentését, pl. a képzésben részt vevők számának vagy a képzési idő hosszának növelését, a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodását, (hogy a munkavállaló ezzel meg tudja előzni a munkahely elvesztését, illetve mobilitási készségével és képességével, a munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételével fel tudja gyorsítani az új mun-kahely megtalálását),

a munkaerő-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását, amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenő munkaerőt,a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítását, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról.

Foglalkoztatáspolitikai erőtér

A foglalkoztatáspolitika által érintett területek

a gazdaságpolitika: formálja a gazdaság növekedési pályáját, ösztönzi vagy fékezi a termelést és a beruházást, ezzel alakítja a munkaerő-keresletet is,

a monetáris és fiskális politika:az árszínvonal, a vállalkozások és a háztartások jövedelmi folyamatainak szabályozásával, a munkaerő árának alakításával ösztönzi vagy korlátozza a foglalkoztatást,

a népesedéspolitika:befolyásolja a demográfiai folyamatokat, a munkaképes korú korosztályok nagyságát és gazdasági aktivitását, és ezzel a munkaerőkínálat alakulását,

az oktatáspolitika: az iskolai képzés kiterjesztésével kitolhatja a munkaerőpiacra való belépés időpontját, alakítja munkaerő képzettségének jellegét ésszínvonalát, ezzel a mobilitási képességet,

A foglalkoztatáspolitika által érintett területek

a jövedelempolitika: szabályozza a vásárlóerőt, a kereseti színvonalat, ezen keresztül a munkavállalási hajlandóságot illetve a foglalkoztatási szándékot,

a szociálpolitika: az elesettek, önhibájukon kívül munka nélkül maradottak megélhetésének biztosításával tehermentesítheti a foglalkoztatáspolitikát,

a jog: meghatározza a foglalkoztatási, szerződéskötési, felmondási szabályokat, jogi garanciákat teremthet a munkaerőpiaci szereplők számára,

a szociális partnerség: az érdekegyeztetés különböző szintjeivel és formáival segítheti a keletkezett feszültségek feloldását, a munkaerőpiaci partnerek együttműködését.

Foglalkoztatás-politika általunk érintendő kérdései

A foglalkoztatás-politika alapfogalmaiA magyar és az európai foglalkoztatáspolitika jellemzőiA munkaerő-piac jellemzőA munkaerő jellemzőinek, megoszlásának vizsgálata

Ágazati és Területi vonatkozásaival

A munkaerőpiacról kiszorultak problémáinak kezelése(Átalakuló, recesszióba került gazdaságokban erre fektetik a hangsúlyt)

Foglalkoztatás-politikai gondok a fejlett gazdaságokban

A munka paradigma válsága

A munkavégzés a társadalmi javakból (ellátó rendszerek: Tb. Eü. oktatás stb) való részesedés feltétele.

A preindusztriális társadalmakban még nem központi kérdés Központi paradigmává a XIX. század végére vált.Locke, Adam Smith, Marx: a termelő tevékenység forrása, „az ember emberi lényegének kifejeződése”A bérmunka ez nem igaz („animal laborans, animal rational”)

Foglalkoztatás-politikai gondokA munkavégzésnek tulajdonított szerepek:

Felnőtt szerep alapjaSzociális integráció alapjaAnyagi létbiztonság alapja„az élet értelme”A hétköznapok szervezőjeA társadalmi státusz kijelölőjeA képzés, nevelés orientálója

Nem alakult ki helyette alternatív identitás-dimenzió

Foglalkoztatás-politikai gondokAmi lehetne:

Lokális társadalomban játszott szereVallási szerepCsaládi feladatok

A modern gazdaságokban a teljes foglalkoztatás ideának látszik, új elveket kell találni a társadalom szervezéséhez.Európa munkaerő-piaci, foglalkoztatási modellje válságba kerültKiinduló pont: „az egyén létfeltételeit a munka révén biztosíthatja magának”

Széles körű foglalkoztatás, társadalmi szolidaritás:8 órás, teljes idejű munkaMagas bérű, magas bérköltségű foglalkoztatásSzéles alapokon nyugvó társadalombiztosításJó munkavállalói teljesítménySzéles körű szervezettség (60-80%)

