Kert

Kúszónövények díszitésnekA csúf kerítést széppé varázsolják a futtatottnövények. A leggazdaságosabban fajok kom-binálásával, gyorsan növő kúszócserjékből ésvirágzó egy-nyáriakból lehet létrehozni az alkal-mi élő együttest. Más-más fajok ültethetőkegymás mellé, mert a kúszónövények élete amásik növény elnyomásáról szól.A gyorsan növő kúszónövényekkel zölddé,virágossá lehet varázsolni a csúf kerítést. Azegy-nyáriaktól nem lehet elvárni, hogy átlát-hatatlan legyen a zöld fal. Ezek inkábbárnyékolnak vagy „felüldíszítenek”. Aki átlát-hatatlan zöld falat szeretne, inkább az évelőkúszókból válasszon. Verandák, a kert intimrészei, elpusztult fák, pergolák, otromba gará-zsok díszítésére számos gyorsan növő kú-szónövény alkalmas. Megváltozik a kerti lámpais, ha sikerül növényt futtatni rá, de jól mutat-nak még a betonlépcsők is, ha valamilyennövénnyel sikerül a széleit burkolni. A kú-szónövények új érteket adnak az

ereszelvezetőknek is. Arra azonban vigyáznikell, nehogy a tető alatti ereszbe is bebújjanak!A jól kiválasztott növény virágtengerré változ-tathatja az önmagukban csúf felületeket. A legtöbb évelő kúszó lombhullató, télenátengedi a fényt. A kúszónövényekkel szem-ben nem árt az óvatosság, mert néhány elter-jedt fajuk - erdei borostyán, lonc, kínai kék-

akác, iszalag, hajnalka, törökbab - mérgező.Az utcán sétálóknak ezért sem ajánlható, hogytépegessék a zöld kerítések leveleit. Akúszónövények használatát leginkább akúszás módja határozza meg. Fajra jellemzőmódszerekkel és eszközökkel kapaszkodnak.Legtöbbjük csavarodva kúszik, vagyis az egészhajtás a leveleket is átpréselve a réseken, kör-betekeredik a támaszon, kerítésen. Másoksegítséget igényelnek, ezért függőlegeskarókkal, huzalokkal kell támasztékot biztosí-tani, hogy a magasba jusson, és onnan csüng-jenek virágzó hajtásai. Mások kacsokkal fogódzkodnak, ezeknek rá-csos támaszra, tyúkhálóból készült kapasz-kodóra van szükségük. A kúszók között kevésolyan van, mint az erdei borostyán, ez ugyanisa léggyökerein lévő tapadókorongjaivalegyedül is képes sima felületen futni, ahogyana vadszőlő is. Általában a jó vakolatot nembántják a kúszónövények, de a sérült falakranem valók, mert belenőnek a repedésekbe, ésjelentős károkat okozhatnak. Egy olvasónk panaszolta: társasházukban agarázssor tetején lévő földhordalékba telepítet-tek vadszőlőt, hogy a csúf tetőt és a ház falátzölddé varázsolják. Az akció sikeres volt,hiszen ha van talaj, fény, s nedvesség, akkoraz amúgy igénytelen vadszőlőt semmi nemállíthatja meg. A házban többen attól tartottak,hogy a szőlő bajt is okozhat. Igazuk is van, haugyanis elfogy a talaj, akkor a szívós növény

gyökerei elkezdenek föld után kutatni, és harepedést találnak a több évtizedes garázssorbetonfödémjén, akkor kész a baj. A fás kúszónövények közül elsőként az erdeiborostyánt említjük, mely örökzöld, léggyök-erekkel, akár több emelet magasságba isfelkapaszkodik. Fekete bogyója mérgező! Afarkasalma lombhullató kúszónövény, csava-rodva kapaszkodik akár 10 méterre is.Különleges virágai nyár elején nyílnak. Afutórózsa szintén lombhullató, 2-5 méter ma-gasra nő. Az egyszer virágzók május-június-ban, a folyamatosan virágzók júniustól nyílnak.Új hajtásai gyakran tetvesednek. Az iszalag islombhullató, kacsokkal kapaszkodó cserje,3-10 méteresre megnőhet. Tápanyagbangazdag, laza, vízáteresztő talajt, párás klímátigényel. Vigyázzunk vele, mert mérgező! Akapaszkodó hortenzia lombhullató, tapadóko-rongokkal kapaszkodó cserje, 5 méter magas-ra is megnő. Nyár elején virágzik. A kínai isza-lag lombhullató fás kúszónövény, csavarodvakapaszkodó, igénytelen cserje. Tágaskertekbe való, három-négy emelet magasra ismegnő. Fehér, illatos virágfürtjeit a nyár végénés ősszel hozza. A kínai kékakác lombhullató,csavarodva kapaszkodó cserje, 10 méter ma-gasra is megnőhet, ideális lugasnövény. Óriásfürtű kékeslila virága tavasz végén nyílik. Anövény minden része mérgező! A lonc lombjáttélen elveszíti. Csavarodva kapaszkodó cserje.Ötméteresre megnő, fehér, sárga vagy piros,illatos virágai a nyáron nyílnak. Öntözve dúsan

