fogyunk és gyarapodunk - martinus · liguori szent alfonz szent alfonz a 18. század egyik...

V. éVfolyAM 7. száM – 2012. júlIus – árA: 150 fT

Töltsük hasznosan a nyarat!Látnivalók egyházmegyénkben, amelyeket ke-

rékpárral is megközelíthetünk ► 3. oldal

Papi dispozíciókPlébánosi és lelkészi kinevezések, áthelyezések

egyházmegyénkben ► 11. oldal

Misztikus malomMegjelent dr. Martos Levente Balázs atya leg-újabb könyve ► 14.

Család újra

I dőről időre fellángolnak a viták a csa-lád körül. Jogvédő szervezetek és om-

budsmanok, törvényhozó szervezetek ésalkotmánybíróságok tartják magukat illeté-kesnek arra, hogy meghatározzák a családfogalmát. A különféle országokban más-más törvényi megfogalmazást nyer a csa-lád, s ezek mögött eltérő felfogások állnaka családról. Természetesen az Egyház semmarad ki ezekből a vitákból, hanem a magaszerény eszközeivel igyekszik az Isten általmegálmodott modellhez közelíteni a néze-teket.

Kit érint a családvédelmi törvény? Ki ré-szesüljön családvédelmi támogatásban? Kinevezhető egyáltalán családtagnak? Ne-vezhetjük-e házasságnak a házassághozhasonló társkapcsolatokat? Nevezhetjük-ecsaládnak a családhoz aligha hasonlóegyüttéléseket? Egy dolog a törvényszövegés más az élet. Le lehet írni egy törvényben,hogy az is család, ha két, együtt élő férfiörökbe fogad egy kislányt, de a kislányaligha fogja azt érezni, hogy családban él.

A minap az öcsémnél voltam látogató-ban. Az egyik óvodás gyermeke mutatja azáltala készített rajzot, rajt a szülőkkel és ahat gyermekkel: Az én családom – mondjagyermeki büszkeséggel.

Remélem, hogy 30-40 év múlva hozzá ha-sonló körülmények között nevelkedett sze-mélyek fogalmazzák majd a törvényeket.Remélem, hogy egyszer előkerül a józanész, és mindenki elhiszi, hogy minden em-bernek joga van családban és nem egyahhoz többé-kevésbé hasonlító csoportbanfelnőni. [Horváth István Sándor]

A magunk mögött hagyott júni-us hónap második fele sok-

sok lelkipásztornak kedves évfordu-lót jelentett: legtöbbünket ilyenkorszenteltek pappá. Ki kerek, ki nem ke-rek évfordulót ünnepelve, de aligha-nem mélységes hálával tekint visszapapi szolgálatának elmúlt éveire. Kü-lönösen is talán a papszentelés azonpillanatában, amikor az új „generáció”

fejére egyenként rátesszük kezünket,kifejezve: befogadjuk őket a papságközösségébe. Örülünk nekik, és ér-tük is hálát adunk az aratás Ura felé.

Mára már szinte különlegességnekszámít az olyan alkalom, mint az ideivolt: három áldozópapot szenteltmegyéspüspök úr a szombathelyiSzékesegyházban június 23-án. Egy-re inkább az ugyanis a jellemző, mintmost szentelt diakónus testvérünkesetében, aki egymaga részesült azegyházi rend szentségének első foko-zatában – így volt ezzel jelen sorok

írója is. Közben sajnos nemcsak nyug-díjas, de aktív lelkipásztorokat is ve-szít az egyházmegye, így már egy-egy ilyen „nagy létszámú” papszente-lés sem érezteti hatását a lelkipász-tori ellátottságot tekintve: aligha vár-hatja bármelyik település is, hogy haaz elmúlt években nem jutott odapap, majd most fog. A hat évfolya-mon eloszló kilenc papnövendéksem ad erre komoly reményt.

Mégis mindezek ellenére a lényeg,hogy ismét gyarapodtunk. Istenneklegyen hála, új munkások kezdik azaratást! Örüljünk nekik és a koráb-ban érkezetteknek is! És hogy lesz-nek-e egyszer többen, az mindenek-előtt azon múlik, mennyire vesszükkomolyan: papi hivatás csak ott fogszületni, ahol vannak olyanok, akikkiimádkozzák azt. „Az aratnivaló sok,

de a munkás kevés. Kérjétek az aratás

Urát, küldjön munkásokat aratásába!”

[Ipacs Bence]

Fogyunk és gyarapodunk

PéLdAkéP

Liguori Szent Alfonz

S zent Alfonz a 18. századegyik legtehetségesebb lelki-

pásztora volt. Felismerte koránakproblémáit, és igyekezett azokra alegjobb és legpontosabb válaszo-kat adni. Nápoly mellett születettfőnemesi családban. Édesapjanyolc gyermeke közül őt, mintlegidősebbet jogi pályára szánták.Ehhez megvolt a tehetsége is, oly-annyira, hogy 17 évesen már acivil és a kánonjog doktoráváavatták. Szépen ívelt felfelé a kar-rierje, sorra nyerte a bonyolult pe-reket. 27 éves volt, amikor egynagy pert elveszített. Ez a vereségelgondolkodtatta, és arra az elha-tározásra jutott, hogy inkább en-gedelmeskedik az Úristen hívószavának, minthogy sokszor azigazság meghamisításával győz-zön a jogi perekben.

Szemináriumi tanulmányai be-fejeztével Nápolyban olyan erővelés hévvel vetette bele magát a lel-kipásztorkodásba, hogy pár évalatt teljesen kimerült. Püspökeekkor a hegyekbe küldte pihenni.Alfonz felfigyelt a Nápolytól dél-re, a hegyek előtt húzódó sík vi-dékre, ahol még templomot sem

látott. Megérezte az ottani embe-rek Istenre való éhségét, és amikorletelt a pihenésre szánt idő, kértea püspökét, hogy adjon neki pré-dikálási engedélyt erre a vidékre.Tanyáról tanyára haladva felke-reste a családokat, tanította őket,meghallgatta minden gondjukat,bajukat, és igyekezett mindenbensegíteni őket.

Közben megalapította a redemp-toristák, a Megváltó misszionáriu-sainak rendjét. Látta korának nagyproblémáit – erkölcsi szabadosság,kapzsiság, önző viselkedés –, ésigyekezett modern, haladó és a hittanításával megegyező válaszokatadni, amelyekkel a katolikus er-kölcstan egyik kimagasló alakjávávált. Majd pedig sorra adta ki a ki-váló, ma is érvényes mondaniva-lóval bíró könyveit, amelyekbenmegerősítette hitükben olvasóit ésbátorította őket az erényes keresz-tény élet megélésére.

A sok jóért, amit tett, nemcsakelismerést kapott. Sokan támadtákis, amit az imádságban sikerültfeldolgoznia. A pápa püspökkénevezte ki érdemei elismeréséül.Alfonz ekkor már elmúlt 60 éves,mégis alázattal fogadta az újabbszolgálatot, nyájának jó pásztoralett, sőt még a betegágyából is ve-zette a rábízottakat. Minden idejétKrisztus megváltói művének szen-telte. Ezzel a lelkipásztori buzgó-ságával minden embernek példátadott, hogy Krisztusért és Egyhá-záért semmilyen áldozattól semszabad visszariadni. Legyen báto-rítónk, hogy az ő nagy hitével éstettrekészségével munkálkodjunkaz evangélium terjesztésében.

[déri Péter]

• • •Istenünk, ki újra meg újra megaján-

dékozod Egyházadat a szentekkel, akik

példát mutatnak az erényes életre, ké-

rünk, add, hogy Ligouri Szent Alfonz

példáját követve mi is buzgón mun-

kálkodjunk a lelkek üdvösségéért, és a

mennyben elnyerhessük jutalmadat!

LiturgiA

Az egyházi évAz évközi idő II.

A z évközi idő harminchárom, esetleg har-mincnégy hete alatt csak a vasárnapok-

nak van saját miseszövegük (vagyis könyörgé-sek és szentírási olvasmányok). Ezeket a va-sárnapokat évközi első, második, harmadik,stb. vasárnapnak nevezzük, de az 1. évközi va-sárnap helyén általában Urunk megkeresztel-kedésének ünnepe van, a 34. vasárnapon pe-dig Krisztus Király ünnepét üljük. A heteketaz elmúlt vasárnap számának megfelelőenszámozzuk (pl. évközi 14. hét). A hetek napjait,melyeken nincs főünnep, ünnep vagy kötelezőemléknap, köznapoknak nevezzük.