OKOK

I. Technikai modernizációII. GlobalizációIII. Szerkezeti átalakulás, szektorváltás

I. Technikai modernizációA hatékonyság növekedése a munkaerő szükséglet ellen hat,A foglalkoztatás-bővülés és termelékenység növekedés között mind rövid, mind hosszú távon átváltási összefüggés áll fennCiklikusság:

Vaseke – mezőgazdasági forradalomGőzgép – ipari forradalomSzámítógép – informatikai forradalom

A gépesítés előnyei

OKOK

II. Globalizáció (termelés kihelyezés)A modernizáció kellett a kialakulásához

A munkaerő már nem helyi, hanem a világ munkaerőpiacán versenyez - -kivonul a termelés az olcsóbb közegbe.A tőke és miatta a termelés mobilabb, mint a munkaerőAz 1980-as évektől a termelés kivonul – marad helyben a munkaerő gondjaErre ráfejel az „dömping jellegű„ árucsoport megjelenése

Két oldalról is csapás a foglalkoztatásra:Helyben marad a munkanélküliségKivonja a helyi bevételek hátterét adó profitot

LegálisanIllegálisan (utaztatás, digitális pénzek és az adózás kérdései)

OKOK

III. Szerkezeti átalakulás, szektorváltásA foglalkoztatási átrétegződés szolgáltatásokba történő átmenete nem tudja magas szintű foglalkoztatást biztosítaniA szolgáltató szektor gépesítése is állás vesztést eredményez

ElektronikusInformációs rendszerekPénztárca,Jegypénztár,ÁruházAdóbevallás stb

A szektorváltások mindig gondot okoznak, mindig szociálpolitikaiintézkedéseket is eredményeznek:

Mg. – Ipar (1967: GYES)Mg., Ipar – Szolgáltatások (1984: GYED)

OKOK

A szolgáltató szektorból érkező gondok:Itt is van modernizációA kereslet bérek hiányában szűkKépzettséget igényelTelítődni látszik

Drága és szűk körre kiterjedő „európai” modellel szemben az „amerika”:széles körű, alacsonyan képzett munkavállalókat foglalkoztató,alacsony termelékenységű, alacsony bérű,

de nagy tömegeket integráló rendszer, ami a foglalkoztatás gondjait jobban kezeli.

Az „európai” és az „amerikai” modell számszerű különbségei

A világgazdaság átalakulásának hatása a perifériákra

Fordizmus - posztfordizmus – „tudás alapú társadalom”

Centrum (I. Wallerstein)Termelés kihelyezés (worldwide sourching)Vállalat szétdarabolás (downsizing)

Perifériaexportvezérelt tömegtermelés („átkos taylorizmus”, „periférikus fordizmus”)Alkalmazkodás (beszállítói hálózatok, kézműves paradigma)

Foglalkoztatáspolitika szempontjából még bővíthető a munka, növelhető a kereslet

Gazdasági-foglalkoztatási kihívások

Adócsökkentés szükséges, de önmagában nem elégségesadórendszer modernizációja eszköz és nem cél

Beruházási klíma javítása, tőkevonzó-képességünk növelése (nem rendelhetı alá pártpolitikai érdekeknek lásd. Apolló esete)

Foglalkoztatási szubvenciók rendszereHumán tőke, mint versenyképesség alapú tényező fejlesztése

Munkaerő-piaci feszültségforrások

Alacsony aktivitási rátaA munkaerő-kínálat szerkezeti problémái

Hiányzó kereslet az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók iránt

Régiós és térségi különbségekAz álláskeresési és szociális támogatási rendszer ma ellenösztönöz a munkavállalásraIgazságtalan közteherviselésOktatási-, és képzési rendszer eltávolodása a gazdaság valós igényeitől

Gazdaságilag aktív – nem aktív népesség

A gazdaságilag aktív népesség fogalma azokat a személyeket foglalja magában, akik egy meghatározott időszak alatt, az ILO javaslatának megfelelően az előző egy hét alatt legalább egy órányi munkát végeztek.

A következő főbb csoportokat különítjük el gazdaságilag aktív népesség, ezen belül : foglalkoztatottak, munkanélküliek,

A gazdaságilag nem aktív népességen pedig kortól függetlenül mindazokat értjük, akik egyetlen órát sem dolgoztak az elmúlt héten.

