fotók a parton - mek (magyar elektronikus könyvtár) · 2013. 4. 6. · fotók a parton 2 3...
TRANSCRIPT
versek, rajzok
fotók a partonbecsey zsuzsaSzegény kóborkutyák
2009. november 29. 23:02“Jékely Zoltán lábnyomán”
((A)) szegény kóborkutyák gondolnának bár sorssalha nem lógna nyakukon ma örömlánc,de már a nyulak sem a régieks gyilkolna õz is, ha sorsa beteljesülne.Nincs kire a titkot bízni.Koncok azok kellenek. (a hideg, a hó)
Az Úr ma itt az emberki nem hulladékra költ,de pénzt azt mer minden percenlegalább egyet,gyermekek is nagyobbak,teli pocakkal várják ma az ebédet,vénemberek orrukba kotorvasem biztos hogy nevetnek.Ma már mindenkinek jól megy,s igen komolyak (röhögve) az emberek,de mit beszélek amikor minden fordítva,az egykor izmos komondor lett a bús méla,eszébe sem jut mezõ, fehér…ház végétõl másikig inkább õzzel is sétába eredne.Lássuk csak mi maradt: a dohány, a fillér vagy a feldobás?...félpohár ebben a nagy jólétben áldozás,átokra már nincs szükség.Keress, kutass, kedves kóbor kutyákhogy vissza sorsodra lelj,nézd el nekem, nem tehetek érted mást(így tetten érve) minthogy szükségtek hiányban nincs,s tûzre sem a jó melegben,magam ajánlom fel jó ebédnekég nevében bizony mondom,táncra perdülve érné meg.A szegények régen nem látszanak,elhúzták elõlük a redõnyöket,csak az emberek beszélnekakkor is, ha már nem jók reménynek.
a könyvet írta, rajzolta, tervezte,szerkesztette a szerzõ
ismeretlen dosszié
© becsey zsuzsa, 2013
megjelenik elektronikus formábanISBN 978-963-08-6077-2kiadja Becsey Zsuzsa, Budapest 2013 március
4 mintapéldányban kinyomtatva / irkatûzve nyomdára elõkészítette a szerzõ
a kötet versei 2009 és 2010-ben születtekzáró vers 2007-bõl
2 3Fotók a parton Fotók a parton
Emlékezések, villanások, töredékek -idõrétegek sejlenek fel a lepel alól,sötétekbõl színek-fényekkel hol élesebbenkirajzolódva, hol simulva halványodórétegeken. Valami, ami kimondatlan, vala-mi, ami nem volt vagy ezután lesz, mosódikegybe letûnt korokkal, emlékfoszlányokkal.Valóság, képzelet, melyik valóságosabb,ami eljön, vagy ami eljött már. Mulandóban,hol áldozat, hol átfordul valami másba,feltûnve-áttûnve idõk, álmok ösvényén.Valami abszurd, ami nincs is, van is.Honnan nézzük. Melyik rétegrõl sejlik fel,innen láthatóbb, vagy kicsit távo-labbról. Belenyúlhatnánk, levehetnénknéhány réteget, és akkor jobban látszaná-nak. De nincs kéz, nincsenek kezek, amelyekmozdulnának. Ki kellene lépni. Még vissza-húznak az álmok.
Élõk, halottak, ki-bejárunk egyikmásikából, mint idegen ismerõs, a meg nemszületett birtokán. Közben lépten-nyomonott, elõttünk a fény. Csukódó ajtók,kinyíló szirmok. Meg nem születettekért.Mégis mintha minden megtörténne. A csukódóajtók, a kinyíló szirmok. Elfeledettekért.Költészet? Nem tudom, melyik irányból te-kintek. Gyermekkorból-e, vagy egészen-egészen régebbrõl. Hogy összeáll-e a kép.Haladva, elõre, visszatekintve. Torzulásoka ki nem mondottak mögött megtalálják-ehelyüket. Egy sötét tér, egy megcsillanóharang képes-e élni együtt, külön,önmagában. Hogy van-e remény. Hangnak, egyarcnak, lábak ösvényén.
Bevezetõ
4 5Fotók a parton Fotók a parton
Vízközelben, habok között, ahogy a tarkón át, a hát, arc langyosban fürdik, árnyékban kék azölddel. Itt nincsenek vörösek. Habok között sárgák is csak a zöldben fénylenek. Fénybe nézve ég a föld. Napfénybõl tekintve, visszanézfehérbõl elhaló narancsvörös.
