francia nyelvi tanterv - lovassy.hu · a francia mint idegen nyelv tanulásának célja, hogy a...

L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M

Francia nyelvi tanterv

2004.

Készítette:

H A V A S I T I B O R

I. KÉPZÉSI CÉLOK -A tanterv 4 osztályos gimnáziumi osztályok számára készült. Alapismeretek tanításával indít, általános nyelvi képzést t

�z ki célul, mely érettségivel zárul. A speciális osztály meghatározott,

magasabb szintr� l indul és érettségivel zárul. Igény és lehet� ség szerint nyelvvizsgára való felkészítés is beépíthet� . -Célunk, hogy a tanulók kommunikatív készségét fejlesszük. Képesek legyenek idegen nyelven információt kérni, kapni. Célunk, hogy a célnyelv a kifejezés eszközévé váljon. -A nyelvtanulás és elsajátítás által kerüljenek közelebb tanulóink más népekhez, legyenek képesek kapcsolatot teremteni és fenntartani általa. -Legyen a nyelv eszköz mások megismeréséhez, a másság elfogadásához, tiszteletben tartásához. Ezt a célt szolgálja, hogy a tanulókkal nem csupán megtanultatni és megszerettetni akarjuk a nyelvet, hanem ezen keresztül bemutatni a célnyelvek népeinek kultúráját, megismertetni � ket gondolkodás és életmódjukkal. -Szeretnénk felébreszteni tanulóinkban az igényt egyre több tudás megszerzésére. A jobb képesség

�

tanulókat bíztatjuk a középfokú állami nyelvvizsga letételére, s a többieket is igyekszünk megfelel� sikerélményhez juttatni. (Idegennyelv

� könyvtár, Internet használat, levelezés, stb.)

-Mindezek megvalósításában igen lényeges a négy nyelvi alapkészség kiegyensúlyozott fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok eljussanak ebben a tanítási-tanulási folyamatban odáig, igényük legyen a további önálló tanulásra, ismeretszerzésre, önm

�velésre.

II. FELTÉTELEK -Az eredményes idegennyelv oktatás alapfeltétele a képzett nyelvtanár, akinek mind nyelvtudása, mind módszertani képzettsége magas szint

�.

Ennek érdekében szükséges, hogy rendszeresen vegyen részt továbbképzéseken. -Másik nagyon fontos alapfeltétel, hogy a nyelvtanítás csoportbontásban történjen, a csoportok létszáma ne haladja meg a 12-15 f� t. -Fontos, hogy a diákok saját taneszközeit (könyv, munkafüzet, szótár) az iskola audio-, és videokazettákkal, egynyelv

� szótárakkal illetve a csoportlétszámnak megfelel� mennyiség

�

gyakorlókönyvekkel egészítse ki. -Rendkívül fontos egy helyi kiskönyvtár, amely különféle nehézségi fokú olvasmányokat tartalmaz, amely lehet� vé teszi a tanulók differenciált foglalkoztatását. A könyvtárnak feltétlen biztosítania kell referencia anyagokat az országismeret, irodalom, történelem, kultúra tanításához. -A technikai eszközök között a legfontosabb a magnetofon és a videolejátszó, hiszen ezek segítségével sajátíthatják el a tanulók a helyes kiejtést és ezekkel fejleszthet � beszédértési készségük is. Ezen kívül még elengedhetetlen a számítógép és a fénymásoló használata a saját fejlesztés

� tananyag

megszerkesztéséhez és sokszorosításához. - A munkaközösség fenntartja jogát, hogy jelen tantervet a beválás ellen� rzése során a hatékonyság fokozása érdekében módosítsa.

Francia 9-12.

III. ELLEN RZÉS, ÉRTÉKELÉS - Az eredményes tanítás-tanulás folyamat alapfeltétele a folyamatos, rendszeres ellen� rzés és értékelés, amelynek során képet kapunk arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot, s hol tartanak az alapkészségek fejlesztésében, milyen mértékben képesek teljesíteni a tantervi követelményeket. Az értékelés visszajelzést nyújt a tanárnak és a tanulóknak közös munkájuk sikerességér� l, és egyben útmutatást szolgáltat a további munka megtervezéséhez is. - Ezen tantervben megfogalmazott követelmények 50 %-os teljesítése a fels� bb osztályba való továbbhaladás feltétele, maximális - itt 90 %-ban - való teljesítése a jeles tanulóktól várható el. - Az ellen� rzés és értékelés fontos célja, hogy a tanulókat alapos, szigorú ön-, valamint társaik kultúrált ellen� rzésére neveljük. Mindezek közben fontos a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát is szem el� tt tartani. - Tartalma szerint az ellen� rzés vonatkozhat ismeretekre és készségekre. Formája szerint lehet írásbeli és szóbeli. A szóbeli ellen� rzés szempontjai: - szókincs - kiejtés, intonáció, folyamatosság - nyelvhasználat - nyelvhelyesség Az írásbeli ellen� rzés szempontjai: - információ mennyisége - szöveg megszerkesztettsége - szókincs választékossága - nyelvi helyesség - helyesírás - Az él� idegen nyelvek tanításának rendszere nem témazárókban gondolkodik. Egy tanév alatt a heti óraszámmal megegyez� számú nagydolgozatot kell íratni, melynek érdemjegye pirossal kerül az osztálynaplóba, s a félévi / évvégi osztályzatok megállapításánál hangsúlyozott jelentéssel bír. Egy tanítási féléven belül minden tanulónak a heti óraszám duplájával egyenl� osztályzattal kell rendelkeznie, amelyen belül törekedni kell arra, hogy a szóbeliség és az írásbeliség megfelel� arányát meg� rizzük.

A dolgozatok érdemjegyét a tanuló indokolt esetben, a tanár által megszabott feltételekkel egyszer javíthatja. Két javítatlan elégtelen nagydolgozat elégtelen félévi illetve év végi osztályzatot von maga után. - A tanuló szóbeli teljesítménye lehet: hibátlan, illetve minimális hibával: jeles többé-kevésbé hibátlan: jó

Francia 9-12.

gyakoribb hibákkal, esetenként félreérthet� : közepes hiányos, gyakori hibákkal, többször félreérthet� : elégséges teljesen hibás, értelmetlen: elégtelen - A tanuló írásbeli teljesítménye lehet: 90% - jeles 50% - elégséges A 8.osztály végén az angolt els� idegen nyelvként tanulók számára bels� vizsgát szervezünk, amelyen a tanulóknak egy 45 perces írásbeli feladatsort kell kidolgoziuk. A vizsgadolgozat azonos érték

� a tanév során írt nagydolgozatokkal, így meghatározó szerepe van az év végi

jegy megítélésében. Célja, hogy segítse a tanulókat abban, hogy felmérjék tudásukat, hiányosságaikat, valamint abban, hogy ösztönözze � ket a nyelv fokozott elsajátításában. A vizsga a következ� évfolyamokon az egységes tudásszint

� csoportok kialakításában is

segíthet.

IV. TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A taneszközök részben a tankönyvcsaládokból kerülnek ki, részben saját/helyi fejlesztés

�ek. A

Tankönyvek, tankönyvcsaládok megítélésének szempontjai: 1. A célcsoport szempontjából -korosztály -a tanulás célja -felszereltség 2. A feltételrendszer szempontjából -a követelmények -a tanítás körülményei -felszereltség 3. Szaktárgyi szempontok -nyelvi és m

�veltségi tartalmak

-szövegfajták -gyakorlattípusok -nyelvtani koncepció -szókincs min� sége és mennyisége -készségfejlesztés kiegyensúlyozottsága 4. Módszertani szempontok -tanítási technikák -differenciálás Ezek figyelembe vételével a könyvek kiválasztása a tanár felel� ssége, ugyanakkor ez pedagógiai szakaszokként engedélyezett.

Francia 9-12.

NYOMTATOTT TANESZKÖZÖK A francia nyelv oktatásában használt segédeszközök: Tankönyvek: - Le Nouveau Sans Frontieres 1-3. - CLE International - Le Nouveau Sans Frontieres 1-3. CLE International Cahier d' exercices - Espaces 1-2. Hachette F.L.E. - Espaces 1-2. Cahier d' exercices Hachette F.L.E. - France Euro-Express 1-2. Nemzeti Tankönyvkiadó - France Euro-Express 1-2. Francia Munkafüzet 1-2. Nemzeti Tankönyvkiadó - Exerçons-nous 350 Exercices Niveau débutant/ moyen Hachette F.L.E. - Karakai Imre: Francia nyelvtan magyaroknak Nemzeti Tankönyvkiadó - Karakai Imre: 220 Nyelvtani gyakorlat Nemzeti Tankönyvkiadó - Baja Sándor: Kifejezésgy

�jtemény és mintaszövegek ...

