GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

8. hét

Előadás áttekintéseNövényápolásÖntözésBetakarításElsődleges feldolgozása a szemtermésnek

Növényápolás

A BÚZA NÖVÉNYÁPOLÁSI MŰVELETEI(Pepó Péter, 2010)

• Felfagyás elleni védelemEszköze: hengerCélja: télvégén-koratavasszal a talajmozgás miatt

elszakadt hajszálgyökerek talajkontaktusánakújbóli helyreállítása

• Belvíz elleni védelemEszköze: a táblán belüli mélyebb részek bekötése

bajuszcsatornával a befogadó árokbaCélja: a növényállomány időszakos vízborításának, ill.

a talaj túlnedvesedésének megelőzése,megszüntetése

• Tavaszi állományfejlődés elősegítéseEszköze: fogasCélja: koratavasszal az állományok bokrosodásának

elősegítése, a talaj levegőzöttségi állapotánakjavítása

„Ne nézz hátra a fogasolás után”Jelenleg NEM alkalmazzák.

Öntözés

• Talajaszály: A termesztésben a növényi szervezet vízforgalmizavaraival a leggyakrabban akkor találkozunk, amikor az aktívvízfelvevő gyökérzóna talajának víztartalma oly mértékbencsökken, hogy bár a gyökérzet vízszállító kapacitása a vízpótlásraképes volna, az egyes növényi szervek mégsem kapják meg akívánt ütemben a szükséges mennyiségű vizet. Ilyenkor atranszspirációt leginkább befolyásoló tényező - a levegőpáratelítettségi hiánya - még nem olyan mértékű, hogy a talajmegfelelő víztartalma esetén a növényi vízleadást ne lehetnepótolni. A növény vízellátottságának hiányosságait ez esetben atalaj nedvesség alacsony szint je, azaz a talajaszály okozza.

• Ha a növényi szervezet vízhiányát nem a talajnedvességelégtelensége, hanem a transzspiráló növényi részeket körülvevőlevegő nagyfokú víztelítettségi hiánya okozza, akkor a légköriaszály eredményezi a gyökérzet vízszállító kapacitása és atranszspiráció intenzitása közötti egyensúly megbomlását és avízhiány káros következményeit.

• Fiziológiai aszály: Főként kora tavasszal - őszi vetésű és évelőkultúrákban, valamint szőlőkben, gyümölcsösökben -találkozhatunk az aszály harmadik változatával, a fiziológiaiaszállyal. Ilyenkor a vízfelvevő gyökérzóna körül igen alacsonytalajhőmérséklet és a vízleadásra képes növényi szerveket (levél,rügy stb.) körülvevő levegő számottevő víztelítettségi hiánya (anagyobb hőmérséklet miatt) okozza a növények vízháztartásiegyensúlyának megbomlását. A vízleadás üteme nagyobb, mint agyökérzet vízfelvételének üteme. Ez utóbbit ugyanis az alacsonytalajhőmérséklet erősen gátolja.

AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZIDŐSZAK ALATTI VÍZIGÉNYE ÉS A CSAPADÉKÁTLAG ALAKULÁSA

12,019,0

9,0 6,0

17,0

53,0

87,0

104,0

94,0

55,5 54,4

44,1

32,6 34,2 37,2

49,5

64,267,4

0,0

20,0

40,0

60,0

80,0

100,0

120,0

X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI.

mm

őszi búza vízigénye 50 éves csapadékátlag

AZ ŐSZI BÚZA VÍZFOGYASZTÁSA A TENYÉSZIDŐ FOLYAMÁN

KelésBokrosodásSzárbaindulásKalászolásVirágzásSzemfejlődés

8 %28 %33 %5 %3 %

23 %

Összesen 100 %

AZ ŐSZI BÚZA ÁLLOMÁNYOK VÍZFOGYASZTÁSA A VEGETÁCIÓS PERIÓDUSBAN

IDŐSZAK NAPI VÍZFOGYASZTÁS mm

október-márciusáprilismájus eleje-közepe

0 – 1,51,5 – 3,03,0 – 4,0

május vége-június közepe

4,0 – 5,0(6,0-8,0)

június második felejúlius

4,0 – 2,02,0 - 0

AZ ŐSZI BÚZA ÖNTÖZÉSÉNEK HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

Ökológiai viszonyok- időjárás (csapadék)- talaj

Biológiai tényező (fajta)Agrotechnikai tényezők

- trágyázás- elővetemény- tőszám- növényvédelem

Várható termésszint

AZ ŐSZI BÚZA ÖNTÖZÉSI RENDJE(Pepó Péter, 2010)