(Árnyékból lépve)
Egy úton vagyunk, ahol kihunytak a fények. Mégis az emberek teszik dolgukat. Fel kell hajtani a paplanokat, be kell takarnitenger habjait, elmenni vásárolni, vagy kimenni a kertekbe dolgozni. Közben nagyapák arca kipirosodik, gyermekek arca sötétül. Kint szürkék a fények. Bent falon tükrözõdik aprócska fény. Nincsenekgyertyák. A gyertyák kiköltöztek napfényre. A napfénypedig betakarózik épületek árnyékával, fák hajlataiban. Ahogy kimozdulnak erre-arra hajolva tengelyeikbõl a levelek, ágak, úgy ringatózik a fény. Árnyékok ölébõl. Szellõk langyosan, akár aláhulló, arcainkat féltõsimogató vízhabok. A fény. Mindenhol fény. Ne kelljen felöltözni szél-nek, utcának, arcoknak. Felhõk leeresztik létráikat, hogy az emberekfelmászhassanak. Emberek tûnnek el a földrõl. Ki felhõkbe, ki napba lép, át, szürkékbõl-kékbõl sárga fénybe. Fehérbõl,vörösbe. Víz tükrén zöld a kékkel. Fel, tovább, az égben, víztükrön túl, vörös. Sárgák narancsokkal, égnek.
visszanéz
6 7Fotók a parton Fotók a parton
Egy úton vagyunk, ahol kihunytak a fények. Mégis az emberek teszik dolgukat. Fel kell hajtani a paplanokat, be kell takarnitenger habjait, elmenni vásárolni, vagy kimenni a kertekbe dolgozni. Közben nagyapák arca kipirosodik, gyermekek arca sötétül. Kint szürkék a fények. Bent falon tükrözõdik aprócska fény. Nincsenekgyertyák. A gyertyák kiköltöztek napfényre. A napfénypedig betakarózik épületek árnyékával, fák hajlataiban. Ahogy kimozdulnak erre-arra hajolva tengelyeikbõl a levelek, ágak, úgy ringatózik a fény. Árnyékok ölébõl. Szellõk langyosan, akár aláhulló, arcainkat féltõsimogató vízhabok. A fény. Mindenhol fény. Ne kelljen felöltözni szél-nek, utcának, arcoknak. Felhõk leeresztik létráikat, hogy az emberekfelmászhassanak. Emberek tûnnek el a földrõl. Ki felhõkbe, ki napba lép, át, szürkékbõl-kékbõl sárga fénybe. Fehérbõl,vörösbe. Víz tükrén zöld a kékkel. Fel, tovább, az égben, víztükrön túl, vörös. Sárgák narancsokkal, égnek.
Árnyékon
visszajáró
hajnalok
Álmon megrekedt
toll.
Lábujjhegyen ereszkedik alászívekben sokszínû
szivárvány. Kis öregember álmodik feketétszíve papírtekercs.
Minden amire írni lehetbõr. Egy zöld arc
egy kéz.Edény színültig tejjel.
Se kisfiú se kislányvásárolni függönyöket.
Kötél csomót vetszoknyák suhognak
gyertya leesik.Szokják az álmot a testek
esõ ne érje.El kellett volna engedd a kezeimet.
Kitörik szárnylába szekrénynek.
Mindegyik lábujjból hiányzik egy darabjobban vigyázni.
Csöppen a tej szájonvasárnaptól
nem leszek beteg.
8 9 Fotók a parton
Álmon megrekedt
Árnyékon
visszajáró
hajnalok
Álmon megrekedt
toll.
Lábujjhegyen ereszkedik alá
szívekben sokszínû
szivárvány. Kis öregember álmodik feketét
szíve papírtekercs.
Minden amire írni lehet
bõr. Egy zöld arc
egy kéz.
Edény színültig tejjel.
Se kisfiú se kislány
vásárolni függönyöket.
Kötél csomót vet
szoknyák suhognak
gyertya leesik.
Szokják az álmot a testek
esõ ne érje.
El kellett volna engedd a kezeimet.
Kitörik szárny
lába szekrénynek.
Mindegyik lábujjból hiányzik egy darab
jobban vigyázni.
Csöppen a tej szájon
vasárnaptól
nem leszek beteg.
Álmon megrekedt
10Fotók a parton
Valami máshogy
Elérkezett a pillanatösszefogni, hajtogatni a rácsokatügyelve hogy a lyukak egymásba feküdjenekúgy majd kevesebb helyen férlegalább kivinni a házbólideje lenne elindulnivalahonnan máshogyanmint ahogy fordultakeddig a kerekekpontosabban megfigyelni a formátészrevenni a ritmustelhalkulást, felgyorsulástvillanásokat egybegyûjtenihosszú sorbavigyázva halkanlevenni színeket.
