foldunk es kornyezetunk - sulinet · 2010-06-16 · tanítás ideje: 2009. december 7., 3.óra...

Üvegházhatás

ÓRAVÁZLAT A három hetet meghaladó projekt részeként

9. osztály

Tanítás helye: Béri Balogh Ádám Gimnázium, Posta- és Bankforgalmi

Szakközépiskola. Tanítás ideje: 2009. december 3., 7. óra Tantárgy: Földünk és környezetünk Óra típusa: új ismereteket közlő óra Az óra célja

Ismerjék meg a tanulók a globális légköri problémákat. Szövegei a tanulók számára is könnyen érthetőek ezért alkalmas csoportmunkára is. Szemléltetéssel a tanulók számára is könnyebben érthető. Érdemes felhívni a figyelmet a gazdasági, társadalmi és környezeti vonatkozásaira is.

Időkeret

20 perc

Ajánlott megelőző és követő tananyag (előzetes és követő képességfejlesztő tevékeny- ség vagy ismeret)

Megelőző tananyag: Követő tananyag: Savas esők Megelőző tevékenységek: Követő tevékenységek: Tabló készítése

Modulkapcsolódási pontok

Tágabb környezetben: Fizika: A légnyomás Kémia: A szén. A kénsav. Történelem: A globalizáció kérdései, a 21. sz. gazdasági, természeti és társadalmi válsága.

Képességfejlesztés

Személyes kompetencia: kreativitás, figyelem Kognitív kompetencia: lényeglátás, gondolkodás, problémamegoldás Szociális kompetencia: együttműködő készség, tervezés, előrelátás

Eszközszükséglet

Projektor, számítógép, tollak, nyomtató papír, nyomtató, csomagolópapír,

Feldolgozás I. Ráhangolódás

Időkeret: 5 perc Módszertani eszközök: - összpontosító tanári kérdések - felidézést segítő hívószavak

Frontális osztálymunkában felelevenítjük az eddig tanultakat a témával kapcsolatban.

II. Új anyag feldolgozása

Felhasznált tankönyvek, segédanyagok:

• Kereszty Péter- Nagy Balázs- Nemerkényi Antal-

Sárfalvi Béla: Lakóhelyünk, a Föld. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008.

• Kereszty- Nagy- Nemerkényi- Rugli: Lakóhelyünk, a Föld munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2008.

• Földrajzi atlasz • Internet

Időkeret: 10 perc Módszertani eszközök: - differenciált csoportmunka - frontális osztálymunka - tanári irányítás segítségével - vizuális úton való ismeret- szerzés kivetítő segítségével

• Fogalom magyarázata • Üvegház hatású gázok • Szemléltetése rajzzal (1. és 2. ábra) • Következményei (3. és 4. ábra) • A vékonyodó ózonernyő

Fogalmak: emisszió – leülepedés (immisszió) – savas esők – fokozódó üvegházhatás – az ózonréteg elvékonyodása – globális környezeti probléma Összefüggések: az emberi tevékenység és a légköri egyensúly megbomlása közötti kapcsolat – a légszennyezés kapcsolata a szomszédos területekkel és a többi gömbhéjjal: nemcsak a szennyeződést kibocsátó térség kerül veszélybe

Az óra végén

Időkeret: 5 perc Tanári kérdések Értékelés: tabló készítése

o Honnan származnak a légszennyező

anyagok? o Melyek a leggyakoribb és legártalmasabb

szennyező anyagok? o Mivel járulhatunk mi hozzá a kibocsátás

csökkentéséhez?

Az óra után

Az elmélyítést segítő feladatok kijelölése

Interneten kutatómunka, ebből tabló készítése.

Készítette: Plótár Edina, szaktanár Vasvár, 2009. december 1.

1. 2.

3. 4.

Savas esők


9. osztály


Szakközépiskola. Tanítás ideje: 2009. december 10., 7. óra Tantárgy: Földünk és környezetünk Óra típusa: új ismereteket közlő óra

Az óra célja

A tananyag a globális légköri problémákat mutatja be. Szemléltetéssel a tanulók számára is könnyebben érthető. Érdemes felhívni a figyelmet a gazdasági, társadalmi és környezeti vonatkozásaira is.

Időkeret

20 perc


Megelőző tananyag: Globális környezeti problémák, Üvegházhatás Követő tananyag: Megelőző tevékenységek: Követő tevékenységek: Tabló készítése





Feldolgozás

I. Ráhangolódás


Frontális osztálymunkában felelevenítjük az eddig tanultakat a témával kapcsolatban, különös tekintettel az üvegházhatásra.





• Kereszty- Nagy- Nemerkényi- Rugli: Lakóhelyünk, a Föld munkafüzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 2008.

