garay jános Általános iskola és alapfokú m űvészetoktatási … · 2011-02-11 · garay...

Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Általános- művészeti-és sportiskola - Nevelési program

1

A Gyermekekről .....Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek. Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai. Általatok éreznek, de nem belőletek. És bár véletek vannak, nem birtokaitok. Adhattok nékik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok. Mert nekik saját gondolataik vannak. Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem. Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem. Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok. Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem meg nem reked a tegnapban. Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyi-lai sebesen és messzire szálljanak. Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása; Mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan...

Kahlil Gibran: Próféta



2

Preambulum Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Ön a Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató Intézmény többszörösen módosított Pedagógiai programját tartja a kezében. Még el sem telt egy naptári év az alapdo-kumentumok előző átdolgozása óta (2007), s intézményünk egy újabb szervezeti ill. szerkeze-ti átalakulás részese lett. Közös igazgatás alá került a szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola és közoktatási intézmé-nyi társulás keretében a sióagárdi óvoda. A Közoktatási törvény rendelkezése szerint, az így létrejött új - többcélú intézmény – alap-dokumentumaiban egységes keretben kell kezelni a közös igazgatás alá vont intézményeket. Az intézmény alapdokumentumának számító Pedagógiai program – melynek részei a Nevelé-si program és a Helyi tanterv – kétszeri átdolgozására több okból került sor. 1. A 2003-ban kiadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) átdolgozása 2006-ban indult meg. Ennek

eredményeként több olyan elemmel bővült ki, amely a 2003. évi NAT-ban még nem, vagy csak kevéssé hangsúlyosan volt jelen. Az új NAT igazodott az Európai Unió oktatáspoliti-kájában meghatározott kompetencia keretrendszerhez. Így most nagyobb hangsúlyt kaptak a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek. Most már egyértelműen tartalmazza a korszerű tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás ösztönzé-séhez, a modern társadalomban és a gazdasági világban való boldoguláshoz, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat. Ezáltal némi változás követke-zett be az egyes műveltségterületek ill. tantárgyak tartalmában és fejlesztési követelmé-nyeiben is, melyet saját dokumentumainknak is tükrözniük kell.

2. A kompetenciaalapú oktatás általános bevezetése előtt Európai Uniós támogatással a

HEFOP 3.1.2.-es pályázat keretében zajlott egy közoktatás-fejlesztési kísérleti program, a kompetenciaalapú oktatási programcsomagok tesztelésére. Ebben a kísérleti programban az ország első intézményei között lehettünk, akik bevezethették ezt az oktatási koncepciót. Ezen a jogon nem csak a kísérleti programban résztvevő tanulócsoportok, hanem a tagoza-tonként (alsó és felső tagozat) belépő új tanulócsoportok is tanulhatnak ezzel a módszerrel ill. tartalommal. A továbbiakban is szeretnénk használni a programcsomagokat, s ezt a Pedagógiai programban is kifejezésre kell juttatnunk.

3. Az intézmény-összevonás után változás állt be képzési rendszerünkben, az intézmény

Alapító okiratának tartalmában, mely megjelent az iskola nevében is. Előzőleg megszűnt a diákotthon, létrejött az alapfokú művészeti iskola, elindult a közoktatási típusú sportisko-lai képzés. Következő lépésben az intézményhez kapcsolták a sióagárdi óvodát és a szek-szárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskolát. A módosítás tehát ezek miatt is indokolt.

4. Az NFT 2-n belül a TÁMOP 3.2.2. pályázat keretében egy újabb lehetőség áll az intéz-

mény előtt, hogy a Dél-Dunántúli régióban, hálózati formában terjessze a kompetencia-alapú oktatást, segítse bevezetését. Ehhez a feladathoz szükséges, hogy az intézmény ren-delkezzen az alapító okiratában pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatkörrel.



3

Ilyen feladat már eddig is szerepelt az okiratban, de az intézmény további tevékenységkör-bővítést kért a Tv. 36. §. (2) bekezdése alapján (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás). Ez a feladatkör-bővítés mind a város, mind pedig később a kistérség oktatási feladat-ellátásában hasznos lehet. A projekthez és az általános szakmai szolgáltatásokhoz elsősor-ban a kompetencia-alapú oktatás pedagógus-továbbképzéseinek, a referenciaiskolák szakmai tapasztalatainak és más innovatív közoktatási intézmények jó gyakorlatainak át-adása ill. az átadás lehetőségének megszervezése, koordinálása tartozik.

5. A közoktatási törvény kötelezővé tette a nem szakrendszerű oktatás bevezetését a felső tagozaton. Ennek pedagógiai és tartalmi elemeit is be kell építeni mind a nevelési prog- ramba, mind a helyi tantervbe. A tartalmi és szervezeti változásokról

„Ami elmúlt, nem hull a semmibe, hanem alakítója annak, ami rá következik. Akik régen csak egy-egy téglát raktak, építői voltak a jelennek, s a ma munkásai előké-szítői a jövőnek.” (Szamosi József) Ezzel a most is aktuális mottóval indítottuk azt a Nevelési programot, amelyet az első intéz-ményi összevonás után alkottunk. Tudomásul vettük, hogy a fenntartó racionalizálási törekvései így befolyásolják az intézmény életét; ugyanakkor örültünk annak – és szakmaiságunk elismerésének tekintettük -, hogy a folyamatban a bázis, az anyaintézmény, a központi intézmény szerepe hárult ránk. Ugyanakkor minden szakmai és emberi törekvésünkkel azon vagyunk, hogy a közös igazgatás alá került intézmények értékeit átmentsük, lehetőség szerint továbbfejlesszük. Abból indultunk ki, hogy az oktatásirányítás és a helyi fenntartó a működéshez „csak” a kere-tet adja, a tartalmi munka az iskola falai között folyik, s hogy milyen szinten, azt elsősorban a pedagógusok szakmaisága, hivatásszeretete, embersége dönti el. A túlélés és a fejlődés attól függ, hogy milyen szinten, milyen mértékben vagyunk képesek megteremteni, illetve meg-őrizni az oktatás minőségét és helytállóságát. Arra törekszünk, hogy a szülőknek és a városnak bebizonyítsuk, hogy az értékek nem vesznek el, csak átalakulnak, sőt gyarapodnak. A változások szakmai szempontból rendkívül fontosak; kivétel nélkül a korszerűsítést, modernizációt, a gyerekek érdekeit szolgálják, és az intézmény presztízsét emelik.



4

Az intézmény jelenlegi szervezeti struktúrája

IgazgatóMatókné Misóczki Mária

Művészeti Iskola

Művészeti igazagatóhelyettes

zongora

Gitárvonós

Fúvós(réz, fa)

Szolfézsének

Tánc(néptánc,

társasmodern)

képzőművészetTanszak vezetők

Minőségügyi vezető

ÉrdekvédelemKözalkalmazotti Tanács,

Szakszervezet

dráma

Tagintézmény vezető

1.-4. évf.Sióagárd


Óvoda Általános Iskola



1.-8. évf.

Szekszárd

Igazgató helyettesek(2fö)

MK-vezetők

Szakmai szolgáltató

Óvoda Általános iskola Művészeti iskola Szakmai szolgáltatás - Óvodai neve-

lés - Közoktatási típu-

sú sportiskolai képzés

- Nemzetiségi né-met nyelvoktatás

- Angol-informatika

- Általános tanter-vű képzés

- Zeneiskolai oktatás (szolfézs, magánének, zongora, gitár, vonós, fúvós tanszaki közös-ségek)

- Képzőművészet - Tánc (modern, társas,

néptánc) - Dráma

- HEFOP 3.1.2. mentorálás

- képzés - műhelyfoglalkozások - TÁMOP - szolgálta-

táskoordináció; háló-zati tanulás

A struktúra rövid értelmezése

A többcélú intézményként funkcionáló szervezet igazgatója Matókné Misóczki Mária. Munkámat a tagintézmények vezetőiből, igazgatóhelyettesekből, minőségügyi vezetőkből és érdekvédelmi képviselőkből álló igazgatói tanács segíti.

Az intézmény központja, „anyaintézménye” az általános iskola, mely előzetesen (2004-ben) szintén egy összevonás ill. jogutóddal való megszüntetés következtében kapta a „Garay” nevet. Székhelye Szekszárdon, a Zrínyi u. 78-ban van. Itt 1.- 8. osztályos általános iskolai képzés, közoktatási típusú sportiskolai képzés, és a művészeti alapképzés egy része folyik. (modern-és társastánc, képzőművészet, dráma; Pontos ismertetését lásd később!) Az igazgató munkáját két helyettes segíti: Baloghné Mayer Zsuzsanna általános helyettes, Ballabásné Deli Zsuzsanna az alsó tagozatért felelős helyettes.



5

A sióagárdi általános iskola (1.- 4 évfolyamos képzéssel), mint tagiskola, 2006-ban közoktatási intézményi társulással került az iskolához – igazgatásilag. Vezetését Szűcs Jó-zsefné látja el, mint tagintézmény vezető.

A 2004-ben történt összevonás után a két összevont intézmény (2. Sz Általános Iskola és Garay János Ének-zenei Általános Iskolai) értékeit megőrizve és továbbfejlesztve indítot-tuk az alapfokú művészeti képzést – dráma, tánc és képzőművészet szakon valamint a köz-oktatási típusú sportiskolai képzést. A művészeti iskolák minősítési folyamatán a dráma és a képzőművészet tanszak kiváló minősítést kaptunk. A művészeti képzés „kitelepült” más okta-tási intézményekbe is, és a különböző művészeti ágak munkájába ezeken a telephelyeken is bekapcsolódhatnak az ott tanuló gyerekek. (Pl. Sióagárd, Szekszárd 5. Sz. Általános Iskola, Comenius Iskola)

A sióagárdi óvoda és a szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola integrálására 2008 nyarán került sor. Az óvodát tagintézmény vezető - Horváth Andrea - irányítja.

A művészeti képzés irányítása átalakult. A zeneművészeti ág vezetője egyben a Liszt Ferenc Zeneiskola – mint tagintézmény – tagintézmény vezetője, Ágostonné Béres Kornélia. A csoportos művészeti ágak vezetője – Huszárikné Böröcz Zsófia – művészeti igazgatóhelyet-tes. Az átszervezés valójában csak igazgatási, irányítási változásokat hozott. A művészeti képzés minden ága, tanszaka tartalmában és az oktatás helyszíneit illetően nem változott. A minősítési folyamatban kiváló minősítést kapott. A pedagógiai szakmai szolgáltatással történő profilbővítésre a kompetenciaalapú oktatás bevezetése kapcsán került sor. 2005-ben a HEFOP 3.1.2. pályázat keretében - egy, a Dél-dunántúli régiót átfogó, konzorcium vezetőjeként – tesztelői voltunk a kompetenciaalapú oktatás programcsomagjainak. A tesztelés és a hozzá kapcsolódó pedagógusképzések során olyan szakmai tudásra tettünk szert, mellyel más oktatási intézmények pedagógusait is segíte-ni tudjuk a kompetenciaalapú oktatás és képzés tartalmának és módszereinek elsajátításában. Ehhez egy újabb pályázat (TÁMOP 3.2.2.) keretében kívánunk további legitimációt szerezni. Szintén a teljes régiót átfogó projekt megpályázásával a hálózati tanulás szervezeti kereteit, képzéseit és a jó gyakorlatok továbbadásának lehetőségeit kívánjuk koordinálni a szakmai szolgáltatással. Szekszárd, 2008. november 25.

Matókné Misóczki Mária igazgató



6

Az intézmény jogi státusza az Alapító Okiratban meghatározottak alapján Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. §-a, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-a alapján az alább megnevezett költségvetési szerv alapító okiratát 189/2008. (VI.13.) számú határozata szerint 2008.augusztus 16-ai hatállyal az alábbiakban határozza meg: 1. Intézmény neve: Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató Intézmény Intézmény rövid neve: Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Az intézmény rövidített neve: Garay Általános Iskola és AMI 2. Intézmény székhelye, címe: 7100 Szekszárd, Zrínyi u. 78. Székhelyen kívüli telephelyek címe: 7100 Szekszárd, Szent I. tér 10. (alapfokú művészetoktatás: táncművészeti ág) 7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 89. (alapfokú művészetoktatás: táncművészeti ág, képző-és iparművészeti ág, színművészeti- bábművészeti ág) 7100 Szekszárd, Kálvin tér. 19-21. (alapfokú művészetoktatás: táncművészeti ág, képző-és iparművészeti ág, színművészeti- bábművészeti ág) 7100 Szekszárd, Kecskés F. u. 6. alapfokú művészetoktatás, képző-és iparművészeti ág Tagintézmények címe: 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 38. – Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény Liszt Ferenc Zeneiskolája (alapfokú művészetoktatás; zeneművészeti ág) 7171 Sióagárd, Kossuth u. 2. - Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény Sióagárdi Általános Iskolája 7171 Sióagárd, Kossuth u. 2. - Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény Sióagárdi Óvodája 3. Alapítás dátuma:

2004. augusztus 1. (a Garay János Ének-Zenei Általános Iskola Garay tér 9. és a 2. Számú Általános Iskola és Diákotthon Zrínyi u. 78. általános iskolák összevonásával, azok jog-utódjaként)



7

4. Alapító neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Címe: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 5. Fenntartó neve: Szekszárd és Sióagárd Közoktatási Intézményi Társulás Székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. A társulás tagjai: - Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

7100 Szekszárd, Béla király tér 8. - Sióagárd Község Önkormányzata

7171 Sióagárd, Kossuth u. 9. 6. Felügyeleti szerv neve: Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése Címe: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. 7. Intézmény típusa:

Többcélú intézmény: óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény és pe-dagógiai-szakmai szolgáltató intézmény

8. Évfolyamok száma: Általános iskola: nyolc évfolyam Sióagárdi tagintézmény: 1-4. évfolyam Alapfokú művészetoktatási intézmény: Táncművészeti ág:

- Modern- kortárs tánc tanszak: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

- Társastánc tanszak: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

- Néptánc tanszak 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

Színművészeti- bábművészeti ág: - Drámajáték tanszak:

12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

Képző- és iparművészeti ág: - Festészet, grafika, szobrászat, fotó-videó, textilműves tanszak

12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző) Zeneművészeti ág:

- Klasszikus zene:



8

o Furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, zongora, harmonika, hegedű, gor-donka tanszak - 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

o Oboa, klarinét,, fagott, kürt, tenorkürt, harsona, tuba tanszak - 10 évfo-

lyam (2 előképző, 6 alapfok, 2 továbbképző) o Szaxofon, brácsa tanszak - 8 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok) o Magánének tanszak - 7 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok) - Népzene o Népi hegedű tanszak - 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 tovább- képző) o Népi brácsa, népi bőgő tanszak – 6 évfolyam (alapfok) - Jazz-zene: o Jazzszaxofon, jazztrombita, jazzharsona, jazz-zongora, jazzgitár, jazz dob tanszak – 4 évfolyam (továbbképző) - Elektroakusztikus zene: o Számítógépes zene tanszak – 7 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok)

9. Az intézmény fő alaptevékenység szerinti szakágazati besorolása 852010 Alapfokú oktatás 10. Az intézmény alaptevékenységei ( a szakfeladat-rend alapján) 80110 Óvodai nevelés 80111-5 Óvodai nevelés 80111-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

- A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyer-mekek óvodai fejlesztése integráltan.

80120 Általános iskolai oktatás 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás

- Német nyelvoktató kisebbségi oktatás - Cigány kisebbségi oktatás - Képesség-kibontakoztató felkészítés - Integrációs nevelés, oktatás - Felzárkóztató oktatás kis létszámú osztályban - Emelt szintű testnevelés - Emelt szintű ének-zene oktatás - Vizuális nevelés - Nyelvi- informatikai oktatás

80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása

- A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visz-szavezethető, ill. vissza el nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai fejlesztése integráltan.

80130 Alapfokú művészetoktatás 80131-3 Alapfokú művészetoktatás

80510 Oktatáshoz kapcsolódó egyéb tevékenységek 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) 80520 Pedagógiai szakszolgálat



9

80521-2 Pedagógiai szakszolgálat - Gyógy-testnevelés

80540 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 80541-0 Pedagógiai szakmai szolgáltatás

- Pedagógiai szakmai szolgáltatás - Szaktanácsadás (oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése) - Pedagógiai tájékoztatás (szakmai információk továbbadása) - Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése,

szervezése - Tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása

80590 Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 55230 Intézményi közétkeztetés 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés

- Intézményi kedvezményes étkeztetés - Intézményi ingyenes étkeztetés

55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés

- Intézményi kedvezményes étkeztetés - Intézményi ingyenes étkeztetés

55240 Egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 75177 Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 75177-9 Szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 75131 Külügyi, külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok 75131-7 Külügyi, külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok 92400 Sporttevékenység 92403-6 Diáksport 11. Az intézmény kiegészítő tevékenysége (a megváltozott szakfeladat-rend alapján): 75195 Költségvetési szervek kiegészítő és vállalkozási tevékenysége 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek 85320 Szociális és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtás nélkül 85322-2 Családi napközi, nappali felügyelet 12. Az ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke:

Az intézményvállalkozási tevékenységet nem folytat. 13. Intézmény jogállása: Önálló jogi személy, a Liszt Ferenc Művészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intéz- mény Szekszárd, Széchenyi u. 38., valamint a Sióagárdi Óvoda Sióagárd, Kossuth u. 57/a jogutódja. 14. Gazdálkodási formája:

Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező, részben önálló költségvetési szerv, gazdál-kodási feladatait Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Költségvetési Elszámoló Szervezete látja el.



10

15. A feladatellátást szolgáló vagyon:

A mindenkori szekszárdi, illetve sióagárdi ingatlankataszter, illetve vagyonleltár, valamint a társulási megállapodás szerint.

16. A vagyon feletti rendelkezés joga:

A társult önkormányzatok vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló mindenkori rende-let, valamint a társulási megállapodás szerint.

17. Intézményvezető megbízásának rendje:

Nyilvános pályázat útján, határozott időre Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése Sió-agárd Község Képviselő-testületének véleményét előzetesen kikérve nevezi ki, bízza meg.



11

A kompetenciaalapú oktatás intézményi bevezetéséről A HEFOP 3.1.2. pályázat keretében került sor iskolánkban a kompetenciaalapú oktatás prog-ramcsomagjainak tesztelésére ill. bevezetésére. A pályázat célkitűzései között szerepelt többek között az egész életen át tartó tanulás közokta-tásbeli megalapozása, amely feltétele a tudás alapú táradalom és gazdaság létrejöttének. A célok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakítása. Az iskolai oktatásra ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat foko-zatosan szeretnénk felváltani iskolánk egészére kiterjedő, kompetenciaalapú nevelési, oktatási módszertannal. A módszertani változást a digitális kultúra oktatási eszközrendszerének al-kalmazása kell, hogy kísérje. A digitális kultúra alkalmazása elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munkaerő-piaci boldogulás szempontjából. Különösen nagy fontosságú az iskolás korban az alapképességek és-készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltétele-iként szolgálnak. Iskolánk másfél éves bevezetési tapasztalata alapján kerül sor pedagógiai programunk módo-sításra, mely során rögzítettük mindazokat a célokat, alapelveket és feladatokat, amelyekkel szeretnénk deklarálni a kompetencia alapú oktatás további helyi alkalmazását ill. a terjesztési feladatokban való részvételi szándékunkat. Célunk:

1. A kompetenciaalapú oktatás intézményi lefedettségének elérése. 2. A programcsomagok tartalmának és az oktatás módszertanának adaptálása intézmé-

nyünkre. 3. Részvétel a közoktatás-fejlesztési program továbbvitelében, terjesztésében. 4. A kialakult intézményi kapcsolatrendszer fenntartása, továbbfejlesztése; a szakmai

szolgáltatás tevékenységi körének kibővítése. Feladatunk:

1. A tantestület tagjainak felkészítése a programcsomag alkalmazására. 2. A módszertani kultúra továbbfejlesztése, 3. A tagintézmények pedagógusainak bevonása 4. Az együttműködés és további pályázati lehetőségek keresése a terjesztésre. 5. A TÁMOP 3.2.2. pályázati projekt keretében a terjesztés szervezeti keretének, szak-

mai hátterének megteremtése. Tevékenységeink:

1. Belső képzéssel, bemutatóórákkal, műhelyfoglalkozásokkal készítjük fel kollégáinkat az alkalmazásra.

2. Külső képzéseken való részvételt is biztosítunk. (Pl. az interaktív tábla és az SDT használatának megtanulása)

3. Felkészülünk ill. felkészültünk mások képzésére; mentori és referenciaiskolai felada-tok ellátására.

4. Konzultálási, iskola- és óralátogatási lehetőséget biztosítunk más intézmények peda-gógusai számára ill. saját pedagógusainknak is lehetőséget biztosítunk mások jó gya-korlatának megismerésére.

5. Szolgáltatások szervezése, közvetítése, nyújtása a TÁMOP projekt keretében



12

Összefoglaló a kompetenciaterületek ill. a hozzájuk tartozó programcsomagok céljáról, tartalmáról, melyeket iskolánk tesztelt ill. részben folyamatosan alkalmaz. Forrás: www.sulinovadatbank.hu

1. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület

Célja

Kommunikáció-központúság: A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerű-ségek, normák megtanítása és gyakorlása. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműkö-désére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván ill. fejleszt.

Tevékenység-centrikusság: A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük.

Rendszeresség: A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület felada-ta.

Differenciáltság: A foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességekhez, problémákhoz és az egyéni haladási tempóhoz való igazodó differenciált ill. adaptív tanu-lásszervezés. A tanulási folyamat hatékonysága az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanu-lókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus ta-nár-diák viszonyt képviselje.

Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongá-sokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása.

Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya

A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szerve-zett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a haté-kony kommunikációs képességfejlesztés:

- a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stra-tégiáinak felépítése,

- a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata,

- az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, - a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessé-

ge, - a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése,



13

- a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok

szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, - a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jel-

zéseinek értelmezése.

A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fej-lesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósul meg:

- a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, - nyelvi adatokkal műveletek végzése, - szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, - a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, - a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismer-

tetése és alkalmazása, - szövegtípusok interpretálása és alkotása, - a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs

helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia, - a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, - a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.

Valamennyi programcsomag tartalma megismerhető, beépíthető, alkalmazható – megfelelő szelekció ill. tervezés után – a mindennapi munkába. A kompetenciák fejlesztésének temati-kája beépül a Helyi tantervbe.

A típusú programcsomagok - Az évi teljes óraszámot lefedik. Középpontjában a szövegér-tés-szövegalkotás fejlesztése áll.

B típusú (kereszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. Kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, elsősorban kognitív ismeretek közvetítői, különböző szövegtípusok-ra, szövegformákra készült és alkalmasak a szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére.

C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés). Ezek a programcsomagok lehető-séget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz.

2. Matematikai kompetenciaterület

Célja:

A kidolgozott programcsomagok a készségek, képességek közül a számlálás, számolás, meny-nyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív követ-keztetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő.



14

A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei

- Készségek (számlálás, számolás, becslés); - Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); - Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); - Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); - Tanulási képességek (figyelem, emlékezet).

A matematikai kompetencia fejlesztési területei

A típusú programcsomagjaink a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matema-tikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominál-ja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.

A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik.

B típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg. A különböző műveltségterületeken. Ezen anyagok elsődleges célja nem a tananyag meg-tanítása, hanem a rendszerező és kombinatív képesség, deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével.

3. Életpálya-építési kompetenciák

Célja

A gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kap-csolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosítá-sával a krízishelyzeteket elkerülni.

Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai

A, Helyzet-meghatározás:

Alkalmasság a pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére.

B, Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás:

A döntéshozás és a helyzet-meghatározás kongruenciájának megteremtésére.



15

C, Célkitűzés, tervezés, megvalósítás

A helyzet-meghatározás alapján alkalmasság

- a célok megfogalmazására, - a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, - az idővel való gazdálkodásra, - a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, - az akadályok elhárítására.

Az életpálya-építés „A" típusú programcsomagjai a fentieket a különböző műveltségterületek ill. tantárgyak tartalmaiba ágyazva fejleszti.

„B" típusú programcsomagjaink a matematika és a szövegértés-szövegalkotás órák bizonyos részeiben szolgálják fejlesztési céljaink elérését.

A tanórán kívüli idősávban („C" típus) olyan projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek - a későbbi mun-kahelyzetekben hasznos - tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését, mint: az együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidari-tás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés.

4. IKT alapú kompetenciák

Célja: korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai szoftver- és hardvereszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; - az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása - az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: - önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére

azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglalkozásra;

- együttműködésre nevelés, csoportmunka: egyes feladatok megoldása megköveteli a koope-ratív csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást;

- alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentu-mot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény egy új termék lesz;

- az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: - az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: - az interaktív virtuális világ veszélyeinek tudatosítása: A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései - felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibő-

vülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldol-gozására;

- a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári infor-mációs rendszer, a könyvtár “forrásközpontként” történő használatával;



16

- a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesz-

tése; - az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, va-

lamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása;

- a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a min-dennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba;

- a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása.

5. Idegen nyelvi és szociális kompetenciák: Ezeknek a kompetenciaterületeknek a programcsomagjait nem alkalmaztuk ugyan, de a tar-talmuk számunkra hozzáférhető. Jelen gyakorlatunk is hozzájárul az idegen nyelvi kommuni-káció és a szociális kompetenciák fejlődéséhez. A korszerűsítés jegyében: Intézményi cél: - Megismerni a programcsomagok tartalmát. - Adaptálni az intézmény képzési tartalmába ill. módszereibe. Feladat: - Konzultálási, továbbképzési lehetőség biztosítása a kollegák számára a felkészülés elősegí-

tésére - A koherencia megteremtése az intézmény eddigi gyakorlata és az új tartalom között. - A műveltségterületek és tantárgyak keretében tudatosítani a kompetenciaterületek fejleszté-

sének lehetőségeit. (Lásd: Helyi tanterv megfelelő tantárgyait)



17

JÖVŐKÉP

Az iskola pedagógusai, dolgozói és az iskolát használó egyéb közvetlen és közvetett partnerek hosszú távú elképzelése és elvárása szerint, a jövő Garay iskolája

• széles skálájú képzési kínálattal és személyiségfejlesztő hatásrendszerrel rendelkező, • a kompetenciaalapú oktatás elveit és módszertanát alkalmazó, • a művészeti nevelés és oktatás személyiségformáló, fejlesztő hatásaira építő • a sportot, versenysportot preferáló, • korszerű tárgyi felszereltséggel bíró, • jól képzett pedagógusokat alkalmazó, • elsősorban a gyermekek érdekeit szem előtt tartó, • a szülőkkel szorosan együttműködő, • a partneri és társadalmi elvárásoknak rugalmasan megfelelni akaró és tudó, • elfogadott és keresett intézmény lesz. Az intézményben működő sajátos programok (kompetenciaalapú oktatás, sportiskolai képzés, művészeti képzés) alapján az intézmény jövőjéről a következő képet vetítjük ma-gunk elé: 1. Mint a kompetenciaalapú oktatásban jártas és pedagógusok felkészítésére, képzésére

alkalmas pedagógusokkal rendelkező intézmény, bázis ill. referencia intézményként, szakmai szolgáltatóként segítjük a Dél-dunántúli régióban a kompetenciaalapú oktatás és egyéb innovációs jó gyakorlatok (pl. művészeti képzés, nemzetiségi oktatás, sza-badidős tevékenység…) elterjesztését.

2. Mint közoktatási típusú sportiskola, módszertani központként segítjük a megye oktatá-si intézményeinek sportos arculatának kialakítását, szakmai munkáját.

3. Mint művészeti iskola, nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek egyéni képességeinek fel-tárására, kibontakoztatására, a tanulók sikerélményhez juttatására. Aktívan részt ve-szünk szűkebb és tágabb környezetünk művészeti életében.

4. Az iskola és az óvoda együttműködését a szakmaiság, az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítésére való törekvés jellemzi.

A fentiek érdekében: • A sportiskolai képzésben folytatjuk a teljes évfolyami lefedettség biztosításához szük-

séges tanulócsoport-szervezést; a sportban tehetséges gyermekek felkutatását, a kép-zésbe való bevonását.

• Biztosítjuk a sportoló fiatalok iskolai és sportbeli kötelezettségeinek magas szintű ösz-szehangolását.

• Biztosítjuk az átjárhatóságot az általános tantervű és a sportiskolai tantervű oktatási rendszer között.

• A kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a programcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanulóink kulcskompetenciái-nak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerő-piaci elhelyezkedéshez.

• A nem szakrendszerű oktatás alkalmazásával is erősítjük a kulcskompetenciák kiala-kulását.



18

• Pályázatot nyújtottunk be a kompetenciaalapú oktatás terjesztésére; referenciaiskolai, mentori, szaktanácsadási és képzési és szakmai logisztikai feladatok ellátásra.

• Megtartjuk, és lehetőség szerint folyamatosan fejlesztjük, korszerűsítjük képzési rend-szerünket - a nyelvoktatást, az informatikaoktatást, az általános tantervű képzést, a művészeti nevelést valamint a sportiskolai képzést.

• A tanulás, a művészetek és sport területén kiváló tanulók tehetséggondozásához meg-felelő személyi, tárgyi, szervezeti - és más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködési - feltételeket teremtünk, biztosítunk.

• Olyan hátránykompenzációs tevékenységet folytatunk, mellyel igyekszünk lehetővé tenni a szociális és kulturális hátrányokkal induló tanulók felzárkózását. Ennek érde-kében kiterjesztjük a kompetenciaalapú oktatás és az adaptív tanulásszervezés techni-káját, módszertanát és adaptálható tartalmát az intézmény tagozataira.

• A kialakított szervezeti kereteket folyamatosan fejlesztjük a hatékonyság és eredmé-nyesség érdekében.

• Minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszert működtetünk, melynek kertében fo-lyamatosan figyelemmel kísérjük ill. kikérjük partnereink véleményét – és lehetőség szerint beépítjük azt tevékenységünkbe.

• Pedagógusaink szakmai tevékenységét nyomon követjük, rendszeresen értékeljük. Eh-hez megfelelő értékelési rendszert (szempontsort, folyamatot) dolgoztunk ki, melyet adaptálva az egyes tagintézmények sajátosságaihoz – az intézmény minden egységé-ben alkalmazunk.

• Pedagógusainkat folyamatos önképzésre ösztönözzük, hogy képesek legyenek a leg-modernebb tanulásirányítási és tanulásszervezési módszerek alkalmazására, különös tekintettel a kompetenciaalapú és adaptív tanulásirányításra, tanulásszervezésre.

• Szakmai fejlődésünk érdekében - melyet elsősorban a gyermekekkel való foglalkozás eredményességére fordítunk – minden szakmailag indokolt innovációs tevékenységet támogatunk.

• Folyamatos kapcsolatot tartunk a társintézményekkel; az eddig kivívott szakmai tekin-télyünket megőrizzük, és továbbra is szellemi műhelyként kívánjuk erősíteni ezt a kapcsolatrendszert és a város közoktatási rendszerét. Kulcsszerepet szeretnénk betöl-teni a kompetenciaalapú oktatás regionális terjesztésében, a művészeti és sportiskolai képzésben.

• Továbbra is keressük és megragadjuk azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek elő-segíthetik az intézmény szakmai, infrastrukturális fejlesztését; a pedagógiai munka ér-tékelését, a tanulókhoz kapcsolódó tehetség-kibontakoztató, hátránykompenzációs te-vékenységet – az intézmény általános gyarapodását.

Tevékenységünk eredményeként eszményeinkben olyan tanulói kép él, aki a közös családi és iskolai nevelés hatására egyesíti magában az alábbi tulajdonságok nagy részét:

• Rendelkezik azokkal a képességekkel, kompetenciákkal, melyek képessé teszik őt ön-álló ismeretszerzésre. Felkészül az egész életen át tartó tanulásra; rugalmasan alkal-mazkodik a gyorsan változó társadalmi, gazdasági elvárásokhoz.

• Önálló és közös feladatvégzésre egyaránt képes; a közösségben aktív és adaptív. • Reális értékítélettel, önértékeléssel ill. önkritikával és jövőképpel rendelkezik. • Megfelelő konfliktus- és kríziskezelő technikákkal rendelkezik. • Testileg, lelkileg egészséges ill. egészsége megőrzésére törekszik. • Emberi viszonyulásait tekintve toleráns, empatikus – embertársait tiszteli. •



19

• Társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környe-zetben.

• Ismeri és gyakorolja demokratikus jogait és kötelességeit. • A sportoló és művészeti tevékenységet folytató tanuló képes az eredményes tanulás és

e tevékenységei összehangolására; példaképpé válik a sportban, a tanulásban és a kö-zösségi munkában.

• A művészeti tevékenység és a sport hatására céltudatosabb, törekvőbb, kitartóbb. • A folyamatos megmérettetés hatására reális énkép, jövőkép és értékítélet jellemzi. • A művészeti nevelés hatására átlagon felüli általános műveltség, kulturáltság, kritikai

érzék, emocionális gazdagság jellemzi. Önkifejezésre, önmegvalósításra képes - tö-rekvő – kreatív személyiség.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes tanuló személyiségében. Pedagógusaink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy lehető legtöbb diákunk rendelkezzék ezekkel a felsorolt személyiségjegyekkel ill. minél több tulajdonság alakuljon ki egy-egy tanulóban.



20

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Iskolánk humánus, toleráns iskola, ahol demokratikus légkörben, elsősorban a gyermekek érdekeit szem előtt tartva – a szülők közösségével együttműködve – folyik a nevelő-oktató munka. Olyan értékeket képviselünk és közvetítünk, olyan készségeket, képességeket, kompetenciá-kat fejlesztünk, olyan – tanulóhoz igazodó – szükségleteket elégítünk ki, melyekkel biztosít-juk tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztését, kiteljesedését. Nevelési és oktatási te-vékenységünk révén lehetőséget teremtünk a tehetséggondozásra, fejlesztésre, felzárkóztatás-ra, hátránykompenzációra egyaránt. Sportiskolai képzésünkkel mintaként szolgálunk az egészséges életmódra nevelésben, a rend-szeres testmozgásban, a versenysportra való felkészítésben. Művészeti neveléssel elősegítjük az egyéni képességek kibontakoztatását, az önkifejezést és önmegvalósítást, az egyéni és közösségi siker esetleg kudarc megélését és feldolgozását, a közösségi munka és teljesítmény iránti felelősség kialakulását. Tevékenységünkkel valamennyi tanulónknál megalapozzuk

• a sikeres és eredményes tanuláshoz szükséges készségeket, képességeket, kompetenci-ákat,

• az önálló ismeretszerzés és rendszerezés képességét, • az egyéni és társadalmi boldoguláshoz szükséges szociális és életviteli kompetenciá-

kat, • a művészetek iránti érdeklődést és azok művelésére való késztetést, • az egészséges életmód, a sport és rendszeres testmozgás iránti igényt, • a környezettudatos magatartást. • Széleskörű képzési és szabadidős kínálattal lehetőséget biztosítunk az egyéni képessé-

gek fejlesztésére ill. az érdeklődés kielégítésére, a személyes motiváltságon alapuló önkifejezésre, a sikerélmény megszerzésére. Megvalósítjuk ezzel a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, megalapozzuk az önismeretet, az egyéni életpálya, a továbbtanulás, a pályaválasztás reális tervezését.

• Felkészítjük diákjainkat az élethosszig tartó tanulásra, a gyors társadalmi és munka-erő- piaci változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra.

• Olyan értékrendet, erkölcsi és etikai értékeket közvetítünk, mellyel elősegítjük a gyermek társadalmi beilleszkedését; jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő, ön-tudatos, hasznos állampolgárrá válását.

• Olyan képzésben részesítjük (sport, művészet), mellyel egész életén át képes lesz sza-badidejének hasznos eltöltésére; önmaga és mások számára örömszerzésre.

Pedagógia tevékenységünket a mindenkori partneri (fenntartó, szülő, gyermek, pedagógus) igényekhez és szükségletekhez igazítjuk – az ésszerűség, a szervezeti és pénzügyi realitásokat figyelembe véve. Pedagógusaink folyamatos önképzéssel készülnek fel az új feladatokra; adekvát pedagógiai módszereket alkalmaznak a tanulók személyiségének fejlesztésében.



21

Valamennyien elkötelezzük magukat a minőségi oktatás mellett, melyet a következőképpen definiálunk: „Minőségi az oktatás akkor, ha tanulóink a képességeikhez mérten optimálisan fejlőd-nek, ha jól érzik magukat az intézményben. Ha a pedagógusok nem csak alkalmazottai, hanem aktív közreműködői az intézmény életének, az iskolahasználók elégedettek, s egyre növelik igényeiket a részvételre az iskola életében.”



22

ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, ELVÁRÁSOK

Az óvoda, az általános, művészeti és sportiskola, mint intézmény, mint közösség - komplex hatást gyakorol az egyénre. Az ismeretek elsajátíttatásán túl a nevelés eszközeivel segíti a gyermekek személyiségének fejlődését. Az egységes és következetes ráhatás feltétele, hogy pedagógusaink hasonló elveket valljanak és kövessenek nevelő-oktató tevékenységükben. Nevelő-oktató munkánk alapelvei: Komplexitás elve – annak figyelembe vétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, tár-sadalmi és pszichikai törvényszerűségek hatásaival kell számolni. A gyermekekre célratörő, többoldalú, tervszerű hatást kell gyakorolni. A kulcskompetenciák fejlesztésében különös hangsúlyt kap ez az elv.

Egyenrangúság elve – A pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-ben, közöttük aktív kölcsönhatás van. Nevelési hatásainkkal igyekszünk a gyermeket eljuttat-ni az önnevelés képességének kialakulásáig.

Az ismeretközpontúság helyett a képességfejlesztés elsődlegességének elve. A tanulás fo-lyamatában a pedagógus nem az ismeret forrása, hanem az ismeretszerzés irányítója, szerve-zője.

A gyermek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele - A gyermek fejlesztését mindenkor a maga fejlettségi fokához, szükségleteihez viszonyítottan kell biztosítani. Lehe-tővé kell tenni számára az önállóság, öntevékenység, önkormányzó képesség kialakítását. A tanítási órákon, foglalkozásokon érvényesülnie kell a differenciált tanulásszervezés elvének.

Az egyén és közösség kölcsönös egymásra hatásának elve – A nevelés a közösségek (csa-lád, iskola, társadalom) hatásrendszerén keresztül, a közösség és az egyén életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség és az egyén aktív részvételével történik. A tanítá-si órán előtérbe kerül a kooperatív technikák alkalmazása. Bizalom, megértés, tisztelet, tolerancia – a tanuló személyisége iránt. A tanuló jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, pedagógiai tapintat irányukban. A pedagógusok, szülők, tanulók együttműködésének elve – mely szerint kölcsönösen tisz-teletben tartják egymás jogait, kötelességeit, kompetenciáit. Kölcsönösen hozzájárulnak ah-hoz, hogy mindenki a legjobb tudása szerint tudjon feladatainak megfelelni. Igényesség, határozott követelmények – a tanulóval és önmagunkkal szemben, ugyanakkor a kreativitás, kezdeményező készség, önállóság bátorítása. Fokozatosság – a tananyag, a módszer optimális kiválasztása a különböző fejlettségű, tudás-szintű tanulók számára. Ezzel biztosítva az érthetőség és differenciálás elvének érvényesülé-sét is. Rendszeresség, következetesség – A képzés teljes tartalmára és tartamára kiterjedő logikus, áttekinthetőség, mely vonatkozik a tananyag elsajátíttatására éppúgy, mint az ellenőrzés-értékelés vagy a felkészülés folyamatára.



23

Koncentráció – A tartalomban, térben és időben összetartozó tantárgyi elemek közötti össze-függések feltárása. A logikai, ok-okozati összefüggések és rendszerben való gondolkodás elemeinek kialakítása a tanulókban. Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve – A tanulók megfelelő moti-válásával és aktivizálásával, az érdeklődés felkeltésével és eredményes tanulási, önálló is-meretszerzési módszerek elsajátíttatásával a tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulás-ra. A művészeti csoportokban, sportiskolai osztályokban ill. az ebben a tevékenységi formában résztvevő tanulók esetében a fenti elvek mellett figyelembe kell venni az egyéni bánásmód, elbírálás, tolerancia, segítségnyújtás elvét, melynek célja az eredményes tanulás, sportolás és művészeti tevékenység összhangjának megteremtése.

Értékeink

KOMPETENCIÁK


Nevelési program

24

Pedagógusainkkal szembeni elvárások – az alapelvek tükrében: Ismerjék tanítványaik személyiségét – A gyermek családi hátterét, képességeit, érdeklődé-sét; egyéni tanulási ill. fejlesztési szükségleteit. Igazítsák ehhez tanítási módszereiket, az okta-tás, nevelés tartalmát. Folyamatos együttműködés a kollégákkal – a komplexitás elvének érvényesítése, a többol-dalú hatások összehangolása érdekében. Szakmai hozzáértés, folyamatos önképzés – Az oktatás és nevelés korszerű módszereinek ismerete és alkalmazása a tanulás szervezésében és a személyiségfejlesztésben, különös tekin-tettel a művészeti nevelés, a sport és a kompetenciaalapú oktatás tartalmára, taneszközeire, tanulásszervezési eljárásaira. Tudatosság, tervszerűség, rendszeresség – Mind a saját munkájában, mind a tanulók tevé-kenységének megszervezésében. A kompetenciamérések és egyéb a tanulók fejlődéséről ké-pet adó felmérések tudatos felhasználása az egyén ill. a csoport fejlesztési feladatainak meg-határozásakor. Türelem, tolerancia, empátia és igazságosság – a gyermek és felnőtt közösség tagjaival szemben; megfelelő konfliktuskezelő technikák alkalmazása az esetleges problémák megol-dására. Kreativitás és aktivitás – Önálló kezdeményezések, jobbító szándékú ötletek vagy azok megvalósításában való aktív részvétel. A tanulók motiválása, érdeklődésének felkeltése és fenntartása – a tanítási órák és foglal-kozások változatos, élményszerű, a tanuló aktív részvételére építő szervezésével, irányításá-val; az ismeretek befogadásához ill. a készségek, kompetenciák kialakításához szükséges vál-tozatos módszerek és munkaformák alkalmazásával.

25

AZ INTÉZMÉNY CÉLKITŰZÉSEI, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

1. Az óvodai nevelés területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

1. Változatos tevékenysé-geken, személyes tapasz-talatokon és főként a szabad és irányított játé-kokon keresztül a gyer-meki személyiség fejlesz-tése – az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételé-vel.

2. A gyermekek kognitív, fizikai általános és rész-képességeinek valamint mentális és szociális készségeinek olyan szin-tű fejlesztése, hogy al-kalmassá váljanak az is-kolai életre – megköny-nyítve ezzel az óvoda és az iskola közötti átmene-tet.

3. A családokkal való szo-ros együttműködésben a helyi kulturális értékek megőrzése, az élő népha-gyomány tevékenységei-nek és szokásainak ápo-lása, átörökítése.

- Életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységszervezés, módszervá-lasztás, a gyermekközpontú neveléshez szükséges tárgyi, és személyi környezet megteremtése.

- Családias, biztonságot sugárzó, szeretet-teljes, kiegyensúlyozott óvodai légkör.

- A gyermeki személyiség ismeretére ala-pozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása.

- A fejlesztés szenzitív időszakainak tuda-tos kihasználása; probléma esetén külső szakember igénybevétele

- A falu hagyományőrző tevékenységein való aktív részvétel.

- Az élő néphagyomány tevékenységeinek, és szokásainak ápolása, átörökítése.

- Játék - Tanulás - Mese, vers, dramatikus játék - Ének, zene, énekes játékok - Rajz, mintázás, kézimunka - Mozgás, mozgásos játékok - Ismerkedés a természet és az emberek

világával

- szüreti felvonulás

- falunap

- A gyermekek szívesen járnak óvodába.

- A Nevelési Tanácsadó által

végzett iskolaérettségi vizs-gálatok eredménye és az is-kolai bemeneti vizsgálatok eredménye (Difer) a gyerme-kek megfelelő fejlődését iga-zolják

- A gyerekek gyorsan és jól

beilleszkednek az óvodai majd az iskolai életbe.

- A falu lakossága igénybe

veszi ezt a szolgáltatást, nem viszik a város óvodáiba gyermekeiket.

- A gyerekek ismerik a nép-

szokásokat, hagyományokat. Azok ünnepi megjelenítésé-ben szívesen vesznek részt. Esetleg rendelkeznek is azokkal a kellékekkel (pl. népviselet), melyek a közös-ség jellegzetességei.

26

2. Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

1. A műveltségterületek, a tanított tantárgyak isme-retanyagán, az elsajátítás folyamatán keresztül azoknak a kulcskompe-tenciáknak a megalapo-zása ill. kialakítása, me-lyek lehetővé teszik a tár-sadalmi és gazdasági vál-tozásokhoz való rugal-mas alkalmazkodást és az egyén sorsának önálló irányítását.

• Tantárgyanként a következő kulcskom-petenciák fejlesztésének lehetőségeit fel-tárni, meghatározni:� - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - Hatékony, önálló tanulás - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményező képesség és vállalko-

zói kompetencia - Esztétikai és művészeti tudatosság és

kifejezőképesség • Eredményes és hatékony tanulási mód-

szerek és technikák elsajátíttatása • Az IKT technikák elsajátíttatása.

�Konkrétan lásd: A Helyi tanterv tantár-gyainak cél-és feladatrendszerénél.

• A kompetenciaalapú oktatási program-csomagok alkalmazása

• A kompetenciaalapú oktatási program-csomagok adaptálása; egyes moduljai-nak beépítése a tanítási folyamatba

• A kooperatív technikák alkalmazása a tanírási órákon

• A személyes részvétel és tapasztalás lehetőségének biztosítása a tanulás fo-lyamatában

• Differenciált és adaptív tanulásszervezés • Az egyéni problémák feltárása és keze-

lése – a szükséges szakemberek bevoná-sával

• A tanulás tanítása; Tanulás-módszertani ismeretek tanítása az osztályfőnöki-, szakórák ill. a napközis idő keretében

• Informatikai ismeretek tanítása, alkal-mazása; Internet-használat

• A nem szakrendszerű oktatás bevezetése a felső tagozaton

• Az alap kulturtechnikák elsajátításának színvonala, az alapkészségek fejlettsége a mérések alapján megfele-lő.

• A kompetencia-mérések eredményei folyamatos ja-vulást mutatnak, de leg-alább elérik vagy megköze-lítik az országos ill. városi átlagot.

• A részképesség-problémák nem alakulnak át tanulási, magatartási zavarokká.

• Tanulóink nagy része haté-kony és eredményes tanulá-si módszereket alkalmaz.

• Az IKT ismerete és rend-

szeres használata a tanítási órán és tanári, tanulói felké-szülésekben, ismeretszer-zésben.

27

3. A továbbtanulásra, pályaválasztásra, a felnőtt lét szerepeire történő felkészítés területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

1. A helyi tanterveink is-meretanyagának elsajátí-tásával, valamint a fej-lesztési feladatok teljesü-lésével tanulóink felelje-nek meg a következő is-kolafokozat bemeneti követelményeinek mind az általános, mind a mű-vészeti és sportiskolai képzés területén.

• A helyi tantervünk tantárgyi rendszeré-nek eredményes tanításához szükséges személyi, tárgyi és szervezeti feltételek biztosítása

• Az életpálya-építés kompetenciaterület programcsomagjainak anyagának beépí-tése a képzés taralmába

• A következő iskolafokozat intézménye-inek fejlesztési és tudásszint- követel-ményeinek megismerése

• Az eredményes továbbtanuláshoz szük-séges kompetenciák kialakítása

• Az intézményben megszerzett tudás értékének folyamatos „szondázása” – mérésekkel és a tanulók versenyezteté-sével

• Kötelező és választható tanórák • Szakkörök, előkészítők • Művészeti és sportiskolai foglalkozások • Differenciált foglalkozások • Egyéni fejlesztések • Pályázati és versenyeztetéséi lehetősé-

gek kihasználása • Kapcsolattartás a középfokú intézmé-

nyekkel (után-követés)

• Az első helyen megjelölt intézménybe való bejutás arányai megfelelőek, éven-te javuló tendenciát mutat-nak.

• A középiskolák visszajel-zései pozitívak.

• Növekszik,, de legalább stagnál az érettségit adó in-tézményekbe jelentkezők száma.

• Növekszik a versenyeken résztvevő tanulók száma, eredményessége.

2. Tanulóink egyéni képes-ségüknek, érdeklődésük-nek megfelelően, reáli-san válasszák meg to-vábbtanulásuk irányát.

• A tanulók érdeklődésének, képességei-nek minél mélyebb megismerése

• Az egyéni érdeklődés kielégítésének és a képességek fejlesztésének minél több teret biztosítani az intézmény keretein belül

• Az önismeret, a céltudatos magatartás fejlesztése

• Háttér és igényfeltáró vizsgálatok • Egyéni elbeszélgetések • Kapcsolattartás a szülőkkel • Önismereti és személyiségfejlesztő fog-

lalkozások • Nyílt napok, bemutatók, pályaválasztási

börzék programjain való részvétel biz-tosítása/szervezése

3. A permanens tanulás, a munkaerőpiachoz való rugalmas alkalmazkodás szükségességének felis-mertetése, beláttatása.

• Az önismeret és az életpálya-tervezés összhangjának kialakítása

• Tanítani, gyakorolni a krízishelyzetek, kudarcok megoldásának technikáit

• A szociális és állampolgári kompetenci-ák tudatos fejlesztése

• Esetmegbeszélések • Drámajátékok, szituációs gyakorlatok • Életpálya-tervezés- a lehetséges bukta-

tók, módosítások számbavételével

28

4./1. Az oktatás, az intézmény profilját adó sajátos képzések területén (általános iskola) Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

1. A sportiskolai képzés célja a sportolás, a mozgás, az egész-séges életmód iránti igény felkeltése; a sport terén ki-emelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatá-sa, a versenysport utánpótlá-sának nevelése, a sport és a tanulás összehangolása. Intézményi cél a módszertani központtá válás.

• Személyi és tárgyi feltételek valamint minél több sportági kínálat biztosítása

• A sportosztályok (1. és 5. évf.) folya-matos megszervezése, az évfolya-monkénti lefedettség megteremtése a tehetséges tanulók felkutatásával, be-iskolázásával.

• Egyesületi kapcsolatok szélesítése, ki-építése ill. megtartása

• A sportolók tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése ill. segítése.

• Közös szakmai programok, bemutató foglalkozások, edzések érdeklődő és hasonló profilú intézményekkel.

• A kötelező testnevelés órák keretében is külön foglalkozunk a tehetséges gyer-mekekkel.

• Színvonalas, tervszerű testnevelés órák-kal, edzésekkel általános és sportági képzés

• Konduktor tanárokkal segítségnyújtás • Versenyeztetés • Egyesületekkel való együttműködés • Folyamatos PR tevékenység tehetség- kutatás •

• Egyéni és csapat verseny-eredmények

• Egyesületekhez, klubok-hoz való csatlakozás szá-ma

• A keresettség növekedése • Eredményes tanulmányi

munka • A megszervezett szakmai

programok száma, az ér-deklődés mértéke

2. Az informatikai eszközök használata váljon általánossá a pedagógusok és a tanulók körében. Az informatikaokta-tás segítse az önálló ismeret-szerzést és az egyéni képessé-gek differenciált fejlesztését. A pedagógusok és a tanulók digitális kompetenciájának kialakítása.

• A számítógép kezelésének megtanítá-sa/megtanulása minél több gyermek és pedagógus számára

• Az interaktív tábla, a digitális tan-anyag használata a tanítási órákon

• Fejlesztő programok ill. szoftverek beszerzése; ppt-k, digitális tananyag-ok összeállítása

• Belső és külső képzéseken való részvé-tel; a tapasztalatok továbbadása

• Az elkészült tananyagok, feladatok ösz-szegyűjtése (feladatbank, információs bank)

• Egyéni és csoportos fejlesztő foglalko-

zások szervezése • Szakkör működtetése az óratervszerűen

informatikát nem tanuló gyermekek számára

• A számítógép-használat ill. az IKT elterjedése a gyer-mekek és a kollegák köré-ben.

29

4./ 2. Az oktatás, az intézmény profilját adó sajátos képzések területén (általános iskola) Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

3. Az angol és idegen nyelvi német nyelv legalább alap-szintű elsajátíttatása; a nyel-vi kultúrkörhöz tartozó kul-turális értékek és nemzeti hagyományok megismerte-tése.

• Személyi és tárgyi feltételek biztosí-tása

• Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek és a pozitív attitűd kialakítása; mint kulcskom-petencia fejlesztése

• Rendezvények szervezése

• Az angol nyelv első, az idegen nyelvi német 4. osztálytól tanulható

• Nyelvi laborral, nyelvi teremmel bizto-sítunk feltételeket az oktatáshoz

• A felső tagozaton nyelvvizsga előké-szítőt szervezünk

• Versmondó verseny, Halloween szer-vezése

• Az idegen nyelvi kommu-nikáció alkalmazása az is-kolán kívül is.

• Az elsős nyelvi csoport rendszeres megszervezhe-tősége biztosabb.

• A rendezvények látoga-tottsága nő.

4. A nemzetiségi német nyel-vet tanulók a nyelv elsajátí-tásával párhuzamosan is-merjék meg a nemzetiség kultúráját, hagyományait; törekedjenek legalább alap-fokú nyelvvizsga letételére. Tanulóink őrizzék ill. erősít-sék nemzeti identitásukat, nemzetiségi közösséghez való tartozásukat; ismerjék és gyakorolják a kisebbségi jogokat.


• Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek és a pozitív attitűd kialakítása; mint kulcskom-petencia fejlesztése

• Adaptálni a kompetenciaalapú okta-tás programcsomagjának tartalmát

• Kapcsolattartás a városban működő hagyományőrző, hagyományápoló intézményekkel, szervezetekkel, személyekkel

• Rendezvények szervezése

• Csoportbontásban, magas óraszámban tanítjuk a nyelvet

• Nyelvi laborral, nyelvi teremmel bizto-sítunk feltételeket az oktatáshoz

• Hagyományápoló, nemzetiségi tánc-csoportot szervezünk

• A felső tagozaton nyelvvizsga előké-szítőt szervezünk

• Évente nemzetiségi napokat rende-zünk, a város más oktatási intézménye-inek meghívásával.

• Az idegen nyelvi kommu-nikáció alkalmazása az is-kolán kívül is.

• A nyelvet tanulni akarók számának növekedése, de legalább stagnálása

• Versenyeken való ered-ményes szereplés

5. Más nemzeti, etnikai nép-csoporthoz (pl. roma) tarto-zók nemzeti identitásának megőrzése mellett, a több-ségi társadalom elvárásainak való megfelelés elősegítése.

• A nemzetiségi kultúra elemeinek megismerése és beépítése a tan-anyagba

• A szülők iskolával való együttmű-ködésének erősítése

• Egyéni fejlesztés, differenciálás • Interkulturális oktatás

• Nő az általános iskolát si-keresen elvégző és tovább-tanuló cigány tanulók ará-nya, csökken a magánta-nulók száma

6. Átlagos vagy az alatti ké-pességeket mutató tanulók tanulási motivációjának fel-keltése, megőrzése – az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása

• A szakszolgálatokkal való együtt-működés

• A fejlesztés és gyógypedagógiai re-habilitációt biztosító foglalkozások megszervezése

• A szükséges szakszolgálati vizsgálatok elvégeztetése

• Egyéni fejlesztési tervek készítése • Egyéni vagy kis csoportos fejlesztések • Differenciálás, adaptivitás

• Csökken, de legalább stagnál a tanulási kudarc miatti pszichés és maga-tartási problémák száma.

30

4./3. Az oktatás, az intézmény profilját adó sajátos képzések területén (művészeti iskola) Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

Minden művészetoktatási tevékenység általános célja, hogy önkéntes alapon minél többen rátaláljanak azokra tevékenységi formákra, szabadidős elfoglalt-ságokra, melyek szórakoztatva tanítják, fejlesztik és sikerhez, pozitív élményekhez juttatják. Cél a művészetek iránti érdeklődés felkeltése, azok rendszeres gyakorlásához szükséges képességek kialakítása. Általános cél a műértő, a megfelelő kritikai érzékkel és értékítélettel rendelkező, igényes közönség kiala-kítása. A város művészeti vérkeringésében való részvétel, és ezáltal a közízlés formálása.

1. A művészet, a kreatív alkotó vagy reprodukáló tevékeny-ség iránti érdeklődés felkel-tése; a különböző művészeti ágak művelésében tehetsé-ges gyermekek képességei-nek feltárása, fejlesztése. Az esztétikai - művészeti tuda-tosság, mint kulcskompeten-cia fejlesztése.


• Minél több művészeti ág és azok ki-próbálási lehetőségének biztosítása

• A művészeti képzésbe bevont tanu-lók létszámának emelése – akár ki-helyezett tagozatokkal

• A különböző művészeti ágak műve-lése és az általános iskolai oktatás közötti transzferhatás kiaknázása; a tanulók komplex fejlesztésének ér-dekében.

• Művészeti csoportok működtetése • Versenyeztetés • Előadások, kiállítások, szereplési lehe- tőségek biztosítása • A kompetenciaalapú oktatás program-

csomagjainak tartalmát adaptáljuk a művészeti képzésbe is. (életpálya, szö-vegértés C típus)

• A tanulók orientálása adottságaiknak megfelelő művészeti ágak, tevékenysé-gek felé

• Versenyeredmények • Kiállításokon, kulturális • rendezvényeken való

rendszeres szereplés • Továbbtanulási szándék a

művészeti területeken

2. A zeneművészeti oktatás célja a zenei műfajok sajá-tosságainak, megjelenítési módjainak, a kiválasztott hangszer(ek) alkalmazásá-nak megismertetése; Az ön-kifejezés eszköztárának gaz-dagítása; a zene kritikai be-fogadására való felkészítés; a zenélés, mint lehetséges életpálya megismertetése, megszerettetése

• A zenei műveltség megalapozása • A zenei képességek fejlesztése • A zenei írás és olvasás készségének

megalapozása • A technikai készség, az improvizá-

ciós képesség és a kreatív reproduk-ciós képesség kialakítása

• Rendszerezett zenei ismeretek, álta-lános zenei műveltség átadása

• Tehetséggondozás • Felkészítés szakirányú továbbtanu-

lásra

• Egyéni és csoportos hangszeres oktatás • Tehetség, adottság szerinti csoportba

sorolás (A,B) • Zenekarban muzsikálás • A szereplés lehetőségének biztosítása

(házi hangversenyek, kulturális esemé-nyek stb..)

• Versenyek szervezése ill. versenyeken való részvétel

• Zenei táborok

• Versenyeken elért ered-mények ill. indulók száma

• A tanulói létszám növeke-dése, de legalább stagnálá-sa

• A város és környékének zenei rendezvényein való megjelenés, szereplés és azok visszhangja

• Az általunk szervezett ver-senyeken résztvevők szá-mának növekedése, de legalább stagnálása.

31

4./4. Az oktatás, az intézmény profilját adó sajátos képzések területén (művészeti iskola) Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

3. A képzőművészeti oktatás célja: a látás kiművelése és tudatosítása, a képi művelt-ség megalapozása, a képi képzelet és emlékezet bőví-tése, a vizuális gondolkodás és kifejezés, megjelenítés képességeinek fejlesztése. Élmények, gondolatok, ér-zelmek vizuális kifejezési módjának megalapozása.

• Megfelelő személyi és technikai hát-tér biztosítása

• A tanulók felkészítése a mondaniva-lóhoz igazodó képi nyelv és techni-ka adekvát megválasztására

• A kézügyesség fejlesztése a tervező, konstruáló, anyagformáló, eszköz-használó, tárgykészítő környezetala-kító tevékenységek által

• A tanulók általános műveltségének bővítése a műelemzési és művészet-történeti ismeretek közvetítése által


lásra

• Különböző technikák megismertetése a rajztól a festészeten át a szobrászatig, a fotó és videó-technikáig – hozzájárulva az egyéni kifejezési eszköz megtalálá-sához

• Kiállítások, tárlatok, alkotótáborok szervezése

• Részvétel pályázatokon, versenyeken

• Pályázatokon, versenye-ken, kiállításokon szereplő munkák számának növe-kedése

• A képzőművészeti tanszak tanulói létszámának növe-kedése, de legalább stag-nálása

• Az általunk meghirdetett pályázatokon, versenye-ken résztvevők számának növekedése

4. A dráma tanszak működte-tésének célja a gyermekek játékigényének, szereplési vágyának kielégítése, kom-munikációs képességeik fej-lesztése; értékorientált kö-zösségfejlesztés a dráma eszközeivel. A színjáték, mint művészi kifejezési for-ma megismertetése.

• Az érzelmi kompetencia elemeinek (pozitív beállítódás, egymásra figye-lés, együttműködési készség, tole-rancia, türelem) kialakítása.

• A drámacsoporthoz igazított, a sze-mélyiségformálást elősegítő tevé-kenységek szervezése és produkciók összeállítása

• A tanulók általános műveltségének bővítése a műelemzési és művészet-történeti ismeretek közvetítése által


lásra

• Képességfejlesztő gyakorlatok és imp-rovizációs feladatok

• Alapvető színpadtechnikai eljárások • Szereplési lehetőségek megteremtése

és kihasználása annak érdekében, hogy a gyerekek tudják másokhoz mérni produkciójukat, lássanak mintákat.

• Részvétel versenyeken, színjátszó-találkozókon

• Művészeti táborok szervezése

• A jelentkező tanulók szá-mának növekedése, de legalább stagnálása

• A versenyeken elért ered-mények

• A város kulturális életében betöltött szerep és annak visszajelzései

32

4. /5. Az oktatás, az intézmény profilját adó sajátos képzések területén (művészeti iskola) Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

5. A modern –társas - és nép-tánc oktatás célja a fizikai állóképesség, az ügyesség, a ritmusérzék, tér-és formaér-zék, a mozgáskultúra fejlesz-tése. Társas tevékenység lé-vén a kapcsolattartás, együttműködés, alkalmaz-kodás képességének fejlesz-tése Nemzeti, népi hagyo-mányok megismertetése, át-örökítése - értékmegőrzés

• Az oktatás színvonala, légköre olyan legyen, hogy a tánc örömöt jelent-sen, jól motivált tevékenység le-gyen; érzelmi hatása segítse a meg-tanulás folyamatát.

• A gyerekek tanulják meg a mozgás és a zene összhangjának művészi eszközökkel való kifejezését.

• A technikai elemek kellő szintű alapo-zása, begyakorlása

• A koreográfiák kialakításában kreatív, kooperatív együttműködés vagy szük-ség szerinti „alázat”.

• Az egyéni teljesítmény, produktum tö-kéletesítése – a közös alkotás sikeres-sége érdekében

• Versenyeken, művészeti előadásokon, kulturális rendezvényeken való rend-szeres szereplés

• A táncoktatásban résztve-vők száma nő vagy leg-alább stagnál

• Versenyeredmények • A fellépésekről ill. azok

színvonaláról kapott ref-lektálások, vélemények.

33

5. A tehetséggondozás és hátránykompenzálás területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

1. A tanulók adottságainak, képességeinek kiteljesíté-se; különös tekintettel az értelmi, művészi és fizikai képességekre. A sportban tehetséges gyermekek sportiskolai rendszerben, a művészetben tehetségesek művészeti iskolai rend-szerben történő képzése, szakirányú továbbtanulá-suk megalapozása.

• A tehetség felismerése • A tehetséggondozáshoz szükséges sze-

mélyi, tárgyi és egyéb környezeti feltéte-lek biztosítása

• A tanítás tartalmának, módszertanának adaptív megválasztása; személyre sza-bott differenciálás, kooperatív technikák alkalmazása a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon

• A tanulók énképének, önismeretének alakítása

• A tehetségek menedzselése

• A tanulók képességeinek feltárása kü-lönféle módszerekkel, eszközökkel (pl. megfigyelés, vizsgálat, szakvélemény stb.)

• „Felvételi” a speciális képességeket igénylő képzési területekre (művészet, sport)

• Választható tanórán belüli és tanórán kívüli képzések, lehetőségek (nyelv, in-formatika, sport, művészet)

• Kapcsolatok, külső lehetőségek (pl, sportegyesületek, külföldi kapcsolatok stb.)

• A tehetségek menedzselése; a sikerél-ményhez jutás feltételeinek megteremté-se (versenyeztetés, szerepeltetés, kiállí-táson való részvétel stb.)

• A versenyeken szereplők számának és eredményeik-nek pozitív változása

• A partneri elégedettségi vizsgálatok alkalmával a szülők és gyermekek pozitív visszajelzéseinek száma, aránya növekszik

• Javul a tanulók egymáshoz való viszonyulása (elfoga-dás, értékelés)

• Szociális probléma miatt tanuló nem marad ki a szá-mára szükséges képesség-fejlesztő foglalkozásokról, művészeti órákról és sport-tevékenységből.

2. A családi eredetű szoci-ális hátrányok egyben ne jelentsenek behozha-tatlan hátrányt a tanu-lásban és az egyéb ké-pességek kibontakozta-tásában

• A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek feltérképezése

• A fejlesztés transzferhatásait kiaknázva, a teljes személyiségre hatás

• A szükséges személyi, tárgyi, tanulás-szervezési lehetőségek biztosítása

• A szociálisan hátrányos helyzetű, tehet-séges tanulók anyagi megsegítése

• Az egyéni képességek feltérképezése, a személyre szóló vagy differenciált fej-lesztés ill. tehetséggondozás az előzőek-ben leírt módon történik.

• Az anyagi támogatás biztosításához pá-lyázatok írásával, segélyek kérésével ill. javasolásával, alapítványi támogatások-kal és egyéb szponzori tevékenységgel járulunk hozzá.

34

6. A személyiségfejlesztés, a szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

1. Reális énképpel, önérté-keléssel rendelkező és ennek függvényében önmagának reális célt ki-tűzni tudó gyermekek nevelése.

• Adaptálni a szociális és életviteli kompe-tenciaterület programcsomagjainak tar-talmát.

• Drámapedagógiai módszerek és önisme-reti foglalkozások szervezése osztályfő-nöki és egyéb tanítási órákon..

• Külső szakemberek bevonása (pszicho-lógus, mentálhigiénikus, szociális mun-kás, védőnő)

•

• Az önellenőrzés, önértékelés gyakorla-tának alkalmazása a tanulók saját telje-sítményének megítélésében

• Előadások, önismereti „tréningek” szer-vezése

• A magukat rendszeresen megmérettetés-nek kitevő (versenyző, szereplő) tanulók siker- és kudarctűrő képességének fej-lesztése

• A sikeres, sikerorientált tanulók számának növeke-dése

• A tanulási sikertelenség okozta magatartási devian-ciák csökkenése ill. stagná-lása

2. Megtalálni minden gyermek személyes érté-keit. Megtalálni azt a te-rületet, ahol sikerél-ményhez juttathatjuk, si-keressé tehetjük, képes-ségei maximumát nyújt-hatja.

• Közvetlen személyes kapcsolat kialakí-tása a tanulókkal

• A személyes kompetenciák és érdeklő-dés feltérképezése megfigyeléssel, méré-sekkel, megfigyelésekkel

• Differenciált személyiségfejlesztés al-kalmazása az egyéni adottságok figye-lembevételével

• Olyan szabadon választható tanórai és tanórán kívüli tevékenységek kínálata, melyben a tanuló kiteljesítheti képessé-geit, érdeklődését.

Pl. sport, művészeti tevékenység • Ösztönző, jutalmazási rendszer alkalma-

zása

• Nő, de legalábbis stagnál a valamely területen kimagas-ló teljesítményt nyújtó tanu-lók száma

• A kudarctűrő képesség nö-vekszik a tanulókban a más területeken megélt sikerek hatására.

3. A beilleszkedés, az együttműködés és egyéni érdekérvényesítés vala-mint a kommunikáció képességének kialakulá-sa, fejlődése.

• A kooperatív tanulás, mint módszer, kapjon egyre nagyobb teret a tanítási órákon

• A tanulók gyakorolják demokratikus jogaikat

• A konfliktuskezelés technikáinak meg-tanítása.

• Páros és csoportmunkák, kooperatív technikák alkalmazása a tanítási órákon

• A vita és a véleménynyilvánítás techni-káinak gyakoroltatása

• DÖK működtetése

• Az egyes közösségekben érezhetően szélesednek a kapcsolatok, melyet szoci-ometriai vizsgálatok igazol-nak.

• Diákjogok gyakorlása

4. A másság elfogadása; tolerancia, megértés, em-pátia képességének ki-alakulása a tanulókban.

• A személyiségi jogok tiszteletben tartá-sával az egyéni motívumok feltárása

• Családlátogatás; szülőkkel való együtt-működés

• Szakszolgálatoktól kért szakvélemény

• Csökken a konfliktusok száma

35

7. Az egészséges életmód, a testi, lelki egészség fejlesztésének területén Cél Feladat Eszköz Sikerkritérium

1. Az egészséges életmód megismertetése; a po-zitív beállítódások, magatartások és szoká-sok kialakulásának elő-segítése.

• A prevenció kiterjesztése a szülők és tanulók körében

• A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

• A sérült ill. fogyatékos emberek iránti segítő ill. elfogadó magatartás kialakí-tása.

• A testi egészséget szolgáló mozgásos tevékenységek népszerűsítése; minél több tanuló bevonása

• Életviteli ismeretek tanítása • Rendezvények, felvilágosító, ismeretter-

jesztő előadások • A védőnő, iskolaorvos által tartott elő-

adások, felvilágosító foglalkozások • Életviteli és gyakorlati ismeretek tanítá-

sa

• Az ismeretek belsővé válá-sa

• Pozitív minta követése • Negatív hatások, befolyá-

sok elutasítása

2. Az érzelmi intelligen-cia illetve a személyek közötti kapcsolatépítés képességének fejlesz-tése

• Önismeret, önbizalom, motiváció fejlesztése

• Önuralom, empátia kialakítása és fejlesztése

• A kommunikáció formáit tanítsuk, gyakoroltassuk

• Teret adunk a gyerekek kezdemé-nyezőkészségének

• Önismereti tréningek • Kooperatív tanulás • Sok közös játék • Versenyek • Csoportmunka • Csoportos művészeti alkotások • Szituációs játékok • A kulturált kommunikáció gyakorol-

tatása

• Általánossá válik a tanórá-kon a kooperatív tanulás.

• A neveltségi szint pozitív irányú változása. (vizsgála-tok)

36

8./1. Az intézmény szervezeti és technikai működése területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

1. Az eredményes működés személyi és tárgyi feltét-eleinek folyamatos, za-vartalan, megfelelő szín-vonalú biztosítása.

• A szükséges – esetleg még hiányzó - pedagógus szakképesítések megszerzése

• A hiányzó feltételrendszer folyamatos pótlása, korszerűsítése

• Az új szervezeti forma működtetésének optimalizálása; a feladatok megosztása, delegálása

• Az igazgatói tanács működtetése • A középvezetők feladatainak, felelős-

ségnek, szerepének megerősítése

• A pedagógus továbbképzési rendszer lehetőségeinek kihasználása

• A kötelező taneszköz-jegyzék szerinti beszerzések ütemezése a fenntartóval történő egyeztetéssel

• Pályázati lehetőségek figyelemmel kísé-rése; pályázatíró team működtetése

• Szponzorok, szülői támogatás igénybe-vétele

• A működéshez szükséges alapvető erőforrások folya-matosan és megfelelő szín-vonalon rendelkezésre áll-nak.

• Sikeres pályázatokkal is forrásokat teremtünk a fej-lesztésre.

2. Multiplikátori feladatokat ellátása, melyek során pedagógusaink a meg-szerzett tudásukat, szak-mai tapasztalataikat to-vábbadhatják; ezáltal szakmai sikerhez, elisme-réshez juthatnak és erő-síthetik iskolánk hírne-vét; a szakmai szolgálta-tás feladatainak ellátása.

• A megszerzett szakmai tekintély, a szakmai szellemi műhely, mint rang, megőrzése, továbbfejlesztése

• Multiplikátori feladatok ellátása minő-ségfejlesztési és szakmai fejlesztések ta-pasztalatainak továbbadásával

• A szakmai szolgáltatás tevékenység-rendszerének és személyi feladat és fele-lősségrendszerének kialakítása.

• Az intézményi PR-tevékenység erősítése az új szolgáltatások átvitele a köztudatba

• Előadások, konferenciák szervezése • Előadások, képzések, referátumok tartá-

sa szakmai rendezvényeken • Bemutatóórák tartása • Szaktanácsadói feladatok ellátása • Szakmai tanfolyamok vezetése

• A partnerek pozitív vissza-jelzései

• Szakmai hírnév és elismert-ség

• Nő vagy legalábbis stagnál az iskola keresettsége, tanu-lói létszáma

3. A kompetenciaalapú ok-tatás terjesztése a közvet-len környezetünkben és a Dél-dunántúli régióban

• A szakmai szolgáltatás tevékenység-rendszerének és személyi feladat és fele-lősségrendszerének működtetése

• Szakmai szolgáltatások nyújtása • A hálózati tanulás feltételeinek kialakítá-

sa a TÁMOP 3.2.2-es projekt keretében

• Bázisintézményi feladatok ellátása – előadások, képzések, bemutató órák tar-tása

• Szolgáltatási és szolgáltatáslogisztikai feladatok ellátása

• A kompetenciaalapú oktatás módszereit és taneszközeit használók száma nő.

37

8/2. Az intézmény szervezeti és technikai működése területén Cél Feladat Eljárás, eszköz Sikerkritérium

4. A sportiskolai képzés teljes évfolyami lefedett-sége; egy-egy osztály év-folyamonként. Iskolánk sportiskolai módszertani központként való működ-tetése

• A sportegyesületekkel, szakszövetsé-gekkel való együttműködési szerződések megkötése; folyamatos aktualizálása

• A sportiskolai képzés iránti érdeklődés felkeltése.

• Segítségnyújtás, információátadás, tájé-koztatás

• A beiskolázás PR-tevékenysége • A szerződések évenkénti vizsgálata • Előadások, • Konferenciák • Bemutató órák • Szakmai tanácsadás

• Pozitív visszajelzések • A sportiskolai képzés bein-

dítása más intézményekben is

5. A művészeti iskola tan-szakai a szakmai önálló-ság mellet működjenek együtt; szolgálják az in-tézmény stabilitását, fej-lődését.

• A különböző művészeti ágak kapcsoló-dási pontjainak, együttműködési lehető-ségeinek megtalálása

•

• Közös programok – előadások, kiállítá-sok, táborok – szervezése, ahol egymás tevékenységeit segítik, kiegészítik az egyes művészeti ágat művelők.

•

6. A pedagógusok munká-jának hatékonysága, eredményessége, színvo-nala emelkedjék; igazod-jon a társadalmi elvárá-sokhoz

• Folyamatos önképzés, tájékozódás a szakirodalomban

• A módszertani kultúra folyamatos fej-lesztése

• A pedagógus értékelési rendszer működ-tetése

• A szükséges szakirodalomhoz való hoz-zájutás biztosítása a könyvtári állomány karbantartásával

• Számítógép-és Internet-használat korlát-lan biztosítása az intézményben

• A tanulók teljesítménye az országos kompetenciaméré-sen javuló tendenciát mu-tatnak

• Pozitív visszajelzések a tanulóktól és a szülőktől

7. Kulturált és biztonságos iskolai környezet kialakí-tása

• Az intézmény épületeinek biztonságos megközelíthetőségének biztosítása

• A tantermek, folyosók, mellékhelyiségek tisztántartása ill. esztétikus berendezése A tanulói felelősségvállalás tudatosítása, erősítése

•

• Együttműködés a fenntartóval, közleke-désrendészettel

• A tantermi berendezések folyamatos karbantartása; szükségszerinti cseréje

• A kialakított rend megőrzé-se

• A rongálások számának csökkenése

• Pozitív visszajelzések



38

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A társadalmi változások, a családok életében történt átalakulások, az iskolának - mint

a szocializáció egyik legfontosabb színterének – a személyiségformálásban betöltött szerepét alapvetően megváltoztatta, kibővítette. Az egzisztenciális hajsza egyre inkább beszűkítette a családi nevelés idejét, hatékonyságát, területeit. Az iskolai személyiségformálásnak új feladatai születtek, melyekkel intézményesen próbáljuk megoldani azokat a nevelési, személyiségfejlesztési feladatokat, melyeket évekkel ezelőtt a családok oldottak meg. A személyiség az egyén lelki életének sajátos összjellege. A személyiség azonban nemcsak mentális, hanem egyéb, a személy önmagához és a környezetéhez való viszonyát is jellem-zi. Célunk: Az egyén fejlesztése minden területen, mivel külső és belső tényezők (tulajdonságok) összes-sége adja a teljes személyiséget. Személyiségfejlesztő tevékenységünknek minden életkorban a következő területeket kell megcéloznia:

• szocializáció, kapcsolatteremtés • reális értékelés, önértékelés • teljesítményen keresztüli fejlesztés

A fejlesztésben olyan külső és belső hatásokat kell biztosítani, melyek a személyiség pozitív változásait idézik elő, a pozitív személyiségjegyeket erősítik.

A cél elérése érdekében fontos… …az iskola részéről …hogy a gyermek ...hogy a szülő

a nyugodt, kiegyensúlyozott, őszinte, megértő légkör, mely a következőkben nyilvánul meg:

• a pedagógusok elfogadó, segítő attitűdje,

• a tanár-diák viszony em-beriessége,

• a diákok jogainak, igé-nyeinek, szükségleteinek széleskörű figyelembevé-tele, kielégítése

• ismerje a legfontosabb motivációs tényezőket (szükséglet, érdek, lelki-ismeret),

• legyen világos képe sze-repeiről, hovatartozásáról,

• tudatosítsa másokhoz való viszonyát, felelősségét.

• ismerje gyermeke ké-pességeit és személyi-ségét

• reálisan értékelje gyer-meke teljesítményét és az elé állítható köve-telményeket

• partnerként működjön együtt a pedagógussal

• hasonló értékeket köz-vetítsen, mint az iskola.

Az iskolai légkör megőrzése, javítása érdekében

• Szorgalmazzuk a szülőkkel való kapcsolattartás kibővítését. Ennek célja a jobb meg-ismerés, a problémák gyökerének alaposabb ismerete, a nevelés és az értékrendek ösz-szehangolása.

• Teret adunk a diákok közösségszervező, jogérvényesítő tevékenységének, támogatjuk a DÖK munkáját.



39

• Lehetőséget biztosítunk közösségépítő, szabadidős, kötetlen foglalkozások szervezésé-re, ahol a tanár-diák viszony és a gyerekek közötti kapcsolatok más aspektus szerint szerveződhetnek.

• A nevelés során olyan probléma-megoldási, konfliktuskezelési eljárásokat alkalma-zunk, amelyek kapcsán a gyermek elsősorban a segítőszándékot kell, hogy megtapasz-talja.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatatok:

• A tanulók együttműködési kompetenciájának fejlesztése • Ön-és társismeret fejlesztése az önértékelés és csoportértékelés folyamatos alkalmazá-

sával • A tolerancia és a másság elfogadásának fejlesztése, a kooperációra való tanulói szere-

pek alkalmazásával

Mivel az egész iskolai tevékenységrendszer a személyiségfejlesztést szolgálja, a legfőbb cé-lokat kiemelve, a személyiségfejlesztés érdekében a következő eljárásokat, lehetőségeket biztosítjuk intézményünkben: 1. Az életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek tanulóink képességei Ennek érdekében:

• Figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat a tananyag kiválasztásánál, a tanulás-szervezésnél, a napi- és a heti rend kialakításánál.

• Differenciált tanulásszervezéssel és feladatkijelöléssel alkalmazkodunk a tanulók egyéni szükségleteihez.

• Külön hangsúlyt fektetünk a szabadidős tevékenységekre, a pihenés és a kikapcsoló-dás lehetőségeinek megteremtésére.

2. Az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetséggondozás, a szociokulturális hátrányok csökkentése Ennek érdekében:

• Hatékony tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel juttatjuk el tanulóinkat alapve-tő képességeik olyan fejlődési fokára, amely lehetővé teszi számukra a továbbhaladást.

• Osztályszinten a tehetséges tanulók többoldalú személyiségfejlesztése érdekében al-kalmazzuk a kooperatív csoportmunkát, ill. azon belül is az egyéni képességeket fi-gyelembe vevő differenciált képességfejlesztést.

• A művészeti nevelés területén nagy gondot fordítunk a tanulók egyéniségének megis-merésére, hogy az önkifejezés művészi útját adekvát módon tudja megválasztani.

• A tanár-diák viszony közvetlensége, őszintesége, nyíltsága, a pedagógus példamutatá-sa az alapja a fejlesztésnek.

• Az iskola tárgyi felszereltségével, eszközellátottságával, pedagógusaink felkészültsé-gével a lehetőséghez mérten igyekszünk csökkenteni a szociális hátrányokból adódó hiányosságokat, esélyt teremteni a felzárkózásra.

• Az egyéni haladást ill. az egyénre szabott tanulási módszereket a pedagógusok tehet-séggondozással, korrepetálással, fejlesztőfoglalkozásokkal, adaptív tanulásszervezés-sel biztosítják.

• A csoportbontás, differenciálás, individualizált feladattervezés szintén az egyéni ké-pességek kibontakoztatását segítik.



40

• Széleskörű képzési és szakköri kínálattal tesszük lehetővé a kognitív képességek fej-lődésén kívül egyéb képességek kibontakozását és ezáltal a gyermek sikerélményhez jutását. (művészet, sport, nyelv, informatika)

• A szabadidőben olyan szervezett kulturális programokon vesznek részt tanulóink, me-lyekre családi lehetőségeik nem mindenkinek adnak módot.

3. Tudásra, önművelésre való törekvés, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása Ennek érdekében:

• A tanulási, tanítási folyamatban megtanítjuk azokat az ismereteket, kialakítjuk azokat a képességeket, amelyeket tanulóink a legkülönbözőbb tevékenységi formákban al-kalmazni fognak.

• Az önművelés, önkifejezés és kulturált szabadidő-eltöltés lehetőségét teremtjük meg a művészeti oktatással és a sportiskolai képzéssel.

• A művészeti nevelés folyamatában, a gyermekekben tudatosítjuk a folyamatos gyakor-lás, szinten tartás szükségességét.

• Tapasztalati úton – mind a közismereti, mind a művészeti nevelésben-oktatásban - tu-datosítjuk a tanulókban az elsajátított ismeretek egymásra építhetőségét; az interpretá-ciókon és az önálló alkotásokon keresztül

• Az önművelés igényét keltjük fel a könyvtárhasználati és informatikai ismeretek taní-tásával, a művészeti neveléssel, a nívós szabadidős programokkal.

• Kialakítjuk ill. megalapozzuk az élethosszig tartó tanulás képességét, igényét és az eh-hez szükséges kompetenciákat.

• A mindenkori igényeknek megfelelően szervezzük a szakköröket, sportköröket, sza-badidős tevékenységeket.

• Az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz szükséges technikákat „A tanulás tanítása” segíti.

4. Diákjaink törekedjenek önismeretre, reális énkép kialakítására Ennek érdekében:

• Önismereti tréningek, személyiségfejlesztő csoportos foglalkozások zajlanak az osz-tályfőnöki órák keretében az osztályfőnök és az iskolában dolgozó szociális munkások közreműködésével.

• Az életpálya-építés és a szociális kompetenciaterület programcsomagjainak anyagát beépítjük az oktatás tematikájába.

• Lehetőséget adunk tanulóinknak arra, hogy egyéni értékeiket felfedezzék, azt szemé-lyiségük fejlesztésére kiaknázzák. Ezt a célt szolgálja az iskola sokféle képzési és vá-lasztható tevékenységi formája.

• Felhasználjuk a személyiség fejlesztésére a közösség formáló erejét is – egymás csele-kedeteiről, teljesítményéről nyílt, őszinte véleménymondással. Ehhez megtanítjuk a véleménynyilvánítás és kommunikáció megfelelő formáit.

• A művészeti nevelés alapfeladata a műelemzés, kritika érzék fejlesztése – melyet egymás munkáinak őszinte elemzésével, bírálatával gyakorolnak a növendékek. Ebben megfelelő mintát a tanár mutat.



41

5. Tanulóink tartsák be az alapvető erkölcsi normákat, az együttélés szabályait Ehhez:

• Módot adunk rá, hogy a kisebb (osztály) és nagyobb (iskola) közösség szabályait rész-ben közösen alakítsuk ki. (pl. a DÖK javaslatot tehet a házirendben megfogalmazandó szabályokra.)

• A példaképként követhető diákokat ünnepélyes keretek között erkölcsi elismerésben részesítjük. (Iskolagyűlésen kapják meg igazgatói dicséretüket.)

• A kívánatos magatartásformák kialakítását a drámapedagógia eszközeinek meggyöke-reztetésével is szeretnénk megvalósítani.

• A különböző sport és művészeti csoportokban – főként ahol az egyéni teljesítmények integrálódnak a közösségi teljesítménybe (tánc, dráma, sport) – különös hangsúlyt kap a közösségi nevelés, mások személyének és munkájának tisztelete és az alkalmazko-dás.

6. Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás iránti igény kialakítása Ennek érdekében:

• Biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét. • A tárgyi környezet esztétikáját, az egészségre káros hatások kiküszöbölését igyek-

szünk biztosítani. • Támogatást nyújtunk tanulóinknak a káros függőséghez vezető szokások megelőzésé-

ben. Ehhez prevenciós programokat szervezünk a védőnő, az iskolaorvos és a rendőr-ség segítségével.

• Gyakorlati ismereteket sajátítanak el a tanulók az Életvitel c. tantárgy keretében és az életpálya-építési és szociális kompetenciaalapú programcsomagok moduljaiból.

• A testi, fizikai egészség mellett a mentális egészség kialakítására, megőrzésére törek-szünk a tanulási, sportolási, művészeti sikeresség lehetőségeinek biztosítása által.

• Családos kirándulások, programok; Diákutazók Klubja • Bővebben lásd az Egészségnevelési programban!

7. Különböző nemzetiségi népcsoporthoz tartozó tanulók identitásának megőrzése, erősítése A személyiség legfontosabb eleme az identitás, önmaga elfogadása. Ezáltal lesz képes mások elfogadására is. Ezért:

• A német nemzetiségi nyelvoktatás keretében nagy hangsúlyt kap a hagyományápolás, kapcsolaterősítés a nyelvi környezettel valamint a kisebbségi jogok ismerete és gya-korlása.

• A különböző nemzetiségek, etnikumok kultúrájának, értékeinek, szokásainak megis-mertetésével megtanítjuk elfogadni, értékelni a másságot.

• Toleranciára, megértésre, empátiára nevelünk az együttélési normák kialakítása kap-csán.

• A művészeti nevelésben is hangsúlyt kapnak a nemzeti sajátosságok.



42

Összefoglalva: A személyiségfejlődés alappillére a személyes fizikai és mentálhigiénés egészség. Ennek érdekében fejlesztjük:

• a másokra figyelés képességét, • a pozitív attitűdöket mások iránt (elfogadás) • a reális önismeretet és önértékelést, • empátiás készséget, • az önérvényesítés és az önalávetés egyensúlyának megtalálását, • a cselekvéskoordinálásnak és kontrolálásának képességét, • a toleranciát, • az identitást, • a szabad, kultúrált véleménynyilvánítást.

Nevelési rendszerünkben biztosítjuk tanulóink autonómiáját. Lehetővé tesszük számukra a legkülönbözőbb igényeik és szükségleteik kifejezését, a tapasztalatszerzést, a társas kapcsola-tok megélését olyan tevékenységek során, amelyekben folyamatos visszajelzést kapnak cse-lekvéseikről, magatartásukról, teljesítményükről. A személyiségfejlesztés feladatainak meg kell jelennie minden pedagógus ismeretközlő, neve-lő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulócsoporthoz, az érintett tanulók életkorá-hoz, személyiségéhez, felkészültségéhez. Pedagógia meggyőződésünkből fakadó értékelési rendszerünkben kiemelt szempont a tanuló önmagához képest elért teljesítménye a személyiségfejlődés bármely területén.



43

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az iskola a társadalom önálló egysége, melyben a tanulók élnek és tevékenykednek. Mivel társadalmi egység, ezért nagymértékben tükrözi a társadalmi állapotokat is – mind szo-ciális, kulturális, mentális és más egyéb, az embert jellemző területeken. A közösségi nevelés lehetőségei és feladatai bővülnek a kompetenciaalapú oktatás bevezeté-sével: a hagyományos osztályközösség mellett fontos szerepet töltenek be a különböző módon szerveződő kiscsoportok, illetve a párok. Az együttműködés, a csoportban való dolgozás nem minden tanuló számára elfogadott és preferált tanulásszervezési eljárás A versenyhez, az egyéni teljesítmények elsődlegességéhez szokott tanulóknak meg kell tanul-niuk másokhoz alkalmazkodni, mások tanulási tempóját elfogadni. Tudomásul kell venniük, hogy a közösség sikere függ az egyén teljesítményétől és felelősségétől, de az egyén erőfeszí-tései hozzájárulnak mások eredményeihez, sikereihez. A kooperatív csoportmunka így az oktatás során nemcsak egy tanulásszervezési eljárás, ha-nem a személyiség-és a közösségfejlesztés egy fontos eszköze és színtere is. Különösen fontos és sok lehetőség nyílik a sportoló osztályokban, a csapatjátékban, a művé-szeti csoportokban a közösségformálásra. Ügyelnünk kell rá, hogy a gyermek megtalálja az általános iskolai, a művészeti és a sportközösségekhez való tartozás egyensúlyát. A művészeti csoportok (zenekarok, táncosok, dráma tagozatosok) közösségfejlesztő hatása azáltal hat, hogy az együttesen végzett munkába a gyermek egyéni teljesítménye integrálódik, s így nem csak szuverén önmagát, hanem mint közösségi tagot is értékeli önmagát. A közösségfejlesztés célja:

• a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése • az együttélés, az együttműködés formáinak, lehetőségeinek megteremtése ill. megta-

pasztalása, • felelős részvétel különböző közösségek életében, • az egyéni és közösségi érdek összehangolásának megtanulása, • az érdekérvényesítés és a demokratikus jogok gyakorlásához szükséges lehetőségek

biztosítása. • A gyermek önmaga munkája, teljesítménye iránti felelősségének kialakítása, erősítése.

Feladataink: A nevelőtestület feladata, hogy az iskolába kerülő gyermek számára olyan ráhatásokat, olyan körülményeket biztosítson, ahol a fokozatosságot betartva:

• A gyermeket bevezetheti a „társadalmi”, közösségi életbe. • Alkalmat, lehetőséget ad a közösséggé szerveződés folyamatának megélésére, megta-

pasztalására. • Segíti a gyermeket abban, hogy a közösségen belül megtalálja az alkalmazkodás olyan

formáit, amellyel saját személyisége és a közösség is egyaránt fejlődik. • Megtanulja a társas érintkezés, kapcsolattartás, kommunikáció szabályait. • Felelősséget érez a társsal szemben, aktívan részt vesz a csoport munkájában. • Megtanulja az önérvényesítő és jogvédő technikák alapjait. • Megtanulja elfogadni a másságot; mások értékeit és tolerálni hibáit. • Megtanulja reálisan értékelni önmagát és másokat. • A problémamegoldásnak és konfliktuskezelésnek a módszereiből is elsajátít néhány

fontos elemet.



44

• Megismeri a közös munka és szórakozás örömeit, élményeit. • Ismeretei bővülésével tágul a közösségtudata abban az értelemben, hogy nemcsak a

családhoz, osztályközösséghez, hanem az iskolához, városhoz, országhoz való kötődé-se is szilárdabbá válik. Kialakul nemzeti és európai azonosságtudata.

Tevékenységi formák, eljárások:

• Az osztályok, művészeti csoportok, sportcsapatok tagjaiból az évek folyamán válik igazi közösség, amikor már szorosabb kötelékek, közös élmények, vagy együtt megélt és legyőzött nehézségek kovácsolják össze a tagokat. A közösség alakításában rendkí-vül nagy szerepe van a pedagógusoknak és a szülőknek. Tapasztalat, hogy azok az kö-zösségek működnek hatékonyabban, ahol a szülők is jobban bevonhatók az iskola bel-ső életébe. Ehhez jó alkalmak az osztályok rendszeres rendezvényei: teadélután, név-nap és születésnap köszöntések, jeles ünnepek közös megünneplése időnként a szü-lőkkel együtt, osztálykirándulás, családos kirándulások.

• A tanulók önértékelését, önismeretét segíti elő, hogy megfelelő formában véleményt mondhat saját és társai munkájáról, viselkedéséről, teljesítményéről.

• A sportosztályokban előtérbe kerül egymás versenyeinek látogatása és a szülők bevo-nása a versenyrendezésekbe, kísérésbe.

• A művészeti csoportok (zenekarok, együttesek, tánc és drámacsoportok) a közös pro-duktum létrehozás kapcsán érnek közösséggé. A csoportot vezető tanár átsegíti a gyermekeket a rivalizálás, egymás munkájának bírálása vagy éppen a siker kapcsán kialakult érzelmi, önértékelési nehézségeken.

• A művészeti tanárok nyíltan, őszintén, de kellő tapintattal és emberséggel irányítják tanítványaikat a „művészi” pályán, ügyelve a kellő motivációra és realitásra.

• A művészeti tevékenységet folytató gyermekek munkáját rendszeres előadások, bemu-tatók kiállítások, hangversenyek keretében az iskola tanulói és mások is megismerhe-tik. Így erősítik az iskolai közösségi élményt és a szélesebb pátriához való tartozás ér-zését.

• Az iskola színeiben való részvétel rendezvényeken, versenyeken – a személyes siker-élményen túl – a nagyobb közösséghez tartozás élményét és felelősségét nyújtja a ta-nulónak.

• Jó hatása van a „közösségélményre” a sikeres tanulók ünnepélyes keretek között törté-nő jutalmazásának, az ünnepi iskolagyűléseken átadott igazgatói dicséreteknek és az ezzel járó igazgatói fogadásnak.

• A tanulók önkormányzó képességének, a társadalmi szerepek gyakorlásának terepe a diákönkormányzat. A diáktanácsba delegált gyermekek megtanulják a diákjogok gya-korlásának módjait, a felelősségvállalást az általa képviselt osztályközösség vélemé-nyének és érdekeinek képviseletét. Hidat hoznak létre a tanulók közössége és a peda-gógusok között.

• Egy nagyobb közösséghez tartozás élményét és egyben a különbözőség, másság érté-két és elfogadását tanulhatják, gyakorolhatják tanulóink a hagyományosan megrende-zésre kerülő nemzetiségi napok alkalmával vagy a cigány kultúra elemeinek tanulása kapcsán.

• Az egyre táguló közösségi lét élményét élik meg tanulóink azáltal, hogy széleskörű kapcsolatot tartunk fenn a város különböző intézményeivel ill. lehetőséget adunk tanu-lóinknak arra, hogy a városban működő egyesületeknek, közösségeknek munkájában részt vegyenek. Pl. együttesek, sportegyesületek.



45

• A hazaszeretet, a szülőföld iránti ragaszkodás érzését alakítják, erősítik a nemzeti ün-nepek alkalmával rendezett műsorok, melynek szereplői az iskola tanulói.

• Nemzetközi kapcsolataink révén betekintést nyerhetnek más országok életébe, szokás-

rendszerébe – ezzel is erősítve identitásukat és toleranciájukat. A hagyományrendszer a közösségi lét, a folyamatosság jele. Az intézmény-összevonással létrejött új intézmény elődeinek hagyományrendszeréből a következőket kívánja megőrizni:

• Tanévnyitó-és záró műsorok • Nemzeti ünnepek megünneplése • Közös karácsonyi műsor (műsor, koncert) • Az iskola dolgozóinak közös karácsonya • Farsangi bál • Nemzetiségi nap • Föld napja, Víz napja, Madarak, fák napja • Iskolai gyermeknap ill. sportnap (Garay nap) • Zöld nap – bababallagás • Ballagás • Kiállítások és művészeti nyílt alkotónapok • Versenyek, műsorok • Mecenatúra – lehetőségtől függően – önkéntesen • Bartina – decemberi nagyműsor • Kakaó-koncert • Zenetanárok országos zongoraversenye • Regionális gitárfesztivál • Megyei trombitás nap • Ifjúsági fúvószenekar januári koncertje • Osztály- és családos kirándulások • Pedagógusnap • Nyári és téli táborok • Téli labdarúgó teremtorna (Zrínyi-kupa) • Nemzetközi kapcsolatok a művészetek és a sport terén • Nyílt nap – saját szülőknek és óvodás gyermekek szüleinek • Tanulmányi versenyek szervezése (iskolai, városi, megyei) • Versmondó és népdaléneklési, hangos olvasási, könyvtárhasználati háziverseny • Iskolagyűlések • Szakmai napok, konferenciák szervezése • Alapítványi bál

Fontosnak tartjuk, hogy a szülőket a lehetőségekhez mérten minél jobban bevonjuk a közös-ségépítés, közösségfejlesztés folyamatába. Ennek formáját az osztályközösségek saját maguk is meghatározhatják. Általános formái a következők:

• Az Iskolaszék és a Szülői Szervezet működtetése • Szülői értekezlet



46

• Fogadóóra • Családlátogatás • Nyílt nap • Osztálykirándulás, családos kirándulás • Farsang szervezése

A tanulói közösségek formái:

• Osztályközösség • Bontott csoportok közössége • Művészeti csoportok (zenekarok, kamaraegyüttesek, tánc-és drámacsoportok, énekkar) • Sportcsapatok • Napközis csoportok közössége • Tanórán kívüli időleges csoportok • DÖK

Az iskola egyéb közösségeiről – melyek a gyermek személyiségfejlődésére csak közvetett hatással vannak - a MIP-ben írunk.



47

5. A SZEMÉLYISÉG ÉS KÖZÖSSÉGFJLESZTÉST SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGEK

5.1. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységi formák 5.2. Beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák 5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 5.4. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 5.5. Gyermek –és ifjúságvédelem

5.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek:

Iskolánk alapvető feladata a tanulói képességek minél magasabb szintű kialakítása, fejleszté-se, kibontakoztatása a tantervi témákon keresztül és azon túl. Ennek megvalósításához figyelembe vesszük a következő alapelveket:

• A képességek kialakulásának ill. kialakításának megfelelő hierarchiája van. Egy új képesség kialakításhoz szükség van egy más képesség meglétére.

• A fejlesztésnek tervszerűnek és folyamatosnak kell lennie. A tanórai folyamatokban érvényesülő alapelveink:

• Kis lépések alkalmazásának elve • A tanulók egyéni fejlődését figyelembevevő differenciált tanulásszervezés elve • A pedagógusok, szülők, tanulók együttműködésének elve • A rendszeresség elve • A tanulói egyenrangúság elve • Az ismeretközpontúság helyett a képességfejlesztés, kompetenciafejlesztés elsőd-

legességének elve A képességek optimális fejlődéséhez feltétlenül szükséges:

• a megfelelő szociális közeg • a megfelelő tárgyi környezet • gyakorlás, egyéni tevékenykedtetés, • irányító és inspiráló környezet, • a fejlesztés optimális idejének (szenzitív szakaszok) hatékony kihasználása, • a képességek hierarchikus kialakítása.

Az alapkészségek fejlesztésének megalapozása a kompetenciaalapú programcsomagok cél-feladat és eszközrendszere által történik az általános iskola azon évfolyamain, ahol ennek előzményei vannak (HEFOP 3.1.2. pályázat, programcsomagok tesztelése) ill. ott, ahol ennek személyi és tárgyi feltételei biztosítani tudjuk. Valamennyi kolléga számára előírt ill. elvárt feladat, a programcsomagot tartalmának ismere-te, valamint a helyi tantervbe, tanmenetekbe való adaptálása. Hozzájárulva ezzel az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása, a kulcs-és alapkom-petenciák fejlesztése és a tehetséggondozás pedagógiai feladatainak megoldásához.



48

A tehetséggondozás számunkra azt jelenti, hogy keressük tanulóinkban azokat az adottságo-kat, képességeket, amelyek kibontakoztatása, megerősítése által sikeressé tehetjük őket, meg-tapasztalhatják egyéni értékeiket, sikerélményt az életpálya-építés egyéni alapjait biztosítjuk számukra.

Célunk :

• Az egyéni képességek kibontakoztatása, a tehetségek felismerése, fejlesztése. • A képességek transzferhatásra alapozva, eredményesebb tanulási és személyiségfejlő-

dési hatások elérése. • Az átfogó célkitűzéseink között nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók szociális készsé-

gének fejlesztésére, mivel az egyén társadalomba való beilleszkedésének egyik fontos mérföldköve együttműködési készsége, mások és a másság elfogadása, a kooperációra és az empátiára való hajlam, érzékenység mértéke. Célunk ezért az egyén személyes kompetenciájának fejlesztésével párhuzamosan a tanulók érzelmi és a szociális kom-petenciájának tudatos fejlesztése is tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt.

Feladatunk: • A tanulók egyéni képességeinek és érdeklődésének feltárása • Olyan személyi, tárgyi, környezeti és széleskörű kínálati lehetőség biztosítása,

mellyel a tanuló képességei iskolán belül is feltárhatók, optimális szinten fejleszt-hetők.

• A közvetített ismeretek, készségek, kompetenciák differenciált fejlesztését lehető-vé tevő tanulásszervezés, a tehetségek differenciált kezelése, fejlesztése.

• Kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felkarolása, menedzselése szükség szerint – fejlődése érdekében - más szakemberhez irányítása.

• A sportban és a művészeti tevékenységekben tehetséges tanulók képességeinek minél jobb megalapozása, kiteljesítése.

Tevékenységeink az egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás területén:

a) Helyzetelemzés; a képességek feltárása

Ehhez használt eszközeink, eljárásaink: • Különböző képességek feltárására szolgáló tesztek, vizsgálatok, mérések • A sportiskolai osztályokba felvételt kérők alkati adottságainak és fizikai

képességeinek mérése. • A művészeti iskola egyes tanszakaira szükséges képességek felmérése (pl.

ritmusérzék, zenei hallás, mozgáskoordináció, fizikai adottságok beszéd-készség,)

• Tanítók, tanárok megfigyelései (gyermek tevékenysége, produktumai) • A kollegáktól kapott információk (pl. tagozatváltáskor) • Más szakemberek véleménye (pszichológus, logopédus, orvos) • Szülővel való beszélgetés • Óvodai vélemény



49

b) Lehetőségek biztosítása • Differenciált óravezetés • Individualizált feladatok • Adaptív tanulásszervezés (MAG - holland módszer) • Kompetencia-alapú oktatás (matematika, szövegértés, életpály és idegen nyelv

kompetenciaterületen) • Csoportbontások • Emelt óraszám – emelt időtartamú oktatás –„B” besorolás • Szakkörök

• Művészeti foglalkozások(zene, tánc, dráma, képzőművészet) • Sport • Versenyekre való felkészítés (tanulmányi, művészeti, sport) • Kiállítások • Pályázatok • Tehetséggondozó szaktáborok • Internet- használat • Könyvtári foglalkozások • Kulturális programok • Külső intézményekhez, egyesületekhez való irányítás

Bár a tehetség kibontakoztatásának fontos eleme az önkéntesség, rendkívül nagy szükség van arra, hogy a pedagógusok ambicionálják tanítványaikat. A művészeti

c) A tehetséges tanulók menedzselése

• Iskolán belül: - Az elért eredmények számontartása - A kialakult jutalmazási rendszer szerint értékelés, jutalmazás, dicséret

• Iskolán kívül: - A város más intézményei által kínált lehetőségek kihasználása - A nálunk optimálisan nem fejleszthető képességek esetén a lehetőségek

feltárása, a gyermek irányítása - Versenyeken való részvétel - Szereplési, kiállítási, megmutatkozási lehetőség biztosítása - Pályázatokkal minél jobb feltételek megteremtése

• Pályaválasztás, pályaorientáció elősegítése a képességeknek megfelelően az önismeret, önbecsülés kialakításával



50

5.2 A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységek Sajnálatos, de általános tapasztalat, hogy a beilleszkedési és magatartás zavaros gyermekek száma az utóbbi időben jelentősen megemelkedett. A beilleszkedési és magatartási zavarok szoros összefüggést mutatnak a hátrányos helyzettel és a tanulási zavarokkal. Célunk: Preventív és korrekciós tevékenységgel az egészséges személyiség kialakulásának segítése; ezáltal csökkenteni magatartási és viselkedési problémával küzdő tanulók számát ill. a prob-lémák súlyosságát. Feladatunk:

• Az iskola széles kínálatából minél több gyereknek találni olyan tevékenységet, amiben sikeres lehet, és ezáltal kompenzálhatja tanulási sikertelenségeit.

• A tanulók megfigyelésével a tünetek korai felismerése és kezelése. • Segítség és tanácsadás gyermeknek és szülőnek. • A családdal való szoros együttműködés és szükség szerint, a probléma súlyosságától

függően, külső szakemberek segítségének igénybevétele. (pszichológus, gyógypeda-gógus, logopédus…)

• Adaptív tanulásszervezéssel és személyiségfejlesztéssel, sikerélmény biztosításával, a kudarchelyzetek minimálisra csökkentésével az egészséges személyiség kialakulásá-nak segítése. Ezáltal biztosított a sikertelenség, sorozatos kudarc miatt kialakuló devi-áns magatartású gyermekek számának csökkenése.

• Példamutatás, pozitív minta adása.

Az eredményes segítségadáshoz nélkülözhetetlen: • A problémák okainak pontos ismerete és meghatározása (organikus, mentális, környe-

zeti) • A személyiségfejlődés és szocializáció folyamatának pontos ismerete (szakirodalom,

továbbképzések) • A pedagógusok és szülők tevékenységének, követelményeinek és értékelési rendsze-

rének összehangolása, • A módszertani kultúra bővítése mind a tanítás, mind a konfliktuskezelés területén, • A tapasztalatok átadásának biztosítása.

Tevékenységeink:

• Információk gyűjtése a gyerekekről - Óvodai vélemény az óvónőktől - Iskolaérettségi vizsgálatok eredményei (Nevelési Tanácsadótól) - Bemeneti és fejlődést vizsgáló mérések, megfigyelések az iskolai szo-

cializáció és a teljesítmény nyomon követésére - Szülőkkel való beszélgetés családlátogatás, fogadóóra stb. keretében - Egy osztályban tanító pedagógusok esetmegbeszélései, tapasztalat ill.

módszerátadó beszélgetései • Szoros együttműködés a családdal, a logopédussal, a szakszolgálatok szakembereivel,

a Családsegítő Központtal, a Gyámügyi osztállyal és a szociális munkásokkal.



51

• Differenciált ill. adaptív tanulásszervezés a tanítási órákon egyrészt az egyéni fejlődés,

másrészt a változatosság biztosítása, a monotónia elkerülése céljából (Pl. kompetenciaalapú oktatás, MAG - holland modell az adaptív tanulásszervezésre, kooperatív tanulásszervezés, csoportos ill. páros tanulás…)

• A tanári hatékonyságot erősítő módszerek alkalmazása (Gordon, drámapedagógia) • Zeneterápia – metakommunikatív, kreatív közösségi tevékenység magatartási, visel-

kedésproblémás gyermekek számára • Következetesség, de szükség szerint, az okok feltárásával egyéni elbírálás biztosítása • Ösztönző rendszer működtetése, mely nem csak a tanulásban kiváló tanulókat juttatja

sikerélményhez. (Igazgatói dicséret - állófogadás) Abban a kérdésben, hogy a tanuló valóban beilleszkedési, magatartási rendellenességgel küzd-e a Nevelési Tanácsadó vagy a szakértői-és rehabilitációs bizottság dönt. Ha a zavar pedagógia eszközökkel kezelhető, korrigálható, akkor az iskola pedagógusai pró-bálnak meg segíteni, ha a probléma ennél súlyosabb, külső szakemberek segítségét kérjük. Lehetőség szerint támogatjuk azokat a pedagógusokat, akik önképzésük során ezen a területen kívánnak tanulni, továbbképzéseken részt venni.

5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanulási kudarc komplex jelenség. Nem csupán az értelmi képességek fejletlensége, kiala-kulatlansága, hanem a teljes személyiség problémája. A tanulási kudarc magában hordozza a magatartási, viselkedési problémák kialakulásának, a devianciának a veszélyét is. A gyermek számára az iskolába lépéstől kezdve, hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a fő tevékenységi forma, melynek minőségétől függ továbbtanulása, személyiségfejlődése, jövője. Ezért fontos, hogy a tanulási nehézségeket, zavarokat, problémákat minél előbb felismerjük és kezeljük. Célunk: A tanulási kudarc, a tanulási probléma kialakulásának elkerülése, ill. a már meglévő tanulási nehézségek minél hatékonyabb kezelése. Feladatunk:

• A tanulási zavarok korai felismerése • A probléma okának, okainak megállapítása (készségek, képességek hiánya, családi

háttér, pedagógusi hiányosság stb.) és lehetőség szerint az okok megszüntetése • Minden gyermeket a saját képességeinek megfelelő szintű képzésben részesíteni • Pedagógiai módszer- és eszköztárunk bővítése, tökéletesítése annak érdekében, hogy a

gyermekekben a tanuláshoz szükséges alapkészségeket, képességeket kialakítsuk; ké-pessé tegyük őket az ismeretek megfelelő szintű elsajátítására, alkalmazására.

• A manifesztálódott tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) kezelése, ak-ceptálása a tanuló teljesítményének értékelésében

• Szükség szerint külső szakemberek segítségének igénybevétele



52

Tevékenységeink, eljárásaink:

• Az iskolát kezdő tanulókat megfigyeljük, egyéni képességeiket feltérképezzük külön-féle vizsgálati eljárásokkal, tesztekkel. (Pl. Difer, iskolaérettségi vizsgálatok stb.) Eh-hez a logopédus és a fejlesztő pedagógus képesítésű kollegáink segítségét is igénybe lehet venni.

• Kapcsolatot tartunk a Nevelési Tanácsadó és a Képességvizsgáló szakembereivel. Vé-leményt, szakmai tanácsot kérünk a problémás tanulók egyéni fejlesztéséhez. Szükség szerint konkrét segítséget kérünk tőlük.

• A Difer bemeneti és az országos kompetenciamérés eredményeinek ismeretében in-tézkedési tervet dolgozunk ki a fejlesztés folyamatának és feladatainak meghatározá-sával.

• Fejlesztőpedagógust alkalmazunk. • Szükség szerint más külső szakember segítségét kérjük. • Az egyéni fejlődési ütemet és haladást figyelembe véve döntően differenciált és adap-

tív óraszervezéssel irányítjuk a tanítási órákat. • Az óvodából az iskolába való átmenet segítése érdekében az alapozó időszak tevé-

kenységeinek beépítése a tanítási folyamatba • Az alapozó időszakot „megnyújtjuk” alkalmazkodva ezzel a tanulók egyéni képessé-

geihez • A hatékonyabb tanulás érdekében tanulástechnikai segítséget adunk a „Tanulás tanulá-

sa” programmal. • Mivel a szülők nem minden esetben tudnak hatékonyan segíteni a tanulásban, ezért

napközit szervezünk. A házi feladatok kijelölésénél szintén törekszünk a differenciá-lásra. A napközis nevelő kiemelt feladata a tanulási problémával küzdő tanulók segí-tése.

• Indokolt esetben felmentést adunk ezeknek a tanulóknak – a törvényben előírtak sze-rint – az egyes tantárgyak tanulása vagy írásbeli munkájának értékelése alól.

• Az ellenőrzés, értékelés során az írásbeli és szóbeli feleletek arányát alapvetően a ta-nuló személyisége, egyéni képessége határozza meg.

• Figyelünk rá, hogy az iskolai élet területén találjunk olyan tevékenységet a gyermek számára, amelyben sikerélményhez juthat, hogy így kompenzálhassa tanulási sikerte-lenségét.

• Fejlesztjük a gyermekek önismeretét. Reális önértékeléssel, kellő önbecsülésre tehet-nek szert, és tudatosan elkerülhetik vagy feldolgozhatják a kudarcokat.

• Fontosnak tartjuk a szülők felvilágosítását, a velük való együttműködést és kapcsolat-tartást. Pedagógusaink számára javasoljuk a családlátogatást.

• Egyéni segítséget biztosítunk korrepetálásokon, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozáso-kon, melyeket délutáni tevékenység során tudunk elvégezni.

5.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A közoktatás jelenleg egyik legfontosabb deklarált célja a hátrányos helyzetű – többek között a szociálisan hátrányos helyzetű - tanulók esélyeinek növelése ill. számukra az esélyegyenlő-ség megteremtése. Alaptörekvés, hogy a szülők anyagi helyzete miatt a gyermekek ne szen-vedjenek hiányt sem az alapvető fizikai szükségleteik kielégítésében, sem az értelmi fejlődé-sük, életesélyeik tekintetében.



53

Célunk:

Esélyteremtés a felzárkózásra a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számra. Feladatunk:

• A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók személyének és körülményeinek feltárása • Az állami és helyi konkrét anyagi ill. természetbeli juttatásokhoz való hozzáférés biz-

tosítása a fizikai szükségletek kielégítéséhez és a tanulás tárgyi feltételeinek megte-remtéséhez

• A szociális hátránnyal együtt járó kulturális hátrányok kompenzálása az oktatás tárgyi feltételeinek és színvonalának minél magasabb szintű biztosításával

A szociális hátrányok leküzdésében szoros együttműködés – közvetlen partneri viszony – szükséges a szülők, pedagógusok és a segítő szervezetek között. Tevékenységek, eljárások:

• A személyiségi jogokat tiszteletben tartva igyekszünk feltárni azoknak a tanulóknak a körét, akik szociális helyzetüknél fogva nagyobb odafigyelést igényelnek. Ebben a munkában nagy segítségünkre vannak az osztályfőnökök családlátogatásai, a gyer-mekvédelmi felelős környezettanulmányai ill. fogadónapjai, a szociális munkás és a védőnő tevékenysége.

• Tájékoztatjuk a szülőket a támogatások igénybevételének lehetőségeiről. Szükség sze-rint segítséget adunk a kérelmek írásában, adatlapok kitöltésében.

• Tájékoztatjuk a szülőket a különböző pályázatokról, ösztöndíjakról. Segítünk ezek megírásában. (pl. Cinka Panna, Arany János ösztöndíj, Mecénás..)

• Az egész napos szolgáltatással, a napközis és kollégiumi ellátással igyekszünk ki-egyenlíteni az esélyeket legalább a tanulási feltételeket és a napi táplálkozást illetően.

• A gyermekvédelmi felelős rendszeresen ír pályázatokat a rászoruló gyermekek tan-szergondjainak, táborozási és utazási költségeinek, egészségügyi ellátásának, étkezési támogatásának és tanulmányi versenyek nevezési díjainak finanszírozásához.

• Az alanyi jogon járó állami és helyi juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit nyilván-tartjuk és felhívjuk a szülők figyelmét a szükséges igazolások beszerzésre. Pl. ingye-nes tankönyv, étkezési kedvezmény igénybevételéhez szüksége igazolások stb. A szo-ciális juttatások, segélyek és támogatások elosztása a mindenkori törvényességi előírá-soknak megfelelően történik.

• Kapcsolatot tartunk azokkal az intézményekkel, akik bármilyen módon segítséget tud-nak adni a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésében. (Pl.: Nagycsaládosok egye-sülete, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhatóság, Családsegítő Központ stb…)

• A kulturális hátrányok kompenzálására azt az egyéni képességekhez igazodó képzési rendszert kínáljuk ill. alkalmazzuk, melyet a felzárkóztatás és tehetséggondozás egyéb területein már felsoroltunk. (Pl. differenciálás és egyéb tanulásszervezési eljárások, szabadon választható képzési területek, szakkörök, műhelymunkák, sportkörök stb.)

• Kiemelten kezeljük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulásának előkészítését ill. a pályaorientációs munkát. Felvételi felkészítőket szervezünk, a sike-res középiskolai felvételi vizsgák megalapozására.

• Alapítványokat működtetünk, melyekkel támogatjuk tanuló ill. művészeti csoportok tevékenységét.



54

5.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek

A társadalomban bekövetkezett kedvezőtlen gazdasági változások (növekvő munkanélküliség, létbizonytalanság), ennek következtében a növekvő életviteli devianciák, az egészségre ártal-mas élvezeti szerek elterjedése, az értékrend-váltás, a családok egyre gyakoribb szétesése stb. rendkívül komoly veszélyeztető hatások a felnövekvő nemzedék egészséges fizikális és men-tális fejlődésére. A családok megélhetési gondjai ebben a nehéz társadalmi helyzetben tovább nőttek. Olyan családok kerültek perifériára, akik eddig gyermekeik megélhetési lehetőségeit, feltételeit biz-tosítani tudták. Olyan „kompenzációs” mechanizmusok léptek életbe, melyek rendkívül rossz mintaként szolgálnak a jövő nemzedéke számára. Az iskolai gyermekvédelem nem függetlenítheti magát ezektől a jelenségektől. Sajátos eszkö-zeivel hozzá kell járulnia a gyermekek egészséges, biztonságos, a társadalmi normákhoz mi-nél inkább közelítő magatartásának, életszemléletének kialakításához. Fontos, hogy bekapcsolódjunk abba a társadalmi összefogásba, mely korunk veszélyforrásai-val szemben a tanulók személyiségének formálására és a prevencióra helyezi a hangsúlyt. Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a következő dokumentumok szellemében ill. előírásai alapján végezzük:

• A Gyermekek Jogairól szóló ENSZ egyezmény • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény • Közoktatási törvény

A feladatot a Ktv. által biztosított óraszámkedvezménnyel egy pedagógus látja el. Célunk: Az alapvető társadalmi, erkölcsi, etikai, életviteli, magatartási stb. normák szükségszerűség-ének megértetése és elfogadtatása a tanulókkal. Személyiségük és életszemléletük olyan irányú fejlesztése, hogy képesek legyenek ítéletalko-tásra, a negatív jelenségek elutasítására. Feladataink:

1. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók és családok körének számbavétele. A veszélyeztető tényezők feltárása.

2. A prevenció – Olyan felvilágosító, oktató-nevelő, életszemlélet-fejlesztő tevékenység, mellyel képessé tesszük tanulóinkat arra, hogy a rájuk leselkedő veszélyeket elkerül-hessék. Megfelelő értékrend, ítélőképesség, felelősségvállalás kialakítása a tanulók-ban, az életviteli nehézségek és devianciák kialakulásának elkerülésére.

3. Korrekció – A már meglévő - a gyermek biztonságát, egészségét, személyiségének egészséges fejlődését - veszélyeztető tényezők hatásainak csökkentése.

Segítségnyújtás – A mentálisan, szociálisan vagy bármely területen segítségre szoruló gyermekek ill. családok megsegítése, az ehhez szükséges források felkutatása.



55

Tevékenységeink: 1. A feltárás területén:

• Családlátogatások, környezettanulmányok, melyeket az osztályfőnökök, gyermekvé-delmi felelős, szociális munkás vagy védőnő jogosult tenni.

• Nyilvántartásba vétel (iskolai adatlap), ill. jelzés a megfelelő intézmény felé 2. A prevenció területén: 2.1. Felvilágosító tevékenység

• Védőnői és iskolaorvos által tartott előadások • Drog-prevenciós program

2.2. Tananyagba ágyazott ismeretek nyújtása • Etika tantárgy tanítása • Életvitel és gyakorlati ismeretek c. tantárgy tanítása • Személyiségfejlesztés – a drámapedagógia módszereivel • Környezeti és egészségvédelmi program

2.3. Tanórán kívüli lehetőségek

• DÖK – a diákjogok ismerete és érvényesítésének gyakorlása • Szabadidős tevékenységek – az értelmes és tartalmas szabadidő eltöltésére; a deviáns

körök elkerülése érdekében 2.4. A példaértékű magatartás, tanulmányi és közösségi munka jutalmazása a tanulói és szülői közösség előtt 3. A korrekció és segítségnyújtás területén: 3.1. A szociális hátrányok kompenzálása (Lásd: Az előző fejezetet)

• segélyek, ösztöndíjak, pályázatok stb. • tankönyv-és taneszköz vásárlás támogatása • Kapcsolattartás és segítségkérés kompetens intézményektől és szervezetetektől (pl.:

Szociális Iroda, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, Máltai Szeretetszol-gálat, Nevelési Tanácsadó, Rehabilitációs Bizottság, stb.)

3.2. Mentális hátrányok kompenzálása • Nyugodt, biztonságos légkör biztosítása • Gyakori, tapintatos beszélgetések; egyéni bánásmód • Titoktartás és diszkréció

3.3. Az iskolai eredményesség elősegítése; A sikerélményhez juttató területen való szereplés, megmutatkozás lehetőségének támogatása 3.4. A tanulói jogok védelme ill. érvényesítése 3.5. A szülői jogok védelme és érvényesítése 3.6. Szoros együttműködés a családokkal A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai:

• A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása • A veszélyeztető tényezők feltárása • Segélyezésekkel kapcsolatos ügyek intézésének segítése • Kapcsolattartás az érintett családokkal és a megfelelő intézményekkel, hatóságokkal



56

• Fogadónap tartása, hogy az érintettek is lehetőséget kapjanak problémáikkal szemé-lyesen megkeresni őt

• Együttműködés az osztályfőnökökkel és az iskolavezetéssel • A tanulók személyiségfejlődésének elősegítése

Osztályfőnökök, pedagógusok feladatai:

• Együttműködés a gyermekvédelmi felelőssel • A tanulók részére egészségük, testi épségük, tanulói és személyiségjogaik megőrzésé-

hez szükséges ismeretek átadása; szükség szerint ezek védelmében való intézkedés • Szülők tájékoztatása, ha a gyermek jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése

érdekében intézkedést tart szükségesnek • Kompetenciaterületén belül a gyermeket veszélyeztető körülmények megszüntetésé-

ben való részvétel



57

6. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Iskolánk a Comenius 2000. minőségfejlesztési munka első fázisában meghatározta a közvet-len partnerekkel való együttműködés, kapcsolattartás konkrét formáit.

Közvetlen partnereink: • tanulók • szülők • alkalmazottak (pedagógus és nem pedagógus közalkalmazottak)

A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni.

Partneri együttműködés

Az iskolai működés során elsődleges célunk a partneri elvárásoknak való megfelelés, az elégedettség növelése. E cél elérése érdekében kétévente méréseket végzünk közvetlen partnereink körében (kérdőíves módszer). A mérések eredményeinek összesítése adja az ala-pot pedagógiai munkánk továbbviteléhez, ami jelentheti az eddigiek megerősítését, esetleges korrekciókat (intézkedési terv készítése, megvalósítása, újabb korrekció).

Az együttműködés során növelni kell a partnerek bevonását az iskolai életbe (rendez-vényeken való részvétel, jogkörök gyakorlása, stb.), továbbá biztosítani kell az intézmény nyitottságát (nyílt napok, dokumentumok nyilvánossága, stb.,).

A kapcsolattartás és segítségnyújtás formái a következők lehetnek:

1. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben (pedagógus-diák kapcsolat):

1.1. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája: • iskolai faliújságok, melyeken az aktualitásokért DÖK-beosztás szerint osztályok fe-

lelnek; • diákgyűlés évente egyszer, melyen az osztályok képviselői, az igazgató, igaz-

gatóhelyettes és a diákönkormányzatot segítő pedagógusok vannak jelen. • Iskolagyűlés, melyet szükség szerint jutalmazási, fegyelmezési, tájékoztatási

céllal hívunk össze.

1.2. Diákönkormányzat:

• Külön szervezeti és működési szabályzata van, évenként elkészített külön munkaterv alapján működik.

• A diákönkormányzatot segítő tanárt és tanítót a tanulók javaslatának figye-lembe vételével a nevelőtestület választja, és az igazgató bízza meg.

• A diáktanácsba az egyes osztályok választással delegálják képviselőiket.

1.3. A nevelőtestület fontos feladata (diákönkormányzat bevonásával) a tanulók szabadidejének szervezése:

1.3.1.A tanulók szabadidejének funkciója: - a személyiségfejlődés elősegítése, - a pihenés, a regenerálódás, - a közös szórakozás, a játék, - a művelődés biztosítása.



58

1.3.2. A szabadidős tevékenységek alapvető feladatai:

- biztosítsák a tanulók számára a tevékenység szabad megválasztását, - elégítsék ki az egyéni érdeklődést és segítsék a tehetségek fejlődését, - biztosítsanak szervezeti kereteket a személyiségfejlesztés számára az

egyének neveléséhez 1.3.3. A szabadidő eltöltésének fő irányai:

- művelődési-tanulási tevékenységek (szakkörök, szaktárgyi versenyek, mű-vészeti csoportok),

- passzív művészeti és tudományos művelődés (múzeumok, színházak, hangversenyek látogatása, ismeretterjesztő előadások, könyvtárlátogatás),

- sportolási és testedzési alkalmak (sportköri foglalkozások, sportversenyek, kirándulások, táborozás),

- különféle szórakozások (klubdélutánok, játékos vetélkedők, „suli-bulik”).

2. A család és az iskola hatékony együttműködése (szülő-pedagógus kapcsolat):

2.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái:

• iskolaszék • SZSZ- választmányi megbeszélések (az igazgató és az osztályok küldöttei ta-

lálkoznak szülői értekezletek előtt), • fogadóórák az éves munkatervben meghatározottak szerint, • szülői értekezletek az éves munkaterv szerint, • családlátogatás az 1. és 5. osztályba kerülő gyerekeknél és a többi évfolyamon szükség szerint • nyílt napok szervezése, • pályaválasztási tájékoztató a 7. - 8. évfolyamok szülői számára, • tagozat váltás előtti szülői értekezlet (alsó-felső) • levelezés, telefonkapcsolat, • kirándulásokon, ünnepélyeken, rendezvényeken való szülői részvétel.

2.2. A szülőkkel való hatékony együttműködés feladatai a pedagógusok számára:

• A szülőknek érezniük kell, hogy gyermeküket a pedagógus elfogadja • A pedagógusnak szakmailag olyan felkészültnek kell lennie, hogy a szülő nevelési

problémájának megoldásához tanácsot tudjon adni. • Tapintaton alapuló kölcsönös bizalmat kell egymással kiépíteni. • Mindenkor a partnert kell keresni a szülőben. • Fontos, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés

ügyének. • A legfontosabb mind a szülők, mind a pedagógusok részéről a jóindulat, a

nyitottság és a befogadás képessége.



59

2.3. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestü-letével.

2.4. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól – szükség szerint – tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót.

2.5. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalá-sakor képviselője – tanácskozási joggal – részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

2.6. Az iskolaszék vagy a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat – közösen – a Ktv. értelmében meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a az intézmény ál-tal szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

3. A nevelőtestület szervezetei (pedagógus-pedagógus kapcsolatok): 3.1. Igazgatótanács (IT) Az intézményi igazgatótanács

Tagjai: • az intézmény igazgatója, • az általános, alsó tagozatos, művészeti, igazgatóhelyettes, • a tagintézmény-vezetők, (óvoda, általános iskola, zeneiskola) • az intézményegységek (óvoda, az általános iskolai egység és a zeneiskolai, művésze-

ti egység, szakmai szolgáltatás) képviseletében egy-egy fő, • minőségügyi vezető. Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet.

3.2. A kibővített iskolavezetőség tagjai. • a közalkalmazotti tanács tagjai, • szakszervezeti képviselő(k), • diákönkormányzat-vezető, • középvezetők (munkaközösség és tanszakvezetők)

3.3. Érdekképviseleti szervezet:

• Közalkalmazotti Tanács • Szakszervezet (Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete) • Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

3.4. Munkaközösségek:

• Alsó tagozatos nevelők közössége • Osztályfőnöki • Nyelvi • Reál • Természettudományos • Humán • Testnevelés, sport



60

Mind a vezetőség, mind a kibővített vezetőség munkája nyitott: a legszélesebben értelmezett munkahelyi demokrácia alapján kell, hogy álljon, ezért döntéseit az igazgató a nevelőtestület soron következő ülésén ismerteti.

3.5. A nevelőtestület kompetenciáit az iskolai SZMSZ – a Kt. szerint – tartalmazza.

3.6. A nevelőtestület rendszeres tájékoztatásának formái: • hirdetőtábla, • havonta munkaértekezlet, • alkalmanként körözvény • egyéni tájékoztatás

3.7. A munkaközösségek, művészeti tanszakok saját éves munkaterv alapján működnek.

3.8. Évente két alkalommal iskolán belül nevelési értekezletet tartunk, mely a pedagógusok továbbképzését szolgálja.

4. Az átmenetek megoldása: 4.1. Az iskola és az óvoda kapcsolata:

A tagintézményként működő sióagárdi óvoda elsősorban szintén a faluban működő általános iskolánkkal tart szoros kapcsolatot. Nevelési programjában a játékon, tevékenységeken ke-resztül megvalósítható személyiségfejlesztést fogalmazza meg; melynek célja többek között a gyermek felkészítése az iskolai életre, a megfelelő képességek, készségek kialakítása által. Az óvoda az iskolával közösen a falu életének szerves részét képezi – főként a hagyomány-ápolásban, közös kulturális programokban való részvétellel. (Az óvoda nevelési programját lásd a mellékletben!) A város óvodáival való kapcsolattartás területei, tevékenységei:

• A kompetenciaalapú oktatás programcsomagjainak tesztelése az 1.Sz. Óvodá-ban is zajlott. Az óvoda tagja volt annak a konzorciumnak, melyet iskolánk ve-zetett. Az átmenet az azonos metodikával dolgozó tanulócsoportba való beirat-kozással volna megfelelő. Az első osztály hosszú alapozó időszakának temati-kája fokozatos és zavartalan átmenetet biztosít az óvoda és az iskola között.

A sportiskolai osztályba való felvétel előkészítése: • Játékos sportfoglalkozások tartása az óvodákban • Tehetséges gyermekek kiválasztása, számukra a felvétel lehetőségének felaján-

lása • Rendszeres sportfoglalkozások tartása az iskolában

A beiskolázási team javaslatai alapján:

• Bemutató óra az iskolába jövő gyerekek és óvónőik számára.

• Nyílt nap az iskolába jövő gyerekek szülei számára a leendő elsős tanítók órá-in.

• Leendő első osztályos tanítók tájékoztató szülői értekezlete a beiratkozott gye-rekek szüleinek az iskolában.

• Óvónők látogatása ősszel az iskolát kezdő gyermekek osztályaiban.



61

• Óvodások részvétele az iskolai szabadidős programokon • Művészeti iskolai alkotónapok – óvodásoknak

• Kakaó-koncertek – a zeneiskolai beiskolázás előkészítésére, az érdeklődés fel-keltésére

4.2. A negyedik osztályból az ötödik osztályba való átmenet biztosítása:

• A negyedikes és ötödikes osztályfőnökök és szaktanárok folyamatos konzultá-ciója.

• A leendő ötödikes osztályfőnök(ök) és szaktanárok alkalmankénti óralátogatá-sa.

• A tananyag, a követelményrendszer egyeztetése.

• A negyedikes felmérések alkalmával szaktanári közreműködés. • Tagozatváltás előtti szülői értekezlet

• Sportban tehetséges tanulók átirányítása más osztály(ok)ból a sportiskolai osz-tályba.

• A sportban tehetséges tanulók felkutatása a város és környékének ill. a megye iskoláiban.

4.3. Továbbtanulás:

• Pályaválasztási konzultáció: • szülői értekezleten a szülőkkel és a meghívott szakemberekkel, • iskolavezetőségi megbeszélésen a 8.-os osztályfőnökökkel és a pá-

lyaválasztási felelőssel. • Középiskolai előkészítő foglalkozások a 7. és 8. évfolyamon magyar nyelv-

és irodalomból valamint matematikából.

• A tanulók középiskolai nyílt napokon való részvételének biztosítása. • Helyet és időt biztosítunk a középiskolák bemutatkozó előadásai számára.

5. Az intézmény által működtetett alapítványok Az alapítványok működtetésének célja:

• Az intézmény és annak egyes csoportjainak, együtteseinek anyagi támogatása • Rendezvények szervezéséhez való hozzájárulás • Tehetséges tanulók támogatása • Eszköz ill. hangszervásárlás • Szabadidős tevékenységek támogatása

Alapítványaink: • A gyermekek szabadidejéért • Ifjúsági Fúvószenekari Alapítvány • Ifjúsági Gitárzenekari Alapítvány • Thész László Zenei Alapítvány • Zenetanárok Országos Zongoraversenyének Alapítványa • Szekszárdi Kamarazenekari Alapítvány • Zongoráért Zenei Alapítvány



62

7. AZ ISKOLAI ÉLET RENDJE

7.1. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje

1. A beiskolázási körzetet – feladat-ellátási kötelezettséggel – a fenntartó határozza meg.

2. A művészeti nevelés és a sport iránt érdeklődők a város környéki településekről, a sportiskolai osztályba a megyéből is jelentkezhetnek iskolánkba.

Felvétel, átvétel feltételei és eljárásrendje

1. Iskolánkba az a gyermek vehető fel, aki a városban és vonzáskörzetében bejelentett

lakóhellyel - külföldi állampolgár esetén letelepedési engedéllyel - rendelkezik, s a tárgyév május 31-ig 6. életévét betöltötte.

2. Ha a szülő kéri a tárgyév június 1-je és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye és az alsó tagozatos tanítói bizottság javaslata alapján az iskola igazgatója dönt.

3. Az idegen nyelv (angol, nemzetiségi német) és informatika első osztálytól kezdődő ta-

nulását, mint választható tárgyat a szülő írásban kérheti. A gyermeknek a megkezdett tanévet a választott képzésben be kell fejeznie.

4. Mivel a sportiskolai képzés egyik specifikuma a versenysportra való felkészítés, a képzésbe első és ötödik évfolyamon megfelelő „felvételi” eljárás (képességvizsgálat) alapján lehet bekapcsolódni, és szükséges a szülő írásbeli kérelme is. Más évfolyam-okra hasonló eljárással és meghívással nyerhetnek a tanulók felvételt.

A képességvizsgálat területei:

Teljesítménypróbák

• Fizikai erőnlét, állóképesség • Egészségügyi alkalmasság • Gyorsaság • Ritmusérzék • Labdagyakorlatok, labdaér-

zék

Szlalomfutás (2x15 m) Labdavezetés kézzel (2x15 m) Korlátozott futás (10 m) Ritmusváltásos futás (mp) Reakciógyorsaság (db) Egyensúlyozás (mp) Egyensúlyozó járás (mp)

A képességvizsgálatot végző bizottság tagjai: • Szakos tanárok, tanítók. • Osztálytanító. • A „tagozatot” irányító tanár • Igazgatóhelyettes A képességszint felmérése testnevelésből gyakorlatban történik. Időtartama 10-15 perc. Helye: az iskola tornacsarnoka, versenyeken való megfigyelés, óvodai foglalkozás



63

Ideje: A tanév folyamán bármikor, elsősorban a beíratási időpontok figyelembevételé-vel. A felvételi eljárástól az iskola el is tekinthet – a sportrendezvényeken történt megfi-gyelés ill. más sportszakember szakmai ajánlása okán.

5. Az 1. évfolyamra történő beiratkozás az Szekszárd Város jegyzője által kiírt időpont-

ban történik. Az 1. osztályba való beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szüksége-sek: • A gyermek születési anyakönyvi kivonata. • Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítása és a

szülők letelepedési engedélye. • Az iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény. • A szülő személyi igazolványa, lakcímkártyája • A tárgyév június 1-jéig és december 31-ig iskolakötelessé váló gyermek iskola-

érettségét bizonyító nevelési tanácsadói határozat.

6. A tanuló az iskolával - a beíratás napjától - tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogok gyakorlása az első tanév megkezdésekor jön létre.

Az osztályba sorolás szempontjait

• a szülő kérelme, • a gyermek adottságai, képességei, • a képességvizsgálat eredményei (művészeti, sport) • a rendelkezésre álló szakvélemények és egyéb referenciák, • az iskola aktuális helyzete figyelembe vételével az igazgató és a tagozatot vezető igazgatóhelyettes határozza meg.

Átirányítás sportiskolai osztályból: Ha a tanuló nem tudja teljesíteni a sportiskolai követelményeket, szinteket, a szülővel való egyeztetés után az igazgató az iskola más osztályainak egyikébe irányíthatja. (Okok: sérülés, edzések látogatásának hiánya, egészségügyi problémák, szintmérések követelményeinek nem teljesítése…)

Felvétel, átvétel ill. ezek elutasításának rendje Átiratkozás másik iskolából

• A tanuló bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot eredményesen elvé-gezte.

• A sport, nyelvi és informatikai osztályokba történő felvétel külön elbírálást igé-nyel.

• Ha a tanköteles korú tanuló jogviszonyát a szülő meg akarja változtatni, ezt szemé-lyesen kell kezdeményezni az általa választott intézmény igazgatójánál. Amennyi-ben a gyereket felvették (átvették), a korábbi intézményben tanulói jogviszonya megszűnt. Erről a fogadó intézmény vezetője írásban (formanyomtatványon) érte-síti a korábbi intézmény vezetőjét.

A tanulói jogviszony megszűnésének szabályai, eljárási rendje

A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll, jelenlétével a jogviszony létrehozását, ill. folytonosságát jelzi. Felmentést a mindennapi isko-



64

lába járás alól az iskola igazgatója adhat a szülő kérésére vagy szakorvosi, szakér-tői vélemény alapján. A tanuló magántanulóként is tanulói jogviszonyban áll, s megilletik mindazok a jogok, melyek a rendszeresen iskolába járó tanulókat.

A tanulói jogviszony megszűnik:

• Az átvétel napján, ha a tanuló más iskolában folytatja tanulmányait. • A 8. évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. • A tankötelezettség (16, ill. 18 év) utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ennek fokozatait a helyi tanterv „A tanuló értékelése” c. fejezet tartalmazza. 7.2.A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje a művészeti iskolában: A felvételi kérelmet a gyermek szülője/gondviselője írásban, iratkozási lap kitöltésével igazol-ja – a megfelelő tanszak megjelölésével. Az egyes tanszakokra különböző eljárás alapján lehet felvételt nyerni. A felvételnél a válasz-tott művészeti ág gyakorlásához szükséges képességek, adottságok megfigyelése szükséges.

zene tánc dráma képzőművészet - hallás - ritmusérzék - fizikai adottságok - finommotorika

- alkati adottságok - ritmusérzék - mozgáskoordináció - egyensúly - mozgásemlékezet

- beszéd - mozgás

- finommotorika - ceruzafogás - színlátás - rajzkészség

Az egyes tanszakok felvételi eljárását a következők végzik:

- tanszakvezető - szaktanár ill. főtárgy-tanár - igazgató vagy igazgatóhelyettes

A felvétel pontos eljárásrendjét a MIP, követelményeit a művészeti helyi tanterv tartalmazza. A művészeti oktatásban a gyerekek tandíj ill. térítési díj megfizetésével vehetnek részt. Szoci-ális helyzettől s a gyermek teljesítményétől függően a tandíj mérsékelhető vagy megfizetése alól mentesíthető. A művészeti beiskolázás előkészítése több tevékenységek alapján zajlik:

- óvodai foglalkozások - kakaókoncert - nyílt órák - hangszerbemutatók

A beiskolázás előkészítésének és felvételi eljárás folyamatát a MIP tartalmazza.



65

7.3 A válaszható képzési formáink és azok jellemzői Intézményünk több területen nyújt ismereteket illetve biztosít lehetőséget a képességek és készségek fejlesztéséhez és kialakításához. Ezek összefoglalója ez a fejezet. Az általános iskolánkban működő és válaszható képzési formák száma több mint az egyes évfolyamokon indítható tanulócsoportoké, ezért a csoportok vegyes profillal működnek. Ennek előnye, hogy

• a képzés tekintetében minden igényt ki tudunk elégíteni • a választott képzési forma tanítási óráin a tanulók létszáma megoszlik, kisebb lét-

számmal, hatékonyabban tudnak dolgozni. A felvétel ill. bekerülés feltételeit lásd bővebben „A tanulói jogviszony” c. fejezetben. Az alsó tagozaton kéttanítós rendszerrel dolgozunk. Ennek két változata működik attól függő-en, hogy a kollegák melyiket választják ill. személyük vagy a tanulócsoport összetétele me-lyiket igényli.

1. Osztályfőnök (tanító) és napközis nevelő – Ebben a formában az egyik pedagógus a délelőtt folyamán tanítási órákat tart, a napközis nevelő a délutáni időszak tanulási és szabadidős tevékenységeit szervezi, irányítja.

2. Tantárgycsoportos rendszer – melyben mindkét pedagógus tanít is és napközis felada-tokat is ellát. Ennek előnye, hogy a feladatok jobban megoszlanak a tanítók között. Valamint mindketten többféle tevékenység kapcsán, több oldalról ismerhetik meg ta-nítványaikat.

A felső tagozat szaktanári rendszerrel működik. Minden kolléga képesítésének megfelelő tan-tárgyat tanít. A szakos ellátottságunk teljes. Minden tanulócsoportot egy-egy pedagógus, mint osztályfőnök fog össze, igyekszik közös-séggé kovácsolni őket. Főként felső tagozaton törekszünk a csoportbontásokra, a magas osztálylétszámok miatt. A nem szakrendszerű oktatás megvalósulása: A Kt. 133.§-ának (1) bekezdése alapján, az ötödik, majd azt követően a hatodik évfolyamon kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Ez alapján iskolánkban az első tanévben a kötelező tanórai foglalkozások 25%-ában a továb-biakban a törvényi előírásnak megfelelő bővítésben látjuk el ezt a feladatot. Az óraszámokat, a bevont műveltség területeket, tantárgyakat és tartalmakat konkrétan a He-lyi tantervünk tartalmazza. A nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez kollégáink a kompetencia-alapú oktatás módszer-tanának elsajátításával és 120 órás tanfolyamnak megfelelő távoktatásos képzéssel készültek fel. Gyakorlat iskolánkban még az is, hogy tanítói képesítésű kollégák tanítanak 5.-6. évfo-lyamon egyes tantárgyakat. Magyart, idegen nyelvet, testnevelést tanítanak kollegáink tanítói diplomával a 6. évfolyamig. A nem szakrendszerű oktatás célja: Az alapozó képzés meghosszabbítása az alapkészségek kialakítására, megerősítésére, az okta-tás eredményességének, hatékonyságának érdekében; a személyre szabott, minőségi oktatás biztosítása.



66

A nem szakrendszerű oktatás feladata:

- A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a folyamatos, egyénre igazí-tott megvalósítása

- A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása - Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása - Egységes, de differenciált tanulási követelménye, ellenőrzési-értékelési eljárások al-

kalmazása Tantárgyak és időkeretek: Heti 1+0,5 órában – matematika, magyar Heti 0,5 órában - történelem, természetismeret, rajz, dráma, technika, informatika, idegen nyelv A nem szakrendszerű oktatás tartalmát a pedagógusok tanmeneteikben tervezik; a naplóban egységesen „NSZ” jelöléssel látják el az ilyen tanítási órákat.



68

Válaszható képzési formák (összefoglaló táblázat)

Óvoda Német nemzetiségi nyelv Angol-informatika Közoktatatási típusú sportiskolai képzés

Általános tantervű képzés

Cél

Személyes tapasztalato-kon, szabad és irányított játékokon keresztül a gyermeki személyiség fejlesztése. A kognitív, fizikai általá-nos és részképességek, mentális és szociális kész-ségek fejlesztése, az óvo-da és az iskola közötti átmenet segítése. Az élő néphagyomány tevékenységeinek és szo-kásainak ápolása, átörökí-tése.

- Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia ki-alakítása.

- A nemzetiségi identi-tás megőrzése a nyelv-tanulás és hagyo-mányápolás által

- Európai azonosságtu-dat; Nyitottság más népek kultúrája iránt

- Az idegen nyelvi és a digitális kommuniká-ció, mint kulcskompe-tencia kialakítása.

- Az idegen nyelv tanu-lás lehetőségeinek szé-lesítése

- Európai azonosságtu-dat; Nyitottság más népek kultúrája iránt

- Korszerű informatikai ismeretek nyújtása

- A sportban tehetsé-ges tanulók fejlesz-tése; a versenysport utánpótlásának ne-velése

- Egészséges életmód-ra nevelés

- Sikerélmény biztosí-tása

- A gyakorlás idejének növelésével, differenciált és tevékenységközpontú tanulásszervezéssel az alapképességek minél biztosabb kialakítása.

Kép

zési

idő

1-4 év 1.-8. évfolyam, heti 5 óra

1.-8. évfolyam változó (növekvő) óra-szám) Lásd: Helyi tanterv

1.-8. évfolyam 1.-8. év folyam

Tev

éken

ység

ek - csoport-foglalkozások

- egyéni foglalkozások -

- Táncszakkör - Nemzetiségi nap - Versenyek - Nyelvvizsga-

előkészítés (igény sze-rint)

- Tanítási órák - Szakkör - Könyvtárhasználat - Verseny

- Emelt óraszámú testnevelés - úszás-oktatással

- Szakági edzések - Versenyeztetés - Egyesületi tagság

- Kooperatív és adaptív tanulás, tanulásirányítás

- Egyéni és kis csoportos fejlesztés, felzárkóztatás

- Lassabb, kevésbé terhelő, egyéni haladási ütem biz-tosítása

Fel

véte

l Szülői kérésre Kt. előírás szerint - köte-lező egy év „iskolára elő-készítés”

- Egyéni választás alap-ján

- A nyelvi háttér nem feltétel.

Egyéni választás alapján - Egyéni választás - Képességfelmérés - Megfigyelés, meg-

hívás

- Egyéni választás alapján



69

Alapfokú művészeti iskola (általános összefoglaló)

zene dráma képzőművészet tánc

Cél

- Az esztétikai és művészeti tuda-tosság és kifejezőképesség ki-alakulásának és megszilárdulá-sának elősegítése.

- Művészetet szerető, arra fogé-kony gyermekek nevelése.

- A művészetek személyiségfej-lesztő hatásának kiaknázása.

- A művészeti tevékenységekben kiemelkedő képességű, tehetsé-ges gyermekek fejlesztése

- Sikerélmény biztosítása - Pályaorientáció

A zenei műfajok sajátos-ságainak, megjelenítési módjainak, a kiválasztott hangszer(ek) alkalmazá-sának megismertetése; Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása; a zene kriti-kai befogadására való fel-készítés; a zenélés, mint lehetséges életpálya meg-ismertetése, megszerette-tése, a zenéhez kapcsoló-dó kultúrtörténeti ismere-tek átadása.

A gyermekek játékigényé-nek, szereplési vágyának kielégítése, kommunikáci-ós képességeik fejlesztése; értékorientált közösségfej-lesztés a dráma eszközei-vel. A színjáték, mint mű-vészi kifejezési forma megismertetése.

A látás kiművelése és tudatosítása, a képi mű-veltség megalapozása, a képi képzelet és emlé-kezet bővítése, a vizuá-lis gondolkodás és kife-jezés, megjelenítés ké-pességeinek fejlesztése. Élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kife-jezési módjának meg-alapozása. A képzőmű-vészeti alkotási techni-kák megismertetése.

A modern –társas - és nép-tánc oktatás célja a fizikai állóképesség, az ügyesség, a ritmusérzék, tér-és formaér-zék, a mozgáskultúra fejlesz-tése. Társas tevékenység lé-vén a kapcsolattartás, együttműködés, alkalmazko-dás képességének fejlesztése Nemzeti, népi hagyományok megismertetése, átörökítése - értékmegőrzés

K

ép-

zési

idő 1.-12. évfolyam 1.-12. évfolyam; (általá-

ban 2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

1.-12. évfolyam; (általában 2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző)

1.-12. évfolyam; (általá-ban 2 előképző, 6 alap-fok, 4 továbbképző)

1.-12. évfolyam; (általában 2 előképző, 6 alapfok, 4 to-vábbképző)

Tev

éken

ység

ek/

ágaz

at

- Tanszaki órák - Műhelyfoglalkozások - Kiállítások - Versenyek - Pályázatok - Hangversenyek, előadások, be-

mutatók

- szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet

- hangszeres gyak. óra - zenekar - kamarazenekar - kórus

- beszédgyakorlatok - mozgásgyakorlatok - színpadi mozgás - próbák

- grafika - festészet - szobrászat - fotó-videó - textil-művesség

néptánc modern-kortárs tánc modern társastánc - fizikai állóképességet

fejlesztő gyakorlatok - próbák

Fel

véte

l

- Egyéni választás alapján - Megfigyelés - Ajánlás


- Megfigyelés/felvételi - Ajánlás


- Megfigyelés/felvételi - Ajánlás

- Egyéni választás alapján

- Megfigye-lés/felvételi

- Ajánlás

- Egyéni választás alapján - Megfigyelés/felvételi - Ajánlás



70

7.4. Nemzetiségi oktatás 7.4.1.Nemzetiségi német nyelv oktatása A kisebbségi oktatás a magyarországi közoktatás részeként valósítja meg az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait. Emellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését. A hagyományőrzést –és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jo-gok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát. Elfogadja és másoknak is megmutassa értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Iskolánkban mindez a német kisebbségi oktatásban jelenik meg. Iskolánknak, mint német nemzetiségi kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézménynek… Célja, hogy:

• A tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a német nyelvi és kulturális gazdagság elő-nyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetiségi öntudat.

• Tanulóink elsajátítsák nagyszüleik anyanyelvét, megismerjék a nemzetiségi kultúrát, és tudatosan ápolják hagyományaikat. A nemzetiségi identitás megőrzése a nyelvtanu-lás és hagyományápolás által

• Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia kialakítása. • Európai azonosságtudat; Nyitottság más népek kultúrája iránt

Ehhez nyelvoktató kisebbségi oktatást alkalmazunk. E szerint a tanítás nyelve a magyar, a német kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyakat a tanítási óra keretében az 1. évfolyamtól oktatjuk, heti 5 órában. A hatékonyság érdekében a 20 fő fölötti tanulócsoportokat bontjuk. A szülők a beiratkozáskor írásbeli nyilatkozattal vállalják, hogy gyermekük az iskola teljes képzési ideje alatt (8 év) vállalja a német nemzetiségi órákon és a nyelvoktatással együtt járó egyéb tevékenységeken (pl. nemzetiségi napon) való részvételt. Ez alól a kötelezettség alól csak nagyon indokolt esetben lehet a szülő, pedagógus együttes kérésére felmentést kapni. (pl. tanulási nehézség) Ehhez igazgatói engedély szükséges. Más iskolából érkező tanuló esetében nyelvtanulási problémáit egyéni felzárkóztatással, meg-felelő türelmi idő biztosításával segítjük. További céljaink:

• A nemzetiségi nyelv fennmaradásának segítése elméleti és nyelvhasználati ismeretek bővítésével

• A német nemzetiség hagyományainak, szokásainak megismertetése, felelevenítése. • Ismerkedés elődeink használati tárgyaival, munkaeszközeivel, öltözködési szokásaival • Német táncok oktatása • A nemzetiségi, közösségi érzés, az identitás formálása. • Nyelvvizsga megszerzésének elősegítése • A kompetenciaalapú oktatás programcsomagjainak tartalmának megismerése és beépí-

tése a képzés tematikájába.



71

A nemzetiségi nyelvoktatás feladatai, tevékenységi formái:

• A gyermekek szókincsének bővítése az életkori sajátosságok figyelembe vételével. • Nyelvhasználati ismeretek gyakorlása – beszélgetés, szituációs gyakorlatok segítségé-

vel. • Hagyományok, szokások megismerése – játék, tájház, gyűjtő munka segítségével. • Nemzetiségi programok szervezése, lebonyolítása, ezeken való részvétel • Hagyományápolás – nemzetiségi nap (hét) szervezése; tánccsoport működtetése • Színházlátogatás (DBU)

7.4.2. Roma kisebbséghez tartozó tanulók oktatása A roma tanulók nevelése, oktatása iskolánkban integráltan történik. Sem az oktatás tartalmát, sem kereteit tekintve semmilyen elkülönítést, megkülönböztetést nem alkalmazunk. A tanulócsoportok vegyes összetételűek; az iskolánkban működő minden képzési formát és szabadidős tevékenységet minden kisgyermek érdeklődése és képessége szerint igénybe ve-het. Beiskolázáskor az óvoda jelzései, a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye és a szülők kérései alapján döntünk a tanulók csoportba helyezéséről. A roma kisebbséghez tartozó tanulók oktatásának alapelvei:

• A roma gyerekek a többségi és más nemzetiségi gyerekekkel együtt, közös osztályok-ban vesznek részt a tanulás, tanítás folyamatában.

• A roma gyerekek többségi (magyar) nyelvű oktatásban vesznek részt. • Tanórai és tanórán kívüli keretben biztosítjuk a roma gyerekek személyiségfejleszté-

sét. • Segítjük az identitás megtalálását, megőrzését, a másság vállalását. • A roma gyerekek teljesítményének értékelését is az iskola általános értékelési rendsze-

re alapján végezzük. A roma kisebbségi oktatás szervezése Cél:

• Iskolánk roma és nem roma tanulói kölcsönösen ismerjék meg egymás kultúráját, ér-tékeit. Ezáltal tanulják meg elfogadni, vállalni és tisztelni a másságot.

• A cigány kultúra értékeinek megtartása mellett a cigányság az együttélés, kölcsönös elfogadás jegyében, a megfelelő mértékben integrálódjon a többségi társadalomba.

Feladat:

• Tanórai és tanórán kívüli keretek között ismerkedjenek meg a gyerekek a roma ki-sebbség múltjával, hagyományaival.

• Tanórai és tanórán kívüli keretekben a felzárkóztatásra szoruló ill. tehetséges roma gyerekek differenciált fejlesztése.

• A szociálisan hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek megsegítése. • A szociális hátrányok csökkentése ill. kompenzálása • A roma gyerekek önismeretének kialakítása, fejlesztése. • Hagyományőrzés, hagyományápolás



72

Tevékenységeink:

• A roma kultúráról, történelemről szóló ismeretanyagot beépítjük az irodalom, a törté-nelem, etika, ének és más egyéb tárgyak tananyagába azért, hogy a többségi társada-lomhoz tartozó tanulók is megismerkedjenek ezekkel. A tananyag konkrétan a helyi tantervben ill. az ahhoz kapcsolódó tanmenetekben jelenik meg.

• Differenciált ill. adaptív tanulásszervezéssel irányított órákat szervezünk. • Korrepetálások, fejlesztőfoglalkozások, logopédiai megsegítés áll rendelkezésre az

egyéni fejlesztéshez. • Zeneterápia – magatartás és viselkedés-problémás tanulók számára szervezett terápiás

foglalkozás fejlesztőpedagógus irányításával. • Önismereti foglalkozások osztályfőnöki órák és délutáni szakkör keretében. • Pályázatok írásával források megteremtése a tanulók támogatására.

A szociális hátrányok csökkentésért

• pályázatokat írunk, • ruhákat gyűjtünk és osztunk szét, • tanszereket vásárolunk közös használatra • segítjük a különböző segélyekhez jutást azáltal, hogy támogatjuk a kérelmeket, ill.

megfogalmazzuk azokat a hozzá nem értő kérelmezők nevében, • megírjuk a Cinka Panna ösztöndíjra szóló pályázatot és ösztönözzük a tanulókat a mi-

nél jobb tanulmányi eredmény elérésére. • rendszeresen tartjuk a kapcsolat a Családsegítő Központtal valamint azokkal a szerve-

zetekkel, amelyek segítséget tudnak nyújtani a roma tanulók szociális, mentális és egészségügyi megsegítésében.

7.5. A nevelés és oktatás egyéb színterei

7.5.1. A napközi

Célja: Azoknak a tanulási, pihenési, szórakozási és étkezési szükségleteknek a kielégíté-se, melyeket a család, a szülők elfoglaltsága miatt nem tudnak biztosítani. A gyermek személyiségének fejlődéséhez való hozzájárulás a délutáni kötött és szabadon választott tevékenységek által. Feladata:

• Tanulássegítés, a házi feladatok elkészítése szakszerű irányítás és segítségadás mellett

• A tanulásban lemaradók segítése, korrepetálása • Az egyéni képességek fejlesztése differenciálással • A tanulók szabadidejének megszervezése, tartalmas időtöltés biztosítása iskolai és

iskolán kívüli keretek között • A gyermek egész napos felügyeletének és nevelésének biztosítása • Szociális ellátás biztosítása (étkezés) • A tanulócsoport közösségi életének szervezésében való részvétel • A mindennapos testmozgás lehetőségeinek biztosítása a szabadidős tevékenységek

megszervezésével



73

Az alsó tagozaton minden tanulócsoport egyben napközis csoportként is működik. Kivétel ez alól a sióagárdi tagiskola, ahol 1.-4. összevonással működik. A tanulás, a felzárkóztatás, te-hetséggondozás ugyanúgy feladata, mint a szabadidős tevékenységek megszervezése. Az egészséges életmódra nevelés megvalósítása érdekében törekszünk a szabadidő friss leve-gőn történő eltöltésére, valamint a munka és a pihenés arányainak optimálishoz közelítő meg-szervezésére. A napközis nevelő feladata, hogy minél változatosabb foglalkozásokat biztosítson a gyerme-kek számára szabadidős kereteken belül. Szervezett vagy szabadon választott tevékenységek-kel biztosítsa a pihenést és a kikapcsolódást a tanulók számára. Az iskolán kívüli lehetőségeket kihasználva adjon módot művelődésre pl. színház, mozi, hangverseny vagy kiállítás látogatás megszervezésével. A napközinek meghatározott napirendje van, ahol a kötött és kötetlen foglalkozások váltják egymást. A napközis ellátás egyéni kérésre, megfelelő térítési díj ellenében vehető igénybe. A felső tagozaton a gyermekek csak kis hányada veszi igénybe ezt az iskolai szolgáltatást. Számukra vegyes csoportokat hozunk létre, törekedve arra, hogy legalább azonos évfolyamról kikerülők alkossanak egy-egy napközis csoportot. Fő feladat a tanulás segítése, a házi feladatok elkészíttetése, szükség szerinti segítségadással. A rövidebb időkeretek miatt kevesebb idő jut az egyéni odafigyelésre és a szabadidős tevé-kenységekre is. Törekszünk rá, hogy egy-egy mozi vagy színházlátogatás bekerülhessen a szabadidős keretbe. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: A tanulók eredményes ismeretszerzéséhez, munkaterheik csökkentéséhez a megfelelő pihenő-idő biztosításához szükséges mutatók a következők:

• Magas színvonalú, hatékony tanítási óra • A tanulók előzetes motivációjának felkeltése különböző módszerekkel • A tanuló általános tanulási képességeinek fejlesztése • A tanuló kitartásának és szorgalmának erősítése • A tanuló reális képe a saját tanulási képességeiről • A tanulás szeretetének kialakítása

Mindezek alapján elvárás, hogy:

• A tanítási órán a tananyag feldolgozása a megértésen alapuljon • Az önálló tanulásra való képesség kialakítása érdekében tanítsuk meg a tanulás tanulá-

sát! • Minden pedagógus vegye figyelembe a gyermek életkorát, adottságait, az ismeret elsa-

játításának fokát, az átlagos képességeket, az eddig elsajátított tudást az előírt szóbeli és írásbeli feladatok adásánál.

• Mindenki annyi és olyan szóbeli és írásbeli feladatot adjon, amelyet a napközis ill. otthoni tanulás alkalmával meg lehet tanulni, el lehet készíteni. Ez, átlagos képességű tanuló esetében, ne haladja meg az 1.-4. évfolyamokon a napi 60, az 5.-8. évfolyam-okon a napi 90 percet.



74

• Napköziben a tanulók tanulják meg a helyes időbeosztást, a tanulás és az írásbeli munkák ellenőrzésének rendjét.

Ennek célja: az önellenőrzés, hibátlan munkavégzés Eszközei lehetnek: csoportos megbeszélés, tanulópárok, tanulási nehézséggel küzdő tanulók segítése egyéni vagy csoportos felzárkóztatással.

• A hatékony tanulás és személyiségfejlesztés érdekében a pedagógus éljen a differenci-álás lehetőségével az írásbeli és szóbeli feladatok kijelölésekor.

• Biztosítani kell a tanulók arányos napi és heti terhelését figyelembe vevő órarendet, időben megtervezett és közzétett délutáni szabadidős tevékenységeket, sport, tanulmá-nyi, művészeti versenyeket, bemutatókat.

• Amennyiben a tanuló az iskola képviseletében rendezvényen, versenyen vesz részt, kérésére a pedagógus eltekint a feladatadástól ill. annak számonkérésétől vagy időben módosítja azt

• Amennyiben a tanuló magánjellegű elfoglaltsága vagy szülői kérés alapján van távol a tanórától, úgy a házi feladatok elkészítése, a felkészülés a gyermek és a szülő felelős-sége.

• A szülőkkel tartott konstruktív kapcsolattartás révén igyekszünk megértetni az otthoni napirend, heti rend kialakításának fontosságát, azt, hogy a tanulás, a pihenés, a játék megfelelő egyensúlya a gyermek fejlődését szolgálja.

• Fontosnak tarjuk, hogy a hétvége, az ünnepek, a tanítási szünetek a pihenést, a családi programok megszervezését szolgálják. A folyamatos felkészülés és a gyakorlás érde-kében azonban ezekre az időkre is adható – az előző szempontok szerint – írásbeli és szóbeli feladat.

7.6. A tanórán kívüli foglalkozások rendszere

A tanórán kívüli foglalkozások célja:

• A tanulásban lemaradók segítése • Az egyéni érdeklődés és képességek kiderítése, fejlesztése • A szabadidős tevékenységek megszervezése • Bekapcsolódás a város kulturális életébe; az önművelés igényének felkeltése • A közösséghez tartozás élményének átélése • A tanulási sikertelenség kompenzálása olyan tevékenységgel, amelyben sikeres, ered-

ményes lehet a gyermek



75

Választható ill. ajánlott lehetőségek, tevékenységek:

Alsó tagozat Felső tagozat 1. Korrepetálások – A tanulásban lema-

radók segítésére, a hiányok pótlására szolgáló foglalkozások.

2. Fejlesztő foglalkozások • Egyéni vagy kis csoportban történő

fejlesztés. Célja a hiányzó képes-ségek, készségek kialakítása, meg-erősítése. Fejlesztőpedagógus vagy tanító végzi ezt a feladatot az erre kialakított és felszerelt foglalkozta-tó szobában, egyénre meghatáro-zott fejlesztési terv szerint.

• Zeneterápia – Főként magatartás-zavaros, beilleszkedési problémák-kal küzdő tanulók számára. A fog-lalkozást gyógypedagógus vezeti.

3. Tehetséggondozás • Művészeti órák • Sport foglalkozások, edzések • Versenyekre való felkészítés

4. Művelődés, kulturális programok

• Színház, mozi, hangverseny és egyéb kulturális rendezvények rendszeres látogatása

• Nemzetiségi tánc • DUK – Diákutazók Klubja

1. Korrepetálások – • Minden tantárgyból, amiből igény

jelentkezik. 2. Szakkörök, tehetséggondozó, felké-

szítő foglalkozások • Tantárgyi versenyekre való felké-

szítés • Művészeti versenyekre való felké-

szítés • Sportági versenyekre való felké-

szítés • Matematika szakkör • Felvételi előkészítő • Nyelvvizsga előkészítő • Énekkar • Művészeti órák és műhelymunkák

3. Sportkörök, sportági edzések

• atlétika • labdarúgás • kosárlabda

4. Sportiskolai képzésben • kosárlabda • triatlon • úszás

5. Színház, mozi, hangverseny és egyéb kulturális rendezvények rendszeres lá-togatása

Az iskola művészeti és sporttevékenységével kapcsolatos tanórán kívüli lehetőségeket az alsó és felső tagozatos gyermekek egyaránt igénybe vehetik – korcsoporttól függően. Pl. énekkar, sportági edzések, művészeti foglakozások

A tanórán kívüli lehetőségeket igyekszünk évente az igényekhez igazítani. Igényfelmérést végzünk a tanév végén arra vonatkozóan, hogy a következő tanévben milyen foglalkozások iránt lenne érdeklődés, ill. milyen újabb témájú szakkör indítására van igény. Ennek eredményétől és a fenntartó által biztosított keretektől függően szervezzük a foglalko-zásokat. A tanórán kívüli foglalkozások között van olyan is, melyet a pedagógus ajánl a gyermeknek, ha esetleg az nem ismerné fel annak szükségességét ill. számára hasznos voltát. Ilyen, pl. a korrepetálás, versenyre felkészítés, zeneterápia stb.. A pénzdíjas, választható tevékenységek költségeit igyekszünk a minimálisra csökkenteni vagy esetleg pályázati pénzből finanszírozni.



76

Mivel a foglalkozások tematikáját a kollegák legalább fél évre előre megtervezik, a gyerekek-től elvárjuk, hogy erre az időre tartsanak ki választásuk mellett. A későbbiek folyamán lehető-ségük van váltásra, más tevékenység kipróbálására. Fontos, hogy az egész napos nevelés felöleljen olyan tevékenységeket is, melyek nem csak tanítanak, hanem szórakoztatnak is. Mivel az iskola épülete távol van a többi közművelődési intézménytől, az általuk kínált lehetőségeket ritkábban tudjuk igénybe venni. Ezért van szük-ség a helyi, minél szélesebb skálájú kínálatra. Az osztályközösségeknek joguk van saját igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelően – akár a szülőkkel közösen – szabadidős tevékenységeket szervezni, rendezni. Kedveltek a családos kirándulások, osztálykeretben különböző ünnepek megünneplése. (pl. anyák napja, karácsony, teadélután)



77

8. KÖRNYEZETI-ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Tartalomjegyzék

1. Törvényi háttér, szabályozók 2. Helyzetelemzés, helyzetkép 2.1 Múlt és jelen 2.2 Hagyományaink 3. Alapelvek, célok 3.1 Alapelvek 3.2 Célok, feladatok 4. Erőforrások számbavétele 4.1 Belső erőforrások 4.2 Külső erőforrások, kapcsolatok 4.3 Anyagi erőforrások 5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 5.1 Helyi értékek és problémák 5.2 Hagyományos tanórai foglalkozások 5.3 Nem hagyományos tanórai foglalkozások 5.4 Tanórán kívüli keretek 6. Iskolai környezet

7. Pedagógus-továbbképzés 7.Mindennapos testnevelés 8.Erdei Iskola



78

1. Törvényi háttér, szabályozók Az ENSZ a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánítot-ta. Célja, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. Hazai jogszabályi háttér Alkotmányban rögzített paragrafusai:

• 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egész-séges környezethez.

• 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény Nemzeti Környezetvédelmi program (a Kormány 2031/1998. évi határozata) A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. számú kormányrendelet A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 48. § (3) bekezdés A 96/2000. (XII. 11.). Országgyűlési határozattal kiadott "Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására" A 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat az Egészség Évtizedének Johan Béla Nem-zeti Programjáról Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A közoktatásról szóló 2003. Évi LXI. törvény 48.§ 2. bekezdés, 52. § 10. bekezdés



79

2. Helyzetelemzés, helyzetkép

2.1 Múlt és jelen

Iskolánk épülete a település "újvárosi" részén kertvárosi környezetben helyezkedik el. Az ud-varban sportolásra alkalmas bitumenes pályák és fajátékokkal ellátott zöld terület szolgálja a gyerekek kikapcsolódását. Az iskolakert fásítása során olyan példányokat kerestünk, amelyek a tananyag szemléltetését segítik. A közelben található a város egyik füves és egyetlen mű-anyag borítású sportpályája, amely az őszi és tavaszi testnevelés órák és edzések megtartására kiválóan alkalmas. A tornaterem a Városi Sportcsarnok felépüléséig, évekig országos és nem-zetközi versenyeknek biztosította a helyszínt. Ezek a feltételek lehetővé tették, hogy a 80-as években a város egyetlen testnevelés tagozatos iskolájaként a tanulók szép eredményeket ér-jenek le a sport terén. A 90-es évektől új képzési formák iránt nőtt meg a szülők igénye (in-formatika, idegen nyelv), melyek mellett a testnevelés profil elvesztette versenyképességét. Iskolánkban 2007/2008 –as tanévtől kezdve a testnevelés újra kezdi visszanyerni presztízsét, és közoktatási típusú sportiskolaként működhetünk. Ebben a tanévben az 1. és 5. évfolyamon egy-egy osztály indult el ezzel a képzési formával. A teljes évfolyamonkénti lefedettség a cél, a beiskolázás a továbbiakban ezt célozza. A 80-as években a Babits Mihály Művelődéi Házzal együttműködve a városi és város kör-nyéki Madarak és Fák napja programjait (kiállítások, rajzpályázatok, vetélkedők) szerveztük, bonyolítottuk le. 2003-ban a város felkérésére kialakítottuk a Hollós László emlékszobát, és aktívan részt ve-szünk a Szarvasgomba Termesztők Országos Konferenciájának rendezésében. A negyedik osztályosok számára évek óta megrendezzük a városi környezetismereti tanulmá-nyi versenyt. Továbbra is jó a kapcsolatunk a Művelődési Ház, Művészetek Háza, Wosinsky Mór Múzeum, Gyerekkönyvtár. Városunk földrajzi fekvése lehetővé teszi az erdei és a vizes élőhelyek (Sötétvölgy, Szálka, Gemenc) ökológiai rendszereinek közvetlen megismerését.

2.2 Hagyományaink versenyek: Városi környezetismereti verseny 4. osztályosok számára (rendezés és részvétel), Kaán Károly környezet- és természetismereti verseny, Herman Ottó biológia versenyen való részvétel és a megyei forduló megrendezése, Hevesy kémia verseny, Bakta Kupa, házi tanul-mányi versenyek alsó és felső tagozaton, sportversenyek (labdarúgás, atlétika, ügyességi, táj-futás), Zrínyi kupa, Közlekedési ismeretek, levelezős versenyek, "Parlagfű" vetélkedő, Vö-röskeresztes vetélkedő, Polgárvédelmi vetélkedő kirándulások, túrák: Sötétvölgy, Váralja, Gemenc, Óbánya (turistaház), Szálka táborok: Sötétvölgy, Fadd-Dombori, Balatonszepezd, vándortáborok, turisztikai tábor sportrendezvények: Zrínyi Kupa (általunk szervezett labdarúgó torna), Ovi kupa (nagycso-portos óvodások számára rendezett sportvetélkedő), diákolimpiák, mezei futóversenyek, lab-darúgó tornákon és tájfutáson való részvétel, Garay napok sportvetélkedői, Challenge day, Opel-futás, külföldi kapcsolatok (Párizs, Bietigheim-Bissingen)



80

programok, akciók: időszakos kiállítások megtekintése a Művelődési Házban (Év természet-fotósa …), 2-es Iskolások Klubjának foglalkozásai és kirándulásai, irodalmi szakkörösök színházlátogatásai, ifjúsági hangversenyek bérletes előadásai,, iskolai faliújság, osztály- és családos kirándulások, Hollós László emléknap, elemgyűjtés, maradék ételek gyűjtése a ku-tyamenhely számára, közlekedési ismeretek, Garay napok reformkonyha bemutatói 3. Alapelvek, célok 3.1 Alapelvek A nevelés folyamatában a környezeti- és egészségnevelés alapelvei közül az alábbiakat tartjuk különösen fontosnak:

• ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése • környezettudatos magatartás és életvitel segítése • fenntarthatóságra nevelés • biológiai és társadalmi sokféleség • helyi és globális szintek kapcsolatai és összefüggései • alapvető emberi szükségletek és jogok • ökológiai lábnyom • prevenció, egészségmegőrzés

3.2 Célok, feladatok

• Tanulóink magatartása és életvitele környezettudatos legyen • Életvitelük és magatartásuk legyen személyes felelősségen alapuló környezetkímélő és

takarékos • Legyenek felelősek a természeti és épített környezet iránt • Igényük legyen az egészséges életmódra, ismerjék a hozzá szükséges technikákat,

módszereket

Közép- és rövid távú célok feladatok sikerkritérium Az iskola egészét hassa át a környezeti- és egészségneve-lés

- a tantestület tagjainak meg-nyerése

- helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmene-tekben is jelenjenek meg a témával kapcsolatos feladatok és a módszerek

- több környezeti- és egészségnevelési tarta-lom a tanmenetekben és a tanórákon

- változatosabb tanítási és tanulássegítési környe-zeti-és egészségnevelési módszerek

Az iskola dolgozói szemé-lyes példaadással közvetít-sék a környezettudatos és az egészséges életvitelt

- képzések, továbbképzések tartása az adott témában

- a felnőttek rendelkez-nek mindazon ismere-tekkel, szakmai hozzá-értéssel és személyes



81

példamutatással, amelyek a környezettudatosság és az egészségnevelés alakítása során mintaként szolgálnak - az iskolai programok

tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környe-zetkímélőbb legyen a program

Az iskolai környezet óvása, tisztaságának javítása

- tisztasági akciók szervezése (tiszta osztály verseny, takarí-tási világnap, udvarrendezés, hulladékgyűjtési verseny)

- javul az iskola és kör-nyezetének tisztasága

- szelektív hulladékgyűj-tés (papír, elem)

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal

- rendszeres, alkalmankénti ellenőrzések

- észrevehetően csökken az iskola víz és villany-fogyasztása

A tanulók ismerjék meg környezetüket, lássák és óvják az értékeket, vegyék észre a problémákat

- természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgá-lódás

- kiállítások, vetélkedők, elő-adások szervezése

- kirándulások, erdei iskola szervezése

- téli madáretetés

- egyre többet érdeklőd-nek és tudnak a helyi környezetről, és ezt szívesen átadják

Iskolai hagyományok ápolá-sa

- meglévő programok, rendez-vények, versenyek szervezé-se és lebonyolítása

- valamennyi megvaló-sul minél több tanuló részvételével

Erdei iskola - erdei iskola programjainak kidolgozása

- helyszínek kiválasztása - anyagi háttér előteremtése

(pályázatok)

- 8 év alatt tanulóink egy alkalommal részt vesz-nek

A tanulók problémamegoldó gondolkodásmódjának, az önálló ismeretszerzés képes-ségét megalapozva az élet-hosszig tartó tanulás fejlesz-tése

- “zöld faliújság” működtetése - szakkönyvek, folyóiratok,

videó anyag és CD-k beszer-zése az iskolai könyvtárba

- internet hozzáférés biztosítása

- egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselő-adást, egyre többen lá-togatják a könyvtárat

- tudja használni a szak-irodalmat

- a versenyeredmények javulnak

Saját és társai testi és lelki egészségének óvása

- a helyi tantervekben (oszt. fői, egészségtan, háztartástan, eti-ka) jelenjenek meg ezek a té-mák (higiéniai szabályok, vi-selkedéskultúra, etikai nor-mák)

- ebédlői viselkedés figyelem-mel kísérése

- a tanulók kultúráltan viselkednek, jellemzi őket a tolerancia



82

Ismerjék a drog, a dohány-zás, az alkohol károsító hatá-sait

- előadások, kiállítások, vetél-kedők szervezése (DADA, Drog prevenció …)

- tanulóink nem hódolnak a káros szenvedélyek-nek

- tisztában vannak ezen anyagok károsító hatá-saival

Sajátítsák el az egészséges és kultúrált étkezés, öltözkö-dés, tisztálkodás szabályait

- a helyi tantervekben (oszt. fői, egészségtan, háztartástan, eti-ka) jelenjenek meg ezek a té-mák (higiéniai szabályok, vi-selkedéskultúra, etikai nor-mák)

- ebédlői viselkedés figyelem-mel kísérése

- megfelelés az említett tantárgyak követelmé-nyeinek

sajátos cél feladatok sikerkritérium A sport, a mozgás, az egész-séges életmód iránti igény kialakítása

- Sportvetélkedők, gyalog és kerékpártúrák szervezése

- a szervezett programok sikeres lebonyolítása

A sportban kiemelkedő ké-pességű gyermekek tehetsé-gének kibontakoztatása

- ezen tanulók edzése, verse-nyeztetése

- a kiemelkedő sporteredmé-nyek elismerése (pl. “tanév sportolója cím”)

- eredményes szereplés a versenyeken

Testileg edzett, egészséges gyermekek nevelése

- testmozgási és sportolási igé-nyek felmérése

- edzések, sportkörök elindítása, s ezeken résztvevő tanulók szá-mának megtartása, eset-leg növelése

4. Erőforrások:

4.1 Belső erőforrások

humán erőforrások feladat

iskolavezetés - támogatja a környezeti- és egészségnevelési programokat - aktívan részt vesz az egyes programokban - segíti az anyagi erőforrások előteremtését - hasznosítható kapcsolatrendszerével segíti a munkát

tanárok - kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti és egészségfejlesztési tartalmakat

- környezettudatos magatartásukkal példát mutatnak - környezeti- és egészségnevelési feladatok, programok

megvalósítását segítik környezet- és egészségnevelési munkacsoport

- elkészíti az éves munkatervet - segíti és koordinálja annak megvalósítását - pályázatokat ír, kapcsolatokat teremt

osztályfőnöki munkaközösség - évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti- és egészségnevelési tartalmak feldolgozásával

- aktívan részt vesz a programok lebonyolításában Diákönkormányzatot segítő - erősíti a környezeti- és egészségnevelés területeit (Takarí-



83

tanár tási világnap …) gyermekvédelmi felelős - felméri és segíti a hátrányos helyzetű tanulókat, családo-

kat - együttműködik a szociálismunkással és a védőnővel

szociálismunkás - kapcsolatot tart fenn az iskola és a Gyermekjóléti Szolgá-lat, Gyámügy, Rendőrség között

- segíti a gyermekvédelmi felelős és pedagógusok munká-ját (családlátogatások, személyiségfejlesztő, közösségépí-tő, mentálhigiénés csoportfoglalkozások)

iskolavédőnő - segíti a tanárok egészségnevelő munkáját (felvilágosító óra, programok szervezése, lebonyolítása, személyes hi-giéné kialakítása)

- dolgozók számára helyi szűrővizsgálatokat (vércukorszint mérése, vérnyomás mérése ...) szervez

iskolaorvos - segíti a megelőző és egészségmegőrző munkát (szűrő-vizsgálatok, oltások)

nem pedagógus dolgozók - támogatják a pedagógus munkát a programok hátterének biztosításával

- iskola gazdaságos működésének a megvalósításában vesznek részt (vizesblokk és világítási hálózat karbantar-tása, szelektív hulladékgyűjtés, zöldítési program, kör-nyezetbarát tisztítószerek alkalmazása)

diákok - részt vesznek a számukra szervezett programokon (hall-gatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések)

- vigyáznak a környezetükre, maguk és társaik egészségére és figyelmeztetik társaikat a kultúrált magatartásra (a fel-adatok megvalósításában aktív szerepet vállal a DÖK)

szülők - támogatják és megerősítik a gyerekek környezettudatos magatartásának kialakulását

- együttműködnek az egészségmegőrzésben, a prevenció-ban

- segítenek a külső erőforrások felkutatásában (kapcsola-tok, anyagi támogatás)

- tevékenyen részt vesznek a programokban, mellyel a szü-lők szemlélete is formálódik (gyűjtőakciók)

tárgyi feltételek lehetőség Tornacsarnok, futófolyosó, bitumenborítású pálya, balett terem

- testnevelésórák, sportfoglalkozások, edzések, szabadidős foglalkozások helyszíne

- sokszínű sportági kínálat biztosítása Pollach utcai fű-és műanyag borítású pálya

- testnevelés órák, edzések szabadban való eltöltése

Prométheusz park - szabadidő eltöltése tankonyha - háztartástan órák, Kukta szakkör, rendezvények helyszíne fogászati rendelő - vizsgálatok, kezelés helyben védőnői szoba - helyi vizsgálatok



84

4.2 Külső erőforrások, kapcsolatrendszer

intézmény, szervezet kapcsolat tartalma

fenntartó - a fenntartó környezeti- és egészségnevelést érintő helyi rendeleteinek megismerése

- az iskolával szemben támasztott elvárások és programok támogatása

önkormányzat környezetvé-delmi referense

- programok szervezése, támogatása, lebonyolítása

Hollós László Oktatóközpont - programok szervezése, támogatása, lebonyolítása - eszközök, szakemberek biztosítása

Duna Dráva Nemzeti Park - kirándulások, túrák szervezése, lebonyolítása - szakemberek biztosítása

ALISCA ONIX - tájékoztatás, akciók szervezése - hulladékgyűjtési kampány - programcsomagok és eszközök biztosítása

Szekszárdi Víz- és Csatorna-mű kft.

- Víz napi rendezvények segítése - Vízmű látogatása a Víz világnapján /7. évfolyam/

Magyar Madártani Egyesület - szakemberek biztosítása Városi Rendőrkapitányság - programok szervezése, segítése (közlekedési verseny) ÁNTSZ - programok szervezése, támogatása, lebonyolítása Mentálhigiénés Egyesület - Pszichológi Kultúra hete - gyermekprogramok biztosítása RÉV drogambulancia - KEF prevenciós programok szervezése Mentőszolgálat - programok segítése (vöröskeresztes szakkör) Vöröskereszt - programok segítése (vöröskeresztes szakkör) Máltai Szeretetszolgálat - családok segítése, adományok Helyi média - tudósítás Oktatási Minisztérium - információk biztosítása (internet) Közlekedési Minisztérium - tananyag és taneszközök biztosítása a közlekedési isme-

retek oktatásához Környezetvédelmi Minisztéri-um

- tananyag és taneszközök biztosítása a környezetvédelmi és természetvédelmi ismeretek oktatásához

Sportegyesületek (UFC, UKSE, AC Szekszárd)

- utánpótlás nevelés az egyesületek számára - versenyeztetés, létesítmények biztosítása

4.3 Anyagi erőforrások Az iskola a szükséges taneszköz és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti és egész-ség életmód témájú versenyek lebonyolításához, jutalmazásához lehetőségei szerint támoga-tást nyújt. A programok megvalósításához kihasználjuk az egyesületek, alapítványok (Gyermekek Sza-badidejéért, Sportosztály az utánpótlás-nevelésért) és pályázatok nyújtotta lehetőségeket. Túrákhoz, kirándulásokhoz, táborokhoz a fentieken kívül a szülői segítséget is igénybe vesz-szük.



85

5.Tanulásszervezési és tartalmi keretek 5.1 Helyi értékek és problémák

� Helyi adottságok:

• Két eltérő földrajzi adottságú táj határán fekszik a város (Mezőföld, Szekszárdi-dombság)

lösz, löszformák, • szőlőkultúra, borvidék • Duna-Dráva Nemzeti Park, benne a Gemenci-erdő, Taplós (ártéri gazdálkodás, ártéri élő-

világ) • Sötétvölgy, Óbánya, Szálka (erdő és mező élővilága, erdőgazdálkodás, táborozási lehető-

ség) • Fadd-Dombori (holtág, táborozási lehetőség) • Lelki egészséget támogató szervezetek, egyesületek (Mentálhigiéné E. ...)

� Ökológiai problémák:

• A főútvonal a városon halad keresztül, túlterhelt úthálózat, légszennyezés, zajártalom • Fejlődő hulladékgazdálkodási technikák, elavult szeméttelep (törekvések vannak egy kor-

szerű szeméttelep kialakítására), illegális hulladéklerakás (patakmeder …) • Jelentős a talajerózió • Kevés a zöld terület, a park

A helyi adottságok és problémák, valamint a környezeti- és egészségnevelési célok megjelen-nek a hagyományos és a nem hagyományos tanórai keretekben, tanórán kívüli programokban.

5.2 Hagyományos tanórai foglalkozások

Az egyes évfolyamok életkori sajátosságainak és a tantárgyi lehetőségeknek megfelelően je-lenik meg a pedagógiai munkában a környezeti- és egészségnevelés. A tantárgyi koncentráció lehetőséget ad a környezeti problémák globális áttekintésére és a környezeti érzékenység ki-alakulására. Ez csak több tudomány eredményeinek a felhasználásával, társadalmi és termé-szettudományi megközelítéssel lehetséges. A tantárgyi koncentráció lehetőséget ad arra, hogy az egészségmegőrzés, fejlesztés és prevenció különböző témák felől kapjon megerősítést.

• a jelenségek természettudományos összefüggését bemutató tantárgyak (természetismeret,

fizika, kémia, biológia) • az ember és környezete kapcsolatait sokoldalúan vizsgáló földrajz • a különböző technológiáknak, életünk mindennapjainak környezetre gyakorolt hatásait

feltáró tantárgyak (technika, életvitel, háztartástan) • a felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartást, környezeti erkölcsöt, sze-

mélyes filozófiát alapozó történelem, társadalomismeret és osztályfőnöki óra • a természeti és építészeti környezetünk szépségét, esztétikumát, harmóniáját közvetítő

tantárgyak (vizuális kultúra, környezetismeret, földrajz, biológia, történelem, magyar iro-dalom, ének-zene)



86

• elemző gondolkodást, problémamegoldást, mérési technikákat, mérési eredmények sta-

tisztikai feldolgozását segítő tantárgyak (matematika, informatika) • a környezettel szembeni nemzetközi felelősség kialakítását segítő tantárgyak (idegen

nyelvek) • önálló ismeretszerzés lehetőségét segítő tantárgyak (informatika, könyvtárhasználat) • testünk felépítését, működését és betegségeit megismertető tantárgyak (biológia, egész-

ségtan modul) • egészséges táplálkozást, személyes higiénét bemutató tantárgyak (oszt. fői. óra, háztartás-

tan) • a lelki egészséget, a társas viselkedést, a kommunikációt, önismeretet felkaroló tantárgyak

(oszt. fői óra, etika, tánc és dráma, egészségtan) • testi egészségért felelős tantárgy (testnevelés, egészségtan)

Az egyes évfolyamok életkori sajátosságainak és a tantárgyi lehetőségeknek megfelelően je-lenik meg a pedagógiai munkában a környezeti- és egészségnevelés.

5.3. Nem hagyományos tanórai foglalkozások

• napközis foglalkozás (alsó tagozat): o múzeumlátogatás 3. és 4. évfolyamon (Wosinsky Mór Megyei múzeum) o emlékházak megtekintése a 2. 3. és 4. évfolyamon (Babits Mihály Emlékház) o parkok, játszóterek látogatása o közös sportdélután

• tagozatkirándulás Föld napja (alsó és felső helyszíne: Sötétvölgy, Gemenc, Váralja, Mór-ágy, Szálka)

• osztálykirándulások

évfolyamok helyszínek 1. Ismerkedés a várossal (közlekedés, nevezetességek) 2. Város környéki zöldövezet, falvak megismerése 3. Szomszédos tájegységek felfedezése 4. Budapest

5.-8. Hazánk távolabbi tájegységeinek, települések neve-zetességeinek megtekintése egy vagy két nap alatt (az adott osztály lehetőségeitől függően)

• erdei iskola (8 év alatt minden tanuló legalább egyszer eljut) (pályázatok írásához segéd-

anyag a Mellékletben található) • témahét • terepgyakorlat (Vízmű megtekintése mindenkori 7. osztály, élőhelyek megismerése) • vetélkedők, melyek egy-egy világnaphoz köthetők (AIDS, Színházi világnap, Költészet-

napja, Zrínyi nap, Garay nap, Szívünk napja, Egészséghét



87

5.4. Tanórán kívüli keretek

Ezekbe a tevékenységekbe mindazok beletartoznak, melyeknek a felsorolása megtalálható a 2.2 Hagyományaink címszó alatti részben. 6. Iskolai környezet

A helyzetből adódó jellem-

zők célok tevékenység, feladat

autós forgalom - közlekedési biztonság növelése

- kerékpáros és gyalo-gos közlekedés növe-lése

- közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitárolók

zaj - csökkentés

- fák és cserjék ültetése és gondozása - speciális ablaküvegek

légszennyezés - csökkentés - zöldítés az iskola környékén, - növények gondozása, pótlása

szemét - tiszta, egészséges kör-nyezet

- felvilágosító előadások a szelektív hulladék-gyűjtésről, az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről

- utak sózása helyett ásványi őrlemény - hulladékgyűjtési akciók

játszótér - a gyerekek mozgás-igényének kielégítése

- iskolai játszótér természetbarát anyagokkal való bővítése, korszerűsítése, homok cseréje

iskolabelső - tiszta, meghitt kör-nyezet

- tantermek gyakori szellőztetése - dohányzásra külön kijelölt hely biztosítása - lábtörlők alkalmazása - váltócipők használata (alsó tagozat) - dekorációk az osztályokban, a folyosókon, a

faliújságokon - élő sarok kialakítása - mellékhelyiségek felszerelés (szappan, WC

papír) - zuhanyzóval felszerelt öltözők - az életkornak megfelelő méretű tantermi be-

rendezések Energia-felhasználás

- takarékos fűtés - gázkazán helyes szabályozása - nyílászárók javítása vagy cseréje

világítás - egészséges, takarékos - a természetes fény

preferálása

- hagyományos fénycsövek cseréje energiataka-rékosra

vízfelhasználás - egészséges ivóvíz - vízfogyasztás csök-

kentése

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása - a vizesblokk megfelelő használata

iskolakert - tanítás, pihenés, fel-üdülés helye legyen

- tanösvény létrehozása - növény ültetése, gondozása, pótlása - madáretetők kihelyezése, gondozása



88

iskolabüfé - egészséges ételek, italok

- gyümölcslevek és teák forgalmazása (törek-vés)

- friss gyümölcsök árulása (törekvés) - tejtermékek és gabonapelyhes édességek áru-

sítása (törekvés) 7. Pedagógus továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás, megújulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Figyelemmel kísérjük a továbbképzési programokban a környezeti- és egészségneveléshez kapcsolódó tanfolyamokat, s az iskola lehetőségei szerint részt veszünk rajtuk. Célunk, hogy a tantestület valamennyi tagja részesüljön ilyen jellegű képzésekben. 8. Mindennapos testnevelés Mindennapos testnevelés megoldása: alsó tagozat minden évfolyamon egy osztályban heti 4 óra testnevelés + heti 1 óra edzés vagy játékos sportfoglalkozás. A másik osztályban heti 3 óra testnevelés + napi 30 perc egészségfejlesztő testmozgás. A felső tagozaton a kötelező tanórai óraszámokon kívül az iskola lehetőséget biztosít edzé-sekre, sportfoglalkozásokra. A program kidolgozását a Helyi Tanterv tartalmazza.

Az Erdei iskola programját lásd a 1. sz. mellékletekben!



89

9. A NEVELÉSI PROGRAM FELTÉTELEI Személyi feltételek Tantestület A pedagógiai program végrehajtásához szükséges pedagógus-ellátottságunk megfelelő. A pedagógus álláshelyek számát a fenntartó évente úgy határozza meg, hogy az tartalmazza a városi feladatokat ellátó két úszásoktatót, a művészeti iskola és sióagárdi tagiskola és óvoda pedagógusainak számát is. Technikai dolgozók A városban történt gazdasági átszervezések következtében a technikai személyzet már nem, vagy csak részben tartozik az intézmény irányítása alá. Az adminisztrációt a székhelyen egy főállású iskolatitkár látja el. A zeneiskolánál is alkalmazunk egy iskolatitkárt. Az oktatástech-nikai eszközök kezelésére, karbantartására és az intézmény most készülő közös honlapjának kezelésére két technikus áll rendelkezésünkre. A gazdasági ügyintéző, a takarítók, a karban-tartó, a konyhai személyzet a KESZ, a Vagyonkezelő vagy egyéni vállalkozó felügyelete alá tartozik. Tárgyi feltétele A székhely épülete három szárnyból áll: 1. A kétszintes „régi” épületnek nevezett részben 8 tanteremben az alsó tagozatosok tanul-nak. Itt kapott helyet a két prevenciós szoba, ahol a fejlesztő- és logopédiai foglalkozásokat tartják a fejlesztő pedagógusok. A német terem a dekorációjával is hozzájárul a nemzeti identitás kialakításához, elmélyítésé-hez. Nagy tere alkalmassá teszi arra, hogy a nemzetiségi táncoktatás helyszínéül is szolgáljon. Ugyanebből az okból tud itt dolgozni a művészeti iskola drámatagozata és az énekkar is. A két jól felszerelt számítástechnika teremben diákjaink az Internet használatával bővítik ismereteiket. A könyv-és médiatár a tanórákra való felkészülést segíti. A felújított 800 m2 –es műanyag borítású tornacsarnokban szívesen mozognak, sportolnak a gyerekek. A tükrös balett-teremben folyik a táncoktatás. A háztartási alapismeretek elsajátítását segíti a modern, jól felszerelt tankonyha. Ebben a szárnyban találhatók az iskolai munkát segítő helyiségek; igazgatói -, igazgatóhelyet-tesi-, gazdasági irodák, tanári valamint a fogászati rendelő és az ételbár. 2. A háromszintes „új” épületben tanul a felső tagozat. A kialakított szaktantermek-rajz, biológia, magyar- és a kémia-, fizika előadók e tantárgyak tanításához szükséges eszközök-kel, audiovizuális berendezésekkel vannak felszerelve. A korszerű nyelvoktatást a 16 férőhe-lyes nyelvi labor is segíti. Az angol, a földrajz, a matematika és a történelem szaktan-termek is itt kaptak helyet. A technika teremben fából, fémből készítenek munkadarabokat tanítványaink. A védőnői szoba szükség esetén a gyerekek egészségügyi ellátását segíti.



90

A tantermek berendezése – mozgatható padjai révén – alkalmas a kooperatív tanulás techni-kák alkalmazására. A két informatika termen kívül már hat tanterem alkalmas az interaktív táblák használatára. A vezeték nélküli Internet minden tanteremben lehetővé teszi a számító-gép tanórai használatát. Ebben az épületrészben kapott helyet a Waldorf iskola két tanulócsoportja. A továbbiakban azonban nem tudjuk tovább bővíteni az átadható tantermek számát. 3. A harmadik épületrész ebédlői és művészeti iskolai tantermi ill. műhely funkciókat lát el. A volt kollégiumi épületrészben művészeti műhelyeket alakítottunk ki. Jelenleg a Garay téri épületből átkerült könyvtári állomány is itt van elhelyezve. A két könyvtár állományát egyesí-teni csak az épületen belüli átalakítással tudnánk. Az ebédlő jelenleg melegítő konyhával működik. Mintegy 80-100 fő egyszerre történő leülte-tése lehetséges. Udvar - játszóterület-füvesített park Szünetekben, szabadidőben a levegőn való hasznos időtöltést segíti a betonozott felületű ját-szóudvar, egy 800 m2-es bitumenes kézilabda pálya és fából készült mászókákkal, hintákkal, homokozóval ellátott játszótér. 4. A sióagárdi tagintézmény – a működéshez szükséges és megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik. Minden osztálynak saját jól felszerelt tanterme van, mozgatható egyszemélyes padokkal. Oktatástechnikai eszközökkel jól felszerelt; magnó, tv, DVD-lejátszó, írásvetítő minden tanteremben megtalálható. Egy külön tanterem ad helyet a művészeti oktatásnak és a számítástechnikának. A testneveléshez tornaszoba és tágas játszóudvar áll rendelkezésre. 5. Sióagárdi óvoda Az óvodai csoportok szintén külön termekben vannak elhelyezve. Minden csoportszoba új bútorokkal, a játékok sokféleségével (szerep, társas és fejlesztő játékok) van ellátva. A testne-veléshez tornaszoba és udvari játékokkal felszerelt füvesített udvar ad jó körülményeket. 6.Liszt Ferenc Zeneiskola Az iskola épülete a belvárosban, mindenki által jól megközelíthető helyen van. Termei az egyéni és a csoportos hangszeres ill. szolfézs órák megtartására alkalmasak. A zenekari pró-bák helyigénye időnként nagyobb, mint az épület adta lehetőségek – ezért külső próbahelye-ken is gyakorolnak a zenészek. A néptánc oktatáshoz a Babits Mihály Művelődési Ház ad megfelelő helyszínt. Az iskola oktatástechnikai eszközökkel a maga szükségleteinek megfelelően van ellátva. Hangszerállomány azonban elöregedőben van. Több hangszer felújítására, vásárlására volna szükség, hogy a hangszerkölcsönzést az iskola meg tudja oldani.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a 2. számú mellékletben található.



91

10. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK l. A pedagógiai program érvényességi ideje • Az iskola első ízben 2008. szeptember l. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját

e pedagógiai program alapján. • A pedagógiai programban található helyi tantervet 2008. szeptember l. napjától az első

évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben vezettük be. • Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 5 tanévre - 2008. szeptember l. napjától

2013. augusztus 31. napjáig szól. • A 2012-2013. tanév során a nevelőtestületnek a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát,

értékelését el kell végezni és szükség esetén módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell bevezetni.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: • A nevelők szakmai teamjei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban meg-

fogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és köve-telmények megvalósulását.

• A nevelőtestület felkéri az Iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvaló-sulását legalább háromévente átfogóan elemezze.

3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására:

• az iskola igazgatója, • a nevelők szakmai munkaközösségei, • az Iskolaszék vagy Szülői Szervezet • az iskola fenntartója tehet javaslatot.

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az Iskolaszék szülői il-letve diák-önkormányzati képviselőinek útján az Iskola vezetésnek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásá-val válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya megtalálható:

• az iskola fenntartójánál, • az iskola irattárában,



92

• mindegyik intézményegység nevelői szobájában, • az iskola igazgatójánál, • az iskolai könyvtárban

5. A Pedagógiai program jóváhagyása, elfogadása Véleményezi: Diákönkormányzat Szülői Szervezet Iskolaszék Nevelőtestület Külső szakértő Elfogadja: Nevelőtestület Jóváhagyja: Szekszárd Megyei Jogú Város Képviselőtestülete



93

Támogató nyilatkozatok

Nyilatkozat

A Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közok-tatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai Szakmai - Szolgáltató Intézmény diákönkormányzata az intézmény Pedagógiai programját – főként az oktatás, nevelés és diákjogok érvényesülése szempontjából értékelve – elfogadja, meg-valósulását a maga eszközeivel támogatja. Szekszárd, 2008. november 25.

Farkas Sándor Matókné Misóczki Mária segítő tanár DÖK titkár igazgató



94

Nyilatkozat A Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közok-tatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai Szakmai - Szolgáltató Intézmény Szülői Szervezete az intézmény pedagógusai által elkészített Pedagógiai prog-ramot tanulmányozta és véleményét, módosító javaslatait egyeztette az iskola vezetésével. A Pedagógiai programot a Szülői Szervezet elfogadja, megvalósulását a maga eszközeivel támogatja. Szekszárd, 2008. november 25.

Matókné Misóczki Mária a SZSZ tagja a SZSZ tagja igazgató



95

Nyilatkozat A Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közok-tatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai Szakmai - Szolgáltató Intézmény Iskolaszéke az intézmény pedagógusai által elkészített Pedagógiai programot tanulmányozta és véleményét, módosító javaslatait egyeztette az iskola vezeté-sével. A Pedagógiai programot az Iskolaszék elfogadja, megvalósulását a maga eszkö-zeivel támogatja. Szekszárd, 2008. november 25.

Varju Pálné Bíró Katalin Matókné Misóczki Mária az Iskolaszék tagja az Iskolaszék tagja igazgató



96

Nyilatkozat A Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közok-tatási Típusú Sportiskola, Óvoda és Pedagógiai Szakmai - Szolgáltató Intézmény Környezeti-és egészségnevelési programját megfelelőnek tartom, végrehajtását a magam eszközeivel támogatom. Szekszárd, 2008 november 25.

Dr. Gonda Mária iskolaorvos



97

Mellékletek:

ERDEI ISKOLA PROGRAM 1. Definíció: Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény szék-helyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók ak-tív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési fel-adata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közössé-gi tevékenységekhez kötődő szocializáció. 2. Az erdei iskola számtalan lehetőséget nyújt a nevelés és az oktatás területén:

• környezetadekvát, környezethez illeszkedő tananyag megválasztása o természeti jelenségek és értékek megfigyelése, mérése o gyakorlati környezet- és természetvédelmi tevékenységek o ember által alkotott, létrehozott környezet megismerése (szokások, hagyomá-

nyok, lakók, helyi közösségek) o történelmi események megelevenítése o irodalmi, képzőművészeti alkotások megtekintése

• holisztikus szemlélet kialakítása, rendszerben való gondolkodás • drámapedagógiai eszközök alkalmazása, élménypedagógia • projektpedagógiai módszerek alkalmazás, együttműködésen alapuló tanulástechnikák

(együttes tervezés, közösen meghozott döntések, azok elfogadása és végrehajtása • problémamegoldó, konfliktuskezelő technikák gyakorlása, megtanulása • felfedezés és az alkotás öröme • tanulási kudarccal küzdő vagy a tehetséges tanulók differenciált fejlesztése • mindennapoktól különböző szocializációs lehetőségek a beilleszkedésre; magatartási

nehézségek enyhítése, kezelése; az osztályközösség szociometriai helyzetének feltárá-sa, javítása

• színtere az egészséges életmódnak; szabadban űzhető sportok, új mozgásos helyzetek, táplálkozási szokások; önellátás; napirend

3. Célja: hogy a tanulók a megszokott iskolai környezetből kiszakadva új, szokatlan, élmény-szerű tanulási helyzetek közé kerüljenek. Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a természetes környezetről, a mindennapi életből. Az iskolában eddig megszerzett ismereteket a gyakorlat-ban, komplex módon tudják alkalmazni és hasznosítani. a megváltozott környezetben és napi-rendben fejlődjön és erősödjön a gyermekek közösségi magatartása. 4. Erdei iskola tervezése: 4.1 A tervezés átgondolt tevékenységet, időrendi ütemezést igényel



98

A célkitűzés megfogalmazásakor figyelembe kell venni: • a tantervi követelményeket • az erdei iskola helyszínének adottságait • a gyerekek életkori sajátosságait • a nevelők környezeti nevelésben való jártasságát, érdeklődését

A helyszín megválasztása függ: • a földrajzi környezettől • az anyagi lehetőségektől • az előzetes tartalmi célkitűzésektől

4.2 Résztvevők, támogatók megnyerése pedagógusok: • ismerjék meg konkrét előzetes elképzeléseket a célokat illetően • legyenek tisztában e tanulásszervezési forma nevelési-, oktatási lehetőségeivel, sajátossá-

gaival • tudják milyen feladatokkal jár a tervezés és a megvalósítás • érzékeljék az előkészítő munka időbeni ütemezését • tegyenek javaslatot a helyszínre gyerekek: • Az erdei iskola résztvevői lehetnek; egy-egy osztály, egy-egy évfolyam, tagozat, az egész

iskola(a számukat a helyszínen lévő épülete adottságai, a sátorozási igények és lehetősé-gek, a megismerésre váró környezet befogadóképessége határozza meg)

szülők: • kezdeti lépésektől meglegyen az együttműködés • ismertessük meg e sajátos tanulásszervezés céljait, lehetőségeit • ismertessük a program tartalmi elemeit partnereink: • helyi önkormányzat • szakmai szerveződések, egyesületek, körök • pályázati szervek 4.3 A program kidolgozásának ütemezése Az erdei iskola kihat az egész tanévi tervezésre. Körültekintő előkészítő munkát igényel. A cél és a helyszín ismeretében a résztvevőkkel, partnereikkel együttműködve körvonalazzuk a tartalmat, mely az alábbi módokon fogalmazódhat meg: • Az adott tanulócsoport tanmenetéből, tantervi követelményeiből összegyűjteni azokat a

lehetőségeket, amelyek feldolgozásának természetesebb közege az erdei iskola, mint a tradicionális oktatási formák.

• Egy-egy nagyobb témába integrálni az addig tantárgyakban szétszórtan, időben össze nem illeszthetően megtalálható tananyagot.



99

• Egy-egy - a helyszín kínálta- témakört feldolgozni projektmódszerrel, amely azt jelenti, hogy a megismerési egység központi problémájának megoldásához a variációk sokaságát mozgósítani.

4.4 A tervezőmunka fázisai 4.4.1 Ötletek gyűjtése - a tanulókkal közösen- a tartalom kialakításához 4.4.2 Teamek megalakítása a programvezetők és a segítők köréből 4.4.3 A teamek kidolgozó munkája a gyűjtött ötletek alapján A koordinálás feladata a foglalkozásvezetőké. A szakmai hátteret a segítők biz-

tosítják: egy-egy tantárgycsoportot képviselő nevelő, az erdei iskola munkáját segítő nem pedagógus szakember. Általános napirend kialakítása. A kidolgozás és megvalósítás légnépszerűbb ajánlott lehetősége a projekt módszer.

4.4.4 Anyag és eszközszükségletek végiggondolása 4.4.5 A részvételi és a program megvalósítási költségeinek és azok forrásainak a

megtervezése

felmerülő költségek: • a szervezési költségek (kommunikáció, utazás ...) • részvételi költségek (utazás, szállás, étkezés) • programköltségek (helyi szakemberek, anyag, eszközök, belépők ...) • pedagógusok túlmunkájának díjazása

források lehetőségei: • pályázatok a program megvalósításának költségeihez • a szociálisan rászoruló gyerekek támogatási forrásainak felkutatása • értékteremtő munkákból (hulladékgyűjtés ...) befolyó pénzek • iskolai költségvetés

4.4.6 Szakértők, szakemberek felkérése, meghívása 4.4.7 Közvetlen szervezési feladatok az erdei iskola megkezdése előtt

• utazás megszervezése, megrendelések • étkezési és szállástervek elkészítése • felnőtt és gyermek ügyelet kialakítása • szülői értekezleten egyeztetések • orvosi felügyelet biztosítása

4.4.8 Program megvalósítása 4.4.9 Végzett munka értékelése

• a gyerekek értékeljék a programot, önmagukat és társait • szülők véleménye



100

• elemezzük, hogy a terv és a megvalósítás mennyire közelített egymáshoz, milyen korrekciókat kell elvégezni a hatékonyabb munkavégzés érdekében

• köszönetnyilvánítás 4.5 Az erdei iskolák követelményrendszerébe a tantárgyak követelményeit a következőképpen építhetjük be: magyar irodalom: a választott helyszínekhez kapcsolódó írók, kötők élete, munkássága; a természetről szóló irodalmi alkotások ismerete, elemzése; versek, mesék, esszék írása történelem: Az adott régi történelmi emlékhelyei, az ezekhez csatlakozó történelmi esemé-nyek és történelmi személyiségek élete, munkássága; mondák, történelmi események megje-lenítése drámapedagógiai módszerekkel földrajz: A választott tájakhoz csatlakozó földrajzi ismeretek (kialakulás, éghajlat, vízrajz, földtani érdekességek, népesség, gazdaságföldrajz), vizsgálódások, megfigyelések; a táj ele-meinek érzékszervi felfedezése és az élmények vizuális megjelenítése biológia: A tájak életközösségei, jellegzetes fajai, a tananyaghoz kapcsolódó fajok jellemzői, vizsgálódások, az élővilág változatosságának felfedezése fizika: Energiák a természetben, a természet fizikai jelenségeinek megismerése, megfigyelése kémia: A vizek és a talaj kémiája, annak pozitív és negatív hatása az élővilágra; vizek és víz-partok élettelen és élő elemeinek kapcsolata technika, kézműves: az adott terület népművészeti hagyományait követő tárgyalkotások ter-mészetes anyagokból rajz: A helyszínen megfigyelhető művészettörténeti emlékek megfigyelése; természetrajzok készítése testnevelés: Túrázás, természetben játszható mozgásos játékok megismerése ének: A természetről szóló dalok ismeret, helyi népdalok megismerése; az adott tájon élt ne-ves zeneszerzők, zenészek élet, munkássága; a természet ritmusának felfedezése, annak meg-örökítése a testhangszerek segítségével 4.6 Erdei iskolák helyszíne, vizsgálódásra alkalmas terepek osztály helyszín vizsgálóságra alkalmas helyszínek

3. , 4., 5. 6., 7., 8

Fadd-Dombori Vízpart, rét, Duna holtág, Duna, Fadd,

Sötétvölgy erdő, patakok, rét, épített környezet, népi kismestersé-gek, népi hagyományok Grábóc, Őcsény, Decs, Ka-kasd, Sióagárd, Széptölgyesi tavak

Szálka erdő, vízpart, Szálkai-tó, Grábóc, Őcsény, Decs Gemenc ártéri erdő, Duna, Sió

Mecsek (Óbánya) erdő, patak, épített környezet, népi kismesterségek, népi hagyományok, földrajzi jelenségek, Mecsekná-



101

dasd, Erdősmecske, Magyaregregy, Hosszúhetény, Zengővárkony, Pécsvárad, Kárász

Lengyel Anna fürdő Dél-Mezőföld természeti értékei; Paks, Bikács, Kistá-pé, Kisszékely, Gyulaj, Tamási

4.7 Ajánlott irodalom Az erdei iskola hasznos könyve Nemzeti Tankönyvkiadó Ebben a kötetben található egy iro-dalomjegyzék, mely felsorolja azon könyveket, melyek segíthetnek egy erdei iskola program megírásában A www.konkomp.hu és a www.omai.hu Web oldalak fontos információkat és segédanyagokat tartalmaznak, illetve a pályázati lehetőségeket mind tanártovábbképzésre, mind az erdei isko-lák programjának a megvalósításához.



102

A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZSZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSK JEGYZÉKE A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyakat, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési- -oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. A beszerzések 2008. december 31-ig történő átütemezése a 2003. évi. LXI. Tv. 81§ alapján megtörtént. Magyar nyelv és irodalom, dráma Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Hívóképes ABC(falitabló)

Az olvasás jelrendszerének megtanítása

2. Kirakható betűsorozat tanári 3. Kis nyomtatott betűs ABC (falitabló) 4. Betűmodellek 5. Betűsín 6. Betűtartó

7. Bábok Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszkö-zeivel

8. A mondat (falitabló) A beszéd, írás részei

9. A szó (falitabló) 10. A hagyományos írásmód J-LY falitabló A J hang kétféle jelölése 11. A szófajok rendszere (falitabló)

Nyelvtani, helyesírási ismeretek. Szófajok

12. Az igék (falitabló) 13. A főnév (falitabló) 14. A melléknév (falitabló) 15. A jelzők rendszere 16. A határozók 17. Az állítmány fajtái 18. Szózat. Himnusz (falitabló) Nagy történelmi események 19. A számnév (falitabló) A szófajokról tanultak kibővítése 20. Videókamera

Szerepjátékok 21. Díszlethez eszközök(párnák, sálak…)

Matematika Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Logikai lapok és Venn-diagramok Halmazok képzése 2. Méterrúd

Hosszúságmérés 3. Mérőszalag 4. Geometriai testek műanyagból, fémből Testek építése, térfogatszámítás 5. Térfogatmérés eszközei Térfogatmérés 6. Táblai vonalzókészlet Geometria 7. Szétszedhető köbméter Térfogatszámítás 8. Négyzetméteres lap Területszámítás 9. Síkidomok Geometria 10. Színesrúd-készlet

Törtek 11. Törtkorong készlet 12. Szögmérő Szögek nagysága, szögfajták 13. Lyukas táblák Koordináta-rendszer 14. Óra modell Idő mérése



103

Fizika Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Mikola-féle üvegcső Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Stopperóra Egyenes vonalú mozgás vizsgálatához 3. Készlet mechanikai vizsgálatokhoz Súrlódás 4. Ejtőzsinor Szabadesés 5. Acélrugó

Erőfajták 6. Akasztós súlysorozat 7. Rugós erőmérő 0,25;2,5;25 N-os Erő mérése 8. Tanulói karos mérleg

Tömeg és fajhő mérése 9. Súlysorozat 10. Lejtőmodell Egyszerű gépek 11. Lyukas üveghenger A hidrosztatikai nyomás bemutatása 12. Vízbuzógány Folyadékban terjedő nyomás bemutatása 13. Archimedesi hengerpár A felhajtóerő vizsgálata 14. Pascal-féle fenéknyomásmérő A hidrosztatikai nyomás bemutatása 15. Hajszálcsöves közlekedő edény A nyomás 16. Közlekedőedény fatalpon Közlekedőedények 17. Eszköz avonalis hőtágulás vizsgálatához Szilárd testek hőtágulása 18. Tanulókísérleti hőmérő Hőtani kísérletek 19. Kézi vákuumszivattyú és pumpa Gázok nyomása 20. Colbe féle elektroszkóp Elektroszatika 21. Csengőreduktór 24 V-os Az indukció vizsgálata 22. Demostrációs V/A mérő egyen,-váltóáram

Áramkörök 23. Párhuzamos és soros kapcsolás villanyégőkkel 24. ELTAKI Ohm törvénye 25. Mágnespatkó záróvassal

Mágneses alapjelenségek 26. Mágnesrúd fatokban 27. Mágnestü 28. Szétszedhető transzformátor Elekrtomágneses indukció 29. Tápegység Ohm törvénye, indukciós jelenségek 30. Ebonit-, plexi-,PVC rúd Elektrosztatikai alapjelenségek 31. Csúszóellenállás Ohm törvénye 32. Lencsék, prizmák, tükrök Visszaverődés 33. Fényforrás Visszaverődés, törés vizsgálatához 34. Egyszerű nagyító Lencsék alkalmazása

Kémia Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Periódusos rendszer (falitábla) Általános 2. Kovalens kötés Kötéstípusok 3. Molekula készlet Atomok kapcsolódása 4. NaCl kristályrácsa

Kristályrács 5. Grafit kristályrácsa 6. Gyémánt kristályrácsa 7. Falitáblák Gyártási eljárások 8. Bunsen-álvány

Kísérletek, bemutatások 9. Lombikfogó 10. Szűrőkarika 11. Vasháromlább 12. Tégelyfogó

Kísérletek, bemutatások

13. Gázfejlesztő lombik 14. Pipetta 15. Izzítótégely



104

16. Bothőmérő 17. Borszeszégő

Kísérletek, bemutatások

18. Kémcsőfogó (fa) 19. Kémcső 20. Kémcsőállvány 21. Főzőpohár 22. Folyadéktölcsér 23. Mérőhenger 24. Óraüveg 25. Üvegbot 26. Kémcsőkefe 27. Tálca

Környezetismeret Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Magyaro. domborzati, természetv. térképe

Az élő természet alapismeretei 2. A vízpartok, vizek élővilága 3. Erdő állatai 4. Magyaro. vizei térkép 5. A víz forgása(demostrációs készlet)

Természetismeret Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Kőzetgyűjtemény A földfelszín változásai 2. Rovartest tagozódása modell

Környezetünk élővilága

3. Almafa virága modell 4. Fásszerkezet modell 5. Tyúkcsontváz 6. Kétszikű virágmodell 7. Termő modell 8. Pillangós virág modell 9. Mérgező és ehető gombák transzparense 10. Diasorozat; Mo. állatai és növényei (erdő, mező) 11. Kitömött állatok(hörcsög, sün, szürkekém, varjú)

Állatok testfelépítése 12. Állatok tartósító folyadékban(békafejlődése, rák) 13. Csontvázak(sertés-,juh koponya, galamb) 14. Fólia sorozat Általános 15. A Föld domborzata térkép, földgömb

Tájékozódás a térképen, földgömbön 16. A föld éghajlata térkép

Biológia

Ssz. Eszköz megnevezése Témakör 1. Szabvány csontváz

Az ember szervezete

2. Lapos és csöves csont szerkezeti metszete 3. Csont szerkezete 4. Kétnemű torzó 5. Bőrmetszet 6. Fogmodell sorozat 7. Szív 8. Szabvány fülmodell 9. Szem szemüregben 10. Női nemi szervek 11. Petesejt beágyazódása és fejlődése

Az ember szervezete 12. Férfi nemi szervei transzparens



105

13. Agy modell 14. Szár modell

A növények felépítése 15. Levél modell 16. Gyökér modell 17. Mikroszkóp tárgylemez

Biológiai vizsgálatok 18. Bonckészlet 19. Cseppentő 20. Desztillált vizes palack 21. Petricsésze 22. Tartósító folyadékban emlős belső szervek

Az állatok felépítése 23. Tartósító folyadékban madár belső szervek 24. Tartósító folyadékban kagyló 25. Tartósító folyadékban medúza 26. Tartósító folyadékban barna moszat 27. Emberi test felépítése (diasorozat) Az ember szervezete 28. Távoli tájak élővilága (diasorozat) Környezetünk élővilága

Földrajz Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Földrajzi világatlasz Európa országainak term. és társadalomföldrajza 2. Afrika domborzata falitérkép

Európán kívüli kontinensek

3. Ausztrália és Új-Zéland domborzata 4. Dél-Ázsia domborzati/politikai térképe 5. Föld országai falitérkép 6. Dél-Amerika domborzata 7. Észak-Amerika domborzata 8. Föld országai 9. Európa domborzata és országai

Európa országainak term. és társadalomföldrajza 10. Nyugat-Európa falitérkép 11. Észak-Európa falitérkép 12. Közép-Európa domborzata 13. Domborzati földgömb 14. Magyarország közigazgatása és közlekedési falitér. Természeti adottságok és társadalmi-gazdasági

lehetőségek Magyarországon 15. Magyarország domborzati és term.védelmi térképe Történelem, hon- és népismeret

Ssz. Eszköz megnevezése Témakör 1. Az emberiség az őskorban Az őskor 2. Az ókori kelet, Egyiptom és Mezopotámia

Az ókor 3. Ókori Görögország 4. A Római birodalom gazdasága és kultúrája 5. Európa a népvándorlás korában

A középkor

6. Európa a Nagy Károly korában 7. Európa a IX-XI. században 8. Európa a XI. század végén 9. Európa a XII-XIII. században 10. Európa a XVI. században 11 Európa a XVII. század elején

Az újkor

12. Európa a XVIII. században 13. A gyarmati rendszer 14. Európa 1815-1849. 15. Európa a XIX. század második felében 16. Európa az I. világháború idején 17. Az I. világháború

Az újkor 18. Európa a II. világháború idején



106

19. Megosztott Európa A legújabb kor 20. Honfoglalás

A középkor 21. Magyarország a korai feudalizmus idején 22. A feudális Magyarország, a XIII.sz. közepétől 23. Magyarország gazdasága és kultúrája 1301-1526. 24. Magyarország a XVII. században 25. Magyarország a XVIII. században

Az újkor

26. A Szabadságharc főbb hadműveletei és csatái 27. Az OMM gazdasága és kultúrája 28. Az OMM 1914-ben 29. Az I.világháború 30. Magyarország gazdasága és társadalma 1938-80-ig 31. A II. világháború

Rajz és média ismeret

Ssz. Eszköz megnevezése Témakör 1. Testmodellek Térlátás, térszemlélet

2. Diapozitív (őskori művészet, Egyiptom, Mezopo-támia, Görög- és Római művészet)

Kifejezés, képzőművészet 3.

Diapozitív (honfoglaló magyarok művészete, óke-resztény művészet, román kor, gótika, reneszánsz művészet)

4. DVD lejátszó Vizuális kommunikáció

5. Videokamera Ének-zene

Ssz. Eszköz megnevezése Témakör 1. Ritmus eszközök Dalok kísérete 2. Hangvilla Nevelőnek 3. Furulya Népdalok 4. Metronom Ritmusfejlesztés 5. Zenei lexikon Zenei fogalmak 6. Zenei anyag (kazetták, CD) Zenehallgatás

Technika, háztartástan

Ssz. Eszköz megnevezése Témakör 1. Szerelőkészlet Anyagok megmunkálása, felhasználása 2. Elektrotechnikai tanuló készlet Kommunikációs rendszerek, információs csatornák 3. Fúrógép, fúrókészlet

Anyagok megmunkálása

4. Lemezolló 5. Ráspolyok 6. Reszelők 7. Kalapácsok 8. Fogók 9. Fűrészek 10. Elektromos forrasztópáka 11. Fonalfűrész + lap 12. Kések 13. Satuk 14. Fóliák Fa, fém, elektromosság 15. Elektromos tűzhely Egészséges életmód.

Háztartástani ismeretek gyakorlati alkalmazása 16. Edények Egészséges életmód.

Háztartástani ismeretek gyakorlati alkalmazása 17. Tálak



107

18. Tányérok, bögrék, poharak, evőeszközök 19. Gyúródeszka, sodrófa

Egészséges életmód. Háztartástani ismeretek gyakorlati alkalmazása

20. Fakanalak 21. Kések 22. Mikrohullámú sütő 23. Varrógépek 24. Fonalak, cérnák, varró-, horgolótű 25. Tisztító eszközök, szerek

Testnevelés, tánc

Ssz. Eszköz megnevezése Témakör 1. Bordásfal

Tananyagnak megfelelő

2. Tornapad 3. Ugrószekrény 4. Ugródomb 5. Zsámoly 6. Tornaszőnyeg 7. PVC labda 8. Medicinlabda 9. Magasugróléc 10. Magasugrómérce 11. Súlygolyó 12. Kislabda 13. Váltóbot 14. Mászókötél 15. Gát 16. Kézilabdakapu 17. Ugrókötél 18. Mérőszalag, stopperóra 19. Testmagasság-, súlypontemelkedés-mérő 20. Foci labdák 21. Mezek

Informatika Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Számítógépek

Word, Exel, táblázat

2. Monitor 3. Nyomtatók 4. Billentyűzet 5. Egér 6. Hangkártyák + hangfalak 7. Laptop 8. DVD 9. Projektor 10. Filctollas tábla 11. Falitablók (a számítógép-,egér szerkezete)



108

Angol nyelv

Ssz. Eszköz megnevezése Témakör 1. Televízió; videó ill. DVD lejátszó Az eszközök valamennyi témakörhöz felhasználha-

tók 2. Számítógép – nyelvi programokkal 3. Cd-s magnó 4. Írásvetítő 5. Applikációs képek 6. szókártyák

Német nyelv Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Televízió; videó ill. DVD lejátszó Az eszközök valamennyi témakörhöz felhasználha-tók

2. Számítógép – nyelvi programokkal 3. Cd-s magnó 4. Írásvetítő 5. Applikációs képek 6. szókártyák

A felzárkóztatáshoz, képességek fejlesztéséhez használt eszközök Ssz. Eszköz megnevezése Témakör

1. Társasjátékok; Defferix, Logiko, Figurix, Abakusz, Rummikro (anyanyelvi, matematikai), Betűtorony, Olvasójáték

Kognitív képességek fejlesztéséhez 2. Feladatlapok 3. Könyvek 4. Vizsgálati eszközök (pl. Meixner) 5. Társasjátékok; Mix-max, Memória játékok, Labi-

rintus, Építő, illetve konstrukciós játékok Téri tájékozódás; idő; testrész

6. Társasjátékok; Grimasz, Aktiviti, Képsorok Kommunikáció 7. Body-henger

Mozgásfejlesztéshez

8. Füleslabdák 9. Egyensúly készlet 10. Kéz és lábsémák 11. Labdák (különböző méretben) 12. Gyöngyök 13. Számítógépen futtatható fejlesztő programok, játé-

kok Főként a kognitív képességek fejlesztésére



109

ESZKÖZLISTÁK MŰVÉSZETI ÁGANKÉNT

ÜGYVITELI IGAZGATÓI IRODA

Kötelezően előírt

Bútorzata, berendezési tárgyai eszközei

Íróasztal, szék Irodánként 1 Tárgyalóasztal, székekkel Irodánként 1 Iratszekrény Irodánként 1 Lemezszekrény Irodánként 1 Számítógép Irodánként 1 Nyomtató Irodánként 1 Szkener Irodánként 1 Fénymásoló Irodánként 1 Fogas Irodánként 1 Szeméttároló Irodánként 1 TANÁRI SZOBA Asztal, szék Nevelőtestület létszáma

szerint Szekrény 1 Szeméttároló 1 Fogas Nevelőtestület létszáma

szerint

1.KÉPZŐ-ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG VIZUÁLIS ALAPISMERETEK, RAJZ-FESTÉS- MIN-TÁZÁS TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Nevelői asztal, szék 1-1 Tanuló asztal, szék A tanulók létszámának

figyelembevételével 1-1 Szekrény a modellek, eszközök, anyagok, tanuló-munkák tárolására

Termenként 1

Falitábla Termenként 1 Mobil lámpa Termenként 2 Vetítő eszköz (értelemszerűen valamelyik a felsoroltak közül: dia-vetítő, írásvetítő, videó vagy DVD lejátszó, projek-tor, vetítő-vászon)

Telephelyenként 1

Videó-felvevő Iskolánként 1 Fényképezőgép Iskolánként 1 Grafikai prés Iskolánként 1 Égető-kemence Iskolánként 1 Égetési segédeszközök Iskolánként 1 Vízcsap Termenként 1 Zárható vegyszertároló Tanszakonként 1



110

Szeméttartó Termenként 1 Sötétítő függöny Termenként 1 GRAFIKA, FESTÉSZET, SZOBRÁSZAT MŰHELY Nevelői asztal, szék 1-1 Munkaasztal, szék A tanulók létszámának

figyelembevételével 1-1 Zárt tároló szekrény (az eszközök, anyagok, tanulómunkák tárolására9

Műhelyenként 1

Festőállvány Festészet tanszakon Mintázó állvány Szobrász tanszakon Grafikai prés Grafika tanszakon Festő eszközök (vízfesték, tempera, pasztell, ecset)

Festészet tanszakon a tanulók létszámának figyelembevételével 1-1

Mintázó eszközök (mintázó fák, mintázó gyűrű)

Szobrász tanszakon a tanulók létszámának figyelembevételével 1-1

Agyagtároló láda Szobrász tanszakon műhelyenként 1

Grafikai eszközök (grafit ceruza, színes ceruza, szén, tűfilc, toll, fotó henger, vízfesték, tempera, pasztell, ecset)

Grafika tanszakon A tanulók létszámának figyelembevételével 1-1

Vízcsap Műhelyenként 1 Szeméttároló Műhelyenként 1 TEXTILES MŰHELY Nevelői asztal, szék 1-1 Munkaasztal, szék A tanulók létszámának

figyelembevételével 1-1 Zárt tároló szekrény (az eszközök, anyagok, tanulómunkák tárolására9

Műhelyenként 1

Szabóasztal Műhelyenként 1 Vasaló, vasalóállvány Műhelyenként 1 Varrógép Műhelyenként 2 Értelemszerűen valamelyik: szövőállvány vagy szö-vőkeret, madzagszövő tábla

A tanulók létszámának figyelembevételével 1-1

Rezsó Műhelyenként 1 Festékező kád és edények Műhelyenként 1-6 Festékező eszközök (iróka, ecset, henger…) A tanulók létszámának

figyelembevételével 1-1 Vízcsap Műhelyenként 1 Szeméttároló Műhelyenként 1 FOTÓ-VIDEÓ MŰHELY- LABOR Nevelői asztal, szék 1-1 Munkaasztal, szék A tanulók létszámának

figyelembevételével 1-1 Zárt szekrény (az eszközök, anyagok, tanulómunkák tárolására)

Műhelyenként 1

Szárítóállvány Műhelyenként 1



111

Fényképezőgép tartozékokkal Három tanulóként 1 Repró-állvány, fotóállvány Műhelyenként 1 Fotónagyító Műhelyenként 1 Fotólabor eszközök (tálka, csipesz…)

A tanulók létszámának figyelembevételével 1-1

Sötétkamra-lámpa Műhelyenként 1 Montázsasztal Műhelyenként 1 Videokamera Négy tanulóként 1 Erősítő, keverő, mikrofon Műhelyenként 1 Vízcsap Műhelyenként 1 Szeméttároló Műhelyenként 1 SZÁMÍTÓGÉP TEREM Nevelői asztal, szék 1-1 Zárt szekrény Műhelyenként 1 Számítógépasztal, szék A tanulók létszámának

figyelembevételével 1-1 Falitábla Műhelyenként 1 Számítógép tartozékokkal Négy tanulóként 1 Nyomtató Műhelyenként 1 Szkener Műhelyenként 1 Vízcsap Műhelyenként 1 Szeméttároló Műhelyenként 1

1.ZENEMŰVÉSZET

Helyiségek

egyéni oktatás termei Eszközök, felszerelések

oktatott hangszer oktatott hangszer, tanulói használatra zongora, hárfa, orgona valamint a mérete és súlya alapján kézi szállításra nem alkalmas hangszerek (az adott tanszak oktatásához) hangszertartozékok (vonós, fúvós, ütőhangszeres tanszakon) zongoraszék lábzsámoly kottatartó állvány

2. TÁNCMŰVÉSZET

Helyiségek Balett tanszak: fapadlózat balett-szőnyeg borítással Néptánc, társastánc, moderntánc tanszak: fapadlózat,(nem kötelező, de pozitív, ha van rajta balett-szőnyeg borítás) sportpadló A terem lehet: tanterem, tornaterem, színpad

Eszközök, felszerelések zongora vagy pianínó, vagy elektromos zongora és zongoraszék, vagy mindezeket kiváltó szakmailag megfelelő CD (balett és a társastánc tanszakon) tükörrel borított falfelület, vagy mobil tükör minden gyakorlati tárgyat oktató teremben balettrúd (balett és modern-és társastánc tanszakon) fali, fix, mobil, vagy bordásfal



112

terem méretének megfelelő audio készülék: CD-lejátszó vagy magnó televízió, videó lejátszó vagy DVD- lejátszó (bérelt, vagy saját) telephelyenként 1 kellékek, jelmezek (viseletek, fellépő ruhák)

3. SZÍNMŰVÉSZET-BÁBMŰVÉSZET

Helyiségek Próbaterem Gyakorlati műhely (bábjáték tanszakon)

Eszközök, felszerelések Próbaterem mozgatható dobogók vagy színpad paravánok (bábjáték tanszakon) egészalakos tükör ritmus- és dallamhangszerek Báb- és díszletkészítés gyakorlati műhelye (bábjáték tanszakon) tanulói munkaasztal, szék varrógép tárolók (szekrények és/vagy ládák és/vagy kosarak) bábtartó állvány kéziszerszámok zárható vegyszertároló



113

A gyermekekről…………………………………………………………………………………

PREAMBULUM ................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

SZÁMADÁS……………………………………………………………………………………

AZ ISKOLA JOGI STÁTUSZA ....................................................................................... 16

JÖVŐKÉP .......................................................................................................................... 17

KÜLDETÉSNYILATKOZAT .......................................................................................... 20

1. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, ELVÁRÁSOK ........... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2. AZ ISKOLA CÉLKITŰZÉSEI, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ....... 25

2.1. Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés területén ......................................... 26 2.2. A továbbtanulásra, pályaválasztásra történő felkészítés területén .......................... 27 2.3. Az emeltszintű oktatás és a sajátos képzés területén ............................................... 28 2.5. A személyiségfejlesztés, a társas kapcsolatok és egészséges életmód területén ....... 34 2.6. Az intézmény technikai és szervezeti működése területén ...... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK ................................................................................................................ 38 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................... 43 5. A SZEMÉLYISÉG ÉS KÖZÖSSÉGFJLESZTÉST SZOLGÁLÓ

TEVÉKENYSÉGEK ...................................................................................................... 47 5.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: ..................................... 47 5.2 A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységek ................ 50 Tevékenységeink: ......................................................................................................... 50 5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ............................. 51 5.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ........................................... 52 5.5. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek ............................................................ 54

6. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................... 57 1.Tanulói részvétel az iskolai szervezetben (pedagógus-diák kapcsolat): ...................... 57 2. A család és az iskola hatékony együttműködése (szülő-pedagógus kapcsolat): .......... 58 3. A nevelőtestület szervezetei:.................................................................................. 59 4. Az átmenetek megoldása: ...................................................................................... 60

7. AZ ISKOLAI ÉLET RENDJE ................................................................................... 62 7.1.A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje: ............................... 62 7.2 Válaszható képzési formáink és azok jellemzői ........................................................ 65 7.2.1. Nemzetiségi oktatás ............................................................................................ 70 7.2.1.2. Roma kisebbségi oktatás .................................................................................. 71 7.3. A nevelés és oktatás egyéb színterei ....................................................................... 72 7.3.3. A tanórán kívüli foglalkozások rendszere ............................................................ 74

8. KÖRNYEZETI-ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ....................................... 77 9. A NEVELÉSI PROGRAM FELTÉTELEI ................................................................ 89 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ........... 91

TÁMOGATÓ NYILATKOZATOK ................................................................................. 93



114

garay jános Általános iskola és alapfokú m űvészetoktatási … · 2011-02-11 · garay...

Documents