Karcag, 1996. - Darabos Zsuzsanna-Kiss Sándor: Érettségi, felvételi, tanulmányi verseny tesztek Corvina Kiadó. - Oláh Tibor-Szendr� Borbála: J'aime les mots Szultán Bt. Budapest, 1993. - Szórakoztató francia munkafüzet Holnap kiadó, Usborne,1996. - Dési Ágnes-Kardos Géza: Feladatgy

�jtemény a középfokú

nyelvvizsgához Tankönyvkiadó, Budapest 1992. Szövegek fordításhoz, civilizációhoz: - Le Nouveau Guide France Hachette ( Michaud-Torres) - Tounier: Les contes du Médianoch de Saint-Exupéry: Le petit prince - A testvérrégió által készített anyagok: Profil de la région du Balaton Pays de la Loire ( Guides Visa) Pays de la Loire (Guides Bleus) Videó: - Bienvenue en France Didier / Hatier

Francia 9-12.

V. ÓRASZÁMOK

1., Négyosztályos képzés:

heti óraszám évi óraszám

9. oszt. idegen nyelv 2. 3 111



12. oszt. idegen nyelv 2.* 3 99

-Az óraszámok mindenhol feltételezik a csoportosításos munkát. A célok 15 f� , vagy ennél magasabb létszám esetén nem valósíthatók meg. -A két utolsó évben minden esetben biztosítjuk tanulóinknak, hogy szükség szerint magasabb óraszámban tanulhassák a nyelvet, készülhessenek az érettségi vizsgára.

Francia 9-12.

9–12. évfolyam

Célok és feladatok

A francia mint idegen nyelv tanulásának célja, hogy a diákokat a négy tanév során alapszint�

nyelvtudáshoz juttassa. A második nyelv tanulását megkönnyítheti az els� nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelv

� óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és

követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. Ez a korosztály látványosabb tempóban halad az el� z� évfolyamokon jellemz� nél, ezért reálisan elvárható, hogy a második idegen nyelvb� l a 10. tanév végére az A1–A2 közötti szintet, a 12. évfolyam befejezésére pedig az A2–B1 közötti szintet elérjék a diákok. A célok és feladatok egybeesnek az els� idegen nyelvnél kifejtettekkel.

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban tud néhány mondatos információt cserélni, rövidebb szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdekl� désének megfelel� en továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeir� l és kultúrájáról. Témakörök:

− Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teend� k, kötelességek; családi ünnepek.

− Az otthon. A sz�kebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása. Emberi

kapcsolatok: barátság; emberek küls� és bels� jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, világváros; a lakóhely bemutatása; idegenvezetés a

lakóhelyen; növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola; egy célnyelvi

iskola összehasonlítása az itthonival. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; ételek és ételreceptek; éttermek és

gyorséttermek. − Utazás: utazási el� készületek; nyaralás itthon és külföldön. − Szabadid� és szórakozás: kedvenc sport; gy

�jtemények; sport az iskolában és az iskolán

kívül; videó, számítógép és olvasás; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa.

− A munka világa: munkavállalás nyáron, pályaválasztás. − Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával, tájékozódás a célország(ok)

politikai, gazdasági és társadalmi életér� l. − Tudományos és technikai m

�veltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe

mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. − Aktuális témák.

Francia 9-12.

9-10. osztály TÉMAKÖRÖK A TÉMA RÉSZLETEZÉSE

BESZÉDSZÁNDÉK FOGALOMKÖR

CSALÁD ÉS BARÁTOK

- bemutatkozás - családtagok bemutatása - személyek azonosítása és

megnevezése - információ kérés és adás az adott

témában - köszönés, üdvözlés - bemutatkozás, bemutatás

Létezés / nem létezés Etre / Il y a Birtoklás ne pas avoir

HÁZ ÉS LAKÁS - házimunka, házirend - információ kérés és adás - dolgok azonosítása és megnevezése - tudás, nem tudás kifejezése - tetszés, nem tetszés kifejezése - elégedettség, elégedetlenség

kifejezése

Rámutatás voilá, c est / ce sont Helyviszonyok -helyhatározók -mozgás

MINDENNAPI ÉLET - mindennapos / szokásos és pillanatnyi cselekvések megkülönböztetése

- modalitások kifejezése: tiltás, kötelezettség, engedély, képesség

-eredet -távolság,irány Id � viszonyok -jelenid� -naptár,óra

AZ ISKOLA VILÁGA

- iskolánk és osztályunk bemutatása - az iskolai hagyományok ápolása helyeslés, rosszallás kifejezése - javaslat

-id � pont,id� tartam

Francia 9-12.

TÉMAKÖRÖK A TÉMA RÉSZLETEZÉSE


VÁSÁRLÁS - vásárlás áruházban, piacon - vásárlási lehet� ségek városunkban - üzletek és árucikkek megnevezése - vélemény kifejezése - segítség felajánlása/elfogadása - udvarias kérés

Jellemz� k -kor, küls� megjelenés -jellemvonások - mennyiség,min� ség,állapot

ÉTKEZÉS - étkezési szokások és azok összehasonlítása

- élelmiszerek és ételek megnevezése és elkészítése

- asztalterítés - étteremtípusok - rendelés, fizetés, reklamáció - tanácsadás, figyelmeztetés

Kohéziós eszközök -határozott, - határozatlan - birtokos

ID � JÁRÁS, ÖLTÖZKÖDÉS

- évszakok ismertet� jegyei - napi id� járás,

id � járás-el� rejelzés - öltözködés, izlés, divat - id � járásnak, évszaknak megfelel�

öltözködés - bizonyosság, bizonytalanság

fokának kifejezése - rábeszélés, tanácslás, javaslat - remény, sajnálkozás kifejezése

- mutató determinánsok, - személyes névmások - személyes névmás tárgy-és részes esete -anyagnével� -határozói névmás /en,y/

EMBERI KAPCSOLATOK, EMBER ÉS TÁRSADALOM

- családi és nemzeti ünnepek, hagyományok

- jókívánságok, születésnap, névnap, évfordulók

- meghívás, vendégvárás - öröm, bánat kifejezése

- vonatkozó névmás - prepoziciók -mutató névmás

SZ� KEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÜNK

- lakóhelyünk, városunk bemutatása - országunk nevezetességei, f� bb

turisztikai látványosságai - falusi és városi életforma

összehasonlítása

- köt� szavak Múlt id � -passé composé - imparfait

Francia 9-12.

TÉMAKÖRÖK A TÉMA RÉSZLETEZÉSE


TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNK, KÖRNYEZET-VÉDELEM

- növények és állatok felismerése és megnevezése

- a fejl� d� civilizáció káros hatásai: leveg� -, víz- és talajszennyezés;

globális felmelegedés; újrafeldolgozás, újrahasznosítás

- érvelési szándék: vélemény kifejezése, elfogadása

- érvek felsorolása

-közvetlen jöv� id � -egyszerü jöv� id � - igeid� egyeztetés

ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK

- testrészek - gyakori betegségek - látogatás orvosi rendel� ben,

kórházban és gyógyszertárban - egészséges életmód, sport - egészséges étkezés - remény, együttérzés, öröm, bánat,

félelem, sajnálkozás és hála kifejezése

- Id � pont - id � tartam- gyakoriság Egyidej

�ség

-érzelem - hogylét

A MUNKA VILÁGA - foglalkozástípusok - érdekl� dési kör - szellemi és fizikai munka

összehasolítása - pénz, árak, megélhetés - rábeszélés, tanácslás, javaslat,

óhajtás

- küls� megjelenés - bels� tulajdonság

SZABADID � , SZÓRAKOZÁS, UTAZÁS

- hobbik - színház- és moziélményeim - kedvenc könyvem a könyvtárban - újságolvasás, TV, rádió - utazás: buszon, vonaton, repül� n - információkérés, tájékozódás

M�veltetés

faire+infinitif középfok fels� fok

TUDOMÁNY, TECHNIKA ÉS KULTÚRA

- egy - egy kiemelked� személyiség életútjának vagy egy - egy érdekesebb anekdóta ismertetése a kultúra, tudomány, technika területén

- lakóhelyünk, Magyaország és Franciaország f� turisztikai nevezetességei, jellegzetességei

Szenved� szerkezet függ� beszéd mennyiség összehasonlitás Mondatröviditések -pour+infinitif

Francia 9-12.

Évi óraszám: 111 9. osztály

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes

− kéréseket és utasításokat követni; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb� l fontos információt kisz

�rni;

− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes

− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer� struktúrákba rendezett

válaszokat adni; − egyszer

� mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni;

− megértési problémák esetén segítséget kérni; − egyszer

� párbeszédben részt venni.

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes

− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − egyszer

�, képpel illusztrált történetet követni.

Íráskészség A tanuló legyen képes

− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatokat helyesen leírni; − egyszer

� közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni;

− egyszer�, strukturált szöveget (pl. baráti üzenet, üdvözlet) létrehozni.

Francia 9-12.

10. osztály A továbbhaladás feltételei


− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megérteni;

− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegb� l fontos információt kisz�rni;

− ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; − szövegb� l kikövetkeztetni; − kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent� l elkülöníteni.

Beszédkészség A tanuló legyen képes

− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszer� struktúrákba rendezett

válaszokat adni; − egyszer

� mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni; − megértési problémák esetén segítséget kérni; − egyszer

� párbeszédben részt venni;

− beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes

− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; − ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott

szövegb� l kikövetkeztetni; − kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent� l elkülöníteni; − egyszer

�, képpel illusztrált történetet megérteni.