• Földrajti atlasz • Internet


• Fogalmak magyarázata • Savas esők képződésének folyamata • Súlyos következményei • Védekezés lehetőségei • Megakadályozása • Képek az adott témában

Fogalmak: emisszió – leülepedés (immisszió) – savas esők – fokozódó üvegházhatás – az ózonréteg elvékonyodása – globális környezeti probléma Összefüggések: az emberi tevékenység és a légköri egyensúly megbomlása közötti kapcsolat – a légszennyezés kapcsolata a szomszédos területekkel és a többi gömbhéjjal: nemcsak a szennyeződést kibocsátó térség kerül veszélybe

Az óra végén


o Savas esők képződésének folyamata

o Védekezés lehetőségei?

Az óra után


Interneten kutatómunka, ebből tabló készítése.

Készítette: Plótár Edina, szaktanár Vasvár, 2009. december 2.

GLOBÁLIS VILÁGPROBLÉMÁK

ÜVEGHÁZHATÁS ÉS SAVAS ESŐK

ÜVEGHÁZHATÁS KIALAKULÁSA

SAVAS ESŐ KIALAKULÁSA

SAVAS ESŐ HATÁSA A NÖVÉNYZETRE ÉS AZ ÉPÜLETTEKRE

Üvegházhatás

ÓRAVÁZLAT

A három hetet meghaladó projekt részeként 10. osztály


Szakközépiskola. Tanítás ideje: 2009. november 30., 3. óra Tantárgy: Földünk és környezetünk Óra típusa: új ismereteket közlő óra Az óra célja

A tananyag a globális légköri problémákat mutatja be. Szemléltetéssel a tanulók számára is könnyebben érthető. Érdemes felhívni a figyelmet a gazdasági, társadalmi és környezeti vonatkozásaira is. Fontos kitérni, hogy milyen intézkedések szükségesek a légköri szennyező folyamatok megállításához, mit tehetünk környezetünk megóvása érdekében.

Időkeret

45 perc


Megelőző tananyag: Időjárási elemek Követő tananyag: Savas esők Megelőző tevékenységek: Hőmérsékleti számítások Követő tevékenységek: Tabló készítése


Tágabb környezetben: Fizika: A légnyomás Kémia: A szén. A kén, a kénsav. Történelem: A globalizáció kérdései, a 21. sz. gazdasági, természeti és társadalmi válsága.


Személyes kompetencia: kreativitás, figyelem Kognitív kompetencia: lényeglátás, gondolkodás, gondolkodási képességek fejlesztése, problémamegoldás Szociális kompetencia: együttműködő készség, tervezés, előrelátás

Eszközszükséglet Internet, projektor, számítógép

Feldolgozás

I. Ráhangolódás


Frontális osztálymunkában felelevenítjük az eddig tanultakat a témával kapcsolatban.



• Kereszty Péter- Nagy Balázs- Nemerkényi Antal- Sárfalvi

Béla: Lakóhelyünk, a Föld. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 2008.

• Lakóhelyünk, a Föld munkafüzet

• Internet

Internet: hu.wikipedia.org/wiki/Globális_felmelegedés –

www.sulinet.hu/tart/ncikk/.../gfelmelegedes.htm -

www.zoldtech.hu/.../globalis_felmelegedes

www.standardteam.hu/felmelegedes.html

www.energiaonline.hu/Az_eghajlatvaltozas_okai_es_kovetkezmenyei

www.zoldtech.hu/lexikon/.../uveghazhatas

www.sulinet.hu/tart/ncikk/.../gfelmelegedes.htm

Időkeret: 30 perc Módszertani eszközök: - differenciált csoportmunka - frontális osztálymunka - tanári irányítás segítségével - vizuális úton való ismeret-

• Fogalom magyarázata • Üvegház hatású gázok • Szemléltető ábra keresése az Interneten (1. és 2. ábra) • Következményei • A vékonyodó ózonernyő • Globális felmelegedés és következményei (3. és 4. ábra)

Fogalmak: légkör, ózon, savas eső, szén-dioxid, felmelegedés, ózonpajzs, üvegházhatás, szennyező anyag, globális problémák, olvadás, sivatagosodás, ózonritkulás, klór–fluor–karbon (CFC), ultraibolya sugárzás (UV), savas eső, kén–dioxid, Összefüggések: az emberi tevékenység és a légköri egyensúly megbomlása közötti kapcsolat – a légszennyezés kapcsolata a

szerzés kivetítő segítségével

szomszédos területekkel és a többi gömbhéjjal: nemcsak a szennyeződést kibocsátó térség kerül veszélybe

Az óra végén

Időkeret: 10 perc Tanári kérdések A csoportok értékelik egymás munkáját, tanári értékelés

o Melyek a leggyakoribb és legártalmasabb szennyező anyagok?

o Mivel járulhatunk mi hozzá a kibocsátás csökkentéséhez?

o Honnan származnak a légszennyező anyagok? o Hogyan járulhat hozzá a klímaváltozáshoz az

üvegházhatás? o Mi a savas eső és miért veszélyes? (Bemelegítés a

következő témára)

Az óra után


Témával kapcsolatos cikkek és képek keresése az Interneten, ebből tabló készítése.

