gazdanaptÁr gazdanaptár · 2005-02-12 · ron, szárazság idején locsolni kell, hogy a...

GAZDANAPTÁR

Kincses Kalendárium 175 a 2005-ös esztendõre

JANUÁR

Napjainkban egyre többen tartanak lovat,van, aki munkaeszközként, de nagyon so-kan azért, hogy a szabadidõt kellemeseneltöltsék.

Ki vállalkozhat lótartásra? Ma már az is,akinek nincs istállója, hiszen kezd divatbajönni a bértartás. Igaz, ez egy kicsit költsé-ges mulatság, hiszen havonta 20-30 ezer fo-rintba kerül. Ami a ráfordításokat illeti, maiárakon számolva saját istállóban is beleke-rül egy ló tartása körülbelül 15 ezer forint-ba, attól függõen, hogy a takarmányt mi-lyen áron tudjuk beszerezni. A legolcsóbbtermészetesen, ha magunk termeljük meg aháziállat táplálékát. Ha lehetõségünk vanmegválasztani az istálló helyét, akkor cél-szerû a bejáratát déli fekvésûre tervezni, ésnem árt, ha a közelben van a takarmánytá-roló és a karám is. Az állat akkor érzi jólmagát, ha szállása világos, nagy légterû.

Az abraketetést szolgáló jászol olyanmagasan legyen, hogy ne tudjon belelép-ni, és balesetveszélyes se legyen. Szénaetetésére jó a jászol felett elhelyezett szé-narács vagy háló, de ez egy kicsit fárasztóa ló számára, mert felfelé kell nyújtózkod-nia, és a széna a szemébe hullhat. Az állat-nak úgy kényelmes, ha a földrõl eszik, ak-kor viszont egy kicsit pocsékol.

A ló karámja akkora legyen, hogy moz-gásszükségletét ki tudja elégíteni. A karámúgy jó, ha fából készül és minél nagyobb,de 20x40 méternél kisebb ne legyen. A lólábának legjobb a homok, viszont azt nyá-ron, szárazság idején locsolni kell, hogy ahomokszemeket el ne vigye a szél. A ka-

Gazdanaptárrámban mindig gondoskodni kell friss ivó-vízrõl és a szénáról. Ha valakinek megvana lehetõsége a legeltetésre, akkor ne hagy-ja ki, mert a ló eredetileg legelõ állat, ré-gebben a táplálékát a fûfélék adták.

A ló kiválóan átvészeli a telet, hamegfelelõen táplálják, még a húsz fokoshideg sem jelent neki problémát. A hidegetés az éhezést együtt már nem bírja. Az állatszervezete ilyenkor úgy védekezik, hogyszõrzetét megnöveli és javítja az izmok vér-ellátását, ehhez pedig megfelelõ minõségûés mennyiségû takarmányra van szüksége.Télen nyugodtan lehet több kukoricát adniaz abrakba, a zab és az árpa mellett, és jó,ha van valamilyen lédús takarmányunk, pél-dául takarmányrépa, tök, esetleg alma. Hi-degben is ki lehet engedni az állatokat a ka-rámba, ha nagyon zord idõben be tud vala-hová húzódni. A tehetõsebb lótartók meg-engedhetik maguknak, hogy tápokat vegye-nek kedvenceiknek. Ezek jóval drágábbak,mint a hagyományos takarmányok, viszonttáplálóanyag tartalmuk optimális. A tápokmellett kaphatók már ásványianyag-kiegé-szítõk és vitaminok, amelyeket meghatáro-zott adagban az abrakokhoz kell keverni.

Ha valaki kedvet kapott a lótartáshoz,tisztában kell lennie az árakkal is. Egyegészséges választási csikó 100-150 ezerforintba kerül, de általában 200-300 ezerforintért lehet venni egyéves, hobbilónakalkalmas csikót. A csikó ára hároméveskorában emelkedik, amikor már be lehetfogni, rá lehet ülni, vagy ha kanca, tenyész-tésbe lehet állítani. Ekkor már 250-600 ezerforintot is elkérnek értük. Hobbi lónak min-

GAZDANAPTÁR


denképpen ajánlatos középkorú vagy idõ-sebb állatot venni, amelyet már jól kiké-peztek. Vásárláshoz pedig kérjük ki egyszakember segítségét, hiszen az állatot ala-posan, mozgás közben is meg kell szem-lélni, és át kell tanulmányozni a ló papírja-it, a származási lapot, az álletegészségügyikönyvet. Ha a vásárlás mellett döntünk,feltétlenül célszerû adásvételi szerzõdéstkötni, elkerülendõ a késõbbi vitákat.

FEBRUÁR

Amennyiben az idõjárás engedi, ebben ahónapban már kimehetünk a kertbe, és hoz-záláthatunk a sövények, a gyümölcsfákmetszéséhez. Ez az a hónap, amikor máreltervezhetjük, mit hová vetünk, beszerez-hetjük a vetõmagokat. Viszont az állatokkörül ekkor is akad rendszeres tennivaló.

A sertéstartóknak tudniuk kell, hogy azuniós csatlakozással lezárult egy fejezet amagyar állattenyésztés történetében. Végetért az iparszerû, mennyiségi sertéshústerme-lés, amikor a hizlaló a minél nagyobb árbe-vétel, nyereség hajszolásában megfeledke-zett arról, hogy a disznók milyen körülmé-nyek között érzik jól magukat. Nos, erre ajövõben különösen oda kell figyelni, hiszena minõség mellett fontos követelmény leszaz élelmiszer-biztonság és az állati jólét.

Ma már egy hazai jogszabályban is ben-ne foglaltatik: „Az állattartó köteles azadott állatfaj vagy fajta élettani, viselke-dési és szociális igényeit figyelembe ven-ni, illetve az állatot jólléte érdekében szak-szerûen gondozni.” Egyik lényeges dolog,hogy elõ van írva különbözõ sertések szá-mára a minimális férõhely-szükséglet, ígypéldául egy 85-110 kilós disznónak leg-alább 0,65 négyzetméterre van szüksége.Ezt az állatvédelmi hatóságok bármikorellenõrizhetik, ami bizony sok telep eseténazzal jár, hogy csökkenteni kell az állo-

mányt. Ez a jogszabály már 2004. májuselsejétõl érvényben van, viszont lesznekolyan követelmények, amelyeket csak ké-sõbb kell betartani.