Íráskészség A tanuló legyen képes

− ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leírni; − ismert struktúrák felhasználásával kb. 10 mondatos tényszer

� információt közvetít� szöveget

írni; − különböz� szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni.

Francia 9-12.

11. és 12. osztály A 11-12 évfolyamokon a beszédszándékot két részre osztottuk: I. alapkövetelmény mindenki számára II. követelmény azok számára, akik érettségi vizsgát akarnak tenni A közép és emelt szint

� érettségi vizsgakövetelmények közötti különbségek a készségekben

mutatkoznak meg (lásd. táblázat)

TÉMAKÖR A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/ BESZÉDSZÁNDÉK

FOGALOMKÖR

EMBER ÉS TÁRSADALOM

I. célországok és a magyar lakhatási lehet� ségek összehasonlítása (tipikus épületforma, berendezés, szállások, albérletek

II. vásárlási lehet� ségek, szolgáltatások, lakáshelyzet Magyarországon, lakáshiány oka

- a társadalom hatása az emberi kapcsolatokra, generációs problémák

- Függ� beszéd - Igeid� k egyeztetése - Plus-que-parfait -apres avoir

HATÁRAINKON INNEN ÉS TÚL

I. Magyarország és az angolszász országok államformája, politikai berendezkedése

- nemzetiségek Magyarországon, szomszédaink

II. nemzetiségi problémák - általános közérdekl� désre számot

tartó aktuális politikai és társadalmi témák

- a célországok nemzeti hagyományai és ünnepei

- El � idej

�ség, utóidej

�ség és

egyidej�ség kifejezése

- Személytelen szerkezetek ( il pleut, il neige etc. ) - Id � határozós szerkezetek ( dans, en, il y a, depuis )

TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNK

I. Magyarország és a célországok földrajza és éghajlata

- helyi és globális környezeti problémák

II. Mit tehetünk a környezetvédelem érdekében egyéni, helyi és társadalmi szinten

- Összetett el� ljárószók ( au milieu de, en face de ...) - Összetett vonatkozó névmások (

lequel etc)

Francia 9-12.

TÉMAKÖRÖK A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/


ISKOLARENDSZER I. nyelvtanulás célja, jelent� sége, felhasználási területei, továbbtanulásban játszott szerepe II. Magyar iskolarendszer összehasonlítása a célországokéval

- Feltételes mód jelen és múlt id � ben (Conditionnel présent et passé) si + présent si + imparfait si + plus-que-parfait

A MUNKA VILÁGA I. pályaválasztási lehet� ségek és problémák - a fizikai és szellemi munka értékei II. a társadalmi változások hatása a munkalehet� ségekre - munkanélküliség - a pénz és vásárló értéke - a pénz beosztása

- Subjonctif - A subjonctif használata a mellékmondatban - Okhatározói és célhatározói mellékmondatok infinitif és subjonctif használatával ( pour que, afin que ...)

ÉLETMÓD EGÉSZSÉG-BETEGSÉG

I. egészséges étrend kialakítása - mozgás szükségessége - mások meggy� zése az egészséges életmód kialakításában - orvosnál, gyógyszertárban, kórházban, fogorvosnál - a magyar egészségügy helyzete, problémái, véleménynyilvánítás ezzel kapcsolatban II. Magyarország és a célországok egészségbiztosítási rendszerének összehasonlítása

- Subjonctif a f� mondatban - Adjectif verbal és participe présent használata

SZABADID � , M� VEL � DÉS I. a, beszámoló színház illetve mozilátogatásról, kedvenc könyvr� l, könyvtárról - hobbik b, utazás, városi közlekedés - szálláslehet� ségek. hotelek, kempingek II. a médiák szerepe és hatása életünkben - vélemény megfogalmazása

- Gérondif

Francia 9-12.

TÉMAKÖR A TÉMA RÉSZLETEZÉSE/


A CÉLORSZÁGOK M � VÉSZETE, IRODALMA ÉS KULTÚRÁJA

I. Egy - egy költ� , író, zeneszerz� fontosabb / érdekesebb életrajzi adatai - anekdoták, egy - egy könnyebb vers, elbeszélés ismertetése II. Adott témakörben önálló vélemény megfogalmazása

- Összetett köt� szavak ( avant que, bien que, jusqu'a ce que, a condition que etc)

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA I. A technika szerepe otthonunkban (háztartási gépek, számítógép) II. A célországok tudományos illetve technikai életében kiemelked� jelent� ség

� alkotók fontosabb /

érdekesebb életrajzi adatai, anekdoták

- Futur antérieur - Infinitif passé

KÖZÉRDEKRE SZÁMOTTARTÓ AKTUÁLIS TÉMÁK

I. Az éppen aktuális politikai, gazdasági, kulturális stb. eseményekr� l való tájékozottság, ezekkel kapcsolatos információk adása II. Adott aktuális témákról való önálló véleményalkotás, érvelés

- Szóképzés ( igéb� l f � nevet)

Francia 9-12.

11. évfolyam

Évi óraszám: 111



− kb. 100 szavas köznyelvi szövegb� l fontos információt kisz�rni;

− kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésb� l

kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent� l elkülöníteni; − jórészt ismert nyelvi eszközöket használó beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét

megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes

− köznyelven megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; − egyszer

� mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásba bekapcsolódni.


− kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 100 szavas szövegb� l ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésb� l

kikövetkeztetni; − kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent� l elkülöníteni; − egyszer

� történetet megérteni.

Íráskészség A tanuló legyen képes gondolatait egyszer

� kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelel�

nyelvi eszközök használatával logikus összefüggések alapján kb. 100 szavas szöveggé rendezni;

− különböz� szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; − különböz� közlésformákat (elbeszélés, jellemzés) használni.

Francia 9-12.

12. osztály



− kb. 150 szavas köznyelvi szövegb� l fontos információt kisz�rni;

− kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésb� l

kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent� l elkülöníteni; − köznyelvi eszközöket használó társalgás, beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét

megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes

− árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; − változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni; − megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; − beszélgetésben részt venni; − társalgásban álláspontot, véleményt kifejteni.


− kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; − kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; − kb. 150 szavas szövegb� l ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésb� l

kikövetkeztetni; − kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; − kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelent� l elkülöníteni; − egyszer

� vagy egyszer

�sített publicisztikai, illetve irodalmi szöveg lényeges pontjait

megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes

− gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelel� nyelvi eszközök használatával, logikus összefüggések alapján kb. 150 szavas bekezdésekbe rendezett szövegben megfogalmazni;

− különböz� szövegfajtákat (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehozni; − változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

Francia 9-12.

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján*

C2

Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböz� beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefügg� en tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefügg� en és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is.

C1 Meg tud érteni különböz� fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszeköt� elemeket.

B2 Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek f� gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelel� szakmai beszélgetéseket is. Olyan szint

� normális interakcióra

képes anyanyelv� beszél� vel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhel� .

Világos, részletes szöveget tud alkotni különböz� témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböz� lehet� ségekb� l adódó el� nyöket és hátrányokat.

B1 Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadid� stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történ� utazás során adódik. Egyszer

�, folyamatos

szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdekl� dési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböz� eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböz� álláspontokat és terveket.

A2 Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az � t közvetlenül érint� területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvet� személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszer

� és rutinszer

� nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy,

hogy egyszer� és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni

nagyon egyszer� formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan

területeken, amelyek a legalapvet� bb szükségleteket érintik. A1 Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvet� fordulatokat,

amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jelleg

�ek (pl. hogy

hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszer

� interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan

beszél és segít� kész.

* Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.

Francia 9-12.

ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖVETELMÉNYEK

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak

megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részb� l áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri:

olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelel� szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelv

�, azaz közvetítési készséget nem mér.

A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2–B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

Európa Tanács Érettségi vizsga

C2 Mesterszint

C1 Haladó szint

B2 Középszint Emelt szint

B1 Küszöbszint Középszint

A2 Alapszint

A1 Minimumszint

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása:

B2 Megérti a változatos konkrét vagy elvont témájú szövegek f � gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböz� témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböz� lehet� ségekb� l adódó el� nyöket és hátrányokat.

B1 Megérti a fontosabb információkat olyan egyszer�, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori

élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadid� , munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszer

�, összefügg� szöveget tud alkotni olyan

témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdekl� dési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekr� l, élményeir� l, érzelmeir� l és törekvéseir� l. Rövid magyarázatot tud f

�zni

eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböz� álláspontokat és terveket. A2 Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az � t közvetlenül érint� területekhez

kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszer

� és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszer

� nyelvi eszközöket

használva beszélni önmagáról, családjáról és sz�kebb környezetér� l.

A dokumentum a francia nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden él� idegen nyelvben.

Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. El� ször a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemz� it és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a

Francia 9-12.

vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk.

