folyó és város - sze.huhtms/blog/ktdk/a01.pdf · folyómenti kultúrák, egykor az emberi...
TRANSCRIPT
Folyó és városMosoni-Duna és Győr
Horváth Tamás építész szakos hallgató dolgozataa Széchenyi István Egyetem 2006 őszén megtartottTudományos és Művészeti Diákköri KonferenciájáraKonzulens dr. Somfai Attila egyetemi docens
Dunaújváros - http://www.hid-egyesulet.hu/foto/keptar/latkep.jpg
Folyó és város
A folyó egy nagy kiterjedésű, természetes eredetű, felszíni vízáramlás. A folyók vízének utánpótlását a légkörben lezajló csapadékképződés biztosítja. A csapadék kisebb erekben, patakokban gyűlnek össze a domborzati viszonyok által meghatározott vízgyűjtő területről. A kisebb vízfolyások később a folyó főáramába csatlakoznak, mely az összegyűjtött vizet valamely nagyobb víztestbe, tóba, tengerbe vagy óceánba vezeti.
A víz a gravitáció erő hatására a felszínen kialakult lejtős csatornán, vagyis a medren lefele folyik. A csatorna alját mederfenéknek nevezzük. A folyó széleinél találhatók a partok.
http://en.wikipedia.org/wiki/River
A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A városokban a letelepülők lakó- és munkahelye együtt található meg a kereskedelem, közigazgatás és a kultúra intézményeivel.
Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utakmentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, pl. kikötők hatására, de jellemzőek a nyersanyagbázisok (szén, vas, olaj, stb.) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá olyan városok is, amelyek egyéb speciális okot szolgáltatnak az emberek tartós egy helyben tartózkodására (iskola, fürdő, hit).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Város
Krka folyó - http://www.schefferj.ps.hu/images/Cro_Krka/KrkaFolyo1_800.jpg
Folyómenti kultúrák, egykor
Az emberi történelem első kultúrái és azok települései, városai folyók mentén jöttek létre.
Az ókori kultúrák gazdasága a mezőgazdasági termelésen alapult, melyhez elengedhetetlen az édesvíz közelsége. A mezőgazdasági területeken kereskedelmi csomópontok jöttek létre, melyeknél alakultak ki az első városok. Különösen kedvező helyzetűek voltak azok a városok, melyeken szárazföldi és vízi kereskedelmi útvonal is áthaladt. A városok lakossága a kereskedelem mellett a kézműiparból élt. A városokban űzött számos iparág felhasználta a folyók vizét, vagy a folyóvízben rejlő dinamikus energiát a technológiájában. A városlakók gyakran felhasználták a folyók vizét, hogy védelmük legyen a külső támadások ellen.
A folyóvizek funkcióiaz emberi felhasználástekintetében, egykor:
IvóvízÖntözővízKözlekedésSzállításIpari vízEnergiahordozóVédelem
Google Earth
Egyiptom[Nílus]
Mezopotámia[Tigris, Eufrátesz]
Indus-völgy
Gangesz-völgy
Kína[Jangce, Huangho]
Folyómenti kultúrák, ma
A folyóvizek funkciói az emberi felhasználás tekintetében, ma:
Ipari vízEnergiahordozóSzállításRekreáció, sportTurizmusKözlekedésÖntözővíz
Az első civilizációktól történelmünkben eltelt 4-6 évezred alatt az ember és természet viszonya sokban változott. A folyóvizek bizonyos funkciói teljesen feledésbe merültek, bizonyos funkciók pedig előtérbe kerültek. Például a közlekedésben, szállításban sokkal gyorsabb és kötöttségektől mentesebb eszközeink vannak. A mai haditechnika mellett egy folyó nem képes már védelmet adni. Ugyanakkor a folyóvizek máig megtartották energiahordozó és technológiai víz szerepüket. Viszont új funkció, hogy a mai városokban a rekreáció helyeivé válnak a folyópartok a városlakók és a turisták számára.