Alapelvek– a búza nem hálálja meg az öntözést– a legnagyobb terméstöbblet 1,5-2,5 t/ha– aszályos időjárásban öntözés hatására javul a minőség– öntözés „termésmentési” céllal (az aszályban az állomány

megsemmisülne)– öntöző telepen vetésváltási okokból vetett búza öntözése az állandó

költségek csökkentése miattÖntözési rendek• KLASSZIKUS IDÉNYŰ ÖNTÖZÉS

– bármely, öntözésre alkalmas talajtípuson– május közepe – június közepe– 20-30 mm víznorma 1-2x (vízellátástól függően)

• IDÉNYEN KÍVÜLI ÖNTÖZÉS (Bocz E. prof.)– csak löszháti, mély talajvizű csernozjom talajon– két periódusban

* szeptember – október – november(40-70 mm 1x)célja: talaj vízkészletének feltöltése

kelés, kezdeti fejlődés, áttelelés elősegítése* március – április – május

(40-70 mm 1x)célja: a búza vegetatív tömegképződéséhez szükséges hatalmas

vízmennyiség biztosításaa generatív szervképződés optimális feltételeinek megteremtése

A TALAJNEDVESSÉG VÁLTOZÁSA FEKETARLÓÖNTÖZÉS UTÁN

Őszi búza

AZ ÖNTÖZÉS ÉS MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE ELTÉRŐ VETÉSVÁLTÁSI RENDSZEREKBEN

(Debrecen)(növényvédelmi kezelések átlaga)

Bikultúra Trikultúranem öntözött öntözött nem öntözött öntözött

Csapadékos (2004. év) Ø 2568 2551 7412 6637

Nopt + PK 7877(N=100)

7330 (N=100)

8598 (N=50)

8380 (N=50)

Aszályos (2007. év)

Ø 1808 2396 4583 5274

Nopt + PK 5448 (N=150)

7562 (N=200)

7095 (N=150)

8319 (N=100)

-17

-547

588

2114

-775

-218

691

1224

Csapadékos (2004. év): nem volt öntözésAszályos (2007. év): 2007. 04.23. - 50 mm

2007. 05.23-24. - 50 mm

Bikultúra = őszi búza – kukoricaTrikultúra = borsó – őszi búza – kukorica

AZ ÉVJÁRAT, ÖNTÖZÉS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE

(Debrecen, 1986-2003)

Aszályos (8 év) Átlagos (8 év) Csapadékos (2 év)Ø Nopt+PK Ø Nopt+PK Ø Nopt+PK

termésátlag (kg/ha)Öntözés nélkül

2587 4664 2929 6257 4376 7553

Öntözve 3106 6084 3367 6400 4093 7701

BIKULTÚRA

TRIKULTÚRAAszályos (8 év) Átlagos (8 év) Csapadékos (2 év)

Ø Nopt+PK Ø Nopt+PK Ø Nopt+PKtermésátlag (kg/ha)

Öntözés nélkül

5205 5818 5361 6170 7315 7996

Öntözve 5265 6753 4982 6228 6339 8021

519 1420 438 143 -283 148

60 935 -379 58 -976 25

AZ ÖNTÖZÉS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL(Debrecen, 1986-2008, csernozjom talaj)

477

85

-248

481

-186

-971

1423

37

-236

1042

50

-242

-1500

-1000

-500

0

500

1000

1500

2000

Száraz Átlagos Csapadékos Száraz Átlagos Csapadékos

Ter

més

több

let,

kg/h

a

Kontroll Nopt+PK

BIKULTÚRA TRIKULTÚRA

EXTENZÍV ÉS INTENZÍV TECHNOLÓGIÁK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE ÉS TERMÉSINGADOZÁSÁRA

(Debrecen, csernozjom talaj, 2004-2009)

2374

3014

22991773

28182520

6184

7098

48724573 4628

7220

9839

10635

770981237669

89078214

7977

8690 87109287

9429

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

2004 2005 2006 2007 2008 2009

Ter

més

, kg/

ha

Bikultúra ext. Trikultúra ext. Bikultúra int. Trikultúra int.