A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szint

� követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az

alacsonyabb szinten megadottakat is. A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás el� ször a középszint

�, majd az emelt szint

� vizsgát

mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhet� ség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemz� it és a szövegfajták felsorolását.

Francia 9-12.

20

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A/ KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK

1. Olvasott szöveg értése

VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

1.1 Készségek

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelel

�

stratégiák alkalmazásával a szövegben A2:

• a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kisz

�

rni.

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelel

�

stratégiák alkalmazásával a szövegben B2: • a gondolatmenetet követni, • véleményeket, érvelést követni, • az információkat megfelel

�

részletességgel megérteni, • a szerz

�

álláspontjára következtetni, • a szerz

�

, illetve a szerepl

�

k érzéseire, érzelmeire következtetni.

Francia 9-12.

21

VIZSGASZINTEK


1.2 A szöveg jellemzi

A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és

általános érdekl

�

désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános

m

�

veltségi szintjét meghaladó ismeretekre, • kiválasztásakor a Témakörök cím

�

rész az irányadó, • autentikus jellegéb

�

l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2: • rövid, egyszer

�

, • hétköznapi nyelven íródott, és f

�

ként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán használt szöveg B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

Francia 9-12.

22

VIZSGASZINTEK


1.3 Szövegfajták

• utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus,

m

�

sorfüzet), • levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjeszt

�

szövegek.

• publicisztikai írások.

Francia 9-12.

23

2. Nyelvhelyesség

VIZSGASZINTEK


2.1 Készségek

A vizsgázó képes A2: • az alapvet

�

nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai

egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A vizsgázó képes B2:

• változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

Francia 9-12.

24

VIZSGASZINTEK



A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet • nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg

megértését mér

�

feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és

általános érdekl

�


m

�


�

rész az irányadó, • autentikus jellegéb

�

l adódóan tartalmazhat olyan szava-kat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,


�

, • hétköznapi nyelven íródott, és f

�

ként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,


A vizsgán használt szöveg B2: • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú.

Francia 9-12.

25

3. Hallott szöveg értése

VIZSGASZINTEK


3.1 Készségek

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelel

�

stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvet

�

bb adatszer

�

információit kisz

�

rni, B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszer

�

részinformációkat megérteni.

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelel

�

stratégiák alkalmazásával a szöveg B2:

• gondolatmenetét részleteiben is követni, • megértésén túl a szövegkörnyezetb

�

l következtetni az egyes beszél

�

k álláspontjára, • megértésén túl a szövegkörnyezetb

�

l következtetni a beszél

�

k érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

Francia 9-12.

26

VIZSGASZINTEK



A vizsgarészben használt szöveg • autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és

általános érdekl

�


m

�


�

rész az irányadó, • anyanyelvi beszél

�

k közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszél

�

közvetítésével hangzik el, • akusztikai min

�

sége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a

vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéb

�

l adódóan tartalmazhat olyan sza-vakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran

használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelel

�

, • tisztán artikulált, • tartalmilag kifejezetten egyszer

�

.

A vizsgarészben használt szöveg

Francia 9-12.

27

VIZSGASZINTEK


B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvet

�

en gyakran használt nyelvtani szerkezetekb

�

l és lexikai elemekb

�

l építkezik,

• normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, • tartamilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

B2: • változatos nyelvtani szerkezetekb

�

l és lexikai elemekb

�

l építkez

�

, • természetes, a szöveg jellegének megfelel

�

en változatos tempójú,

• tartalmilag és szerkezetileg összetett.

3.3 Szövegfajták

• közérdek

�

bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repül

�

téren, áruházban), • rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzít

�

, informá-ciós szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

• utasítások (pl. utcán, repül

�

téren, pályaudvaron), • médiaközlemények (pl. id

�

járás-jelentés, reklám, prog-ramismertetés, rövid hír),

• beszélgetések, telefonbeszélgetések, • m

�

sorrészletek, • riportok, interjúk, • beszámolók.

• általános érdekl

�

désre számot tartó témáról szóló ismeretterjeszt

�

szövegek.

Francia 9-12.

28

4. Íráskészség

VIZSGASZINTEK


4.1 Készségek

A vizsgázó képes

• a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím

�

részt), • a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a

Témakörök cím

�

részt), A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével

kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszer

�

kifejezéseket használva írni, • egyszer

�

mondatokból álló rövid, összefügg

�

szöveget írni,

• a szöveg mondatai között lév

�

alapvet

�

logikai kap-csolatokat egyszer

�

nyelvi eszközökkel (pl. a leg-gyakrabban használt köt

�

szavakkal) kifejezni, • néhány egyszer

�

szerkezetet és alapvet

�

helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthet

�

legyen a mondanivaló,

A vizsgázó képes

Francia 9-12.

29

VIZSGASZINTEK


B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfo-

galmazni, • meglév

�

szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelel

�

en felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket al-kalmazni,

• a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelel

�

stílust és hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelel

�

írásm

�

vet létrehozni, • egyszer

�

nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

B2: • a megadott témákat általános néz

�

pontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten

kifejteni, • a nyelvi eszközök széles skálájának változatos

alkalmazásával összefügg

�

, megfelel

�

en tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

• a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszer

�

hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

Francia 9-12.

30

VIZSGASZINTEK


4.2 Szövegfajták

• rövid személyes jelleg

�

közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

• üdvözl

�

lap, • meghívó, • magánjelleg

�

vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

• olvasói levél, • cikk (diák)újság számára.

Francia 9-12.

31

5. Beszédkészség

VIZSGASZINTEK


5.1 Készségek

A vizsgázó képes • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak

megfelel

�

kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím

�

részt),

• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök cím

�

részt), • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelel

�

en, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2: • saját magáról és közvetlen környezetér

�

l egyszer

�

, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthet

�

en megnyilatkozni, • egyszer

�

, rutinszer

�

beszélgetésekben részt venni, • kiszámítható, mindennapi helyzetekben szokásos

feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhet

�

akcentusa és esetenként akadozó beszéd-tempója ellenére többnyire érthet

�

en beszélni,

A vizsgázó képes

Francia 9-12.

32

VIZSGASZINTEK


B1: • az egyszer

�

nyelvi eszközök széles skáláját rugal-masan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszer

�

en kifejezni, • ismer

�

s témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben

felmerül

�

feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet,

beszámolni élményeir

�

l és érzéseir

�

l, • érezhet

�

akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthet

�

en beszélni.

B2:

• folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

• gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

• a megadott témákat általánosabb néz

�

pontból is tárgyalni,

• folyamatosan és természetesen részt venni a különböz

�

témájú társalgásokban,

• bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladato-kat sikeresen megoldani,

• elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel,

hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

Francia 9-12.

17

B/ Témakörök

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben el

�

fordulnak.

A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK


1. Személyes vonat-kozások, család

• A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

• Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teend

�

k

• Személyes tervek

• A család szerepe az egyén és a társadalom életében

• Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

2. Ember és társada-lom

• A másik ember küls

�

és bels

�

jellemzése • Baráti kör

• A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, feln�

ttek-kel

• N

�

i és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek

• Öltözködés, divat

• Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között

• Az emberi kapcsolatok min

�

sége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)

• Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése • El

�

ítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése • Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében • Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése • A fogyasztói társadalom, reklámok • Társadalmi viselkedésformák

Francia 9-12.

18



3. Környezetünk

• Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

• A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehet

�

ségek • A városi és a vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a sz

�

kebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

• Id

�

járás

• A lakóhely és környéke fejl

�

désének problémái • A természet és az ember harmóniája • A környezetvédelem lehet

�ségei és problémái

4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

• Tantárgyak, órarend, érdekl

�

dési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai ha-

gyományok

• Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

• Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

5. A munka világa

• Diákmunka, nyári munkavállalás •••• Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

• A munkavállalás körülményei, lehet

�

ségei itthon és más országokban, divatszakmák

6. Életmód

• Napirend, id

�

beosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplál-

kozás, a testmozgás szerepe az egészség meg�

rzésében, testápolás)

• Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

• Az étkezési szokások hazánkban és más országokban • Ételspecialitások hazánkban és más országokban • A kulturált étkezés feltételei, fontossága • A szenvedélybetegségek • A gyógyítás egyéb módjai

Francia 9-12.

19



7. Szabadid, m vel dés, szórakozás

• Szabadid

�

s elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet • Kulturális események

• A szabadid

�

jelent

�

sége az ember életében • A m

�

vészet szerepe a mindennapokban • Szabadid

�

sport, élsport, veszélyes sportok • A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

8. Utazás, turizmus

• A közlekedés eszközei, lehet

�

ségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási el

�

készületek, egy utazás megtervezése, meg-szervezése

•••• Az egyéni és a társas utazás el

�

nyei és hátrányai

• A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

• Az idegenforgalom jelent

�

sége

9. Tudomány és technika

• Népszer

�

tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

• A tudományos és technikai fejl

�

dés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

2001.májusa - 1 - Lovassy László Gimnázium

C/ Kommunikációs helyzetek és szándékok

1. Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.