A misekönyvben az évközi idő vasárnapjairaés köznapjaira 34 mise van közölve, melyeketa következő szempontok szerint használunk:vasárnapokon azt a misét vesszük, amelymegfelel az évközi vasárnap sorszámának, ha-csak nem ütközik olyan főünneppel vagy ün-neppel, amelyet vasárnap kell megülni. Ilye-nek Urunk főünnepei és ünnepei (Szenthá-romság vasárnapja, Úrnapja, Urunk színevál-tozása), valamint a Boldogságos Szűz Mária ésaz általános naptárba felvett szentek főünne-pei (Nagyboldogasszony, Magyarok Nagyasz-szonya, Keresztelő Szent János születése, SzentPéter és Pál apostolok, Szent István király,Mindenszentek), illetve a saját főünnepek (pl.:az egyházmegye vagy a hely, a templom védő-szentjének ünnepe, a templom felszentelésé-nek ünnepe). Ilyenkor az ünnepről vesszük aszentmisét. Köznapokon pedig a 34 mise bár-melyike mondható, a miséző döntése szerint.

Vasárnapokon van Dicsőség és Hitvallás,köznapokon pedig elmarad mindkettő. Vasár-napokon négy szentírási szakaszt olvasunk:egy ószövetségi olvasmányt, egy zsoltárt, egyújszövetségi és egy evangéliumi olvasmányt.Köznapokon három szentírási szakasz van:egy ó- vagy újszövetségi olvasmány, egy zsol-tár és egy evangélium. A prefáció vasárnapo-kon az évközi vasárnapokról mondandó,ehhez 8 különböző szöveg áll rendelkezésre,köznapokon pedig az öt, ún. „közös prefációk”

közül veendő egy, de sorra kerülhetnek azoka prefációk is, melyek az egyes eucharisztikusimákhoz tartoznak. [ipacs Bence]

Lelkiség

2 ● Martinus ● 2012. július

Ligouri Szent Alfonz1696 – 1787

Ják – A jáki templom alapítója JákiNagy Márton nemes, aki a környék gaz-dag földbirtokosa volt. A helyi templomés a bencés kolostor alapítását 1214-redatálják. A templom stílusa alapvetőenromán, de felfedezhetünk gótikus ele-meket is. Fellelhető a gyönyörű díszíté-sekben az észak-francia, normann hatás,valamint a burgundi, a bambergi dómkőfaragók hatása is. 1780-ban Szily Já-nos, Szombathely első püspöke egyházlá-togatása alkalmával úgy vélte, hogy afőhajó tetőzetét és a tornyokat azonnalfel kell újítani. 1846-ban a szombathelyipüspöki hatóság egyre sürgette, hogy atemplomot művészettörténeti szempon-tok szerint minél előbb helyreállítsák.Ettől kezdve a templom felújítása nem-csak egyházi, hanem nemzeti ügy lett.Idén megkezdődött a jáki templom kül-ső homlokzatának felújítása, a XIII. szá-zadi templomot felállványozták, az épí-tők és restaurátorok már dolgoznak. AKözigazgatási és Igazságügyi Miniszté-riumtól kapott 150 millió forintos támo-gatásból a templom főhajója feletti tető-rész cserépborítását cserélik, a tetőzetszigetelését végzik el, valamint a két to-rony külső rekonstrukciója valósulhatmeg. Nyitva tartás: minden nap 09.00-18.00

CSeMPeSzkoPáCS – A településrománkori Szent Mihály téglatemplo-mát Kopácson, mesterséges dombra épí-

tették. A dombot a kitermelt föld helyénlétrejött széles árok vette körül. A szen-tély és a hajó, a kőből faragott bélleteskapuval a 13. század közepén már állt.A karzat északi falán id. DorffmaisterIstván Szentháromság képe az érett nyu-gat-magyarországi barokk korszakotképviseli. A templom 1966–68 közöttirestaurálása Mendele Ferenc építész ve-zetésével készült el. A település honlap-jának beszámolója szerint a 21. századelső éveinek restaurálási munkáit MódyPéter kőszobrász, Juhász Györgyi festő-restaurátor és Jeney Zoltán farestaurátorvégezték el.

CSeSztreg – A csesztregi Árpád-kori plébániatemplom a 13. század má-sodik felében épülhetett. Első írásos em-lítése 1323-ból való, amikor egy birtok-felsorolásban az olvasható, hogy Cseszt-regen Szent Mór egyháza áll (a templomtitulusa egyébként ma is Szent Móric). Atemplom a 16. század végétől 1665-ig aprotestánsok kezén volt, a katolikusokaz épület visszavételét követően újjáépí-tették. 1803-ban a kegyúri Eszterházycsalád renováltatta. Ekkor festette fres-kóit ifjabb Dorffmeister István. Falképeitegy évszázad múltán, 1904-ben a sop-roni Storno Ferenc újította meg. 1993–94-ben Pintér Attila restaurálta a freskókat,amelyek azóta újra régi fényükben ra-gyognak – olvasható a község honlap-ján. Az oldAlt öSSzeállítottA: H. PezenHófer BrigittA

A Hírek forráSA: MAgyAr kurír

rövid hírekTöbb mint harminc intézménybőlnyolcvannyolc középiskolás diák ré-szesült az idén alapított Morus-díj-

ban, az elismeréseket a tanévzárókonadták át – mondta Rétvári Bence, aKereszténydemokrata Néppárt alel-nöke az MTI-nek. A politikus az ala-pítók nevében felidézte, hogy aközéleti jellegű elismerést azok avégzős fiatalok kaphatják, akik nem-csak jó tanulmányi eredményeikkelemelkednek ki társaik közül, hanemszívesen, aktívan és felelősen vesz-nek részt közösségi tevékenységben,nyitottak a közéletiségre, illetveemellett elkötelezett keresztények.

■

Különleges ünnepre került sor aGyőri Egyházmegyében: két nem-zeti ereklye lehetett egymás mellett,mivel Szent László napján a SzentJobb is Győrbe, a Káptalandombralátogatott. Egész napos imaórákonvehettek részt a hívek a győri Nagy-boldogasszony-székesegyházban, aSzent László-herma és a Szent Jobbjelenlétében.

■

Az evangélikus püspökök meghívá-sára a Déli Evangélikus Egyházkerü-let székházában találkoztak idénmásodszor a Magyar Katolikus Püs-pöki Konferencia Állandó Tanácsá-nak tagjai, valamint a Magyarorszá-gi Református Egyház és a Magyar-országi Evangélikus Egyház püspö-kei, hogy áttekintsék társadalmiszolgálatuk és egyházuk belső életé-nek kérdéseit.

■

Július elsejétől megszűnt a VatikániRádió Róma környéki Santa Maria inGaleria központi adóállomásról su-gárzott összes középhullámú és azEurópa, valamint Amerika nagyobbrésze felé sugárzott rövidhullámúadása. Ezeken a földrészeken ugyan-is a Vatikáni Rádió műsorai az inter-net segítségével a legkönnyebben el-érhetők – tudatta közleményben arádióállomás főigazgatója. Így semközép-, sem rövidhullámon nemlesz hallható többé a katolikus adóközvetlen adása hazánkban.

Egyházunk

2012. július ● Martinus ● 3

Látnivalók az egyházmegyéből töltsük hasznosan a nyarat!Pár hete megkezdődött a vakáció az oktatási intézményekben. Egyházmegyénk idén is

szervez táborokat a gyermekeknek, a ministránsoknak, sőt az egyetemistáknak is. Sok

család nem engedheti meg magának a drága utazást, a tengerparti nyaralást, ennek el-

lenére mindenki eltöltheti hasznosan szabadidejét. A következő látnivalókat akár

kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközzel is könnyen megközelíthetjük.

Jézus felhívása – Evezz a mélyre! –az evangelizáció területén különö-

sen is igaz. Az emberi élet személyesproblémái kevésbé a látható magatar-tási zavarokban, nyilvánvaló bűnök-ben vannak, azokban csupán kifejeződ-nek. Ha az igazi gócpontot akarjukmegtalálni, akkor az egész embert(múltját, csalódásait, lelki sérüléseit, afájdalom újbóli megtapasztalása ellenkidolgozott stratégiáit, vágyait) kellmegvizsgálnunk.

Az alapos változáshoz alapos ön-vizsgálat szükséges, hogy lássuk akonkrét, de rejtett problémát.

Mire jó az önismeret? Mi értelme,hogy a múltbeli fájdalmakat tudatosít-juk, a régi sebeket feltárjuk? Nem vol-na egyszerűbb a jelen élethelyzetrekoncentrálni? Hiszen a jelenben élünk!

Az ember sokkal inkább időben léte-zik, mint az adott pillanatban. A maiviselkedésünket nagyban meghatá-rozza, hogy mi történt velünk tegnapvagy azelőtt vagy még korábban. Bára jelenben élünk, a személyes múltunk,amit magunkban hordozunk, valósá-gosan jelen van reakcióinkban, kapcso-latainkban, sőt Istenhez és az Egyház-hoz való viszonyulásunkban is.