30 HÁZ és KERT Kert

Kert HÁZ és KERT 31

virágzik. A loncok bogyója mérgező! A trom-bitafolyondár léggyökereivel 8-10 méter maga-sra is felkúszó, erőteljes növekedésű cserje.Nyári virága nagy, tölcséres, narancssárga. Avadszőlő: erőteljes, gyors növekedésű, a ka-csok végén lévő tapadókorongokkal kapasz-kodik. Az egyéves kúszónövények legismertebbje adísztök, mely gyorsan növő, levélkaccsalkapaszkodó növény, akár nyolc méter magas-ra is felfut. Sárga virágai nyáron és ősszel nyíl-nak. Feltűnő és változatos terméseit büszkénviseli. A hajnalka szintén gyorsan, csavarodvakúszik, akár három méterre is. Változatosnemzetség, virágai lehetnek egyszínűek éscsíkozottak is. Tavasztól késő őszig virágzik.Minden része mérgező! A kerti sarkantyúka

levélnyeleivel kapaszkodik, akár kétmétereshajtásokat is hoz. Egész nyáron, a fagyokbeálltáig virágzik. A törökbab csavarodvakúszik, gyorsan nő, akár négy méter magasrais. Piros virágai nyáron nyílnak. A bab nyersenmérgező, főzve ehető! A serleg lonc kaccsalkapaszkodó, akár négy méterre is megnő. Lila,harang alakú virágai ősszel nyílnak. Asövényszulák csavarodva kúszó, három-méteresre megnövő faj. Fehér és rózsaszínvirágai nyáron nyílnak.

G y e p j a v í t á s i t e c h n i k á k

A gyepet, a smaragdzöld pázsitot, a kert„szőnyegét” nem egy esztendőre, hanemlegalább tíz évre telepítjük, ezért nagyon gon-dosan kell a munkát megterveznünk éskiviteleznünk. Előző számunkban bemutattuk,hogy milyen telepítési lehetőségek nyílnakelőttünk. Most arra fordítunk hangsúlyt,hogyan őrizhetjük meg gyepünk mínőségét,hogyan tarthatjuk karban annak állagát.A fűmagos megoldás esetében a telepítésselmegegyező módon lássunk a feljavítási mun-kákhoz, mely sok esetben akár új telepítést iseredményezhet. Gyepet eleve csak jól elő-készített helyre telepítsünk, vonatkozik ez akarbantartásra is. Mélyen ássuk fel a talajt ésaprómorzsás szerkezetűvé műveljük el, táp-anyaggal lássuk el, rendezzük el a terület fel-színét, ott, ahol kifakult a gyepszerkezet. Csakezután fogjunk hozzá a fűmag vetéséhez! Neegyféle fűfaj magját vessük, hanem fűmagke-veréket, amelyben egyéves és többéves fűfa-jok, gyengén és erősen bokrosodó, ala-csonyan maradó és magasra növő füvekegyaránt helyet kaptak. A kereskedelemben

igen sokféle fűmagkeverék kapható, csak aztkell meghatároznunk, hogy a gyepet milyencélra telepítjük (díszpázsit, játszóhely, sport-pálya stb.). Minthogy a fűmag elég drága, aján-latos pontosan kiszámítani a megvásárolandómennyiséget. Egy négyzetméter területre 30-35 g fűmagot kell elvetni. Ezzel csak annyiraszabad takarékoskodni, hogy a nagyobbgyepfelületek közepére kevesebbet, a jobbanigénybe vett szélekre valamivel többet vetünk.A gyep egyenletessége a vetés egyen-