Helyzet Szerep

Áruházban, üzletben, piacon vev�

Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendégl� ben vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rend� rségen ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron turista

Orvosnál beteg, kísér�

Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repül� n, hajón)

utas, útitárs

Francia 9-12.

- 2 - Lovassy László Gimnázium

2. A kommunikációs szándékok listája

A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszint�

vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gy

�jtöttük a példákat.

A két szint között mennyiségi és min� ségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Merci beaucoup / Merci Madame; emelt szinten: Je vous remercie Madame / Monsieur stb.

A hatodik csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthet� .

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa

Megszólítás és arra reagálás S’il vous plaît, pardon Madame / Monsieur, Madame, / Monsieur. S’il te plaît. Oui ?

Köszönés, elköszönés és arra reagálás

Bonjour Paul / Madame / Monsieur. Bonjour. Ça va ? Au revoir madame / monsieur. Salut, ça va ? Ça va. A demain Paul.

Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás

Je m’appelle..., je suis... Bonjour... Salut. C’est ..., je te / vous présente..., permettez-moi de vous présenter... - Enchanté(e) Madame / Monsieur...

Telefonbeszélgetésnél meg-szólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás

Bonjour Paul / Madame / Monsieur. C'est Dominique à l'appareil. Pierre est là ? Est-ce que je peux parler à Pierre, s.v.p. ? Je vous / te le passe. Il n’est pas là, vous lui laissez un message ? Alors à la prochaine fois, au revoir, Paul / Madame / Monsieur.

Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás

Cher Paul, Chère Lucie, ... Grosses bises, � bientôt, ton ami, je t’embrasse bien fort. Monsieur, Madame, ... Veuillez agréer, Monsieur, / Madame, l’expression de mes sentiments distingués.

Szóbeli üdvözletküldés Mes meilleures pensées � Paul.

Érdeklõdés hogylét iránt és arra reagálás

Comment allez-vous ? Ça va. Et vous ? Ça va ? Ça va.

Köszönet és arra reagálás Merci beaucoup, je vous remercie, Madame / Monsieur. Il n’y a pas de quoi, avec plaisir, je vous / t’en prie.

Bocsánatkérés és arra reagálás Pardon, excuse-moi / excusez-moi, Madame / Monsieur. Ça ne fait rien, je vous / t’en prie, Madame / Monsieur.

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Joyeux anniversaire, bonne f� te de, bon voyage, je te / vous félicite, toutes mes félécitations. Merci beaucoup de tes / vos voeux, je te / vous remercie de, tu es / vous � tes (vraiment) gentil.

Francia 9-12.


2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa Hála Je vous suis tr� s reconnaissant(e). Sajnálkozás, csalódottság Je regrette, je suis vraiment désolé(e).

Je suis tout étonné(e), je m’y attendais pas. Öröm Je suis ravi, quel plaisir / quelle joie !

Rokonszenv, ellenszenv J’ai rarement vu quelqu’un d’aussi agréable / désagréable. Il est vraiment sympathique / antipathique.

Elégedettség, elégedetlenség Je suis content / tr� s heureux, c’est tr� s bien. Je ne suis pas tr� s content, ce n’est pas trop bien.

Csodálkozás Tiens, dis donc, vraiment ? Alors l� ! Quelle surprise !

Remény J’esp� re, tu y crois ?

Félelem, aggodalom Je suis tr� s inquiet, j'ai peur, je crains.

Bánat, elkeseredés Je suis (tr� s) triste /désespéré(e).

Bosszúság Mais enfin ! Ça alors ! Alors, l� !

Együttérzés Je suis de tout coeur avec vous, nous partageons votre douleur.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás

Tu aimes / veux ? Ça te plaît ? Qu’est-ce que vous en pensez ? Super, pas mal / trop intéressant, je préf� re, j’adore / je déteste,

� mon avis, je pense que... Érdeklõdés, érdektelenség Qu'est-ce qui vous / t'arrive ? Qu’est-ce qu’il y a ? Raconte-moi...

Ça ne m'intéresse pas trop, ce n'est pas mon probl� me. Tetszés, nem tetszés J’aime beaucoup / je n’aime pas du tout, j’adore / je déteste, c’est tr� s bien, ça me

plaît pas mal, ça ne me plaît pas trop. Valaki igazának elismerése, el nem ismerése

Tu as / vous avez raison, c'est justement / exactement ça. Tu as / vous avez tort, tu te trompes, ce n’est pas du tout ça.

Egyetértés, egyet nem értés

Oui, d’accord, bien s� r, comme tu veux, je suis de ton / votre avis, c'est exactement ce que je pense. (Mais) non, (ce n’est) pas ça, pas maintenant, pas question.

Helyeslés, rosszallás Excellente idée. Alors l� , c’est tr� s mauvais / mal.

Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása

Par contre, au contraire, d’ailleurs, pourtant, tout de m� me, surtout pas.

Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás

C’est bien / pas mal / génial, je le trouve magnifique, j'aime beaucoup, ça me plaît bien, bravo, félicitation, je vous félicite.

Közömbösség Ça m’est égal, cela n’a pas d’importance, comme vous voulez.

Ígéret C'est promis, je te / vous promets

Akarat, szándék, terv Je veux absolument, je tiens � ..., je refuse de..., on pense..., on projette..., on a l’intention de...,

Kívánság, óhaj Je voudrais bien, j’aimerais, je souhaite que..., je serais content si…

Képesség, lehetõség, szükségesség, kötelezettség

On peut, je suis capable de..., il est possible, c'est faisable. Vous devez, il faut absolument, il est indispensable.

Bizonyosság, bizonytalanság Tout à fait, certainement / je ne sais pas, peut-être.

Preferencia, érdeklõdési kör kifejezése, ill. érdeklõdés ezek iránt

Ça te / vous paraît... ? Quelle est votre réaction � cela ? Lequel vous voulez ? Qu'est-ce qui vous intéresse dans la vie ?

Kritika, szemrehányás Il est sans intér� t, ça ne me plaît pas vraiment, ce n'est pas trop réussi, c’est nul. Mais c'est scandaleux !

Francia 9-12.


4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa

Dolgok, személyek megnevezése

Voil � , ce (ne) sont (pas) mes amis / c'est mon chat.

Dolgok, események leírása Ils (ne) sont (pas) sympas / il est noir, beau, mais cher, c'est quelque chose qui, c'est quelqu'un qui, ça sert � ... Cet apr� s-midi, il y a une semaine. C'était... Alors, moi, je lui dis…

Információkérés

Comment t’appelles-tu ? Qu'est-ce que tu fais? Qui était-ce ? O� est-il ? Pourquoi n’est-il pas venu ? Ça co� te combien ? Ça commence � quelle heure ? Je voudrais savoir si..., Dis-moi / dites-moi comment ?

Tudás, nem tudás Je (ne) sais (pas), je (ne) peux (pas) te / vous dire.

Igenl� vagy nemleges válasz Oui / non, c’est ça / ce n’est pas ça, en effet / pas tout � fait, aucun probl� me / pas du tout, c'est entendu / cela n'est pas possible, je ne peux pas vous dire cela.

Válaszadás elutasítása Je ne peux pas accepter votre réponse, cette réponse ne me convient pas, je n'en ai pas la moindre idée.

Bizonyosság, bizonytalanság Certainement, s� rement, sans (aucune) doute, ça me parait évident, peut-� tre, ça se peut, ça m'étonnerait, ce n'est pas si s� r que ça, je doute que cela soit vrai, rien ne le prouve.

Ismerés, nem ismerés Je vois, je ne vois pas ce que vous voulez dire / de quoi tu parles.

Feltételezés Je suppose.

Emlékezés, nem emlékezés Je me rappelle, ça me fait penser...

Indoklás (ok, cél) Parce que, pour que…

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa Kérés, kívánság Je voudrais, s'il te / vous plaît.

Felszólítás, tiltás, parancs Il est interdit / défense de..., (ne) fais / faites (pas), veuillez patienter, s.v.p, pri� re de ne pas faire..., respectez...

Javaslat és arra reagálás J’ai une idée, pourriez-vous..., voulez-vous..., que diriez-vous de..., c’est une bonne idée, (mais...) avec plaisir, (mais...)

Rendelés S’il vous plaît, je voudrais... Est-ce que je pourrais avoir... ? Pourriez-vous m’apporter... ?

Meghívás és arra reagálás Tu viens ? Ça te dit ? Accepteriez-vous de ? Si on faisait qch ce soir ? Volontiers, malheureusement je ne peux pas, pourquoi pas.

Kínálás és arra reagálás Tu veux ? Prenez-en encore... Je veux bien, non, merci. Tu es / vous � tes gentil, mais ...

Reklamálás C'est scandaleux / inacceptable / inadmimissible.

Tanácskérés, tanácsadás Tu devrais/vous devriez peut-� tre, � ta /votre place, je...

Figyelmeztetés Attention !

Engedély kérése, megadása, megtagadása

Je peux...? Tu me permets / vous me permettez de... ? Je vous / t’en prie. Bien s� r, (Madame / Monsieur), si tu veux / vous voulez. Non, vous ne pouvez pas...