Készítette: Plótár Edina, szaktanár Vasvár, 2009. november 28. Ábrák

1. 2.

3. 4.

Cikkek:

hu.wikipedia.org/wiki/Globális_felmelegedés –

www.globalisfelmelegedes.info/







greenpeace.hu/.../mit_jelent_az_uveghazhatas -

Savas esők


10. osztály


Szakközépiskola. Tanítás ideje: 2009. december 7., 3.óra Tantárgy: Földünk és környezetünk Óra típusa: új ismereteket közlő óra

Az óra célja

A tananyag a globális légköri problémákat mutatja be. Szemléltetéssel a tanulók számára is könnyebben érthető. Érdemes felhívni a figyelmet a gazdasági, társadalmi és környezeti vonatkozásaira is. Fontos kitérni, hogy milyen intézkedések szükségesek a légköri szennyező folyamatok megállításához, mit tehetünk környezetünk megóvása érdekében.

Időkeret

45 perc


Megelőző tananyag: Globális környezeti problémák, Üvegházhatás Követő tananyag: Összefoglalás Megelőző tevékenységek: A globális környezeti problémákon belül az üvegházhatás feldolgozása. Követő tevékenységek: Tabló készítése





Feldolgozás

I. Ráhangolódás


Frontális osztálymunkában felelevenítjük az eddig tanultakat a témával kapcsolatban, különös tekintettel az üvegházhatásra.





• Lakóhelyünk, a Föld munkafüzet • Földrajzi atlasz • Internet


• Fogalmak magyarázata • Savas esők képződésének folyamata • Súlyos következményei • Védekezés lehetőségei • Megakadályozása • Képek az adott témában

Fogalmak: légkör, ózon, savas eső, szén-dioxid, felmelegedés, ózonpajzs, üvegházhatás, szennyező anyag, globális problémák, olvadás, sivatagosodás, ózonritkulás, klór–fluor–karbon (CFC), ultraibolya sugárzás (UV), savas eső, kén–dioxid, Összefüggések: az emberi tevékenység és a légköri egyensúly megbomlása közötti kapcsolat – a légszennyezés kapcsolata a szomszédos területekkel és a többi gömbhéjjal: nemcsak a szennyeződést kibocsátó térség kerül veszélybe

Az óra végén


o Savas esők képződésének folyamata?

o Védekezés lehetőségei?

o Hogyan járulhat hozzá a klímaváltozáshoz az

üvegházhatás?

Az óra után

Az elmélyítést segítő

Témával kapcsolatos cikkek és képek keresése az Interneten Internetes kutatómunka, ebből tabló készítése.

feladatok kijelölése

Készítette: Plótár Edina, szaktanár Vasvár, 2009. november 28.

A savas esők hatása a természetes környezetre

A savas esők a környezet minden elemét befolyásolják, úgy mint a felszíni vizeket, a talajvizet, talajt és a

növényzetet. Akadályozzák a táplálékláncot és veszélyeztetik a biodiverzitást. Lerontják a mi világunkat.

A legtöbb szennyező anyagot korunkban a légtérbe bocsátják ki, elsősorban gázokat és aeroszolokat. A

kibocsátott gázok között vannak különféle betegségek előidézői, az üvegházhatás fokozását elősegítők (pl. CO2,

CH4), ózoncsökkentők (pl. CFC-k, NO2), savas esőt okozók (pl. NOx, SO2) és katasztrófáknál a levegőbe kerülő

mérgek (pl. Hg-tartalmú anyagok). A legnagyobb légszennyező az energetika és a közlekedés.

A légkörbe került szennyező anyagok sorsa a méretüktől függ. A nagy szemcsék a gravitáció hatására

fokozatosan leülepednek (száraz ülepedés), és nem jutnak messzire a kibocsátás helyétől. A csapadék is kimossa

a levegőből a szennyező részecskéket. A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid a csapadékvízzel savas oldatot képez,

savas eső keletkezik. A kibocsátás helyétől akár több száz, vagy több ezer kilométerre is kialakulhat savas eső.

A vizek savassága

Ha a savas eső belekerül a folyókba, vagy a tavakba, csökkenti a víz pH-ját, ami nagyon veszélyes, például a

halak számára. Amikor a víz pH-értéke 5,5-nél kisebb lesz, akkor a halak elpusztulnak, vagy nagyon betegekké

válnak. Az 50-es évek végén felfedezték, hogy a halak eltűnnek Dél-Skandinávia tavaiból és vízi útjaiból.