32 HÁZ és KERT Kert

letességétől függ. Ezt elérhetjük a következőmódon. Az elvetendő területen négy cövekkelés zsinórral körülhatárolunk egy négy-zetméternyi felületet. Ezután pontos mérlegenkimérünk 35 g fűmagkeveréket, és azt egyen-letesen elvetjük az etalonként szereplőterületen. Így most jól látható, hogy az egészgyepesítendő téren milyen sűrűn kell afűmagot vetnünk. Ezután nagyon gondosankell a fűmagot a talajba veregetnünk (gereb-lyével), lehengerezni vagy lenyomkodni, ésbeöntözni úgy, hogy a fűmagot a víz ne mossaki a földből. A jó vetés 8-10 nap múlva kizöldül!A gyep foltjainak pótlására, kisebb, újgyepfelület készítésére lehetőség nyílik gyep-téglázással is. Néhány gyeptéglát biztosan kilehet emelni a saját kertből is, ha mondjuk újfák, bokrok számára gyepes területen ásunkgödröt. Ilyenkor ne semmisítsük meg a szépgyepkockákat, hanem használjuk fel a foltok,hiányosságok kipótlására. Nagyobb gyep-felület előállítására bizonyára más helyről, ide-

genből kell gyeptéglákat hozni. Erre a célrasűrű fűállományú rétet, legelőt válasszunk ki,lehetőleg a kertünk közelében. A gyep-téglázandó területet először fel kell ásni ésaprólékosan elmunkálni úgy, minthagyepvetésre készülnénk. A lehetőleg sértetlen15×30 cm-es, mintegy 10 cm vastag gyep-téglát fektessük az előkészített talajra,szorosan egymás mellé, és kissé magasab-ban, mint a környező gyepfelület. Ha a talajnagyon durva, sovány, akkor célszerű a gyep-téglák alá 1-2 cm-es tőzegágyat teríteni. Agyeptéglákat fakalapáccsal döngöljük meg, ahézagokat töltsük ki jó minőségű kerti földdel,és ha szükségét látjuk, még kevés fűmagot isszórhatunk rá. Ezután alaposan öntözzük megaz új gyepet, és az öntözést száraz időjárásesetén, két-három naponként ismételjük meg.A gyeptéglák rövid idő alatt gyökeret vernek újhelyükön, néhány hónap múlva teljesenösszenőnek egymással és a környezőgyepfelülettel.

Kert HÁZ és KERT 33

A balkonkertészkedéssel, a virágládák, kas-pók és edények teleültetésével elkésni nemlehet. Aki később ültet, sokat spórolhat, ugya-nis ilyenkor hetente csaknem megfeleződik acserepes palánták ára. Aki a teraszok,ablakpárkányok feldíszítésekor régi edényeibeültet, vizsgálja át ezeket, mielőtt a növényekbeléjük kerülnek. A faládák időnként új festéstigényelnek. A nedvességtől meglazult szö-geket, csavarokat érdemes kicserélni, mert hamár benn van a föld és növény, körülménye-sebb egy széteső láda reparálása. A műanyagládák, edények újra használatba vétele előttajánlatos a tavalyról megmaradt vízköveteltávolítani. Jobb, ha ezt a munkát a növényekés a föld nélkül a fürdőkádban végzik. Aki régi virágedényét újra cseréli, vagy mostelőször próbálkozik balkonkertészkedéssel,és tudja, milyen növényt akar ültetni, az edénybeszerzésével kezdje. Érdemes az öntözésenis gondolkodni. Egy át-lagosnak mondható la-káshoz tartozó teraszés néhány ablak 100-150 növény alkottaközösségének napi ké-zi öntözési ideje leg-alább félóra. Ráadásula mostani melegedővilágban a nyaralás,egy-egy hosszabb hét-vége idejére külön gon-doskodni kell alkalmilocsolókról. Tovább bo-nyolítja a helyzetet, ha egymástól lényegeseltérő vízigényű növények lakják a párkánytvagy a teraszt. Ezért érdemes szobai vagyteraszra való öntöző automatákról gondoskod-ni. Ha ezek árát sokallják, vagy így nem tudjákmegoldani az öntözést, akkor sincs baj, mertaz edényeket nagyobb mennyiségű víz befo-gadására, alkalmassá lehet tenni. A boltokbannémi utánjárással találhatók kisebb-nagyobb

víztárolósedények.E z e kazonban an o r m á lcserepek,vályúk 2-3-szorosába kerülnek. Lehet házi-lagosan víztartályokat is elhelyezni egy-egynagyobb cserépben. Egy pici lyukkal perforáltnagy üdítős vagy ásványvizes flaska több napigitatja a cseréplakót. De megoldás lehet a talajvízmegkötésének javítása. Borsos áron kristá-lyok vásárolhatók, amelyek a vízből tömegüksokszorosát (40-100-szorosát) képesek fel-venni, tárolni, majd a növény számára átadni.Ezt a folyamatot számtalanszor megismétlik.Ezért így akár két hetet is kibír a növény,öntözés nélkül. A kristályt egy nyolcad arány-ban kell összekeverni virágfölddel. Ennél jóvalolcsóbb az égetett agyaggolyó, a kókuszrost,

és még sorolhatnánk asokféle segédanyagot. A virágtartók választé-kát tekintve, csak apénztárca vastagságánmúlik, milyen kerüljön akertbe, erkélyre vagy alakásba. A növények,ha választhatnának,akkor a kültereken afából készült láda mel-lett döntenének.Ezeknél soha nincsgond a pangó vízzel, jó

a hőszigetelés, a tűző napon nem sül megbenne a növény gyökere. Igaz, az öntözés utánaz erkély alatt álló kaphat a nyakába egy adagvizet. További hátránya, hogy évente, két-évente át kell festeni. A műanyag vályúk,különösen a tágasak, megfelelő életteretadnak a növényeknek. Az olcsóbbakkal télenvigyázni kell, mert a hidegben eltörhetnek. Abalkonokon nemcsak ládákba, hanem kas-

Virágok a teraszon

34 HÁZ és KERT Kert

pókba, dézsákba, cserepekbe, függő-kosarakba, teknőkbe is lehet ültetni. Aműanyag olcsó, könnyű és egyszerű akezelése. Az agyagcserepek súlyosabbak,törékenyek és drágábbak, de korlátozottanlégáteresztők. A műanyag edények között van-nak belső víztartó résszel felszereltek is. Azégetett cserép hagyományos ültető edény. Mamár drágább, mint a műanyag konkurense.Idővel elveszíti a műanyagokkal szemben

előnyét, ugyanis a kemény öntözővíz miatteltömődnek pórusai és nem levegőzik. Ettőlfüggetlenül nagyon sok növényfaj igényli, hogya gyökérzete a műanyagnál jobb légáteresztőtulajdonságú agyagcserépbe kerüljön. Ilyenekpéldául a kaktuszok, páfrányok, lándzsa-rózsák, de a mikulásvirág, a karácsonyi kak-tusz és a palackfa is. A nagyobb, nyáron kertiéletet élő növények (agávék, pálmák, lean-derek) előbb-utóbb fadézsába kerülnek. Anagy növényekhez szükséges tekintélyes

tömegű földtől a műanyag és cserépedényekmár szétrepednek. Ezért, ha egy-egy gyökér-labda tömege meghaladja a száz kilót, akkorérdemes dézsára váltani. Nemcsak a föld,hanem a magát jól érző növény gyökerei isképesek szétfeszíteni egy-egy cserepet. A kőedények közé tartozik a már kifejezettenborsos árú terrakotta. Erre vigyázni kell, mertkülönösen a nem zárható kertekben hamarlába kél. A vas vagy pléh virágvályú, ha nincsrajta védőréteg, általában károsítja a növé-

nyeket. Ezért ilyenekbe nem ajánlható anövény közvetlen beültetése. A balkonládaméretének kiválasztásakor azzal is számolnikell, hogy az egynyáriakból, főként a mus-kátliból általában elég egy sort ültetni, másfélenövényből viszont két-, illetve háromsorosültetésre is szükség lehet.

Kert HÁZ és KERT 35

A tujaMa már szinte nincs tuja vagy boróka nélkülimagyar kert. Az igénytelennek tartott növényektöbbségéről azonban hamar kiderül, hogykényes, ápolásához, gyógyításához pedig jólkell ismerni, és eleve olyan fajtát kell választania kínálatból, amely elviseli kertünk adottságait.Az örökzöld fenyőfélék, borókák, tuják egyrekedveltebb növények nálunk, azonban vásár-lás előtt kevesen gondolnak bele, hogy képe-sek-e biztosítani tartósan az ilyen növényekfejlődéséhez szükséges feltételeket. Ültetéselőtt kevesen tájékozódnak a tetszetősnövények ápolásáról. Ezek ugyanis a külsőkörnyezet apró változásaira is látványosanreagálnak. Lombjukat veszíthetik a szárazság-ban, vagy ha túlságosan közel került hozzájuka gyomirtó, illetve a téli só. Tévedés azt hinni,hogy az örökzöldek igénytelenek. Inkábbkényesek, rendszeres ápolást igényelnek,egyebek mellett metszést. Ahogy egyre nép-szerűbbek, mind többen vannak, és kártevőikis megjelentek, pusztítják a hajtásokat, a le-veleket. Sok olvasónk panaszkodik a pikkely-levelűeknek mondott borókák, hamisciprusok,tuják, valamint a tűlevelűek levélbarnulásáról. Alomb- és ághullatással a tujatulajdonosokra a

drágán vásárolt növényeik mindjárt az elsőősszel hozzák a frászt. Nem kell megijedni ésa kertészetbe rohanni, reklamálni: azörökzöldek is frissítik föld feletti részeiket. Atuja például két-három héten keresztül vedlik,méghozzá belülről. Ez olyan tünetekkel jár,mintha a növény ki akarna száradni. Min-den ősszel kezdődik a tuják levél- és ágacs-kaváltása. Ilyenkor a belső rész kétéves ágacs-kái a rajtuk lévő pikkelyle-velekkel együtt meg-barnulnak, később lehullanak. A legtöbbpikkelylevelű örökzöld levele télire vizet veszít,és ez természetes színváltozással jár. A ter-mészetes változások mellett ezek a növények akülső körülmények változására általában levél-barnulással, száradással reagálnak. Nem kellmindjárt betegségre vagy kártevőre gondolni,mert elképzelhető, hogy a néhány éve vásároltnövény gyökerei kinőtték a földlabdát vagy azültető-gödörbe szórt örökzöldeknek való talajt.Ilyenkor a legegyszerűbb, ha örökzöldnek valótartós hatású műtrágyát vásárolnak, s a hasz-nálati utasításban megjelölt időben, mennyi-ségben és módon a földbe juttatják. Aszáradás ellen - ez a fiatalabb növényekbetegsége - olcsóbban lehet védekezni: lo-

36 HÁZ és KERT Kert

csolni kell. Az idősebb növények erőteljesebbgyökerei mélyebbre jutva megtalálják a szük-séges vizet. Főleg tujasorokban, sövényekbenfordul elő, hogy egyes növények kilógnak asorból, társaikat lehagyva fejlődnek. Ezekáltalában a ház vagy a terasz, esetleg a járdaesővízéből kortyolhatnak többet. Velük nincsmit tenni, az egész sort egyforma mennyiségűvízhez kellene juttatni. Ennél kissé bonyolultabb a helyzet, ha a levél-barnulásért kártevők a felelősek. Felisme-résükhöz nagyítóra van szükség. A borókák,tuják, hamisciprusok fő kártevője a tujafúróaranymoly. A szabad szemmel is jól látható, félcentire növő molylepke a nyár elején, közepénrajzik. A tojásokat a hajtáscsúcshoz közelipikkelylevelek közé rakják le és a július végénkikelő néhány milliméteres hernyók a hajtásokbelsejébe vágott aknában késő tavaszig vár-nak, ekkor előbújnak, bebábozódnak, majdmegjelenik az új molynemzedék, és kezdődikminden elölről. Az apró hernyó óriási kárt okoz,mert aknái miatt a hajtásvégek elszáradnak.Ha ezt tapasztalják, akkor elő a nagyítóval. Haa hajtásvégek felületén lyukakat találnak,szétvágják, és megtalálják az üreget, aknát, ésa belső, kirágott, gyakran üvegesen áttetszőfalon ürülékszemcséket lelnek, akkor biztosaklehetnek: a tujafúró költözött a kertbe. A leg-egyszerűbb védekezés a fertőzött vagy fer-tőzésgyanús részek lenyírása. Egyszerűbb ahelyzet, ha sövényről van szó, de a magányospikkelylevelűek is hálásak, ha május végéig -mielőtt előjönnek a hernyók - megszabadítjákőket a kellemetlen vendégektől. Legjobbelégetni. Nem kell sajnálni a levágott ágrészt,kinő újra, és az apró rovarok miatt úgyiselpusztulna. Ha erős a fertőzés, akkor a nyárvégéig - amíg nem rágják mélyre magukat ahernyók - permetezni lehet. Az aranymoly mel-lett többféle pajzstetű is előfordul a pikkelye-seken. Ezek szívogatása következtében ahajtások torzulnak, sárgulnak, súlyosabb eset-ben elhalnak. A pajzstetvek jelenlétére raga-csos mézharmatból lehet következtetni.Ellenük a pajzs lezárásáig, áprilisig vagy júliusvégén a rajzáskor lehet permetezéssel

védekezni. Gombák is károsítják a pikkelyle-velűeket. Ezek általában apróbb, egy-egy le-velet elváltoztató kártétellel indítják a támadást.Legegyszerűbb a fertőzött részek eltávolítása,ám ha szükséges, széles hatású gombaölővelpermetezni kell. A fenyőfélék barnulásától nem kell megijedni,de félni azért érdemes, hiszen az elsőtüneteknél a laikus még nem tudja megállapí-tani, hogy egyszerű levélváltásról vagy a biztoskipusztulásról van-e szó. Az amatőröknek nemárt ilyenkor gondoskodni az azonnali tápanyag-utánpótlásról és a fokozott öntözésről. Haazonban a barnulás elhatalmasodik, akkor márnincs menekvés. Az öntözés elhanyagolása egyébként azért isveszélyes, mert ezek a növények többnyirenagyon nehezen újulnak meg, így felkopa-szodásuk vagy egy meghatározó águk el-vesztése után már nincs mit tenni, nem alkal-mazható a cserjéknél beváló erős visszavágás.Aki nem vigyáz, annak örök torzóvá válhat anövénye. Ilyen esetben segítséget jelenthet,ha a kopasz tuja tövébe egy fiatalt ültetnek, sezek együtt növekednek. Ha a rendszeresöntözésről nem tud gondoskodni, és a későb-bi gyökérfejlődéshez sincs elegendő jó föld,akkor inkább más növényt ültessen.

Kert HÁZ és KERT 37

Tradicionális bokorszobrászat A formára nyírott bokorés sövény hagyomá-nyos eleme a vidékikerteknek Angliában,illetve Franciaország-ban is. Kastélyparkok-ban, közkertekben ná-lunk sem ritka, demagánkertben is szépelválasztó elem lehetsétaút és pázsit között, például egymeghatározott alakzatra nyírt sövény.A „bokorfodrászat” a XVII. századból szárma-zik, az architektonikus kertek korából, ezértmég találóbb jelző rá a bokor-szob-rászat. Architektonikusnak,építészeti jellegűnek a franciaföldön több emléket hagyó, mér-tani jellegű és a növények közéépítményeket is gyakrabbanültető, erősen és láthatóan ter-vezett kertstílust nevezték szem-ben azzal, amely szabad utatadott a természetnek. Pusz-pángból gömb, sövény, tiszafá-ból piramis, boltív - a nyírott cser-jék kontrasztot alkotnak a ter-mészetes formákkal, így szobor-szerű növénycsoportok kelet-keznek még akkor is, ha éppen-séggel nem nyírják őket, példáulspirális, obeliszk, páva vagy másállat alakúra. Ha van elég időnk agondozásra, akkorérdemes kialakíta-nunk különbözősövényformákat, demég csak sövényk-erítést is - az utóbbitpersze metszéstnemigen igénylőcserjékből is tele-píthetjük.

A nyírott sövény gondo-zása a növényfajtátólfügg. A metszéssel acserjék magasságát,alakját és sűrűségétlehet szabályozni. Agyors növekedésűeket -amilyen például agalagonya, a tűztövisvagy a fagyal - zárt for-

májuk tartására gyakrabban metszeni kell.Másokat elég lehet egyszer, július-augusztus-ban metszeni, pontosabban kifejlett hajtásaikatmegkurtítani, majd másodjára szeptemberben

- ilyen például a puszpáng, amagyal, hamisciprus, a madár-birs, a gyertyán. A tiszafát éventeegyszer is elég lehet metszeni,akárcsak a kislevelű borbolyátvagy a babérmeggyet. A tömöttnövekedésű örökzöld cserjék -mint a puszpáng, a dérbabérvagy a fagyal - ágrendszere sűrű,metszést tulajdonképpen nem isigen kíván, csak az elszáradtágak eltávolítását, de alakítanipersze ezeket is a metszéssellehet.Tömöttebb lesz a sövény, haültetés után röviddel erősebbenvisszavágják. Mindenesetre akívánt magasság elérése utánlegalább tavasszal, nyár elején,

virágzás után nyírnikell a sövényt, még-pedig az előző nyí-rás fölött úgy két-ujjnyira. Az öregágakat ott vágjukle, ahol fiatal sarjakmutatkoznak. Álta-lában egészségesrügy fölött vágjunk,

Tradicionális bokorszobrászat

38 HÁZ és KERT Kert

sima metszéslappal, a rügy fölöttnéhány milliméterrel kezdettvágás az ellenkező oldalra lejt-sen. Egyébiránt úgy kell metszenia nyírott sövényeket, hogy talaj-szintig maradjanak dúsan levele-sek, és koronájuk keskenyebblegyen, mint az aljuk. Ez akkor isfontos, ha különleges formákraakarjuk alakítani a bokrokat, ame-lyek már elég dúsak. Ilyenkorakárcsak a szobrászoknak azanatómiából, ebben az esetben anövények „csontozatából”, azágszerkezetből kell kiindulni,ahhoz igazodva alakíthatunk kibármilyen formát, illetve csakolyan formára nyeshetjük anövényt, amilyent éppen annak azágszerkezete megenged. Deelég sokat enged, mint a képek ismutatják.

Íme néhány nyírható örökzöld:Buxus sempervirens vagypuszpáng, amelyek jól tűrik anyírást, tömött növekedésű,fényes levelű örökzöldek,tavasszal nyílnak kis zöldes virá-gaik.Ilex aquifolium, magyal bőrnemű,fényes leveleik fodros szélűek,fogasak, szúrósak, apró fehér virágaik május-júliusban nyílnak, tavaszig rajtuk maradó göm-bölyű termése piros.Tiszafa vagy Taxus baccata, amelyek a barokkidőszak kedvencei voltak, erős metszést is jóltűrik, napon, árnyékban egyaránt jól vannak.Lassan nőnek, de hosszú életűek. Sötétzöldlombú, széles, kúpos koronájú fa, lapos, puhalevelekkel.A tuja kúpos, tömött koronájú fa vagy cserje,pikkely alakú levelekkel, legalacsonyabb akeleti tuja, zömmel függőlegesen álló leve-lekkel, tojás alakú tobozzal, míg a nyugati tujaágai vízszintes síkban állnak, toboza rügy-szerű.

Santolina vagy Cipruska növények illatosörökzöld félcserjék, 30-40 cm magas, pár-naszerű bokrokat képeznek, július-augusztus-ban nyílik sárga csöves virágokból álló gömbalakú fészekvirágzatuk.

A sövények ültetési távolságánál nem árttudni, hogy attól nem fog jobban zárulni egysövény, hogy egymáshoz túl közel ültetjük acserjéket. Mindegyiknek megvan a helyesültetési távolsága. Például a buxust vagypuszpángot, a tiszafát, fagyalt, levendulát,loncot 30, a gyertyánt, gyöngyvesszőt,mezei juhart 40, a babér-meggyet, magyalt50 centinél közelebb ne ültessük!

Kert HÁZ és KERT 39

NNöövvéénnyykkeerrííttééssA tüskés növényekből épített kerítés áthatol-hatatlan és biztonságos, mint a fal. A sövényelőnye, hogy megmászni sem lehet, igaz, várnikell rá, míg kerítéssé nő. A nyitott kert egyikmeghatározó eleme a kerítés, amely készülhetszilárd építőanyagból, fából, fémből s ezekkülönböző kombinációiból is. A magyarkerítéskultúra változatossága kimeríthetetlen.Nem véletlen, hogy az önkormányzatok több-sége már próbálkozik a kerítések harmo-nizálásával. Az új épület létesítésének fontoseleme a kerítés engedélyeztetése. Vannakolyan lakókörzetek, ahol már a kerítés áta-lakításához is be kell szerezni az önkormányzatengedélyét. Mindez azonban általában nemvonatkozik a zöld kerítésekre.A zöld sövényről elmondható, hogy kordábantartott szabályos formájával harmonikusanilleszkedik a többi növény közé. Ha az ingatlantulajdonosa jól választott növényt, s ismeri anyírás szakszerű módját, akkor a sövény ter-mészetes átmenetet képez a kert épített és élőelemei között. Az épített és a sövénykerítéshibridje a mellvéden kialakított ültető helyretelepített növény - ezzel a módszerrel egyéb-ként növelhető az építészeti hatóság általengedélyezett kerítésmagasság.Vannak olyan növények, amelyekből tökélete-sen áthatolhatatlan kerítés alakítható ki, ilyen akeskeny levelű ezüstfa, a tűztövis vagy anarancseper. Leküzdhetetlen akadály nő avadcitromból is, amely kitelel nálunk, és óriásitermésével egzotikus dísze is a kertünknek -csak az a baj vele, hogy nehéz beszerezni,

ritka vendég a faiskolákban. És még néhány, anyírt sövények kialakítására itthon előszeretet-tel használt néhány növény a teljesség igényenélkül: aranyvessző, babérmeggy, több bor-bolyafajta, cserjés pimpó, fagyal, húsos som,örökzöld mirtuszlonc, puszpáng, tuja, tör-pelonc, gyertyán, mezei juhar. Általábanelmondható, hogy nyírt sövényt akkor érdemestelepíteni, ha a kert épített jellegét kívánjukhangsúlyozni.A zöld sövényhez türelem kell, hiszen az eztalkotó növények jellemzően nem kaphatókakkora méretben, amiből rögtön kész kerítéstkapnánk. Ha mégis - ami leginkább azörökzöldekre jellemző -, akkor már igencsakdrágák, így inkább kisebb kerítésszakaszoknáljöhet szóba ez a megoldás. Vastag pénztárcá-val persze minden elképzelhető. A gyakorlatazt mutatja, hogy a sövénykerítést választókgyakran egyszerűbb drótkerítéssel határoljákel a kertjüket, majd közvetlenül e mögöttkezdik el a növények felnevelését. Azzal szá-

40 HÁZ és KERT Kert

molni kell, hogymég a gyorsanfejlődő növényekesetében is mini-mum 2-3 év, amíga faiskolák szok-ványos méretébőlmagyar szemmelkerítésnek ér-

tékelhető sövény nő ki. Ha már a kívántméretűek a növények, akkor akár le is bont-ható a drótkerítés, de ha eleve ez aszándékunk, akkor érdemes a hajtásokatfolyamatosan kivenni a kerítésből, ellenkezőesetben ugyanis a sövény annyira ránő, hogycsak a növények komoly sérelmével leheteltávolítani a drótfonatot. Ez utóbbit sokszor ottis hagyják, ettől viszont esetenként a növénynem nő szépen.A cserjekerítéseket metszeni a kívánt magas-ság elérése után évente minél többször, delegalább kétszer szükséges. A telepítés utánközvetlenül a talaj felszínétől érdemes arasznyitávolságra visszavágni a növényeket. A kívántmagasság eléréséig a sövényt évente 2-3 alka-lommal nyírjuk. Érdemes úgy időzíteni, hogyminden 10 centiméteres hajtásnövekedéstkövessen metszés. Sok hobbikertész esikabba a hibába, hogy a kívánt magasság minélgyorsabb elérése érdekében nem metszivissza eléggé a fiatal sövényt. Ez azonbanvisszaüt, mert a növények felkopaszodnak, asövény ritkás és csúnya lesz. Ilyenkor nemmarad más hátra, mint a teljes visszavágás,amivel kezdődik minden elölről.Ha a kívánt magasságot már elérték anövények, akkor fenntartó metszésről beszél-hetünk, amivel a sövény alakját kell megőrizni.A növények fényellátottsága szempontjából atéglalap vagy nyújtott trapéz alakú keresztmet-szet a legmegfelelőbb, ilyenkor elkerülhető afelkopaszodás.Másfajta sövény alakítható ki a virágzó cserjék-ből. Ha ízlésesen és a növények kölcsönhatá-sait figyelembe véve válogatunk, kerítésünk azutca díszévé válhat. A virágzó cserjékbőlösszeállított sövényekre jellemző, hogy a nyírt

sövénynél rövidebb idő alatt érik el a megfelelőméretet. A cserjesorban lehet egyetlen fajtvagy különböző virágzó bokrokat ültetni. Ezutóbbiak növekedésben, virágszínben és avirágzás idejében különbözhetnek egymástól.Célszerű hasonló iramban fejlődő növényeketültetni, ellenkező esetben ugyanis a gyorsab-ban fejlődők elnyomják a kisebbeket.A kert szélének beültetéséhez legalább kétméter magasra növő cserjék alkalmasak:aranyvessző, fehértarka levelű som, hortenzia,japánbirs, japán rózsa, jezsámen, korai nyáriorgona, korai tamarix, kerti bajnóca, mályva-cserje, orgona, ostorménbangita, rózsalonc,sárga levelű hólyagvessző, gyertyán, mezeijuhar.A virágzó sövényeket alkotó növények két cso-portba sorolhatók, s ez határozza meg met-szési idejüket. Ősszel fejleszti a következő évivirágrügyeit az aranyvessző, a gyöngyvessző,az orgona, a tamarix, így a tavaszi metszésselezeket is eltávolítanánk, megakadályozva,hogy a cserje virágba boruljon.Más cserjék rügyeiből először hajtások nőnek,és ezekből csak később fejlődnek ki a virágok.Ezeket a fajokat kora tavasszal is lehet met-szeni. Ilyen a fagyal, a nyári orgona és ahortenzia is.Bizonyos korlátok között örökzöldekből stűlevelűekből is kialakítható sövény, ez azon-ban inkább csak takaró-védő sövénynek java-solható. A hazánkban őshonos közönségestiszafa viszonylag jól tűri a metszést, és rend-kívül dekoratív. Jó tudni, hogy - a pirosmagköpeny kivételével - a növény mindenrésze mérgező. Egyes tujafajták is alkalmasaksövény létesítésére. Különösen a nyugati faj-takörbe tartozó brabanti változatából nevelhetszép sövényt, aki elfogadja, hogy télen meg-barnulhatnak a növény levelei. A sövénykéntdivatos növények közé tartozik a leylandciprusis, főként gyors növekedése miatt.Biztos, hogy az utca díszévé válik a szerb lucsövénye. A Balkánon őshonos ez a karcsúkoronájú fenyő, éghajlatunkon jól érzi magát,és kedvezőtlen környezetben is gyorsanfejlődik.