Segítségkérés és arra reagálás S’il vous / te plaît. Merci beaucoup.

Segítség felajánlása és arra reagálás

Je te propose de..., veux-tu que je... Merci, (Madame / Monsieur), je suis tr� s touché.

Francia 9-12.


6. Interakcióban jellemz� kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Kommunikációs szándékok Példa Visszakérdezés, ismétléskérés C’est (bien) ça ? Peux-tu / pouvez-vous répéter.

nem értés Pardon, je ne comprends pas, je n'ai pas bien compris.

Betûzés kérése, betûzés Comment ça s’écrit, s.v.p.? C comme Cécile...

Felkérés lassabb, hangosabb beszédre

Parlez un peu plus lentement / haut, s.v.p.

Beszélési szándék jelzése Écoute / écoutez ça.

Téma bevezetése Je pense, � mon avis, � ce propos, j'ajouterais, si vous voulez mon avis.

Témaváltás Avez-vous vu ? Avez-vous entendu ? Si on parlait d'autres choses.

Félbeszakítás Excusez-moi de vous interrompre. Megerõsítés, igazolás C'est bien ça ? Est-ce que j'ai bien compris ? C'est celui qui ? C'est tout ? Tu n'en

veux vraiment pas ? Körülírás Je ne sais pas exactement ça, mais c'est quelque chose.

Példa megnevezése Tiens / tenez, par exemple, pour vous donner un exemple, c'est le cas de...

Beszélgetés lezárása D’accord, c’est entendu.

Francia 9-12.


D/ Nyelvtani szerkezetek és szókincs

1. Nyelvtani szerkezetek

VIZSGASZINTEK


A vizsgázó A2: • általában megérti és helyesen használja a

legegyszer�bb szerkezeteket szóban és

írásban, • rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és

nyelvhasználatában er� sen érezhet� k az anyanyelv hatásai,

• a hibák ellenére többnyire érthet� en fejezi ki kommunikációs szándékait,

B1: • megérti és helyesen használja az egyszer

�

szerkezeteket szóban és írásban, • ismer� s helyzetekben elfogadható

nyelvhelyességgel kommunikál, • az esetleg el� forduló hibák és az érezhet�

anyanyelvi hatás ellenére érthet� en fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

A vizsgázó B2: • változatos szerkezeteket is megért és használ

szóban és írásban, • viszonylag nagy biztonsággal használja a

nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszer

� hibát,

• szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani,

• árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

Francia 9-12.


A középszint� és emelt szint

� követelmények egy táblázatban jelennek meg. A csak emelt szinten

elvárt szerkezeteket csillag (*) jelzi. A leírások Patrick Charaudeau Grammaire du sens et de l’expression (Hachette, Párizs 1992) és Genevi� ve-Dominique de Salins Grammaire pour l’enseignement / apprentissage du FLE (Didier-Hatier, Párizs 1996.) cím

� munkáinak terminológiáját követik.

A középszintre vonatkozó lista a Kerettantervre épül. Ezeknek a szerkezeteknek az aktív használata várható el a vizsgázótól. A receptív készséget mér� vizsgarészekben használt szövegekben el� fordulhatnak a listán nem szerepl� szerkezetek is, ezek azonban nem képezik a mérés részét. Emelt szinten a mai francia köznyelvben el� forduló valamennyi nyelvi szerkezet ismerete a felismerés szintjén elvárható. A listán szerepl� szerkezetek aktív ismeretét célzottan a nyelvhasználati vizsgarészben mérjük. 1. La présentation les présentateurs la focalisation

c’est / ce sont, (le) voici / (la) voilà, il y a, il est c’est ... qui / c’est ... que, ce qui... c’est / ce que... c’est, c’est ce que / c’est ce qui, voilà ce que / voilà ce qui

2. La personne les pronoms personnels „ sujets ” du verbe les pronoms personnels de forme tonique les pronoms personnels „ compléments ” du verbe les pronoms „ adverbiaux ”

je, tu / vous, il / elle, ils / elles, on, nous moi, toi, lui, elle... impératif, affirmatif / négatif me, te, nous, vous, le, l’, la, les lui, leur y, en

3. L’actualisation du nom commun l’article défini l’article indéfini l’article „zéro” la désignation la dépendance la quantification

le genre et le nombre des noms le, l’, la, les + nom commun article contracté du / des, au / aux un, une, des + nom commun article „zéro” + nom commun ce, cet, cette, ces + nom commun celui / celle / ceux / celles de + nom celui qui / celui que etc. mon ma mes, etc. + nom commun le mien, la mienne, les miens, les miennes, etc. du, de l’, de la + nom non dénombrable assez / beaucoup / peu de + nom quelques + nom dénombrable autant / plus / moins de + nom commun le plus / moins de + nom commun

4. L’affirmation et la négation oui, non, si, n’est-ce pas ? ne pas, ne... ni... ni, ne... pas... non plus, ne... jamais, jamais / toujours, ne... pas / ne... plus, ne... plus jamais, encore / toujours, pas toujours / toujours pas,

Francia 9-12.


ne... pas encore, déjà / pas encore quelqu’un / n’importe qui*, ne... personne quelque chose / n’importe quoi* ne... rien, tout, tous, toutes, chacun* quelque part / n’importe où* / partout ne... nulle part ne... que, seulement sauf, excepté

5. L’interrogation et la forme interrogative L’interrogation indirecte et le disocurs indirect

est-ce que... ? qui / que... ? qui est-ce qui / qui est-ce que... ? qu’est-ce qui / qu’est-ce que... ? inversion verbe-sujet discours indirect „ concordance ” des temps dire que demander si, demander qui / où / quand / comment, demander ce qui / ce que, demander de + infinitif demander que + subjonctif*

6. La qualification la détermination du nom par le complément du nom la détermination du nom par l’adejctif qualificatif la qualification par les relatives

N1 de N2 (le fils du pharmacien) adejctif qualificatif : genre et nombre adverbes en „ -ment ” comparatif, superlatif les propositions relatives qui, que, où, dont auquel, à laquelle, auxquels, auxquelles, etc.* les relatives et l’indicatif les relatives et le subjonctif*

Francia 9-12.


7. La situation dans l’espace où ? ici, là, là-bas, à / chez,

article contracté au / aux au, aux, dans, sur, par, de + nom de lieu pour + nom de lieu entre... et... jusqu’à + nom de lieu en / y (pronoms de reprise d’un lieu)

8. La situation dans le temps et la vision du procès les indicateurs de temps liés à l’énonciation (déictiques) les indicatuers temporels non liés à l’énonciation (non déictiques) les autres marqueurs temporels : les adverbes et les conjonctions temporels, le gérondif, les propositions participales à valeur temporelle* les valeurs et les emplois des temps de l’indicatif les valeurs et emplois des autres modes le verbe et ses modificateurs

hier, aujourd’hui, demain il y a + expression de la durée dans + expression de la durée depuis + date fixe depuis + expression de la durée il y a... que en / pendant en + date ou époque à + époque le + date à partir de / dès* / depuis avant / après rarement, toujours, souvent, quelquefois, une fois tout à coup, alors, et puis, etc. en + participe présent tout en + participe présent* (une fois) le travail terminé... quand, lorsque* avant que, pendant que, après que jusqu’à ce que chaque fois que*, si + présent présent, passé composé, imparfait, plus-que-parfait (le système hypothétique : si + imparfait), passé simple*, futur simple, futur antérieur* valeurs et emplois du conditionnel valeurs et emplois du subjonctif les verbes modaux : pouvoir, vouloir, devoir, savoir + infinitif il est possible de + infinitif, il est vraisemblable que* adverbes de manière, qualité, quantité plus / autant / moins que le plus / le moins

Francia 9-12.


9. Argumentation et opérations logiques l’explication cause / conséquence l’explication téléologique l’opposition et la concession les traces argumentatives et les mots du discours

pourquoi ? parce que si... c’est que*, car* à cause de, grâce à comme sous prétexte de* / que* étant donné que* / vu que* puisque d’où* c’est pour cela que, c’est pourquoi alors, donc par conséquent* si, tellement, tant*... que (consécutive) pour + infinitif / pour que + subjonctif de sorte que* + subjonctif bien que + subjonctif, quoique* tandis que, alors que* mais, en revanche*, par contre malgré au lieu de avoir beau + infinitif* cependant, toutefois* d’abord, ensuite, enfin d’une part, d’autre part par ailleurs* en effet* quand même, tout de même* d’ailleurs, pourtant en tout cas, de toute façon du moins, au moins

10. L’approche sémantique du procès le factitif la voix passive

Francia 9-12.


2. Szókincs

VIZSGASZINTEK


A vizsgázó A2: • megfelel� szókinccsel rendelkezik ahhoz,

hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben,

B1: • megfelel� szókinccsel rendelkezik ahhoz,

hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével,

• jól tudja alkalmazni alapvet� szókincsét, noha még el� fordulhatnak nagyobb hibák,

• a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelel� bb kifejez� eszközt.