Múltunk számos csalódással terhelt.A csalódások fájdalmat váltanak ki.Mindent megteszünk azért, hogy arossz érzéseket ne kelljen soha többéátélnünk. Védjük magunkat minden

eszközzel. Válaszfalakat húzunk ma-gunk köré, hogy megközelíthetetleneklegyünk mások számára. Még a hoz-zánk legközelebb állókat sem enged-jük be. Úgy gondoljuk, hogy a másikember veszélyes lehet, hiszen meglát-hatja azt, hogy gyengék, sebezhetőkvagyunk. A fal nehezen felismerhető,és könnyen legitimizálható: „védjük a

gyöngyöt a disznók elől”. Sajnos egy időután magunkon kívül mindenkit (méga családtagjainkat is!) „disznónak” tar-tunk.

Addig nem fogjuk észrevenni kör-mönfont védekező stratégiáinkat, amígnem tudatosítjuk, hogy pontosan mi-lyen – már megtörtént (!) – élmények-től és az azzal járó konkrét lelki fájdal-maktól óvjuk magunkat.

Egy fájdalmas élmény tudatosításanem csupán azt jelenti, hogy informá-ciónk van annak létezéséről, hanemmagában foglalja azt is, hogy hagyjuk,hogy az azzal kapcsolatos negatív ér-zéseket újra átéljük menekülés nélkül(még ha ez szomorúsággal is tölt elminket).

A meghatározó alapélmények gyer-mekkorunkban történtek. A legjobbanazok fájnak, amiket a hozzánk legköze-lebb állóktól kaptunk. Gyermekkorbanpedig a szüleink állnak hozzánk legkö-zelebb. Tőlük várjuk a gondoskodást.Ők az első számú felelősök, ha nemkapjuk meg azt, vagy nem úgy szeret-

tek minket, ahogy kellett volna. A szü-lőkről szerzett személyes tapasztalatnagyban befolyásolja az istenképet.

Ne legyenek illúzióink! Ahogy nin-csen jó ember és rossz ember, ugyan-úgy nincsenek csakis jó szülők éscsakis rossz szülők. Kapunk tőlük hi-deget-meleget. Kisgyermekként is.Amikor belátjuk, hogy legfontosabbkapcsolatainkban is jelen van a bűn va-lósága, akkor természetes reakció, hogypróbáljuk menteni a másikat: „attól ő

még jó ember, jót akar”. A legtöbb emberelőbb beismeri saját elkövetett bűneit,minthogy belássa: szülei nem mindigúgy szerették, ahogy szüksége lettvolna rá. A mentegetőzés ez esetben vi-szont csak arra jó, hogy tompítsa fáj-dalmunkat, ám a fájdalmat nem tom-pítani kell, hanem átélni. Az átélt csa-lódás ugyanis megnyithatja szívünketegy jobb világba (mennyország) vetettreményre, ahol majd túlcsorduló mér-tékben töltekezünk a szeretettel. Amíga fájdalmak elkerülésére, lekicsinylé-sére és a másik fél felmentésére össz-pontosítunk, addig nem lesz bennünkfeltétel nélküli szeretet. Álérzelmeketleszünk kénytelenek generálni, ezpedig a képmutatás kezdete. Érett sze-retet csakis az őszinte belátás talajánszülethet. Amíg nincs őszinte belátás,addig nem indulhat el a megbocsátáslassú folyamata sem. Múltunk vizsgá-latának ugyanis nem az a célja, hogyelítéljük szüleinket, vagy haragot táp-láljunk, hanem az, hogy megtanuljukőket (is) Isten szeretetével elfogadni ésszeretni.

Amikor az Élő Vizet hirdetjük, akkorgyakorlatilag „rést keresünk a falon”:mély, személyes fájdalmakat kutatunk.Jézus is ezt tette Jákob kútjánál a sza-mariai asszonnyal. A legtöbb ember-nek van rögzült álláspontja vallási dol-gokról. De a Mester nem ragad le olcsóteológiai vitákon, hanem feltárja akínzó szomjúságot az Élő Víz után. Misem érhetjük be ennél kevesebbel, csaka mélyben érdemes kivetni a hálót.

[Tömő János]

Megkeresni a rést! – De hogyan?

Az Új Evangelizáció Éve

Ne húzzunk válaszfalakat magunk köré, legyünk megközelíthetők mások számára!


Szent Márton földje


Azarándokút hátralévő, mintegy

150 km hosszú szakaszát már

nyáron, egy hatnapos túra keretében

tettük meg. Miután Lövőn leszálltunk

a buszról, mezei úton gyalogoltunk

Nemeskérig, itt tértünk vissza a Szent

Márton útra. A község a nyugat-dunán-

túli evangélikusság egyik központja

volt, artikuláris (felekezeti vallásgya-

korlásra kijelölt) hely, temploma 1732-

ben épült. A Szent László tiszteletére

épült katolikus templom 1739-ből való.

A barokk korban itt volt Sopron várme-

gye székhelye, erre emlékeztet a ma is

álló megyeháza. A falu után hosszú er-

dei séta következett. Az erdők vadgaz-

dagságát a lépten-nyomon elénk kerü-

lő őzek és szarvasok tanúsították. Pusz-

tacsaládra érve megtekintettük az 1860-

ban Széchenyi Ödön által apja emléké-

re emeltetett Szent István-szobrot. A

szobrász, Höller György, az uralkodó

arcvonásait az öreg Széchenyi Istvánról

mintázta. A pihenőt rövidre fogtuk,

mert már gyülekeztek a felhők a fejünk

felett. Hamarosan előkerültek az esőka-

bátok, és mire Himodra értünk, alapo-

san eláztunk. Elkezdtünk telefonálni,

hogy Mihályiban, ami aznapi végcé-

lunk volt, sátrazás helyett fedett helyet

találjunk, ahol megszáríthatjuk a ruhá-

inkat. Szerencsénkre az üresen álló plé-

bánián szívesen fogadtak bennünket.

Mihályi a Kis-Rába partján áll, itt ér tú-

ránk a Rábaköz területére. Egy helyi le-

genda szerint Habsburg Albert özve-

gye, Erzsébet királyné itt rejtette el a

koronát egy odvas fűzfában. Legjelen-

tősebb műemlékei a reneszánsz Dőry-

kastély és a barokk Szentháromság-

templom.

Másnap a műúton észak felé tartva

hagytuk el a falut. Az út menti rét felett

réti héja körözött, gémek, gólyák, kó-

csagok keresgéltek. Az útról letérve er-

dőben haladtunk Potyondig, majd

ismét aszfalt következett Bogyoszlóig.

A falu temploma 1836-ban épült Szent

Kozma és Damján tiszteletére, de igazi

értékét a szombathelyi Döbrentey Gá-

bor 1941–42-ben készült, magyar szen-

teket ábrázoló freskói jelentik. A szen-

tek sora a köpenyét megosztó Szent

Mártonnal indul. A következő község,

Sopronnémeti érdekessége a modern,

kupolás evangélikus templom. A za-

rándokút érinti Szilsárkány déli végét,

majd szántóföldek között ér Rábapor-

dányba. Innét még néhány kilométer

volt hátra Bágyogszovátig, ahol máso-

dik napunk véget ért.

[Szalai Attila, Fotó: Gedeon Tamás]

SzENT MárToN ÉlETE

Márton rájön a

sátán cselvetésére,

gyógyítások Párizs-

ban

Egyházmegyénk szülöttének és védő-

szentjének életrajzát Sulpicius Severus

(363 k. – 420 k.) írta meg „Vita Martini”

(Szent Márton élete) címen. rovatunk-

ban ebből közlünk részleteket.

Ugyancsak ez idő tájt keltett ri-

adalmat a városban a barbá-

rok megindulásáról és betöréséről

szóló váratlan hír. Márton ekkor

megparancsolta, hogy hozzanak elé-

je egy ördögtől megszállt embert, s

azt követelte tőle, hogy mondja meg,

vajon igaz-e a hír. Akkor ez megval-

lotta: még tíz démon segített neki a

rémhír elterjesztésében, hogy Már-

ton legalább félelemből távozzék el

ebből a városból, a barbároknak pe-

dig eszükbe sem jutott a támadás

gondolata. Midőn a tisztátalan lélek

ezt a templom közepén bevallotta, a

város megszabadult félelmétől és za-

varától.

Párizsban pedig, amikor Márton

nagy tömegtől kísérve belépett a vá-

ros kapuján, megcsókolt és megál-

dott egy mindenkit elborzasztó ki-

nézetű leprást, aki rögtön minden

bajából meggyógyult, és másnap

egészen hamvas bőrrel jött a temp-

lomba, hogy hálaimát mondjon visz-

szanyert egészségéért.

Nem szabad azt sem elhallgat-

nunk, hogy gyakran gyógyító erővel

hatottak a Márton ruhájából és ve-

zeklőövéből kitépett rojtok. A bete-

gek, ahogy ujjukkal megérintették

vagy nyakukba tették őket, gyakran

azonnal meggyógyultak.

Via Sancti Martini – Az északi út III.

Életképek • Programajánló

Ministráns fociÖt esperesség területéről érkeztek csapatok június

8-án Csesztregre, a ministráns focikupa döntőjére.