Rotterdam - Google Earth
A győri Mosoni-Duna partok, állapotjelentés
Győrt „a folyók városának” nevezik. Az elnevezés találó, mivel a városon több folyó folyik keresztül, és környezetében is több vízfolyás található. Ehhez képest sajnálatos, hogy a vizek ‘kihasználtsága’, a város életében betöltött szerepe a lehetőségekhez képest rossz. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett kedvezőtlen változások, a vízszint csökkenése sok lehetőségtől fosztotta meg a „vizek városát”.
http://www.gyor2010.hu/magyar/02_fejlesztesek_rovid_ismertetese/14_folyo.pdf
A győri Mosoni-Duna partok, állapotjelentés
Az elmúlt időszakban sok fórumon került elő a győri Mosoni-Duna partok állapota és az azokban rejlő fejlesztési lehetőségek. A Nemzetközi Duna Program, az új városrendezési tervek és a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa pályázat keretei között körvonalazódni látszik egyfajta fejlesztési koncepció. Előbbi a Dunát és mellékágait mint emberek, állatok, növények és egyéb organizmusok élőhelyét kívánja vízügyileg és környezetvédelmileg rehabilitálni. Utóbbiak a folyót és annak városi szakaszait inkább emberi élőhelyként tekintik, a partok rekreációs célokra történő felhasználását javasolják.
A győri Mosoni-Duna partok, állapotjelentés
A Mosoni-Duna rehabilitációja által a térség gazdasága fejlődhet, turisztikai vonzereje megnőhet. Mindezeknek a városlakók életminőségére, a város kulturális életére is pozitív hatással lehetnek.
A projekt fő elemei: a Mosoni-Duna torkolati vízszintszabályozó műtárgy elkészítése; folyószabályozás, teljes partrendezés és kishajó kikötőhelyek létesítése Győrben; az Iparcsatorna rehabilitációja valamint a Püspökerdei-holtág rehabilitációja, evezős és kajak-kenus pálya létesítése.
Google Earth
Donau, Dunaj, Duna, Dunav, Дунав, Dunăre, Дунай
Tíz országon halad át, a vízgyűjtő területe hét további országot érint. Fontos nemzetközi hajóút.
A Dunát három szakaszra lehet bontani. Felső szakasz (Morva torkolatig): gyors sodrás, jelentős esése. Középső szakasz (a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig): sebessége mérséklődik. Alsó szakasz (Duna-deltáig): nagyon lassú folyású, kis esésű, a deltánál már szinte állóvíz.
Hossz: 2 888 kmForrás szintje: 1 078 m Átlagos vízhozam: Passau előtt: 580, Bécs: 1900, Budapest: 2350, a torkolat előtt: 6500 m³/s Forrás: Fekete-erdőTorkolat: Fekete-tengerVízgyűjtőterület 817 000 km²
http://hu.wikipedia.org/wiki/Duna
Goggle Earth
A Mosoni-Duna a Duna fattyúágaA Duna fattyúága, mely Oroszvár és Dunacsunyközött ágazik ki, és Véneknél tér vissza a folyóba 125 km futás után. A folyó egészére kis esés és sebességjellemző, mint az alföldi folyókra általában. Viszonylag csekély dinamikus ereje miatt alkalmazkodni kényszerült a domborzati viszonyokhoz, ezért oly rendkívül kanyargós a vonalvezetése.A Rábca és a Rába vizeinek befogadásával a folyó hajózható méretűre nő a 14-es folyam kilométerig. A folyó átlagos szélessége itt 100-120 méter, mélysége 3,5 méter.
A folyó erősen ingadozóvízjárású. Vízjátéka
megközelíti a hét métert. A vízhozam a Felső-Duna
vízgyűjtő területének csapadékviszonyaitól függ.
Áradásra a tél utánihóolvadás idején és
júliusban kell számítani, mikor jelentősebb
csapadék hullik a felső területeken és olvad a
hegyekben is.
Győr folyóinak történeti vízrajza
A Mosoni-Duna vonalvezetése a 19. század végéig nagyrészt természetes változások miatt módosult.A 16. századra egy természetes sziget (Városrét) alakult ki a mai Rába gyár területén, mely
hamarosan el is tűnik a térképekről. A 17. századtól a várost S kanyarral megközelítő folyó racionalizálta folyási irányát és felhagyott a Nagy-Tákó kerülgetésével.
Mederállapotok a 20. század elejénMederállapotok a 17-18. században
Mederállapotok a 16. századbanFeltételezett mederállapotok a római korban
Győr folyóinak történeti vízrajza
A Duna szabályozásakor (1886-94) torkolatát Véneknél leszűkítették, a vízszint emelése érdekében. 1907-ben megépült a rajkai zsilip, az Öreg-Dunai árvizek kizárására. 1924-re készült el a 2,3 km hosszú 8-11 m mély Ipar-csatorna, kifejezetten hajózásra. A Győr környéki szakaszok további szabályosodása 1985-ben történt, mikor egy 2 km-es csatornával levágtak egy kanyarulatot a Püspök-erdőn keresztül.
Mederállapotok napjainkban
Dr. Somfai Attila ábrái
Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében
A mai Győr elődjének ókori megalapításában döntő szempont volt föld- és vízrajzi helyzete. Már az ókorban is létezett a Budát Béccsel összekötő, a Duna déli partját kísérő kereskedelmi útvonal. Továbbá a dunai hajózás is a Mosoni-Duna ágon folyt, mivel az Öreg-Duna hajózásra alkalmatlan volt.
Az ókori római település castruma a mai Káptalandomb helyén, egy parti dűnén állt. Később itt építették ki az első várat, melyhez délről és keletről váralja falu csatlakozott. A török fenyegetettség idején új, nagyobb várat építettek a Káptalandombtól délkeletre elhelyezkedő árvízmentes teraszra, olasz stílusban, vizesárok rendszerrel. A 16. században kezdődik meg a folyókon túli területek benépesülése. Kialakul Újfalu (ma Újváros), Sziget és a Duna túlpartján Révfalu-Pataháza.
N. Aginelli, G. Hufnagel rézmetszete, 1566
Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében
A vár északi bástyái és a Duna kapu előtti térségben kikötő és rév átkelőhellyel működött. Az itt megforduló burcsellás hajók főként gabonát szállítottak.
A várfalakat a 19. század elejétől kezdtek elbontani. Mára csak a Káptalandombot szegélyező bástya és félbástya áll, és látható még a Duna-bástya egy része is.
Ludwig Rohbock acélmetszetei, s.a.
Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében
A várfaldöntések után épülő Duna-parti házak többsége mag- vagy raktár. A gabonakereskedelem és a gabona vízi szállítása a 19. század végén volt a legintenzívebb. A Dunán már pontonhídon lehet átkelni.
Polgár Bertalan képeslapja, 1899 előtt
Nitsmann József képeslapja, 1907 előtt
Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében
A keleti és déli terjeszkedés is a várfal döntések után indul meg. Kialakul Ferdinánd- és Ferencváros.A 20. század elején Győr intenzíven iparosodik, létrejön Gyárváros, a szükséges vízi infrastruktúrával,
kikötővel, csatornával. A városrész átalakulása most van kezdeti stádiumában. Az egykori Rába Vagon-és Gépgyár Rt. elköltözött, csarnok épületeit lebontják, helyükön lakóterület lesz.
Barasits, Bp. képeslapja, s.a.
Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében
Az 1930-as évektől figyelhető meg a folyópartok tudatos rekreációs hellyé alakítása. Az Aranypartot ekkor intenzív élet jellemzi, de ekkor épül ki a strandfürdő és számos csónakház is.
Glück József fotója, 1920-as évek.
Glück József fotója, 1920-as évek.
Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében
1928-ra a kecskelábú hidat acél ívhíd váltja fel, 1938-ra a pattantyús házak helyét a piac veszi át, melynek helye a Dunakapu tér még ma is rendezetlen. A szemközti parton elhagyott csónakház áll.
Glück József fotója, 1920-as évek.
Burián György légifelvétele, 1999.
Győr és a Mosoni-Duna a helytörténet tükrében
1975-ben megépül a mai egyetemi épületek többsége Révfaluban. 1985-ben elkészül a Püspök erdei átvágás. A csatorna nyílegyenes volta miatt még ma sem hat természetesnek, húsz év elmúltával.
Járai Rudolf fotója, 1961.
Burián György légifelvételei, 1999.
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Az emberi igények, a gazdálkodási mód, a közlekedési, szállítási módszerek változása környezetünk lassú átalakulását vonják maguk után. Ezt az átalakulást tudatosan szeretnénk megtervezni, irányítani, hogy az előremutató legyen és emelje a lakókörnyezetünk minőségét.
A tervezést mindig meg kell előznie egyfajta kutató munkának, különösen egy olyan komplex feladatnál mint egy város vízpartjainak rendezése. A kialakult helyzet bonyolultsága miatt célszerű azt funkcionális elemeire bontva, csak egy-egy kérdést vizsgálva áttekinteni. Végül a kérdésekre kapott válaszok segítenek megtalálni azokat a kisebb, karakterisztikus területenként, melyek egy-egy egységet alkotnak.
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Határvonalak A víztől védett területen álló épített környezet egyes karakterisztikus egységei
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Téglalapok Az árterületen álló egyes épületek
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Téglalapok Az árterületen álló vízpart feltétlen közelségét igénylő funkciójú épületek
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Pontok Történések a vízen, intenzív vízhasználat helyei
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Vonalak Partszakaszok, ahol ember és víz kapcsolatba kerül (úszás, vízre szállás)
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Vonalak Az árvízvédelmi gát vonalvezetése
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Vonalak A folyóhoz kapcsolódó sétaútak (gát belül: gát mellvédes, kívül: mellvéd nélküli)
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Vastag vonalak A vizuális érzékelés határai, panorámát záró elemek
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
A vizsgált szempontok eredményeinek együttes ábrázolása a karakterisztikus területek megtalálásához.
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
Határvonalak A fenti jellemzők vizsgálatával meghatározott karakterisztikus egységek határai
A Mosoni-Duna partjainak funkcionális analízise
A folyam jellegzetes szakaszai az ortofotón ábrázolt viszonyok alapján meghatározhatók. Az így kialakult szakaszoknál újból fel kell tennünk a viszonyokat vizsgáló kérdéseket, hogy az egyes területekről objektív képet kaphassunk. A területek tulajdonságai rávilágítanak erősségeikre és hiányosságaikra, megkönnyítik a fejlesztés irányainak és lehetőségeinek meghatározását.
é1 é2é3 é4
é5 é6
d1d2 d3
d4
d5 d6 d7
A Mosoni-Duna karakterisztikus szakaszai Győrben
**
Gáton és parti parkon
Közepes
*****
Szabad strand, röplabdaés nudista strand
Lapos Tanszék
Nincs
Park, gyepes, homokos felület
é2: Gyepes Aranypart
*********Fejleszthető-e a terület?
Gáton és körömvonalánGáton és körömvonalánGáton, folyó alig látható!Gáton és parti parkonGáton és ösvényekenSétalehetőségek
KicsiKicsiKözepesKözepesKözepesGát távolsága a parttól
************Kihasználtság foka
NincsMinimális csónakházipart használat
Horgászstégek, horgászat,szalonna sütés
Szabad strandolás,szalonnasütés, foci pálya
Elbújó fürdőzők, napozók,Kajak és kenu sport
Vitalitás a vízenés a parton
NincsKét csónakház[egyik már rom]
Szórakozó helyek ésevezős csónakházNincsNincsÉpületek az ártéren
[vízzel intenzív kapcsolat]
Kertváros, rendeződő beépítés
4 szintes társasházakTöbbszintes, vegyes beépítésEgyetemi együttes, kollégiumNincsÉpített környezet
Keskeny fás partKeskeny fás part, köves rézsűFüves part, néhány fávalGondozott közpark, fás,
füvesFás-bozótos partPart kiképzés
é6: Fás parté5: Fás part, csónakházakkal
é4: Beépített partszakasz
é3: Ligetes Aranypart
é1: Püspök erdei átvágás partjaSzakasz
é1 é2é3 é4
é5 é6
d1d2 d3
d4
d5 d6 d7
A Mosoni-Duna karakterisztikus szakaszai Győrben
***
Szabadon a strandolóknak
Nagy
**
Strandhasználata folyóval nincs kapcsolat
Kiszolgáló épületek,Öltözőépület
Rendezetlen, 2-3 szint
Füves, kis fák, köves rézsű
d3: Strand és fürdő
*****************
Gáton és ösvényekenNincsParkoló és a Dunakapu térKiépített sétányonGáton és körmén, nem láthatóGáton és ösvényeken
NagyMinimálisKicsiKözepesKözepesKözepes
****************
NincsNincsNagyobb hajók,étteremhajó
Horgászstégek, horgászat,csónakház használat
Kajak és kenu sportstégek, kishajó kikötők
Elbújó fürdőzők, napozók,Kajak és kenu sport
NincsNincsNincsCsónakház,Papnevelde
Uszoda, Kajak-kenu telep,szálló, panzió és fogadóNincs
Ipari beépítés, bontásra várIpari beépítés, átalakulóban2-4 szint, rendezetlen beépítésTörténeti beépítés, 2-3 szintKertvárosias és ipari
beépítésNincs
Széles fás-bozótos partKövezett részű és bozótosKövezett part és rézsűKavicsos part, köves rézsűFüves, néhány fa, köves rézsűFás-bozótos part
d7: Széles fás part – Városrétd6: Rakpartd5: Dunakapu tér
alatti parkolód4: Kastély-bástyad2: Vízicentrum és szállók
d1: Püspök erdei átvágás partja
A folyók és az ember kapcsolatának alapproblémái
A folyók kellemetlen tulajdonsága, változó vízjárásuk, és a lehetséges árvizek veszélye. A kellemetlenségek elkerülése érdekében gátakat és más műtárgyakat építünk a folyók szabályozására.A folyók városi környezetbe integrálásának legnagyobb nehézségét a változékonyságuk jelenti.A védművek gyakran megakadályozzák a városlakók és a természetes környezetet képviselő folyó intenzív kapcsolatát.
A városi folyópartok egyik kialakítási módja utcaszerűen kezeli a folyót. Két oldalán, az árvízmentes területre épített [sokszor nagy költséggel feltöltött], viszonylag magas házak térfalat képeznek. A partokat kövezett rézsűkkel, vagy merőleges partfallak képezik ki. Ez a kialakítás városias, s így nem hat természetesnek, főként a [vízi-, szárazföldi] közlekedés és a reprezentáció igényeit tudja kielégíteni. A másik jellegzetes megoldás, szabályozott kis ingadozású és vízhozamú folyóknál alkalmazható. A folyónak széles hullámteret építenek ki. Melynek teraszos, parkosított, fásított kialakítása [esetenként] a gátak szükségtelenségét is eredményezheti. Ez egészen más városi szituációt eredményez. A városban van egy széles parksáv, melynek közepén folyik a folyó. Ez a kialakítás a lehető legkedvezőbb a rekreációs, felüdülést szolgáló vagy idegenforgalmi funkciók számára.
Győrben a Mosoni-Duna partjainál is gondot jelentenek a magas gátak, sajnálatos módon hullámtér arányai sok helyütt kedvezőtlenek, közel van a parthoz a töltés ezért a köztes teret nehéz beélni.
Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben
A folyó és a város méreteinek aránya tehát egészen mások. Ugyanakkor érdekes megfigyelni, hogy München nem szorította be a folyót mindenütt egy keskeny sávba, hanem széles parkos-ligetes ártereket is hagyott számára. A part rendezéséhez tehát elegendő hellyel rendelkeztek. A folyó kis szélessége, hajóforgalom mentessége lehetővé teszi sűrű áthidalását. Összességében a feltételek némileg kedvezőbbek a hazai viszonyoknál. A városlakó ember és az élővíz találkozásának terei könnyebben létrehozhatók.A müncheni példa irányadó, a győri helyzet izgalmas kihívás.
Az Isar az Alpokban ered a majd 3000 méter magas Zugspitze közelében, kevesebb mint 100 km hosszú utat tesz meg, München eléréséig. Az Isar a mi Mosoni-Dunánk-nál keskenyebb, kisebb
vízhozamú folyó. Az Isar ezután még 150 km-t fut, ahol a Dunába ömlik.München Németország harmadik legnagyobb városa, lakossága 1,2 millió mely adat Győr
lakosainak számával összehasonlítva mintegy tízszeres.
Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben
Az új Isart széles folyómederrel és lankás lejtőjű, jól bejárható folyóparttal alakítják ki. Bizonyos szakaszokon nem építenek (sőt bontanak) védművet. Az áreteret, ahol lehet átengedik azt a természetes fejlődésnek. A folyómedret kiszélesítik és a mederbe kavicsszigeteket vagy félszigeteket építenek, ezzel fokozva a folyómeder szerkezeti sokféleségét. A partot teraszosan alakítják ki ezzel az Isar partjai a városlakók számára újra bejárhatók és megélhetők lesznek és az áradások alkalmával is elegendő tere lesz a víznek.
Paralel: Az Isar folyó rehabilitációja, Münchenben
Az Isar rehabilitációja 2000-ben kezdődött el a tényleges, fizikai munkák tekintetében. Azóta már az ötödik ütemet alakítják át. Minden új szakaszban új technikai problémákat kell megoldaniuk, a természetes állapotok visszaállítása és a vízhasználatra ösztönzői környezet kialakítása mellett.
Kutatás folytatásának lehetőségei
Városrendezés, tájrendezés területén:Kutatás további pozitív példák után a városi folyórehabilitációk területénKonkrét tájrendezési javaslatok megfogalmazása a Mosoni-Duna rehabilitációjához
Épületszerkezettan területén:Ártéri épületekkel, építményekkel kapcsolatos újszerű megoldások kutatásaÚszó szerkezetek (parti stégtől kisebb épületekig)Vízzáró szerkezetek, különböző anyagokból(különös tekintettel a szerkezet vízzárára és felúszás elleni védelmére)
Köszönöm szíves figyelmüket!