A vizsgázó B2: • megfelel� szókinccsel rendelkezik ahhoz,

hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról

• a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommu-nikációs célnak legmegfelel� bbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz,

• kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

A vizsga szókincsének alapjául a mai francia köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak el� , amelyekben az ismeretük nem el� feltétele az adott szöveg megértésének.

Francia 9-12.


II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINT VIZSGA A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga id� tartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc. A következ� táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes

vizsgarészek id� tartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész Id� tartam (perc)

Arány (%)

Pont

Írásbeli Olvasott szöveg értése 60 22 33 Nyelvhelyesség 30 12 18 SZÜNET Hallott szöveg értése 30 22 33

Íráskészség 60 22 33 Szóbeli Beszédkészség 15 22 33

Összesen: –– 100 150

A középszint� vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltér�

képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcs� zetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lév� tanulók is le tudják tenni a vizsgát.

Értékelés

• Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. • Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. • A vizsga sikeres teljesítésének el� feltétele, hogy a vizsgázó mind az öt vizsgarészben az elérhet �

pontszámnak legalább a 10%-át teljesítenie kell. • Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. • Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói

tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. • Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák

alapján történik. • Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján

történik.

Francia 9-12.


Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben el� forduló, különböz� fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és az olvasási céloknak megfelel� mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelel� stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelel� stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

• a lényeget (a szöveg célját) megérteni, • eseménysorokat követni, • kulcsinformációkat megérteni, B1: • a gondolatmenet lényegét megérteni, • véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni, • egyes részinformációkat kisz

�rni.


• autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m

�veltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

• kiválasztásakor a Témakörök cím� rész az irányadó,

• autentikus jellegéb� l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,


�,

• hétköznapi nyelven íródott, és f� ként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz, B1: • rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos, • hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak el� :

• utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, m

�sorfüzet),

• levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjeszt� szövegek.

A feladatok és a feladatsor jellemz� i

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el� : • feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.),

Francia 9-12.


• képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, • a szövegb� l kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, • szöveg részeinek sorrendbe rakása, • hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján, • rövid választ igényl� nyitott kérdések.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezet

�, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet

benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A vizsga három szövegb� l és három feladatból áll. Egy hosszabb szöveg helyett el� fordulhat több

rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A szövegek hossza összesen körülbelül 700-900 szó. A feladatsor 20-25 itemet tartalmaz. Az egyes szövegek és feladatok lehet� leg különböz� típusúak.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv�ek, amelyek nyelvi szintje

azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegb� l adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. NYELVHELYESSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

A2: • az alapvet� nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és

szövegszinten, B1: • gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és

létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mér� feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m



• autentikus jellegéb� l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,


�,

• hétköznapi nyelven íródott, és f� ként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

Francia 9-12.



A feladatok és a feladatsor jellemz� i A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el� :

• hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehet� ség közül egy helyes kiválasztása),

• a szövegb� l kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök segítségével, • hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletb� l, • megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.



benne. A feladatsor 2-3 szövegb� l és a hozzájuk kapcsolódó feladatból, összesen 18-20 itemb� l áll. A

feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme körülbelül 150–200 szó szövegenként. Valamennyi feladat szövegre épül. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv

�ek, amelyek nyelvi szintje


Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltér� anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelel� en.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelel� stratégiák alkalmazására is. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelel� stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2: • témáját felismerni, • lényegét megérteni, • kulcsfontosságú szavait megérteni, • legalapvet� bb adatszer

� információit kisz

�rni,

B1: • gondolatmenetét nagy vonalakban követni, • egyes tényszer

� részinformációkat megérteni.


• autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m


Francia 9-12.



• anyanyelvi beszél� k közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszél� közvetítésével hangzik el, • akusztikai min� sége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéb� l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek

ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2: • hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket

tartalmaz, • lassú, de még normál beszédtempójú, • a standard kiejtés(ek)nek megfelel� , • tisztán artikulált, • tartalmilag kifejezetten egyszer� , B1: • hétköznapi nyelven hangzik el, alapvet� en gyakran használt nyelvtani szerkezetekb� l és lexikai

elemekb� l építkezik, • normál tempójú, • a standard kiejtés(ek)hez közel álló, • tartamilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak el� : • közérdek

� bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repül� téren, áruházban),

• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzít� , információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

• utasítások (pl. utcán, repül� téren, pályaudvaron), • médiaközlemények (pl. id� járás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • m

�sorrészletek,

• riportok, interjúk, • beszámolók.


• feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), • események sorrendjének megállapítása, • nyomtatványok,

�rlapok kitöltése,

• táblázat kitöltése, • hiányos mondatok kiegészítése, • rövid választ igényl� nyitott kérdések, • ténybeli hibák azonosítása, javítása.



benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor 3 szövegb� l és 3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett

el� fordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek terjedelme egyenként legfeljebb 2 perc. A feladatsor körülbelül 20-25 itemb� l áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladat-meghatározások francia nyelv


Francia 9-12.


azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladat-meghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok

elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladat-meghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés



A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. ÍRÁSKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböz� kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó


� részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök cím� részt),

A2: • a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni, • az adott témáról egyszer

� kifejezéseket használva írni,

• egyszer� mondatokból álló rövid, összefügg� szöveget írni,

• a szöveg mondatai között lév� alapvet� logikai kapcsolatokat egyszer� nyelvi eszközökkel (pl. a

leggyakrabban használt köt� szavakkal) kifejezni, • néhány egyszer

� szerkezetet és alapvet� helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére

érthet� legyen a mondanivaló, B1: • ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni, • meglév� szókincsét változatosan használni, • a szöveget megfelel� en felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi

eszközöket alkalmazni, • a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelel� stílust és

hangnemet, választani, • az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelel� írásm

�vet létrehozni,

• egyszer� nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában

biztonsággal alkalmazni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

• meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, • az olvasó számára világosak, érthet� ek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, • szövegfajtája meghatározott, • tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, • megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános m

�veltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

Francia 9-12.


A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: • rövid személyes jelleg

� közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

• üdvözl� lap, • meghívó, • magánjelleg

� vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök cím� listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásm

� keletkezik, az ehhez illeszked� szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásm

� célját,

témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el� :

• meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történ� szövegalkotás, • verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések,

szórólapok, stb.) alapján történ� szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, • vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történ�

szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Az els� feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, elbeszél� , leíró, esetleg véleménykifejt� szöveg létrehozása. A vizsgázónak az els� feladatban körülbelül 80-100 szót, a második feladatban körülbelül 100–120 szót kell írnia.

A feladat-meghatározás, valamint a segédanyagok francia nyelv�ek, amelyek nyelvi szintje azonban

alacsonyabb a receptív készségeket mér� vizsgarészek nyelvi szintjénél, és ezek együttesen maximum 100 szó elolvasását igénylik.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló

analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven

szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelel� beszélgetést folytatni. A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen min� ségben képes szóbeli

tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelel� kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím

� részt),

Francia 9-12.


• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök cím� részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelel� en, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2: • saját magáról és közvetlen környezetér� l egyszer

�, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és

többnyire érthet� en megnyilatkozni, • egyszer

�, rutinszer

� beszélgetésekben részt venni,

• kiszámítható, mindennapi helyzetekben szokásos feladatokat megoldani (pl. vásárlás), • érezhet� akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthet� en beszélni, B1: • az egyszer

� nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy

részét egyszer�en kifejezni,

• ismer� s témáról folyó társalgásban részt venni, • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerül� feladatokat megoldani, • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeir� l és érzéseir� l, • érezhet� akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthet� en beszélni.


A vizsgafeladatokban el� forduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök cím

� listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános m


A feladatmeghatározás egyértelm�en megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak el� :

• bevezet� beszélgetés, • önálló témakifejtés vizuális vagy verbális segédanyagok alapján, • szerepjáték feladat.

A második és harmadik feladatot a vizsgázó húzza, és kidolgozásukhoz külön felkészülési id� nem áll

rendelkezésére, de a feladatokat átolvashatja és végiggondolhatja. Az els� feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e általános társas érintkezésben részt venni olyan

témák rövid kifejtésével, melyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A kérdések személyes jellege biztosítja azt, hogy a kérdések egyben bemelegít� kérdéseknek is tekinthet� k. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

A második feladatban a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatához kapcsolható témákban véleményét hosszabban, összetett formában kifejteni vizuális vagy verbális segédanyagok alapján (hasonlóságok és különbségek kiemelése stb.).

A harmadik feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében tárgyalni, egyszer

� kommunikációs stratégiákat használni, a társalgási szabályokat és szerepeket helyesen

alkalmazni, miközben különböz� kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). Ebben a feladatban a vizsgázó választhat a felkínált két szerep közül. A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra stb.

A feladat-meghatározás és a szöveges segédanyagok francia nyelv�ek, amelyek nyelvi szintje azonban

alacsonyabb a receptív készségeket mér� vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Francia 9-12.


Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési

szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független.

Francia 9-12.


EMELT SZINT VIZSGA A vizsga szerkezete

Az írásbeli vizsga id� tartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc. A következ� táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes

vizsgarészek id� tartamát és arányát az értékelésben.