Páli Zoltán atya vezetésével közösen fohászkodtak a

csapatok, majd dr. Veres András megyéspüspök úr

köszöntötte a megjelenteket, és elkezdődött a játék.

A következő eredmények születtek: ötödik helyen

végzett Jánosháza csapata, negyedik lett Becsehely

válogatottja, bronzérmet szerzett a zalaegerszegi

Szent Mária Magdolna Plébánia ministráns csapata,

második lett Egyházasrádóc. A 2012-es esztendő

bajnoka a házigazda Csesztreg lett. A végig jól játszó,

a hazai pálya előnyét élvező csapat veretlenül sze-

rezte meg az aranyérmet. Külön öröm, hogy a gólki-

rályi címet is a csesztregi csapathoz tartozó Géczi

Szilárd szerezte meg nyolc góllal. Az eredményhirde-

tés után püspök úr adta át az érmeket. Köszönetet

mondunk a csesztregi önkormányzatnak, a sok segí-

tőnek és természetesen püspök úrnak, aki az idei

évben is kiemelten támogatta a ministránsok sport-

rendezvényét. [Páli Zoltán]

Úrnapján szorgos kezek készítették a sátrakat Becsehelyen. A fiatalok és a

gyerekek virágszőnyeget készítettek a templom előtti téren. Az idei mottó:

„Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz.” [Némethné Simon Klára]

Szili Ernő 25 éve a novai egyházközség kántora. Tóth András plébános és a

hívek Úrnapján köszöntötték ebből az alkalomból, megköszönve eddigi ál-

dozatos munkáját, s kérve kántor úrra a Jóisten áldását. [Szili László]

A férfiak társadalmi munkában új járdát készítettek, az asszonyok pedig a

templom takarítását vállalták. Az önkormányzat és Kondora Tihamér pol-

gármester jóvoltából a templom kapuját is kicserélik. [Kontics Viktória]

Úrnapja Becsehelyen

Szili Ernő kántor köszöntése Nován és Zalatárnokon

Szépül a meggyeskovácsi templom környéke

Programajánló2012. augusztus 13-án, hétfőn19 órakor fatimai szentmise leszSzentgotthárdon, a Jó Pásztor(Brenner János) kápolnában.


Életképek

▲ A celldömölki Nagyboldogasszony-templomban június13-án engesztelést tartottunk. A szentmisét dr. Konkoly Ist-ván püspök atya mutatta be, a szentbeszédben a rózsafüzérimádság fontosságáról hallottunk. [Szakos Istvánné]

▼ A Múzeumok éjszakája című rendezvénysorozat keretébengitáros ifjúsági zenével, tárlatvezetésekkel, előadásokkal vár-ták a programba bekapcsolódni vágyó érdeklődőket június16-án a Püspöki Palota Sala Terrena termében. [Káhl Eszter]

▲ Bors Imre és Németh Csaba június 14-én dr. Pápai Lajosgyőri megyéspüspök és a szeminárium tanárai előtt, vala-mint az intézmény kispapjainak jelenlétében sikeresen szá-mot adtak a hat év alatt elsajátított ismereteikről. [Nagy Tamás]

▼ Június 17-én került sor a Jézus Szíve körmenetre Felsőcsa-táron. A szentmisét Szabó Alajos nyugalmazott plébános mu-tatta be. Az Oltáriszentséget a templomból indulva VárhelyiTamás plébános vitte a település főutcáján. [Fodor László]

Fatimai engesztelésCelldömölkön

Jézus Szíve körmenetFelsőcsatáron

Múzeumok éjszakájaSzombathelyen

Baccalaureátus vizsga Győrben



Pap- és diakónusszentelés

Dr. Veres András megyéspüspökszentbeszéde kezdetén kifejezte

abbéli örömét, hogy Isten ma is meg-szólít fiatalembereket a vele való köz-reműködésre, szolgálatra. A főpásztor– Szent Ágoston kapcsán – a szeretetkét dimenziójáról tanított. Az egyik azönszeretet, amely eltávolítja az embertIstentől, a másik pedig az istenszeretet,amely a saját önzőségünkről való le-mondás, önátadás által valósulhatmeg. Csak az lehet igazán boldog, akiilyen szeretettel, teljes önátadással éslemondással fordul Isten felé.

Márk evangéliumából hallhattuk,hogy nem a tanítványok választottákJézust mesterüknek, hanem ő maga, aMester választott ki tanítványokat ar-ra, hogy apostolai legyenek. Ilyen a pa-pi hivatás is, hiszen a papságra senkisem jogosult, nem az egyén választja,hanem Krisztus ad meghívást – hang-súlyozta a főpásztor.

A meghívott feladata elfogadni Istenakaratát, a kiválasztottságot, és öröm-mel állni az Úr szolgálatába. Jézus ne-vében csak azok szolgálhatnak, akikető meghív. A meghívottakat a szeminá-riumokban készítik fel arra, hogy al-kalmasak legyenek a papi hivatásra éséletükkel Istent szolgálják.

Kiemelt jelentősége van egy pap éle-tében annak, hogy vágyakozik-e Istenután. Istenről a hivatásteljesítés során

soha nem szabad megfeledkezni, hi-szen az a hivatás szertefoszlásához ve-zethet. Szükség van a gyónásra, azelmélkedésre és a folytonos megúju-lásra az imádság által.

Idén az Új Evangelizáció Éve van,ennek kapcsán a főpásztor arra buzdí-totta a szentelendőket, hogy ne csakmost, a tematikus év jegyében, hanemegész papi pályájuk alatt törekedjenekmegszólítani és visszahívni az Istentőleltávolodott embereket.

Megyéspüspök úr szentbeszéde vé-gén Isten áldását kérte a szentelen-dőkre, valamint jó egészséget, örömetkívánt nekik.

A szentelési szertartás az evangé-lium után kezdődött, amikor név sze-rint szólították azokat, akik a diakoná-tus, illetve az áldozópapság szentségé-ben szeretnének részesülni. Ezt követ-te a szentelendők ígérete, amelybenvállalták a szenteléssel járó kötelezett-ségeket, azt hogy hirdetik az evangéli-umot, megtartják a cölibátust, imád-kozzák a szent zsolozsmát, bemutatjáka legszentebb áldozatot és engedel-mességet fogadnak a mindenkori me-gyéspüspöknek.

A szertartás a Mindenszentek litáni-ájával folytatódott. A jelöltek leborul-tak a földre, míg a jelenlévő papok éshívek letérdelve a szentek közbenjárá-sát kérték. A földre borulás a teljes

megsemmisülést és azt szimbolizálja,hogy életüket teljes mértékben Istenakaratának rendelik alá. Ezután aszentséget kiszolgáltató püspök, mintaz apostolok utóda imádság és kézrá-tétel által átadta a Krisztustól kapotthatalmat és küldetést. A püspök kézrá-tétele után a jelenlévő papok is az új-misések fejére tették kezüket, kifejezveezzel, hogy befogadják őket az egyház-megye papjai közé.

Az ünnepségre meghívást kaptak azidén jubiláló oltártestvérek is, akiket apap- és diakónusszentelést követőendr. Veres András megyéspüspök kö-szöntött. Ezen a napon emlékeztekmeg dr. Konkoly István nyugalmazottmegyéspüspök püspökké szentelésé-nek 25. évfordulójáról, valamint dr.Horváth Lóránt Ödön OPraem, ny.premontrei apát, Bősze József SDB ésdr. Geosits István atyák pappá szente-lésének 60. évfordulójáról.

Dr. Konkoly István nyugalmazottmegyéspüspököt dr. Horváth Lajos ka-nonok köszöntötte. Kanonok úr ün-nepi beszédében a főpásztor megyés-püspöki szolgálatát méltatta, valamintaz egyházmegye papjai és a hívek ne-vében hálát adott és megköszönte aSzombathelyi Egyházmegye élén vég-zett odaadó szolgálatát. Kanonok úrméltatását a következő oldalon olvas-hatják. [Csuti-Mátyás Zsófia]

Pap- és diakónusszentelésre gyűltek össze a Szombathelyi Egyházmegye papjai és hívei június 23-án Szombat-

helyen, a Sarlós Boldogasszony székesegyházban. Dr. Veres András megyéspüspök Molnár János, Németh Csaba

és Óra Krisztián diakónusokat pappá, Kovács József akolitust pedig diakónussá szentelte.


Pap- és diakónusszentelés

Püspöki jubileum

A diakónus és a papszentelés föl-emelő szertartása után a Szom-

bathelyi Egyházmegye papjai és híveinevében szeretettel és tisztelettel kö-szöntöm püspökké szentelésének 25.évfordulója alkalmából. S megköszön-jük azt a közel 20 évi aktív püspökiszolgálatot, amelyet Boldog II. JánosPál pápa megbízásából egyházme-gyénkben végzett.

Az Egyház tevékenységét 4 nagy té-mában lehetne összefoglalni: igehirde-tés és tanítás, liturgia, karitász és a hí-vek közösségének szervezése. Istvánpüspök atya 19 évi szombathelyi püs-pöki szolgálatát is e négy téma körészeretném röviden összefoglalni.