D = 5447

D = 2966

TÉNYEZŐK HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÉRE TARTAMKÍSÉRLETBEN

(Debrecen, 2004-2007, csernozjom talaj)

Trágyázás49%

Vetésváltás31%

Öntözés3%

Növényvéd.17%

Csapadékos évjárat(2005)

Növényvéd.9%

Öntözés15%

Vetésváltás28%

Trágyázás48%

Száraz évjárat (2007)

Évjárat23%

Növényvéd.13%

Öntözés3%

Vetésváltás23%

Trágyázás38%

Évjáratok átlaga (2004-2007)

Betakarítás

TUDJA-E HOGY A VILÁG BÚZATERMELŐI MIKOR ARATNAK?

HÓNAP ORSZÁGJanuár Ausztrália, Új-Zéland, Argentína, Chile

Február India

Március India, Egyiptom

Április Mexikó, Kuba, Egyiptom, Szíria, Irán, Törökország

Május Marokkó, Algéria, Tunézia, Törökország, Kína, Japán, Texas, Florida

Június Spanyolország, Olaszország, Portugália, Franciaország, Bulgária,Kalifornia, Oregon, Utah, USA középső és keleti része, Afganisztán,Japán

Július Franciaország, Magyarország, Dél-Oroszország, Ukrajna, Moldávia,USA északi része, Kanada

Augusztus Anglia, Belgium, Hollandia, Németország, Lengyelország, Kanada

Szeptember Skócia, Svédország, Norvégia, Észak-Oroszország

Október Finnország, Szibéria

November Peru, Dél-Afrika

December Ausztrália

A BÚZA SZEMKÉPZŐDÉSÉNEK, ÉRÉSÉNEK SZAKASZAI, JELLEMZŐI(Pepó Péter, 2010)

• ZöldérésA szemtermésnek közvetlen a termékenyülés utáni állapota. Aszemtermés zöld színű, állomány ragadós.Nedvességtartalom 60-80%Időtartama 8-16 nap

• TejesérésA szemtermés eléri végleges térbeli méretét, atápanyagfelhalmozódás rendkívül intenzív. A szemtermésállománya tejszerű.Nedvességtartalom 38-60%Időtartama 12-15 nap

• ViaszérésTovábbi intenzív tápanyagbeépülés a szemtermésbe. Aszemtermés még körömmel benyomható, állománya a viaszhozhasonló.Nedvességtartalom 20-38%Időtartama 6-8 napKézi kaszás betakarításnál, kétmenetes gépi betakarításnál anedvesség 20-24%.

• TeljesérésA szemtermés elérte a fajtára jellemző nagyságot, alakot és színt.A szemtermés körömmel nem nyomható szét.Nedvességtartalom 12-16%Időtartama 5-12 nap

• Holtérés (túlérés)A szemtermés nedvességtartalma tovább csökken.Mennyiségi és minőségi veszteségek.Nedvességtartalom 7-12%

A BÚZA ÉRÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK(Pepó Péter, 2010)

• Agroökológia feltételek– az érés időszakának időjárása (csapadék mennyisége,

megoszlása, hőmérséklet, páratartalom, szél stb.)– talajtulajdonságok (a talaj víz- és tápanyaggazdálkodása,

humusztartalma stb.)• Biológiai tényezők

– a fajta éréscsoportja– a fajta morfológiai tulajdonságai– a fajta vízleadási dinamikája

• Agrotechnikai tényezők– állománysűrűség– megdőlés– gyomosodás– betegségek, állati kártevők– tápanyagellátottság– öntözés– regulátorhasználat

ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA I.

• Mennyiségi optimumteljes érés (14-15 % szemnedvesség)

• Minőségi optimumviaszérés ideje (20-22 % szemnedvesség)

Kompromisszum a betakarítás ütemezésében(nagy terület esetén)

kezdés - a teljes érés kezdetén (17-18 %)

tisztítás (esetleg szárítás)fő időszak - teljes érésben (14-16 %)befejezés - túlérésben (10-14 %)

ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA II.