2006. január elsejétõl tilos lesz a koca-süldõk lekötött tartása, sõt 2013-tól az egye-di tartást sem engedik, a kocákat és koca-süldõket csak csoportosan szabad majd tar-tani, kivéve a termékenyítés utáni négy he-tet. Szintén 2006-ig minden nitrátérzékenyterületen ki kell alakítani az állattartó tele-pek hígtrágya-tárolóit. A következõ határ-idõ 2010: addig a nitrátérzékeny területe-ken az istállótrágya tárolóit is ki kell alakí-tani. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvasmezõgazdasági tábla szélén – külön felté-telekkel – csak két hónapra képezhetõ.

Amikor már csoportosan tartják a ko-casüldõket, a kocákat, 2013-tól újabb ál-latjóléti szabály lép életbe: növelni kell aférõhelyet 1,64, illetve 2,25 négyzetméter-re. Elõírják majd a padozat minõségét,rácspadozatoknál a nyílások szélességét is.

Addig is, amíg ezek a rendelkezések ha-tályba nem lépnek, már most is figyelni kellnéhány uniós elõírásra. A sertéseket példá-ul tilos sötétben tartani. Ha mesterségesmegvilágítás szükséges, akkor annak idõ-tartama feleljen meg annak a természetesfénynek, amit a sertés a szabadban érzékel-ne. Az állatokat naponta egyszer ellenõriz-ni kell, a betegeket kezelni vagy elkülöní-teni szükséges. Bármennyire is furcsa, debiztosítani kell valamennyi disznó számáraaz egyidejû lefekvés lehetõségét. Napi egyalkalommal etetni kell, önetetõ esetén biz-tosítani kell, hogy a falka minden tagja kö-zel egyidõben ehessen. A felnõtt kan szá-mára legalább hat négyzetméternyi helyszükséges. Ha a természetes fedeztetés kan-kutricában történik, legalább tíz négyzetmé-ternyi, akadálytalanul használható alapterü-let szükséges, és a búgató rész nem lehet

GAZDANAPTÁR


rácspadozatú. Zárt tartású fiaztató istállóbana fiaztató kutricának legalább 2,1 méterhosszúnak és 0,7 méter szélesnek kell len-nie, ugyanakkor a fiaztató mögött legalább0,3 méternyi szabad hely van elõírva.

MÁRCIUS

Amikor a talaj már kissé felszárad, hozzá-láthatunk a kerti munkákhoz, az ásáshoz, afák és cserjék telepítéséhez. Itt az ideje,hogy felújítsuk díszkertünket, és példáulrózsákat ültessünk. A töveket áztassuk egynapig vízben, a hosszú gyökereket vágjukvissza. Figyeljünk arra, hogy a szemzéshelye a föld alá kerüljön, mert akkor biz-tos védelmet nyújthatunk a késõbbi téli fa-gyok ellen. A már meglévõ rózsákat pedigilyenkor ki kell takarni, meg kell trágyázniés elkezdhetjük a metszésüket. Az erõsvesszõket 4-6, a gyengébbeket 3-4 szemrevágjuk vissza. Ilyenkor telepíthetünk dísz-fákat, évelõ növényeket, vethetünk márbizonyos egynyári virágokat. A gyepet pe-dig gereblyézéssel át lehet levegõztetni,majd következhet a mûtrágyázás.

A kora tavaszi növényvédelmi munkákközül elsõ a gyümölcsfák és szõlõtõkék le-mosó permetezése. Ennek célja, hogy atörzs, az ágak és a vesszõk felületén, vala-mint a kéregrepedésekben áttelelõ kártevõ-ket és kórokozókat gyérítsük, és ezzel meg-elõzhetjük a tavaszi betegségeket, rovarká-rokat. A lemosó permetezéseknek van egyáltalános fertõtlenítõ szerepük, vagyis ve-lük megalapozhatjuk az egész évi növény-védelmi munkák sikerét. A permetezést cél-szerû a metszés után végrehajtani, mert ak-kor a vágás helyét is fertõtlenítjük, lezárjuk.A védekezést mindenképpen fagymentes,szélcsendes idõben végezzük el. Fontos,hogy tényleg lemosásszerûen, bõ lével per-metezzünk, hogy az oldat mindenhol befedjea növények felületét és bejusson a kéregre-

pedésekbe is. A beavatkozás hatásosabb, haelõtte a törzset, az idõsebb ágakat megtisz-títjuk az elhalt kéregmaradványoktól.

Fontos a növényvédõ szer kiválasztása,mert például a DNOC hatóanyag tartalmúkészítményeket csak rügypattanás elõtt sza-bad alkalmazni, ugyanis azok a zöld növényirészeket károsítják. Mivel erõs méregrõl vanszó, körültekintõen kell kijuttatni, viszontnagyon hatásos levéltetvek, azok tojásai, ta-kácsatkák, pajzstetvek, sodrómolyok és a tûz-elhalás ellen. Bátrabban lehet alkalmazni aréztartalmú készítményeket, amelyek a liszt-harmat és a szürkepenész kivételével mindengombás és baktériumos betegség ellen hatá-sosak. Elsõsorban állati kártevõk ellen hasz-nálják az olajos készítményeket, ezek ható-anyaga paraffin-, vazelin- vagy orsóolaj. Ölõhatásukat úgy fejtik ki, hogy vékony bevo-natot képeznek a fákon, és így megakadályoz-zák a kártevõ valamelyik alakjának légzését.Hatásosak pajzstetvek, levéltetvek, takácsat-kák és levélbolhák ellen.