Püspök atya már szolgálatának kez-detén két teológiai tanfolyamot szerve-zett: Szombathelyen, illetve Zalaeger-szegen. A tanfolyamok hallgatói közülkerült ki az egyházmegye hitoktató-inak többsége, mások viszont liturgi-kus és egyéb szolgálatokat vállaltak aplébániákon.

A Kálvárián létrehozta a MartineumFelnőttképző Akadémiát, és elindítottaa Keresztény Családi Életre ElőkészítőTanfolyamot.

Ezt követően fokozatosan létrejöttekaz oktatási és nevelési intézmények: azóvoda, 6 általános iskola, 2 gimná-zium, valamint a középiskolai és főis-kolai kollégium. Mindent megtettazért, hogy megvalósuljon az államilagelismert Hittanárképző Nappali és Le-velező Tagozata.

Az egyházmegye négy legnagyobbvárosában 10-10 hitébresztő konferen-ciabeszédet szervezett. Bérmálások al-kalmával hatszor járta végig az egyház-megyét, így megismerte a lelkipásztorikörülményeket.

Köztudott, hogy Püspök atya márpüspöki titkár korában jelentős szere-pet vállalt hazánkban a zsinati liturgi-kus megújulás szolgálatában, mint azOrszágos Liturgikus Tanács (OLT) tit-kára. Kovács Sándor megyéspüspökmegbízásából szervezte a különféle li-turgikus munkaközösségeket, amelyekelkészítették a liturgikus rendelkezése-ket ismertető körleveleket és a külön-féle magyar nyelvű liturgikus kiadvá-

nyokat. Püspöki szolgálatának idejénpedig – 1987–2006-ig – 19 éven át ő volta Liturgikus Tanács vezetője.

A liturgia iránt való igényessége ha-tással volt a lelkipásztorokra és a hí-vőkre is.

A szent liturgia színtere a templom.Ezért is szorgalmazta Főpásztorunk atemplomfelújítási és templomépítésimunkálatokat. Ennek keretében meg-történt a szombathelyi Székesegyházteljes belső felújítása új orgonával ésMária életét ábrázoló négy nagymé-retű festménnyel.

Köztudott, hogy a 19 év alatt 38templom, kápolna és iskolakápolnaépült az egyházmegyében.

István püspök atya már szolgálatakezdetén, 1991-ben megalapította azEgyházmegyei Karitászt, amely azótais tevékenyen és hatékonyan végzi ál-dásos munkáját.

Szívügyének tekintette, hogy az egy-házmegye papjait és híveit egy közös-séggé, Krisztus családjává formálja.Ennek jegyében szervezett több hazaiés külföldi zarándokutat, valamintszép ünnepi eseményeket.

A Mária-évben négy templomba in-dult zarándokcsoport. Mindegyiktemplomba külön meghívót kaptak azújonnan megalakult Rózsafüzér Társu-latok képviselői. A pápalátogatás előttés után a gencsapáti szentkúthoz láto-gatott el nagyszámú zarándokcsapat.A millecentenárium alkalmával hatÁrpád-kori templomot kerestek fel ahívek, az Egyház nagy jubileuma al-kalmával pedig Vasváron és Celldö-mölkön volt az egyházmegye papjai-nak és híveinek nagy találkozója.

Máriacellbe három alkalommal, Ró-mába két alkalommal szervezett zarán-doklatot az egyházmegye. München-ben a bajor és magyar keresztények ta-lálkozóján vettünk részt, Aachenbenpedig az európai keresztények talál-koztak egymással. Ezen kívül 1996-ban,Szent Márton halálának 1600 éves év-fordulója alkalmával ellátogattunkToursba, Szent Márton székvárosába.

Részesei lehettünk több emlékezetesünnepi eseménynek, mint például1988-ban a Szent Jobb, 1991-ben II. Já-

nos Pál pápa, valamint a fatimai ván-dorszobor látogatásának, az Egyháznagy jubileumi és a magyar millen-nium felejthetetlen ünnepségének.

Egyházmegyénk életének jelentőseseménye volt az Egyházmegyei Zsi-nat, amelyen a lelkipásztorok és ahívek képviselői az egyházmegye éle-tének fontos és aktuális kérdéseit tár-gyalták meg.

Megyéspüspöki szolgálata alatt indí-totta el Batthyány-Strattmann Lászlókörmendi orvos és Brenner János vér-tanú pap boldoggá avatási ügyét. Aboldoggá avatáson ötezren vettünkrészt.

Befejezésül Máriapócs jut eszembe,amikor Kocsis Fülöp görög katolikusmegyéspüspök úr felszentelése meg-történt, Julius Janus lengyel szárma-zású pápai nuncius úr elkezdte azt azéneket, amelyet újabban mi is ének-lünk bizonyos ünneplések alkalmával.Most Püspök atyát köszöntve mi isénekeljük el ezt a kis éneket, és közbenköszönetünk és hálánk jeléül szíves-kedjék elfogadni Boldog II. János Pálképét, akitől püspöki megbízatásátkapta, és akivel személyesen többszöris találkozott:

„Éljen soká, éljen soká, éljen soká számoséven át. Egészségben, békességben éljen so-ká számos éven át.”

Ezt kívánom én is, Isten áldása kí-sérje Püspök atya további életét.

[Dr. Horváth Lajos]

Dr. Konkoly István püspök atya köszöntése

Dr. Konkoly István püspök atyát a pap- és diakónusszentelési szentmise

végén köszöntötte az egyházmegye papsága és a hívek közössége


Papi dispozíciók


Déri Péterkollégiumi prefektus →

csehimindszenti plébános

Balasi Istvánzalaegerszegi káplán →

gércei plébános

Kiss Györgykörmendi káplán →

zalaegerszegi börtönlelkész,bagodi kisegítő lelkész

Molnár Jánosújmisés →

püspöki titkár és szertartó, kollégiumi lelkész

Inzsöl Richárdgércei plébános →

Tihanyi Bencés Közösség

Németh Csabaújmisés →

lenti káplán

Bokor Zoltánzalaegerszegi káplán →

tanulmányi szabadság (Róma)

Szakál Szilárdlenti káplán → vasvári káplán

Óra Krisztiánújmisés →

zalaegerszegi káplán

Gyöngyös Balázspákai káplán → sárvári káplán

Huszár Balázsvasvári káplán →

székesegyházi káplán

Kovács Richárdsárvári káplán → körmendi káplán

További kinevezés:

Nagy Péter atya betegszabadságábólvisszatér aktív státuszba, és a szombat-helyi Krisztus Király Plébánián kisegítőlelkészi feladatokat lát el.

Területi átszervezések

A zalaegerszegi Szent Mária Mag-dolna Plébániától a bagodi plébániáhozkerül a kiskutasi, nagykutasi és kálóc-fapusztai fília.

Salomvár központtal plébánia alakul,a zalaháshágyi plébánia pedig fíliáváminősül. Az új plébánia területének ki-

alakításához a bagodi plébániától a sa-lomvári és a zalacsébi fíliák, a zalalövőiplébániától pedig a keménfai fília kerülelcsatolásra. A salomvári plébániáhoztehát a következő falvak tartoznak: Za-laháshágy, Ozmánbük, Vaspör, Puszta-csatár, Keménfa, Zalacséb.

Plébánosi és lelkészi kinevezés és

áthelyezés (2012. augusztus 10-től ha-

tályos):

Magyar Gergely OFM tartományfő-nök úr intézkedése alapján Orbán

Márk atya helyett Rácz Piusz atya lesz

a plébános, Fejes Ottó Antal atya pe-dig a káplán a szombathelyi Szent Er-zsébet Ferences Plébánián. A tartomány-főnök úr Orbán Márk atyát Esztergom-ba, Reisz Pál atyát pedig a budapestiFerenciek téri Kolostorba helyezte át.

Pasztorális gyakorlat

Kovács József diakónus a kőszegiJézus Szíve Plébánián, Pete Polgár Má-

té a zalaegerszegi Szent Mária Magdol-na Plébánián, Nagy Tamás pedig a kör-mendi Árpád-házi Szent Erzsébet Plé-bánián tölti pasztorációs gyakorlatát.

Kultúra • Irodalom


Nagyigmándon született 1883-ban, tehát a Nyugat első nemze-

dékének íróival egyidős. Nagy volt acsalád, így gyermekkorának egy sza-kaszát nagyszüleinél, Banán tölti egyegyszerű, de cseréptetős kántorházban.„Erősen hatottak rám: a sok kék lepel, me-lyek az oltárképeket és kereszteket borítot-ták. A sekrestyeajtónál a csengő hosszú, szé-les szalagja színes gyöngyöktől csillogott”– vallja később, versben pedig így ír:

Barokk templom, ódon selymű zászlók.Rajtuk búzavirágból koszorú.Alattuk nép: magyar, dacos és szomorú.(De a zászlókon Szent Istvánok s Lászlók!)