Túl korai betakarítás jellemzői• kiváló sütőipari minőség• mennyiségi veszteség (50-150 kg/ha/nap fajtától függően)• nehezebb kombájnolhatóság• szárítás többletköltsége

Megkésett betakarítás jellemzői• sütőipari minőség romlása• mennyiségi veszteség (25-100 kg/ha/nap fajtától függően)• megdőlés• betegségek, állati kártevők fellépése• gyomosodás• nő a pergési és betakarítási veszteség

ŐSZI BÚZA BETAKARÍTÁSA III.

• Betakarítási veszteségek– pergési veszteség– vágási veszteség– cséplési veszteség– szalmarázó veszteség– rosta veszteség

• A veszteségek csökkentésének lehetőségei– szárszilárdság javítása– gyommentes állomány– minél kevesebb betegség, állati kártevő– optimális idejű betakarítás– a kombájn műszaki beállítása– a kombájn üzemeltetése– gondos szemszállítás

BETAKARÍTÁS

MennyiségTeljes érés (12-14 % nedv.)Maximális mennyiség

Gyengébb minőségsikér = 0,2-0,4 %/napVÉ = 1/nap

Fajtaspecifitás

MinőségViaszérés vége – teljesérés eleje

(17-19 % nedv.)Kisebb termés

50-150 kg/ha/nap veszteségKiváló minőség

Fajtaspecifitás

Holt érés

Mennyiség: 50-100 kg/ha/nap csökkenésMinőség: esésszám 2-7 sec/nap csökkenés

sikérterülés 0,2-0,8 mm/nap csökkenéssikértartalom 0,3 %/nap csökkenésVÉ 1-2/nap csökkenés

Növényvédelmi problémák: gyomosodásfuzáriumkorompenészrovar és egyéb állati kártétel

MegdőlésBetakarítási veszteségek

HAGYOMÁNYOS ÉPÍTÉSŰ TANGENCIÁLIS CSÉPLŐSZERKEZETŰ ARATÓ-CSÉPLŐ GÉPEK (Massey Ferguson) FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI

Gyártó: MASSEY FERGUSON AGCO Corporation Sorozatjel: ACTIVA

S.sz. Megnevezés Mérték-egység

Típus7244 7245 7246

1 Munkaszélesség m 4,2-6,0 4,2-6,0 4,2-6,02 Cséplődob szélesség mm 1340 1340 16003 Dobátmérő mm 600 600 6004 Átfogási szög fok 106 106 1065 Leválasztó kosár felület m2 0,83 0,83 0,996 Szalmarázó-ládák száma db 5 5 67 Szalmarázó átejtő felület m2 5,73 5,73 6,81

8 Ventilátor típusacsatornák száma db

Turbó ventilátor- - -

9 Tisztító felület m2 4,67 4,67 5,5810 Magtartály térfogat l 7000 7000 750011 Motorteljesítmény kW/LE 160/280 186/255 186/255

Sorozatjel: BETA Sorozatjel: CEREA

S.sz. Megnevezés Mérték-egység

Típus Típus7260 7270 7260 AL 7270 AL 7274 7275

1 Munkaszélesség m 4,8-6,6 5,4-6,6 4,8-6,6 5,4-6,6 6,15-7,702 Cséplődob szélesség mm 1340 1600 1340 1600 1680 16803 Dobátmérő mm 600 600 600 600 600 6004 Átfogási szög fok 106 106 106 106 117 1175 Leválasztó kosár felület m2 0,83 0,99 0,83 0,99 1,06 1,066 Szalmarázó-ládák száma db 5 6 5 6 8 87 Szalmarázó átejtő felület m2 6,7 8,0 6,7 8,0 6,68 6,68

8 Ventilátor típusacsatornák száma db

Turbó Turbó- - - - - -

9 Tisztító felület m2 4,67 5,58 4,67 5,5810 Magtartály térfogat l 9000 9000 8200 9000 9500 1050011 Motorteljesítmény kW/LE 202/275 243/330 202/275 243/330 278/378 304/413

SZALMA BETAKARÍTÁSA

• Szalmalehúzás (Burján-féle lehúzó)

• Szalmagyűjtés és szállítás (Hamster, UTB)

• Kisbálás betakarítás (E-453 stb.)