Aki kertjében gyógy- és fûszernövények-kel is próbálkozik, március elején már vet-nie kell, ha palántázni szeretné azegynyáriakat. A palántanevelés megoldha-tó fûtetlen fóliasátor alatt, az évelõké pediga szabadban is. Ilyenkor kell vetni a kakukk-füvet, az orvosi zsályát, a citromfüvet, a szu-rokfüvet és a majorannát. Március végénmár helybe is vethetjük az egynyári fûszer-növények közül a kerti borsfüvet, kicsit ké-sõbb a majorannát, az izsópot, viszont a ba-zsalikommal várjunk április végéig. Ha va-laki elfelejtette tél elõtt elvetni a levendulát,most megteheti. A szurokfüvet és a citrom-füvet ilyenkor tõosztással is szaporíthatjuk,ha csak néhány tõre van szükségünk. Ha-sonlóan szaporíthatjuk a mentaféléket, báraz október megfelelõbb idõszak erre a cél-ra. Természetesen márciusban már vethe-tünk egy sor zöldségfélét is, például petre-

GAZDANAPTÁR


zselymet, sárgarépát, borsót, vöröshagymát,fokhagymát, salátát, mákot, sóskát, spenó-tot, mángoldot és pasztinákot.

ÁPRILIS

Ebben a hónapban vetjük el a legtöbb nö-vényt konyhakertünkben.

Nálunk fõleg tavasszal népszerû a fejessaláta, viszont érdemes próbálkozni a szin-tén kedvezõ étrendi hatású kötözõsalátával,a tépõsalátával, az endíviasalátával és a ci-kóriasalátával.

A hazai boltokban már lehet kapni amángold vetõmagját, és nem kell idegen-kedni tõle, mert a növény sokféleképpenhasznosítható. Az A és C vitamint tartal-mazó levél könnyen emészthetõ, egysze-rûen termeszthetõ, mert kevés betegsége,kártevõje ismert. A növény szereti a táp-anyagban gazdag talajt, sok vizet igényela hatalmas levelek fejlõdéséhez. Amángoldnak egyébként nemcsak a levelét,hanem a levélnyelét is fel lehet használni akonyhán: párolják köretnek, rakottmángoldnak vagy levesnek is kiváló. Alevélbõl pedig a spenóthoz hasonlóan fõ-zelék készíthetõ, fokhagymás rántással.Hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik

a magas ásványi anyag tartalmú kerti la-boda, amelynek alig van kártevõje, beteg-sége, ezért vegyszer nélkül termeszthetõ.Érdekessége, hogy tetszetõs alakja és szí-nei miatt akár dísznövényként is vethetõ.

Már több mint száz éve ismert nálunk azúj-zélandi spenót. Többnyire a nyári hóna-pokban, júliusban, augusztusban fogyaszt-ják, amikor a közönséges spenót termeszté-se a gyors magszárképzõdés miatt nem le-hetséges. Táplálkozási értéke fõleg magasásványisó-tartalmában rejlik, sok benne akálium, a vas, a kalcium és magnézium.Igénytelen növény, viszont szereti a nagymeleget, a sok fényt, tápanyagot és vizet.Rövid tenyészideje miatt másodnövénykéntis vethetõ, fõnövényként április végén ve-tik. Mivel nagy a tenyészterület-igénye, 70-80 centiméteres sortávolsággal és 40-50 cen-timéteres tõtávolsággal kell számolni. Le-het fészekbe is vetni, ilyenkor 3-4 szemmagot tegyünk egy helyre.

Április azonban nemcsak a vetés hónap-ja, ilyenkor fejezzük be a szõlõ metszését,és már gondolni kell a növényvédelemre is.Ebben a hónapban virágzik a legtöbb gyü-mölcsfa, és sajnos az utóbbi idõben egyretöbb gondot okoz a virágzás idején támadó

Porhanyós, aprómorzsás talajba veteményezzünk

GAZDANAPTÁR


gombabetegség, a monília. Eddig úgy tud-tuk, hogy csak a meggyfákat kell permetez-ni, egyszer a virágzás kezdetén és egyszer avége felé, hogy megelõzzük a pusztulást. A2004-es tavasz idõjárása hûvös, csapadékosvolt, ezért a kajszi- és a szilvafákat is meg-támadta a monília. Ebbõl az a tanulság, hogyezentúl ezeket a fákat is permeteznünk kell,virágzás idején is.

MÁJUS

Ebben a hónapban van dolgunk bõven, azon-ban az egyik legfontosabb feladatunk növé-nyeink egészségének védelme. A burgonyatermesztése az utóbbi években egyre kénye-sebb, egyre nagyobb szakértelmet kívánómunka lett. A régebbi betegségek, kártevõkmellett néhány éve új baktérium veszélyez-teti a hazai krumpliültetvényeket. A kóroko-zót a Hollandiából importált tételekben mu-tatták ki négy évvel ezelõtt, és megfertõzi aburgonyafélék (Solanacae) családjába tarto-zó növényeket, így a paprikát és a paradicso-mot is. A betegség úgy jelentkezik, hogy anövény levelei hervadni kezdenek, a szárbelsejében elõbb fehér, majd barna nyálkakeletkezik. A gumót kettévágva szintén bar-na karikákat, sõt foltokat is látunk.

A betegség sajnos nem gyógyítható, úgyvédekezhetünk ellene, ha megelõzzük, va-gyis egészséges vetõgumót vásárolunk. Havalahol fertõzött területet észlelünk, akkorazt a növényegészségügyi hatóságnak azon-nal zárlat alá kell vennie. A fertõzött növé-nyeket ilyenkor teljesen megsemmisítik, ésutána öt évig a burgonyafélék családjábatartozó növényeket nem szabad vetni arra aterületre. A betegség hazai elterjedésénekmegakadályozása céljából 2000-ben beve-zették, hogy csak azok a vetõburgonya-té-telek kerülhetnek fémzárolásra, amelyekmentesek a Ralstonia solanacearum nevûbaktériumtól, és ezt egy nemzetközileg el-

fogadott laboratóriumi vizsgálattal igazol-ják. Természetesen továbbra is intenzívenvédekezni kell a nagy kárt okozó burgonya-vész és a burgonyabogár ellen. Több tucatvegyszer közül választhatunk, azonban ak-kor járunk el helyesen, ha a burgonyabogárellen mindig másik készítményt használunk,mert a rovar ellenállóvá válik a többszörkapott méreggel szemben.