A következő főbb csoportokat különböztetjük meg a gazdaságilag nem aktív népességen belül :

inaktív keresők, eltartottak.

Definíció forrása: KSH A definíció érvényessége: 1970.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.04.07.

Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Inaktív kereső

Inaktív kereső: Az a személy, aki az adatfelvétel eszmei időpontjában kereső tevékenységet nem folytatott, ám jövedelemmel (pl. nyugdíj, gyermekgondozási segély) rendelkezik.

Definíció forrása: KSH Utolsó frissítés: 2007.11.06.

Fiatalsági függőségi arány Magyarországon(munkaképes korú/ fiatal eltartottak 100:22)(1990: L. Rédei M.,2001)

Öregségi függőségi arány Magyarországon (munkaképes korú/idős eltartottak, 100:55)(1990: L. Rédei M.,2001)

65 évnél idősebbek a világon (L. Rédei M.,2001)

Az átlagéletkor (medián

életkor) Európában (L. Rédei M.,2001)

A gazdaságilag inaktívak problémája Magyarországon (félperiféria)

A munkaerő-felmérés a lakosságból azokat tekinti gazdaságilag inaktívnak, akik:nincsenek jelen a munkaerő-piacon, mert nincs kereső foglalkozásuk, és nem is keresnek állást.

A magyar munkaerőpiac egyik legsúlyosabb gondja az alacsony aktivitási mutató, az hogy a munkavállalási korú népességből kevesen vannak jelen a munkaerőpiacon.

A munkavégzésre rendelkezésre álló népesség arányát tekintve Magyarország az utolsó helyen áll az Unió 25 tagállama között.

Alacsony aktivitás Magyarországon

A gazdasági aktivitás gazdasági áganként (L. Rédei M.,2001)

Aktivitás régiónként (L. Rédei M.,2001)

Gazdasági aktivitás a férfiak %-ában (L. Rédei M.,2001)

Gazdasági aktivitás a nők %-ában (L. Rédei M.,2001)

Gazdasági aktivitás a népesség %-ában (L. Rédei M.,2001)

Gazdasági aktivitás a férfiak %-ában (L. Rédei M.,2001)

Gazdasági aktivitás a nők %-ában (L. Rédei M.,2001)

Aktiválási ráta

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámában

A foglalkoztatásban résztvevők hazai és uniósmegoszlása

A foglalkoztatottak aránya megyénként a 15-64 éves népességben 2004-ben (országos arány: 56,8%)

Foglalkoztatási ráta

A foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya.

Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. - Utolsó frissítés: 2008.07.08.

Aktív munkakeresésAktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását (engedélyek, pénzügyi források beszerzését; föld, telek, üzlethelyiség keresését) intézte.

Nem tekinthetők aktív munkakeresőnek azok, akik közalkalmazotti,köztisztviselői pályázatot adtak be, akik jelentkeztek állásra és a döntésre várnak, illetve akik a munkaügyi központ kirendeltségének értesítését várják. Nem tekinthetők automatikusan munkanélkülinek azok, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit.


AlkalmazottAlkalmazott a vállalkozásnál, költségvetési, társadalombiztosítási, illetve non-profit szervezetnél, egyéni vállalkozónál rendszeres jövedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló, beleértve a szezonális munkást, a vonatkozási héten munkát végző alkalmi munkást, a dolgozó diákot.

A kategóriába sorolásnak nem feltétele, hogy a munkavégzés legális keretek között történjen. Az alkalmazott pénzbeli vagy természetbeni díjazásban részesül, mely egyáltalán nem, vagy döntően nem függ a gazdálkodó szervezet eredményétől.


Komplex problémakezelés

Állam foglalkoztatáspolitikai eszközei:Korosztályok pozitív diszkriminálása

Segítjük a pályakezdőket első szakmai tapasztalatuk megszerzésébenMegmutatjuk az 50 év felettiek alkalmazásának előnyeit

Felnőttképzés, szakképzés fejlesztéseGazdaság igényeinek megfelelő kompetenciák elsajátításaSzakmunka presztízsének helyreállítása

Célzott adó, és járulékkedvezmények biztosításaKözlekedési infrastruktúra fejlesztése és az atipikus foglalkoztatás arányának növelése

Állami feladatok és lehetőségek

• Munkára ösztönzés és munkára képessé tétel• Uniós és hazai források hatékony felhasználása• A feketegazdaság kifehérítéséből keletkező bevételek• Strukturális reformokkal párhuzamosan kiadáscsökkentés• A szociális támogatási rendszer átalakítása• Oktatási, képzési rendszer munkapiaci kudarcainak megszüntetése• A gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása

Hazai és a betelepülő külföldi vállalkozások előtt

UTAK A MUNKÁHOZ I. Foglalkoztatás bővítésével

• Segély helyett munka – a szociális támogatási rendszer munkára ösztönző átalakítása• Nemzeti Közfoglalkoztatási Program• Munkaerő-piaci programok (EU és hazai forrásból)• OFA által kínált támogatott foglalkoztatási lehetőségek• Szak- és felnőttképzés reformja, TISZK-ek létrehozása, szakmunkás ösztöndíj bevezetése• Gyermeket nevelő szülők munkába való visszatérésének támogatása

(bölcsőde, óvoda fejlesztés)

UTAK A MUNKÁHOZ II.Munkahely teremtéssel

UTAK A MUNKÁHOZ II.Munkahely teremtéssel

Új munkahelyek alakulása:Jelentős foglalkoztatást megvalósító beruházások:

• 2004-ben 780 fő• 2005-ben 7.200 fő• 2006-ban 5.600 fő• 2007-ben közel 8.000 fő• 2008-ban eddig 2.500 fő + Mercedes 2.500 fő + Apolló 900 fő

UTAK A MUNKÁHOZ III.Foglalkoztatás-barát” adórendszerrel

UTAK A MUNKÁHOZ III.Adóváltozás tervek 2009-re

• Személyi jövedelemadó18%-os kulcs sávhatára 1,7 millióról 2 millióra emelkedik

• Munkáltatói járulékok (április 1-től)32%-ről 27%-ra csökken a minimálbér kétszereséig

Valamennyi munkavállalónálMagasabb jövedelműeknél is az adott kereseti határig

Start-régióMunkáltatói járulékmentesség 3 évig a leghátrányosabb helyzetű térségekben

• Társasági adóAdókulcs 18%Különadó megszűnik

Foglalkoztatás-politika jogszabályi háttere

Az EU irányelvei, azok alkalmazása hazai viszonyokraTörvényi és rendeleti szabályozásKülönböző szintű fejlesztési koncepciók, tervek

Humánerőforrás fejlesztési koncepciókEgyéb szakprioritások, (ipari szerkezetváltás)Befektetések összetétele, minőségük (hazai, külföldi)

Munkanélküli (KSH nyilvántartása szerint)

I. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek:

- az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán,- rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd.

Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 1992.01.01. -2002.12.31II. Definíció: Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek:

- az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.

Definíció forrása: Munkaerő-felmérés A definíció érvényessége: 2003.01.01. -Utolsó frissítés: 2008.07.08.

A munkanélküliségi ráta

A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya.


Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kategóriái

Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem tanuló, nem nyugdíjas, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.


A nyilvántartott álláskeresők relatív mutatói: a nyilvántartott álláskeresők zárónapi létszáma az előző év január 1-i gazdaságilag aktív népesség, ill. a munkavállalási korú népesség százalékában.


Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek és így a Foglalkoztatási Törvényben meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek.

Az Flt. 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől volt vállalkozók belépését is lehetővé tesziAz álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap.


Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok,

a) akik min. 180 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették, b) akik min. 200, max. 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és a legalább 140 napra megállapított álláskeresési járadék folyósítási idejüket kimerítették.

Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá.Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható.


Rendszeres szociális segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették és akiknek a települési önkormányzat az 1993. évi III. tv. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról) szerint rendszeres szociális segélyt állapított meg.

Rendszeres szociális segély

Definíció: A települési önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt és temetési segélyt állapít meg az 1993. évi III. törvényben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint. Az ellátások adhatóak alanyi jogon, normatív alapon és méltányosságból. A pénzbeli ellátások iránti kérelmet a kérelmező állandó lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni. Definíció forrása: 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális szolgáltatásokról A definíció érvényessége: 1993.01.01. -

Mi mennyi 2008-ban?

foglalkoztatás- és szociálpolitika

Documents