• Nagybálás betakarítás

→ körbálás

→ négyszögletes bálás

A BÁLÁZÓGÉP KIVÁLASZTÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEENDŐ ADOTTSÁGOK, SZEMPONTOK, ILLETVE AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI

Ökológiai adottságok

Gazdasági erőforrások

Technológiai szempontok

Konstrukciós lehetőségek

Természeti környezeti adottságok

Éghajlati viszonyok; Időjárás,

csapadékos napok száma

Domborzat; Tábla-tagoltság;

tábla méretek

Termelési szerkezet;

Állatállomány; Termőterület; Tőkeerő és ellátottság;

Élőmunka erő-és ellátottság

Állat-tenyésztés és

növény-termesztés kapcsolata;

Gyep-lucerna-szalma aránya;

Szállítás-rakodás-kazalozás

Szögletes kisbálázó,

állandó bálakamrás

hengeres, ill. változó kamrás

hengeres, szögletes

nagybálázók + meglévő

egyéb géppark

A BÁLÁZÓGÉPEK KONSTRUKCIÓS CSOPORTOSÍTÁSABÁLÁZÓGÉPEK

Konstrukció Szögletes kisbálakészítők

Hengeres nagybálakészítők

Szögletes nagybálakészítők

Bálakamra kialakítás

Állandó térfogatú

Változó térfogatú

Görgős Láncos rudas

Több részből álló

gumi-hevederes

Heve-deres

Láncos rudas

Csúszó dugattyús

Tömörítő-szerkezet

Tömörítés módja

Palást felöl középre

Középről a palást felé

Rétegesen dugattyúval

Aprító-szerkezet

Bála-továbbítás módja

Roto-Cut rendszer

Kocsirakó bálacsúszda

Bála-kilökő

Bála-rendező

Bálaröpítő

SZÖGLETES KISBÁLAKÉSZÍTŐ GÉPEK MŰSZAKI ADATAISsz Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) Szükséges

traktor motortelj.

(kW)

A gép tömege

(kg)gyártója típusa hosszú-ság

széles-ség

magas-ság

széles-ség

magas-ság

hosszú-ság

1 CLAAS MARKANT-41 4050 2370 1260 430 300 10002 CLAAS MARKANT-51 4180 2440 1350 460 360 400- 40 11503 CLAAS MARKANT-55 4570 2510 1370 460 360 -1100 60 12904 CLAAS MARKANT-65 4720 2720 1410 460 360 15005 DEUTZ FAHR HD-300 4150 2420 1400 400 300 10106 DEUTZ FAHR HD-360 4150 2420 1400 460 360 300- 40 11457 DEUTZ FAHR HD-460 4400 2500 1500 460 360 -1300 60 13928 DEUTZ FAHR HD-560 4800 2500 1550 460 400 15639 JOHN DEERE 339 3880 2125 1350 410 310 300 40 105010 JOHN DEERE 349 4780 2590 1400 460 360 125411 JOHN DEERE 359 4780 2590 1400 460 360 1300 60 142512 JOHN DEERE 459 5140 2810 1470 460 360 150513 SGORBATI 200 4300 1640 1270 420 320 max.1300 40 86014 SGORBATI 233 5230 2430 1500 460 360 max.1300 60 140015 NEW IDEA 551 4800 2540 1450 450 350 610-1219 40 122016 NEW IDEA 571 4800 2590 1520 450 350 610-1219 60 190017 GALLIGNANI 3690 4140 2450 1720 460 360 660-1000 30 128018 GALLIGNANI 5190 4370 2500 1760 460 360 660-990 30 153519 GALLIGNANI 5690 4760 2500 1860 460 360 730-1040 40 162020 WÉLGER AP 530 4650 2520 1630 480 360 - 40 170021 WÉLGER AP 630 5300 2650 1670 490 360 - 40 187022 WÉLGER AP 730 5600 2650 1670 490 360 - 45 211023 WÉLGER AP 830 5600 2950 1670 490 360 - 45 2210

AZ ÁLLANDÓ BÁLAKAMRÁS GÉPEK FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI

Meg-nevezés M.e.