Napjainkban egyre nehezebb egészsé-ges hagymát is termelni. A hagymapero-noszpóra fõleg csapadékos, meleg nyara-kon okoz gondot, járványokat. A permete-zéseket már májusban meg kell kezdeni,hét-tíz naponként ismételni, mindaddig,amíg meg nem jön a száraz meleg. Áprilisvégén, május elején rajzik a vöröshagymaegyik legveszélyesebb kártevõje, a hagy-malégy. Különösen csapadékos idõbenokozhat jelentõs tõpusztulást. A nõsténylegyek tojásaikat a levelek közé, a tövi rész-re rakják. A kikelõ lárvák befurakodnak alevelekbe, onnan a hagymafejbe, melyetössze-vissza furkálnak. A levelek lankad-nak, sárgulnak, elpusztulnak, a hagyma el-rothad. A lárvák ellen talajfertõtlenítéssel,a legyek ellen pedig a rajzás idején két-háromszori permetezéssel védekezhetünk.

A szõlõben májusban a hajtásválogatása legfontosabb tennivaló, hogy minél ke-vesebb tápanyag menjen veszendõbe, sezzel csökkentjük a fertõzések kockázatátis. A termõ szõlõ hajtásválogatását a leg-célszerûbb a virágzás elõtt elvégezni. A sokhajtást nevelõ fajták (Chasselas, Sauvig-non, Tramini) esetén különösen ügyelnikell az optimális számú hajtás meghagyá-sára. Szakemberek szerint az egy négyzet-méterre jutó hajtások száma akkor optimá-lis, ha 6-15. Május elsõ felében nem sza-bad megfeledkezni a lisztharmat, a szõlõ-levélatka és az orbánc elleni védekezésrõlsem. A hónap végén sor kerülhet a szõlõ-

GAZDANAPTÁR


molyok elleni permetezésre, amit márösszeköthetünk az elsõ peronoszpóra elle-ni védekezéssel. Ha valaki a leveleken ész-leli a magnéziumhiány tüneteit, akkor ke-serûsóval, azaz magnézimuszulfáttal per-metezzen. Ez a készítmény a legtöbb nö-vényvédõ szerrel keverhetõ. A vashiány ésa bórhiány szintén lombtrágyázással mér-sékelhetõ vagy szüntethetõ meg.

JÚNIUS

A magyar mezõgazdaság egyik nagy hiá-nyossága, hogy kevés az öntözött terület,ezért a termés nagy része az idõjárástól, atermészetes csapadéktól függ. Azok, akika termelési kockázatot a minimálisra sze-retnék csökkenteni, és van pénzük rá, be-rendezkednek az öntözésre. Egyre jobbanterjednek a különbözõ mikroöntözési mód-szerek, fõleg a korlátozott vízkészlettel ren-delkezõ területeken alkalmazzák gyü-mölcsültetvényekben, fólia- és üvegházak-ban. Az öntözési költségek növekedése,mindenekelõtt a dráguló öntözõvíz miattis terjed, hiszen takarékosan és nagy pon-tossággal lehet a növények számára a vizetadagolni. Két hátránya van: jelentõs a beru-házási költsége és csak jó minõségû vízzelüzemeltethetõk a berendezések. A beruhá-zási költségek viszont hamar megtérülnek,hiszen rengeteg vizet lehet megtakarítani ésa termés több, jobb minõségû lesz.

A mikroöntözés azt jelenti, hogy kis víz-mennyiséget koncentráltan, célirányosanjuttatnak ki a talaj felszínére vagy a gyökér-zónába, cseppek, kis vízsugarak illetve fi-nom permet formájában. Mikroöntözésnekminõsül a csepegtetõ, a felszín alatti és apermetezõ öntözés vagy ezek kombináció-ja. Mivel a növények a vizet és a tápanya-gokat együtt veszik fel a talajból, kézenfek-võnek tûnik ezek közös kijuttatása. A kor-szerû kertészetekben ezért is alkalmazzák a

mikroöntözéssel egybekötött tápoldatozást.Ilyenkor csak a vízben tökéletesen, mara-dék nélkül oldódó mûtrágyák jöhetnek szá-mításba, ezekbõl viszont bõ a választék. Arranagyon kell ügyelni, hogy a tápoldat ne tö-mítse el a berendezések finom nyílásait.

A tápanyag-utánpótlás egy másik for-mája, a lombtrágyázás szintén foglalkoz-tatja a szakembereket. Mivel a talaj mik-roelemeit a növények csak részben tudjákfelvenni, célszerû azokat a levélre perme-tezni. Ennek a módszernek elõnye, hogy atápanyagok közvetlenül, azonnal hatnak, atalajban nem kötõdnek meg, nem mosód-nak ki, és az elemek felvétele nem függ acsapadéktól, ugyanis a talajban lévõ mik-roelemek csak megfelelõ víz jelenlétébenvehetõk fel. A levélen keresztül felvett táp-anyagok gyorsabban alakulnak át szervesanyagokká, melyek eljutnak a növényekkülönbözõ részeibe. A lombtrágyázás al-kalmazását még ma is vitatják, mondván,hogy nem éri el azt a hatást, amit a gyöké-ren keresztüli tápanyag-utánpótlás. Azt ter-mészetesen nem helyettesítheti, csak kiegé-szítheti, amikor tápanyaghiányt tapasztal-nak, és gyors beavatkozásra van szükség.Üzemi tapasztalatok is bizonyítják, hogypéldául az alma jobban tárolható, ha bór-és kalciumtartalmú levéltrágyát kap.

Álljunk meg egy pillanatra az õsziba-rackfák elõtt, és ha úgy érezzük, érés elõttnincs semmi tennivalónk, nem biztos, hogyigazunk van. A tavaszi metszésen túl léte-zik ugyanis a nyár derekán elvégezhetõzöldmetszés. Az õszibarackfák általábansok hajtást fejlesztenek, a gondozatlanlombkorona elsûrûsödik. Ezért fontos ahajtások megritkítása, hogy azok se egy-mást, se a fejlõdõ, érésnek induló gyümöl-csöket ne árnyékolják be. Tõbõl kell kimet-szeni a katlankorona belseje felé növõ, egy-mást keresztezõ hajtásokat. Ilyenkor cél-

GAZDANAPTÁR


szerû az ágak további növekedéséhez szük-séges vezérhajtásokat kiválasztani, és hamellette több, gyengébb hajtást látunk, azo-kat is vágjuk le, méghozzá tõbõl. Aki anyári zöldmetszést szakszerûen elvégzi,annak tavasszal sokkal kevesebb munkájalesz a termõre metszéssel. Ha valakinek vanrá energiája és ideje, levelezhet is: ez aztjelenti, hogy a gyümölcsöket árnyékolóleveleket lecsípheti.