Ma mintegy 14000 svéd tó érintett a savasodásban, ennek következtében széles skálán károsodnak a növények és

az állatok. A károk Skandinávia nagy részét érintik, de előfordulnak az Egyesült Királyságban és az Alpokban is.

Skandináviában a tavak és folyók különösen érzékenyek a savasodásra, mivel kristályos kőzeteken találhatóak,

melyek szintén savasak. Ennek következtében a savas esők növelik a természetes savasságot, ami más

területekhez képest már eleve magasabb. A savas esők a talajvíz savasodását is okozzák; ez aztán hatással van az

emberekre és a növényekre. Egy másik terület, ami szintén erősen érzékeny a víz savasodására, az Észak-

Amerika. Kanadában 1981 óta 202 tavon végeznek méréseket Ontario, Quebec és az Atlanti-óceán környéki

tartományokban. 1994-ben 33 % mutatott javulást a savasodásban, míg 11 % rosszabbodott. A fennmaradó 56

%-ban a savassági szintek nem változtak.

Mivel az európai SO2 és NOx kibocsátás fokozatosan csökken, a 90-es években évi 1-6 %-os kéntartalom

csökkenés volt megfigyelhető számos nyugat- és észak-európai tóban és vízfolyásban; ezáltal több helyen a

vizek regenerálódtak, míg másutt ez a hatás várható. A regenerálódást úgy határozták meg, hogy az visszatérés

az iparosodás előtti savassági szintre, illetve más tényezők, amelyek ellensúlyozzák a savasodást, szintén ezen a

szinten vannak. Nagy-Britannia volt az egyetlen terület, ahol nem figyelték meg a szulfát koncentráció

csökkenését. A csökkentett kibocsátás nem jelenti azonnal a vízfolyások, tavak és folyók minőségének javulását.

Például Maine-ben (USA) néhány felszíni víz a 90-es években folyamatosan savasodott, pedig az eső kénsav

tartalma csökkent. Több tényező járult hozzá a tó folytatódó savasodásához: változás az éghajlatban, növekvő

nitrogén összetevők szintje a csapadékban, például a salétromsavé és a vízgyűjtő terület savsemlegesítő

képességének csökkenése.

Talajok

Amikor a talaj savassá válik, az alapvető kalcium- és magnézium-tartalmú ásványok kioldódnak, mielőtt a fák és

más növények növekedésükhöz fel tudnák használni, ez csökkenti a talajok termékenységét. Továbbá, a nagyon

veszélyes és mérgező anyagokat, mint bizonyos alumínium-vegyületeket, kioldja és ezek felhalmozódnak a

talajban, ami a talajok leromlásához vezet. Alumínium bőségesen található a talajokban ártalmatlan szerves

formában, ha viszont kioldódik, akkor a szerves formája átalakul szervetlen alumínium-vegyületté, ami mérgező

az élő szervezetekre. Az alumínium kioldódik az alumínium szilikátokból, amikor a víz pH-ja eléri a 4-es

értéket. Károsítja a hajszálgyökereket és csökkenti a foszfor és más tápanyagok felvételét. A fának csökken az

ellenállóképessége, és később tápanyaghiányban és az ellenállóképesség lecsökkenése miatt elpusztul. A tudósok

úgy gondolják, hogy a talajban levő tápanyagok elvesztése összekapcsolva a mérgező alumínium mennyiségének

növekedésével a talajban, egy lehetőség lehet arra, hogy a savas esők hogyan károsítják a fákat. Ilyen kémiai

anyagok kimosódhatnak a lefolyás során is, és elszállítódnak a vízfolyásokba, folyókba és tavakba.

Nem minden talaj egyformán érzékeny a savas eső hatásaira. A leginkább veszélyeztetett talaj az, ami savas

sziklán alakult ki, azaz gránit és más magas szilícium tartalmú glaciális területen levő alapkőzeten (gránit,

bizonyos gneiszek, kvarcit és kvarctartalmú homokkő), vagy vastag rétegben felhalmozott szilíciumtartalmú

homokon (ilyen például a dán és a holland homoksíkság), vagy öreg és mállott talajon. A mészben gazdag

talajok sokkal ellenállóbbak a savasodásnak.

Forrás: Swedish Environmental Protection Agency

Megoldás lehet: Cikkek:










CIKKEK:










Szennyezőanyag kibocsátása

Elszállítása Hatása

A savas talajból kioldódhat pl. az Al3+-ion

A savas víz károsan hat az élővilágra

Szennyező gázok

foldunk es kornyezetunk - sulinet · 2010-06-16 · tanítás ideje: 2009. december 7., 3.óra...

Documents