TípusJohn

Deeere Claas Rollant Ver-meer Vicon Welger Volagri

575 340 355 RC 5500 RF 121 RF 124 RP 202 RP 302 RP 320 COMPACT 125

COMPACT 155

Bála-átmérő mm 1250 1250 1250 1520 1250 1250 1250 1500 1500 1250 1550

Bála-szélesség mm 1170 1200 1200 1190 1220 1220 1230 1230 1230 1200 1200

Munka-szélesség mm 1650/

2000 1850 2100 1190 2100 2100 2000 2000 2250 1950 1950

Kötöző-anyag

zsineg, necc

zsineg, necc

zsineg,necc

zsineg

zsineg, necc

zsineg, necc

zsineg, necc

zsineg, necc

zsineg, necc

zsineg,necc

zsineg, necc

Aprító-kések száma

db 14 14 14 - - 14 - - 14 13 13

A gép méretei-hossz. mm 3980 4260 3980 3430 4030 4030 4300 4450 4750 3950 4350-szél. mm 2490 2500 2490 2490 2310 2550 2300 2340 2480 2500 2500-mag. mm 1980 2340 1980 2240 2120 2270 2420 2570 2700 2150 2400A gép tömege kg 2700 2470 2700 1769 1920 2550 - - - 2830 2980

SZÖGLETES NAGYBÁLAKÉSZÍTŐ GÉPEK MŰSZAKI ADATAISsz

Bálázógép Körvonal méretek (mm) Bálaméretek (mm) Szükséges traktor

motortelj. (kW)

A gép tömege

(kg)gyártója típusa hosszú-ság

széles-ség

magas-ság

széles-ség

magas-ság

hosszú-ság

1 CLAAS QUADRANT 1150 - - - 800 500 2500

90-

2 CLAAS QUADRANT 2100 - - - 800 700 2750 -

3 CLAAS QUADRANT 3200 - - - 1200 700 3000

120-

4 CLAAS QUADRANT - - - 1200 1000 3000 -

5 KRONE BIG PACK 890 9140 2550 3075 800 900 1000 90 6580

6 KRONE BIG PACK 1270 9140 2995 2875 1200 700 2700 93 7240

7 KRONE BIG PACK 1290 9140 2995 3075 1200 900 112 7860

8 KRONE BIG PACK 12130 10850 2995 3560 1200 1300 1000-3200 135 11150

9 NEW HOLLAND BB 920 5630 2470 2250 800 470 max.2000 55 3400

10 NEW HOLLAND BB 930 7230 2580 3100 800 700 75 -

11 NEW HOLLAND BB 940 7230 2580 3100 800 900 max.2500 95 -

12 NEW HOLLAND BB 960 7600 2580 3100 1200 900 150 -

13 MASSEY FERGUSON MF 2190 3580 1200 1300 2700 120 9942

14 WÉLGER D 4006 8200 2800 2700 800 70077

-15 WÉLGER D 4060 8200 2800 2700 800 700 900 -16 WÉLGER D 6006 8200 2800 2700 1200 700 2500

92-

17 WÉLGER D 6060 8200 2800 2700 1200 700 -

A VÁLTOZÓ BÁLAKAMRÁS GÉPEK FONTOSABB MŰSZAKI ADATAI

Meg-nevezés M.e.

Típus

John Deeere Claas Deutz Krone New Holland M-1300 Opti-roll

Welger 160

Ver-meer

559 XL572 582 592 Variant 180 RC

Fahr RB 3.80/OC

KR 10-16 S

5950 644

5980 654

Bála-átmérő- min. mm 600 600 600 900 800 1000 1150 1150 762 900 600- max. mm 1300 1300 1800 1700 1800 1500 1500 1800 1800 1600 1650Bála-szélesség mm 1170 1170 1170 1200 1200 1200 1200 1200 1524 1230 1550

Munka-szélesség mm 1410 1410/

18101410/1810 2100 2100 1950 1940 1940 1524 2000 1500

Kötöző-anyag zsineg zsineg zsineg zsineg,

necc necc zsineg, necc zsineg zsineg zsineg zsineg,

necc zsineg

Aprító-kések száma

db 14 14 11 1;3;4;7* 1;3;4;7* - - -

A gép méretei-hossz. mm 3450 3650 3710 3618 4540 4100 4170 4320 3730 4980 3800-szél. mm 2310 2310 2310 2569 2400 2505 2390 2390 2430 2320 2500-mag. mm 2300 2600 2810 3106 2970 2550 2510 2870 2620 2760 2800A gép tömege kg 1500 1700 1900 2960 2800 2900 2188 2452 1950 - 2204