JÚLIUS

A komposztálás már nem új keletû eljárás,viszont újra és újra beszélni kell róla, hogyminél többen kedvet kapjanak hozzá. Tu-lajdonképpen csak szemléletváltozásra vanszükség, aminek lényege, hogy ne szennyez-zük környezetünket, és a ház körüli hulla-dékokból hasznos anyagot állítsunk elõ.Sokan a levágott füvet, a faleveleket, gallya-kat elégetik, a konyhai hulladékot pedigbedobják a kukába. Pedig mindez, még akávázacc, a teafilter, sõt a tojáshéj is beszór-ható a komposzthalomba. Tulajdonképpenminden természetes anyag felhasználható,viszont nem ajánlatos a tarackos vagy elvi-rágzott gyomokat, a macska- és kutyaürü-léket, csontot és használt étolajat beletenni.Ha elszántuk magunkat, akkor jelöljünk kiegy területet a kert árnyékos szegletében.Van, aki egy-két asónyomnyi gödröt ás, van,aki halmot épít. A felaprított szerves hulla-dékot rétegenként terítsük szét, néha szór-junk rá egy kis földet. Az érés meggyorsítá-sára már oltóanyagot is lehet kapni. Ha akomposzt száraz, akkor locsolni kell, de nenagyon, mert megrothad. Amennyiben ha-vonta alaposan megforgatjuk, fél év múlvafélérett komposztunk lesz, amit egy év múl-va érett trágyaként kiszórhatunk. Az igazikész komposzt a friss erdei avar illatáraemlékeztet, nem büdös. Nedves tapintású,de vizet nem lehet kifacsarni belõle.

Július a gabonaaratás ideje is, amikorarról is kell gondoskodni, hogy a betakarí-tott termés után a talaj ne száradjon ki. Nap-jainkban egyre többet beszélnek a víztaka-rékos talajmûvelésrõl, hiszen az elmúltévek aszályos idõjárása szinte rákénysze-ríti a gazdálkodókat. Aratás után nem sza-bad a talajt érintetlenül hagyni, mert kiszá-rad. A tarlóhántást viszont úgy kell elvé-gezni, hogy sekélyen, 10-15 centimétermélyen történjen, utána pedig hengerrelazonnal le kell zárni. Kísérletek bizonyít-ják, hogy az így elvégzett tarlóhántás utána talaj akár 30 százalékkal kevesebb ned-vességet veszít, mint a rögös, vagy nyitot-tan hagyott tarló. Sajnos az utóbbi évek-ben a gazdálkodók takarékossági kényszer-bõl kihagyják ezt a mûveletet, és nem szá-molnak az annak elõnyeibõl származó ha-szonnal. Abban az esetben lehet indokolt atarlóhántás elhagyása, ha csapadékos a nyárvagy a homoktalaj ki van téve a szél káro-sító hatásának, a deflációnak. Tarlóhántásrakiváló a tárcsa, az ásóborona, a kultivátorés a talajmaró. A mûveletet célszerû egymenetben végezni, ezért a hántó eszköz-höz gyûrûs-, pálcás hengert és fogast sze-relnek. Ennek ellenére sok helyen alkal-maznak ekét, ami, bár beforgatja a növé-nyi maradványokat, mégis nagyobb költ-séggel jár, és a talajt is jobban kiszárítja.

AUGUSZTUS

Ebben a hónapban már érnek az olyan köz-kedvelt csemegeszõlõ-fajták, mint példáula Csabagyöngye vagy az Irsai Olivér. Mi-közben kóstolgatjuk a finom szemeket, máraz õszi szüretre készülünk, ezért megrit-kítjuk a leveleket, hogy a fürtöket jobbanérje a napfény. A gondos gazda érés elõttmég megkapálja az ültetvényt, a talajra érõfürtök alól elhúzza a földet, és még meg-permetezi a szõlõt szürkerothadás ellen. Ha

GAZDANAPTÁR


szükséges, védekezni kell a szõlõlevél at-kák és a tarka szõlõmoly harmadik nemze-dékének lárvái ellen is.

A szüreti elõkészületekhez tartozik atermésbecslés. Ilyenkor 10-15 tõkén meg-számolják a fürtöket, átlagolják, és beszo-rozzák a tõkék számával. Ebbõl következ-tetni lehet, hogy mennyi hordó, eszköz,kezelõanyag szükséges. Nagyobbborosgazdák tíznaponként próbaszüretetvégeznek, a leszedett minták cukor- és sav-tartalmát megvizsgálva következtetni tud-nak az érettségi állapotra.

Lassan elõ kell készíteni a borászati esz-közöket, edényeket, azok felületének védel-mére nagy gondot fordítva. Ez azt jelenti,hogy a szõlõvel, musttal érintkezõ részek-bõl vas nem juthat a készítendõ borba. Hafestettük az eszközöket, hagyjunk elegendõszáradási idõt, mert a festék belekerülhet amustba, a borba. Erre a célra legjobbak akétkomponensû saválló festékek. Fahordóelõkészítésénél, a hosszabb ideig üresen állóhordók duzzasztásakor ügyeljünk arra, hogya víz egy-két napnál tovább ne maradjon ahordóban, ugyanis kellemetlen lehet a pos-hadt víz szaga. Ha mégis több napig marada hordóban a víz, akkor feltétlenül kénez-zük meg, literenként 50 milligrammos adag-gal. A megfelelõen áztatott hordókat szik-kasztás után célszerû lekénezni, hektolite-renként 2 gramm kénlappal számolva. Agondosabb borosgazdák a hordó külsõ fe-lületét is karbantartják, diófa páccal keze-lik, az abroncsokat pedig lefestik.

Augusztusban a legtöbben már csakbetakarítják a zöldségeket a kertbõl, s nemgondolnak arra, hogy vessenek is valamit.Pedig a hónap elején vethetünk még tépõ-salátát és kínai kelt. Ez utóbbit 30 centi-méterre kell kiegyelni, ha a növények meg-erõsödtek. A télálló hagymafajtákat isilyenkor vetik, mert a tél beköszöntéig a

növények már legalább 15 centisek és ká-rosodás nélkül áttelelnek. Érdemes a hagy-masorok közé mezei salátát és rövidtenyészidejû retket vetni, és egész õsszellesz friss zöldségünk a reggelihez, a vacso-rához. Ha fátyolfóliával takarjuk a vetést,akkor a retek nem lesz férges, mert agyökérlégy nem tudja megfertõzni. Még vet-hetünk fekete retket téli tárolásra, sõt spenó-tot, amibõl szeptemberben már fõzeléket ké-szíthetünk. Ezután a növény áttelel, és korántavasszal az elsõ zöldségeink közé tartozhat.Még egy dologról nem szabad megfeledkez-ni: augusztusban kell telepíteni a szamócát.Ha tápanyagban gazdag, megfelelõen elmun-kált talajba ültetjük a palántákat, amelyeketutána rendszeresen öntözünk, a következõmájusban már szép termésünk lehet.

SZEPTEMBER

Õsszel lehet telepíteni a spárgát. Ma máregyre többen érdeklõdnek e ritkaságnak szá-mító zöldségnövény iránt, amelynek fo-gyasztása, ha lassan is, de növekszik. Éve-lõ, mélyre nyúló gyökerei a száraz talajbólis képesek a növekedéshez szükséges ned-vességet felvenni. Kétféle gyökere van: avékony, de hosszúak a tápanyagot veszik fel,a rövid, vastag gyökerek pedig a tápanya-got tárolják, és tavasszal a spárgasípok ren-delkezésére bocsátják. Tulajdonképpen ezeka spárgasípok kerülnek piacra, az asztalunk-ra, a gyökértörzsekbõl, rizómákból fejlõd-nek ki. Kellemes, különleges íze miatt ked-velt csemege, Nyugat-Európában példáultavasszal drágább, mint a hús.

A spárga szereti a sok fényt, a meleget,a fagyra érzékeny, de nálunk ritkán fagyel. Fagyveszélyes idõszakban földdel takar-ják, ilyenkor szüretelhetõ a halványítottspárga. Szép sípokat csak laza, homokostalajban képes fejleszteni. Bár tûri a szá-razságot, bõ termést csak ott ad, ahol rend-

GAZDANAPTÁR


szeresen öntözik. Különösen az új hibri-deknél kell ügyelni a víz utánpótlására.Hazánkban kétféle technológia terjedt el.A halványító spárga esetében a sípokat atalajban, fénytõl védve nevelik, zöldspár-ga esetén nem készítenek bakhátakat, a sí-pok a szabadban, a fényen növekednek,ezért színük zöld lesz.

Szaporítható tõosztással és magoncne-veléssel. Tõosztáskor kevés a szaporulat,egy növénybõl kettõ-három lesz. A ma-gonc, ami tulajdonképpen palántának te-kinthetõ öt-hat hónap alatt fejlõdik ki. Vet-hetõ késõ õsszel, október végén, de ta-vasszal is, körülbelül 40 centiméteres sor-távolságra. Folyóméterenként 15-20 magotkell vetni 3-4 centiméter mélyre. A magon-cokat legjobb tavasszal elültetni, 150 cen-timéteres sortávolságra, 40-50 centiméte-res tõtávolságra, 20 centiméter mély árok-ba. Az ápolás kapálásból, gyomlálásból,öntözésbõl áll, a jobb fejlõdés érdekébenkevés (négyzetméterenként 1-2 dekagramm)nitrogén mûtrágyával meg lehet szórni.

Az elsõ két-három évben nem szedik a

sípokat, hagyják megerõsödni a töveket. Aharmadik-negyedik évtõl kora tavasszalhúzzák az 50 centiméteres bakhátat, amialatt fejlõdnek a spárgasípok. Áprilisban,májusban figyelni kell a bakhátak tetejét,hogy hol emelkedik a talaj, mert ott szed-hetõ a spárgasíp. Júniusig naponta kétszeris ki lehet bontani a bakhátat, késsel kivágnia sípokat, majd a földet visszatemetni. Aleszedett termést azonnal hûvös, páráshelyre kell vinni, mert különben néhány óraalatt megfonnyad. Zöldspárga esetén ter-mészetesen a tavaszi töltögetés elmarad.

A sertéstartóknak ilyenkor is ügyelniükkell arra, hogy ne alakuljon ki a kanniba-lizmus. A kocától való elválasztás után amalacok tiszta, fertõtlenített ólba kerülje-nek azonos korú és nagyságú társaikkal.Gyakran elõfordul, hogy a hízók egymástkergetik, harapdálják, ami komoly vérvesz-teséget, kimerültséget, szívelégtelenséget,sõt elhullást is okozhat. A kannibalizmustsok minden kiválthatja. A sertéseket nemszabad sötétben tartani, adagolt etetésnélgondoskodni kell olyan vályúhosszról,

Havonta egyszer forgassuk át a komposztot BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELEI

GAZDANAPTÁR


hogy a falka valamennyi tagja egyszerreehessen. Ellenkezõ esetben a csoport nemegyformán fejlõdik és elkezdõdik a mara-kodás. Ez a probléma megoldható, ha ön-etetõket, önitatókat alkalmazunk.

A takarmány táplálóanyag tartalma isokozhatja e viselkedési zavart, ha kevés a rost,az ásványi anyag és a nélkülözhetetlen ami-nosav. A rossz istálló is okozhatja a kanniba-lizmust, amennyiben ammónia- és páradús alevegõ, vagy huzatban vannak az állatok. Amegelõzés tehát egyszerû: elegendõ férõhely,nyugodt elhelyezés, ásványi anyagok, vita-minok, rostok pótlása. Ha tudunk, dobjunkbe a disznóknak szalmát, zöldtakarmányt,csöves kukoricát is, hogy elfoglalják magu-kat az etetések közötti idõszakban. Végsõesetben állatorvost kell hívni, hogy nyugtatógyógyszert adjon az állatoknak.

OKTÓBER

Az õsz a betakarítás ideje, de ilyenkor márgondolni kell a jövõ évi termésre is. Októ-ber a búzavetés ideje, a díszkertekben pe-dig ilyenkor kell kiültetni a kora tavasszalnyíló tulipán, nárcisz, jácint és más virá-gok hagymáit, gumóit. Kiültethetõk a két-nyári virágok, például az árvácska palán-tái. Idõszerû a rózsa és más lombhullatócserje ültetése is. Fel kell szedni a dáliagumóit, a kardvirág hagymáit és mindenolyan földalatti szaporító anyagot, amelyelfagyhat. Legcélszerûbb száraz, hûvös, defagymentes helyre tenni, például papírba,kartondobozba csomagolva. A gyepet nenyírjuk rövidre tél elõtt, hogy jobban átvé-szelje a hideget, és a lehullott leveleket ge-reblyézzük le róla, mert bepállást okozhat.

Gyümölcsfa telepítésére ideális ez a hó-nap, de néha a november is megfelel erre acélra. Õsszel ugyanis nagyobb a választék afaiskolai lerakatokban, mint tavasszal. Mivela gyümölcstelepítés 20-30 évre szól, drága a

csemete, sokba kerül a termõkorig való fel-nevelés, csak egészséges szaporítóanyagotvásároljunk, és megbízható helyrõl. A Nö-vényvédelmi Kódex elõírja, hogy a faiskolaikitermeléskor meg kell semmisíteni azokataz oltványokat, amelyek gyökérnyakán vagygyökerén baktériumos golyva található. Agyökérgolyvát könnyû szabad szemmel isfelismerni, de a gyökérpenész, a pajzstetvek,takácsatkák tojásainak felismeréséhez nagyí-tóra is szükség van. Ez nem jelenti azt, hogyennek tudatában kell vásárolni menni, azt vi-szont jól nézzük meg, hogy az oltvány sérü-léstõl, fagyfolttól mentes legyen.

Akinek van szõlõje, az szüretel, akineknincs, az pedig ültet októberben. Az ala-posan, mélyen szántott, jól elmunkált ta-lajba a sorok iránya észak-déli legyen, lej-tõs területen pedig a fõ lejtésirányra merõ-legesen ültessük. A sortávolságot a tõkemûvelési módja, a támberendezés és a hasz-nálatos gépek nagysága alapján határozzukmeg. A gyökeres szõlõoltványt aszerint kellelõkészíteni, hogy fúróval lyukba vagy ásó-val készített gödörbe, továbbá tavasszal vagyõsszel ültetünk. A vesszõt õsszel nem kellmegmetszeni, tavasszal 1-2 rügyre kellvisszavágni. Fúrós ültetéshez a talpgyöke-reket 1-2 centire, az oldalgyökereket 3-5milliméterre, gödörbe ültetés esetén a talp-gyökereket 6-12 centiméterre, az oldalgyö-kereket pedig 1-2 centiméterre vágjukvissza. Úgy ültessünk, hogy a szaporítóanya-gon az oltásforradás helye 2-3 centiméter-rel a talaj fölött legyen. Végül a vesszõt 10-20 centi magasan be kell takarni.

Ilyenkor már tudnunk kell azt is, hogybiztosított-e állataink téli takarmány ellá-tása. Gondoskodni kell például a kecskék-rõl, amelyek tartására egyre többen vállal-koznak, mondván, hogy a kecsketej nagyonegészséges. Az állat tartása nem kerül sok-ba, bármilyen melléképületben elhelyezhe-

GAZDANAPTÁR


tõ, takarmányigénye könnyen kielégíthetõ,hasznosíthatók a ház körüli, a konyhai zöldhulladékok. Aki mostanában foglalkozik akecsketartás gondolatával, érdemes besze-reznie egy szakkönyvet, hiszen ez az állatnem teljesen igénytelen. A szeretet, a jó kö-rülményeket és a finom takarmányokat meg-hálálja, ellenkezõ esetben meg is beteged-het. Fejésére különösen nagy gondot kellfordítani. Legyen tõgymosó és fejõ vödör.Jobb helyeken fejés elõtt langyos vízzelmossák le, majd száraz tiszta ruhával töröl-getik a tõgyet. Az elsõ tõgysugarakat, ame-lyekben a baktériumok felszaporodnak, kü-lön edénykébe fejik. Kíméletesen fejnek, atejet leszûrik és azonnal hûtik, így finom,egészséges tejet kapnak. Mivel egy-kétanyakecske mellé nem célszerû bakkecskéttartani, kell olyan tenyésztõt keresni, ahovátöbb éven át vihetjük fedeztetni az állatot.Fontos, hogy a bak egészséges legyen.

NOVEMBER

Amennyiben valaki húsmarhatartásra vállal-kozik, számítson arra, hogy például egy öt-ven tehénbõl és szaporulatából álló állomány-nak legalább 40-50 hektárnyi legelõre vanszüksége, hiszen extenzív viszonyok mellett,legeltetéssel éri majd meg vele foglalkozni.Egy ekkora állomány, egyszeri elletéssel, jóborjúárak (kb. 500 forint élõsúly kilogram-monként) mellett jövedelmet hozhat, és tisz-tességes megélhetést nyújthat egy családnak.

A gazdálkodónak arról kell gondoskod-nia, hogy az állatok minél többet tartóz-kodjanak a legelõn, onnan szerezzék betakarmány igényüket. Õsszel a gyep növe-kedését a hõmérséklet korlátozza, ezértkukorica- vagy répatarlóra kell hajtani azállatokat. Az alternatív legelõ körbekeríté-séhez mobil eszközökre, villanypásztorok-ra van szükség, és állandóan gondoskodnikell friss ivóvízrõl. A tarlólegeltetésnek az

õszi mélyszántás vet véget, ezért a gulyátnovemberben beterelik a téli szállásra.

Mivel az állattenyésztés költségeinek alegnagyobb hányada, mintegy hetven szá-zaléka a takarmányozásból adódik, egyretöbb háztájiban saját maguk keverik összea takarmányokat. Egy valamire kell ügyel-ni: az állat igényeinek megfelelõ tápokatkell keverni. A premixeket forgalmazó cé-gek ebben szívesen segítenek. Nagyon fon-tos a táp homogenizálása, azaz a tökéletesösszekeverés, ezért a megfelelõ keverésiidõt pontosan be kell tartani.

Az ásványi anyagoknak fontos szerepükvan a takarmányozásban, hiszen egy sorbetegséget lehet megelõzni a harmonikustáplálóanyag ellátással. A vas például nél-külözhetetlen az állati szervezet számára: avörös vértestek egyik építõeleme, az anyag-cserét segítõ enzimek alkotója, az izomzatfejlõdésében is részt vesz. Fõleg a szopósmalacoknál jelentkezik vashiány, vérsze-génység formájában, amikor bágyadtak lesz-nek, bõrük fehéres-sárgás, és nem fejlõdnek.A betegséget meg lehet elõzni, ha már a kocavemhességének utolsó heteiben vaspótlókerül a takarmányába. Szakemberek szerintaz újszülött malacok három-hét napos ko-rukban kapjanak por alakú vaspótlót, vagya padozatra, vagy a koca tõgyére rászórva.Árusítanak már tubusos vaspasztát is, de hamár vészes a vérszegénység, az állatorvostmegkérhetjük vas-injekció beadására.

Amennyiben a novemberi idõjárás enge-di, és van frissen ásott helyünk a konyha-kertben, még veteményezhetünk. A tél alávetés érdekes kifejezés, de már õseink is al-kalmazták. A vetõmagvak a tél folyamánelõkészülnek a tavaszi csírázáshoz, és ko-rábban kikelnek, mint a tavasszal vetett nö-vények. Ebben a hónapban még vethetünkpetrezselymet, zöldborsót, spenótot, mákot,sóskát, vöröshagymát és õszi fokhagymát.

GAZDANAPTÁR


DECEMBER

Az uniós csatlakozás után átalakul az ál-lattenyésztés szerkezete, és a húsmarhánkívül valószínûleg többen látnak fantáziát ajuhtenyésztésben. Hazánkban vannak olyanterületek, amelyek csak legeltetéssel hasz-nosíthatók, ráadásul a juh húsa, teje bioter-méknek tekinthetõ, hiszen teljesen vegyszer-mentesen állítható elõ. Ismerve a hazai gyep-terület nagyságát és a mezõgazdasági mû-velésbõl kivonandó területek arányát, meg-állapítható, hogy a mostani juhállomány akára duplájára is növelhetõ. Akárki azonbannem kezdhet hozzá a juhtenyésztéshez, hi-szen óriási szakértelmet kíván, tulajdonkép-pen ettõl függ a jövedelmezõsége, természe-tesen a támogatáson és az árakon kívül.

Magyarországon ma körülbelül hétezrenfoglalkoznak juhászattal, de többségükolyan kicsi állománnyal rendelkezik, hogycsak abból nem tudnak megélni. Jelenlegifelmérések szerint egy család foglalkozta-tását és megélhetését 300-500 anyás telepektudják biztosítani, amennyiben a tevékeny-séget államilag támogatják. Változtatni kella tenyésztési szokásokon a jobb piaci érté-kesítés miatt. Nálunk ugyanis az a szokás,hogy nyár végén, õsz elején termékenyítika juhokat, aminek következtében a legtöbbbárányt húsvétkor kínálják eladásra. Éppenakkor, amikor a mi export- piacainkon döm-ping van, és nagyon alacsonyak az árak.Sokan nem gondolnak arra, hogy példáulkarácsonykor a legjobbak az árak.

A juhászok háromféle hizlalási módotalkalmaznak. Másfél-három hónap alatt 14-18 kilogrammos tejesbárányt kapnak. Ilyen-kor az anyatejen és a legelõfûn kívül naponta0,5-0,8 kilogramm abrakot vagy hízótápotadnak a bárányoknak, de akinek van fölö-zött tehénteje, abból is itathat napi egy li-tert. A második módszer az expressz hizla-lás: ilyenkor a bárányokat 4-6 hetesen, 12-

14 kilósan elválasztják az anyjuktól és gra-nulált tápokkal, étvágy szerint takarmányoz-zák. A jerkéket, a nõivarú bárányokat 30kilós, a kosokat (hímeket) pedig 35 kilós,100-140 napos korukig érdemes gyorsanhizlalni, mert addig igen intenzív növeke-désre képesek. A tápok 70 százalékban ab-rakot (kukorica, árpa, búza), 20 százalék-ban lucernalisztet tartalmaznak, a többi táp-lálóanyag pedig növényi fehérje (naprafor-gó vagy repcedara), ásványi anyag, vitamin,nyomelem-kiegészítõ és karbamid. Fontos,hogy nyalósó és víz mindig legyen az álla-tok elõtt. A harmadik módszer szerint 35kilogrammosnál nagyobb pecsenyebárányo-kat hizlalnak, melyek az arab piacokon ke-resettek. Ebben az esetben a legelõn kívülnaponta 0,2-0,3 kilogramm abrakkal kellszámolni, télen pedig 0,5 kilogramm abrak,0,7 kilogramm széna, 0,5 kilogramm takar-mányszalma, 1,5 kilogramm kukorica szi-lázs vagy 2,0-2,5 kilogramm aprított répa abárányok napi adagja.

A december jó alkalom arra, hogy meg-látogassuk a borospincét, amennyiben azelsõ fejtés még hátravan. A nyílt fejtéssela bor bõven érintkezik levegõvel, közbentávozik a fölösleges szén-dioxid, és kicsa-pódnak a levegõre érzékeny fehérjék, nyál-kaanyagok, aminek következménye a tisz-tulás. Az elsõ fejtésnél nélkülözhetetlen akénezés, aminek következtében a borkén abor savas közegében kénessavvá alakul. Evegyület kedvezõ hatása, hogy megóvja abort a káros mikrobiológiai folyamatoktól,mert elpusztítja az ecetsav- és a tejsav bak-tériumokat. Ugyanakkor megtartja a boreredeti színét és megakadályozza az idõelõtti elöregedését. Az egészséges újbor-nak ezek az alapvetõ pincemûveletek tel-jesen megfelelnek. Amennyiben a bor nemtisztul meg, ajánlható a derítés és a szûrés.

Pethes József

gazdanaptÁr gazdanaptár · 2005-02-12 · ron, szárazság idején locsolni kell, hogy a...

Documents