13 Fotók a parton
14Fotók a parton 15 Fotók a parton
Valami máshogy
Elérkezett a pillanat
összefogni, hajtogatni a rácsokat
ügyelve hogy a lyukak egymásba feküdjenek
úgy majd kevesebb helyen fér
legalább kivinni a házból
ideje lenne elindulni
valahonnan máshogyan
mint ahogy fordultak
eddig a kerekek
pontosabban megfigyelni a formákat
észrevenni a ritmust
elhalkulást, felgyorsulást
villanásokat egybegyûjteni
hosszú sorba
vigyázva halkan
levenni színeket.
Valami holnap tegnapból
Ki kellett volna jönnie a fejnek a dobozból
lábai kibicsaklottakközben váratlanul bomlani kezdtek a kockák
még benne voltam a történetbenamikor a Hold mint egy golyóereszkedett a földrerács fülkében megrekedt esés közben egy kerek hold. Különös. Hogy kerülide a kosár mintha már régenvárna.
Nem alszom bele a versbecsak ez a mérhetetlen nagy súlytalanságszárnyakra mindig megébredek.
17 Fotók a parton
de csak állt ott és várt
Cím nélkül
Ül a hideg padonhajtókáját behúzzaeszébe jut az erdõamikor a sötét éjszakaföldön kuporodva félthogy felfáziknézi a leveleta sorok mind rosszul feküdteka betûkereje sem volt végigolvasnifent hirdették a precizitásthogy a kiszámíthatóságegyenesen arányos azõszinteséggels hogy a kölcsönös megbecsülésvagy hogy a bölcsebbek szerintde ekkor már elaludt.
18Fotók a parton 19 Fotók a parton
20Fotók a parton 21 Fotók a parton
Cím nélkül
Ül a hideg padon
hajtókáját behúzza
eszébe jut az erdõ
amikor a sötét éjszaka
földön kuporodva félt
hogy felfázik
nézi a levelet
a sorok mind rosszul feküdtek
a betûk
ereje sem volt
végigolvasni
fent hirdették a precizitást
hogy a kiszámíthatóság
egyenesen arányos az
õszinteséggel
s hogy a kölcsönös megbecsülés
vagy hogy a bölcsebbek szerint
de ekkor már elaludt.
Tõr valami zöldnek
körben köpenybenbehunyt szem mögött is körök
sötét, széleinzöld haloványhabkötényérkezik Feketemosolyogszaladház-kéz-ablak el,
szakad
pontok vannak.Súlyos kövektörnek emberi testbõl.
22Fotók a parton 23 Fotók a parton
Sötétbe vezetõ út.
Ül a fényben
Tõr valami zöldnek
körben köpenyben
behunyt szem mögött is körök
sötét, szélein
zöld halovány
hab
kötény
érkezik Fekete
mosolyog
szalad
ház-
kéz-
ablak el,
szakad
pontok vannak.
Súlyos kövek
törnek emberi testbõl.
Sötétbe vezetõ út.
Ül a fényben
26Fotók a parton 27 Fotók a parton
Ami maradt
Ejtette volna a fejetde a szögek kiálltaka tenyérbõl.Olyan szépenesett pedigvirág isnyílna ránem elég szépa hang,
elvették.Minden amiszóból maradtkezeidbõlverejték.
28Fotók a parton 29 Fotók a parton
Ami maradt
Ejtette volna a fejet
de a szögek kiálltak
a tenyérbõl.
Olyan szépen
esett pedig
virág is
nyílna rá
nem elég szép
a hang,
elvették.
Minden ami
szóból maradt
kezeidbõl
verejték.
31 Fotók a parton
Arc amit örökké kerestem
Fújnia kellett volna a szélnekde a csuklya tartottamár az illúziót.Valami, ami nem volt.Könnyezett a lányaki sosem volt.De ez az arctöbb volt mint szépa forradás hosszan(sötét szemek, világos haj, vékony áll, homlok)és ahogy álltbeszéltpontosan annyit mozdulttöbbé ne legyen láthatóa nõ aki tartottamiközben lépettaztán váratlan a botahogy elhalada mozdulataz a tartásbizonyosan ez az abaleset
33 Fotók a parton
Arc amit örökké kerestem
Fújnia kellett volna a szélnek
de a csuklya tartotta
már az illúziót.
Valami, ami nem volt.
Könnyezett a lány
aki sosem volt.
De ez az arc
több volt mint szép
a forradás hosszan
(sötét szemek, világos haj, vékony áll, homlok)
és ahogy állt
beszélt
pontosan annyit mozdult
többé ne legyen látható
a nõ aki tartotta
miközben lépett
aztán váratlan a bot
ahogy elhalad
a mozdulat
az a tartás
bizonyosan ez az a
baleset
Falak
Ki kellett volna húzni a kampót
elvesztette eszméletét
vissza próbálom törni az ujjakat
de mindegyik egyenes
nem hajlik
Hiányzott a névsorból
elõre kellett volna szólni
jó elõre
amikor még meg sem történt
Kihajlott az utcára
szorítani akartam nyakát
egyszer megfojtani halott
embert
Nem volt semmi
a sötét én
álom nélküli idõbõl
35 Fotók a parton
tollszárny
Kerekeket ki kell törni mondta Józsi bácsi hogy a szárnyakkönnyebben repüljenek.
Én ültem elõször egy ilyenszárnyra.Úgy esett hogyvolt Janka megAnna, és Dorkael kezdett táncolni.Pontosabban emelgettelábait, nyújtotta nyakát, fejét hátras kiszólthogy ez balett.Addig nézegettemmíg vállára esetta tollszárny.Nem emlékszem a többire.
36Fotók a parton 37 Fotók a parton
38Fotók a parton
tollszárny
kerekeket ki kell törni
mondta Józsi bácsi
hogy a szárnyak
könnyebben repüljenek
én ültem elõször egy ilyen
szárnyra.
úgy esett hogy
volt Janka meg
Anna, és Dorka
el kezdett táncolni.
pontosabban emelgette
lábait, nyújtotta nyakát, fejét hátra
s kiszólt
hogy ez balett.
addig nézegettem
míg vállára esett
a tollszárny.
nem emlékszem a többire.
Valaki más
Fürdõszobában ül akisszéken, megszámoljaa virágokat, halfejeket,bimbószemeket, majdbefordul a kádba.Nem csobog a víz,nincsenek habok,szorítja markát, kine essenek ahóvirágok.Megmozdul,bekapcsoljaa gázt,megmosakszik,megtörölközik,felöltözik.Pokrócot tesz az ablak közé.
40Fotók a parton 41 Fotók a parton
(fotók a parton)
Föl kellene törni a tenyereketfényeket bimbózna ki belõle(hajtás) (értelem)
Megfogtam a kezét és szaladtunkkörbe az aszfaltonmajd kicsit oldalról az ajtóból a kiabálós hangjánkezdett el beszélni
Belealudtam, már megint belealudtamalighogy kezdõdött
42Fotók a parton
44Fotók a parton 45 Fotók a parton
JELENEK KÖZT
hiányzott a névsorból.elõre kellett volna szólniamikor még megsem történt
elvesztette eszméletét.vissza próbáltam törni az ujjakatde mindegyik egyenes voltnem hajlott
végigaludta a hangokat.(Kedves) meg kellene tanulnod az önéletrajzod
47 Fotók a parton
Inkább legyen
minden csak
árnyékból. Legyencsak kicsibenfélhold.Virág is a csillagokkalkisebb széka naggyalma kivételesenkiszállok.
Visszajárok.Távirányító apával.A föld pediga Földlegyen csak úgymagátólkivételesen anyából.
48Fotók a parton Fotók a parton49
50Fotók a parton Fotók a parton
árnyékból. Legyen
csak kicsiben
félhold.
Virág is a csillagokkal
kisebb szék
a naggyal
ma kivételesen
kiszállok.
Visszajárok.
Távirányító apával.
A föld pedig
a Föld
legyen csak úgy
magától
kivételesen
anyából.
51
A nagy szobában
valaki kinyitotta az ablakot.Nem volt függöny, és nem voltágy. Benne lenni. Súgták a zárak.Minden pillanatban becsúszhat egy tévedés. Csak az eljátszott szerepmarad. Órák visszaállítódnak.Ahogy mozdul, a hullám is kipirosodik. Okt. 26 éj.Amikor születik egy vers, meghal egy dallam. Elfújódik egy kalap. Cipõ. Amikor születikegy felnõtt, meghal egy gyermek.Valaki mindig kimarad.
52Fotók a parton
Valaki más, csak egy hinta
Tudod, annyi mindenrõlszerettem volna írni, fõ-képpen a semmirõl magáról,ami úgy egészen kirajzolódhatnaarcomra, de nem, még erresem képes, a forgácsok iskifelé nyomnak, míg egyenesen állok, folyamatosanmeghajtom magam elõtted.