A BÚZA SZALMÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA(Pepó Péter, 2010)

• A szalma betakarításaszükséges: – felhasználás

– alomanyag– ipari alapanyag– energia

– minél gyorsabb lehordás– minél korábbi talajművelés– növényvédelmi problémák minimalizálása

módjai: kisbálásnagybálás – körbálás

– szögletesHamsterrel történő felszedésBurján-féle szalmalehúzás

• A szalma a területen maradkombájnos betakarítással egymenetben zúzás és szétterítésrenden lévő szalma szárzúzása, szétterítésea szalma talajba dolgozása – szervesanyag utánpótlás

Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek

A BÚZA SZEMTERMÉSÉNEK ELSŐDLEGES FELDOLGOZÁSA(Pepó Péter, 2010)

Szembetakarítás kombájnnal

szemnedvesség17-19%

csapadékos időkorai betakarítás

inhomogén állomány

szemnedvesség12-16%

száraz időoptimális idejű betakarítás

homogén állomány

előtisztítás előtisztítás(víz elvonással)

szárítás50-70 oC

utótisztítás utótisztítás(elmaradhat, ha tiszta)

Tárolás

A BÚZA FŐ- ÉS MELLÉKTERMÉK BETAKARÍTÁSÁNAK MUNKASZERVEZÉSI MUNKÁI

(Pepó Péter, 2010)Szembetakarítás

kombájnnal

Szemszállítás-traktorral

-tehergépkocsival

Szárítás, tisztítás

Tárolás

Értékesítés

Szalmabetakarítás

Bálarakodás, bálaszállítás

Kazlazás

Tarlóhántás+zárás

Előadás összefoglalásaNövényápolás

– A növényápolás elemei, agronómiai alapjai– Felfagyás elleni védelem– Belvíz elleni védelem– Egyéb agronómiai feladatok

Öntözés– A búza vízigénye ( statikai, dinamikai, transpirációs koefficiens )– A búza öntözési rendje ( klasszikus, idényen kívüli )– Az öntözés hatása a termés mennyiségére, termésbiztonságára, termés minőségére– Az öntözés hatékonyságát befolyásoló tényezők

Betakarítás– Szemtermés betakarítása (főtermék)– A szemképződés és szemtelítődés fiziológiai-agronómiai alapjai– Az érést befolyásoló tényezők– A betakarítás agronómiai, műszaki, munkaszervezési feladatai– Betakarítási veszteségek, azok mérséklése– Szalmabetakarítás (melléktermék)– A szalmatermés betakarításának agronómiai alapjai– Betakarítási módok– Munkaszervezés, szállítás

Elsődleges feldolgozása a szemtermésnek– Munkaműveltek, azok feltételrendszere (előtisztítás, szárítás, utótisztítás)– Tárolás, annak feltételei

Előadás ellenőrző kérdései• Melyek a növényápolás fontosabb munkái az őszi

búzatermesztésben?• Ismertesse az őszi búza öntözésének fontosabb

jellemzőit.• Melyek a búza szemképződésének szakaszai, az arra

ható tényezők?• Hogyan hangoljuk össze a mennyiségi és minőségi

szempontokat az őszi búza betakarítása során?• Melyek az őszi búza fő- és melléktermék

betakarításának műszaki feltételei, azok üzemeltetésifeladatai?

• Melyek a búza elsődleges feldolgozásánakműveletei?

Előadás felhasznált forrásai• Szakirodalom:Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai.

Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, BudapestPepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet,

DebrecenPepó Pé. – Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet,

Debrecen• Egyéb források:Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia.

Mezőgazda Kiadó, BudapestAntal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, BudapestBocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, BudapestIzsáki Z. – Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és

kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, BudapestBirkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest• További ismeretszerzést szolgáló források:

Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi- Növénytermelés- Agrokémia és Talajtan- Növényvédelem- Gyakorlati Agrofórum- Magyar Mezőgazdaság

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

Következő előadás témája:

A kukorica származása, rendszertana.A kukorica elterjedése.

A kukorica beltartalma, felhasználhatósága.A kukoricatermesztés jelentősége a világon és

Magyarországon, export, import alakulása.

• Előadás anyagát készítették:Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár