1

Fogyasztás és boldogság

• Azt feltételeznénk, hogy ha a GDP nő, nő az állampolgárok boldogságérzete is

• Easterlin paradoxon: nincs kapcsolat a nemzet gazdasági fejlettsége (egy főre jutó GDP) és a boldogsága között.

2

Fig. 1. Happiness and Real GDP per Capita, United States, 1972-2002

1.00

1.20

1.40

1.60

1.80

2.00

2.20

2.40

2.60

2.80

3.00

1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002

Year Source : Dav is and Smith, 2002; U.S. Bureau o f th e Ce nsus, 2003 .

Mea

n ha

ppin

ess

15000

17000

19000

21000

23000

25000

27000

29000

31000

33000

35000

GD

P P

er C

apita

(19

96 D

olla

rs)Happiness

G DP per Capita

3

Azt is megfigyelték, hogy a jövedelem egységnyi növelésével, a boldogság kisebb

mértékben nő

4

Az élettel való megelégedettség az egyes országokban

• Probléma: az elégedettség mérése -mivel szubjektív kategória, csak megkérdezéssel mérhető– befolyásolja a kultúra (a magyarok rutinból panaszkodnak, az amerikai akkor is azt mondja, hogy „thank you, fine” ha szörnyen érzi magát…)

7,71USA6,4Cseh Közt.

7,87Irország6,4Nigéria

8,02Svédo.6,53Japán

8,39Svájc7,05Kína

8,16Dánia6,76Franciao.

7,68Finnország6,21India

7,55Chile6,03Magyaro.

7,48UK5,88Románia

7,25Argentína5,37Oroszo.

7,24Olaszo.5,03Bulgária

5

Magyarország – az anyagiakkal vagyunk a legkevésbé elégedettek

6

Mit értünk bolgodság alatt?

3 szint:1: pillanatnyi érzések: öröm, élvezet2: érzésekre vonatkozó ítéletek: jól-lét, megelégedettség3: életminőség: eudaimonia (Aristotelész): az egyéni lehetőségek megvalósítása

utility vs. boldogság

• Az előbbiek közül a mélyebb rétegeket a külsőkörülmények nemigen érintik – a dolgok megszerzése csak pillanatnyi örömöt ad, boldogságot nem – állandóan több és újabb kell – ez hajtja előre a gazdaságot, az elégedett ember nem jó fogyasztó – a gazdaság érdeke tehát az, hogy az emberek a boldogságot továbbra is folyamatosan ott keressék, ahol úgysem találják meg, vagyis az anyagi javakban – ezért tekint ellenségesen a fogyasztói kultúra az olyan jelenségekre, mint a hagyományok, a vallás vagy akár a család

» (Széchy Anna)

7

A jövedelemegyenlőtlenségek éles növekedése nem csökkentette a boldogságot

Amerikában 1975 és 1997 között minden évben megvizsgálták az egy főre jutó reál GDP és a

boldogság kapcsolatát.

8

A kormányzati kiadások növelése nem vezetett a boldogság növekedéséhez

Boldogság mérése

A boldogságot egyszerűen mérték:a megkérdezettek a következőválaszlehetőségek közül választhattak: „nem boldog”, „enyhén boldog”, „nagyon boldog”.

9

• A boldogságindexet (H) a következőmódon számolják ki

• 1= nem boldog 2= enyhén boldog 3= nagyon boldog

Eurobarometer survey (1973-2002): Az Európai Közösség, EU tagállamok polgárainak élettel való megelégedettségét .

10

Természetesen a boldogsághoz még sok dolog hozzájárul, például:

• kulturális jellemzők, • családi élet, • egészség, • hit, • a lakókörnyezet, • kormányzat, • szabadidő, • bűnözés, • állampolgári jogok, • nemek közötti egyenlőség…

Boldogság mérésének problémái:• Alábecsülik az immateriális tényezők

jelentősségét• Boldogság mérésének eszköze a fogyasztás,

nem a jövedelem• Referenciacsoport kiválasztása• Más egyénhez/országhoz való viszonyítás• Laboratóriumi körülmények• 1 plusz dollár pozitív hatása kisebb, mint 1

elvesztett dollár negatív hatása

11

People don't need enormous cars; they need respect. They don't need closets full of clothes; they need to feel attractive and they need ex-citement and variety and beauty. People don't need electronic enter-tainment; they need something worthwhile to do with their lives. People need identity, community, challenge, acknowledgment, love, joy.

To try to fill these needs with material things is to set up an unquenchable appetite for false solutions to real and never-satisfied problems. The resulting psychological emptiness is one of the major forces behind the desire for material growth. A society that can admit and articulate its nonmaterial needs and find nonmaterial ways to satisfy them would require much lower material and energy throughputs and would provide much higher levels of human fulfillment.

D.H. Meadows, D.L. Meadows and J. Randers, 1992, Beyond the Limits, Chapter 8 “Overshoot but Not Collapse” pp223-224.

“Human progress is neither automatic nor inevitable. We are facednow with the

fact that tomorrow is today. We are confronted with the fierceurgency of now. In this

unfolding conundrum of life and history there is such a thing as being too late…We may

cry out desperately for time to pause in her passage, but time is deafto every plea and

rushes on. Over the bleached bones and jumbled residues ofnumerous civilizations are

written the pathetic words: Too late.”Martin Luther King Jr. ‘Where do we go from here: chaos or

community’

Oscar Wilde oncedefined a cynic as “someone who knows the price of everythingand the value of nothing”.

"Socialism collapsed because it did not allowprices to tell the economic truth. Capitalism may collapse because it doesnot allow prices to tell the ecologicaltruth." Øystein Dahle (Worldwatech Institute)

12

Forrás:

H E L E N J O H N S A N D P A U L O R M E R O D (2007): Happiness, Economics and Public Policy. The Institute of EconomicAffairs

PEGGY SCHYNS (1998): CROSSNATIONAL DIFFERENCES IN HAPPINESS: ECONOMIC AND CULTURAL FACTORS EXPLORED. Social Indicators Research 43: 3–26

BETSEY STEVENSON- JUSTIN WOLFERS (2008): Economic Growthand Subjective Well-Being: Reassessing the Easterlin Paradox.Brookings Papers on Economic Activity, Spring

Andrew E. Clark et al.(2006): Income and happiness: Evidence, explanations and economic implications. Paris-Jourdan SciencesEconomiques, September