54Fotók a parton 55 Fotók a parton
Sószememre esõ járja Rája rágja rágja
Minek mossa mosogatjaMikor nincsen mára gondja
Szerelmének szép orcája
S ahogy így száguld közben az idõNem találom nem találom
Mit keresek nem találomHejde segítsen a rája hogy-
ha már meg nem talája
Az idõ is kicselez velemUtol nem érhetem hiába
Is futnék utána
Na szóval hát így vagyok Itt most úgyse gondolhatok
Szerelemnek mosodája Kimosta a szemem mára
Hejdehuj mégis magára Csak foltokban találok
Rája Rája
Rám-ja.
/ /
(Lassú verske-te)
Nem értek én semmit De nem baj sebaj
Jobb nemérteni nemde Mint mindenbe mindent csak bele-
képzelni
Ma kezdek kicsit jobban lenni Szeretni is csak kicsikét szeretek
Hogy ne lehessen engem se nagyon szeretni
De gondolni ugye gondolni azért akármit lehet-ne
Hajaj s hogy miket is írtam össze Hogyan is szerethetném immán én onnantól
Idefelé saját magomból kivetve
Picikanállal merem hát a sót S esõvel keverem
Ez mai nap eledelem
Mást már nem szeretek tenni Hiába ha akarnék is enni
Csak forgok forgok sószélben homokkal keveredve S magamat forgatom már én a kerékbe
De aztán történt megtörtént hogy kifordítot-tam magamot a kerékbõl
Azóta se találom Már immán innentõl nem is keresem
Elveszejtettem hát úgy legyen Minek kellett nekem kerékbe úgy törni tör-tet-ni
magamat összetörni Törni törni kerékbe tömni
Számat befogni kezem össze szemem huny Épphogy csak pislákol
Aztán futni futni elfutni örökre
Hej pedig milyen volt az én szemem Csodájára jártak rá a világok
Ó világok virága Teremjen másnak a virágja
56
58Fotók a parton 59 Fotók a parton
Írom, rajzolom, szerkesztem, tipografálom teljesnyomdai elõkészítéssel kiadásra könyveimet,elsõ könyvem egy testvérpár kötet Rózsaszín Nyúl /Nyuszi álma megjelent nyomtatásban 2010 Karácsonyána Napkút kiadó közremûködésével.
Második munkám Mesél a szék/Arcaink zöld babák…7 kötetes napló (megjelenés 2012 június, saját kiadás)elérhetõ az OSZK MEK Magyar Elektronikus Könyvtároldalán.
Harmadik munkám szintén testvérpár könyv (Ló-Láb,Az álomhajó korrmánya) 2012 decemberében jelentmeg, saját kiadás, elérhetõ ugyancsak az OSZK MEKMagyar Elektronikus Könyvtár oldalán.
Társszerzõvel korábbi munka: 2008, LáncszemekGulyás Tamás – Becsey Zsuzsa (mint társalkotó, lektor,szerkesztõ és nyomdai kivitelezõ) megjelent a PannonTükör mûvészeti könyvek sorozatban. Továbbá BoltosGyula Egy kis erotika (2009) magánkiadású könyvétillusztráltam 39 rajzzal, valamint Barna Róbert:fosztóKépzõ (2010) könyvének borítótervét és nyomdaielõkészítését végeztem.
írói alkotó támogatásban részesült munkáim:
1996, MSZSZ Irka-Iroda, Rózsaszín Nyúl, mesék 2009, MASZRE Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzõkés Kiadók Reprográfiai Egyesülete, Mesél a szék/Arcainkzöld babák, naplóírások
Becsey Zsuzsa, 1969
Képgrafikus, médiamûvész, vizuális kommunikációs tervezõ, író, kiadványszerkesztõ, tanár
TARTALOM
Címlap vers (borítón): Szegény kóborkutyák, 0.oBevezetõ, 2.o
Egy úton vagyunk, 4.oÁrnyékon visszajáró hajnalok, 9.o
Valami máshogy, 13.oValami holnap tegnapból, 17.o
Cím nélkül, 19.oTõr valami zöldnek, 23.o
Ami maradt, 27.oArc amit örökké kerestem, 31.o
Falak, 35.oTollszárny, 36.o
Valaki más, 40.o(Fotók a parton), 42.o
Jelenek közt, 44.oInkább legyen, 47.o
A nagy szobában, 53.oValaki más, csak egy hinta, 54.o
Záró vers: (Lassú verske-te), 56.o Szakmai beszámoló, korábbi munkák, 59.o