A templom forró, jószagú és álmos,Egy-egy öreg szem lassan lecsukódik.Izsóp, liliom fonnyadt szaga bódít,Az örökmécs körül kis méhe szálldos.

Gimnáziumi éveit Győrött, Pesten,Esztergomban tölti. Lelki nevelője Pro-hászka Ottokár, a matematikát pedigaz a Kacsóh Pongrác tanítja neki, aki aJános vitéz daljáték zeneszerzőjekéntvált ismertté. Tizenöt évesen határozzael, hogy pap lesz. „Arra nem gondoltam,hogy a papok is emberek. Azok maradnakakkor is, ha pappá szentelték őket. Szörnyű

küzdelmet kell vívniuk. És az elmaradt csa-ládi örömök helyett talán sokan a vagyon-ban, hatalomban, hívságos külsőségekbenkeresnek kárpótlást. (…) Én csak a szigorúés tiszta bábolnai plébánost láttam, akitmindenki tisztelt” – írja.

Az isteni titok iránti olthatatlan kí-váncsiság szólal meg e soraiban:

A vak földön is volt nehányvilágos estem,de mindig a te nagy, egészvilágod lestem.

Nagy hatással van rá az első vasár-napi szentmise Esztergomban, a bazi-likában. Így emlékezik: „Ekkor találkoz-tam először az Egyház pompájával és szer-tartásával, mely egész életemre megigézettés gyökere lett szimbolista költészetemnek.”

Felszentelése után nevelő és házi lel-kész a Széchenyi családnál és az Ester-házyaknál, szolgál több Győr környékifaluban. Egyaránt vonzódik a barok-kos pompához és az ősi, ártatlan falusiélet tisztaságához, különösen ez utóbbiköltészetének fontos ihletője a koraiévektől:

A kertben könnyez minden falevél,A bokrok közt cinke nem dalol.

Vörösen állnak a vadgesztenyék.Tücsökszó sír a fáradt fák alól.

Papi hivatása, a hajnali misék mellettbelekóstol az éjszakába nyúló szerkesz-tőségi munkába a Dunántúli Naplónál,miközben szépíróként is alkot. Fáradt-sága miatt püspökével Győrből áthe-lyezteti magát Rábapatonára, pályájá-nak e fontos állomáshelyét egyre in-kább megszereti. Papként egy közös-ség tagjának érezheti magát, de a költőmagányos:

Ó, láthatnék csak most egy édes arcot,ki lenne uram, fiam, cselédem!Csak ülne mellém, s csüngne ajkamons a messze-messze költözött meséken.

Megadatik neki, hogy igazi szellemitársra találjon, megismerkedik Bánhe-gyi Jób bencés irodalomtörténésszel, őírja az első jelentős tanulmányt is Har-sányi Lajos költészetéről a PannonhalmiSzemlében.

Már régóta foglalkoztatja az elmúlás,ennek költészetében is többször han-got ad. 1959 végén szólítja magáhozTeremtője.

Szeretnék e borús világban utoljára körülnézni még,megízlelni a lángoló ősz érett gyümölcs-ízét.Utamra elkísér egy lassúés ünnepélyes körmenet.Velem jönnek, akik a földönszerettek engemet.Kinyílnak itt-ott a kíváncsi,pirosló ablakok.Megkérdik: e komor menettelhová is ballagok?Már nem felelek. Csak megyek.S eltűnök, mint a kék hegyek.Barátaim: piros fáklyákkalén már az ég felé megyek.

[Szauer Ágoston]

Pap-költő a Rába mellől: Harsányi Lajos„Beszédjében, mozdulataiban, mosolygásában volt valami franciás, abbészerű, de ugyanakkor jólesően, tudatosan, vidékiesen,

sőt falusiasan magyar” – így jellemzi költőtársát, Harsányi Lajost Sík Sándor a Vigíliában megjelent nekrológjában. Ők alkották

Mécs Lászlóval a katolikus pap-költő triászt, ám közülük, talán mert „érzékeny, alázatos lélek” volt, Harsányi alakja és költészete

kevésbé került a köztudatba.

A rábapatonai templom falán bronz emléktábla őrzi az egykori plébános emlékét. A táblát 2007-ben, Harsányi Lajos pappá szentelésének 100. évfordulója tiszteletére állíttatta a Rábamenti Kulturális Egyesület és a Polgári Magyarországért Alapítvány

Kritikátlan fogyasztás

Napjaink társadalma egy fogyasz-tói társadalom, amelynek áru-

igénye egyre növekszik. A fogyasztóitársadalom kifejezés a 20–21. századitársadalomfilozófiai, etikai, szocioló-giai, antropológiai (és részben közgaz-dasági) írásokban elterjedt népszerűkifejezés. Általánosságban azt mond-hatjuk, a fogyasztói társadalom olyantársadalmat jelöl, ahol (az egyre nö-vekvő számú) javak és szolgáltatásokfogyasztása az emberi élet (egyik) tár-sadalmilag elfogadott célja, s egyszer-smind sokak legfontosabb személyesmotivációja, továbbá ahol a társadalmistruktúrák, mechanizmusok jelentősrésze a fogyasztói viselkedésben, fo-gyasztói struktúrákban nyilvánul meg.

A fogyasztói társadalmat az tartjafenn, hogy a termelés iszonyú irambanlöki piacra az új termékeket, a fogyasz-tók pedig óriási sebességgel cserélik lerégi tárgyaikat újakra. Kérdés, hogymiért is hajlandók az emberek folyama-tosan új dolgokat vásárolni?

Az első és talán a legkézenfekvőbbok, amiért új dolgokat veszünk, az az,hogy a régiek meghibásodnak és alkal-matlanokká válnak arra a célra, amiregyártották őket. A mosógép tönkre-megy, a ruha kilyukad. Ekkor az elsődolog, ami eszünkbe jut, hogy új dara-bok után kutatunk pótlásért. Egyre ke-vesebben gondolnak arra, hogy egycipőt meg lehet varrni, illetve egy hű-tőszekrényt meg lehet javítani.

A második ok, ami miatt új dolgokatvásárolunk az az, hogy a még működőkészülék, felszerelés már nem felel megaz elvárásainknak. A ruha kimegy a di-vatból, a számítógép nem ismeri az újprogramokat. Ebben az esetben is iga-zoltnak látjuk vásárlási lázunk kiélését,hisz a régi termékek már nem kielégí-tőek. Ezen a ponton kell megemlíte-nünk az eladó cégeket, akik ezt a jobb,újabb utáni vágyat készségesen hajlan-dók kielégíteni. Ezzel persze nem islenne gond. A baj ott kezdődik, hogyezt a folyamatot ők folyamatosan gene-rálják. A reklámok nagy része ugyanispárhuzamosan mutatja be – rejtve vagyhangsúlyosan – a régi és az új termékek

közötti különbséget. A reklámok láttánaz emberek egy része pedig hajlandó amég használható és jól működő tár-gyait lecserélni újabbra, nagyobbra.

A harmadik ok, amiért a fogyasztókúj termékeket vásárolnak az az, hogyszükségük van valamire, ami eddignem volt nekik. Alapjában véve ez alegtermészetesebb folyamat, és ezzel atermelő/eladó cégek is tisztában van-nak. Mert mi is az, amire valóban szük-sége van az embernek? Erre a kérdésrepróbál az eladó válaszolni a vásárló he-lyett. Gondolom, nem én vagyok azegyetlen, aki vásárolt már olyan holmi-kat, amelyekre valójában nem is voltszüksége és utólag csak kallódtak aházban.

A nagyobb cégek eldönthetik, hogymit vásároljanak az emberek. Megvana hatalmuk hozzá, és élnek is vele. Min-den áruházláncban vannak árleszállí-tások, amikor adott termékeket 20–40százalék vagy akár nagyobb megtaka-rítással vehetnek meg a vásárlók. A vá-sárló magától értetődően az akciósterméket választja, sőt talán még egyolyan terméket is választ mellé, amely-nek beszerzését addig nem tervezte. Sha mégsem vásárolna, akkor megma-rad a kérdés, vajon nem kellett volnamégiscsak megvennem? Így a legköze-lebbi árleszállítás során biztos beszereznéhány szükséges és szükségtelen ter-méket.

Miért nagy probléma ez? Azért, merta nyersanyagforrások végesek, a sze-métdombok pedig már a felhőket sú-rolják. Az emberek nehezen értik meg,hogy nem élhetik túl a természetet.

[Tátrai Noémi]

Mozaik


Valóban szükségünk van ennyi felesleges holmira?

Sík Sándor: Vakáció(részlet)

Otthonomtól messze járok, Mint a madár, szabadon.

Hegyek vállán napot várok, Erdők csendjét hallgatom. Újságlapot fel se bontok,

Nem olvasok levelet: Kimondom a kontrabontot

Évköznapom, ellened. Minden gondom elátkozom,

Mókusokkal barátkozom. Nem parancsol a bíró!

Éljen a vakáció!

Ám ha audienciára Járulnom a Múzsa int,

Vált az arcom egy szavára Fehéret és rózsaszínt. Füleimbe furulyáznak Neveletlen rigmusok,

Rímgolyókkal gurigáznak, Igen-nagyon pajkosok.

Erre tépnek, arra húznak, Ihletemnek szárnya duzzad,

Zsebeimet lehúzzák A megvadult ceruzák.

Elfogyott a toll, a töltő, Kész az újdon versezet.

Erdőben a cserkész költő Publikumra szert tehet. Minden állat idefülel,

Fű, fa csupa áhitat, Galagonya, fülemüle, Szamócák és nyúlfiak.

Kellőn koppant rímet rája Harkály mester pálcikája. Hangom is majmolja már Egy bolond Mátyásmadár.

Így élem bíz én világom, Három hétig úr vagyok.

Mind a jót kimuzsikálom, Ami szívemben gagyog.

Rosszat is, ha benne serceg, Rímszellőbe kifújom.

Gyűlnek a mihaszna versek Ősz fejemre, mint a gyom. S mire kész a paksaméta,

Már szegény szezón-poéta Penzióba iszkola:

Kezdődik az iskola.

Könyvespolc

K issé talányosnak tűnik a könyv

címe és maga a kép, amely a

címlapon található. A szerző a könyv

előszavában ismerteti célját a munká-

val. Pál apostol az írások ismerője és

értelmezője volt, aki azt vallja, hogy

azok „értünk” írattak meg (Róm 4,24;

1Kor 9,10), vagyis Isten általuk hoz-

zánk is szól. Pál apostol az Újszövetség

legkorábbi iratainak szerzője. Ezekből

érti meg az olvasó, hogy kicsoda Jézus

Krisztus, és mit vitt végbe általa Isten.

Pál apostol leveleiben átveszi és alkal-

mazza Izrael hitének jelentős fogal-

mait, és azokat átformálva, új

jelentéssel gazdagítva egy új, most ala-

kuló közösség közkincsévé teszi. Az

apostol gyermekkorában a Biblián ke-

resztül tanult meg írni és olvasni, ezért

bevésődtek emlékezetébe annak gon-

dolatai, hasonlatai, és azok szinte min-

dennapi kenyerévé váltak. Leveleiben

mintegy 100 bibliai idézetet találunk

kifejezett formában és 400 alkalommal

idéz bibliai szöveghelyet közvetett for-

mában. Az idézett ószövetségi szöve-

gek között elsősorban a zsoltárok szere-

pelnek. A Zsoltároskönyv a korai ke-

reszténység számára a legismertebb és

talán a legfontosabb „keresztény irat”

volt. A zsoltárok szépsége és jelentő-

sége indította Martos Levente Balázst

arra, hogy keresse és kutassa ennek

használatát Pál apostol írásaiban.

Martos Levente Balázs a címlapon

található képpel magyarázza szándé-

kát. Ez a dombormű a franciaországi

Vézelay katedrális egyik oszlopfőjén

található. Mózest és Pált ábrázolja

együtt, amint egy malomnál dolgoz-

nak. Mózes egy zsák tartalmát önti a

kézi malomba, amelynek túloldalán

Pál tartja a másik zsákot. A hajtókerék

négy küllője keresztet formáz. Mózes

rövid ruhában és szandálban, rabszol-

gaként, Pál a római polgárok hosszú

tunikájában, mezítláb áll, szemét meg-

igézve a pergő lisztre függeszti. Az

Ószövetség a búza, amelyet megőröl a

„misztikus malom”, hogy az Újszövet-

ség lisztjévé változzon. Az marad, ami

volt, mégis megváltozott. A párizsi St.

Denis kolostor Suger apátjának verse,

amely az ottani templom egyik üveg-

ablakán olvasható, fejezi ki a dom-

bormű gondolatát. Magyar fordítása

így hangzik: Hajtva a malmot, Pál, liszt-

től válaszd el a korpát. / Mózesi törvénynek

titkát tárjad elénk, / Ily sok búzából korpát-

lan, tiszta kenyér lesz, / Táplál vég nélkül

minket s angyalokat.

A megőrölt búza és az új liszt ez al-

kalommal nemcsak az Eucharisztia jel-

képe, hanem az Ó- és Újszövetség egy-

ségének példázata is. A malom meg-

őröl, teljesen átalakít és átformál, a ve-

lejéig megdolgozott búza megújul, bár

elemi részecskéiben ugyanaz marad, s

így lehet tápláló kenyérré. Ahhoz

azonban, hogy az Ige asztalánál valódi

táplálékot találjunk, szükséges a Biblia

két egymásra utaló részletét egységben

látni. Amit a középkori oszlopfő Mó-

zes és főként Pál munkájának tulajdo-

nít – írja a szerző –, azt az ő segítségé-

vel ma is el kell végeznie a keresztény

hívőnek, hogy táplálékhoz jusson az

Írás szavaiból.

A manapság is sokat elemzett írás-

használat tényleges kérdése, hogy mi-

ként lesz valamiből ugyanaz, és mégis

más, hogyan változtatja meg az új ösz-

szefüggés a szavak és kifejezések,

mondatok, történetek eredeti értelmét,

főleg olyan tágabb összefüggésben,

ahol a teljes Biblia egysége szavatolja a

két külön szöveg végső egységét.

Ezért ajánlja a szerző könyvét mind-

azoknak, akik hitben és az Írások isme-

retében elmélyülni vágyódnak. A

könyv ugyan kissé „megőrli az olvasót

is”, lévén nem könnyű olvasmány, in-

kább lépésről lépésre építkező, lassú

számbavétele a különböző vélemé-

nyeknek, a szöveg sokféle apró jelzé-

sének és lehetőségének. Martos L. Ba-

lázs közelről szemügyre vette ezeket a

kérdéseket, de könyvéből néha úgy

tűnik, a részletkérdéseknél jobban ér-

deklik a nagy, átfogó témák. Végül is

az, hogy egységben van az Ó- és az Új-

szövetség, Istentől kapott egységbe

tart a világ (vö. 1Kor 15,26-28). Ha őr-

lődik is néha az ember, s ha meg is

őrlik lassan, de biztosan az Isten mal-

mai, azért egy malom ez, amelyben

van összhang és értelem.

[Dr. Gyürki László]

A kiadvány a Sapientia Szerzetesi Hit-

tudományi Főiskola Bibliatudományi Tan-

székének Kiadványai c. sorozat 8. kötete. A

282 oldalas kiadvány 2.900 Ft-os áron

megvásárolható a Martinus Könyvesbolt-

ban (9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel

tér 3. • Telefon: 94/513-191).

Egy malomban őrölnekMisztikus malom – Zsoltáridézetek a páli levelekben címmel jelent meg dr. Martos Levente Balázs könyve. A könyv előszavából

megtudjuk, hogy habilitációs dolgozatként keletkezett, s a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara a 2009–2010-es

évben lefolytatott habilitációs eljárás keretében a professzorok szakvéleményére alapozva elfogadta.


N incs olyan hit, amelyet ne érnemegpróbáltatás, ahogy nincs fa,

amelyet ne kellene megnyesni, hogymég több gyümölcsöt teremjen (vö. Jn15,2). Minden keresztény tapasztalat-nak alapélménye, hogy küzd bennünka készség és a gyöngeség, azaz kísértés-ben élünk. Már az apostoloknál is ígyvolt ez. Péter volt Jézus feltámadásánaklegjelesebb tanúja, és rá épül nem sok-kal később az Egyház, de ő volt az is,akinek elsőként kellett szembenéznie akísértéssel, és aki az apostolok közöttelsőként bukott el benne.

Péter saját tapasztalatából tanuljameg, hogyan jár együtt és találkozik agyöngeség és a kegyelem. Egyértelmű,hogy Péter szereti Jézust, és szenvedé-lyesen ragaszkodik hozzá, mert tapasz-talja, hogy Jézus előbb szerette őt. Amegtapasztalt szeretet ereje mindenkitképes hűségessé tenni. Olyan élményez – Isten szeretetéből és szeretetéről –amely igazi segítője a hit próbatételei-nek.

