friedrich nietzsche (1844-1900)
DESCRIPTION
Életfilozófiák. Friedrich Nietzsche (1844-1900). „Szeretem azt, aki önmagán túlemelkedve akar alkotni és ebbe pusztul bele. Szeretem azt, a kinek lelke pazarolja magát, akinek nem kell köszönet, aki nem ád vissza : mert örökkön ajándékoz és nem akarja magát megóvni.” (Zarathusztra). - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
![Page 1: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/1.jpg)
Életfilozófiák
![Page 2: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/2.jpg)
![Page 3: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/3.jpg)
DIONÜSZOSZ
A bor, a kicsapongás istene A sarjadó élet, a
tevékenységek istene Az extatikus izgalom, a
megrendülés istene Az ösztön, a kaland a
félelem nélküli szenvedés istene
A dal, a zene a tánc, a tragédia istene
Nyugtalan, férfias erő
APOLLÓN
A béke, a pihenés, a lelki nyugalom istene
Az esztétikai érzés, az értelmi megismerés istene
A logikai rend, a filozófiai nyugalom és a mérlegelés istene
A festészet, a szobrászat. És elbeszélő költészet istene
Csendes, nőies szépség
![Page 4: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/4.jpg)
A legnemesebb görög művészet ennek a két ideálnak az egyesítése volt.
A drámában a kórus Dionüszosz, a párbeszédek Apollón ihletésére születtek meg.
A görög dráma legmélyebb vonása a pesszimizmus dionüszoszi legyőzése – a művészet útján.
![Page 5: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/5.jpg)
A pesszimizmus a hanyatlás jele, az optimizmus a felületességé; az erős ember életformája a tragikus optimizmustragikus optimizmus - ő még saját szenvedéseinek árán is intenzív és széles körű élményeket keres, s örül annak, hogy az élet törvénye a harcharc.
A tragédia annak bizonyítéka, hogy a görögök nem voltak pesszimisták.
![Page 6: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/6.jpg)
Szókratésszal megjelent az életet aláásó racionalitás. Filozófiai költészet kritikai filozófia Művészet tudomány Ösztön ész Testgyakorlás dialektika
A népek ifjúkorukban mítoszt és költészetet teremtettek, hanyatlásuk idején filozófiát és logikát.
![Page 7: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/7.jpg)
Isten halottA világot, és az élet szerveződését irányító
keresztény hit egésze érvényét vesztetteA metafizikai és morális helyzet is
alapvetően megváltozottHa Isten halott, az emberre hatalmas
feladatok várnak: vagy az emberfölötti emberfölötti embert embert (übermensch) választják, vagy az utolsó embertutolsó embert
![Page 8: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/8.jpg)
AZ EMBERFÖLÖTTI EMBER
Az ember önmeghaladásának és önteremtésének követelése
„Kötél az ember, kötél az állat és az embert felülmúló ember között.”
„Aki nem akar a tömeghez tartozni, egyszerűen ne legyen elnéző önmaga iránt.”
„Olyasvalami az ember amin felül kell emelkedni.
Mit tettetek, hogy túlhaladjatok rajta? ”
AZ UTOLSÓ EMBER
A kényelmes és biztonságos tömegélet állapota
„Egy kis gyönyör nappal, egy kis gyönyör éjjel: de fő az egészség. »Feltaláltuk a boldogságot« – mondják az utolsó emberek, és vaksin pislognak.”
![Page 9: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/9.jpg)
A HÁROM ÁTVÁLTOZÁS
Az emberi szellem tevéhez hasonlóan türelmesen cipeli a tapasztalat és szellemi-morális örökség súlyos terheit. A teve a teher cipelésében leli meg boldogságát
A szellem a sivatagban leveti és vadul lerombolja a régi értékeket, de még nem képes újakat teremteni
A szellem legmagasabb alakja a gyermek, aki a teremtés, a játék, a szent igenlés megtestesítője. Az új értékek megteremtéséhez, ami az emberfeletti ember feladata, a szellemnek gyermekké kell válnia.
![Page 10: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/10.jpg)
A hatalom akarása Minden igazság, minden morális jó akarása mögött a hatalom hatalom
akarása akarása van Ez mindenekelőtt az önmeghaladás és az önmagából való
teremtés akarata; nem mások fölötti uralom, hanem önnön erőink kiteljesedésének akarása
Ehhez meg kell szabadulnunk a „bosszú szellemétől” – ami torz értékeinket kialakította
Nem pusztán a múlttal való megbékélésről van szó, az emberfölötti ember feladata az, hogy a múltat visszafelé is tudja akarni – „Megváltani az elmúltakat, és »Így akartam!«-má újjáteremteni minden »Megesettet «– ezt nevezném csak megváltásnak én.”
![Page 11: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/11.jpg)
AZ EMBERI CSELEKVÉSNEK KÉT ELLENTÉTES ÉRTÉKELÉSE VAN
Úri erkölcs Úri erkölcs – az ókori római értelemben vett virtus: férfiasság, bátorság, vállalkozó kedv
CsordaerkölcsCsordaerkölcs – ázsiai/zsidó eredetű: alázatos, altruista veszély és hatalomszeretet helyett biztonság és békeszeretet erő helyett ravaszság, nyílt bosszú helyett titkos bosszúállás szigorúság helyett részvét, becsület és büszkeség helyett
lelkiismeret
A becsület: pogány, római, feudális, arisztokratikus A lelkiismeret: zsidó, keresztény, polgári,
demokratikus.
![Page 12: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/12.jpg)
![Page 13: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/13.jpg)
![Page 14: Friedrich Nietzsche (1844-1900)](https://reader036.vdocuments.pub/reader036/viewer/2022062518/568146f7550346895db42da1/html5/thumbnails/14.jpg)