Vizsgarész Id� tartam (perc)

Arány (%)

Pont

Írásbeli Olvasott szöveg értése 70 20 30 Nyelvhelyesség 50 20 30 SZÜNET Hallott szöveg értése 30 20 30

Íráskészség 90 20 30 Szóbeli Beszédkészség 20 20 30

Összesen: –– 100 150

Az emelt szint� vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltér� képesség- és

tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcs� zetesség elve érvényesül.

Értékelés • Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. • Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. • A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben az elérhet� pontszámnak legalább a 15%-át kell teljesítenie. • Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. • Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói

tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. • Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák

alapján történik. • Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján

történik.

Francia 9-12.


Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben el� forduló, különböz� fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és az olvasási céloknak megfelel� mélységben megérteni.


Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelel� stratégiák alkalmazásával a szövegben

• a gondolatmenetet követni, • véleményeket, érvelést követni, • az információkat megfelel� részletességgel megérteni, • a szerz� álláspontjára következtetni, • a szerz� , illetve a szerepl� k érzéseire, érzelmeire következtetni.

A vizsgarészben használt szöveg • autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m



• autentikus jellegéb� l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.


• utasítások (pl. használati utasítások), • tájékoztató szövegek (pl. m

�sorfüzet),

• levelek, • újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), • ismeretterjeszt� szövegek, • publicisztikai írások.

A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében,

tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltér� nehézségi fokában jelenik meg.

Francia 9-12.



• feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.), • képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, • a szövegb� l kiemelt mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, • szöveg részeinek sorrendbe rakása, • hiányos szövegösszefoglalás kiegészítése, • nyitott kérdések.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezet�, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet

benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A feladatsor három szövegb� l és három feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg

helyett el� fordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 900-1200 szó. A feladatsor 25–30 itemb� l áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv�ek, amelyek nyelvi szintje


Értékelés




NYELVHELYESSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet

• nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mér� feladatoknál, • autentikus, esetleg szerkesztett, • tartalma, szerkezete, nyelve világos, • hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb, • konkrét vagy elvont témájú, • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m



Francia 9-12.


• autentikus jellegéb� l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A két szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltér�

nehézségi fokában jelenik meg. Középszinten a vizsgázó képes az alapvet� nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére,

illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes. A feladatok és a feladatsor jellemz� i A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak el� :

• hiányos szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehet� ség közül egy helyes kiválasztása),

• a szövegb� l kivett mondatrész helyének megtalálása a szövegkohéziós eszközök segítségével, • hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy megadott szókészletb� l, • megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe.



benne. A feladatsor 3-4 feladatból, körülbelül 25-30 itemb� l áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek

terjedelme kb. 200 szó szövegenként. Valamennyi feladat szövegre épül. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv



Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes

elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik.

Francia 9-12.


HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltér� anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelel� en.


Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelel� stratégiák alkalmazásával a szöveg

• gondolatmenetét részleteiben is követni, • egyes tényszer

� információkat megérteni,

• megértésén túl a szövegkörnyezetb� l következtetni az egyes beszél� k álláspontjára, • megértésén túl a szövegkörnyezetb� l következtetni a beszél� k érzelmeire és egymáshoz való

viszonyára. A vizsgán használt szöveg

• autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel), • tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, • megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános m



• anyanyelvi beszél� k közvetítésével hangzik el, • egy vagy több beszél� közvetítésével hangzik el, • akusztikai min� sége kifogástalan, • hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, • autentikus jellegéb� l adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek

ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

• változatos nyelvtani szerkezetekb� l és lexikai elemekb� l építkez� , • természetes, a szöveg jellegének megfelel� en változatos tempójú, • tartalmilag és szerkezetileg összetett.


• közérdek� bejelentések, közlemények,

• rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzít� ), • utasítások, • médiaközlemények (pl. rövid hír), • beszélgetések, telefonbeszélgetések, • m

�sorrészletek,

• riportok, interjúk, • beszámolók, • általános érdekl� désre számot tartó témáról szóló ismeretterjeszt� szövegek.

A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében,

tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltér� nehézségi fokában jelenik meg. A szövegértés nehézségi fokát további tényez� k is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a

beszél� k száma, az artikuláció, a háttérzajok. Középszinten a vizsgázónak dönt� en a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell

megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelm�ek. Emelt szinten olyan szövegek is

el� fordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket,

Francia 9-12.


véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak. Középszinten a szövegek nyelvileg egyszer

�bbek, emelt szinten pedig a m

�velt köznyelv összetettebb,

választékosabb formái is el� fordulnak.


• feleletválasztás, • igaz/hamis állítás, • egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), • események sorrendjének megállapítása, • táblázatok kitöltése, • hiányos mondatok kiegészítése, • hiányos szöveg kiegészítése, • nyitott kérdések.



benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés. A faladatsor három szövegb� l és három feladatból áll. A szövegek terjedelme egyenként legfeljebb 3

perc. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett el� fordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatsor 25-30 itemb� l áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások francia nyelv


azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok

elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvas-ható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés




ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven

írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböz� kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó


� részt),

• a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök cím� részt),

• a megadott témákat általános néz� pontból is tárgyalni, • álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni,

Francia 9-12.


• a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefügg� , megfelel� en tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

• a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszer� hibák nélkül, nagy

biztonsággal alkalmazni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

• meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre, • az olvasó számára világosak, érthet� ek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, • szövegfajtája meghatározott, • tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, • megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános m


A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

• magánjelleg� vagy intézménynek szóló levél,

• olvasói levél, • cikk (diák)újság számára.

A két szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében a nyelvi megformálás jellemz� iben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes néz� pontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy � t érdekl� témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni.

A nyelvi megformálásra az jellemz� , hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszer�en, összefügg�

mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.


A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök cím


Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásm

� keletkezik, az ehhez illeszked� szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásm

� célját,

témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét. A feladatok a következ� feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:

• meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történ� szövegalkotás, • verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések,

szórólapok, stb.) alapján történ� szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, •••• vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok, stb.) alapján történ�

szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Az els� feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejt� szöveg létrehozása. A vizsgázónak az els� feladatban körülbelül 100–150 szót, a második feladatban körülbelül 2150–200 szót kell írnia.

A feladat-meghatározás és a segédanyagok francia nyelv�ek, amelyek nyelvi szintje azonban

alacsonyabb a receptív készségeket mér� vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló

analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

Francia 9-12.


A két feladat értékelése egymástól független. A dolgozatokat két értékel� javítja a megadott szempontok alapján.

Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG

A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelel� beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen min� ségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

• a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelel� kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok cím

� részt),

• a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök cím� részt),

• a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelel� en, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

• folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, • a megadott témákat általánosabb néz� pontból is tárgyalni, • folyamatosan és természetesen részt venni a különböz� témájú társalgásokban, • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni, • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A két szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemz� iben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani.

A nyelvi megformálásra az jellemz� , hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszer

� mondatokban fejezi

ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát. A feladatok és a feladatsorok jellemz� i

A vizsgafeladatokban el� forduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök cím


A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdekl� désének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános m


A feladatmeghatározás egyértelm�en meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulnak el� :

• bevezet� beszélgetés, • önálló témakifejtés vizuális vagy verbális segédanyag alapján, • problémamegoldó feladat (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása).

Francia 9-12.


A második és harmadik feladatot a vizsgázó húzza, és bár kidolgozásukhoz külön felkészülési id� nem

áll rendelkezésére, a feladatokat elolvashatja és végiggondolhatja. Az els� feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e általános társas érintkezésben részt venni olyan

témák részletesebb kifejtésével, melyek elvontabb jelenségekhez, nem pedig a vizsgázó hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak, vagy többnyire az általánosítás szintjén értend� k. A vizsga els� , nyitó kérdése azonban mindig személyes jelleg

�, hogy a vizsgázó feszültségét oldja. A vizsga ilyen módon kíván

bemelegítést biztosítani a vizsgázóknak. A második feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy általánosabb témáról kell

gondolatait, véleményét részletesen és összefügg� en kifejtenie. Ehhez verbális és/vagy vizuális segédanya-gok állnak rendelkezésére. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az el� re megtervezett segít� kérdéseket is.

A harmadik feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében (problémamegoldás) tárgyalni, változatos kommunikációs stratégiákat használni, a társalgási szabályokat és szerepeket helyesen alkalmazni, miközben különböz� kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). Ebben a feladatban a vizsgázó választhat a felkínált két szerep közül. A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra vagy rövid írott szöveg.

A feladat-meghatározás és a szöveges segédanyagok francia nyelv�ek, amelyek nyelvi szintje azonban

alacsonyabb a receptív készségeket mér� vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési

szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független. A vizsgán a vizsgázó teljesítményét két vizsgáztató értékeli.

francia nyelvi tanterv - lovassy.hu · a francia mint idegen nyelv tanulásának célja, hogy a...

Documents