A csodálatos halfogás után Péter fel-ismerte Jézusban az Istent, és ugyanab-ban a pillanatban rádöbbent, hogy őmaga bűnös ember. Ez a dolgok rendje.Mihelyt Jézust beengedjük az életünk-be, bűnünk napfényre kerül, és fordítvais igaz, nem láthatjuk igazán vétkün-ket, amíg nem vetül rá Jézus világos-sága. Így szembesült Péter is életénekkudarcával, amelyet aztán Jézus elémer tárni. Hirtelen tudatára ébred,hogy csak szánalomra méltó, gyengebűnös. Azt gondolja, hogy bűnöskéntsemmi köze nem lehet Jézushoz és Jé-zusnak sem őhozzá: „Menj el tőlem, mert

bűnös ember vagyok”. Ez maga az alázatútja és élménye: Tudom, kicsoda azIsten és ki vagyok én! De ez az ismeretnem megsemmisítő, nem nyom le,hanem felemel, mert Isten mindenestőlszeret engem, aki nem szemrehányástakar tenni, hanem arra vágyik, hogy ki-

engesztelődhessen velünk.Amint Péter bevallja bűnét, Jézusnak

alkalma van cselekedni és megbocsá-tani. Mihelyt a seb feltárult, Jézus gya-korolni tudja gyógyító hatalmát, éshelyreállítja, újjáteremti Pétert: „Ezentúl

emberhalász leszel!” Péter addig nemtudta felismerni Jézust, amíg igaznaktartotta magát, de rögtön felismerte bű-nösségét, mihelyt Jézus felfedte magátneki, aki nem az igazakhoz, hanem abűnösökhöz jött. A legnagyobb emberifelismerésünk: „Uram, nem vagyok mél-

tó”. Ezt imádkozzunk minden szent-mise elején is, ez tesz alkalmassá Istenirgalmának a befogadására. Ugyaniserőnkbe és erényességünkbe nem tudbeleoltódni Isten kegyelme, csak agyengeségünk tudatába, az alázatba,ott viszont mindenre képes.

Isten szótárában nem létezik ez a szó,hogy „elveszett”. Ha valóban befogad-juk Isten irgalmát, abban a pillanatbanmi leszünk a megtalált bárány, a meg-lelt drachma és a hazatért tékozló fiú.A befogadott irgalom küldetést is ad,mégpedig azt, hogy másoknak is to-vábbadjuk az ajándékba kapott és kiér-demelhetetlen irgalmat, kiengesztelőd-jünk embertársainkkal.

A szentgyónásban Isten ma is, mostis nekünk is adja a megtérés ajándékát,tőlünk csak a szív bánatát, a bűneinkbeismerő megvallását és a gyógyító –részünkről a nagyvonalúan és önkén-tesen megsokszorozott – elégtétel el-végzését várja. Isten helyreállít minketa gyóntatószékben, megerősíti a szö-vetségét velünk, amiben ő mindig hű-séges és mindig áttetsző.

Minket is erre hív ebben a szövetség-ben. Áttetszővé válni csak az képes, akieleven kapcsolatban marad az Istennel,és tudja, hogy ezt a kapcsolatot időrőlidőre a bűnbánat restaurálja a szent-gyónásban.

[Dr. Németh Norbert]

A LELKiPáSztor váLASzoL

Dobjunk pénzt aperselybe?Vasárnaponként látom, hogy sokansoha nem adnak pénzt perselyezés-kor, mások pedig 5, 10 forintot dob-nak a perselybe, azzal a magyarázat-tal, hogy ennyi is bőven elég, mivelévente fizetik az egyházközségiadót. Helyes ez a hozzáállás?

A kérdés helyes megválaszolásá-hoz mindenekelőtt szét kell válasz-tani az „egyházi adót” és a perselye-zést. Ehhez fontos tudni, hogy vala-mennyi plébánia alapvetően az ottlakó hívek által adott adományokból(„egyházi adó”) tartja fenn magát. Ön-kéntes adományokról van szó, ezértnem szerencsés egyházi adóról beszél-ni, hanem inkább egyházközségi hoz-zájárulásról. Aki ilyet fizet, kifejezivele, hogy az Egyházhoz tartozik,igénye van az Egyház szolgálatára,és így is támogatja annak működé-sét. Az egyes plébániák elsősorbanezekből az adományokból fedezikkiadásaikat: a plébániaépület, a temp-lomok, az intézmények fenntartásátés működését, a lelkipásztor ellátá-sát, az alkalmazottak bérét, az egy-házközség életének egyéb költségeit.

A szentmisén adott adományunkjelentése más. A szentmise közösenbemutatott áldozat a Mennyei Atyá-nak. Az áldozatbemutatásból mind-annyian kivesszük részünket: közösimádságunkkal és énekünkkel, szol-gálatunkkal, de azzal is, hogy közö-sen viseljük ennek az áldozatnak azanyagi vonzatait. Mert pénzbe kerülaz ostya és a bor is, a liturgikus esz-közök és ruhák és azok karbantar-tása, a templom takarítása és díszíté-se, a világítása, télen pedig a fűtése.Amikor ezen költségekhez a perse-lyezéskor hozzájárulunk, mi ma-gunk is áldozatot hozunk. Lemon-dunk a sajátunkról, és tulajdonkép-pen Istennek ajánljuk egy konkrétdologra: a legszentebb áldozat be-mutatására.

Hogy pedig mennyit dobjunk aperselybe? Mindenki annyit, ameny-nyit a szíve diktál. Amennyivel kife-jezi, mennyire fontos számára aMennyei Atyának bemutatott szent-miseáldozat. A szegény asszony kétfillérjének története irányt mutat ne-künk ebben. [ipacs Bence]

Hitünk igazságai


A megpróbált hit gyümölcse a hűségSzent Jakab apostol ezekkel a merész sorokkal kezdi levelét: „Nagy örömnek tartsátok,

testvéreim, ha különféle megpróbáltatás ér. Hiszen tudjátok, hogy hitetek erőpróbája

állhatatosságot eredményez, az állhatatosság pedig tökéletessé teszi a cselekedetet,

így lesztek minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és feddhetetlenek” (Jak 1,2-4).

Főszerkesztő: Ipacs Bence • Főszerkesztő-helyettes: Teklits Tamás • Szerkesztők: Csuti-Mátyás Zsófia,

Déri Péter, Horváth István Sándor, H. Pezenhófer Brigitta, Salamon Viktória • Nyomdai kivitelezés:

Pharma Press Nyomdaipari Kft. (1037 Budapest, Vörösvári út 119-121.) • Felelős vezető: Dávid Ferenc

ügyvezető igazgató • Megrendelés száma: 3209/12 • 2012. június • Kiadó: Martinus Könyv- és Folyóirat

Kiadó (9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3.) • Telefon: 94/513-191 • E-mail: [email protected] • Internet: www.martinuskiado.hu

Felelős kiadó: Teklits Tamás igazgató • ISSN 2060-145X • Az újságban található cikkek a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatók.

A Szentatya július havi imaszándékai

Általános szándék (Biztonságos mun-

ka): Hogy mindenkinek lehessen mun-

kája, és azt tartós és biztonságos körül-

mények között végezhesse.

Missziós szándék (Keresztény önkénte-

sek): Hogy a keresztény önkéntesek,

akik jelen vannak a missziós területeken,

tanúskodni tudjanak Krisztus szereteté-

ről.

20. Szombathelyi Szalézi Nyári Oratórium

Idén ünnepli 20 éves jubileumát a szalézi nyári oratórium. Idén Jézus, a jó

pásztor mottóval és színes programokkal – kézműves foglalkozásokkal,sportolási lehetőséggel, mesével, csapatversenyekkel, érdekes előadásokkal,csütörtökönként zenés, táncos, irodalmi gálaműsorral, péntekenként kirándu-lással – várják az általános iskolás korú táborozókat a szombathelyi SzentKvirin Szalézi Plébánián. A tábornak a Szalézi Ifjúsági Oratórium ad otthontSzombathelyen, a Táncsics Mihály utca 44. szám alatt. Az atyák, az animátorokés a segítők négy héten keresztül várják a gyermekeket. Részvételi költséganyagi lehetőséghez mérten 6000-8000 Ft/fő/hét. A gyerekeknek napi három-szori étkezést – tízórai, meleg ebéd, uzsonna – biztosítanak a szervezők. A táborjúlius 20-ig, hétfőtől péntekig, 8-tól 16 óráig tart.

Elhunyt Süle Márton atya„Szörnyű magányomban nyújtsad fe-lém kezed!”

A Szombathelyi Egyházmegye – ahozzátartozók nevében is – megren-dülten tudatja, hogy Süle Márton plé-bános életének 38., áldozópapi szolgá-latának 13. évében 2012. május 27-éntragikus hirtelenséggel elhunyt. Az el-hunytért az engesztelő szentmisét2012. június 7-én mutatták be a csehi-mindszenti templomban. Hozzátarto-zói kérését tiszteletben tartva holttes-tét szűk családi körben, a Jáki úti te-mető papi sírkertjében helyezték vég-ső nyugalomra.

Süle Márton 1975. január 16-án szü-letett Szombathelyen, 1999. augusztus22-én szentelték pappá Szombathe-lyen.

Élete folyamán a következő helye-ken hirdette Isten Örömhírét és szol-gálta a Szombathelyi Egyházmegyehíveit: 1999–2002: káplán, Páka; 2002–2008: plébános, Szarvaskend; 2008-2012: plébános, Csehimindszent.

Imádkozzunk együtt egyházme-gyénk elhunyt lelkipásztorának lelkiüdvéért. Nyugodjék békében!

fogyunk és gyarapodunk - martinus · liguori szent alfonz szent alfonz a 18. század egyik...

Documents